Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H Biztosító Zrt. K&H fészek otthonbiztosításának szerződési feltételei

KKeeddvveess ÜÜggyyffeellüünnkk!!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H fészek otthonbiztosítást
(FOB-07), amely otthonát és ingóságait védi az alábbiakban felsorolt, de
az Ön által kiválasztott veszélynemek ellen.
mmeeggbbíízzhhaattóóssáágg
A K&H Biztosító Zrt. 1992. július 1-jén alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a
KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyar Köztársaság
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 3,52 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1535 Budapest, 114. Pf.
777, telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a K&H
Biztosító (továbbiakban: biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H
Biztosító biztosításközvetítőt.
Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében áll a lakóhelyéhez legkö-
zelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mmii aa bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss iirráánnyyaaddóó jjooggaa??
A szerződés irányadó joga a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről és az 1959. évi IV. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mmeellyy aaddóójjooggsszzaabbá
állyyookk vvoonnaattkkoozznnaakk aa bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééssrree??
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági
adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
mmiillyyeenn vvaaggyyoonnttáárrggyyaakkrraa tteerrjjeedd kkii aa bbiizzttoossííttááss??
A K&H fészek otthonbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
- a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen
meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.
kerítés, fürdőmedence stb.), ingóságokra (az ékszerektől a
bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft
erejéig készpénzre is,
- a kockázatviselés helyén folytatott kereső foglalkozás vagyontár-
gyaira is, 200 000 Ft összeghatárig,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatok
vagy lábon álló növényi kultúrák más vagyontárgyakkal történő
károsodására is az általános háztartási ingóságok biztosítási
összegén belül, annak 5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül a Magyar Köztársaság területén a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási
eseményenként 100 000 Ft erejéig.
A különböző veszélynemeket Ön választja meg, így a biztosítási
szerződés garantáltan az Ön által kívánt fedezeteket tartalmazza.
mmiirree nneemm tteerrjjeedd kkii aa KK&&HH fféésszzeekk ootttthhoonnbbiizzttoossííttááss??
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe
vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi
épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft
összeget meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H fészek otthonbiztosítás szerződési
feltételeit, amelyek részletesen tartalmazzák azoknak a vagyontárgyak-
nak és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és korlátozásokat),
amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül biz-
tosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:
- magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,
- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett összeroppanás kár,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültségvédel-
mi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos vezetékekben
keletkezett villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén az
elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,
antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott vagyontár-
gyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt
bekövetkező kár,
- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel
okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből eredő kár,
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burko-
latában és festésében keletkezett viharkár,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár és jégeső
vagy hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben a padlószint felett
kevesebb mint 30 cm-rel tárolt biztosított vagyontárgyakban
keletkezett vízkár,
- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső
vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében
keletkezett kár,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegkára,
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési limitet megha-
ladó betöréses lopás kár.
1
K&H fészek otthonbiztosítás
ügyfél-tájékoztató
1-10218-07
mmiillyyeenn kkáárreesseemméénnyyeekkrree tteerrjjeedd kkii aa bbiizzttoossííttáássii ffeeddeezzeett??
Az alapbiztosítás a tűzkárbiztosítás, amely az alábbi biztosítási
eseményekre terjed ki:
-
tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás, vil-
lámcsapás másodlagos hatása, az idegen tárgyak rádőlése, ráesé-
se, légijármű ütközés, ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése
mmiillyyeenn kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássookk ""kköötthheettőőkk"" hhoozzzzáá??
Az alapfedezet az Ön választása alapján kiterjeszthető az alábbi
fedezetekkel:
- földmozgáskár biztosítás: földrengés, földcsuszamlás, kő- és föl-
domlás, ismeretlen üreg beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek kárai
- különleges üvegek kárai: kerámia főzőlap, bútorok üvegezése,
üvegtető, üvegezett előtető, télikert, üvegtégla, üveg tetőcserép,
tükörcsempék, normál tükör, akvárium és terrárium üvegezése,
úszómedence vagy medence üvegezése
- betöréses lopás- és rabláskár biztosítás: betöréses lopás, rablás,
épület rongálás
- vandalizmus károk biztosítása
-
mezőgazdasághoz kapcsolódó vagyontárgyak biztosítása: állatok,
mezőgazdasági munkaeszközök és mezőgazdasági készletek kárai
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
- felelősségbiztosítás: magánszemélyi minőségben, szerződésen
kívül okozott személyi sérüléssel vagy tárgyrongálással járó
(dologi) károk
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó
egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű
csonttörés, csontrepedés, vagy 28 napot meghaladó gyógytar-
tam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban esett kár
Továbbá az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésére biztosítása bővítésére:
- kényelmi csomag (okmányok beszerzése, bankkártya letiltás,
zárcsere, fagyasztott élelmiszerek megromlása, felelősségbiz-
tosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és
szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó tar-
tozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése)
- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási
költségeinek térítése
- mezőgazdasághoz kapcsolódó vagyontárgyak betöréses lopás és
rablás kockázata
- törzskönyvezetett kutyák baleset és betegség okozta elhullása
- tetőbeázási károk
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európa föld-
rajzi területére
- felelősségbiztosítás kiterjesztése kutyatartói minőségben gépjár-
műben, valamint haszonállatban okozott felelősségi károkra
mmiikkoorr kkeezzddőőddiikk aa kkoocckkáázzaattvviisseellééss??
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő
nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek
megállapodhatnak.
A Biztosító számára a Ptk. 15 napot nyújt az ajánlat elbírálására, ha azt
addig nem utasítja el a biztosító, akkor a kockázatviselés kezdete a fent
leírt időpont.
A biztosító az
áárrvvíízz,, ffööllddrreennggééss ééss vviihhaarr
biztosítási eseményekre a
sszzeerrzzőőddéésskkööttééss nnaappjjáát
tóóll sszzáámmííttootttt 3300 nnaappooss vváárraakkoozzáássii iiddőőtt
köt ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földrengés,
vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási
szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
mmiillyyeenn iiddőőttaarrttaammrraa kköötthheettőő aa bbiizzttoossííttááss??
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
mmiillyyeenn lleehheettőősséég
geekk vvaannnnaakk aa ddííjjffiizzeettééssrree??
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átu-
talással, vagy postai átutalással. A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy
összegben egész évre), féléves, negyedéves, vagy havi, amely alapján
társaságunk a következő díjengedményeket nyújtja:
n negyedéves díjfizetés esetén 2%
n féléves díjfizetés esetén 6%
n éves díjfizetés esetén 10%
K&H Banknál vezetett számláról indított csoportos beszedési megbízás
fizetési mód választása esetén a fentieken túlmenően 5% díjenged-
ményt nyújtunk (kivéve havi díjfizetés esetén). A díjfizetés módja bár-
mikor, az ütemezése a biztosítási szerződés évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodnak meg.
hhooggyyaann sszzűűnnhheett mmeegg aa bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss??
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezés-
sel, díj-nemfizetés miatt vagy évfordulóra történő felmondással.
Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor fel-
mondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak vége előtt 30
napon belül már nem mondható fel.
mmii aazz éérrttéékkkköövveettééss mmóóddjjaa,, mméérrttéékkee ééss aa bbiizzttoossííttáássii
öösssszzeegg mmóóddoossííttáássáá--
nnaakk lleehheettőőssééggee??
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében az ajánlaton meghatározott
vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási évfordulót megelő-
zően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyi-
latkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:
A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az
előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata. A biztosítási összeg
indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően
utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakás-
javítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra),
illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyoncsoportra).
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor
kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási
összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
mmiillyyeenn aaddaattookk mmeeggvváállttoozzáássáátt kkeellll bbeejjeelleenntteennii??
A biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt
köteles írásban közölni a biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha
a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő az
FOB-07
2
ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt) változás történik,
értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítá-
sok elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, enged-
ményezés, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül
központunkat is értesítheti.
mmiillyyeenn vvééddeelleemmbbeenn rréésszzeessüüllnneekk rreennddeellkkeezzééssrree bbooccssááttootttt aaddaattaaii??
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,
ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,
nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság, bírósági végrehajtó, közjegyző,
adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági
szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, titkosszolgálati eszközök alkal-
mazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv, viszont-
biztosító, átvevő biztosító, kárrendezési megbízott, kiszervezett
tevékenységet végző, adatvédelmi biztos, magyar bűnüldöző szerv,
illetve az Országos Rendőr-főkapitányság, külföldi bűnüldöző szerv és
külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. (2003. évi LX.
törvény 153-165.§).
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudni-
valókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez" elneve-
zésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét
képezi.
mmii aa tteennnniivvaallóó,, hhaa kkáárreesseemméénnyy ttöörrttéénniikk??
Ha káresemény történik, hívja rögtön biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényén megtalálható. A bejelentéssel fordulhat a
Biztosító központi irodájához is a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös tele-
fonszámon, valamint bejelentheti a kárt faxon a (06 1) 461 5235-ös
faxszámon. A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé.
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is. Betöréses
lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mmiikkoorr nneemm ttuudduunnkk kkáárrtt ffiizzeettnnii??
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az eset-
ben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a
biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha
pl. a kárt a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátar-
tozó, vagy a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyon-
tárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja,
megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta.
hhooggyyaann ttöörrttéénniikk aa kkáárrkkiiffiizzeettééss??
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés nem kerül alkalmazásra.
VVaaggyyoonnbbiizzttoossííttáássii kkáárrookk ttéérrííttééssee::
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.
Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően alulbiz-
tosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges
értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a kár
olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot.
A maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.
n
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális helyreál-
lítási költségen téríti meg; ha azonban az elhasználódottság
mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási költségből az
értékemelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban
az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti
valóságos értéken.
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat
részleges vagy
teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az elhasználó-
dottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti valóságos
értéken téríti a Biztosító.
n
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség ere-
jéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-
ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés lev-
onásra kerül.
Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk, ha
azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
n
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő
indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és kiürítés,
elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költ-
ségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideiglenes lakás
bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a biztosítási össze-
gen belül az épület biztosítási összegének 2%-áig térítjük meg.
FFeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttáássii kkáárrookk ttéérrííttééssee::
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a
Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a biz-
tosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a tulaj-
donosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában
téríti meg a Biztosító.
BBaalleesseettbbiizzttoossííttáássii kkáárrookk ttéérrííttééssee::
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a szerződési
feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.
hhoovváá ffoorrdduulljjoonn eesseettlleeggeess ppaannaasszzáávvaall??
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt.,
Budapest 1851
),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner
Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
FOB-07
3
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy (06 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó
bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina
krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását
kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek,
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
FFiiggyyeelleemm!!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kér-
jük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési
feltételekben foglaltak az irányadók.
KKöözzppoonnttii IIrrooddaa::
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 5276
LLááttooggaassssaa mmeegg hhoonnllaappuunnkkaatt:: wwwwww..kkhh..hhuu
bbeettöörrééssvvééddeellmmii ttaannááccssookk
Betörésbiztositási szabályzatunk mellékletében megtalálja a K&H
Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az alábbi gondolatokkal
szeretnénk segítséget is nyújtani, és a műszaki kérdések felsorolása
mellett felhívni a figyelmét néhány fontos részletre.
Mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás megnyugtató bizton-
ságot jelent az Ön és családja számára. Vannak veszélyek, amelyek
ellen lehet és kell is védekezni, érdemes még időben a megfelelő
intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé tartozik a
betöré-ses lopás és rablás. Az egész társadalomban jelentős prob-
lémát okoz a betöréses lopások számának növekedése. Az emberek
számára mind-addig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül nem
érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A jó biztosítás képes
pótolni az anyagi veszteségeket, de a Biztosító nem tudja sem-
legesíteni például azokat a lelki károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes kötődésű,
megszokott eredeti tárgyait.
Két fontos megállapítás:
- a betörés a nap bármely percében megtörténhet és annak a
valószinűsége, hogy az Ön otthonát is betörés érheti, sajnos
egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt elriasz-
tanák az egyszerű, de hatékony védelmi eszközök.
mmii aa mmeeggoollddááss??
A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok zárrészeinek
állapotán, valamint az üvegfelületek védelmen múlik. A zárak
megvizsgálása mellett néhány megszívlelendő jótanács:
1. Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban felkapcsolva egy
lámpát! Ha lehetőségei engedik, használjon programozható
kapcsoló órát, amely különböző időpontokban be- és kikap-
csolja a hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2. Csukjon és zárjon be minden külső ajtót, garázsajtót, ablakot
és zárat, ha nincs otthon! Ha van üvegezett teraszajtaja a ház-
nak, ne hagyja benne belülről a kulcsot!
3. Ha van a ház körül létra, zárja el!
4. Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg egy
ismerőst, hogy ürítse ki rendszeresen a postaládáját!
5. Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása előtt!
Hagyja meg nekik az értesítési címet!
6. Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy ha saját
széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha széfet kíván beszerezni,
szívesen állunk rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7. Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és kérje meg a
látogatót, hogy azonosítsa magát! Mielőtt ajtót nyit, akassza
be a biztonsági láncot! Amíg a látogató nem azonosítja magát,
ne nyisson ajtót!
8. Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb nyilvánvaló
helyeken, mint például a postaládában, a lábtörlő alatt, a
virágtartóban!
9. Kapcsolja be a riasztó berendezését!
mmiiéérrtt lleehheett ÖÖnnnneekk sszzüükkssééggee rriiaasszzttóó bbeerreennddeezzééssrree??
n azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a betörések
száma
n azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy értékű
ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy, gyűjtemény,
szőrme, nagy értékű híradástechnikai berendezések, stb.)
vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel, kérjük fogad-
ja meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott készüléket
vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos vizsgálatok után adják
meg egy termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített termék
rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez
Bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező szakemberre a riasztó fel-
szerelését!
Ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét rendőrségi vagy olyan
biztonsági szolgálat központjába, amely riasztás eseten járőrt küld a
helyszínre.
A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne feledje azonban, hogy
nem helyettesíti a jó minőségű zárakat és a nyílászáró-védelmet.
FOB-07
4
KKeeddvveess ÜÜggyyffeellüünnkk!!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy K&H fészek otthonbiztosítási szerződéséhez kap-
csolódóan bármikor, külön díj megfizetése nélkül igénybe veheti segítség-
nyújtási szolgáltatásunkat*.
Vészhelyzet esetén hívja a
KK&&HH llaakkáásssszzeerrvvíízz 2244
-et a
0066 4400 220000 779999
tteelleeffoonnsszzáámmoonn!!
A
KK&&HH llaakkáásssszzeerrvvíízz 2244
az év minden napján 0-24 óráig áll rendelkezésre, és a
lehető legrövidebb időn belül vészelhárító szakembert vagy mesterembert küld,
továbbá átvállalja ennek költségeit, vagy szakiparost szervez az Ön segítségére
alábbiak szerint.
11.. vvé
ésszzeellhháárrííttóó sszzaakkeemmbbeerr vvaaggyy mmeesstteerreemmbbeerr kküüllddééssee
Vészelhárító szakember segítségét igényelheti, ha a biztosított épület
gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan külső
mechanikai behatás következtében olyan esemény vagy meghibásodás
következik be, amely sürgős elhárítást tesz szükségessé a további károk vagy
károsodás, illetve balesetveszély megelőzése érdekében, és az Ön otthonbiz-
tosítási szerződése alapján a Biztosító által fedezett biztosítási események
körébe tartozik, és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.
Mesterember kiküldését akkor is kérheti, ha a biztosított épület gépészeti,
műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan külső mechanikai
behatás következtében előállt esemény vagy hiba nem igényel sürgős
elhárítást, de az otthonbiztosítási szerződés alapján a Biztosító által fedezett
biztosítási események körébe tartozik, és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.
Felhívjuk a figyelmét, hogy ilyenkor is feltétlenül gondoskodnia kell a további
károk megelőzéséről (pl.: vezetéktörés esetén a víz elzárásáról)!
IIllyyeenn eesseemméénnyyeekk vvaaggyy hhiibbáákk lleehheettnneekk
(amennyiben erre az otthonbiztosítási
szerződés kiterjed)
::
-vezetéktörés esetén:
I. vízelzárás
II. vezeték javítás 6 m-ig
III. dugulás elhárítás
-felhőszakadás esetén azonnali szivattyúzás
- vihar esetén:
I. tetőjavítás
II. ideiglenes tető készítése
III. bádogozás javítása
- betörés esetén:
I. nyílászárók javítása
II. zárcsere
- üvegtörés esetén üvegezés
- vandalizmus esetén:**
I. kaputelefonok, elektromos kapuk javítása
II. bejárati kapuk, ajtók javítása
III. antenna, erősítő rendszerek javítása
- kényelmi szolgáltatások esetén zárcsere
A vészelhárító szakember vagy mesterember küldésének elbírálása a Biztosító
telefonos diszpécserének hatáskörébe tartozik az Ön helyzetismertetése
alapján.
AA BBiizzttoossííttóó áállttaall ááttvváállllaalltt kkööllttssééggeekk::
A Biztosító által küldött vészelhárítónak vagy mesterembernek a hibaelhárítás
érdekében felmerült költségeit (kiszállási díj, munkadíj, anyagköltség) a
Biztosító eseményenként legfeljebb 35 000 forint összeghatárig (de összesen
legfeljebb az otthonbiztosításban meghatározott biztosítási összeg vagy
kártérítési összeg erejéig) vállalja át, amennyiben az otthonbiztosítási szerződés
erre fedezetet nyújt.
Hibaelhárítás esetén a 35 000 forint összeghatár feletti költségeket Önnek
közvetlenül a vészelhárító szakember vagy a mesterember részére a helyszínen
ki kell egyenlítenie. Azt követően Ön a telefonos diszpécsernél megtett kárbe-
jelentése alapján a Biztosító illetékes kárrendezési egységétől - az otthonbiz-
tosítási szerződési feltételek szerint - utólagos kárrendezést igényelhet.
A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok,
szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a
vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.
A rendszeres karbantartás elmulasztása következtében - vagy amiatt, hogy a
vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem
végezték el - ugyanazon a helyen ismételten előforduló, a vészhelyzetet
előidéző hiba vagy esemény elhárításának költségeit a Biztosító nem köteles
fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok Önt terhelik.
A hibaelhárítás igénybevételének módja:
A Biztosító segítség igénylése esetén a bejelentést követő, lehető legrövidebb
időn belül vészelhárító szakembert vagy mesterembert küld a helyszínre.
Az igényléshez hívja a 06 40 200 799 telefonszámot, amelyet hétvégén is éjjel-
nappal elérhet.
AAzz iiggéénnyylléésskkoorr sszzüükkssééggee lleesszz aazz ootttthhoonnbbiizzttoossííttáássii
kkööt
tvvéénnyysszzáámmáárraa,, eezzéérrtt aazztt kkéésszzííttssee eellőő aa tteelleeffoonnhhíívváásstt mmeeggeellőőzzőőeenn..
A disz-
pécser kérni fogja a szerződő nevét és a kockázatviselés helyét (káresemény
helyszínének címét) is. Amennyiben a biztosítási díj befizetését Ön elmulasztot-
ta, a szolgáltatást sajnos nem áll módunkban nyújtani.
22.. sszzaakkiippaarrooss sszzeerrvveezzééssee
A vészelhárító szakember vagy mesterember igénylésén túl, azokban az
esetekben, amelyekre az otthonbiztosítási szerződés feltételei értelmében a
Biztosító nem vállal fedezetet, bizonyos szakmunkák elvégzéséhez a Biztosító
az alábbi szakiparosok szervezését vállalja:
- víz-, gáz-, fűtésszerelő,
- villanyszerelő,
- klíma szerelő,
- riasztó-szerelő
- zárjavító, lakatos,
- tetőfedő,
- üveges,
- duguláselhárító.
A szakiparosok előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgoznak, így a
várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.
A munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség)
ilyen esetben Önt terheli.
AA s
seeggííttssééggnnyyúújjttáássii sszzoollggáállttaattáássookkaatt ÖÖnn ccssaakk aabbbbaann aazz eesseettbbeenn vveehheettii iiggéénnyybbee,,
aammeennnnyyiibbeenn éérrvvéénnyyeess ééss bbiiz
zttoossííttáássii ddííjjjjaall rreennddeezzeetttt ootttthhoonnbbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss--
sseell rreennddeellkkeezziikk aa KK&&HH BBiizzttoossííttóónnááll,, ééss aazz eesse
emméénnyy vvaaggyy hhiibbaa aa sszzeerrzzőőddééssbbeenn
mmeegghhaattáárroozzootttt kkoocckkáázzaattvviisseellééssii hheellyyeenn kköövveettkkeezzeetttt bbee..
FOB-07
5
* A szolgáltatás nem képezi a szerződési feltételek részét. A szolgáltatást a Biztosító egyoldalúan visszavonhatja. A szolgáltatás a visszavonásig vehető igénybe.
** Kivéve, ha a javítást, hibaelhárítást csak kizárólagos szolgáltató végezheti.
K&H lakásszerviz 24
tájékoztató
sszzeerrzzőőddééssii ffeellttéétteelleekk ttaarrttaalloommjjeeggyyzzéékkee
11.. áállttaalláánnooss ffeellttéétteelleekk 77
1.1 szerződő (biztosított) 7
1.2 a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj
halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése
és a minimálisan fizetendő díj 7
1.3 a szerződés időbeli és területi hatálya 7
1.4 a szerződés megszűnése 8
1.5 biztosítási események, a biztosítási összeg,
az önrészesedés 8
1.6 általános kizárások 8
1.7 a Biztosító mentesülése 8
1.8 kárbejelentés és kárrendezési eljárás 8
1.9. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 9
1.10. változásbejelentési kötelezettség 10
1.11. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 10
1.12. egyéb rendelkezések 10
22.. aa vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii 1111
2.1. biztosítható vagyontárgyak 11
2.1.1. épületek, építmények vagyoncsoport 11
2.1.2. ingóságok 11
2.1.3. kizárások, korlátozások 12
2.1.4 építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,
szerszámok 12
2.2. biztosítási összeg, alulbiztosítás, túlbiztosítás,
többszörös biztosítás, értékkövetés (indexálás) 12
2.2.1. biztosítási összeg, alulbiztosítás 12
2.2.2 túlbiztosítás, többszörös biztosítás 13
2.2.3 értékkövetés 13
2.3. alap vagyonbiztosítás (biztosítási események, kizárások
és korlátozások) 13
2.3.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) 13
2.4. kiegészítő vagyonbiztosítások 14
2.4.1. földmozgás károk kiegészítő biztosítása 14
2.4.2. viharkárok kiegészítő biztosítása 15
2.4.3. vízkárok kiegészítő biztosítása 15
2.4.4. üvegtörés károk kiegészítő biztosítása általános üvegekre 16
2.4.5. üvegtörés károk kiegészítő biztosítása különleges üvegekre 16
2.4.6. betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás 17
2.4.7. vandalizmus károk kiegészítő biztosítása 18
2.4.8. mezőgazdasághoz kapcsolódó vagyontárgyak
kiegészítő biztosítása 19
2.4.9. vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak
kiegészítő biztosítása 20
2.5. a Biztosító szolgáltatása (kártérítés) az alap-
és kiegészítő vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások 21
2.6. kiegészítő kockázatok vagyonbiztosításhoz 23
2.6.1. kényelmi csomag 23
2.6.1.1. okmányok beszerzése 23
2.6.1.2. bankkártyaletiltás 23
2.6.1.3. zárcsere 23
2.6.1.4. fagyasztott élelmiszerek megromlása 23
2.6.1.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vizi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék
alkatrészeinek térítése 24
2.6.2. háztartási elektromos berendezések garancia időn
túli javítási költségeinek térítése 24
2.6.3. mezőgazdasághoz kapcsolódó vagyontárgyak betöréses
lopás és rablás kiegészítő kockázata 24
2.6.4. törzskönyvezett kutyák kiegészítő kockázata 24
2.6.5. tetőbeázási károk kiegészítő kockázata 24
33.. aa kkiieeggéésszzí
íttőő ffeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii 2255
3.1. kiegészítő felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben
okozott károkra 25
3.1.1. biztosítási események 25
3.1.2. kizárások, korlátozások 25
3.1.3. biztosítási összeg 26
3.1.4. a kárbejelentés és a kárrendezési eljárás különös szabályai 26
3.1.5. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset) 27
3.2. kiegészítő kockázatok felelősségbiztosításhoz 27
3.2.1. felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése 27
3.2.2. kutyatartói felelősség kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra 27
44.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbaalleesseettbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii 2277
4.2. biztosítottak köre 27
4.3. a kiegészítő biztosítási szerződés létrejötte 28
4.4. a kiegészítő biztosítási szerződés területi hatálya 28
4.5. a kiegészítő biztosítási szerződés megszűnésének
további esetei 28
4.6. biztosítási események 28
4.7. biztosítási összeg 29
4.8. a biztosítási díj, értékkövetés 29
4.9. kizárások, korlátozások 29
4.10. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei 30
4.11. kárbejelentés és kárrendezési eljárás 30
4.12. a Biztosító szolgáltatása 31
4.13. a Biztosító teljesítésének feltételei 32
4.14. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól
közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése
esetén 33
4.15. titoktartási kötelezettség alóli felmentés 33
4.16. értelmezések, fogalmak, meghatározások 33
4.16.1. a baleset fogalma 33
4.16.2. a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma 34
m
műűttééttii ttéérrííttééss kkiivvoonnaattooss lliissttaa 3344
11.. sszzáámmúú mmeelllléékklleett 3355
FOB-07
6
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében a jelen szerződési feltételekben rész-
letezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a biz-
tosítási kötvény és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése
kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény, a jelen szerződési
feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásos jognyilatkozatai.
A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell
alkalmazni.
11.. áállttaalláánnooss ffeellttéétteelleekk
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame-
lyek a K&H fészek otthonbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
11..11 SSzzeerrzzőőddőő ((BBiizzttoossííttootttt))
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (kötvényben)
név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a
vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított),
különösen:
- a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
- a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az előző
pontok szerinti biztosítottal állandó jelleggel, életközösségben
együttlakó személyek.
1.1.2. A szerződő a szerződésben (kötvényben) megnevezett biztosított,
vagy aki a szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy
javára köti meg (a továbbiakban: szerződő). A díjfizetési kötelezettség a
szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi.
1.1.3. A szerződő (biztosított) az ajánlat átadásával egyidőben köteles a
biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt
a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett
(közlési kötelezettség)
. A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden
olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy
mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel.
A szerződő (biztosított) köteles emellett változásjelentési
kötelezettségének is eleget tenni az 1.10. pontban részletezettek
szerint.
11..22 aa sszzeerrzzőőddééss llééttrreejjööttttee,, mmeeggáállllaappooddááss aazz eellssőő ddííjj hhaallaasszzttootttt
ffiizzeettéésséébbeenn,, aa ttoovváábbbbii ddííjjrréésszzlle
etteekk ffiizzeettééssee ééss aa mmiinniimmáálliissaann ffiizzee--
tteennddőő ddííjj
1.2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre
oly módon, hogy a szerződő által aláírt biztosítási ajánlat alapján a
Biztosító kötvényt bocsát ki. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton
feltüntetett időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott 15
napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként
megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat
aláírásának napját követő nap 0:00 órája.
A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak
átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik. Ez esetben a
szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történt
átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a
szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tar-
talma szerint jön létre. Ez a rendelkezés a lényeges eltérésekre csak
akkor vonatkozik, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a
kötvény megküldésekor írásban felhívta.
A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a
szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földrengés,
vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási
szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
A biztosító eltekint a várakozási időtől, amennyiben a biztosítás egy
korábbi (már nem terjesztett) módozatú K&H biztosítási szerződés új
módozatra történő átdolgozása eredményeként jött létre.
1.2.2. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapod-
nak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az
első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a
szerződőnek megküldött kötvény és díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.2.3. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első
napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyakoriság -
a szerződésben (kötvényben) megjelöltek szerint - éves, féléves,
negyedéves vagy havi lehet.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási
szerződés (kötvény) tartalmazza.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést,
akkor a kötvény éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással, folyószám-
láról vagy készpénz-átutalási megbízáson.
A biztosítási szerződés díjfizetési ütemezésének módosítása kizárólag
évfodulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási
időszakban bármikor van lehetőség.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat tekin-
ti befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a
biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás
esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek te-
kinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.
1.2.4. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.2.5. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés díja egy tel-
jes biztosítási időszakra - az engedményeket is figyelembe véve - mini-
málisan 6 000 Ft. A minimáldíj alatti ajánlatokat a Biztosító jogosult a
minimáldíjon kötvényesíteni.
FOB-07
7
a K&H Biztosító Zrt. K&H fészek otthonbiztosításának szerződési feltételei (FOB-07)
11..33 aa sszzeerrzzőőddééss iiddőőbbeellii ééss tteerrüülleettii hhaattáállyyaa
1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a Biztosító a koc-
kázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a Magyar Köztársaság
területén okozott és bekövetkezett károkat a K&H fészek otthonbiz-
tosítás feltételeinek különböző fejezeteiben foglalt korlátozások
figyelembevételével téríti meg.
11..44 aa sszzeerrzzőőddééss mmeeggsszzűűnnééssee
1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban fel-
mondhatják. A felmondási idő 30 nap.
1.4.2. A kötvényben és a díjesedékességi értesítőben megjelölt
esedékességi naptól számított harmincadik nap elteltével a biztosítási
szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és
a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést
bírósági úton nem érvényesítette.
A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének
határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az
esedékességtől számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a
közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A díjnemfizetés
miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos meg-
fizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díjkülönbözet vissza-
térítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a
kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam letelté-
vel a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.4.3. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosí-
tott vagyontárgyak megóvásához fűződő érdeke megszűnik, vagy a biz-
tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy
annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biz-
tosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A biztosítót ilyen
esetben a biztosítási szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig
számított díj illeti meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító
részére be kell mutatni.
1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító a biztosítási
időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.
11..55 bbiizzttoossííttáássii e
esseemméénnyyeekk,, aa bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg,, aazz öönnrréésszzeesseeddééss
1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2., 3. és 4. fejezetek
(illetve ezek pontjai) tartalmazzák.
1.5.2. A biztosítási összegeket és a kártérítési limiteket a biztosítási
kötvény és/vagy a jelen szerződési feltételek vonatkozó részében rész-
letezett feltételek tartalmazzák.
1.5.3. A Biztosító a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések
esetében - eltérő rendelkezései hiányában - önrészesedést nem alkalmaz.
11..66 áállttaalláánnooss kkiizzáárráássookk
1.6.1. A Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses
mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,
felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
1.6.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető
jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi
önkormányzati költségvetési, elékülönített állami pénzalapokból
nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az
Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
11..77 aa BBiizzttoossííttóó mmeenntteessüüllééssee
1.7.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyít-
ja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a biztosított,
- a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója (hozzátar-
tozó: a Ptk. 685.§ b) szerint),
- a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak
kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, meg-
bízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a biz-
tosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gon-
datlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a biztosítót a biz-
tosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.
1.7.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az
alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély
nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.7.1. pontban meghatározott
személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-
szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti
állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.7.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a változásbejelentési
kötelezettség (1.10. pont) megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége
nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett
körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási
esemény bekövetkeztében.
FOB-07
8
11..88 kkáárrbbeejjeelleennttééss ééss kkáárrrreennddeezzééssii eelljjáárrááss
1.8.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése
után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két
munkanapon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben), vagy telefonon
köteles bejelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köte-
les megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilá-
gosítások tartalmának ellenőrzését.
1.8.2. Amennyiben a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emi-
att lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési
kötelezettsége nem áll be.
1.8.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt
munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.8.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi
fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.8.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár
bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán
csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben
a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító
számára - fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges
körülmények tisztázása lehetetlenné vált, úgy a Biztosító kötelezettsége
nem áll be.
1.8.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontár-
gyak maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kár-
rendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni
és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.8.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata
során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes fel-
sorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.8.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító ren-
delkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási
esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének
megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét
bizonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által
történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási
számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósá-
gi bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás, és vandalizmus
esetén a rendőrségi feljelentést.
1.8.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg-
szerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.8.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő
15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk esetén a
károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a
naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolat-
ban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.8.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más
károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt csak
olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény
következménye.
1.8.12. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője,
illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat
megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a
feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági
ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésével - a
biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon
belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a
szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
11..99.. aa bbiizzttoossí
íttootttt kkáárrmmeeggeellőőzzééssii,, kkáárreennyyhhííttééssii kköötteelleezzeettttssééggee
1.9.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni,
különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos kar-
bantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapot-
ban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti
előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk
keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a
hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szab-
ványok az irányadók.
1.9.2. A biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul
köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, men-
tés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás, illetőleg épületrongálás, és vandalizmus
esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdoní-
tott, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és
azonosíthatóan megjelölni.
1.9.3. A biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó beren-
dezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a vízvezetékek
és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és
építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése érdekében a
szükséges intézkedéseket megtenni.
A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli épület(ek)
vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
9
FOB-07
Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni
kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az üzemen kívül
helyezett egyéb vizes berendezésekre. Családi és hétvégi házakra a
fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha azok több, mint 72 órán át
lakatlanok.
1.9.4. A Biztosító maga, képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a
kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
11..1100.. vváállttoozzáássbbeejjeelleennttééssii kköötteelleezzeettttsséégg
1.10.1. A szerződéskötés után a szerződő (biztosított) haladéktalanul, de
legfeljebb nyolc napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő, mellék-
letek bármely adata.
A szerződő (biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végel-
számolás, illetőleg az átalakulás megindulása változásbejelentési
kötelezettség alá esik.
1.10.2. A Biztosító a kockázatviselésének mértékét befolyásoló változá-
sok bejelentését új ajánlatként kezeli, és jogosult azt elbírálni a Polgári
Törvénykönyv szerint erre nyitva álló 15 napos határidőn belül.
1.10.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megváltozott,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy
a már létező jellege megváltozik (helységek bérbeadása,
eladása),
- ha más biztosítóval a biztosított vagyontárgyakra további biz-
tosítási szerződés jön létre,
- csődeljárás megindítása, amennyiben a szerződő (biztosított)
gazdálkodó szervezet,
- ha a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlan címadatai
megváltoznak,
- ha a kapcsolattartóként, képviselőként, tisztségviselőként meg-
jelölt személy / szervezet adataiban változás történik, a kapcso-
lattartó, képviselő, tisztségviselő személye megváltozik.
11..1111.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássookkrraa vvo
onnaattkkoozzóó kköözzööss sszzaabbáállyyookk
1.11.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott
kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az
irányadók. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem
köthetők meg.
1.11.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító koc-
kázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével
megegyező időpontban indul.
Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a szerződő az alapbiz-
tosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biztosítási szerződés
módosítása kezdeményezésének minősül.
1.11.3. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biz-
tosítások is megszűnnek.
1.11.4. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben
feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.
11..1122.. eeggyyéébb rreennddeellkkeezzéésseekk
1.12.1. A Biztosított vállalja, hogy betöréses lopás, rablás, valamint
épületrongálás és vandalizmus esetén a rendőrségi nyomozást
megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a
Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége
független a kárigény elbírálásától.
1.12.2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény
bekövetkezésétől számított 2 év alatt, ha a szerződő gazdálkodó
szervezet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 (egy) év
elteltével évülnek el.
1.12.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő egységének
tudomására jutott.
1.12.4. Ha a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok,
amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a biztosító-
nak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti
jogát érvényesíthesse.
1.12.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyi-
latkozatokat írásban kell közölni.
A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgál-
tatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama alatt - bár-
mikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.12.6. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a “Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez” el-
nevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét
képezi.
1.12.7. Panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt.,
Budapest 1851
),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner
Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy a (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó
bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina
krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását
kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek,
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
AA bbiizzttoossííttóókk ffeellüüggyyeelleettii sszzeerrvvee::
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
TToovváábbbbii sszzeerrvv::
Adatvédelmi Biztos Hivatala
1051 Budapest, Nádor u. 22.
10
FOB-07
22.. aa vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon és
mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban
okoztak.
A kockázatviselés helye:
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) kötvényben feltüntetett
címe,
- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-nyilvántar-
tásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan.
Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén keletkezik
kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha
a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen rendelkeznek.
22..11.. bbiizzttoossíítthhaattóó vvaaggyyoonnttáárrggyyaakk
22..11..11.. ééppüülleetteekk,, ééppííttmméénnyyeekk vvaaggyyoonnccssooppoorrtt
a) Tulajdon esetén a Biztosító kockázatviselése a szerződésben
(kötvényben) külön-külön megnevezett
- lakóházra, lakásra,
- tárolóra,
- melléképületre (garázs, kamra, terménytároló, ól, istálló,
pince stb.), építményekre (pl. vízóraakna, kerítés, stb.)
- ideiglenesen lakott épületre,
- nyaralóra, hétvégi házra, présházra, tanyára, hegyi hajlékra, stb.,
- valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem rész-
letezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre, épít-
ményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának ere-
jéig, amelyeket a Biztosító elfogadott biztosításra.
Amennyiben az építmények összesített biztosítási összege a
200 000 Ft-ot nem haladja meg, azok 200 000 Ft-os összesített
biztosítási összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak.
b) Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény
határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a
bérlő felelősségi körébe tartozó, épületberendezési és épületfel-
szerelési tárgyakra terjed ki:
- ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny,
vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó
szerelvényekkel,
- csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző beren-
dezés,
- beépített bútor- és térelválasztó,
- beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető
berendezések és szerelvények,
- elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztás-
mérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon,
- belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés,
tapétázás, mázolás,
- padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.),
- antennarendszer.
22..11..22.. iinnggóóssáággookk
A biztosítás kiterjed
- a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, köl-
csönvett, használatra vagy megőrzésre átvett háztartási ingósá-
gokra, valamint
- a kockázatviselés helyén, a biztosított által folytatott vállalkozói
tevékenység tulajdonába tartozó vagyontárgyakra, a vállalkozás
által használatra vagy megőrzésre átvett vagyontárgyakra
a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összeg és
feltételek szerint.
2.1.2.1. Jelen szerződési feltételek szerint háztartási ingóságok azok a
be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szüksége-
sek, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak,
és nem képeznek kereskedelmi mennyiséget, továbbá nem tartoznak a
kockázatviselésből kizárt, külön pontban meghatározott vagyontárgyak
közé.
A Biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok -
egyedi értéküktől függetlenül - öt vagyoncsoportot alkotnak.
(Szoftverek: operációs rendszerek, irodai-, fotó-, grafikai-, biztonsági
programok/programcsomagok, valamint minden olyan kereskedelmi
forgalomban megvásárolt szoftver, amelyet magáncélra használnak.)
2.1.2.2. A szoftvereket 100 000 Ft-os biztosítási összeg felett szük-
séges a szerződésen részletezni (programnév, verziószám), 100 000 Ft-
os összesített biztosítási összegig összesített értéken kell szerepeltetni.
2.1.2.3. A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés helyére bejelen-
tett és ott folytatott vállalkozói tevékenység vagyontárgyaira 200 000 Ft
11
FOB-07
AA
Elzárva tartható
kiemelt értékek
Jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,
drágakövek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasz-
nálásával készült ékszerek, tárgyak, bélyeg- és érme-
gyűjtemények, továbbá készpénz.
BB
Kiemelt, de elzár-
va nem tartható
értékek
El nem zárható nemesfém tárgyak (étkészletek, ezüst
dísztárgyak stb.), képzőművészeti alkotások, valódi
szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek,
antik bútorok, egyéb gyűjtemények.
CC
Híradástechnikai,
számítástechnikai,
fotó és videó
eszközök
Híradástechnikai, számítástechnikai, multimédiás,
szórakoztató elektronikai eszközök, berendezések;
adathordozón tárolt (CD, DVD, HD-DVD stb.) nem
saját fejlesztésű kereskedelmi forgalomban kapható és
magáncélú felhasználású szoftverek; adathordozón
tárolt (szerzői jogvédelem alá eső) kereskedelmi forga-
lomban vásárolt multimédiás kiadványok; valamint
fotó és videó berendezések, kellékek.
DD
Sport- és hobbi
eszközök, barkács
felszerelések
A felelősségbiztosításra forgalombahelyezésük esetén
sem kötelezett - vízi, légi és szárazföldi-, motoros
közlekedési eszközök, és ezek fődarabjai; valamint
sportfelszerelés, sportkiegészítők; háztartási hasz-
nálatú kerti berendezések, gépek; magánhasználatra
tartott barkácsgépek, szerszámok; a fegyvertartási
szabályok betartásával tárolt, engedélyezett sport- és
vadászfegyverek.
EE
Általános ház-
tartási ingóságok
Minden olyan ingóság, amely nem tartozik az "A", "B",
"C", "D" vagyoncsoportba.
biztosítási összeghatárig terjed ki, ha azok a fenti táblázat szerinti
megfelelő vagyoncsoportok valamelyikében biztosítva lettek.
2.1.2.4. A Biztosító kockázatviselése kiterjed az "E" vagyoncsoport biz-
tosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokra, vagy lábon álló növényi
kultúrákra, amennyiben ugyanazon biztosítási esemény miatt más
vagyontárgyak is károsodnak (önálló károkra a Biztosító kocká-
zatviselése nem terjed ki).
2.1.2.5. A kockázatviselés helyén kívül, a Magyar Köztársaság területén
a biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási eseményenként
100 000 Ft erejéig viseli a kockázatot a Biztosító. Betöréses lopás
esetében a kártérítés feltétele a minimális mechanikai védelem
megléte.
22..11..33.. kkiizzáárráássookk,, kkoorrllááttoozzáássookk
Jelen szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyak az
alábbiak:
a) Tulajdon esetén
- a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
- a fóliasátrak és üvegházak,
- különálló ipari és kereskedelmi épületek,
- kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek.
b) Bérlemény esetén
- magának az épületnek a határoló falai, tetőszerkezete,
teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,
- a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
- a fóliasátrak és üvegházak,
- különálló ipari és kereskedelmi épületek,
- kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek,
- valamint jelen feltételek 2.1.1. b) pontjában fel nem sorolt
vagyontárgyak.
c) ingóságok esetén
- 50 000 Ft összeget meghaladó készpénz,
- valuta, betétkönyv, értékpapír és értékcikk, hitelkártya,
bankkártya és készpénzhelyettesítő okirat,
- a kézirat, terv, dokumentáció és egyéb okmányok,
- számítógépes adathordozón tárolt adatok,
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett
- vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz,
lakókocsi, utánfutó és azok fődarabjai (pl. vitorláshajó, motor-
csónak, stb.), tartozékai, tartalék alkatrészei,
- a bérlők, vendégek, albérlők és fizetővendégek vagyontárgyai,
- számítógépre, laptopra, notebookra, egyéb elektronikus
eszközökre telepített vagy másolt, bármilyen más módon létre-
hozott vagy szerzett adatok, programok,
- saját készítésű multimédiás kiadványok,
- a merevlemezen vagy az adathordozón tárolt biztonsági máso-
lat (sem program, sem adat, sem multimédia vonatko-
zásában),
- saját vagy átvett adatállomány,
- olyan szoftverek, amelyek vásárlását vagy meglétét a biztosí-
tott nem tudja igazolni,
- nem magánjellegű (hanem pl. üzleti, foglalkozási) céllal
használt programok,
- az adatvesztés, a kár esetén szükséges újratelepítés költségei.
d) Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése ingóságok esetén:
- az "A" és "B" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra,
valamint
- a "C”+”D”+”E" vagyoncsoportba tartozó és 200 000 Ft egye-
di értéket meghaladó vagyontárgyakra,
ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben vagy a biztosí-
tott közvetlen felügyelete nélkül a szabadban tartva, bármely biz-
tosítási esemény következtében károsodnak.
e) Építés alatt álló épületek esetében betöréses lopás és üvegtörés
kockázatokra a biztosítás nem terjed ki.
22..11..44 ééppííttőőaannyyaaggookk,, ééppüülleettsszzeerrk
keezzeettii,, ééppüülleettggééppéésszzeettii eelleemmeekk,, sszzeerr--
sszzáámmookk
A biztosítás kiterjed az építés, felújítás alatt álló épületek esetében a
kockázatviselés helyén tartott és az építéshez, felújításhoz szükséges
még be nem épített építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti
elemek, valamint szerszámok káraira a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összeg és feltételek szerint.
Biztosítási összeg: a "E" vagyoncsoport ingóságbiztosítási összegha-
tárán belül az épületbiztosítási összeg 20%-a.
Az építőanyagok esetében a Biztosító
- a 2.3.1. tűzkárok fejezetben, és
- amennyiben a kötvényben meghatározottak alapján a biztosítási
szerződés azokra megkötésre került: a 2.4.1. földmozgás károk
kiegészítő biztosítása, 2.4.2. viharkárok kiegészítő biztosítása, 2.4.3.
vízkárok kiegészítő biztosítása és 2.4.6. betöréses lopás és rablás
kiegészítő biztosítás fejezetekben meghatározott biztosítási
eseményekre nyújt fedezetet.
22..22.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg,, aalluullbbiizzttoossííttááss,, ttúúllbbiizzttoos
sííttááss,, ttööbbbbsszzöörrööss bbiizz--
ttoossííttááss,, éérrttéékkkköövveettééss ((iinnddeexxáállááss))
22..22..11.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg,, aalluullbbiizzttoossííttááss
A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biz-
tosítási összeg nem haladhatja meg az épületek, építmények káridőpon-
ti újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti új
állapotban történő beszerzési értékét (újérték).
A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek, valamint az "E"
ingóság vagyoncsoport összesített biztosítási összegére.
Ingóságok (valamint tárgyi eszközök, készletek) esetén minden vagyon-
csoportra külön-külön, de vagyoncsoportonként összesítve kell
meghatározni a biztosítási összeget.
A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben
a biztosítási díj megállapításának alapja.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító alkal-
mazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító
a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a
12
FOB-07
vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.
22..22..22.. ttúúllbbiizzttoossííttááss,, ttööbbbbsszzöörrööss bbiizzttoossííttááss
Ha a szerződő valamely másik biztosítónál a biztosított értékre
vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik biz-
tosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles
közölni a biztosítóval. Többszörös biztosítás esetén a későbbi időpont-
ban kötött szerződés a korábban létrejött szerződéssel megegyező
kockázatra és biztosítási összegre vonatkozóan semmis.
A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem ha-
ladhatja meg a biztosított vagyontárgy 2.2.1. pontban meghatározott
értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy 2.2.1. pontban
meghatározott értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás
semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
22..22..33 éérrttéékkkköövveettééss
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által meghatáro-
zott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően
a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyi-
latkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:
A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az
előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata. A biztosítási összeg
indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően
utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakás-
javítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra),
illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyoncsoportra).
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írás-
beli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyi-
latkozat szerződésmódosításnak minősül.
22..33.. aallaapp vvaaggyyoonnbbiizzttoossí
íttááss ((bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyyeekk,, kkiizzáárráássookk ééss kkoorrlláá--
ttoozzáássookk))
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt
bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki,
amelyek a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.
22..33..11.. ttűűzzkkáárrookk ((ééss ttűűzzkkáárr ttííppuussúú kkáárrookk))
2.3.1.1. biztosítási események:
ttűűzz
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett,
de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt
eelleekkttrroommooss ttűűzz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt
okoz
rroobbbbaannááss,, öösssszzeerrooppppaannááss
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és
nyomásváltozása okoz
vviilllláámmccssaappááss
a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve okozott kár
iissmmeerreettlleenn kköözzlleekkeeddééssii eesszzkköözz üüttkköözzé
éssee
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár
llééggiijjáárrmműű üüttkköözzééss
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya
becsapódása által okozott kár
iiddeeggeenn ttáárrggyyaakk rrááddőőllééssee,, rrááeessééssee
a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát
képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a
kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz
2.3.1.2. kizárások, korlátozások
a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a
károkat, amelyek:
- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi
pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés,
elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,
- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyak-
ban (kazánok, kemencék stb.) elhasználódás, használatuk
közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek
hatására magukban a kiáradó anyagokban vagy a kemencék-
ben levő vagyontárgyakban az égetés során keletkeztek,
- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az abból
átterjedő tűzkárt,
- tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,
- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás,
biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában
következtek be,
- az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben
vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt
védelem hiánya, illetve kiiktatása következtében álltak elő,
- elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben,
vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár fényje-
lenséggel, akár anélkül - történő sérülés vagy megsemmisülés
miatt következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások,
szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biz-
tonsági berendezések meghibásodása)
- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,
ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz
által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és korom-
szennyeződési károkat.
b) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
- üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban,
gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),
- tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a
13
FOB-07
tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási
hiányosságokra vezethető vissza,
- elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz,
megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás
folytán következtek be,
- folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a
tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt
keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad
fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen
következett be,
- berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc,
kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő (de
téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett
károsodását),
- hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fel-
lépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,
- repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.
A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az
épületek, építmények összeomlásának kárát, amely az épület, épít-
mény statikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.
c) A biztosítás nem terjed ki "Tűz és robbanás" kockázatoknál arra
az esetre, ha a biztosított helységekben "A" vagy "B" tűzveszé-
lyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot
háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
d) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
- az előírt villámvédelmi rendszerek hiánya vagy hibája miatt
keletkeztek,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszült-
ségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos
vezetékekben keletkeztek,
- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban,
szerekben keletkeztek (következményi károk),
- oly módon következtek be, hogy a biztosított épület(ek) 72 órán
át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul csat-
lakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy anten-
nához, antennarendszerekhez.
e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijár-
mű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,
- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított, a
biztosított épület(ek), építmény(ek) tulajdonosa, használója
vagy ezek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által
keletkezett károkra.
22..44.. kkiieeggéésszzííttőő vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttáássookk
Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kockázatviselése azon
kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed ki,
amelyeket a szerződő az ajánlaton megjelölt, és a biztosítási kötvény tar-
talmaz.
22..44..11.. ffööllddmmoozzggááss kkáárrookk kki
ieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa
2.4.1.1. biztosítási események
ffööllddrreennggééss
a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a káre-
semény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát
elérte, vagy meghaladta
ffööllddccssuusszzaammllááss
a földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű
lejtő irányú megcsúszása által okozott kár
fföölldd-- ééss kkőőoommllááss
a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása
következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő,
kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás
iissmmeerreettlleenn üürreegg bbeeoommlláássaa
sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig
fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő építmény
vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása
2.4.1.2. kizárások, korlátozások
a) A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett
károkat, amelyeket:
- jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés
okozott.
b) A Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint
föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:
- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,
- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek
(robbantás, bányászati tevékenység - beleértve a külszini
kitermelést is -, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talaj-
víz-szintsüllyesztés),
- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti
részének beomlása miatt keletkeztek,
- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talaj-
állapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás
tömörítésű töltés stb.),
- más biztosítás (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítás stb.)
által fedezettek,
- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem
megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivitelezési, karban-
tartási hiányosság) miatt keletkeztek.
c) A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása
miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből erednek,
- alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), építmény(ek) alatti
feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,
- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb
üregek, építmények megszűntetéséből, tömedékeléséből
adódnak,
- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.
14
FOB-07
22..44..22.. vviihhaarrkkáárrookk kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa
2.4.2.1. biztosítási események
vviihhaarr
a) A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása,
illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyak-
ban kárt okoznak.
b) A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott
károk biztosítási fedezete csak az épület(ek)re és az
épület(ek)ben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonatkozik,
ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított
nyílászáron, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
jjééggeessőő
a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott
törés vagy deformációs sérülés
hhóónnyyoommááss
a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása
miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés
A Biztosító jégeső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosított épület(ek)
és építmény(ek) - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegte-
tők - tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn
keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épület(ek)ben és épít-
mény(ek)ben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat
téríti meg. Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok
egyes részeinek - fenti események okozta ledőlése, összeomlása miatt
a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
2.4.2.2. kizárások, korlátozások
a) Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító, ha
a viharkár:
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burko-
latában és festésében,
- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),
- üvegházakban, fóliasátrakban,
- épületek nyílászáróinak üvegezésében (kivéve, ha a
nyílászáróban egyéb vihar által okozott kár is keletkezett),
- a 2.1.2.4. pontban meghatározott, a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokban, vagy lábon álló
növényi kultúrákban,
- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb
mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben,
építményekben,
- karbantartás elmulasztása miatt,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett,
- helyiségeken belüli légáramlás miatt következett be.
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy
tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.
b) A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás
károkat, amelyek
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burko-
latában és festésében,
- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üveg-
házakban, fólia sátrakban, üvegezésben, előtetőben,
- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karban-
tartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek
22..44..33.. vvíízzkkáárrookk kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa
aa)) tteerrmméésszzeetteess vviizzeekk kkáárrookkoozzáássaa
2.4.3.1. biztosítási események
áárrvvíízz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges víz-
folyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen
védett területet önt el
ffeellhhőősszzaakkaaddááss
olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagymennyiségű
(1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik és elön-
téssel károsít
2.4.3.2. kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta
károkat, amelyek
- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítmények-
ben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban,
víztározókban keletkeztek,
- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem
mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek.
Jelen szerződési feltételek szerint hullámtérnek minősül a felszíni
élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy ter-
mészetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek
minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a
vízügyi hatóság annak minősít.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket),
amelyek
- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési,
illetve árvízvédelmi munka során merültek fel,
- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyon-
tárgyakban úgy keletkeztek, hogy azokat nem tárolták legalább
30 cm-rel a padlószint felett,
- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső
vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében
keletkeztek,
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombá-
sodás, penészesedés formájában keletkeztek,
- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,
- lábazatokon keresztüli vízszivárogás által keletkeztek.
AAzz áárrvvíízzkkáárr kkoocckkáázzaatt ffeeddeezzeettee nneemm tteerrjjeedd kkii aa vváállyyoogg,, iilllleettvvee aaggyyaagg
ffaallaazzaattúú ééppüülleet
teekkrree,, ééppííttmméénnyyeekkrree,, vvaallaammiinntt aazzookkrraa aazz ééppüülleett-- ééss ééppíítt--
mméénnyyrréésszzeekkrree,, aammeellyyeekk aannyyaaggaa vváállyyoogg vvaaggyy aaggy
yaagg..
bb)) vveezzeettéékkttöörrééss
2.4.3.3. biztosítási események
A kockázatviselés helyén belül található ivó- és szennyvízvezetékek,
vízelvezető rendszerek, melegvíz-ellátási, valamint távhővezetékek,
központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, beren-
dezéseinek, tartozékainak, valamint az ezekre rákapcsolt háztartási
15
FOB-07
gépek repedése, törése, kilyukadása, dugulása, és a csatlakozások
elmozdulása miatt, valamint nyitva hagyott csap miatt a víz (folyadék)
váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált
kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz
(folyadék) károsítja.
A biztosítás fedezete
- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése,
repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító
hatására,
- a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából eredő
károkra,
- a károk elhárításához szükséges épület-bontási és -helyreállítási
költségekre, valamint biztosítási eseményenként legfeljebb 6
folyóméterig a sérült helyett beépített új csővezeték árára is kiter-
jed.
2.4.3.4. kizárások, korlátozások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító,
- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat, illetve az
elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét,
- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és az
üzemszerű működést nem befolyásolják,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyon-
tárgyakban keletkezett károkat, ha azokat nem tárolták legalább
30 cm-rel a padlószint felett,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett károsodást,
- a 2.1.2.4. pontban meghatározott, a biztosított ingatlanon kedv-
telésből, vagy hobbiból tartott állatokban, vagy lábon álló növényi
kultúrákban bekövetkezett károkat,
- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat
(próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).
22..44..44.. üüvveeggttöörrééss kkáárrookk kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa áállttaalláánnooss üüvveeggeekkrree
2.4.4.1. biztosítási esemény
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
A Biztosító kockázatviselése
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) szerkezetileg beépített
üvegezésében,
- a biztosított épület(ek), építmény(ek)nyílászáróinak üvegezésében
és
- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő
betörésvédő fóliában
- valamint a biztosított épület(ek), építmény(ek) erkély- és loggia-
üvegezésében
keletkezett károkra terjed ki.
A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és
beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt költ-
ségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképpen
felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak
le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei), ide
nem értve a befoglaló - különös tekintettel a gyártás során egybeépített
üvegezésű - szerkezet átalakítását, javítását, pótlását.
2.4.4.2. biztosítási összeg
A biztosított általános üvegezés biztosítási összegét a szerződésben
meg kell határozni.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a
biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethető
kártérítés felső határa, amelyet új értéken kell megadni.
A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított üvegezés méretének,
minőségének és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek
figyelembevételével - határozza meg.
A Biztosító javaslatot tehet az üvegezések pótlási értékére. Amennyiben
a szerződő (biztosított) elfogadja a Biztosító által javasolt, vagy annál
magasabb biztosítási összegeket - és az üvegezések méret adatai
helyesen lettek megállapítva - a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás
tényét.
2.4.4.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre
vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés
keretében biztosított épület(ek), építmény(ek) tartozékát képezi.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:
- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése,
repedése,
- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének
törése, repedése,
- építmények üvegezése, az üvegház, meleg- és hidegágy
üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezése,
- üvegtégla, üveg tetőcserép,
- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- bútorüvegezés,
- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő, plexi-
és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és
díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok és tükörcsempék, velen-
cei tükör, az üvegfestmény, művészeti érétkű üvegezés, optikai
üveg, öblösüveg),
- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,
- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett kar-
colódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és
fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező sérülések,
- a keretezés, foglalat sérülése,
- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy
toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,
- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében,
neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károk.
22..44..55.. üüvveeggttöörrééss kkáárrookk kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa kküüllöönnlleeggeess üüvveeggeekkrree
Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a 2.4.4. üvegtörés károk kiegészítő
biztosítása általános üvegekre fejezetben meghatározott kiegészítő biz-
tosítással együtt köthető.
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
2.4.5.1. biztosítottak
Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt különleges üvegezé-
sek, amennyiben azok biztosítva lettek:
- kerámia főzőlap
16
FOB-07
- bútorok üvegezése
- üvegtető, üvegezett előtető, télikert
- üvegtégla, üveg tetőcserép
- tükörcsempék
- normál tükör
- akvárium és terrárium üvegezése
- úszómedence vagy medence üvegezése
2.4.5.2. biztosítási összeg:
- A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a
szerződésben meg kell határozni.
- A biztosítási összeget a különleges üvegezési vagyoncsopor-
tonként kell megadni.
- A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egy-
ben a biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként
fizethető kártérítés felső határa, amelyet új értéken kell megad-
ni.
- A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított üvegezés
méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az egyéb
járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.
- Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának
biztosítási összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoport-
ba tartozó összes üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél,
akkor az alulbiztosítás miatt a Biztosító arányos kártérítésre
kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridőponti új érték
arányában fizeti meg.
2.4.5.3. Kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a 2.4.4. üvegtörés károk
kiegészítő biztosítása általános üvegekre pontban kizárt és jelen
kiegészítő biztosítással nem fedezett kockázatokra.
22..44..66.. bbeettöörréésseess llooppááss ééss rraabbllááss kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttááss
2.4.6.1. biztosítási események
bbeettöörréésseess llooppááss
Amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontár-
gyakat magában foglaló, a kockázatviselés helyén található lezárt helyi-
ségbe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizonyítottan
hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel fel-
nyitotta.
Betöréses lopásnak minősül az is, ha a háztartási ingóságot lakásvál-
toztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból, annak feltörésé-
vel lopták el.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva hagyott,
nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok stb.), vagy nyíláson
keresztül jutottak be.
rraabbllá
áss
Amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes
a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja, tagja, tisztségviselője,
szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan
vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért
tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi
épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
ééppüülleettrroonnggáállááss ((jjáárruulléékkooss rroonnggáállááss))
A kockázatviselés helyén a biztosított
- épület(ek)ben,
- melléképület(ek)ben,
- tároló(k)ban és
- építmény(ek)ben
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással,
rablással vagy annak kísérletével összefüggésben, az elkövetés
érdekében keletkezett.
A Biztosító az épületrongálási károkból felmerülő költségeket biztosítási
eseményenként legfeljebb 200.000 Ft összeghatárig téríti meg.
2.4.6.2. kizárások, korlátozások
Épületrongálás, betörési kísérlet kár esetén nem képezik a kártérítés
tárgyát a falfirkálási károk.
2.4.6.3. kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál
A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi
táblázatok tartalmazzák. A Biztosító szolgáltatásának maximális ter-
jedelme aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint
valósult meg a biztosítási esemény helyszínéül szolgáló biztosított épület
(lakás) esetében, az e feltételek részét képező "Védelmi előírások
betöréses lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.
állandóan lakott épületek:
Állandóan lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított
állandó ottlakásra berendezkedett, valamint életvitelszerűen és
ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) ott tartózkodik.
Állandóan lakottnak minősül továbbá:
- az állandóan lakott családi házhoz tartozó, a kockázatviselés
helyén lévő melléképület,
- a többlakásos társasházban lévő, állandóan lakott lakáshoz tar-
tozó, azzal egy fedélszék alatti és a biztosított kizárólagos
használatában lévő tároló, valamint a lakóépület földterületén álló,
és a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképület is.
17
FOB-07
nn vvééddeelleemm ttííppuussaa
vvaaggyyoonnccssooppoorrttookk ééss aazz aahhhhoozz rreennddeelltt bbiizzttoossííttáássii
eesseemméénnyyeennkkéénnttii mmaaxxiimmáálliiss kkáárrttéérrííttééssii lliimmiitteekk FFtt
AA BB CC++DD++EE
minimális mechanikai védelem
200 000 1 000 000 4 800 000
részleges mechanikai védelem
500 000 2 000 000 12 000 000
teljeskörű mechanikai védelem,
vvaaggyy
részleges mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
1 000 000 10 000 000 24 000 000
teljeskörű mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
4 000 000 20 000 000 48 000 000
minimális vagy részleges mechanikai
védelem
ééss
teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
10 000 000 40 000 000
korlátozás
nélkül
teljeskörű mechanikai védelem és rész-
leges elektronikai jelzőrendszer
Az "A" vagyoncsoport esetében nyújtható maximális kártérítési határ a
kárkori védelmi szinthez rendelt kártérítési limiten túlmenően az alábbi
táblázatban található tárolási módokhoz rendelt kártérítési limit szerint
módosul.
ideiglenesen lakott épületek:
Ideiglenesen lakottnak minősül minden olyan épület (lakás), amely nem
felel meg az állandóan lakott épületek kritériumainak.
A biztosítás szempontjából minden esetben ideiglenesen lakottnak
minősül az építés alatt álló, valamint a teljesen lakatlan épület (lakás).
Ideiglenesen lakott épületek esetében a kártérítés alapvető feltétele,
hogy a kár bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület (lakás)
vonatkozásában legalább a részleges mechanikai védelem előírásai tel-
jesüljenek. Részleges mechanikai védelemnél gyengébb védelmi szint
megléte esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
Ideigelenesen lakott épületek esetében a Biztosító az "A" és a "B"
vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra vonatkozóan nem nyújt
kártérítést, míg a "C”+”D”+”E” vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak
kártérítésének felső határa biztosítási eseményenként összesen
300 000 - 1 000 000 Ft közötti lehet az alábbi táblázatban foglaltak
szerint:
Ideigelenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási idősza-
konként legfeljebb két alkalommal nyújt szolgáltatást.
A 2.1.4. pont szerint biztosított építőanyagok, épületszerkezeti, épület-
gépészeti elemek, szerszámok betöréses lopás káraira a Biztosító biz-
tosítási eseményenként legfeljebb 300 000 Ft összeghatárig térít.
2.4.6.4. kizárások, korlátozások
2.4.6.4.1. Abban az esetben, ha a biztosított épület (lakás) nem
beépített utcasorban fekszik, és a legközelebbi állandóan lakott épület
telekhatára 100 m sugarú körnél távolabb van a biztosított épület (lakás)
telekhatárától, de ez a biztosított állandó bejelentett lakhelye, illetve nem
ez a biztosított állandó lakhelye, de állandó lakhelynek minősül, vagy
beépített utcasorban fekszik, de a biztosított 6 hónapot meghaladóan
bármely okból távol van, ott a kártérítés felső határa biztosítási
eseményenként a védelmi szinttől függően legfeljebb 1 000 000 Ft.
2.4.6.4.2. A 2.1.4. pont szerinti építőanyagok, épületszerkezeti, épület-
gépészeti elemek, szerszámok esetében a biztosítási fedezet nem terjed
ki a szabadban tartott ingóságok lopás káraira.
A kártérítés alapvető feltétele, hogy a kár bekövetkezésének időpont-
jában a biztosított épület (lakás) vonatkozásában legalább a minimális
mechanikai védelem előírásai teljesüljenek.
2.4.6.4.3. A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület (lakás)
esetében, amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka,
préselt faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat stb.).
2.4.6.4.4. A közös használatú helyiségekben elhelyezett ingóságok nem
biztosítottak.
2.4.6.4.5. A kárkifizetés semmilyen esetben sem haladhatja meg a
kárkori védelmi szinthez a fenti táblázatokban rendelt összegeket.
A biztosító, a bizonyított biztosítási esemény esetén mindig a kár
időpontjában meglevő védettségi szinthez, valamint a tárolási szabá-
lyokhoz rendelt (fenti táblázatokban található) biztosítási összegig áll
kockázatban.
2.4.6.4.6. A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás
kárt, ha a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselő-
je, tagja, szerve vagy hozzátartozója) a biztosított vagyontárgyak elhe-
lyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és
ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség
elhagyásakor - bármilyen rövid idejű távozás esetén is - nem zárta le,
illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő
reteszeit reteszhúzás ellen nem védte.
Amennyiben a kár úgy keletkezett, hogy a biztosított nem helyezte
üzembe az összes rendelkezésre álló biztonsági berendezést, a Biztosító
szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
22..44..77.. vvaannddaalliizzmmuuss kkáárrookk kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa
Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a 2.4.6. betöréses lopás és rablás
kiegészítő biztosítás fejezetben meghatározott kiegészítő biztosítással
együtt köthető.
2.4.7.1. biztosítási események
vvaannddaalliizzmmuuss
céltalan károkozás, amelynek során a biztosított vagyontárgy tulajdon-
ságai oly módon megváltoznak, hogy alkalmatlanná válik az eredeti
funkciója ellátására, illetve esztétikailag jelentős mértékben károsodik.
18
FOB-07
nn ttáárroolláássii mmóóddookk
bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyyeennkkéénnttii
mmaaxxiimmáálliiss kkáárrttéérrííttééssii lliimmiitt FFtt
Tetszőleges módon tárolva 200 000
MABISZ minősítéssel rendelkező beépített és
lezárt páncélkazettában tárolva
1 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva
2 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva, amely fúrás és
nyitásérzékelővel ellátott és az elektronikus
jelzőrendszerbe bekötött.
10 000 000
nn vvééddeelleemm ttííppuussaa
vvaaggyyoonnccssooppoorrttookk ééss aazz aahhhhoozz rreennddeelltt bbiizzttoossííttáássii
eesseemméénnyyeennkkéénnttii mmaaxxiimmáálliiss kkáárrttéérrííttééssii lliimmiitteekk FFtt
AA,, BB CC++DD++EE
minimális mechanikai védelem
- -
részleges mechanikai védelem
- 300 000
teljeskörű mechanikai védelem,
vvaaggyy
részleges mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
-
-
500 000
minimális vagy részleges mechanikai
védelem
ééss
teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
- 1 000 000
teljeskörű mechanikai védelem
ééss
mini-
mális vagy részleges elektronikai
jelzőrendszer
- 1 000 000
A Biztosító megtéríti azokat a vandalizmusból eredő közvetlen költ-
ségeket, amelyeket idegen elkövető a kockázatviselés helyén az alábbi-
akban felsorolt és biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben azok
más biztosítás alapján nem térülnek:
-- kkaappuutteelleeffoonn((ookk)),, eelleekkttrroommooss kkaappuukk vvaannddaalliizzmmuuss kkáárraa((ii))::
a biz-
tosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek)hez tartozó és ren-
deltetésszerű használatban lévő kaputelefon-rendszer(ek), elek-
tromos kapuk vagy egyéb védelmi rendszerek kültéri
egységeinek szemmel látható vandalizmus káraira, amelyek a
rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik.
A Biztosító nem téríti meg:
- a beltéri (erősítő) egységekben,
- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben,
annak tartozékaiban keletkezett károkat.
-- bbeejjáárraattii kkaappuu((kk)),, aajjttóókk vvaannddaalliizzmmuuss kká
árraa((ii))::
a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi be- illetve kijárati célt
szolgáló épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak, ajtajainak van-
dalizmus káraira.
-- ééppííttmméénnyyeekk vvaannddaalliizzmmuuss kkáárraa((ii))::
a biztosítási fedezet kiterjed a
biztosított tulajdonában lévő biztosított vagyontárgyak (rögzített
lámpatestek, padok, gyerekjátékok) vandalizmus káraira, ha azok
nem közösségi használatban van(nak). A szabadban álló épít-
mény(ek) minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt
kertekben biztosítottak.
-- sszzeemmeetteess kkuukkáákk vvaannddaalliizzmmuuss kkáárraa((ii))::
a biztosítási fedezet kiter-
jed a biztosított tulajdonában lévő szeméttároló, szemetes kukák
vandalizmus káraira. A szeméttárolók csak minimum 150 cm
magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak.
-- kkeerrttii ddíísszznnöövvéénny
yeekk vvaannddaalliizzmmuuss kkáárraa((ii))::
a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított tulajdonában lévő kerti dísznövények van-
dalizmus káraira, amennyiben azok legalább 150 cm magas
kerítéssel ellátott és lezárt kert(ek)ben következtek be, ha a
kert(ek) nem lakóközösségi használatban van(nak). A cserépben
nevelt és tárolt dísznövények nem biztosítottak.
-- aazz aanntteennnnaa--,, aazz eerrőőssííttőő-- ééss aa tteelleevvíízziióóss kkáábbeellrreennddsszzeerr,, vvaallaammiinntt
aa rriiaasszzt
tóórreennddsszzeerr,, eelleekkttrroommooss kkaappuummoozzggaattóó sszzeerrkkeezzeetteekk
vanda-
lizmus, lopási kára(i)
-- bbeeééppíítteetttt nnaappkkoolllleekkttoorrookk ééss nnaappeelleemmeekk ((vvaannddaalliizzmmuuss)
) kkáárraa((ii))::
a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő, biz-
tosított épület(ek)re, építmény(ek)re felszerelt, üzembe helyezett
napkollektorok és napelemek vandalizmus káraira.
A Biztosító a vandalizmus károkból felmerülő költségeket
- biztosítási időszakonként összességében a biztosítási összegen
belül az épületek, építmények biztosítási összegének 0,5%-áig
fizeti,
- biztosítási eseményenként a Biztosító szolgáltatási kötelezett-
sége a biztosítási összegen belül legfeljebb 200 000 Ft.
2.4.7.2. kizárások, korlátozások
Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási
károk.
22..44..88.. mmeezzőőggaazzddaassáágghhoozz kkaappccssoollóóddóó vvaaggyyoonnttáárrggyyaakk kkiieeggéésszzííttőő bbiizz--
ttoossííttáássaa
2.4.8.1. biztosítható vagyontárgyak
állatok vagyoncsoport:
- valamennyi haszonállat
mezőgazdasági munkaeszközök vagyoncsoport:
- gépek, berendezések, felszerelések
mezőgazdasági készletek vagyoncsoport:
- termés, termény
- abrak, takarmány
- egyéb készlet (szalma stb.)
2.4.8.2. biztosítási események
a) Biztosítási események
- a 2.3.1.1. tűzkárok biztosítási eseményei pontban, és
- amennyiben a kötvényben meghatározottak alapján a biz-
tosítási szerződés azokra megkötésre került: a 2.4.1.1 föld-
mozgás károk biztosítási eseményei ; 2.4.2.1 viharkárok biz-
tosítási eseményei; valamint a 2.4.3.1. természetes vizek
károkozása - biztosítási események pontokban meghatározott
biztosítási események, ha azok a biztosított állatok elhullását
vagy kényszervágását, illetve a biztosított vagyontárgyak
károsodását okozzák.
b) Tűzkárnak minősül a biztosított állatokban tűz hatására
keletkezett füstmérgezés okozta károsodás is.
2.4.8.3. biztosítási összeg
A biztosítási összeget a szerződő határozza meg, amely azonban nem
haladhatja meg:
- állatok esetében darabonként a 300 000 Ft-ot, összességében
pedig az 1 000 000 Ft-ot,
- mezőgazdasági munkaeszközök és készletek összességében
pedig a 4 000 000 Ft-ot.
2.4.8.4. a Biztosító szolgáltatása
Állatok vagyoncsoport esetében a Biztosító megtéríti
- szarvasmarha, ló (öszvér, szamár), sertés, juh, és kecske elhul-
lása vagy kényszervágása miatti,
- egyéb haszonállatok elhullása miatti károkat.
Elhullás esetén a káridőponti érték, legfeljebb a biztosítási összeg
alapján történik a kártérítés; kényszervágás esetén pedig a Biztosító a
kényszervágott állatért kapott megtérülési összeget kiegészíti a kárkori
valóságos értékig, de legfeljebb a biztosítási összegig.
Mezőgazdasági munkaeszközöket és készleteket a Biztosító káridőpon-
ti valóságos értéken téríti meg. Amennyiben a kárösszeg nem éri el a
biztosítási összeg 25%-át, akkor a Biztosító eltekint az értéknövekedés
le-vonásától.
A Biztosító nem téríti meg az értékcsökkenés, eszmei vagy esztétikai
értékkárosodás címén támasztott kárigényeket.
2.4.8.5. kizárások, korlátozások
19
FOB-07
A 2.3.1.2 tűzkárok kizárásai, korlátozásai; 2.4.1.2 földmozgás károk
kizárásai, korlátozásai; 2.4.2.2 viharkárok kizárásai, korlátozásai;
valamint a 2.4.3.2. természetes vizek károkozása - kizárások, korlá-
tozások pontokban meghatározott kizárásokat és korlátozásokat jelen
fejezetre is alkalmazni kell.
2.4.8.6. kárbejelentés és kárrendezési eljárás kiegészítő szabályai
Állatkárok esetében a Biztosító az alábbi iratok bemutatását kérheti:
- hatósági állatorvosi igazolás,
- hulla átvételi jegy (ÁTEV),
- állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlegelési jegy, értékesülési
elszámolás.
22..44..99.. vváállllaallkkoozzóóii tteevvéékkeennyysséégg vvaaggyyoonnttáárrggyyaaiinnaakk kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa
Jelen kiegészítő biztosítás keretén belül a Biztosító vállalja, hogy a K&H
fészek otthonbiztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott
kockázatviselési helyen, a biztosított épület(ek)ben a biztosított által foly-
tatott vállalkozói tevékenység tulajdonába tartozó vagy a vállalkozás által
használatra vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak kárait megtéríti a
szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összeg és
feltételek szerint, amennyiben a kár a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási események során keletkezett.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított lakóépületben (lakás-
ban, főépületben) folytatott vállalkozási tevékenység biztosított
lakóépületben (lakásban, főépületben) elhelyezett vagyontárgyaira terjed
ki, amennyiben a tevékenységre igénybe vett terület nem haladja meg a
lakóépület (lakás, főépület) teljes alapterületének 1/3 részét.
2.4.9.1. biztosítható vagyontárgyak
a) tárgyi eszközök vagyoncsoport:
- műszaki berendezések
- gépek
- üzleti berendezések
- irodai elektronikus berendezések és eszközök
- egyéb berendezések
- befejezetlen beruházások, amelyek tartósan, közvetlenül,
vagy közvetett módon szolgálják a biztosított vállalkozási
tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembehelyezésre
kerültek-e, vagy sem
b) készletek vagyoncsoport:
- anyagok
- göngyölegek
- befejezetlen termékek és félkésztermékek
- késztermékek és áruk
c) nem biztosítható vagyontárgyak:
- készpénz
- állatok
- lábonálló növényi kúltúrák
- gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alá tartozó jár-
művek és alkatrészeik
- rendszám nélküli járművek
- értékpapír, értékcikk
- jövedéki termékek (pl. szeszesital, dohányárú, stb.)
- vegyszerek
2.4.9.2. biztosítási összeg, értékkövetés
A biztosítási összeget a szerződő határozza meg vagyoncsoportonként.
A biztosítási összeget új értéken kell meghatározni, és az nem halad-
hatja meg összesítve a 2 000 000 Ft-ot.
2 000 000 Ft feletti biztosítási összeg érvényesen nem köthető ki.
A biztosítási összegek indexálása a jelen szabályzat 2.2.3. értékkövetés
pontjában foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy az összes
vagyoncsoport vonatkozásában a fogyasztói árindex kerül alkalmazásra.
2.4.9.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jogszabály szerint nemes-
fémnek minősülő anyagokra, drágakövekre, igazgyöngyökre, valamint
ezek felhasználásával készült ékszerekre, tárgyakra, bélyeg- és érme-
gyűjteményekre, valamint készpénzre.
A Biztosító nem nyújt szolgáltatást abban az esetben, ha a tevékenység
- részben vagy teljesen - az alábbiak valamelyike:
- mobiltelefon- vagy telekommunikációs eszközök kereskedelme
- híradástechnikai vagy számítástechnikai eszközök kereskedelme
- bizományos kereskedelem
- nem működő panzió, szálloda
- játékterem
2.4.9.4. kárbejelentés és kárrendezési eljárás kiegészítő szabályai
Jelen kiegészítő biztosítás alapján ideiglenesen lakott épület esetében a
Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
Jelen kiegészítő biztosítás megkötése esetén a jelen kiegészítő
feltételek 2.1.2.3. pontjában foglalt vállalkozói tevékenység vagyontár-
gyaira vonatkozó 200 000 Ft-os fedezetvállalás semmis.
Alulbiztosítás esetén a jogkövetkezményeket a Biztosító jelen kiegészítő
biztosításra is alkalmazza a 2.2.1. biztosítási összeg, alulbiztosítás pont-
ban foglaltak szerint. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arány-
ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy
teljes, kár időpontjában fennálló új értékéhez aránylik (aránylagos
kártérítés).
A kártérítés felső határa biztosítási eseményenként és biztosítási idősza-
konként 2 000 000 Ft.
2.4.9.5. kártérítési limitek betöréses lopás biztosítási esemény esetén
A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi
táblázat tartalmazza.
20
FOB-07
nn vvééddeelleemm ttííppuussaa
vvaaggyyoonnccssooppoorrttookk ééss aazz aahhhhoozz rreennddeelltt bbiizzttoossííttáássii
eesseemméénnyyeennkkéénnttii mmaaxxiimmáálliiss kkáárrttéérrííttééssii lliimmiitteekk FFtt
ttáárrggyyii eesszzkköözz kkéésszzlleett
minimális mechanikai védelem
500 000 500 000
minimális mechanikai védelem és
elektronikai védelem VAGY részleges
mechanikai védelem
1 000 000 1 000 000
22..55.. aa BBiizzttoossííttóó sszzoollggáállttaattáássaa ((kkáárrttéérrííttééss)) aazz aallaapp-- ééss kkiieeggéésszzííttőő vvaaggyyoonn--
bbiizzttoossííttáássookknnááll,, kkoorrllááttoozzáássookk,, kkiizzáárráássookk
Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási
események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosí-
tottság mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.
A Biztosító a kár időpontjában meglévő és a kockázatviselés kezdetét
követően károsodott vagyontárgyak kárainak megtérítésére vállal
fedezetet.
A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított jogosult.
2.5.1. A biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint kerül-
nek térítésre:
a) Részleges kár esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az
értékemelkedés levonásra kerül.
b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan
javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de legfeljebb a biz-
tosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
c) Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy
teljes kára esetén:
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%, vagy ez alatti:
helyreállítási, javítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
Ha a helyiség
- mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy
- két oldalfalának
a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, akkor a Biztosító
a teljes helyiség vonatkozásában téríti meg a károsodott felület-
tel azonos felületképzésnek a helyreállítási költségét.
2.5.2. A biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítése:
a) Részleges kár esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az
értékemelkedés levonásra kerül.
b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan
javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de legfeljebb a
biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
c) Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak
károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, ami-
lyen mértékben a biztosított felelősséggel tartozik a
bekövetkezett kárért. Ezen vagyontárgyak esetén a Biztosító a
kárt a tulajdonos részére káridőponti (avult) értéken téríti meg.
d) A 2.1.4. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti ele-
mek, szerszámok pont szerint biztosított vagyontárgyak esetében
a Biztosító a károkat új építő anyagok esetében újértéken, bon-
tott, használt építőanyagok és szerszámok esetében pótlási
értéken téríti meg.
e) A 2.6.1.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vizi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek
fedezete/kiegészítő kockázata pont szerint biztosított vagyontár-
gyak esetében a Biztosító a károkat káridőponti (avult) értéken
téríti meg.
2.5.3. Üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre:
A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla
pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költségek, amelyek a
pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek.
2.5.4. Közvetett költségek megtérítésére
A Biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés
alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított vagy-
ontárgyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indokolt és igazolt
alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyiben azok a biztosítot-
tat terhelik.
2.5.4.1. Kárenyhítés költségei
Megtéríti a Biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költségeit,
beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és kiürítés
során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott
tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kap-
csolatos költségeket.
Megtéríti a Biztosító a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideig-
lenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes
közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy meg-
mentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban
felmerült költségeket,
Megtérülnek továbbá a mentési munkák során okozott közvetlen károk
(építmények, kerítés károsodása, esetleges taposási károk, parkren-
dezés költségei, stb.).
A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés
nem vezetett eredményre.
2.5.4.2. Rom- és törmelékeltakarítás költségei
A Biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve
a törmelék hivatalosan engedélyezett legközelebbi lerakóhelyre történő
szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási
költségeit. Megtéríti a Biztosító az ingóságok elszállításának és a
helyreállítás időtartamára a raktározásának költségeit, amennyiben a
károsodás mértéke alapján az szükséges. Megtéríti a Biztosító a
károsodás miatt a helyreállítás érdekében esetlegesen szükséges
ismételt tervezés és hatósági engedélyezés költségeit.
21
FOB-07
2.5.4.3. Ideiglenes lakás bérleti díja
Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (lakást) biz-
tosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől
a lakhatóvá válásig a Biztosító megtéríti a biztosítási összegen felül az
azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti
díjait, de legfeljebb 5 hónap időtartamra, a lakóépületre (lakásra)
vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb 100.000 Ft
összeghatárig.
2.5.4.4. Elmaradt lakbér
Ha biztosítási esemény következtében a biztosított lakóépületben (lakás-
ban) vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben oly mértékű kár
keletkezik, hogy a lakóépület (lakás) bérlője jogszabály vagy bérleti
szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy
részének fizetését a biztosítottnak, a Biztosító megtéríti az emiatt
elmaradt lakbért, bérleti díjat a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb
5 hónapig az érintett lakóépületre (lakásra) vagy nem lakás céljára szol-
gáló helyiségekre vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb
50.000 Ft összeghatárig.
A közvetett kiadások, költségek térítésének összege biztosítási
eseményenként összességében nem haladhatja meg a biztosítási
összegen felül az épületek, építmények biztosítási összegének 2%-át.
A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti a
Biztosító alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést.
2.5.5. Részleges károk esetében a Biztosító az indokolt teljes javítási és
helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege azon-
ban nem haladhatja meg a teljes kár címén fizethető összeget.
2.5.6. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az
értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, valamint azt az
összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet, a
Biztosító minden esetben levonja.
Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyon-
tárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül
térítésre.
A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény
bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik a
valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási
összegig.
2.5.7. A Biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek, mind a
káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében - azonos minőség
mellett - a kockázatviselés helyén létező leggazdaságosabb piaci árak-
nak megfelelő kárelszámolásra, kártérítésre.
A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreál-
lítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folyamat során
határozza meg.
2.5.8. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni.
Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, akkor a
hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval kell pótolni. A
Biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet levonására.
Ha erre sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell fel-
használni, a Biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai érték-
csökkenését.
A Biztosító nem kötelezhető a kár előtti állapot helyreállítását indokolat-
lanul meghaladó kártérítésre. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapot-
tól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
2.5.9. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:
- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biz-
tosítási fedezet nem terjed ki,
- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik,
amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,
- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék
alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiú-
sulása miatt állt elő,
- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti
könyvek és okmányok károsodása következményeként
keletkezett,
- garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok,
gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése
vagy részleges kára esetén a garnitúra, sorozat, stb. - kártól
mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elő.
A Biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyiségek
használhatatlansága miatti veszteségeket, egészségkárosodást) nem
térít.
Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely személyi, érzelmi
okokra vezethető vissza és eltér a vagyontárgy reális értékétől) a
Biztosító kártérítést nem nyújt.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:
- talajban,
- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmu-
lasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem
tartásával okozati összefüggésben,
- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
- természetes elhasználódás miatt keletkezett.
2.5.10. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és
munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyanként külön kell
nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a
biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.
2.5.11. A Biztosító szolgáltatását (a helyreállítási költség megtérítését)
az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti, amennyiben a biztosí-
tott a pótlás, javítás kapcsán az ÁFA visszaigénylésére jogosult, vagy az
ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése
során nem merült fel.
2.5.12. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak azonos
méretben, kivitelezettségben és minőségben történő helyreállítását
(újraépítését), illetve pótlását.
Amennyiben a helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapotnak
megfelelően történik, az ebből származó esetleges többlet költségeket a
Biztosító nem téríti meg.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos
műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre,
akkor a Biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a
kártérítési összegből levonja.
2.5.13. A Biztosító a más forrásból megtérülő károkat nem téríti meg,
illetve a kártérítés megfizetése után a biztosított a káreseménnyel kap-
csolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által
kifizetett összeg erejéig köteles a biztosítónak megfizetni.
2.5.14. A jelen feltételek alkalmazásában:
-
TTeelljjeess ((ttoottááll))kkáárrnnaakk
minősül az a kár, amikor a biztosított vagyon-
22
FOB-07
tárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható
helyre, avagy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben
sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy
gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt (gazdaságta-
lan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége
meghaladja a biztosított vagyontárgy káridőponti új értékét,
illetve valóságos értékét.
-
RRéésszzlleeggeess kkáárr::
az a kár, amely javítással illetve a részek pótlásá-
val helyreállítható.
-
ÚÚjjéérrttéékk
alatt értjük:
n
épületek, építmények
vonatkozásában az
úújjrraaééppííttééssii éérrttéékkeett,,
amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény
bekövetkezésének időpontjában a károsodott biztosított -
vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy új állapotban való
felépítésének a 2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos
költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem halad-
hatja meg az adott vagyoncsoportra megállapított biztosítási
összeget
n
ingóságok
vonatkozásában a
bbeesszzeerrzzééssii úújjéérrttéékkeett,,
amely tel-
jes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének
időpontjában a károsodott biztosított vagyontárgy, avagy
azzal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban
való, a 2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos beszer-
zésének költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem
lehet több az adott vagyoncsoportra megállapított biztosítási
összegnél
n
részleges kár
esetén a
hheellyyrreeáállllííttáássii,, jjaavvííttáássii kkööllttsséégg
et, amely
megfelel a kár időpontjában a károsodott biztosított vagyon-
tárgy 2.5.11. pontban foglaltak szerinti helyreállítási, javítási
költségének, illetve árának, azonban a kártérítés nem lehet
több az adott vagyontárgy műszaki értékénél, valamint a
vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél
-
KKáárriiddőőppoonnttii vvaallóóssáággooss éérrttéékk::
a kár időpontjában a vagyontár-
gyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt bekövetkezett
értékcsökkenés) mértékével csökkentett új értéke.
2.5.15. Az építmények esetében külön-külön megnevezés és biztosítási
összeg nélkül a kártérítés maximuma 200 000 Ft.
2.5.16. A kárösszegen felül a Biztosító megtéríti a kárkori avult értéken
magát a károsodást okozó biztosított vagyontárgyat is, amennyiben a
kárösszeg meghaladja az ingóságok együttes biztosítási összegének
20%-át.
2.5.17. A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétéről
tudomást szerez, a rendőrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni,
a Biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése
érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy az
eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a szükséges intézkedéseket
megtehesse.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a biztosí-
tott köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle, mert
abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az
esetben a Biztosító az újrabeszerzési értéket téríti (alulbiztosítás esetén
aránylagos kártérítés). A biztosított pedig az ellopott tárgy tulajdonjogát
a biztosítóra ruházza át.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, a biz-
tosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási
összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert
az átvétel nem várható el tőle, úgy a biztosítótól kapott kártérítést meg-
tartja, és a tárgy tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.
22..66.. kkiieeggéésszzííttőő kkoocckkáázzaattookk vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttáásshhoozz
22..66..11.. kkéénnyyeellmmii ccssoommaagg
2.6.1.1. okmányok beszerzése
A biztosítási szerződésben (kötvényben) szereplő biztosítási események
bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a velük összefüggésben
megsérült, megsemmisült vagy ellopott személyi okmányok pótlásával
kapcsolatban felmerülo illetékek igazolt költségét, biztosítási idősza-
konként és szerződésenként legfeljebb két alkalommal, összesen legfel-
jebb 50 000 Ft összeghatárig.
Jelen záradék értelmében okmánynak a biztosított tulajdonát képező, az
alábbiakban felsoroltak minősülnek:
- személyi igazolvány,
- lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,
- egyéni vállalkozói igazolvány,
- diákigazolvány,
- taj-kártya,
- adóigazolvány,
- születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat,
- közlekedési okmányok: vezetői engedély (jogosítvány), forgalmi
engedély, zöldkártya, kékkártya, gépjármű törzskönyv,
nemzetközi vezetői engedély, kishajó hajólevele).
2.6.1.2. bankkártyaletiltás
A Biztosító megtéríti a biztosított hitelkártyájának vagy lakossági
folyószámlájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása
következtében szükségessé vált kártyaletiltás díját kizárólag az érintett
pénzintézet által kiállított igazolás alapján, biztosítási időszakonként és
szerződésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 10.000 Ft
összeghatárig.
Nem téríti meg a Biztosító a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,
valamint a hitel- vagy bankkártya ellopása miatt bekövetkezett egyéb
károkat és egyéb költségeket.
2.6.1.3. zárcsere
A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása, a biztosított saját
maga általi kizárása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét
szükségessé vált cseréje esetén a Biztosító megtéríti a zárcsere szám-
lával igazolt költségét, biztosítási időszakonként és szerződésenként
legfeljebb két alkalommal, biztosítási eseményenként legfeljebb 10.000
Ft összeghatárig.
2.6.1.4. fagyasztott élelmiszerek megromlása
A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén lévő fagyasztószekrény-
ben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlása esetén azok számlá-
val igazolt újrabeszerzési értékét, ha
- azok megromlása a biztosítási szerződésben (kötvényben)
szereplő biztosítási események következménye, vagy
- az elektromos áramszolgáltató minimum 8 órás folyamatos szol-
gáltatás-kimaradása miatt keletkezett.
Az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye szerint
illetékes áramszolgáltató által kiállított igazolással kell bizonyítani a biz-
tosítottnak.
23
FOB-07
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb összesen 10.000 Ft
összeghatárig nyújt szolgáltatást.
A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a fagyasztókészülék vagy az
ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.
2.6.1.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett
- vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, után-
futó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése
A Biztosító megtéríti biztosítási időszakonként legfeljebb 250.000 Ft
összeghatárig a kockázatviselés helyén tárolt, felelősségbiztosítással
rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -,
motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó be nem épített tar-
tozékaiban, tartalék alkatrészeiben keletkezett károkat, amelyeket a
szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási események okoz-
tak. Nem minősülnek tartozéknak, illetve tartalék alkatrészeknek a jár-
művek fődarabjai.
22..66..22.. hháázzttaarrttáássii eelleekkttrroommooss bbeerreennddeezzéésseekk ggaarraanncciiaa iiddőőnn ttúúllii jjaavvííttáássii
kkööllttssééggeeiinneekk ttéérrííttééssee
A Biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés
helyén használt és ott károsodott elektromos árammal működő ház-
tartási berendezések, különösen a
- műsorvevő és híradástechnikai készülékek,
- mosó- és szárítógépek, vasalók,
- mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- közérzetjavító készülékek (pl. párologtató, ventillátor),
- kozmetikai berendezések (pl. epillátor, borotva, hajszárító),
- hűtő- és fagyasztó berendezések,
- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések
garancia (szavatossági) és jótállási időn túli javítási költségeit, ameny-
nyiben a hiba a vagyontárgy rendeltetésszerű használatát gátolja.
A Biztosító helytállási kötelezettsége az alábbiak együttes fennállása
esetén áll fenn:
- a biztosított rendelkezik a károsodott vagyontárgy vásárlási
számlájával, érvényesített garancialevelével,
- a gyártóra kötelező vagy a gyártó által vállalt garancia (sza-
vatossági) és jótállási idő lejárt, a biztosított a károsodott vagyon-
tárgyat a saját költségén javíttatná,
- a kár helyreállítása (javítás), és a garancia (szavatossági) és jótál-
lási idő lejárta között legfeljebb a garancia (szavatossági) idő
vagy jótállási idő közül a hosszabbik idejével azonos időtartam,
de legfeljebb 2 naptári év telt el,
- a hiba garanciális hiba,
a javítás a garancialevélben felsorolt márkaszervizek valamelyikében
történt.
A Biztosító helytállási kötelezettsége a javításról kiállított számla
értékének 50 %-ig terjed. A Biztosító biztosítási időszakonként legfel-
jebb két alkalommal, de legfeljebb összesen 50 000 Ft összeghatárig
nyújt szolgáltatást.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a telekommunikációs
és számítástechnikai eszközökre.
22..66..33.. mmeezzőőggaazzddaassáágghhoozz kkaappccssoollóóddóó vvaaggyyoonnttáárrggyyaakk bbeettöörréésseess llooppááss ééss
rraabbllááss kkiieeggéésszzí
íttőő kkoocckkáázzaattaa
2.6.3.1. állandóan lakott épület esetén
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a mezőgazdasághoz kapcsolódó
vagyontárgyak kiegészítő biztosításában a mezőgazdasági
munkaeszközök, a mezőgazdasági készletek és a mezőgazdasági álla-
tok vagyoncsoportban biztosításra feladott vagyontárgyak betöréses
lopás és rablás káraira.
A kártérítés feltétele, hogy a tárolásra szolgáló helyiség káridőponti
védelme a minimális mechanikai védelmi szint előírásainak megfeleljen.
2.6.3.2. ideiglenesen lakott épület esetén
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a mezőgazdasághoz kapcsolódó
vagyontárgyak kiegészítő biztosításában a mezőgazdasági
munkaeszközök vagyoncsoportban biztosításra feladott vagyontárgyak
betöréses lopás és rablás káraira.
A kártérítés feltétele, hogy a tárolásra szolgáló helyiség káridőponti
védelme a részleges mechanikai védelmi szint előírásainak megfeleljen.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a szabadban, udvari nyitott
színben, építményben elhelyezett eszközök károsodása.
Jelen kiegészítő kockázat vonatkozásában az önrészesedés mértéke a
kártérítés összegének 20 %-a.
2.6.3.3. közös szabályok
A biztosítási összeg megegyezik a fent említett vagyoncsoportokban
feladott biztosítási összeggel.
A kártérítés valóságos értéken történik.
Jelen kiegészítő kockázat kizárólag a 2.4.8. fejezetben szereplő
mezőgazdasághoz kapcsolódó vagyontárgyak kiegészítő biztosítása
megkötése esetén alkalmazható.
22..66..44.. ttöörrzzsskköönnyyvveezzeetttt kkuuttyyáákk kkiieeggéésszzííttőő kkoocckkáázzaattaa
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a törzskönyvezett, szakszerűen
vezetett oltási lappal rendelkező kutyák baleset vagy betegség okozta
elhullására. Jelen kiegészítő kockázat keretében biztosíthatók az 1
évesnél idősebb és 8 évesnél fiatalabb törzskönyvezett kutyák. A
Biztosító baleset vagy betegség miatti elhullás esetén megtéríti az állat
biztosított értékét, illetve a kórházi kezelés költségeihez a biztosított
érték 10%-ig járul hozzá biztosítási időszakonként.
A kockázatviselés kezdete betegségi káresemény esetén a szerződés
megkötését követő 16. nap 0 órája.
A Biztosító biztosítási időszakonként és szerződésenként legfeljebb
100.000 Ft összeghatárig nyújt kártérítést.
22..66..55.. tteettőőbbeeáázzáássii kkáárrookk k
kiieeggéésszzííttőő kkoocckkáázzaattaa
Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító megtéríti a biztosított helyi-
ség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított lakóépület tetejéről törté-
nő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet
panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék
okozta beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban
keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.
A kártérítés nem terjed ki:
- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés, tető-
javítás) költségeire.
24
FOB-07
Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás
ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a Biztosító
kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó
hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt
időpontját követő egy éven túl történt.
33.. aa kkiieeggéésszzííttőő ffeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben jelen
kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítási szerződésben (kötvényben)
megjelölésre került, és a biztosítási kötvény tartalmazza - a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási
esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben
meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat
az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
33..11.. kkiieeggéésszzííttőő ffeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttááss mmaaggáánnsszzeemmééllyyii mmiinnőőssééggbbeenn ookkoozzootttt
kkáárrookkrraa
33..11..11.. bbiizzttoossííttáássii e
esseemméénnyyeekk
3.1.1.1. Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a
jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítóhoz
bejelentett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy
dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelyet a biztosított
magánszemélyi minőségében a biztosítottal szerződéses jogviszonyban
nem álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal szerződéses
kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül okozott, és amelynek
megtérítéséért a biztosított alábbi minőségeiben a magyar polgári jog
szabályai szerint felelősséggel tartozik:
- a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója
vagy építtetője, amennyiben az adott kockázatviselés helyére a
kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésre került,
- belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási
képességű személyek gondozója,
- elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések
üzembentartója (kivéve kültéri parabola antenna üzembentartó-
ja),
- kerékpár, járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási
eszközök használója,
- nem hivatásszerű sporttevékenység (kivéve versenysportlo-
vaglás, vadászat) folytatója,
- háztartási pb. gázpalack használója,
- háziállattartó (kivéve a kutyatartói minőségben okozott jármű és
haszonállat károk),
- nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója,
- közúti balesetet előidéző gyalogos,
- fűtőolajat tároló személy (kivéve a talaj vagy vizek szeny-
nyeződéséből eredő károkat).
3.1.1.2. Megtéríti továbbá a Biztosító a lakásszövetkezeti vagy tár-
sasházi ingatlanok esetén azokat a károkat, amelyeket tűz, robbanás,
vezetékből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz idézett elő és
amelyek miatt
- a lakásszövetkezeti tagok vagy a társasházi tulajdonostársak a
biztosított ellen,
- a lakásszövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen,
igényként érvényesítenek.
3.1.1.3. Megtéríti a Biztosító a biztosított helyett a tűz, robbanás,
vezetékből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz által okozott
károkat is, amelyek miatt a bérbeadó jogszabály alapján igényt
érvényesít a biztosított bérlővel szemben.
3.1.1.4. Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap,
amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás
esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár
bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének
időpontja az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége
esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál
esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a
sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető
személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának
napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a
sorozat első káreseményének időpontja. A kár bejelentésének napja az
a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban
bejelentette.
33..11..22.. kkiizzáárráássookk,, kkoorrllááttoozzáássookk
Az általános feltételek 1.6. pontjában szereplő kizárásokon felül nem
terjed ki a biztosítás
- a biztosított által elszenvedett kárra,
- a szerződő és a biztosított egymásnak okozott káraira, a biztosí-
tottak egymásnak okozott káraira,
- a biztosított által a Ptk. 685. § (b) pontjában felsorolt közeli hoz-
zátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának,
vezető tisztségviselőjének, tulajdonosa(i)nak, a tulajdonában lévő
szervezetnek okozott károkra,
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra,
valamint a motoros vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek
üzemeltetésével, használatával okozott károkra,
- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott szemé-
lyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka, tevékenység
során keletkezett,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb,
szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási
kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalkozás vagy
iparszerű tevékenység végzése során okozott,
- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely tagjának
okozott szerződésen belüli károkra,
- a vadállatok által okozott károkra,
- a szerződő fegyvertartói minőségében okozott károkra,
- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése,
eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt
bekövetkező károkra,
- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak
hiányával megépített épület(ek), építmény(ek) kivitelezési hibája
miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a
kivitelező/építtető a biztosított volt,
- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket)
elvesztéséből eredő károkra,
- az azbesztózissal összefüggő károkra,
- a biztosított lakó-, illetve tulajdonosi közösség vezető tiszt-
ségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető
igényekre.
25
FOB-07
A Biztosító nem téríti meg továbbá:
- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szeny-
nyezésével okoztak,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház,
lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,
- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.
33..11..33.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg
3.1.3.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben
(kötvényben) feltüntetett biztosítási eseményenkénti és a biztosítási
időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely
magában foglalja az eljárási költségeket is.
3.1.3.2. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási
eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a
szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási
összeghatárig terjed.
3.1.3.3. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több
személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti biz-
tosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés
kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet
kártérítést.
3.1.3.4. Amennyiben a biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biz-
tosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító továb-
bi szolgáltatási kötelezettsége megszűnik.
3.1.3.5. Ha a biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett
kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi
időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító
kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennál-
ló biztosítási eseményenkénti, de legfeljebb a még ki nem merített biz-
tosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.
33..11..44.. aa kkáárrbbeejjeelleennttééss ééss aa kkáárrrreennddeezzééssii eelljjáárrááss kküüllöönnöös
s sszzaabbáállyyaaii
3.1.4.1. A biztosítási esemény biztosítóhoz történő bejelentése a biz-
tosított kötelessége.
3.1.4.2. A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a
kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét
közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor
követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult
követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt
érdemlően igazolnia.
3.1.4.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben
csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a biztosított
bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt
vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A
Biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét.
A képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik, de csak abban
az esetben, ha a perben részt vett, vagy a perről az első tárgyalás meg-
tartása előtt értesült és a részvételről lemondott.
3.1.4.4. A Biztosító a biztosítási összeg - 3.1.3. pont - erejéig, a
magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben
a biztosított helyett megtéríti:
- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem
kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a nem vagyoni
kárpótlást,
- a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem
vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szük-
séges,
- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső
indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor is, ha
azok eredményre nem vezettek,
- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek
a károsult által támasztott kárigény körülményeinek megál-
lapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a biztosított peren
kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás
fedezi a biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a
bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költ-
ségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a
Biztosító képviselője a perben részt vett, illetve a perben való
részvételről lemondott.
Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító
helytállási kötelezettsége csak a biztosítottja felelősségének mértékéig
terjed.
A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan
megtérülő kárértéket jogosult levonni.
3.1.4.5. A Biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve
a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rend-
szeres jövedelem kiesést.
3.1.4.6. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek
tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt
érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a
károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni elosz-
lásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár).
(Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása
során a Biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási
összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben
érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed
ki.)
3.1.4.7. A közös épülettulajdonosi minőségben okozott - a tulaj-
donosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosított tulajdoni hányadá-
nak arányában téríti a Biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelőssé-
gi károkat a biztosítónál biztosított lakás tulajdoni hányada és a
szövetkezet összes lakásának tulajdoni hányada arányában téríti a
Biztosító.
3.1.4.8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen
címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a biztosítónak írásban
bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a biztosító-
nak megtéríteni.
26
FOB-07
33..11..55.. aa BBiizzttoossííttóó mmeeggttéérrííttééssii iiggéénnyyee ((vviisssszzkkeerreesseett))
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal
szemben.
A Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követel-
heti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
A jelen kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak
minősül a károkozás, ha
- a kár a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyon-
tárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazott-
jának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának 0,8 ezrelék
véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas
vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okoza-
ti összefüggésben keletkezett,
- a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi szabályok
súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan
ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből
eredően három éven belül már következett be biztosítási
esemény,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár ismétlődésének veszélyére
írásban is figyelmeztette,
- ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy
szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos
megsértése miatt következett be.
A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg
megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan gondat-
lannak minősítette.
33..22.. kkiieeggéésszzííttőő kkoocckkáázzaattookk ffeelleellő
őssssééggbbiizzttoossííttáásshhoozz
33..22..11.. ffeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttááss tteerrüülleettii hhaattáállyyáánnaakk kkiitteerrjjeesszzttééssee
A Biztosító kockázatviselése a 1.3.2. pontban foglaltaktól eltérően, a 3.
a kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei fejezet szerinti kiegészítő
felelősségbiztosítás vonatkozásában Európa földrajzi területén okozott
és bekövetkezett károkra terjed ki.
33..22..22.. kkuuttyyaattaarrttóói
i ffeelleellőősssséégg kkiitteerrjjeesszzttééssee ggééppjjáárrmműűbbeenn ééss hhaasszzoonnáállllaatt--
bbaann ookkoozzootttt kkáárrookkrraa
A Biztosító kockázatviselése a 3.1.1. pontban foglaltaktól eltérően, kiter-
jed a biztosított magánszemély kutyatartói minőségében gépjárműben,
valamint haszonállatban a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem
álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal szerződéses kapcso-
latban álló személyeknek szerződésen kívül okozott felelősségi káraira,
amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai
szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa jelen kiegészítő kockázat
alapján biztosítási eseményenként és egyben biztosítási időszakonként
legfeljebb 2.000.000 Ft, függetlenül a biztosított által tartott kutyák
számától.
44.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbaalleesseettb
biizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii
4.1. Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben a
kiegészítő balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben (kötvényben)
megjelölésre került, és a biztosítási kötvény tartalmazza - a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottak
balesetével kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkezése esetén a
jelen feltételekben, valamint a szerződésben meghatározott mértékben
és feltételek szerint szolgáltatást nyújt. Jelen kiegészítő feltételeket a
balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó biztosítási szerződésekre
kell megfelelően alkalmazni.
44..22.. bbiizzttoossííttoottttaakk kköörree
4.2.1. A biztosítottak azok a személyek, akiknek a balesetével kapcso-
latos biztosítási eseményre jelen kiegészítő biztosítási szerződés létre-
jön.
A kiegészítő biztosítás 70. életévét be nem töltött természetes szemé-
lyek javára köthető meg.
Jelen feltételek szerint biztosított
- a szerződésben (kötvényben) az alapbiztosítás biztosítottjaként
megnevezett és a kiegészítő balesetbiztosításra név szerint
feltüntetett személy, valamint
- a szerződő választásától függően az összes, a biztosítottal
állandó jelleggel, életközösségben együtt lakó személy, akiket a
biztosításra név szerint be kell jelenteni.
4.2.2. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra
jogosult.
a) A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával
szerződéskötéskor, illetve a tartamon belül bármikor ked-
vezményezettet jelölhet meg és módosíthat.
b) A biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kötött kiegészítő biz-
tosítási szerződés kedvezményezettet kijelölő része semmis, ez
esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve az örökösét
kell tekinteni.
c) Több kedvezményezett esetében százalékosan meg kell
határozni jogosultságuk arányát (csak egész számú % lehet,
amelynek összege 100%). Ennek hiányában a Biztosító a ked-
vezményezettek részére egyenlő arányban teljesít.
d) A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a ked-
vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal.
e) A kiegészítő biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a
biztosított, a szerződő, a biztosított örököse(i), a szerződésben
megnevezett más személy(ek).
f) A biztosított életében esedékes szolgáltatások ked-
vezményezettje a biztosított, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási
szerződés másként rendelkezik.
g) A biztosított halála esetén a kedvezményezett a biztosított
örököse, ha a kiegészítő biztosítási szerződésben más ked-
vezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezett
jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen.
A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a kedvezményezett
kijelöléséhez és módosításához is. A biztosítotti nyilatkozat beszerzésére
a szerződő köteles.
27
FOB-07
44..33.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss llééttrreejjööttttee
4.3.1. A kiegészítő biztosítási szerződés létrejöttekor megjelölt biztosí-
tottakon kívül újonnan biztosítandó személyek esetében a Biztosító
kockázatviselése a szerződő írásbeli közlése alapján a Biztosító
tudomásszerzését követő hónap első napjának 0. órájától kezdődik.
Amennyiben a Biztosító kockázatviselése valamely biztosított személy
vonatkozásában megszűnik, az erre irányuló bejelentéssel egyidejűleg a
szerződő jogosult új biztosított megnevezésére (biztosítotti csere). Az új
biztosított esetében a jelen feltételeknek a kiegészítő biztosítási
szerződés létrejöttére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ez vonatkozik arra az esetre is, ha biztosítotti csere nélkül új biztosított
lép be a kiegészítő biztosítási szerződésbe.
Új, illetve kilépő biztosított esetén a Biztosító a kiegészítő biztosítási
szerződés díját adott biztosítottra meghatározott díjjal módosítja.
4.3.2. A kiegészítő biztosítási szerződés rokkant nyugdíjas személy
vonatkozásában nem köthető meg.
4.3.3. Biztosítási évfordulókor a biztosítási kockázatok és fedezetek biz-
tosítási összegeik vonatkozásában módosíthatóak.
44..44.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss tteer
rüülleettii hhaattáállyyaa
A Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
44..55.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss mmeeggsszzűűnnéésséénneekk ttoovváábbbbii eesseetteeii
4.5.1. Az 1.4. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott biz-
tosított vonatkozásában megszűnik a kiegészítő biztosítási szerződés:
a) a biztosított halála esetén, vagy
b) a biztosított cseréje esetén (a szerződő által jelzett új biztosított
lép a helyébe), vagy
c) felmondással (a szerződő által jelzett, csere nélküli kilépéssel).
A szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést adott biz-
tosított(ak) vonatkozásában az 1.4.1. pontban meghatározott feltételek
szerint mondhatja fel.
4.5.2. Jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os baleseti
maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény bekö-
vetkezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott biz-
tosított vonatkozásában megszűnik.
44..66.. bbiiz
zttoossííttáássii eesseemméénnyyeekk
Biztosítási esemény az az esemény, ami a Biztosító szolgáltatását kivált-
ja. Amennyiben a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás tartama
alatt nem következik be, úgy a kiegészítő biztosítási szerződés a
Biztosító szolgáltatása nélkül megszűnik.
Jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerint:
4.6.1. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt
ért baleset vagy közlekedési baleset, ha a baleset következtében a bale-
set megtörténtétől számított egy éven belül a biztosított meghal. A
kiegészítő biztosítás szolgáltatása balesetből származó egy éven belül
bekövetkező haláleset, mint biztosítási esemény bekövetkezésekor válik
esedékessé. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bale-
set időpontja.
4.6.2. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt
ért baleset vagy közlekedési baleset, amelynek következtében a biztosí-
tott a baleset napjától számított egy éven belül maradandó
egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodásnak tekintendő az
olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, amely a
szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó a egészségkárosodás akkor,
ha a biztosított egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak
tekinthető. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a
munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abba-
hagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló
hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi stb.)
hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó
egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját. A biztosítási
esemény bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.
4.6.3. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt
ért baleset, amelynek következtében a biztosított a jelen feltételekben
meghatározott műtétre szorul. Jelen feltételek szempontjából műtétnek
minősülnek az orvosszakmai szabályok megtartásával a biztosítottnál
kórházban elvégzett orvosi beavatkozások. A biztosítási esemény
bekövetkeztének időpontja a biztosított baleset miatti műtéte esetén a
baleset időpontja.
4.6.4. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt
ért baleset, ha a baleset következtében a biztosított csonttörést vagy
csontrepedést, vagy legalább 28 napon túl gyógyuló sérülést szenved.
28 napon túl gyógyulónak minősül az a sérülés, amelynek
következtében a biztosított az adott időszakban munkavégzésre képte-
len. Azonos balesetből eredően az egymást követő többszöri, 28 napnál
rövidebb gyógytartamok nem adódnak össze. A fogtörés nem minősül
biztosítási eseménynek. A biztosítási esemény időpontja a baleset
bekövetkeztének napja.
4.6.5. biztosítási esemény a biztosított orvosilag szükséges gyógy-
kezelése fekvőbetegként kórházban baleseti következmény miatt abban
az esetben, ha legalább 3 éjszakát kórházban tölt. A biztosítási esemény
a gyógykezeléssel kezdődik és a szükséges gyógykezelés végéig tart.
nneemm bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyy::
- a szülés a terhesség alatti kórházi ápolás és a terhesség-
megszakítás,
- a házi ápolás, valamint az olyan kórházi kezelések és kivizsgálá-
sok, amelyek okozati összefüggésben állnak különösen a geri-
átriával, rehabilitációval, utógondozással, gyógypedagógiával,
logopédiával, gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázs-
zsal, fürdőkúrával vagy a fogyókúrával,
- a mesterséges megtermékenyítés, sterilizáció, esztétikai,
plasztikai sebészet (utóbbi kettőnél kivéve, ha egészségi
állapotromlás elhárítása miatt orvosilag szükséges), illetve ezekre
irányuló vizsgálat valamennyi formája,
- az olyan kórházi kezelések és kivizsgálások, amelyeknek nem a
biztosított egészségi állapota romlásának megakadályozása a
célja (pl. szűrés, esztétikai, plasztikai műtétek stb.).
4.6.5.1. A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, amely az orvostudomány
általánosan elismert álláspontja szerint megfelelő az egészség újbóli
helyreállítására, az állapot javítására vagy a rosszabbodás megakadá-
lyozására.
28
FOB-07
44..77.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg
A biztosítási összegek a biztosítási szerződésben (kötvényben) kerülnek
meghatározásra.
A kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító a biztosítási esemény időpont-
jában hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási
összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától függetlenül):
4.7.1. a biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlékony
sérülés címén már kifizetett kártérítéstől:
- 175 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfel-
jebb az ötszöröséig felemelt összeg.
4.7.2. a biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó
egészségkárosodása esetén:
- 350 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfel-
jebb az ötszöröséig felemelt összeg.
Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az
egészségkárosodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül
kifizetésre a 4.12. a Biztosító szolgáltatása pont rendelkezései szerint.
4.7.3. a biztosított 1 és 10% közötti, de legfeljebb 10%-os baleseti ere-
detű maradandó egészségkárosodási foka esetén:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb
az ötszöröséig felemelt összeg.
4.7.4. amennyiben baleseti műtéti térítés biztosítási esemény követ-
kezett be, a biztosítási összeg:
- 50 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfel-
jebb az ötszöröséig felemelt összeg.
A műtéteket a Biztosító műtéti csoportokba sorolja (4.12.3. pont
és Műtéti térítés kivonatos lista I. táblázat) és ezen műtéti cso-
portokba sorolástól függ a szolgáltatandó biztosítási térítés
(4.12.3.2. pont).
4.7.5. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése, vagy
legalább 28 napon túl gyógyuló sérülése esetén, függetlenül az
egészségkárosodás vagy baleseti halál címén kifizetett kártérítéstől:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb
az ötszöröséig felemelt összeg.
4.7.6. a biztosított baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelése esetén:
- a 3. éjszakát követő naptól kezdődően naponta 3 000 Ft vagy
annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig
felemelt összeg.
4.7.7. Megtéríti továbbá a Biztosító a biztosítottnak a balesetkor magán
viselt ruházatában keletkezett károkat.
A biztosított ruházati kára esetén a biztosítási összeg:
- a tényleges kár szerinti összeg, de legfeljebb 14.000 Ft vagy
annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig
felemelt összeg.
4.7.8. Az egy szerződésen belül biztosított összes biztosítottra és összes
biztosítási eseményre ugyanaz a többszörözési mérték vonatkozik.
4.7.9. A biztosított közlekedési balesetből eredő halála vagy maradandó
egészségkárosodása esetén a Biztosító a 4.7.1. pontban baleseti halál
esetére, vagy a 4.7.2. és a 4.7.3. pontban baleseti eredetű maradandó
egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összegek helyett
a hivatkozott pontokban meghatározott biztosítási összegek kétszeresét
fizeti ki.
44..88.. aa bbiizzttoossííttáássii ddííjj,, éérrttéékkkköövveettééss
4.8.1. A biztosítási díj a Biztosító által vállalt kötelezettségek (így
különösen a kockázatviselés) ellenértéke.
4.8.2. A Biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a szerződés
kezdetének évszámából vagy újonnan belépő biztosított esetében a
szerződésbe való belépésének évszámából levonja a biztosított
születésének évszámát.
Amennyiben a biztosított születésének évszámát helytelenül közölték
vagy helytelenül állapították meg, és életkora alapján számára a
kiegészítő biztosítási szerződést meg sem köthették volna, akkor a biz-
tosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító teljesítési kötelezettsége
nem áll be, a kiegészítő biztosítási szerződés az adott biztosított
vonatkozásában érvénytelen.
4.8.3. A Biztosító jogosult a biztosítási díjat évente egyszer, a biztosítási
évforduló alkalmával módosítani. A biztosítási összegeket a Biztosító
indexálhatja. A biztosítási összeg változásával változik a biztosítási díj is.
44..99.. kkiizzáárráássookk,, kkoorrllááttoozzáássookk
4.9.1. A Biztosító a biztosítási kötvénybe kikötéseket tehet, amelyeknek
következményeként nem visel kockázatot a feltüntetett, testrész(ek)kel,
eseményekkel kapcsolatban.
4.9.2. A Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az esetre,
ha
- a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, vízi járművel,
vagy bármilyen légi járművel, vagy sporteszközzel sport-
versenyen való részvétel következtében vagy ilyen eseményekre
való felkészülés során következik be,
- ha a biztosított halála nem menetrendszerinti légiforgalom
keretében végrehajtott légiúton, vagy körrepülésen való részvétel
következménye,
- ha a biztosított halála légiforgalomban nem engedélyezett légi
járművön következik be,
- ha a biztosított halála légiforgalomban történő hivatásszerű
tevékenysége közben, azzal összefüggésben vagy annak
következményeként következett be.
A Biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a szervezett
(menetrendszerinti) légiforgalom keretében végrehajtott olyan légiúton,
vagy körrepülésen való részvétel következménye, amelyen a biztosított
a légiforgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, nem hivatás-
szerűen tevékenykedő vezetőként vett részt.
4.9.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi
eseményekre:
a) a biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete,
következménye (akkor is, ha a biztosított azt beszámítási
képességének hiányában követte el),
b) bármilyen gyorsasági versenyen, vagy erre való felkészülésen
való részvétel során bekövetkező baleset,
29
FOB-07
c) a polgári légiforgalmon kívüli repülés során bekövetkezett bale-
set,
d) amelyek oka egészben vagy részben:
- kóros elmeállapot,
- állam elleni bűncselekmény,
- a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye,
e) amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi
sporttevékenységeivel:
- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár
sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival, go-
kart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak sport,
- repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó
repülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés,
hőlégballonozás, bunjee jumping,
- egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes ill.
nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás illetve szik-
lamászás V. foktól, illetve 4000 m felett, barlangászat,
- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló
tevékenység.
4.9.4. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10-100%)
vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerződés megkötése előtt
bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy funkciójukban
korlátozott (nem ép, nyomorék) testrészek és szervek kizártak.
4.9.5. A kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem téríti.
4.9.6. Műtéti térítési és kórházi napi térítési szolgáltatásban nem
részesülhet az a biztosított, aki a szerződés megkötésekor rokkant
nyugdíjazás alatt áll.
4.9.7. A műtéti térítésre és kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási
védelemből kizártak:
- a biztosítás illetve a kockázatviselés kezdete előtt megkezdődött
gyógykezelések,
- azok a baleseti következmények, amelyek a kockázatviselés
kezdete előtt keletkeztek, illetve amelyeket a kockázatviselés
kezdete előtt diagnosztizáltak, azonban csak a kockázatviselés
kezdete után kerül sor a műtétekre, gyógykezelésre,
- a terhesség alatti műtétekre, kivéve, ha a műtét a Biztosító
orvosának véleménye alapján nem áll összefüggésben a ter-
hességgel,
- a szüléssel okozati összefüggésben álló műtétekre abban az
esetben, ha a fogamzás a biztosítási szerződés hatálybalépése
előtt történt (a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé
számított 270. napot kell tekinteni),
- az olyan műtétekre, amelyeknek nem a biztosított egészségi
állapota romlásának megakadályozása a célja (pl. esztétikai,
plasztikai műtétek),
- a varratkiszedések,
- szerződéskötéstől számított 5 éven belüli arthroscopos térd-
műtét,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek alkohol
vagy kábítószer élvezete miatt alakulnak ki, illetve következnek
be, továbbá ha ezek miatt rosszabbodnak, (nem terjed ki a koc-
kázatviselés a megvonási eljárásokra és az elvonókúrára),
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek
zavargások és verekedések során keletkeztek,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek a biz-
tosított által elkövetett bűncselekmények miatt keletkeztek.
44..1100.. aa BBiizzttoossííttóó mmeenntteessüülléésséénneekk eeggyyéébb eesseetteeii
Az 1.7. pontban meghatározott eseteken túlmenően:
4.10.1. A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ameny-
nyiben
- a biztosítási eseményt a biztosítási összegre jogosult szándékos
magatartása, vagy
- a biztosított, illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan gon-
datlan, jogellenes magatartása idézte elő.
Ha biztosított egészségromlását a biztosítási összegre jogosult - ameny-
nyiben az nem a biztosított, illetve a szerződő - szándékosan okozta,
akkor a biztosítási összeg a biztosítottat illeti meg.
4.10.2. A kiegészítő szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a biz-
tosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a biz-
tosított, illetve a szerződő szándékos bűncselekménye folytán vagy azzal
összefüggésben,hal meg.
4.10.2.1. A biztosított, illetve a szerződő súlyosan gondatlanul jár el
különösen, ha
a) a baleset bekövetkeztekor igazoltan alkoholos állapotban volt,
b) a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye folytán vagy
azzal összefüggésben következett be,
c) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt,
kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak
megfelelően alkalmazták, vagy
d) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgal-
mi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes vezetői enge-
déllyel.
4.10.3. Mentesül a biztosító, ha a baleset a biztosított munkavégzése
során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi megsértése
miatt következett be.
4.10.4. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy köteles
eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek
megfelelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az
orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatnia kell.
Gondoskodni kell a megfelelő ápolásról és baleset esetén annak
következményeinek lehetőség szerinti csökkentéséről. Mentesül a
Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a biz-
tosított e kötelezettségének nem tett eleget.
44..1111.. kkáárrbbeejjeelleennttééss ééss kkáárrrreennddeezzééssii eelljjáárrááss
4.11.1. A Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási esemény
bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatározott szolgáltatás
teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás időpontjában esetlegesen
fennálló díjhátralék levonása után.
4.11.2. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat fel-
hívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szol-
gáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumen-
tumok alapján bírálja el.
30
FOB-07
4.11.3. A szolgáltatási igény teljesítéséhez a következő dokumen-
tumokat kell benyújtani:
a) Halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló
dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelen-
tés, halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat illetve
jegyzőkönyv, stb.).
b) Baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. baleseti
jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).
c) A kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a
kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg.
d) Hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy megta-
gadó jogerős határozat, vagy vádirat.
e) Amennyiben szükséges a Biztosító kérésére egyéb dokumen-
tumokat is be kell nyújtani.
44..1122.. aa BBiizzttoossííttóó sszzoollggáállttaattáássaa
4.12.1. Baleseti halál biztosítási esemény esetén:
4.12.1.1. A balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag
bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában
hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási
összeget fizeti ki.
4.12.1.2. A haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény
miatt baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként általa
kifizetett összeget beszámítja.
4.12.2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-
100%) biztosítási esemény esetén:
4.12.2.1. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-
100%) esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor válik
esedékessé, ha az egészségkárosodás maradandó, vagy ha az
egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik és a baleset napjától
számított 1 év eltelt. Ez utóbbi esetben a Biztosító a szolgáltatásának
mértékét a baleset napjától számított 1 év letelte után fennálló
egészségkárosodás mértékének megfelelően állapítja meg.
4.12.2.1.1. A biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és
megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi
iratainak benyújtásával kezdeményezheti a maradandó
egészségkárosodás megállapítását. Állapotrosszabbodás esetén a
Biztosító csak a már korábban megállapított és egészségkárosodási fok
és az új egészségkárosodási fok közötti különbözetet téríti meg.
4.12.2.1.2. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a
biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben
(kötvényben) rögzített biztosítási összegből a maradandó
egészségkárosodás mértékének megfelelő összegű szolgáltatást nyújt.
4.12.2.1.3. A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító
orvosa a testrészek, érzékszervek egészségkárosodása alábbi táblázata
szerint állapítja meg.
4.12.2.1.4. Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható
meg, a szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy
szellemi épség (működőképesség) orvosi szempontból milyen mérték-
ben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti
táblázat figyelembevételével a Biztosító orvosa állapítja meg. A biztosítót
más orvosszakértői testületek határozata nem köti, így például a tár-
sadalombiztosítási szervek határozata nem szolgál alapul a szolgáltatás
mértékének megállapításánál. A baleset előtt már maradandóan
károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig
a biztosításból kizártak.
4.12.2.1.5. A Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés
esedékességekor hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegnél (több testrész egészségkárosodása
esetén sem). A Biztosító az egyes biztosítási események bejelentésének
sorrendjében teljesít mindaddig, amíg a balesetből eredő
egészségkárosodások összesített százalékos mértéke el nem éri a
100%-ot. Az utolsó egészségkárosodás százalékosan olyan mértékben
vehető figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás mértéke
nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy vagy több
baleset történt.
4.12.2.1.6. Amennyiben a baleset előtt már meglévő betegségek vagy
fogyatékosságok közrehatottak a maradandó egészségkárosodás
mértékében, és ez a közrehatás legalább 25%-os volt, a Biztosító a fize-
tendő összeget a közrehatás mértékével csökkenti.
31
FOB-07
nn tteessttrréésszzeekk,, éérrzzéékksszzeerrvveekk eeggéésszzssééggkkáárroossooddáássaa
eeggéésszzsséégg--
kkáárroossooddááss ffookkaa
((%%))
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület
teljes működésképtelensége
70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes
működésképtelensége
65%
egyik kar könyökízület alattig való vagy egyik kéz teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége
60%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a
másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte
előtt elvesztette
65%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes
működésképtelensége
60%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%
egyik lábszár részleges csonkolása 50%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított
a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt
elvesztette
45%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%
a szaglóérzék teljes elvesztése 10%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2%
4.12.2.1.7. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az eset-
ben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és megállapítására
még a biztosított életében kerül sor.
4.12.2.1.8. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási
igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon
belül meghal.
4.12.2.1.9. Ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megál-
lapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem
állapítható meg, a Biztosító saját döntése alapján a biztosított részére
kifizetheti a tényállás alapján a biztosítottnak minimálisan járó összeget.
Ez az összeg a végleges egészségkárosodási kifizetésbe beleszámít.
4.12.2.1..10. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítot-
tnál az egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosokkal
ellenőriztesse.
4.12.3.Baleseti műtéti térítés biztosítási esemény esetén:
4.12.3.1. A Biztosító a biztosított kockázatviselés tartamán belül
bekövetkezett balesete esetén a baleset napjától számított egy éven
belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szük-
séges műtétekre nyújt szolgáltatást.
4.12.3.2.A Biztosító szolgáltatása a műtét napján hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összegnek az elvégzett
műtét besorolása szerinti százalékos mértéke. Amennyiben a biztosított
balesete miatt szükséges műtét a kockázatviselési tartamon túl
következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó
hatályos biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeget kell
figyelembe venni.
4.12.3.3. A műtétek besorolása a műtéti listán található, ennek
kivonatos tájékoztatója a jelen feltételekben található. A műtéti lista az
orvosi beavatkozások nemzetközi kódrendszerrel definiált (WHO-kód)
felsorolása, amely a Biztosító központi irodájában, valamint a honlapján
tekinthető meg.
4.12.3.4. A Biztosító szolgáltatása egy biztosítási éven belül nem halad-
hatja meg az aktuális biztosítási összeg háromszorosát, azaz a Biztosító
szolgáltatásának felső mértéke egy biztosítási éven belül több biztosítási
esemény fennállása esetén is legfeljebb az aktuális biztosítási összeg
háromszorosa (akár műtéti csoportonként, akár műtétenként). A műtéti
beavatkozást követő 2 héten belül elvégzett ugyanazon műtéti bea-
vatkozás jelen biztosítás szempontjából nem minősül újabb biztosítási
eseménynek.
4.12.3.5. Amennyiben egy műtéti beavatkozás során több sebészeti
eljárás szükséges, akkor a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a bea-
vatkozás során elvégzett legmagasabb százalékos besorolású műtét
alapulvételével állapítja meg.
4.12.3.6. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás a műtéti
listán nem található meg, úgy a műtét besorolását a Biztosító orvosa
állapítja meg.
4.12.3.7. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál a
műtét indokoltságát és az egészségi állapotot az általa megnevezett
orvosokkal ellenőriztesse.
4.12..4. Csonttörés és csontrepedés, illetve 28 napot meghaladó
gyógytartam biztosítási esemény esetén:
4.12.4.1. Balesetből származó csonttörés, csontrepedés illetve 28
napot meghaladó gyógytartam esetén a Biztosító balesetenként a
bekövetkezett törések, repedések számától függetlenül egyszeri
kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összeget fizeti. A
Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből eredő
kifizetésre terjed ki egy biztosítási időszakban. A Biztosító fenntartja
magának a jogot, hogy a Biztosító által kijelölt orvosokkal ellenőriztesse
a biztosított-nál a gyógyulás időtartamát.
4.12.5. Baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvő-
betegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény esetén:
4.12.5.1. A baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvő-
betegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény esetén a
Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) meghatározott napi térítést szolgáltatja min-
den naptári napra abban az esetben, ha a biztosított kórházi
tartózkodását megfelelő okmányokkal igazolja.
4.12.5.2. A biztosított balesete esetén a Biztosító a baleset napjától
számított egy éven belül bekövetkező, a baleseti következmények
elhárítása miatt szükséges és megkezdett kórházi gyógykezelésre nyújt
szolgáltatást.
4.12.5.3. A biztosított maximálisan 90 napot vehet igénybe egy biz-
tosítási időszak alatt.
4.12.6. A biztosított ruházati kára esetén a Biztosító biztosítási
eseményenként megtéríti a keletkezett kárt a tényleges kár erejéig.
A Biztosító a ruházatban keletkezett károkra csak abban az esetben
nyújt térítést, amennyiben a károsult balesete miatt jelen szerződés
alapján, egyéb jogcímen balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult.
A kártérítés alapja az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy
újrabeszerzési érték. A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási
eseményből eredő kifizetésre terjed ki egy biztosítási évben.
44..1133.. aa BBiizzttoossííttóó tteelljjeessííttéésséénneekk ffeellttéétteelleeii
4.13.1. A Biztosító szolgáltatásához minden olyan dokumentumot ren-
delkezésre kell bocsátani, amely az általános és a közös feltételekben
szerepel.
4.13.2. A szolgáltatási igényt írásban kell a biztosítónak bejelenteni.
4.13.3. Amennyiben szükséges a szolgáltatási igény elbírálásához, a
Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb dokumen-
tumokat is be kell nyújtani. A Biztosító beszerezhet a szolgáltatási igény
elbírálásához szükséges további igazolásokat, okiratokat, nyilatkoza-
tokat is.
4.13.4. Baleseti halál esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az
általános és a közös feltételekben meghatározott dokumentumokon
kívül rendelkezésre kell bocsátani a halál baleseti eredetét bizonyító ira-
tokat (pl. baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés stb.).
4.13.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%)
esetén: az általános és a közös feltételekben meghatározott dokumen-
tumokon kívül, szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani:
a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási
igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum fénymá-
solatát,
b) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges ira-
tokat,
c) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági
eljárás indult, a biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befejező
határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy megszün-
tető határozatot, illetve a jogerős bírósági határozatot).
4.13.6. A Biztosító az alábbi határidőkön belül teljesít:
a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások
alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító az 1.8. pontban
meghatározottak szerint,
32
FOB-07
b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 15
napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 1 év letelte
után 15 napon belül.
4.13.7. Műtéti térítés szolgáltatása esetén: a szolgáltatási igény tel-
jesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott doku-
mentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést, orvosi iga-
zolást,
b) a kórház által kiadott műtéti leírást,
c) a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl. rendőr-
ségi határozat, jegyzőkönyv).
4.13.8. Csonttörésre és csontrepedésre vonatkozó szolgáltatás esetén:
a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben
meghatározott dokumentumokon kívül a Biztosító a kárigény
elbírálásához egyéb dokumentumokat is bekérhet, különösen a baleseti
eredetet és a csonttörést, csontrepedést bizonyító iratokat (pl. röntgen-
lelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve hatósági
határozat, jegyzőkönyv).
4.13.9. 28 napot meghaladó gyógytartam esetén: a szolgáltatási igény
teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott doku-
mentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a) a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolást,
b) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
c) a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset közeleb-
bi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat (pl. a bale-
seti jegyzőkönyvet),
d) a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl.
rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.13.10. Baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvő-
betegként kórházban történő gyógykezelés esetén: a szolgáltatási igény
teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
b) baleset esetén a baleset körülményeit tartalmazó dokumen-
tumokat (pl. rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.13.11. Ruházati kár esetén: a tényleges kár mértékének megál-
lapítását lehetővé tevő adatokat.
44..1144.. aa BBiizzttoossííttóó mmeenntteessüüllééssee aa sszzoollggáállttaattáássii kköötteelleezzeettttsséégg aallóóll kköözzllééssii
é
éss vváállttoozzáássbbeejjeelleennttééssii kköötteelleezzeettttsséégg mmeeggsséérrttééssee eesseettéénn
A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a
Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási
kötelezettség alól, ha az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő biz-
tosítási szerződés fennállásától a biztosítási esemény bekövetkezéséig
már legalább 5 év eltelt.
A biztosított köteles a szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímvál-
tozást, személyi adatainak és körülményeinek változásait 30 napon
belül a biztosítónak bejelenteni.
44..1155.. ttiittookkttaarrttáássii kköötteelleezzeettttsséégg aallóóllii ffeellmme
ennttééss
4.15.1. Az ajánlat aláírásával a biztosított beleegyezik abba, hogy az őt
kezelő orvosok, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények a
Biztosító kérésére kockázatelbírálás és kárrendezés céljából információt
bocsássanak rendelkezésre, ennek érdekében a biztosított az őt kezelő
orvosokat, kórházakat és egyéb egészségügyi intézményeket felmenti
az orvosi titoktartási kötelezettség alól.
A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a
szerződés tartama és az elévülési idő alatt:
- a biztosított, a szerződő, a kedvezményezett személyi adatait
- a biztosítási összeget
- az egészségi állapottal összefüggő adatokat
- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét
- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szol-
gáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt
Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik. Az egészsé-
gi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és kárrendezés
céljából a Biztosító vezető orvosa és az ezen tevékenységet a Biztosító
részére végző orvosok is, valamint a viszontBiztosító megkaphatják.
44..1166.. éérrtteellmmeezzéésseekk,, ffooggaallmmaakk,, mmeegghhaattáárroozzáássookk
44..1166..11.. aa bbaalleesseett ffooggaallmmaa
4.16.1.1. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából a
bbaalleesseett
olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai
és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a
kockázatviselés tartama alatt éri.
4.16.1.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a biztosított akaratán
kívüli események is: a) vízbefúlás, b) villámcsapás, c) mérgező
gázok belélegzése.
4.16.1.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szerint - a fentiektől eltekintve -
nneemm mmiinnőőssüüll bbaalleesseettnneekk::
a) az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertőzés
még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki,
kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az
esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában
következett be,
d) az orvosi műtét következménye,
e) az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező
esemény,
f) a porckorongsérv és hasi sérv, kivéve, ha a porckorongsérv az
egyébként ép porckorongot kívülről illetve ha a hasi sérv az ép
hasfalat közvetlenül érő egyszeri, extrém, mechanikus behatás
következménye.
4.16.1.4. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkal-
mazásában
kköözzlleekkeeddééssii bbaalleesseettnneekk
minősül a biztosítottat ért baleset
abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként
vagy utasaként, mint közlekedésben résztvevő szenved balesetet.
NNeemm
mmiinnőőssüüll kköözzlleekkeeddééssii bbaalleesseettnneekk::
a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében sem-
milyen mozgó jármű nem hatott közre,
33
FOB-07
b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy
gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c) a jármű vezetőjét, utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű
vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggés-
ben következett be.
44..1166..22.. aa kkóórrhháázz,, aa mműűttéétt ééss aa mműűttééttii lliissttaa ffooggaallmmaa
4.16.2.1 Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szem-
pontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet
által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely
állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen kiegészítő biztosítás
szempontjából nem minősülnek kórháznak - még abban az esetben
sem, ha azokban kórházi fekvőbetegellátást végeznek - a szanatóri-
umok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek
gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai, "krónikus" intézetek, szociális
otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, illetve kórházak
fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, feltéve, hogy a biztosított az
osztály jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.
4.16.2.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkal-
mazásában műtétnek tekintendő az orvosi beavatkozásoknak az
orvosszakmai szabályok megtartásával kórházban történő elvégzése a
biztosítottnál.
4.16.2.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkal-
mazásában műtéti lista a "Műtétek térítési kategóriák szerinti csopor-
tosítása" című tételes lista (a továbbiakban: műtéti lista), amely az orvosi
beavatkozásoknak nemzetközi kódrendszerrel azonosított (WHO-kód)
felsorolása. A műtéti lista a Biztosító központi irodájában, valamint a
honlapján, igény esetén megtekinthető.
mműűttééttii ttéérrííttééss kkiivvoonnaattooss lliissttaa II..
aa KK&&HH BBiizzttoossííttóó ZZrrtt.. ootttthhoonnbbiizzttoossííttáássaaiitt kkiieeggéésszzííttőő
bbaalleesseettbbiizzttoossííttáássaaiihhoozz
1. A műtétek csoportba sorolása a műtéti listán található meg. A
műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója a 3. pont alatt
található meg.
2. A műtéti térítés biztosítás esetében a Biztosító térítése biztosítási
esemény bekövetkeztekor:
a) az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg
200%a,
b) a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%a,
c) a 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%a,
d) a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%a.
e) az 5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétnek minősül-
nek. Amennyiben a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet
hajtják végre, a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
3. A műtétek csoportba sorolásának kivonatos - néhány példán
keresztüli - tájékoztatója:
WWHHOO kkóódd MMűűttéétt mme
eggnneevveezzééssee
11.. ccssooppoorrtt
5814H Teljes térdprotézis beültetése
5815C Csípőprotézis fejének cseréje
50117 Koponyaüregi vérömleny eltávolítása
50201 Nyílt agykoponyasérülés ellátása
50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte
50340 Gerinctörésnél csontdarab kiemelése a gerincc-
satornából
52077 Belső hallójárat feltárása scala (hátsó koponyagödör)
felől
53240 Felső tüdőlebeny eltávolítása
53340 Hörgővarrat
53471 Rekeszizomvarrat
53742 Pitvari sérülés ellátása
58151 TEP, teljes csípőprotézis
22.. ccssooppoorrtt
5810H Gerinc belső rögzítése
51340 Szivárványhártya-előesés kimetszése
51360 Szivárványhártya-plasztika, varrat
51510 Idegen test eltávolítása mágnessel a szemből
51570 Üvegtestcsere
51630 Szemeltávolítás
52090 Kimetszés a közép, illetve a belsőfülben
53010 Gége egy részének eltávolítása
53152 Hangréstágító műtét külső feltárásból
53431 Mellkasfal egy darabjának eltávolítása
58101 Nyaki csigolya rögzítése (csont + lemez)
58145 Térd csontos beroppanás kiemelése, csontpótlás,
lemez
33.. ccssooppoorrtt
5792H Félcső lemezelés
50440 Idegátültetés
51150 Szem kötőhártyájának varrata
53932 Érsérülés ellátása folttal
54131 Lépeltávolítás
57902 Combnyakszegezés
57924 Csavarozás
58480 Combamputáció
44.. ccssooppoorrtt
50420 Idegvarrat
58240 Feszítőín-varrat a kézen
5790B Bőrön keresztül történő dróttűzés
51440 Szemlencse-eltávolítás
51470 Szemlencse-beültetés
51850 Külső hallójárat képzése vagy helyreállítása
51950 Dobhártya plasztikája
52130 Orr eltávolítása
53150 Hangréstágító műtét gégetükrözéssel
57723 Arccsonttörés ellátása (minilemez, csavar, T lemez)
57890 Végtaghosszabbítás a felkaron
57903 Fedett combnyak csavarozása
58096 Ízület ideiglenes áttűzése
58130 Külbokaszalag varrat
58177 Kéztőcsontprotézis beültetése
58330 Izom-, ínkiirtás
58400 Kézujjamputáció
55.. ccssooppoorrtt -- nneemm ttéérríítteetttt mműűttéétte
ekk
52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel
52310 Fog sebészi eltávolítása
57880 Belső fémrögzítés eltávolítása (szeg, lemez stb.)
58900 Bőrvarrat
81050 Idegentest-eltávolítás gégetükrözéssel
81230 Gyomormosás
88912 Helyi infiltrációs érzéstelenítés
8362G Velőűr felfúrás
82090 Ficam zárt helyretétele
83304 Külső rögzítés eltávolítása
84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás
81040 Idegen test eltávolítása orrtükrözéssel
88050 Vérátömlesztés
16970 Arthroscopia
34
FOB-07
35
A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003.
évi LX. törvény (Bit.) 2010. április 1-jei hatályú
módosítása kötelezően előírja, hogy a biztosító a biz-
tosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni,
hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen
károkat és költségeket milyen okiratok bemutatása
ellenében térít.
A K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) a törvény által
előírt kötelezettségének eleget téve a K&H fészek otthon-
biztosítások szerződési feltételeit az alábbi ren-
delkezésekkel egészíti ki.
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg
megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okira-
tokat, dokumentumokat kérheti be:
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
érvényes: 2010. április 1-jétől
K&H fészek otthonbiztosítás
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H fészek otthonbiztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány
tulajdoni lap, banki engedményező nyilatkozat
építési tervdokumentáció és engedély
árajánlat, költségvetés
a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumentumok, beszerzési számla,
adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
fényképek, tanú nyilatkozat
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
vállalkozói tevékenység vagyontárgyait ért károk esetén a vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést
igazoló bírósági végzés
ÁFA nyilatkozat
Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás
felvételéről
bizományosi szerződések
vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó
kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok
érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
lakhatósági igazolás
őrnapló, őrutasítás
eredeti jótállási jegy
használati utasítás
szervizjegyek
hagyatékátadó végzés
a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
tűzkárok esetén
tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági iga-
zolás
árvízkárok esetén illetékes vízügyi hatóság igazolása
vihar- és jégveréskárok esetén meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény szerviztől
földrengéskárok esetén
szeizmológiai intézet igazolása
bányatérkép
betöréses lopás- és rabláskárok
esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védel-
mi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési
tanúsítvány)
épületrongálás- és vandaliz-
muskárok esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védel-
mi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési
tanúsítvány)
36
K&H fészek otthonbiztosítás
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H fészek otthonbiztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
bankkártya letiltás esetén
(elvesztés, ellopás miatt)
az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról
személyi okmányok pótlása
esetén
igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről
fagyasztott élelmiszerek
megromlása esetén
illetékes áramszolgáltató igazolása az áramkimaradás tényéről és időtartamáról
mezőgazdasági vagyontárgyak
kárai esetén
hatósági állatorvosi igazolás, hulla átvételi jegy (ÁTEV), állatorvosi kényszervágási javaslat, mér-
legelési jegy, értékesítési elszámolás, az állat kórházi kezelésének orvosi dokumentációja
háztartási elektromos beren-
dezések garancia időn túli
javítása esetén
érvényesített garancia levél
törzskönyvezett kutyák kárai
esetén
eb-oltási lap, törzskönyv
orvosi dokumentáció
tetőbeázás-kár esetén előzménykár esetén az előző javítás igazolása
ideiglenes lakás igénybevétele
esetén
ideiglenes lakás bérleti szerződése
elmaradt lakbér esetén bérleti szerződés
baleseti károk esetén
baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi
leírás, illetve lelet
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti
anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve
jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat, illetve
jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat
fekvőbetegként kórházi gyógykezelés, vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a
kórház által kiadott műtéti leírás, orvosi dokumentumok
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés,
illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának
megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset
körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv
ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő, eredeti számlák
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a
Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumen-
tumokat is benyújtani a biztosítási esemény
bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás
mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai
szerint, annak érdekében, hogy követelését
érvényesíthesse.
Jelen tájékoztató a K&H fészek otthonbiztosítások
szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglal-
takkal együtt érvényes.
11.. sszzáámmúú mmeelllléékklleett
Védelmi előírások betöréses lopáshoz
JJeelleenn vvééddeellmmii eellőőíírráássookk sszzeemmppoonnttjjáábbóóll
bbiizzttoonnssáággii zzáárr::
a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két-
tollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a
variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi
minősített lamellás zár, a henger vagy mágneszáras, illetve minden
olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. A lakat nem
minősül biztonsági zárnak.
mmiinniimmáálliiss mmeecchhaanniikkaaii vvééddeelleemm
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai,
padozatai, födémszerkezetei és az ajtók, ajtószerkezetek az alábbi
követelményeket kielégítik:
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
- az ajtók zárását biztonsági zár végzi,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es,
hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű.
rréésszzlleegge
ess mmeecchhaanniikkaaii vvééddeelleemm
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födém-
szerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek
megfelelnek:
- a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok,
portálok stb.) minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm
átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más
mechanikai szerkezettel, illetve a MABISZ minősítésű biztonsági
üveggel) védettek,
- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazóköröm-
mel erősítendő, a minimális beépítési mélység 100 mm 15 cm-es
hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű,
kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el,
pl. belső leereszthető biztonsági rács),
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy
egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell
erősíteni,
- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés,
reteszhúzás ellen védettek,
- a zárást minimum kettő darab biztonsági zár, vagy egy darab, de
több ponton (minimum 4) záródó zár végzi,
- az ajtó minimum 3 dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja,
- a zár nyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak,
- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 5 mm-en belül legyen,
- bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémle-
mezzel meg kell erősíteni,
- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es,
hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen.
tteelljjeesskköörrűű mmeecchhaanniikkaaii vvééddeelleemm
Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldal-
ról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek,
padozatok, nyílászárók határolják.
- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete
minimum 100-300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél
(vagy ezzel egyenértékű) ráccsal védettek,
- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazóköröm-
mel erősítendő, a minimális beépítési mélység 150 mm, a 38 cm-es,
hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű,
kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl.
belső leereszthető biztonsági rács),
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy
egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell
erősíteni,
- az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet (faanyag
esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen),
- az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,
- az ajtó minimum három dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,
- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4),
- a zárást minimum kettő db biztonsági zár, vagy egy darab, de
több ponton (minimum 4) záródó zár végzi,
- a zárszerkezetet fúrás, a henger zárat törés ellen védeni kell,
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja,
- a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell
zárniuk,
- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,
- a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38
cm-es, hagyományos kisméretű, tömör téglafallal azonos
értékűnek kell lennie.
mmiinniimmáálliiss eel
leekkttrroonniikkaaii jjeellzzőőrreennddsszzeerr
Minimális az elektronikai jelző rendszer, ha térvédelem, személyvédelem
nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő
nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen,
és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védel-
mi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,
- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható
kivitelű, szabotázs védett, min. 1 mm-es lágyacélból - vagy azzal
egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,
- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza mini-
mum 1,5 mm-es lágyacél, vagy ezzel egyenértékű mechanikai
szilárdságú anyag legyen és eltávolítása illetve megbontása
esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,
- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,
- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi
jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie
kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
- a jelzőáramkör megszakadást a rendszernek jeleznie kell,
- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszünte után
1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve
kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel
lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást követően
ismételten kapcsoljon éles állapotba,
- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tár-
gyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól
olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak
segédeszközzel legyen megoldható,
37
FOB-07
- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél
legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel ren-
delkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó
kéthangú jelzéssel,
- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-
mentes energia forrás, elektromos hálózat és akkumulátor biz-
tosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig
maradjon üzemképes,
- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén
automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés
legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább
egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondo-
skodni kell,
- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül
vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.
rréésszzlleeggeess eelleekkttrroonniikkaaii jjeellzzőőrreennddsszzeerr
Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem,
tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és
csapdaszerű térvédelem van kialakítva.
Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha
kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus
úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei árnyékban
vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek
nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem). (Pl. a bejárati ajtót
TV kamerával figyelik, ám a hálószoba ajtaja már nem látható a
képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a hálószoba így
észrevételenül megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak
részleges.)
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és
a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi
körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,
- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsol-
hatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,
- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható
kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy
azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,
- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kód-
kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő
áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a
védett téren belül kell elhelyezni,
- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további
részek maradjanak működőképesek,
- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők,
kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes
rendszerrel együtt - az üzemeltető vagy a szerviz által - kikap-
csolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,
- a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kód-
kapcsolón jelezni kell,
- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi
jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie
kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is
- a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve
tárolnia kell,
- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a
rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a
rendszer jelezze (riasztania kell),
- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy
optikai jelzésadó telepítése szükséges,
- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, ameny-
nyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akku-
mulátorosnak kell lennie,
- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tár-
gyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól
olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak
segédeszközzel legyen megoldható,
- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után
1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve
kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel
lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően
ismételten kapcsoljon éles állapotba,
- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél
lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai
védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 deci-
belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,
- az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan
200 lux fényerősségű legyen,
- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás
mentes energia forrási elektromos hálózat és akkumulátor biz-
tosítsa,
- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell
működnie,
- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén
automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés
legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább
egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
- a nyitás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül
vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.
tteelljjees
s kköörrűű eelleekkttrroonniikkaaii jjeellzzőőrreennddsszzeerr
A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotó elemei az alábbi védelmi
körök: felületvédelem, térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem
(támadásjelzés).
Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme tel-
jes körű.
teljes körű felületvédelem:
Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli
az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es
tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat,
födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.
teljes körű térvédelem:
Teljes körű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak
környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.
teljes körű tárgyvédelem:
Teljes körű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncél-
szekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.
teljes körű személyvédelem:
Teljes körű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadás-
nak kitett személyre kiterjed.
38
FOB-07
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és
a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi
körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,
- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsol-
hatók, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,
- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható
kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy
azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,
- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kód-
kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő
áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a
védett téren belül kell elhelyezni,
- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további
részek maradjanak működőképesek,
- a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésére ki
nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolható
jelzővonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,
- az üzembehelyezés csak teljes működőképesség és riasztás-
mentes állapotban legyen lehetséges,
- élesben kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi
jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie
kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
- a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is
- a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve
tárolnia kell,
- - a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,
- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a
rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a
rendszer jelezze (riasztania kell),
- a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezést
gyártók, szerelők vagy karbantartók végezhetik,
- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy
optikai jelzésadó telepítése szükséges,
- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik
készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,
- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tár-
gyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól
olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak
segédeszközzel legyen megoldható,
- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után
1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve
kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel
lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően
ismételten kapcsoljon éles állapotba,
- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél
burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelem-
mel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, vál-
takozó kéthangú jelzéssel,
- az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan
200 lux fényerősségű legyen,
- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás
mentes energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biz-
tosítsa,
- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell
működnie,
- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén
automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés
legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább
egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
- a nyílásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
- a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett
vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell
vezetni.
39
FOB-07
40
feljegyzések
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com