Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H fészek társasház-biztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2018.05.25.

K&H fészek társasház-biztosítás
érvényes: 2018.05.25-tól
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
2
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
3
K&H fészek társasház-biztosítás
ügyfél-tájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H Biz-
tosító Zrt. K&H fészek társasház-biztosítását, amely
a társasházi közös vagy lakásszövetkezeti tulaj-
donba tartozó épületekre, építményekre és ingósá-
gokra, illetve a külön tulajdonba tarto épületré-
szekre nyújt kártérítési fedezetet az alábbiakban fel-
sorolt kockázatok ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító)
1992. február 19-jén alakult meg Budapesten. Bizto-
sítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi cso-
portjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyaror-
szágon biztosítási tevékenységet végez.
Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársa-
ság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos:
KBC Insurance NV 100%-ban.
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör-
vény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban
Bit.), és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvény-
könyvről (a továbbiakban Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995.
évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osz-
talékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék ér-
tékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biz-
tosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí-
men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal-
mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájé-
koztató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A biztosítás megköthető ALAP fedezetre és
BŐVÍTETT fedezetre.
A társasház-biztosítási szerződés ALAP vagyonbiz-
tosítási fedezete a lakóépület(ek), melléképület(ek)
és építmény(ek) közös tulajdonba tartozó részeiben,
valamint a közös tulajdonba tartozó ingóságok va-
gyontárgyaiban bekövetkezett biztosítási esemé-
nyekre terjed ki.
BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet esetén a biz-
tosítás kiterjed az ALAP fedezetben biztosított va-
gyontárgyakon túl a külön tulajdonba tartozó épület-
részekre is.
Közös tulajdonba tartozónak minősülnek a társas-
házi alapító okirat szerint osztatlan közös tulajdonba
tartozó vagy a külön tulajdonként meg nem határo-
zott, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képező:
épületrészek, épületszerkezetek, tartozékok és
szerelvények;
a közös használatra szolgáló helyiségek;
a közös tulajdon részét képeközponti beren-
dezések;
építmények;
melléképületek.
Külön tulajdon a társasházi alapító okiratban külön
tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára
szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei
(albetétek), illetve a szövetkezeti alapszabály sze-
rint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületré-
szei.
A külön tulajdonba tartozó vagyontárgyak
(albetétek) BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezetbe
1-11102-13
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
4
tartozó (az ALAP fedezetben nem biztosítható) ré-
szeinek biztosítási összege összesen legfeljebb az
ALAP vagyonbiztosítási fedezetben biztosított ösz-
szes albetét közös tulajdonba tarto részeinek
(épületek, építmények vagyoncsoportba tartozó)
biztosítási összegének 2/3-a lehet. Az egyes
albetétek között a biztosítási összeg a lakott terület
arányában oszlik meg.
Közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosí-
tott közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásá-
ban szereplő ingóságok.
Közös tulajdonú ingóságok tekintetében a biztosí-
tási fedezet
100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási
összeg esetén az épület biztosítási összege 5%-
ának megfelelő összeghatárig,
100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási ösz-
szeg esetén az épület biztosítási összege 2%-
ának megfelelő összeghatárig, de minimum 5
millió Ft-ig terjed.
mire nem terjed ki a biztosítás?
A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vá-
lyog, illetve agyag falazatú épületekre, építmé-
nyekre, valamint azokra az épület- és építmény-
részekre, amelyek anyaga fa, döngölt föld, vá-
lyog vagy agyag.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H fészek tár-
sasház-biztosítás szerződési feltételeit, amely
részletesen felsorolja azokat az eseményeket
(kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem
terjed ki a biztosítás.
A Biztosító nem téríti meg - például
környezetszennyezéssel, vagy
hatósági rendelkezésekkel összefüggésben
keletkezett károkat;
a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot
vagy egyéb büntető jellegű költségeket;
a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés
alapján térülő károkat;
befejezetlen beruházásokban vagy kivitele-
zés alatt álló épületekben bekövetkezett káro-
kat;
idegen vagyontárgyak károsodását.
A kockázatviselés nem terjed ki azokra a ká-
rokra, amelyek
tervezési, építési hibával,
a karbantartás elmulasztásával összefüggés-
ben következtek be.
Közös ingóságok tekintetében nem biztosítha-
tók például az alábbi vagyontárgyak:
készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök;
kéziratok, tervek, adathordozón tárolt adatál-
lományok;
érmék, bélyegek;
képzőművészeti alkotások;
valódi szőrmék és kézi csomózású szőnye-
gek;
felelősségbiztosításra kötelezett (gép)jármű-
vek.
Nem térülnek továbbá a szabadban, illetve nem
lezárt helyiségben tárolt, illetve tartott ingósá-
gok kárai (kivéve szemetes kuka).
Fentieken túlmenően az egyes veszélynemekhez
tartozó kizárásokat és korlátozásokat a szerző-
dési feltételek részletesen tartalmazza.
A felelősségbiztosítás nem terjed ki például:
a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján térít-
hető károkra,
a szerződő partnernek okozott károkra,
a házi- és a vadállatok által okozott károkra,
a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen
is érvényesíthető igényekre,
a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
hatósági engedély nélkül való végzéséből
eredő károkra,
a környezet-szennyezési károkra,
a munkaadói felelősség körébe tartozó ká-
rokra.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítás?
Az alapbiztosítás egy (ALAP vagy VÍTETT) va-
gyonbiztosítási fedezetből és az ALAP felelősség-
biztosítási fedezetből áll. A kiegészítő biztosítások
az alapbiztosításhoz választhatók.
Az ALAP és BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet
az alábbi káreseményekre terjed ki: tűz, elektromos
tűz, robbanás, összeroppanás, közvetlen és közve-
tett villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz üt-
közése, légijármű ütközése, földrengés, földcsu-
szamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beom-
lása, vihar, a vihar által megrongált tetőzeten, kisza-
kított nyílászárón, ill. a vihar okozta falazati résen
keresztül a viharral együttjáró csapadék károko-
zása, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás, ve-
zetéktörés, idegen tárgyak rádőlése, a szerkezetileg
beépített és a nyílászárók üvegezésének, valamint
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
5
az ezeken lévő betörésvédő fólia törése és repe-
dése.
A BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet alapján ve-
zetéktörés esetén megtérítjük a nyitva felejtett víz-
csap miatt keletkezett károkat, a mosógép ürítő-
és/vagy összekötő csövének kiugrásából ereká-
rokat, valamint a károk elhárításához szükséges
épület bontási és helyreállítási költségeit, valamint
káreseményenként legfeljebb 6 folyóméterig a sérült
helyett beépített új csővezeték árát.
Az alap-felelősségbiztosítási (épülethasználói)
fedezet esetében a Biztosító megtéríti a harmadik
személynek okozott személysérüléses vagy dolgok-
ban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított
mint a biztosított épület tulajdonosa, használója,
építtetője, felújítója kártérítési kötelezettséggel tar-
tozik.
A vagyon- és felelősségbiztosítási alapfedezeteken
túlmenően a különböző kiegészítő kockázatokat a
Társasház vagy Lakásszövetkezet határozza meg,
így a biztosítási szerződés által nyújtott szolgáltatá-
sok köre a kívánt módon szélesre vagy szűkebbre
szabható.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
A Társasház vagy Lakásszövetkezet választása
alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a fedezet:
betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás-
sal
Biztosíthatók a közös tulajdonú ingóságok alapbiz-
tosításban is biztosított vagyontárgyai, a szerződési
feltételekben meghatározott kártérítési limitekig.
Meghatározott feltételek teljesülése esetén a közös
tulajdonba tartozó kültéri központi antenna berende-
zés is biztosítási fedezetben részesülhet.
ALAP fedezetre szóló vagyonbiztosítás esetében a
betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás kizá-
rólag a közös tulajdonon belül elhelyezett biztosított
vagyontárgyakra nyújt fedezetet;
BŐVÍTETT fedezetre szóló vagyonbiztosítás esetén
a fedezet kiterjed:
a közös és/vagy külön tulajdonon belül elhelye-
zett biztosított vagyontárgyakra,
vagyontárgyanként maximum 50 000 Ft összeg-
határig a zös tulajdohelyiségekben rendel-
tetésszerűen tárolt (külön tulajdonba tarozó) ke-
rékpárra, gyermekkocsira.
rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő bizto-
sításával
E kiegészítő biztosítás alapján megtérítjük
a betöréses lopás, rablás vagy annak kísérlete
során okozott járulékos rongálási károkat a biz-
tosítási összegen belül évente és káresemé-
nyenként legfeljebb az épület biztosítási össze-
gének 2%-áig;
a biztosítási összegen belül évente összességé-
ben az épület biztosítási összegének 0,2%-áig,
káreseményenként legfeljebb 200 000 Ft-ig:
- a kaputelefonok, elektromos kapuk,
- liftek, felvonók (kivéve az esztétikai rongálá-
sokat),
- bejárati kapuk,
- BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet ese-
tén a lakások bejárati ajtajának,
- építmények (rögzített lámpatestek, padok,
játszótéri gyerekjátékok),
- szemetes kukák,
- kerti dísznövények,
- belső falazat,
- az antenna-, az erősítő- és a televíziós ká-
belrendszer, a riasztórendszer, az elektro-
mos kapumozgató szerkezetek rongálási
káraiból eredő közvetlen költségeket.
különleges üvegek kiegészítő biztosításával
Biztosíthatók a közös tulajdonú és egyben a közös
tulajdonon belül elhelyezett különleges üvegezések.
tetőbeázási károk kiegészítő biztosításával
A kiegészítő biztosítás alapján megtérítjük a lapos-
és magastetőszerkezet, valamint a függőleges pa-
nelhézagok szigetelési problémáiból eredő, csapa-
dék okozta
ALAP fedezet esetén a zös tulajdonú épületré-
szekben keletkezett;
BŐVÍTETT fedezet esetén a közös és/vagy külön
tulajdonú épületrészekben keletkezett beázási
károkat.
felvonó kiegészítő biztosításával
A felvonóban (például) anyag-, tervezési vagy kivi-
telezési hiba, alkatrész kilazulása, hibás beállítás,
szándékos rongálás, a kezelő hibája, ügyetlensége,
gondatlansága, rövidzárlat, külső mechanikus hatá-
sok miatt bekövetkezett kárt felvonónként és kár-
eseményenként maximum 500 000 Ft-ig, összesen
évente maximum 2 000 000 Ft-ig megtérítjük.
bővített kiegészítő felelősségbiztosítással
A BŐVÍTETT felelősségbiztosítás alapján megtérül-
nek azok az épülethasználói minőségben okozott
tűz, robbanás és vezetéktörés keresztfelelősségi
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
6
károk is, amelyek miatt a tulajdonostársi, lakásszö-
vetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség
tagja(i), valamint a tulajdonostársi, lakásszövetke-
zeti közösség, illetőleg lakóközösség egymással
szemben kártérítési igényt érvényesítenek.
A BŐVÍTETT felelősségbiztosítás kizárólag
BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezethez köthető.
társasházi közös képviselők és társasházkeze-
lők, lakásszövetkezeti tisztségviselők kiegé-
szítő felelősségbiztosításával
E kiegészítő felelősségbiztosítás alapján a Biztosító
megtéríti azokat a károkat, amelyeket a társasház
közös képviselője vagy társasházkezelője, illetőleg
a lakásszövetkezet igazgatóságának tagja, elnöke
vagy ügyvezető elnöke a társasház, illetőleg a lakás-
szövetkezet vagyonában, illetve a tulajdonostársak,
vagy a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdo-
nosok vagyonában és életében vagy egészségében
okozott azáltal, hogy a tevékenységének szabályait
vétkes módon megszegte.
kiegészítő balesetbiztosítással
Amely a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközös-
ség tagjainak a társasházban, lakásszövetkezetben
bekövetkezett baleset miatti halála, rokkantsága,
múlékony munkaképtelensége és ruházati kárai
esetére nyújt a szerződési feltételekben meghatáro-
zott összegű térítést. A Biztosító a biztosítási idősza-
kon belül lakásonként maximum 2 káreseményre
szolgáltat.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási
ajánlat aláírását követő nap nulla órakor lép ha-
tályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek meg-
állapodhatnak.
A Biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási
eseményekre a szerződéskötés napjától számí-
tott 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási
idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, föld-
rengés, vihar biztosítási események miatt bekö-
vetkezett károkra a biztosítási szerződés ha-
tályba lépése esetén sem terjed ki.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra
köthető.
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló
minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjá-
nak első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bank-
kártyával), csoportos beszedési megbízással, banki
átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízáson
(postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves
(egy összegben egész évre előre történő fizetéssel),
féléves, negyedéves és havi.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága
a biztosítási szerződés évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díjrészlet tekin-
tetében a kötvényben (fedezetet igazoló dokumen-
tumban) és a díjesedékességi értesítőben foglalt díj-
esedékességi határidőig halasztásban állapodnak
meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
közös megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy fel-
mondással. Határozatlan tartamú szerződés a bizto-
sítási időszak végére bármikor felmondható, de a
felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a bizto-
sítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító
székhelyére.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosí-
tási összeg módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szer-
ződő által meghatározott vagyonbiztosítási össze-
geket a Biztosító a biztosítási évfordulót megelő-
zően a következő biztosítási időszakra automatiku-
san (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) inde-
xálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a
bázis index) a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) ál-
tal az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára
közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számí-
tott lakásjavítási, -karbantartási árindex (épületek,
építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói ár-
index (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biz-
tosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott index).
Így a módosított (az új biztosítási időszakra érvé-
nyes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási ösz-
szeg és az alkalmazott index szorzata.
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év fo-
lyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási ösz-
szeg módosítását. A biztosítási összegek változását
a biztosítási díj arányosan követi.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
7
milyen adatok változását kell bejelenteni?
A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szem-
pontjából minden lényeges körülményt köteles írás-
ban közölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfel-
jebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változásje-
lentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár-
mely adatában (amely adatokat a szerződő az aján-
laton, vagy annak bármely mellékletén közölt) válto-
zás történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki se-
gít elintézni a szükséges módosítások elvégzését.
Mely adatok ezek? Pl.: név, cím, tulajdon, tulajdo-
nostársak személye vagy tulajdoni aránya, biztosí-
tási összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül
központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezé-
sünkre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a
biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor
lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön
vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn
(egyes esetekben meghatározott feltételek mellett)
az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában:
a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság
és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő,
ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, vala-
mint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt
szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bíró-
sági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró köz-
jegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóha-
tóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nem-
zetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal,
alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és In-
formációszabadság Hatóság, Titkosszolgálat, vi-
szontbiztosító, átvevő biztosító, kárrendezési meg-
bízott, kiszervezett tevékenységet végző magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és
külföldi Pénzügyi Információs Egység. Nem jelenti a
biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye
vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a
jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el-
végzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkoelvi és
gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, vala-
mint az adatkezelési tájékoztató elnevezésű nyom-
tatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés
részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, vja biztosításközvetítőjét,
akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló
dokumentumon) található meg!
Káreseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefon-
számon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon
belül be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelős-
ségbiztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül
kell bejelenteni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a káresemény időpontját, okát, és rövid leírását,
a káresemény helyét,
a károsodott vagyontárgyak megnevezését,
a károsodás mértékét (megállapított, vagy be-
csült érték),
a kárrendezésben közreműködő személy, szer-
vezet nevét, elérhetőségét.
speciális teendők adott káresemények bekövet-
kezésekor
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzol-
tóságnak is. Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell
jelenteni a rendőrségnek is. A baleseti károk beje-
lentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A biztosítónak nincs kárkifizetési kötelezett-
sége, ha nem biztosított káresemény történt, ha
a károkozás engedélyhez kötött tevékenység en-
gedély nélküli végzése során és ezzel okozati
összefüggésben történt, ha a kár a Biztosított-
nak, illetve Szerződőnek ittas vagy kábító hatású
szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati
összefüggésben keletkezett, vagy a Biztosított,
illetve a Szerződő írásbeli figyelmeztetés elle-
nére sem tette meg a szükséges intézkedéseket
a kármegelőzés érdekében. A biztosító mentesü-
lését eredményezheti a közlési kötelezettség, il-
letőleg a változás-bejelentési kötelezettség meg-
sértése is.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
8
A tételes mentesülési okokat és a kizárásokat a
biztosítás feltételei tartalmazzák. Mentesül to-
vábbá a biztosító, ha a kárt jogellenesen a Bizto-
sított, illetve Szerződő vagy hozzátartozója,
avagy a biztosított vezető munkakört vagy a biz-
tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk,
vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, mun-
kavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy sú-
lyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelő-
zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése
esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szük-
séges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon
belül fizeti ki.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől füg-
gően téríti meg. Amennyiben az adott vagyontár-
gyat, vagyoncsoportot illetően alulbiztosítottság áll
fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényle-
ges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási ösz-
szeg -, akkor a kár olyan arányban téríthető, mint
amilyen arány fennáll a biztosítási összeg és a tény-
leges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási ösz-
szeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizs-
gálja az alulbiztosítottságot. A maradványérték a
biztosítási összegből levonásra kerül.
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a
reális helyreállítási költségen téríti meg; ha azon-
ban az elhasználódottság mértéke 75%-ot meg-
haladó, a helyreállítási költségből az értékemel-
kedés levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege
nem éri el a vagyontárgy értékének 25%-át!).
A nem javítható károk újraépítési értéken térül-
nek; ha azonban az elhasználódottság mértéke
75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos érté-
ken.
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat
részleges vagy teljes kárát a reális helyreállítási
költségen; ha az elhasználódottság mértéke az
50%-ot meghaladja, káridőponti valóságos érté-
ken téríti a Biztosító.
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javí-
tási költség erejéig térítjük; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó,
a javítási költségből az értékemelkedés levo-
násra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el
a vagyontárgy értékének 25%-át!).
Nem javítható károk esetében újrabeszerzési ér-
téken térítünk, ha azonban az elhasználódottság
mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valósá-
gos értéken.
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen
felmerülő indokolt és igazolt költségeket (oltás,
mentés, bontás és kiürítés, elszállítás, ideiglenes
fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költsé-
gek, rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideig-
lenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összes-
ségében a biztosítási összegen belül az épület
biztosítási összegének
- ALAP fedezet esetében: 1%-áig;
- BŐVÍTETT fedezet esetében: 2%-áig térít-
jük meg.
A 10 000 Ft-ot el nem érő károkat a biztosított maga
viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk
viszont teljes összeggel térülnek.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat il-
leti. Felelősségbiztosítás alapján a kártérítésből a
Biztosító nem von önrészesedést.
Társasházi közös képviselők és társasházkezelők,
lakásszövetkezeti tisztségviselők kiegészítő felelős-
ségbiztosítása esetében a 20 000 Ft-ot el nem érő
károkat a biztosított maga viseli, az önrészesedés
mértékét meghaladó károk viszont teljes összeggel
térülnek.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondat-
lan magatartása esetén a Biztosító a károsultnak
kifizetett összeg visszafizetését követelheti a
biztosítottól.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szol-
gáltatása a szerződési feltételekben meghatározott
balesetbiztosítási összeg. Baleseti károknál az ön-
részesedés nem kerül levonásra.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be-
jelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328
9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
9
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin-
tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese-
tén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékeny-
ségén kívül eső célok érdekében eljáró természetes
személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím:
1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36
80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fo-
gyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosí-
tási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso-
latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fo-
gyasztó álláspontját alátámasz bizonyítékaival a
Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisz-
tina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf. 172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail:
ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdeményez-
heti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társa-
ság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szer-
vezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton
érvényesíthetik.
felügyeleti szerv
Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt.
39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító
belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha-
tósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor
22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:
ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerző-
dési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan
tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési fel-
tételekben foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további
hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meg-
határozásokat olvashat.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
fax: (+36 1) 328 9000
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
A K&H Biztosító Zrt.
K&H fészek társasház-biztosításának szerződési feltételei
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) kötelezettséget
vállal arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét
követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szer-
ződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított
azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) és a jelen feltételek alapján kockázatviselése kiter-
jed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egy-
máshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerző-
désben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar
jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Az e pontban szereplő általános feltételek azokat a rendelkezé-
seket tartalmazzák, amelyek a K&H fészek társasház-biztosítási
szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben azonban az
egyéb pontokban leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban
az azokban meghatározottak az érvényesek.
Jelen szerződés keretében a társasházakról szóló 2003. évi
CXXXIII. tv értelmében társasháznak minősül, ha épületingatla-
non az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott,
legalább két önállakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyi-
ség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára
szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a
továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, to-
vábbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész,
épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg
lakás - különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás - a tulajdo-
nostársak közös tulajdonába kerül.
Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (ál-
lékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész,
épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tar-
tozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás cél-
jára szolgáló helyiségen belül van.
Jelen szerződés keretében a lakásszövetkezetekről szóló 2004.
évi CXV.tv értelmében lakásszövetkezet a lakóépületek építé-
sére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet.
A lakásszövetkezetben (a lakóépületek építésére és fenntartá-
sára létrejött gazdálkodó szervezet) a lakások a tagok, a nem tag
tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.
Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó
földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra
szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a ház-
felügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját
szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és va-
gyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.
Nyugdíjasházi szövetkezet esetében a lakások a szövetkezet tu-
lajdonában állnak, a tagot a lakás állandó használatának joga il-
leti meg.
1.1. a Szerződő (Biztosított)
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben
(fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett:
- az általa viselt közös név alatt a társasház tulaj-
donostársainak közössége (továbbiakban: kö-
zösség),
- a társasház tulajdonostársai,
- a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
neve szerint meghatározott lakás-szövetkezet,
- a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdono-
sok
(a továbbiakban: biztosított).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy
személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el-
kerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy
javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötele-
zettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá
intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szer-
ződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben be-
következett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí-
tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a
belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés-
sel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettsé-
gek összessége a Biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszak-
ban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemle-
gesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szer-
ződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosí-
tási díjat is - megtéríteni.
1.1.4. A szerződő, illetve biztosított az ajánlat átadásával
egy időben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden
olyan lényeges körülményt a biztosító tudomására hozni, ame-
lyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség). A köz-
lési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre
vagy adatra, amelyre a biztosító az ajánlaton vagy mellékletei-
ben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A
biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő
válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségé-
nek eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma-
gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A Szer-
ződő, illetve Biztosított köteles emellett változásjelentési kötele-
zettségének is eleget tenni az 1.10. pontban részletezettek sze-
rint.
1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj
halasztott fizetésében, a további díjrészletek fize-
tése
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szer-
ződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet iga-
zoló dokumentumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az aján-
latra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatko-
zik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás
birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díj-
szabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a
szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biz-
tosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a
kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
11
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot ki-
állítani.
1.2.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerző
ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum
szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltéré-
sekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő
figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a fel-
hívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően
jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő,
aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve
van.
1.2.6. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatá-
rozott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a bizto-
sító annak átadásától számított 15 napon belül visszautasítja. Az
ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvé-
nyesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját kö-
vető nap 0:00 órája.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövet-
kezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja
vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kife-
jezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a
kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat
elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre
a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt
ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földren-
gés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a
biztosítási szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
A biztosító eltekint a várakozási időtől, amennyiben a biztosítás
egy korábbi (már nem terjesztett) módozatú K&H biztosítási szer-
ződés új módozatra történő átdolgozása eredményeként jött létre.
1.2.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasz-
tásban állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében.
E megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékessé-
gét a biztosító által kiállított és a biztosítottnak megküldött köt-
vény (fedezetet igazoló dokumentum) és díjesedékességi érte-
sítő tartalmazza.
1.2.8. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak
az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési
gyakoriság - a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) megjelöl-
tek szerint - éves, féléves, negyedéves vagy havi lehet.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási
kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és annak mellékletei
tartalmazzák.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelke-
zést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfi-
zetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénzátutalási megbízáson.
A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződés-
szám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti
befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak össze-
gét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási
megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján
teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizá-
róan igazolja.
1.2.9. Ha a szerződő ajrészletet az esedékességkor nem
fizeti meg, úgy a részletfizetési kedvezményt elveszíti és az
egész biztosítási évre járó díj egy összegben esedékessé válik.
1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya
1.3.1. A szerződő (biztosított) és a biztosító (továbbiakban
együtt: felek) megállapodnak, hogy a szerződés határozatlan tar-
tamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási
évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának
első napja.
1.3.2. A biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett,
illetve a Magyarország területén okozott károkat a K&H fészek
társasház-biztosítás feltételeinek különböző pontjaiban foglalt
korlátozások figyelembevételével téríti meg.
1.4. a szerződés megszűnése
Rendes felmondás: A határozatlan időre kötött szerződést a felek
írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási
idővel felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik
félhez határidőben megérkezik.
1.4.1. A felek a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhat-
ják (tartamzáradék).
A megállapított időtartam eltelte előtt a szerződés megszünteté-
sére kizárólag a felek közös megegyezésével van lehetőség.
1.4.2. Díjnemfizetés:
Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító
díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére
vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc
napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen el-
teltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik
kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági
úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti be-
kezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése követ-
keztében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától szá-
mított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kocká-
zatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a
megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve,
hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A
biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biz-
tosítási időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Bizto-
sító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabá-
lyok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szer-
ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biz-
tosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad
fenn.
1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási
esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy
annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, il-
letve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A
biztosítót ilyen esetben az érdek megszűnésének illetőleg a biz-
tosítási esemény lehetetlenné válásának napjáig bezárólag szá-
mított díj illeti meg.
A biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a biz-
tosító részére be kell mutatni.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények
nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított va-
gyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a va-
gyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos
birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biz-
tosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
12
esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetem-
legesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra
is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudo-
másszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos
határidővel felmondhatja.
Totálkár esetén a biztosítottnak fizetendő kártérítési összegből
nem kerül levonásra a biztosítási időszak végéig esedékes be
nem fizetett díjrészlet! A biztosítás a totálkár bekövetkezésének
napjával megszűnik (a szerződés e nappal törlésre kerül). A biz-
tosító díjigényét is e napig bezárólag, napra számítva érvényesíti.
1.5. a biztosítási események, a biztosítási összeg, az
önrészesedés
1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2., 3., 4.
és 5. pontok (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.
1.5.2. A biztosítási összegeket és a biztosított által viselt
önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) és/vagy a 2., 3., 4. és 5. pontban (illetve ezek al-
pontjaiban) részletezett feltételek tartalmazzák.
1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vo-
natkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe ve-
szi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége továbbra is fennáll.
1.6. általános kizárások
1.6.1. A biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromág-
neses mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek su-
gárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés-
sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és
harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel
összefüggésben keletkezett károkat.
1.6.2. Nem téríti meg továbbá a biztosí
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb
büntető jellegű költségeket;
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján té-
rülő károkat;
- befejezetlen beruházásokban vagy kivitelezés alatt álló
épületekben bekövetkezett károkat;
- idegen vagyontárgyak károsodását.
1.6.3. Arsasház-biztosítási szerződési feltételek alap-
ján megkötött szerződések kockázatviselése a fentieken túl
nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
- tervezési, építési hibával,
- a karbantartás elmulasztásával
összefüggésben következtek be.
1.6.4. A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vályog,
illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint
azokra az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga fa,
döngölt föld, vályog vagy agyag.
1.7. a biztosító mentesülése
1.7.1. Mentesül a biztosító a szolgáltatás teljesítési kö-
telezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási ese-
ményt) jogellenesen
- a Szerződő vagy Biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzá-
tartozó: a Ptk. 8:1. § (1) 2. pont szerint),
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört
vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető
beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk
vagy szervük
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekin-
tetében a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szán-
dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti.
Ilyen esetekben a biztosítót a biztosítottal szemben vissza-
követelési jog illeti meg.
1.7.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak
különösen az alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység
engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati össze-
függésben történt;
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.7.1. pontban meghatáro-
zott személyeknek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy
kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen
okozati összefüggésben keletkezett;
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között
azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a
szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében
annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a
kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére
írásban is figyelmeztette;
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősí-
tette
1.7.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a
változásbejelentési kötelezettség (1.10. pont) megsértése
esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a
Szerződő vagy a Biztosított bizonyítják, hogy az elhallgatott
vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés
megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási
esemény bekövetkeztében.
1.8. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
1.8.1. A biztosított (szerződő) a káreseményt (biztosítási
eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a
tudomásra jutástól számított két munkanapon belül, illetve fele-
lősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (levél-
ben, faxon, e-mail-ben), vagy telefonon köteles bejelenteni a biz-
tosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és le-
hetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartal-
mának ellenőrzését.
1.8.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötele-
zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe-
tetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.8.3. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől
számított öt munkanapon belül (kivéve katasztrófa károk esetét)
a kárrendezést megkezdeni.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
13
1.8.4. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfel-
jebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott va-
gyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben
változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű
változtatás következtében a biztosító számára - szolgáltatási kö-
telezettsége elbírálása szempontjából - lényeges körülmények ki-
deríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.8.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított
ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított
intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem
használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket
azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárrendezési el-
járás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a
biztosító kérésére bemutatni.
1.8.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító hely-
színi vizsgálata során a biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen
készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján
történik.
1.8.7. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz-
tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, ame-
lyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a
szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így kü-
lönösen:
- javítási, helyreállítási számlát vagy árajánlatot, költségvetést,
törött üveg helyreállítási számláját,
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bi-
zonyító dokumentumokat,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat vagy a tűzol-
tóság hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzol-
tóság igazolását,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljá-
rás,
- betöréses lopás, rablás, illetve rongálás (vandalizmus) ese-
tén a rendőrségi feljelentést.
1.8.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a káro-
sultat terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A
független szakértő költségét a megbízó viseli.
1.8.9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárrende-
zési eljárás során a kárbejelentést követő 15 napon belül esedé-
kes. Ha a biztosított (felelősségi károk esetén a károsult) igazoló
okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számí-
tani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja:
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig,
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcso-
latban a biztosított ellen büntető eljárás indult.
Ilyen esetekben a biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem ter-
heli.
1.8.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen
kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a bizto-
sító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biz-
tosítási esemény következménye.
1.8.11. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás
újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat be-
nyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fény-
másolatban való megküldésével - a biztosított köteles a biztosítót
a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni.
E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben
vállalt kötelezettségének már eleget tett.
1.9. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.9.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése ér-
dekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást kö-
teles tanúsítani. Ezen követelmény alkalmazandó abban az eset-
ben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított
kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhíté-
sét célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelmé-
nyeket. A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a kár-
esemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányá-
ban az adott helyzetben általában elvárható magatartás követ-
kezménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szüksé-
ges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Bizto-
sítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre
1.9.2. A felek megállapodnak, hogy a Szerződő és Biztosí-
tott köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különö-
sen:
- Köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos kar-
bantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemké-
pes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes
hatósági és építészeti előírásokat betartani.
- Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a to-
vábbi károk keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a gazda gondosságán
túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határo-
zatok, szabványok az irányadók.
1.9.3. A Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését
követően haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,
mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrsé-
gen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontár-
gyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.9.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Szerződő és
Biztosított köteles az esetlegesen nem használt (nem működő)
vagy átmenetileg nem üzemeltetett vízvezeték- és fűtési rend-
szert (központi, padlófűtés, stb.), valamint a hozzájuk csatlakozó
berendezéseket a használat felfüggesztésének idejére, illetve a
működés megszüntetésének napján vízteleníteni az elfagyás,
csőtörés megelőzése érdekében.
1.9.5. A biztosíképviselője, illetve megbízottja útján jogo-
sult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának
ellenőrzésére.
1.10. a szerződés módosítása, változás-bejelentési kö-
telezettség
1.10.1. A szerződéskötés után a Szerződő és a Biztosított
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a biztosí-
tónak írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amely-
ről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
14
- minden olyan tényt, amely a biztosító kockázatviselésének
mértékét befolyásolja.
A biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
ténynek, körülménynek minősül a biztosítási tvény, ajánlat,
adatközlő, mellékletek bármely adata.
A Szerződő és Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-be-
jelentési kötelezettség alá esik.
1.10.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo-
mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-
tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős
növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti-
zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására,
vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra
annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem vála-
szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított har-
mincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a következményre
a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét fel-
hívta.
1.10.3. Különösen a következő lényeges körülmények vál-
tozásáról kell a biztosítót értesíteni:
- tulajdonváltozás
- ha a biztosított épület alapterülete megnő,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul,
vagy a már tező jellege megváltozik (helységeit bérbe adja),
- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
- ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot megha-
ladó mértékűltozás történt, ami a biztosítási szerződésben
szereplő biztosítási összeg (és ezáltal a biztosítási díj) módo-
sítását indokolja,
- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása,
amennyiben a Szerződő képviselője gazdálkodó szervezet.
1.10.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kö-
telezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat,
egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme-
lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia
kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A
közlési és változás bejelentési kötelezettség meg-szegése
esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra al-
kalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.10.5. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bár-
milyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifize-
tett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak beje-
lenteni.
1.11. egyéb rendelkezések
1.11.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg-
térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a kár-
okozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a
Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károko-
zóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájé-
koztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is
érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító
a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből
elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni. A Biztosított
minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak,
hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti
jogát érvényesíthesse.
1.11.2. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás, rablás,
valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a rendőrségi nyo-
mozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet
beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.11.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg-
térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a kár-
okozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
1.11.4. A szerződő felek a jognyilatkozataikat, beleértve a
biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat,
írásban kötelesek megtenni.
A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor
hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.11.5. A biztosított minden elvárható támogatást megadni
tartozik a biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt
megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.11.6. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentése-
ket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által
szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tar-
tama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.7. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt
évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési
időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.
1.12. személyes adatok kezelése, titoktartási kötele-
zettség
1.12.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a
biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a
szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a bizto-
sítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban
tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések
megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről
szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által
meghatározott egyéb cél lehet.
1.12.2. Az 1.12.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból
végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügy-
fél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga-
dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása
esetén részére nem nyújtható előny.
1.12.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél-
kül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötele-
zettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, ve-
zetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval
kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot-
tak.
1.12.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok keze-
léséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.)
meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1.12.1 pont-
ban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, ki-
zárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
1.12.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze-
mélynek, ha
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
15
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító
szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta-
tása keretében ismeri meg.
1.12.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal
és az ügyészséggel,
c) ntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során el-
járó bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to-
vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-
hajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá-
rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csőd- védelmi Szol-
gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 1.12.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz-
gatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit-
kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-
gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott
adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt-
vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást ve-
zető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar-
tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti
közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági
ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a
közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosí-
tási szerződési állomány tekintetében az erre irányuló
megállapodás rendelkezései szerint az átvevő biztosító-
val,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás
közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a
Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodá-
val, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalaní-
tási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárkép-
viselővel, továbbá a közúti közlekedési balesetével kap-
csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal-
esetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az
önrendelkezési joga alapján a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, to-
vábbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges
adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által tá-
masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei
minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma-
dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik
a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli
biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá-
ciószabadság Hatósággal
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a
káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló mi-
niszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és
bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo-
zott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá-
mogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-
megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv-
vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti-
káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása
alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy
személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza
az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy ap)–
s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok
fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél
és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo-
sító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
1.12.7. Az 1.12.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtar-
tásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adó-
ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg-
határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosí-
tási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör-
vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel
szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso-
lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intéz-
mény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal-
mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését,
a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
1.12.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító
által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA
szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről,
valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény)
alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában fog-
lalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adó-
hatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában fog-
lalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv.
43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül
ki.
1.12.9. A biztosító vagy a viszontbiztosí az 1.12.6. és
1.12.11. pontokban, az 1.12.5. pontban, az 1.12.6. 1.12.13.
pontokban és az 1.12.15. pontban meghatározott esetekben és
szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.12.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere-
tén kívül az 1.12.6. pontban meghatározott szervek alkalmazot-
taira is kiterjed.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
16
1.12.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton-
sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával
a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha-
ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra,
hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak-
tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó-
anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel
vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet-
ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény-
nyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir-
toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer ké-
szítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visz-
szaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény felje-
lentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával,
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lő-
fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn-
cselekménnyel
van összefüggésben.
1.12.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító
az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in-
tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott be-
jelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.12.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel-
mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet
esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irá-
nyító tagja részére történő átadása.
1.12.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvál-
lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé-
sének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak
minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás-
ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
1.12.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és
a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi-
szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szer-
vezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adat-
továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és
jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada-
tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel-
kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé-
ben meghatározott bármely módon biztosított.
1.12.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tag-
államba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb-
bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.12.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítha
meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhe-
lye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel-
ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az
megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti
megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég-
zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké-
ben történő adatátadás.
1.12.18. Az 1.12.17. pontban meghatározott adatok átadását
a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hi-
vatkozva nem tagadhatja meg.
1.12.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé-
lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a
1.12.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges
adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével
törölni kell.
1.12.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt
nem tájékoztathatja a 1.12.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.12.11.
pontja alapján végzett adattovábbításokról.
1.12.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adato-
kat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony
fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti,
ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog-
viszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.12.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biz-
tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,
ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat-
ban igény érvényesíthető.
1.12.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni min-
den olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerző-
déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése eseté-
ben az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez
az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek
kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
1.12.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap-
csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo-
natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.12.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok
tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto-
sítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdeké-
ben a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt köte-
lezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak
és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződések-
kel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megke-
reséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és
a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatko-
zásában.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
17
1.13. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000
- telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre
küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. cí-
men.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érde-
kében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti
Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail:
ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kezdemé-
nyezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alá-
támasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Bu-
dapest, Krisztina krt. 39, levelezési m: 1525 Budapest BKKP Pf.
172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az egyéni
vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi
személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bí-
rósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39.,levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvé-
delmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és In-
formációszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsé-
bet fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:
ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
2. a vagyonbiztosítás feltételei
A biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított
módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biz-
tosítási események a kockázatviselés helyén levő, biztosított va-
gyontárgyakban okoztak.
A kockázatviselés helye:
- a társasház, lakásszövetkezet kötvényben (fedezetet igazoló
dokumentumban) feltüntetett címe,
- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-nyilván-
tartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett társas-
házi, lakásszövetkezeti ingatlan.
2.1. alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak
A biztosítható vagyontárgyak köre:
- ALAP fedezet esetén:
az épületek, építmények vagyoncsoport közös tulajdonba tar-
tozó vagyontárgyai (2.1.1.1.), valamint a felek erre vonatkozó
megállapodása alapján - az ingóságok vagyoncsoport közös
tulajdonba tartozó vagyontárgyai (2.1.2.1.);
- BŐVÍTETT fedezet esetén:
az ALAP fedezetbe tartozó, valamint az épületek, építmények
vagyoncsoport külön tulajdonba tartozó (2.1.1.2.) vagyontár-
gyai
2.1.1. épületek, építmények vagyoncsoport
Biztosított vagyontárgyak a szerződésben megjelölt kockázatvi-
selés helye szerint megnevezett lakóépület(ek), melléképület(ek)
és építmény(ek).
A biztosítás csak a rendeltetésszerűen használatba vett (haszná-
latba vételi engedéllyel rendelkező) épület(ek)re, épületrészekre
terjed ki.
A használatbavételi engedély alapján nyaraló vagy üdülő céljára
szolgáló albetéteket (a társasházi alapító okiratban külön tulaj-
donként megjelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyisé-
gek, valamint ezek épületrészei) tartalmazó társasház vagy la-
kásszövetkezet pótdíj alkalmazása mellett biztosítható.
2.1.1.1. Közös tulajdon
A biztosított vagyontárgyak társasházak esetében az alapító ok-
iratban külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy lakásszövetkeze-
tek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok
közös tulajdonában lévő épületrészek, épületszerkezeti és -gé-
pészeti elemek.
Közös tulajdonnak, illetve lakásszövetkezeti tulajdonnak minősül-
nek az épületszerkezetek, az épület tartószerkezetei, azok ré-
szei, a központi berendezések, az épület biztonságát (állékony-
ságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészek,
épületberendezések akkor is, ha azok a külön tulajdonban álló
albetéteken belül helyezkednek el (a 2003. évi CXXXIII. tv., illetve
a 2004. évi CXV. tv. rendelkezéseinek megfelelően).
Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály másként
nem rendelkezik a közös tulajdoépületrészekről, a biztosítás
hatálya alá tartozó biztosított vagyontárgyak az alábbiak:
I. épületek
közös tulajdonú épületrészek, épületszerkezetek, tar-
tozékok és szerelvények:
- alap, -, határoló- és válaszfalak, felmenőfalak, fö-
démek, pillérek, kémények,
- külső homlokzatvakolatok a lábazattal,
- a tető szerkezete és tetőfedése,
- belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák,
- közös használatra szolgáló helyiségek burkolatai,
- közös használatra szolgáló területek burkolatai,
- kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó, kémény-
seprő folyosó,
- saját tulajdonú udvar burkolatai,
- víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó sze-
relvényekkel, ide nem értve a lakásban lévő, külön
tulajdonnak minősülő vezetékszakaszt,
- központi fűtő- és melegvíz szolgáltató berendezés
a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a la-
kásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezeték-
szakaszt és szerelvényeket,
- elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer,
ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak
minősülő vezetékszakaszt,
- az épületek közös tulajdonban lévő, szerkezetileg
beépített üvegezése, valamint a közös tulajdonban
lévő nyílászárók üvegezése, kivéve a 2.3.7. pont-
ban kizárt üvegezéseket.
közös használatra szolgáló helyiségek:
- padlás és pincetérség a nem közös tulajdonba tar-
tozó padlás- és pincerekeszek kivételével,
- mosókonyha, szárítóhelyiség,
- közös fürdőszoba, mosdó és WC,
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
18
- gyermekkocsi és kerékpártároló,
- teremgarázs,
- klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek,
- uszoda, szauna, szolárium.
a közös tulajdon részét képeközponti berendezé-
sek:
- központi antenna és erősítő berendezés, ide nem
értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő
vezetékszakaszt és csatlakozóaljzatot,
- kaputelefon és felcsengető berendezés a vezeték-
hálózattal,
- riasztórendszer,
- egyéb kiépített elektronikus hálózatok,
- egyéb gépészeti berendezések,
- személy- és teherfelvonó,
- házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide
nem értve a mozgatható szeméttárolókat.
II. építmények
- kerítés, elektromos kapuk, támfalak, gépkocsi be-
járó, járda,
- úszómedence, kerti szökőkút, filagória, szalonna-
sütő, sport- és játszóterek, talpazathoz rögzített
kerti szobrok, kerti lámpák és világítótestek, kande-
láberek, stb.,
- több lakást szolgáló kút, a hozzátartozó szerelvé-
nyekkel,
- több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a te-
lekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszik-
kasztására szolgáló berendezés.
III. melléképületek
- melléképület(ek) a kockázatviselés helyeként meg-
határozott telek területén.
A külön tulajdonba tartozó albetétek területén kívül eső, közös tu-
lajdonba tartozó épületek, építmények, épületrészek, épületszer-
kezeti és -gépészeti elemek a külön tulajdonba tartozó albetétek
biztosítási összegén felül annak 10%-áig biztosítottak.
2.1.1.2. külön tulajdon
Külön tulajdonnak minősülnek:
- Társasház esetén:
A társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt laká-
sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épü-
letrészei (albetétek).
- Szövetkezeti ház esetén:
A szövetkezeti alapszabály szerint a tagok, vagy nem tag tulajdo-
nosok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló
helyiségek, valamint ezek épületrészei.
BŐVÍTETT fedezet esetén: A külön tulajdonba tartozó vagyontár-
gyak (albetétek) BŐVÍTETT fedezetbe tartozó (az ALAP fedezet-
ben nem biztosítható) részeinek biztosítási összege összesen
legfeljebb az ALAP fedezetben biztosított összes albetét közös
tulajdonba tartozó részeinek (épületek, építmények vagyoncso-
portba tartozó) biztosítási összegének 2/3-a lehet.
Az egyes albetétek között a biztosítási összeg a lakott terület ará-
nyában oszlik meg.
Amennyiben az alapító okirat, vagy az alapszabály nem rendel-
kezik a külön tulajdonú lakásokról, nem lakás céljára szolgáhe-
lyiségekről és épületrészekről, abban az esetben a biztosítás ha-
tálya alá tartozó biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a laká-
son és nem lakás céljára szolgáló helyiségeken (albetéteken) be-
lüli, épület-szerkezeti elemhez rögzített:
- tapétázás, festés, mázolás, padlóburkolat, vakolat,
- nyílászárók (beleértve a bejárati ajtót is), burkolat, álmennye-
zetek, kiépített galériák, fényvé-, szűrő és szabályozó esz-
közök (reluxa, redőny, zsalugáter, spaletta, napvédő függöny
és szerelvényei, roló, elektromos mozgató berendezéseikkel
együtt),
- csapadékvíz-elvezetés, víz-, csatorna- (kivéve főnyomócső
és strangok), gáz, központi fűtés és melegvíz szolgáltató ve-
zetékek, berendezések a hozzátartozó szerelvényekkel, mé-
rőműszerekkel, fogyasztókkal, szivattyúkkal, szűrőberende-
zésekkel és tartozékokkal (gáztűzhelyek, gázkazánok, gáz-
bojlerek és gázkonvektorok is), a tisztálkodásra és egészség-
ügyi célokra szolgáló berendezésekkel együtt (WC, fürdő- és
mosdóberendezések),
- szellőztető berendezések és szerelvényei,
- elektromos hálózat és szerelvényei, vezetékek és érintésvé-
delmi rendszer (a lakás elektromos fogyasztásmérőjétől, il-
letve a kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz)) a
hozzájuk csatlakozó szerelvényekkel, fogyasztókkal együtt, a
hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villany-
tűzhely, villanybojler, átfolyó üzeelektromos vízmelegítők,
- fixen beépített, sérülés nélkül nem mozgathaszerelvények,
berendezések,
- lakáshoz tartozó épületszerkezetileg beépített üvegezés,
- beépített szekrények és torok rendeltetésüktől függetlenül,
amelyek károsodás nélkül eredeti helyükről nem mozdíthatók
el, adott feladat ellátására építették be, beépített térelválasz-
tók, belső válaszfalak, belső lépcsők,
- védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló
- tűzjelző berendezés
- antennarendszer
2.1.2. ingóságok vagyoncsoport
2.1.2.1. közös tulajdonú ingóságok
A biztosítási fedezet kiterjed a társasház közös, illetve a lakás-
szövetkezet tulajdonát képező, a kockázatviselés helyén bezárva
vagy lezárt helyiségben tartott ingóságokra biztosítási időszakon-
ként
- 100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási összeg
esetén az épület biztosítási összege 5%-ának megfelelő ösz-
szeghatárig,
- 100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási összeg esetén az
épület biztosítási összege 2%-ának megfelelő összeghatárig,
de minimum 5 millió Ft-ig.
közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosított
közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásában
szereplő ingóságok, különösen:
- klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek berende-
zése és felszerelése,
- az épület karbantartásához szükséges szerszámok, gépek,
készletek, kertápolási eszközök,
- tisztító és takarítóeszközök, tisztítószerek, készletek, szeme-
tes kukák.
Nem biztosított vagyontárgyak:
- készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök (csekk, ide-
értve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya,
csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv, illetve
minden más, gazdasági rendeltetésű okmány), értékpa-
pír, utalvány, bérlet, igazolvány és egyéb okmányok;
- kézirat, terv, dokumentáció, bármilyen adathordozón tá-
rolt adatállomány;
- érmék, bélyegek;
- képzőművészeti alkotások;
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
19
- valódi szőrmék és kézi csomózású szőnyegek;
- felelősségbiztosításra kötelezett (gép)járművek;
- a szövetkezeti tagoknak és nem tag tulajdonosoknak, a
társasház tulajdonostársainak, a lakóközösség tagjai-
nak, bérlőknek, albérlőknek a tulajdonában levő vagyon-
tárgyak.
Nem térülnek továbbá:
A biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem le-
zárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert) tárolt, illetve
tartott ingóságok kárai (kivéve szemetes kuka).
2.2. biztosítási összeg, túlbiztosítás és alulbiztosítás,
értékkövetés (indexálás), önrészesedés
2.2.1. biztosítási összeg
A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg az épület káridőponti
újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti
új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.
A biztosító javaslatot tesz a szerződőnek a biztosítási összegre.
A biztosítási összeg figyelembevételével kerül meghatározásra a
biztosítási díj.
Az épületbiztosítási összeg:
- a külön tulajdonba tartozó albetétek (új)értéke (kivéve: a
rendkívüli használati célú közös helyiségek, a melléképületek
és a garázs, teremgarázs); valamint
- a melléképületek és a garázs, teremgarázs (új)értéke; vala-
mint
- a közös osztatlan tulajdonba tartozó rendkívüli használati
célú közös helyiségek (új)értéke.
A biztosítási szerződésben megjelölt vagyontárgyakat, illetve va-
gyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biz-
tosítottnak:
A biztosítani kívánt vagyoncsoport tekintetében a szerződő a tel-
jes vagyoncsoportot köteles biztosítani. A vagyoncsoportot a fe-
lek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak.
2.2.1.1. alulbiztosítás
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a biztosító által
javasolt értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a biz-
tosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen
esetben a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy
a biztosítási összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár idő-
pontjában fennálló új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a biztosító által javasolt biztosítási összeget a szer-
ződő elfogadja, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot,
kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezmé-
nye, az aránylagos kártérítés.
A szerződő a biztosító által javasoltnál magasabb értéket is meg-
jelölhet biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
biztosító nem tesz javaslatot, a biztosító alulbiztosítottság esetén
aránylagos kártérítést alkalmazhat.
2.2.2. értékkövetés
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által meg-
határozott biztosítási összeget a biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés)
az alábbiak szerint:
A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási ösz-
szeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH- index szorzata. A
biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH (Központi Statisz-
tikai Hivatal) által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára
közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjaví-
tási, -karbantartási árindex.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan kö-
veti.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyven-
ötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt
a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az
értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - vár-
ható díjról.
2.2.3. önrészesedés
A közös tulajdonban bekövetkezett károkra biztosítási esemé-
nyenként a 10 000 Ft alatti kárösszeg esetében a Biztosító nem
nyújt térítést. A 10 000 Ft önrészesedést elérő vagy afeletti kár-
összeg esetében a kártérítés önrészesedés levonása nélkül kerül
kifizetésre.
Önrészesedés levonása nélkül kerülnek térítésre:
- a 2.3.7. pontban, valamint
- BŐVÍTETT fedezet esetén a külön tulajdonban a 2.3.; 2.4.1.;
2.4.2. és 2.4.4. pontokban
meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk.
2.3. alapbiztosítási események, kizárások és korláto-
zások
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt
bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra ter-
jed ki, amelyek a biztosítási ajánlaton és kötvényen, illetve a biz-
tosítási szerződésben megjelölésre kerültek, és a biztosított va-
gyontárgyak károsodását okozták.
2.3.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)
tűz:
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott kelet-
kezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt.
elektromos tűz:
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűz-
zel kárt okoz.
robbanás, összeroppanás:
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfo-
gat- és nyomásváltozása okoz.
villámcsapás:
a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve
okozott kár.
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett ron-
gálási kár.
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakomá-
nya becsapódása által okozott kár.
kizárások, korlátozások
a) A biztosító nem téríti meg zkár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felü-
leti pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, el-
színeződés, elváltozás, deformálódás miatt kelet-
keztek,
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
20
- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va-
gyontárgyakban (kazánok, kemencék, stb.) elhasz-
nálódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés
folytán álltak elő, valamint ezek hatására magukban
a kiáradó anyagokban - a kemencékben levő va-
gyontárgyakban az égetés során keletkeztek,
- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, ki-
véve az abból átterjedő tűzkárt,
- tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,
- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, alak-
változás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi
folyamat formájában következtek be,
- az elektromos gépekben, berendezésekben, felsze-
relésekben vagy vezetékekben természetes elhasz-
nálódás, vagy az előírt védelem hiánya illetve kiik-
tatása következtében álltak elő,
- elektromos gépekben, berendezésekben, felszere-
lésekben, vezetékekben az elektromos áram hőha-
tására - akár fényjelenséggel, akár anélkül - történő
sérülés vagy megsemmisülés miatt következtek be
(pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigete-
lési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és
biztonsági berendezések meghibásodása)
- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből
származtak, ide nem értve a kockázatviselés helyén
kívül keletkezett tűz által a biztosított vagyontár-
gyakban okozott füst- és koromszennyeződési ká-
rokat.
b) A biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján
azokat a károkat, amelyek:
- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
- üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. ka-
zánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű moto-
rokban),
- tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás
ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy kar-
bantartási hiányosságokra vezethető vissza,
- elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyo-
mógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy ke-
letkező gáznyomás folytán következtek be,
- folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befa-
gyása, illetve a tárolókban levő anyagok természe-
tes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek fa-
lazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és
belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett
be,
- berendezések, készülékek vagy más műszerek,
üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott
terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontár-
gyak e miatt bekövetkezett károsodását),
- hasadó anyagok robbanása, illetve ennek követ-
keztében fellépő sugárszennyezés miatt keletkez-
tek,
- repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt
keletkeztek.
c) A biztosítás nem terjed ki "Tűz és robbanás" kockázatok-
nál arra az esetre, ha a biztosított helységekben "A" vagy
"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robba-
násveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meg-
haladó mennyiségben tárolnak.
d) A biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján
azokat a károkat, amelyek:
- a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt vil-
lámvédelmi rendszerek hiánya vagy hibája miatt ke-
letkeztek,
- villámvédelmi rendszerekben, vagy kizárólag elekt-
romos vezetékekben keletkeztek,
- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben,
anyagokban, szerekben keletkeztek (következmé-
nyi károk).
e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és
légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az
arra kötelezett, azonosítható járművek által okozott
károkra,
- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a
biztosított épület, építmény használója vagy ilyen
személyek hozzátartozója, a biztosított tagja, alkal-
mazottja, megbízottja, tisztségviselője, illetve a tár-
sasházi tulajdonostárs, lakásszövetkezeti tag vagy
nem tag tulajdonosa, a lakóközösség tagja üzemel-
tet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütkö-
zése által keletkezett károkra.
2.3.2. földmozgás károk
földrengés
a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a
káresemény helyén a Mercalli-
Sieberg skála 5. fokozatát elérte, vagy meghaladta.
földcsuszamlás
a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása kö-
vetkeztében lejtős terepen (hegy- vagy domboldalon) hirtelen be-
következett talajelmozdulás.
föld- és kőomlás
a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása kö-
vetkeztében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő, kő-
törmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.
ismeretlen üreg beomlása
amelynél a természetes egyensúlyi állapot megszűnik és hirtelen
talajelmozdulás, omlás következik be. (Ismeretlen üreg az, amely
az építési engedélyekben nem szerepel vagy a hatóságok által
nincs feltárva.)
kizárások, korlátozások
a) biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt kelet-
kezett károkat, amelyeket:
- jelen szabályzatban megjelölt határértéket el nem
érő földrengés okozott.
b) biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, vala-
mint föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:
- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkez-
tek,
- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt ke-
letkeztek (robbantás, bányászati tevékenység,
alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvíz-
szintsüllyesztés)
- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld
alatti részének beomlása miatt keletkezik,
- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás foly-
tán a talajállapot ltozásából erednek (pl. szivárgó
csatorna, hibás tömörítésű töltés stb.),
- más biztosítással (pl. építés-szerelési felelősség-
biztosítással) fedezhetőek,
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
21
- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal
nem megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivite-
lezési, karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.
c) A biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg be-
omlása miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek
okozta kiüregelődésből erednek,
- alapok alatti talajsüllyedésből, épületek, építmé-
nyek alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből
erednek,
- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt
újabb üregek, építmények megszűntetéséből, tö-
medékeléséből adódnak
- bányák föld alatti részének beomlásából keletkez-
tek.
2.3.3. viharkárok
vihar
a) a legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívó-
hatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosí-
tott vagyontárgyakban kárt okoznak.
b) szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég)
okozott károk biztosítási fedezete csak az épületekre
és az épületekben elhelyezett biztosított vagyontár-
gyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megron-
gált tetőzeten, kiszakított nyílászáron, illetve a vihar
okozta falazati résen keresztül károsít.
kizárások, korlátozások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a bizto-
sító, ha a kár:
- épületek külső vakolatában, burkolatában és festésében,
- épületek üvegezésében,
- időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés-
ben (fólia, ponyva, stb.),
- üvegházakban, fóliasátrakban,
- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb
mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületek-
ben, építményekben,
- karbantartás elmulasztása miatt,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett,
- helyiségeken belüli légáramlás miatt következett be.
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakó-
térbe vagy tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett ká-
rokra.
2.3.4. jégeső és hónyomás
jégeső
a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy
deformációs sérülés.
hónyomás
a nagy mennyiségben felgyülemlő statikus nyomása, illetve
annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sé-
rülés.
A biztosító fenti események kapcsán kizárólag a biztosított épü-
letek és építmények - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése,
üvegtetők - tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy elpusz-
tult tetőn keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épületek-
ben és építményekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban
okozott károkat téríti meg.
Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok egyes
részeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biz-
tosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
kizárások, korlátozások
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
- esővíz-elvezető csatornákban, hófogó szerkezetekben,
- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karban-
tartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,
- épületek külső festésében, vakolatában, burkolatában,
fényvédő-, szűrő és szabályozó eszközökben (reluxa, re-
dőny, zsalugáter, spaletta, roló, stb.),
- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben,
üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben, előtető-
ben, csatornában, ereszben,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkez-
tek.
2.3.5. vízkárok
a) természetes vizek károkozása
árvíz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mestersé-
ges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz
árvíz ellen védett területet önt el.
felhőszakadás
olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagy-
mennyiségű (1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a talajszinten
felgyülemlik és elöntéssel károsít.
A biztosító megtéríti az elvezető rendszerek elégtelenné válása
következtében elöntéssel okozott
károkat is, amennyiben a megfelelően kialakított és karbantartott
rendszer képtelen a víz elvezetésére.
kizárások, korlátozások
A biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszaka-
dás okozta károkat, amelyek
- befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesít-
ményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halasta-
vakban, víztározókban keletkeztek,
- hullámtéren, egyéb lefolyástalan, vagy nem mentett árte-
rületen lévő vagyontárgyakban keletkeztek.
Jelen szabályzat szerint hullámtérnek minősül a felszíni élő-
vizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy
természetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett
ártérnek minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terü-
let, vagy amelyet a vízügyi hatóság annak minősít.
Nem téríti meg továbbá a biztosító azokat a károkat (illetve
költségeket), amelyek
- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett
árvízmegelőzési, ill. árvízvédelmi munka során merültek
fel,
- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított
vagyontárgyakban úgy keletkeztek, hogy azokat nem tá-
rolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
22
- felhőszakadás következtében az épületek (építmények)
külső vakolatában, burkolatában és festésében keletkez-
tek,
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdáso-
dás, gombásodás, penészesedés formájában keletkez-
tek,
- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,
- lábazatokon keresztüli vízszivárogás által keletkeztek.
b) vezetéktörés
a kockázatviselés helyén belül található és a biztosított tulaj-
donát képező, a biztosított épületek, építmények ellátását
biztosító, ivó- és szennyvízvezetékek, vízelvezető rendszerek,
melegvíz-ellátási, valamint távhővezetékek, központi fűtési rend-
szerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékai-
nak valamint az ezekre kapcsolt háztartási gépek repedése, tö-
rése, kilyukadása, dugulása, és a csatlakozások elmozdulása mi-
att a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között
szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított
vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
A biztosítás fedezete a tűzoltóberendezések - beleértve azok tar-
tozékait - törése, repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folya-
dék) károsító hatására is kiterjed.
Attól függetlenül, hogy a vezetéktörés a külön vagy közös tulaj-
donba tartozó vezetékszakaszon következett be, a biztosítás ki-
terjed:
- ALAP fedezet esetén az épületek, építmények vagyoncso-
port közös tulajdonba tartozó vagyontárgyaiban (2.1.1.1.),
valamint - a felek erre vonatkozó megállapodása alapján -
az ingóságok vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó va-
gyontárgyaiban (2.1.2.1.) bekövetkezett károkra;
- BŐVÍTETT fedezet esetén az ALAP fedezetbe tartozó, va-
lamint az épületek, építmények vagyoncsoport külön tulaj-
donba tartozó vagyontárgyaiban (2.1.1.2.) bekövetkezett
károkra.
c) BŐVÍTETT fedezet esetén a 2.3.5.b) pontban leírt vezetéktö-
rés kockázaton túl a biztosító megtéríti:
a) a nyitva felejtett vízcsap miatt keletkezett károkat,
b) a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrá-
sából eredő károkat,
c) a károk elhárításához szükséges épület bontási és
helyreállítási költségeit, valamint káreseményenként
legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új
csővezeték árát.
kizárások, korlátozások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biz-
tosító,
- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat,
illetve az elfolyt folyadék értékét,
- csapok, szelepek, tolózárak, vagy egyéb elzáró-szerkeze-
tek nyitva hagyása miatt keletkezett károkat (kivéve, ha
azok a c) pontban leírtaknak megfelelnek BŐVÍTETT fe-
dezet esetén),
- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és
az üzemszerű működést nem befolyásolják,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított
vagyontárgyakban keletkezett
- károkat, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a pad-
lószint felett,
- ha a kár törött vezeték, hibás szerelvény javításából ered,
- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett káro-
kat (próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).
2.3.6. idegen tárgyak rádőlése
a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a koc-
kázatviselés helyén kívül található, nem biztosított, nem a bizto-
sított tulajdonát képező idegen tárgy rádőléssel okozott kára, ha
az a kockázatviselés helyén a biztosított épületben, építmények-
ben keletkezett.
2.3.7. üvegtörés károk
A biztosító megtéríti a biztosított épület(ek) üvegezésében bár-
mely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat.
A biztosító kockázatviselése
- a biztosított épület(ek) és építmények szerkezetileg beépített
üvegezésében,
- a biztosított épület(ek) és építmények nyílászáróinak üvege-
zésében és
- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő betö-
résvédő fóliában,
- valamint a biztosított épület(ek) és építmények erkély- és log-
gia-üvegezésében
keletkezett károkat foglalja magában, darabonként legfeljebb 4
négyzetméteres méretig, a biztosítási időszak alatt legfeljebb a
biztosításra feladott épületérték 0,5%-áig.
A biztosítási összeg a káreseményenkénti kártérítés felső határa.
A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.
A kártérítés a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és
beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt
költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében
szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a nyí-
lászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmé-
rés, bontás, stb., költségei.), ide nem értve a befoglaló szerkezet
átalakítását.
kizárások, korlátozások
A biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvege-
zésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen
szerződés keretében biztosított épület(ek) tartozékát képezi.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kocká-
zatokra:
- darabonként 4 négyzetméteres táblaméret feletti üvegek,
- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének tö-
rése, repedése,
- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésé-
nek törése, repedése,
- építmények üvegezése, az üvegház, meleg- és hidegágy
üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezése,
- üvegtégla, üveg tetőcserép,
- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- bútorüvegezés,
- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvissza-
verő, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott,
homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üveg-
kerámia főzőlapok és tükörcsempék, velencei tükör, az
üvegfestmény, művészeti érétkű üvegezés, optikai üveg,
öblösüveg),
- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,
- az üvegfelület, vagy annak díszítésében, illetve bizton-
sági és fényvédő fóliában keletkező karcolódás, le- vagy
kipattogzódás, leütődés,
- a keretezés, foglalat sérülése,
- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt
vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
23
- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok, üve-
gezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban kelet-
kezett károk.
- A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az állványozás
költségeire.
2.4. a kiegészítő (választható) vagyonbiztosítások
körébe tartozó biztosítási események
Az alábbiakban meghatározottak közül a biztosító kockázatvise-
lése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási esemé-
nyekre) terjed ki, amelyeket a szerzőaz ajánlaton megjelölt, és
a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.
2.4.1. Betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás
biztosítható vagyontárgyak
a közös tulajdonú ingóságok vagyoncsoport vagyonbiztosításban
biztosított vagyontárgyai.
ALAP fedezetre szóló biztosítás esetében jelen kiegészítő bizto-
sítás fedezete kizárólag a közös tulajdonon belül elhelyezett biz-
tosított vagyontárgyakra terjed ki;
BŐVÍTETT fedezetre szóló biztosítás esetén jelen kiegészítő biz-
tosítás fedezete kiterjed:
- a közös és/vagy külön tulajdonon belül elhelyezett biztosított
vagyontárgyakra,
- vagyontárgyanként max. 50.000,- Ft összeghatárig a közös
tulajdonú helyiségekben rendeltetésszerűen tárolt (külön tu-
lajdonba tarozó) kerékpárra, gyermekkocsira.
Kimerítik a biztosítási esemény fogalmát a közös tulajdonba tar-
tozó kültéri központi antenna berendezésre, jelen fejezetben
meghatározott módokon elkövetett (2.4.1. a) és b) pontokban le-
írt) lopás és rablás károk, amennyiben azok a járó, illetve megkö-
zelítési szinttől 3 m-nél magasabban vannak az épülethez rög-
zítve, vagy a megközelítésük MABISZ által minősített, arra alkal-
mas eszközzel lezárt nyílászárón keresztül történik.
biztosítási események
a) betöréses lopás:
amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyon-
tárgyakat (beleértve az épület belső beépített épület-berende-
zési-, felszerelési tárgyait) magába foglaló, a biztosított épület,
melléképület lezárt helyiségeibe erőszakosan behatolt, vagy a le-
zárt helyiség nyílászáróját, annak zárját bizonyítottan hamis vagy
jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyi-
totta.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a
nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, terasz-ajtó,
ablakok, stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.
Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet
egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát füg-
getlen igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.
Kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál
A biztosító kockázatviselésének (kárkifizetési kötelezettségének)
maximális értékeit az alábbi táblázat tartalmazza. A biztosító koc-
kázatviselésének maximális terjedelme aszerint alakul, hogy a
kár időpontjában milyen védelmi szint valósult meg a biztosított-
nál az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses
lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.
védelem típusa
kártérítési limit kár-
eseményenként eFt
közös ingóságokra
minimális mechanikai
védelem
500
minimális mechanikai
védelem + riasztó
1 000
minimális mechanikai
védelem + szakszol-
gálathoz bekötött ri-
asztó
2 500
részleges mechanikai
védelem
2 500
részleges mechanikai
védelem + riasztó
5 000
részleges mechanikai
védelem + szakszol-
gálathoz bekötött ri-
asztó
1 0000
b) rablás:
amikor tettes a biztosított épületből, mellék- épületből a biztosított
vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében, a biztosított
elleni és a Btk. szerint minősített erőszakot, élet vagy testi épség
elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt öntu-
datlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte.
Rablás biztosítási eseménynek minősül az alábbi sértettek ellen
elkövetett cselekmény is:
- a biztosított alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője,
- a lakóközösség tagja, vagy ilyen személyek hozzátartozója,
- biztosított természetes személyek hozzátartozója.
kizárások, korlátozások
A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás
kárt, ha:
- készpénz, értékpapír, váltó, kötvény, részvény károso-
dott,
- a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja, tiszt-
ségviselője, a lakóközösség tagja, társasházi tulajdonos-
társ, lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonos,
vagy ilyen személyek hozzátartozója) a biztosított va-
gyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes
külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott
zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség elha-
gyásakor nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső
ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhú-
zás ellen nem védte.
2.4.2. rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás értelmében a biztosító megtéríti azo-
kat a rongálási (vandalizmus) károkból
eredő közvetlen költségeket, amelyeket idegen elkö-
vető a kockázatviselés helyén az alábbiakban felso-
rolt és biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyi-
ben azok más biztosítás alapján nem térülnek:
2.4.2.1. Járulékos rongálás: megtéríti a biztosító a betöréses
lopás, rablás vagy annak kísérlete során az elkövetés érdekében
a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban vagy az
épület(ek)ben, épületrészekben rongálással okozott károkat is.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
24
2.4.2.2. Kaputelefon(ok), elektromos kapuk rongálási (vanda-
lizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épü-
let(ek)hez tartozó és rendeltetésszerű használatban lévő kapute-
lefon-rendszer(ek), elektromos kapuk vagy egyéb védelmi rend-
szerek kültéri egységeinek szemmel látható rongálási káraira,
amelyek a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik.
A biztosító nem téríti meg:
- beltéri (erősítő) egységekben keletkezett,
- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben,
annak tartozékaiban keletkezett károkat.
2.4.2.3. Lift(ek) rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási
fedezet kiterjed az épület(ek)ben üzemelő lift(ek) azon rongálási
(vandalizmus) káraira, amelyek a lift rendeltetésszerű működését
lehetetlenné teszik.
A biztosító nem téríti meg:
- a liftek külsején, illetve belsejében okozott esztétikai ron-
gálási károkat.
2.4.2.4. Bejárati kapu(k) rongálási (vandalizmus) kára(i): A
biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi - a
közösség karbantartási kötelezettségébe tartozó - be- illetve kijá-
rati célt szolgáló épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak és lép-
csőházi ajtajainak rongálási káraira.
2.4.2.5. Lakások bejárati ajtajának rongálási (vandalizmus)
kára(i): Csak BŐVÍTETT fedezet esetén, a biztosítási fedezet ki-
terjed a biztosított épület alapító okiratában, illetve alapszabályá-
ban külön tulajdonként megjelölt lakások (albetétek) bejárati célt
szolgáló, épületszerkezetileg beépített ajtajainak rongálási kára-
ira.
2.4.2.6. Építmények rongálási (vandalizmus) kára(i): A bizto-
sítási fedezet kiterjed a biztosított lakóépületek környezetében el-
helyezett, a közösség tulajdonában lévő biztosított vagyontár-
gyak (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) ron-
gálási (vandalizmus) káraira. Szabadban álló építmények mini-
mum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben bizto-
sítottak.
2.4.2.7. Szemetes kukák rongálási (vandalizmus) kára(i): A
biztosítási fedezet kiterjed a közösség tulajdonában lévő szemét-
tároló, szemetes kukák rongálási (vandalizmus) káraira. Szemét-
tárolók minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt ker-
tekben biztosítottak.
2.4.2.8. Kerti dísznövények rongálási (vandalizmus) kára(i):
A biztosítási fedezet kiterjed a közösség tulajdonában lévő kerti
dísznövények rongálási (vandalizmus) káraira, amennyiben azok
legalább 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben kö-
vetkeztek be. A cserépben nevelt és tárolt dísznövények nem biz-
tosítottak.
2.4.2.9. Belső falazat rongálási (vandalizmus) kára(i): A biz-
tosítás kiterjed a biztosított épület(ek) külső határoló falazatain
belül lévő közös használatú helyiségek - amelyek a közösség kar-
bantartási kötelezettségébe tartoznak (lépcsőház, folyosók, stb.,
kivéve felvonó) - falazatán vagy burkolataiban összefestéssel,
összefirkálással keletkezett károkra, amennyiben azok lezárt
épületen belül következtek be. Ezek alapján a biztosító megtéríti
a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkolatok letisztítá-
sának költségeit.
2.4.2.10. Az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrend-
szer, valamint a riasztórendszer, elektromos kapumozgató szer-
kezetek rongálási, lopási kára(i): A biztosító a rongálási károkból
felmerülő költségeket, ha azok más biztosítás alapján nem térül-
nek
- biztosítási időszakonként összességében a biztosítási ösz-
szegen belül az épület biztosítási összegének 0,2%-áig fi-
zeti,
- káreseményenként a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a
biztosítási összegen belül legfeljebb 200.000,- Ft.
- A 2.4.2.1. pontban meghatározott járulékos rongálás költsé-
geit a biztosító a biztosítási összegen belül biztosítási idő-
szakonként legfeljebb az épület biztosítási összegének 2%-
áig téríti meg.
2.4.3. Különleges üvegek kiegészítő biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosí-
tottnak azokat a kárait, amelyek a kockázatviselés helyén és tar-
tama alatt bármely okból bekövetkeztek a biztosított üvegezések-
ben.
2.4.3.1. Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt kö-
zös tulajdonú és egyben a közös tulajdonon belül elhelyezett kü-
lönleges üvegezések:
- bútorok üvegezése,
- üvegtető, üvegezett előtető, télikert,
- üvegtégla, üveg tetőcserép,
- tükörcsempék,
- normál tükör,
- akvárium és terrárium üvegezése,
- úszómedence vagy medence üvegezése.
2.4.3.2. Biztosítási összeg
- A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a szer-
ződésben meg kell határozni.
- A biztosítási összeget a különleges üvegezési vagyoncsopor-
tonként kell megadni.
- A biztosítási összeg a biztosítási díj smításának alapja és
egyben a káreseményenkénti kártérítés felső határa, amelyet
új értéken lehet megadni.
- A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított üvegezés mé-
retének, minőségének és a várható pótlási, illetve az egyéb
járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.
- Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának
biztosítási összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncso-
portba tartozó összes üvegezés pótlásának káridőponti új ér-
tékénél, akkor az alulbiztosítás miatt a biztosító arányos kár-
térítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridő-
ponti új érték arányában fizeti meg.
- A biztosító javaslatot tehet az üvegezések pótlási értékére.
Amennyiben a szerződő (biztosított) elfogadja a biztosító által
javasolt, vagy annál magasabb biztosítási összegeket - és az
üvegezések méret adatai helyesen lettek megállapítva - a
biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.
2.4.3.3. kizárások, korlátozások
- Épületérték alapján jelen kiegészítő biztosítás nem alkal-
mazható.
- A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosí-
tásban kizárt és jelen kiegészítő biztosítással nem fede-
zett kockázatokra.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
25
2.4.4. tetőbeázási károk kiegészítő biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosí-
tott helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított többszin-
tes, többlakásos lakóépület tetejéről történő, a lapos- és
magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panel-
hézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék
okozta beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban
keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térül-
nek.
ALAP fedezet esetén a közös tulajdonú épületrészekben keletke-
zett károk megtérítését vállalja a biztosító.
BŐVÍTETT fedezet esetén a közös és/vagy külön tulajdonú épü-
letrészekben keletkezett károk megtérítését vállalja a biztosító.
A kártérítés nem terjed ki:
- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszige-
telés, tetőjavítás) költségeire, valamint
- a biztosított épületen belül bárhol elhelyezett ingóságok-
ban keletkezett károkra.
Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy
tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen követ-
kezett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a
kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki,
és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő
egy éven túl történt.
2.4.5. felvonó kiegészítő biztosítása
Biztosítási esemény, ha a kár az alábbi okok valamelyike vagy
többek együttes hatására keletkezik, függetlenül attól, hogy a
felvonó üzemel vagy áll:
- anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,
- önrezonancia, alkatrész kilazulása,
- hibás beállítás vagy szabályozás,
- rossz elhelyezés vagy beépítés,
- túlhevülés, túlpörgés,
- mérő-, szabályozó, vezérlő és biztonsági berendezések meg-
hibásodása,
- váratlan külső erőhatás,
- szándékos rongálás,
- a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszin-
dulatú rongálása,
- elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, föld-
zárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés,
- külső események mechanikus hatásai.
kizárások
Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek:
- próbaüzem során,
- szándékos túlterhelés miatt,
- hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőr-
zések elmaradásából,
- a felvonó műszaki ellenőrzésére jogosult szakhatóság
döntésének végre nem hajtásából,
- karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása miatt
keletkeztek.
Nem téríti meg a biztosító azon rongálásból eredő károkat,
amelyek nem befolyásolják a felvonó működését (pl. firka,
grafiti). Továbbá:
- a felvonó alkotóelemeinek természetes elhasználódásá-
ból eredő,
- fokozatos állagromlásból származó,
- a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatré-
szekben keletkező,
- a gépkönyv nem megfelelő vezetése miatt ellenőrizhetet-
len, bizonyíthatatlan károkat, és
- a következményi károkat.
korlátozások
A kár rendezéséhez be kell mutatni a karbantartási naplót,
illetve a gépkönyvet.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége felvonónként és kár-
eseményenként max. 500.000,- Ft és összesen biztosítási
időszakonként max. 2.000.000,- Ft, a felvonók számától füg-
getlenül.
2.5. a biztosító szolgáltatása az alap- és kiegészítő
vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások
Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosí-
tási események bekövetkezésekor a biztosító pénzben (törvé-
nyes belföldi fizetőeszközben) az alábbiak szerint, a biztosított-
ság mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.
A biztosító a káridőpontjában meglévő és kockázatviselésének
kezdetét követően károsodott vagyontárgyak kárainak megtéríté-
sére vállal fedezetet. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól,
a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költ-
sége.
A biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított
jogosult.
2.5.1. A biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak
szerint kerülnek térítésre:
a) részleges kár esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának
mértéke 75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállí-
tási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költség-
ből az értékemelkedés levonásra kerül.
b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságta-
lan javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának
mértéke 75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de
maximum a biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
c) festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részle-
ges vagy teljes kára esetén
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%, vagy ez alatti:
helyreállítási, javítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
2.5.2. A biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek
térítésre:
a) részleges kár esetén
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának
mértéke 70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállí-
si költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költség-
ből az értékemelkedés levonásra kerül.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
26
b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságta-
lan javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának
mértéke 70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de
maximum a biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
2.5.3. üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre:
A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű
üvegtábla pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költsé-
gek, amelyek a pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerül-
nek.
2.5.4. közvetett költségek megtérítése
A biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés
alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított
vagyontárgyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indo-
kolt és igazolt alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyi-
ben azok a szerződőt (biztosítottat) terhelik:
2.5.4.1. kárenyhítés költségei
Megtéríti a biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költsé-
geit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és
kiürítés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgála-
tára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett
szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.
Megtéríti a biztosító a károsodott vagyontárgy elszállításával, az
ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ide-
iglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitele-
pítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedé-
sekkel kapcsolatban felmerült költségeket.
Megtérülnek továbbá a mentési munkák során okozott közvetlen
károk (építmények, kerítés károsodása, esetleges taposási ká-
rok, parkrendezés költségei, stb.).
A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a káreny-
hítés nem vezetett eredményre.
2.5.4.2. rom- és törmelékeltakarítás költségei
A biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, be-
leértve a törmelék hivatalosan engedélyezett legközelebbi lera-
kóhelyre történő szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri
megtisztítási, takarítási költségeit.
2.5.4.3. ideiglenes lakás bérleti díja
Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (la-
kást) biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvá-
nítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító megtéríti a
biztosítási összegen felül az azonos színvonaideiglenes lakás
indokolt és igazolt többlet bérleti díjait, de legfeljebb 5 hónap idő-
tartamra, az érintett lakásokra vonatkozóan, havonta lakásonként
legfeljebb 100.000,- Ft összeghatárig.
2.5.4.4. elmaradt lakbér
Ha biztosítási esemény következtében a biztosított lakóépületben
(lakásban) oly mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás
bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja
a lakbér egészének vagy egy részének fizetését a biztosítottnak,
a biztosító megtéríti az emiatt elmaradt lakbért, bérleti díjat a hely-
reállítás befejezéséig, de legfeljebb 5 hónapig az érintett laká-
sokra vagy nem las céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan,
havonta lakásonként legfeljebb 50.000,- Ft összeghatárig.
A közvetett kiadások, költségek térítésének összege káresemé-
nyenként összességében nem haladhatják meg a biztosítási ösz-
szegen belül az épület biztosítási összegének
- ALAP fedezet esetében: 1%-át;
- BŐVÍTETT fedezet esetében: 2%-át.
A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti
a biztosító:
- a szerződésben vállalt önrészesedést,
- alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést
2.5.5. Részleges károk esetében a biztosító az indokolt tel-
jes javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási
költség összege azonban nem haladhatja meg a teljes kár címén
fizethető összeget.
2.5.6. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési ösz-
szegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok érté-
két a biztosító minden esetben levonja.
A biztosító a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum)
meghatározott önrészesedéssel csökkentett kárösszeget fizeti ki.
Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a va-
gyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig
kerül térítésre.
A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény bekö-
vetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik
a valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a bizto-
sítási összegig.
2.5.7. A biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek,
mind a káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében - azo-
nos minőség mellett - a kockázatviselés helyén létező leggazda-
ságosabb piaci áraknak megfelelő kárelszámolásra, kártérítésre.
A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás,
helyreállítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási
folyamat során határozza meg.
2.5.8. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kapható-
val kell pótolni.
Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható,
akkor a hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval
kell pótolni. A biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet le-
vonására.
Ha erre sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet
kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy eszté-
tikai értékcsökkenését.
A biztosító nem kötelezhető a kár előtti állapot helyreállítását in-
dokolatlanul meghaladó kártérítésre.
2.5.9. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:
- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott
biztosítási fedezet nem terjed ki,
- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből
származik, amely további rendeltetésszerű használatát
nem befolyásolja,
- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károso-
dott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhaszná-
lásának meghiúsulása miatt állt elő,
- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk,
üzleti könyvek és okmányok károsodása következmé-
nyeként keletkezett,
- garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozé-
kok, gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak meg-
semmisülése vagy részlegesra esetén a garnitúra, so-
rozat, stb. - kártól mentes - darabjainak értékcsökkené-
sében állt elő.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
27
A biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyi-
ségek használhatatlansága miatti veszteségeket, egészség-
károsodást, sérelemdíjat) nem térít.
Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely személyi,
érzelmi okokra vezethető vissza és eltér a vagyontárgy reális
értékétől) a biztosítórtérítést nem nyújt. Nem téríti meg to-
vábbá a biztosító azt a kárt, amely:
- talajban,
- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának el-
mulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok
be nem tartásával okozati összefüggésben,
- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
- természetes elhasználódás miatt keletkezett.
2.5.10. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos
anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyan-
ként külön kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól,
hogy a helyreállítást a biztosított saját maga vagy idegen kivite-
lező végzi.
2.5.11. A biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve
teljesíti a szolgáltatást. A biztosító csak abban az esetben téríti
meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget,
ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy
helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése során felmerült, és a
biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás kapcsán ÁFA-
visszaigénylésre nem jogosult.
2.5.12. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontár-
gyak azonos méretben, kivitelezettségben és minőségben tör-
ténő helyreállítását (újraépítését), illetve pótlását. Amennyiben a
helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapotnak megfelelően
történik, az ebből származó esetleges többlet költségeket a
biztosító nem téríti meg.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azo-
nos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható
helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő érték-
növekedést a kártérítési összegből levonja.
2.5.13. A jelen feltételek alkalmazásában:
- Teljes (totál)kárnak minősül az a kár, amikor a biztosított va-
gyontárgy a sérültszek pótlásával vagy javításával nem ál-
lítható helyre, avagy teljesen megsemmisül, vagy olyan mér-
tékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetsé-
ges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt
(gazdaságtalan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a
javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy káridő-
ponti új értékét, illetve valóságos értékét.
- Részleges kár: az a kár, amely javítással illetve a részek pót-
lásával helyreállítható.
- Újérték alatt értjük:
- épületek/építmények vonatkozásában az újraépítési
értéket, amely teljes kár esetén megegyezik a kárese-
mény bekövetkezésének időpontjában a károsodott
biztosított - vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy
új állapotban való felépítésének a 2.5.11. pontban fog-
laltak szerinti átlagos költségével, illetve árával, azon-
ban a kártérítés nem haladhatja meg az adott vagyon-
csoportra megállapított biztosítási összeget;
- ingóságok vonatkozásában a beszerzési újértéket,
amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény be-
következésének időpontjában a károsodott biztosított
vagyontárgy, avagy azzal azonos gyártmányú, típusú
vagyontárgy új állapotban való, a 2.5.11. pontban fog-
laltak szerinti átlagos beszerzésének költségével, il-
letve árával, azonban a kártérítés nem lehet több az
adott vagyoncsoportra megállapított biztosítási összeg-
nél;
- részleges kár esetén a helyreállítási, javítási költsé-
get, amely megfelel a kár időpontjában a károsodott
biztosított vagyontárgy 2.5.11. pontban foglaltak sze-
rinti helyreállítási, javítási költségének, illetve árának,
azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyon-
tárgy műszaki értékénél, valamint a vagyoncsoportra
megállapított biztosítási összegnél.
- Káridőponti valóságos érték: a kár időpontjában a vagyon-
tárgyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt bekö-
vetkezett értékcsökkenés) mértékével csökkentett új értéke.
2.6. alkalmazható záradékok
Záradék 1: tartamzáradék
Szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a bizto-
sítási szerződést legalább 3 évre kötik, és a felmondási jogot há-
rom évre kizárják.
Záradék 2: vezetéktörésből eredő károk kizárása záradék
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított épületek,
építmények ellátását biztosító vezetékrendszer(ek)ben vagy
azok szerelvényeiben bekövetkezett, illetve azok törése, repe-
dése, dugulása következtében keletkezett (szerződési feltételek
2.3.5.b) és C) pontjai) ingatlan és ingósági károkra.
3. az épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei
A biztosító az alábbiakban részletezett feltételek szerint vállalja,
hogy díjfizetés ellenében
- a 3.1.1. pontban leírt épülethasználói felelősségi kockáza-
tokra vonatkozó alapbiztosítási esemény (ALAP felelősség-
biztosítás);
- illetve a kiegészítő, BŐVÍTETT keresztfelelősség-biztosítás
megkötése esetén a 3.1.2. pontban leírt biztosítási esemény
(választható fedezet) bekövetkezése esetén a jelen szerző-
dési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást tel-
jesíti.
A jelen fejezet egyéb pontjaiban (3.2-3.6. pontok) szereplő ren-
delkezések mind az ALAP felelősségbiztosításra, mind pedig a
BŐVÍTETT felelősségbiztosításra érvényesek.
3.1. biztosítási események és kárbejelentés
3.1.1. ALAP felelősségbiztosítás
A biztosító az alábbiak szerint megtéríti a szerződésen kívüli har-
madik személynek a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekö-
vetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) azon személysérü-
léses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosí-
tott, mint a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) meg-
jelölt épület, lakás, melléképület, építmény tulajdonosa, haszná-
lója, vagy ezek építtetője, felújítója, e minőségében a magyar jog
szabályai szerint polgári jogi kötelezettséggel tartozik.
Jelen ALAP felelősségbiztosítás alapján nem biztosítási ese-
mény, így a biztosító kockázatviselése nem terjed ki
- a biztosítottak egymással szemben támasztott kárigé-
nyeire,
- a biztosított tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség
tagjainak, illetőleg lakóközösség tagjainak egymással
szemben támasztott kárigényeire,
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
28
- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagjainak,
illetőleg lakóközösség tagjainak a tulajdonostársi, lakás-
szövetkezeti közösséggel illetőleg lakóközösséggel
szemben támasztott kárigényeire,
- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösségnek, illető-
leg lakóközösségnek a tagjaival szemben támasztott kár-
igényeire.
A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott
tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha
olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre
adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötele-
zettsége nem áll be.
3.1.2. BŐVÍTETT felelősségbiztosítás
Jelen BŐVÍTETT felelősségbiztosítás alapján a biztosító a 3.1.1
pontban meghatározott eseteken felül megtéríti azokat a jelen
szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együttesen telje-
sítendő feltételek) személysérüléses vagy dolgokban keletkezett
károkat is, amelyeket:
- tűz, robbanás (ide értve a háztartási céllal történő gázpalack
használattal összefüggésben keletkezett károkat is),
- vezetékekből és azok szerelvényeiből csőtörés, csőrepedés,
dugulás, kilyukadás, meghibásodás, csatlakozások elmozdu-
lása, valamint a nyitva felejtett vízcsap, a mosógép ürítő-
és/vagy összekötő csövének kiugrása miatt kilépő víz okoz,
feltéve, hogy a biztosított polgári jogi felelőssége a magyar
jog szabályai szerint megállapítható, és amelyek miatt:
- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagja(i), illető-
leg a lakóközösség tagja(i) egymással szemben, a tulajdo-
nostársi, lakásszövetkezeti közösség, illetőleg lakóközösség
a tulajdonostársi, lakás szövetkezeti közösség tagja(i)val, il-
letőleg a lakóközösség tagja(i)val szemben,a tulajdonostársi,
lakásszövetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség
tagja(i) a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösséggel, ille-
tőleg a lakóközösséggel szemben kártérítési igényt érvénye-
sítenek.
Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás kizárólag BŐVÍTETT va-
gyonbiztosítási fedezethez köthető.
A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban beje-
lenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevé-
kenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan kö-
rülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot,
ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll
be.
3.2. Az épülethasználói felelősségbiztosításra vonat-
kozó kizárások
Az általános feltételek 1.6. pontjában szereplő kizárásokon
felül nem terjed ki a biztosítás
- a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető ká-
rokra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjármű-
vek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,
- nem a szerződésben (kötvényen) megjelölt kockázatvise-
lési helyen okozott károkra,
- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott
személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka,
tevékenység során keletkezett,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb,
szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt
helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalko-
zás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,
- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely
tagjának okozott károkra (a szerződéses lánc tagjának
minősül a biztosítottal közvetve vagy közvetlenül szerző-
déses kapcsolatban álló vállalkozás (különösen az alvál-
lalkozó, fővállalkozó, megbízó, megbízott, más közremű-
ködő),
- a házi- és a vadállatok által okozott károkra,
- épületben, építményben az alátámasztások gyengítése,
eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása
miatt bekövetkező károkra,
- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, érték-
cikkeket) elvesztéséből eredő károkra,
- az azbesztózissal összefüggő károkra,
- a biztosított lakóközösség vezető tisztségviselői által,
ilyen minőségükben okozott károkra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvénye-
síthető igényekre.
A biztosító nem téríti meg továbbá:
- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevé-
kenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből
eredő károkat,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet
szennyezésével okoztak,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház,
lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,
- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.
3.3. A biztosítási összeg, önrészesedés
3.3.1. A 3.1.1. pontban meghatározott ALAP felelősségbiz-
tosítás körébe tartozó károkat a biztosító biztosítási időszakon-
ként összesen 50 (ötven) millió Ft összeghatárig téríti meg.
3.3.2. A 3.1.2. pontban meghatározott BŐVÍTETT felelős-
ségbiztosítás körébe tartozó károkat a biztosító biztosítási idő-
szakonként összesen további 50 (ötven) millió Ft összeghatárig
téríti meg.
3.3.3. A biztosító a jelen különös és kiegészítő felelősség-
biztosítási feltételek alapján nyújtott szolgáltatása összegéből
nem von le önrészesedést.
3.3.4. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költ-
ségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyá-
sával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költsé-
geket meg kell előlegeznie. A biztosítónak a károkozó biztosított
jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell téríte-
nie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget
meghaladják
3.4. A kárrendezési eljárás különös szabályai
3.4.1. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A biz-
tosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult
azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez
fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét
a biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.
Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi-
atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér-
tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult
a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
29
biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított
azokat neki visszafizetni tartozik.
3.4.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval
szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette,
a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biz-
tosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko-
dott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosí-
tott peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő
költségek is a biztosítót terhelik.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének
a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kap-
csolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés
nyilvánvalóan megalapozott.
3.4.3. A biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt
hasznait, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüg-
gésben bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést. A Bizto-
sító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel ösz-
szefüggésben a biztosított helyett megtéríti a sérelemdíjat is, ki-
zárólag személyi sérüléses kár esetén.
3.4.4. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy kár-
eseménynek tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan
kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek
vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényér-
vényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő káro-
sultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási
összeg károsultak közötti felosztása során a biztosító a biztosított
iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelen-
sége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben érvénye-
sített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem
terjed ki.)
3.5. a biztosító megtérítési igénye (visszkereset)
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar-
tása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség
alól a károsulttal szemben.
A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követel-
heti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizo-
nyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes. A
jelen különös és kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan
gondatlannak minősül a károkozás, ha
- a kár a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört be-
töltő - alkalmazottjának, megbízottjának, tisztségviselő-
jének, tagjának igazolt alkohol fogyasztásával vagy ká-
bító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen oko-
zati összefüggésben keletkezett,
- a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenytési köte-
lezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi szabá-
lyok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok
olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte
elő, amiből eredően három éven belül már következett be
biztosítási esemény,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között
és azért következett be, mert a biztosított nem tette meg
a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében
annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a
kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.
A biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg
megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyo-
san gondatlannak minősítette.
3.6. egyéb rendelkezés
A jelen különös és kiegészítő feltételekben nem szabályozott kér-
désekben az általános feltételekben (1. pont) foglaltak az irány-
adók.
4. társasházi közös képviselők és társasházkeze-
lők lakásszövetkezeti tisztségviselők kiegészítő (választ-
ható) felelősségbiztosítása
A biztosító az alábbiakban részletezett feltételek szerint vállalja,
hogy díjfizetés ellenében a 4.2. pontban leírt biztosítási esemény
bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben meghatá-
rozott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
4.1. biztosított
E felelősségbiztosítás tekintetében biztosítottnak minősül az a
magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem ren-
delkező gazdasági társaság, aki/amely a jelen társasház-biztosí-
tási szerződés keretében biztosított társasház
- ügyeinek ellátására jogszerűen megbízást kapott, illetőleg
- kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló írásbeli
szerződést kötött.
Ha a társasház ügyeit közös képviselő helyett intézőbizottság
látja el, akkor az intézőbizottság elnöke minősül biztosítottnak.
Amennyiben a társasház-biztosítás szerződője lakásszövetkezet,
e felelősségbiztosítás tekintetében biztosítottnak minősül a lakás-
szövetkezet igazgatóságának tagjai és elnöke, illetőleg az ügyve-
zető elnök.
Nem lehet biztosított: a felügyelőbizottság tagja vagy elnöke, a
bizottság feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyve-
zető igazgató, valamint a lakásszövetkezetről szóló 2004. évi
CXV. törvényben nem nevesített, az alapszabályban rendszere-
sített további tisztségviselők sem.
4.2. biztosítási események és a kárbejelentés
A biztosító az alábbiak szerint megtéríti
- a társasház vagy lakásszövetkezet vagyonában,
- a tulajdonostársak vagy a lakásszövetkezeti tagok és nem
tag tulajdonosok vagyonában és
- a tulajdonostársak vagy a lakásszövetkezeti tagok és nem
tag tulajdonosok életében vagy egészségében
a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együtte-
sen teljesítendő feltételek) azon károkat, amelyekért a biztosított,
mint a jelen szerződésben biztosított társasház közös képviselője
(illetőleg intézőbizottságának elnöke) vagy társasház-kezelője, il-
letve biztosított lakásszövetkezet igazgatóságának tagja, elnöke
vagy ügyvezeelnöke e minőségében a magyar jog szabályai
szerint polgári jogi kártérítési kötelezettséggel tartozik abból ere-
dően, hogy a társasház közös képviselete ellátásának illetve a
társasház kezelésének szabályait, vagy lakásszövetkezeti tiszt-
ségviselésének szabályait, illetve az alapszabály rendelkezéseit
vétkes módon megszegte.
A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott
tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha
olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre
adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötele-
zettsége nem áll be. A lakásszövetkezeti tisztségviselő felelős-
ségére - amennyiben több lakásszövetkezenél is ellátja tevékeny-
ségét - jelen kiegészítő felelősségbiztosítás kizárólag a biztosítási
szerződésben megnevezett és jelen szerződés kockázatviselési
helyén található lakásszövetkezettel kapcsolatban kifejtett tevé-
kenységéért, eljárásáért nyújt fedezetet.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
30
A társasházi közös képviselő vagy társasházkezelő felelősségére
- amennyiben több társasház kezelését is ellátja - jelen kiegé-
szítő felelősségbiztosítás kizárólag a biztosítási szerződés-
ben megnevezett és jelen szerződés kockázatviselési helyén
található társasházzal kapcsolatban kifejtett tevékenységé-
ért, eljárásáért nyújt fedezetet
4.3. kizárások
Az általános feltételek 1.6. pontjában szereplő kizárásokon
felül nem terjed ki a biztosítás
- a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető ká-
rokra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjármű-
vek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,
- a munkáltatói felelősség körébe tartozó károkra,
- a biztosított saját kárára, vagy hozzátartozójának (hozzá-
tartozó: a Ptk. 8:1. § (1) 2. pont szerint) kárára,
- a közös képviselet ellátásával összefüggésben a tulajdo-
nostársakon kívül álló harmadik személynek okozott ká-
rokra (a tulajdonostárs is harmadik személynek minősül
akkor és annyiban, ha és amennyiben a kárt nem tulajdo-
nostársi, hanem egyéb - pl. megbízotti - minőségében
szenvedte el),
- a lakásszövetkezeti tisztség ellátásával összefüggésben
a lakásszövetkezet tagjain vagy nem tag tulajdonosain
kívül álló harmadik személynek okozott károkra (a tag
vagy tulajdonos is harmadik személynek minősül akkor
és annyiban, ha és amennyiben a kárt nem tulajdonos-
társi, hanem egyéb minőségében szenvedte el),
- a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott sze-
mélyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka, tevé-
kenység során okozott károkra, az összeférhetetlen-
ségre vonatkozó szabályok megsértésével okozott ká-
rokra,
- üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység ese-
tén a jogszabályban meghatározott szakképesítés hiá-
nyában végzett tevékenység során okozott károkra,
- a lakásszövetkezet által üzletszerűen végzett társasház-
kezelői, illetve ingatlankezelői tevékenységgel összefüg-
gésben keletkezett károkra,
- a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységével össze-
függésben keletkezett károkra,
- a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági
engedély nélkül való végzéséből eredő károkra,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb,
szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt
helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított más kereső fog-
lalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során oko-
zott,
- a bűncselekménnyel okozott károkra,
- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, érték-
cikkeket) elveszéséből, eltulajdonításából eredő károkra,
- a pénzkezelés körében keletkezett károkra (pénzkezelés-
nek minősül különösen a készpénzforgalom, a házipénz-
tár kezelés, a bankszámlaforgalom, továbbá a pénzügyi
és számviteli bizonylatok kezelése, nyilvántartása és őr-
zése), a költség- vagy hitelkeretek túllépéséből eredő ká-
rokra
- az elmaradt vagyoni előny (elmaradt haszon) címén érvé-
nyesített kárigényekre,
- közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási vé-
delmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biztosí-
tási szerződés megkötéséből eredő károkra,
- közgyűlési, részközgyűlési, küldöttgyűlési határozat el-
lenére a lakásszövetkezet biztosítási védelmének elmu-
lasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés
megkötéséből eredő károkra,
- az azbesztózissal összefüggő károkra,
- a más biztosítás alapján megtérülő károkra,
- jelen szerződési feltételek 3. pontja alapján megtérüká-
rokra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvénye-
síthető igényekre.
Amennyiben a biztosított felelőssége egyetemleges, jelen ki-
egészítő felelősségbiztosítás alapján a biztosító szolgálta-
tási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mér-
tékéig terjed.
Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megál-
lapítani, a biztosító úgy teljesít, mintha az a károkozók között
egyenlő arányban oszlana meg.
Üzletszerű tevékenységnek minősül az is, ha a biztosított egynél
több társasháznál vagy lakásszövetkezetnél végez társasházke-
zelői tevékenységet vagy visel lakásszövetkezeti tisztséget.
4.4. a biztosítási összeg, önrészesedés
4.4.1. A biztosító a károkat jelen feltételek alapján biztosí-
tási időszakonként összesen a biztosítási szerződésben megha-
tározott összeghatárig téríti meg. A szerződő választásától füg-
gően a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatár
- 1 millió Ft, vagy
- 5 millió Ft lehet.
4.4.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
összege káreseményenként nem éri el a 20.000 Ft-ot. A 20.000
Ft-ot meghaladó károk esetében a biztosító a jelen felelősségbiz-
tosítási feltételek alapján nyújtott szolgáltatása összegéből nem
von le önrészesedést.
4.5. a kárrendezési eljárás különös szabályai
4.5.1. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A biz-
tosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult
azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez
fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét
a biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.
Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi-
atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér-
tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult
a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a
biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított
azokat neki visszafizetni tartozik.
4.5.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval
szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette,
a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biz-
tosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko-
dott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosí-
tott peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő
költségek is a biztosítót terhelik.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének
a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kap-
csolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés
nyilvánvalóan megalapozott.
4.5.3. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy kár-
eseménynek tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan
kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
31
vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényér-
vényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő káro-
sultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási
összeg károsultak közötti felosztása során a biztosító a biztosított
iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelen-
sége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben érvénye-
sített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem
terjed ki.)
4.6. a biztosító megtérítési igénye (visszkereset)
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar-
tása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség
alól a károsulttal szemben.
A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követel-
heti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizo-
nyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes. A
jelen feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül
a károkozás, ha
- a kár a biztosítottnak (illetőleg a biztosított alkalmazott-
jának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának) iga-
zolt alkohol fogyasztásával vagy kábító hatású szer ha-
tása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben
keletkezett,
- a károkozó magatartás észlelése után a biztosított a kár-
megelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vo-
natkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte,
és a kár (vagy annak egy része) megelőzhető lett volna a
kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettség szabály-
szerű teljesítésével (ebben az esetben a biztosított a kö-
telezettségszegéssel illetőleg mulasztással okozott
kár/kárrész megtérítésére köteles),
- a kárt a biztosított a szükséges intézkedések elmulasztá-
sával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges in-
tézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biz-
tosító, illetve más személy a káresemény bekövetkezésé-
nek veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben fog-
lalt indokok alapján az adott helyzetben elvárha lett
volna a szükséges intézkedések megtétele,
- a kárt a biztosított a tevékenységre vonatkoelőírások
súlyos, illetve ismételt megsértésével okozta.
A biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg
megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyo-
san gondatlannak minősítette.
4.7. egyéb rendelkezés
A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános
feltételekben (1. pont) foglaltak az irányadók.
5. a kiegészítő (választható) balesetbiztosítás fel-
tételei
5.1. a biztosítottak köre
Jelen fejezet szerint biztosítottak a társasházi vagy lakásszövet-
kezeti lakóközösség tagjai, valamint a biztosítási esemény bekö-
vetkezésének időpontjában a velük állandó jelleggel, életközös-
ségben együtt lakó személyek.
A biztosítást 70. életévét be nem töltött személy javára lehet
kötni.
A kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottja rokkant nyug-
díjas személy nem lehet.
Kedvezményezett: aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
5.2. biztosítási esemény
Baleset a biztosított akaratától független, olyan hirtelen fellépő
külső erőhatás, amelynek következtében a biztosított egy éven
belül meghal; állandó, teljes vagy részleges egészségkároso-
dást; vagy a szerződésben meghatározott múlékony sérülést
szenved.
5.3. a kockázatviselés területi és időbeli hatálya
5.3.1. A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés he-
lyén bekövetkezett balesetekre vonatkozik.
5.3.2. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítással
azonos időpontban kezdődik.
5.3.3. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítással
azonos időpontban jár le.
5.4. biztosítási összeg
5.4.1. A balesetbiztosítás alapján a biztosító az alábbi biz-
tosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatá-
sától függetlenül):
- baleseti halál esetén 150.000,- Ft-ot;
- baleset folytán bekövetkező állandó teljes rokkantság esetén:
300.000,- Ft-ot;
- baleseti állandó részleges egészségkárosodás esetén az
egészségkárosodás fokának megfelelően az állandó teljes
rokkantság esetén fizetendő összeg arányos részét;
- baleseti csonttörés vagy repedés, 10%-nál alacsonyabb ál-
landó egészségkárosodás, legalább 28 nap folyamatos mun-
kaképtelenség esetén egyszeri 6.000,- Ft-ot;
- a balesetkor a biztosítottnak magán viselt ruházatában kelet-
kezett károkra legfeljebb 12.000,- Ft-ot.
5.5. a biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg.
5.5.1. Baleseti halál:
Ha a balesetre biztosított személy az elszenvedett baleset követ-
kezményeként egy éven belül meghal, a biztosító a szerződés-
ben erre meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, függetlenül
a rokkantság vagy múlékony sérülés címén már kifizetett kártérí-
téstől.
5.5.2. Állandó teljes egészségkárosodás:
Amennyiben a biztosított a baleset napjától számított egy éven
belül állandó, teljes, 100%-os egészségkárosodást szenved, ak-
kor a biztosító a szerződésben erre meghatározott biztosítási
összeget fizeti ki.
5.5.3. Állandó részleges egészségkárosodás:
Ha a balesetre biztosított személy a baleset napjától számított
egy éven belül állandó, részleges egészségkárosodást szenved,
úgy a biztosító az egészségkárosodás mértékének megfelelően
az állandó és teljes egészségkárosodás esetére meghatározott
biztosítási összeg olyan százalékát fizeti ki, amely - tekintet nélkül
a biztosított foglalkozására - az egészségkárosodás végleges fo-
kának megfelel.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
32
5.5.4. Baleseti múlékony sérülés:
Balesetből eredő múlékony sérülés vagy legalább 28 nap folya-
matos munkaképtelenség esetén a biztosító által kifizetendő ösz-
szeg független az egészségkárosodás vagy baleseti halál címén
fizetett kártérítéstől.
5.5.5. A biztosító a ruházatban keletkezett károkra csak ab-
ban az esetben nyújt térítést, amennyiben a károsult balesete mi-
att jelen szerződés alapján, egyéb jogcímen balesetbiztosítási
szolgáltatásra jogosult. A kártérítés alapja az indokolt és igazolt
javítási, helyreállítási vagy újrabeszerzési érték.
5.5.6. A maradandó egészségkárosodás fokát legkésőbb a
balesetet követő egy éven belül kell megállapítani. A maradandó
egészségkárosodás mértékét a biztosí orvos-szakértője álla-
pítja meg.
5.5.7. Ha a maradandó egészségkárosodás foka a gyógy-
kezelés elhúzódása következtében 60 napon belül nem állapít-
ható meg, de a rokkantság előreláthatólag vissza- marad, úgy a
biztosított kérésére a biztosító a biztosítási összeg terhére a biz-
tosító orvos-szakértője által vélelmezett várható egészségkáro-
sodási százalék szerint járó összeg 50%-át előlegként folyósítja.
5.6. kárbejelentés
5.6.1. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges
iratok:
- halál esetén halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló
orvosi bizonyítvány,
- hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető vagy meg-
tagadó jogerős határozat, vagy vádirat,
- mindazok az okiratok, amelyek a jogosultság, a biztosítási
esemény, és a biztosítási összeg megállapításához szüksé-
gesek.
5.6.2. A biztosítási összeg felvételére jogosultak köre:
A biztosítási összeg felvételére a biztosított jogosult.
A baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg felvételére a biz-
tosított kedvezményezettet jelölhet. Ennek hiányában kedvezmé-
nyezett a biztosított örököse.
5.7. kizárások, korlátozások
5.7.1. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísér-
lete akkor sem biztosítási esemény, ha a biztosított azt be-
számítási képességének hiányában követte el.
5.7.2. A balesetkor, bármely okból már előzőleg sérült
vagy csonka, funkciójában korlátozott - nem ép, nyomorék -
testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.
5.7.3. A biztosító szolgáltatása a biztosítási időszakon
belül lakásonként maximum 2 káreseményre terjed ki.
5.8. a biztosító mentesülése
5.8.1. Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási összeg
kifizetése alól, ha bizonyítja, hogy
- a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szán-
dékos magatartása,
- a biztosított halálát, illetve egészségromlását a biztosí-
tott, illetőleg a szerződő
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával jogelle-
nesen okozta.
A kiegészítő szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a
biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az
esetben, ha a biztosított, szándékosan elkövetett súlyos bűn-
cselekménye folytán azzal összefüggésben vagy a szerző-
déskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkos-
sága következtében halt meg.
5.8.2. A balesetet súlyos gondatlan magatartás által
okozottnak akkor kell tekinteni, ha a balesetet a biztosított
vagy a szerződő
- súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggés-
ben,
- jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetés közben
következett be, és mindkét esetben a biztosított más köz-
lekedésrendészeti szabályt is megszegett.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
33
1. számú melléklet
védelmi előírások betöréses lopás biztosításához
minimális mechanikai védelem - fizikai védelem
Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett he-
lyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS
RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI FELTÉTELEI-ben írtak sze-
rint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:
- falazat: a minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű
falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az
egyenértékűség meghatározásához:
- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerke-
zet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szer-
kezet, amely legalább 10 cm vastagságú
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkeze-
tek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűz-
álló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet
biztosító egyéb anyagot helyeztek el
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hen-
gerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos
zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve min-
den olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetősége-
inek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi minősített la-
mellás zár
- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességé-
ben min. 6 mm vastagságúak
részleges mechanikai védelem - fizikai védelem
Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett
helyiséget minden oldalról ha a védendő/védett helyiséget min-
den oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS
RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI FELTÉTELEI-ben írtak sze-
rint kiépített védelemmel lát- k el az alábbiak szerint:
1. falazatok, födémek, padozatok
A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastag-
ságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerke-
zet kialakítása szükséges.
2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfa-
lak stb.)
- bejárati ajtók: az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, ke-
ményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű
ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa
tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a
falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell
alkalmazni
- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-en- ként
rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen,
Ø 12 mm köracél tartószilárdságával egyenértékű erősség-
gel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, Ø 0 mm köracél
tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani
- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén
legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával
egyezőnek kell lenni
- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni,
hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható.
- az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet
oldalanként.
- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenér-
tékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - kell a
tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszí-
tés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető
szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni
- a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re el-
helyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A rete-
szelési mélységnek legalább 14 mm- t el kell érnie. A zárbe-
tétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként
csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszva-
sak fogadhatók el
- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak
stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasz-
nálása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik
el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12
mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyen-
szilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megol-
dású csozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthe
a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elis-
mert más szerkezettel is. pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg,
min. A3 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai
jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai
jelzőrendszerrel
Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve el-
lenállás tekintetében erősebbnek - de legalább egyenértékűnek -
kell lenni az üvegszerkezet ellenállóképességével.
3. zárszerkezetek
- a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabvá-
nyokban előírt biztonsági követelményeknek
4. hengerzárbetétek
- a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5
csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszárbetét fogad-
ható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, letapo-
gatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással
legalább 3 percig nem nyitható
5. fix és mobil rácsok
- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak
stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasz-
nálása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik
el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12
mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyen-
szilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megol-
dású csozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető
a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elis-
mert más szerkezettel is. pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg,
min. B 1 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai
jelzőrendszerrel
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
34
- pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm Ø köracélból,
vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból ké-
szüljenek
- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottak-
nak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszer-
kezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncso-
lással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legör-
dülő "detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes moz-
gatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 da-
rab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű
(falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzí-
tési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal
esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető mű-
szaki megoldású)
megjegyzés:
Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező laka-
tok biztonsági zárként nem fogadhatók el.
A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltására nem fogadha-
tók el.
minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban fel-
ügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozá-
sában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő
nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van ki-
alakítva.
A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által mi-
nősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált táp-
egység rendelkezzen MEEI engedéllyel.
A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kul-
csos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A ve-
zetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felsze-
relve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 má-
sodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz
szabotázsvédelméről.
Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat,
jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nél-
küli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites
azonosítókóddal rendelkezzenek.
A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két má-
sodpercen belül riasszon.
A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi
egységen azonosíthatók legyenek.
A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája
is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.
A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött saját
akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradá-
sát érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készü-
lékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.
A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell felsze-
relni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3
percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az
arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie.
Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektro-
mos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor bizto-
sítsa.
Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automa-
tikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer leg-
alább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább
egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása
a központi egységen kerüljön kijelzésre.
Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer
min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfe-
szültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzene-
tet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesíté-
t.
távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer
Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelző-
rendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon, rádiótelefon,
vagy rádió adó-vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti
központba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórend-
szerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív vé-
delemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert. A távfelügyeletet
ellátó szakszolgálat kivonuló szolgálattal, és a rendőrséggel ki-
épített kapcsolattal rendelkezik. A távfelügyeleti rendszer gyűjti,
feldolgozza, kijelzi, naplózza és archiválja a védett objektumban
telepített elektronikus biztonsági rendszer által kiadott riasztási,
üzemviteli és állapot információkat.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
35
2. számú melléklet
szolgáltatási táblázat
kockázatok, szolgálta-
tások
ALAP fedezet
BŐVÍTETT fedezet
alapbiztosításban bizto-
sítható vagyontárgyak
-
közös tulajdonú épületrészek, építmények, mellék-
épületek (2.1.1.1.);
-
közös tulajdonú ingóságok (2.1.2.1.).
-
közös tulajdonú épületrészek, építmények, mellék-
épületek (2.1.1.1.);
-
közös tulajdonú ingóságok (2.1.2.1.);
-
külön tulajdonba tartozó épületrészek, építmé-
nyek, melléképületek (2.1.1.2.).
önrészesedés
10.000,- Ft eléréses
10.000,- Ft eléréses
alapbiztosítási esemé-
nyek:
-
tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás,
(közvetlen és közvetett) villámcsapás, ismeretlen
közlekedési eszköz ütközése, légijármű ütközése;
-
földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, is-
meretlen üreg beomlása;
-
vihar;
-
jégeső, hónyomás;
-
árvíz, felhőszakadás;
-
vezetéktörés a közös tulajdonú épületrészekben
és a közös tulajdonú ingóságokban bekövetkezett
károkra;
-
idegen tárgyak rádőlése;
-
üvegtörés károk.
-
tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás,
(közvetlen és közvetett) villámcsapás, ismeretlen
közlekedési eszköz ütközése, légijármű ütközése;
-
földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, is-
meretlen üreg beomlása;
-
vihar;
-
jégeső, hónyomás;
-
árvíz, felhőszakadás;
-
vezetéktörés a közös tulajdonú épületrészekben,
a közös tulajdonú ingóságokban és a külön tulaj-
donba tartozó épületrészekben bekövetkezett ká-
rokra, továbbá a nyitva felejtett vízcsap miatt ke-
letkezett, a mosógép összekötőcsövének kiugrá-
sából eredő károk, bontási és helyreállítási költsé-
gek, 6 folyóméterig a csővezeték ára;
-
idegen tárgyak rádőlése;
-
üvegtörés károk.
kiegészítő biztosítások
biztosítási eseményei
-
betöréses lopás és rablás, a közös tulajdonon be-
lül elhelyezett alapbiztosítási vagyontárgyakra;
-
rongálási vandalizmus károk:
-
járulékos rongálás
-
kaputelefonok, elektromos kapuk
-
liftek
-
bejárati kapuk
-
építmények
-
szemetes kukák
-
kerti dísznövények
-
belső falazat
-
antenna, kábelrendszerek, riasztó;
-
különleges üvegek;
-
a közös tulajdonú épületrészekben bekövetkezett
tetőbeázási károk;
-
felvonó kiegészítő biztosítás.
-
betöréses lopás és rablás, a közös és/vagy külön
tulajdonon belül elhelyezett alapbiztosítási va-
gyontárgyakra, kerékpárra és gyermekkocsira
2.4.1.a) szerint;
-
rongálási vandalizmus károk:
-
járulékos rongálás
-
kaputelefonok, elektromos kapuk
-
liftek
-
bejárati kapuk
-
lakások bejárati ajtaja
-
építmények
-
szemetes kukák
-
kerti dísznövények
-
belső falazat
-
antenna, kábelrendszerek, riasztó;
-
különleges üvegek;
-
a közös és/vagy külön tulajdonú épület-részekben
bekövetkezett tetőbeázási károk;
-
felvonó kiegészítő biztosítás.
épülethasználói felelős-
ség (alapbiztosítás):
társasházi épülethasználói felelősség
társasházi épülethasználói felelősség
alap felelősségbiztosítás
önrészesedése:
nincs
nincs
kiegészítő felelősségbiz-
tosítások:
-
társasházi közös képviselők és társasházkezelők,
lakásszövetkezeti tisztségviselők felelőssége
-
tűz, robbanás és vezetékekből kiömlő víz által
okozott károk miatti keresztfelelősség
-
társasházi közös képviselők és társasházkezelők,
lakásszövetkezeti tisztségviselők felelőssége
kiegészítő felelősségbiz-
tosítás önrészesedése:
20.000,- Ft eléréses
Társasházi közös képviselők és társasházkezelők, la-
kásszövetkezeti tisztségviselők felelősségbiztosítása
esetén 20.000,- Ft eléréses
Kiegészítő balesetbizto-
sítás:
biztosítási időszakon belül lakásonként maximum 2
káresemény
biztosítási időszakon belül lakásonként maximum 2
káresemény
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
36
3. számú melléklet
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat
kérheti be:
K&H fészek társasház
-biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezé-
sekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbeje-
lentő nyomtatvány
tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
építési tervdokumentáció és engedély
árajánlat, költségvetés
a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi
szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
fényképek, tanú nyilatkozat
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla vagy számlamásolat, bizonylat, egyéb hitelt
érdemlő igazolás
hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
ÁFA nyilatkozat
Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás
felvételéről
bizományosi szerződések
vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok, leltár-
ívek, könyvelési bizonylatok
érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
alapító okirat vagy szövetkezeti alapszabály, lakhatósági igazolás, használatba vételi enge-
dély
őrnapló, őrutasítás
eredeti jótállási jegy
használati utasítás
szervizjegyek
hagyatékátadó végzés
a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
tűzkárok esetén
tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági
igazolás
árvízkárok esetén
illetékes vízügyi hatóság igazolása
vihar- és jégveréskárok
esetén
meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény szerviztől
földrengéskárok esetén
szeizmológiai intézet igazolása
bányatérkép
betöréses lopás- és rab-
láskárok esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás,
védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési
tanúsítvány)
épületrongálás- és vanda-
lizmuskárok esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás,
védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési
tanúsítvány)
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
37
K&H fészek társasház
-biztosítás kárrendezésekor a Biztosító
az alábbi okiratokat kérheti be
tetőbeázás-kár esetén
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
felvonó-kár esetén
hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések igazolása
gépkönyv, karbantartási napló
ideiglenes lakás igénybe-
vétele esetén
ideiglenes lakás bérleti szerződése
elmaradt lakbér esetén
bérleti szerződés
baleseti károk esetén
baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzíokirat: baleseti jegyzőkönyv,
orvosi leírás, illetve lelet
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti
anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat,
illetve jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték
meg
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat il-
letve jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági
határozat
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelen-
tés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
a legalább 28 nap folyamatos munkaképtelenség esetén a legalább28 nap gyógytartamról
szóló orvosi igazolás a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kór-
házi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérü-
lés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegy-
zőkönyv
ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő eredeti smlák
társasházi közös képvise-
lők és társasházkezelők,
lakásszövetkezeti tisztség-
viselők felelősségi kára
esetén
megbízás, írásbeli szerződés a társasház ügyeinek ellátásáról, illetve kezeléséről
a társasház közös képviselete ellátásának, illetve a társasház kezelésének szabályait, vagy
lakásszövetkezeti tisztségviselésének szabályait tartalmazó okirat, illetve az alapszabály
vonatkozó jogszabályban meghatározott szakképesítés meglétét igazoló okirat
sérelemdíj esetén
sérelemdíj összegszerűségét igazoló dokumentum
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, Szerződőnek illetve a
Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is be-
nyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesí-
tendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános
szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvénye-
síthesse.
Jelen tájékoztató a K&H fészek társasház-biztosítások szerző-
dési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt ér-
vényes.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
38
4. számú melléklet
adatkezelési tájékoztató (kivonat)
A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelés jogszerű cé-
lból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jogszerű, tisztes-
séges és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a
Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adat-
kezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és
szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz an-
nak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és napra-
készek legyenek, illetve a pontatlan személy adatok haladékta-
lanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító szemé-
lyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása
csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez
szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés
teljes tartama alatt biztosítja a személyes adatok megfelelő biz-
tonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes keze-
lésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy ká-
rosodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adatkeze-
lés elveinek való folyamatos megfelelésért.
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul,
vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kö-
telezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt,
közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gya-
korlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos
érdekének érvényesítéséhez szükséges.
Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban
marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkezelések
jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem
nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilat-
kozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.
A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló
minden olyan minősített adatot nem tartalmazó adat tekinte-
tében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire,
vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval
kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító
jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő ad-
atait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével,
nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási ti-
tok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként
nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító
tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz
a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen
módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki har-
madik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője
a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre
vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a ti-
toktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a
veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogsza-
bályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének
teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer-
ződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel
kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biz-
tosító által kezelt adatok vonatkozásában.
Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes
adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy
az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban
lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon
(hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak
helyesbítését, valamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez
való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adat-
korlátozáshoz való jog). Az érintettet meghatározott feltételek
teljesülése esetén jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert
és géppel formátumban megkapja a Biztosítótól (ada-
thordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy bá-
rmikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű
vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, il-
letve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének ér-
vényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a
közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szem-
beni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).
Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító
adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és In-
formációszabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest,
Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat.
Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes tör-
vényszék jár el.
Jelen adatkezelési tájékoztató a www.kh.hu/adatvedelem oldalon
elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes
tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a
honlapon található.
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
39
K&H Biztosító Zrt.
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
fax: (+36 1) 461 5276
kh.hu
a KBC csoport tagja
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com