K&H Biztosító Zrt. K&H start fészek otthonbiztosításának szerződési feltételei

Home
/
Lakás és vagyon
/
K&H Biztosító Zrt. K&H start fészek otthonbiztosításának szerződési feltételei

KKeeddvveess ÜÜggyyffeellüünnkk!!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H start fészek otthonbiz-

tosítást (SFO-07), amely otthonát és ingóságait védi az alábbiakban fel-

sorolt veszélynemek ellen.

mmeeggbbíízzhhaattóóssáágg

A K&H Biztosító Zrt. 1992. július1-jén alakult meg Budapesten.

Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,

a KBC csoportnak a tagja.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyar Köztársaság

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési címe: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 3,52 milliárd Ft

Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013

Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1535 Budapest, 114.

Pf. 777, telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország

egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a K&H

Biztosító (továbbiakban: biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata személyes.

Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H

Biztosító biztosításközvetítőt.

Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében áll a lakóhelyéhez legkö-

zelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.

mmii aa bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss iirráánnyyaaddóó jjooggaa??

A szerződés irányadó joga a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a

biztosítási tevékenységről és az 1959. évi IV. törvény a Polgári

Törvénykönyvről.

mmeellyy aaddóójjooggsszzaabbá

állyyookk vvoonnaattkkoozznnaakk aa bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééssrree??

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági

adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

mmiillyyeenn vvaaggyyoonnttáárrggyyaakkrraa tteerrjjeedd kkii aa bbiizzttoossííttááss??

A K&H start fészek otthonbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:

- a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen

meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.

kerítésre, fürdőmedencére, stb.), nyílászárók üvegezésére a biz-

tosított épület(ek) biztosítási összegének 2%-a erejéig,

- az ingóságokra az Ön választásától függően az épületek, épít-

mények biztosítási összegének 20 vagy 40%-a erejéig,

- a kockázatviselés helyén kívül a Magyar Köztársaság területén a

biztosított ingóságra, biztosítottanként és biztosítási esemé-

nyenként 100 000 Ft erejéig.

miillyyeenn vvaaggyyoonnttáárrggyyaakkrraa nneemm tteerrjjeedd kkii aa KK&&HH ssttaarrtt fféésszzeekk ootttthhoonnbbiizz--

ttoossííttááss??

A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe

vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi

épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 25.000 Ft

összeget meghaladó készpénzre.

20%-os ingóságbiztosítási összeg esetén a biztosítás nem nyújt

fedezetet nemesfémekre, drágakövekre, igazgyöngyökre, ezek fel-

használásával készült ékszerekre és tárgyakra, bélyeg- és érme-

gyűjteményekre, készpénzre, valamint el nem zárható nemesfém tár-

gyakra (étkészletekre, ezüst dísztárgyakra stb.), képzőművészeti alkotá-

sokra, szőrmékre, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegekre, antik

bútorokra, egyéb gyűjteményekre.

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H start fészek otthonbiztosítás

szerződési feltételeit, amelyek részletesen tartalmazzák azoknak a va-

gyontárgyaknak és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és korlá-

tozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.

A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül biz-

tosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:

- magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,

- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt

keletkezett összeroppanás kár,

- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültségvédel-

mi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos vezetékekben

keletkezett villámcsapás kár,

- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén az

elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,

antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott vagyontár-

gyak villámcsapás okozta kára,

- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt

bekövetkező kár,

- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel

okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,

- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta

kiüregelődésből eredő kár,

- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában

és festésében keletkezett viharkár,

- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár és jégeső

vagy hónyomás kár,

- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben a padlószint felett

kevesebb mint 30 cm-rel tárolt biztosított vagyontárgyakban

keletkezett vízkár,

- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső

vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében

keletkezett kár,

- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,

szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben

bekövetkezett vezetékes vízkár,

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegkára,

- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési limitet megha-

ladó betöréses lopás kár.

K&H start fészek otthonbiztosítás

ügyfél-tájékoztató

1-10219-06

mmiillyyeenn kkáárreesseemméénnyyeekkrree tteerrjjeedd kkii aa bbiizzttoossííttáássii ffeeddeezzeett??

Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:

- tűzkárok: tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás, villám-

csapás, villámcsapás másodlagos hatása, ismeretlen közlekedé-

si eszköz ütközése, légijármű ütközése, idegen tárgyak rádőlése,

ráesése

- földmozgás károk: földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás,

ismeretlen üreg beomlása

- viharkárok: vihar, jégeső, hónyomás

- vízkárok: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés

- általános üvegek kárai

- felelősségbiztosítás: magánszemélyi minőségben, szerződésen

kívül okozott személyi sérüléssel vagy tárgyrongálással járó

(dologi) károk, beleértve a kutyatartói minőségben okozott

károkat

mmiillyyeenn kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttááss kköötthheettőő h

hoozzzzáá??

Az alapbiztosítás az alábbi kiegészítő biztosításokkal bővíthető:

- üvegtörés károk biztosítása különleges üvegekre: kerámia

főzőlap, bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett előtető, télikert,

üvegtégla, üveg tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör, akvári-

um és terrárium üvegezése, úszómedence vagy medence üve-

gezése

- betöréses lopás- és rabláskár biztosítás: betöréses lopás, rablás,

épület rongálás

- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó

egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű

csonttörés, csontrepedés, vagy 28 napot meghaladó gyógytar-

tam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban esett kár

Továbbá az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésére biztosítása bővítésére:

- kényelmi csomag (okmányok beszerzése, bankkártya-letiltás,

zárcsere, fagyasztott élelmiszerek megromlása, felelősségbiz-

tosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és

szárazföldi - , motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó

tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése)

- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási

költségeinek térítése

- törzskönyvezett kutyák baleset és betegség okozta elhullása

- tetőbeázási károk

- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európa föld-

rajzi területére

mmiikkoorr kkeezzddőőddiikk aa kkoocckkáázzaattvviisseellééss??

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási kötvény aláírását

követő nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban

a felek megállapodhatnak.

A biztosító az

áárrvvíízz,, ffööllddrreennggééss ééss vviihhaarr

biztosítási eseményekre a

sszzeerrzzőőddéésskkööttééss

nnaappjjááttóóll sszzáámmííttootttt 3300 nnaappooss vváárraakkoozzáássii iiddőőtt

köt ki.

A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földrengés,

vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási

szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.

mmiillyyeenn iiddőőttaarrttaammrraa kköötthheettőő aa bbiizzttoossííttááss??

A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási

időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés

kezdete hónapjának első napja.

mmiillyyeenn lleehhe

ettőőssééggeekk vvaannnnaakk aa ddííjjffiizzeettééssrree??

A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átu-

talással, vagy postai átutalással. A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy

összegben egész évre), féléves, negyedéves, vagy havi, amely alapján

társaságunk a következő díjengedményeket nyújtja:

n negyedéves díjfizetés esetén 2%

n féléves díjfizetés esetén 6%

n éves díjfizetés esetén 10%

A K&H Banknál vezetett számláról indított csoportos beszedési meg-

bízás fizetési mód választása esetén a fentieken túlmenően 5%

díjengedményt nyújtunk (kivéve havi díjfizetés esetén).

A díjfizetés módja bármikor, az ütemezése a biztosítási szerződés évfor-

dulójakor módosítható.

hhooggyyaann sszzűűnnhheett mmeegg aa bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss??

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezés-

sel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra történő felmondással.

Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor fel-

mondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak vége előtt 30

napon belül már nem mondható fel.

mmii aazz éérrttéékkkköövveettééss mmóóddjjaa,, mméérrttéékkee ééss aa bbiizzttoossííttáás

sii öösssszzeegg mmóóddoossííttáássáá--

nnaakk lleehheettőőssééggee??

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében az épületek biztosítási

összegét a Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biz-

tosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül)

indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az

előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata. A biztosítási összeg

indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően

utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakás-

javítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra).

A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor

kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási

összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

mmiillyyeenn aaddaattookk mmeeggvváállttoozzáássáátt kkeellll bbeejjeelleenntteennii??

A biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt

köteles írásban közölni a biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc

napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha

a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő a

kötvényen vagy annak bármely mellékletében közölt) változás történik,

értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítá-

sok elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, enged-

ményezés, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül

központunkat is értesítheti.

mmiillyyeenn vvéédde

elleemmbbeenn rréésszzeessüüllnneekk rreennddeellkkeezzééssrree bbooccssááttootttt aaddaattaaii??

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok

körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,

ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

SFO-07

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben

meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek

vonatkozásában: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,

nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság, bírósági végrehajtó, közjegyző,

adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági

szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, titkosszolgálati eszközök alkal-

mazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv, viszontbiz-

tosító, átvevő biztosító, kárrendezési megbízott, kiszervezett

tevékenységet végző, , adatvédelmi biztos, magyar bűnüldöző szerv,

illetve az Országos Rendőr-főkapitányság, külföldi bűnüldöző szerv és

külföldi Pénzügyi Információs Egység .

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol-

gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem

állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs-

gálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes

adatnak nem minősülő adatok átadása. (2003. évi LX. törvény 153-

165.§).

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat

a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez" elnevezésű

nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.

mmii aa tteennnniivvaallóó,, hhaa kkáárreesseemméénnyy ttöörrttéénniikk??

Ha káresemény történik, hívja rögtön a biztosításközvetítőjét, akinek

telefonszáma a kötvényén megtalálható. A bejelentéssel fordulhat a

Biztosító központi irodájához is a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös tele-

fonszámon, valamint bejelentheti a kárt faxon a (06 1) 461 5235-ös

faxszámon. A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be

kell jelentenie a Biztosító felé.

Speciális teendők adott káresemén

yek bekövetkezésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is. Betöréses

lopás vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

mmiikkoorr nneemm ttuudduunnkk kkáárrtt ffiizzeettnnii??

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,

ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás

szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a

biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a biz-

tosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével

együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tiszt-

ségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan gondatlanul

okozta.

hhooggyyaann ttöörrttéénniikk aa kkáárrkkiiffiizzeettééss??

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat

beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

Önrészesedés nem kerül alkalmazása.

VVaaggyyoonnbbiizzttoossííttáássii kkáárrookk ttéérrííttééssee::

A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.

Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően alulbiz-

tosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges

értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a kár olyan

arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási összeg és a

tényleges érték között.

Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő

elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot.

A maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.

épületek, építmények kárai

A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális helyreál-

lítási költségen téríti meg; ha azonban az elhasználódottság

mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási költségből az

értékemelkedés levonásra kerül.

A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban

az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti

valóságos értéken.

Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat

részleges vagy

teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az elhasználó-

dottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti valóságos

értéken téríti a Biztosító.

ingóságban bekövetkezett károk

A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség erejéig

térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot

meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés levonásra

kerül.

Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk, ha

azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:

káridőponti valóságos értéken.

közvetett költségek megtérítése:

A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő

indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és kiürítés,

elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költ-

ségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideiglenes lakás

bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a biztosítási össze-

gen belül az épület biztosítási összegének 2%-áig térítjük meg.

FFeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttáássii kkáárrookk ttéérrííttééssee::

Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a

Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a biz-

tosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a tulaj-

donosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában

téríti meg a Biztosító.

BBaalleesseettbbiizzttoossííttáássii kkáárrookk ttéérrííttééssee::

Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a szerződési

feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.

hhoovváá ffoorrdduulljjoonn eesseettlleeggeess ppaannaasszzáávvaall??

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner

Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (06 1) 461 5276,

- e-mailben: biztosito@kh.hu,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,

vagy (06 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében

eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi

eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó

bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina

krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását

SFO-07

kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági

úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek,

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

FFiiggyyeelleemm!!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kér-

jük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési

feltételekben foglaltak az irányadók.

KKöözzppoonnttii IIrrooddaa::

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

telefon: (06 1) 328 9000

fax: (06 1) 461 5276

LLááttooggaassssaa mmeegg hhoonnllaappuunnkkaatt:: wwwwww..kkhh..hhuu!!

SFO-07

KKeeddvveess ÜÜggyyffeellüünnkk!!

Örömmel tájékoztatjuk, hogy K&H start fészek otthonbiztosítási szerződéséhez

kapcsolódóan bármikor, külön díj megfizetése nélkül igénybe veheti segít-

ségnyújtási szolgáltatásunkat*.

Vészhelyzet esetén hívja a

KK&&HH llaakkáásssszzeerrvvíízz 2244

-et a

0066 4400 220000 779999

tteelleeffoonnsszzáámmoonn..

KK&&HH llaakkáásssszzeerrvvíízz 2244

az év minden napján 0-24 óráig áll rendelkezésre, és a

lehető legrövidebb időn belül vészelhárító szakembert vagy mesterembert küld,

továbbá átvállalja ennek költségeit, vagy szakiparost szervez az Ön segítségére

alábbiak szerint.

11.. vvé

ésszzeellhháárrííttóó sszzaakkeemmbbeerr vvaaggyy mmeesstteerreemmbbeerr kküüllddééssee

Vészelhárító szakember segítségét igényelheti, ha a biztosított épület

gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan külső

mechanikai behatás következtében olyan esemény vagy meghibásodás

következik be, amely sürgős elhárítást tesz szükségessé a további károk vagy

károsodás, illetve balesetveszély megelőzése érdekében, és az Ön otthonbiz-

tosítási szerződése alapján a Biztosító által fedezett biztosítási események

körébe tartozik, és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.

Mesterember kiküldését akkor is kérheti, ha a biztosított épület gépészeti,

műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan külső mechanikai

behatás következtében előállt esemény vagy hiba nem igényel sürgős

elhárítást, de az otthonbiztosítási szerződés alapján a Biztosító által fedezett

biztosítási események körébe tartozik, és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.

Felhívjuk a figyelmét, hogy ilyenkor is feltétlenül gondoskodnia kell a további

károk megelőzéséről (pl.: vezetéktörés esetén a víz elzárásáról)!

iillyyeenn eesseemméénnyyeekk vvaaggyy hhiibbáákk lleehheettnneekk

(amennyiben ezekre az otthonbiztosítási

szerződése kiterjed):

-vezetéktörés esetén:

I. vízelzárás

II. vezeték javítás 6 m-ig

III. dugulás elhárítás

-felhőszakadás esetén azonnali szivattyúzás

- vihar esetén:

I. tetőjavítás

II. ideiglenes tető készítése

III. bádogozás javítása

- betörés esetén:

I. nyílászárók javítása

II. zárcsere

- üvegtörés esetén üvegezés

- kényelmi szolgáltatások esetén zárcsere

A vészelhárító szakember vagy mesterember küldésének elbírálása a Biztosító

telefonos diszpécserének hatáskörébe tartozik az Ön helyzet-ismertetése

alapján.

AA B

Biizzttoossííttóó áállttaall ááttvváállllaalltt kkööllttssééggeekk::

A Biztosító által küldött vészelhárítónak vagy mesterembernek a hibaelhárítás

érdekében felmerült költségeit (kiszállási díj, munkadíj, anyagköltség) a

Biztosító eseményenként legfeljebb 35 000 forint összeghatárig (de összesen

legfeljebb az otthonbiztosításban meghatározott biztosítási összeg vagy

kártérítési összeg erejéig) vállalja át, amennyiben az otthonbiztosítási szerződés

erre fedezetet nyújt.

Hibaelhárítás esetén a 35 000 forint összeghatár feletti költségeket Önnek

közvetlenül a vészelhárító szakember vagy a mesterember részére a helyszínen

ki kell egyenlítenie. Azt követően Ön a telefonos diszpécsernél megtett kárbe-

jelentése alapján a Biztosító illetékes kárrendezési egységétől - az otthonbiz-

tosítási szerződési feltételek szerint - utólagos kárrendezést igényelhet.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok,

szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a

vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

A rendszeres karbantartás elmulasztása következtében - vagy amiatt, hogy a

vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem

végezték el - ugyanazon a helyen ismételten előforduló, a vészhelyzetet

előidéző hiba vagy esemény elhárításának költségeit a Biztosító nem köteles

fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok Önt terhelik.

AA hhiibbaaeellhháárrííttááss iiggéénnyybbeevvéétteelléénneekk mmóóddjjaa::

A Biztosító segítség igénylése esetén a bejelentést követő, lehető legrövidebb

időn belül vészelhárító szakembert vagy mesterembert küld a helyszínre.

Az igényléshez hívja a 06 40 200 799 telefonszámot, amelyet hétvégén is éjjel-

nappal elérhet.

AAzz iiggéénnyylléésskkoorr sszzü

ükkssééggee lleesszz aazz ootttthhoonnbbiizzttoossííttáássii

kkööttvvéénnyysszzáámmáárraa,, eezzéérrtt aazztt kkéésszzííttssee eellőő aa tteelleeffoonnhhíívváásstt mmeeggeellőőzzőőeenn..

A disz-

pécser kérni fogja a szerződő nevét és a kockázatviselés helyét (káresemény

helyszínének címét) is. Amennyiben a biztosítási díj befizetését Ön elmulasztot-

ta, a szolgáltatást sajnos nem áll módunkban nyújtani.

22.. sszzaakkiippaarrooss sszzeerrvveezzééssee

A vészelhárító szakember vagy mesterember igénylésén túl, azokban az

esetekben, amelyekre az otthonbiztosítási szerződés feltételei értelmében a

Biztosító nem vállal fedezetet, bizonyos szakmunkák elvégzéséhez a Biztosító

az alábbi szakiparosok szervezését vállalja:

- víz-, gáz-, fűtésszerelő,

- villanyszerelő,

- klímaszerelő,

- riasztószerelő

- zárjavító, lakatos,

- tetőfedő,

- üveges,

- duguláselhárító.

A szakiparosok előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgoznak, így a

várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.

A munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség)

ilyen esetben Önt terheli.

AA sseeggííttssééggnnyyúújjttáássii sszzoollggáállttaattáássookkaatt ÖÖnn ccssaakk aabbbbaann aazz eesseettbbeenn vveehheettii i

iggéénnyybbee,,

aammeennnnyyiibbeenn éérrvvéénnyyeess ééss bbiizzttoossííttáássii ddííjjjjaall rreennddeezzeetttt ootttthhoonnbbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss--

sseell rreennddeellkkeezziikk aa KK&&HH BBiizzttoossííttóónnááll,, ééss aazz eesseemméénnyy vvaaggyy hhiibbaa aa sszzeerrzzőőddééssbbeenn

mmeegghhaattáárroozzootttt kkoocckkáázzaattvviisseellééssii hheellyye

enn kköövveettkkeezzeetttt bbee..

SFO-07

* A szolgáltatás nem képezi a szerződési feltételek részét. A szolgáltatást a Biztosító egyoldalúan visszavonhatja. A szolgáltatás a visszavonásig vehető igénybe.

K&H lakásszerviz 24

tájékoztató

sszzeerrzzőőddééssii ffeellttéétteelleekk ttaarrttaalloommjjeeggyyzzéékkee

11.. áállttaalláánnooss ffeellttéétteelleekk 77

1.1 szerződő (biztosított) 7

1.2 a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj

halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése

és a minimálisan fizetendő díj 7

1.3 a szerződés időbeli és területi hatálya 7

1.4 a szerződés megszűnése 7

1.5 biztosítási események, a biztosítási összeg,

az önrészesedés 8

1.6 általános kizárások 8

1.7 a Biztosító mentesülése 8

1.8 kárbejelentés és kárrendezési eljárás 8

1.9. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 9

1.10. változásbejelentési kötelezettség 9

1.11. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 10

1.12. egyéb rendelkezések 10

22.. aa vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii 1111

2.1. biztosítható vagyontárgyak 11

2.1.1. épületek, építmények vagyoncsoport 11

2.1.2. ingóságok 11

2.1.3. kizárások, korlátozások 11

2.1.4 építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,

szerszámok 12

2.2. biztosítási összeg, alulbiztosítás, túlbiztosítás,

többszörös biztosítás, értékkövetés (indexálás) 12

2.2.1. biztosítási összeg, alulbiztosítás 12

2.2.2 túlbiztosítás, többszörös biztosítás 12

2.2.3 értékkövetés 13

2.3. alap vagyonbiztosítás (biztosítási események, kizárások

és korlátozások) 13

2.3.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) 13

2.3.2. földmozgás károk 14

2.3.3. viharkárok 14

2.3.4. vízkárok 15

2.3.5. általános üvegek üvegtörés kárai 16

2.4. kiegészítő vagyonbiztosítások 16

2.4.1. üvegtörés károk kiegészítő biztosítása

különleges üvegekre 16

2.4.2. betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás 17

2.5. a Biztosító szolgáltatása (kártérítés) az alap-

és kiegészítő vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások 18

2.6. kiegészítő vagyonbiztosítási kockázatok 21

2.6.1. kényelmi csomag 21

2.6.1.1. okmányok beszerzése 21

2.6.1.2. bankkártyaletiltás 21

2.6.1.3. zárcsere 21

2.6.1.4. fagyasztott élelmiszerek megromlása 21

2.6.1.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra

kötelezett - vizi, légi és szárazföldi-, motoros közlekedési

eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék

alkatrészeinek térítése 21

2.6.2. háztartási elektromos berendezések garancia időn

túli javítási költségeinek térítése 21

2.6.3. törzskönyvezett kutyák kiegészítő kockázata 22

2.6.4. tetőbeázási károk kiegészítő kockázata 22

33.. aa ffeelleellőőssssééggbbiizzt

toossííttááss ffeellttéétteelleeii 2222

3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben

okozott károkra 22

3.1.1. biztosítási események 22

3.1.2. kizárások, korlátozások 22

3.1.3. biztosítási összeg 23

3.1.4. a kárbejelentés és a kárrendezési eljárás különös szabályai 23

3.1.5. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset) 24

3.2. kiegészítő felelősségbiztosítási kockázatok 24

3.2.1. felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése 24

44.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbaalleesseettbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii 2244

4.2. biztosítottak köre 24

4.3. a kiegészítő biztosítási szerződés létrejötte 25

4.4. a kiegészítő biztosítási szerződés területi hatálya 25

4.5. a kiegészítő biztosítási szerződés megszűnésének

további esetei 25

4.6. biztosítási események 25

4.7. biztosítási összeg 26

4.8. a biztosítási díj, értékkövetés 26

4.9. kizárások, korlátozások 26

4.10. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei 27

4.11. kárbejelentés és kárrendezési eljárás 27

4.12. a Biztosító szolgáltatása 27

4.13. a Biztosító teljesítésének feltételei 29

4.14. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól

közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése

esetén 30

4.15. titoktartási kötelezettség alóli felmentés 30

4.16. értelmezések, fogalmak, meghatározások 30

4.16.1. a baleset fogalma 30

4.16.2. a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma 30

mműűttééttii ttéérrííttééss kkiiv

voonnaattooss lliissttaa 3311

11.. sszzáámmúú mmeelllléékklleett 3322

SFO-07

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal

arra, hogy díjfizetés ellenében a jelen szerződési feltételekben rész-

letezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a biz-

tosítási kötvény és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése

kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény, a jelen szerződési

feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásos jognyilatkozatai.

A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv

rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell

alkalmazni.

11.. áállttaalláánnooss ffeellttéétteelleekk

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame-

lyek a K&H start fészek otthonbiztosítási szerződés egészére alkal-

mazandók. Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben

leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatáro-

zottak az érvényesek.

11..11 SSzzeerrzzőőddőő ((BBiizzttoossííttootttt))

1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (kötvényben)

név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy, vagy

jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a

vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított),

különösen:

- a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk

arányában

- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában

- a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az előző

pontok szerinti biztosítottal állandó jelleggel, életközösségben

együttlakó személyek.

1.1.2. A szerződő a szerződésben (kötvényben) megnevezett biztosított,

vagy aki a szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy

javára köti meg (a továbbiakban: szerződő). A díjfizetési kötelezettség a

szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi.

1.1.3. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás

elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító

tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési

kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan

körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító a kötvényen vagy mellék-

leteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel.

A szerződő (biztosított) köteles emellett változásjelentési kötele-

zettségének is eleget tenni az 1.10. pontban részletezettek szerint.

11..22 aa sszzeerrzzőőddééss llééttrreejjööttttee,, mmeeggáállllaappooddááss aazz eellssőő ddííjj hhaallaasszzttootttt

ffiizzeettéésséébbeenn,, aa ttoovváábbbbii ddííjjrréésszzlleet

teekk ffiizzeettééssee ééss aa mmiinniimmáálliissaann ffiizzee--

tteennddőő ddííjj

1.2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre

oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt bocsát ki. A Biztosító

kockázatviselése a kötvényen feltüntetett időpontban megkezdődik,

azonban a kötvényen a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont

érvényesen nem lehet korábbi, mint a kötvény kiállításának időpontja.

A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a

szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki.

A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földrengés,

vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási

szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.

A biztosító eltekint a várakozási időtől, amennyiben a biztosítás egy

korábbi (már nem terjesztett) módozatú K&H biztosítási szerződés új

módozatra történő átdolgozása eredményeként jött létre.

1.2.2. A kötvény kiállításával egyidejűleg a felek díjhalasztásban

állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás

szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállí-

tott és a szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.2.3. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első

napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyakoriság -

a szerződésben (kötvényben) megjelöltek szerint - éves, féléves,

negyedéves vagy havi lehet.

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási

szerződés (kötvény) tartalmazza.

Ha a kötvényen díjfizetési gyakoriságról nem rendelkeztek a felek, akkor

azt éves díjfizetési gyakoriságban történt megállapodásnak kell tekin-

teni.

A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással, folyószám-

láról vagy készpénz-átutalási megbízáson.

A biztosítási szerződés díjfizetési ütemezésének módosítása kizárólag

évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási

időszakban bármikor van lehetőség.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat tekin-

ti befizetettnek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a

biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás

esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek te-

kinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.2.4. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti

meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött

jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben

esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.

1.2.5. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés díja egy tel-

jes biztosítási időszakra - az engedményeket is figyelembe véve - mini-

málisan 6 000 Ft. A Biztosító abban az esetben is jogosult 6 000 Ft-ban

megállapítani az egy teljes biztosítási időszakra eső biztosítási díjat, ha

a biztosításközvetítő által kiállított kötvény ennél alacsonyabb díjat tar-

talmaz.

11..33 aa sszzeerrzzőőddééss iiddőőbbeellii ééss tteerrüülleettii hhaattáálly

yaa

1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási

időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés

kezdete hónapjának első napja.

1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a Biztosító a koc-

kázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a Magyar Köztársaság

területén okozott és bekövetkezett károkat a K&H start fészek otthon-

biztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben foglalt korlátozások

figyelembevételével téríti meg.

SFO-07

a K&H Biztosító Zrt. K&H start fészek otthonbiztosításának szerződési feltételei (SFO-07)

11..44 aa sszzeerrzzőőddééss mmeeggsszzűűnnééssee

1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban fel-

mondhatják. A felmondási idő 30 nap.

1.4.2. A díjesedékességi értesítőben megjelölt esedékességi naptól

számított harmincadik nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik,

ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő halasztást

sem kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem

érvényesítette.

A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének

határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az

esedékességtől számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a

közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A díjnemfizetés

miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos meg-

fizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díjkülönbözet

visszatérítésére.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a

kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam letelté-

vel a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.4.3. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a biztosí-

tott vagyontárgyak megóvásához fűződő érdeke megszűnik, vagy a biz-

tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy

annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biz-

tosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A biztosítót ilyen

esetben a biztosítási szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig

számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító

részére be kell mutatni.

1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító a biztosítási

időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

11..55 bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyyeekk,, aa bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg,, aazz öönnrréésszze

esseeddééss

1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2., 3. és 4. fejezetek

(illetve ezek pontjai) tartalmazzák.

1.5.2. A biztosítási összegeket és a kártérítési limiteket a biztosítási

kötvény és/vagy a jelen szerződési feltételek vonatkozó részében rész-

letezett feltételek tartalmazzák.

1.5.3. A Biztosító a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási

szerződések esetében - eltérő rendelkezései hiányában - önrészesedést

nem alkalmaz.

11..66 áállttaalláánnooss kkiizzáárráássookk

1.6.1. A Biztosító nem téríti meg

- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,

- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses

mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,

- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,

felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,

tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,

- hatósági rendelkezésekkel

összefüggésben keletkezett károkat.

1.6.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető

jellegű költségeket és

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő

károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkor-

mányzati költségvetési, elékülönített állami pénzalapokból nyúj-

tott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az

Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból

származó támogatás alapján megtérülő károkat.

11..77 aa BBiizzttoossííttóó mmeenntteessüüllééssee

1.7.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyít-

ja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

- a biztosított,

- a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója (hozzátar-

tozó: a Ptk. 685.§ b) szerint),

- a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak

kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, meg-

bízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a biz-

tosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gon-

datlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a biztosítót a biz-

tosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.

1.7.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az

alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély

nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.7.1. pontban meghatározott

személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-

szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti

állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért

következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges

intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,

hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy

ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.7.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a változásbejelentési

kötelezettség (1.10. pont) megsértése esetében a Biztosító

kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott

vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott

közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

..88 kkáárrbbeejjeelleennttééss ééss kkáárrrreennddeezzééssii eelljjáárrááss

1.8.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése

után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két

munkanapon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben), vagy telefonon

köteles bejelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köte-

les megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilá-

gosítások tartalmának ellenőrzését.

SFO-07

1.8.2. Amennyiben a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emi-

att lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési

kötelezettsége nem áll be.

1.8.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt

munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést

megkezdeni.

1.8.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi

fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.8.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár

bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán

csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben

a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító

számára - fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges

körülmények tisztázása lehetetlenné vált, úgy a Biztosító kötelezettsége

nem áll be.

1.8.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik

munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet

a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése

esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy

károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontár-

gyak maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kár-

rendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni

és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.8.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata

során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes fel-

sorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.8.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító ren-

delkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási

esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének

megállapításához szükségesek, így különösen:

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy

tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét

bizonyító dokumentumokat,

- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által

történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási

számláját,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági

bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás esetén a rendőrsé-

gi feljelentést.

1.8.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg-

szerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és

összegének független szakértő által történő megállapítását. A független

szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.8.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő

15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk esetén a

károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a

naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja

- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt

személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által

megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban

a biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Ilyen esetekben a biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.8.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más

károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt csak

olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény

következménye.

1.8.12. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője,

illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat

megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a

feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági

ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésével - a

biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon

belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a

szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

11..99.. aa bbiizzttoossííttootttt kkáárrmmeeggeellőőzzééssii,, kkáárreennyyhhííttééssii kköötteelleezzeettttsséégge

1.9.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni,

különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos kar-

bantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapot-

ban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti

előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges

intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk

keletkezését.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a

hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szab-

ványok az irányadók.

1.9.2. A biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul

köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés

eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás, illetőleg épületrongálás esetén feljelen-

tést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve

károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan meg-

jelölni.

1.9.3. A biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó beren-

dezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a vízvezetékek

és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és

építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése érdekében a

szükséges intézkedéseket megtenni.

A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli épület(ek)

vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.

Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni

kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az üzemen kívül

helyezett egyéb vizes berendezésekre. Családi és hétvégi házakra a

fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha azok több mint 72 órán át

lakatlanok.

1.9.4. A Biztosító maga, képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a

kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

SFO-07

11..1100.. vváállttoozzáássbbeejjeelleennttééssii kköötteelleezzeettttsséégg

1.10.1. A szerződéskötés után a szerződő (biztosított) haladéktalanul, de

legfeljebb nyolc napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a

szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító

kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,

körülménynek minősül a biztosítási kötvény, adatközlő, mellékletek

bármely adata.

A szerződő (biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végel-

számolás, illetőleg az átalakulás megindulása változásbejelentési

kötelezettség alá esik.

1.10.2. A Biztosító a kockázatviselésének mértékét befolyásoló változá-

sok bejelentését új ajánlatként kezeli, és jogosult azt elbírálni a Ptk.

szerint erre nyitva álló 15 napos határidőn belül.

1.10.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megváltozott,

- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a

már létező jellege megváltozik (helységek bérbeadása, eladása),

- ha más biztosítóval a biztosított vagyontárgyakra további biz-

tosítási szerződés jön létre,

- csődeljárás megindítása, amennyiben a szerződő (biztosított)

gazdálkodó szervezet,

- ha a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlan címadatai

megváltoznak,

- ha a kapcsolattartóként, képviselőként, tisztségviselőként meg-

jelölt személy / szervezet adataiban változás történik, a kapcso-

lattartó, képviselő, tisztségviselő személye megváltozik.

11..1111.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássookkrraa vvoonnaat

tkkoozzóó kköözzööss sszzaabbáállyyookk

1.11.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott

kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az

irányadóak. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem

köthetők meg.

1.11.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító koc-

kázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével

megegyező időpontban indul.

Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a szerződő az alapbiz-

tosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biztosítási szerződés

módosítása kezdeményezésének minősül.

1.11.3. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biz-

tosítások is megszűnnek.

1.11.4. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben

feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.

11..1122.. eeggyyéébb rreennddeellkkeezzéésseekk

1.12.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás, rablás, valamint

épületrongálás és vandalizmus esetén a rendőrségi nyomozást

megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a

Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége

független a kárigény elbírálásától.

1.12.2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény

bekövetkezésétől számított 2 év alatt, ha a szerződő gazdálkodó

szervezet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 (egy) év

elteltével évülnek el.

1.12.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási

szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek

megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben

akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő egységének

tudomására jutott.

1.12.4. Ha a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok,

amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a biztosító-

nak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti

jogát érvényesíthesse.

1.12.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyi-

latkozatokat írásban kell közölni.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgál-

tatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama alatt - bár-

mikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

1.12.6. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati

tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez" el-

nevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét

képezi.

1.12.7. Panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner

Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (06 1) 461 5276,

- e-mailben: biztosito@kh.hu,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,

vagy a (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében

eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi

eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó

bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina

krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását

kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági

úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek,

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

aa bbiizzttoossííttóókk ffeellüüggyyeelleettii sszzeerrvvee::

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

ttoovváábbbbii sszzeerrvv::

Adatvédelmi Biztos Hivatala

1051 Budapest, Nádor u. 22.

SFO-07

22.. aa vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii

A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon és

mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási

események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban

okoztak.

A kockázatviselés helye:

- a biztosított épület(ek), építmény(ek) kötvényben feltüntetett

címe,

- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-nyilvántar-

tásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan.

Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén keletkezik

kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha

a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen rendelkeznek.

22..11.. bbiizzttoossíítthhaattóó vvaaggyyoonnttáárrggyyaakk

22..11..11.. ééppüülleetteekk,, ééppííttmméénnyyeekk vvaaggyyoonnccssooppoorrtt

a) Tulajdon esetén a Biztosító kockázatviselése a szerződésben

(kötvényben) külön-külön megnevezett

- lakóházra, lakásra,

- tárolóra,

- melléképületre (garázs, kamra, terménytároló, ól, istálló, pince

stb.), építményekre (pl. vízóraakna, kerítés, stb.)

- ideiglenesen lakott épületre

- nyaralóra, hétvégi házra, présházra, tanyára, hegyi hajlékra

stb.,

- valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem rész-

letezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre, épít-

ményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának ere-

jéig,

amelyeket a Biztosító elfogadott biztosításra.

Amennyiben az építmények összesített biztosítási összege a 200 000

Ft-ot nem haladja meg, azok 200 000 Ft-os összesített biztosítási

összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak.

b) Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény

határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a

bérlő felelősségi körébe tartozó, épület-berendezési és épület-

felszerelési tárgyakra terjed ki:

- ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny,

vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó

szerelvényekkel,

- csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző beren-

dezés,

- beépített bútor- és térelválasztó,

- beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető

berendezések és szerelvények,

- elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztás-

mérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon,

- belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés,

tapétázás, mázolás,

- padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.),

- antennarendszer.

22..11..22.. iinnggóóssáággookk

A biztosítás kiterjed a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk

bérelt, kölcsönvett, használatra vagy megőrzésre átvett háztartási

ingóságokra a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási

összeg és feltételek szerint.

2.1.2.1. Jelen szerződési feltételek szerint háztartási ingóságok azok a

be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szüksége-

sek, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak,

és nem képeznek kereskedelmi mennyiséget, továbbá nem tartoznak a

kockázatviselésből kizárt, külön pontban meghatározott vagyontárgyak

közé.

A Biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok -

egyedi értéküktől függetlenül - három vagyoncsoportot alkotnak.

2.1.2.2. A szoftvereket 100 000 Ft-os biztosítási összeg felett szük-

séges a szerződésen részletezni (programnév, verziószám), 100 000 Ft-

os összesített biztosítási összegig összesített értéken kell szerepeltetni.

(szoftverek: operációs rendszerek, irodai-, fotó-, grafikai-, biztonsági

programok, programcsomagok, valamint minden olyan kereskedelmi

forgalomban megvásárolt szoftver, amelyet magáncélra használnak.)

2.1.2.3. A Biztosító kockázatviselése biztosítási időszakonként és biz-

tosítási eseményenként “A” vagyoncsoport esetében legfeljebb 300 000

Ft, “B” vagyoncsoport esetében legfeljebb 500 000 Ft összeghatárig

terjed.

2.1.2.4. A kockázatviselés helyén kívül, a Magyar Köztársaság területén

a biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási eseményenként

100 000 Ft erejéig viseli a kockázatot a Biztosító. Betöréses lopás

esetében a kártérítés feltétele a minimális mechanikai védelem

megléte.

22..11..33.. kkiizzáárráássookk,, kkoorrllááttoozzáássookk

Jelen szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyak az

alábbiak:

a) Tulajdon esetén

- a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,

- a fóliasátrak és üvegházak,

- különálló ipari és kereskedelmi épületek,

- kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység

céljára szolgáló épületek.

SFO-07

““AA””

elzárva tartható

kiemelt értékek

Jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,

drágakövek, igazgyöngyök, valamint ezek felhaszná-

lásával készült ékszerek, tárgyak, bélyeg- és érme-

gyűjtemények, továbbá készpénz.

““BB””

kiemelt, de elzár-

va nem tartható

értékek

El nem zárható nemesfém tárgyak (étkészletek, ezüst

dísztárgyak stb.), képzőművészeti alkotások, valódi

szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek,

antik bútorok, egyéb gyűjtemények.

““CC””

általános ház-

tartási ingóságok

Minden olyan ingóság, amely nem tartozik az “A” és

“B” vagyoncsoportba, továbbá híradástechnikai,

számítástechnikai, fotó és videó eszközök, sport- és

hobbi eszközök, barkács felszerelések.

b) Bérlemény esetén

- magának az épületnek a határoló falai, tetőszerkezete,

teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,

- a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,

- a fóliasátrak és üvegházak,

- különálló ipari és kereskedelmi épületek,

- kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység

céljára szolgáló épületek,

- valamint jelen feltételek 2.1.1. b) pontjában fel nem sorolt

vagyontárgyak.

c) ingóságok esetén

- 25 000 Ft összeget meghaladó készpénz,

- valuta, betétkönyv, értékpapír és értékcikk, hitelkártya,

bankkártya és készpénz-helyettesítő okirat,

- a kézirat, terv, dokumentáció és egyéb okmányok,

- számítógépes adathordozón tárolt adatok,

- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett

- vízi, légi és szárazföldi-, motoros közlekedési eszköz,

lakókocsi, utánfutó és azok fődarabjai (pl. vitorlás hajó,

motorcsónak, stb.), tartozékai, tartalék alkatrészei,

- a bérlők, vendégek, albérlők és fizetővendégek vagyontárgyai,

- számítógépre, laptopra, notebookra, egyéb elektronikus

eszközökre telepített vagy másolt, bármilyen más módon létre-

hozott vagy szerzett adatok, programok,

- saját készítésű multimédiás kiadványok,

- a merevlemezen vagy az adathordozón tárolt biztonsági máso-

lat (sem program, sem adat, sem multimédia vonatkozá-

sában),

- saját vagy átvett adatállomány,

- olyan szoftverek, amelyek vásárlását vagy meglétét a biztosí-

tott nem tudja igazolni,

- nem magánjellegű (hanem pl. üzleti, foglalkozási) céllal

használt programok,

- az adatvesztés, a kár esetén szükséges újratelepítés költségei,

- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott álla-

tok, vagy lábon álló növényi kultúrák.

d) Amennyiben az ingóságok biztosítási összege az épületek, épít-

mények biztosítási összegének 20%-ában került meghatározás-

ra, a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az "A" és "B" va-

gyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra, valamint készpénzre.

e) Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése ingóságok esetén:

- az "A" és "B" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra,

valamint

- a "C" vagyoncsoportba tartozó és 200 000 Ft egyedi értéket

meghaladó vagyontárgyakra,

ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben vagy a biztosí-

tott közvetlen felügyelete nélkül a szabadban tartva, bármely biz-

tosítási esemény következtében károsodnak.

f) Építés alatt álló épületek esetében betöréses lopás és üvegtörés

kockázatokra a biztosítás nem terjed ki.

22..11..44.. ééppííttőőaannyyaaggookk,, ééppüülleettsszzeerrkkeezzeettii,, ééppüülleettggééppéésszzeettii eelleemmeekk,, sszzeerr-

sszzáámmookk

A biztosítás kiterjed az építés, felújítás alatt álló épületek esetében a

kockázatviselés helyén tartott és az építéshez, felújításhoz szükséges

még be nem épített építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti ele-

mek, valamint szerszámok káraira a szerződésben (kötvényben)

meghatározott biztosítási összeg és feltételek szerint.

Biztosítási összeg: a "C" vagyoncsoport ingóságbiztosítási

összeghatárán belül az épületbiztosítási összeg 20%-a.

Az építőanyagok esetében a Biztosító

- a 2.3.1. tűzkárok, 2.3.2. földmozgás károk, 2.3.3. viharkárok,

2.3.4. vízkárok fejezetekben, és

- amennyiben a kötvényben meghatározottak alapján a biztosítási

szerződés arra megkötésre került: a 2.4.2. betöréses lopás és

rablás kiegészítő biztosítás fejezetben

meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

22..22.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg,, aalluullbbiizzttoossííttááss,, ttúúllbbiizzttoossííttááss,, ttööbbbbsszzöörrööss bbiizz--

ttoossííttááss,, é

érrttéékkkköövveettééss ((iinnddeexxáállááss))

22..22..11.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg,, aalluullbbiizzttoossííttááss

Az épületek, építmények vagyoncsoport biztosítási összegét a szerződő

határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg az épületek,

építmények káridőponti újraépítési költségét (újérték).

A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek biztosítási

összegére.

Az ingóságok biztosítási összege a szerződő választása szerint:

- az épületek, építmények biztosítási összegének 20%-a, vagy

- az épületek, építmények biztosítási összegének 40%-a.

A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben

a biztosítási díj megállapításának alapja.

Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt

értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító alkal-

mazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító

a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a va-

gyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új értékéhez

aránylik (aránylagos kártérítés).

Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő

elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén

nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos

kártérítés.

A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet

biztosítási összegként.

Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a

Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az

aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.

22..22..22.. ttúúllbbiizzttoossííttááss,,

ttööbbbbsszzöörrööss bbiizzttoossííttááss

Ha a szerződő valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonat-

kozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik biztosítóin-

SFO-07

tézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biz-

tosítóval. Többszörös biztosítás esetén a későbbi időpontban kötött

szerződés a korábban létrejött szerződéssel megegyező kockázatra és

biztosítási összegre vonatkozóan semmis.

A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem ha-

ladhatja meg a biztosított vagyontárgy 2.2.1. pontban meghatározott

értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy 2.2.1. pontban meg-

határozott értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis,

s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

22..22..33 éérrttéékkkköövveettééss

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által meghatáro-

zott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően

a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyi-

latkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az

előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata. A biztosítási összeg

indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően

utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakás-

javítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra).

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írás-

beli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyi-

latkozat szerződésmódosításnak minősül.

22..33.. aallaapp vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttááss ((bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyyeekk,, kkiizzáárráássookk ééss kkoorrlláá--

toozzáássookk))

A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt

bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki,

amelyek a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.

22..33..11.. ttűűzzkkáárrookk ((ééss ttűűzzkkáárr ttííppuussúú kkáárrookk))

2.3.1.1. biztosítási események

ttűűzz

amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett,

de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt

eelleekkttrroommooss ttűűzz

amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt

okoz

rroobbbbaannááss,, öösssszzeerrooppppaannááss

olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és

nyomásváltozása okoz

vviilllláámmccssaappááss

a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve okozott

kár

iissmmeerreettlleenn kköözzlleekkeeddééssii eesszzkköözz üüttkköözzééssee

ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár

llééggiijjáárrmműű üüttkköözzééss

a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya

becsapódása által okozott kár

iiddeeggeenn ttáárrggyyaakk rrááddőőllééssee,

, rrááeessééssee

a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát

képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a

kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz

2.3.1.2. kizárások, korlátozások

a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a

károkat, amelyek:

- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi

pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés,

elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,

- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyak-

ban (kazánok, kemencék stb.) elhasználódás, használatuk

közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek

hatására magukban a kiáradó anyagokban vagy a

kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során

keletkeztek,

- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az

abból átterjedő tűzkárt,

- tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,

- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás,

biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában

következtek be,

- az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben

vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt

védelem hiánya, illetve kiiktatása következtében álltak elő,

- elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben,

vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár fényje-

lenséggel, akár anélkül - történő sérülés vagy megsem-

misülés miatt következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zár-

lati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-,

irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása)

- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,

ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz

által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és korom-

szennyeződési károkat.

b) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat

a károkat, amelyek:

- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

- üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban,

gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),

- tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a

tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási

hiányosságokra vezethető vissza,

- elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz,

megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás

folytán következtek be,

- folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a

tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt

keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad

fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen

következett be,

- berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc,

kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő

SFO-07

(de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett

károsodását),

- hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fel-

lépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,

- repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.

A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az épületek,

építmények összeomlásának kárát, amely az épület, építmény statikai

és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.

c) A biztosítás nem terjed ki "Tűz és robbanás" kockázatoknál arra

az esetre, ha a biztosított helységekben "A" vagy "B" tűzveszé-

lyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot

háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

d) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat

a károkat, amelyek:

- az előírt villámvédelmi rendszerek hiánya vagy hibája miatt

keletkeztek,

- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszült-

ségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos

vezetékekben keletkeztek,

- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban,

szerekben keletkeztek (következményi károk),

- oly módon következtek be, hogy a biztosított épület(ek) 72

órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul

csatlakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy

antennához, antennarendszerekhez.

e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijár-

mű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra

kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,

- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított, a

biztosított épület(ek), építmény(ek) tulajdonosa, használója

vagy ezek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja,

tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,

- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által

keletkezett károkra.

22..33..22.. ffööllddmmoozzggááss kkáárrookk

2.3.2.1. biztosítási események

ffööllddrreennggééss

a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a káre-

semény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát

elérte, vagy meghaladta

ffööllddccssuusszzaammllááss

a földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű

lejtő irányú megcsúszása által okozott kár

fföölldd-- ééss kkőőoommllá

áss

a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása

következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő,

kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás

iissmmeerreettlleenn üürreegg bbeeoommlláássaa

sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig

fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő építmény

vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása

2.3.2.2. kizárások, korlátozások

a) A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett

károkat, amelyeket:

- jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés

okozott.

b) A Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint

föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:

- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,

- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek

(robbantás, bányászati tevékenység - beleértve a külszíni

kitermelést is -, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás,

talajvíz-szintsüllyesztés),

- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti

részének beomlása miatt keletkeztek,

- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talaj-

állapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás

tömörítésű töltés stb.),

- más biztosítás (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítás stb.)

által fedezettek,

- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem

megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivitelezési, karban-

tartási hiányosság) miatt keletkeztek.

c) A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása

miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:

- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek, okozta

kiüregelődésből erednek,

- alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), építmény(ek) alatti

feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,

- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb

üregek, építmények megszűntetéséből, tömedékeléséből

adódnak

- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.

22..33..33.. vviihhaarrkkáárrookk

2.3.3.1. biztosítási események

vviihhaarr

a) A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása,

illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyak-

ban kárt okoznak.

b) A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott

károk biztosítási fedezete csak az épület(ek)re és az

épület(ek)ben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonatkozik,

ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított

nyílászáron, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

jjééggeessőő

a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott

törés vagy deformációs sérülés

SFO-07

hhóónnyyoommááss

a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása

miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés

A Biztosító jégeső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosított épület(ek)

és építmény(ek) - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők

- tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül

beáramló csapadék (hó, jég) által az épület(ek)ben és építmény(ek)ben

elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek

- fenti események okozta ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhe-

lyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2.3.3.2. kizárások, korlátozások

a) Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító, ha

a viharkár:

- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burko-

latában és festésében,

- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),

- üvegházakban, fóliasátrakban,

- épületek nyílászáróinak üvegezésében (kivéve, ha a

nyílászáróban egyéb vihar által okozott kár is keletkezett),

- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb

mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),

- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben,

építményekben,

- karbantartás elmulasztása miatt,

- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett,

- helyiségeken belüli légáramlás miatt következett be.

A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy

tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.

b) A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás

károkat, amelyek

- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burko-

latában és festésében,

- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üveg-

házakban, fólia sátrakban, üvegezésben, előtetőben,

- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karban-

tartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,

- szabadban tárolt ingóságokban,

- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek.

22..33..44.. vvíízzkkáárrookk

aa)) tteerrmméésszzeetteess vviizzeekk kkáárrookkoozzáássaa

2.3.4.1. biztosítási események

áárrvvíízz

az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges víz-

folyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen

védett területet önt el

ffeellhhő

ősszzaakkaaddááss

olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagymennyiségű

(1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik és elön-

téssel károsít

2.3.4.2. kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta

károkat, amelyek

- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítmények-

ben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban,

víztározókban keletkeztek,

- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem

mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek.

Jelen szerződési feltételek szerint hullámtérnek minősül a felszíni

élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy ter-

mészetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek

minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a

vízügyi hatóság annak minősít.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket),

amelyek

- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési,

illetve árvízvédelmi munka során merültek fel,

- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyon-

tárgyakban úgy keletkeztek, hogy azokat nem tárolták legalább

30 cm-rel a padlószint felett,

- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső

vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében

keletkeztek,

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gom-

básodás, penészesedés formájában keletkeztek,

- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,

- lábazatokon keresztüli vízszivárogás által keletkeztek.

AAzz áárrvvíízzkkáárr kkoocckkáázzaatt ffeeddeezzeettee nneemm tteerrjjeedd kkii aa vváállyyoogg,, iilllleettvvee aaggyyaagg

faallaazzaattúú ééppüülleetteekkrree,, ééppííttmméénnyyeekkrree,, vvaallaammiinntt aazzookkrraa aazz ééppüülleett-- ééss ééppíítt--

mméénnyyrréésszzeekkrree,, aammeellyyeekk aannyyaaggaa vváállyyoogg vvaaggyy aaggyyaagg..

bb)) vveezzeettéékkttöörrééss

2.3.4.3. biztosítási események

A kockázatviselés helyén belül található ivó- és szennyvízvezetékek,

vízelvezető rendszerek, melegvíz-ellátási, valamint távhővezetékek,

központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, beren-

dezéseinek, tartozékainak, valamint az ezekre rákapcsolt háztartási

gépek repedése, törése, kilyukadása, dugulása, és a csatlakozások

elmozdulása miatt, valamint nyitva hagyott csap miatt a víz (folyadék)

váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált

kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz

(folyadék) károsítja.

A biztosítás fedezete

- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése,

repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító

hatására,

- a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából eredő

károkra,

- a károk elhárításához szükséges épület-bontási és -helyreállítási

költségekre, valamint biztosítási eseményenként legfeljebb 6

folyóméterig a sérült helyett beépített új csővezeték árára

is kiterjed.

SFO-07

2.3.4.4. kizárások, korlátozások

Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító,

- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat, illetve az

elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét,

- azokat szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és az üzem-

szerű működést nem befolyásolják,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyon-

tárgyakban keletkezett károkat, ha azokat nem tárolták legalább

30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,

szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben

bekövetkezett károsodást,

- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat

(próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).

22..33..55.. áállttaalláánnooss üüvveeggeekk üüvveeggttöörrééss kkáárraaii

2.3.5.1. biztosítási esemény

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból

bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)

meghatározott biztosítási összegeken belül.

A Biztosító kockázatviselése

- a biztosított épület(ek), építmény(ek) szerkezetileg beépített

üvegezésében,

- a biztosított épület(ek), építmény(ek) nyílászáróinak üvege-

zésében és

- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő

betörésvédő fóliában

- valamint a biztosított épület(ek), építmény(ek) erkély- és loggia-

üvegezésében

keletkezett károkra terjed ki.

A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és

beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt költ-

ségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképpen

felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak

le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, stb. költségei), ide

nem értve a befoglaló - különös tekintettel a gyártás során egybeépített

üvegezésű - szerkezet átalakítását, javítását, pótlását.

2.3.5.2. biztosítási összeg

Egy biztosítási időszakban a biztosítási összeg a biztosított épületek biz-

tosítási összegének 2%-a.

2.3.5.3. kizárások, korlátozások

A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre

vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés

keretében biztosított épület(ek), építmény(ek) tartozékát képezi.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése,

repedése,

- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének

törése, repedése,

- építmények üvegezése, az üvegház, meleg- és hidegágy üvege-

zése, úszómedence vagy medence üvegezése,

- üvegtégla, üveg tetőcserép,

- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,

- bútorüvegezés,

- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő, plexi-

és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és

díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok és tükörcsempék, velen-

cei tükör, az üvegfestmény, művészeti érétkű üvegezés, optikai

üveg, öblösüveg),

- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,

- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett kar-

colódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és

fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező sérülések,

- a keretezés, foglalat sérülése,

- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy

toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében,

neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károk.

22..44.. kkiieeggééssz

zííttőő vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttáássookk

Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kockázatviselése azon

kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed ki,

amelyeket a szerződő a biztosítási szerződésben (kötvényben) megjelölt,

és a biztosítási kötvény tartalmaz.

22..44..11.. üüvveeggttöörrééss kkáárrookk kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássaa kküüllöönnlleeggeess üüvveeggeekkrree

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból

bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)

meghatározott biztosítási összegeken belül.

2.4.1.1. Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt különleges

üvegezések, amennyiben azok biztosítva lettek:

- kerámia főzőlap,

- bútorok üvegezése,

- üvegtető, üvegezett előtető, télikert,

- üvegtégla, üveg tetőcserép,

- tükörcsempék,

- normál tükör,

- akvárium és terrárium üvegezése,

- úszómedence vagy medence üvegezése.

2.4.1.2. biztosítási összeg:

- A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a

szerződésben meg kell határozni.

- A biztosítási összeget a különleges üvegezési vagyoncsopor-

tonként kell megadni.

- A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egy-

ben a biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fize-

thető kártérítés felső határa, amelyet új értéken kell megadni.

- A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított üvegezés

méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az egyéb

járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.

- Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának

biztosítási összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoport-

ba tartozó összes üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél,

akkor az alulbiztosítás miatt a Biztosító arányos kártérítésre

kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridőponti új érték

arányában fizeti meg.

SFO-07

2.4.1.3. kizárások, korlátozások

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a 2.3.5. általános üvegek

üvegtörés kárai pontban kizárt és jelen kiegészítő biztosítással nem

fedezett kockázatokra.

22..44..22.. bbeettöörréésseess llooppááss ééss rraabbllááss kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttááss

2.4.2.1. biztosítási események

bbeettöörréésseess llooppááss

Amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontár-

gyakat magában foglaló, a kockázatviselés helyén található lezárt helyi-

ségbe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizonyítottan

hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel

felnyitotta.

Betöréses lopásnak minősül az is, ha a háztartási ingóságot lakásvál-

toztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból, annak feltörésé-

vel lopták el.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva hagyott,

nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok stb.), vagy nyíláson

keresztül jutottak be.

rraabbllááss

Amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes

a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja, tagja, tisztségviselője,

szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan

vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért

tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi

épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

ééppüülleettrroonng

gáállááss ((jjáárruulléékkooss rroonnggáállááss))

a kockázatviselés helyén a biztosított

- épület(ek)ben,

- melléképület(ek)ben,

- tároló(k)ban és

- építmény(ek)ben

bekövetkezett, rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással,

rablással vagy annak kísérletével összefüggésben, az elkövetés

érdekében keletkezett.

A Biztosító az épületrongálási károkból felmerülő költségeket biztosítási

eseményenként legfeljebb 200 000 Ft összeghatárig téríti meg.

2.4.2.2. kizárások, korlátozások

Épületrongálás, betörési kísérlet kár esetén nem képezik a kártérítés

tárgyát a falfirkálási károk.

2.4.2.3. kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál

A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi

táblázatok tartalmazzák. A Biztosító szolgáltatásának maximális ter-

jedelme aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint

valósult meg a biztosítási esemény helyszínéül szolgáló biztosított épület

(lakás) esetében, az e feltételek részét képező "Védelmi előírások

betöréses lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.

állandóan lakott épületek:

Állandóan lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított

állandó ottlakásra berendezkedett, valamint életvitelszerűen és

ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) ott tartózkodik.

Állandóan lakottnak minősül továbbá:

- az állandóan lakott családi házhoz tartozó, a kockázatviselés

helyén lévő melléképület,

- a többlakásos társasházban lévő, állandóan lakott lakáshoz tar-

tozó, azzal egy fedélszék alatti és a biztosított kizárólagos hasz-

nálatában lévő tároló, valamint a lakóépület földterületén álló, és

a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképület is.

Az "A" vagyoncsoport esetében nyújtható maximális kártérítési határ a

kárkori védelmi szinthez rendelt kártérítési limiten túlmenően az alábbi

táblázatban található tárolási módokhoz rendelt kártérítési limit szerint

módosul.

ideiglenesen lakott épületek:

Ideiglenesen lakottnak minősül minden olyan épület (lakás), amely nem

felel meg az állandóan lakott épületek kritériumainak.

A biztosítás szempontjából minden esetben ideiglenesen lakottnak

minősül az építés alatt álló, valamint a teljesen lakatlan épület (lakás).

SFO-07

nn vvééddeelleemm ttííppuussaa

vvaaggyyoonnccssooppoorrttookk ééss aazz aahhhhoozz rreennddeelltt bbiizzttoossííttáássii

eesseemméénnyyeennkkéénnttii mmaaxxiimmáálliiss kkáárrttéérrííttééssii lliimmiitteekk FFtt

““AA”” ““BB”” ““CC ””

minimális mechanikai védelem

200 000 500 000 4 800 000

részleges mechanikai védelem

300 000 500 000 12 000 000

teljeskörű mechanikai védelem,

vvaaggyy

részleges mechanikai védelem és mini-

mális elektronikai jelzőrendszer

300 000 500 000 20 000 000

teljeskörű mechanikai védelem és mini-

mális elektronikai jelzőrendszer

minimális vagy részleges mechanikai

védelem

ééss

teljeskörű elektronikai

jelzőrendszer

teljeskörű mechanikai védelem és rés-

zleges elektronikai jelzőrendszer

nn ttáárroolláássii mmóóddookk

bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyyeennkkéénnttii

mmaaxxiimmáálliiss kkáárrttéérrííttééssii lliimmiitt FFtt

Tetszőleges módon tárolva 200 000

MABISZ minősítéssel rendelkező beépített és

lezárt páncélkazettában tárolva

300 000

MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt

páncélszekrényben tárolva

MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt

páncélszekrényben tárolva, amely fúrás és

nyitásérzékelővel ellátott és az elektronikus

jelzőrendszerbe bekötött.

Ideiglenesen lakott épületek esetében a kártérítés alapvető feltétele,

hogy a kár bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület (lakás)

vonatkozásában legalább a részleges mechanikai védelem előírásai tel-

jesüljenek. Részleges mechanikai védelemnél gyengébb védelmi szint

megléte esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító az "A" és a "B" vagyon-

csoportba tartozó vagyontárgyakra vonatkozóan nem nyújt kártérítést,

míg a "C” vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kártérítésének felső

határa biztosítási eseményenként összesen 300 000 Ft.

Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási idősza-

konként legfeljebb két alkalommal nyújt szolgáltatást.

A 2.1.4. pont szerint biztosított építőanyagok, épületszerkezeti, épület-

gépészeti elemek, szerszámok betöréses lopás káraira a Biztosító biz-

tosítási eseményenként legfeljebb 300 000 Ft összeghatárig térít.

2.4.2.4. kizárások, korlátozások

2.4.2.4.1. Abban az esetben, ha a biztosított épület (lakás) nem

beépített utcasorban fekszik, és a legközelebbi állandóan lakott épület

telekhatára 100 m sugarú körnél távolabb van a biztosított épület (lakás)

telekhatárától, de ez a biztosított állandó bejelentett lakhelye, illetve nem

ez a biztosított állandó lakhelye, de állandó lakhelynek minősül, vagy

beépített utcasorban fekszik, de a biztosított 6 hónapot meghaladóan

bármely okból távol van, ott a kártérítés felső határa biztosítási

eseményenként a védelmi szinttől függően legfeljebb 1 000 000 Ft.

2.4.2.4.2. A 2.1.4. pont szerinti építőanyagok, épületszerkezeti, épület-

gépészeti elemek, szerszámok esetében a biztosítási fedezet nem terjed

ki a szabadban tartott ingóságok lopás káraira.

A kártérítés alapvető feltétele, hogy a kár bekövetkezésének időpont-

jában a biztosított épület (lakás) vonatkozásában legalább a minimális

mechanikai védelem előírásai teljesüljenek.

2.4.2.4.3. A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület (lakás)

esetében, amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka,

préselt faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat stb.).

2.4.2.4.4. A közös használatú helyiségekben elhelyezett ingóságok nem

biztosítottak.

2.4.2.4.5. A kárkifizetés semmilyen esetben sem haladhatja meg a

kárkori védelmi szinthez a fenti táblázatokban rendelt összegeket.

A biztosító, a bizonyított biztosítási esemény esetén mindig a kár

időpontjában meglevő védettségi szinthez, valamint a tárolási szabá-

lyokhoz rendelt (fenti táblázatokban található) biztosítási összegig áll

kockázatban.

2.4.2.4.6. A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás

kárt, ha a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselő-

je, tagja, szerve vagy hozzátartozója) a biztosított vagyontárgyak elhe-

lyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és

ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség

elhagyásakor - bármilyen rövid idejű távozás esetén is - nem zárta le,

illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő

reteszeit reteszhúzás ellen nem védte.

Amennyiben a kár úgy keletkezett, hogy a biztosított nem helyezte

üzembe az összes rendelkezésre álló biztonsági berendezést, a Biztosító

szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

22..55.. aa BBiizzttoossííttóó sszzoollggáállttaattáássaa ((kkáárrttéérrííttééss)) aazz aallaapp-- ééss kkiieeggéésszzííttőő vvaaggyyoonn--

bbiiz

zttoossííttáássookknnááll,, kkoorrllááttoozzáássookk,, kkiizzáárráássookk

Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási

események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosí-

tottság mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.

A Biztosító a kár időpontjában meglévő és a kockázatviselés kezdetét

követően károsodott vagyontárgyak kárainak megtérítésére vállal

fedezetet.

A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított jogosult.

2.5.1. A biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint kerül-

nek térítésre:

a) Részleges kár esetén:

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke

75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:

káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az

értékemelkedés levonásra kerül.

b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan

javíthatóság)

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke

75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de legfeljebb a biz-

tosítási összegig.

- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:

káridőponti valóságos értéken.

c) Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy

teljes kára esetén:

- Ha az elhasználódottság mértéke 50%, vagy ez alatti:

helyreállítási, javítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó:

káridőponti valóságos értéken.

Ha a helyiség

- mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy

- két oldalfalának

a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, akkor a Biztosító a

teljes helyiség vonatkozásában téríti meg a károsodott felülettel

azonos felületképzésnek a helyreállítási költségét.

2.5.2. A biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítése:

a) Részleges kár esetén:

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke

70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:

káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az

értékemelkedés levonásra kerül.

b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan

javíthatóság)

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke

70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de legfeljebb a

biztosítási összegig.

- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:

káridőponti valóságos értéken.

SFO-07

c) Ingóság vagyoncsoport esetében a kártérítés felső határa

darabonként 200 000 Ft.

d) Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak

károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, ami-

lyen mértékben a biztosított felelősséggel tartozik a

bekövetkezett kárért. Ezen vagyontárgyak esetén a Biztosító a

kárt a tulajdonos részére káridőponti (avult) értéken téríti meg.

e) A 2.1.4. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,

szerszámok pont szerint biztosított vagyontárgyak esetében a

Biztosító a károkat új építő anyagok esetében újértéken, bontott,

használt építőanyagok és szerszámok esetében pótlási értéken

téríti meg.

f) A 2.6.1.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra

kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz,

lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek

kiegészítő kockázata pont szerint biztosított vagyontárgyak

esetében a Biztosító a károkat káridőponti (avult) értéken téríti

meg.

2.5.3. Üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre:

A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla

pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költségek, amelyek a

pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek.

2.5.4. Közvetett költségek megtérítésére

A Biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés

alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított vagy-

ontárgyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indokolt és igazolt

alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyiben azok a biztosítot-

tat terhelik:

2.5.4.1. kárenyhítés költségei

Megtéríti a Biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költségeit,

beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és kiürítés

során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott

tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kap-

csolatos költségeket.

Megtéríti a Biztosító a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideig-

lenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes

közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy meg-

mentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban

felmerült költségeket.

Megtérülnek továbbá a mentési munkák során okozott közvetlen károk

(építmények, kerítés károsodása, esetleges taposási károk, parkren-

dezés költségei, stb.).

A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés

nem vezetett eredményre.

2.5.4.2. rom- és törmelékeltakarítás költségei

A Biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve

a törmelék hivatalosan engedélyezett legközelebbi lerakóhelyre történő

szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási

költségeit. Megtéríti a Biztosító az ingóságok elszállításának és a

helyreállítás időtartamára a raktározásának költségeit, amennyiben a

károsodás mértéke alapján az szükséges. Megtéríti a Biztosító a

károsodás miatt a helyreállítás érdekében esetlegesen szükséges

ismételt tervezés és hatósági engedélyezés költségeit.

2.5.4.3. ideiglenes lakás bérleti díja

Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (lakást) biz-

tosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől

a lakhatóvá válásig a Biztosító megtéríti a biztosítási összegen felül az

azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti

díjait, de legfeljebb 5 hónap időtartamra, a lakóépületre (lakásra)

vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb 100 000 Ft összeg-

határig.

2.5.4.4. elmaradt lakbér

Ha biztosítási esemény következtében a biztosított lakóépületben (lakás-

ban) vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben oly mértékű kár

keletkezik, hogy a lakóépület (lakás) bérlője jogszabály vagy bérleti

szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy

részének fizetését a biztosítottnak, a Biztosító megtéríti az emiatt

elmaradt lakbért, bérleti díjat a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb

5 hónapig az érintett lakóépületre (lakásra) vagy nem lakás céljára szol-

gáló helyiségekre vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb

50.000 Ft összeghatárig.

A közvetett kiadások, költségek térítésének összege biztosítási

eseményenként összességében nem haladhatja meg a biztosítási

összegen felül az épületek, építmények biztosítási összegének 2%-át.

A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti a

Biztosító alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést.

2.5.5. Részleges károk esetében a Biztosító az indokolt teljes javítási és

helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege azon-

ban nem haladhatja meg a teljes kár címén fizethető összeget.

2.5.6. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az

értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, valamint azt az

összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet, a

Biztosító minden esetben levonja.

Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyon-

tárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül

térítésre.

A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény

bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik a

valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási

összegig.

2.5.7. A Biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek, mind a

káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében - azonos minőség

mellett - a kockázatviselés helyén létező leggazdaságosabb piaci árak-

nak megfelelő kárelszámolásra, kártérítésre.

A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreál-

lítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folyamat során

határozza meg.

2.5.8. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell

pótolni.

Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, akkor a

hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval kell pótolni. A

Biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet levonására.

Ha erre sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell fel-

használni, a Biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai érték-

csökkenését.

A Biztosító nem kötelezhető a kár előtti állapot helyreállítását indokolat-

lanul meghaladó kártérítésre. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapot-

tól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

SFO-07

2.5.9. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:

- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biz-

tosítási fedezet nem terjed ki,

- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik,

amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,

- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék

alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiú-

sulása miatt állt elő,

- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti

könyvek és okmányok károsodása következményeként

keletkezett,

- garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok,

gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése

vagy részleges kára esetén a garnitúra, sorozat, stb. - kártól

mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elő.

A Biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyiségek

használhatatlansága miatti veszteségeket, egészségkárosodást) nem

térít.

Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely személyi, érzelmi

okokra vezethető vissza és eltér a vagyontárgy reális értékétől) a

Biztosító kártérítést nem nyújt.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:

- talajban,

- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmu-

lasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem

tartásával okozati összefüggésben,

- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,

- természetes elhasználódás miatt keletkezett.

2.5.10. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és

munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyanként külön kell

nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a

biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.

2.5.11. A Biztosító szolgáltatását (a helyreállítási költség megtérítését)

az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti, amennyiben a biztosí-

tott a pótlás, javítás kapcsán az ÁFA visszaigénylésére jogosult, vagy az

ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése

során nem merült fel.

2.5.12. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak azonos

méretben, kivitelezettségben és minőségben történő helyreállítását

(újraépítését), illetve pótlását.

Amennyiben a helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapotnak

megfelelően történik, az ebből származó esetleges többlet költségeket a

Biztosító nem téríti meg.

Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos

műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre,

akkor a Biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a

kártérítési összegből levonja.

2.5.13. A Biztosító a más forrásból megtérülő károkat nem téríti meg,

illetve a kártérítés megfizetése után a biztosított a káreseménnyel kap-

csolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által

kifizetett összeg erejéig köteles a biztosítónak megfizetni.

2.5.14. A jelen feltételek alkalmazásában:

TTeelljjeess ((ttoottááll))kkáárrnnaakk

minősül az a kár, amikor a biztosított va-

gyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem

állítható helyre, avagy teljesen megsemmisül, vagy olyan

mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehet-

séges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt

(gazdaságtalan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás

költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy káridőponti új

értékét, illetve valóságos értékét.

RRéésszzlleeggeess kkáárr::

az a kár, amely javítással illetve a részek pótlásá-

val helyreállítható.

úújjéérrttéékk

alatt értjük:

épületek, építmények

vonatkozásában az

úújjrraaééppííttééssii éérrttéékkeett,,

amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény

bekövetkezésének időpontjában a károsodott biztosított -

vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy új állapotban való

felépítésének a 2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos

költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem halad-

hatja meg az adott vagyoncsoportra megállapított biztosítási

összeget

ingóságok

vonatkozásában a

bbeesszzeerrzzééssii úújjéérrttéékkeett,,

amely tel-

jes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének

időpontjában a károsodott biztosított vagyontárgy, avagy

azzal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban

való, a 2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos beszer-

zésének költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem

lehet több az adott vagyoncsoportra megállapított biztosítási

összegnél

részleges kár

esetén a

hheellyyrreeáállllííttáássii,, jjaavvííttáássii kkööllttsséégg

et, amely

megfelel a kár időpontjában a károsodott biztosított vagyon-

tárgy 2.5.11. pontban foglaltak szerinti helyreállítási, javítási

költségének, illetve árának, azonban a kártérítés nem lehet

több az adott vagyontárgy műszaki értékénél, valamint a

vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

kkáárriiddőőppoonnttii vvaallóóssáággooss éérrttéékk::

a kár időpontjában a vagyontár-

gyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt bekövetkezett

értékcsökkenés) mértékével csökkentett új értéke.

2.5.15. Az építmények esetében külön-külön megnevezés és biztosítási

összeg nélkül a kártérítés maximuma 200 000 Ft.

2.5.16. A kárösszegen felül a Biztosító megtéríti a kárkori avult értéken

magát a károsodást okozó biztosított vagyontárgyat is, amennyiben a

kárösszeg meghaladja az ingóságok együttes biztosítási összegének

20%-át.

2.5.17. A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétéről

tudomást szerez, a rendőrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni,

a Biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése

érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy az

eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a szükséges intézkedéseket

megtehesse.

Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a biztosí-

tott köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle, mert

abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az

esetben a Biztosító az újrabeszerzési értéket téríti (alulbiztosítás esetén

aránylagos kártérítés). A biztosított pedig az ellopott tárgy tulajdonjogát

a biztosítóra ruházza át.

Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, a biz-

tosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási

összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert

az átvétel nem várható el tőle, úgy a biztosítótól kapott kártérítést meg-

tartja, és a tárgy tulajdonjoga átszáll a biztosítóra.

SFO-07

22..66.. kkiieeggéésszzííttőő vvaaggyyoonnbbiizzttoossííttáássii kkoocckkáázzaattookk

22..66..11.. kkéénnyyeellmmii ccssoommaagg

2.6.1.1. okmányok beszerzése

A biztosítási szerződésben (kötvényben) szereplő biztosítási események

bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a velük összefüggésben

megsérült, megsemmisült vagy ellopott személyi okmányok pótlásával

kapcsolatban felmerülő illetékek igazolt költségét, biztosítási idősza-

konként és szerződésenként legfeljebb két alkalommal, összesen legfel-

jebb 50 000 Ft összeghatárig.

Jelen záradék értelmében okmánynak a biztosított tulajdonát képező, az

alábbiakban felsoroltak minősülnek:

- személyi igazolvány

- lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,

- egyéni vállalkozói igazolvány

- diákigazolvány

- taj-kártya

- adóigazolvány

- születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat

- közlekedési okmányok: vezetői engedély (jogosítvány), forgalmi

engedély, zöldkártya, kékkártya, gépjármű törzskönyv,

nemzetközi vezetői engedély, kishajó hajólevele

2.6.1.2. bankkártyaletiltás

A Biztosító megtéríti a biztosított hitelkártyájának vagy lakossági folyószám-

lájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása következtében

szükségessé vált kártyaletiltás díját kizárólag az érintett pénzintézet által

kiállított igazolás alapján, biztosítási időszakonként és szerződésenként

legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig.

Nem téríti meg a Biztosító a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,

valamint a hitel- vagy bankkártya ellopása miatt bekövetkezett egyéb

károkat és egyéb költségeket.

2.6.1.3. zárcsere

A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása, a biztosított saját

maga általi kizárása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét

szükségessé vált cseréje esetén a Biztosító megtéríti a zárcsere szám-

lával igazolt költségét, biztosítási időszakonként és szerződésenként

legfeljebb két alkalommal, biztosítási eseményenként legfeljebb 10 000 Ft

összeghatárig.

2.6.1.4. fagyasztott élelmiszerek megromlása

A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén lévő fagyasztószekrény-

ben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlása esetén azok számlá-

val igazolt újrabeszerzési értékét, ha

- azok megromlása a biztosítási szerződésben (kötvényben)

szereplő biztosítási események következménye, vagy

- az elektromos áramszolgáltató minimum 8 órás folyamatos szol-

gáltatás-kimaradása miatt keletkezett.

Az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye szerint

illetékes áramszolgáltató által kiállított igazolással kell bizonyítani a biz-

tosítottnak.

A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb összesen 10.000 Ft

összeghatárig nyújt szolgáltatást.

A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a fagyasztókészülék vagy az

ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.

2.6.1.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett

- vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, után-

futó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése

A Biztosító megtéríti biztosítási időszakonként legfeljebb 250 000 Ft

összeghatárig a kockázatviselés helyén tárolt, felelősségbiztosítással

rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -,

motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó be nem épített tar-

tozékaiban, tartalék alkatrészeiben keletkezett károkat, amelyeket a

szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási események okoz-

tak. Nem minősülnek tartozéknak, illetve tartalék alkatrészeknek a jár-

művek fődarabjai.

..66..22.. hháázzttaarrttáássii eelleekkttrroommooss bbeerreennddeezzéésseekk ggaarraanncciiaa iiddőőnn ttúúllii jjaavvííttáássii

kkööllttssééggeeiinneekk ttéérrííttééssee

A Biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés

helyén használt és ott károsodott elektromos árammal működő ház-

tartási berendezések, különösen a

- műsorvevő és híradástechnikai készülékek,

- mosó- és szárítógépek, vasalók,

- mosogatógépek,

- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,

- közérzetjavító készülékek (pl. párologtató, ventillátor),

- kozmetikai berendezések (pl. epillátor, borotva, hajszárító),

- hűtő- és fagyasztó berendezések,

- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,

- hűtő és/vagy fűtő berendezések

garancia (szavatossági) és jótállási időn túli javítási költségeit, ameny-

nyiben a hiba a vagyontárgy rendeltetésszerű használatát gátolja.

A Biztosító helytállási kötelezettsége az alábbiak együttes fennállása

esetén áll fenn:

- a biztosított rendelkezik a károsodott vagyontárgy vásárlási

számlájával, érvényesített garancialevelével,

- a gyártóra kötelező vagy a gyártó által vállalt garancia (sza-

vatossági) és jótállási idő lejárt, a biztosított a károsodott vagyon-

tárgyat a saját költségén javíttatná,

- a kár helyreállítása (javítás), és a garancia (szavatossági) és jótál-

lási idő lejárta között legfeljebb a garancia (szavatossági) idő

vagy jótállási idő közül a hosszabbik idejével azonos időtartam,

de legfeljebb 2 naptári év telt el,

- a hiba garanciális hiba,

a javítás a garancialevélben felsorolt márkaszervizek valamelyikében

történt.

A Biztosító helytállási kötelezettsége a javításról kiállított számla

értékének 50 %-ig terjed. A Biztosító biztosítási időszakonként legfel-

jebb két alkalommal, de legfeljebb összesen 50 000 Ft összeghatárig

nyújt szolgáltatást.

A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a telekommunikációs

és számítástechnikai eszközökre.

SFO-07

22..66..33.. ttöörrzzsskköönnyyvveezzeetttt kkuuttyyáákk kkiieeggéésszzííttőő kkoocckkáázzaattaa

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a törzskönyvezett, szakszerűen

vezetett oltási lappal rendelkező kutyák baleset vagy betegség okozta

elhullására. Jelen kiegészítő kockázat keretében biztosíthatók az

1 évesnél idősebb és 8 évesnél fiatalabb törzskönyvezett kutyák.

A Biztosító beleset vagy betegség miatti elhullás esetén megtéríti az

állat biztosított értékét, illetve a kórházi kezelés költségeihez a biztosított

érték 10%-ig járul hozzá biztosítási időszakonként.

A kockázatviselés kezdete betegségi káresemény esetén a szerződés

megkötését követő 16. nap 0 órája.

A Biztosító biztosítási időszakonként és szerződésenként legfeljebb

100 000 Ft összeghatárig nyújt kártérítést.

22..66..44.. tteettőőbbeeáázzáássii kkáárrookk kkiieeggéésszzííttőő kkoocckkáázzaattaa

Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító megtéríti a biztosított helyi-

ség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított lakóépület tetejéről törté-

nő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet

panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék

okozta beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban

keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.

A kártérítés nem terjed ki:

- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés,

tetőjavítás) költségeire.

Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás

ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a Biztosító

kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó

hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt

időpontját követő egy éven túl történt.

33.. aa ffeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii

Az alábbiakban részletezett általános felelősségbiztosítás az alapbiz-

tosítás részét képezi, amely feltételek szerint a Biztosító biztosítási díj

ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény

bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatáro-

zott mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat az olyan

károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai

szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

33..11.. ffeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttááss mmaaggáánnsszzeemmééllyyii mmiinnőőssééggbbeenn ookkoozzootttt kkáárrookkrraa

33..11..11.. bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyyeekk

3.1.1.1. Jelen feltételek értelmében biztosítási esemény az a jelen

szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítóhoz bejelen-

tett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy dologi

(tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelyet a biztosított magán-

személyi minőségében a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem

álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal szerződéses kapcso-

latban álló személyeknek szerződésen kívül okozott, és amelynek

megtérítéséért a biztosított alábbi minőségeiben a magyar polgári jog

szabályai szerint felelősséggel tartozik:

- a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója

vagy építtetője,

- belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási

képességű személyek gondozója,

- elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések

üzembentartója (kivéve kültéri parabola antenna üzembentartó-

ja),

- kerékpár, járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási

eszközök használója,

- nem hivatásszerű sporttevékenység (kivéve versenysportlo-

vaglás, vadászat) folytatója,

- háztartási pb. gázpalack használója,

- háziállattartó (kivéve a kutyatartói minőségben okozott jármű és

haszonállat károk),

- nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója,

- közúti balesetet előidéző gyalogos,

- fűtőolajat tároló személy (kivéve a talaj vagy vizek szeny-

nyeződéséből eredő károkat).

3.1.1.2. Megtéríti a Biztosító a biztosított magánszemély kutyatartói

minőségében gépjárműben, valamint haszonállatban a biztosítottal

szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, illetőleg a

biztosítottal szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szerződésen

kívül okozott felelősségi káraira, amelynek megtérítéséért a biztosított a

magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3.1.1.3. Megtéríti továbbá a Biztosító a lakásszövetkezeti vagy tár-

sasházi ingatlanok esetén azokat a károkat, amelyeket tűz, robbanás,

vezetékből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz idézett elő és

amelyek miatt

- a lakásszövetkezeti tagok vagy a társasházi tulajdonostársak a

biztosított ellen,

- a lakásszövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen,

igényként érvényesítenek.

3.1.1.4. Megtéríti a Biztosító a biztosított helyett a tűz, robbanás,

vezetékből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz által okozott

károkat is, amelyek miatt a bérbeadó jogszabály alapján igényt

érvényesít a biztosított bérlővel szemben.

3.1.1.5. Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap,

amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás

esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár

bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének

időpontja az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége

esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál

esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a

sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető

személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának

napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a

sorozat első káreseményének időpontja. A kár bejelentésének napja az

a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban

bejelentette.

33..11..22.. kkiizzáárráássookk,, kkoorrllááttoozzáássookk

Az általános feltételek 1.6. pontjában szereplő kizárásokon felül nem

terjed ki a biztosítás

- a biztosított által elszenvedett kárra,

- a szerződő és a biztosított egymásnak okozott káraira, a biztosí-

tottak egymásnak okozott káraira,

SFO-07

- a biztosított által a Ptk. 685. § (b) pontjában felsorolt közeli hoz-

zátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának,

vezető tisztségviselőjének, tulajdonosa(i)nak, a tulajdonában lévő

szervezetnek okozott károkra,

- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra,

valamint a motoros vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek

üzemeltetésével, használatával okozott károkra,

- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott szemé-

lyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka, tevékenység

során keletkezett,

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb,

szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási

kötelezettségen alapuló kárigényekre,

- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalkozás vagy

iparszerű tevékenység végzése során okozott,

- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely tagjának

okozott szerződésen belüli károkra,

- a vadállatok által okozott károkra,

- a szerződő fegyvertartói minőségében okozott károkra,

- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése,

eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt

bekövetkező károkra,

- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak

hiányával megépített épület(ek), építmény(ek) kivitelezési hibája

miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a

kivitelező/építtető a biztosított volt,

- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket)

elvesztéséből eredő károkra,

- az azbesztózissal összefüggő károkra,

- a biztosított lakó-, illetve tulajdonosi közösség vezető tiszt-

ségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető

igényekre.

A Biztosító nem téríti meg továbbá:

- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek

hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,

- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szen-

nyezésével okoztak,

- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház,

lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.

33..11..33.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg

3.1.3.1. A Biztosító a károkat biztosítási eseményenként és egyben biz-

tosítási időszakonként a jelen felelősségbiztosítás keretében meghatá-

rozott biztosítási események körére - a 3.1.1.2. pontban meghatározott

gépjárműben és haszonállatban okozott kutyatartói felelősségi károk

kivételével - mindösszesen 25 000 000 Ft összeghatárig téríti meg,

amely magában foglalja az eljárási költségeket is.

3.1.3.2. A 3.1.3.1. pontban meghatározott biztosítási összeghatáron

felül, a 3.1.1.2. pontban meghatározott gépjárműben és haszonállat-

ban okozott kutyatartói felelősségi károkra a Biztosító szolgáltatásának

felső határa biztosítási eseményenként és egyben biztosítási idősza-

konként legfeljebb 2 000 000 Ft, függetlenül a biztosított által tartott

kutyák számától.

3.1.3.3. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási

eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a

szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási

összeghatárig terjed.

3.1.3.4. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több

személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti biz-

tosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés

kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet

kártérítést.

3.1.3.5. Amennyiben a biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biz-

tosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító továb-

bi szolgáltatási kötelezettsége megszűnik.

3.1.3.6. Ha a biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett

kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi

időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító

kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennál-

ló biztosítási eseményenkénti, de legfeljebb a még ki nem merített biz-

tosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.

33..11..44.. aa kkáárrbbeejjeelleennttééss ééss aa kká

árrrreennddeezzééssii eelljjáárrááss kküüllöönnööss sszzaabbáállyyaaii

3.1.4.1. A biztosítási esemény biztosítóhoz történő bejelentése a biz-

tosított kötelessége.

3. 1.4.2. A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a

kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét

közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor

követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult

követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt

érdemlően igazolnia.

3. 1.4.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben

csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a biztosított

bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt

vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A

Biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét.

A képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik, de csak abban

az esetben, ha a perben részt vett, vagy a perről az első tárgyalás meg-

tartása előtt értesült és a részvételről lemondott.

3. 1.4.4. A Biztosító a biztosítási összeg - 3.1.3. pont - erejéig, a ma-

gyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a

biztosított helyett megtéríti:

- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem

kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a nem vagyoni

kárpótlást,

- a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni

hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges,

- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső

indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor is, ha

azok eredményre nem vezettek,

- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek

a károsult által támasztott kárigény körülményeinek megál-

lapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a biztosított peren

kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás

fedezi a biztosított polgári és büntetőjogi védelmével,

SFO-07

a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költ-

ségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a

Biztosító képviselője a perben részt vett, illetve a perben való

részvételről lemondott.

Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító

helytállási kötelezettsége csak a biztosítottja felelősségének mértékéig

terjed.

A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan

megtérülő kárértéket jogosult levonni.

3.1.4.5. A Biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve

a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rend-

szeres jövedelem kiesést.

3.1.4.6. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek

tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvé-

nyesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk

bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni eloszlásától és

az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár

esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító

a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelen-

sége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben érvényesített igények

többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)

3.1.4.7. A közös épülettulajdonosi minőségben okozott - a tulaj-

donosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosított tulajdoni hányadá-

nak arányában téríti a Biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelőssé-

gi károkat a biztosítónál biztosított lakás tulajdoni hányada és a

szövetkezet összes lakásának tulajdoni hányada arányában téríti a

Biztosító.

3.1.4.8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen

címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a biztosítónak írásban

bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a biztosító-

nak megtéríteni.

33..11..55.. aa BBiizzttoossííttóó mmeeggttéérrííttééssii iiggéénnyyee ((vviisssszzkkeerreesseett))

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem

mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal

szemben.

A Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követel-

heti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta.

A jelen feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül a

károkozás, ha

- a kár a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyon-

tárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazott-

jának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának 0,8 ezrelék

véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas

vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okoza-

ti összefüggésben keletkezett,

- a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési

kötelezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi szabályok

súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan

ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből

eredően három éven belül már következett be biztosítási

esemény,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért

következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges

intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,

hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár ismétlődésének veszélyére

írásban is figyelmeztette,

- ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy

szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos

megsértése miatt következett be.

A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg

megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan gondat-

lannak minősítette.

33..22.. kkiieeggéésszzííttőő ffeelleel

lőőssssééggbbiizzttoossííttáássii kkoocckkáázzaattookk

33..22..11.. ffeelleellőőssssééggbbiizzttoossííttááss tteerrüülleettii hhaattáállyyáánnaakk kkiitteerrjjeesszzttééssee

A Biztosító kockázatviselése a 1.3.2. pontban foglaltaktól eltérően, a 3.

a felelősségbiztosítás feltételei fejezet szerinti felelősségbiztosítás

vonatkozásában Európa földrajzi területén okozott és bekövetkezett

károkra terjed ki.

44.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbaalleesseettbbiizzttoossííttááss ffeellttéétteelleeii

4.1. Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben a

kiegészítő balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben (kötvényben)

megjelölésre került, és a biztosítási kötvény tartalmazza - a Biztosító biz-

tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottak

balesetével kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkezése esetén a

jelen feltételekben, valamint a szerződésben meghatározott mértékben

és feltételek szerint szolgáltatást nyújt. Jelen kiegészítő feltételeket a

balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó biztosítási szerződésekre

kell megfelelően alkalmazni.

44..22.. bbiizzttoossííttoottttaakk kköörree

4.2.1. A biztosítottak azok a személyek, akiknek az balesetével kapcso-

latos biztosítási eseményre jelen kiegészítő biztosítási szerződés létre-

jön.

A kiegészítő biztosítás 70. életévét be nem töltött természetes szemé-

lyek javára köthető meg.

Jelen feltételek szerint biztosított

- a szerződésben (kötvényben) az alapbiztosítás biztosítottjaként

megnevezett személy, valamint

- a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az alapbiz-

tosítás biztosítottjával állandó jelleggel, életközösségben együtt

lakó személyek.

A biztosítási szolgáltatásra a biztosítási időszakon belül legfeljebb 4

személy jogosult.

4.2.2. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra

jogosult.

a) A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával szerződés-

kötéskor, illetve a tartamon belül bármikor kedvezményezettet

jelölhet meg és módosíthat.

b) A biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kötött kiegészítő biz-

tosítási szerződés kedvezményezettet kijelölő része semmis, ez

esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve az örökösét

kell tekinteni.

SFO-07

c) Több kedvezményezett esetében százalékosan meg kell határozni

jogosultságuk arányát (csak egész számú % lehet, amelynek

összege 100%). Ennek hiányában a Biztosító a ked-

vezményezettek részére egyenlő arányban teljesít.

d) A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett

a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal.

e) A kiegészítő biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a

biztosított, a szerződő, a biztosított örököse(i), a szerződésben

megnevezett más személy(ek).

f) A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje

a biztosított, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződés másként

rendelkezik.

g) A biztosított halála esetén a kedvezményezett a biztosított

örököse, ha a kiegészítő biztosítási szerződésben más ked-

vezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezett

jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen.

A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a kedvezményezett

kijelöléséhez és módosításához is. A biztosítotti nyilatkozat beszerzésére

a szerződő köteles.

44..33.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss llééttrreejjööttttee

4.3.1. A kiegészítő biztosítási szerződés rokkant nyugdíjas személy

vonatkozásában nem köthető meg.

44..44.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzző

őddééss tteerrüülleettii hhaattáállyyaa

A Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.

44..55.. aa kkiieeggéésszzííttőő bbiizzttoossííttáássii sszzeerrzzőőddééss mmeeggsszzűűnnéésséénneekk ttoovváábbbbii eesseetteeii

4.5.1. Az 1.4. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott biz-

tosított vonatkozásában megszűnik a kiegészítő biztosítási szerződés:

a) a biztosított halála esetén, vagy

b) a biztosított cseréje esetén (a szerződő által jelzett új biztosított

lép a helyébe), vagy

c) felmondással (a szerződő által jelzett, csere nélküli kilépéssel).

A szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést adott biz-

tosított(ak) vonatkozásában az 1.4.1. pontban meghatározott feltételek

szerint mondhatja fel.

4.5.2. Jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os baleseti

maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény bekövet-

kezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott biztosí-

tott vonatkozásában megszűnik.

..66.. bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyyeekk

Biztosítási esemény az az esemény, ami a Biztosító szolgáltatását kivált-

ja. Amennyiben a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás tartama

alatt nem következik be, úgy a kiegészítő biztosítási szerződés a

Biztosító szolgáltatása nélkül megszűnik.

Jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerint:

4.6.1. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt

ért baleset vagy közlekedési baleset, ha a baleset következtében a bale-

set megtörténtétől számított egy éven belül a biztosított meghal.

A kiegészítő biztosítás szolgáltatása balesetből származó egy éven belül

bekövetkező haláleset, mint biztosítási esemény bekövetkezésekor válik

esedékessé. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bale-

set időpontja.

4.6.2. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt

ért baleset vagy közlekedési baleset, amelynek következtében a biztosí-

tott a baleset napjától számított egy éven belül maradandó

egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodásnak tekintendő az

olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, amely a

szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor,

ha a biztosított egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak

tekinthető. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a

munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abba-

hagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló

hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi stb.)

hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészség-

károsodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját. A biztosítási esemény

bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.

4.6.3. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt

ért baleset, amelynek következtében a biztosított a jelen feltételekben

meghatározott műtétre szorul. Jelen feltételek szempontjából műtétnek

minősülnek az orvosszakmai szabályok megtartásával a biztosítottnál

kórházban elvégzett orvosi beavatkozások. A biztosítási esemény

bekövetkeztének időpontja a biztosított baleset miatti műtéte esetén a

baleset időpontja.

4.6.4. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt

ért baleset, ha a baleset következtében a biztosított csonttörést vagy

csontrepedést, vagy legalább 28 napon túl gyógyuló sérülést szenved.

28 napon túl gyógyulónak minősül az a sérülés, amelynek

következtében a biztosított az adott időszakban munkavégzésre képte-

len. Azonos balesetből eredően az egymást követő többszöri, 28 napnál

rövidebb gyógytartamok nem adódnak össze. A fogtörés nem minősül

biztosítási eseménynek. A biztosítási esemény időpontja a baleset

bekövetkeztének napja.

4.6.5. biztosítási esemény a biztosított orvosilag szükséges gyógy-

kezelése fekvőbetegként kórházban baleseti következmény miatt abban

az esetben, ha legalább 3 éjszakát kórházban tölt. A biztosítási esemény

a gyógykezeléssel kezdődik és a szükséges gyógykezelés végéig tart.

NNeemm bbiizzttoossííttáássii eesseemméénnyy::

- a szülés a terhesség alatti kórházi ápolás és a terhesség-

megszakítás,

- a házi ápolás, valamint az olyan kórházi kezelések és kivizsgálá-

sok, amelyek okozati összefüggésben állnak különösen a geri-

átriával, rehabilitációval, utógondozással, gyógypedagógiával,

logopédiával, gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázs-

zsal, fürdőkúrával vagy a fogyókúrával,

- a mesterséges megtermékenyítés, sterilizáció, esztétikai,

plasztikai sebészet (utóbbi kettőnél kivéve, ha egészségi

állapotromlás elhárítása miatt orvosilag szükséges), illetve ezekre

irányuló vizsgálat valamennyi formája,

- az olyan kórházi kezelések és kivizsgálások, amelyeknek nem a

biztosított egészségi állapota romlásának megakadályozása a

célja (pl. szűrés, esztétikai, plasztikai műtétek stb.).

4.6.5.1. A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, amely az orvostudomány

általánosan elismert álláspontja szerint megfelelő az egészség újbóli

helyreállítására, az állapot javítására vagy a rosszabbodás megakadá-

lyozására.

SFO-07

44..77.. bbiizzttoossííttáássii öösssszzeegg

A kiegészítő biztosítás alapján egy biztosítási időszakban a Biztosító az

alábbi biztosítási összegeket fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától

függetlenül):

4.7.1. a biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlékony

sérülés címén már kifizetett kártérítéstől 175 000 Ft biztosítási ösz-

szeget.

4.7.2. a biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó egész-

ségkárosodás esetén 350 000 Ft biztosítási összeget.

Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az egész-

ségkárosodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül kifizetésre a

4.12. a Biztosító szolgáltatása pont rendelkezései szerint.

4.7.3. a biztosított 1 és 10% közötti, de legfeljebb 10%-os baleseti ere-

detű maradandó egészségkárosodási foka esetén 7 000 Ft biztosítási

összeget.

4.7.4. baleseti műtéti térítés biztosítási esemény esetén a biztosítási

összeg 50 000 Ft.

A műtéteket a Biztosító műtéti csoportokba sorolja 4.12.3 pont és

Műtéti térítés kivonatos lista I. táblázat) és ezen műtéti csoportokba

sorolástól függ a szolgáltatandó biztosítási térítés.

4.7.5. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése, vagy

legalább 28 napon túl gyógyuló sérülése esetén, függetlenül az egész-

ségkárosodás vagy baleseti halál címén kifizetett kártérítéstől, 7 000 Ft

biztosítási összeget.

4.7.6. a biztosított baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges

fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelése esetén, a 3. éjszakát

követő naptól kezdődően naponta 3 000 Ft biztosítási összeget.

4.7.7. Megtéríti továbbá a Biztosító a biztosítottnak a balesetkor magán

viselt ruházatában keletkezett károkat. A biztosított ruházati kára esetén

a biztosítási összeg a tényleges kár szerinti összeg, de biztosítási

időszakonként legfeljebb 14 000 Ft.

4.7.8. A biztosított közlekedési balesetből eredő halála vagy maradandó

egészségkárosodása esetén a Biztosító a 4.7.1. pontban baleseti halál

esetére, vagy a 4.7.2. és a 4.7.3 pontban baleseti eredetű maradandó

egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összegek helyett

a hivatkozott pontokban meghatározott biztosítási összegek kétszeresét

fizeti ki.

44..88.. aa bbiizzttoossííttáássii ddííjj,, éérrttéékkkköövveettééss

4.8.1. A biztosítási díj a Biztosító által vállalt kötelezettségek (így

különösen a kockázatviselés) ellenértéke.

4.8.2. A Biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a szerződés

kezdetének évszámából vagy újonnan belépő biztosított esetében a

szerződésbe való belépésének évszámából levonja a biztosított

születésének évszámát.

Amennyiben a biztosított születésének évszámát helytelenül közölték

vagy helytelenül állapították meg, és életkora alapján számára a

kiegészítő biztosítási szerződést meg sem köthették volna, akkor a biz-

tosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító teljesítési kötelezettsége

nem áll be, a kiegészítő biztosítási szerződés az adott biztosított

vonatkozásában érvénytelen.

4.8.3. A Biztosító jogosult a biztosítási díjat évente egyszer, a biztosítási

évforduló alkalmával módosítani. A biztosítási összegeket a Biztosító

indexálhatja. A biztosítási összeg változásával változik a biztosítási díj is.

44..99.. kkiizzáárráás

sookk,, kkoorrllááttoozzáássookk

4.9.1. A Biztosító a biztosítási kötvénybe kikötéseket tehet, amelyeknek

következményeként nem visel kockázatot a feltüntetett testrész(ek)kel,

eseményekkel kapcsolatban.

4.9.2. A Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az esetre,

- a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, vízi járművel,

vagy bármilyen légi járművel, vagy sporteszközzel sport-

versenyen való részvétel következtében vagy ilyen eseményekre

való felkészülés során következik be,

- ha a biztosított halála nem menetrendszerinti légiforgalom

keretében végrehajtott légiúton, vagy körrepülésen való részvétel

következménye,

- ha a biztosított halála légiforgalomban nem engedélyezett légi

járművön következik be,

- ha a biztosított halála légiforgalomban történő hivatásszerű

tevékenysége közben, azzal összefüggésben vagy annak

következményeként következett be.

A Biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a szervezett

(menetrendszerinti) légiforgalom keretében végrehajtott olyan légiúton,

vagy körrepülésen való részvétel következménye, amelyen a biztosított

a légiforgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, nem hivatás-

szerűen tevékenykedő vezetőként vett részt.

4.9.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi

eseményekre:

a) a biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete,

következménye (akkor is, ha a biztosított azt beszámítási

képességének hiányában követte el),

b) bármilyen gyorsasági versenyen, vagy erre való felkészülésen

való részvétel során bekövetkező baleset,

c) a polgári légiforgalmon kívüli repülés során bekövetkezett bale-

set,

d) amelyek oka egészben vagy részben:

- kóros elmeállapot,

- állam elleni bűncselekmény,

- a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye,

e) amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi

sporttevékenységeivel:

- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár

sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival, go-

kart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak sport,

- repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés,

sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés, hőlégballonozás,

bunjee jumping,

- egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes ill. nyílt-

tengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás illetve szik-

lamászás V. foktól, illetve 4000 m felett, barlangászat,

- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló tevékenység.

SFO-07

4.9.4. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10-100%)

vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerződés megkötése előtt

bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy funkciójukban

korlátozott (nem ép, nyomorék) testrészek és szervek kizártak.

4.9.5. A kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem téríti.

4.9.6. Műtéti térítési és kórházi napi térítési szolgáltatásban nem

részesülhet az a biztosított, aki a szerződés megkötésekor rokkant

nyugdíjazás alatt áll.

4.9.7. A műtéti térítésre és kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási

védelemből kizártak:

- a biztosítás illetve a kockázatviselés kezdete előtt megkezdődött,

- azok a baleseti következmények, amelyek a kockázatviselés

kezdete előtt keletkeztek, illetve amelyeket a kockázatviselés

kezdete előtt diagnosztizáltak, azonban csak a kockázatviselés

kezdete után kerül sor a műtétekre, gyógykezelésre,

- a terhesség alatti műtétekre, kivéve, ha a műtét a Biztosító

orvosának véleménye alapján nem áll összefüggésben a ter-

hességgel,

- a szüléssel okozati összefüggésben álló műtétekre abban az

esetben, ha a fogamzás a biztosítási szerződés hatálybalépése

előtt történt (a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé

számított 270. napot kell tekinteni),

- az olyan műtétekre, amelyeknek nem a biztosított egészségi

állapota romlásának megakadályozása a célja (pl. esztétikai,

plasztikai műtétek),

- a varratkiszedések,

- szerződéskötéstől számított 5 éven belüli arthroscopos térd-

műtét,

- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek alkohol

vagy kábítószer élvezete miatt alakulnak ki, illetve következnek

be, továbbá ha ezek miatt rosszabbodnak (nem terjed ki a koc-

kázatviselés a megvonási eljárásokra és az elvonókúrára),

- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek

zavargások és verekedések során keletkeztek,

- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek a biz-

tosított által elkövetett bűncselekmények miatt keletkeztek.

44..1100.. aa BBiizzttoossííttóó mmeenntteessüülléésséénneekk eeggyyéébb eesseetteeii

Az 1.7. pontban meghatározott eseteken túlmenően:

4.10.1. A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ameny-

nyiben

- a biztosítási eseményt a biztosítási összegre jogosult szándékos

magatartása, vagy

- a biztosított, illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan gon-

datlan, jogellenes magatartása

idézte elő.

Ha biztosított egészségromlását a biztosítási összegre jogosult - ameny-

nyiben az nem a biztosított, illetve a szerződő - szándékosan okozta,

akkor a biztosítási összeg a biztosítottat illeti meg.

4.10.2. A kiegészítő szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a biz-

tosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a biz-

tosított, illetve a szerződő szándékos bűncselekménye folytán vagy azzal

összefüggésben hal meg.

4.10.2.1. A biztosított, illetve a szerződő súlyosan gondatlanul jár el

különösen, ha

a) a baleset bekövetkeztekor igazoltan alkoholos állapotban volt,

b) a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye folytán vagy

azzal összefüggésben következett be,

c) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt,

kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak

megfelelően alkalmazták, vagy

d) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgal-

mi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes vezetői enge-

déllyel.

4.10.3. Mentesül a biztosító, ha a baleset a biztosított munkavégzése

során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi megsértése

miatt következett be.

4.10.4. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy köteles

eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek

megfelelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az

orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatnia kell.

Gondoskodni kell a megfelelő ápolásról és baleset esetén annak

következményeinek lehetőség szerinti csökkentéséről. Mentesül a

Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a biz-

tosított e kötelezettségének nem tett eleget.

44..1111.. kkáárrb

beejjeelleennttééss ééss kkáárrrreennddeezzééssii eelljjáárrááss

4.11.1. A Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási esemény

bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatározott szolgáltatás

teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás időpontjában esetlegesen

fennálló díjhátralék levonása után.

4.11.2. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat fel-

hívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szol-

gáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumen-

tumok alapján bírálja el.

4.11.3. A szolgáltatási igény teljesítéséhez a következő dokumen-

tumokat kell benyújtani:

a) Halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló

dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelen-

tés, halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat illetve

jegyzőkönyv, stb.).

b) Baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. baleseti

jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).

c) A kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős hagya-

tékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a ked-

vezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

d) Hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy megta-

gadó jogerős határozat, vagy vádirat.

e) Amennyiben szükséges a Biztosító kérésére egyéb dokumen-

tumokat is be kell nyújtani.

44..1122.. aa BBiizzttoossííttóó sszzoollggáállttaattáássaa

4.12.1. Baleseti halál biztosítási esemény esetén:

4.12.1.1. A balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag

bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában

hatályos biztosítási összeget fizeti ki.

4.12.1.2. A haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény

miatt baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként általa

kifizetett összeget beszámítja.

SFO-07

4.12.2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%)

biztosítási esemény esetén:

4.12.2.1.A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%)

esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor válik esedékessé,

ha az egészségkárosodás maradandó, vagy ha az egészségkárosodás

mértéke folyamatosan változik és a baleset napjától számított 1 év eltelt.

Ez utóbbi esetben a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset

napjától számított 1 év letelte után fennálló egészségkárosodás

mértékének megfelelően állapítja meg.

4.12.2.1.1. A biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és

megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi

iratainak benyújtásával kezdeményezheti a maradandó egészség-

károsodás megállapítását. Állapotrosszabbodás esetén a Biztosító csak

a már korábban megállapított és egészségkárosodási fok és az új

egészségkárosodási fok közötti különbözetet téríti meg.

4.12..2.1.2. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a

biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási összegből a

maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő összegű szolgál-

tatást nyújt.

4.12.2.1.3. A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító

orvosa a Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása alábbi tábláza-

ta szerint állapítja meg.

4.12.2.1.4. Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható

meg, a szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy

szellemi épség (működőképesség) orvosi szempontból milyen mérték-

ben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti

táblázat figyelembevételével a Biztosító orvosa állapítja meg. A biztosítót

más orvosszakértői testületek határozata nem köti, így például a tár-

sadalombiztosítási szervek határozata nem szolgál alapul a szolgáltatás

mértékének megállapításánál. A baleset előtt már maradandóan

károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig

a biztosításból kizártak.

4.12.2.1.5. A Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés

esedékességekor hatályos biztosítási összegnél (több testrész

egészségkárosodása esetén sem.) A Biztosító az egyes biztosítási

események bejelentésének sorrendjében teljesít mindaddig, amíg a

balesetből eredő egészségkárosodások összesített százalékos mértéke

el nem éri a 100%-ot. Az utolsó egészségkárosodás százalékosan olyan

mértékben vehető figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás

mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy

vagy több baleset történt.

4.12.2.1.6. Amennyiben a baleset előtt már meglévő betegségek vagy

fogyatékosságok közrehatottak a maradandó egészségkárosodás

mértékében, és ez a közrehatás legalább 25%-os volt, a Biztosító a fize-

tendő összeget a közrehatás mértékével csökkenti.

4.12.2.1.7. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az eset-

ben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és megállapítására

még a biztosított életében kerül sor.

4.12.2.1.8. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási

igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon

belül meghal.

4.12.2.1.9. Ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megál-

lapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem

állapítható meg, a Biztosító saját döntése alapján a biztosított részére

kifizetheti a tényállás alapján a biztosítottnak minimálisan járó összeget.

Ez az összeg a végleges egészségkárosodási kifizetésbe beleszámít.

4.12. 2.1.10. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosított-

nál az egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosokkal

ellenőriztesse.

4.12.3. Baleseti műtéti térítés biztosítási esemény esetén:

4.12.3.1. A Biztosító a biztosított kockázatviselés tartamán belül

bekövetkezett balesete esetén a baleset napjától számított egy éven

belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szük-

séges műtétekre nyújt szolgáltatást.

4.12.3.2. A Biztosító szolgáltatása a műtét napján hatályos biztosítási

összegnek az elvégzett műtét besorolása szerinti százalékos mértéke.

Amennyiben a biztosított balesete miatt szükséges műtét a koc-

kázatviselési tartamon túl következik be, akkor a térítés mértékének

megállapításánál az utolsó hatályos biztosítási összeget kell figyelembe

venni.

4.12.3.3. A műtétek besorolása a műtéti listán található, ennek

kivonatos tájékoztatója a jelen feltételekben található. A műtéti lista az

orvosi beavatkozások nemzetközi kódrendszerrel definiált (WHO-kód)

felsorolása, amely a Biztosító központi irodájában, valamint a honlapján

tekinthető meg.

4.12.3.4. A Biztosító szolgáltatása egy biztosítási éven belül nem hal-

adhatja meg az aktuális biztosítási összeg háromszorosát, azaz a

Biztosító szolgáltatásának felső mértéke egy biztosítási éven belül több

biztosítási esemény fennállása esetén is legfeljebb az aktuális biztosítási

összeg háromszorosa (akár műtéti csoportonként, akár műtétenként). A

műtéti beavatkozást követő 2 héten belül elvégzett ugyanazon műtéti

SFO-07

nn tteessttrréésszzeekk,, éérrzzéékksszzeerrvveekk eeggéésszzssééggkkáárroossooddáássaa

eeggéésszzsséégg--

kkáárroossooddááss ffookkaa

((%%))

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70%

egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület

teljes működésképtelensége

70%

egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes

működésképtelensége

65%

egyik kar könyökízület alattig való vagy egyik kéz teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége

60%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a

másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte

előtt elvesztette

65%

egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes

működésképtelensége

60%

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik lábszár részleges csonkolása 50%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított

a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt

elvesztette

45%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30%

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10%

az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2%

beavatkozás jelen biztosítás szempontjából nem minősül újabb biz-

tosítási eseménynek.

4.12.3.5. Amennyiben egy műtéti beavatkozás során több sebészeti

eljárás szükséges, akkor a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a bea-

vatkozás során elvégzett legmagasabb százalékos besorolású műtét

alapulvételével állapítja meg.

4.12.3.6. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás a műtéti

listán nem található meg, úgy a műtét besorolását a Biztosító orvosa

állapítja meg.

4.12.3.7. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál a

műtét indokoltságát és az egészségi állapotot az általa megnevezett

orvosokkal ellenőriztesse.

4.12.4. Csonttörés és csontrepedés, illetve 28 napot meghaladó gyógy-

tartam biztosítási esemény esetén:

4.12.4.1. Balesetből származó csonttörés, csontrepedés illetve 28

napot meghaladó gyógytartam esetén a Biztosító balesetenként a

bekövetkezett törések, repedések számától függetlenül egyszeri

kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási

összeget fizeti. A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási

eseményből eredő kifizetésre terjed ki egy biztosítási időszakban. A

Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Biztosító által kijelölt

orvosokkal ellenőriztesse a biztosítottnál a gyógyulás időtartamát.

4.12.5. Baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvő-

betegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény esetén:

4.12.5.1. A baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvő-

betegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény esetén a

Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos napi térítést szol-

gáltatja minden naptári napra abban az esetben, ha a biztosított kórházi

tartózkodását megfelelő okmányokkal igazolja.

4.12.5.2. A biztosított balesete esetén a Biztosító a baleset napjától

számított egy éven belül bekövetkező, a baleseti következmények

elhárítása miatt szükséges és megkezdett kórházi gyógykezelésre nyújt

szolgáltatást.

4.12.5.3. A biztosított maximálisan 90 napot vehet igénybe egy biz-

tosítási időszak alatt.

4.12.6. A biztosított ruházati kára esetén a Biztosító biztosítási

eseményenként megtéríti a keletkezett kárt a tényleges kár erejéig. A

Biztosító a ruházatban keletkezett károkra csak abban az esetben nyújt

térítést, amennyiben a károsult balesete miatt jelen szerződés alapján,

egyéb jogcímen balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult. A kártérítés

alapja az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy újrabeszerzési

érték. A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből eredő

kifizetésre terjed ki egy biztosítási évben.

44..1133.. aa BBiizzttoossííttóó tteelljjeessííttéésséénneekk ffeellttéétteelleeii

4.13.1. A Biztosító szolgáltatásához minden olyan dokumentumot ren-

delkezésre kell bocsátani, amely az általános és a közös feltételekben

szerepel.

4.13.2. A szolgáltatási igényt írásban kell a biztosítónak bejelenteni.

4.13.3. Amennyiben szükséges a szolgáltatási igény elbírálásához, a

Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb dokumen-

tumokat is be kell nyújtani. A Biztosító beszerezhet a szolgáltatási igény

elbírálásához szükséges további igazolásokat, okiratokat, nyilatkoza-

tokat is.

4.13.4. Baleseti halál esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az

általános és a közös feltételekben meghatározott dokumentumokon

kívül rendelkezésre kell bocsátani a halál baleseti eredetét bizonyító ira-

tokat (pl. baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés stb.).

4.13.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%)

esetén: az általános és a közös feltételekben meghatározott dokumen-

tumokon kívül, szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási

igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum fénymá-

solatát,

b) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges ira-

tokat,

c) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági

eljárás indult, a biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befejező

határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy megszün-

tető határozatot, illetve a jogerős bírósági határozatot).

4.13.6. A Biztosító az alábbi határidőkön belül teljesít:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások

alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító az 1.8. pontban

meghatározottak szerint

b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 15

napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 1 év letelte

után 15 napon belül.

4.13.7. Műtéti térítés szolgáltatása esetén: a szolgáltatási igény tel-

jesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott doku-

mentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:

a) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a

kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést, orvosi iga-

zolást,

b) a kórház által kiadott műtéti leírást,

c) a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl. rendőrsé-

gi határozat, jegyzőkönyv).

4.13.8. Csonttörésre és csontrepedésre vonatkozó szolgáltatás esetén:

a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben

meghatározott dokumentumokon kívül a Biztosító a kárigény

elbírálásához egyéb dokumentumokat is bekérhet, különösen a baleseti

eredetet és a csonttörést, csontrepedést bizonyító iratokat (pl. röntgen-

lelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve hatósági

határozat, jegyzőkönyv).

4.13.9. 28 napot meghaladó gyógytartam esetén: a szolgáltatási igény

teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott doku-

mentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:

a) a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolást,

b) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a

kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,

c) a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset közeleb-

bi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat (pl. a bale-

seti jegyzőkönyvet),

d) a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl.

rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).

4.13.10. Baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvő-

betegként kórházban történő gyógykezelés esetén: a szolgáltatási igény

teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott doku-

mentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:

SFO-07

a) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a

kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,

b) baleset esetén a baleset körülményeit tartalmazó dokumen-

tumokat (pl. rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).

4.13.11. Ruházati kár esetén: a tényleges kár mértékének megál-

lapítását lehetővé tevő adatokat.

44..1144.. aa BBiizzttoossííttóó mmeenntteessüüllééssee aa sszzoollggáállttaattáássii kköötteelleezzeettttsséégg aallóóll kköözzllééssii

ééss vváállttoozzáássbbeejjeelleenntté

éssii kköötteelleezzeettttsséégg mmeeggsséérrttééssee eesseettéénn

A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a

Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási

kötelezettség alól, ha az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő biz-

tosítási szerződés fennállásától a biztosítási esemény bekövetkezéséig

már legalább 5 év eltelt.

A biztosított köteles a szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímvál-

tozást, személyi adatainak és körülményeinek változásait 30 napon

belül a biztosítónak bejelenteni.

44..1155.. ttiittookkttaarrttáássii kköötteelleezzeettttsséégg aallóóllii ffeellmmeennttééss

4.15.1. A szerződés aláírásával a biztosított beleegyezik abba, hogy az

őt kezelő orvosok, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények a

Biztosító kérésére kockázatelbírálás és kárrendezés céljából információt

bocsássanak rendelkezésre, ennek érdekében a biztosított az őt kezelő

orvosokat, kórházakat és egyéb egészségügyi intézményeket felmenti

az orvosi titoktartási kötelezettség alól.

A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a

szerződés tartama és az elévülési idő alatt:

- a biztosított, a szerződő, a kedvezményezett személyi adatait

- a biztosítási összeget

- az egészségi állapottal összefüggő adatokat

- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét

- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szol-

gáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt

Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik. Az egészsé-

gi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és kárrendezés

céljából a Biztosító vezető orvosa és az ezen tevékenységet a Biztosító

részére végző orvosok is, valamint a viszontBiztosító megkaphatják.

44..1166..

éérrtteellmmeezzéésseekk,, ffooggaallmmaakk,, mmeegghhaattáárroozzáássookk

44..1166..11.. aa bbaalleesseett ffooggaallmmaa

4.16.1.1. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek

szempontjából a

bbaalleesseett

olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai

és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a

kockázatviselés tartama alatt éri.

4.16.1.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek

szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a biztosított akaratán

kívüli események is: a) vízbefúlás, b) villámcsapás, c) mérgező

gázok belélegzése.

4.16.1.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek

szerint - a fentiektől eltekintve -

nneemm mmiinnőőssüüll bbaallees

seettnneekk::

a) az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertőzés

még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki,

kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az

esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában

következett be,

d) az orvosi műtét következménye,

e) az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező

esemény,

f) a porckorongsérv és hasi sérv, kivéve, ha a porckorongsérv az

egyébként ép porckorongot kívülről illetve ha a hasi sérv az ép

hasfalat közvetlenül érő egyszeri, extrém, mechanikus behatás

következménye.

4.16.1.4. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkal-

mazásában

kköözzlleekkeeddééssii bbaalleesseettnneekk

minősül a biztosítottat ért baleset

abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként

vagy utasaként, mint közlekedésben résztvevő szenved balesetet.

NNeemm

mmiinnőőssüüll kköözzlleekkeeddééssii bbaalleesseettnneekk::

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében sem-

milyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy

gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű vezetőjét, utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű

vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggés-

ben következett be.

44..1166..22.. aa kkóórrhhá

ázz,, aa mműűttéétt ééss aa mműűttééttii lliissttaa ffooggaallmmaa

4.16.2.1 Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szem-

pontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet

által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely

állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen kiegészítő biztosítás

szempontjából nem minősülnek kórháznak - még abban az esetben

sem, ha azokban kórházi fekvőbetegellátást végeznek - a szanatóri-

umok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek

gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai, "krónikus" intézetek, szociális

otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, illetve kórházak

fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, feltéve, hogy a biztosított az

osztály jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.

4.16.2.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkal-

mazásában műtétnek tekintendő az orvosi beavatkozásoknak az

orvosszakmai szabályok megtartásával kórházban történő elvégzése a

biztosítottnál.

4.16.2.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkal-

mazásában műtéti lista a "Műtétek térítési kategóriák szerinti csopor-

tosítása" című tételes lista (a továbbiakban: műtéti lista), amely az orvosi

beavatkozásoknak nemzetközi kódrendszerrel azonosított (WHO-kód)

felsorolása. A műtéti lista a Biztosító központi irodájában, valamint a

honlapján, igény esetén megtekinthető.

SFO-07

mműűttééttii ttéérrííttééss kkiivvoonnaattooss lliissttaa II..

aa KK&&HH BBiizzttoossííttóó ZZrrtt.. ootttthhoonnbbiizzttoossííttáássaaiitt kkiieeggéésszzííttőő

bbaalleesseettbbiizzttoossííttáássaaiihhoozz

1. A műtétek csoportba sorolása a műtéti listán található meg. A

műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója a 3. pont alatt

található meg.

2. A műtéti térítés biztosítás esetében a Biztosító térítése biztosítási

esemény bekövetkeztekor:

a) az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg

200%a,

b) a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%a,

c) a 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%a,

d) a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%a.

e) az 5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétnek minősül-

nek. Amennyiben a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet

hajtják végre, a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

3. A műtétek csoportba sorolásának kivonatos - néhány példán

keresztüli - tájékoztatója:

WWHHOO kkóódd MMűűttéétt mme

eggnneevveezzééssee

11.. ccssooppoorrtt

5814H Teljes térdprotézis beültetése

5815C Csípőprotézis fejének cseréje

50117 Koponyaüregi vérömleny eltávolítása

50201 Nyílt agykoponyasérülés ellátása

50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte

50340 Gerinctörésnél csontdarab kiemelése a gerincc-

satornából

52077 Belső hallójárat feltárása scala (hátsó koponyagödör)

felől

53240 Felső tüdőlebeny eltávolítása

53340 Hörgővarrat

53471 Rekeszizomvarrat

53742 Pitvari sérülés ellátása

58151 TEP, teljes csípőprotézis

22.. ccssooppoorrtt

5810H Gerinc belső rögzítése

51340 Szivárványhártya-előesés kimetszése

51360 Szivárványhártya-plasztika, varrat

51510 Idegen test eltávolítása mágnessel a szemből

51570 Üvegtestcsere

51630 Szemeltávolítás

52090 Kimetszés a közép, illetve a belsőfülben

53010 Gége egy részének eltávolítása

53152 Hangréstágító műtét külső feltárásból

53431 Mellkasfal egy darabjának eltávolítása

58101 Nyaki csigolya rögzítése (csont + lemez)

58145 Térd csontos beroppanás kiemelése, csontpótlás,

lemez

33.. ccssooppoorrtt

5792H Félcső lemezelés

50440 Idegátültetés

51150 Szem kötőhártyájának varrata

53932 Érsérülés ellátása folttal

54131 Lépeltávolítás

57902 Combnyakszegezés

57924 Csavarozás

58480 Combamputáció

44.. ccssooppoorrtt

50420 Idegvarrat

58240 Feszítőín-varrat a kézen

5790B Bőrön keresztül történő dróttűzés

51440 Szemlencse-eltávolítás

51470 Szemlencse-beültetés

51850 Külső hallójárat képzése vagy helyreállítása

51950 Dobhártya plasztikája

52130 Orr eltávolítása

53150 Hangréstágító műtét gégetükrözéssel

57723 Arccsonttörés ellátása (minilemez, csavar, T lemez)

57890 Végtaghosszabbítás a felkaron

57903 Fedett combnyak csavarozása

58096 Ízület ideiglenes áttűzése

58130 Külbokaszalag varrat

58177 Kéztőcsontprotézis beültetése

58330 Izom-, ínkiirtás

58400 Kézujjamputáció

55.. ccssooppoorrtt -- nneemm ttéérríítteetttt mműűttéét

teekk

52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel

52310 Fog sebészi eltávolítása

57880 Belső fémrögzítés eltávolítása (szeg, lemez stb.)

58900 Bőrvarrat

81050 Idegentest-eltávolítás gégetükrözéssel

81230 Gyomormosás

88912 Helyi infiltrációs érzéstelenítés

8362G Velőűr felfúrás

82090 Ficam zárt helyretétele

83304 Külső rögzítés eltávolítása

84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás

81040 Idegen test eltávolítása orrtükrözéssel

88050 Vérátömlesztés

16970 Arthroscopia

SFO-07

A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003.

évi LX. törvény (Bit.) 2010. április 1-jei hatályú

módosítása kötelezően előírja, hogy a biztosító a biz-

tosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni,

hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen

károkat és költségeket milyen okiratok bemutatása

ellenében térít.

A K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) a törvény által

előírt kötelezettségének eleget téve a K&H start fészek

otthonbiztosítások szerződési feltételeit az alábbi ren-

delkezésekkel egészíti ki.

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg

megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okira-

tokat, dokumentumokat kérheti be:

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

érvényes: 2010. április 1-jétől

K&H start fészek otthonbiztosítás

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

K&H start fészek otthonbiztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

káresemény bekövetkezésekor

minden esetben

A Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő

nyomtatvány

tulajdoni lap, banki engedményező nyilatkozat

építési tervdokumentáció és engedély

árajánlat, költségvetés

a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumentumok, beszerzési számla,

adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés

fényképek, tanú nyilatkozat

a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás

hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)

vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

ÁFA nyilatkozat

Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás

felvételéről

bizományosi szerződések

érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv

lakhatósági igazolás

őrnapló, őrutasítás

eredeti jótállási jegy

használati utasítás

szervizjegyek

hagyatékátadó végzés

a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény

tűzkárok esetén

tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági iga-

zolás

árvízkárok esetén illetékes vízügyi hatóság igazolása

vihar- és jégveréskárok esetén meteorológiai intézet igazolása

villámcsapáskárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

szakvélemény szerviztől

földrengéskárok esetén

szeizmológiai intézet igazolása

bányatérkép

betöréses lopás- és rablás-

károk, illetve épületrongálási

károk esetén

rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat betekintési hozzájárulás, védel-

mi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési

tanúsítvány)

K&H start fészek otthonbiztosítás

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

K&H start fészek otthonbiztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

bankkártya letiltás esetén

(elvesztés, ellopás miatt)

az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról

személyi okmányok pótlása

esetén

igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről

fagyasztott élelmiszerek

megromlása esetén

illetékes áramszolgáltató igazolása az áramkimaradás tényéről és időtartamáról

háztartási elektromos beren-

dezések garancia időn túli

javítása esetén

érvényesített garancia levél

törzskönyvezett kutyák kárai

esetén

eb-oltási lap, törzskönyv

orvosi dokumentáció

tetőbeázás-kár esetén előzménykár esetén az előző javítás igazolása

ideiglenes lakás igénybevétele

esetén

ideiglenes lakás bérleti szerződése

elmaradt lakbér esetén bérleti szerződés

baleseti károk esetén

baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi

leírás, illetve lelet

hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv

baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti

anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve

jegyzőkönyv

a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési

bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg

baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve

jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat

fekvőbetegként kórházi gyógykezelés vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a

kórház által kiadott műtéti leírás, orvosi dokumentumok

csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés,

illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv

28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás

a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának

megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset

körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv

ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő, eredeti számlák

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a

Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumen-

tumokat is benyújtani a biztosítási esemény

bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás

mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai

szerint, annak érdekében, hogy követelését

érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H start fészek otthonbiztosítások

szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglal-

takkal együtt érvényes.

11.. sszzáámmúú mmeelllléékklleett

védelmi előírások betöréses lopáshoz

jjeelleenn vvééddeellmmii eellőőíírráássookk sszzeemmppoonnttjjáábbóóll

bbiizzttoonnssáággii zzáárr::

a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két-

tollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a

variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minő-

sített lamellás zár, a henger vagy mágneszáras, illetve minden olyan zár,

mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. A lakat nem minősül

biztonsági zárnak.

mmiinniimmáálliiss mmeecchhaanniikkaaii vvééddeelleemm

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai,

padozatai, födémszerkezetei és az ajtók, ajtószerkezetek az alábbi

követelményeket kielégítik:

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

- az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es,

hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű.

rréésszzlleeggeess

mmeecchhaanniikkaaii vvééddeelleemm

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födém-

szerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek

megfelelnek:

- a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok,

portálok stb.) minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm

átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más

mechanikai szerkezettel, illetve MABISZ minősítésű biztonsági

üveggel) védettek,

- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazóköröm-

mel erősítendő, a minimális beépítési mélység 100 mm 15 cm-es

hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű,

kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl.

belső leereszthető biztonsági rács),

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy

egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell

erősíteni,

- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés,

reteszhúzás ellen védettek,

- a zárást minimum kettő darab biztonsági zár, vagy egy darab, de

több ponton (minimum 4) záródó zár végzi,

- az ajtó minimum 3 dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem

befolyásolhatja,

- a zár nyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak,

- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 5 mm-en belül legyen,

- bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémle-

mezzel meg kell erősíteni,

- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es,

hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen.

tteelljjeesskköörrűű mmeecchhaanniikkaaii vvééddeelleemm

Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldal-

ról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek,

padozatok, nyílászárók határolják.

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete

minimum 100-300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél

(vagy ezzel egyenértékű) ráccsal védettek,

- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazóköröm-

mel erősítendő, a minimális beépítési mélység 150 mm, a 38 cm-es,

hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű,

kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl.

belső leereszthető biztonsági rács),

- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy

egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell

erősíteni,

- az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet (faanyag

esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen),

- az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

- az ajtó minimum három dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4),

- a zárást minimum kettő db biztonsági zár, vagy egy darab, de

több ponton (minimum 4) záródó zár végzi.

- a zárszerkezetet fúrás, a henger zárat törés ellen védeni kell,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem

befolyásolhatja,

- a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell

zárniuk,

- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es,

hagyományos kisméretű, tömör téglafallal azonos értékűnek kell

lennie.

mmiinniimmáálliiss eelle

ekkttrroonniikkaaii jjeellzzőőrreennddsszzeerr

Minimális az elektronikai jelző rendszer, ha térvédelem, személyvédelem

nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő

nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen,

és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védel-

mi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható

kivitelű, szabotázs védett, min. 1 mm-es lágyacélból - vagy azzal

egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza mini-

mum 1,5 mm-es lágyacél, vagy ezzel egyenértékű mechanikai

szilárdságú anyag legyen és eltávolítása illetve megbontása

esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi

jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie

kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a jelzőáramkör megszakadást a rendszernek jeleznie kell,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszünte után

1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve

kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel

lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást követően

ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tár-

gyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól

olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak

segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél

legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel ren-

SFO-07

delkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó

kéthangú jelzéssel,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-

mentes energia forrás, elektromos hálózat és akkumulátor biz-

tosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig

maradjon üzemképes,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén

automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés

legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább

egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gon-

doskodni kell,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül

vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.

rréésszzlleeggeess eelleekkttrroonniikkaaii jjeellzzőőrreennddsszzeerr

Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem,

tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és

csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha

kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus

úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei árnyékban

vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek

nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem). (Pl. a bejárati ajtót

TV kamerával figyelik, ám a hálószoba ajtaja már nem látható a

képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a hálószoba így

észrevételenül megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak

részleges.)

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és

a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi

körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsol-

hatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható

kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy

azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kód-

kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő

áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a

védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további

részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők,

kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes

rendszerrel együtt - az üzemeltető vagy a szerviz által - kikapc-

solható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kód-

kapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi

jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie

kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is

- a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve

tárolnia kell,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a

rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a

rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy

optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, ameny-

nyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akku-

mulátorosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tár-

gyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól

olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak

segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-

3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag

az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsol-

hatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismétel-

ten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél

lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai

védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 deci-

belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan

200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás

mentes energia forrási elektromos hálózat és akkumulátor biz-

tosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell

működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén

automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés

legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább

egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyitás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül

vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.

tteelljjees

s kköörrűű eelleekkttrroonniikkaaii jjeellzzőőrreennddsszzeerr

A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotó elemei az alábbi védelmi

körök: felületvédelem, térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem

(támadásjelzés).

Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme tel-

jes körű.

teljes körű felületvédelem:

Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli

az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es

tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat,

födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

teljes körű térvédelem:

Teljes körű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak

környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

teljes körű tárgyvédelem:

Teljes körű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncél-

szekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.

teljes körű személyvédelem:

Teljes körű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadás-

nak kitett személyre kiterjed.

SFO-07

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és

a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi

körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsol-

hatók, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható

kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy

azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kód-

kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő

áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a

védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további

részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésére ki

nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolható

jelzővonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,

- az üzembehelyezés csak teljes működőképesség és riasztás-

mentes állapotban legyen lehetséges,

- élesben kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi

jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie

kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is

- a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve

tárolnia kell,

- - a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a

rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a

rendszer jelezze (riasztania kell),

- a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezést

gyártók, szerelők vagy karbantartók végezhetik,

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy

optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik

készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tár-

gyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól

olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak

segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után

1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve

kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel

lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően

ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél

burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelem-

mel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, vál-

takozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan

200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás

mentes energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biz-

tosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell

működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén

automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés

legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább

egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyílásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett

vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell

vezetni.

SFO-07

K&H Biztosító Zrt. K&H start fészek otthonbiztosításának szerződési feltételei

Facebook

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Hasznos linkek