Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

Élet

Előre is elnézést kérek, ha valaki szerint túl nyersre, vagy anyagiasra sikerült az írásom, de úgy érzem, hogy az életbiztosításokról csak a legbrutálisabb őszinteséggel és szókimondással szabad beszélni, mivel a tapasztalataim szerint az életbiztosítás az a biztosítási téma, amelyről a legkevésbé szeretünk gondolkodni, nyilatkozni.

Kockázati életbiztosítás:

Néha még az is fájdalmas, ha csak belegondolunk, hogy megbetegszik, megrokkan, vagy elveszítjük valamelyik szerettünket, illetve arra sem gondolunk szívesen, hogy velünk történhet valami. Persze mindez érzelmileg érthető, de ez a hozzáállás valójában a legnagyobb felelőtlenség családunkkal, illetve magunkkal szemben.

Tudom mindez durván hangzik, de a tények azok tények.

  • Eddig még mindenki meghalt, aki megszületett.
  • Sajnos senkinek nem sikerült még végigélni az életét teljes egészségben.
  • Az emberi test nem sérthetetlen sőt, igen kevéssé áll ellen a fizikai behatásoknak.

Ezért fontos, hogy előrelátóak legyünk, és mérsékeljük az esetleges tragédia következményeit, amennyire tőlünk telik.
Többször hallottam már, hogy “nem akarok meggazdagodni” a férjem-feleségem halálán, vagy “nem nyerészkedek egy családi tragédián” stb., holott erről szó sincs.
Egy megbetegedés, megrokkanás, vagy haláleset mindig kivétel nélkül hatalmas anyagi terhet ró a családra közvetlenül és közvetve.

  • Közvetlenül, mint gyógykezelésekre történő ide oda utazgatás, gyógyszerek beszerzése, gyógyászati segédeszközök beszerzése, a lakás akadálymentesítése, átalakítása, hogy egy rokkant számára is élhető legyen, vagy végletes tragédia esetén a temetés költségei, stb…
  • Illetve a közvetett hatást se felejtsük el, ami abból adódik, hogy eggyel kevesebb kereső van a családban.

Persze tudom én, hogy ezt a hatást a legnehezebb elképzelni, ezért leírok egy fiktív példát.

Apuka és anyuka boldogan élnek hat és kilenc éves gyermekeikkel a hitelre vásárolt panellakásukban, a ház hetedik emeletén.
Anyuka bolti eladóként dolgozik és nettó 130 000 Ft-ot is hazavisz havonta, míg apuka három műszakban egy szerelősoron dolgozik havi nettó 260 000 Ft-ért.

Nem dőzsölnek ugyan, de megélnek a pénzből, tisztességgel nevelik és iskoláztatják gyermekeiket, akik közül a pici ősszel kezdi az első osztályt.

Aki arra tippelt, hogy fiktív családunkban tragédia történik, jól tippelt, de nem a fő bevételi forrást jelentő apával, hanem hogy kissé érdekesebb legyen a történet anyuka esik áldozatul egy rejtett betegségnek. (Ide mindenki gondoljon egy példát valamelyik szappanoperából, agyi aneurizma, szívritmuszavar stb..) A lényeg, hogy nem szenvedett, gyorsan és csendesen jobblétre szenderült. A családot persze megrázza a tragédia, de itt most a tragédia anyagi oldalát vesszük górcső alá.

Az első kiadás, ami a haláleset miatt sújtja a családot, az a temetés költsége, legyen mondjuk olcsó temetés 300 000 Ft. Volt is ennyi félretett pénze a családnak, de mivel az anya nevén volt a család bankszámlája, azt a hagyatéki eljárás végéig zárolta a bank, ezért sajnos kölcsön kellett kérni az összeget.

A második pofon a következő hónap elején érkezik amikor be kell fizetni a számlákat, és anya 130 000 Ft-os fizetése nem érkezik meg, merthogy nincs.
A bank továbbra is kéri a 70 000 Ft-os havi törlesztő részletet.
Be kell fizetni a 20 000 Ft-os közös költséget,
a 10 000 Ft-os fűtésszámlát,
a 6 000 Ftos villanyszámlát,
a 4 000 Ft-os vízdíjat,
az 5 000 Ft-ot a kábeltévére és internetre,
a mobiltelefon számlát 5 000 Ft.

A gyermekek iskolai és óvodai étkeztetését, 12 000 Ft,
A család helyijárat bérleteit 11000 Ft.

Remélem miközben olvasta, össze is adta a havi fizetendőket ha nem, elárulom 143 000 Ft-nál tartunk, és hozzátenném, hogy minden költséget direkt jelentősen alulbecsültem.
No de a lényeg, hogy apuka továbbra is három műszakban gályázik, mellette neveli a két kisgyereket, és próbál megélni a megmaradt havi 117 000 Ft-ból.

Itt még nem beszéltünk a havi ételről, a ruházkodásról, arról hogy vannak időszakok (augusztus, szeptember) amikor az ingyenes oktatás bizony nem olcsó mulatság, és sorolhatnánk a kiadásokat napestig.

Aki szerint ez nem egy jelentősen nehezített életpálya, annak javaslom üljön vissza pár matekórára, kb. az összeadás és kivonás oktatása környékére, egy általános iskola első osztályába.

Ebben a nehéz helyzetben az apa úgy dönt, hogy elfogadja a nagyszülők segítségét és visszaköltözik a gyermekekkel a szülői házba, és megszabadul a most már anyagi nyűgöt jelentő családi fészektől a hetedik emeleten, hisz a törlesztő és a közös költség mégis csak 90 000 Ft havonta, ám ekkor közbeszól a gyámügy, hisz az ingatlan fele immár a kiskorú gyermekeké (no persze az adósság nem, hisz a hitelszerződés egyik adósa még él), és védendő a gyermekek érdekeit, csak akkor engedik az ingatlan értékesítését, ha a gyermekek résztulajdonukkal egyenértékű más ingatlantulajdont kapnak.

Aki szerint ez a történet kezd egy kissé horrorisztikussá válni annak igaza van.
Hozzáteszem, ez a történet még a nehezen, de túlélhető verzió, hisz ha belegondolunk kitalálhatunk, sőt az élet is hoz ennél sokkal kilátástalanabb szituációt is, hogy csak egy példát említsek, nem az anya hal meg, hanem az apa.

 

Na jó, hagyjuk a pszichothrillert, remélem már mindenki átérzi miért fontos egy jól méretezett, a megfelelő kockázati elemekkel rendelkező kockázati (nagy) életbiztosítás.
Arról, hogy milyen egy jó kockázat életbiztosítás és, hogy mire figyeljünk, hogyan kalkuláljunk, a kockázati életbiztosítás fül alatt olvashat.

Megtakarításos, avagy befektetéssel kombinált életbiztosítás.

Ez a csoportja a biztosításoknak eléggé különleges, és jobb, ha inkább pénzügyi manővernek tekintjük,  mintsem biztosítási védelemnek.
Alapvetően abban különböznek a befektetési és megtakarítási számláktól, pénztáraktól, hogy tartalmaznak valamilyen életbiztosítási elemet, illetve hogy pontosak legyünk: életbiztosítás mellé társítottak befektetési, illetve megtakarítási számlát. Nagy előnyük, hogy nem csak befektetésnek számítanak jogi értelemben, hanem biztosításnak is, és ez nyújt némi többletvédelmet számunkra, mivel az államilag előírt garanciákon felül, a biztosítási szolgáltatások viszontbiztosítással védettek.
Ez azt jelenti nagy vonalakban, hogy a szolgáltatás teljesítésére a biztosító egy másik biztosítóval köt biztosítást arra az esetre, ha mégsem tudná teljesíteni a vállalásait.
A biztosítás másik nagy előnye, hogy nem minősül vagyontárgynak. Ha én bankszámlán tartom a pénzem, vagy részvényben, vagy befektetési alapban, az a pénz az enyém.
Viszont, ha biztosítást kötök, akkor a díjfizetésért cserébe a  biztosító vállalja, hogy biztosítási esemény bekövetkeztekor, vagy a szerződés megszűnése esetén a szerződési feltételekben előre meghatározott módon kezelt vagyon a befizetéseimmel arányos részét (kötvényérték) illetve ha olyan esemény következett be az életbiztosítási rész szolgáltatását kifizeti az előre meghatározott kedvezményezettnek. Tehát nem a saját pénzemet kapom vissza, hanem a biztosítóét.
Ez az  egyik legfontosabb különbség. Már hallom a kérdést: “Miért olyan fontos ez?”

  • Elsőként, mivel nem vagyontárgy nem inkasszálható, lefoglalható.
  • Másodsorban ha van megjelölt haláleseti kedvezményezett, mivel nem vagyontárgy nem esik örökösödési eljárás alá.
    (A haláleseti kedvezményezett fontos, hiszen ha nincs, akkor az elhunytnak fizetne a biztosító, de mivel Ő már nem él, a törvényes örökös kapja meg a pénzt)

Most, hogy megbeszéltük, mi is ez, nézzük meg, hogy mire jó. Két dologra használható.

  • Esősorban előrelátható, anyagilag megterhelő élethelyzetekre készülhetünk fel egy megtakarításos életbiztosítással. ( nagy értékű vagyontárgyak “lakásvásárlás, lakásfelújítás, autóvásárlás, stb..” beszerzése, gyermek iskoláztatása “főiskolai tanulmányok”, nyugdíjas korra történő felkészülés, stb…) Ilyen esetekben a rendszeres havi megtakarítás a jellemző.
  • Másrészt pénz tárolására, vásárló értékének megőrzésére, nyereség (hozam) elérésére, azaz befektetésre.

És itt az ideje, hogy tisztázzunk két alapfogalmat: befektetés és megtakarítás. A biztosítási szakzsargon ugyanis teljesen mást ért ezen fogalmak alatt, mint a hétköznapi nyelv legalábbis életbiztosítási téren. A megtakarításos életbiztosítás az az életbiztosítás ahol a lejáratkor – megszűnéskor kapunk vissza pénzt, ha mást nem akkor a mindenkori kötvényértéket (a mindenkori kötvényérték főleg a megtakarítási időszak kezdetén lehet nulla, akkor azt kapjuk vissza), ellentétben a kockázati életbiztosítással, ami csak akkor fizet, ha valamelyik biztosított kockázati esemény bekövetkezik. A befektetésesnek nevezett életbiztosítás pedig eredeti nevén a befektetési egységhez kötött életbiztosítás vagy UNIT-LINKED biztosítás, ahol a befizetett pénzen a biztosító befektetési egységeket vesz egy általunk meghatározott befektetési alapban, és ezeknek az egységeknek a mindenkori értéke adja meg a kötvényértéket, azaz ha esik az alap értéke, fogy a pénzünk, ha nő akkor pedig gyarapszik. Mint ebből is  kiderült, a befektetéses életbiztosítás a megtakarításos életbiztosítás egy speciális formája, de ennyit a szakzsargonról. Nézzük inkább a hétköznapokat.

  • A megtakarítás egy rendszeres tevékenységet feltételez, havonta, negyedévente, félévente, vagy évente befizetjük a biztosítás díját, melynek köszönhetően ideális esetben folyamatosan nő a kötvényérték. Mivel a befizetés folyamatos, a megtakarítás elején alacsony , sok esetben a biztosítás költségei miatt nulla a kötvényérték, azaz nem jár vissza pénz, ha megszüntetjük, ezért fontos, hogy gondoljuk végig mielőtt elindítjuk, hisz csak akkor jutunk a pénzünkhöz, ha végig fizetjük a díjakat. A másik amit át kell gondolnunk az a futamidő. Ha szeretnénk a befizetéseinkhez mérten a lehető legtöbb pénzt kapni, akkor a minél hosszabb futamidő az ideális, hisz annál több ideje van a megtakarításunknak pénzt termelni. Számoljunk nyugodtan utána! Az egyszerűség kedvért ne nézzük a költségeket sem a havi bontásokat vegyünk évi 100 000 Ft befizetést 10% éves fix hozammal. Ez azt jelenti, hogy
    10 év alatt 1 000 000 Ft-ot fizettünk be
    a kötvényértékünk 1 753 117 Ft azaz a nyereségünk 753 117 Ft

    20 év alatt 2 000 000 Ft-ot fizettünk be
    a kötvényértékünk 6 300 250 Ft azaz a nyereségünk 4 300 250 Ft

    30 év alatt 3 000 000 Ft-ot fizettünk be
    a kötvényértékünk 18 094 342 Ft azaz a nyereségünk 15 094 342 Ft

    Sajnos mindez csak matek. A valóság sokkal bonyolultabb, egyrészt vannak költségek, díja van a biztosítási résznek is és a stabil 10% hozam is álomnak tekinthető, legalábbis nagy odafigyelést és szakértelmet igényel.
  • A befektetés egyszeri tevékenységet feltételez. Van sok pénzünk és berakjuk egy biztosításba. Azért, hogy lássuk a különbséget a megtakarítással szemben, vegyük alapul az előző példát, itt egyszerre az elején berakjuk a pénzt és szintén évi 10% hozamot kapunk
    1 000 000 Ft-ot fizettünk be 10 évre,
    a kötvényértékünk  lejáratkor 2 593 742 Ft azaz a nyereségünk 1 593 742 Ft

    2 000 000 Ft-ot fizettünk be 20 évre,
    a kötvényértékünk  lejáratkor 13 455 000 Ft azaz a nyereségünk 11 455 000 Ft

    3 000 000 Ft-ot fizettünk be 30 évre,
    a kötvényértékünk  lejáratkor 34 898 804 Ft azaz a nyereségünk 31 898 804 Ft

Remélem sikerült elmagyaráznom, hogy mi az amit megtakarításos életbiztosítás akit részletesebben érdekel a téma, a megtakarításos életbiztosítás fül alatt talál bővebb információt.

Nyugdíjcélú életbiztosítás / nyugdíjbiztosítás
( adókedvezményre jogosító nyugdíjcélú életbiztosítás ) 

 

Gyakorlatilag a nyugdíjbiztosítás nem különbözik a megtakarításos életbiztosítástól, csak a szabályai szigorúbbak.
A legfontosabb különbségek:

  • A biztosítóknak bizonyos törvényi előírásoknak megfelelően kell kezelni a kötvényeket és a biztosítási vagyont.
  • 2014-től az éves befizetéseink 20%-át, de legfeljebb 130.000 Ft-ot adókedvezményként úgymond visszaigényelhetünk.
    Amennyiben kérjük, és nincs adótartozásunk, a fizetendő adónk mértékéig,
    de max. a befizetéseink 20% illetve max. 130 000 Ft-ot éves szinten jóváírnak a nyugdíjbiztosításunkon.
    Azaz valójában az adónkat a lejáratkor hozamokkal növelten kapjuk vissza.
    Évi 650 000 Ft befizetéssel kapjuk meg a maximum kedvezményt, ez havi 54 167 Ft-nak felel meg, ha ennél többet fizetünk be, a feletti részre már nem jár az adókedvezmény.
    Csak annyit írnak jóvá amennyi személyi jövedelemadót fizetnünk kell, tehát ha csak 20 000 Ft adót fizetünk, max. 20 000 -et kérhetünk vissza.
  • A lejárata nem választható, futamideje megegyezik a nyugdíjig hátralévő éveink számával.
    Ebből adódik, hogy pénzhez csak a nyugdíjkorhatár elérésével juthatunk, vagy rosszabb esetben az örökösünk kapja meg.

További részleteket a nyugdíjbiztosítás fül alatt olvashat.

 

Körmendi Péter
K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém
06(30)2691207

Ha biztosítással kapcsolatos kérdése van, kérdezzen bátran!

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com