Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

A K&H Biztosító Zrt. K&H szakmai felelősségbiztosítás szerződési feltételei 2018.04.21-től

K&H szakmai felelősségbiztosítás
érvényes: 2018. április 13-tól
Tartalomjegyzék
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató ............................................................................................3
a K&H Biztosító Zrt. K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei ................................................7
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei ....................................................................7
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő ....................................................................................................................7
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte ..................................................................................................................8
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya .................................................................................8
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ........................................9
1.5. a biztosítási szerződés módosítása .............................................................................................................9
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ..........................................................................................9
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai .......................................................................................................... 10
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás ........................................................................... 11
1.9. biztosítási esemény .................................................................................................................................. 11
1.10. önrészesedés ............................................................................................................................................ 12
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei ................................................................................................ 12
1.12. mentesülés ................................................................................................................................................ 14
1.13. általános kizárások ................................................................................................................................... 15
1.14. egyéb rendelkezések ................................................................................................................................ 16
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ............................................................................. 16
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés ............................................................................................................ 19
II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ..................................................................................... 21
2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ............................................ 21
2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ........................................................................... 22
2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei........... 25
2.4. könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ................................................................ 28
2.5. könyvelői, adótanácsadói, bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői szakmai
felelősségbiztosítás különös feltételei ....................................................................................................... 30
III. záradékok és függelékek .......................................................................................................................... 33
1. számú függelék ................................................................................................................................................ 33
3
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H szak-
mai felelősségbiztosítást, amely a Biztosított által
szakmai tevékenysége során okozott károk bekövet-
keztekor nyújt segítséget.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik
legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoport-
nak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevé-
kenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím:
1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (06 1) 489
9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által tá-
mogatott, s az ország egész területén működő biz-
tosításközvetítői hálózat segítségével a K&H Bizto-
sító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek
elég biztosítási igényével felkeresni a közelében
működő K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honla-
punkon (kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez,
telephelyéhez legközelebb található biztosításköz-
vetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör-
vény a biztosítási tevékenységről és az 2013. évi V.
törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban
Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az
1995. évi CXVII. törvény a személyi vedelemadó-
ról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról
és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerző-
désre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék ér-
tékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biz-
tosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí-
men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal-
mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájé-
koztató” nevű dokumentum tartalmazza.
mire nem terjed ki a K&H szakmai felelősségbiz-
tosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H szakmai
felelősségbiztosítás szerződési feltételeit, amely
részletesen felsorolja azokat az eseményeket (ki-
zárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem
terjed ki a biztosítás.
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a ká-
rokra, amelyeket a Biztosított maga szenved el,
továbbá azokra, amelyeket a Biztosított közeli
hozzátartozójának, valamint alkalmazottjának,
megbízottjának, képviselőjének, vagy a szerve-
zet tulajdonosainak okozott.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed
ki többek között
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
alapján térülő károkra,
- az elmaradt vagyoni előnyre, kivéve termé-
szetes személy károsult esetén a munkavi-
szonyából eredő jövedelem kiesést, illetve
baleseti járadékot vagy tartást pótló járadé-
kot,
- a jogszabályban meghatározott felelősség-
nél szigorúbb helytállási kötelezettségre,
- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés alapján a Biztosító kockázat-
viselése legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását
követő nap 0 órájakor kezdődhet meg. Ettől eltérő
időpontban a felek megállapodhatnak.
4
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H szakmai felelősségbiztosítási szerződés ha-
tározatlan és határozott időtartamra is megköthető.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási
időszak 1 év, a biztosítási évforduló minden évben a
kockázatviselés kezdete hónapjának első napja. A
határozott tartamú szerződés első és utolsó napját a
szerződés tartalmazza.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó ter-
minálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), cso-
portos beszedési megbízással, banki átutalással,
vagy készpénz átutalási megbízáson (postai csek-
ken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy ösz-
szegben egész évre), féléves vagy negyedéves. A
díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosí-
tási szerződés évfordulójakor, a következő biztosí-
tási időszaktól kezdődően módosítható. Az ajánlat
aláírásával a felek az első díj tekintetében a díjese-
dékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határ-
időig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
közös megegyezéssel, határozott idő lejártával,
díjnemfizetés miatt, vagy évfordulóra történő fel-
mondással. Határozatlan időtartamú szerződés a
biztosítási időszak végére bármikor felmondható, de
a felmondásnak legalább 30 nappal a biztosítási év-
forduló előtt be kell érkeznie a Biztosítóhoz.
Határozott időtartamú szerződés esetén a felek a
tartam lejárta előtt a szerződést nem mondhatják fel.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított a szerződés szempontjából minden lé-
nyeges körülményt köteles írásban közölni a Bizto-
sítóval haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül.
Ez vonatkozik a változásjelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár-
mely adatában (amely adatokat a szerződéskötés
során zölt) változás történik, értesítse biztosítás-
közvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosí-
tások elvégzését.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai
a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak ak-
kor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön
vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn
egyes esetekben meghatározott feltételek teljesü-
lése esetén az alábbi szervezetek, személyek vo-
natkozásában: Felügyelet, nyomo hatóság,
ügyészség, bíróság, a bíróság által kirendelt szak-
értő, továbbá az önálló bírósági végrehajtó, főhite-
lező, Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi va-
gyonfelügyelő, közjegyző, továbbá az általa kiren-
delt szakértő, adóhatóság, nemzetbiztonsági szol-
gálat, Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság,
egészségügyi államigazgatási szerv, a titkosszolgá-
lati eszközök alkalmazására-, titkos információgyűj-
tésre felhatalmazott szerv, viszontbiztosító, valamint
együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosító,
átvevő biztosító, kiszervezett tevékenységet végző,
könyvvizsgáló, harmadik országbeli biztosító, bizto-
sításközvetítő, alapvető jogok biztosa, Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan ösz-
szesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a ha-
tásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré-
szére személyes adatnak nem minősülő adatok át-
adása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot biz-
tosításközvetítőjével. A bekövetkezett kárt bejelent-
heti online kárbejelentési felületünkön is. a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol
biztosítási kötvényszámának megadásával gyorsan,
egyszerűen intézheti ügyét.
A káreseményt bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele-
fonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt a bekövetkezéstől, illetve a
tudomására jutástól számított legkésőbb 30 napon
belül be kell jelentenie a Biztosító felé.
5
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha nem biztosított kár-
esemény történt. A tételes kizárásokat a biztosí-
tás szerződési feltételei tartalmazzák.
Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított
vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó,
vagy a Biztosított vezető munkakört vagy a biz-
tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan
okozta, illetve a súlyos gondatlanság egyes, a
szerződési feltételekben felsorolt eseteiben.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási köte-
lezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat ter-
helő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett-
ség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szüksé-
ges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül
fizeti ki.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban be-
következett kár miatt vele szemben támasztott kár-
térítési igényt valamely későbbi időszakban, de még
a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kár-
térítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének idő-
pontjában fennálló káreseményenkénti, de maxi-
mum a még ki nem merített biztosítási időszakra vo-
natkozó biztosítási összegig áll fenn.
Az elévülési idő a kár bekövetkezésének időpontjá-
ban kezdődik.
Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben az
elévülésre vonatkozó részeket különös figyelemmel
olvassa el!
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának
alapjául közölt adat (pl.: választott biztosítási ösz-
szeg) értéke eltér a tényleges értéktől, a Biztosító a
kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a bizto-
sítási díj számításának alapjául zölt adat értéke, a
kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (arány-
lagos kártérítés).
A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés
címén a szerződésben meghatározott nagyságú ré-
szért maga köteles helytállni.
Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a kereset-
veszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövede-
lem pótló járadékot, és a sérelemdíjat téríti meg. A
Biztosító megtéríti továbbá:
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért va-
gyoni hátrány vagy a sérelemdíj mértékének
csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szük-
séges,
- kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,
- a szerződési feltételekben meghatározott bíró-
sági vagy peren kívüli eljárási költségeket. Va-
gyoni kár esetén a kártérítés során levonásra
kerül a maradványérték
- tisztán pénzügyi veszteséget.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be-
jelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328
9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin-
tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese-
tén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékeny-
ségén kívül eső célok érdekében eljáró természetes
személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím:
1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 80) 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogviszony
létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi
fogyasztói) jogvita esetén a fogyasz álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető
Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levele-
zési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon:
(+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordul-
hat. Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági tár-
saság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szer-
vezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton
érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt.
39., levelezési cím: 1534 Budapest, Pf. 777, telefon:
(+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
6
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító
belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha-
tósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor
22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:
ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerző-
dési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan
tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési fel-
tételekben foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további
hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meg-
határozásokat olvashat.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
a K&H Biztosító Zrt.
K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei
Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Biztosító Zrt.
(továbbiakban: Biztosító) szakmai felelősségbiztosítás feltételei alapján létrejött szerződésre.
A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéhez a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben,
illetve az annak részét képező biztosítási ajánlatban megjelölt egyes különös feltételek kapcsolódnak, amelyek együttesen
alkotják a szakmai felelősségbiztosítási feltételeket.
A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben jelen általános szerződési feltételek irányadók. A különös feltételek
jelen általános szerződési feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek irányadók. A felek az általános és külö-
nös szerződési feltételektől írásban eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek írásbeli megállapodása (fedezetet
igazoló dokumentum) az irányadó.
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében
arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy az általános és különös feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben
és feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyeket a tevékenységére irányadó foglalkozási sza-
bályok megszegése folytán okozott, és amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel
tartozik.
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő
1.1.1. A Biztosító a K&H Biztosító Zrt.
1.1.2. A Biztosított a szerződési ajánlatban és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint feltüntetett
fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amelynek a szerződésben meghatározott, jogszerűen végzett tevé-
kenységének folytatása során jelen feltételek és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségét a Biztosító jelen feltételek
alapján teljesíti.
1.1.3. A jelen feltételek szerint Szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett személy,
aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a
szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a
Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.
1.1.4. A Szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló
foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.1.5. Ha a szerződést nem a Biztosított ti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a
Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet;
a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötele-
zettségek összessége a Biztosítottra száll át.
1.1.6. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződővel
egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve
a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.1.7. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat hozzá
kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
E-20600
-05
8
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet
igazoló dokumentumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem
nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati
lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal – az
ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon
jön létre. A kockázat-elbírálási idő az ajánlat Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.
1.2.3. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amely napon a Biztosító képviselője az ajánlatot átveszi, illetve
alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az írásban beérkezik.
1.2.4. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
kiállítani.
1.2.5. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges
eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel-
hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadását követően számított 15 napon belül vissza-
utasítja.
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott időpontban kez-
dődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül
visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázat-elbírálási határidő alatt
biztosítási esemény vetkezik be, amennyiben a Biztosító ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten
felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat
elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája.
1.3.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés
megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra nyújt fedezetet.
1.3.3. Károkozás napja: az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás esetén a kár-
okozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.
1.3.4. Amennyiben a rt előidéző szakmai szabályszegés valamely írásos dokumentumon alapul, a kár okozásának
napja az a nap, amikor ezen írásos dokumentumot a Biztosított a megrendelőnek átadja, vagy a hatóságnak benyújtja.
Amennyiben a károkozás nyilatkozattal, vagy szóbeli kijelentéssel valósul meg a károkozás napja a nyilatkozattétel napja.
1.3.5. A kár bekövetkezésének időpontja: az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az
időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy
károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának
napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.
1.3.6. A kár bejelentésének napja: az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelen-
tette.
1.3.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerződő több egymást követő időszakra
úgy köt felelősségbiztosítási szerződést a K&H Biztosítónál, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon
lép hatályba, a Biztosító kockázatviselése figyelemmel az elévülési időre a szerződések bármelyikének hatálya alatt
okozott, bekövetkezett és a Biztosítónak a biztosítás időbeli hatálya alatt bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a
kár okozása, bekövetkezése és bejelentése különböző szerződések időszakára esik a kárt a Biztosító a kár okozás napján
érvényes szerződési feltétel és biztosítási összeg alapján téríti meg.
9
1.3.8. A felek egyedileg megállapodást köthetnek retroaktív fedezetre, utófedezetre és kiterjesztett bejelentési időszakra
vonatkozóan. Az erre vonatkozó megállapodás tényét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A retroaktív fedezetre vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti a szerződésben rögzített kockázatviselési kez-
detet megelőző dátumot (retroaktív dátum) követően okozott károkat, amennyiben a kár a szerződés hatálya alatt következik
be.
A kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti azokat a szerződés hatálya alatt
okozott és bekövetkezett károkat, amelyeket a szerződésben rögzített kiterjesztett bejelentési időszak alatt jelentenek be a
Biztosítóhoz. A kiterjesztett bejelentési időszak nem mentesíti a Biztosítottat a kárbejelentési kötelezettsége alól.
Az utófedezet alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított a szerződés hatálya alatt okozott és a
biztosítási szerződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltüntetett) utófedezeti idő-
szak alatt következik be illetve a Biztosított ezen időszak alatt jelenti be a Biztosítónak.
1.3.9. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fe-
dezetet, kivéve, ha a vonatkozó különös feltétel, vagy a felek egyedi megállapodása másképp rendelkezik.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
A szerződés – a felek megállapodása szerint határozott vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szerződéseknél
a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor a kockázatviselés kezdődik.
Határozott tartamú szerződés kezdő és lejárati időpontját a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A Biztosító jogosult a biztosítási díjnak, valamint a feltételeknek a biztosítási évfordulót követő újabb biztosítási időszak első
napjától történő módosítására. Ilyen esetben a biztosítási díj, valamint a feltételek változásáról a Biztosító a biztosítási időszak
utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt.
Szerződő az évfordulós szerződésmódosítást a teljes szerződés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben a Szerződő
a módosításra vonatkozó szerződésmódosítást írásbeli felmondással nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak
tekinti.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító következményekre történő figyelmeztetés mellett díjfi-
zetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább har-
minc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára
visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban
az esetben, ha a szerződés a fenti bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg,
a Szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.
A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedé-
kessé vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak
csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő al-
kalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeg-
gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.2. Felmondás
Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. Szerződő
felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.
1.6.3. Érdekmúlás, lehetetlenné válás
A biztosítási érdek megszűnése vagy a biztosítási esemény lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak megfelelő
része az érdekmúlás napjával megszűnik. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazha-
tók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más
jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet
10
is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen
felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határ-
idővel felmondhatja.
A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig – határozott tartam esetén a lejáratig – ró díj illeti meg.
1.6.4. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biztosító a
hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést a tartam lejárta
előtt felbontja, akkor a Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos visszafizetését.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a Szerződőt terheli.
1.7.2. A biztosítási díjat a Biztosító a rendelkezésre álló kockázati információk, választott biztosítási összegek és a Szer-
ződő által közölt díjszámítás alapjául szolgáló adatok alapján egyedileg határozza meg; határozatlan tartamú szerződés ese-
tén egy biztosítási időszakra, határozott tartamú szerződés esetén a biztosítás tartamára vonatkozóan.
1.7.3. A biztosítási díj számításához a Szerződő (Biztosított) köteles közölni az adatokat. A díjszámítás alapja az aján-
laton kerül feltüntetésre.
1.7.4. A Szerződő, Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási év-
fordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, amely alapján a Biztosító a biztosítási díjat
aktualizálja.
1.7.5. A Szerződő, Biztosított köteles bejelenteni, ha a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képe adatokban
történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.
1.7.6. Amennyiben a Szerződő az 1.7.4 illetve az 1.7.5. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget a Biztosító a
kárnak csak akkora részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg és a tényleges összeg
áll egymással. A Biztosító a kár bekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizs-
gálja.
1.7.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj megfizetése
tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére
megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.8. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig, minden
későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.9. A Szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves vagy fél-
éves.
1.7.10. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet igazoló doku-
mentum) illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.11. A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos besze-
dési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).
1.7.12. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése, Szer-
ződő neve, Szerződő születési dátuma) érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor
annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a
feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja. Mobil kártyaelfogadó terminál
használatával történő díjfizetés esetén a Biztosító a díj megfizetését a befizetés (tranzakció) dátumát követő munkanapon
teljesítettnek tekinti.
1.7.13. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fedezetet iga-
zoló dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.
11
1.7.14. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes kamat felszámítására jogosult.
1.7.15. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetet-
lenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. A Biztosítót ilyen
esetben a biztosítási szerződésre számított díj nem illeti meg.
1.7.16. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a
biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biz-
tosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig
számított díj illeti meg.
1.7.17. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási időszakra járó
teljes díj megfizetését követelheti.
1.7.18. A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor
a kockázatviselés véget ért.
1.7.19. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben
kikötött jogosultságát elveszíti és az egész biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett
díjrészlet esedékessége napján.
1.7.20. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biz-
tosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás
1.8.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett kárese-
ményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeghatárokig (kártérítési limit) terjed, amely magában foglalja
az eljárási költségeket is.
1.8.2. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváha-
gyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket megelőlegezheti. A Biztosító a károkozó Biztosított
jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
1.8.3. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a káresemé-
nyenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket
ért kár arányában fizet kártérítést.
1.8.4. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe
veszi, a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezetfeltöltésre
nincs lehetőség.
1.8.5. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési
igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár
bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vo-
natkozó biztosítási összegig áll fenn.
1.9. biztosítási esemény
1.9.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen
szerződés Biztosítottjának teljesítenie kell, és amelynek teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító jelen általános és a különös
feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.
1.9.2. Biztosítási esemény lehet továbbá a más személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a Biztosított
sérelemdíj megfizetésére köteles, amennyiben a vonatkozó különös feltételek szerint ennek teljesítése alól a Biztosítottat a
Biztosító mentesíti.
1.9.3. A szakmai felelősségbiztosítás az egyes különös feltételek közül azokra terjed ki, amelyekre a Szerződő ajánlatát
a Biztosító elfogadta, valamint nem minősül biztosítással nem fedezett eseménynek vagy kizárt kockázatnak.
12
1.9.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül az ugyanazon okból bekövetke-
zett, ugyanazon károkozói magatartásból eredő azonos vagy különböző időpontokban bekövetkező károk, függetlenül attól,
hogy egy vagy több károsult van.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A Biztosított a kárösszegből önrészesedés címén a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatá-
rozott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk százalékában, illetve együttesen is meg
lehet határozni. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.
1.10.2. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési
kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés megkötésekor a Biztosítót a kockázat viselése, rfelelőssége
szempontjából minden lényeges tényről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása
üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az adatfelvé-
telben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.
1.11.1.2. Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfordulót megelő-
zően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.
1.11.1.3. A Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázata és rrendezése szempontjából jelentős igazolá-
sokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, stb.)
a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.
1.11.1.4. Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más biztosító rsasággal olyan biztosítási eseményre is szóló
felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázatviselése kiterjed.
1.11.1.5. A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bejelenteni, ha a
biztosítási kockázat szempontjából lényeges körülmények megváltoznak.
Lényeges körülmények minősül különösen:
a) tevékenység módosítás, új technológia bevezetése,
b) telephely megváltoztatása, új telephely létesítése
c) kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerében bekövetkezett lényeges módosulás,
d) 3 hónapnál hosszabb üzemleállás, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás
e) a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező adatokban történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot,
f) az ajánlaton, ajánlati részletezőn, annak mellékletén, kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
bármely adat változását
g) minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott.
1.11.1.6. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő nyeges körülményekről vagy azok
változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számí-
tott tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat zlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a követ-
kezményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő figyelmét felhívta.
1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A Szerződő és a Biztosított köteles a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedést meg-
tenni. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha szerződés szabályozza a Szerződő és a
13
Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi
követelményeket.
A Biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.
A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában
az adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges
költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A Biztosított a káreseményt, illetőleg annak érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól szá-
mított 30 napon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni a szükséges felvilágosítást megadni és a felvilágosítások tartalmának
ellenőrzését lehetővé tenni. A Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha információja alapján ilyen bejelentések
várhatóak. Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele
szemben
1.11.3.2. A Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni. A kárrendezéshez
szükséges dokumentumok listáját a “tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról” című, 1.
számú függelék tartalmazza.
1.11.4. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.5. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a Szerződőt tájékozatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.6. szolgáltatási kötelezettség
1.11.6.1. A Biztosító jelen szabályzatban és az egyes különös feltételekben meghatározott módon és mértékben megtéríti
a Biztosított helyett a biztosítási eseménnyel összefüggésben:
a) a dologi kárt
Dologi kár a károsult vagyontárgyának sérülése, használhatatlanná válása, megsemmisülése.
b) személyi sérüléses kárt
Személyi sérülés a károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála.
c) sérelemdíjat
d) mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy kikü-
szöböléséhez szükséges,
e) kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket,
akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,
f) azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülményeinek
megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merül-
nek fel. A biztosítás fedezi a Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapí-
tásával kapcsolatos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásá-
val, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel
g) tisztán pénzügyi veszteségeket
Tisztán pénzügyi veszteség a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sé-
rülésből vagy dologi kárból ered.
14
1.11.6.2. A Biztosító a tényleges kárt a biztosítási összeg (limit) erejéig téríti meg, levonva belőle az önrész össze-
gét. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is a biztosítási összegen belül téríti
meg.
1.11.6.3. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja
felelősségének mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók felelőssége egyetemleges, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége
csak a Biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a felróhatóság mértékét és a közrehatás arányát nem lehet
megállapítani, akkor a Biztosító a kárt úgy téríti meg, mintha a károkozók egyenlő arányban okozták volna.
1.11.6.4. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
1.11.6.5. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést. A külföldi fizető-
eszközben felmerült költségeket a Biztosító a káridőponti MNB deviza közép árfolyamon téríti meg.
1.11.6.6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási ese-
mény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelenti be vagy a szükséges
felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Bizto-
sító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
1.11.6.7. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni. A
Biztosító szolgáltatása a kárigény elbírálásához, összegszerűségének megállapításához szükséges összes dokumentum
kézhezvételét követő 15 munkanapon belül esedékes. Késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerint
a Biztosító késedelmi kamat megfizetésére köteles.
1.11.6.8. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási
kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan
tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
1.11.6.9. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követe-
lését közvetlenül kielégítette.
1.11.6.10. A Biztosítónak és a Biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség megköté-
sében mind a Biztosított, mind pedig a Biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették. Nem hivatkozhat a Bizto-
sító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége
vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
1.11.6.11. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a
Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a Biztosítónak megtéríteni.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító és nem téríti meg
a) a kárt, ha azt a Szerződő vagy a Biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre
jogosult tagjuk vagy a tevékenység gyakorlásához kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk
vagy megbízottjuk; vagy a jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a tevékenységében köz-
reműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja szándékosan okozta,
b) a kárt, ha a Biztosított korábbi károkozással azonos károkozási körülményekkel okozta és a Biztosító felhí-
vása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,
c) a kárt, ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére
figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt következett be,
d) a többletkárt, ha a Biztosított a Biztosító felhívása ellenére kárenyhítési kötelezettségének nem tett ele-
get.
1.12.2. A Biztosító az 1.12.1. pontban meghatározott esetek kivételével a Biztosított súlyosan gondatlan ma-
gatartása esetén is megtéríti a kárt, és a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól.
15
1.12.3. Az 1.12.2. pont szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha
a) a Biztosított a kárt – hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén – engedély nélkül vagy hatáskörének,
feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során, és ezzel összefüggésben okozta,
b) a kárt a hatóság által előirt képzettséggel nem rendelkező vállalkozó vagy alkalmazott okozta,
c) a Biztosított tevékenygét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hi-
ányában végezte, és ez a tény a károkozásban közrehatott,
d) a kárért felelős személy a kárt, igazolt alkohol fogyasztásával vagy dulatot keltő szer hatása alatt, illetőleg
ezzel összefüggésben okozta, és a kár ezen állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
e) a Biztosított a kárt kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok sú-
lyos vagy ismétlődő, vagy folyamatos megsértésével idézte elő,
f) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés, vagy munkáltatói rendelkezés állapítja meg a súlyosan
gondatlanság tényét.
1.12.4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő illetve a Biztosított a közlési és/vagy változás beje-
lentési kötelezettségének nem tesz eleget kivéve, ha a Szerződő illetve a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott
vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási
esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
Nem téríti meg a Biztosító
a) azt a kárt, amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyi-
latkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,
b) azt a kárt, amelyet a Biztosított maga szenved el,
c) amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott, valamint több Biztosított esetén a Biztosítottak egy-
másnak okoztak,
d) azt a kárt, amelyet a Biztosított a közeli hozzátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának okozott,
e) azt a kárt, amelyet a Biztosított vállalkozás, szervezet a képviselőjének okozott,
f) azt a kárt, amelyet a Biztosított szervezet a tulajdonosainak okozott, a tulajdoni hányad arányában,
g) azt a kárt, amelyet a Biztosított a tulajdonában lévő szervezetnek okozott, a Biztosított tulajdoni hányadának
arányában,
h) azt a kárt, amelyért a Biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel,
i) a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költségeket, illetve az ezzel kapcsolatos képviseleti költsége-
ket,
j) az elmaradt vagyoni előnyt, kivéve a magánszemély károsult esetén a munkaviszonyából eredő jövedelem
kiesést, illetve baleseti járadékot vagy tartást pótló járadékot,
k) a kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényeket,
l) szavatossági és jótállási igényeket,
m) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vízi jármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó károkat,
n) légi járművek, repülőterek üzembentartói minőségében okozott valamint légi rművek alkatrészeinek és
tartozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő káro-
kat,
o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzás-
ból eredő károkat, valamint az elektromágneses mezők által okozott károkat,
p) a terrorizmus, háború, háborús intézkedések, harci cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tün-
tetés, polgári engedetlenség, sztrájk, munkahelyi rendbontás által okozott vagy ezzel összefüggésben fel-
merülő károkat, a harci eszközök által okozott sérülést és rombolást,
q) elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüggésben bekövetkező közvetett és közvetlen kárait,
r) azt a kárt, amely a szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, adatvesztése, illetve ezek
használati értékének csökkenése miatt következik be, amely a Biztosított számítógépes rendszerében fel-
lépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás eredménye,
s) azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő károkat,
t) azt a kárt, amely szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog, adatvédelmi, titok-
védelmi szabályok, összeférhetetlenségi szabályok megsértéséből ered,
u) azt a kárt, amely a jogszabály vagy szerződés alapján a Biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő
elmulasztásából ered,
16
v) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározásából eredő károkat,
w) tisztességtelen piaci magatartással, versenykorlátozással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen keres-
kedelmi gyakorlattal okozott károkat,
x) reklámtevékenységgel, reklámszolgáltatással összefüggésben okozott károkat. Reklámnak minősül minden
olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésé-
nek vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás
neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul,
y) vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírokat is) elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben bekö-
vetkezett károkat,
z) amelyet bűncselekmény elkövetésével okoztak, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel
okozott károkat,
aa) amely retroaktív fedezet körébe tartozik, de a károkozás tényéről, a Szerződő és/vagy a Biztosított az ajánlat
megtételekor tudott, vagy tudnia kellett volna.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is,
írásban kötelesek megtenni. A Szerződő illetve a Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a
Biztosító tudomására jutott.
1.14.2. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az
elévülési időt a kár bekövetkezésének időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek
a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak
a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó köve-
telések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)
által meghatározott egyéb cél lehet.
1.15.2. Az 1.15.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az
ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak
megadása esetén részére nem nyújtható előny.
1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási köte-
lezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosí-
tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok keze-
léséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1.15.1.
pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefoly-
tatása keretében ismeri meg.
1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során
eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-
hajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró hitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol-
gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
17
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.15.7 pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi állam-
igazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-
gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt-
vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar-
tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági
ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az erre irányuló
megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egy-
más közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti
Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a
kárképviselővel, továbbá a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből
a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, to-
vábbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei
minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelke-
zik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik or-
szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályail szóló mi-
niszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo-
zott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-
megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti-
káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény-
nyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal-
mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját,
azzal, hogy a p)s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megje-
lölése is.
1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha
adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha
biztosítási szerződésből ereadókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási telezett-
ség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.
évi CCXXXVII. törvényben meghatározott nzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez
kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz,
amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját.
1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyar-
ország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a
FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények mó-
dosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-rvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
18
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B
43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában
foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében
merül ki.
1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6 - 1.15.13.
pontokban és az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalma-
zottaira is kiterjed.
1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá-
val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel
arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszicho-
aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver-
rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek-
ménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer ké-
szítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelen-
tésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lő-
fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, nszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse-
lekménnyel van összefüggésben.
1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz-
tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben megha-
tározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet
esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé-
sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja
és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs ön-
rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adat-
továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
19
1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel-
ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság zötti
megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében
történő adatátadás.
1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére
hivatkozva nem tagadhatja meg.
1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével,
a 1.15.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével
törölni kell.
1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a
1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.
1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvi-
szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbí-
zási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem tt biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,
ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer-
ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze-
léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorol-
hatja.
A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási
szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító
által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a zponti Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Buda-pest, Krisztina krt. 39., levelezési
cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet.
20
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest
BKKP Pf. 172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz for-
dulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf.
777, telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatban a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi
és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:
ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
21
II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási
díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte ese-
tén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan
károk megtérítése alól, amelyeket a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz és amelyekért kártérítési kötelezettség-
gel tartozik.
2.1.1. Biztosított
Jelen különös feltétel alapján Biztosított lehet
- az önálló bírósági végrehajtó,
- az önálló bírósági végrehajtó helyettesítésére tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes, aki a hatályos jog-
szabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult.
2.1.2. biztosítás tárgya, biztosítási esemény
2.1.2.1. biztosítás tárgya, biztosítási esemény
Jelen különös feltétel alapján biztosított tevékenység az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
A Biztosító vállalja, hogy a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat olyan
károk megtérítése alól, amelyet
- a Biztosított,
- a Biztosítottal munkaviszonyban álló végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt tevékenységére irányadó foglalkozási
szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2.1.2.2. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás,
amennyiben a Biztosított nem a jogszabályban meghatározott végrehajtói tevékenység folytatásával összefüg-
gésben okoz kárt.
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjának j) és u) pontban meghatározott kizárásai az önálló
bírósági végrehajtói tevékenységre nem vonatkoznak.
22
2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási
díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte ese-
tén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan
károk megtérítése alól, amelyekért a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.2.1. Biztosított
Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett
- generál tervező,
- szakági tervező
természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékenysége kö-
rében jár el, egyéni vállalkozó, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
2.2.2. a biztosítási szerződés tartama
A tervezői szakmai felelősségbiztosítás megköthető a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.4. pontjában
meghatározottakon túl, egy konkrét tervezési munkára vonatkozó (határozott tartamú) biztosítási szerződésként.
Egy konkrét tervezési munkára szóló biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete a biztosítandó tervezési munka
ajánlatban rögzített megkezdésének időpontja, a kockázatviselés vége a tervek alapján elkészült építmény műszaki átadá-
sának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben feltüntetett lejárati időpont.
2.2.3. időbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3
éven belül bekövetkezett, a Biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
2.2.4. biztosítható tevékenységek
Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a
- tervezési tevékenység: szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentáció, műszaki leírás készítése, felelősség
az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért, a megrendelővel kötött szerződés-
ben foglalt igények, megbízás, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelem-
bevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki doku-
mentáció elkészítése valamely létesítmény megépítésére, átalakítására, felújítására vonatkozóan.
Jelen szerződési feltételek szerint tervezési tevékenységnek minősül a gázkészülékcsere gázszerelésének mű-
szaki-biztonsági szempontú ellenőrzése.
- tervezői művezetési tevékenység: a megrendelővel kötött szerződés alapján közreműködés az építészeti-műszaki
terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban
felmerült szakkérdések megoldásának elősegítése
- tervellenőri tevékenység: tervezői szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy által a kivitelezési tervdo-
kumentációnak (dokumentáció-sznek) a megrendelő megbízásából történő ellenőrzése az építés minősége, a
szakszerű kivitelezés biztosítása és az építési szakmai és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények
érvényre juttatása szempontjából, illetve tervellenőri nyilatkozat készítése.
A jelen különös feltétel alapján létrejött szerződés keretében nem biztosítható az építési műszaki ellenőri tevékeny-
ség, valamint a mérnök koordinációs és képviseleti, illetve projektmenedzsment tevékenység.
2.2.5. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat olyan
károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója által a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi
körében eljárva, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakorlása
során, szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
23
2.2.6. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. biztosítási eseményeket leíró pontja sze-
rinti károkat, költségeket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár
esetén téríti meg a Biztosított helyett.
2.2.7. mentesülés
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a Biztosító
és nem téríti meg a kárt:
- ha a Biztosított a rt jogszabályoktól, kötelező érvénszabványoktól vagy szaki előírásoktól, a meg-
rendelő megbízásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szándékos eltéréssel
vagy egyéb kötelezettségének szándékos megszegésével okozta,
- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal összefüggésben következett
be.
2.2.8. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás,
- a kivitelezési tevékenységből eredő károkat, függetlenül attól, hogy a Biztosított a saját tervezésének meg-
valósítását végzi, vagy egyéb tervdokumentáció alapján végez kivitelezést,
- a Biztosított által készített tervek kivitelezőire vonatkozó kivitelezési tanácsadásból eredő károkat,
- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy amelyek
esetében egyazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel rendelkezik mind a tervező, mind a
kivitelező gazdálkodó szervezetben,
- tervezői művezetési tevékenység esetén azon károkat, amelyek esetében a Biztosított nem a saját tervei
alapján végezte a tervezői művezetést (amennyiben a generáltervező végzi a tervezői művezetést, úgy a
szakági tervezők tervei jelen kizárás szempontjából a generáltervező saját terveinek minősülnek),
- azokat a károkat, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy az áttervezendő, bővítendő (módosí-
tandó) épület tervdokumentációi hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek vol-
tak,
- építmények technológia tervezésével összefüggésben bekövetkezett károkat,
- azokat a károkat, amelyek az alvállalkozók/közreműködők károkozásával kapcsolatosak, ha az alvállalko-
zóknak/közreműködőknek kifizetett tervezői díj nem képezi az alapját a biztosítási díj számításának,
- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a Biztosított részére szol-
gáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,
- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat (ide
nem értve a Biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a Biztosított által ellenőr-
zött adatokat)
- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövetkezett káro-
kat,
- a tervezést megalapozó, azt előkészítő, a tervezéshez kapcsolódó szakértői tevékenységből, a tervdoku-
mentáció részét képező szakvélemények készítéséből (pl. hőtechnikai, akusztikai, geotechnikai vizsgálat és
szakvélemény, számítás, műszaki állapot leírása és értékelése stb.), építési geodézia készítéséből eredő
károkat,
- olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásából eredő károkat, amelyek a tudomány és technika
ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva,
- légi közlekedéssel, vasúti közlekedéssel, vízi közlekedéssel, nukleáris létesítményekkel, hídépítéssel, alag-
útépítéssel, bányákkal, árvízvédelemi tesítményekkel kapcsolatos tervezési tevékenységből eredő káro-
kat,
- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben fölmerült károkat, többlet-
költségeket,
- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat
- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,
- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,
24
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével összefüg-
gésben okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan módszerek alkal-
mazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfele-
lően nem lettek kellően kipróbálva
- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,
- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,
- a biztosítási esemény alapján felmerülő és megalapozott kárigényekkel kapcsolatban a tervek, rajzok, spe-
cifikációk, leírások át- és újratervezésének és felülvizsgálatának költségeit,
- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasztásából eredő
károkat,
- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti átvezetések-
kel, aláfalazásokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy oszlopok cseréje
vagy készítése, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás megerősítése, meg-
lévő épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések kivitelezése)
- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,
- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,
- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becslésből,
valamint a határidőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtartamára vonatkozó
nyilatkozatot is) eredő károkat,
- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,
- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre vagy ter-
meléskiesésre visszavezethetők,
- azokat a károkat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem alatt követ-
keznek be,
- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,
- azon károkat, amelyek vizek a talajvizet is beleértve fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének megvál-
tozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,
- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,
- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat,
- robbantás során okozott károkat,
- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése
miatt bekövetkezett károkra;
- az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékony-
ságát és használóinak biztonságát vagy sem,
- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt keletkeztek
károkat, kivéve:
- a Biztosító abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle
elvárható gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizáróla-
gosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,
- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesí-
tett ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz, és ennek következtében
történik beázás.
2.2.9. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.6. pontjában felsoroltakon túlmenően, amennyiben a biztosítási szer-
ződés konkrét tervezési munkára szól és a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a szerződőnek joga van a biztosítási
szerződést annak megkötésétől számított 2 héten belül felmondani.
Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal megszűnik.
2.2.10. a Biztosító kötelezettsége egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények tervezésével kapcsolatban
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek B. Biztosító kötelezettségei pontban felsoroltakon túlmenően a Biztosí
igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől számított 8 napon
belül.
Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszű-
nik vagy a fedezetigazolás tartalma módosul, a Biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnést vagy a módo-
sítást követő 15 napon belül bejelenti az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.
25
2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási
díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte ese-
tén jelen feltételekben illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan
károk megtérítése alól, amelyeket a tevékenysége során okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.3.1. Biztosított
Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett
- építőipari kivitelező,
- felelős műszaki vezető
természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékenysége kö-
rében jár el, egyéni vállalkozó, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
2.3.2. a biztosítási szerződés tartama
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételei 1.4. pontjában meghatározottakat kiegészítve az építőipari kivitelezők és
felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás megköthető
- egy konkrét kivitelezési munkára határozott tartamra,
- keretszerződéssel határozatlan tartamra.
A Biztosító kockázatviselése
- egy konkrét kivitelezési munkára létrejött biztosítási szerződés alapján a kockázatviselés kezdete a biztosítandó
kivitelezési munka szerződésben rögzített megkezdésének időpontja, de legkorábban a szakmai felelősségbiztosí-
tás általános feltételeinek 1.3. pontjában meghatározott kockázatviselési kezdet, míg a vége az elkészült építmény
műszaki átadásának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben feltüntetett lejárati időpont.
- a keretszerződéssel létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt végzett kivitelezési, műszaki vezetői i tevékenységre
terjed ki.
2.3.3. időbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3
éven belül bekövetkezett, a Biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
2.3.4. biztosítható tevékenységek
Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a(z)
- építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek
összessége,
- felelős műszaki vezetői tevékenység: az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása, az építmény, építményrész
jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a
jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósítása, továbbá az építési tevékeny-
ségre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások és a munkálatok szakszerűségének biztosítása.
2.3.5. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat olyan
károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója építőipari kivitelezői, illetve felelős műszaki vezetői tevékeny-
sége során okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2.3.6. biztosítás tárgya
A Biztosító fedezetvállalása kiterjed a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint
26
- a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési
tevékenységével okozott dologi káraira,
- a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó által harmadik személyeknek okozott dologi és személyi sérüléses káraira,
- a fővállalkozó kivitelező által bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott dologi és
személyi sérüléses káraira.
2.3.7. A biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti károkat, költségeket kivéve
a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár esetén téríti meg a Biztosított
helyett.
A biztosító nem téríti meg a 1.11.6.1. g) pontja szerinti tisztán pénzügyi veszteségeket.
2.3.8. mentesülés
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a Biztosító
és nem téríti meg a kárt:
- ha a Biztosított a rt jogszabályoktól, kötelező érvén szabványoktól vagy műszaki előírásoktól, a meg-
rendelő megbízásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szándékos eltéréssel
vagy egyéb kötelezettségének szándékos megszegésével okozta,
- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal összefüggésben következett
be.
2.3.9. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biztosítás
- az építtető kivételével, a szerződésen belüli személy vagyoni, dologi és személysérüléses kárait,
- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy amelyek
esetében ugyanazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel rendelkezik mind a tervező, mind
a kivitelező gazdálkodó szervezetben,
- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a biztosított részére szol-
gáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,
- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat (ide
nem értve a biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a biztosított által ellenőr-
zött adatokat),
- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövetkezett káro-
kat,
- a tervezői hibából eredő károkat,
- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben felmerült károkat, többlet-
költségeket,
- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat,
- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,
- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével összefüg-
gésben okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan módszerek alkal-
mazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfele-
lően nem lettek kellően kipróbálva
- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,
- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,
- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasztásából eredő
károkat,
- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti átvezetések-
kel, aláfalazásokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy oszlopok cseréje
vagy készítése, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő alapozás megerősítése, meg-
lévő épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések kivitelezése)
- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,
27
- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,
- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becslésből,
valamint a határidőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtartamára vonatko
nyilatkozatot is) eredő károkat,
- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,
- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre vagy ter-
meléskiesésre visszavezethetők,
- azokat a károkat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem alatt követ-
keznek be,
- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,
- azon károkat, amelyek vizek a talajvizet is beleértve fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének megvál-
tozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,
- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,
- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat.
- robbantás során okozott karokra
- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése
miatt bekövetkezett károkra;
- az épületekben keletkezett repedéskarokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékony-
ságát és használóinak biztonságát vagy sem;
- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt keletkeztek
károkat, kivéve:
- a Biztosító abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle
elvárható gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizáróla-
gosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,
- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesí-
tett ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz, és ennek következtében
történik beázás.
2.3.10. a Biztosító kötelezettsége egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó építmények kivitelezésével kapcsolat-
ban
A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeinek a B. Biztosító kötelezettségei pontjában felsoroltakon túl-
menően a Biztosító igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül.
Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszű-
nik vagy a fedezetigazolás tartalma módosul, a Biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnést vagy a módo-
sítást követő 15 napon belül bejelenti az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.
28
2.4. könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási
díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte ese-
tén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan
károk megtérítése alól, amelyekért a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.4.1. Biztosított
Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett
- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagsággal rendelkező termé-
szetes személy (egyéni vállalkozó),
- Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgálói cég.
2.4.2. biztosítható tevékenységek
Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a
- a számviteli törvény hatálya alá tartogazdálkodó szervezetnél a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti
beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása,
hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi hely-
zetéről,
- a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a
törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása,
- a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatainak elvégzése,
- a gazdálkodó szervezet működésének átvilágítása, értékelése,
- a gazdálkodó szervezet alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gaz-
dálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó szá-
mítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás,
ideértve külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az igazságügyi könyvszakértői tevé-
kenységet is,
- a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,
- a könyvviteli szolgáltatás.
2.4.3. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat olyan
károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított könyvvizsgálói tevékenységével, a tevékenységére irányadó foglalkozási sza-
bályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakorlása során szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és
amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2.4.4. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. biztosítási eseményeket leíró pontja sze-
rinti károkat, költségeket, kivéve
- az 1.11.6.1. a) pont szerinti dologi károkat,
- az 1.11.6.1. b) pont személyi sérüléses károkat,
- a személyi sérüléses kárral összefüggésben felmerülő sérelemdíjat, költségeket, elmaradt vagyoni előnyt.
A Biztosító az általános szerződési feltételektől eltérően megtéríti a Biztosítottat terhelő mulasztási bírságot.
2.4.5. időbeli hatály
A Biztosító a szerződés megszűnését követő 3 évre külön díj megfizetése ellenében utófedezet nyújt.
29
2.4.6. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül a biztosítás nem fedezi:
- azt a kártérítési igényt, amelyet bármely olyan cég (vállalkozás) vagy szervezet támaszt a Biztosítottal szem-
ben, melynél a Biztosítottnak, ill. a Biztosított bármely alkalmazottjának (beleértve a vezető beosztású dol-
gozókat is), valamint azok hozzátartozójának bármilyen mértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni résese-
dése, vagy vezető beosztása (pozíciója) van,
- bármiféle kárigényt vagy költséget, amelyet befektetés, tőzsdei vagy más hasonló jellegű tevékenység foly-
tatása következtében támasztanak a biztosítottal szemben,
- az olyan károkat, amelyek pénztárkezelési hiányokból, vagy a biztosított fél személyzete által elkövetett sik-
kasztásból, vagy a fizetési teljesítések során elkövetett vétségekből adódtak,
- az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak, ill. az el nem végzett vagy részben el nem végzett szolgáltatás
pótlására fordított költségeket,
- egyéb megállapodás hiányában az alvállalkozók hibáiból származó, illetve az alvállalkozóknak felróható ok-
ból keletkezett károkat,
- a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdekeket nem veszélyeztető károkat,
- bármely más könyvvizsgáló és adószakértő vállalkozásnak okozott károkat,
- a felmerült adóhiányt, illetve adójellegű befizetés elmaradását,
- a biztosítottra személyesen kiszabott bírságot és büntetést,
- a közigazgatási jogkörben okozott károkat,
- közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat,
- adószám felfüggesztéséhez vezető szakmai szabályszegéssel vagy adószám felfüggesztésének figyelmen
kívül hagyásával okozott károkat (függetlenül attól, hogy a károsult vagy a rosult ügyfelének az adószáma
került felfüggesztésre).
30
2.5. könyvelői, adótanácsadói, bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői szakmai felelősségbiztosí-
tás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási
díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte ese-
tén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan
károk megtérítése alól, amelyekért a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.5.1. Biztosított
Könyvviteli szolgáltatás esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megne-
vezett
- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, tevékenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként végző
természetes személy (egyéni vállalkozó),
- okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkező természetes személy (egyéni
vállalkozó), aki szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában,
- gazdasági rsaság, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja,
alkalmazottja okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik és a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában.
Adótanácsadói tevékenység esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint meg-
nevezett
- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, tevékenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként végző
természetes személy (egyéni vállalkozó),
- a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság,
- adószakértői igazolvánnyal, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel rendelkező természetes
személy (egyéni vállalkozó)
- gazdasági társaság, amelynek a biztosított tevékenységet végző tagja(i), alkalmazottja(i) rendelkezik adószakértői
igazolvánnyal, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel.
Bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői tevékenység esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosí-
tási szerződésben név szerint megnevezett
- társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó vagy bérügyintéző / társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítéssel
rendelkező vagy más azzal egyenértékű, vagy magasabb szintű képesítés alapján bérszámfejtési, társadalombiz-
tosítási ügyintézési tevékenység végzésére jogosult természetes személy (egyéni vállalkozó),
- gazdasági társaság, amelynek bérszámfejtési, társadalombiztosítási ügyintézési feladatait ellátó tagja(i), alkalma-
zottja(i) megfelel(nek) a biztosított tevékenység ellátásához szükséges, a természetes személyek vonatkozásában
előírt feltételeknek.
2.5.2. biztosítható tevékenységek
könyvviteli szolgáltatás
- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ide-
értve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez
szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a
főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban,
a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések
levonását is,
- az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának,
bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a va-
lóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása,
- adó-, adójellegű kötelezettségekkel kapcsolatos bevallások készítése.
31
adótanácsadói tevékenység
- a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel,
költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás,
- a kötelezettségek és jogok érvényesítésében, teljesítésében való közreműködés, az adóhatóság és a bíróság előtti
képviselet,
- az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzése, illetve szakszerű tájékoztatás,
- egy vállalkozás adótervének elkészítése, költségvetési kapcsolatainak optimalizálása,
- a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenőrzése, elemzése, hasznosítása,
- a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezése és szakszerű végzése.
bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői tevékenység
- a munkavállalói munkabérek, egyéb járandóságok és költségtérítések számfejtése, levonások, letiltások kezelése,
- a munkabérekhez kapcsolódó közteher befizetési kötelezettségek (pl. adó, járulékok, MNYP tagdíj) megállapítása,
a jogszabályokban előírt igazolások kiadása, nyilvántartási, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesí-
tése, valamint
- a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása, azzal kapcsolatos ügyintézés.
2.5.3. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat olyan
károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében eljárva, a tevé-
kenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakorlása során, szakmai hiba,
tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2.5.4. a Biztosító szolgáltatása
A biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti károkat, költségeket kivéve
- az 1.11.6.1. a) pont szerinti dologi kárt,
- az 1.11.6.1. b) pont szerinti személyi sérüléses kárt,
- a személyi sérüléses kárral összefüggésben felmerülő sérelemdíjat, költségeket, elmaradt vagyoni előnyt.
A Biztosító az általános szerződési feltételektől eltérően megtéríti a Biztosítottat terhelő mulasztási bírságot.
2.5.5. időbeli hatály
A biztosító a szerződés megszűnését követő 3 évre külön díj megfizetése ellenében utófedezet nyújt.
2.5.6. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. általános kizárások pontban felsoroltakon kívül nem fe-
dezi a biztosítás:
- azt a kártérítési igényt, amelyet bármely olyan cég (vállalkozás) vagy szervezet támaszt a Biztosítottal szem-
ben, melynél a Biztosítottnak, ill. a Biztosított bármely alkalmazottjának (beleértve a vezető beosztású dol-
gozókat is), valamint azok hozzátartozójának bármilyen mértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni része-
sedése, vagy vezető beosztása (pozíciója) van,
- bármiféle kárigényt vagy költséget, amelyet befektetés, tőzsdei vagy más hasonló jellegű tevékenyg foly-
tatása következtében támasztanak a Biztosítottal szemben,
- azokat a károkat, amelyek nztárkezelési hiányokból, vagy a Biztosított fél személyzete által elkövetett sik-
kasztásból, vagy a fizetési teljesítések során elkövetett vétségekből adódtak,
- az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak, ill. az el nem végzett vagy részben el nem végzett szolgáltatás
pótlására fordított költségeket,
- egyéb megállapodás hiányában az alvállalkozók hibáiból származó, illetve az alvállalkozóknak felróható ok-
ból keletkezett károkat,
- a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdekeket nem veszélyeztető károkat,
- bármely más könyvvizsgáló, könyvelő és adószakértő vállalkozásnak okozott károkat,
32
- a felmerült adóhiányt, illetve adójellegű befizetés elmaradását,
- a Biztosítottra személyesen kiszabott bírságokat és büntetéseket,
- a közigazgatási jogkörben okozott károkat,
- közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat,
- adószám felfüggesztéséhez vezeszakmai szabályszegéssel vagy adószám felfüggesztésének figyelmen
kívül hagyásával okozott károkat (függetlenül attól, hogy a károsult vagy a rosult ügyfelének az adószáma
került felfüggesztésre).
33
III. záradékok és függelékek
1. számú függelék
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, doku-
mentumokat kérheti be:
K&H szakmai felelősség biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kér
heti be
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről
a Károsult részletes igénybejelentése
a Biztosított felelősségének, biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár mértékének megállapítására
vonatkozó hatósági határozatok, okiratok, dokumentumok társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri le-
írás, belső szabályzatok
cégbírósági vagy cégjegyzéki bejegyzés igazolása
a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi
leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány
káresettel összefüggő jegyzőkönyvek
személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadé-
kot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló irat, orvos szakértői vélemények, orvosi leletek
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló eredeti számla, polgári illetve büntetőel-
járás ügyvédi költségét igazoló eredeti számla
polgári és büntetőjogi védelemmel, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket
igazoló eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés
káreseményt megelőző üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást
a bekövetkezett vagyoni hátrány, pénzügyi veszteség mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okirato-
kat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat
amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr-
ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagá-
nak részét képező iratok
alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerződés)
tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyek
károsodott vagyontárgyak számlái
károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája
jövedelemigazolás
táppénz igazolás
rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás
árvaellátás igazolása
szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
munkaköri leírás
tulajdoni lap
halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
születési-, házassági anyakönyvi kivonat
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a
biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabá-
lyai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com