BIT (2003. évi LX. Tv.)

Home
/
Jogszabályok – Felügyelet
/
BIT (2003. évi LX. Tv.)

1. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2003. évi LX. törvény

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

1 A törvényt az Országgyűlés a 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el.

Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás

ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és

a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási

piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység

garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás

szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét

garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló

felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt

szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió

jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a

biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek

nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a

tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény

hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül

összefüggő tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel

rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási

és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;

b) a Magyar Köztársaság területén végzett biztosításközvetítői és biztosítási

szaktanácsadói tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén

székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő biztosítással vagy

biztosításközvetítői tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére;

c) a külföldi biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó magyarországi

képviselete által folytatott tevékenységre;

d) kizárólag a kiszervezett tevékenységre a kiszervezett tevékenységet

végzőnél;

e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben

tartó, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítését

szolgáló Kártalanítási Számla (a továbbiakban: Számla) kezelésével foglalkozó

szervezetnek a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére;

f) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)

által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységére;

valamint

2. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

g) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire,

amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(2) E törvény rendelkezései a belföldi biztosító, biztosításközvetítő és

biztosítási szaktanácsadó külföldön végzett biztosítási, biztosításközvetítői,

biztosítási szaktanácsadói, illetve biztosítói, biztosításközvetítői,

szaktanácsadói képviseleti tevékenységére kizárólag abban az esetben

terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérően nem

rendelkezik.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre,

b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet

tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően

nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági hozzájárulást átalányként határozzák

meg,

c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra

vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott

káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag

felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),

d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett

exporthitel-biztosítási tevékenységre,

e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak

tevékenységére,

f) a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból (Zöld Kártya

Egyezmény) eredő feladatok ellátására,

g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos

befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti

tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában

szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagsági

hozzájárulás együttes összege nem haladhatja meg az évi 50 millió forintot, és

az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,

h) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére

vállalják szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az

egy halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget vagy a

szolgáltatásokat természetben nyújtják,

i) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére,

amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy technikai

tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak,

j) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

tevékenységére.

(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglaltak nem érintik a biztosító arra

vonatkozó jogosultságát, hogy külön törvényben meghatározott

szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás, az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztárak, illetve a magánnyugdíjpénztárak számára.

(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási tevékenységnek

minősülő és az 1. számú melléklet A) részének 18. ágazatába sorolandó

tevékenységre, ha a tevékenységet végző szervezet

a) más, e törvény hatálya alá tartozó biztosítási tevékenységet nem végez,

b) segítségnyújtási tevékenysége kizárólag adott helységre korlátozódik, és

kizárólag természetbeni teljesítésekből áll,

c) segítségnyújtási tevékenységéből származó bevételének éves összege nem

haladja meg az 50 millió forintot.

3. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) Nem terjed ki e törvény hatálya a közúti gépjármű balesete vagy

üzemzavara esetén a biztosítónak nem minősülő szervezet általában belföldön

teljesített segítségnyújtási tevékenységére, ha az a következő szolgáltatásokra

korlátozódik:

a) helyszíni üzemzavar-elhárítás, ha a segítségnyújtási tevékenységet

folytató szervezet elsősorban a saját felszerelését és személyzetét használja,

b) a meghibásodott gépjármű eljuttatása a szükséges javítás végrehajtására

alkalmas legközelebbi helyre,

c) a jármű vezetőjének és utasainak eljuttatása rendszerint ugyanazon

segélynyújtó járművel a legközelebb fekvő helységbe, ahonnan utazásukat más

közlekedési eszközzel folytathatják, vagy

d) a meghibásodott gépjármű vezetője, utasa eljuttatása a gépjármű

üzemben tartója, vezetője, utasa belföldi lakóhelyére (székhelyére), az utazás

kiindulási helyére vagy célállomására.

(5) Nem terjed ki e törvény hatálya a (4) bekezdés a)-c) pontjaiban

meghatározott tevékenységre abban az esetben sem, ha a közúti gépjármű

balesete, üzemzavara külföldön következik be, feltéve, hogy aki a szolgáltatást

igénybe veszi, az tagja a segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezetnek

és a segítségnyújtás:

a) kölcsönösségi megállapodás alapján,

b) pótlólagos díjfizetés nélkül,

c) kizárólag a tagsági igazolvány felmutatására, és

d) a baleset vagy üzemzavar bekövetkezésének helye szerinti ország hasonló

segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezete által történik.

Fogalmak

3. § E törvény alkalmazásában

1. anyavállalat, leányvállalat:

a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás

működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik

vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi

leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére

bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a

biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a

törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a

kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;

3. azonosító adatok:

a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név,

anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi

igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a

polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi

LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és

fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

4. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

4. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan

életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján

képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési

politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti

elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba

(eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által

kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő

választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

5. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett

tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között

létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10

százalékát birtokolja, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetve

testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja,

vagy

c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást

gyakorolhat a vállalkozás működésére. A befolyásoló részesedés nagyságának

megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell

figyelembe venni;

6. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes

kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1.

pontjában meghatározott fogalom;

7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő

csoportja: a nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élettípusú (2. számú

melléklet) biztosítási ágak;

8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve

egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;

9. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy

kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

10. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás,

illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal

közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

11. biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amelynek alapvető

tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban,

amelyek biztosítók vagy harmadik országbeli biztosítók, amelyek között

legalább egy leányvállalat (tagállami) biztosító;

12. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a biztosítástechnikai tartalékok

összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által

megképzett biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott

kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalékok összege;

13. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes

adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás

szerinti fogalom;

14. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre

meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy

megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre

rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a

kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként

elkülönített képzése és kezelése;

15. elismert (szabályozott) piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.

törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

5. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

16. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a

kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy

alkalommal történő hozzáigazítása;

17. értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

18. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások - a

biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett - díjából

tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;

19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási

szaktanácsadó felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó

szervezet;

20. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló

fióktelep található;

21. főiroda: az a székhely tagállamában lévő iroda, ahol a vállalkozás fő

tevékenységét végzi, és ahol a vállalkozással kapcsolatos központi

döntéshozatal, illetve számviteli döntés történik, ha az nem azonos a

székhellyel;

22. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

23. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely

a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre

jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e

törvényben foglaltaknak;

24. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a

biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó

tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal

a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási

szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található;

25. hirdetés: a biztosítóra, biztosításközvetítőre vagy biztosítási

szaktanácsadóra vonatkozó, bármely kereskedelmi módon, - így különösen

sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez,

katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával,

mozi-, televízió- vagy rádióműsor keretében, illetve távközlési eszközök és

rendszerek útján - közzétett figyelemfelhívás, ideértve azt a hirdetést is, amely

nem elsődlegesen hirdetésre irányuló cikkben, műsorban jelenik meg, ha a

cikk, illetve a műsorrészlet a biztosító, a biztosításközvetítő vagy a biztosítási

szaktanácsadó kezdeményezésére vagy támogatásával jön létre;

26. induló tőke: a biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;

27. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetése során harmadik

személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében

adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok

ellátása érdekében létrehozott szervezet;

28. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a

továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;

29. jelzáloghitel: a biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek

közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek

fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján

teljesítendő biztosítási összeg mellett - a Magyar Köztársaság területén lévő

ingatlanon (a termőföldet kivéve) alapított jelzálogjog;

30. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy

másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;

6. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

31. kárrendezési megbízott: a gépjármű felelősségbiztosítást művelő

biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított

gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye

(székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a

károsulttal szemben képviseli;

32. Kártalanítási Számla: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, a

Magyar Köztársaság területén értékesítő biztosítók által létrehozott és

folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési

kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező

üzemben tartók, valamint - a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal -

az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítése;

33. Kártalanítási Szervezet: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő

biztosítók által működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult

más tagállamban elszenvedett kára kapcsán a kárigények elbírálása és

kielégítése külön jogszabályban meghatározott esetekben;

34. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett

ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén

bejegyzett biztosítója, biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója,

illetve az e törvény szerinti képviselete;

35. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva

belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez

kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött

(unitlinked) életbiztosítások tartalékát;

36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol

a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy

ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott

székhelye található;

b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat

felmerülésének helye:

ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha

ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan

található,

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén a forgalmi engedélyt kibocsátó

tagállam,

bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok

biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási

ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,

bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző

ba), bb), bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a

szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a

tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a

szerződés vonatkozik;

37. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által

legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi

szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő

legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés

megszűntekor számol el;

7. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

38. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás)

tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni

részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a

továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán

keresztül történő - a 3. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása

vagy gyakorlása;

39. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes

kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2.

pontjában meghatározott fogalom;

40. külföldi biztosításközvetítő: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye

szerinti állam jogszabályai alapján biztosításközvetítői tevékenységre jogosult;

41. külföldi biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti

állam jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;

42. külföldi szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye

szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre

jogosult;

43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és

a biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a

számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és

ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó -

adatok megtévesztőek. Minden esetben lényeges hibának kell tekinteni -

előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának

évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20

százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba

feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfő összegének 3 százalékánál

nagyobb összeggel változnak;

44. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott

azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a

biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;

45. megfelelő vagyoni eszköz: a meghatározott pénznemben kifejezett

biztosítói felelősségnek az ugyanezen pénznemben kifejezett értékű vagy

abban realizálható, egyéb kötelezettségekkel nem terhelt vagyoni eszközökkel

való fedezete;

46. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és

folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére

szolgáló tőkerész;

47. Nemzeti Iroda: a Magyar Köztársaság területén kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja

a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó

egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

48. nettó függőkártartalék: a viszontbiztosító részesedése nélküli

függőkártartalék;

49. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között

létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett

módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de

legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok

figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni,

függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e

vagy sem;

50. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy

másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal

rendelkezik;

8. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek

keretében a biztosító segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben

véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul.

Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali

hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a

szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás

pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni

szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy

felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem

tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati

tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;

52. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott

vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására, illetve tulajdonlására

való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;

53. szavatoló tőke: a biztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai

szerint megállapított tőkeösszeg, amely a biztosítóval szemben fennálló

követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül

bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja

kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai

tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

54. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;

55. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a

kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó

székhelye található;

56. szolgáltatásnyújtás tagállama: a kockázatviselés helye szerinti tagállam,

ha a kockázatot egy másik tagállamban lévő biztosító vagy fióktelep viseli;

57. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;

58. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és

betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási és

felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek

maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg;

59. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által

terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv,

amelynek tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza;

60. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a

technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;

61. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a

biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó

rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára

szerződéses ajánlatot tesz;

62. ügyfél érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi

biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

63. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely

részének végzésére mást bíz meg;

64. ügyvezető: a biztosító vezetésére kinevezett, a biztosítóval

munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A biztosító első számú

vezetője a biztosító munkaszervezetének irányítója;

65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a

továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom;

66. üzletszerű tevékenység: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

9. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

67. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt

pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott

vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő

futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír) vagy bankgarancia;

68. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök

megléte a tagállamon belül, de ez nem jelenti egyben azt a kötelezettséget is,

hogy az ingóság letétként, vagy az ingatlan - így különösen zálogjog

bejegyzése útján - korlátozás alá essék. Egy adóssal szemben fennálló

követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő,

ahol a követelés érvényesíthető;

69. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe;

70. versenyző termékek: az 1. és 2. számú mellékletek szerinti azonos

biztosítási ág azonos ágazatába tartozó termékek;

71. vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő biztosító esetén az igazgatóság

tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető;

b) szövetkezeti és egyesületi formában működő biztosító esetén az

igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen

tisztségeknek megfelelő személyek az alapszabályban meghatározott

elnevezéstől függetlenül;

c) harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító

esetén az általános képviselő és az ügyvezető;

72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli

biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben

meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;

73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely elsősorban a 72. pontban foglalt

tevékenységet végez;

74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat,

amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem biztosítói

holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító leányvállalattal

rendelkezik.

A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói

tevékenység alapfeltételei

4. § A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy

tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a

tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak

kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai

eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a

kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a

létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a

szolgáltatásokat.

5. § (1) Biztosítási, független biztosításközvetítői tevékenység és biztosítási

tevékenységgel összefüggő tevékenység a Magyar Köztársaság területén - a

(2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Felügyelet engedélyével végezhető.

(2) A tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő,

biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén

határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor

végezheti, ha erre a saját államában jogosult.

10. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) Harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási

szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kizárólag

magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.

(4) Biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.

(5) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül

összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(6) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében

biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás

esetben a Felügyelet határoz. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül

összefüggő tevékenységnek minősül különösen:

a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése, a

biztosító vagyonkezelési tevékenysége, ideértve a - biztosítástechnikai

tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának,

valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott ügyleteket,

b) biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1)

bekezdésének l) és n) pontjaiban meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés,

c) biztosító részvénytársaság által a biztosító egyesületek részére történő

vagyonkezelés,

d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi

szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),

e) a Tpt. 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügynöki

tevékenység,

f) a jelzáloghitelezés,

g) a Tpt. 81. § (2) bekezdésének i) pontjában foglalt értékpapír kölcsönzési

tevékenység, amelyet a Tpt.-ben meghatározott szabályok szerint, az erre

vonatkozó külön engedély alapján a biztosítók közül kizárólag biztosító

részvénytársaság végezhet,

h) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési

viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és

fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,

i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003.

évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység.

6. § A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az

esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló

biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy

b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne,

melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló

vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni.

Az elnevezés védelme

11. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

7. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”,

„biztosítási alkusz”, „többes biztosítási ügynök”, „biztosítási ügynök”,

„biztosítási vezérügynök” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak

bármely szóösszetételben történő használatát kizárólag az e törvényben

előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz,

többes biztosítási ügynök, biztosítási ügynök, vezérügynök, illetve biztosítási

szaktanácsadó szerepeltetheti. Ha a biztosítási ügynök, biztosítási

vezérügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó e törvényben meghatározott

tevékenységét főtevékenységként végzi, cégnevében köteles tevékenységi

formáját (biztosítási ügynök, biztosítási vezérügynök, biztosítási

szaktanácsadó) szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:

a) a biztosítók, a biztosításközvetítők, valamint a biztosítási szaktanácsadók

szakmai érdek-képviseleti szervezeteire,

b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá

c) jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.

(3) Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján

jogosult vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet

határoz.

A hirdetésre vonatkozó szabályok

8. § (1) Biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó

fiatalkorúak körében biztosításkötésre felhívó hirdetési tevékenységet

kizárólag nyilvánosan folytathat.

(2) A biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó nem

küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél

írásbeli rendelkezéssel kizárta.

(3) Biztosítási, biztosításközvetítői vagy biztosítási szaktanácsadói

tevékenységre vonatkozó hirdetést kizárólag az Európai Unió tagállamainak

területén bejegyzett és ilyen tevékenység végzésére jogosult biztosító,

biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó tehet közzé.

9. § A 8. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei

(fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági

reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A biztosítók

10. § (1) A Magyar Köztársaság területén biztosító részvénytársaság,

szövetkezet, egyesület, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi

fióktelepe formájában létesíthető.

12. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Az egyes szervezeti formákra

a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997.

évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.),

b) biztosító szövetkezet esetén az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI.

törvény (a továbbiakban: Szvt.),

c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény

(a továbbiakban: Et.),

d) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi

fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény

(a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt

eltérésekkel kell alkalmazni.

A biztosító részvénytársaság

11. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül

a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A biztosító részvénytársaság

a) kizárólag névre szóló részvényt bocsáthat ki,

b) a 66. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb

mértéke 70 százalék,

c) a 66. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem

szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak,

d) cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a

pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(3) A Felügyelet 111. § szerinti engedélye szükséges a biztosító

részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy

meghaladja a jegyzett tőke 10, 20, 33, 50, 75 százalékát. Az 5 százalékot elérő

vagy meghaladó, de a felügyeleti engedélyezés következő szintjét el nem érő

részesedés megszerzését a részesedést szerzőnek a részesedés megszerzését

követő 30 napon belül a Felügyelethez be kell jelentenie.

A biztosító szövetkezet

12. § (1) Biztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat.

(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más

módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy

szövetkezeti formában tevékenykedik.

13. § (1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz

minimálisan szükséges, 66. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli

hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(2) A 66. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem

szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

14. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint.

(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag

akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében

befizették.

15. § (1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az

alapszabályban

a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,

b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.

13. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az

alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése

alapján pótbefizetésre kötelezhető.

16. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító

szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.

17. § A felügyelő bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban

nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a biztosító

szövetkezetnek.

18. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést

nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a

minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (121-122. §), vagy a 216. §

(1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.

(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet

eredményéből.

A biztosító egyesület

19. § A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi

alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség

nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben

meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében,

biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

20. § (1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek,

valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre

és működtethetnek.

(2) A 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70

százalékot kell elérnie.

(3) Biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja

meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében

befizették.

(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon

használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi

formában tevékenykedik.

21. § A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint

viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

22. § (1) A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:

a) az egyesület nevéről és székhelyéről,

b) céljáról és tevékenységi köréről,

c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,

d) az egyesület szervezetéről,

e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,

f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként

meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,

g) az eredmény felhasználási elveiről,

h) a veszteség rendezésének módjáról,

i) a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról, illetve a

szolgáltatás csökkentésének lehetőségéről,

j) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló

kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített

rendezéséről.

14. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés i) pontjában

foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.

23. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az

alapszabályban meghatározott módon és mértékben kell visszajuttatni a

biztosítottaknak.

24. § (1) A biztosító egyesület legfelső szerve - ha ezt az alapszabály

lehetővé teszi - jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, illetve a

szolgáltatások csökkentésének elrendelésére, ha más források nem

elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.

(2) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja

által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által

a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület

részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések 100 százalékát.

(3) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a

tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az

alapszabályban kell megállapítani, azonos feltételek esetén azonos alapelvek

szerint.

25. § (1) A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében

legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes

egészében viszontbiztosításba.

26. § A biztosító egyesület - az Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően -

megszűnik, ha

a) az alapszabályban a működésére meghatározott időszak eltelt,

b) alapítási vagy tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.

27. § (1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének

hozzájárulása szükséges az egyesület feloszlásához, egyesüléséhez

(beolvadásához vagy összeolvadásához).

(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a

biztosító egyesület megszűnésének időpontjában szűnik meg.

28. § Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat,

illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan

mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak

növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.

A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe

29. § (1) Harmadik országbeli biztosító belföldön biztosítási tevékenységet

folytató fióktelepe az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási

tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének rendelkeznie kell -

elfogadását követő 30 napon belül - az alapító harmadik országbeli

biztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves

beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén,

mind pedig annak hiteles magyar fordításában. A harmadik országbeli

biztosító fióktelepe az ügyfelek kérésére az éves beszámolót helyszíni

betekintésre köteles átadni.

30. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a biztosítási

szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a

szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítania.

15. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe olyan ág végzésére kérhet

engedélyt, amelyre az alapító külföldi biztosító a székhely szerinti országban

engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 64. § (2) bekezdésében foglaltakra.

A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepe

31. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító

okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítania.

32. § (1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja

arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepet kíván

létesíteni a Magyar Köztársaság területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás

kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti

hatóságát a biztosítási tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepe tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét

követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 2 hónapos időtartam

lejártát követően kezdheti meg.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepe működése során köteles a főbb adataiban (fióktelep tevékenysége,

üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelős személy megnevezése, fióktelep

címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére

vonatkozó adatok) bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző 1

hónapon belül a Felügyeletet írásban értesíteni.

II. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI

A biztosításközvetítő

33. § (1) A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység

(a továbbiakban: biztosításközvetítői tevékenység) a biztosítási vagy

viszontbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés)

létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység

kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási

termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra,

illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések

értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések

lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.

(2) Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek

a) a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás,

amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget

nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,

b) közreműködés követelések behajtásában,

c) a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.

(3) Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő, illetve

független biztosításközvetítő végezhet.

16. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) egy biztosító

biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási

termékeit közvetíti. Független biztosításközvetítő - az (5) bekezdésben és a 35.

§ (1) bekezdésében foglaltak kivételével - minden egyéb biztosításközvetítő.

(5) Függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a

közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra

vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben biztosítási

díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki.

(6) A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló

munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.

(7) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére

irányuló további munkaviszonyt, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII.

törvényben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló,

munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet

végző ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött

megállapodás esetében illeti meg.

34. § Biztosításközvetítői tevékenységet - az e törvényben foglalt

kivételekkel - kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által

vezetett nyilvántartásban.

35. § (1) Nem kell nyilvántartásba venni azt a személyt, akinek

biztosításközvetítői tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződésekre

vonatkozik, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a) a biztosításközvetítő által közvetített biztosítási szerződések kizárólag

ezek feltételeinek ismeretét teszik szükségessé,

b) a közvetített szerződések nem életbiztosítási szerződések,

c) a közvetített szerződések nem tartalmaznak felelősségi kockázatot,

d) a biztosításközvetítői tevékenység nem minősül a közvetítő fő

tevékenységének,

e) a közvetített szerződés a közvetítő által végzett fő tevékenységhez

kapcsolódik,

f) a közvetített szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer

forintot, és a biztosítási szerződés teljes tartama nem haladja meg az 5 évet,

g) a biztosítási időszak nem haladja meg a 365 napot,

h) a biztosítás kizárólag kiegészítője a szolgáltató által szolgáltatott

terméknek vagy a nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

ha) a szolgáltató által szállított árucikkek törésének, elvesztésének vagy

károsodásának kockázatára, vagy

hb) a szolgáltatónál megrendelt utazás során a poggyász elvesztésére vagy

sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a biztosítás életbiztosításra

vagy felelősségi kockázatokra szól, feltéve, hogy a fedezet az utazással

kapcsolatos kockázatokra vonatkozó fő kockázat kiegészítő kockázata.

(2) A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az

esetben sem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet

a) a biztosító,

b) a biztosító munkavállalója, illetve

17. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

c) gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban

vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló olyan természetes

személy végzi, aki nem tartozik a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe,

illetve aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó

kiegészítő, előkészítő tevékenységet végez.

(3) Az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett

biztosításközvetítő esetében a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel

nem szükséges a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához.

36. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján engedélyezett, illetve bejelentett

biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet (felügyeleti nyilvántartás). A

felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a

biztosításközvetítő természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet számára

nyilvántartási számot állapít meg.

(3) Ugyanazon természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet részére

újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási

számot újabb természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet nem kaphatja

meg.

(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy, illetve

gazdálkodó szervezet nevét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja c) és

d) alpontjaiban és 1. B) pontja c) és d) alpontjaiban szereplő adatokat a

Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a

Pénzügyi Közlönyben is közzé teszi.

(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a külön

jogszabályban meghatározott szakképesítést az első nyilvántartásba vételt

követő 24 hónapon belül köteles megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító,

illetve független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.

(6) Amennyiben a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes

személy a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést az (5)

bekezdésben megállapított határidőn belül nem szerzi meg, a Felügyelet törli

a nyilvántartásból.

(7) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek

15 napon belül a Felügyelet által meghatározott módon bejelenteni,

amennyiben a közvetítő tevékenységet végző természetes személy az (5)

bekezdésben meghatározott határidőn belül a külön jogszabályban

meghatározott végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem igazolta.

37. § (1) A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését

megelőzően köteles a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos

nyelvén, vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven

írásban tájékoztatást adni:

a) nevéről (cégnevéről), állandó lakóhelyéről (székhelyéről), a székhely

államának és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár el,

c) ha függő biztosításközvetítő, mely biztosítók nevében jár el,

d) mindarról a közvetlen és közvetett részesedésről, amellyel a biztosítóban,

más biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban rendelkezik,

e) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,

f) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,

g) a biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartásáról, valamint annak

igazolásáról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szerepel, ideértve az ennek

ellenőrzésére vonatkozó lehetőségek megjelölését is.

18. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási

(viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított)

vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

A független biztosításközvetítő

38. § (1) Független biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet - alkuszi

vagy többes ügynöki tevékenységre vonatkozó - engedélye alapján olyan

a) részvénytársaság,

b) legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű

társaság,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő

legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe

végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi. A független

biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot is adhat, illetve a Felügyelet külön

engedélye alapján a biztosítással vagy a biztosításközvetítői tevékenységgel

közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A független

biztosításközvetítői fióktelep esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó

rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében

biztosításközvetítői, vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek

minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.

(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik

tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő esetében

fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő tevékenység

végzéshez.

(4) Ha a független biztosításközvetítő működése során saját tőkéje az (1)

bekezdésben írt minimális alaptőke (törzstőke) mértéke alá csökken, a

független biztosításközvetítő köteles a saját tőkét az előírt minimális alaptőke

(törzstőke) mértékéig kiegészíteni.

(5) Független biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele az (1)

bekezdésben foglaltakon túl a következő:

a) a tevékenység folytatásához üzlethelyiség tulajdon-, használati vagy

bérleti joga,

b) a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos

nyilvántartás.

(6) A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan

személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű, továbbá nem vezető tisztségviselője olyan gazdasági

társaságnak, amellyel szemben a kérelem benyújtását megelőző három évben

csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál,

biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az

államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő

szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető

beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e

szerveknél összesen 5 éves munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal

vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve

középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy

biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 7 éven át

biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be, és

c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja közvetítői tevékenységét,

19. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző

időpontnál korábbi időpontra.

39. § (1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének

felelősségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti 250 millió

forint, illetve évente együttesen legalább 375 millió forint összegű, az Európai

Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy 375 millió

forint vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele,

hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a

felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.

(2) A független biztosításközvetítői felelősségbiztosítási szerződés minimális

tartalmi követelményeit a kormány rendeletben állapítja meg.

40. § (1) A független biztosításközvetítő engedélyét a Felügyelet

visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásából törölheti, ha

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek

bármelyikének nem felel meg,

b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,

d) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó

jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette,

e) az engedély megadásától számított 1 éven belül a független

biztosításközvetítő tevékenységét nem kezdte meg, vagy a független

biztosításközvetítői tevékenységet engedély nélkül 6 hónapon túl felfüggeszti,

f) a független biztosításközvetítő tevékenysége felfüggesztésének időtartama

alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések

nem vezettek eredményre.

(2) A harmadik országbeli független biztosításközvetítő fióktelep engedélyét

a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonja,

ha a külföldi biztosításközvetítő a székhelye szerinti ország jogszabályai

alapján már nem jogosult független biztosításközvetítői tevékenység

végzésére.

41. § (1) A független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy az

általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes

személy, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott

meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy

szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.

(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes

személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb

jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű,

felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott

szakképesítéssel rendelkezik.

20. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, illetve megbízott

biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői

tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél

közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles

nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú

melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontja a), b)

alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a

független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletet 30 napon belül

tájékoztatni.

(4) A felügyeleti nyilvántartásba a biztosításközvetítő annak a biztosítónak

vagy független biztosításközvetítőnek a bejelentése alapján kerül, akinek a

biztosításközvetítő biztosítást közvetít. A biztosításközvetítő adataiban beállt

változást - ideértve az adott biztosítóval vagy független biztosításközvetítővel

fennálló biztosításközvetítési tevékenységre irányuló jogviszony megszűnését

is - a biztosító vagy a független biztosításközvetítő jelenti a Felügyeletnek.

(5) A biztosító vagy a független biztosításközvetítő a biztosításközvetítő

bejelentését, illetve adatainak változását a Felügyelet által előírt módon teszi

meg.

(6) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele

jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy köteles a

nyilvántartást vezető biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a

nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését igazolni.

42. § (1) A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási

szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független

biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független

biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a

szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős.

Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.

(2) A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a

biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető

összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani. Az ügyfélszámlákon szereplő

összegek más hitelezők kielégítésére csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén

sem használhatók fel.

43. § A független biztosításközvetítő kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó

engedélye alapján alapíthat más független biztosításközvetítői tevékenységet

folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató

társaságban befolyásoló részesedést.

44. § (1) A független biztosításközvetítő köteles a lebonyolított biztosítási

ügyletekről a 153. §-165. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra

alkalmas nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó

éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-éig a Felügyeletnek meg kell

küldeni.

(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a pénzügyminiszter

rendeletben állapítja meg.

45. § A független biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenysége során

a) az ügyfél megbízásából jár el (alkusz), vagy

b) egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszony alapján azok egymással

versengő termékeit közvetíti (többes ügynök).

Az alkusz

21. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

46. § (1) Az alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését.

Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére,

a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító

ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából jogosult a biztosítási

díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása

alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és

kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

(2) Az alkusz többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.

(3) Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során

köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést

elemezni.

(4) A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél

tájékoztatása alapján pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint

azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel

összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják.

Többes ügynök

47. § (1) A többes ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését.

Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú

meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből

eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való

közreműködésre.

(2) A többes ügynök alkuszi tevékenységet nem végezhet.

Az ügynök

48. § (1) Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését.

Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl - a biztosító ez irányú

meghatalmazása esetén - a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító

szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek

teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való

közreműködésre. Az ügynök köteles az általa közvetített termékek alapos

ismeretével rendelkezni.

(2) Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban,

megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy -

közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős. Ha az ügynök

több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői

tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős, amely termékének

közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - a

biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve e

szervezettel egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet

végző szervezeten belül a közvetítést csak olyan természetes személy

végezheti - aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy külön

jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.

22. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) Az ügynök, valamint az általa foglalkoztatott, a biztosításközvetítői

tevékenységért felelős, azt irányító természetes személy vonatkozásában

teljesül a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel való rendelkezés

követelménye, ha a fenti bekezdésben hivatkozott jogszabály szerint

elfogadottnak minősített biztosításközvetítői alapképzési vizsgáztatást végző

biztosítónál ilyen képzésen vett részt, és a biztosító által igazolt módon sikeres

vizsgát tett.

(5) Az ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a

független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány alapján

folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell az ügynök nevét, címét, az

ügynöknek a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által

megállapított nyilvántartási számát, jogi személy nyilvántartásba vétele esetén

a biztosításközvetítői tevékenységet irányító vezető nevét.

(6) A Felügyelet az ügynököt - a 36. § (6) bekezdésében foglalt eseten túl - a

nyilvántartásából törli, ha

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek

bármelyikének nem felel meg,

b) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit.

(7) Ha a Felügyelet az ügynököt a felügyeleti nyilvántartásból törli, az

ügynök köteles az arcképes igazolványt a kibocsátónak visszaadni.

49. § (1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott,

illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy, ha a

közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a

szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a

felügyeleti nyilvántartásban.

(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést

végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel

gazdálkodó szervezet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet

végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás

részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító

köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban

meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a Felügyeletet 30 napon

belül tájékoztatni.

(3) A közvetlenül biztosításközvetítést végző természetes személyek

nyilvántartásának dokumentumait (erkölcsi bizonyítvány, végzettséget igazoló

oklevél másolata) a biztosító minden egyes, vele jogviszonyban álló

biztosításközvetítést végző természetes személy vonatkozásában köteles a

jogviszony megszűnését követő 5 évig megőrizni.

A vezérügynök

50. § (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes

körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a

biztosító üzletviteléhez szükséges, így különösen a szerződés megkötésére, a

kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére. A vezérügynök kizárólag egy

biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban.

(2) A biztosító a vezérügynök foglalkoztatása előtt köteles a Felügyelet

engedélyét kérni.

(3) Vezérügynök és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan

személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

23. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál,

biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve az

államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai

érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást

töltött be, vagy szaktanácsadóként, vagy 5 évig biztosításközvetítőként

működött, vagy e szerveknél összesen 5 éves szakmai munkaviszonnyal,

köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és

korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítőnél legalább 7 éven át

biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző

időpontnál korábbi időpontra.

A biztosítási szaktanácsadó

51. § (1) A biztosítási szaktanácsadó (a továbbiakban: szaktanácsadó) írásos

megbízási szerződés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj

ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő biztosítási szaktanácsot

nyújt és személyesen is közreműködik annak megvalósításában. A

szaktanácsadó biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést nem közvetíthet.

(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy

gazdálkodó szervezet végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A

felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy,

gazdálkodó szervezet és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a

továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére

káreseményenként legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással,

vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A

szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi

követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti

nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek

a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték

meglétét.

52. § (1) Gazdálkodó szervezet esetében a biztosítási szaktanácsadás

folytatásának feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet korábban nem állt, illetve

a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem áll

csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.

(2) Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetnél, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység

irányítójaként kizárólag az a személy járhat el, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál,

biztosításközvetítő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, vagy az

államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, vagy a megfelelő

szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető

beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél

összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal, illetve

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,

c) tanácsadói szintű biztosítási képesítéssel rendelkezik.

24. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) A (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a felügyeleti nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel

megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(4) A szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges nyilvántartásba

vételt a Felügyelet megtagadja, ha a szaktanácsadó nem felel meg az 51. §-ban

és e §-ban előírt feltételeknek.

(5) A biztosítási szakképesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és

azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések megszerzéséhez,

mint feltételhez kötődik, a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

53. § A szaktanácsadót a Felügyelet nyilvántartásából törli, ha a

szaktanácsadó

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek

bármelyikének nem felel meg, így különösen, ha nem rendelkezik az e

törvényben előírt felelősségbiztosítási szerződéssel, illetve vagyoni

biztosítékkal,

b) biztosítási vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytat,

c) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,

d) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó

jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette,

e) szaktanácsadói tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a

jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem

vezettek eredményre.

A független biztosításközvetítő által másik tagállamban fióktelep,

illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység

szabályai

54. § (1) Ha a független biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, illetve

határon átnyúló tevékenységként, első alkalommal másik tagállamban

független biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a

Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől

számított 1 hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti

hatóságát a független biztosításközvetítő tervezett tevékenységéről. A

tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő független biztosításközvetítővel is.

(3) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatósága által rendelkezésre

bocsátott, az érintett tagállamban a biztosításközvetítésre vonatkozó

szabályokról köteles a bejelentőt tájékoztatni.

(4) A független biztosításközvetítő tevékenységét a másik tagállamban a

Felügyelet (2) bekezdésben foglalt tájékoztatásának kézhezvételét követően,

illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 1 hónapos időtartam lejártát

követően kezdheti meg.

(5) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága

arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői

tevékenységre jogosult első alkalommal kíván biztosításközvetítői

tevékenységet végezni a Magyar Köztársaság területén, a Felügyelet a

felügyeleti tájékoztatás kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja

a biztosításközvetítőt a tevékenységvégzésre vonatkozó magyar

szabályozásról.

25. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A külföldi biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó magyarországi

képviselete

55. § (1) A külföldi biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) a Magyar

Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet)

létesíthet.

(2) A képviselet a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó)

nevében annak tevékenységét ismerteti.

(3) A képviselet biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói

tevékenységet nem végezhet.

(4) A képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító

(biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevének és a képviseleti jellegre történő

utalásnak.

(5) A képviselet akkor minősül tartósnak, ha

a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást folyamatosan váltó

kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben a 180

napot meghaladja, vagy

b) a kiküldött tevékenységét annak időtartamától függetlenül, tartós jellegre

utaló körülmények között (pl. helyiséget bérelve) végzi.

56. § (1) A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell

jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselet vezetőjének büntetlen előéletére vonatkozó igazolását,

b) a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevét, szervezeti

formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, tevékenységi körét,

vagyonára és gazdálkodására vonatkozó főbb adatait,

c) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az

alkalmazni kívánt vezető(k) azonosító adatait,

d) a képviselet címét,

e) a működés tervezett időtartamát.

(2) A képviselet a Felügyeletnek 30 napon belül köteles bejelenteni:

a) megszűnését,

b) az (1) bekezdés alapján bejelentett adatokban bekövetkezett változást.

HARMADIK RÉSZ

ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS

I. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK

57. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosító alapításához (58-62. §),

b) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a

biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység

megkezdéséhez (63. §),

c) a független biztosításközvetítői, illetve vezérügynöki tevékenység

végzéséhez (38. §, 50. §),

d) a biztosítási tevékenység módosításához (92. §),

26. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

e) a biztosítási állomány átruházásához (93-95. §),

f) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

g) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott

mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való

eltéréshez,

h) a belföldi biztosító által harmadik országban működő biztosító, független

biztosításközvetítő alapításához, vagy harmadik országban székhellyel

rendelkező biztosítóban, független biztosításközvetítői tevékenységet folytató

gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban

fióktelep létesítéséhez,

i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő

független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság

alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés

szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep létesítéséhez (42. §),

j) a 111. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,

k) a független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői

tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, illetve ilyen

tevékenységet folytató gazdasági társaságban történő befolyásoló részesedés

megszerzéséhez,

l) az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító

esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőkehiány másik

biztosítási ágból, a 124. § (5) bekezdésének megfelelően történő pótlásához,

m) a 70. § (2) bekezdésének j) pontjában, a 83. §-ban és a 86-90. §-okban

meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve

kinevezéséhez, választásához,

n) az alapszabály tagi vagyonrész terhére történő kifizetésekről szóló

szabályainak módosításához, ha az egyesület a tagi vagyonrészeket a

szavatoló tőke számításakor figyelembe veszi,

o) a viszontbiztosítás 126. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű

beszámításához,

p) a független biztosításközvetítői tevékenység kérelemre történő

felfüggesztéséhez.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben

foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges

tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a

biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek

érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon

feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének

engedélyezése során.

(5) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt

harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e)

pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt

a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb

engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(6) Az 5. § (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység

kizárólag olyan biztosító egyesület részére végezhető, amellyel a biztosító a

biztosítási tevékenysége körében üzleti kapcsolatban áll. A tevékenységvégzés

engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a Tpt.-ben a

portfóliókezelési tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A tevékenység

végzése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

27. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Biztosító alapításának engedélyezése

58. § A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a) az alapítani tervezett biztosító - formájának, tevékenységi körének

egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát (alapszabályát),

b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását

szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat

és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti

igazolását,

c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a

szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha

ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,

e) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása

érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,

f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról,

hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló

részesedéssel rendelkező személyről és a befolyásoló részesedés mértékéről,

g) biztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy

a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek

névértékéről.

59. § Biztosító élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére - a 64. §

(3) és (4) bekezdéseiben foglaltak, valamint viszontbiztosító kivételével - nem

alapítható.

60. § Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel,

aki az alapítás alatt álló biztosítóban befolyásoló részesedést kíván szerezni,

az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez

mellékelnie kell:

a) a 111. § (3) bekezdés f)-h) pontjaiban,

b) a 111. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételek igazolását.

61. § Az alapítási engedély birtokában a biztosító biztosítási, illetve az azzal

közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges

tevékenységet végezhet.

62. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot

közöl,

b) a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,

c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e

törvényben foglalt követelményeknek.

Biztosító tevékenységének engedélyezése

63. § (1) A biztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának

kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a biztosítási tevékenység

megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani.

Ha a biztosító a fenti kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztja, a

Felügyelet az alapítást engedélyező határozatot visszavonja. A Felügyelet

jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is

ellenőrizni.

(2) A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti

kérelemnek tartalmaznia kell:

28. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

a) a minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,

b) az üzleti tervet,

c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,

d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja

megkezdeni,

e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve

jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az

adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási

eredményeit,

f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét,

g) a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot

esetén alkalmazandó eljárási rendet,

h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása

érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,

i) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatra is kiterjedő

engedélykérelem esetén valamennyi tagállamban működő kárrendezési

megbízott megbízásának igazolását,

j) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV.

törvény szerinti pénzmosási szabályzatot.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a

kérelmező

a) nem rendelkezik a 126. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve

az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális

szavatoló tőkével,

b) üzleti terve nem felel meg a 67. § rendelkezéseinek, vagy annak

valódisága kétségbevonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak

elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások

teljesítésére,

c) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is

elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására,

amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a biztosító hatékony

felügyelete nem biztosítható, különösen, ha

a) a biztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a

biztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a biztosító független,

megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) a biztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége,

kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és

közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti

tevékenységet akadályozza,

c) a biztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetőleg

közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott

szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

A biztosítási tevékenység megkezdésének feltételei

29. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

64. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - biztosítási

áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki. A

tevékenységi engedély az ágazat egészére kiterjed, kivéve, ha a biztosító az

üzleti tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes kockázatokat

(kockázatcsoportokat) kíván biztosítani az ágazaton belül. A tevékenységi

engedély az 1. számú melléklet B) részében meghatározott besorolás szerint is

megadható.

(2) Biztosító élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére - a (3) és a

(4) bekezdésekben foglaltak, illetve a viszontbiztosító kivételével -

tevékenységi engedélyt nem kaphat.

(3) Az életbiztosítási ág művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező

biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti az 1. számú melléklet A)

részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelését azzal, hogy más

nem életbiztosítási ágazat művelésére a biztosító nem jogosult.

(4) A kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjában

meghatározott ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező

biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti a 2. számú mellékletben

meghatározott ágazatok művelését.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben foglalt esetekben az életbiztosítási ágra irányadó

számviteli és felszámolási szabályok alkalmazandók a biztosító egész

tevékenységére.

(6) A nem életbiztosítási ágra vonatkozó engedély többféle ágazatnak az 1.

számú melléklet C) részében meghatározott módon történő együttes

művelésére is kiterjedhet.

(7) A tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed,

ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében

végzett tevékenységet is.

65. § A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység

folytatásának feltétele:

a) az üzleti tervben meghatározott biztosítási tevékenységhez igazodó,

megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati, kárrendezési tevékenység ellátására

szolgáló helyiség(ek) tulajdoni, használati vagy bérleti joga, és

b) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer

kiépítése, illetve a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és

ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó

terv,

c) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek

kialakítása.

66. § (1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a biztosító

részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a

szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a

harmadik országbeli biztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie,

amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

biztosítására, valamint

b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó

kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).

(2) Az 58. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke

a) biztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító

fióktelepénél 100 millió forint,

b) biztosító szövetkezetnél 50 millió forint,

c) biztosító egyesületnél 1 millió forint.

30. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) A biztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi

engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott

feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és

szervezettípusonként kell megállapítani a 125-128. §-ok előírásai szerint.

(5) Ha a biztosító az 5. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti

vagyonkezelést végez, szavatoló tőkéje a 121. § (3) bekezdésében

meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek és 100 millió forintnak

az összege.

(6) Ha a biztosító 2 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel

magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyont,

szavatoló tőkéje összegének el kell érnie a 250 millió forintot és a kezelt

magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyon 2

milliárd forintot meghaladó részének 1 százaléka összegét. Ha a biztosító saját

tőkéje az 1 milliárd forintot eléri, a kezelt magán-nyugdíjpénztári és önkéntes

kölcsönös biztosító pénztári vagyon növekedése miatt a saját tőkét tovább

növelni nem kell.

Az üzleti terv

67. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét,

továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése

szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, illetve az ágazaton belüli

kockázati csoport megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,

d) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét,

becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a

segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a

tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló

pénzügyi és egyéb eszközöket.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon

túlmenően a biztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és

kárrendezési költségekre,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,

c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló

tőke szükséglet, illetve a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi

eszközökre,

f) a tervezett mérlegadatokra.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a

viszontbiztosításra vonatkozó terveket.

A jelzálog-hitelezési tevékenység feltételei

68. § (1) A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez

köteles a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek

tartalmaznia kell:

a) az alapszabályt,

31. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

b) az üzleti tervet,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

igazolását,

d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése

után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A Felügyelet az engedély kiadását megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy

a biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a biztosítási

szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

(3) A jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés mértéke nem haladhatja meg a

fedezetül szolgáló ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének (a

továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) 60 százalékát. A fedezetül szolgáló

ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesíthetősége érdekében elidegenítési

és terhelési tilalmat kell kikötni.

(4) A jelzáloghitel összege nem haladhatja meg az alapjául szolgáló

életbiztosítási összeget.

(5) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit külön

jogszabály határozza meg. Ennek alapján a biztosító hitelbiztosítéki

értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.

69. § (1) A biztosítónak a jelzálog-hitelezési tevékenységgel összefüggő

egyedi kockázatokat, a kintlévőségeket és a fedezeteket a (3) bekezdés

szerinti módon minősíteni és értékelni kell.

(2) A biztosító jelzáloghitelt kizárólag életbiztosítási díjtartaléka 5 százalékát

meg nem haladó mértékig nyújthat.

(3) A jelzálog-hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok

megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének,

csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait a

pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(4) A jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához

szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító,

biztosításközvetítő által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének

engedélyezése

70. § (1) Harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenység

megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 38. §-ban, az 50.

§-ban, a 63. §-ban és a 66. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát,

tevékenységi engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy

a Magyar Köztársaság területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a

székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező

biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó működését.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenységi

engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl - a Felügyelet abban az

esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén

alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi

együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező biztosító,

biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok)

között,

32. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

b) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam

rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő

pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam

rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő

adatvédelmi előírásokkal,

d) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő rendelkezik a magyar

jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési

szabályzattal,

e) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a

fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,

f) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát

arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó

számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti,

g) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát

arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére

vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti,

h) a kérelmező biztosító a 126. § (6) bekezdésében foglalt minimális

biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és

ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi,

i) a kérelmező biztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános

szerződési feltételeket,

j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,

k) a kérelmező biztosító, illetve biztosításközvetítő székhelye és főirodája

azonos országban van.

(3) A harmadik országban (székhellyel rendelkező biztosító,

biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a

személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább 5 éves biztosítási vagy állami gazdálkodási, illetve az

államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal

rendelkezik,

d) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.

(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke

fedezetét képező vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén

elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező

eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben

foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a

fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett

tagállamban.

(5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító több

tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor

kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott letétet

kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele

a) a letétbe helyezés tényének megfelelő igazolása,

b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása,

c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történő megjelölése.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló

tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

33. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(7) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli

biztosító fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az

ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek

a jogszabályoknak.

II. Fejezet

BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK

A biztosító, a független biztosításközvetítő és a biztosítási

szaktanácsadó bejelentési kötelezettségei

71. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül

bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a

biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,

c) szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági

tőke szintjét,

d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó

részesedést szerez,

e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását,

foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást,

f) székhelye megváltozott,

g) könyvvizsgálója megbízatása megszűnt,

h) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett

tőkéjének 5 százalékát.

(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,

b) a biztosítóban 5 százalékot meghaladó, de a 111. § (1) bekezdése szerint

engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,

c) a 89. § (1) bekezdés szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó

megállapodást,

d) a külön jogszabályban megállapított mértékű nagykockázatokat,

e) a nagykárokat,

f) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak

megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és

adatainak megváltozását,

g) az alapszabály (alapító okirat) módosítását,

h) a tagállamokban megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a

feladataik ellátásával összefüggő adatait, illetve az ezekben az adatokban

bekövetkezett változásokat,

i) az alkusszal és a szaktanácsadóval kötött felelősségbiztosítási szerződés

megszűnését,

j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2.

pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett

változásokat,

k) a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési

vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a befolyásoló

részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését,

34. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

l) könyvvizsgálójának megválasztását.

(3) A nagykockázatok és nagykárok határértékeit a pénzügyminiszter

rendeletben állapítja meg.

72. § (1) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15

munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni

viszonyaiban történt változásokat.

(2) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási

szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait -

azok bevezetését követő 15 munkanapon belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A

bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap elnevezését és

befektetési politikáját.

(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor

ezt a megszűnést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek

bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eszközalap elnevezését, a

megszüntetés okát, az eszközök más alapokba való rendelésének módját,

valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.

73. § (1) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a

Felügyeletnek 15 munkanapon belül bejelenteni, ha a biztosításközvetítő

tevékenységet végző természetes személy a 36. § (5) bekezdésében és a 229. §

(1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 41. § (2), 48. § (4)

bekezdésekben előírt végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem

igazolta.

(2) A biztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli,

hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a biztosítottak

érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.

(3) A biztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő 10

munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket,

előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által

tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító

belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben

észlelt súlyos szabálytalanság.

74. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet

köteles az 5. számú melléklet 1. B) a)-d) alpontjaiban foglalt adatokat és azok

változásait a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.

(2) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a

Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni

a) a független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében, a

vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a

felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,

b) a székhely vagy telephely címének megváltozását.

(3) A független biztosításközvetítő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles

a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni

a) a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását,

b) a 41. § (3) bekezdésében foglalt független biztosításközvetítői

nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban

meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.

(4) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni

magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb

adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének

és adatainak megváltozását.

35. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

75. § (1) Ha a független biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, illetve

határon átnyúló tevékenységként első alkalommal másik tagállamban

független biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a

Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

(2) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban

fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 1 hónappal a változást

megelőzően írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam

illetékes felügyeleti hatóságának, ha a működés során a 79. § (2)

bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik

be.

(3) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván

biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a

Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban

végezni kívánt tevékenységeket.

(4) Ha a határon átnyúló tevékenység végzése során a 79. § (2)

bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik

be, a biztosító köteles ezt a Felügyeletnek bejelenteni, amelynek eljárására a

79. § (2) bekezdésében és a 80. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Az ügymenet kiszervezésének feltételei

76. § (1) A biztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az

ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 6. számú melléklet I.

pontjában foglaltakat. A 6. számú melléklet I. pontjában foglalt tilalom nem

terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői

szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem

minősül az ügymenet kiszervezésének.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési

jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) A biztosító a 6. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek

kiszervezését köteles a Felügyeletnek a negyedéves adatszolgáltatás

keretében bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét,

a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés

időtartamát.

77. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet

végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a

tevékenységet a biztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely

kárért a biztosító felel.

(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a

tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható

gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett

tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul

köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a

jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a

felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet

továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő

módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben

foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését

megtilthatja.

36. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több biztosító részére,

az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten -

az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.

(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető

tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli

hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(7) A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a

biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a

kiszervezett tevékenységet végző a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett

tevékenységet végző a biztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi

csoportba tartoznak.

78. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző

tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget,

felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett

tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet

által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő

színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes

követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a

kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység,

illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy

bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a

felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos

valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a

kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát

továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben

rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(3) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az

ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet

végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító

adatfeldolgozójának minősül.

A másik tagállamban történő biztosítói fióktelep létesítés szabályai

79. § (1) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik

tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja

létesíteni,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére

vonatkozó iratokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők

megnevezését,

37. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

f) a fióktelep címét,

g) a kézbesítési megbízott megnevezését.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló adatok szerint a bejelentő biztosító

felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a

jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított 3 hónapon

belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a másik tagállam illetékes

felügyeleti hatóságát. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő biztosítót

is.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a

fióktelepet létesítő biztosító rendelkezik a megfelelő szavatoló tőkével.

80. § (1) A Felügyelet a 79. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatást

megtagadja, ha a biztosító a 79. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem

közli, illetve a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és

pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a

(2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, legkésőbb 3 hónapon belül

köteles határozatban közölni a bejelentő biztosítóval.

(2) A másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága a 79. § (3) bekezdésében

foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a Felügyeletet

tájékoztatja azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét

végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a biztosító részére továbbítja.

(3) A fióktelep a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően,

illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 2 hónapos időtartam lejártát

követően hozható létre és kezdheti meg működését.

(4) Ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-g) pontjaiban

meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító legkésőbb 1

hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a

Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát annak

érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a 79. § (3) bekezdésében

meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.

A határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai

81. § (1) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal

kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a

Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban

vállalni tervezett kockázatokat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított

1 hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát

arról, hogy

a) a biztosító mely ágazatokra rendelkezik tevékenységi engedéllyel,

b) milyen ágazatokban kíván tevékenykedni a másik tagállam területén,

c) a biztosító rendelkezik-e a megfelelő szavatoló tőkével.

A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő

biztosítóval is.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a

biztosító az (1) bekezdésben foglaltakat nem közli, illetve a bejelentő biztosító

felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a

jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt

tájékoztatást megtagadja, ezt legkésőbb 1 hónapon belül köteles határozatban

közölni a bejelentő biztosítóval.

(4) A biztosító a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét

követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.

38. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) Ha a működés során a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott

adatokban változás következik be, a biztosító az (1) bekezdésben előírtak

szerint a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni

a Felügyeletnek, amelynek eljárására a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az

irányadók.

82. § (1) Ha a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja

a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett biztosító első alkalommal kíván

biztosítási tevékenységet végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, a

Felügyelet tájékoztatja a biztosítót a biztosítási tevékenységre vonatkozó

magyar szabályozásról.

(2) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a biztosítótól a

terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő

dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a

nemzeti jogszabályoknak.

III. Fejezet

A BIZTOSÍTÓ VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETŐIRE

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A vezető állású személy

83. § (1) Biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az

választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés

tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek

bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a

vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy

azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított

30 napon belül meghozni.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem

kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési

eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(3) Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább 5 éves biztosítási vagy vállalati gazdálkodási, illetve az

államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal

rendelkezik (az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély

iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra),

d) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

e) biztosítónál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

(4) A biztosító felügyelő bizottságának tagjai közül a (3) bekezdés c), illetve

d) pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelő bizottság elnökére nézve

kötelezőek.

39. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az

illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági

bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a

büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem

foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell

függeszteni.

(6) A Felügyelet indokolt esetben a kötelezettségszegés súlyának

figyelembevételével kezdeményezheti a vezető állású személy felmentését.

Az ügyvezető

84. § (1) A biztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható

meg, aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 83. §-ban

meghatározott általános követelményeknek és a biztosítóval - a (2)

bekezdésben foglalt kivétellel - munkaviszonyban áll.

(2) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az

ügyvezetőt megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja.

(3) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a

biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos

kötelezettségvállalásra

a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő biztosító esetén

két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetében két vezető állású

személy együttesen jogosult.

(4) A 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító, egyesület esetén az

egyesület képviseletére két ügyvezető együttesen jogosult.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a biztosító

igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend

szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A biztosító ügyfelének kérésére

a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó

belső szabályzatot be kell mutatni.

Az egyéb vezetők

85. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (6)

bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) vezető jogtanácsost,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) ha az 1. számú mellékletben meghatározott nem életbiztosítási ág A)

részének 1. és 2. számú ágazatába, valamint 18. számú ágazatába tartozó

fedezet betegséggel és balesettel összefüggő szolgáltatást is tartalmaz, vagy a

2. számú mellékletben meghatározott életbiztosítási ágba tartozó

tevékenységet folytat, vezető orvost (a továbbiakban: egyéb vezetők)

köteles foglalkoztatni.

40. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett

időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és

az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető

megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát

a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított 30 napon belül meghozni.

(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem

kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési

eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(4) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 részvénytársaságnál tölthetnek be ilyen

pozíciót.

(5) A törvény 126. § (4) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek

eleget tevő biztosító egyesület legalább ügyvezetőt köteles foglalkoztatni.

(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1)

bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőket megbízási

jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más -

az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban, a

87. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban és a 88. § (1) bekezdésének a)-e)

pontjaiban előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is

megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület

esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőként a

Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek

igénybevételét is elfogadhatja.

(7) A 86. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 87. § (1) bekezdésének c)

pontjában, a 88. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 89. § (2) bekezdésének

b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető

kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi

időpontra.

(8) A Felügyelet indokolt esetben, a kötelezettségszegés súlyának

figyelembevételével kezdeményezheti az egyéb vezetők felmentését.

(9) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti egyéb vezetők jogviszonyának

megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.

(10) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti egyéb vezetőket - tanácskozási

joggal - a biztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi

pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(11) A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet a Számla kezelésével

kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban

meghatározott egyéb vezetőket köteles alkalmazni.

A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

86. § (1) A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az

alkalmazható, aki

a) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott

biztosításmatematikusi (aktuáriusi) képesítéssel rendelkezik;

b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok

(aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi

szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél,

biztosító könyvvizsgálójánál szerzett gyakorlattal vagy biztosítási

szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik;

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

41. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával

igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének

helyességét,

b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét,

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,

e) az a)-d) pontokra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a biztosító vezető

biztosításmatematikusa igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok

elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, az alkalmazott módszerek a

kockázatok természetének megfeleltek.

(4) A biztosító vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt

ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön

aktuáriusi jelentését.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a pénzügyminiszter

rendeletben állapítja meg.

A biztosító vezető jogtanácsosa

87. § (1) A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve

gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók

szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy

biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a

Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség

alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője

88. § (1) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet,

aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve

gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók

szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási

szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

42. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító

első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a

143. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás, a 146. §-ban és a 172. §-ban

meghatározott éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.

A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)

89. § (1) A biztosító részvénytársaság és a szövetkezet, valamint a 300 millió

forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső

ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák

belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső

ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a

Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.

(2) A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre)

kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,

b) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve

gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók

szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató

gazdálkodó szervezetnél szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási

szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A biztosítónál működő belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr) feladata

kizárólag

a) a biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az

áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki.

(4) A belső ellenőrzés vezetőjének (belső ellenőrnek) - a (3) bekezdésben

foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések

és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább

negyedévente ellenőrizni kell.

(5) A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) jelentéseit mind a felügyelő

bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés

vezetője (belső ellenőr) jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a

felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére

bocsátani.

A biztosító vezető orvosa

90. § (1) A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki

a) orvosi diplomával,

b) orvosi alap-szakképesítéssel,

c) legalább 5 éves biztosítási szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) a biztosítóval munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető orvosa felelős

a) a biztosítási termékek és szabályzatok orvosi szakszerűségéért,

b) a biztosító egészségi kockázat és kárszakértői munkájának

szakszerűségéért.

43. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

91. § (1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a szakmai alkalmasságot és az

üzleti megbízhatóságot.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a

kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan

meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának

sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak

minősíteni azt a személyt, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető

állású személy, vagy egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál,

biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi intézménynél,

aa) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által

alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét

e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat

megállapította, vagy

ab) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet

kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási

tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a

Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható

legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem

régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot

közvetlenül megkeresheti.

IV. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése

92. § (1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton vagy

kockázati csoporton túl tevékenységét más ágazatra vagy más kockázati

csoportra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni.

Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 67. § (1) bekezdésének c) pontjában

foglaltakat,

c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,

d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges

szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet

megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a tevékenység módosítása

után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

44. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Az állományátruházás

93. § (1) A biztosítási állomány - az átadó és az átvevő biztosító közötti

megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a biztosítási szerződések

feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben

átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező

biztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóra, annak

fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító

tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a

biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása. Az állományátruházással - a

Felügyelet engedélyének időpontjától a biztosítási állományt átvevő biztosító

válik a szerződés alanyává, illetve az ügyfelek személyes adatai és üzleti titkai

tekintetében adatkezelővé.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyar

Köztársaság területén lévő fióktelepének biztosítási állománya részben vagy

egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

94. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek

tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő

állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló

jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és

azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e) abban az esetben, ha az átvevő biztosító székhelye a Magyar Köztársaság

területén van, annak bemutatását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját

állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz

szükséges minimális szavatoló tőkével.

(2) Az állományátruházást engedélyező felügyeleti hatóság megkeresi az

átvevő biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő

biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális

szavatoló tőke szintjét.

(3) Ha az átvevő biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért

igazolást a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem küldi

meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja,

a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a

biztosítottak érdeke sérülne.

(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a

kötelezettségvállalás tagállama illetékes hatóságainak beleegyezését követően

adhatja meg.

(6) Tagállamban létesített biztosító részére történő állományátruházás

esetén az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolást az átvevő biztosító

székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.

(7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől

számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás

engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni.

45. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(8) Tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén

a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát

arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevő

rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.

95. § (1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló

határozatát köteles 2 országos napilapban közzétenni.

(2) A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat

kézhezvételétől, biztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei

(fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 30 napon belül

köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a

szerződéskötés nyelvén. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított

30 napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a

szerződését - 30 napra - felmondhatja.

(3) Biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési

kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK

A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei

96. § A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek,

kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok

teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire

vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön

feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának

feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő fél,

kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,

g) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - ha járadékfizetéssel jár

- a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,

h) az egyes igények elévülési idejét,

i) az életbiztosításnál, ha maradékjog (így különösen visszavásárlási érték),

illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes

szabályait,

j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek

elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat,

l) a biztosító, illetve fióktelep címét,

m) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét.

A biztosítási termékek terjesztése

97. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

46. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék esetében jogszabály

eltérő szabályokat is megállapíthat.

(3) Ha a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a

biztosító jogszabálysértést - ideértve a biztosítási termék független

biztosításközvetítő igénybevételével történő terjesztése során észlelt

jogszabálysértést is - észlel, haladéktalanul köteles intézkedni a

jogszabálysértés megszüntetése iránt.

A termékterv

98. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 4.

számú mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2) A terméktervnek tartalmaznia kell az ügyvezető, a vezető jogtanácsos, a

vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ág

vezetőjének aláírását.

99. § (1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási

(egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a

járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a

pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe útján,

vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett, az (1) bekezdésben

meghatározott termékekre a technikai kamatláb maximális mértékének

tekintetében a székhely szerinti tagállam szabályozása az irányadó.

100. § (1) Az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési

többlethozamának legalább 80 százalékát a biztosítottaknak vissza kell

juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási

szerződésben foglaltaknál.

(2) A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a biztosító

köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.

A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése, megtiltása

101. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően

megállapítja, hogy

a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve

nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.)

érdekeit, vagy

b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek, vagy

c) a biztosító nem, vagy nem a 4. számú mellékletnek megfelelően készítette

el a terméktervet,

a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság

megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével. Indokolt esetben a

Felügyelet a termék terjesztését felfüggesztheti.

(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, döntését

köteles a felfüggesztő határozat meghozatalát követő 10 napon belül 2

országos napilapban közzétenni.

102. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 101.

§ (1) bekezdésében foglalt felszólításnak nem tesz eleget.

(2) Ha a Felügyelet a termék terjesztését megtiltotta, döntését köteles a

termék terjesztését megtiltó határozat meghozatalát követő 10 napon belül 2

országos napilapban közzétenni.

47. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES BIZTOSÍTÁSTÍPUSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A jogvédelmi biztosítás különös szabályai

103. § (1) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni,

akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben [63. § (2)

bekezdés] vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt

benyújtott kérelemben [92. § (1) bekezdés] nyilatkoznia kell, hogy a

jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során:

a) a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos

jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló

tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére

vagy más, az 1. számú melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot

művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak

felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet

utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével

kapcsolatban, vagy

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint

megjelölt más vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével,

illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással, vagy

c) a jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát,

hogy a biztosítási esemény bekövetkezését követően egy általa választott jogi

képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén

a károk rendezésével csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság

vagy egy külföldi székhelyű, jogvédelmi biztosítási károk rendezésével

foglalkozó vállalkozás fióktelepe bízható meg, feltéve, hogy a biztosítóval nem

áll semmilyen pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban,

illetve egyéb olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, amely a

kárrendezés pártatlanságát befolyásolhatja, illetve egyéb tevékenysége nem

veszélyezteti a kárrendezési pártatlanságát.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott jogilag elkülönült

szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív

kapcsolatban áll, akkor e vállalkozásnak a vezető tisztségviselői és a

jogvédelmi károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással

foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1.

számú melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító

részére nem végezhetnek. A jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve

az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással nem bízható meg egy olyan másik

biztosító, amely nemcsak jogvédelmi biztosítással foglalkozik. A jogvédelmi

biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás közötti

információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie,

amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így

rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk

rendezése során felhasználhassa.

48. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megoldás választása esetén

a biztosító csak a biztosított kifejezett, írásban vagy más bizonyítható módon

tett kérésére ajánlhat jogi képviselőt, azt követően, hogy a biztosított nem

kívánt élni a jogi képviselő szabad megválasztásának jogával. A biztosító

ebben az esetben legalább három jogi képviselőt köteles ajánlani a biztosított

részére. A jogvédelmi biztosító és a jogi képviselő közötti információátadásnak

olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad

lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló

adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során

felhasználhassa.

(5) A biztosító az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott megoldások

közül egyszerre kettőt vagy hármat is követhet azzal, hogy egy biztosítási

jogviszony esetében csak egy megoldás alkalmazása lehetséges.

(6) Az (1)-(5) bekezdések csak arra a biztosítóra alkalmazandók, amely a

jogvédelmi biztosítási ágazat mellett más nem életbiztosítási ágazatban is

tevékenykedik.

(7) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 96.

§-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell

a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy államigazgatási

eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás

elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges,

b) egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a

biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban

keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell. Amennyiben az

egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a

biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét

viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés

esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Amennyiben az

ügyvéd a biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek

megfelelően eljárni,

c) a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem

vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei

védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

d) a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását

arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és

c) pontokban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a

biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény

során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik

jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a

jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.

(8) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával

kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban

tájékoztatni a biztosítottat a (7) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos

peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

49. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet

biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási

szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító

egyidejűleg saját érdekében is végzi,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett

jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított

lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban, hanem más

országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az

utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét

során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az

esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak

az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási

szolgáltatáshoz kapcsolódik.

(10) Külön meghatalmazás alapján a biztosítónak a jogvédelmi ágazat

kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással

foglalkozó alkalmazottai, illetve a biztosító által a jogvédelmi ágazat kárainak

rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott

vállalkozás képviseletére jogosult személyek - amennyiben törvény másként

nem rendelkezik - bármely államigazgatási vagy bírósági eljárásban elláthatják

a biztosított képviseletét.

104. § Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási

szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek

számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási

szerződésen belül. A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi

dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet

létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is

köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a pénznemben,

amelyben a szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.

A biztosítási szerződéskötési kötelezettség

105. § (1) Biztosítási szerződéskötési kötelezettség a 7. számú mellékletben,

illetve más, törvényben meghatározott esetekben írható elő.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék

eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait

más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni.

(3) A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási

Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel

ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási

szerződésekről, és a kiadott előzetes fedezetigazolásokról

(kötvénynyilvántartás).

(4) A kötvénynyilvántartás tartalmazza a biztosított üzemben tartó, a jármű

és a szerződés alább felsorolt adatait:

a) a szerződő (biztosított) nevét (cégnevét), születési idejét, anyja nevét és

lakcímét (telephelyét),

b) a gépjármű forgalmi rendszámát és alvázszámát,

c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot,

d) a biztosító nevét, a kötvény azonosítóját (kötvényszám),

e) a kockázatviselés kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak

dátumát és a megszűnés okát,

f) a biztosítónak a tagállamokban kijelölt kárrendezési megbízottjának nevét

és címét.

50. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) A Hivatal a (4) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat a biztosítási

jogviszony megszűnését követő 7 évig kezeli.

(6) A Hivatal a (4) bekezdés f) pontjában meghatározott adatot a biztosító a

107. § (6) bekezdésében szabályozott bejelentéséig kezeli.

106. § (1) A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet

a) a 105. § (4) bekezdésének b), c) és e) pontjaira nézve bármely,

gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító;

b) saját szerződésének adatai tekintetében a 105. § (4) bekezdésének a)-e)

pontjaira nézve a szerződő (biztosított);

c) a nyilvántartás teljes adattartalma tekintetében - feladatainak teljesítése

céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a Zöldkártya

Levelező, az Információs Központ és a rendőrség;

d) az Egészségbiztosítási Alapot megillető megtérítési követelések

érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében az Országos

Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

(2) A biztosító az általa a kötvénynyilvántartásnak továbbított adatok teljes

körét megismerheti.

(3) A károsult jogának vagy jogos igényének érvényesítése céljából

igényelheti a szerződő (biztosított) nevét (cégnevét) és lakcímét (telephelyét).

107. § (1) A biztosító és a Hivatal a gépjármű üzemben tartó kötelező

felelősségbiztosítási fedezetének meglétét, a biztosítási szerződés adatait a

közúti közlekedési nyilvántartásnak és a kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartásnak a Hivatal által végzett

összekapcsolása útján létrejött adatállománya alapján ellenőrzi. Az

összekapcsolás útján létrejött adatállomány más célra nem használható fel és

azt az ellenőrzés elvégzése után 180 nappal meg kell semmisíteni.

(2) A biztosító a Hivatalt - informatikai rendszerén keresztül - haladéktalanul

köteles értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, az előzetes

fedezetigazolás kiadásáról, illetve köteles a Hivatal részére a 105. § (4)

bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat továbbítani.

(3) A biztosító köteles a Hivatalt - informatikai rendszerén keresztül -

haladéktalanul értesíteni, amennyiben az előzetes fedezetigazolás vagy a

korábban megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés

megszűnt. A biztosító köteles a biztosítási szerződés megszűnéséről az

üzemben tartót 15 napon belül értesíteni, amennyiben az díjnemfizetés miatt

következett be.

(4) Az eredeti tulajdonos (üzemben tartó) köteles a forgalomból való

kivonást, illetve a tulajdonjog átruházását igazoló okiratokat a biztosítónál 15

napon belül bemutatni. A biztosító az érdekmúlással megszűnt szerződésről az

okiratok bemutatását követően haladéktalanul köteles - informatikai

rendszerén keresztül - a Hivatalt értesíteni.

(5) A biztosító a Hivatal részére továbbítja az általa az egyes tagállamokban

kijelölt kárrendezési megbízottjainak nevét és címét.

(6) A kárrendezési megbízott megbízásának megszűnése esetén a biztosító

köteles e tényt a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni.

108. § A nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az

adatkezelő a Hivatal.

109. § (1) A gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók Információs

Központot működtetnek. Az Információs Központ a károsult kérésére

haladéktalanul tájékoztatást ad a következő adatokról:

a) a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójának neve, címe,

b) a biztosítási kötvény azonosítója (kötvényszám),

51. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

c) a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési

megbízottjának neve és címe.

(2) Az Információs Központ együttműködik a más tagállamokban működő

információs központokkal annak érdekében, hogy a károsult az (1)

bekezdésben foglalt adatokat a balesetet követő hét év során

a) a lakóhelye szerinti tagállam információs központjától,

b) a gépjármű állandó telephelye szerinti tagállam információs központjától,

vagy

c) a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától

késedelem nélkül megkapja.

(3) Az e törvényben szabályozott adatigénylések teljesítése során az

Információs Központ jogosult személyes adatot továbbítani a tagállamok,

illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar jog szabályainak

megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi joggal rendelkeznek.

110. § A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke

eredményelszámolásának és adatszolgáltatásának szabályait a

pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETŐIRE ÉS

ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet

RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK

A részesedésszerzés engedélyezése

111. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést

kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés

mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy

tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33, 50

vagy 75 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a

Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a

szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító

megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni

kívánt részesedés - a 3. § 5. és 40. pontját is figyelembe vevő - arányát,

továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező

a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő

nagyságú tőkével,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

c) a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági

eredménnyel rendelkezzen,

d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges

tőke pénzbeli részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetnél

helyezze el,

52. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal

rendelkezzen,

f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a

megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből

származik,

g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni

kötelezettségei vannak, továbbá

h) teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan,

hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban

foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő

ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben

foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős

előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

b) a kérelmező alapító okiratát,

c) a kérelmező vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi

vállalkozás és egyesület esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot

vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték,

d) a kérelmező természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó - 3

hónapnál nem régebbi - hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye

szerinti hatóság bocsátott ki,

e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a

kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási

szervvel szemben tartozása nincs, amelyet természetes személy esetén az

állandó lakóhely szerinti, egyéb személy esetén a székhely szerinti hatóság

bocsátott ki,

f) a kérelmező vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező

természetes személy a 3. § 3. pontjában meghatározott azonosító adatait,

illetve büntetlen előéletére vonatkozó - 30 napnál nem régebbi - igazolást.

(5) Ha a kérelmezők között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi

biztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)-(4) bekezdésekben

foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a

székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó

igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére

vonatkozó szabályok betartásával működik.

112. § (1) A 111. § (1) bekezdésében meghatározott részesedés

megszerzésére irányuló szerződés megkötésére vonatkozó engedély

megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3

hónapon belül elutasítja, ha a kérelmező

a) természetes személy büntetett előéletű,

b) jogi helyzete nem tisztázott,

c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,

d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,

e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra

vonatkozó jogszabály előírásait,

f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés

nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök

eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt

személy adatainak valódisága.

53. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) A Felügyelet a 111. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek

igazolása vagy ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy

székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.

(3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem

elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az

adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny

biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a

Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó

engedélyeztetni kívánt szerződésből származó jogok az engedély iránti

kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított 3 hónap

elteltétől gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben

meghatározott jogával él.

113. § (1) A biztosító részvénytársaságban a 111. § (1) bekezdésében

meghatározott mértékű tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal

rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően 15

munkanappal bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító

szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati

joga a 20, 33, 50 vagy 75 százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a

fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős

előnyt biztosító szerződés módosítását is.

114. § (1) A szerződés megkötését követő 30 napon belül írásban köteles

értesíteni a Felügyeletet, aki biztosító részvénytársaságban

a) befolyásoló részesedést szerzett;

b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy

- a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33, 50 vagy 75

százalékos határértéket, vagy

- tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33, 50 vagy

75 százalékos határértéket, vagy

c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket

biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A biztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet

írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 111. §-ban meghatározott arányú

részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve

módosulásáról.

(3) A biztosító részvénytársaság - éves belső adatszolgáltatása keretében -

köteles a Felügyeletnek megküldeni a 111. §-ban meghatározott arányú

részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

II. Fejezet

A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

54. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

115. § A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint

alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak

megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a

tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító működésével

és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag

tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak

céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba

jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk

vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek,

illetve, hogy a biztosítónak vagy az ügyfélnek hátrányt okozzanak.

116. § (1) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (83. § és 85. §),

valamint érdemi ügyintézői kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy

közeli hozzátartozójuk (Ptk. 685. § b) pontja) a biztosítóval szerződéses

kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendő

szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a biztosítóval

szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelő

bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés

előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).

(2) A biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi

ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli

nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli

hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosításközvetítői

tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási

szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve

ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni

hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.

(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek

beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül

írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

(4) Az (1)-(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a

biztosító köteles nyilvántartást vezetni.

HATODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

I. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A

BIZTONSÁGI TŐKE SZABÁLYAI

A biztosítástechnikai tartalékok

117. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg

fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk

ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai

tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:

a) a meg nem szolgált díjak tartaléka;

55. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

b) a matematikai tartalékok, ezen belül:

1. az életbiztosítási díjtartalék,

2. a betegségbiztosítási díjtartalék,

3. a balesetbiztosítási járadéktartalék,

4. a felelősségbiztosítási járadéktartalék;

c) a függőkár tartalékok, ezen belül:

1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),

2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);

d) az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék;

e) az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék;

f) a káringadozási tartalék;

g) a nagy károk tartaléka;

h) a törlési tartalék;

i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;

j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése

118. § (1) A biztosítástechnikai tartalékot a biztosítónak olyan mértékben

kell képeznie, hogy az a viszontbiztosításba nem adott kockázatokból

származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerűség és a

biztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet

nyújtson. Az életbiztosításokra - a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a

haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részének kivételével

- a biztosítástechnikai tartalékokat a viszontbiztosításba adott kockázatokra is

meg kell képezni.

(2) A nem életbiztosítási ág esetében a biztosítónak a bruttó

biztosítástechnikai tartalékok legalább 2 százalékát meg kell képeznie,

függetlenül a viszontbiztosításba adott kockázat arányától.

(3) Hitel- és kezesi biztosítást végző biztosítónak a 119. § (3) bekezdésében

foglalt módon a kockázat terjedelmével arányosan külön tartalékot kell

képeznie.

(4) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az

együttbiztosításban részt vevők kockázatvállalásukból eredő

kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

119. § (1) A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként kell a mérleg

fordulónapjával képezni.

(2) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét

folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket

figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani annak

érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a

befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a biztosító rendelkezésére

álljon.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és

felhasználásának rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

(4) A biztosító köteles az életbiztosítások esetében a biztosítástechnikai

tartalékok képzésénél alkalmazott elvek és módszerek megismerését - az

ügyfél kérésére - lehetővé tenni.

56. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

120. § Az e törvény hatálybalépését követően megkötött életbiztosítási

szerződések díjának - ésszerű aktuáriusi feltételezések mellett - elegendőnek

kell lenniük a biztosító valamennyi, e szerződésekkel összefüggésben

felmerülő kötelezettségének teljesítésére, illetve a megfelelő

biztosítástechnikai tartalékok képzésére.

A biztosító szavatoló tőkéje

121. § (1) A szavatoló tőke a biztosítónak a 123. § szerint korrigált saját

tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja

kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai

tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei

mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan

legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott

biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőke

szükséglet.

(3) A biztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 8.

számú melléklet tartalmazza.

122. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, amely

az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére

vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy

a) fióktelepei szavatoló tőkéjét, illetve minimális szavatoló tőke szükségletét

az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan

határozhassa meg;

b) a 70. § (2) bekezdésének h) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett

tagállamban helyezze el;

c) fióktelepei biztonsági tőkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban

jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag

együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam

illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti

kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti

hatósága az engedély megadása esetén a biztosító Európai Unió területén

folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az

illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni

kell.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó

felügyeleti engedély attól az időponttól lép hatályba, amikor a választott

felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a

pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdéséről.

(4) A Felügyelet a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe

pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a

választott felügyeleti hatóságot.

(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az

összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével

adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése

alapján vissza kell vonni őket.

A szavatoló tőke elemei

57. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

123. § (1) A szavatoló tőkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak

megfelelően, az élet- és a nem életbiztosítási ágra elkülönítetten kell

meghatározni.

(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke, illetve biztosító egyesület vagy szövetkezet

esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:

aa) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy

a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére kizárólag olyan mértékben

lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege

nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá; a biztosító megszűnése

esetén akkor, ha a biztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,

ab) az egyesület vagy a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról,

hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történő, az egyesületi, a

szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszűnésétől eltérő okból bekövetkező

kifizetésről a Felügyeletet legalább 1 hónappal a kifizetés előtt értesíteni kell,

amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja,

ac) az egyesület, a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az

aa)-ab) pontok szerinti előírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével

módosítják;

b) a tőketartalék;

c) a lekötött tartalék;

d) az értékelési tartalék 20 százaléka;

e) az eredménytartalék;

f) a mérleg szerinti eredmény;

g) az alárendelt kölcsöntőke.

(3) Az alárendelt kölcsöntőke a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló

tőke kisebbikének 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.

(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során

figyelembe vett alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet

határozott lejárati idejű. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló

tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év

során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell. Teljesülnie

kell továbbá a következő feltételeknek:

a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok

előtti legutolsó helyen áll;

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni,

hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható;

c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe;

d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő

legalább 5 év;

e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő

nem lehet 5 évnél kevesebb;

f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem

tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító

felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az

előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tőke

összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá;

g) az alárendelt, kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet

engedélyével módosítható;

h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített, legkorábban 5 év múlva

mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.

58. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

124. § (1) A Felügyelet a biztosító szavatoló tőkéjének értékelését

felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci

értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.

(2) A szavatoló tőke számítása során a 123. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt

tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékét,

b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét,

c) a nem életbiztosítási ágban működő biztosító esetén, amennyiben a

biztosító a nem életbiztosítási ág függőkártartalékát a jövőbeni hozamokat

figyelembe véve diszkontáltan számítja, a diszkontálás előtti és a diszkontált

függőkártartalék különbözetét az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2.

pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függőkár tartalékba foglalt járadék

értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban.

(3) A 8. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke

szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval

egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A biztosító a

negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális

szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje

becsült értékéről.

(4) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke

szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási

esemény bekövetkeztéből származó igényeinek kielégítését megelőzi a

szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

(5) Az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító

esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik

biztosítási ágból történő pótlását a Felügyelet engedélyezheti.

A biztonsági tőke

125. § A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a biztosító

biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 126. §-ban meghatározott

minimális biztonsági tőke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tőkéje

megegyezik a 126. § szerinti minimális biztonsági tőkével.

126. § (1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli

biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 750 millió forint szorozva

a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel,

b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 500 millió forint

szorozva a külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel,

azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére

vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 750 millió forint szorozva a

külön jogszabályban meghatározott értékkövetési indexszel.

(2) Egyesületnél - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a minimális

biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek 75 százaléka.

(3) A (2) bekezdés helyett a (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azon

egyesületnél, amelynek alapszabálya pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatás

csökkentésére hívja fel az egyesület tagjait, és

a) az éves díjbevétel és egyéb bevételek együttes összege az utóbbi 3 évben

egyszer sem érte el az 1 milliárd 250 millió forintot, és

b) nem életbiztosítási ág művelése esetén tevékenységi köre a

felelősségbiztosításra nem terjed ki, és az éves hozzájárulásokból származó

bevételének legalább fele az egyesület tagjaitól származik.

59. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági

tőke összege:

a) a (3) bekezdés szerinti egyesületnél - a b) pontban foglaltak kivételével -

ha az egyesület éves díjbevételének és tagsági hozzájárulásának együttes

összege az utolsó 3 üzleti évben:

aa) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd forintot, akkor a (2)

bekezdésben meghatározott összeg 60 százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a 750 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg 40 százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el az 750 millió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte az 500 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg 20 százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el az 500 millió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a 250 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg 10 százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a 250 millió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a 125 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg 5 százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a 125 millió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg 2,5 százaléka;

b) kizárólag az 1. számú melléklet A) részében megjelölt 8., 9., 18.

ágazatokat művelő egyesületeknél:

ba) legalább egy alkalommal elérte az 1 milliárd forintot, akkor 75 millió

forint,

bb) egy alkalommal sem érte el az 1 milliárd forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a 750 millió forintot, akkor 50 millió forint,

bc) egy alkalommal sem érte el az 750 millió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte az 500 millió forintot, akkor 25 millió forint,

bd) egy alkalommal sem érte el az 500 millió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a 250 millió forintot, akkor 12 millió 500 ezer forint,

be) egy alkalommal sem érte el a 250 millió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a 125 millió forintot, akkor 6 millió 250 ezer forint,

bf) egy alkalommal sem érte el a 125 millió forintot, akkor 3 millió 125 ezer

forint.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén - az egyesület

kérelmére - a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke 80 százalékos

mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás beszámítását.

127. § A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke

szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem életbiztosítási ágat

együttesen műveli.

128. § A minimális biztonsági tőke értékének megőrzése érdekében a

pénzügyminiszter a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexét

rendeletben szabályozza.

II. Fejezet

A PÉNZÜGYI, SZANÁLÁSI ÉS PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV

60. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A pénzügyi terv

129. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket,

illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) a biztosítónak a kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási

szerződésből adódó kötelezettségei - a kölcsöntőkét kivéve - együttesen

meghaladják saját tőkéjének 25 százalékát.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb

féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a

Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a

biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül

köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak

megszüntetésére. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

A szanálási terv

130. § (1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a 8. számú

mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a

közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről,

akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke

fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia

kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a

Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a

biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő

különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül

köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke

hiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén

a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A pénzügyi helyreállítási terv

131. § (1) Ha a biztosító működése a biztosítottak érdekeit veszélyezteti,

akkor a Felügyelet a biztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi

helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást -

várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló

tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,

e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket,

61. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának

kézhezvételétől számított 90 napon belül a biztosítónak a Felügyelethez

jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben 30

nappal meghosszabbítható.

(4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60

napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a

biztosító biztonságos működésének helyreállítására.

(5) Ha a biztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a biztosítottak érdekeit

veszélyezteti, akkor a biztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása

érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet a biztosító

számára a 8. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tőke

szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.

(6) A Felügyelet előírhatja a biztosító 8. számú melléklet szerinti minimális

szavatoló tőke szükséglete számításánál a viszontbiztosítás beszámításának

csökkentését, ha

a) a viszontbiztosítási fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva

lényegesen romlott, vagy

b) a biztosító viszontbiztosítási szerződései tényleges kockázatmegosztást

nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak.

(7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának

meghiúsulása esetén a Felügyelet a 195. §-ban foglalt intézkedések

megtételére jogosult.

III. Fejezet

BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

132. § (1) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező

eszközöket a művelt biztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati

szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a

biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető

legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több

befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is

törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok

megosztásával.

(3) A biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be

kell tartania a 9. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 117. § (2)

bekezdésének i) pontja alatti tartalékot.

(4) A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét

képező portfólió vagyonkezelése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó

szabályait - a Tpt. 126. § (2) bekezdése, a 127. §-a, a 128. §-a, a 133. §-ának (2)

bekezdése és a 130. §-ának (3)-(4) bekezdései kivételével - a következő

eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a befektetési

egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a szerződőt kell

érteni;

b) ahol a Tpt. valamely rendelkezése portfóliót említ, az alatt a befektetési

egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett, egymástól

elkülönített eszközalapokat kell érteni;

62. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

c) ahol a Tpt. a portfóliókezelési tevékenység körében alvállalkozó

igénybevételét említi, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási

szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és

befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő

kiszervezését kell érteni;

d) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának

fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében

vagy meghatározó részében történő kiszervezéséhez, valamint közreműködő

igénybevételéhez nem kell a szerződő írásbeli beleegyezését kérni;

e) a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozások

[Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja] által kibocsátott nyilvános árjegyzésű

részvényeknek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések

tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a

Gt. 294. §-ának (1) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét.

133. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban a saját tőkéjének 10 százalékát

meghaladó részesedést szerez, azt a Felügyeletnek 2 munkanapon belül be

kell jelentenie.

(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a

részvénytársaság jegyzett tőkéjének 75 százalékát, kivéve a más biztosítóban,

hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy

befektetési alapkezelőben való részesedést.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító részesedése

más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett

tőkéjének 25 százalékát.

(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem

fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos biztosítási

tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége

túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem

vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezését, továbbá a biztosítási

üzemét szolgáló vállalkozásokra, ha a vállalkozás éves árbevételének legalább

75 százaléka a biztosító számára nyújtott tevékenységből származik.

(6) A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött

életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok

pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell

szem előtt tartani.

134. § A biztosító biztosítástechnikai tartalékai a következő eszközökben

tarthatók:

A) befektetések

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt

megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök,

b) kölcsönök,

c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb

értékpapírok, illetve egyéb részesedések,

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,

e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;

B) követelések

f) követelések a viszontbiztosítótól, ideértve a viszontbiztosításba adott

kockázatokra a viszontbiztosító által megképzett biztosítástechnikai

tartalékokat is,

g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett biztosítási

ügyletekből származó követelések,

63. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

h) a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, a

biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni 3 hónapnál nem régebbi

követelések,

i) biztosítási kötvénykölcsön,

j) adó-visszatérítések,

k) visszkereseti követelés;

C) egyéb eszközök

l) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított

értékcsökkenéssel csökkentett értékben,

m) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a

hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét

(követelés),

n) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,

o) elhatárolt szerzési költségek.

135. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök

esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:

a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon

kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök

megvételével, megszerzésével merült fel,

b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a

helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott

kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok

fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot - ingatlanzálogjog,

bankgarancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok - tud felmutatni, kivételt

képeznek ez alól a 136. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,

c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása

után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.

(2) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti

jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog

korlátozott.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a

Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által

kibocsátott befektetési jegy.

136. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok

területén kell elhelyezkednie, illetve

a) OECD-tagállam,

b) OECD-tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD-tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a

biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a

következő korlátok állnak fenn:

a) a 134. § a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált és

egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a biztosítástechnikai tartalékok

fedezetének legfeljebb 25 százalékát tehetik ki,

b) a 134. § c) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok

fedezetének legfeljebb 35 százalékát tehetik ki,

c) a 134. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35

százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá

tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe.

64. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

d) a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az

összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig veheti figyelembe

fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan

ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek,

e) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig

fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe,

ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak,

valamely tagállam helyi, vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi

szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E

mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig

növelhető, ha az értékpapírok, és a kölcsönök együttes összege sem haladja

meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát,

f) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig

számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt

tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési

vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó

biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka,

g) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 3 százalékáig vonható fedezetbe a

pénztári készpénzállomány,

h) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 10 százalékáig vehetők figyelembe

azok a részvények, részesedések és kötvények, amelyek az elismert

értékpapírpiacon nem kerültek bevezetésre,

i) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 10 százalékáig fektethet

be adott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott

kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési

értékpapírokba.

(3) A 134. § h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban felsorolt

eszközök együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok fedezetének

legfeljebb 5 százalékát tehetik ki.

(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszköz

értékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított -

piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai

tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt

százalékát.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a

legalább egy tagállam részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény

által kibocsátott eszközökre.

137. § (1) A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és

ingatlanbefektetéseket megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír,

valamint a nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és

ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír

és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló

pénzeszközök legfeljebb 20 százalékát tehetik ki.

(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a

matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30

százalékát teheti ki. Ha a biztosító európai befektetési alap befektetési jegyét

szerzi meg, a nyíltvégű befektetési alapokra vonatkozó korlát a befektetett

mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra növekszik.

65. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem

fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön,

valamint elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény és kötvény

együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök

legfeljebb 15 százalékát tehetik ki.

(4) A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél

lévő betét a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök

legfeljebb 25 százalékát tehetik ki.

(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének

legfeljebb 5 százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított,

összesített - az eszköz értékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése

szerint számított - piaci értéke.

(6) Az (5) bekezdés és a 136. § (4) bekezdés szerinti korlátba nem

számítandó bele:

a) az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;

b) a hitelintézettel állampapírra kötött repoügylet.

138. § (1) A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell

eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a Tpt. 272. § (4)-(8)

bekezdéseiben és a Tpt. 273. §-ában előírt szabályokat kell alkalmazni úgy,

hogy a befektetési alapkezelő alatt a biztosítót, a befektetési alap helyett a

biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, az alapkezelési

szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a Tpt. 273. §-a szerinti

nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne,

kivéve az értékpapírok egyedi kockázatára a Tpt. 273. §-ának (6) bekezdése

szerint vállalt rövid nettó pozíciót.

(4) A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú

pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét

különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a

rendes üzletmenethez/működéshez szükséges likvid eszközökön felül. A

beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött

bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén

pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.

139. § (1) A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni,

figyelemmel a nem fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli

tárgyi eszközök esetében csak az óvatosság elve alapján számított

értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a biztosítástechnikai

tartalékok fedezeteként.

(2) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi eszköz

értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös figyelemmel

a nem realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a

biztosításközvetítőkkel szembeni három hónapnál régebbi követelések nem

vehetők figyelembe.

(3) Az életbiztosítások esetén az elhatárolt szerzési költség a meg nem

szolgált díjak tartalékának erejéig vonható be a matematikai tartalék

fedezetére, kivéve, ha a meg nem szolgált díjak tartaléka része a matematikai

tartaléknak.

140. § (1) Azon eszközök esetében, amelyekre a 136. § (2)-(3) bekezdései és

137. § (1)-(6) bekezdései nem állítottak fel korlátokat, a következő alapelvek

érvényesek:

66. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

a) a 132. § (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően törekedni kell a

befektetési portfólió kialakításakor minél több befektetési forma választására

és a kockázatok megosztására, vagyis egyetlen befektetési kategória értéke

sem lehet olyan mértékű, hogy az a biztosító függőségéhez vezetne,

b) azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó

kockázata magas, óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre

figyelembe vehető mértéket,

c) a 134. § f) pontja esetében a viszontbiztosítóval szembeni követelések

meghatározása során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás minősítését,

d) ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy

egészben vagyonkezeli, akkor az ebben a §-ban foglaltakat kell alkalmazni a

leányvállalat eszközeinek megítélésekor is. E szabályok alkalmazandók más

leányvállalatokban való részesedések megítélésekor is,

e) az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési

eszközök arányának meghatározásakor,

f) azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által

kibocsátott értékpapírok a biztosítástechnikai tartalékok befektetései

fedezeteként beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye valamely

tagállamban van, kizárólag e tagállam és/vagy helyi önkormányzata

tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a helyi önkormányzat és

a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire terjed ki.

(2) A 136. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 40 százalékos határt a

Felügyelet engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében, valamint

abban az esetben, ha az adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet székhelye

valamely tagállamban van és törvény által garantált olyan állami felügyelet

alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme érdekében

hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket a törvény

szerint kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje alatt az

értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy, hogy ezen

eszközök elsődlegesen a tőkerész, és annak kamatai kifizetését szolgálják.

(3) A 134. §-ban meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító

szabadon választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.

(4) A Felügyelet a biztosító kérelmére - kivételes körülmények fennállása

esetén - ideiglenes jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 134.

§-ban rögzített eszközkategóriáktól, valamint a 135-136. §-okban lefektetett

korlátoktól való eltérést.

(5) Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt

eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.

141. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak

befektetésére nem vonatkoznak a 136. § (2)-(3) bekezdéseiben és a 137. §

(1)-(6) bekezdéseiben, valamint a 140. § (1) bekezdésének a), b), d), e), f)

pontjaiban és a 140. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírások. A befektetési

egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló

kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.

(2) Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a

biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez

képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 136. § (2)-(3)

bekezdéseiben, a 137. § (1)-(6) bekezdéseiben, a 140. § (1) bekezdésének a),

b), d), e), f) pontjaiban és a 140. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírásokat is.

142. § (1) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke

meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát, akkor annak főbb jellemzőit

köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.

67. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkár

tartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

tartalékának nagyságáról és azoknak befektetéséről év közben

negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15.

munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő

év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

IV. Fejezet

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS

BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az eszközök nyilvántartása

143. § (1) A matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött

életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket a biztosítónak a

134. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba kell

vennie.

(2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének

mindenkor el kell érnie a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez

kötött életbiztosítások tartalékainak előírt nagyságát.

(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a

biztosító első számú vezetőjét és a felügyelő bizottságot, ha a biztosító

eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a

matematikai tartalékok előírt mértékénél.

(4) A biztosító első számú vezetője a (3) bekezdésben meghatározott esetben

köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.

(5) A biztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól,

illetve gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást

vezetni.

144. § (1) A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött

életbiztosításaihoz kínált eszközalapokat alaponként külön-külön

nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb tartalékainak fedezetétől,

valamint a biztosító saját befektetéseit képező eszközöktől.

(2) Amennyiben a biztosító az eszközöket valamely eszközalapjából más

eszközalapjába áthelyezi, a harmadik személyekkel kötött ügyletekre

vonatkozó nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített nyilvántartáson belül - az

egyes eszközalapok teljesítményének megítéléséhez - a biztosító köteles az

egyes eszközalapokra nevesített alszámlákat nyitni és vezetni.

A biztosító könyvvezetése

145. § (1) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a

számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor

alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

68. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - az

Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé

teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső

ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a

biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló

kötelezettségeknek.

A biztosító éves beszámolója

146. § A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságait a kormány rendeletben szabályozza.

147. § (1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói

záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves

beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott

határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet

és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére megküldeni.

(2) Ha a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt

az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától

számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles

aláírásával igazolni

a) a biztosító ügyvezetője (első számú vezetője),

b) a biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),

c) a biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője.

(4) A biztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi

biztosítóval kötött viszontbiztosításairól, ennek eredményéről, és ezt az éves

beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

148. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves

beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt

segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és

egyéb eszközöket.

A biztosító könyvvizsgálója

149. § (1) A biztosítónak - a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő

biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.

(2) A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett

könyvvizsgálót választhat, aki

a) biztosítási és a 86. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott

feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik,

ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles

foglalkoztatni;

b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos

alkalmazásában, illetve - könyvvizsgálói társaság esetében - annak befolyásoló

részesedésű tulajdonában;

c) nem rendelkezik a biztosítóban sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal;

d) a Felügyelet az általa vezetett biztosító könyvvizsgálók névjegyzékében a

könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette.

(3) A biztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása

legfeljebb 5 évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói

társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig

láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál.

69. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnését követő két év eltelte után

a könyvvizsgáló ismételten megválasztható. A könyvvizsgálói társaság által

alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két

év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál ismételten

elláthatja.

(5) A biztosító által megbízott természetes személy könyvvizsgáló

egyidejűleg legfeljebb 6 biztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és

a biztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves

jövedelmének (bevételének) 30 százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba

tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési

vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó

befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól

származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves

jövedelmének (bevételének) 60 százalékát.

(6) A biztosító által megbízott könyvvizsgáló társaságon belül a

könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 6 biztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói

feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság biztosítótól származó bevétele nem

haladhatja meg éves nettó árbevételének 30 százalékát. A könyvvizsgáló

társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi

vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a

tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési

alaptól, valamint biztosítótól származó összesített bevétele nem haladhatja

meg éves nettó bevételének 50 százalékát.

150. § (1) A Felügyelet a biztosítói minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe

akkor jegyzi be a könyvvizsgálót, ha a könyvvizsgáló

a) legalább 3 éven át biztosítónál számviteli, ellenőrzési munkakörben, vagy

a Pénzügyminisztériumban, illetve a Felügyeletnél biztosítással kapcsolatos

felügyeleti, ellenőrzési munkakörben dolgozott és legalább olyan 2 éves

könyvvizsgálói gyakorlata van, amely megfelel a Magyar Könyvvizsgálói

Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény 26. §

(2) bekezdésében foglaltaknak, vagy

b) legalább 3 éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és biztosító

könyvvizsgálója mellett legalább 2 évig beosztott könyvvizsgálóként

tevékenykedett.

(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a biztosítói minősítésű könyvvizsgálók

névjegyzékéből határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a névjegyzékbe vétel feltételeinek már nem felel meg;

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz

eleget.

(3) A Felügyelet a könyvvizsgálónak biztosítói minősítésű könyvvizsgálók

névjegyzékébe történő bejegyzéséről és névjegyzékből történő törléséről a

Magyar Könyvvizsgálói Kamarát értesíti, törlés esetén a határozatát annak

indokolásával együtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának megküldi.

(4) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a biztosítói minősítésű könyvvizsgáló

ellen lefolytatott etikai eljárást lezáró határozatát a Felügyeletnek megküldi.

151. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító ügyvezetőjét haladéktalanul

tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó

jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai

tartalékok mértéke vagy eszközfedezete nem kielégítő.

(2) A könyvvizsgáló köteles vizsgálatának eredményéről a biztosítóval

egyidejűleg a Felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha olyan

tényeket állapított meg, amelyek alapján

70. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

a) a korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve záradék

megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a biztosító belső szabályzatának súlyos

megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló

körülményeket észlel,

c) a biztosítási tevékenység engedélyezésére vagy a biztosító működésére

vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket

észlel,

d) a biztosító kötelezettségeinek folyamatos teljesítését, a rábízott vagyoni

értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) a biztosító belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát vagy

elégtelenségét állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és a biztosító ügyvezetője

között a biztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy

könyvvezetését érintő, a biztosító működését lényegesen érintő kérdésekben.

(3) Az ügyvezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a

Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni.

(4) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(5) A könyvvizsgálónak a biztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett az

alábbiakat is vizsgálnia kell:

a) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartását, a

szavatoló tőke számítások helyességét;

b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens

működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;

c) a 65. § b) pontjában előírt folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és

adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;

d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.

(6) A könyvvizsgáló az (5), valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglaltakra

vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az

igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a

Felügyeletnek legkésőbb a tárgyévet követő évben az auditálás befejezésével,

de legkésőbb a közgyűlést követő 15 napon belül megküldi. A kiegészítő

jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg.

(7) A biztosító könyvvizsgálója a (6) bekezdésben előírt kiegészítő

jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok

mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben

foglaltaknak.

(8) A biztosító könyvvizsgálója köteles a (6) bekezdésben előírt kiegészítő

jelentésében a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és

ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a

biztosítónak átadni.

(9) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról, illetve a vele kötött

szerződés megszűnéséről a Felügyeletet 2 munkanapon belül tájékoztatni, és 2

hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megbízásának

lejártáról a Felügyeletet a lejárat napját megelőzően 2 hónappal kell

tájékoztatni.

71. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(10) Ha a könyvvizsgáló az e törvényben előírt kötelezettségének nem tesz

eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a biztosítót más, a 149. § (2)

bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló

választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 195. § (1) bekezdésének f) pontja

alapján, felügyeleti intézkedés alkalmazásakor a biztosító könyvvizsgálójának

felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a biztosítói

könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.

152. § (1) A biztosító köteles a könyvvizsgálóval kötött azon szerződést,

amely alapján a könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálatára köteles, és

valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített

jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján a biztosító

igazgatóságánál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó

beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok

könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet

tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet

kötelezheti a biztosító igazgatóságát az adatok módosítására, és a

könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított, és a könyvvizsgáló által

felülvizsgált adatot a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a biztosító

köteles a Felügyeletnek bemutatni, és a közgyűlés által jóváhagyott

beszámolót ismételten közzétenni.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási titok

153. § Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a

biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló

adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes

ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni

helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire

vonatkozik.

154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155.

§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk

kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény

rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó

ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási

szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez,

módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó

követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott

egyéb cél lehet.

72. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett

adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó

csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás

megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén

részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény

másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a

független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait,

vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos

tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele

vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört

pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal

és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a

felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben

eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik

országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó

magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a

biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos

versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében

foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a

titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre

felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás)

esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok

tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési

állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges

adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az

Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési

megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a

kiszervezett tevékenységet végzővel,

73. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott

követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve

teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam

rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő

adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval,

biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval

szemben, ha az a)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli

megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a

biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és

jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére

jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának

kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság

felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi

kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá

eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség

terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és

(5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a 159. §-ban meghatározott

esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1)

bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó

hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is

köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a

biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével

van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó

hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön

jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles

tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak

minősülő adatokról.

158. § Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik

országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez

(harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha

a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik

országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott

követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve

teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti

állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket

kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek

személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája)

szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges

adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság

közötti megállapodásban foglaltaknak,

74. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a

Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok

átadása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a

biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat

az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. § alá eső adatok vagy az

adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása

esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés

b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett

adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a

személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának

idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a

megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos

személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének

meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles

törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött

szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az

adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett

hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs

törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok

kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi

rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az

érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített

jogosult is gyakorolhatja.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó üzleti titka

162. § A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint ezek

tulajdonosa, a biztosítóban, a biztosításközvetítői, illetve a szaktanácsadói

vállalkozásban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy,

valamint a biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó alkalmazottja

köteles a biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó működésével

kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül -

megtartani.

163. § (1) A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a

feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) MNB-vel,

c) nemzetbiztonsági szolgálattal,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Gazdasági Versenyhivatallal,

f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét

és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,

g) vagyonellenőrrel,

h) Információs Központtal

75. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

szemben.

(2) A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező

ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő

büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

b) büntetőügyben, polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási

eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a

bírósággal szemben.

(3) A biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a

„halaszhatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban előírt

ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa

kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról,

biztosításközvetítőkről és szaktanácsadókról egyedi azonosításra alkalmas

adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése

céljából a Pénzügyminisztérium részére.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs

Központ által végzett adattovábbítás.

164. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül

megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény,

információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a

biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó, illetve az ügyfél felhatalmazása

nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem

használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén

saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt

szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, biztosításközvetítőnek és

szaktanácsadónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

A biztosítási titokra, illetve a biztosító, a biztosításközvetítő és a

szaktanácsadó üzleti titkára vonatkozó közös szabályok

165. § (1) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás

jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és

szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a

keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára

felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással

visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a

közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott

adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában

foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az ügyfelek tájékoztatása

166. § (1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt a biztosító, illetve a

biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott

információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.

76. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a kötelezettségvállalás helye

szerinti állam hivatalos nyelvén, a biztosítási szerződés megkötése előtt

bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes

írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a

biztosító, a biztosításközvetítő főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi

formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése,

fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási

szerződés jellemzőiről. A biztosítót a szerződő féllel szemben terhelő

tájékoztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti

adatokban bekövetkezett változások esetében is. A 35. §-ban foglaltak szerinti

biztosításközvetítő kizárólag a biztosító főbb adatairól és a biztosítási

szerződési feltételek jellemzőiről köteles tájékoztatást adni. A biztosítási

szerződésre vonatkozó tájékoztatás jellemzőit a 10. számú melléklet A) pontja

tartalmazza.

(3) Életbiztosítási szerződések esetében a biztosító és a biztosításközvetítő

köteles - a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl - az (1)

bekezdés szerinti igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján legkésőbb a

biztosítási kötvénnyel egyidejűleg a 10. számú melléklet B) pontja szerinti

termékismertetőt is bemutatni.

(4) A biztosítót a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli,

ha a biztosítási szerződés megkötése során az ügyfél megbízásából eljáró

független biztosításközvetítő működik közre, valamint viszontbiztosítás

megkötése, és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén.

(5) A biztosító és a biztosításközvetítő a tájékoztatást elektronikus

kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és

könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni. Ha a

biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi

XXXV. törvényben meghatározott minősített tanúsítvány igazolja, a biztosító

köteles a (2) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót az ügyfél

számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton

hozzáférhetővé tenni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási

szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia

a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása

korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott

kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a

szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a

felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.

(7) A biztosító a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles

beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a (2) bekezdésben

meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt

is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő

biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg. Életbiztosítási

szerződés esetén a biztosító a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásról

szóló nyilatkozatot legkésőbb a kötvénnyel egyidejűleg köteles beszerezni.

(8) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét

tanúsítja, a biztosító köteles a biztosító ügyfélszolgálati irodájában a (2)

bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.

(9) A biztosítási szerződés megkötését követően a biztosító évente legalább

egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése

szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró

többlethozam jóváírásának mértékéről.

77. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(10) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az

ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és

nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a

biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is

kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

(11) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító

köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés

elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák

egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról,

valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött

életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és

tartalmát a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(12) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele - élet- és nem

életbiztosítások esetében egyaránt - a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a

biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett

vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

167. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a

szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás helye

szerinti állam hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a

szerződő kifejezett kérésére, más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és

azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés

létrejöttéről.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles

felhívni arra az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti

tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő figyelmét,

hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási

szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.

(3) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító

köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban

bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

(4) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(5) Az ügyfelet a (2) bekezdésben meghatározott felmondási jog nem illeti

meg, amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot

nem haladja meg.

NYOLCADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE

I. Fejezet

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet jogállása

168. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.)

határozza meg.

78. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A Felügyelet feladata

169. § (1) A Felügyelet feladata, hogy e törvény előírásainak megfelelően

a) elősegítse az ügyfelek érdekeinek megóvását,

b) ellenőrizze és értékelje az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása

alapján kiadott jogszabályok és egyéb vonatkozó jogszabályok

rendelkezéseinek teljesítését,

c) elbírálja az engedély iránti kérelmeket,

d) nyilvántartsa a biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási

szaktanácsadói tevékenységgel összefüggő adatokat,

e) eleget tegyen a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység

végzésével kapcsolatos értékelési és tájékoztatási kötelezettségének,

f) eleget tegyen az Európai Bizottság felé fennálló tájékoztatási

kötelezettségének.

(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli

a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke szükséglet és a

biztonsági tőke fedezet előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori

fizetőképességét,

b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,

c) a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az

előírásszerű fedezet meglétét,

d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások jogszabályszerűségét,

e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító üzletpolitikájának

való megfelelését,

f) a terméktervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk szakmai

elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok

érvényesítésének jogszerűségét,

g) az ügyfelek biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának

a megvalósítását,

h) a Kártalanítási Számlát kezelő szervnek a Számla kezelésével kapcsolatos

tevékenységét.

(3) A Felügyelet az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői

és vezérügynöki tevékenységet, a felügyeleti nyilvántartásban nem szereplő

személy által függő biztosításközvetítői, illetve szaktanácsadói tevékenységet

folytató személyt felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés,

okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá

helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére

álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetve folyik.

(4) Engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki,

illetve felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói és függő

biztosításközvetítői tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes

nyomozó hatóságnál,

b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli biztosítási, független

biztosításközvetítői, vezérügynöki, illetve felügyeleti nyilvántartáson kívüli

szaktanácsadói és függő biztosításközvetítői tevékenység végzését, továbbá

c) egyéb felügyeleti intézkedést tesz.

(5) A Felügyelet feladata a Magyar Köztársaság területén székhellyel

rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó által

fióktelepen keresztül, vagy határon átnyúló szolgáltatás alapján gyakorolt

tevékenység pénzügyi ellenőrzésének ellátása.

79. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

II. Fejezet

A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Felügyeleti ellenőrzés

170. § (1) A Felügyelet jogosult rendszeresen - helyszínen, illetve helyszínen

kívül - ellenőrizni az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott, a

biztosító alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a

független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó működésére, a biztosítottak

érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a

nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint

határozatok megtartását.

(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a független biztosításközvetítő és a

szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, jogszabályban

meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot,

számviteli nyilvántartásokat, szabályzatokat, az egyes ügyletekhez kapcsolódó

dokumentációkat, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési

előterjesztéseket, jegyzőkönyveket, továbbá a könyvvizsgáló írásos

észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés

jelentéseit, jegyzőkönyveit 15 napon belül magyar nyelven a Felügyelet

rendelkezésére bocsátani.

(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati

munkaprogram szerint - a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a

tevékenységét jellemző kockázatok figyelembevételével legalább 2 évenként

átfogóan ellenőrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenőrzésen túl a

biztosítónál, a független biztosításközvetítőnél és a szaktanácsadónál egy

adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál,

független biztosításközvetítőnél és szaktanácsadónál felmerülő probléma

esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakon túl a külföldi

felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni

ellenőrzést végezhet. A Felügyelet viszonosság elérhetőségének mérlegelése

alapján, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás

esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenőrzést a

hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt

könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

171. § (1) A biztosítók, a független biztosításközvetítők és a szaktanácsadók

a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti

határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.

(2) A biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a

pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

172. § A Felügyelet részére a biztosító köteles

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét

értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését,

80. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

c) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire

vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tőke, a

saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is

felölelő - jelentést

megküldeni.

173. § A független biztosításközvetítő köteles a cégbíróságnál letétbe

helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot

követő 150 napon belül megküldeni.

174. § (1) A biztosító, a független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó

köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetve azt segíteni

és biztosítani a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való

hozzáférést.

(2) A Felügyelet képviselője az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe

beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg,

felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb

dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

175. § A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - a biztosítótól, a független

biztosításközvetítőtől és a szaktanácsadótól rendkívüli beszámolót,

meghatározott formában és tagolásban kimutatást, könyvvizsgálati jelentést,

továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, a független biztosításközvetítő és a

szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveikbe,

irataikba és adathordozóikba.

176. § (1) Az átfogó ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább

15 nappal - írásban értesíteni kell a biztosítót, a független biztosításközvetítőt,

illetve a szaktanácsadót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes

értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenőrzések lefolytatásának időtartamát a Felügyelet elnöke

határozza meg, amely időtartam a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(4) Az ellenőrzést végző személy megállapításait az ellenőrzés befejezését

követő 60 napon belül írásban rögzíteni és a megállapításokat a biztosítóval,

az alkusszal és a szaktanácsadóval közölni köteles.

(5) A vizsgált biztosító, független biztosításközvetítő és szaktanácsadó a

megállapításokra azok kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételeket

tehet.

177. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési feladatokkal - indokolt esetben,

versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A

szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői

névjegyzékben.

(2) A szakértői névjegyzékbe az vehető fel,

a) aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 149. § (2)

bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy

b) aki megfelel a 86. § (1) bekezdésében, vagy a 87. § (1) bekezdésében

előírtaknak.

(3) A Felügyeletnek a névjegyzékbe kerülést elutasító határozata ellen

jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Psztv. 10. § (2)-(6)

bekezdéseiben, valamint (8)-(11) bekezdéseiben és a Psztv. 11. §-ában foglalt

rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőző három naptári évre

visszamenőleg köteles megvizsgálni a szakértő gazdasági társaságban

betöltött tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait.

81. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) A szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok)

biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértő a helyszíni

vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő

dokumentumot, adatot.

(6) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során

hivatalos személynek minősül.

III. Fejezet

ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET

Az összevont alapú felügyelet terjedelme

178. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a biztosító,

a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy

harmadik országbeli biztosítónak vagy részesedési viszonnyal rendelkezik

legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli

biztosítóban,

b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy

harmadik országbeli biztosító,

c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) a biztosító anyavállalatára vagy részesedési viszonnyal rendelkező

vállalkozására,

b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására,

amelyben részesedési viszonya van,

c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal

rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására,

amelyben részesedési viszonya van.

(3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli

biztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi

lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk

átadását.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól -

egyedi mérlegelés alapján - mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében,

amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható

jelentőségű vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonása

félrevezető eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési

viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet).

179. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó

biztosítókról nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyű biztosítónak e

fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik

biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak vagy

részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban,

viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, vagy amely

biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító

vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalata.

82. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű

biztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2)

bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony

létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

(4) A 176. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó

biztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás

rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor

első alkalommal kerül a 176. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(5) Ha a biztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben

a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a biztosítóban

részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 176. §

(2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni

arról, hogy a biztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges

adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint

részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót a

viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

Adatszolgáltatási követelmények

180. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a

Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg

információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítótól, amely

köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(2) A Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához

szükséges rendszeres adatszolgáltatás módját a pénzügyminiszter rendeletben

állapítja meg.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítónak rendelkeznie kell

az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk

szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok

megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.

(4) A 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás - ha jogszabály másként

nem rendelkezik - köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító

részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden

adatot és információt.

(5) Ha a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az

összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére a korrigált szavatoló

tőke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú

felügyelet alá tartozó biztosító köteles levonni a 176. § (2) bekezdésében

megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint

az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti

értékét.

(6) A Felügyelet a 176. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól

közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása

érdekében szükségessé váló adatot és információt.

Ellenőrzés

181. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása

érdekében jogosult a 168. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az

összevont alapú felügyelet kiterjed.

83. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti

hatóságaival az összevont alapú felügyeleti tevékenység tekintetében

182. § (1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k) és más tagállamban vagy

tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k) ugyanazon biztosítói

holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy vegyes

tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott

tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti,

hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében

más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához

szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti

hatóságának átadja.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához

szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti

hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő

felügyeleti megállapodás alapján adhatja át.

(5) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti

hatóságának kérésére is végezhet, valamint hozzájárulhat, hogy azt a

hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló

vagy egyéb szakértő végezze el.

(6) A 181. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti

hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése

alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján

hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy

általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek

közötti ügyletek

183. § (1) A Felügyelet feladata

a) a biztosító és

1. a biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító

részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a biztosító anyavállalata vagy biztosítóban részesedési viszonnyal

rendelkező vállalkozás,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más

vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

közötti ügyletek felügyelete;

b) a biztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki

részesedési viszonnyal rendelkezik

1. a biztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely

vállalkozásában, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a biztosító anyavállalatában vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal

rendelkező vállalkozásában,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más

vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minősül különösen:

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek,

84. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

b) a készfizető kezességvállalás és más jövőbeni vagy függő

kötelezettségvállalás,

c) a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos

ügyletek,

d) a befektetéssel kapcsolatos ügyletek,

e) a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek,

f) a költségek megosztása.

(3) A biztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5

százalékát meghaladó értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont

alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló pénzügyminiszteri rendelet

rendelkezéseinek megfelelően a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves

beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek.

Korrigált szavatoló tőke megfelelés

184. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításának célja annak

ellenőrzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált

szavatoló tőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tőke szükségletére.

(2) Ha a biztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a biztosítóban

részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen biztosító anyavállalat egy másik

biztosítóban vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban, a

korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását minden biztosítónak el kell

végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy

másik biztosítóban.

(3) Ha több biztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító

vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tőke

megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a

harmadik országbeli biztosító végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet

alá tartozó biztosító részére.

(4) Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói

holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító

leányvállalata, a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a

korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő

anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik

országbeli biztosító végezze el.

(5) A Felügyelet a biztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása

alól abban az esetben mentesítheti, ha

a) a biztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata

vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal

rendelkezik a biztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal

rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába

bevonja,

b) a biztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság,

illetőleg viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke

megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság vagy

viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,

c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság

vagy viszontbiztosító a biztosítónak anyavállalata vagy a biztosítóban

részesedési viszonnyal rendelkezik és a 180. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti

megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a biztosító

összevont alapú felügyeletét ellátja,

85. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

d) a biztosító egy harmadik országbeli biztosító leányvállalata vagy a

biztosítóban egy harmadik országbeli biztosító részesedési viszonnyal

rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező

biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

e) a biztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) ugyanazon

biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító

leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a

harmadik országbeli biztosító korrigált szavatoló tőke számításába a biztosítót

bevonja,

f) a biztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) ugyanazon biztosítói

holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító

leányvállalatai és 180. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján

a tagállam felügyeleti hatósága a biztosító(k) összevont alapú felügyeletét

ellátja.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az

esetben adhat, ha teljesül az e törvény előírásaival egyenértékű

követelményeknek megfelelő korrigált szavatoló tőke számítás és a szavatoló

tőke a 178. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő

megosztása.

(7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli

biztosító esetén érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.

A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása

185. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható

módszereket a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére

kötelezett biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését a 12. számú melléklet

3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.

(3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem

kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált

szavatoló tőke megfelelését a 12. számú melléklet 1. levonás és összeadás

módszer szerint számítja.

(4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont

(konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú

felügyelet alá tartozó biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására

a 12. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti.

(5) A 12. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat

vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e

törvény 3. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada

szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított

összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat

kell alkalmazni.

(6) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a leányvállalat teljes

tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján

mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást

engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően

bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada

arányában terhelheti.

86. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

186. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során ugyanazon

tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú

felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a

korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell

hagyni:

a) a biztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy

valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló

tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

b) a biztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló

vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító saját szavatoló

tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

c) a biztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben

részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a

biztosító egy másik leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben

részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének

fedezeteként figyelembe vesz.

(2) Egy életbiztosító,

a) amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési

viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy

b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben

részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje

a korrigált szavatoló tőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe,

ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési

viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tőkéjébe beszámítható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:

a) a biztosító leányvállalata vagy a biztosító olyan vállalkozása, amelyben

részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének

azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak az adott vállalkozás felé

még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

b) a biztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel

összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának,

amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása

keletkezhet, és

c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal

rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel

összefüggésben a biztosító valamely más leányvállalatának vagy más

vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még

kötelezettségvállalása keletkezhet.

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tőke elemek

beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító

rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy egy

olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik,

szavatoló tőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatoló tőke megfelelés

számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati biztosító

vagy az olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal

rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható.

(5) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott tőkeelemek összege nem

haladhatja meg a leányvállalati biztosító vagy olyan biztosító, amelyben egy

vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.

(6) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni

minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító és

87. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési

viszonnyal rendelkezik, vagy

b) a biztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító

részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy

más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.

(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító leányvállalata

vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, más

vállalkozásnak az anyavállalata vagy részesedési viszonnyal rendelkezik

valamely más vállalkozásban, vagy kölcsönt nyújt részére, és a középső szinten

lévő vállalkozás közvetve vagy közvetlen módon rendelkezik a leányvállalata

vagy olyan vállalkozása, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal

rendelkezik, szavatoló tőkéjének, illetőleg saját tőkéjének valamely elemével.

(8) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni

azon tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tőke számítására

kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben

részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke számítása során ugyan

figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik

vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott

kölcsönös finanszírozást takar.

A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése

187. § (1) A 178. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott biztosító

korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába valamennyi

leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal

rendelkezik, be kell vonni.

(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító

más tagállamban bejegyzett biztosítója - ha az leányvállalata vagy olyan

vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik - szavatoló tőke

szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően

számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés

számításakor.

(3) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során a biztosító

valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési

viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, az e törvényben rögzített

szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások

alapján veszi figyelembe.

(4) Ha a biztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik

részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik

országbeli biztosítóban, a közbenső biztosítói holding társaság szavatoló tőke

szükségletét a biztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása

során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3)

bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető

tőkeelemekkel.

88. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel

egyenértékű engedélyezési és szavatoló tőke követelmények vonatkoznak, a

Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi

mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító a harmadik országbeli

kapcsolt biztosítója szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott

ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a

korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben

rögzítettekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, a Felügyelet

érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján

engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tőke megfelelés számításakor a

biztosító a harmadik országbeli biztosító leányvállalata vagy a harmadik

országbeli biztosító vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal

rendelkezik, ha az viszontbiztosító, szavatoló tőke szükségletét és szavatoló

tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye

figyelembe.

(7) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak

a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak

megfeleltethető engedélyezési és szavatoló tőke követelményekkel, a

Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi

mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó előírásoknak megfelelően

számított szavatoló tőke szükséglet és szavatoló tőke figyelembevételét is

engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál.

(8) A biztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan

leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési

viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely

a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat

nem bocsátja a biztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 176.

§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.

Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli

biztosító leányvállalataként működő biztosító korrigált szavatoló tőke

megfelelése

188. § (1) A 178. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott biztosító

korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába a biztosítói

holdingtársaság, a viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító

valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a

biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot

úgy kell tekinteni, mintha biztosító lenne. A biztosítói holding társaság

szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli

biztosító, illetőleg viszontbiztosító esetében pedig a 185. § (2)-(7)

bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás

szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden

olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló

részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke

megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a biztosító és

a Felügyelet rendelkezésére.

89. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A korrigált szavatoló tőke megfelelés értékelése

189. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító korrigált

szavatoló tőke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles

kiszámítani. A korrigált szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének

kimutatását a biztosító a felügyelet részére történő adatszolgáltatásról szóló

jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, az éves beszámolóval egyidejűleg

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált

szavatoló tőkéje (a 12. számú mellékletben meghatározott módszerek

bármelyikének a) pontja szerinti összeg) kevesebb, mint korrigált szavatoló

tőke szükséglete (a 12. számú mellékletben meghatározott módszerek

bármelyikének b) pontja szerinti összeg).

(3) Ha a 178. § (1) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti biztosító korrigált

szavatoló tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 127. § szanálási tervre

vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén

a Felügyelet a 193. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

IV. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI

A Felügyelet eljárása

190. § Ha az azonnali végrehajtás elmaradása a biztosítottak érdekét

súlyosan veszélyeztetné, a Felügyelet határozatát a jogorvoslati kérelemre

tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani. Erre a körülményre a határozatban

külön ki kell térni.

191. § (1) Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján

fordulhat a Felügyelethez.

(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni

kell annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.

192. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett engedély iránti kérelmeket

beérkezésüktől, hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő

engedély iránti kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül (az e

törvényben foglalt kivételekkel) köteles elbírálni.

(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidőt egy

alkalommal legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. A 112. § (3) és (4)

bekezdéseiben meghatározott határidő nem hosszabbítható meg.

193. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó

tevékenység folytatójára vonatkozó írásos bejelentéseket köteles az

érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.

(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést 30 napon

belül érdemben kivizsgálni, és annak eredményéről az ügyfelet és a

Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett

bekérheti.

90. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) Ha a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól, a

biztosítási tevékenységet szabályozó egyéb jogszabályoktól vagy a biztosítási

feltételektől való rendszeres, illetve súlyos eltérést tapasztal, a 195. §-ban

meghatározott intézkedések megtételére jogosult.

194. § A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult

a) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosító

megkeresésére,

b) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóságtól és külföldi biztosítótól érkező

megkeresés teljesítésére,

c) a külföldi biztosításfelügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás

kötésére.

Intézkedések

195. § (1) A Felügyelet a biztosító, a biztosításközvetítő, valamint a

szaktanácsadó kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek

megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási, a

biztosításközvetítői, a szaktanácsadói, valamint a képviseleti tevékenység e

törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a

Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:

a) az e törvényben, a biztosítási, a biztosításközvetítői, a szaktanácsadói,

valamint a képviseleti tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a

felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre -

határidő kitűzésével - kötelezhet,

b) a Felügyelet által meghatározott napirenddel közgyűlés (taggyűlés)

összehívására kötelezhet,

c) felügyeleti bírság (196-198. §) megfizetésére kötelezhet,

d) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos

közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,

e) felfüggesztheti a részvénytársaság, illetve a szövetkezet esedékes

osztalékának kifizetését,

f) a biztosító vezető állású személyének, egyéb vezetőjének és

könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását

kezdeményezheti,

g) előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv

benyújtását,

h) felfüggesztheti valamely biztosítási termék terjesztését,

i) megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését,

j) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai

tartalékai és a szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jogát,

k) megtilthatja az engedély nélküli biztosítási, független biztosításközvetítői,

vezérügynöki és felügyeleti nyilvántartáson kívüli szaktanácsadói tevékenység

folytatását,

l) elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásból való törlését,

m) előírhatja a független biztosításközvetítő gazdasági társaság

törzstőkéjének az e törvényben előírt minimumra való felemelését,

n) szükséghelyzetben felügyeleti biztost rendelhet ki,

o) kötelezheti a biztosítót - átvételre vállalkozó másik biztosító esetén -

biztosítási állományának átruházására,

p) a tevékenység kiszervezését megtilthatja,

q) a biztosító első számú vezetőjének, a független biztosításközvetítői, illetve

a szaktanácsadói tevékenység irányítójának meghallgatását rendelheti el,

91. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

r) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti,

s) a kiadott tevékenységi engedélyt visszavonhatja,

t) a kiadott alapítási engedélyt visszavonhatja.

(2) Az intézkedések együttesen és ismételten is alkalmazhatók.

196. § (1) A Felügyelet a biztosítót, a biztosító ügyvezetőjét, a független

biztosításközvetítőt, a szaktanácsadót, a független biztosításközvetítői és a

szaktanácsadói tevékenység irányítóját, valamint azt, aki az e törvényben

foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül

végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási, a biztosításközvetítői, a

szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti,

vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási

kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

(2) A bírság ismételten is kiszabható és az e törvényben meghatározott

egyéb intézkedésekkel együtt is alkalmazható.

(3) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek

a Felügyelet tudomására jutásától számított 2 év, illetve az elkövetéstől

számított 5 év elteltével.

197. § (1) A bírság összegét az e törvényben, a biztosítási, a független

biztosításközvetítői, a szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó egyéb

jogszabályokban, valamint a Felügyelet határozataiban előírt feltételtől való

eltérés, továbbá a mulasztás, kötelezettségszegés súlyának

figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A biztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió

forintig terjedhet.

(3) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó terhére kiszabható

bírság összege 40 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

(4) A biztosító ügyvezetőjének, a független biztosításközvetítői és a

szaktanácsadói tevékenység irányítójának a terhére kiszabható bírság összege

40 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.

(5) Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít

különösen

a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan nyilatkozat,

vagy a Felügyelet megtévesztésére alkalmas módon valótlan adat közlése,

b) jogszabálysértő termék terjesztése, vagy a termék terjesztésével

kapcsolatos jogszabálysértés,

c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy, ha a

biztosító, illetve a független biztosításközvetítő biztosítási vagy független

biztosításközvetítői tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységet is végez,

d) felügyeleti nyilvántartásba vételi kötelezettséghez kötött tevékenység

nyilvántartásba vétel nélküli végzése.

(6) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban

meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott

határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer

forint bírság szabható ki.

198. § A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől

számított 15 napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

A felügyeleti biztos

92. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

199. § (1) A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke

rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető

ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A

kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat)

is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok

betartása és betartatása.

(2) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló

kijelöléséig tart.

(3) A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.

(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a vezető állású személy a

Gt.-ben, az Sztv.-ben, az Et.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát,

cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti

biztos gyakorolja a vezető állású személynek a jogszabályokban és az

alapszabályban megállapított jogait.

(5) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat

(tagokat) - írásbeli kérésükre - 3 napon belül írásban köteles tájékoztatni.

(6) A Felügyelet elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki

megfelel a 83. § (3) bekezdésében előírt követelményeknek.

(7) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról,

hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál,

biztosításközvetítőnél, szaktanácsadói tevékenységet folytató társaságnál

milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal

rendelkezik.

(8) A felügyeleti bíztost a Felügyelet elnöke által meghatározott díjazás illeti

meg, melyet az érintett biztosító fizet.

200. § A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a

Felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési

igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e minőségében harmadik

személynek okozott károkért a Felügyelet felel.

201. § A Felügyelet köteles a felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét -

bejegyzés és közzététel végett - kijelölésével egy időben a cégbíróságnak

bejelenteni.

A tevékenység felfüggesztése

202. § (1) A Felügyelet a biztosító, a független biztosításközvetítő és a

szaktanácsadó tevékenységét felfüggesztheti, ha a biztosító, a független

biztosításközvetítő és a szaktanácsadó a tevékenység végzésére vonatkozó

jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a

felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető. A

felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

(2) A független biztosításközvetítői és a szaktanácsadói tevékenység

felfüggesztését a Felügyelet kérelemre, legfeljebb 6 hónapra engedélyezheti.

(3) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó

felelősségbiztosításának a tevékenység végzése alatt okozott, de a

felfüggesztés időtartama alatt bekövetkezett és bejelentett károkra is ki kell

terjednie, illetve a vagyoni biztosítéknak rendelkezésre kell állnia.

Az alapítási engedély visszavonása

203. § (1) A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor

kerülhet sor, ha a biztosító

93. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy

jogszabálysértő módon szerezte meg,

b) az alapítási engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül a

tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a tevékenységi

engedély kézhezvételétől számított egy éven belül a tevékenységet nem kezdi

meg,

c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek már nem felel

meg,

d) a biztosítókra vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan

megsérti és a 195-196. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek

eredményre,

e) a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő

helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a biztosítottak érdekeit,

akadályozhatja a biztosítási piac megfelelő működését.

(2) A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg

határozatot hoz a biztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a

felszámolását.

(3) Az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles

minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének

védelmét szolgálja. Ennek keretében - különösen - korlátozhatja vagy

megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

A tevékenységi engedély visszavonása

204. § (1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben

vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási

tevékenységét nem kezdte meg, vagy biztosítási tevékenységét a felfüggesztés

időtartamának lejártát követő 8 napon belül nem kezdi meg,

b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy

súlyosan megsérti, és a 195-196. §-okban meghatározott intézkedések nem

vezettek eredményre,

c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a

Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,

d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más,

jogszabályt sértő módon szerezte meg,

e) a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő

helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) tevékenységét megszünteti.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén - az (1) bekezdésben

foglaltakon túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül,

ha a harmadik országbeli biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti

felügyeleti hatóság visszavonta.

(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a

már létező biztosítási szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek

nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg.

(4) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden

olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét

szolgálja. Ennek keretében - különösen - korlátozhatja vagy megtilthatja a

biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

94. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam

felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai

Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.

205. § A Felügyelet a biztosító tevékenységi engedélyét a pénzügyminiszter

előzetes hozzájárulásával vonhatja vissza.

A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége

206. § (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és biztosítási tevékenységi

engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát

haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a

cégbíróságnak, az egyesületek nyilvántartását végző fővárosi (megyei)

bíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai

érdek-képviseleti szervezeteinek.

(2) A Felügyelet az általa kiadott független biztosításközvetítői és

vezérügynöki engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló

határozatot haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.

(3) A Felügyelet az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott határozatokat azok

meghozatalától számított 15 napon belül köteles az Európai Közösségek

Hivatalos Lapjában közzétenni.

(4) Ha a Felügyelet a 195. § (1) bekezdésének j), r), s), és t) pontjaiban

meghatározott intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi

tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. A 195. § (1)

bekezdésének j) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazása esetén a

Felügyeletnek meg kell jelölni az intézkedéssel érintett pénzügyi eszközöket.

(5) A 195. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az

intézkedés meghozatala előtt az intézkedési szándékáról köteles a

kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.

(6) A Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét a pénzügyminiszter

rendeletben állapítja meg.

A felügyeleti díj

207. § (1) A biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási

szaktanácsadó és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségeik

terhére felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdés c)

pontjában foglalt biztosítók kivételével - a biztosító éves díjbevételének 2

ezreléke.

(3) A felügyeleti díj összege

a) független biztosításközvetítő esetén az éves jutalékbevétel 2 ezreléke,

b) szaktanácsadó esetén évi 40 ezer forint,

c) kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítási

részvénytársaság esetén évi 200 ezer forint,

d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi képviselete esetén évi 20 ezer

forint.

(4) A felügyeleti díjat

a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a

tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a

tárgyévet követő hónap 20. napjáig

kell a Felügyelet számlájára átutalni.

95. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet működésének fedezetéül kell felhasználni,

év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a

költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának

rendjéről szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

(6) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (4)

bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi

pótlékot kell fizetni.

(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás

időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének

háromszázhatvanötöd része.

(8) Naptári év közben történő engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel

esetén a független biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó

felügyeleti díját az év hátralévő részére úgy kell meghatározni, hogy a díj az

engedély kiadása, illetve a nyilvántartásba vétel hónapjára is jár.

(9) Aki biztosítási, független biztosításközvetítői, vezérügynöki tevékenység

engedélyezése, biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése, továbbá

a biztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránt,

illetve szaktanácsadó nyilvántartásba vétele iránt kérelmet terjeszt elő,

köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § alapján a felügyeleti

eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni. A

fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja

meg.

A Felügyelet bevételei

208. § (1) A Felügyelet e törvény szerinti bevételei:

a) felügyeleti díj,

b) felügyeleti bírság, és

c) egyéb bevétel.

(2) A Felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra

fordítható:

a) biztosítási szakemberek képzése,

b) biztosítási, illetve felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok

készítésének és közzétételének támogatása,

c) az ügyfelek tájékoztatása,

d) az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző

közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése.

(3) A Felügyelet bevételeit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

kizárólag működésének fedezetére használhatja fel.

Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító,

független biztosításközvetítő és szaktanácsadó fióktelep útján, illetve

határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság

területén végzett tevékenységének felügyelete

209. § (1) A Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon

átnyúló szolgáltatás keretében biztosítási, független biztosításközvetítői,

szaktanácsadói tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó felügyeleti

hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy - a

Felügyelet előzetes értesítését követően - a Magyar Köztársaság területén a

határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.

96. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

210. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén fióktelep útján, illetve határon

átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban

székhellyel rendelkező biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó

megsérti a Magyar Köztársaság területén hatályos előírásokat, illetve

működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a

fióktelepet, illetve a biztosítót, a független biztosításközvetítőt, a

szaktanácsadót a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep, illetve a biztosító, a független biztosításközvetítő, a

szaktanácsadó a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben

nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti

hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett

intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet - a

székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően - a 195. § (1)

bekezdésének a), c), d), f), h), i) és k) pontjaiban foglalt intézkedéseket

alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása

érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén - az (1)-(3) bekezdések

mellőzésével - közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet

fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát, illetve az

ügyfelek érdekeit.

211. § (1) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy

ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a Magyar

Köztársaság területén fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás

keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát,

értesíti a biztosító székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepének

székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosító tevékenységi engedélyét

visszavonta és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a

szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosítót a

további biztosítási tevékenység folytatásában.

(3) Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi

biztonságát, a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a

Felügyelet a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését

korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti tagállam felügyeleti

hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel

érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

(4) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik

tagállamban székhellyel rendelkező biztosítónak a Magyar Köztársaság

területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében

végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a biztosítótól

adatszolgáltatást kérni.

A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító

fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében más

tagállam területén végzett tevékenységének felügyelete

97. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

212. § (1) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező

biztosító másik tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a

biztosító pénzügyi biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep

tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi

eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. A

Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt

pénzügyi eszközöket.

(2) A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik

tagállamban lévő fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás

keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenőrizni, valamint a

biztosítótól adatszolgáltatást kérni.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

213. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) a biztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak

visszavonását,

b) a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

c) a harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyar Köztársaság

területén bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek

eredményeképpen a magyar biztosító harmadik országbeli vállalkozás

leányvállalatává válik,

d) ha a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító harmadik

országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközik,

e) a 146. §-ban és a 156. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket,

f) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok

módosításait.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a

tevékenységi engedélyt olyan biztosító részére adták ki, amely közvetlenül

vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás

leányvállalata, továbbá ebben az esetben részletesen be kell mutatni a

vállalatcsoport szerkezetét.

A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, független

biztosításközvetítő, szaktanácsadó magyarországi fióktelepének

felügyelete

214. § A Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező harmadik

országbeli biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó a saját joga

alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és

eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyást

követő 30 napon belül 2 országos napilapban köteles közzétenni.

215. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli

biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó székhelye szerinti

felügyeleti hatóság az adott biztosítóval, független biztosításközvetítővel,

szaktanácsadóval, vagy annak bármely államban működő fióktelepével

szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi

fióktelep biztonságos működését érinti.

98. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(2) Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyar

Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosító,

független biztosításközvetítő, szaktanácsadó tevékenységét a helyszínen

ellenőrizni, valamint azoktól adatszolgáltatást kérni.

(3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti

együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a

harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő, szaktanácsadó

székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló

vagy egyéb szakértő a Magyar Köztársaság területén lévő fióktelep

tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.

KILENCEDIK RÉSZ

A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS

SAJÁTOS SZABÁLYAI

A biztosítási szükséghelyzet

216. § (1) Ha a biztosító

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet

hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a

biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy

c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá

csökkent, vagy

d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn

belül nem tudja végrehajtani, vagy

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult

ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti (a továbbiakban

a)-e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet)

a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében

szükségintézkedést tehet.

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 195. §-ban meghatározott

intézkedéseket teheti.

(3) Ha a Felügyeletnek a 210-211. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett

eredményre, azaz a biztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága

által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés, vagy az

intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő magatartást

folytat, a Felügyelet - a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának

értesítését követően - lépéseket tehet a további jogszabálysértés

megakadályozására, beleértve a biztosító megakadályozását abban, hogy a

Magyar Köztársaság területén újabb biztosítási szerződéseket kössön.

(4) Ha a jogszabálysértést elkövető biztosító a Magyar Köztársaság területén

valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékű

joggal rendelkezik, ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés

alapján - a hatályos jogi szabályozással összhangban - végrehajtás e

vállalkozásra, vagy vagyoni értékű jogra vezethető.

A csődeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai

99. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

217. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni

felszámolási eljárásra és végelszámolásra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a

csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször

módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell

alkalmazni.

(2) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és

az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

(3) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet ellen

csődeljárásnak helye nincs.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító

magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve

felszámolásnak nincs helye.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem

alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja,

hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen

alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

(6) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval

szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai

tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen

eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell

ismerni.

218. § (1) A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó

szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének

joga az irányadó.

(2) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek

létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés illetőleg

számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az

irányadó, ahol a nyilvántartást illetőleg a számlát vezetik.

219. § (1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről - ha azt nem a

Felügyelet indította meg - a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.

(2) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról

szóló végzés tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét a

felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával visszavonni.

(3) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati

következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió

tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(4) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a

továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a

Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai

Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi tagállam legalább két

országos napilapjában közzétenni a 220. § (7) bekezdésében meghatározott

nyomtatványon.

(5) Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye,

székhelye, telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, a (4)

bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez

kapcsolódó joghatások.

(6) A bírósági végzés hatálya az Európai Unió egész területére kiterjed.

220. § (1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító

fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának

kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.

(2) A felszámolót, végelszámolót a 153-165. §-okban előírt titoktartási

kötelezettség terheli.

100. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e

törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de

ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén

eljárását foganatosítja.

(4) A végelszámoló vagy felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése

érdekében - az érintett tagállamok területén képviselőt nevezhet ki, aki

segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(5) A biztosító elleni felszámolás, illetve végelszámolás elindításának és a

biztosítási szerződések megszűnésének tényéről a felszámoló, illetve a

végelszámoló köteles a szerződő feleket, a biztosítottakat valamint az ismert

hitelezőket értesíteni.

(6) A végelszámoló vagy felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően

azonnal köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz

fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan szerződőt,

biztosítottat, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye,

telephelye, vagy állandó lakóhelye az Európai Unió másik tagállamában

található. A biztosítottnak címzett tájékoztatásnak ismertetnie kell továbbá a

biztosítási szerződések megszűnésének időpontját és joghatásait is.

(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e

célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők”

című formanyomtatványon. A feliratokat az Európai Unió összes hivatalos

nyelvén fel kell tüntetni.

(8) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye,

telephelye az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar

nyelven köteles benyújtani. Ezen túlmenően követelését saját tagállamának

hivatalos nyelvén is benyújthatja, azzal a feltétellel, hogy beadványán a

„Követelés benyújtása” címet magyar nyelven kell feltüntetni.

221. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen

tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a

felszámolás helyzetéről.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak

megkeresésére köteles tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás

helyzetéről.

222. § (1) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában

a) a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét

kivéve megszűnnek;

b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében az esedékes biztosítási díjak

nem szedhetők be;

c) új biztosítási szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg,

biztosítási állomány - saját elhatározásból - nem adható és nem vehető át.

(2) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját követő 15. napig

a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött

életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a felszámolás,

illetve a végelszámolás kezdő időpontjának napjával le kell zárni és azt a

felszámolónak, illetve a végelszámolónak át kell adni.

(3) A felszámolás, illetve végelszámolás folyamán a (2) bekezdésben

meghatározott eszközök külön kezelendők és azok kizárólag a matematikai

tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

tartalékaival szemben fennálló, a biztosítottakkal (kedvezményezettekkel)

szembeni kötelezettségek teljesítése után használhatók fel egyéb

kötelezettségek teljesítésére.

101. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

(4) Ha a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem

nyújtanak kellő fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a biztosító egyéb eszközeit

kell felhasználni.

A felszámolás

223. § (1) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító

fióktelepe és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárást - a

pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha

a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési

kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem

tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül

nem tudja végrehajtani, vagy

b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és

a biztosító szövetkezet tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják

(túladósodás).

224. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a

Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelések

kielégítése után a c)-g) pontokban meghatározott követelések kielégítése előtt

kell kielégíteni. Ez nem érinti a 222. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi

sorrendben teljesíti:

a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási szerződésből eredő

kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő, illetve a

felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

b) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben

meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján

elismert szolgáltatások,

c) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési

kötelezettségek,

d) az egyéb követelések.

A végelszámolás

225. § A biztosító jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a

Felügyelet előzetes egyetértése szükséges.

226. § A Felügyelet az előzetes egyetértést akkor adja meg, ha a biztosító a

biztosítási tevékenységből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette. A

kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:

a) az állomány átruházása,

b) a biztosítási szerződések felmondása,

c) a biztosítottakkal történő megállapodás.

Az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek

benyújtani.

TIZEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

102. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

227. § (1) E törvény - a 233. § (2) bekezdése kivételével - az Európai Unióhoz

történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény

hatálybalépésének napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a

folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre, a

biztosítóra, a biztosítási rendszer egyéb résztvevőire nézve kedvezőbb

szabályt tartalmaznak.

(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell

tekinteni azt az eljárást, amelyben az e törvényben foglaltaknak megfelelő

kérelmet a hatálybalépést megelőzően, a biztosítóintézetekről és a biztosítási

tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően

nyújtották be.

(3) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi

XCVI. törvény előírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedésre okot adó

esemény e törvény hatálybalépése előtt következett be és az a

biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI.

törvény alapján enyhébb elbírálás alá esik.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

228. § (1) Az 1996. január 1-je előtt biztosítási és egyéb tevékenységet

egyaránt folytató biztosító egyesület biztosítási tevékenységet csak

elkülönített számviteli nyilvántartás szerint végezhet.

(2) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.

törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult biztosító egyesület

életbiztosítási ágban nyújtott - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott - szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt befizetések

- ideértve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is - utáni adó- és

társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai e törvény hatálybalépését

követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal,

amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46-49. §-aiban foglaltakat megfelelően

alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

229. § (1) A felügyeleti nyilvántartási rendszer működése megkezdésének

időpontjában minden biztosításközvetítő köteles - azon biztosítón, illetve

független biztosításközvetítőn keresztül, akinek a biztosításközvetítést végzi -

a nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 3 hónapon belül

nyilvántartásba vételét kérni, és a nyilvántartásba vételi feltételek meglétét -

ide nem értve a szakmai képesítésre vonatkozó előírást, ha ezzel még nem

rendelkezik - igazolni. A szakmai képesítésre vonatkozó nyilvántartásba vételi

feltételek teljesítését a biztosításközvetítő a felügyeleti nyilvántartási rendszer

működése megkezdésétől számított 36 hónapon belül köteles a Felügyeletnek

igazolni.

(2) Ha a biztosításközvetítő a külön jogszabályban meghatározott

szakképesítést az (1) bekezdésben magállapított határidőn belül nem szerzi

meg, a Felügyelet törli a 36. §-ban meghatározott felügyeleti nyilvántartásból.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor többes biztosítási ügynöki tevékenységre

vonatkozó engedéllyel rendelkező személyek és szervezetek 2004. december

31-éig kötelesek megfelelni az e törvényben foglalt követelményeknek.

103. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

230. § (1) Az a biztosító, amely e törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik

a 121. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez

szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt 3 éven belül feltölteni oly

módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke

szükséglet legalább egyharmadával, a második évben legalább kétharmadával

rendelkezzen.

(2) Az a biztosító, amelynek szavatoló tőkéje e törvény hatálybalépésekor

nem éri el 126-127. §-okban meghatározott minimális biztonsági tőke szintjét,

köteles azt 5 éven belül feltölteni oly módon, hogy az eredetileg fennálló hiány

az első év végéig legalább egyötödével, a második év végéig legalább

kétötödével, a harmadik év végéig legalább háromötödével, a negyedik év

végéig legalább négyötödével csökkenjen.

(3) Azon biztosító esetén, amelynek szavatoló tőkéje e törvény

hatálybalépését követő ötödik évben sem éri el a minimális biztonsági tőke

szintjét, a Felügyelet a biztosító kérelmére és a biztosító által benyújtott terv

alapján a szavatoló tőke feltöltésének határidejét további 2 évvel

meghosszabbíthatja.

(4) A biztosító az 1996. január 1. előtt megkötött, vagy addig megadott

termékengedély alapján 2000. december 31-éig megkötött életbiztosítási

szerződései után a 100. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az életbiztosítási

ág matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább 50%-át köteles

a biztosítottaknak visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb

kötelezettséget. A visszajuttatás azonban a biztosított számára nem lehet

kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. A visszajuttatott rész magában

foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is. A törvény 100. § (1)

bekezdésében foglaltak szerinti többlethozam visszajuttatást és az e bekezdés

szerinti visszajuttatást a biztosító elkülönítetten köteles kezelni és kimutatni.

231. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor élet- és nem életbiztosítási ág

együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító

részvénytársaság jogosult a két ág együttes művelését folytatni, feltéve, hogy

a biztosító részvénytársaság szavatoló tőkéje megfelel a 121-122. §-okban

meghatározott szavatoló tőkekövetelményeknek.

(2) Az e törvény hatálybalépésekor élet- és nem életbiztosítási ág együttes

művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító részvénytársaság az

(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az élet-, illetve nem életbiztosítási

tevékenységét kizárólag a belső irányítás és gazdálkodás szempontjából

elkülönült szervezeti egységekben végezheti. Az elkülönítésnek érvényesülnie

kell az eszközök, valamint a felelősségi és hatáskörök szétválasztásában, a

biztosítási áganként kialakított és vezetett számviteli nyilvántartásban, illetve

eredménykimutatásban.

(3) A biztosítási ágak (2) bekezdésben előírt elkülönítésének módját a

pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

Módosuló jogszabályok

232. § Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály a

biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI.

törvényre vagy a Bit.-re utal, azon e törvényt kell érteni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

233. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

104. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

a) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi

XCVI. törvény;

b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi

XCVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVIII. törvény;

c) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi

XCVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXLVIII. törvény;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 442. §-a, valamint 450. §-a (2)

bekezdésének p) pontja;

e) a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó

törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének

k) pontja, valamint 9. §-a;

f) a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001.

évi LXXIV. törvény 3-17. §-ai, 156. §-ának (3)-(4) bekezdései, valamint a 3.

számú melléklete;

g) a pénzügyi szervek állami felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény

13. §-ának (3)-(5) bekezdései, valamint a 14. §-ának c) pontja;

h) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni

fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló

1999. évi LXXV. törvény 54. §-a;

i) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC.

törvény 98. §-ának (2)-(3) bekezdései;

j) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.

törvény 128. §-a;

k) a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

119. §-ának c) pontjából „a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről

szóló 1995. évi XCVI. törvény 170. §-a” szövegrész;

l) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 159. §-a, valamint 160.

§-a (3) bekezdésének b) pontja;

m) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló

1996. évi LVII. törvény 97. §-ának c) pontja;

n) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló

1991. évi XLIX. törvény 2. §-ának (2)-(3) bekezdései.

(2) E törvény kihirdetésének napjával hatályát veszti a pénzügyeket

szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 3.

§-ának (2) bekezdése, továbbá 156. §-ának (1) és (2) bekezdése.

Felhatalmazó rendelkezések

234. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének

sajátosságait,

b) a 105. § (1) bekezdésében, illetve más törvényben előírt biztosítási

szerződéskötési kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályokat,

c) a Lloyd’s szervezeti formájára, alapítására és működésére vonatkozó

külön szabályokat,

d) a független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói

felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit,

e) a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához

szükséges személyi és tárgyi feltételeket

rendeletben állapítsa meg.

235. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

105. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

a) a független biztosításközvetítői jelentés szabályait,

b) a biztosítási szakképesítéseket, illetve képesítéseket, ezek

megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése

ezen szakképesítések, illetve képesítések megszerzéséhez, mint feltételhez

kötődik,

c) a jelzálog-hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok

megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének,

csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a technikai kamatláb legnagyobb mértékét,

e) a biztosítók által a Felügyeletnek teljesítendő belső adatszolgáltatás

rendjét és tartalmát,

f) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának

rendjét,

g) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek

szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát,

h) a felügyeleti díjak körét és mértékét,

i) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke

eredményelszámolásának és adatszolgáltatásának szabályait,

j) a nagykockázatok és a nagykárok határértékeit,

k) az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit,

l) a Felügyelet adatszolgáltatási kötelezettsége körét,

m) a biztosítási ágak elkülönítésének módját,

n) a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához

szükséges rendszeresen szolgáltatandó adatok körét,

o) a minimális biztonsági tőke szükséglet értékkövetési indexét

rendeletben állapítsa meg.

Jogharmonizációs záradék

236. § E törvény - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok

tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december

16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény

alapján - az Európai Közösségek szabályainak való megfelelés érdekében a 12.

számú mellékletben felsorolt irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást

tartalmaz.

1. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A) rész

A nem életbiztosítási ág ágazatok szerinti besorolása

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó

megbetegedést)

a) egyszeri szolgáltatások,

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások,

d) szállított személyeknek nyújtott szolgáltatások.

2. Betegség

a) egyszeri szolgáltatások,

106. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

b) többszöri vagy folyamatos szolgáltatások,

c) kombinált szolgáltatások.

3. Szárazföldi jármű-casco (sínpályához kötött járművek nélkül)

a) közúti járművekben,

b) egyéb szárazföldi gépi meghajtású járművekben, munkagépekben,

c) gépi meghajtással nem rendelkező szárazföldi járművekben bekövetkezett

károk.

4. Sínpályához kötött járművek cascoja

Sínpályához kötött járművekben bekövetkezett károk.

5. Légijármű-casco

Légi járművekben bekövetkezett károk.

6. Tengeri-, tavi és folyami jármű-casco

a) folyami,

b) tengeri járművekben bekövetkezett károk.

7. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászokat és valamennyi más

vagyontárgyat)

A szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a

használt szállítási eszköz típusától.

8. Tűz- és elemi károk

Minden olyan vagyoni kár - ha nem tartozik a 3., 4., 5., 6. vagy a 7. ághoz -,

melynek az okozója

a) tűz,

b) robbanás,

c) vihar,

d) a viharon kívüli, egyéb természeti (elemi) kár,

e) atomenergia,

f) talajsüllyedés és földrengés.

9. Egyéb vagyoni károk

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett

olyan kár, amelyet jégverés vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba

nem tartozó esemény okozott, így például lopás.

10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség Önjáró szárazföldi

járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is,

ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

11. Légi járművekkel összefüggő felelősség

Légi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó

felelősségét is.

12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség

Tengeri, tavi és folyami járművek használatából eredő felelősség, beleértve a

fuvarozó felelősségét is.

13. Általános felelősség

107. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Minden olyan egyéb felelősség, amelyik nem tartozik a 10., 11. és 12.

ágazatokba, így például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősség.

14. Hitel

a) általános fizetésképtelenség,

b) exporthitelezés,

c) részletfizetési ügylet,

d) jelzálog-hitelezés,

e) mezőgazdasági hitelezés.

15. Kezesség

a) közvetlen kezesség,

b) közvetett kezesség.

16. Különböző pénzügyi veszteségek

a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok,

b) elégtelen jövedelem,

c) rossz időjárás,

d) nyereségkiesés,

e) folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája,

f) előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek,

g) értékvesztés,

h) bérleti díj- vagy jövedelemkiesés,

i) az eddig említettektől eltérő közvetett kereskedelmi veszteségek,

j) nem kereskedelmi pénzbeli veszteségek,

k) egyéb pénzügyi veszteségek.

17. Jogvédelem

A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási

fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj

ellenében történő elvállalása, így különösen

- a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári,

illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,

- a biztosított polgári, büntető-, államigazgatási vagy egyéb eljárásban,

illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való

védelme vagy képviselete.

18. Segítségnyújtás

19. Temetési biztosítás

B) rész

A több ágazatra is kiterjedő engedélyek megnevezése

Ha az engedély egyszerre érvényes

a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség” vagy

„Egészségbiztosítás”,

b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjármű-biztosítás”,

c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási

biztosítás”,

d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,

108. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,

f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,

g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség” elnevezést kell

használni.

A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb

kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni.

C) rész

Kiegészítő kockázatok

1. Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt

kapott biztosító emellett egy másik ágazatba tartozó kockázatokat is

biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély megkövetelése nélkül, ha

a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,

b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak, és

c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.

2. Az A) rész 14., 15. és 17. ágazatába tartozó kockázatokat - a 3. pontban

foglaltak kivételével - nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak

tekinteni.

3. A 17. ágazatba (jogvédelmi biztosítás) tartozó kockázatot a 18. ágazat

kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, ha az 1. pontban jelzett feltételek

teljesülnek és az alapkockázat kizárólag az utazás vagy az állandó

lakóhelyétől, illetve a szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba

jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik. A jogvédelmi biztosítást

ugyancsak kiegészítő kockázatnak lehet tekinteni az 1. pontban jelzett

feltételek teljesülése esetén, ha a jogvédelmi biztosítás a tengeri hajók

használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy

kockázatokra vonatkozik.

D) rész

Nagykockázatok

Nagykockázatnak minősülnek

1. az A) rész 4., 5., 6., 7., 11. és 12. pontja alá besorolt kockázatok;

2. az A) rész 14. és 15. pontja alá besorolt kockázatok, ha a biztosított

hivatásszerűen ipari, kereskedelmi vagy szabadfoglalkozású tevékenységet

folytat, és a kockázat e tevékenységére vonatkozik;

3. az A) rész 8., 9., 13. és 16. pontja alá besorolt kockázatok, ha a biztosított

a) mérleg főösszege,

b) árbevétele,

c) átlagos alkalmazotti létszáma közül legalább 2 meghaladja a törvény 235.

§ j) pontja alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott

határértéket.

109. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Az életbiztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása

I. Hagyományos életbiztosítások, úgymint

- határozott tartamú és teljes életre szóló haláleseti biztosítás,

- elérési és díjvisszatérítéses elérési biztosítás,

- halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás,

- meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás,

- halasztott, még meg nem indult járadékbiztosítás,

- azonnal induló, illetve már megindult járadékbiztosítás,

- baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások.

II. Házassági biztosítás, születési biztosítás, ahol a házasság vagy a születés

biztosítási esemény.

III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.

IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás

- nyugdíjalapok kezelése,

- egyéni nyugdíjszámlák kezelése.

V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás.

3. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban

fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az

eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás

szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a

közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a befolyásoló

részesedés mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b)

pont] által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat

egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba

venni.

4. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A biztosítási termékterv

110. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a

következőket tartalmazza:

1. A biztosítási szerződési feltételeket

2. A díjkalkulációt

A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell

tartalmaznia:

2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,

2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,

2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,

2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,

2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,

2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és

visszajuttatásának mértékét és módját.

2.2. A nem életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,

2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,

2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását,

beleértve a díjtáblázatokat is.

2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.

A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció

utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.

3. Kiegészítő adatokat

A kiegészítő adatoknak 3 évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a

következőket kell tartalmazniuk:

3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,

3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az

igazgatási költségeket,

3.3. a várható díjbevételt,

3.4. a várható kárkifizetést.

5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás

részletes szabályai

1. A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:

A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek és gazdálkodó

szervezetek nyilvántartása

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve,

születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve,

rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma,

képviseletére jogosultak neve és beosztása,

c) nyilvántartási száma és annak kelte,

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

e) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői

tevékenységet folytatja,

111. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

f) a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő vagy

biztosításközvetítők neve, amellyel (amelyekkel) közvetítésre irányuló

jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),

g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1.

és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként.

B) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezeten belül biztosításközvetítői

tevékenységet végző természetes személyek adatai

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve,

születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel

közvetítésre irányuló jogviszonyban áll,

c) a gazdálkodó szervezet neve, amelynek keretében a közvetítői

tevékenységet végzi (a változások nyomon követésével),

d) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a

jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével).

C) A biztosítási szaktanácsadást végző természetes személyek és gazdálkodó

szervezetek nyilvántartása

a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző természetes személy

neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosítási szaktanácsadást végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített

neve, székhelye, telephelye és fióktelep címe, adószáma, a képviseletére

jogosultak neve és beosztása,

c) a biztosítási szaktanácsadó nyilvántartási száma és annak kelte,

d) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó

tevékenységet folytat.

D) Biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül szaktanácsadói

tevékenységet irányító természetes személyek adatai

a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy

neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosítási szaktanácsadó gazdálkodó szervezet neve, amellyel

szaktanácsadásra irányuló jogviszonyban áll,

c) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a

jogviszony megnevezése.

2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által vezetett

nyilvántartás a következőket tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve,

születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel fennálló jogviszony kezdete és vége,

a jogviszony megnevezése,

c) a gazdálkodó szervezet neve, amelynek keretében a természetes személy

a közvetítői tevékenységet végzi (a változások nyomon követésével),

d) a tevékenység részletes meghatározása, esetleges korlátozása, a

jogviszony megszüntetésének oka, körülményei.

6. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A biztosítói ügymenet kiszervezés

I. A biztosító által ki nem szervezhető feladatok:

1. a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;

112. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2. a kockázat elvállalása;

3. az ügyfélszolgálati tevékenység;

4. a belső ellenőrzési tevékenység;

5. a mérlegelemzés és a szavatoló tőke számítás;

6. a személyzeti ügyekben való döntés;

7. a viszontbiztosítási szerződés megkötése.

II. A Felügyeletnek bejelentendő kiszervezések:

1. az aktuáriusi feladatok;

2. az elektronikus adatfeldolgozás;

3. a kárrendezés;

4. a vagyonkezelési tevékenység.

7. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Egyéb, törvényben nem szabályozott szerződéskötési kötelezettségek

1. Gépjármű üzemben tartása

2. Lőtér üzemeltetése

3. Nem állami szociális intézmény fenntartása

4. Nem állami gyermekellátást végző intézmény fenntartása

5. Felvonók és mozgólépcsők ellenőrzése

6. Pénzfeldolgozási tevékenység

7. Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító

tevékenység

8. Gázszolgáltatási és gázértékesítési tevékenység

9. Értékpapír előállítása

10. Gépjárműverseny rendezése

11. Fogyasztási csoport szervezése

12. Légi közlekedés

13. Sportrendezvény szervezése

14. Emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek gyártása

15. Nukleáris létesítmény üzemeltetése

16. Közúti szolgáltatás végzése, közúti jármű üzemben tartása

17. Gyógyszer nagykereskedelem

18. Önkéntes tartalékos tényleges szolgálata

19. Részvétel veszélytelenítő munkában

20. Munkáltatói kölcsön nyújtása

21. Hivatásos és önkéntes tűzoltó tevékenység

22. A Honvédelmi Minisztérium által a kiküldöttek részére biztosított ellátás

23. Ideiglenes külföldi (honvédelmi) szolgálat

8. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A minimális szavatoló tőke szükséglet számítása

A) A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (éves

számítás)

113. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

1. A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az előző

évhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint amilyen arányban a

nettó függőkártartalék csökkent az előző év végi záróállományhoz viszonyítva.

Ezért a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete

ahol:

2. f

a tárgyévi záró nettó (a viszontbiztosításba adott rész levonásával

számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

3. f

a tárgyévi nyitó nettó (a viszontbiztosításba adott rész levonásával

számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

4. S* az előző évi minimális szavatoló tőke szükséglet a nem életbiztosítási

ágban;

5. S

= max (E

, E

), azaz a bevételi indexként adódó első eredmény és a

kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.

Az első eredmény (bevételi index) számítása

6. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

= (a

· 0,18 + a

· 0,16) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

7. a

a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125.

§ szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;

8. a

a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125.

§ szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

9. a az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó díjelőírás és az aggregált

helyesbített tárgyévi bruttó megszolgált díj közül a nagyobbik, azaz

a = max (a

, a

ahol:

10.

és

11.

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

114. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

12. a

azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévi

bruttó díjelőírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást

is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek az alábbi

feltételeknek:

a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven

történik;

b) a kor növekedésének megfelelő matematikai tartalék képzésére kerül sor;

c) a díj megfelelő biztonsági pótlékot tartalmaz;

d) a biztosító legkésőbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerződést;

e) a szerződés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás

csökkentésének lehetőségét az érvényben lévő szerződések vonatkozásában is;

13. a

a 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévi bruttó díjelőírása, beleértve az

aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt

díjakat;

14. a

a 12. és 13. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévi bruttó díjelőírás a

nem élet ágban, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is,

levonva viszont a törölt díjakat;

15. a

azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévre eső

bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó

megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek a

12. pont a)-e) alpontjaiban foglalt feltételeknek;

16. a

a 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévre eső bruttó megszolgált díja,

beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is,

levonva viszont a törölt díjakat;

17. a

a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévre eső bruttó

megszolgált díj, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált

díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

és ahol

18. c az utolsó három üzleti év káralakulása alapján számított saját

megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kevesebb,

azaz

ahol

19. d

az utolsó három üzleti év kárfelhasználásának saját megtartásban

maradó része, azaz

= b

+ F

- F

és

20. d

az utolsó három üzleti év bruttó kárfelhasználása a viszontbiztosító

részének levonása nélkül, azaz

= b

+ F

- F

115. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

ahol

21. b

az utolsó három üzleti év kárkifizetésének és szolgáltatásának saját

megtartásban maradó része;

22. F

a nettó függőkártartalék a hároméves időszak végén;

23. F

a nettó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén;

24. b

az utolsó három üzleti év bruttó kárkifizetése és szolgáltatása;

25. F

a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak végén;

26. F

a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén.

A második eredmény (kárindex) számítása

27. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

= (b

· 0,26 + b

· 0,23) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

28. b

a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a

125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó

része;

29. b

a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a

125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

30. b az átlagolási időszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz

ahol

31. k az átlagolási időszak hossza években: 3 év; kivéve, ha a biztosító utolsó

évi díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy,

jégkár kockázatokra kötött szerződésekből származik; ekkor az átlagolási

időszak 7 év. Amennyiben a biztosító kevesebb ideje működik, akkor k a lezárt

üzleti évek száma. Az átlagolási időszak az utolsó lezárt üzleti évvel zárul.

32. b

az átlagolási időszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése,

azaz

ahol

33. b

a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve

betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív

viszontbiztosításból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett

értéke az átlagolási időszak j-edik évében;

116. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

34. b

a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó kárkifizetés

kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében,

ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel

csökkentett értékét;

35. b

a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés

kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében,

ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel

csökkentett értékét. A 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített

segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni;

és ahol

36. F

a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak

végén, azaz

37. F

a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak

kezdetén, azaz

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

38. F

a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve

betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív

viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak

végén;

39. F

a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az

átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó

függőkártartalékot;

40. F

a 38. és 39. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék

értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő

bruttó függőkártartalékot;

41. F

a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve

betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív

viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak

kezdetén;

42. F

a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az

átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó

függőkártartalékot;

43. F

a 41. és 42. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék

értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból

eredő bruttó függőkártartalékot;

továbbá ahol

44. a 27. pontban szereplő c tényező azonos a 18. pontban meghatározott c

tényezővel.

117. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

B) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (éves számítás)

1. Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az életbiztosítási

kockázatokhoz tartozó minimális szavatoló tőke szükséglet, a kiegészítő nem

életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete és a

befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz

kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet összege, azaz

L = L

+ L

ahol az egyes tagok számítása a következőképpen történik:

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

2. Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

= R

+ R

azaz az első eredmény és a második eredmény összege, melyeket az

életbiztosítási ágnak a 2. számú melléklet szerinti I. (Hagyományos

életbiztosítások), II. (Házassági biztosítás, születési biztosítás) és V.

(Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás) ágazataihoz

tartozó biztosításokra kell meghatározni, kivéve az életbiztosítási

szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokat.

3. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

= V · 0,04 · d,

ahol

4. V a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett szerződések nem negatív

matematikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső

tartalék levonása nélkül;

5. d a matematikai tartalékok alapján számítható saját megtartási

arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,85-nél kisebb:

ahol

6. V

a saját kötésű és a viszontbiztosításba vett szerződések matematikai

tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre eső tartalék levonása

után.

7. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

= s

_ 0,003 + s

· (s

· 0,0015 + s

· 0,001) · e,

ahol

118. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

8. s

az életbiztosítási szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás

figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege,

kivéve a 9. és a 10. pont szerinti szerződéseket;

9. s

a 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti

életbiztosítási szerződések nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás figyelmen

kívül hagyásával számított) kockázatnak kitett összegeinek összege;

10. s

a 3 évnél nem hosszabb tartamú haláleseti életbiztosítási szerződések

nem negatív bruttó (a viszontbiztosítás figyelmen kívül hagyásával számított)

kockázatnak kitett összegeinek összege;

11. e a kockázatnak kitett összeg alapján számítható saját megtartási

arányszám, amelynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kisebb:

ahol

12. s

az életbiztosítási szerződések nem negatív nettó (a viszontbiztosítás

figyelembevételével korrigált) kockázatnak kitett összegeinek összege; és

13. s = s

+ s

, ahol az egyes tagok jelentése a 8-10. pontoknak

megfelelő.

Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem

életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete

14. L

, azaz az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem

életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete az A) részben

leírtakkal azonos módon számítandó, az életbiztosítási szerződésekhez

kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített

adatok alapján.

A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt

nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet

15. A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz

kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet számítása a következő:

= R’

+ R’

azaz az első eredmény és a második eredmény összege, amelyeket a 2.

számú melléklet szerinti III. (Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás),

illetve IV. (Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások: nyugdíjalapok kezelése,

illetve egyéni nyugdíjszámlák kezelése) életbiztosítási ágazatok

állományadatai alapján kell meghatározni, kivéve az életbiztosítási

szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokat.

16. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

ahol

119. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

17. V

azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések

biztosítástechnikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre

eső tartalék levonása nélkül, amely tartalékok befektetésére vonatkozóan a

biztosító befektetési kockázatot vállal;

18. V

azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések

biztosítástechnikai tartalékainak összege, a viszontbiztosításba adott részre

eső tartalék levonása nélkül, amely tartalékok befektetésére vonatkozóan a

biztosító nem vállal befektetési kockázatot, de amely szerződésekre az

igazgatási költségek fedezetét szolgáló terhelést több mint 5 évre rögzítették;

19. C

azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések tárgyévi

nettó igazgatási költsége, melyekre vonatkozóan a biztosító nem vállal

befektetési kockázatot, és amely szerződésekre az igazgatási költségek

fedezetét szolgáló terhelést nem rögzítették több mint 5 évre;

20.

és

21.

ahol

22. V

a 17. pont szerinti V

tartalék, levonva azonban a

viszontbiztosításba adott részre eső tartalékot;

23. V

a 18. pont szerinti V

tartalék, levonva azonban a

viszontbiztosításba adott részre eső tartalékot.

24. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

R’

= s’ · 0,003 · e’,

ahol

25. s’ azon saját kötésű és viszontbiztosításba vett szerződések nem negatív

bruttó (a viszontbiztosítás figyelmen kívül hagyásával számított) kockázatnak

kitett összegeinek összege, amely szerződésekre a biztosító haláleseti

kockázatot vállal;

26. e’ a kockázatnak kitett összeg alapján számítható saját megtartási

arányszám, amelynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kisebb:

ahol

27. s’

az s’ számítása során figyelembe vett szerződések nem negatív nettó

(a viszontbiztosítás figyelembevételével korrigált) kockázatnak kitett

összegeinek összege.

120. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

C) A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (negyedéves

számítás)

1. A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete a négy

negyedévvel korábbi értékhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint

amilyen arányban a nettó függőkártartalék csökkent a négy negyedévvel

korábbi záróállományhoz viszonyítva. Ezért a nem életbiztosítási ág minimális

szavatoló tőke szükséglete

ahol:

2. f

az adott negyedévi záró nettó (a viszontbiztosításba adott rész

levonásával számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

3. f

a négy negyedévvel korábbi záró nettó (a viszontbiztosításba adott rész

levonásával számított) függőkártartalék a nem életbiztosítási ágban;

4. S* a négy negyedévvel korábbi negyedéves minimális szavatoló tőke

szükséglet a nem életbiztosítási ágban;

5. S

= max (E

, E

), azaz a bevételi indexként adódó első eredmény és a

kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.

Az első eredmény (bevételi index) számítása

6. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

= (a

· 0,18 + a

· 0,16) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

7. a

a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125.

§ szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó része;

8. a

a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 12 500 millió forintot (illetve a 125.

§ szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

9. a az utolsó négy negyedév aggregált helyesbített bruttó díjelőírása és az

utolsó négy negyedév aggregált helyesbített bruttó megszolgált díja közül a

nagyobbik, azaz

a = max (a

, a

ahol:

10.

és

11.

121. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

12. a

az utolsó négy negyedév bruttó díjelőírása (beleértve az aktív

viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat)

azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződéseknél, amelyek

megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven

történik;

b) a kor növekedésének megfelelő matematikai tartalék képzésére kerül sor;

c) a díj megfelelő biztonsági pótlékot tartalmaz;

d) a biztosító legkésőbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerződést;

e) a szerződés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás

csökkentésének lehetőségét az érvényben lévő szerződések vonatkozásában is;

13. a

a 11., 12. és 13. ágazatok bruttó díjelőírása az utolsó négy

negyedévben, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is,

levonva viszont a törölt díjakat;

14. a

a 12. és 13. pontokban foglaltakon kívüli bruttó díjelőírás a nem élet

ágban az utolsó négy negyedévben, beleértve az aktív viszontbiztosításból

származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat;

15. a

az utolsó négy negyedév bruttó megszolgált díja (beleértve az aktív

viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt

díjakat) azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződéseknél, amelyek

megfelelnek a 12. pont a)-e) alpontjaiban foglalt feltételeknek;

16. a

a 11., 12. és 13. ágazatok bruttó megszolgált díja az utolsó négy

negyedévben, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált

díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

17. a

a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli bruttó megszolgált díj a

nem élet ágban az utolsó négy negyedévben, beleértve az aktív

viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt

díjakat;

és ahol

18. c a hároméves káralakulás alapján számított saját megtartási arányszám,

amelyet az A) rész 18-26. pontjaiban leírt módon kell számítani, az utolsó

három lezárt üzleti év adatai alapján. Amennyiben a biztosító még nem zárt le

üzleti évet, az arányszám értéke 1.

A második eredmény (kárindex) számítása

19. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

· 0,26 + b

· 0,23) · c,

ahol a jelölések értelme a következő:

20. b

a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a

125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meg nem haladó

része;

122. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

21. b

a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 8750 millió forintot (illetve a

125. § szerinti értékkövetési indexszel módosított összeget) meghaladó része;

22. b az átlagolási időszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz

ahol

23. m az átlagolási időszak hossza negyedévekben: 12 negyedév; kivéve, ha a

biztosító utolsó négy negyedévi díjbevételének legalább hatvan százaléka

együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra kötött szerződésekből

származik; ekkor az átlagolási időszak 28 negyedév. Amennyiben a biztosító

kevesebb ideje működik, akkor m a biztosító működésének kezdete óta eltelt

negyedévek száma. Az átlagolási időszak az utolsó lezárt negyedévvel zárul.

24. b

az átlagolási időszak j-edik negyedévének helyesbített bruttó

kárkifizetése, azaz

ahol

25. b

a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve

betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív

viszontbiztosításból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett

értéke az átlagolási időszak j-edik negyedévében;

26. b

a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó kárkifizetés

kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik

negyedévében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések

kármegtérülésekkel csökkentett értékét;

27. b

a 25. és 26. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés

kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik

negyedévében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések

kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A 18. ágazat esetében kárkifizetés

helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe

venni;

és ahol

28. F

a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak

végén, azaz

29. F

a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak

kezdetén, azaz

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

123. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

30. F

a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve

betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív

viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak

végén;

31. F

a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke

az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó

függőkártartalékot;

32. F

a 30. és 31. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék

értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő

bruttó függőkártartalékot;

33. F

a 12. pont a)-e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve

betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív

viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak

kezdetén;

34. F

a 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az

átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó

függőkártartalékot;

35. F

a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék

értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból

eredő bruttó függőkártartalékot;

továbbá ahol

36. a 19. pontban szereplő c tényező azonos a 18. pontban meghatározott c

tényezővel.

A visszamenőleges adatok becslése

37. Azok a negyedéves adatok, amelyek a törvény hatálybalépését megelőző

időszakra visszamenően nem állnak rendelkezésre, a számítás során ésszerű

módon becsült adatokkal helyettesíthetők.

D) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (negyedéves

számítás)

1. Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete az életbiztosítási

kockázatokhoz tartozó minimális szavatoló tőke szükséglet, a kiegészítő nem

életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete és a

befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz

kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet összege, azaz

L = L

+ L

ahol az egyes tagok számítása a következőképpen történik:

124. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2. L

az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete,

amelyet a 2. számú melléklet szerinti I. (Hagyományos életbiztosítások), II.

(Házassági biztosítás, születési biztosítás) és V. (Társadalombiztosítási

nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás) ágazataihoz tartozó biztosításokra kell

meghatározni, kivéve azonban az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó

kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokat. A számítás a B) rész 1-13.

pontjaiban leírtakkal azonos módon történik, a tárgynegyedév végi adatok

alapján.

3. L

az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem

életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, amely a C)

részben leírtakkal azonos módon számítandó, az életbiztosítási

szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra

vonatkozó elkülönített adatok alapján;

4. L

a befektetéshez kötött életbiztosítások és a kezelt nyugdíjalapok

minimális szavatoló tőke szükséglete, amelyet a 2. számú melléklet szerinti III.

(Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás), illetve IV. (Egyéni és csoportos

nyugdíjbiztosítások: nyugdíjalapok kezelése, illetve egyéni nyugdíjszámlák

kezelése) életbiztosítási ágazatok állományadatai alapján kell meghatározni,

kivéve az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem

életbiztosítási kockázatokat. A számítás a B) rész 15-27. pontjaiban leírtakkal

azonos módon történik a tárgynegyedév végi adatok alapján, illetve a B) rész

19. pontja szerinti C

összeg számítása esetén az utolsó négy negyedév adatai

alapján.

9. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Megfeleltetési szabályok

Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a

mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések

alapján kell meghatározni:

1. Ha szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben

fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító

kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.

2. A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az

1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.

3. Nem életbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet

semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a biztosító kötelezettségei annak az

országnak a hivatalos fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat

felmerül.

4. Nem életbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően,

abban az esetben, ha adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a

kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés

pénznemével, a biztosító választhatja azt a lehetőséget, hogy ezeket a

kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés

pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről

és annak indokairól a biztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.

125. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

5. Nem életbiztosítások esetében, ha a biztosítónak egy olyan kárt jelentenek

be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más pénznemben kell

rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek

tekintendők, mindenekelőtt abban a pénznemben, amely a biztosító által

fizetendő kártérítés bírósági ítéleten vagy a biztosító és a biztosított közötti

megállapodáson alapszik.

6. Nem életbiztosítások esetében, ha a biztosító egy szerződéshez

kapcsolódó jövőbeli kárkifizetésének pénznemét a biztosító meg tudja

becsülni, de ez eltér attól a pénznemtől, amit a fenti eljárások szerint

alkalmaznia kellene, a biztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre

vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából. A

Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia kell.

7. A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak

végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más

pénznemekben lévő eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.

8. A biztosítónak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben

fennálló kötelezettségei 20 százalékát meg nem haladó összeget a 2. pontban

foglalt eszközöktől eltérő eszközökben tartson. A különböző pénznemekben

tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző

pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.

10. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

Az ügyfelek tájékoztatásáról

A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a

következőket kell tartalmaznia:

1. a biztosítási időszakot és tartamot;

2. a kockázatviselés kezdetét;

3. a biztosítási eseményt;

4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és

a kiegészítő kockázatokra;

5. a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a

választható lehetőségeket;

6. a szerződés megszűnésének eseteit;

7. a szerződésfelmondás feltételeit;

8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;

9. az értékkövetés módját, mértékét;

10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;

11. a biztosító panaszokkal foglalkozó szervezeti egységének nevét, címét, a

panasz Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető

testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve tájékoztatást a bírói út

igénybevételének lehetőségéről;

12. harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén e

mellékletben foglaltakon túlmenően azt, hogy jogvita esetén mely ország

bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá

az eljárás nyelvének meghatározását;

13. azon szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek

adatait - a Bit. 153-165. §-ában foglaltak alapján - továbbíthatja;

14. a szerződés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölését;

126. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

15. biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos befizetési

kötelezettség előírását, illetve a szolgáltatás csökkentése tekintetében a

szabályzatra való hivatkozást;

16. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító egyesület

esetében a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség tekintetében a

szabályzatra való hivatkozást,

17. a szerződésre vonatkozó adójogszabályokat,

18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az

a költség, amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a

szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart.

B) Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:

1. Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás

alapján miért az adott

a) szolgáltatású,

b) tartamú, és

c) biztosítási összegű

biztosítás megkötésére tesznek javaslatot.

2. Annak bemutatása, hogy a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt -

feltéve hogy a biztosítási díj és a biztosítási összeg változatlan marad - minden

évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási

szerződésre:

a) a visszavásárlási érték,

b) a díjmentes leszállítás értéke.

11. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

A korrigált szavatoló tőke számítására alkalmazandó módszerek

1. Levonás és összeadás módszer

Ha a biztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor

korrigált tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell

számítani:

a) a biztosító szavatoló tőkéjének és a leányvállalati biztosító vagy olyan

biztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik,

szavatoló tőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező

biztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege,

b) a leányvállalati biztosító vagy olyan biztosító, amelyben egy vállalkozás

részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési

viszonnyal rendelkező biztosítóban lévő befektetéseinek könyv szerinti

értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító

szavatoló tőke szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító,

amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke

szükséglete arányos részének összege.

Egy biztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési

viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének és szavatoló tőke szükségletének

meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A

szavatoló tőke számításánál és a szavatoló tőke szükséglet meghatározásánál

a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.

2. Követelmény levonás módszer

127. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Ha a biztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor

korrigált szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak

különbségeként kell számítani:

a) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító szavatoló

tőkéje

b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító szavatoló

tőke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, amelyben egy

vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete

arányos részének az összege.

A szavatoló tőke számításakor a befektetések bevonás során az Szmt.-ben

meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok

szerint kell eljárni.

3. Számviteli konszolidáción alapuló módszer

Ha a biztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor

korrigált szavatoló tőke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves

beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált)

beszámolók alapján számítja.

Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító korrigált

szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell

számítani:

a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke

b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító szavatoló

tőke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, amelyben egy

vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete -

amely az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt

százalékos arányok figyelembevételével lett meghatározva - arányos részének

összege vagy az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke

szükséglet.

12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok

tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991.

december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a

megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az

Európai Közösségeknek a következőkben felsorolt jogszabályaival

összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

1. A Tanács 1964. február 25-i 64/225/EGK irányelve a viszontbiztosítás és a

visszaengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás

szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről.

2. A Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok

gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére

vonatkozó jogszabályainak közelítéséről.

3. A Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok

gépjármű-felelősségbiztosításra és ezen biztosítási kötelezettség ellenőrzésére

vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i 72/166/EGK

tanácsi irányelv módosításáról.

4. A Tanács 1973. július 24-i 73/239/EGK első irányelve az életbiztosítás

körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és

gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról.

128. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

5. A Tanács 1973. július 24-i 73/240/EGK irányelve az életbiztosítás körén

kívül eső közvetlen biztosítási üzletág tekintetében a letelepedés szabadságát

akadályozó korlátok eltörléséről.

6. A Tanács 1976. június 29-i 76/580/EGK irányelve az életbiztosítás körén

kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására

vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról szóló 73/239/EGK irányelv módosításáról.

7. A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök

és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a

letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását

elősegítő intézkedésekről, és különösen az említett tevékenységekre

vonatkozó átmeneti intézkedésekről.

8. A Tanács 1978. május 30-i 78/473/EGK irányelve a közösségi együttes

biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról.

9. A Tanács 1979. március 5-i 79/267/EGK első irányelve a közvetlen

életbiztosítási tevékenységek megkezdésére és gyakorlására vonatkozó

törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

10. A Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a

gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok

közelítéséről.

11. A Tanács 1984. december 10-i 84/641/EGK irányelve az életbiztosítás

körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységek megkezdésére és

gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek elsősorban az utazási

segítségnyújtás vonatkozásában történő módosításáról.

12. A Tanács 1987. június 22-i 87/343/EGK irányelve az életbiztosítás körén

kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására

vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról szóló 73/239/EGK első irányelvnek a hitelbiztosítás és a

kezesi biztosítás vonatkozásában történő módosításáról.

13. A Tanács 1987. június 22-i 87/344/EGK irányelve a jogvédelmi

biztosítással kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról.

14. A Tanács 1988. június 22-i 88/357/EGK második irányelve az

életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó

törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról és a

szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő

rendelkezések megállapításáról, valamint a 73/239/EGK irányelv

módosításáról.

15. A Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a

gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok

közelítéséről.

16. A Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás

körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi,

rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK

és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás

tekintetében történő módosításáról.

129. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

17. A Tanács 1990. november 8-i 90/619/EGK irányelve a közvetlen

életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási

rendelkezések összehangolásáról, a szolgáltatásnyújtás szabadságának

tényleges gyakorlását elősegítő rendelkezések megállapításáról, valamint a

79/267/EGK irányelv módosításáról.

18. A Bizottság 1991. május 30-i határozata 91/323/EGK a tagállamok

gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére

vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 72/166/EGK tanácsi irányelv

alkalmazásáról.

19. A Bizottság 1991. december 18-i 92/48/EGK ajánlása a biztosítási

közvetítőkről.

20. A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén

kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti

és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 73/239/EGK és

88/357/EGK irányelv módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv).

21. A Tanács 1992. november 8-i 92/96/EGK irányelve a közvetlen

életbiztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási

rendelkezések összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK és a 90/619/EGK

irányelv módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv).

22. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve

a biztosítási csoportok biztosítóintézeteinek kiegészítő felügyeletéről.

23. A Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a

gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó tagállami jogszabályok

közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK tanácsi irányelv

módosításáról (negyedik gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv).

24. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/17/EK

irányelve a biztosítási vállalkozások reorganizációjáról és felszámolásáról.

25. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/12/EK

irányelve az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó

követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

26. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 5-i 2002/13/EK

irányelve a nem életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó

követelmények tekintetében a 73/239/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

27. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2002/83/EK

életbiztosítási irányelve (konszolidált).

130. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

TARTALOMJEGYZÉK

2003. évi LX. törvény 1

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 1

ELSŐ RÉSZ 1

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

A törvény hatálya 1

Fogalmak 3

A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a

biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei 9

Az elnevezés védelme 10

A hirdetésre vonatkozó szabályok 11

MÁSODIK RÉSZ 11

A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE 11

I. Fejezet 11

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI 11

A biztosítók 11

A biztosító részvénytársaság 12

A biztosító szövetkezet 12

A biztosító egyesület 13

A harmadik országbeli biztosító magyarországi

fióktelepe 14

A másik tagállamban székhellyel rendelkező

biztosító magyarországi fióktelepe 15

II. Fejezet 15

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI 15

A biztosításközvetítő 15

A független biztosításközvetítő 18

Az alkusz 20

Többes ügynök 21

Az ügynök 21

A vezérügynök 22

A biztosítási szaktanácsadó 23

A független biztosításközvetítő által másik

tagállamban fióktelep, illetve határon átnyúló

szolgáltatás keretében végzett tevékenység

szabályai 24

A külföldi biztosító, biztosításközvetítő,

szaktanácsadó magyarországi képviselete 25

HARMADIK RÉSZ 25

ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS 25

I. Fejezet 25

ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK 25

Biztosító alapításának engedélyezése 27

Biztosító tevékenységének engedélyezése 27

131. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A biztosítási tevékenység megkezdésének

feltételei 28

Az üzleti terv 30

A jelzálog-hitelezési tevékenység feltételei 30

A harmadik országban székhellyel rendelkező

biztosító, biztosításközvetítő által létesíteni

kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése 31

II. Fejezet 33

BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK 33

A biztosító, a független biztosításközvetítő és a

biztosítási szaktanácsadó bejelentési

kötelezettségei 33

Az ügymenet kiszervezésének feltételei 35

A másik tagállamban történő biztosítói fióktelep

létesítés szabályai 36

A határon átnyúló tevékenység végzésének

szabályai 37

III. Fejezet 38

A BIZTOSÍTÓ VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS

EGYÉB VEZETŐIRE VONATKOZÓ

RENDELKEZÉSEK 38

A vezető állású személy 38

Az ügyvezető 39

Az egyéb vezetők 39

A biztosító vezető biztosításmatematikusa

(aktuáriusa) 40

A biztosító vezető jogtanácsosa 41

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője 41

A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső

ellenőre) 42

A biztosító vezető orvosa 42

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság 43

IV. Fejezet 43

A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA 43

A biztosítási tevékenység módosításának

engedélyezése 43

Az állományátruházás 44

V. Fejezet 45

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK 45

A biztosítási szerződés minimális tartalmi

követelményei 45

A biztosítási termékek terjesztése 45

A termékterv 46

A biztosítási termék terjesztésének

felfüggesztése, megtiltása 46

NEGYEDIK RÉSZ 47

EGYES BIZTOSÍTÁSTÍPUSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 47

A jogvédelmi biztosítás különös szabályai 47

132. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A biztosítási szerződéskötési kötelezettség 49

ÖTÖDIK RÉSZ 51

A BIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT

VEZETŐIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK 51

I. Fejezet 51

RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK 51

A részesedésszerzés engedélyezése 51

II. Fejezet 53

A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK

TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 53

HATODIK RÉSZ 54

A BIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI 54

I. Fejezet 54

A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A

SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI TŐKE

SZABÁLYAI 54

A biztosítástechnikai tartalékok 54

A biztosítástechnikai tartalékok képzése 55

A biztosító szavatoló tőkéje 56

A szavatoló tőke elemei 56

A biztonsági tőke 58

II. Fejezet 59

A PÉNZÜGYI, SZANÁLÁSI ÉS PÉNZÜGYI

HELYREÁLLÍTÁSI TERV 59

A pénzügyi terv 60

A szanálási terv 60

A pénzügyi helyreállítási terv 60

III. Fejezet 61

BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK 61

IV. Fejezet 67

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK

NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS

BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 67

Az eszközök nyilvántartása 67

A biztosító könyvvezetése 67

A biztosító éves beszámolója 68

A biztosító könyvvizsgálója 68

HETEDIK RÉSZ 71

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK 71

A biztosítási titok 71

A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó

üzleti titka 74

A biztosítási titokra, illetve a biztosító, a

biztosításközvetítő és a szaktanácsadó üzleti titkára

vonatkozó közös szabályok 75

133. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Az ügyfelek tájékoztatása 75

NYOLCADIK RÉSZ 77

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE 77

I. Fejezet 77

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE,

TEVÉKENYSÉGE 77

A Felügyelet jogállása 77

A Felügyelet feladata 78

II. Fejezet 79

A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 79

Felügyeleti ellenőrzés 79

III. Fejezet 81

ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET 81

Az összevont alapú felügyelet terjedelme 81

Adatszolgáltatási követelmények 82

Ellenőrzés 82

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más

országok felügyeleti hatóságaival az összevont

alapú felügyeleti tevékenység tekintetében 83

Összevont alapú felügyelet alá tartozó

vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek 83

Korrigált szavatoló tőke megfelelés 84

A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása 85

A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése 87

Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy

harmadik országbeli biztosító leányvállalataként

működő biztosító korrigált szavatoló tőke

megfelelése 88

A korrigált szavatoló tőke megfelelés értékelése 89

IV. Fejezet 89

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI 89

A Felügyelet eljárása 89

Intézkedések 90

A felügyeleti biztos 91

A tevékenység felfüggesztése 92

Az alapítási engedély visszavonása 92

A tevékenységi engedély visszavonása 93

A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége 94

A felügyeleti díj 94

A Felügyelet bevételei 95

Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel

rendelkező biztosító, független

biztosításközvetítő és szaktanácsadó fióktelep

útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás

keretében a Magyar Köztársaság területén

végzett tevékenységének felügyelete 95

134. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

A Magyar Köztársaság területén székhellyel

rendelkező biztosító fióktelep útján, illetve

határon átnyúló szolgáltatás keretében más

tagállam területén végzett tevékenységének

felügyelete 96

Kapcsolat az Európai Bizottsággal 97

A harmadik országban székhellyel rendelkező

biztosító, független biztosításközvetítő,

szaktanácsadó magyarországi fióktelepének

felügyelete 97

KILENCEDIK RÉSZ 98

A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS ÉS A

VÉGELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI 98

A biztosítási szükséghelyzet 98

A csődeljárás, a felszámolási eljárás és

végelszámolás közös szabályai 98

A felszámolás 101

A végelszámolás 101

TIZEDIK RÉSZ 101

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 101

Hatálybalépés 101

Átmeneti és vegyes rendelkezések 102

Módosuló jogszabályok 103

Hatályukat vesztő jogszabályok 103

Felhatalmazó rendelkezések 104

Jogharmonizációs záradék 105

1. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 105

A) rész 105

A nem életbiztosítási ág ágazatok szerinti besorolása 105

B) rész 107

A több ágazatra is kiterjedő engedélyek megnevezése 107

C) rész 108

Kiegészítő kockázatok 108

D) rész 108

Nagykockázatok 108

2. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 109

Az életbiztosítási ág ágazatok szerinti kockázati

besorolása 109

3. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 109

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása 109

4. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 109

A biztosítási termékterv 109

5. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 110

A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói

nyilvántartás részletes szabályai 110

6. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 111

A biztosítói ügymenet kiszervezés 111

135. oldal

Hatály: közlönyállapot (2003.07.15.-2013.12.31)

2003. évi LX. törvény - a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

7. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 112

Egyéb, törvényben nem szabályozott szerződéskötési

kötelezettségek 112

8. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 112

A minimális szavatoló tőke szükséglet számítása 112

A) A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke

szükséglete (éves számítás) 112

Az első eredmény (bevételi index) számítása 113

A második eredmény (kárindex) számítása 115

B) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke

szükséglete (éves számítás) 117

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló

tőke szükséglete 117

Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó

kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok

minimális szavatoló tőke szükséglete 118

A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a

kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális

szavatoló tőke szükséglet 118

C) A nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke

szükséglete (negyedéves számítás) 120

Az első eredmény (bevételi index) számítása 120

A második eredmény (kárindex) számítása 121

A visszamenőleges adatok becslése 123

D) Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke

szükséglete (negyedéves számítás) 123

9. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 124

Megfeleltetési szabályok 124

10. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 125

Az ügyfelek tájékoztatásáról 125

11. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 126

A korrigált szavatoló tőke számítására alkalmazandó

módszerek 126

12. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez 127

BIT (2003. évi LX. Tv.)

Facebook

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Hasznos linkek