Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2013.04.04.-től

K&H lakásbiztosítás
2
tartalom
ügyféltájékoztató 3
szerződési feltételek 7
1. általános feltételek 7
1.1. szerződő, biztosított 7
1.2. a szerződés létrejötte 7
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 7
1.5. a biztosítási szerződés módosítása 7
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 7
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 7
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 8
1.9. értékkövetés szabályai 8
1.10. önrészesedés 8
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 8
1.12. mentesülés 10
1.13. általános kizárások 10
1.14. egyéb rendelkezések 10
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés 10
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 11
2.1. biztosított 11
2.2. területi hatály 11
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 11
2.4. biztosítási összeg 12
2.5. biztosítási események 13
2.6. a Biztosító szolgáltatása 23
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 26
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 26
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 28
4. kiegészítő balesetbiztosítások 28
4.1. balesetbiztosítás 28
4.2. temetési biztosítás 34
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz (1. számú melléklet)
36
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról (
2. számú melléklet) 38
3
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiztosítást, amely
otthonát és ingóságait védi az alábbiakban felsorolt veszélynemek
ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. július 1-jén alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 3,52 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, 114. Pf.
777, telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a
K&H Biztosító (továbbiakban: biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata
személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H
Biztosító biztosításközvetítőt. Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében
áll a lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről és az 1959. évi IV. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.
Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
-
a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen
meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.
kerítés, fürdőmedence stb.), ingóságokra (az ékszerektől a
bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft
erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott
állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más vagyontárgyakkal
történő károsodására is az általános háztartási ingóságok
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási
eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe
vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi
épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft
összeget meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás szerződési
feltételeit, amelyek részletesen tartalmazzák azoknak a
vagyontárgyaknak és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és
korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül
biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:
-
magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,
- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett összeroppanás kár,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag
elektromos vezetékekben keletkezett villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén
az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,
antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott
vagyontárgyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt
bekövetkező kár,
- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel
okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár és jégeső
vagy hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben a padlószint felett
kevesebb mint 30 cm-rel tárolt biztosított vagyontárgyakban
keletkezett vízkár,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a lopás, betöréses
lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési limitet
meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
-
tűzkárok biztosítása: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos
hatása, az idegen tárgyak rádőlése, ráesése, légijármű ütközés,
ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése.
- földmozgáskár biztosítás: földrengés, földcsuszamlás, kő- és
földomlás, ismeretlen üreg beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása
milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?
Az alapfedezet az Ön választása alapján kiterjeszthető az alábbi
fedezetekkel:
-
különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia főzőlap,
bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett előtető, télikert,
üvegtégla, üveg tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör,
akvárium és terrárium üvegezése, úszómedence vagy
medence üvegezése, zuhanykabin,
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása: betöréses
lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató
1-10221-00
-
vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24
- törzskönyvezett kutya és macska biztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási
költségeinek térítése
- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott
károkra: szerződésen kívül okozott személyi sérüléssel vagy
tárgyrongálással járó (dologi) károk
- kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó
egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű
csonttörés, csontrepedés, vagy 28 napot meghaladó
gyógytartam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban
esett kár
- temetési biztosítás
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő
nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek
megállapodhatnak.
A Biztosító számára a Ptk. 15 napot nyújt az ajánlat elbírálására, ha azt
addig nem utasítja el a biztosító, akkor a kockázatviselés kezdete a fent
leírt időpont.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki
átutalással, vagy postai átutalással. A díjfizetés gyakorisága lehet éves
(egy összegben egész évre), féléves vagy negyedéves.
Csoportos beszedési megbízás fizetési mód választása esetén 5%
díjengedményt, banki átutalással történő fizetési mód esetén 3%
kedvezményt nyújtunk.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható. Az ajánlat aláírásával a felek az
első díj tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben
foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díj-nemfizetés miatt vagy évfordulóra történő
felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére
bármikor felmondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak
vége előtt 30 napon belül már nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő által
meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási
évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az
alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH
által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új
biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási
összeg és az alkalmazott index szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor
kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási
összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt
köteles írásban közölni a biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha
a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő az
ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt) változás történik,
értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges
módosítások elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,
engedményezés, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvet-
lenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,
ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, nyomozóhatóság,
ügyészség, bíróság, bírósági végrehajtó, közjegyző, adóhatóság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő
biztosító, alapvető jogok biztosa, pénzügyi jogok biztosa, Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott,
kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve az
Országos Rendőr-főkapitányság, külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. (2003. évi LX.
törvény 153-165.§).
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez"
elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés
részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja rögtön biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényén megtalálható. A bejelentéssel fordulhat a
Biztosító központi irodájához is a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös
telefonszámon, valamint bejelentheti a kárt faxon a (06 1) 461 5235-
ös faxszámon. A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé.
4
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,
ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás
szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a
biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a
biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak
kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekövetkezett kár
mértékéből káreseményenként, a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.
Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően
alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. A
maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.
-
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális
helyreállítási költségen téríti meg; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási
költségből az értékemelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban
az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti
valóságos értéken.
-
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges
vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az
elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti
valóságos értéken téríti a Biztosító.
-
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség
erejéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke
70%- ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés
levonásra kerül.
Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk,
ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
-
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő
indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és
kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb
kárenyhítési költségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei,
ideiglenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a
biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 2%-
áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a
Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a
biztosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a
tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában
téríti meg a Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a
szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
-
írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy (06 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: www.kh.hu
betörésvédelmi tanácsok
A szerződési feltételek 1. számú mellékletében megtalálja a K&H
Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az alábbi gondolatokkal szeretnénk
segítséget is nyújtani, és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni
a figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás megnyugtató
biztonságot jelent az Ön és családja számára. Vannak veszélyek,
amelyek ellen lehet és kell is védekezni, érdemes még időben a
megfelelő intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé tartozik
a betöréses lopás és rablás. Az egész társadalomban jelentős
problémát okoz a betöréses lopások számának növekedése. Az
emberek számára mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül
nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A jó biztosítás képes
pótolni az anyagi veszteségeket, de a Biztosító nem tudja semlegesíteni
például azokat a lelki károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes kötődésű,
megszokott eredeti tárgyait.
5
Két fontos megállapítás:
-
a betörés a nap bármely percében megtörténhet és annak a
valószínűsége, hogy az Ön otthonát is betörés érheti, sajnos
egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt
elriasztanák az egyszerű, de hatékony védelmi eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok zárrészeinek állapotán,
valamint az üvegfelületek védelmen múlik. A zárak megvizsgálása
mellett néhány megszívlelendő jótanács:
1.
Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban felkapcsolva egy
lámpát! Ha lehetőségei engedik, használjon programozható
kapcsoló órát, amely különböző időpontokban be- és
kikapcsolja a hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2. Csukjon és zárjon be minden külső ajtót, garázsajtót, ablakot és
zárat, ha nincs otthon! Ha van üvegezett teraszajtaja a háznak,
ne hagyja benne belülről a kulcsot!
3. Ha van a ház körül létra, zárja el!
4. Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg egy ismerőst,
hogy ürítse ki rendszeresen a postaládáját!
5. Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása előtt! Hagyja
meg nekik az értesítési címet!
6. Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy ha saját
széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha széfet kíván beszerezni,
szívesen állunk rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7. Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és kérje meg a
látogatót, hogy azonosítsa magát! Mielőtt ajtót nyit, akassza be
a biztonsági láncot! Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne
nyisson ajtót!
8. Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb nyilvánvaló
helyeken, mint például a postaládában, a lábtörlő alatt, a
virágtartóban!
9. Kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a betörések
száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy értékű
ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy, gyűjtemény,
szőrme, nagy értékű híradástechnikai berendezések, stb.)
vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel, kérjük fogadja
meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott készüléket
vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos vizsgálatok után adják meg
egy termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített termék
rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez:
- Bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező szakemberre a riasztó
felszerelését!
- Ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét rendőrségi vagy
olyan biztonsági szolgálat központjába, amely riasztás eseten
járőrt küld a helyszínre.
- A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne feledje
azonban, hogy nem helyettesíti a jó minőségű zárakat és a
nyílászáró-védelmet.
6
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében a jelen szerződési feltételekben
részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a
biztosítási kötvény és a jelen szerződési feltételek alapján
kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény, a jelen szerződési
feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásos jognyilatkozatai. A
szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot
kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (kötvényben)
név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a
vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított),
különösen:
-
a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
-
lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továbbá a szerződésben (kötvényben) meg nem nevezett, de a
biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés
helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak)
közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 685 § b. pontja).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (kötvényben) megnevezett biztosított,
vagy aki a szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy
javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a
jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre
oly módon, hogy a szerződő által aláírt biztosítási ajánlat alapján a
Biztosító kötvényt bocsát ki.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett időpontban
megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától
számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott 15 napon belül
visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt
időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának
napját követő nap 0:00 órája. A szerződés akkor is létrejön, ha a
Biztosító az ajánlatra annak átadásától számított 15 napon belül nem
nyilatkozik. Ez esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy
képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön
létre.
1.3.2. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést
a szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény
tartalma szerint jön létre. Ez a rendelkezés a lényeges eltérésekre csak
akkor vonatkozik, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a
kötvény megküldésekor írásban felhívta.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a
biztosítási időszak
1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor
módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul
marad.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosítási szerződés hatálya
alatt a biztosítottnak a biztosított vagyontárgyak megóvásához fűződő
érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése
lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik
az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné
válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés
megszűnése hónapjának utolsó napjáig számított díj illeti meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító
részére be kell mutatni.
1.6.2. Évfordulóra történő felmondás: a felek a szerződést a biztosítási
időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
1.6.3. Díjnemfizetés: a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben
megjelölt esedékességi naptól számított harmincadik nap elteltével a
biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették
meg, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a
díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének
határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől
számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a
szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A díjnemfizetés miatt megszűnt
biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza
újból létre. A Biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a
kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével
a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel
megszüntethetik.
1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási
szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is köteles az esetleges
díjkülönbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás megállapított
díja egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (kötvényben)
megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. Ha az ajánlat
a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény
éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási
szerződés (kötvény) tartalmazza.
7
a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei (BOB-13)
A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással,
folyószámláról vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).
1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat
tekinti befizetettnek.
1.7.4. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban
állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás
szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által
kiállított és a szerződőnek megküldött kötvény és díjesedékességi
értesítő tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján
esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.5. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.6. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely
díjfizetési ütemezés szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti
ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
ütemezésre módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem éri
el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és 3 000
Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító a biztosítási
időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben
a biztosítási díj megállapításának alapja.
1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.
1.9. értékkövetés szabályai
1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által
meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak
szerint:
1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a
KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a következő biztosítási
időszakra érvényes biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és
az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az
ilyen nyilatkozat szerződésmódosításnak minősül.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből
káreseményenként a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és
balesetbiztosítási események esetén a Biztosító nem alkalmaz
önrészesedést.
1.10.2. Az önrészesedés mértéke a biztosítási évfordulóval
módosítható.
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat átadásával egyidőben
köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges
körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy
ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség
feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a
Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más
írásos formában kérdést tett fel.
1.11.1.2. A szerződéskötés után a szerződő (biztosított) haladéktalanul,
de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő,
mellékletek bármely adata.
A szerződő (biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik.
1.11.1.3. A Biztosító a kockázatviselésének mértékét befolyásoló
változások bejelentését új ajánlatként kezeli, és jogosult azt elbírálni a
Polgári Törvénykönyv szerint erre nyitva álló 15 napos határidőn belül.
1.11.1.4. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megváltozott,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy
a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása,
eladása),
- ha más biztosítóval a biztosított vagyontárgyakra további
biztosítási szerződés jön létre,
- csődeljárás megindítása, amennyiben a szerződő (biztosított)
gazdálkodó szervezet,
- ha a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlan címadatai
megváltoznak,
- ha a kapcsolattartóként, képviselőként, tisztségviselőként
megjelölt személy / szervezet adataiban változás történik, a
kapcsolattartó, képviselő, tisztségviselő személye megváltozik.
8
1.11.1.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és
nyilatkozatokat írásban kell közölni.
A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által
szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama
alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
1.11.2.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és
enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai
folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések
üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes
hatósági és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk
keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a
hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,
szabványok az irányadók.
1.11.2.2. A biztosított a káresemény észlelését követően
haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,
mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg
épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott
vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.11.2.3. A biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó
berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a
vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban
a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése
érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli épület(ek)
vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni
kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az üzemen kívül
helyezett egyéb vizes berendezésekre. Családi és hétvégi házakra a
fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha azok több, mint 72 órán át
lakatlanok.
1.11.2.4. A Biztosító maga, képviselője, illetve megbízottja útján
jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának
ellenőrzésére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított két munkanapon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben),
vagy telefonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges
felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés,
valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és
emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító
teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt
munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.11.3.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi
fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.3.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár
bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy
állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás
következtében a Biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása
szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált,
úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott
vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de
legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan
állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,
tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító
rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a
biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás
összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét
bizonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által
történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási
számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt
hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve
épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi
feljelentést.
1.11.3.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat
terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.10. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb
adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,
illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való
megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól
számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is
fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már
eleget tett.
1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú
melléklet tartalmazza.
1.11.5. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.6. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
9
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.7. szolgáltatási kötelezettség
1.11.7.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést
követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk
esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a
Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.7.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más
károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt
csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási
esemény következménye.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a biztosított,
- a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója
(hozzátartozó: a Ptk. 685.§ b) szerint),
- a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a
Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a
biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az
alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély
nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott
személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l
légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer
hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben
keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. A közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési
kötelezettség (1.11.1. pont) megsértése esetében a Biztosító
kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott
vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem
hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses
mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,
felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető
jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi
önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból
nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az
Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. Ha a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok,
amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.14.2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény
bekövetkezésétől számított 2 (kettő) év alatt, ha a szerződő gazdálkodó
szervezet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 (egy) év
elteltével évülnek el.
1.14.3. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez"
elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés
részét képezi.
1.14.4. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő egységének
tudomására jutott.
1.14.5. A biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses
lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági
ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-
ös, vagy a (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet
bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
10
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
a biztosítók felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
további szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon
és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban
okoztak.
2.1. biztosított
Jelen különös feltételek szerint biztosított:
- épületek, építmények esetében:
- a szerződésben (kötvényben) név szerint megnevezett olyan
természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy
megóvásához érdeke fűződik, különösen:
- a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni
hányaduk arányában
- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
- ingóságok vonatkozásában:
- épületek, építmények biztosítottja(i);
- továbbá a név szerint meg nem nevezett, de a biztosítási
esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés
helyén állandó jelleggel ott lakó, az épületek, építmények
biztosítottjai közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk.
685 § b. pontja).
2.2. területi hatály
2.2.1. a kockázatviselés helye:
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) kötvényben feltüntetett
címe,
- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-
nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett
ingatlan.
2.2.2. Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén
keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben
áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen
rendelkeznek.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. épületek, építmények vagyoncsoport
a)
Saját tulajdon esetén a Biztosító kockázatviselése a szerző-
désben (kötvényben) megnevezett:
-
állandóan vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi
házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.),
-
melléképületre (garázs, kazánház, kamra, terménytároló, ól,
istálló, pince stb.),
-
építményekre (úszómedence, vízóraakna, kerítés, stb.),
-
valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem
részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre,
építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának
erejéig.
Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a
biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és
ott nem életvitelszerűen rendezkedett be.
Amennyiben az építmények összesített biztosítási összege a 500 000
Ft-ot nem haladja meg, azok 500 000 Ft-os összesített biztosítási
összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak.
b)
Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény
határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a
bérlő felelősségi körébe tartozó, épületberendezési és
épületfelszerelési tárgyakra terjed ki:
-
ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny,
vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó
szerelvényekkel,
-
csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző
berendezés,
-
beépített bútor- és térelválasztó,
-
beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető
berendezések és szerelvények,
-
elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás
fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő
szakaszon,
-
belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés,
tapétázás, mázolás,
-
padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.),
-
antennarendszer.
2.3.2. ingóságok vagyoncsoport
2.3.2.1. A biztosítás kiterjed a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá
az általuk bérelt, kölcsönvett, használatra vagy megőrzésre átvett
háztartási ingóságokra a szerződésben (kötvényben) meghatározott
biztosítási összeg(ek) és feltételek szerint.
2.3.2.2. Jelen szerződési feltételek szerint háztartási ingóságok azok a
be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez
szükségesek, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására
szolgálnak, és nem képeznek kereskedelmi mennyiséget, továbbá nem
tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban meghatározott
vagyontárgyak közé.
A Biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok -
egyedi értéküktől függetlenül - három vagyoncsoportot alkotnak.
2.3.2.3. A szoftvereket (operációs rendszerek, irodai-, fotó-, grafikai-,
biztonsági programok/programcsomagok, valamint minden olyan
kereskedelmi forgalomban megvásárolt szoftver, amelyet magáncélra
használnak) 100 000 Ft-os összesített biztosítási összeg felett külön
részletezve (az ajánlaton vagy annak mellékleteként külön lapon
tételesen (szoftver neve és verziószáma) részletezve) kell biztosításra
feladni. A tételes részletezés hiányában a Biztosító kockázatviselése a
11
“A”
elzárva tartható
kiemelt értékek
Jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,
drágakövek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasz-
nálásával készült ékszerek, tárgyak, bélyeg- és érme-
gyűjtemények, továbbá készpénz.
“B”
kiemelt, de
elzárva nem
tartható értékek
El nem zárható nemesfém tárgyak (étkészletek, ezüst
dísztárgyak stb.), képzőművészeti alkotások, valódi
szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek,
antik bútorok, egyéb gyűjtemények.
“C”
általános
háztartási
ingóságok
Minden olyan ingóság, amely nem tartozik az "A", "B"
vagyoncsoportba.
szoftverek kárai esetén legfeljebb 100 000 Ft-ig (de ezen belül
maximum a „C” vagyoncsoport biztosítási összegéig) terjed ki.
2.3.2.4. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a "C" vagyoncsoport
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokra, lábon álló növényi
kultúrákra vagy a lakásban tartott dísznövényekre, amennyiben
ugyanazon biztosítási esemény miatt más vagyontárgyak is károsodnak
(önálló károkra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki).
2.3.2.5. A kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén, a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási eseményenként
150 000 Ft erejéig viseli a kockázatot a Biztosító. Betöréses lopás
esetében a kártérítés feltétele a minimális mechanikai védelem
megléte.
2.3.2.6. Amennyiben az ingóságbiztosításon belül a „C” (Általános
háztartási ingóságok) vagyoncsoport nem kerül biztosításra, az „A” és a
„B” vagyoncsoport sem biztosítható.
2.3.2.7. Amennyiben a „C” (Általános háztartási ingóságok)
vagyoncsoport biztosítási összege nem éri el az épületek, építmények
vagyoncsoport összevont biztosítási összegének 10%-át, a Biztosító
jogosult ingóságbiztosítás nélkül kötvényesíteni az ajánlatot.
2.3.3. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,
szerszámok
A biztosítás kiterjed az építés, felújítás alatt álló épületek esetében a
kockázatviselés helyén tartott és az építéshez, felújításhoz szükséges
még be nem épített építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti
elemek, valamint szerszámok káraira a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összeg és feltételek szerint.
Biztosítási összeg: a "C" vagyoncsoport ingóságbiztosítási
összeghatárán belül az épületbiztosítási összeg 20%-a.
Az építőanyagok esetében a Biztosító
- a 2.5.1.1. tűzkárok biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása,
2.5.1.3. vízkárok biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
bekezdésekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
2.3.4. kizárások, korlátozások
Jelen szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyak az
alábbiak:
a)
tulajdon esetén
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari és kereskedelmi épületek,
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek.
b)
bérlemény esetén
-
magának az épületnek a határoló falai, tetőszerkezete,
teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari és kereskedelmi épületek,
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek,
-
valamint jelen feltételek 2.3.1. b) pontjában fel nem sorolt
vagyontárgyak.
c)
ingóságok esetén
-
50 000 Ft összeget meghaladó készpénz,
-
valuta, betétkönyv, értékpapír és értékcikk, hitelkártya,
bankkártya és készpénzhelyettesítő okirat,
-
a kézirat, terv, dokumentáció és egyéb okmányok,
- számítógépes adathordozón tárolt adatok,
- vállalkozási tevékenység vagyontárgyai,
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi - motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó és azok fődarabjai (pl.
vitorláshajó, motorcsónak, stb.), tartozékai, tartalék
alkatrészei,
- a vendégek és fizetővendégek vagyontárgyai,
- bérlő(k), albérlő(k) vagyontárgyai, amennyiben nem ő(k) a
szerződés szerződője;
- számítógépre, laptopra, notebookra, egyéb elektronikus
eszközökre telepített vagy másolt, bármilyen más módon
létrehozott vagy szerzett adatok, programok,
- saját készítésű multimédiás kiadványok,
- a merevlemezen vagy az adathordozón tárolt biztonsági
másolat (sem program, sem adat, sem multimédia
vonatkozásában),
- saját vagy átvett adatállomány,
- olyan szoftverek, amelyek vásárlását vagy meglétét a
biztosított nem tudja igazolni,
- nem magánjellegű (hanem pl. üzleti, foglalkozási) céllal
használt programok,
- az adatvesztés, a kár esetén szükséges újratelepítés
költségei.
d)
Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése ingóságok esetén:
- az "A" és "B" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra,
valamint
- a "C" vagyoncsoportba tartozó és 200 000 Ft egyedi értéket
meghaladó vagyontárgyakra,
ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben vagy a
biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban tartva,
bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
e)
Építés alatt álló épületek esetében ingóságok betöréses lopás
és rablás, valamint épülettartozékok lopás, betöréses lopás és
rablás biztosítása nem köthető meg.
2.4. biztosítási összeg
2.4.1. biztosítási összeg meghatározása, alulbiztosítás
2.4.1.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg. A biztosítási
összeg nem haladhatja meg az épületek, építmények káridőponti
újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti új
állapotban történő beszerzési értékét (újérték).
Ingóságok (valamint a vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak
biztosításában a tárgyi eszközök, készletek) esetén minden
vagyoncsoportra külön-külön, de vagyoncsoportonként összesítve kell
meghatározni a biztosítási összeget.
2.4.1.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). Amennyiben a Biztosító
által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem
vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén nem érvényesül az
alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.
2.4.1.3. A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is
megjelölhet biztosítási összegként. Azon vagyoncsoport esetében,
amelynek biztosítási összegére a Biztosító nem tesz javaslatot, a
12
Biztosító alulbiztosítottság esetén az aránylagos kártérítést szintén
alkalmazhatja.
2.4.2. túlbiztosítás, többszörös biztosítás
2.4.2.1. Ha a szerződő valamely másik biztosítónál a biztosított értékre
vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik
biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles
közölni a Biztosítóval. Többszörös biztosítás esetén a későbbi
időpontban kötött szerződés a korábban létrejött szerződéssel
megegyező kockázatra és biztosítási összegre vonatkozóan semmis.
2.4.2.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg
nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy 2.4.1.1. pontban
meghatározott értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy 2.4.1.1.
pontban meghatározott értékét meghaladó részére vonatkozó
megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
2.5. biztosítási események
2.5.1. alapbiztosítás (biztosítási események, kizárások és korlátozások)
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt
bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki,
amelyek a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.
2.5.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) biztosítása
2.5.1.1.1. biztosítási események
tűz
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett,
de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt
elektromos tűz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt
okoz
robbanás, összeroppanás
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és
nyomásváltozása okoz
villámcsapás
a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve okozott
kár
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya
becsapódása által okozott kár
idegen tárgyak rádőlése, ráesése
a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát
képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a
kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz
2.5.1.1.2. kizárások, korlátozások
a)
A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a
károkat, amelyek:
-
vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi
pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés,
elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,
-
rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontár-
gyakban (kazánok, kemencék stb.) elhasználódás,
használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő,
valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban
vagy a kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során
keletkeztek,
-
magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az
abból átterjedő tűzkárt,
-
tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,
-
kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás,
biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában
következtek be,
-
az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben
vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt
védelem hiánya, illetve kiiktatása következtében álltak elő,
-
elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben,
vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár
fényjelenséggel, akár anélkül - történő sérülés vagy
megsemmisülés miatt következtek be (pl. túláram,
túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen
érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések
meghibásodása)
-
tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,
ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz
által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és
koromszennyeződési károkat.
b)
A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
-
üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban,
gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),
-
tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a
tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási
hiányosságokra vezethető vissza,
-
elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz,
megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás
folytán következtek be,
-
folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a
tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt
keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad
fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen
következett be,
-
berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc,
kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő
(de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett
károsodását),
-
hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében
fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,
-
repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.
A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az
épületek, építmények összeomlásának kárát, amely az épület,
építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett.
c)
A biztosítás nem terjed ki tűz és robbanás károkra, ha a
biztosított helységekben "A" vagy "B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot
háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
d)
A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt villámvédelmi
rendszerek hiánya vagy hibája miatt keletkeztek,
-
villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültség-
védelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos
vezetékekben keletkeztek,
- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban,
szerekben keletkeztek (következményi károk),
13
- oly módon következtek be, hogy a biztosított épület(ek) 72
órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul
csatlakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy
antennához, antennarendszerekhez.
e)
A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és
légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
-
a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,
- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított,
a biztosított épület(ek), építmény(ek) tulajdonosa, használója
vagy ezek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által
keletkezett károkra.
2.5.1.2. viharkárok biztosítása
2.5.1.2.1. biztosítási események
vihar
a)
A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása,
illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított
vagyontárgyakban kárt okoznak
b)
A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott
károk biztosítási fedezete csak az épület(ek)re és az
épület(ek)ben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra
vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten
vagy az általa megbontott nyílászárón, illetve a vihar okozta
falazati résen keresztül károsít
jégeső
a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott
törés vagy deformációs sérülés
hónyomás
a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása
miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés
A Biztosító jégeső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosított épület(ek)
és építmény(ek) - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők
- tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn
keresztül, illetve a megbontott nyílászárón keresztül beáramló csapadék
(hó, jég) által az épület(ek)ben és építmény(ek)ben elhelyezett biztosított
vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá az
épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek - fenti események
okozta ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat.
2.5.1.2.2. kizárások, korlátozások
a)
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
ha a viharkár:
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),
- üvegházakban, fóliasátrakban,
- épületek nyílászáróinak üvegezésében (kivéve, ha a
nyílászáróban egyéb vihar által okozott kár is keletkezett),
- a 2.1.2.4. pontban meghatározott, a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokban, vagy lábon álló
növényi kultúrákban,
- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb
mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben,
építményekben,
- karbantartás elmulasztása miatt,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett vagy
- helyiségeken belüli légáramlás miatt következett be.
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy
tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.
b)
A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás
károkat, amelyek
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben,
üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben,
- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer
karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek.
2.5.1.3. vízkárok biztosítása
a) természetes vizek károkozása
2.5.1.3.1. biztosítási események
árvíz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges
vízfolyások, tavak, víztározók, továbbá az azokba nyílt torkolattal
csatlakozó csatornák, tavak kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett
területet önt el
felhőszakadás
olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagymennyiségű
(1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik és
elöntéssel károsít
2.5.1.3.2. kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta
károkat, amelyek
- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi
létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben,
halastavakban, víztározókban keletkeztek,
- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem
mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek.
Jelen szerződési feltételek szerint hullámtérnek minősül a felszíni
élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy
természetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek
minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a
vízügyi hatóság annak minősít.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat (illetve
költségeket), amelyek
- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési,
illetve árvízvédelmi munka során merültek fel,
- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított
vagyontárgyakban úgy keletkeztek, hogy azokat nem tárolták
legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső
vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és
festésében keletkeztek,
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás,
gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek,
- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.
Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag
falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és
építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.
14
b) vezetéktörés
2.5.1.3.3. biztosítási események
Az ivó- és szennyvízvezetékek, vízelvezető rendszerek, melegvíz-
ellátási, valamint távhővezetékek, központi fűtési és hűtési rendszerek,
továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékainak, valamint az
ezekre rákapcsolt háztartási gépek repedése, törése, kilyukadása,
dugulása, és a csatlakozások elmozdulása miatt, valamint nyitva
hagyott csap miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható
körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a
biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
A biztosítás fedezete
- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése,
repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító
hatására,
- a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából
eredő károkra,
- a károk elhárításához szükséges épület-bontási és -
helyreállítási költségekre, valamint biztosítási eseményenként
legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új
csővezeték árára is kiterjed.
2.5.1.3.4. kizárások, korlátozások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat,
illetve az elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét,
- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és az
üzemszerű működést nem befolyásolják,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett károsodást,
- karbantartás elmulasztása miatt bekövetkező károkat,
különös tekintettel az 1.11.2. pontban foglalt kármegelőzési
kötelezettségekre,
- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat
(próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).
2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
2.5.1.4.1. biztosítási események
földrengés
a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a
káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6.
fokozatát elérte, vagy meghaladta
földcsuszamlás
a földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan
balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár
föld- és kőomlás
a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása
következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő,
kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás
ismeretlen üreg beomlása
sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a
káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem
szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező
beomlása
2.5.1.4.2. kizárások, korlátozások
a)
A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett
károkat, amelyeket:
- jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés
okozott.
b)
A Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint
föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:
- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,
- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek
(robbantás, bányászati tevékenység - beleértve a külszíni
kitermelést is -, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás,
talajvíz-szintsüllyesztés),
- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti
részének beomlása miatt keletkeztek,
- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a
talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás
tömörítésű töltés stb.),
- más biztosítás (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítás stb.)
által fedezettek,
- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem
megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivitelezési,
karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.
c)
A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása
miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből erednek,
- alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), építmény(ek) alatti
feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,
- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb
üregek, építmények megszüntetéséből, tömedékeléséből
adódnak,
- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.
2.5.1.5. általános üvegek üvegtörés biztosítása
2.5.1.5.1. biztosítási esemény
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
A Biztosító kockázatviselése
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) szerkezetileg beépített
üvegezésében,
- a biztosított épület(ek), építmény(ek)nyílászáróinak üvegezé-
sében és
- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő
betörésvédő fóliában
- valamint a biztosított épület(ek), építmény(ek) erkély- és
loggiaüvegezésében
keletkezett károkra terjed ki.
A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és
beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt
költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében
szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a
nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés,
bontás, stb., költségei), ide nem értve a befoglaló - különös tekintettel
a gyártás során egybeépített üvegezésű - szerkezet átalakítását,
javítását, pótlását.
2.5.1.5.2. biztosítási összeg
A biztosított általános üvegezés biztosítási összegét a szerződés
(kötvény) tartalmazza. Annak mértéke az épületbiztosítási összeg
százalékában (minimum 2%-a, legfeljebb 9%-a) kerül meghatározásra.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a
biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethető
kártérítés felső határa. A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított
üvegezés méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az
egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.
2.5.1.5.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre
vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés
15
keretében biztosított épület(ek), építmény(ek) tartozékát képezi. Ha a
biztosítási fedezet nem terjed ki az épületek, építmények biztosítására,
abban az esetben az általános üvegek sem biztosítottak.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:
- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének
törése, repedése,
- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence
vagy medence üvegezése,
- üvegtégla, üveg tetőcserép,
- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- bútorüvegezés,
- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő,
plexi- és akril, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia
főzőlapok és tükörcsempék, velencei tükör, az üvegfestmény,
művészeti értékű üvegezés, optikai üveg, öblösüveg,
zuhanykabin)
- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,
- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett
karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve
biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező
sérülések,
- a keretezés, foglalat sérülése,
- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy
toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,
- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok
üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban
keletkezett károk.
2.5.2. kiegészítő vagyonbiztosítások
Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kockázatviselése
azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed
ki, amelyeket a biztosítási kötvény tartalmaz és amelyekre a szerződő a
külön díjat megfizette.
Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott
kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az
irányadók. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem
köthetők meg.
A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázat-
viselésének kezdete leghamarabb az alapbiztosítás kockázatviselési
kezdetével megegyező időpontban indulhat. Amennyiben a kiegészítő
biztosítás megkötését a szerződő az alapbiztosítástól eltérő, későbbi
időpontban kezdeményezi, az a biztosítási szerződés módosítása
kezdeményezésének minősül.
Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő
biztosítások is megszűnnek.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben
feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.
2.5.2.1. különleges üvegek üvegtörés biztosítása
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
2.5.2.1.1. biztosított vagyontárgyak
Biztosított vagyontárgyak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt
különleges üvegezések, amennyiben azok biztosítva lettek:
- kerámia főzőlap
- bútorok üvegezése
- üvegtető, üvegezett előtető, télikert
- üvegtégla, üveg tetőcserép
- tükörcsempék
- normál tükör
- akvárium és terrárium üvegezése
- úszómedence vagy medence üvegezése
- zuhanykabin üvegezése
2.5.2.1.2. biztosítási összeg
A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a szerződésben
összesítetten meg kell határozni.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a
biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethető
kártérítés felső határa, amelyet új értéken kell megadni. A biztosítási
összeget a szerződő - a biztosított üvegezés méretének, minőségének
és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek
figyelembevételével - határozza meg.
Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának biztosítási
összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoportba tartozó összes
üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél, akkor az alulbiztosítás
miatt a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási
összeg és a káridőponti új érték arányában fizeti meg.
2.5.2.1.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a 2.5.1.5. általános üvegek
üvegtörés biztosítása pontban kizárt és jelen kiegészítő biztosítással
nem fedezett kockázatokra.
2.5.2.2. ingóságok betöréses lopás és rablás biztosítása
2.5.2.2.1. biztosítási események
betöréses lopás
Amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított
vagyontárgyakat magában foglaló, a kockázatviselés helyén található
lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját
bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más
eszközzel felnyitotta.
Betöréses lopásnak minősül az is, ha a háztartási ingóságot
lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból, annak
feltörésével lopták el.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva vagy
bukó állásban hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó,
ablakok stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.
rablás
Amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a
tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja, tagja,
tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha
a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot,
élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
épületrongálás (járulékos rongálás)
A kockázatviselés helyén a biztosított
- épület(ek)ben,
- melléképület(ek)ben,
- tároló(k)ban és
- építmény(ek)ben
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással,
rablással vagy annak kísérletével összefüggésben, az elkövetés
érdekében keletkezett.
A Biztosító megtéríti a betöréses lopás vagy rablás biztosítási
események bekövetkezése vagy annak kísérlete esetén a velük
összefüggésben megrongálódott épületkárokat is biztosítási
eseményenként legfeljebb 200 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.2.2. kizárások, korlátozások
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából nem képezik a kártérítés
tárgyát a falfirkálási károk.
16
2.5.2.2.3. kártérítési limitek
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége a biztosított háztartási ingóságok
káraira terjed ki és a kárkifizetés maximális értékeit az alábbi táblázatok
tartalmazzák. A Biztosító szolgáltatásának maximális terjedelme
aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult
meg a biztosítási esemény helyszínéül szolgáló biztosított épület (lakás)
esetében, az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses
lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.
állandóan lakott épületek:
Állandóan lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított
állandó ottlakásra berendezkedett, valamint életvitelszerűen és
ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) ott tartózkodik.
állandóan lakottnak minősül továbbá:
- az állandóan lakott családi házhoz tartozó, a kockázatviselés helyén
lévő melléképület, a többlakásos társasházban lévő, állandóan lakott
lakáshoz tartozó, azzal egy fedélszék alatti és a biztosított kizárólagos
használatában lévő tároló, valamint a lakóépület földterületén álló, és a
biztosított kizárólagos használatában lévő melléképület is. A nyaraló, a
hétvégi ház és a tanya minden esetben ideiglenesen lakott épületnek
minősül.
Az "A" vagyoncsoport esetében nyújtható maximális kártérítési határ a
kárkori védelmi szinthez rendelt kártérítési limiten túlmenően az alábbi
táblázatban található tárolási módokhoz rendelt kártérítési limit szerint
módosul.
ideiglenesen lakott épület:
Ideiglenesen lakottnak minősül minden olyan lakóépület , amely nem
felel meg az állandóan lakott épületek kritériumainak.
A biztosítás szempontjából minden esetben ideiglenesen lakottnak
minősülnek az alábbiak:
- az építés, felújítás alatt álló épület
- nyaraló, hétvégi ház és tanya,
- külön kockázatviselési helyen található garázs, melléképület
- valamint a teljesen lakatlan épület (lakás).
Ideiglenesen lakott épületek esetében a kártérítés alapvető feltétele,
hogy a kár bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület
vonatkozásában legalább a részleges mechanikai védelem előírásai tel-
jesüljenek. Részleges mechanikai védelemnél gyengébb védelmi szint
megléte esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító az "A" és a "B"
vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra vonatkozóan nem nyújt
kártérítést, míg a "C" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak
kártérítésének felső határa biztosítási eseményenként összesen
500 000 - 2 000 000 Ft közötti lehet az alábbi táblázatban foglaltak
szerint:
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási
időszakonként legfeljebb két alkalommal nyújt szolgáltatást.
A 2.3.3. pont szerint biztosított építőanyagok, épületszerkezeti,
épületgépészeti elemek, szerszámok betöréses lopás káraira a Biztosító
biztosítási eseményenként legfeljebb 500 000 Ft összeghatárig térít.
2.5.2.2.4. kizárások, korlátozások
2.5.2.2.4.1. Abban az esetben, ha a biztosított épület nem beépített
utcasorban fekszik, és a legközelebbi állandóan lakott épület
telekhatára 100 m sugarú körnél távolabb van a biztosított épület
(lakás) telekhatárától, de ez a biztosított állandó bejelentett lakhelye,
illetve nem ez a biztosított állandó lakhelye, de állandó lakhelynek
minősül, ott a kártérítés felső határa biztosítási eseményenként a
védelmi szinttől függően legfeljebb 2 000 000 Ft.
2.5.2.2.4.2. A kártérítés alapvető feltétele, hogy a kár
bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület (lakás)
vonatkozásában legalább a minimális mechanikai védelem előírásai
teljesüljenek.
17
n
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
“A” “B” “C”
minimális mechanikai védelem 200 000 1 000 000 4 800 000
részleges mechanikai védelem 500 000 2 000 000 12 000 000
teljeskörű mechanikai védelem, vagy
részleges mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
1 000 000 10 000 000 24 000 000
teljeskörű mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
4 000 000 20 000 000 48 000 000
minimális vagy részleges mechanikai
védelem és teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
10 000 000 40 000 000
korlátozás
nélkül
teljeskörű mechanikai védelem és rész-
leges elektronikai jelzőrendszer
n
tárolási módok
biztosítási eseményenkénti
maximális kártérítési limit Ft
Tetszőleges módon tárolva 200 000
MABISZ minősítéssel rendelkező beépített és
lezárt páncélkazettában tárolva
1 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva
2 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva, amely fúrás és
nyitásérzékelővel ellátott és az elektronikus
jelzőrendszerbe bekötött.
10 000 000
n
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
“A”, “B” “C”
minimális mechanikai védelem - -
részleges mechanikai védelem - 500 000
teljeskörű mechanikai védelem, vagy
részleges mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
-
1 000 000
minimális vagy részleges mechanikai
védelem és teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
- 2 000 000
teljeskörű mechanikai védelem és mini-
mális vagy részleges elektronikai
jelzőrendszer
- 2 000 000
2.5.2.2.4.3. A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület
esetében, amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka,
préselt faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat stb.).
2.5.2.2.4.4. A közös használatú helyiségekben elhelyezett ingóságok
nem biztosítottak.
2.5.2.2.4.5. A kárkifizetés semmilyen esetben sem haladhatja meg a
kárkori védelmi szinthez a fenti táblázatokban rendelt összegeket. A
Biztosító, a bizonyított biztosítási esemény esetén mindig a kár
időpontjában meglevő védettségi szinthez, valamint a tárolási
szabályokhoz rendelt (fenti táblázatokban található) biztosítási összegig
áll kockázatban.
Amennyiben a kár úgy keletkezett, hogy a biztosított nem helyezte
üzembe az összes rendelkezésre álló biztonsági berendezést, a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
2.5.2.2.4.6. A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás
kárt, ha a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja, szerve vagy hozzátartozója) a biztosított
vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati)
ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés
felhasználásával a helyiség elhagyásakor - bármilyen rövid idejű
távozás esetén is - nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók
zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte.
2.5.2.3. épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási szerződésben (kötvényben)
meghatározott kockázatviselési helyen, a biztosított épületek
épülettartozékai, - berendezési, - felszerelési tárgyainak kárait megtéríti
a kötvényben meghatározott kártérítési összeghatár erejéig,
amennyiben a kár jelen pontban meghatározott biztosítási esemény(ek)
során keletkezett.
2.5.2.3.1. biztosítható vagyontárgyak
A biztosított épülethez szilárdan rögzített vagy beépített épület-
tartozékok, -berendezési és –felszerelési tárgyak (összefoglalóan
épülettartozékok).
2.5.2.3.2. biztosítási események
- a 2.5.2.2. betöréses lopás és rablás biztosítási eseményei
közül a betöréses lopás és a rablás, valamint
- a lopás.
Lopásnak minősül a biztosított épületek, építmények külső felületére
szakszerűen felszerelt, a járószinttől minimum 3 méter magasan
elhelyezett épület-tartozékok, -berendezési és -felszerelési tárgyak
leszerelése és eltulajdonítása.
2.5.2.3.3. kártérítési limit
A Biztosító biztosítási eseményenkénti kárkifizetési kötelezettségének
maximális értékeit (kártérítési limitet) a biztosítási szerződés (kötvény)
tartalmazza.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási
időszakonként legfeljebb egy alkalommal nyújt szolgáltatást.
2.5.2.3.4. kizárások, korlátozások
Betöréses lopás esetén:
- állandóan lakott épület esetén legalább a minimális
mechanikai védelem,
- ideiglenesen lakott épület esetén a részleges mechanikai
védelem előírásainak kell teljesülnie.
A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület (lakás) esetében,
amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka, préselt
faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat, stb.).
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg a közös helyiségekben felszerelt, de saját
tulajdonú épülettartozékok kárait.
A kárkifizetés biztosítási eseményenként semmilyen esetben sem
haladhatja meg a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott
kártérítési limitet biztosítási eseményenként.
2.5.2.4. besurranásos lopás biztosítás
2.5.2.4.1. biztosítási esemény
besurranásos lopás
amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a nyitva felejtett (nem
bezárt) ajtón vagy ablakon keresztül a kockázatviselés helyén található
helyiségbe behatolt vagy a biztosított (vagy alkalmazottja, megbízottja,
tagja, tisztségviselője) jóhiszeműen beengedte
2.5.2.4.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a besurranásos lopás károkat a biztosított
ingóságokban biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb
50 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.4.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg azokat a besurranásos lopás károkat,
amelyek az épületekben, építményekben keletkeztek.
2.5.2.5. vandalizmus biztosítás
Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a 2.5.2.3. épülettartozékok lopás,
betöréses lopás és rablás biztosítása fejezetben meghatározott
kiegészítő biztosítással együtt köthető.
2.5.2.5.1. biztosítási események
vandalizmus
céltalan károkozás, amelynek során a biztosított vagyontárgy
tulajdonságai oly módon megváltoznak, hogy alkalmatlanná válik az
eredeti funkciója ellátására, illetve esztétikailag jelentős mértékben
károsodik
2.5.2.5.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti azokat a vandalizmusból eredő közvetlen
költségeket, amelyeket idegen elkövető a kockázatviselés helyén az
alábbiakban felsorolt és biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben
azok más biztosítás alapján nem térülnek:
- kaputelefon(ok), elektromos kapuk, védelmi rendszerek
vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított
épület(ek)hez tartozó és rendeltetésszerű használatban lévő
kaputelefon-rendszer(ek), elektromos kapuk vagy egyéb
védelmi rendszerek kültéri egységeinek szemmel látható
vandalizmus káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot
lehetetlenné teszik.
A Biztosító nem téríti meg:
- a beltéri (erősítő) egységekben,
- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben,
annak tartozékaiban keletkezett károkat.
- bejárati kapu(k), ajtók vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi be- illetve kijárati célt
szolgáló épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak, ajtajainak
vandalizmus káraira.
- építmények vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a
biztosított tulajdonában lévő biztosított vagyontárgyak (rögzített
lámpatestek, padok, gyerekjátékok) vandalizmus káraira, ha
azok nem közösségi használatban vannak. A szabadban álló
18
építmény(ek) minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és
lezárt kertekben biztosítottak.
- szemetes kukák vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított tulajdonában lévő szeméttároló, szemetes
kukák vandalizmus káraira. A szeméttárol