Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H Biztosító K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2018.02.23.-tól

K&H lakásbiztosítás
érvényes: érvényes: 2018. február 23-tól
készült a MABISZ Lakásbiztosítási
Standard Termékvázlat figyelembevételével
n
3
tartalom
ügyfél-tájékoztató 5
szerződési feltételek 11
1. általános feltételek 11
1.1. szerződő, biztosított 11
1
.2. a szerződés létrejötte 11
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 11
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 11
1
.5. a biztosítási szerződés módosítása 11
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 11
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 12
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 12
1.9. értékkövetés szabályai 13
1.10. önrészesedés 13
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 13
1.12. mentesülés 14
1.13. általános kizárások 15
1.14. egyéb rendelkezések 15
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség 15
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés 17
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 18
2.1. biztosított 18
2.2. területi hatály 18
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 18
2.4. biztosítási összeg 20
2.5. biztosítási események 20
2.6. a Biztosító szolgáltatása 34
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 36
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 36
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 38
4. kiegészítő balesetbiztosítás feltételei 38
4.1. balesetbiztosítás 38
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
(1. számú melléklet)
46
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
(
2. számú melléklet)
49
a kisállat-biztosítás kizárásainak kiegészítése
(
3. számú melléklet)
51
5
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiz-
tosítást, amely otthonát és ingóságait védi az alábbi-
akban felsorolt veszélynemek ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) 1992.
február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosító-
rsaságunk Eupa egyik legesebb péngyi
csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és
Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény
a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: Bit.) és a
2013. évi V. törny a Polri Törvénykönyvl
(a továbbiakban: Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerző-
désre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995.
évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról és az
1996. évi LXXXI. törvény a rsasági adóról és
osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviseje a jelen biztosi termék
érkese folyan az Ön számára nem njt
biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen
javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket érke közvetítők
javadalmazásának részleteit a Biztosítászvei
tájékoztató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
-
a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a
kötvényen meghatározott lakó- és melléképületre,
é
tményekre (pl. kukatároló, kút, medence,
kemence, pergola stb.), ingóságokra (az éksze-
rektől a bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és
legfeljebb 50 000 Ft erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból
tartott állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más
vagyontárgyakkal együtt történő károsodására is
az egyéb ingóságok biztosítási összegén belül,
annak 5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország
területén a biztosított ingóságra biztosítottanként
és biztosítási eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra,
üvegházakra, földbe vájt kikövezetlen falú építményekre,
különálló ipari és kereskedelmi épületekre,rmilyen
készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft összeget
meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás
szerződési feltételeit, amely részletesen tartalmazza
azoknak a vagyontárgyaknak és eseményeknek a
felsorolását (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre
nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően,
nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra
kerül például:
-
magában az öngyulladt anyagban keletkezett
tűzkár,
- az élet, étmény statikai és méretezési
elégtelensége miatt keletkezett összeroppanás
kár,
- vilmvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy
kizárólag elektromos vezetékekben keletkezett
villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 ón keresztüli
lakatlansága esetén az elektromos, elektronikus
hálózathoz, vagy antennához, antennarend-
szerekhez indokolatlanul csatlakoztatott vagyon-
tárgyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása
miatt bekövetkező kár,
- bánszattal, ldmunkálatokkal, tfúrással,
földkitermeléssel okozott földcsuszamlás, valamint
föld- és kőomlás kár,
K&H lakásbiztosítás
1-10221-10
K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek
okozta kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban rolt ingóságokban keletkezett
felhőszakas r, viharkár és jégeső vagy
hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú, nem lakás
helyiségekben a padlószint felett kevesebb mint
12 cm-rel tárolt biztotott vagyontárgyakban
keletkezett vízkár,
- magában a rosodást előidéző lt tarto-
kokban, szerelvényekben és a vezetékre
kapcsolt ztarsi pben bekövetkezett
vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a
lopás, betöréses lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési
limitet meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed
ki:
-
zkárok biztosítása: z, elektromos z,
robbanás, összeroppanás, villámcsapás, villám-
csapás másodlagos hatása, az idegen tárgyak
rádőlése, ráesése, légijármű ütközés, ismeretlen
közlekedési eszköz beleütközése.
- földmozgáskár biztosítás: ldrengés, földcsu-
szams, kő- és földoms, ismeretlen üreg
beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az alapbiztosítás az Ön választása alapján kiterjeszthető
az alábbi fedezetekkel:
-
különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia
főzőlap, háztartási és konyhai gépek üvegezése,
kandalló üvegezése, bútorok üvegezése, üvegtető,
üvegezett előtető, télikert, üvegtégla, üveg tető-
cserép, tükörcsempék, normál tükör, akvárium és
terrárium üvegezése, úszómedence vagy medence
üvegezése, zuhanykabin,
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása:
betöréses lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás
biztosítása
-
vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosí-
tása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24/7
- kisállatbiztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn
túli javítási költségeinek térítése
- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben
okozott károkra: szersen kívül okozott
személyi sérüléssel vagy tárgyrongálással járó
(dologi) károk
- kutyatartói felességbiztosítás kiterjeszse
gépjárműben és haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesz-
tése Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő
maradandó egészségkárosodás; baleseti eredetű
műtét; baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés,
vagy 28 napot meghaladó gyógytartam; baleset
miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban esett kár
- temetési biztosítás
- túlfeszültség biztosítás
- fedezet építés, bővítés alatt álló épületekre
mikor kezdődik a koczatviselés?
A biztosítási szerződés legkobban a biztosítási
ajánlat / kötvény aláírását követő nap nulla órakor lép
halyba. Ettől el bbi ipontban a felek
megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető.
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló
minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának
első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó termi-
nálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos
beszedési megbízással, banki átutalással, vagy kész-
pénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre előre
történő fizetéssel), féléves vagy negyedéves.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a
biztosítási szerződés évfordujakor módosítha.
Az ajánlat / kötvény aláírásával a felek az első díj
tekintetében a kötnyben és a díjesekességi
értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztás-
ban állapodnak meg.
6
K&H lakásbiztosítás
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
s megegyessel, j-nemfizetés miatt vagy
felmonssal. Határozatlan itartamú szerződés
a biztosítási időszak végére bármikor felmondható azzal
a korlátozással, hogy a biztosítási időszak vége előtt
30 napon belül már nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási
összeg módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő
által meghatározott vagyonbiztosísi összegeket a
Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően a következő
biztosítási időszakra automatikusan (azaz n
jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az
alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis
index) a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett,
12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási,
-karbantartási árindex (épületek, építmények vagyon-
csoportra), illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyon-
csoportra), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet
(alkalmazott index). Így a módosított (az új biztosítási
időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi
biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év
folyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási összeg
dot. A biztosi összegek ltozását a
biztosítási díj arányosan követi.
Amennyiben a Szerződő nem kíván élni az értékkövetés
lehetőségével, azt a biztosítási évfordulóig írásban jelez-
heti a Biztosító felé.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szem-
pontjából minden lényeges körülményt köteles írásban
közölni a biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban
az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában
(amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés során
közölt) változás történik, értesítse biztosításközvetítőjét,
aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzését.
Mely adatok ezek? Pl.: név, cím, tulajdon, biztosítási
összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül köz-
pontunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a
biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet
kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy
t
örvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek teljesülése esetén)
az abbi szervezetek, személyek vonatkozásában:
Felügyelet, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, a
bíróság által kirendelt szakértő, továbbá az önálló
bírósági végrehajtó, főhitelező, Családi Csődvédelmi
S
zolgálat, családi vagyonfelügyelő, közjegyző, továbbá az
általa kirendelt szakértő, adóhatóság, nemzetbiztonsági
szollat, Gazdasági Versenyhivatal, gmhatóság,
egészségügyi államigazgatási szerv, a titkosszolgálati
eszközök alkalmazására-, titkos információgyűjtésre
felhatalmazott szerv, viszontbiztosító, valamint
együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosító, átvevő
biztosító, kiszervezett tevékenységet gző,
nyvvizsgáló, harmadik országbeli biztosító,
biztosításközvetítő, alapvető jogok biztosa, Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Nem jelenti a biztosítási titok relmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatás-
vizslatok elvégse ljából a miniszter résre
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és
gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, valamint
az adatkezelési tájékoztató elnevezé nyomtatvány
tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha resemény történik, hívja biztosításközvetítőjét,
akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló
dokumentumon) található meg.
A bevetkezett rt bejelentheti onlinekárbeje-
lentési felületünn is a
https://ugyfelportal.kh.hu
/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának
megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
email címen,
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
s központi
telefonszámon, valamint
-
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
Amennyiben rendelkezik Lakásszerviz 24/7 kiegészítő
biztosítással, a szerződésben meghatározott esemé-
nyek bekövetkezésekor kérjük vegye fel a kapcso-
latot a K&H Biztosító setségnyújsi megzott-
val, a Europ Assistance Magyarorsg Kft-vel,
a
(+36 80) 200 799
telefonszámon.
7
K&H lakásbiztosítás
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősség-
biztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell
b
ejelenteni.
Speclis teendők adott resemények bevet-
kezésekor:
T
űz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzol-
tóságnak is. Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell
jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van
szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha nem biztosított káresemény
történt. A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt
a Biztosított, illetve Szerző vagy a vele közös
háztartásban élő hozzátarto, vagy a Biztosított,
illetve Szerződő - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője,
tagja vagy szerve sndékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a Biztosító
szolgáltatási telezettge alól a Szerdőt és a
Biztotottat terhe rmegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges
utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekö-
vetkezett kár mértékéből káreseményenként, a szerző-
désben (biztosítási kötvényen) meghatározott összeget
maga viseli.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően
ti meg. Amennyiben az adott vagyonrgyat,
vagyoncsoportot illetően alulbiztotottság áll fenn
- vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges értéke
nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a
kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll
a biztosítási összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget
a Szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az
alulbiztotottságot. A maradványérk a biztosítási
összegből levonásra kerül.
-
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a
reális helyrllítási ltgen téríti meg; ha
azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot
meghaladó, a helyreállítási költségből az érték-
emelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek;
h
a azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot
meghaladó: káridőponti valóságos értéken.
-
festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat
részleges vagy teljes kárát a reális helyreállítási
k
öltségen; ha az elhasználódottság mértéke az
50%-ot meghaladja, káridőponti valóságos érté-
ken téríti a Biztosító.
-
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási
költség erejéig térítjük; ha azonban az elhasz-
nálódottság mértéke 70%- ot meghaladó, a javí-
tási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.
Nem javítható rok esetében újrabeszerzési
értéken térítünk, ha azonban az elhasználódottság
mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valósá-
gos értéken.
-
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen
felmerülő indokolt és igazolt költségeket (oltás,
mentés, bontás és kiürítés, elszállítás, ideiglenes
fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költségek,
rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideiglenes
lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében
a biztosítási összegen belül az épület biztosítási
összegének 2%-áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szánkos vagy lyosan gondatlan
magatartása esetén a Biztosító a károsultnak kifizetett
összeg visszafizetését követelheti a biztosítottól. Közös
(lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a tulajdo-
nosokat terhelő felelősségi rokat a tulajdoni hányad
arányában téríti meg a Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgál-
tatása a szerződési feltételekben meghatározott baleset-
biztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát beje-
lentheti:
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
,
vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
-
a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
-
a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
-
írásban a
K&H Biztosí Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
-
személyesen a zponti Ügylszolgálat ügy-
intézőinél vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.
címen.
8
K&H lakásbiztosítás
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén
az ölló foglalkozásán és gazdagi tekeny-
ségén kívül eső célok érdekében eljáró természe-
t
es személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534
Budapest BKKP Pf.: 777., telefon: (+36 80) 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyaszdelmi
e
ljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrettével és telje-
sével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén
a fogyasz álláspontt alátámasztó bizonyíté-
kaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Buda-
pest BKKP Pf.:172, telefon: (+36 80) 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdemé-
nyezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyig lküli szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezesi panasszal kapcsolatosan a Biztosító
belső adatdelmi felehez, bírósághoz vagy
a Nemzeti Adatvédelmi és Inforciószabad-
s
ág Haghoz (1125 Budapest, Szigyi Erzsé-
bet fasor 22/C., telefon: (+36 1) 391 1400,
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési
felteleit, ezért kérk, hogy azt gondosan tanul-
mányozza át.
Jogvita esetén a szerződési feltételekben
foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további hasznos
tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meghatározásokat
olvashat.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
9
K&H lakásbiztosítás
betörésvédelmi tanácsok
A szersi feltelek 1. s mellékleben
m
egtalálja a K&H Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az
alábbi gondolatokkal szeretnénk segítséget is nyújtani,
és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni a
figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfele vagyonvédelem és egy jó biztos
megnyugtató biztonságot jelent az Ön és családja
számára. Vannak veszélyek, amelyek ellen lehet és kell is
dekezni, érdemes g iben a megfele
intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé
tartozik a betöréses lopás és rabs. Az egész
társadalomban jelentős problémát okoz a betöréses
lopások számának növekedése. Az emberek számára
mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül
nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A
biztosítás képes pótolni az anyagi veszteségeket, de a
Biztosító nem tudja semlegesíteni például azokat a lelki
károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes
kötődésű, megszokott eredeti tárgyait.
Két fontos megállapítás:
-
a betörés a nap bármely percében megtörténhet
és annak a valószínűsége, hogy az Ön otthonát is
betörés érheti, sajnos egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a
betörőt elriasztanák az egyszerű, de hatékony
védelmi eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nszák, illetve azok
rrészeinek állapotán, valamint az üvegfelületek
védelmen múlik. A zárak megvizsgálása mellett néhány
megszívlelendő jótanács:
1.
Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban
felkapcsolva egy lámpát! Ha lehetőségei engedik,
használjon programozható kapcsoló órát, amely
különböző időpontokban be- és kikapcsolja a
hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2.Csukjon és zárjon be minden kül ajt,
garázsajtót, ablakot és zárat, ha nincs otthon! Ha
van üvegezett teraszajtaja a háznak, ne hagyja
benne belülről a kulcsot!
3.Ha van a ház körül létra, zárja el!
4.Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg
egy ismerőst, hogy ürítse ki rendszeresen a
postaládáját!
5.Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása
előtt! Hagyja meg nekik az értesítési címet!
6
.Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy
ha sat sffel rendelkezik, abba zárja el!
(Ha sfet n beszerezni, szívesen állunk
rendelkere a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7.Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és
kérje meg a látogatót, hogy azonosítsa magát!
Mielőtt ajtót nyit, akassza be a biztonsági láncot!
Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne nyisson
ajtót!
8.Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb
nyilvánvaló helyeken, mint például a postaládában,
a lábtörlő alatt, a virágtartóban!
9.Kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a
betörések száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó,
nagy értékű ingóságok (pl. ékszer, nemesfém,
antik rgy, gyűjtemény, szőrme, nagy értékű
híradástechnikai berendezések, stb.) vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel,
kérjük fogadja meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott
készüléket vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos
vizsgálatok után adják meg egy termékre a minőségi
tanúsítványt. Minden minősített termék rendelkezik
MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez:
- Bízza rendőrgi engedéllyel rendelke
szakemberre a riasztó felszerelését!
- Ha teheti, csatlakoztassa riasz rendszerét
rendőrgi vagy olyan biztonsági szollat
központjába, amely riasztás eseten járőrt küld a
helyszínre.
- A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne
feledje azonban, hogy nem helyetteti a
minőségű zárakat és a nyílászáró-védelmet.
10
K&H lakásbiztosítás
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztotási esemény esetén a jelen szerződési
feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait,
amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a
jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz
intézett irásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik
(a továbbiakban: biztosított), különösen:
-
a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
-
lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továbbá a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meg nem
nevezett, de a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a
kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok
szerinti biztosított(ak) közeli hozzátartozója és hozzátartozója.
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)
megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő
jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:
Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá
intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról
a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a
biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet
megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a
Biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban
esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
A szerződésbe belépő biztotott teles a szerződő lnek a
szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is -
megtéríteni.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási
ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít
ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak
beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító
által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti
tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító szére történt átadása
időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét
követő napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító
köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és
az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a
szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön
létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor
írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön
létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt állít ki.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton/kötvényen meghatá-
rozott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadásától számított 15 napon belül visszautasítja. Az ajánlaton
a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet
korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az
ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek
lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az
igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei
alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi
elbírálása szükséges.
1.3.2. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a Biztosító kockázatviselése a kötvényen meghatározott időben
kezdődik meg. Ebben az esetben az 1.3.1-ben foglaltak a szerződésre
nem alkalmazhatóak.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a
biztosítási időszak
A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak
egy év, a biztosítási évforduminden évben a kockázatviselés kezdete
hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor
módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul
marad.
1.6. a biztosítási szerződés megsnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlen válás: ha a biztosí kockázatviselésének
tartama alatt a biztosítottnak a biztosísi érdeke megszűnik, vagy a
11
K&H lakásbiztosítás
a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei
biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy
annak érintett sze - megsnik az érdek megszűnésének, illetve a
biztosítási eseny lehetetlen válásának napjával. A Biztosít ilyen
esetben a biztotási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti
meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazodokumentumot a Biztosí
résre be kell mutatni.
A biztosítási érdek megsnéséhez fűző jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztotott vagyontárgy
tulajdonjoga átszállásának vetkeznye és a vagyontárgy más jogcím
alapján már korábban is az új tulajdonos birtoban volt. Ebben az esetben
a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog
átsllása időpontban esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerzősre díjfizesi kötelezettség
továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.
A szerződést rmelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést
követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel
felmondhatja.
1.6.2. Rendes felmons: a határozatlan időre kötött szerzőst a felek
írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel
felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a sik félhez
határiben megérkezik.
1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül
megfizetésre, a biztosító jfizetésre rténő felszólítást küld, amelyben a
díj megfizesére vonatkoan a felszólító elkülsétől számított legalább
harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen
elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal
megszűnik, kive, ha a Biztosí a jkövetelést sedelem nélkül bírósági
úton érvényesíti.
A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni.
Abban az esetben, ha a szerzős a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a
folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző
fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban rheti a
biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosísi
fedezetet a megszűnt szerzős feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve,
hogy a kobban esekes vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerzős díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási
időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosí - a
díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatko szabályok megfele
alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés
kieszísére, a szerdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett
díjjal arányos időtartamra marad fenn.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel
megszüntethetik.
1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási
szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj
megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése get ért és köteles az
esetleges díjkünbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. Jelen szerződési feltelek szerint kötött biztosítás megállapított díja
egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (fedezetet igazo
dokumentum) megjeltek szerint - éves, ves vagy negyedéves lehet.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor
a fedezetet igazo dokumentum éves jfizetési gyakoriság szerint kerül
kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási szerdés
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfoga terminálon, online
díjfizetéssel, csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénz-átutalási megbízáson.
1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(pl.: szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése, Szerződő név,
Szerződő születési dátuma) érkezett díjat tekinti befizetettnek.
1.7.4. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak
összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.
Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a
feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
Mobil kártyaelfogadó terminál használatával történő díjfizetés esetén a
Biztosí a díj megfizetését a befizetés(tranzakció) dátumát követő
munkanapon teljesítettnek tekinti.
1.7.5. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírá-
sával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj
megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj
megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiáltott és a
szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján
esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő. Amennyiben erre
nem kerül sor, úgy az első díj esedékességére az 1.7.4-ben foglaltak
az irányadóak.
1.7.7. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.8. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely
díjfizetési gyakoriság szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket
is figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti
ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
gyakoriságra módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem
éri el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és
3 000 Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.9. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés
megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes j
megfizetését követelheti.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg. A biztosítási
összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a biztosítási
díj megállapításának alapja.
1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint a "C" egyéb ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értékl alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosí
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Alulbiztosítottság
esetén a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a
biztosítási összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, r idő-
pontjában fennálló új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést alkalmazza.
1.8.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet
automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége
továbbra is fennáll.
12
K&H lakásbiztosítás
1.9. értékkövetés szabályai
1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által
meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak
szerint:
1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a
(Központi Statisztikai Hivatal) által az indelás alkalmazát
megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó,
számított lakásjavítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények
vagyoncsoportra), illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyon-
csoportra), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott
index). Így a következő biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg
az előző évi biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik
napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási
évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés
időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.
1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az
ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.
1.9.4. Amennyiben a Szerződő nem kíván élni az értékkövetés
lehetőségével, azt a biztosítási évfordulóig írásban jelezheti a Biztosító
felé.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből
reseményenként a szerződésben (biztosítási tvényen)
meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és
balesetbiztosítási események esetén a Biztosító nem alkalmaz
önrészesedést.
1.10.2. Az önrészesedés mérke a biztotási évforduval
módosítható.
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító
tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési
kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan
körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen
vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést
tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak
megfele laszaival a szerződő illetve a biztosított zlési
kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása
önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
1.11.1.2. A szerződéskötés után a szerződő és a biztosított
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak
írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő,
mellékletek bármely adata.
A szerződő és a biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik.
1.11.1.3. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a
szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és
ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését
eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc
napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés
a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik,
amennyiben a biztosító erre a következményre a módosító javaslat
megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
1.11.1.4. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- tulajdonváltozás
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy
a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása),
- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása,
amennyiben a szerződő (biztosított) gazdálkodó szervezet,
1.11.1.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és
nyilatkozatokat írásban kell közölni.
1.11.1.6. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés
tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.1.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség
egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat
olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval
közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre
köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség
megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.11.1.8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig
köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
1.11.2.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az
adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
Ezen követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés
szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit,
előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
1.11.2.2. A Szerződő és Biztosított köteles a kárt tőle telhetően
megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és
tartokai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai
berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint
az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további rok
keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a gazda gondosságán túl a
hatályos jogszabályok, óvórendszalyok, hatógi határozatok,
szabványok az irányadók.
1.11.2.3. A Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését követően
haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,
mentés eredményessége érdekében,
13
K&H lakásbiztosítás
- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg
épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott
vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.11.2.4. A Szerződő és Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk
csatlako berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles
továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével
kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok
megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és Biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli
épület(ek) vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték
csapját elzárni. Fűtési inyben valamennyi zvezetéket és
berendezést vízteleníteni kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez
vonatkozik az üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre.
Családi és hétvégi házakra a fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha
azok több, mint 72 órán át lakatlanok.
1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a
kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzé-
sére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított két munkanapon belül, illetve felelősségbiztosítási esemény
esetén 30 napon belül írásban (online kárbejelentési felületen,
e-mailben, faxon, levélben), vagy telefonon köteles bejelenteni a
Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és
lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások
tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét
nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak,
a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt
munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.11.3.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi
fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.3.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár
bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy
állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb rté ltoztatás
következtében a Biztosító számára szolgáltatási kötelezettsége
elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné
váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
előtt a biztosított teles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
rosodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott
vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de
legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan
állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,
tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító
rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a
biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás
összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét
bizonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által
történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási
számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt
hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve
épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi
feljelentést.
1.11.3.9. A biztotási esemény bekövetkesének és a r
összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat
terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.10. A biztosított hozzájárulát adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb
adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,
illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való
megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól
számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is
fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már
eleget tett.
1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú
melléklet tartalmazza.
1.11.5. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.6. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.7. szolgáltatási kötelezettség
1.11.7.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést
követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk
esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a
Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.7.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más
károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt
csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási
esemény következménye.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a szerződő vagy biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk
14
K&H lakásbiztosítás
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a
biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöl - alkalmazottjuk, megzottjuk, veze beosztá
tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkeseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a
Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartása sem mentesíti. A Biztosító azonban a kifizetett
kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a kárt a
Biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyosan gondatlannak különösen az
alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély
nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
- ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy
szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos
megsértése miatt következett be,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott
személyeknek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító
ha szer hatása alatti állapoval közvetlen okozati
összefüggésben keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a kárt a biztotott a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi szabá-
lyok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan
ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből
eredően három éven belül már következett be biztosítási
esemény,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. A közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési
telezettség (1.11.1. pont) megsértése eseben a Biztosító
kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő vagy a biztosított
bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a
Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses
mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,
felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
- a Biztosított hivatásos sportolói vagy versenyzői tevékenységből
eredő károkat, valamint az amatőr sportverseny körében
okozott felelősségi károkat.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető
jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi
önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból
nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az
Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény
illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal
közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a
károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat
tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is
érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a
költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként
a Biztosított követelését kell kielégíteni.
1.14.2. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.14.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.14.4. A biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses
lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági
ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.14.5. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el.
Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási
esemény időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek
azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással
összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a
biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
1.15.2. A 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes
hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az
ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha
törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a
biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és
mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és
a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi
adatokat a biztosító a 1.15.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak.
rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával
kezelheti.
1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)
a biztosító vagy a viszontbiztosí ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító
szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása
keretében ismeri meg.
15
K&H lakásbiztosítás
1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)
a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az
ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró
bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a
természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró
hitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi
vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási
szervvel,
j) törnyben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-
gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosíval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok
tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó
szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó
szervvel, továb a járműnyilvántartásban nem szereplő
gépjárművekkel kapcsolatos közúti zlekedési igazgatási
feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési
igazgatási hasággal, valamint a közúti zlekedési
nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási
szerződési állomány tekintetében az erre irányuló
megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti
átadával kapcsolatban a Kártalanísi Számlát és a
Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a
levelezővel, az Információs Központtal, a rtalanítási
Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel,
továbbá a közúti zlekedési balesetével kapcsolatos
kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett
másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga
alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a
nyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok
tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes
adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli
biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott vetelményeket kielégí
adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá-
ciószabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a
káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri
rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus
besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a
biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztotási szerdés jához nyújtott
támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-
megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az
agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló,
gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy
írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét
vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt
szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját
és jog-alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának
minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés
megjelölése is.
1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben
nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettg a eső kifizesről törnyben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a
pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási
szerződés vonatkosában, ha a nzügyi intézny írásbeli
megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét
vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját.
1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és
az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi
megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban:
FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában
foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt
kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11.
pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és az
1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az
ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül
az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági
szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó
hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul,
írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási
ügylet
a)
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszléssel, pénzmossal, bűnsvetségben vagy
bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábíszer-kereskedelemmel, bítószer
birtoklásával, ros szenvelykeltéssel vagy kábítószer
szísének elősegítésével, új pszichoakv anyaggal
visszléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény
feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával,
robbaanyaggal vagy robbanszerrel visszaéléssel,
fegyverrel vagy szerrel visszaéléssel, pénzmosással,
nszövetségben vagy nszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel
van összefüggésben.
16
K&H lakásbiztosítás
1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió
által elrendelt pénzügyi és vagyoni korláto inzkedések
grehajtáról s törnyben meghatározott bejelentési
kötelezettségének tesz eleget.
1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a
felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére
történő átadása.
1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha
a)
a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás
alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő
adatot,
b) a nzügyi információs egységként műkö hatóg a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törnyben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy lföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér
biztosítási titoknak minősülő adatot.
1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a
viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosíhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgo
szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a)
ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiánban az
adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és
jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok
védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében
meghatározott bármely módon biztosított.
1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba
történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)
az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye
(főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a
külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megálla-
podásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő
adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő
adatátadás.
1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a
biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva
nem tagadhatja meg.
1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes
adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.15.4. pont
alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő
adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem
tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja
alapján végzett adattovábbításokról.
1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a
biztotási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony
fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés trettének meghiúsulásával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos
személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó
adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha adatok
tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási
szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
1.15.26. A biztosí a veszélyközösség érdekeinek a megóvása
érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak
és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel
kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel
fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-
(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött
levélben, vagy
-
személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest
BKKP Pf.: 777, telefon: (+ 36 80) 203 776, e-mail:
ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álspontját
alátámasztó bizonyítékaival a nzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket
bírósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina
krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1)
489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső
adatvédelmi felelőséhez, bíróghoz vagy a Nemzeti Adatvé-
delmi és Inforciószabadság Hatósághoz (1125 Budapest,
Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., telefon: (+36 1) 391 1400,
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
17
K&H lakásbiztosítás
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon
és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban
okoztak.
2.1. biztosított
Jelen különös feltételek szerint biztosított:
- épületek, építmények esetében:
- a szerződésben (kötvényben) név szerint megnevezett olyan
természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy
megóvásához érdeke fűződik, különösen:
- a tulajdonos, vagy a tulajdonosrsak, tulajdoni
hányaduk arányában
- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
- ingóságok vonatkozásában:
- épületek, építmények biztosítottja(i);
- amennyiben a biztosítási szerződésben nem kerültek
biztosításra épületek, építmények, úgy a szerződésben
(kötvényben) név szerint megnevezett olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelke gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy
megóvásához érdeke fűződik
- továbbá a név szerint meg nem nevezett, de a biztosítási
esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés
helyén állandó jelleggel ott lakó, az épületek, építmények
biztosítottjainak közeli hozzátartozója és hozzátartozója.
2.2. területi hatály
2.2.1. a kockázatviselés helye:
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) kötvényben feltüntetett
címe,
- m hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-
nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett
ingatlan.
2.2.2.
Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén
keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben
áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erl egyértelműen
rendelkeznek.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. épületek, építmények vagyoncsoport
a)
saját tulajdon
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) feltüntetett, a Biztosított tulajdonában
lévő épületre, melléképületre és a hozzájuk tartozó épület-
részekre és épülettartozékokra, valamint építményre, továbbá a
szerződésben tételesen nem részletezett, a biztosított épülethez
tartozó közös tulajdonú, használatú épületrészekre és építmé-
nyekre a Biztosított tulajdoni hányadának erejéig.
b)
bérlemény
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) feltüntetett, a Biztosított által bérlet
ház-, vagy lakásbérlemény határo falain belül a saját
tulajdonában lévő, valamint a bérlő felelősségi körébe tartozó, a
2.3.1.3. pontban meghatározott épülettartozékokra.
2.3.1.1. épület
Jelen biztosítás szempontjából épületnek minősül az állandó vagy
ideiglenes lakhatás céljára szolgáló szerkezetileg önálló építmény teljes
állaga és a hozzá tartozó épülettartozékok, valamint a lakóépülettel egy
tető alatt lévő, vagy azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló
zárt épületrészek.
Jelen pont szerint épületrésznek minősülhet a garázs, kazánház,
kamra, tároló, ól, istálló, pince, présház , szérű, műhely, nyári konyha.
Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a
Biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és
ott nem életvitelszerűen rendezkedett be.
Biztosítható épületek:
- ház: családi ház, ikerház, sorház, hétvégi ház, tanya, hegyi
hajlék, présház
- többlakásos épületben lévő lakás
2.3.1.2. melléképület
Jelen biztosítás szempontjából melléképületnek minősül a nem
lakhatás ljára szolgáló, zárható, a lakóépülettől lönálló zárt
építmény teljes állaga és a hozzá tartozó épülettartozékok, valamint a
melléképülettel egy tető alatt lévő, vagy azzal egybeépített nem
lakhatás céljára szolgáló egyéb zárt épületrészek.
Biztosítható melléképületek:
- garázs, kazánház, kamra, tároló, ól, istálló, pince, présház,
szérű, műhely, nyári konyha
2.3.1.3. épülettartozékok
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a 2.3.1.1. és 2.3.1.2. pontok
szerinti biztosított épület és melléképület szerves részét képező, ahhoz
fixen rögzített vagy hozzáépített épületgépészeti és egyéb beren-
dezésekre, rendszerekre és azok szerelvényeire, melyek biztosítják
az épület, melléképület rendeltetésszerű használatát.
Az épülettartozékok kárai az épület, melléképület biztosítási összegén
belül, annak erejéig kerülnek térítésre.
Biztosított vagyontárgyak:
- nyílászárók, árnyékolók,
- kerítés, kerítéskapu, csengő, kaputelefon, kapunyitó rendszer,
- védelmi, riasztó és tűzjelző berendezés,
- antennarendszer, villámvédelmi berendezések,
- előtető, lső és belső pcső, belső laszfal, galéria,
álmennyezet, térelválasztó,
- vakolat, festés, mázolás, tapétázás, burkolat, padlóburkolat,
- fűtő-, hűtő-, vízellátó, egészségügyi, tisztálkodási és szellőztető
berendezések,
- víz-, gáz-, elektromos lózat, szennyvíz és csapadékvíz
elvezető rendszer,
- az épülethez szilárdan gzített napkollektor, napelem,
szélerőmű, szélturbina, geotermikus hűtési-fűtési rendszer,
- épületgépészeti szempontból beépített szauna, jakuzzi,
- a Biztosított épülettel azonos tulajdonban lévő felvonó
2.3.1.4. építmény
Jelen biztosítás szempontjából építménynek minősül az építési
tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként vásárolt helyhez
kötött, stabilan rögzített szabadban álló műszaki alkotás teljes állaga és
a hozzá tartozó berendezések, rendszerek és azok szerelvényei.
Biztosítható építmények:
- vízóraakna, udvari térburkolat, autó beálló, kukatároló,
- kerti bútorok és gyermekjátékok (pl.: kerti pad, kerti lámpa,
hinta)
- kút, kerti tó, szökőkút, medence (ide nem értve a medence üveg
fedését, egb üvegezését), derí, ciszterna, automata
öntözőrendszer,
- szabadban álló szauna, jakuzzi,
- tűzrakó hely, kemence, pavilon, filagória, pergola,
- az épülettől különál napkollektor, napelem, szélerőmű,
szélturbina, geotermikus hűtési-fűtési rendszerek.
A biztosítási szerződésben építményként biztosított vagyontárgyak
500 000 Ft-os összesített biztosítási összegig külön-külön megne-
vezés nélkül is biztosíthatóak. 500 000 Ft-os összesített biztosítási
összeg felett az építményeket tételesen szükséges megnevezni.
Amennyiben a kockázatviselés helyén lévő, a Biztosított tulajdonát
képező vagy általa bérelt építmények összértéke meghaladja az
építmények biztosításra feladott összesített biztosísi összegét,
a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét.
18
K&H lakásbiztosítás
2.3.2. ingóságok vagyoncsoport
2.3.2.1. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben
(fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott biztosísi
összeg(ek) és jelen biztosítási feltételek szerint, a Biztosítottak
tulajdonát képező ingóságokra, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett,
használatra vagy merzésre átvett egb ingóságokra („C”
vagyoncsoport).
Jelen biztosís szempontjából ingóságnak misülnek azok a
vagyontárgyak, amelyek nem minősülnek a 2.3.1.3. pontban meg-
határozott épülettartozéknak, illetve a 2.3.1.4. pontban meghatározott
építménynek.
A bútorok, háztartási és konyhai készülékek, gépek és berendezések
minden esetben ingóságnak minősülnek, függetlenül azok beépí-
tettségétől.
2.3.2.2. A Biztosító kockázatviselésének szempontjából az ingóságok
az egyedi értéküktől függetlenül három vagyoncsoportot alkotnak.
2.3.2.2.1.
„A elzárva tartható kiemelt értékek
- jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágak-
övek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült
ékszerek, tárgyak,
- bélyeg- és érmegyűjtemények,
- készpénz
2.3.2.2.2.
„B” kiemelt, de elzárva nem tartható értékek
- el nem zárható nemesfémnek minősülő anyagból vagy annak
felhasználásával készült tárgyak (pl.: étkészletek, dísztárgyak),
- képzőművészeti alkotások,
- valódi szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek,
- antik bútorok és tárgyak,
- egyéb gyűjtemények
2.3.2.2.3.
„C” egyéb ingóságok
-
ztartási ingóságok:
a háztartás viteléhez skséges
vagyontárgyak, melyek a biztosítottak személyes használatára,
fogyasztására szolgálnak,
és nem képeznek kereskedelmi
mennyiséget
(pl.: bútorok, helyhez nem kötött és stabilan nem
rögzített kerti bútorok és játékok, világító testek, szőnyegek,
ggönyök, ztartási és konyhai szülékek, ruzat,
élelmiszer).
-
híradástechnikai és smítástechnikai eszközök:
híradás-
technikai, számítástechnikai, multiméds, szórakozta
elektronikai eszközök és berendezések; adathordozón tárolt
(pl.: mágneses és optikai adattároló, flash memória) nem saját
fejlesztésű kereskedelmi forgalomban kapható és magáncélú
felhasználású szoftverek; adathordozón rolt (szerzői
jogvédelem alá e) kereskedelmi forgalomban sárolt
multimédiás kiadványok; fotó és videó berendezések, kellékek.
-
hobbi és sporteszközök, barkácsfelszerelések:
a felelősség-
biztosításra forgalomba helyezésük esetén sem kötelezett vízi,
légi és szárazföldi motoros eszközök, és ezek fődarabjai;
sportfelszerelések, sportkiegészítők; hangszerek; háztartási
használatú kerti berendezések, gépek és eszközök;
magánhasználatra tartott barkácsgépek, szerszámok; a fegy-
vertartási szabályok betartásával tárolt, engedélyezett sport- és
vadászfegyverek.
-
épületgépészeti szempontból nem beépített és nem szabadban
álló szauna, jakuzzi
-
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatok, lábon álló növényi
kultúrák, valamint lakásban tartott dísznövények
-
építőanyagok, épületszerkezeti, életpészeti elemek,
szerszámok
Jelen biztosítás szempontjából gyűjtemények minősül az olyan
vagyontárgyak összessége, melyek együttesen az egyediségük,
különlegességük, vagy ritkaságuk miatt kiemelt értéket képviselnek.
2.3.2.3. A szoftvereket (operációs rendszerek, irodai-, fotó-, grafikai-,
biztonsági programok/programcsomagok, valamint minden olyan
kereskedelmi forgalomban megvásárolt szoftver, amelyet magáncélra
használnak) 100 000 Ft-os összesített biztosítási összeg felett külön
részletezve (az ajánlaton vagy annak mellékleteként külön lapon
tételesen (szoftver neve és verziószáma) részletezve) kell biztosításra
feladni. A tételes részletezés hiányában a Biztosító kockázatviselése a
szoftverek kárai esetén legfeljebb 100 000 Ft-ig (de ezen belül
maximum a „C” egyéb ingóság vagyoncsoport biztosítási összegéig)
terjed ki.
2.3.2.4. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a "C" egyéb ingóság
vagyoncsoport biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig a
biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokra, lábon
álló növényi kultúrákra vagy a lakásban tartott dísznövényekre,
amennyiben ugyanazon biztosítási esemény miatt más vagyontárgyak is
károsodnak
(önálló károkra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki)
.
2.3.2.5. A kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén, a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási eseményenként
150 000 Ft erejéig viseli a kockázatot a Biztosító. Betöréses lopás
esetében a rtérítés feltétele a minimális mechanikai védelem
megléte.
2.3.2.6. Amennyiben az ingóságbiztosításon belül a „C” egyéb ingóság
vagyoncsoport nem kerül biztosításra, az A és a B vagyoncsoport
sem biztosítható.
2.3.2.7. Amennyiben a „C” (egyéb ingóság) vagyoncsoport biztosítási
összege nem éri el az épületek, építmények vagyoncsoport összevont
biztosítási összegének 10%-át, a Biztosító jogosult ingóságbiztosítás
nélkül kötvényesíteni az ajánlatot.
2.3.3. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,
szerszámok
A biztosítás kiterjed az építés, felújítás alatt álló épületek esetében a
kockázatviselés helyén tartott és az építéshez, felújításhoz szükséges
még be nem épített építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti
elemek, valamint szerszámok káraira a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összeg és feltételek szerint.
Biztosítási összeg: a "C" egyéb ingóság vagyoncsoport ingóság-
biztosítási összeghatárán belül az épületbiztosítási összeg 20%-a.
Az építőanyagok esetében a Biztosító
- a 2.5.1.1. tűzkárok biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása,
2.5.1.3. vízkárok biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
bekezdésekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
2.3.4. kizárások, korlátozások
Jelen szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyak az
alábbiak:
a)
épületek, építmények vagyoncsoport
saját
tulajdon esetén
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari- és kereskedelmi épületek,
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek.
bérlemény esetén
-
magának az épületnek a határoló falai, tetőszerkezete,
teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari és kereskedelmi épületek,
19
K&H lakásbiztosítás
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek,
-
valamint jelen feltételek 2.3.1.3. pontjában fel nem sorolt
vagyontárgyak.
b)
ingóság vagyoncsoport esetén
-
50 000 Ft összeget meghaladó készpénz,
-
valuta, betétkönyv, értékpapír és értékcikk, hitelkártya,
bankkártya és készpénzhelyettesítő okirat,
-
a kézirat, terv, dokumentáció és egyéb okmányok,
- számítógépes adathordozón tárolt adatok,
- vállalkozási tevékenység vagyontárgyai,
- a felelősgbiztosítással rendelkező, illeleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi - motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó és azok fődarabjai (pl.
vitorláshajó, motorcsónak, stb.), tartozékai, tartak
alkatrészei,
- a vendégek és fizetővendégek vagyontárgyai,
- bérlő(k), albérlő(k) vagyontárgyai, amennyiben nem ő(k) a
szerződés szerződője;
- számítógépre, laptopra, notebookra, egyéb elektronikus
eszközökre telepített vagy másolt, bármilyen más módon
létrehozott vagy szerzett adatok, programok,
- saját készítésű multimédiás kiadványok,
- a merevlemezen vagy az adathordozón tárolt biztonsági
solat (sem program, sem adat, sem multimédia
vonatkozásában),
- saját vagy átvett adatállomány,
- olyan szoftverek, amelyek vásárlását vagy meglétét a
biztosított nem tudja igazolni,
- nem magánjellegű (hanem pl. üzleti, foglalkozási) céllal
használt programok,
- az adatvesztés, a kár esetén szükséges újratelepítés
költségei.
c)
Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése ingóságok esetén:
- az "A" és "B" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra,
valamint
- a "C" vagyoncsoportba tartozó és 200 000 Ft egyedi értéket
meghaladó vagyontárgyakra,
ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben vagy a
szabadban tartva, bármely biztosítási esemény következtében
károsodnak.
d)
Építés alatt álló épületek esetében ingóságok betöréses lopás
és rablás, valamint épülettartozékok lopás, betöréses lopás és
rablás biztosítása nem köthető meg.
2.4. biztosítási összeg
2.4.1. biztosítási összeg meghatározása, túlbiztosítás és alulbiztosítás
2.4.1.1. A biztosítási összeg meghatározására és az alulbiztosítottságra
vonatkozó rendelkezéséket az 1.8. pont tartalmazza.
A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási
összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben
(fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyon-
csoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott
biztosítási összegre korlátozódik. Az egy kockázatviselési helyen az
ugyanazon vagyoncsoportba tartozó összes vagyontárgy biztosítottnak
minősül.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg az épületek, építmények
káridőponti újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok
káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).
Ingóságok (valamint a vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak
biztotásában a tárgyi eszközök, szletek) esetén minden
vagyoncsoportra külön-külön, de vagyoncsoportonként összesítve kell
meghatározni a biztosítási összeget.
lbiztosítás esetén a Szerződő jogosult a r megfizetett,
a vagyontárgyra vonatko biztosítási összeg és a valós érték
különbözete alapján kiszámított biztosítási díj visszatérítésére.
2.4.2. többszörös biztosítás
2.4.2.1. Ha a szerződő valamely másik biztosítónál a biztosított értékre
vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik
biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles
közölni a Biztosítóval.
2.4.2.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg
nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy 2.4.1.1. pontban
meghatározott értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy 2.4.1.1.
pontban megharozott értét meghala szére vonatko
megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
2.5. biztosítási események
2.5.1. alapbiztosítás (biztosítási események, kizárások és korlátozások)
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt
bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki,
amelyek a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.
2.5.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) biztosítása
2.5.1.1.1. biztosítási események
tűz
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett,
de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt
elektromos tűz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt
okoz
robbanás, összeroppanás
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és
nyomásváltozása okoz
villámcsapás
a vagyontárgyakban a villámcsapás által közvetlenül és a villám
becsapódási helyének 1 000 méteres körzetében közvetve okozott kár
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya
becsapódása által okozott kár
idegen tárgyak rádőlése, ráesése
a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát
képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a
kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz
2.5.1.1.2. kizárások, korlátozások
a)
A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a
károkat, amelyek:
-
vasas, szárítás, dohányzás miatt efordu feleti
pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elsneződés,
elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,
-
rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontár-
gyakban (kazánok, kemencék stb.) elhasználódás,
használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő,
valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban
vagy a kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során
keletkeztek,
20
K&H lakásbiztosítás
-
magában az éghető, öngyulladt anyagban (pl: termény, fűtő-
és egyéb éghető anyag) keletkeztek, kivéve az abból átterjedő
tűzkárt,
-
tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,
-
kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás,
biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában
következtek be,
-
az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben
vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt
védelem hiánya, illetve kiiktatása következtében álltak elő,
-
elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben,
vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár
fényjelenséggel, akár anéll - történő rülés vagy
megsemmisüs miatt következtek be (pl. túláram,
túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen
érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések
meghibásodása)
-
tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,
ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz
által a biztosított vagyontárgyakban okozott st- és
koromszennyeződési károkat.
b)
A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
-
üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban,
gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),
-
tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a
tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási
hiányosságokra vezethető vissza,
-
elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz,
megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás
folytán következtek be,
-
folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a
tárolókban le anyagok természetes nyomása miatt
keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad
fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen
következett be,
-
berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc,
kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő
(de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett
károsodását),
-
hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében
fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,
-
repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.
A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az
épületek, építmények összeomlásának kárát, amely az épület,
építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett.
c)
A biztosítás nem terjed ki tűz és robbanás károkra, ha a
biztosított helységekben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
által hivatkozott "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó
z- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási
alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
d)
A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
a villám becsapódási helyének 1 000 méteres körzetén kívül
keletkeztek,
-
a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt villámvédelmi
rendszerek hiánya vagy hibája miatt keletkeztek,
-
villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültség-
delmi berendesekben), vagy kizárólag elektromos
vezetékekben keletkeztek,
- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban,
szerekben keletkeztek (következményi károk),
- oly módon következtek be, hogy a biztosított épület(ek) 72
órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul
csatlakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy
antennához, antennarendszerekhez.
e)
A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és
légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
-
a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,
- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított,
a biztosított épület(ek), építmény(ek) tulajdonosa, használója
vagy ezek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által
keletkezett károkra.
2.5.1.2.
viharkárok biztosítása
2.5.1.2.1. biztosítási események
vihar
a)
A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása,
illetve ha a vihar által sodort rgyak a biztotott
vagyontárgyakban kárt okoznak
b)
A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott
károk biztosítási fedezete csak az épület(ek)re, építmény(ek)re
és az ezekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonat-
kozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten vagy az
általa megbontott nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati
résen keresztül károsít
jégeső
a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott
törés vagy deformációs sérülés
hónyomás
a nagy mennyiségben felgyülemlő statikus vagy dinamikus hatása
miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés
A Biztosító hónyomás kapcsán kizárólag a biztosított épület(ek) és
építmény(ek) -
kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők
-
tetőzetében és a tetőzethez rögzített gépészeti és épületfelszerelési
tárgyakban keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül,
illetve a megbontott nyílászárón keresztül beáramló csapadék (hó) által
az épület(ek)ben és építmény(ek)ben elhelyezett biztosított vagyon-
tárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá az épületek,
építmények - illetve azok egyes részeinek - fenti események okozta
ledőlése, összeomsa miatt a bennük elhelyezett biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat.
2.5.1.2.2. kizárások, korlátozások
a)
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
ha a vihar okozta károk:
- életek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),
- üvegházakban, fóliasátrakban,
- életek nyílászáróinak üvegezésében (kivéve, ha a
nyílászáróban egyéb vihar által okozott kár is keletkezett),
- a 2.3.2.4. pontban meghatározott, a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokban, vagy lábon álló
növényi kultúrákban,
- halastavakban, ztározókban, medencékben és egyéb
mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt ál épületekben,
építményekben,
21
K&H lakásbiztosítás
- karbantartás elmulasztása miatt,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- helyiségeken belüli légáramlás miatt keletkeztek.
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy
tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.
b)
A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás
károkat, amelyek
- életek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben,
üvegházakban, fólia sátrakban,
- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer
karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- a medencék fedésében vagy azok üvegezésében keletkeztek.
2.5.1.3. vízkárok biztosítása
a) természetes vizek károkozása
2.5.1.3.1. biztosítási események
árvíz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges
vízfolyások, tavak, víztározók, továbbá az azokba nyílt torkolattal
csatlakozó csatornák, tavak kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett
területet önt el
felhőszakadás
olyan csapadékhatás, amelynek következtében a talajszinten áramló
nagy mennyi víz rombolással, elöntéssel ideértve a
szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek
elégtelenné válása miatti elöntést is a biztosított vagyontárgyakban
kárt okoz.
2.5.1.3.2. kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta
károkat, amelyek
- a befogadó és elvezető létesítményekben (pl.: vízelvezető
árok), zügyi tesítményekben, gátakban, öntözőberen-
dezésekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek,
- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem
mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek.
Jelen szerződési feltételek szerint hullámtérnek minősül a felszíni
élővizek nem ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy
természetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek
minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a
vízügyi hatóság annak minősít.
Nem ti meg továbbá a Bizto azokat a károkat (illetve
költségeket), amelyek
- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési,
illetve árvízvédelmi munka során merültek fel,
- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
- talajszint alatti padozatú, nem lakás célra használt
helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket
nem tároltak legalább 12 cm-rel a padlószint felett,
- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső
vakolatában, vakolati rendszeben, burkolaban és
festésében keletkeztek,
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás,
gombásodás, salétromosodás, penészesedés formájában
keletkeztek,
- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek,
- a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve
talajvíz okozta épületsüllyedés által keletkeztek,
- hóolvadás következményeként keletkeztek,
- a Biztosított érdekkörébe tartozó vízelvezető árkok, csatornák
nem megfelelő állapota miatt keletkeztek.
Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag
falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és
építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.
b) vezetéktörés
2.5.1.3.3. biztosítási események
Az ivó- és szennyvízvezetékek, vízelvezető rendszerek, melegvíz-
ellátási, valamint távhővezetékek, központi fűtési és hűtési rendszerek,
továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékainak, valamint az
ezekre rákapcsolt háztartási gépek repedése, törése, kilyukadása,
dugulása, és a csatlakozások elmozdulása miatt, valamint nyitva
hagyott csap miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható
körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a
biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
Továbbá a Biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal megtéríti
az előző pontban meghatározott okok miatt a víz (folyadék) váratlan,
előre nem tha körülmények között szabályozhatatlan vált
kiáramlásának elhárításához szükséges feltárási és helyreállítási
költségeket azokban az esetekben, amikor a kiáramlás az épületen
kívül történt és a kiáramlott víz (folyadék) a biztosított vagyontárgyban
kárt nem okoz.
Amennyiben a feltárás, helyreállítás nem biztosított épületet, építményt
is érint, az ezekkel kapcsolatos költségeket a Biztosító nem téríti meg.
A biztosítás fedezete kiterjed továbbá
- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése,
repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító
hatására,
- a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából
eredő károkra,
- vezetéktörés biztosítási esemény következtében az elfolyt víz
költségére, a 10 000 Ft-os önrészesedéssel csökkentett
kárösszegre, egy biztosítási időszakban legfeljebb 50 000 Ft
erejéig,
- az akvárium törése, repedése esetén, a kiáramló víz által a
biztotott vagyonrgyakban keletkezett rokra, egy
biztosítási időszakban legfeljebb 50 000 Ft erejéig,
- a vezetéktörés elhárításához szükséges épület-bontási és -
helyreállítási költségekre, valamint biztosítási eseményenként
legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új
csővezeték árára.
2.5.1.3.4. kizárások, korlátozások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a Biztosító,
- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat,
illetve az elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét, ide nem értve a
vezetéktörés biztosítási esemény következtében elfolyt víz
költségét,
- az elfolyt vízzel kapcsola tos csatornahasználati díjakat, a
biztosítottaknak a káreseménnyel egyide átlagos
zfogyasztásának értékét, azaz azt a költséget, amely
biztosítási esemény bekövetkezésének hiányában, az átlagos
víz-használati adatok alapján a biztosítottat terhelte volna,
- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és az
üzemszerű működést nem befolyásolják,
- talajszint alatti padozatú, nem las ljára használt
helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket
nem tároltak legalább 12 cm-rel a padlószint felett,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett károsodást,
- karbantartás elmulasztása miatt bekövetkező károkat,
különös tekintettel az 1.11.2. pontban foglalt kármegelőzési
kötelezettségekre,
- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat
(próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.),
- akváriumtörés, repedés esetén magában az akváriumban és
a benne lévő élőlényekben, valamint akvarisztikai felsze-
relésekben keletkezett károkat.
22
K&H lakásbiztosítás
2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
2.5.1.4.1. biztosítási események
földrengés
A Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a
káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 5.
fokozatát elérte, vagy meghaladta.
földcsuszamlás
A ldfelszíni talajrétegek (föld-, tömeg) hirtelen, ratlan
balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.
föld- és kőomlás
A talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása
következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő,
kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.
ismeretlen üreg beomlása
Sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a kárese-
ményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő
építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.
2.5.1.4.2. kizárások, korlátozások
a)
A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett
károkat, amelyeket:
- jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés
okozott.
b)
A Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint
föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:
- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,
- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek
(robbantás, bányászati tevékenység - beleértve a külszíni
kitermelést is -, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás,
talajvíz-szintsüllyesztés),
- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti
részének beomlása miatt keletkeztek,
- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a
talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás
tömörítésű töltés stb.),
- más biztosítás (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítás stb.)
által fedezettek,
- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem
megfele szaki állapota (tervesi, kivitelezési,
karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.
c)
A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása
miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből erednek,
- alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), építmény(ek) alatti
feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,
- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb
üregek, építmények megszüntetéséből, tömedékeléséből
adódnak,
- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.
2.5.1.5. általános üvegek üvegtörés biztosítása
2.5.1.5.1. biztosítási esemény
A Biztosí megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
A Biztosító kockázatviselése
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) szerkezetileg beépített
üvegezésében,
- a biztosított épület(ek), építmény(ek)nyílászáróinak üvegezé-
sében és
- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő
betörésvédő fóliában
- valamint a biztosított épület(ek), építmény(ek) erkély- és
loggiaüvegezésében
keletkezett károkra terjed ki.
A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és
beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt
ltségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében
szükségképpen felmerülnek (pl.: rácsok, bel zárak, a
nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés,
bontás, stb., költségei), ide nem értve a befoglaló - különös tekintettel
a gyártás során egybeépített üvegezésű - szerkezet átalakítását,
javítását, pótlását.
2.5.1.5.2. biztosítási összeg
A biztosított általános üvegezés biztosítási összegét a szerződés
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza. Annak mértéke az épü-
letbiztosítási összeg százalékában (minimum 2%-a, legfeljebb 9%-a)
kerül meghatározásra.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a
biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethe
kártérítés felső határa. A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított
üvegezés méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az
egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.
2.5.1.5.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre
vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés
keretében biztosított épület(ek), építmény(ek) tartozékát képezi. Ha a
biztosítási fedezet nem terjed ki az épületek, építmények biztosítására,
abban az esetben az általános üvegek sem biztosítottak.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:
- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének
törése, repedése,
- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence
vagy medence üvegezése,
- üvegtégla, üveg tetőcserép,
- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- bútorüvegezés,
- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő,
plexi- és akril, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia
főzőlapok és tükörcsempék, velencei tükör, az üvegfestmény,
szeti értékű üvegezés, optikai üveg, öblösüveg,
zuhanykabin)
- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,
- az üvegfelületen, vagy annak szítében keletkezett
karcolós, le- vagy kipattogzódás, leüs, illetve
biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező
sérülések,
- a keretezés, foglalat sérülése,
- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy
toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,
- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok
üvegeben, neonokban és egyéb fényforrásokban
keletkezett károk.
2.5.2. kiegészítő vagyonbiztosítások
Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kockázatviselése
azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed
ki, amelyeket a biztosítási kötvény tartalmaz és amelyekre a szerződő a
külön díjat megfizette.
Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott
kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az
23
K&H lakásbiztosítás
irányadók. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem
köthetők meg.
A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázat-
viselésének kezdete leghamarabb az alapbiztosítás kockázatviselési
kezdetével megegyező időpontban indulhat. Amennyiben a kiegészítő
biztosítás megkötését a szerződő az alapbiztosítástól eltérő, későbbi
időpontban kezdeményezi, az a biztosítási szerződés módosítása
kezdeményezésének minősül.
Az alapbiztosítások megszűsével egyidejűleg a kiegészítő
biztosítások is megszűnnek.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben
feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.
2.5.2.1. különleges üvegek üvegtörés biztosítása
A Biztosí megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
2.5.2.1.1. biztosítható vagyontárgyak
Biztotott vagyontárgyak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt
különleges üvegezések, amennyiben azok biztosítva lettek:
- kerámia főzőlap
- háztartási és konyhai gépek üvegezése
- kandalló üvegezése
- bútorok üvegezése
- üvegtető, üvegezett előtető, télikert
- üvegtégla, üveg tetőcserép
- tükörcsempék
- normál tükör
- akvárium és terrárium üvegezése
- úszómedence vagy medence üvegezése
- zuhanykabin üvegezése
2.5.2.1.2. biztosítási összeg
A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a szerződésben
összesítetten meg kell határozni.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a
biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethe
kártérítés felső határa, amelyet új értéken kell megadni. A biztosítási
összeget a szerződő - a biztosított üvegezés méretének, minőségének
és a várha pótlási, illetve az egyéb járukos költségek
figyelembevételével - határozza meg.
Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának biztosítási
összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoportba tartozó összes
üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél, akkor az alulbiztosítás
miatt a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási
összeg és a káridőponti új érték arányában fizeti meg.
2.5.2.1.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a 2.5.1.5. általános üvegek
üvegtörés biztosítása pontban kizárt és jelen kiegészítő biztosítással
nem fedezett kockázatokra.
2.5.2.2. ingóságok betöréses lopás és rablás biztosítása
2.5.2.2.1. biztosítási események
betöréses lopás
Amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított
vagyontárgyakat magában foglaló, a kockázatviselés helyén található
lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját
bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más
eszközzel felnyitotta.
Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságokat lakásváltoztatás,
költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból, annak feltörésével lopták
el.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva vagy
bukó állásban hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó,
ablakok stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.
rablás
Amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a
tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja, tagja,
tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha
a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot,
élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
járulékos rongálás
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén a biztosított
- épület(ek)ben,
- melléképület(ek)ben,
- építmény(ek)ben,
- ingóságokban,
- továbbá a biztosítottságtól függetlenül az épület(ek)ben,
melléképület(ek)ben (pl. nyílászárókban)
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással,
rablással vagy annak kísérletével összefüggésben, az elkövetés
érdekében keletkezett.
A Biztosító megtéríti a betöréses lopás vagy rablás biztosítási
események bekövetkezése vagy annak kísérlete esetén a velük
összefüggésben megrongálódott épületkárokat, biztosítási eseményen-
ként legfeljebb 200 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.2.2. kártérítési limitek
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége a biztosított ingóságok káraira
terjed ki és a kárkifizetés maximális értékeit az alábbi táblázatok
tartalmazzák. A Biztosító szolgáltatásának maximális terjedelme
aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult
meg a biztosítási esemény helyszínéül szolgáló biztosított épület (lakás)
esetében, az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses
lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.
állandóan lakott, üdülőterületi állandóan lakott épületek:
Állandóan lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított
állan ottlakásra berendezkedett, valamint életvitelszeen és
ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) ott tartózkodik.
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából állandóan lakottnak minősül
továbbá:
-
az állandóan lakott házhoz tartozó, a kockázatviselés helyén
lévő melléképület,
-
a többlakásos épületben lévő, állandóan lakott lakáshoz tartozó,
azzal egy tető alatt és a biztosított kizálagos
használatában lévő, a 2.3.1.1. pontban meghatározott
épületrész ( pl.: tároló, garázs),
- az állandóan lakott épülettel egy tető alatt lévő, vagy azzal
egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló zárt épületrész,
-
valamint a lakóépület földterületén álló, és a biztosított
kizárólagos használatában lévő melléképület is.
24
K&H lakásbiztosítás
Az "A" vagyoncsoport esetében nyújtható maximális kártérítési határ a
kárkori védelmi szinthez rendelt kártérítési limiten túlmenően az alábbi
táblázatban található tárolási módokhoz rendelt kártérítési limit szerint
módosul
ideiglenesen lakott épületek:
Ideiglenesen lakottnak minősül minden olyan lakóépület, amely nem
felel meg az állandóan lakott épületek kritériumainak.
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából minden esetben ideiglenesen
lakottnak minősülnek az alábbiak:
-
az építés alatt álló épület,
-
tanya,
-
külön kockázatviselési helyen található garázs, melléképület
-
valamint a teljesen lakatlan épület,
-
az ideiglenesen lakott házhoz, lakáshoz tartozó épületrész és
melléképület.
Ideiglenesen lakott épületek esetében az ingóságok kártérítésének
alapvető feltétele, hogy a r bekövetkezésének időpontjában a
biztosított épület vonatkozásában legalább a részleges mechanikai
védelem előírásai tel-jesüljenek.
Részleges mechanikai védelemnél
gyengébb védelmi szint megléte esetén a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége nem áll fenn.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító az "A" és a "B"
vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra vonatkozóan nem nyújt
rtérítést, míg a "C" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak
rtérítésének fel határa biztosítási eseményenként összesen
500 000 - 2 000 000 Ft közötti lehet az alábbi táblázatban foglaltak
szerint:
Ideiglenesen lakott életek esetében a Bizto biztosítási
időszakonként legfeljebb két alkalommal nyújt szolgáltatást.
2.5.2.2.3. kizárások, korlátozások
2.5.2.2.3.1. Abban az esetben, ha a biztosított épület nem beépített
utcasorban fekszik, és a legközelebbi állandóan lakott épület
telekhatára 100 m sugarú körnél távolabb van a biztosított épület
(lakás) telekhatárától, de ez a biztosított állandó bejelentett lakhelye,
illetve nem ez a biztosított állandó lakhelye, de állandó lakhelynek
minősül, ott a kártérítés felső határa biztosítási eseményenként a
védelmi szinttől függően legfeljebb 2 000 000 Ft.
2.5.2.2.3.2. A rtétés alapve feltétele, hogy a r
bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület (lakás)
vonatkozásában legalább a minimális mechanikai védelem előírásai
teljesüljenek.
2.5.2.2.3.3. A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület
esetében, amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka,
préselt faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat stb.).
2.5.2.2.3.4. A közös használatú helyiségekben elhelyezett ingóságok
nem biztosítottak.
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából közös
helyiségnek minősülnek azok az épületrészek, melyek nem a Biztosított
kizárólagos tulajdonában, használatában állnak.
2.5.2.2.3.5. A kárkifizetés semmilyen esetben sem haladhatja meg a
kárkori védelmi szinthez a fenti táblázatokban rendelt összegeket.
A Biztosító, a bizonyított biztosítási esemény esetén mindig a kár
időpontjában megle dettségi szinthez, valamint a rolási
szabályokhoz rendelt (fenti táblázatokban található) biztosítási összegig
áll kockázatban.
Amennyiben a kár úgy keletkezett, hogy a biztosított nem helyezte
üzembe az összes rendelkezésre ál biztonsági berendezést, a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
25
K&H lakásbiztosítás
n védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
“A “B” “C”
minimális mechanikai véde-
lem
200 000 1 000 000 4 800 000
részleges mechanikai véde-
lem
500 000 2 000 000 12 000 000
teljeskörű mechanikai véde-
lem,
vagy
részleges mecha-
nikai védelem és minimális
elektronikai jelzőrendszer
1 000 000 10 000 000 24 000 000
teljeskörű mechanikai véde-
lem és minimális elektroni-
kai jelzőrendszer
4 000 000 20 000 000 48 000 000
minimális vagy részleges
mechanikai védelem
és
teljeskörű elektronikai jelző-
rendszer
10 000 000 40 000 000
korlátozás
nélkül
teljeskörű mechanikai véde-
lem és részleges elektro-
nikai jelzőrendszer
n védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt
biztosítási eseményenkénti maximális
kártérítési limitek Ft
“A”, “B “C”
minimális mechanikai védelem --
részleges mechanikai védelem - 500 000
teljeskörű mechanikai delem,
vagy
szleges mechanikai
védelem és mini-mális elektronikai
jelzőrendszer
-
1 000 000
minimális vagy részleges
mechanikai védelem
és
teljeskörű
elektronikai jelzőrendszer
- 2 000 000
teljeskörű mechanikai védelem
és
mini-lis vagy részleges
elektronikai jelzőrendszer
- 2 000 000
n tárolási módok
biztosítási eseményenkénti
maximális kártérítési limit Ft
Tetszőleges módon tárolva 200 000
MABISZ minősítéssel rendelke
beépített és lezárt páncélkazettában
tárolva
1 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva
2 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva, amely fúrás
és nyitásérzékelővel ellátott és az
elektronikus jelzőrendszerbe bekötött.
10 000 000
2.5.2.2.3.6. A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás
rt, ha a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja, szerve vagy hozzátartozója) a biztosított
vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati)
ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés
felhasználásával a helyiség elhagyásakor - bármilyen rövid idejű
távozás esetén is - nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók
zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte.
2.5.2.3. épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási szerződésben (kötvényben)
megharozott kockázatviselési helyen, a biztosított épületek
épülettartozékainak kárait megtéríti a kötvényben meghatározott
kártérítési összeghatár erejéig, amennyiben a kár jelen pontban
meghatározott biztosítási esemény(ek) során keletkezett.
2.5.2.3.1. biztosított vagyontárgyak
A biztosított épülethez, melléképülethez tartozó, a 2.3.1.3 pontban
felsorolt vagyontárgyak.
2.5.2.3.2. biztosítási események
- a 2.5.2.2. betöréses lopás és rablás biztosítási eseményei
közül a betöréses lopás és a rablás, valamint
- a lopás.
Lopásnak minősül a biztosított épületek, építmények külső felületére
szakszerűen felszerelt, a járószinttől minimum 3 méter magasan
elhelyezett épülettartozékok leszerelése és eltulajdonítása.
2.5.2.3.3. kártérítési limit
A Biztosító biztosítási eseményenkénti kárkifizetési kötelezettségének
maximális értékeit (kártérítési limitet) a biztosítási szerződés (kötvény)
tartalmazza.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási idő-
szakonként legfeljebb egy alkalommal njt szolgáltatást.
2.5.2.3.4. kizárások, korlátozások
Betöréses lopás esetén:
- állandóan lakott és üdülőterületi állandóan lakott épület
esetén legalább a minimális mechanikai védelem,
- ideiglenesen lakott épület esetén a részleges mechanikai
védelem előírásainak kell teljesülnie.
A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület (lakás) esetében,
amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka, préselt
faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat, stb.).
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg a közös használatú helyiségekben felszerelt,
de saját tulajdonú épülettartozékok kárait.
Jelen kiegészítő biztosítás
szempontjából közös helyiségnek minősülnek azok az épületrészek,
melyek nem a Biztosított kizárólagos tulajdonában, használatában
állnak.
A kárkifizetés biztosítási eseményenként semmilyen esetben sem
haladhatja meg a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott
kártérítési limitet biztosítási eseményenként.
2.5.2.4. besurranásos lopás biztosítás
2.5.2.4.1. biztosítási esemény
besurranásos lopás
amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a nyitva felejtett (nem
bezárt) ajtón vagy ablakon keresztül a kockázatviselés helyén található
helyiségbe behatolt vagy a biztosított (vagy alkalmazottja, megbízottja,
tagja, tisztségviselője) jóhiszeműen beengedte
2.5.2.4.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a besurranásos lopás károkat a biztosított
ingóságokban biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb
50 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.4.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg azokat a besurranásos lopás károkat,
amelyek az épületekben, építményekben keletkeztek.
2.5.2.5. vandalizmus biztosítás
Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a 2.5.2.3. épülettartozékok lopás,
betöréses lopás és rablás biztosítása fejezetben meghatározott
kiegészítő biztosítással együtt köthető.
2.5.2.5.1. biztosítási esemény
vandalizmus
ltalan rokozás, amelynek során a biztosított vagyontárgy
tulajdonságai oly módon megváltoznak, hogy alkalmatlanná válik az
eredeti funkciója ellátására, illetve esztétikailag jelentős mértékben
károsodik
2.5.2.5.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti azokat a vandalizmusból ere zvetlen
költségeket, amelyeket idegen elkövető a kockázatviselés helyén az
alábbiakban felsorolt és biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben
azok más biztosítás alapján nem térülnek:
- kaputelefon(ok), elektromos kapuk, delmi rendszerek
vandalizmus kára(i):
a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított
épület(ek)hez tartozó és rendeltetésszerű használatban lévő
kaputelefon-rendszer(ek), elektromos kapuk vagy egyéb
védelmi rendszerek kültéri egységeinek szemmel tható
vandalizmus káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot
lehetetlenné teszik.
A Biztosító nem téríti meg:
- a beltéri (erősítő) egységekben,
- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben,
annak tartozékaiban keletkezett károkat.
- bejárati kapu(k), ajtók vandalizmus kára(i):
a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi be- illetve kijárati célt
szolgáló épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak, ajtajainak
vandalizmus káraira.
- építmények vandalizmus kára(i):
a biztosítási fedezet kiterjed a
biztosított tulajdonában lévő biztosított vagyontárgyak (rögzített
lámpatestek, padok, gyerekjátékok) vandalizmus káraira, ha
azok nem közösségi használatban vannak. A szabadban álló
építmény(ek) minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és
lezárt kertekben biztosítottak.
- szemetes kukák vandalizmus kára(i):
a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított tulajdonában lévő szeméttároló, szemetes
kukák vandalizmus káraira. A szeméttárolók csak minimum
150 cm magas keríssel ellátott és lezárt kertekben
biztosítottak.
- kerti dísznövények vandalizmus kára(i):
a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított tulajdonában lévő kerti dísznövények
vandalizmus káraira, amennyiben azok legalább 150 cm magas
kerítéssel ellátott és lezárt kert(ek)ben következtek be, ha a
kert(ek) nem lakóközösségi használatban van(nak). A cserép-
ben nevelt és tárolt dísznövények nem biztosítottak.
26
K&H lakásbiztosítás
- az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, valamint
a riasztórendszer, elektromos kapumozgató szerkezetek
vandalizmus kára(i)
- beépített napkollektorok és napelemek (vandalizmus) kára(i):
a
biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő,
biztosított épület(ek)re, építmény(ek)re felszerelt, üzembe
helyezett napkollektorok és napelemek vandalizmus káraira.
A Biztosító a vandalizmus károkból felmerülő költségeket
- biztosítási időszakonként összességében a biztosítási összegen
belül az épületek, építmények biztosítási összegének 0,5%-áig
fizeti,
- biztosítási eseményenként a Biztosí szolgáltatási kötele-
zettsége a biztosítási összegen belül legfeljebb 200 000 Ft.
2.5.2.5.3. kizárások, korlátozások
Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási
károk.
2.5.2.6. vakolatkárok biztosítása
2.5.2.6.1. biztosított vagyontárgyak
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosított vagyontárgyak az
épületek, építmények külső vakolata, vakolati rendszere, burkolata és
festése.
2.5.2.6.2. biztosítási események
- a 2.5.1.2. viharkárok biztosítási eseményei, és
- a 2.5.1.3., a) természetes vizek károkozása - biztosítási
események pontokban meghatározott biztosítási események.
2.5.2.6.3. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a 2.5.2.6.2. pontban meghatározott biztosítási
események miatt, a biztosított épületek, építmények vakolatkárait
biztotási eseményenként legfeljebb az épületek, építnyek
biztosítási összegének 10%-áig.
2.5.2.6.4. kizárások, korlátozások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
- a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;
- a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát, amennyiben
ugyanazon a helyen már korábban is károsodott és az újabb kár
az előzménykár javítását követő egy éven belül történt;
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás,
gombásodás, salétromosodás, peszesedés formájában
keletkeztek;
- belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben nem sérült
falrész esztétikai színezésére, festésére.
2.5.2.7. füst és korom által okozott károk biztosítása
A Biztosító megtéríti a biztosított épületben, a tűzkár nélküli füst- vagy
koromszennyeződésből származó károkat.
A biztosítási fedezet nem
terjed ki azokra a füst- vagy koromszennyeződési károkra, amelyeket
a kockázatviselés helyén kívül keletkező tűz okozott.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított által nem
rendeltetésszerű helyen és módon gyújtott tűz miatt keletkező füst- és
koromszennyeződésekre.
2.5.2.8. vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás keretén belül a Biztosító vállalja, hogy a K&H
lakásbiztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott kockázat-
viselési helyen, a biztosított épület(ek)ben a biztosított által folytatott
vállalkozói tevékenység tulajdonába tartozó vagy a vállalkozás által
használatra vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak kárait megtéríti a
szerződésben (tvényben) meghatározott biztosítási összeg és
feltételek szerint, amennyiben a kár a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási események során keletkezett.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított lakóépületben
(lakásban, főépületben) folytatott vállalkozási tevékenység biztosított
lakóépületben (lakásban, főépületben) elhelyezett vagyontárgyaira
terjed ki, amennyiben a tevékenységre igénybe vett terület nem haladja
meg a lakóépület (lakás, főépület) teljes alapterületének 1/3 részét.
2.5.2.8.1. biztosítható vagyontárgyak
a)
tárgyi eszközök vagyoncsoport:
- műszaki berendezések
- gépek
- üzleti berendezések
- irodai elektronikus berendezések és eszközök
- egyéb berendezések
- befejezetlen beruházások, amelyek tartósan, közvetlenül, vagy
közvetett módon szolgálják a biztosított vállalkozási
tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre
kerültek-e, vagy sem
b)
készletek vagyoncsoport:
- anyagok
- göngyölegek
- befejezetlen termékek és félkésztermékek
- késztermékek és áruk
c)
nem biztosítható vagyontárgyak:
- készpénz
- állatok
- lábonálló növényi kultúrák
- gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alá tartozó
járművek és alkatrészeik
- rendszám nélküli járművek
- értékpapír, értékcikk
- jövedéki termékek (pl. szeszesital, dohányáru, stb.)
- vegyszerek
2.5.2.8.2. biztosítási összeg, értékkövetés
A biztosítási összeget a szerződő határozza meg vagyoncsoportonként. A
biztosítási összeget új értéken (káridőponti új állapotba történő
újrabeszerzési, utánpótlási értéken) kell meghatározni és az nem
haladhatja meg összesítve a 2 000 000 Ft-ot. 2 000 000 Ft feletti
biztosítási összeg érvényesen nem köthető ki.
Befejezetlen termékek és félkésztermékek esetében aszültségi foknak
megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermékek esetében az
előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő- és szerelőipari
tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a legnagyobb
készletezett mennyiség szorzata képezi a biztosítási összeget.
Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb
készletezett mennyiség és a beszerzési ár, vagy előállítási költség
szorzata.
A biztosítási összegek indexálása a jelen szerződési feltétel 1.9.
értékkövetés pontjában foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy
az összes vagyoncsoport vonatkozásában a fogyasztói árindex kerül
alkalmazásra.
2.5.2.8.3. kizások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jogszabály szerint
nemesfémnek minősü anyagokra, drágakövekre, igazgyöngyökre,
valamint ezek felhasználásával készült ékszerekre, tárgyakra, bélyeg- és
érmegyűjteményekre, valamint készpénzre.
A Biztosító nem nyújt szolgáltatást abban az esetben, ha a tevékenység -
részben vagy teljesen - az alábbiak valamelyike:
27
K&H lakásbiztosítás
- mobiltelefon- vagy telekommunikációs eszközök kereskedelme
- híradástechnikai vagy számítástechnikai eszközök kereskedelme
- bizományos kereskedelem
- nem működő panzió, szálloda
- játékterem.
2.5.2.8.4. kárbejelentés és kárrendezési eljárás kiegészítő szabályai
Jelen kiegészítő biztosítás alapján ideiglenesen lakott épület esetében
a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
Alulbiztosítás esetén a jogkövetkezményeket a Biztosító jelen kiegészítő
biztosításra is alkalmazza a 1.8. biztosítási összeg, alulbiztosítás
pontban foglaltak szerint. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport,
vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új értékéhez aránylik
(aránylagos kártérítés).
A Biztosító kártérítése a kár időpontjában fennálló új értéken történik.
A kártérítés felső határa biztosítási eseményenként és biztosítási
időszakonként 2 000 000 Ft.
2.5.2.8.5. kártérítési limitek betöréses lopás biztosítási esemény
esetén
A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi
táblázat tartalmazza.
2.5.2.9. kényelmi csomag
2.5.2.9.1. okmányok beszerzése
A biztosítási szerződésben (kötvényben) szereplő biztosítási események
bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a velük összefüggésben
megsérült, megsemmisült vagy az ellopott személyi okmányok
pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek igazolt költségét, biztosítási
időszakonként és szerződésenként legfeljebb két alkalommal, összesen
legfeljebb 50 000 Ft összeghatárig.
Jelen fedezet nem terjed ki a
kockázatviselés helyén kívül bekövetkező biztosítási eseményekre.
Jelen záradék értelmében okmánynak a biztosított tulajdonát képező,
az alábbiakban felsoroltak minősülnek:
- személyi igazolvány,
- lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,
- egyéni vállalkozói igazolvány,
- diákigazolvány,
- TAJ-kártya,
- adóigazolvány,
- születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat,
- közlekedési okmányok: vezetői engedély (jogosítvány), forgalmi
engedély, kékkártya, gépjármű törzskönyv, nemzetközi vezetői
engedély, kishajó hajólevele.
2.5.2.9.2.
bankkártya letiltás
A Biztosító megtéríti a biztosított hitelkártyájának vagy lakossági
folyószámlájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása
következtében szükségessé vált kártyaletiltás díját
kizárólag az érintett
pénzintézet által kiállított igazolás alapján,
biztosítási időszakonként és
szerződésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 10 000 Ft
összeghatárig.
Nem téríti meg a Biztosító a hitel- vagy bankkártya ellopása miatt
bekövetkezett egyéb károkat és egyéb költségeket.
2.5.2.9.3.
zárcsere
A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása, a biztosított saját
maga általi kizárása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét
szükségessé vált cseréje esetén a Biztosító megtéríti a zárcsere
számlával igazolt ltségét, biztotási időszakonként és
szerződésenként legfeljebb két alkalommal, biztosítási eseményenként
legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.9.4.
fagyasztott élelmiszerek megromlása
A Bizto megtéti a kockázatviselés helyén
fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlása
esetén azok újrabeszerzési értékét, ha
- azok megromlása a biztosítási szerződésben (kötvényben)
szereplő biztosítási események következménye, vagy
- az elektromos áramszolgáltató minimum 8 órás folyamatos
szolgáltatás-kimaradása miatt keletkezett.
Az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye
szerint illetékes áramszolgáltató által kiállított igazolással kell
bizonyítani a biztosítottnak.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb összesen 50 000 Ft
összeghatárig nyújt szolgáltatást.
A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a fagyasztókészülék vagy az
ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.
2.5.2.9.5.
felelősségbiztotással rendelkező, illeleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési
eszköz, lakocsi, unfu tartokainak, tartalék
alkatrészeinek térítése
A Biztosító megtéríti biztosítási időszakonként legfeljebb 250 000 Ft
összeghatárig a kockázatviselés helyén tárolt, felelősségbiztosítással
rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -,
motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó be nem épített
tartozékaiban, tartalék alkatrészeiben keletkezett károkat, amelyeket a
szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási események okoz-
tak.
Nem minősülnek tartozéknak, illetve tartalék alkatrészeknek a
járművek fődarabjai.
2.5.2.10. háztartási elektromos berendezések garancia időn túli
javítási költségeinek térítése
Jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító megtéríti a
biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén használt és ott
károsodott elektromos árammal működő háztartási berendezések,
különösen a
- műsorvevő és híradástechnikai készülékek,
- mosó- és szárítógépek, vasalók,
- mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- közérzetjavító készülékek (pl. párologtató, ventillátor),
- kozmetikai berendezések (pl. epillátor, borotva, hajszárító),
- hűtő- és fagyasztó berendezések,
- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések
garancia (szavatossági) és jótállási időn túli javítási költségeit,
amennyiben a hiba a vagyontárgy rendeltetésszerű használatát gátolja.
A Biztosító helytállási kötelezettsége az alábbiak együttes fennállása
esetén áll fenn:
- a biztosított rendelkezik a károsodott vagyontárgy vásárlási
számlájával, érvényesített garancialevelével,
- a gyártóra kötelező vagy a gyártó által vállalt garancia
(szavatossági) és jótállási idő lejárt, a biztosított a károsodott
vagyontárgyat a saját költségén javíttatná,
28
K&H lakásbiztosítás
n védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt
biztosítási eseményenkénti maximális
kártérítési limitek Ft
tárgyi eszköz készlet
minimális mechanikai védelem 500 000 500 000
minimális mechanikai védelem és
elektronikai védelem VAGY rész-
leges mechanikai védelem
1 000 000 1 000 000
- a kár helyreállítása (javítás), és a garancia (szavatossági) illetve
a jótállási idő lejárta között legfeljebb a garancia (szavatossági)
idő vagy jótállási idő közül a hosszabbik idejével azonos
időtartam, de legfeljebb 2 naptári év telt el,
- a hiba garanciális hiba,
- a javítás a garancialevélben felsorolt márkaszervizek valame-
lyikében történt.
A Biztosító helytállási kötelezettsége a javításról kiállított számla
értékének 50 %-ig terjed. A Biztosí biztosítási időszakonként
legfeljebb két alkalommal, de legfeljebb összesen 50 000 Ft összeg-
határig nyújt szolgáltatást.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a telekommunikációs
és számítástechnikai eszközökre.
2.5.2.11. háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
2.5.2.11.1. Jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító
megtéríti a biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén
használt és ott károsodott, elektromos árammal működő alábbi
háztartási gépek:
- mosó- és szárítógépek, vasalók,
- mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- hűtő- és fagyasztó berendezések,
- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések,
illetve ezek bármely részének váratlanul, előre nem látható módon,
rövid zárlat vagy belső eredetű részleges vagy teljes fizikai
károsodás miatt bekövetkezett kárait.
2.5.2.11.2. A Biztosí biztosítási időszakonként legfeljebb t
alkalommal, de biztosítási időszakonként összesen legfeljebb
200 000 Ft összeghatárig téríti meg az indokolt és igazolt javítási,
helyreállítási vagy újrabeszerzési költségeket.
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
- a telekommunikációs és számítástechnikai eszközökre,
- a műsorvevő és híradástechnikai készülékekre,
- a közérzetjavító készülékekre (pl. párologtató, ventillátor),
- a kozmetikai berendezésekre (pl. epillátor borotva, hajszárító).
- valamint egyéb, a 2.5.2.11.1. pontban fel nem sorolt háztartási
gépekre.
Nem téríti meg a Biztosító:
- a szándékos rongálásból, a kezesi utasístól eltérő
használatból származó károkat,
- a kopó alkatrészek cseréjének, továbbá az előírt karbantartási
munkák költségeit,
- az olyan hibák vagy hiányosságok miatt keletkező károkat,
amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a szerződő és a
biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerniük kellett,
függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a
Biztosító ismerte-e vagy nem,
- azokat a károkat, amelyek:
- oka közvetlenül vagy közvetve bármely közüzemi, gáz-, z-
vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, holdas vagy
rádióhullámú adatátviteli csatorna kimaradása vagy
megszakadása;
- amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint a biztosított
vagyontárgy gyártója vagy szállítója felelős.
Nem minősül biztosítási eseménynek a vagyontárgy leejtése, lesodrása.
2.5.2.12. szolgáltatás kimaradás biztosítás
A Biztosí megtéríti a közüzemi szolgáltatás (villamos energia,
zszolgáltatás, táv szolgáltatás, közműves ivóvízellás és
szennyvízellátás) 24 órát meghaladó folyamatos szolgáltatás
kimaradása esetén a szolgáltatás kimaradás miatt a kockázatviselés
helyén, a biztosított vagyontárgyakban keletkező kárt.
A szolgáltatás kimaradás tényét és időtartamát a biztosítottnak, a
kockázatviselési hely szerint illetékes közüzemi szolgáltató által kiállított
igazolással kell igazolnia.
A Biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb
25 000 Ft összeghatárig téríti meg a felmerült kárt.
Nem ti meg a Biztosí a kockázatvises helyén lévő
fagyasztószekrényben, tőládában tárolt élelmiszerekben az
elektromos áramszolgáltató szolgáltatás-kimaradása miatt keletkező
károkat.
A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha a szolgáltatás kimaradáson kívül
más károsító nyező (tervezési, kivitelezési vagy karbantartási
hiányosságok, illetve nem rendeltetésszerű üzemelés) is közrehatott a
kár bekövetkezésében.
2.5.2.13. kisállat-biztosítás
2.5.2.13.1. a Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonát
pező vagy tartásában lévő mikrochippel ellátott (mikrochip:
elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat
szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas és az ISO
11784 szabnynak megfelel), szakszerűen vezetett Kisállat
Egészségügyi Könyvvel rendelkező egészséges kutya (Canis familiaris),
valamint ugyanezen feltételeknek megfelelő macska (Felis silvestris
catus) sszefoglaló ven: killat) baleset vagy betegg
következtében felmerülő állatorvosi költségek rítésére, valamint
baleset miatti elhullására.
Jelen kiegészítő biztosítás keretében biztosíthatók a 6 hónapnál
idősebb és 8 évesnél fiatalabb, fent megjelölt kisállatok.
A biztosítási fedezetbe vonhatósági korhatár vizsgálata a jelen feltételek
szerinti biztosítási esemény bekövetkezését követő kárbejelentés
megtételekor történik meg. A nyolc éves életkort elérő állatok
vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítás
hatálya alatt változatlanul fennáll abban az esetben, ha az állat születési
időpontja és a jelen kiegészítő biztosítás megkötése között kevesebb,
mint nyolc év telt el és az állat a fentiekben meghatározottaknak már a
jelen kiegészítő biztosítás megkötésekor megfelelt.
2.5.2.13.2. jelen kiegészítő biztosítás területi hatálya Magyarország.
2.5.2.13.3. a Biztosító szolgáltatása, biztosítási összeg
A jelen kiegészítő biztosítás tekintetében a Biztosító kártérítésének felső
határa a biztosítási összeg, amely azonban érvényesen nem haladhatja
meg a 100 000 Ft-ot. A Biztosító kártérítésének felső határa független
a biztosított kutyák, macskák számától.
2.5.2.13.4. a Biztosító szolgáltatásának korlátozása
A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási
összegen belül káreseményenként és biztosítási időszakonként az
alábbi táblázatban meghatározott kártérítési limitek erejéig nyújt
kártérítést.
A Biztosított a megállapított kárösszegből biztosítási eseményenként
10 000 Ft önrészesedést maga visel.
29
K&H lakásbiztosítás
biztosítási események kártérítési limitek
baleset miatti állatorvosi kezelés
25 000 Ft/kár,
100 000 Ft/biztosítási időszak
betegség miatti állatorvosi kezelés
25 000 Ft/kár,
100 000 Ft/biztosítási időszak
baleset miatti elhullás 100 000 Ft
2.5.2.13.5. biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított állat betegség vagy
baleset miatt szükségessé váló állatorvosi kezelése, valamint baleset
miatti elhullása.
Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:
- az állatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből
származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy esetleg
ezeket eltérő helyen és/vagy időben végezték,
- az állatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből
származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az
állatorvosi kezelések a balesetből vagy a betegségből
közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a
konkrét betegség szövődményei miatti kezelések, illetve a hibás
orvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),
- a betegségek kiújulásából származó állatorvosi kezeléseket,
ggetlenül attól, hogy az állatot korábban gyógyultnak
nyilvánítottak.
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha
egy magyarországi skhelyű, államilag elismert állatorvosi
végzettséggel és működési engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen
tevékenység végzésére jogosult állatorvosi egészségügyi intézmény
végzi.
baleset:
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából balesetnek minősül
minden olyan hirtelen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem
látható esemény (kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely a
biztosított állat állatorvosi (állatkórházi, klinikai) kezelését teszi
szükségessé. Balesetnek minősül a mérgezés, a különféle tárgyak
idegen test – lenyelése is.
betegség:
A biztosítás szempontjából betegségnek minősül minden
olyan kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális
kórokozók) által okozott fertőző megbetegedés, továbbá nem fertőző
szervi betegségek, amelyek a biztosított állat állatorvosi (állatkórházi,
klinikai) kezelését teszi szükségessé.
baleset miatti elhullás:
Biztosítási esemény az a baleset, amelynek
következtében a biztosított állat a balesetet követő 30 napon belül
elhullik.
állatorvosi kezelési költség:
A jelen biztosítás szempontjából állatorvosi
kezelési költség alatt értendő a biztosított állat baleset vagy betegség
miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, a balesettel
vagy betegséggel összefüggésben szükségessé váló laboratóriumi és
palko vizsgálatok díja, a biztotott állat gyógykezelésével
összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára,
valamint a biztosított állatot kezelő állatorvos által az állatnak
közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára.
Jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi kezelési
költségeinek körébe az alternatív gyógyászati módszer alkalmazásával
kapcsolatos költségek, még akkor sem, ha azt szakképzett állatorvos
nyújtja.
2.5.2.13.6. várakozási idő
Jelen kiegészítő biztosítás hatálya alatt a Biztosító kockázatviselése
betegség biztosítási esemény esetében 15 nap várakozási idő leteltét
követően, tehát a kiegészítő biztosítás létrejöttétől számított 16. nap 0
órakor kezdődik.
2.5.2.13.7. kizárások
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha
olyan baleset következménye, amely a biztosítási szerződés hatálya
alatt történt, illetve olyan betegség következménye, amely a biztosítási
szerződés hatálya alatt történt, és a biztosítási szerződés megkötésétől
számított 15 napos várakozási idő letelte után kezdődött.
Jelen kiegészítő feltételek szerint nem minősülnek biztosítási
eseménynek a 3. számú mellékletben felsorolt betegségek miatt
végzett állatorvosi beavatkozások, és a biztosító nem téríti meg az ezzel
kapcsolatos költségeket.
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint nem minősülnek biztosítási
eseménynek az alábbi állatorvosi kezelések, és nem téríti meg a
biztosító az alábbi állatorvosi kezelések költségeit:
- amelyet a biztosísi szerződés bármely okból tör
megszűnése után végeztek,
- amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegséggel,
annak kiújulásával, vagy bekövetkezett balesettel kapcsolatban
végeztek,
- amelyet betegség koczat esetén az előírt 15 napos
várakozási idő tartama alatt kezdődő betegséggel kapcsolatban
végeztek,
- a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavatkozások
(pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések) és
vizsgálatok költségei,
- az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási
műtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül indokolttá),
- a kozmetikai jelle beavatkozások, tétek (pl. fül- és
farokvágás, fogkezelés és -tlás, karmok eltávolítása)
költségei,
- az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett
here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre
visszavezethető balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi
beavatkozások, műtétek költségei,
- a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések,
- az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint
az állat képzésével kapcsolatos kezelések,
- az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek
kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy
diagnosztizált betegség következménye,
- a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek ilyen például
a veszettség – kezelési költségei,
- az idegen tárgy lenyeléséből származó állatorvosi kezelés, ha
nem telt el legabb tizenkét hónap a kobbi ilyen
kárbejelentéstől.
Ha a kár valószínűsíthetően, az eset körülményeiből adódóan, a
fentiekben felsorolt egy vagy több okból következett be, úgy az
ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a kár a fenti okokból
következett be. A vélelem megdöntése a szerződőt/biztosítottat terheli.
Nem téríti meg a Biztosító
- az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állatorvos
igazolja, hogy az állat szállítása súlyosan veszélyeztetné a
kisállat egészségét,
- az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta
költségeit,
- azon állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem
képezi a kezelés lényegi részét ilyen például az állat
állatorvoshoz szállításának költsége,
- a kisállat eutanáziájának (végleges elaltatásának) költségeit,
kive az állat megszüntethetetlen vagy csak hoss
időtartamú kezeléssel megszüntethető szenvedése esetében,
- a baleset miatti elhullás biztosítási esemény igazolására
szolgáló állatorvosi kórlap kiállításának költségét,
- az állatorvosi rendelő vagy állatkórház hivatalosan meghirdetett
árlistáján szereplő, az egyes beavatkozásoknál megjelölt
díjaknál magasabb költségeket,
- azokat a költségeket, amelyek olyan balesetl vagy
betegségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a
biztosított által az állat gondozásával megbízott személy
szándékolt magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.
- kisállat tetemének szállításával, temetésével, elhamvasztásával
vagy más módon történő kezelésével összefüggő költségeit.
2.5.2.13.8. mentesülés
A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak minősül, így a
biztosító mentesülésére adhat alapot különösen:
- az állat kínzása,
- az állat gondozásának elhanyagolása,
- baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos értesítésének
elmulasztása,
30
K&H lakásbiztosítás
- az állatorvos által előírt, illetve ajánlott kezelés elmulasztása, az
előírástól eltérő alkalmazása,
- a mindenkor hatályos állategészségügyi vagy állatvédelmi
jogszabályok megszegése.
2.5.2.13.9. a kárrendezéshez szükséges dokumentumok
A baleset vagy betegg miatti kezelés biztosítási esemény
kárbejelentéséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző
állatorvos által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tartalmaznia kell
a következőket:
- a tulajdonos neve, címe,
- a betegséggel kapcsolatos kórelőzmény (anamnézis),
- a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),
- az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket (terápia),
azoknak időpontját, a biztosított állat azonosítására szolgáló
adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító
adatok, Kisállat Egészségügyi Könyv).
A baleset miatti elhullás biztosítási esemény bekövetkezésekor
szükséges csatolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő
adatokkal:
- a tulajdonos neve, címe,
- megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében
hullott el,
- a baleset bekövetkeztének és az állat elhullásának dátuma,
- a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve,
születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok, Kisállat
Egészségügyi Könyv).
2.5.2.14. tetőbeázási károk biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító megtéríti a biztosított
épület(ek)en belüli, a biztosított épület tetejéről történő, a lapos- és
magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panel-
hézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta
beázási rokat, amelyek a biztotott életben keletkeztek,
amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.
A kártérítés nem terjed ki:
- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés,
tetőjavítás) költségeire,
- a biztosított epület(ek)en belüli ingóságokban keletkezett
károkra (azok biztosítottságától függetlenül),
- az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének
elégtelensége miatt keletkezett károk megtérítésére.
Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás
ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a Biztosító
kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó
hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt
időpontját követő egy éven túl történt.
2.5.2.15. garázsban tárolt gépjármű biztosítása
2.5.2.15.1. A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén, garázsban
tárolt gépjárműben a szerződési feltételek 2.5.1.1. tűzkárok biztosítása,
a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása, 2.5.1.3. vízkárok biztosítása és a
2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása alapján bekövetkezett károkat.
A kártérítés feltétele, hogy a gépjármű a fenti pontokban meghatározott
biztosítási események miatt a kockázatviselés helyén található és a
biztosítás keretein belül biztosított garázsban károsodott.
2.5.2.15.2. Biztosított gépjármű kizárólag a szerződési feltétek 1.1.
pontja szerinti biztosított(ak) tulajdonát képező vagy általa lízingelt
személygépjármű vagy maximum 3,5 tonna megengedett össztömegű
tehergépjármű.
2.5.2.15.3. Biztosító szolgáltatása a javítással helyreállítható károk
esetén:
A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgy
magyarországi átlagos árszínvonalának megfelelő számlával igazolt
helyreállítási költségét téríti meg.
Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a
javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben az alkatrész sérülése
gazdaságosan nem javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás
költségét téríti a Biztosító, amely költségen belül az alkatrészár nem
lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX
rendszerben megtalálható alkatrészár.
A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a biztosító cserére
vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a törött üveg a
hatósági üzemben tartási előírások szerint nem javítható.
A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési
költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költségét pedig
csak akkor, ha a jármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre
szorul. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a Biztosító az
értékemelkedést levonja. A karosszéria részleges fényezési költségét a
Biztosító változtatás nélkül megtéríti.
A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén a
beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést a Biztosító levonja
(káridőponti avult értéken térít).
2.5.2.15.4. Biztosító szolgáltatása totálkár esetén:
A Biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha a
helyreállítási költség eléri, illetve meghaladja a jármű (biztosított
vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének
60%-át.
A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti forgalmi
értéken történik, amelynek meghatározására az EUROTAX adatai
szolgálnak. A biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti
forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs)
értékét. Amennyiben a biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni
kívánja, de azt a biztosító által meghatározott összegért nem tudja, ez
esetben a biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy indokolt
esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csökkenti.
Ha a biztosított a biztosító jóváhagyása nélkül a maradványt (roncsot) a
bizto által mellatott maradványérték (roncsérték) alatti
összegért értékesíti, ez esetben a biztosító az értékkülönbözetet nem
téríti meg. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában
marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.
Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak
fizetendő illetéket és adót a biztosítottnak csak akkor téríti meg a
biztosító, ha a biztosított hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket,
adót megfizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult. A biztosító az
ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a biztosított hitelt érdemlően
igazolja, hogy az ÁFA-t megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe
vételére nem jogosult.
2.5.2.15.5. egyéb biztosítási szerződés alapján megtérülő károk
önrészesedésének térítése
A Biztosító megtéríti a jelen fedezet alapján a kártérítésnél alkalmazott,
a kárösszegből levont és az Ügyfél számára ki nem fizetett
önrészesedés összegét, amennyiben a - 2.5.2.15.1. pontban
meghatározott biztosítási esemény által - keletkezett kár bármilyen
egyéb biztosítási szerződés alapján megtérült. A fentiek szerinti
kártérítés feltétele, hogy az egyéb biztosítási szerződés szerződője
megegyezzen a jelen szerdési feltételek 1.1. pontjában
meghatározott biztosítottal.
2.5.2.15.6. nem téríti meg a Biztosító:
- nem személygépjármű kategóriájú jármű, a 3,5 tonna megen-
gedett össztömeg feletti tehergépjármű, illetve veterán
használati vagy muzeális minősítéssel rendelke
járművek kárait;
- a gépjár be nem épített tartozékaiban, tartalék
alkatrészeiben keletkezett károkat;
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat;
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat;
- tűz és robbanás esetén nem térül a gépjárműben keletkezett
kár, amennyiben a tűz a gépjárműből indult ki;
- nem biztosított garázsban, a kockázatviselés helyén található,
de épületnek nem minősülő helyen, illetve a szabadban tárolt
gépjármű kárát.
31
K&H lakásbiztosítás
A Biztosí biztosítási időszakonként - függetlenül a gépjárművek
szától - 1 alkalommal, összesen legfeljebb 2 000 000 Ft összeg-
határig nyújt kárrítést.
2.5.2.16. K&H lakásszerviz 24/7
A K&H lakásszerviz 24/7 szolgáltatás az év minden napján 0-24 óráig áll
rendelkesre, és a lehe legrövidebb időn belül vészelhárító szakembert
vagy mesterembert küld, továbbá átvállalja ennek költségeit, vagy
szakiparost szervez alábbiak szerint.
A szolgáltatást a K&H Biztosító segítségnjtási megbízottja, a Europ
Assistance Magyarország Kft. nyújtja.
2.5.2.16.1.
hiba és vészelhárís
Vészelhá szakember segítg igényelhe, ha a biztosított épület
gépészeti, műszaki berendeseinek meghisodása vagy váratlan külső
mechanikai behatás következtében olyan esemény vagy meghibásodás
következik be, amely rgős elhárítást tesz szükségessé a további rok
vagy károsodás, illetve balesetveszély megezése érdekében, és a
biztosítási szerződés által fedezett biztosítási események rébe tartozik,
és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.
Mesterember kiküldése igényelhető, ha a biztosított épület gépészeti,
műszaki berendeseinek meghibásodása vagy váratlan külső mechanikai
behatás következtében előállt esemény vagy hiba nem igényel sürgős
elhárítást, de a biztosísi szerződés által fedezett biztosísi esenyek
körébe tartozik, és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.
Elsődlegesen a következő szakmákban (amennyiben ezekre a biztosítási
szerződés kiterjed):
- víz-, gáz-, fűtésszerelő
- tetőfedő
- üveges
- villanyszerelő
- zárjavító
- lakatos
továbbá biztosítási eseménytől függetlenül duguláselhárító.
A vészelhárító szakember vagy mesterember külsének elbírálása a
Biztosító segítgnyújtási megbízottjának hatásrébe tartozik.
2.5.2.16.2. a Biztosí által vállalt költségek
A Biztosító megzottja által ldött vészelhárítónak vagy mesterembernek
a hibaelhárítás érdekében felmelt költségeit, mint
- kisllási díj
- munkadíj
- anyagköltség
a Biztosí eseményenként legfeljebb 35 000 forint összeghatárig
(de összesen legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott
biztosítási összeg vagy kártérítési összeg erejéig) llalja át, amennyiben a
biztosítási szerződés erre fedezetet nyújt.
Hiba- és szelhárítás esetén a 35 000 forint összeghatár feletti
költségeket közvetlenül a vészelhárító szakember vagy a mesterember
résre a Biztosítottaknak a helysnen ki kell egyenlíteniük. Azt követően
a biztosított a telefonos diszpécserl megtett kárbejelentése alapján a
Biztosító illetékes kárrendezési egygétőla szerződési feltételek szerint
– utólagos kárrendezést igényelhet.
A hiba- és vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhaszlt
anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegye fajtájúak,
kategóriájúak lehetnek, a szelhárís célja a szhelyzetet megelőző
állapot helyrllísa.
A rendszeres karbantartás elmulasztása következtében - vagy amiatt,
hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges
javításokat nem végezték el - ugyanazon a helyen ismételten
előforduló, a vészhelyzetet előidéző hiba vagy esemény elhárításának
ltségeit a Biztosító nem köteles fedezni, így a szolgáltatás
megrendelése esetén azok a K&H lakásszerviz 24/7 szolgáltatást
igénybe vevőt terhelik.
2.5.2.16.3. A hibaelhárítás igénybevételének módja:
A Biztosító megbízottja a K&H lakásszerviz 24/7 szolgáltatás igénylése
esetén a bejelentést követő, lehető legrövidebb időn belül vészelhárító
szakembert vagy mesterembert küld a helyszínre.
A szolgáltatás igénylése elérhető a
(+36 80) 200 799
telefonszámon, amely hétvégén is, éjjel-nappal elérhető.
Az igényléskor meg kell adni:
- a biztosítási kötvényszámot,
- a szerződő nevét
- a kockázatviselés helyét (káresemény helyszínének címét).
2.5.2.16.4.
szakiparos
szervezése
A vészelhárító szakember vagy mesterember igénylésén túl, azokban az
esetekben, amelyekre a biztosítási szerződés nem terjed ki, bizonyos
szakmunkák elgzéséhez a Bizto az alábbi szakiparosok
szervezését vállalja:
- víz-, gáz-, fűtésszerelő,
- villanyszerelő,
- klímaszerelő,
- riasztószerelő
- zárjavító, lakatos,
- tetőfedő,
- üveges,
- duguláselhárító.
A munka elvégzésének összes költge (kisllás, munkaj,
anyagköltség) ilyen esetben a szolgáltatást igénybe vevőt terheli.
A szakiparos szervezése csak akkor vehető igénybe, amennyiben az
esemény vagy hiba a biztosítási szerződésben meghatározott
kockázatviselési helyen következett be, valamint a biztosítási szerződés
érvényes, továbbá biztosítási díjjal rendezett.
2.5.2.17. munkanélküliség biztosítás
2.5.2.17.1.biztosítási esemény
munkanélkülivé válás
Határozatlan ide munkaviszonyban álló alkalmazottnak a
kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, a mindenkor hatályos
magyar jogszabályok alapján magyar illetékességgel rendelkező
hatóságnál bejelentett munkanélkülivé, álláskeresővé válása és ezzel
összefüggésben munkanélküliséggel, álláskereséssel összefüggő,
járadékra lláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói
járadék) való jogosultság szerzése.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja: a munkanélkü-
liséggel, álláskereséssel összeggő járadékra va jogosultg
megszerzésének napja.
2.5.2.17.2.biztosítottak köre
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítottnak minősül az 1.1.
pontban foglaltakon túlmenően az alábbi valamennyi feltételt is teljesítő
természetes személy:
- aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a 18. életévét
betöltötte, de a 65. életévét még nem töltötte be (az életkor
meghatározásakor a tárgyévből ki kell vonni a biztosított
születési évét),
- a biztosítási esemény bekövetkezése előtt minimum 6 hónapos,
határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezett.
2.5.2.17.3.a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító vállalja a biztosított munkanélkülivé válása esetén a
munkanélküliség időtartamára, a kockázatviselési helyre vonatkozóan
felmerülő rezsi költségek (villamos energia, gázszolgáltatás, távhő
szolgáltatás, közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) számla
ellenében történő megtérítését az alábbiak szerint.
32
K&H lakásbiztosítás
A Biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítás szerződéskötésétől
számított 6 hónap várakozási idő eltelte után kezdődik.
A biztosított munkanélküliségének első hónapjára esedékes rezsi
költségeket a Biztosító nem téríti meg (önrészesedés).
A Biztosító első szolgáltatási kötelezettsége a biztosított
munkanélküliségének első napjától számított egy naptári hónap elteltét
követő hónapra esedékesváló rezsi költség vonatkozásában merül fel.
A biztosított folyamatos munkanélkülisége esetén a Biztosító
szolgáltatási kötelezettsége havonta, a munkanélküliség 2. hónapjától
kezdve, a mindenkor esedékessé váló aktuális hónapra felmerülő rezsi
költségek vonatkozásában áll fenn. A Biztosító a felmerülő rezsi
költségeket havonta legfeljebb összesen 20 000 Ft összeghatárig téríti
meg. A Biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 3 havi rezsi
költség megtérítését vállalja.
A Biztosía biztosítottnak a kockázatviselés tartamán belül ismételten
bekövetkező munkanélkülivé válása esetén is kötelezettséget vállal az
aktuális szolgáltatási összegek teljesítésére. A kockázatviselés tartamán
belül ismételten bekövetkező biztosítási eseménnyel kapcsolatban
azonban a Biztosító csak abban az esetben teljesít szolgáltatást, ha a
biztosított a két ilyen biztosítási esemény között legalább 6 hónap
időtartamú, folyamatos munkaviszonyban állt. Jelen biztosítási feltételek
szerint folyamatos munkaviszonynak minősül a megszakítás nélküli
munkaviszony, valamint, ha a Biztosított kettő munkaviszonya között
legfeljebb 15 naptári nap telt el. Az önrészesedést minden egyes
biztosítási eseménnyel kapcsolatban alkalmazni kell.
A Biztosítónak joga van a biztosítási szolgáltatási igényt elutasítani,
amennyiben a munkanélküliség a biztosított önhibájából vagy saját
kezdeményezése folytán következett be.
2.5.2.18. túlfeszültség biztosítás
2.5.2.18.1. biztosított vagyontárgyak, biztosítási esemény
Jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító megtéríti a biztosított
tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén használt és ott károsodott,
elektromos árammal működő
- telekommunikációs és számítástechnikai eszközök,
- műsorvevő és híradástechnikai készülékek,
- riasztórendszerek,
- mosó- és szárítógépek, vasalók, mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- hűtő- és fagyasz berendezések, főző, sütő, és melegí
funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések, illetve ezek bármely részének
váratlanul, előre nem látható módon, a szolgáltatott (közüzemi)
vagy vásárolt (szabadpiaci) villamosenergia hálózat feszültség-
megnövekedése miatt bekövetkezett kárait.
2.5.2.18.2. kártérítés mértéke, önrészesedés
A jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosított az indokolt és igazolt
javítási, helyreállítási vagy javíthatatlanság, ill. gazdaságtalan javítás
esetén az újrabeszerzési költségek mértékéből káreseményeként
10 000 Ft–ot maga visel (önrészesedés).
A 10 000 Ft-os önrészesedéssel csökkentett kárösszeget a Biztosító
biztosítási eseményenként legfeljebb a kötvényben (fedezetet igazoló
dokumentumban) meghatározott limit erejéig téríti meg.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb két alkalommal nyújt
kártérítést.
2.5.2.18.3. kizárások, korlátozások
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
- a közérzetjavító készülékekre (pl. párologtató, ventillátor),
- a kozmetikai berendezésekre (pl. epilátor, borotva, hajszárító)
- a kerti gépekre (fűnyíró, kasza, elektromos olló, sövényvágó,
fűszegélynyíró, láncfűrész, stb.)
- elektromos barkácsgépekre (fúrógép, köszörű, sarokcsiszoló,
gyalu, stb.)
- azon elektromos árammal működő eszközökre és azok bármely
szére, amelyek a jelen kiegészítő biztosítási feltételek
biztosított vagyontárgyak pontjában nem kerültek felsorolásra.
Nem téríti meg a Biztosító:
- a szánkos rongálásból, a kezelési utasítástól elté
haszlatból származó károkat, szakszerűtlen
beavatkozásokból eredő károkat, nem a gyártó által előírt
módon elvégzett átalakításból, módosításból eredő károkat
beleértve a szakszerviz vagy márkaszerviz által végzett
tevékenységet is, illetve a karbantartás hiányából vagy nem
megfelelő karbantartásból származó károkat,
- a ko alkatrészek cseréjének, továbbá az eírt
karbantartásnak a költségeit,
- az olyan hibák vagy hiányosságok miatt keletkező károkat,
amelyek már e kiegészítő biztosítás hatályba lépésekor a
szerződő és a biztosított számára ismertek voltak, vagy
ismerniük kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy
hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem,
- azokat a károkat, amelyekért jogszabály, vagy szerződés szerint
a biztosított vagyontárgy gyártója vagy szállítója felelős,
- saját tulajdo áramfejlesz (pl. aggregátor, generátor,
napelem) által termelt villamos energia feszültség
megnövekedéséből eredő károkat.
A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a kártérítési igény
elbírálásához általa megbízott szakértőt vegyen igénybe a készülék
bevizsgálása céljából és a biztosítási eseményt a szakértő által kiállított
szakvélemény alapján bírálja el. A Biztosító által megbízott szakértő
költségét a Biztosító fizeti meg.
2.5.2.19. fedezet építés, bővítés alatt álló épületekre
2.5.2.19.1. biztosítási események, kártérítés mértéke
Jelen kiegészítő fedezet értelmében a felek megállapodnak abban,
hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak
változatlan érvényben hagyásával a biztosítási szerződés hatálya alatt a
Biztosító kockázatviselése kiterjed az építés, valamint az építési
engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek
teljes állagára – beleértve azok beépített és még be nem épített
alkotórészeit és tartozékait is a jelen szerződési feltételek 2.5.1.1.
tűzkárok biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása, 2.5.1.3. vízkárok
biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása bekezdésekben
meghatározott biztosítási eseményekre az ezen pontokban és ezek
alpontjaiban részletezett összes feltétel figyelembe vételével.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa az épületek, építmények
vagyoncsoport kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)
meghatározott biztosítási összege.
A jelen kiegészítő fedezet alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed
a szerződési feltételek 2.5.2.2. bekezdésben meghatározott betöréses
lopás, rablás és járulékos rongálás biztosítási eseményekre oly módon,
hogy az építés alatt álló épület még be nem épített alkotórészeinek és
tartozékainak káraira az ingóságok „C” vagyoncsoportjára vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezen biztotási események
tekintetében az ideiglenesen lakott ingatlanokra vonatkozó kártérítési
limitek, védelmi előírások és egyéb feltételek érvényesek.
2.5.2.19.2. a Biztosító szolgáltatása
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatása a
szerződési feltételek 2.6. bekezdésben foglaltak szerint történik az
alábbi eltérésekkel:
- a még be nem épített alkotórészek és tartozékok kárait a
Biztosító új anyagok esetén új értéken, bontott, használt
anyagok esetén pótlási értéken téríti meg,
- teljes kár esetén a Biztosító a kárt a biztosítási összeghatáron
belül az épület ridőponti készültségi szintig terje
biztosítási összegig téríti meg.
33
K&H lakásbiztosítás
2.5.2.19.3. mentesülés
Mentesül a Biztosító a kártérítési kötelezettsége alól, amennyiben a
biztosítási szerződést étési tevékenységet üzletszerűen vég
természetes, vagy nem természetes személy kötötte. Amennyiben ez a
tény Biztosító tudomására jut, a jelen kiegészítő fedezet alapján a
Biztosítottat kártérítés nem illeti meg, a Biztosító a kiegészítő fedezetet
annak kezdere visszamenőleges hatállyal megszűnteti és a
megfizetett díjat visszatéríti.
2.6. a Biztosító szolgáltatása
Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási
események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a
biztosítottság mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.
A Biztosító a kár időpontjában meglévő és a kockázatviselés kezdetét
követően rosodott vagyontárgyak rainak megtérítésére vállal
fedezetet.
A Biztosító a biztosítási szerződésben meghatározottak szerinti
önrészesedési összeggel csökkentett kárösszeget fizeti ki.
2.6.1 szolgáltatásra jogosultak köre
A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított
jogosult.
Amennyiben a biztosítási szerződést az ingatlan bérlője köti meg, úgy
a Biztosí szolltasára a biztosított épületek, építmények
károsodása esetén a tulajdonos és a bérlő közül, a Biztosított írásbeli
nyilatkozata alapján az jogosult, aki a kárt ténylegesen helyreállítja.
2.6.2. térítési összeghatár meghatározásának alapelvei
2.6.2.1. biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint
kerülnek térítésre:
a) részleges kár
esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az
értékemelkedés levonásra került
b) teljes kár
esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan
javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de legfeljebb a
biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
c) festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy
teljes kára
esetén:
- Ha az elhasznádottság rtéke 50%, vagy ez alatti:
helyreállítási, javítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
Ha a helyiség
- mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy
- két oldalfalának
a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, akkor a Biztosító a
teljes helyiség vonatkozásában téríti meg a károsodott felülettel azonos
felületképzésnek a helyreállítási költségét.
2.6.2.2. a biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítése
a) részleges kár
esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az
értékemelkedés levonásra kerül.
b) teljes kár
esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan
javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de legfeljebb a
biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
c) Bérelt, kölcnvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak
károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen
mértékben a biztosított felelősséggel tartozik a bekövetkezett kárért.
Ezen vagyontárgyak esetén a Biztosító a kárt a tulajdonos részére
káridőponti (avult) értéken téríti meg.
d)
A 2.3.3.
építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,
szerszámok
pont szerint biztosított vagyontárgyak esetében a Biztosító
a károkat új építő anyagok esetében újértéken, bontott, használt
építőanyagok és szerszámok esetében pótlási értéken téríti meg.
e)
A 2.5.2.9.5.
felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz,
lakókocsi, utánfu tartozékainak, tartalék alkatrészeinek
fede-
zete/kiegészítő kockázata pont szerint biztosított vagyontárgyak
esetében a Biztosító a károkat káridőponti (avult) értéken téríti meg.
2.6.2.3. üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre
A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla
pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költségek, amelyek a
pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek.
2.6.3. közvetett költségek megtérítése
A Biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés
alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított
vagyontárgyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indokolt és
igazolt alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyiben azok a
biztosítottat terhelik.
A közvetett kiadások, költségek térítésének összege biztosítási
eseményenként összességében nem haladhatja meg a biztosítási
összegen felül az épületek, építmények biztosítási összegének 2%-át.
A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti a
Biztosí a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedési
összeg levonását és alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést.
2.6.3.1. kárenyhítés költségei
Megtéríti a Biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költségeit,
beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és kiürítés
során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott
tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival
kapcsolatos költségeket.
Megtéríti a Biztosító a károsodott vagyontárgy elszállításával, az
ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes
közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy
megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban
felmerült költségeket.
Megtérülnek továbbá a mentési munkák során okozott közvetlen károk
pítnyek, kerítés rosodása, esetleges taposási károk,
parkrendezés költségei, stb.).
A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés
nem vezetett eredményre.
2.6.3.2. rom- és törmelékeltakarítás költségei
A Biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve
a törmelék hivatalosan engedélyezett legközelebbi lerakóhelyre történő
szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási
34
K&H lakásbiztosítás
költségeit. Megtéríti a Biztosí az ingóságok elszállításának és a
helyreállítás időtartamára a raktározásának költségeit, amennyiben a
károsodás mértéke alapján az szükséges. Megtéríti a Biztosító a
károsodás miatt a helyreállítás érdekében esetlegesen szükséges
ismételt tervezés és hatósági engedélyezés költségeit.
2.6.3.3. ideiglenes lakás bérleti díja
Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (lakást)
biztosítási esemény következtében lakhatatlan nyilvánítja, a
kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a Biztosító megtéríti a biztosítási
összegen felül az azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt
többlet bérleti díjait, de legfeljebb 5 hónap időtartamra, a lakóépületre
(lakásra) vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb 100 000 Ft
összeghatárig.
2.6.3.4. elmaradt lakbér
Ha biztosítási esemény vetkeztében a biztosított lakóépületben
(lakásban) vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben oly mértékű kár
keletkezik, hogy a lakóépület (lakás) bérlője jogszabály vagy bérleti
szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének
fizetését a biztosítottnak, a Biztosító megtéríti az emiatt elmaradt lakbért,
bérletijat a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 5 hónapig az
érintett lakóépületre (lakásra) vagy nem lakás céljára szolgá
helyiségekre vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb 50 000
Ft összeghatárig.
2.6.4. a szolgáltatás különös szabályai
2.6.4.1. Részleges károk esetében a Biztosító az indokolt teljes javítási
és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege
azonban nem haladhatja meg a teljes kár címén fizethető összeget.
2.6.4.2. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az
értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, valamint azt az
összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet, a
Biztosító minden esetben levonja.
Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy
helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre.
A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a resemény
bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik a
valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási
összegig.
2.6.4.3. A Biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek, mind a
káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében - azonos minőség
mellett - a kockázatviselés helyén léte leggazdaságosabb piaci
áraknak megfelelő kárelszámolásra, kártérítésre.
A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás,
helyreállítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folyamat
során határozza meg.
2.6.4.4. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell
pótolni. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható,
akkor a hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval kell
pótolni. A Biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet levonására.
Ha erre sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell
felhasználni, a Biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai
értékcsökkenését.
A Biztosí nem telezhe a r előtti állapot helyreállítását
indokolatlanul meghaladó kártérítésre. Ha a helyreállítás eltér az eredeti
állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási
költsége.
2.6.4.5. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:
- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott
biztosítási fedezet nem terjed ki,
- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik,
amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,
- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott
tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának
meghiúsulása miatt állt elő,
- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti
nyvek és okmányok rosodása vetkezményeként
keletkezett,
- garnitúrák, egymáshoz rendelt önál darabok, tartozékok,
gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése
vagy részleges kára esetén a garnitúra, sorozat, stb. kártól
mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elő.
A Biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyiségek
használhatatlansága miatti veszteségeket, egészgkárosodást,
sérelemdíjat) nem térít.
Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely személyi, érzelmi
okokra vezethető vissza és eltér a vagyontárgy reális értékétől) a
Biztosító kártérítést nem nyújt.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:
- talajban,
- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmu-
lasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem
tartásával okozati összefüggésben,
- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
- természetes elhasználódás miatt keletkezett.
2.6.4.6. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és
munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyanként külön kell
nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a
biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.
2.6.4.7. A Biztosító szolgáltatását (a helyreállítási költség megtérítését)
az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti, amennyiben a
biztosított a pótlás, javítás kapcsán az ÁFA visszaigénylésére jogosult,
vagy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése,
újrabeszerzése során nem merült fel.
2.6.4.8. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak azonos
méretben, kivitelezettségben és minőségben történő helyreállítását
(újraépítését), illetve pótlását.
Amennyiben a helyrllís/pótlás nem az eredeti állapotnak
megfelelően történik, az ebből származó esetleges többlet költségeket
a Biztosító nem téríti meg.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos
műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre,
akkor a Biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a
kártérítési összegből levonja.
2.6.4.9. A jelen feltételek alkalmazásában:
-
teljes (totál)kárnak
minősül az a kár, amikor a biztosított
vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem
állítható helyre, avagy teljesen megsemmisül, vagy olyan
rtékben lt, hogy a helyreállítás szakilag nem
lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem
indokolt (gazdaságtalan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan,
ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy
káridőponti új értékét, illetve valóságos értékét.
-
részleges kár:
az a kár, amely javítással illetve a részek
pótlásával helyreállítható.
-
újérték
alatt értjük:
- épületek, építmények vonatkozásában az újraépítési értéket,
amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény
bekövetkezésének időpontjában a károsodott biztosított -
vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy új állapotban való
felépítésének a 2.6.4.8. pontban foglaltak szerinti átlagos
ltségével, illetve ával, azonban a rtérítés nem
haladhatja meg az adott vagyoncsoportra megállapított
biztosítási összeget
- ingóságok vonatkozásában a beszerzési újértéket, amely
teljes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetke-
35
K&H lakásbiztosítás
zésének időpontjában a károsodott biztosított vagyontárgy,
avagy azzal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új
állapotban való, a 2.6.4.8. pontban foglaltak szerinti átlagos
beszerzésének ltségével, illetve árával, azonban a
rtétés nem lehet bb az adott vagyoncsoportra
megállapított biztosítási összegnél
- részleges kár esetén a helyreállítási, javítási költséget, amely
megfelel a r időpontban a rosodott biztosított
vagyontárgy 2.6.4.8. pontban foglaltak szerinti helyreállítási,
javítási költségének, illetve árának, azonban a kártérítés nem
lehet több az adott vagyontárgy műszaki értékénél, valamint
a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél
-
ridőponti valóságos érték:
a kár időpontban a
vagyontárgyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt
bekövetkezett értékcsökkenés) mértékével csökkentett értéke.
2.6.4.10. Építmények biztosítási esemény következtében bekövetkezett
károsodása esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kötvényen
(fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett összesített
építménybiztosítási összegig terjed.
500 000 Ft-ot meghaladó összesített építménybiztosítási összeg
esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak abban az esetben áll
fenn, ha a fedezetbe vont építmények a biztosítási szerződésben külön-
külön megnevezésre is kerültek.
2.6.4.11. A kárösszegen felül a Biztosító megtéríti a kárkori avult
értéken magát a károsodást okozó biztosított vagyontárgyat is,
amennyiben a kárösszeg meghaladja az ingóságok együttes biztosítási
összegének 20%-át.
2.6.4.12. A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétéről
tudomást szerez, a rendőrséget és a Biztosítót haladéktalanul
értesíteni, a Bizto felszólítára a rgyak azonosítása és
visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a Biztosítót
meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a
szükséges intézkedéseket megtehesse.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a
biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várhael tőle,
mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta.
Ebben az esetben a Biztosító az újrabeszerzési értéket téríti
(alulbiztosítás esetén aránylagos kártérítés). A biztosított pedig az
ellopott tárgy tulajdonjogát a Biztosítóra ruházza át.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, a
biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által
teljesített szolgáltatást vissza kell fizetnie. Ha a biztosított a tárgyat nem
veszi át, mert az átvétel nem várható el tőle, úgy a Biztosítótól kapott
kártérítést megtartja, és a tárgy tulajdonjoga átszáll a Biztosítóra.
2.6.4.13. Amennyiben az épület helyreállítási költsége magasabb az
ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett
forgalmi értékénél és a biztosított az ingatlant nem kívánja a
kockázatviselési helyen újjáépíteni, a káron haszonszerzés tilalmára
tekintettel a Biztosító a károsodott ingatlan maradvánnyal csökkentett
forgalmi értékét téríti meg. A maradvánnyal csökkentett forgalmi érték
és a tényleges újjáépítési érték (de maximum a biztosítási összeg)
közötti különbséget a Biztosító csak abban az esetben köteles
megfizetni, amennyiben a biztosított számlával igazoltan az ingatlant
újjáépíti, helyreállítja. A Biztosító ebben az esetben a forgalmi érték
feletti szolgáltatását folyamatosan a készültség ütemének megfelelően
teljesíti.
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben jelen
kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítási szerződésben (kötvényben)
megjelölésre került, és a biztosítási kötvény tartalmazza - a Biztosító
biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási
esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben
meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat az
olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai
szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott
károkra
3.1.1. biztosítottak
Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai az 1.1. pontban meghatározott
biztosítottak.
3.1.2. területi hatály
Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában a Biztosító a kockázatviselés
helyén, valamint Magyarország területén okozott és bekövetkezett
károkra terjed ki.
3.1.3. biztosítási események és a kárbejelentés
3.1.3.1. Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a
jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együttesen
teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási)
kárral járó káresemény, amelyet a biztosított magánszemélyi
minőségében a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló
harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal szerződéses kapcsolatban
álló személyeknek szerződésen kívül okozott, és amelynek
megtérítéséért a biztosított alábbi minőségeiben a magyar polgári jog
szabályai szerint felelősséggel tartozik:
- a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója
vagy építtetője, amennyiben az adott kockázatviselés helyére a
kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésre került,
- belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási
képességű személyek gondozója,
- elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések
üzembentartója (kivéve ltéri parabola antenna
üzembentartója),
- kerékpár, járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási
eszközök használója,
- nem hivatásszerű sporttevékenység (kivéve versenysport-
lovaglás, vadászat) folytatója,
- háztartási pb. gázpalack használója,
- háziállattartó (kivéve a kutyatartói minőségben okozott jármű és
haszonállat károk),
- nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója,
- közúti balesetet előidéző gyalogos,
- fűtő olajat tároló személy (kivéve a talaj vagy vizek
szennyeződéséből eredő károkat).
3.1.3.2. A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott
tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan
körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot,
ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
3.1.3.3. Megtéríti továbbá a Biztosító a lakásszövetkezeti vagy
társasházi ingatlanok esetén azokat a
károkat, amelyeket tűz, robbanás, vezetékből és azok szerelvényeiből
kiömlő víz vagy gáz idézett elő és amelyek miatt
- a lakásszövetkezeti tagok vagy a társasházi tulajdonostársak a
biztosított ellen,
- a lakásszövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen,
igényként érvényesítenek.
3.1.3.4. Megtéríti a Biztosító a biztosított helyett a tűz, robbanás,
vezetékből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz által okozott
károkat is, amelyek miatt a bérbeadó jogszabály alapján igényt
érvényesít a biztosított bérlővel szemben.
3.1.3.5. Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap,
amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás
esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár
bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A r bekövetkezésének
időpontja az a nap, amikor a károko fizetési telezettsége
esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál
esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés
vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi
sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának napja; dologi
károknál a rosodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első
36
K&H lakásbiztosítás
káreseményének időpontja. A kár bejelentésének napja az a nap, amikor
a biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.
3.1.4. kizárások, korlátozások
Az általános feltételek 1.13. pontjában szereplő kizárásokon felül nem
terjed ki a biztosítás
- a biztosított által elszenvedett kárra,
- a szerződő és a biztosított egymásnak okozott káraira,
a biztosítottak egymásnak okozott káraira,
- a biztosított által a közeli hozzátartozójának, vagy
alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának, vezető tisztség-
viselőjének, tulajdonosa(i)nak, a tulajdonában lévő szervezetnek
okozott károkra,
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján ríthető károkra,
valamint a motoros vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek
üzemeltetésével, használatával okozott károkra,
- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott
személyi és tárgyi feltelek hiányában végzett munka,
tevékenység során keletkezett,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb,
szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási
kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalkozás vagy
iparszerű tevékenység végzése során okozott,
- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely tagjának
okozott szerződésen belüli károkra, (a szerződéses lánc
tagjának minősül a biztosítottal közvetve vagy közvetlenül
szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás (különösen az
alvállalkozó, fővállalkozó, megbízó, megbízott, más közre-
működő)
- a vadállatok által okozott károkra,
- a szerződő fegyvertartói minőségében okozott károkra,
- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése,
eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt
bekövetkező károkra,
- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak
hiányával megépített épület(ek), építmény(ek) kivitelezési hibája
miatt, az arra visszavezethe károkra, amennyiben a
kivitelező/építtető a biztosított volt,
- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket)
elvesztéséből eredő károkra,
- az azbesztózissal összefüggő károkra,
- a biztosított lakó-, illetve tulajdonosi közösség vezető
tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető
igényekre,
- a Biztosított által távirányítárepülő eszközzel okozott károkra
(pl.: drón, quadrokopter, repülőgép),
- a Biztosított által kerékpárverseny során okozott károkra.
A Biztosító nem téríti meg továbbá:
- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet
szennyezésével okoztak,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház,
lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,
- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.
3.1.5. biztosítási összeg
3.1.5.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben
(kötvényben) feltüntetett biztosítási eseményenkénti és a biztosítási
időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.
3.1.5.2. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a
biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek
fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell
előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit
és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
3.1.5.3. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási
eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a
szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási
összeghatárig terjed.
3.1.5.4. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több
személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti
biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés
kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet
kártérítést.
3.1.6. a kárrendezési eljárás különös szabályai
3.1.6.1. A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a
kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét
közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor
követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult
követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt
érdemlően igazolnia.
Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti
felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét
nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a
rosultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás bbletköltgei a
biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat
neki visszafizetni tartozik.
3.1.6.2. A biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben
csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a biztosított
bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt
vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A Biztosító jogosult ellátni a biztosított peren vüli és perbeli
képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a
biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos
egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan
megalapozott.
3.1.6.3. A Biztosító a biztosítási összeg - 3.1.5. pont - erejéig téríti meg
az eljárási költségeket, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján
vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
3.1.6.4. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási
eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti:
- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem
kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot,
- sérelemdíjat,
kizárólag személyi sérüléses kár esetén
- a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány
vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez, kiküszöböléséhez
szükséges,
- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe
eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor is,
ha azok eredményre nem vezettek,
- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek
a károsult által masztott kárigény körülményeinek
megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a biztosított
peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A
biztosítás fedezi a biztosított polgári és büntetőjogi védelmével,
a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos
költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a
Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása
alapján merültek fel.
Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító
helytállási kötelezettsége csak a biztosítottja felelősségének mértékéig
terjed.
A Biztosító a rtérítés összegéből a maradványértéket és a
máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
37
K&H lakásbiztosítás
3.1.6.5. A Biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve
a károsult személyi rülésével összefüggésben bekövetkezett
rendszeres jövedelem kiesést.
3.1.6.6. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek
tekintendő, ha a biztosítottal szemben bb olyan kárigényt
érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a
rok bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni
eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár).
(Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása
során a Biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el.
A biztosítási
összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben
érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed
ki.)
3.1.6.7. A közös épülettulajdonosi minőségben okozott - a
tulajdonosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosított tulajdoni
hányadának arányában téríti a Biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő
felelősségi károkat a Biztosítónál biztosított lakás tulajdoni hányada és
a szövetkezet összes lakásának tulajdoni hányada arányában téríti a
Biztosító.
3.1.6.8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen
címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban
bejelenteni.
3.1.7. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal
szemben.
A Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését
követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta.
A jelen kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak
minősülnek az 1.12. pontban meghatározott esetek.
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz
3.2.1. felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése
A Biztosító kockázatviselése a 3.1.2. pontban foglaltaktól eltérően, a 3.
kiegészítő felességbiztosís feltelei szerinti kiegészítő
felelősségbiztosítás vonatkozásában Európa földrajzi területén okozott
és bekövetkezett károkra terjed ki.
3.2.2. kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra
A Biztosító kockázatviselése a 3.1.3. pontban foglaltaktól eltérően,
kiterjed a biztosított magánszely kutyatartói miségében
gépjárműben, valamint haszonállatban a biztosítottal szerződéses
jogviszonyban nem álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal
szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül okozott
felelősségi káraira, amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar
polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. A
Biztosító szolgáltatásának felső határa jelen kiegészítő kockázat alapján
biztotási eseményenként és egyben biztosísi időszakonként
legfeljebb 2 000 000 Ft, függetlenül a biztosított által tartott kutyák
számától.
4. kiegészítő balesetbiztosítások
4.1. balesetbiztosítás
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben a kiegészítő
balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben megjelölésre került - a
Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a
biztotottak balesetével kapcsolatos biztosítási esemény
bekövetkezése esetén a jelen feltételekben, valamint a szerződésben
meghatározott mértékben és feltételek szerint szolgáltatást nyújt. Jelen
kiegészítő feltételeket a balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó
biztosítási szerződésekre kell megfelelően alkalmazni.
4.1.1. biztosított, kedvezményezett
4.1.1.1. A biztosítottak azok a személyek, akiknek a balesetével
kapcsolatos biztosítási eseményre jelen kiegészítő biztosítási szerződés
létrejön.
A kiegészítő biztosítás 70. életévét be nem töltött természetes
személyek javára köthető meg.
A kiegészí biztosítási szerződés biztosítottja rokkant nyugdíjas
személy nem lehet.
Jelen feltételek szerint biztosított
- a szerződésben az alapbiztosítás biztosítottjaként megnevezett
és a kiegészítő balesetbiztosításra név szerint feltüntetett
személy, valamint
- a szerződő választásától függően az összes, a biztosítottal
állandó jelleggel, életközösségben együtt lakó személy, akiket a
biztosításra név szerint be kell jelenteni.
4.1.1.2. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra
jogosult.
a)
A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával szerződés-
kötéskor, illetve a tartamon belül bármikor kedvezményezettet
jelölhet meg és módosíthat.
b)
A biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kötött kiegészítő
biztosítási szerződés kedvezményezettet kijelölő része semmis,
ez esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve az
örököt kell tekinteni, aki a szerződő lnek köteles
megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre
fordított költségeket.
c)
bb kedvezményezett esetében százalékosan meg kell
határozni jogosultságuk arányát (csak egész számú % lehet,
amelynek összege 100%). Ennek hiányában a Biztosító a
kedvezményezettek részére egyenlő arányban teljesít.
d)
A kedveznyezett jelölése hatályát veszti, ha a
kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt
meghal.
e)
A kiegészítő biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a
biztosított, a szerződő, a biztosított örököse(i), a szerződésben
megnevezett más személy(ek).
f)
A biztosított életében esedékes szolgáltatások
kedvezményezettje a biztosított, kivéve, ha a kiegészítő
biztosítási szerződés másként rendelkezik.
g)
A biztosított halála esetén a kedvezményezett a biztosított
örököse, ha a kieszí biztosítási szerződésben s
kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a
kedvezményezett jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen.
A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a kedvezményezett
kijelöléséhez és dosításához is. A biztosítotti nyilatkozat
beszerzésére a szerződő köteles.
4.1.2. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés területi hatálya
A Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
38
K&H lakásbiztosítás
4.1.3. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés létrejötte
4.1.3.1. A kiegészí biztosítási szerződés létrejöttekor megjelölt
biztosítottakon vül újonnan biztosítandó személyek esetében a
Biztosító kockázatviselése a szerződő írásbeli közlése alapján a
Biztosító tudomásszerzését követő hónap első napjának 0. órájától
kezdődik. Amennyiben a Biztosító kockázatviselése valamely biztosított
személy vonatkozásában megszűnik, az erre irányuló bejelentéssel
egyidejűleg a szerződő jogosult új biztosított megnevezésére (biztosítotti
csere). Az új biztosított esetében a jelen feltételeknek a kiegészítő
biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha biztosítotti csere nélkül
új biztosított lép be a kiegészítő biztosítási szerződésbe.
Új, illetve kilépő biztosított esetén a Biztosító a kiegészítő biztosítási
szerződés díját adott biztosítottra meghatározott díjjal módosítja.
4.1.3.2. Biztosítási évfordulókor a biztosítási kockázatok és fedezetek
biztosítási összegeik vonatkozásában módosíthatóak.
4.1.4. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés megszűnésének
további esetei
4.1.4.1 Az 1.6. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott
biztotott vonatkozában megszűnik a kiegészítő biztosísi
szerződés:
a)
a biztosított halála esetén, vagy
b)
a biztosított cseréje esetén (a szerződő által jelzett új biztosított
lép a helyébe), vagy
c)
felmondással (a szerződő által jelzett, csere nélküli kilépéssel).
A szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést adott
biztosított(ak) vonatkozásában az 1.6. pontban meghatározott feltételek
szerint mondhatja fel.
A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulást írásban
bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés
biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított
szerződésbe belép.
4.1.4.2. Jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os
baleseti maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény
bekövetkezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott
biztosított vonatkozásában megszűnik.
4.1.5. biztosítási események
Biztosítási esemény az az esemény, ami a Biztosító szolgáltatását
kiváltja. Amennyiben a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás
tartama alatt nem következik be, úgy a kiegészítő biztosítási szerződés
a Biztosító szolgáltatása nélkül megszűnik.
jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerint:
4.1.5.1. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset vagy közlekedési baleset, ha a baleset következtében
a baleset megtörténtétől számított egy éven belül a biztosított meghal.
A kiegészítő biztosítás szolgáltatása balesetből származó egy éven belül
bekövetkező haláleset, mint biztosítási esemény bekövetkezésekor válik
esedékessé. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a
baleset időpontja.
4.1.5.2. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset vagy közlekedési baleset, amelynek következtében a
biztosított a baleset napjától számított egy éven belül maradandó
egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodásnak tekintendő az
olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, amely a
szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor,
ha a biztosított egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak
tekinthető. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a
munkapesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység
abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében
kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális,
anyagi stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó
egészgkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.
4.1.5.3. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset, amelynek következtében a biztosított a jelen
feltételekben meghatározott tre szorul. Jelen feltételek
szempontjából műtétnek minősülnek az orvosszakmai szabályok
megtartásával a biztosítottnál kórházban elvégzett orvosi
beavatkozások. A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja a
biztosított baleset miatti műtéte esetén a baleset időpontja.
4.1.5.4. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset, ha a baleset következtében a biztosított csonttörést
vagy csontrepedést, vagy legalább 28 napon túl gyógyuló sérülést
szenved. 28 napon túl gyógyulónak minősül az a sérülés, amelynek
következtében a biztosított az adott időszakban munkavégzésre
képtelen. Azonos balesetből eredően az egymást követő többszöri, 28
napnál rövidebb gyógytartamok nem adódnak össze. A fogtörés nem
minősül biztosítási eseménynek.
A biztosítási esemény időpontja a
baleset bekövetkeztének napja.
4.1.5.5. biztosítási esemény a biztosított orvosilag skséges
gyógykezelése fekvőbetegként kórházban baleseti következmény miatt
abban az esetben, ha legalább 3 éjszakát kórházban tölt. A biztosítási
esemény a gyógykezeléssel kezdődik és a szükséges gyógykezelés
végéig tart.
Nem biztosítási esemény:
- a szülés, a terhesség alatti kórházi ápolás és a terhesség-
megszakítás,
- a zi ápolás, valamint az olyan rházi kezelések és
kivizsgálások, amelyek okozati összefüggésben állnak
különösen a geriátriával, rehabilitációval, utógondozással,
gyógypedagógiával, logopédiával, gyógytornával, fizio- és
fizikoterápiával, masszázzsal, fürdőkúrával vagy a fogyókúrával,
- a mesterséges megterkenyítés, sterilizáció, esztétikai,
plasztikai sebészet (utóbbi kettőnél kivéve, ha egészségi
állapotromlás elhárítása miatt orvosilag szükséges), illetve
ezekre irányuló vizsgálat valamennyi formája,
- az olyan kórházi kezelések és kivizsgálások, amelyeknek nem a
biztosított egészségi állapota romlásának megakadályozása a
célja (pl. szűrés, esztétikai, plasztikai tétek stb.).
4.1.5.6. A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, amely az orvostudomány
általánosan elismert álláspontja szerint megfelelő az egészség újbóli
helyrllísára, az állapot javítására vagy a rosszabbodás
megakadályozására.
4.1.6. biztosítási összeg, Biztosító szolgáltatása
A biztosítási összegek a biztosítási szerződésben (kötvényben) kerülnek
meghatározásra. A kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító a biztosítási
esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben)
rögzített biztosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától
függetlenül):
4.1.6.1. a biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlékony
sérülés címén már kifizetett kártérítéstől:
- 175 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de
legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.2. a biztosított 100%-os baleseti erede maradandó
egészségkárosodása esetén:
- 350 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de
legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
39
K&H lakásbiztosítás
Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az egész-
ségkárosodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül kifizetésre a
4.1.11. a Biztosító szolgáltatása pont rendelkezései szerint.
4.1.6.3. a biztosított 1 és 10% közötti, de legfeljebb 10%-os baleseti
eredetű maradandó egészségkárosodási foka esetén:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb
az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.4. amennyiben baleseti műtéti rítés biztosítási esemény
következett be, a biztosítási összeg:
- 50 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de
legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
A műtéteket a Biztosító műtéti csoportokba sorolja (4.1.11.2. pont és a
Műtéti térítés kivonatos lista I. táblázat) és ezen műtéti csoportokba
sorolástól függ a szolgáltatandó biztosítási térítés (4.1.11.3.2. pont).
4.1.6.5. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése, vagy
legalább 28 napon túl gyógyuló sérülése esetén, függetlenül az
egészségkárosodás vagy baleseti halál címén kifizetett kártérítéstől:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb
az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.6. a biztosított baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelése esetén:
- a 3. éjszakát követő naptól kezdődően naponta 3 000 Ft vagy
annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig
felemelt összeg.
4.1.6.7. Megtéríti továbbá a Biztosító a biztosítottnak a balesetkor
magán viselt ruházatában keletkezett károkat.
A biztosított ruházati kára esetén a biztosítási összeg:
- a tényleges kár szerinti összeg, de legfeljebb 14 000 Ft vagy
annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig
felemelt összeg.
4.1.6.8. Az egy szerződésen belül biztosított összes biztosítottra és
összes biztosítási eseményre ugyanaz a többszörözési mérték
vonatkozik.
4.1.6.9. A biztosított zlekedési balesetből eredő halála vagy
maradanegészségkárosodása esetén a Biztosító a 4.1.6.1. pontban
baleseti halál esetére, vagy a 4.1.6.2. és a 4.1.6.3. pontban baleseti
eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott
biztosítási összegek helyett a hivatkozott pontokban meghatározott
biztosítási összegek kétszeresét fizeti ki.
4.1.7. a biztosítási díj
4.1.7.1. A biztosítási díj a Biztosító által vállalt kötelezettségek (így
különösen a kockázatviselés) ellenértéke.
4.1.7.2. A Biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a
szerződés kezdetének évszámából vagy újonnan belépő biztosított
esetében a szerződésbe való belépésének évszámából levonja a
biztosított születésének évszámát.
Amennyiben a biztosított születésének évszámát helytelenül közölték
vagy helytelenül állapították meg, és életkora alapján számára a
kiegészítő biztosítási szerződést meg sem köthették volna, akkor a biz-
tosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító teljesítési kötelezettsége
nem áll be, a kiegészítő biztosítási szerződés az adott biztosított
vonatkozásában érvénytelen.
4.1.8. kizárások, korlátozások
4.1.8.1. A Biztosító a biztosítási szerződésbe kikötéseket tehet,
amelyeknek következményeként nem visel kockázatot a feltüntetett
testrész(ek)kel, eseményekkel kapcsolatban.
4.1.8.2. A Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az
esetre, ha
- a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, vízi járvel,
vagy bármilyen légi járművel, vagy sporteszközzel
sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen
eseményekre való felkészülés során következik be,
- ha a biztosított halála nem menetrendszerinti légiforgalom
keretében grehajtott légiúton, vagy rrepüsen va
részvétel következménye,
- ha a biztosított halála légiforgalomban nem engedélyezett légi
járművön következik be,
- ha a biztosított halála légiforgalomban történő hivatásszerű
tevékenysége közben, azzal összefüggésben vagy annak
következményeként következett be.
A Biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a szervezett
(menetrendszerinti) légiforgalom keretében végrehajtott olyan légiúton,
vagy körrepülésen való részvétel következménye, amelyen a biztosított
a giforgalomban engedélyezett gi rmű utasaként, nem
hivatásszerűen tevékenykedő vezetőként vett részt.
4.1.8.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi
eseményekre:
a)
a biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete,
következménye (akkor is, ha a biztosított azt beszámítási
képességének hiányában követte el),
b)
bármilyen gyorsasági versenyen, vagy erre való felkészülésen
való részvétel során bekövetkező baleset,
c)
a polgári légiforgalmon vüli repülés során bekövetkezett
baleset,
d)
amelyek oka egészben vagy részben:
- kóros elmeállapot,
- állam elleni bűncselekmény,
- a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye,
e)
amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi
sporttevékenységeivel:
- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár
sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival,
gokart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak
sport,
- repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó
repülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés,
hőlégballonozás, bunjee jumping,
- egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes ill.
nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás illetve
sziklamászás V. foktól, illetve 4000 m felett, barlangászat,
- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló
tevékenység.
4.1.8.4. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10-
100%) vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerződés
megkötése előtt bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy
funkciójukban korlátozott (nem ép, nyomorék) testrészek és szervek
kizártak.
4.1.8.5. A kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem téríti.
4.1.8.6. A műtéti térítésre és kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási
védelemből kizártak:
- a biztosítás illetve a kockázatviselés kezdete előtt megkezdődött
gyógykezelések,
40
K&H lakásbiztosítás
- azok a baleseti következmények, amelyek a kockázatviselés
kezdete előtt keletkeztek, illetve amelyeket a kockázatviselés
kezdete előtt diagnosztizáltak, azonban csak a kockázatviselés
kezdete után kerül sor a műtétekre, gyógykezelésre,
- a terhesség alatti műtétekre, kivéve, ha a műtét a Biztosító
orvosának véleménye alapján nem áll összefüggésben a
terhességgel,
- a szüléssel okozati összefüggésben ál műtétekre abban az
esetben, ha a fogamzás a biztosítási szerződés hatálybalépése
előtt történt (a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé
számított 270. napot kell tekinteni),
- az olyan műtétekre, amelyeknek nem a biztosított egészségi
állapota romlásának megakadályozása a célja (pl. esztétikai,
plasztikai műtétek),
- a varratkiszedések,
- szerződéskötéstől számított 5 éven belüli arthroscopos
térdműtét,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek
alkohol vagy kábítószer élvezete miatt alakulnak ki, illetve
következnek be, továbbá ha ezek miatt rosszabbodnak, (nem
terjed ki a kockázatviselés a megvonási eljárásokra és az
elvonókúrára),
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek
zavargások és verekedések során keletkeztek,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek a
biztosított által elkövetett bűncselekmények miatt keletkeztek.
4.1.9. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei
4.1.9.1. Az 1.12. pontban meghatározott eseteken túlmenően a
Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben
- a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos
magatartása, vagy
- a biztosított halálán kívüli biztosítási eseményt a biztosított
illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan gondatlan,
jogellenes magatartása idézte elő.
4.1.9.2. A kiegészítő biztosítás adott biztosítottra vonatkozó része a
biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a
biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán azzal
összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül
elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.
4.1.9.2.1. A biztosított, illetve a szerződő súlyosan gondatlanul jár el
különösen, ha
a)
a baleset bekövetkeztekor igazolt alkohol fogyasztásával vagy
kábító hatású szer hatása alatti állapotban volt,
b)
a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye folytán vagy
azzal összefüggésben következett be,
c)
kábítószer, kábí hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt
állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az
előírásnak megfelelően alkalmazták, vagy
d)
olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes
forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes vezetői
engedéllyel.
4.1.9.3. Mentesül a Biztosító, ha a baleset a biztosított munkavégzése
során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi szándékos vagy
súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be.
4.1.9.4. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy
köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek
megfelelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az
orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéig folytatnia kell.
Gondoskodni kell a megfele áposról és baleset esetén a
következmények lehetőg szerinti csökkentéséről. Mentesül a
Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a
biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.
4.1.10. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
4.1.10.1. A Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási
esemény bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatározott
szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás időpontjában
esetlegesen fennálló díjhátralék levonása után.
4.1.10.2. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat
felhívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a
szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló
dokumentumok alapján bírálja el.
A 2. számú melléklet (’tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés
során berhe okiratokról’) tartalmazza a rrendezés során
bekérhető iratok listáját.
4.1.10.3. A szolltasi igény teljesíséhez a következő
dokumentumokat kell benyújtani:
- halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló
dokumentumok (pl. halotti anyanyvi kivonat, kórházi
zárójelentés, halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat
illetve jegyzőkönyv, stb.).
- baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. baleseti
jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).
- a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a
kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték
meg.
- hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy
megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat.
- amennyiben szükséges a Bizto kérésére egyéb
dokumentumokat is be kell nyújtani.
4.1.11. a Biztosító szolgáltatása
4.1.11.1. Baleseti halál biztosítási esemény esetén:
- A balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag
bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény
időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben)
rögzített biztosítási összeget fizeti ki.
- A haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény miatt
baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként általa
kifizetett összeget beszámítja.
4.1.11.2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-
100%) biztosítási esemény esetén:
- A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-
100%) esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor
válik esedékessé, ha az egészségkárosodás maradandó, vagy
ha az egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik és a
baleset napjától számított 1 év eltelt. Ez utóbbi esetben a
Biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset napjától
számított 1 év letelte után fennálló egészségkárosodás
mértékének megfelelően állapítja meg.
- A biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és
megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást
igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a
maradan egészségkárosodás megállapísát. Állapot-
rosszabbodás esetén a Biztosító csak a r korábban
megállapított és egészségkárosodási fok és az új egészség-
károsodási fok közötti különbözetet téríti meg.
- A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a
biztotási esemény időpontjában halyos biztosísi
szerződésben gzített biztosítási összegből a maradandó
egészgkárosodás mértékének megfelelő összegű
szolgáltatást nyújt.
41
K&H lakásbiztosítás
- A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító
orvosa a testrészek, érzékszervek egészségkárosodása alábbi
táblázata szerint állapítja meg.
- Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a
szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy
szellemi épség (működőképesség) orvosi szempontból milyen
rtékben csökkent. A maradan egészségkárosodás
mértékét a fenti táblázat figyelembevételével a Biztosító orvosa
állapítja meg. A Biztosítót más orvosszakértői testületek
határozata nem köti, így például a társadalombiztosítási szervek
határozata nem szolgál alapul a szolgáltatás mértékének
megállapításánál.
A baleset előtt már maradandóan károsodott,
nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a
biztosításból kizártak.
- A Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés
esedékességekor hatályos biztosítási szerződésben meg-
határozott biztosítási összegnél (több testrész egészség-
károsodása esetén sem). A Biztosító az egyes biztosítási
események bejelentésének sorrendjében teljesít mindaddig,
amíg a balesetből eredő egészségkárosodások összesített
százakos rtéke el nem éri a 100%-ot. Az utolsó
egészségkárosodás százalékosan olyan mértékben vehető
figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás mértéke
nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy
vagy több baleset történt.
- Amennyiben a baleset előtt már meglévő betegségek vagy
fogyatékosságok közrehatottak a maradandó egészg-
károsodás mértékében, és ez a közrehatás legalább 25%-os
volt, a Biztosító a fizetendő összeget a közrehatás mértékével
csökkenti.
- A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben
áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és meg-
állapítására még a biztosított életében kerül sor.
- Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény
nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon
belül meghal.
- Ha a Biztosító a szolltasi kötelezettsét r
megállapította, de a szolgáltatásként fizeten összeg
nagysága még nem állapítható meg, a Biztosító saját döntése
alapján a biztosított részére kifizetheti a tényállás alapján a
biztosítottnak minimálisan járó összeget. Ez az összeg a
végleges egészségkárosodási kifizetésbe beleszámít.
- A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál az
egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosokkal
ellenőriztesse.
4.1.11.3. Baleseti műtéti térítés biztosítási esemény esetén:
4.1.11.3.1. A Biztosító a biztosított kockázatviselés tartamán belül
bekövetkezett balesete esetén a baleset napjától számított egy éven
belül bekövetkező, a baleseti vetkezmények elhárítása miatt
szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.
4.1.11.3.2. A Biztosító szolgáltatása a műtét napján hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összegnek az elvégzett
műtét besorolása szerinti százalékos mértéke. Amennyiben a biztosított
balesete miatt szükséges műtét a kockázatviselési tartamon túl
következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó
hatályos biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeget kell
figyelembe venni.
4.1.11.3.3. A műtétek besorolása a műtéti listán található, ennek
kivonatos tájékoztatója a jelen feltételekben található. A műtéti lista az
orvosi beavatkozások nemzetközi kódrendszerrel definiált (WHO-kód)
felsorolása, amely a Biztosító központi irodájában tekinthető meg.
4.1.11.3.4. A baleseti műtéti szolgáltatásra kifizethető kártérítés egy
biztosítási éven belül maximum a biztosítási összeg háromszorosa
lehet, függetlenül a baleseti események számától (akár műtéti
csoportonként, akár műtétenként). A műtéti beavatkozást vető
2 héten belül elvégzett ugyanazon műtéti beavatkozás jelen biztosítás
szempontjából nem minősül újabb biztosítási eseménynek.
4.1.11.3.5. Amennyiben ugyanazon baleset kapcsán több műtét
elvégzésére kerül sor, úgy csak a legmagasabb műtéti besorolású
műtét kerül térítésre.
4.1.11.3.6. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás a műtéti
listán nem található meg, úgy a műtét besorolását a Biztosító orvosa
állapítja meg.
4.1.11.3.7. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál
a műtét indokoltságát és az egészségi állapotot az általa megnevezett
orvosokkal ellenőriztesse.
4.1.11.4. Csonttörés és csontrepedés, illetve 28 napot meghaladó
gyógytartam biztosítási esemény esetén:
4.1.11.4.1. Balesetből származó csonttörés, csontrepedés illetve 28
napot meghaladó gyógytartam esetén a Biztosító balesetenként a
bekövetkezett törések, repedések számától függetlenül egyszeri
kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögtett biztosítási összeget fizeti.
A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből eredő
kifizetésre terjed ki egy biztosítási időszakban. A Biztosító fenntartja
magának a jogot, hogy a Biztosító által kijelölt orvosokkal ellenőriztesse
a biztosítottnál a gyógyulás időtartamát.
42
K&H lakásbiztosítás
n testrészek, érzékszervek egészségkárosodása
egészség-
károsodás
foka (%)
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes
működésképtelensége
70%
egyik comb csípőízületben rténő elvesztése vagy a
csípőízület teljes működésképtelensége
70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy
teljes működésképtelensége
65%
egyik kar könyökízület alattig való vagy egyik kéz teljes
elvesztése vagy teljes működésképtelensége
60%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ameny-
nyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a
biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette
65%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes
működésképtelensége
60%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%
egyik lábszár részleges csonkolása 50%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben
a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási
esemény bekövetkezte előtt elvesztette
45%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes dés-
képtelensége
30%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes műkö-
désképtelensége
20%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%
a szaglóérzék teljes elvesztése 10%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes műkö-
désképtelensége
10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes műkö-
désképtelensége
5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes műkö-
désképtelensége
2%
4.1.11.5. Baleseti vetkezmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény
esetén:
4.1.11.5.1. A baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény
esetén a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos
biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott napi térítést
szolgáltatja minden naptári napra abban az esetben, ha a biztosított
kórházi tartózkodását megfelelő okmányokkal igazolja.
4.1.11.5.2. A biztotott balesete esen a Biztosító a baleset napl
számított egy éven belül bekövetke, a baleseti következmények elhárítása
miatt skséges és megkezdett kórzi gyógykezelésre nyújt szolgáltast.
4.1.11.5.3. A biztosított maximálisan 90 napot vehet igénybe egy
biztosítási iszak alatt.
4.1.11.6. A biztosított ruházati kára esetén a Biztosító biztosítási
eseményenként megtéríti a keletkezett kárt a tényleges kár erejéig.
A Biztosító a ruházatban keletkezett károkra csak abban az esetben nyújt
térítést, amennyiben a rosult balesete miatt jelen szerződés alapján,
egyéb jogcímen balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult.
A kártérítés alap-
ja az indokolt és igazolt javítási, helyrllítási vagy újrabeszerzési érk.
A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből eredő
kifizesre terjed ki egy biztosítási évben.
4.1.12. a Biztosító teljesítének feltételei
4.1.12.1. A Biztosí szolgáltatásához minden olyan dokumentumot
rendelkesre kell bocsátani, amely az áltanos és a zös feltelekben
szerepel.
4.1.12.2. A szolltatási inyt írásban kell a Biztosítónak bejelenteni.
4.1.12.3. Amennyiben szükges a szolltatási iny elhoz, a
Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb
dokumentumokat is be kell njtani. A Bizto beszerezhet a szolgáltasi
igény elbírálásához szükséges további igazolásokat, okiratokat,
nyilatkozatokat is.
4.1.12.4. Baleseti halál esen: a szolgáltasi iny teljehez az
áltanos és a közös feltelekben megharozott dokumentumokon kívül
rendelkesre kell bocsátani a hal baleseti eredet bizonyító ira-tokat (pl.
baleseti jegynyv,rházi zárójelens stb.).
4.1.12.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%)
esetén: az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon vül, szolltatási igény előterjesztésekor be kell
nyújtani:
a)
a biztosi esennyel kapcsolatos, a balesettől a szolltatási
igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum
nysolat,
b)
a baleset közelebbi körülményeinek tisztázához szükges
iratokat,
c)
amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági
els indult, a Biztohoz be kell nyújtani az eljárást befeje
határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy
megsntető határozatot, illetve a jogerős bírógi határozatot).
4.1.12.6. A Biztosító az abbi harin belül teljesít:
a)
az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások
alapn mellapított szolgáltatást a Bizto az 1.11.3. pontban
meghatározottak szerint,
b)
egb esetekben a károsos véglegessé válását követően 15
napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet köve 1 év letelte után
15 napon bel.
4.1.12.7. Műtéti térítés szolgáltatása esetén: a szolgáltatási igény
teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokonl avetkező dokumentumokat kell benjtani:
a)
a rházi kezes alapjául szol baleset megnevet, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést, orvosi
igazolást,
b)
a kórház által kiadott műtéti leírást,
c)
a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl.
rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.8. Csonttörésre és csontrepedésre vonatko szolgáltatás
esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös
feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül a Biztosító a
kárigény elbírálásához egyéb dokumentumokat is bekérhet, különösen
a baleseti eredetet és a csonttörést, csontrepedést bizonyító iratokat
(pl. röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve
hatósági határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.9. 28 napot meghaladó gyógytartam esetén: a szolgáltatási
igény teljesítéhez az általános és a közös feltelekben
meghatározott dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat
kell benyújtani:
a)
a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolást,
b)
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
c)
a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset
közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat (pl.
a baleseti jegyzőkönyvet),
d)
a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl.
rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.10. Baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés esetén, a szolgáltatási
igény teljetéséhez az általános és a külös feltételekben
meghatározott dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat
kell benyújtani:
a)
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
b)
baleset esetén a baleset rülményeit tartalmazó
dokumentumokat (pl. rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.11. Ruházati kár esetén: a tényleges r mértékének
megállapítását lehetővé tevő adatokat.
4.1.13. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól
közlési és változásbejelentési telezettség megsértése
esetén
4.1.13.1. A közlési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem
mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási kötelezettség alól, ha
az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási szerződés
fennállásától a biztosítási esemény bekövetkezéséig már legalább 5 év
eltelt.
A változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító
nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási kötelezettség
alól, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülményekre
vonatkozó változásbejelentési határidő leteltét követően legalább öt év
eltelt.
A biztosított köteles a szerződés tartama alatt az alábbi lényeges
körülmények változását bejelenteni:
lakcímváltozást, személyi adatainak és körülményeinek (foglalkozásá-
nak, sporttevékenységének) változásait 30 napon belül a Biztosítónak
bejelenteni.
43
K&H lakásbiztosítás
4.1.14. titoktartási kötelezettség alóli felmentés
4.1.14.1. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazo dokumentum)
aláírásával a biztosított beleegyezik abba, hogy az őt kezelő orvosok,
kórházak és egyéb egészségügyi intézmények a Biztosító kérésére
kockázatelbírálás és kárrendezés céljából információt bocsássanak
rendelkezésre, ennek érdekében a biztosított az őt kezelő orvosokat,
kórházakat és egyéb egészségügyi intézményeket felmenti az orvosi
titoktartási kötelezettség alól.
A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a
szerződés tartama és az elévülési idő alatt:
- a biztosított, a szerződő, a kedvezményezett személyi adatait
- a biztosítási összeget
- az egészségi állapottal összefüggő adatokat
- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét
- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a
szolgáltatással összefüggő összes nyeges nyt és
körülményt.
Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik.
Az egészségi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és
rrendezés ljából a Biztosító veze orvosa és az ezen
tevékenységet a Biztosító részére végző orvosok is, valamint a
viszontbiztosító megkaphatják.
4.1.15. értelmezések, fogalmak, meghatározások
4.1.15.1. a baleset fogalma
4.1.15.1.1. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából a
baleset
olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai
és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a
kockázatviselés tartama alatt éri.
4.1.15.1.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a biztosított akaratán
kívüli események is: a) vízbefúlás, b) villámcsapás, c) mérgező gázok
belélegzése.
4.1.15.1.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szerint - a fentiektől eltekintve - nem minősül balesetnek:
a)
az ember vagy állat által terjesztett bakterlis vagy
vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű
fizikális ok váltja ki, kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően
rendelkeznek,
b)
a foglalkozási betegség (ártalom),
c)
a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban
az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában
következett be,
d)
az orvosi műtét következménye,
e)
az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező
esemény,
f)
a porckorongsérv és hasi sérv, kivéve, ha a porckorongsérv az
egyébként ép porckorongot kívülről illetve ha a hasi sérv az ép
hasfalat közvetlenül érő egyszeri, extrém, mechanikus behatás
következménye.
4.1.15.1.4. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
alkalmazásában
közlekedési balesetnek
minősül a biztosítottat ért
baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű
vezetőjeként vagy utasaként, mint közlekedésben résztvevő szenved
balesetet.
Nem minősül közlekedési balesetnek:
a)
a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében
semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
b)
a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jár vagy
gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c)
a jár vezetőjét, utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű
vagy más jár halasával, illetve megállásával
összefüggésben következett be.
4.1.15.2. a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma
4.1.15.2.1 Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai
felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó
intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.
Jelen
kiegészítő biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak - még
abban az esetben sem, ha azokban rházi fekvőbetegellátást
végeznek - a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők,
gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai,
"krónikus" intézetek, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó
intézmények, illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai,
feltéve, hogy a biztosított az osztály jellenek megfelelő
szolgáltatásban részesült.
4.1.15.2.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
alkalmazásában műtétnek tekintendő az orvosi beavatkozásoknak az
orvosszakmai szabályok megtartásával kórházban történő elvégzése a
biztosítottnál.
4.1.15.2.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
alkalmazásában műtéti lista a "Műtétek térítési kategóriák szerinti
csoportosítása" című tételes lista (a továbbiakban: műtéti lista), amely
az orvosi beavatkozásoknak nemzetközi kódrendszerrel azonosított
(WHO-kód) felsorolása. A műtéti lista a Biztosító központi irodájában
igény esetén megtekinthető.
műtéti térítés kivonatos lista I.
a K&H Biztosító Zrt. otthonbiztosításait kiegészítő balesetbiztosításaihoz
1. A műtétek csoportba sorolása a műtéti listán található meg.
A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója a 3. pont alatt
található meg.
2. A műtéti térítés biztosítás esetében a Biztosító térítése biztosítási
esemény bekövetkeztekor:
a)
az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg
200%-a,
b)
a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg
100%-a,
c)
a 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg
50%-a,
d)
a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg
25%-a.
e)
az 5. csoportba tartozó műtétek nem rített műtétnek
minősülnek. Amennyiben a biztosítotton az 5. csoportba sorolt
műtétet hajtják végre, a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
3. A műtétek csoportba sorolásának kivonatos - néhány példán
keresztüli - tájékoztatója:
44
K&H lakásbiztosítás
WHO kód Műtét megnevezése
1. csoport
5814H Teljes térdprotézis beültetése
5815C Csípőprotézis fejének cseréje
50117 Koponyaüregi vérömleny eltávolítása
50201 Nyílt agykoponyasérülés ellátása
50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte
50340 Gerinctörésnél csontdarab kiemelése a gerinccsatornából
52077 Belső hallójárat feltárása scala (hátsó koponyagödör) felől
53240 Felső tüdőlebeny eltávolítása
53340 Hörgővarrat
53471 Rekeszizomvarrat
53742 Pitvari sérülés ellátása
58151 TEP, teljes csípőprotézis
2. csoport
5810H Gerinc belső rögzítése
51340 Szivárványhártya-előesés kimetszése
51360 Szivárványhártya-plasztika, varrat
51510 Idegen test eltávolítása mágnessel a szemből
51570 Üvegtestcsere
51630 Szemeltávolítás
52090 Kimetszés a közép, illetve a belsőfülben
53010 Gége egy részének eltávolítása
53152 Hangréstágító műtét külső feltárásból
53431 Mellkasfal egy darabjának eltávolítása
58101 Nyaki csigolya rögzítése (csont + lemez)
58145 Térd csontos beroppanás kiemelése, csontpótás, lemez
3. csoport
5792H Félcső lemezelés
50440 Idegátültetés
51150 Szem kötőhártyájának varrata
53932 Érsérülés ellátása folttal
54131 Lépeltávolítás
57902 Combnyakszegezés
57924 Csavarozás
58480 Combamputáció
4. csoport
50420 Idegvarrat
58240 Feszítőín-varrat a kézen
5790B Bőrön keresztül történő dróttűzés
51440 Szemlencse-eltávolítás
51470 Szemlencse-beültetés
51850 Külső hallójárat képzése vagy helyreállítása
51950 Dobhártya plasztikája
52130 Orr eltávolítása
53150 Hangréstágító műtét gégetükrözéssel
57723 Arccsonttörés ellátása (minilemez, csavar, T lemez)
57890 Végtaghosszabbítás a felkaron
57903 Fedett combnyak csavarozása
58096 Ízület ideiglenes áttűzése
58130 Külbokaszalag varrat
58177 Kéztőcsontprotézis beültetése
58330 Izom-, ínkiirtás
58400 Kézujjamputáció
5. csoport - nem térített műtétek
52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel
52310 Fog sebészi eltávolítása
57880 Belső fémrögzítés eltávolítása (szeg, lemez stb.)
58900 Bőrvarrat
81050 Idegentest-eltávolítás gégetükrözéssel
81230 Gyomormosás
88912 Helyi infiltrációs érzéstelenítés
8362G Velőűr felfúrás
82090 Ficam zárt helyretétele
83304 Külső rögzítés eltávolítása
84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás
81040 Idegen test eltávolítása orrtükrözéssel
88050 Vérátömlesztés
16970 Arthroscopia
4.2. temetési biztosítás
Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító kötelezettséget vállal, hogy
a biztosított baleseti halála esetén a jelen feltételekben
meghatározottak szerint kártérítést nyújt.
Baleseti halálnak minősül, ha a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset vagy közlekedési baleset következtében a baleset
megtörténtétől számított egy éven belül meghal. A biztosítási esemény
bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.
Jelen feltételek szerint biztosított(ak) az 1.1. pontban meghatározott
személy(ek).
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a
temetés számlával igazolt költségeit legfeljebb 200 000 Ft összeg-
határig.
A kártérítés feltétele a baleseti halál tényét és a haláleset körülményeit
igazoló dokumentumok és a temetés költségeit igazoló számla
benyújtása.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb egy biztosítási esemény
esetén térít.
A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben:
- a biztosítási eseményt a biztosítási összegre jogosult szándékos
magatartása, vagy
- a biztosított, illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan
gondatlan, jogellenes magatartása idézte elő.
45
K&H lakásbiztosítás
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
jelen védelmi előírások szempontjából
minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai,
padozatai, födémszerkezetei és az ajtók, ajtószerkezetek az alábbi
követelményeket kielégítik:
- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 6 cm vastagságú
tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet
kialakítása szükséges. Támpontok:
- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet,
illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet,
amely legalább 10 cm vastagságú
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek,
amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló
anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet
biztosító egyéb anyagot helyeztek el
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár,
vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy
szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár,
minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma
meghaladja a 3 000-et és az egyedi minősített lamellás zár (a
MABISZ ajánssal nem rendelkező lakat nem minősül
biztonsági zárnak) vagy egy darab, de több (min. 4) ponton
záródó zár végzi
- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében
min. 6 mm vastagságúak
részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai,
démszerkezetei, padozatai és a nlásrók az abbi
követelményeknek megfelelnek:
- falazatok, padozatok, démszerkezetek: min. 15 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű
falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:
- 6 cm vastag vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm
átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15
épületszerkezeti beton elfogadott)
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok,
amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló
anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító
egyéb anyag található
- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, be- és
kifeszítés, reteszhúzás ellen védettek
- a zárást min. t darab, egymástól legalább 30 cm-re
elhelyezett olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár,
vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy
szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár,
minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma
meghaladja a 10 000-et és a min. 6 lamellás zár (a MABISZ
ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági
zárnak), vagy egy darab, de több (min. 4) ponton záródó zár
végzi
- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű
szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal legyen a tokhoz
rögzítve
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
- a zár nyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen
zárjanak, a zárbetétet letörés ellen védeni kell
- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 5 mm-en belül legyen
- bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát
fémlemezzel meg kell erősíteni
- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges
- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) -
abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása
nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabban helyezkednek el -
teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm
átmérőjű köracél anyagl késlt - vagy ezekkel
egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki
megol rácsozattal kell ellátni. A csszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására
alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min.
A3/B1 minősítéssel, dobásálló üveg A1 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai
jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai
jelzőrendszerrel
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb
4 darab), a cs keresztmetszeténél nem kisebb
keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális
beépísi (rögzítési) mélység 100 mm 15 cm-es
hagyományos r téglafal esetén (vagy ezzel
egyenértékű, kívülről nem szerelhető s műszaki
megoldás fogadható el)
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörkkel
vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon
a falazatokhoz kell erősíteni.
teljeskörű mechanikai védelem
Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden
oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok,
födémek, padozatok, nyílászárók határolják:
- falazatok, padozatok, démszerkezetek: min. 38 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű
falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:
- a 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm
átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15
épületszerkezeti beton) elfogadott
- az ajtószerkezeteket kiemelés, be- és kifeszítés ellen védeni kell
- bevésőzár vagy hengerzár esetén a zárszekrényt fúrás elleni
támadásnak ellenálló módon védeni kell
- a zárást min. t darab, egymástól legalább 30 cm-re
elhelyezett olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár,
vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy
szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár,
minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma
meghaladja a 10 000-et és a min. 6 lamellás zár (a MABISZ
ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági
zárnak), vagy egy darab, de több (min. 4) ponton záródó zár
végzi
- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy
ezekkel támadás szempontjából egyenér ellenállást
biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni (faanyag esetén az
ajtólap min. 40 mm vastag és tömör legyen)
- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges
- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 2 mm-en belül legyen
(keményfa esetén 5 mm)
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű
szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tokhoz
rögzítve
- az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés, reteszhúzás ellen
védeni kell
- a zárszerkezetnek több (legalább 4) ponton kell biztosítania a
zárást
- a reteszelési mélységnek min. 18 mm-t kell elérnie
- a zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell
- üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1)
üveggel szerelten - vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó
anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott
minősített üvegszerkezetek) szerkezet – fogadható el (a normál
46
1. számú melléklet
üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel
védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a
követelményeknek)
- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) -
abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása
nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkednek el -
teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm
átmérőjű köracél anyagl késlt - vagy ezekkel
egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki
megol rácsozattal kell ellátni. A csszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására
alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:
- minősített behatolás-késleltető (ablakok, kirakatok, portálok,
erkélyajtók, ggönyfalak esetében min. A3 misítésű
dobásálló; bejárati ajtók esetében min. B1 minősí
áttörésbiztos) üveg
- minősített bel leereszthető, zárha rács elektronikai
jelzőrendszerrel
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4
darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű
(falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési)
mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal
esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhe
műszaki megoldás fogadható el),
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy
egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz
kell erősíteni.
minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelző rendszer, ha térdelem,
személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél
alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű
területvédelem van kialakítva.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen,
és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a
védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,
- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható
kivitelű, szabotázs védett, min. 1 mm-es lágyacélból - vagy
azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,
- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza
minimum 1,5 mm-es gyacél, vagy ezzel egyenértékű
mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása illetve
megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,
- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,
- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi
jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie
kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
- a jelzőáramkör megszakadást a rendszernek jeleznie kell,
- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszünte után 1-
3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag
az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által zzel
lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást
követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,
- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől,
tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, zlekedési
utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége
csak segédeszközzel legyen megoldható,
- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél
legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel
rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt,
váltakozó kéthangú jelzéssel,
- az energia ellást két, egymástól független, kölcsön-
hatásmentes energia forrás, elektromos hálózat és akkumulátor
biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig
maradjon üzemképes,
- az akkumulátor a lózati energiaellátás zavara esetén
automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés
legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább
egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről
gondoskodni kell,
- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül
vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.
részleges elektronikai jelzőrendszer
Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem,
tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű,
és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthető az
elektronikai jelző rendszer akkor is, ha kiderül, hogy a térvédelem,
tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a
védendő objektum egyes részei árnyékban vannak (árnyék alatt azt kell
érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed
ki a hatásos védelem). (Pl. a bejárati ajtót TV kamerával figyelik, ám a
hálószoba ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül
rté behatolás esetén a hálószoba így észrevételenül
megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak részleges.)
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen
és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi
körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,
- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és
bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell
beépíteni,
- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható
kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy
azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,
- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs
kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő
áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a
védett téren belül kell elhelyezni,
- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további
részek maradjanak működőképesek,
- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők,
kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes
rendszerrel együtt - az üzemeltető vagy a szerviz által -
kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,
- a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a
kódkapcsolón jelezni kell,
- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi
jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie
kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is
- a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve
tárolnia kell,
- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a
rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását
a rendszer jelezze (riasztania kell),
- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy
optikai jelzésadó telepítése szükséges,
- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni,
amenynyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített
akkumulátorosnak kell lennie,
- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől,
tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, zlekedési
utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége
csak segédeszközzel legyen megoldható,
- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után
1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve
kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel
lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást
követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,
- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél
lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai
delemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a
100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,
- az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan
200 lux fényerősségű legyen,
47
1. számú melléklet
- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás
mentes energia forrási elektromos hálózat és akkumulátor
biztosítsa,
- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban
kell működnie,
- az akkumulátor a lózati energiaellátás zavara esetén
automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés
legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább
egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
- a nyitás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül
vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.
teljes körű elektronikai jelzőrendszer
A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotó elemei az alábbi
delmi körök: felületvédelem, térdelem, rgyvédelem,
személyvédelem (támadásjelzés). Teljes az elektronikai
jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljes körű.
teljes körű felületvédelem:
Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer
figyeli az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem
megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál
gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át-
és behatolási kísérleteket.
teljes körű térvédelem:
Teljes körű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak
környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.
teljes körű tárgyvédelem:
Teljes körű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed,
páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.
teljes körű személyvédelem:
Teljes körű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve
támadásnak kitett személyre kiterjed.
48
1. számú melléklet
49
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:
K&H lakásbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány
tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
építési tervdokumentáció és engedély
árajánlat, költségvetés
a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumentumok, beszerzési számla,
adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
fényképek, tanú nyilatkozat
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
vállalkozói tevékenység vagyontárgyait ért károk esetén a vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést
igazoló bírósági végzés
ÁFA nyilatkozat
Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás
felvételéről
bizományosi szerződések
vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok,
leltárívek, könyvelési bizonylatok
érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
lakhatósági igazolás
őrnapló, őrutasítás
eredeti jótállási jegy
használati utasítás
szervizjegyek
hagyatékátadó végzés
a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
tűzkárok esetén
tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági
igazolás
árvízkárok esetén illetékes vízügyi hatóság igazolása
vezetéktörés során elfolyt vízká-
rok esetén
a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biz tosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák
bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg
vihar- és jégveréskárok esetén meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény szerviztől
földrengéskárok esetén
szeizmológiai intézet igazolása
bányatérkép
betöréses lopás- és rabláskárok
esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi
berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
lopás és besurranásos lopás
károk esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás,
épületrongálás- és
vandalizmuskárok esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi
berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
vakolatkárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
bankkártya letiltás esetén
(elvesztés, ellopás miatt)
az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról
személyi okmányok pótlása
esetén
igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről
fagyasztott élelmiszerek
megromlása esetén
illetékes áramszolgáltató igazolása az áramkimaradás tényéről és időtartamáról
2. számú melléklet
50
2. számú melléklet
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, Szerződőnek illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási
esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy
követelését érvényesíthesse.
K&H lakásbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
háztartási elektromos
berendezések garancia időn túli
javítása esetén
érvényesített garancia levél
szolgáltatás kimaradás miatt
felmerült károk esetén
közüzemi szolgáltató által kiállított igazolás a szolgáltatás kimaradás tényéről és időtartamáról
háztartási gépek géptörés kárai érvényesített garancia levél
garázsban tárolt gépjármű
károk esetén
javítási számla
javítási árajánlat
szervizkönyv
törzskönyv másolata
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról
egyéb biztosítás alapján térülő károk esetén a levont önrészesedés térítéséhez, a kárkifzetésnél
keletkezett olyan dokumentum, amely egyértelműen tartalmazza a ki nem fizetett önrészesedés
mértékét.
kisállatok baleset és betegség
kárai esetén
Kisállat Egészségügyi Könyv, mikrochipes azonosító adatok
állatorvosi dokumentáció, baleset miatti elhullás esetén e tény állatorvos általi igazolása
tetőbeázás-kár esetén előzménykár esetén az előző javítás igazolása
munkanélküliség ideje alatti
rezsi költség térítése esetén
munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot
a területileg illetékes munkaügyi zpont határozatát a munkanélküliséggel, álláskereséssel
összefüggésben lévő járadék (álláskeresési járadék, álláskeresési segély) megállapításáról
havonta a járadék folyósítását igazoló bankszámlakivonat vagy a postai utalvány másolata
túlfeszültségi kár esetén
a biztosító megbízásából (vagy a biztosító előzetes jóváhagyásával) eljáró szakértő által kiállított, a
készülék(ek) meghibásodásának okát igazoló szakvélemény
új készülék beszerzési számlája; javítási árajánlat, vagy számla
ideiglenes lakás igénybevétele
esetén
ideiglenes lakás bérleti szerződése
elmaradt lakbér esetén bérleti szerződés
baleseti károk esetén
baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi
leírás, illetve lelet
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti
anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve
jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve
jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat
fekvőbetegként kórházi gyógykezelés, vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a
kórház által kiadott műtéti leírás, orvosi dokumentumok
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés,
illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának
megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset
körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv
ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő, eredeti számlák
temetési költségek térítése
esetén
a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás, illetve lelet
halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi
zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
temetés költségeit igazoló számla
sérelmdíj esetén sérelmedíj összegszerűségét igazoló dokumentum
I. KUTYÁK
Affenpinscher (majom-pincsi)
cardiomyopathia
Afgán agár
Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis,
aminoaciduria),
l
eucodystrophia, narcolepsia
Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback)
degeneratív
gerincvelőbántalom, megemelkedett izomtónus
Airdale terrier
narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya-
g
yulladás)
Akita
Von Willebrand betegség, Uveodermatogiai szindróma,
fiatalkori polyarthritis, cataracta, entropium, glaucoma,
microphtalmia, PRA, retina dysplasia, csípőízületi diszplázia
Amerikai eszkimókutya
narcolepsia, cinkfüggő dermatosis
Amerikai staffordshire terrier
csípőízületi diszplázia
Amerikai rókakopó
amyloidosis
Angol agár
lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás)
Angol bulldog
urát húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycső
előesése, arteria pulmonalisstenosis, kamrai sövénydefektus
Angol masztiff
csípőízületi diszplázia
Angol véreb (Bloodhound)
spinalis izomatrophia (SMN)
Ausztrál juhászkutya
pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Angol springer spániel
istlő pitvari leáls, narcolepsia,
ferjevesztéses enteropathia (PLE), Rage-szindróma, Woolly-
szindróma
Argentin dog
csípőízületi diszplázia
Ausztrál pásztorkutya
dermatomyositis, szemlencse-luxáció
Basenji
Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis,
aminoaciduria), intestinalis nyirortágulat, immunproliferativ
bélbetegség
Basset hound
Basset Hound thrombopathia, összetett
immunodeficiencia, dermatomyositis
Beagle
Beagle pain syndroma, zfüg jbetegség,
hyperlipidaemia, szemlencse-luxác, narcolepsia, reszketőkór
(tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, arteria pulmonalisstenosis
Beauce-i juhászkutya (Beauceron)
dermatomyositis
Bedlington terrier
rézfüggő májbetegség
Belga malinois
myositis
Belga juhászkutya (Tervueren)
pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás)
Bernáthegyi kutya
narcolepsia
Bichon Frisé
reszketőkór (tremor, shaker)
Bobtail (óangol juhászkutya)
szív-pitvari sövénydefektus, degeneratív
gerincvelőbántalom
Bordeaux-i dog
csípőízületi diszplázia
Border Collie
szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray
collie syndroma), pannus
(szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Border Terrier
cranio-mandibularis osteopathia, istlő
pitvarileállás
Boston Terrier
lolis calcinosis (calcinosis circumscripta),
craniomandibuláris osteopathia
Boxer
aorta-stenosis, szívpitvari sövénydefektus, szívritmuszavar,
lolis calcinosis (calcinosis circumscripta), cardiomyopathia,
histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, nodularis
dermatofibrosis, szfingomielin lipidosis (Niemann-Pick betegség)
Brazil masztiff
csípőízületi diszplázia
Brie-i juhászkutya (Briard)
hyperlipidaemia, állandó éjszakai vakság
Breton vizsla (Brittany spaniel)
kisagyi degeneráció, hyperlipidaemia,
a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-
luxáció, spinalis izomatrophia (SMN)
Bullmasztiff
csípőízületi diszplázia
Bullterrier
policysztás vesebetegg, örökletes veseelfajulás,
szemlencse-luxáció, aorta billentyű stenosis, mitrális billent
diszplázia, cink felszívódási zavarok
Cairn terrier
cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxáció,
A-vitamin függő dermatosis
Cavalier King Charles spániel
a mitrális szívbillentyű ödémás
degenerációja, xantin-húgykövesség
Csau-csau (Chow Chow)
entropium, ectropium, hypothyreoidizmus,
vese diszplázia
Chesapeake Bay retriever
degeneratív gerincvelőbántalom
Cocker spániel (amerikai és angol)
ciklikus hemtopoiesis (ciklikus
neutropenia), a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása,
szemlencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyúmirigy
gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő dermatosis, Sinuscsomó
betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteriosus
(Botalli) persistens
Dalmata
urat húgykövesség, srtüsző-gyulladás (Bronzing
syndroma), görcs izomösszehús, pannus (szuperficiális
szaruhártya-gyulladás)
Dandie Dinmont terrier
szemlencse-luxáció
Dobermann
cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD),
Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria),
Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája,
B12 vitamin felszívódási zavara
Drótszőrű foxterrier
leucodystrophia (progresszív ataxia), szemlencse-
luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia
Drótszőrű griffon
narcolepsia
Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres)
myopathia
Fox terrier
szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus,
Fallot-tetralógia
Francia bulldog
histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás
Golden retriever
degenerativ gerincvelőntalom, nodularis
dermatofibrosis, proliferatív
episcleritis, aortastenosis
Ír szetter
degenerativ gerincvelőbántalom, gluténfüggő bélbetegség,
jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia
Jack Russel terrier
szemlencse-luxáció, progresszív ataxia
Kanári-szigeteki kutya
csípőízületi diszplázia, entropium, ectropium
Kaukázusi juhászkutya
csípőízületi diszplázia
Kelpie
pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Kerry blue Terrier
cranio-mandibularis osteopathia, spinális
izomatrophia (SMN), degeneratív gerincvelőbántalom, ”spiculosis”
Kis angol terrier (Toy terrier)
szemlencse-luxáció
Kínai harcikutya (Shar-Pei)
amyloidosis (Shar-Pei láz), szemlencse-
luxáció, synovitis, mucinosis
Kuvasz
dermatomyositis
Labrador retriever
degeneratív gerincvelőbántalom, mozgás kiváltotta
collapsus (EIC), Fanconi syndróma (glucosuria, metabolikus acidosis,
aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függő dermatosis,
csípőízületi diszplázia
Malamut
PRA, cataracta, entropium, chondrodysplasia,
polyneuropathia, cink felszívódási zavarok
Mallorcai masztiff
csípőízületi diszplázia
Máltai selyemszőrű kutya (Maltese)
nekrotizáló meningoencephalitis,
reszketőkór (tremor, shaker)
Miniatűr Bullterrier
mitralis billentyű diszplázia, policysztás
vesebetegség, allergiás dermatitis, ggő acrodermatosis, cink
felszívódási zavarok
Mopsz
necrotizaló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis)
Német dog
cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája
51
3. számú melléklet
a kisállatbiztosítás kizárásainak kiegészítése
A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok (a felsorolás az adott fajtára és annak
keresztezéseire is vonatkozik)
met juhászkutya
lokális calcinosis (calcinosis circumscripta),
degeneratív gerincventalom, dermatomyositis, acanthosis
nigricans, exocrine pancreatic insufficiency (EPI), hasnyálmirigy
elégtelenség, lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, pannus
(szuperficiális szaruhártya-gyullas), aortastenosis, ductus
arteriosus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb
aortaív perzisztenciája, kamrai sövénydefektus, csípőízületi diszplázia
Norg Elkhound
Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus
acidosis, aminoaciduria), vese eredetű glucosuria
Norwich terrier
szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara
„Scottie Cramp”
Pireneusi hegyikutya
cranio-mandibularis osteopathia
Pireneusi masztiff
csípőízületi diszplázia
Pit bullterrier
csípőízületi diszplázia, cataracta
Pointer
lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás), spinalis izomatrophia (SMN), aorta-stenosis
Pomerániai törpespicc
ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia)
Portugál vízikutya
c
ardiomyopathia
Rókakopó (angol es amerikai)
amyloidosis
Rottweiler
a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lupoid
onychopathy, narcolepsia, spinalis izomatrophia (SMN),
polyneuropathia, csípőízületi diszplázia
Sarplaninai juhászkutya
urat húgykövesség, csípőízületi diszplázia
Schnauzer (órs)
narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis,
B12 vitamin felszívódási zavara
Schnauzer (rpe)
Comedo-szindróma, hyperlipidaemia,
megaoesophagus, izom-dystrophia, Sinuscsomó betegség (sick sinus
syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia
Sealyham Terrier
szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara
„Scottie Cramp”
Shetlandi juhászkutya (sheltie)
dermatomyositis, Fanconi-syndroma
(glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), felyes
dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens
Skót juhászkutya (collie)
ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia),
degeneratív gerincvebántalom, dermatomyositis, proliferatív
episcleritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens
Skót terrier
cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxáció,
vese eredetű eglucosuria, a mozgáskoordináció zavara „Scottie
Cramp”
Skye Terrier
réztárolási betegség, rézfüggő májbetegség (Wilson kór),
szemlencse-luxáció
Soft-coated wheaten terrier
fehérjevesztéses enteropathia (PLE),
fehérjevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulladásos
bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD)
Spanyol masztiff
csípőízületi diszplázia
Staffordshire terrier
L2 hydroxiglutár aciduria, patella luxáció,
csípőízületi diszplázia, cataracta, PMPV
Sussex spániel
izombetegségek
Szamojéd
reszketőkór (tremor, shaker), cinkfüggő dermatosis, cink
felszívódási zavarok
Szibériai husky
degeneratív gerincvelőbántalom, szemlencse-luxáció,
pannus (szuperficiális, szaruhártya-gyulladás), cinkfüggő dermatosis,
Woolly-szindróma, kamrai sövénydefektus
Tacskó
acanthosis nigricans, pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás), Sinus-cso betegség (sick sinus syndrome),
bradycardia, vasculitis, xantin-húgykövesség, cukorbetegség
Thai ridgeback
csípőízületi diszplázia
Tibeti masztiff
csípőízületi diszplázia
Tibeti terrier
szemlencse-luxáció, éjszakai vakság
Törpe foxterrier
szemlencse-luxáció
Törpe német pinscher
pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Uszkár
veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemeralopia),
állandó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcleritis, ductus
arteriosus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai
sövénydefektus, cukorbetegség (törpe uszkár)
Vadkacsavadász retriever
csípőízületi diszplázia
Weimari vizsla
lupoid onychopathy
Welsh corgi, Pembroke
degeneratív gerincventalom,
dermatomyositis, narcolepsia
Welsh springer spániel
narcolepsia
Welsh terrier
szemlencse-luxáció
West Highland White terrier
cranio-mandiburis osteopathia,
szemlencse-luxác, reszkekór (tremor, shaker), rézrolási
betegség, réz függő májbetegség (Wilson kór)
Yorkshire terrier
melanoderma és alopecia yorkshire terrierekben, urat
húgykövesség, reszketőkór (tremor, shaker)
II. MACSKÁK
Abesszin (szomáli)
amyloidosis, piruvát kináz elégtelenség miatt
kialakuló anemia (PK)
Amerikai rövidszőrű
cardiomyopathia (HCM)
Brit rövidszőrű
cardiomyopathia (HCM), policisztás vesebetegség
(PKD)
Burma
tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia
Cornish Rex
izombetegségek
Maine Coon
cardiomyopathia (HCM), csípőízületi dysplasia
Manx (cymric)
megacolon
Perzsa
cardiomyopathia (HCM), immunodeficiencia (Chediak-Higashi
szindróma – CHS), policisztás vesebetegség (PKD)
Sziámi
amyloidosis, az endocardium fibroelesztózisa, ismétlődő pitvari
leállás, tricuspidalis/mitralis billentyűdysplasia, gangliosidosis
52
3. számú melléklet
53
feljegyzések
54
feljegyzések
K&H Biztosító Zrt.
n
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
n
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
n
fax: (+36 1) 461 5276
n
kh.hu
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com