Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

A K&H Biztosító Zrt. K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei 2018.02.23-tól

K&H vállalkozói biztosítás
érvényes: 2018. május 25-től
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói biz-
tosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és
készleteit védi az alábbiakban felsorolt, de részben Ön által
kiválasztott veszélynemek ellen, valamint segítséget nyújt az
Ön, mint biztosított személy által okozott felelősségi károk
esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzü-
gyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarorszá-
gon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Fegyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: H-1534 Budapest
BKKP Pf. 777, telefon: (06 1) 489 9100, fax:
(06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat
segítségével a K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és
ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a zelében
műkö K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Honlapunkon
(kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez legközelebb található
biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz-
tosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi
CXVII. törvény a személyi jövedelem-adóról és az 1996. évi
LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik
a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztotanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosí a biztosítási termék érkesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadal-
mazás fizetésére sem kerül sor.
A
biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának
részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum
t
artalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H vállalkozói biztosítás fedezetet nyújt a biztosított szemé-
lyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott
mindazon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre (épületekre, épít-
ményekre, műszaki berendezésekre, gépekre, egyéb beren-
dezésekre, befejezetlen beruházásokra, stb.) készletekre és
készpénzre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják,
illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.
A vagyonbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző
kiegészítő kockázatokat Ön határozza meg, így a biztosítási
szerződés garantáltan a vállalkozása által kívánt fedezeteket
tartalmazza.
mire nem terjed ki a K&H vállalkozói biztosítás?
Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növényi
kultúrák és a gépjármű-felelősségbiztosítási kötési kötele-
zettség alá tartozó járművek, valamint az értékpapír, értékcikk.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói biztosítás
szerződési feltételeit, amelyek szletezik azokat az ese-
ményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem ter-
jed ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül
például:
a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel
összefüggésben keletkezett károk,
rnyezetszennyezéssel összefügsben keletkezett
károk,
a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, ntetés-
sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és
harci cselekményekkel összefügsben keletkezett
károk,
hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett
károk,
a rság, a kötbér, a késedelmi kamat vagy egyéb
büntető jellegű költségek,
a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károk,
zkárok esetében a rendeltesszerűen tűznek,
hatásnak kitett vagyontárgyakban, elhasználódás
folytán,
magukban az öngyulladt anyagokban, kivéve az abból
átterjedő tűzkárt
kizárólag erjedés, befülledés, biológiai égés, korrózió,
vegyi folyamat,
elektromos gépekben, berendezésekben természetes
elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya vagy kiik-
tatása következtében,
az elektromos áram hatására zkár nélkül történő
sérülés vagy megsemmisülés miatt keletkezett károk,
K&H vállalkozói biztosítás
ügyfél-tájékoztató
3
1-10800-18
4
bármely anyag feldolgozása közben rendeltetésszerűen
használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő
anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakvál-
tozás miatt keletkezett károk,
tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása,
regépek hangrobbasa miatt eálló rob-
banáskárok,
az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt keletkezett
károk,
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű
ütközése során a felelősségbiztosítással rendelkező,
illetőleg arra kötelezett azonosítható járművek által oko-
zott károk.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, zvetlen és közvetett villámcsapás,
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése,
füst, és kororm, földrengés, földcsuszamlás, föld- és
kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, 54 km/óra szélsebességet
elérő és meghala vihar, ge, nyomás, árvíz,
felhőszakadás, vezetéktörés, technológiai csővezetéktörés és
az automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törés okozta károk.
Az üvegtörés károk esetében az alapfedezet a biztosított épület
szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésére valamint
az ezeken lévő betörésvédő fóliára terjed ki.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az Ön választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a
fedezet:
betöréses lopás- és rablás kiegészí biztosítással,
amely betöréses lopás, rablás során keletkezett károkat,
valamint legfeljebb 200 000 forintig a rongálással oko-
zott károkat téríti meg.
üzemszünet kiegészítő biztosítással, amely a vállalkozás
kényszerű tűz-, földmozgás-, vihar-, jégeső és hónyomás
vagy vízkárok miatt bekövetkezett szünetelése esetén
nyújt térítést,
szállítnybiztotással, amely tűz-, földmozgás-,
viharkárok és közlekedési baleset miatt bekövetkező
szállítmány-károkra nyújt fedezetet,
irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések,
eszközök kiegészítő biztosításával, amely az alapbiz-
tosítás keretében is biztosított irodai és kereskedelmi
elektronikus berendezésekben és eszközökben rövidzár-
lat és a kezelési hibák esetén is fedezetet nyújt,
vakolat károk biztosításával
tetőbeázási károk biztosításával
vandalizmus károk biztosításával
különleges üvegek üvegtörés biztosításával
általános és épülethasználói felelősségbiztosítással, a
szerződésen kívüli harmadik személynek okozott károk
megtérítése alól mentesít,
gyógyszertári felelősségbiztosítási záradékkal, amely a
gyógyszertári munkavégzés közben a foglalkozási szabá-
lyok megsértésével/megszegésével, szerződésen belül
okozott személyi sérüléses károkra nyújt fedezetet
tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradékkal, amely
a szakképzésben részt vevő tanulót a munkavégzés
során, idegen harmadik személynek vagy az ott dolgo-
zóknak vagy az oktatóknak okozott károk alól mentesíti,
illetve azon káreseményekre nyújt fedezetet, amelyeket
üzemi baleset folytán a tanuló elszenved,
munkáltatói felelősségbiztosítással, amely a munkáltatói
minőségben a magyar polgári jog szabályai szerint
k
ártérítési kötelezettség alól mentesít,
bérlői felelősségbiztosítással, amely z, robbanás,
összeroppanás, vezetékből kiömlő víz vagy gőz által, a
bérleményben okozott dologi károkért a bérlőt terhelő
kártérítési kötelezettség alapján nyújt fedezetet,
termékfelelősség-biztosítással, amely azokra a személyi
sérüléses vagy dologi károkra nyújt fedezetet, ame-
lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója,
forgalmazója kártérítési kötelezettséggel tartozik,
bérbeadói felelősségbiztosítással, amely érvényes bérleti
szerződés alapján a bérbe adott épületben, az épület
helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz, rob-
banás, csőtörés káresemény által okozott bérbeadót
terhelő - felelősségi károkat téríti meg,
rnyezetszennyezési felességbiztosítással, amely
előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű,
normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel történő
környezetszennyezéses (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág)
károkra nyújt fedezetet,
szolgáltatói felelősségbiztosítással, amely azokra a szol-
gáltatás teljesítése során okozott dologi (tárgyrongálási)
rokra njt fedezetet, amelyekért a Biztosított
szerződéses partnerével, illetve annak képviselőjével
szemben a magyar polgári jog szalyai szerint
kártérítési kötelezettséggel tartozik,
szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítási
záradékkal, amely a szálloda üzemeltetése, szállásadói
tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással
összefüggésben - a vendégnek okozott dologi károkra
terjed ki,
gépjárműjavítók felelősségbiztosítási radékával, a
Biztosított tevékenységi körébe eső cselekedetekre,
mulasztásra visszavezethe olyan rokra njt
fedezetet, amelyek a javítás során, telephelyen belüli
mozgatás alkalval, valamint telephelyen kívül,
kipróbásból eredően a kipróbált géprműben
keletkeztek,
gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősségbizto-
sítási záradékával, amely a gépjármű eredetiségére
vonatkozó vizsgálat eredményét tanúsító téves sza-
kvélemény kiállításával okozott károk alól mentesít,
szolgáltas rgban okozott rok biztosítása
záradékkal, amely azon vagyontárgyakban bekövetkezett
közvetlen dologi károkra terjed ki, amelyek a szolgáltatás
tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított által nyúj-
tott szolgáltatás irányul.
A kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésének feltétele az
alap vagyonbiztosítás, valamint az általános és épülethasználói
kiegészítő felelősségbiztosítás egyidejű megkötése.
A maximális biztosítási összegeket, valamint a társaságunk
által téríthető maximális kártérítési összegeket a szerződési
feltételek tartalmazzák.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat/
kötvény aláírását követő nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől
eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.
5
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető.
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden
évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves,
negyedéves és havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés
évfordulójakor módosítható. A biztosítási ajánlat/kötvény
aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodhatnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra írásban
történő felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási
időszak végére bármikor felmondható, de a felmondó nyi-
latkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be
kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Biztosító a tárgyi
eszközök és készletek vagyonbiztosítási összegeit a Központi
Statisztikai Hivatal adatai alapján a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés)
az alábbiak szerint:
A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási
összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata.
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz
alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből
képzett súlyozott átlag árindex. A fenti lehetőségeken túl a
szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a
biztosítási összegek módosítását. A biztosítási összegek vál-
tozását a biztosítási díj követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából min-
den lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik
a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási
szerződés bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a
szerződéskötés során zölt) ltos történik, értesítse
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítá-
sok elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,
tevékenység, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben szelnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biz-
tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni
harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője
írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben megharozott feltételek mellett) az alábbi
szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében
eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében
e
ljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk
kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,
valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
el zjegyző, tobbá az általa kirendelt szakértő,
adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kár-
rendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada-
tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega-
lapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy-
minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok
átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
található meg.
A bevetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési
felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyor-
san, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postací-
men,
a
kar@kh.hu
email címen,
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszá-
mon, valamint
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt
legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rablás esetén a káreseményt be kell
jelenteni a rendőrségnek is. A Biztosított köteles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület
alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biz-
tonságtechnikai berendesek üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
tobbi rok keletkezését. A károk megezésére és
elhárítására a gazda gondosságán túl a hatályos jogszabá-
6
lyok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az
irányadók.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha nem biztotott káresemény történt. A tételes
mentesülési okokat és a kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül továbbá a Biztosító, ha pl. a
kárt a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátar-
tozó, avagy a Biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottja, megbízottja, tisztviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül
továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt
és a Biztosítottat terhelő rmegelőzési és renytési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó
okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsopor-
tonként külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos
rtéríst a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár
időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg
közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot. Az értékesíthető,
illetve hasznosítható maradványérték a biztosítási összegből
levonásra kerül. Attól függően, hogy a Szerződő milyen értéken
határozta meg a biztosítási összeget, a vagyontárgyakban
bekövetkezett teljes kár térítése (legfeljebb a biztosítási összeg
erejéig) új érték biztosítás esetében új értéken, valóságos érték
biztosítás esetén káridőponti tényleges (avult) értéken történik.
Részleges kárnál új érték biztosítás esetén a javítási (helyreál-
lítási) költség erejéig térítjük meg a kárt, valóságos érték biz-
tosítás esetén az értékemelkedés a helyreállítási költségből
levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyon-
tárgy értékének 25%-át!). A saját készletek kára esetén a
térítés előállítási vagy beszerzési áron történik. Idegen vagyon-
tárgyakban bekövetkezett rok a ridőponti valóságos
értéken kerülnek térítésre.
A biztosítási események folytán ténylegesen felmerült és iga-
zolható költségeket mentés, oltás, romeltakarítás) legfeljebb
200 000 forint erejéig, de legfeljebb a biztosítási összeg 5%-ig
térítjük meg.
Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített
biztosítási összege nem haladja meg a 100 000 000 forintot,
a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de
legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot maga
viseli (önrészesedés). Abban az esetben, ha a biztosított
vagyoncsoportok összesített biztosítási összege meghaladja a
100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekö-
vetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb
500 000 forintot maga viseli.
A biztosított káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár
10%-át maga viseli. Kiegészítő üzemszünet biztosítás esetén
az alapbiztosítási eseménytől számított első négy napra jutó
üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt
önszesesként a rkifizesből a Biztosító levonja.
Kiegészítő szállítmány biztosítás esetén a biztosított káre-
seményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább
10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot önrészesedésként
maga viseli.
Felelősgbiztosítási kár megtérítése a rosultat illeti.
Felelősségbiztosítás alapján kártérítésből a Biztosító nem von
önszesest kivéve, ha a kieszí feltelekben az
önrészesedés alkalmazása előírásra kerül. Ha a Szerződő által,
a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérkölt-
ség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges
érték, a Biztosí alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkö-
vetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának
a
lapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
a
biztosito@kh.hu
e
-mail címen,
a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldött levélben, vagy
személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Bankl (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso-
latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspon-
tját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525
Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy
bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak
stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit,
ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita
esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
A
K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget
vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezde-
tét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen
szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a
Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szersi
feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A
biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a
felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilat-
kozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási
szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmaz-
zák, amelyek a K&H vállalkozói biztosítási szerződés egészére
alkalmazandók. Amennyiben azonban az egyéb (2. és 3.)
fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban
az azokban meghatározottak az érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
megnevezett olyan természetes személy (egyéni vállalkozó),
jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkegaz-
dasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke
fűződik (a továbbiakban: Biztosított).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni
vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási
esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az
érdekelt személy javára ti meg (a továbbiakban: Szerződő).
A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a
jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított ti, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a
szerződő fél a hoz inzett nyilatkozatokl és a
szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köte-
les tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a
biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a
szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása
nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási
időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő llel
egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított
k
öteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit -
ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
1.1.4. A Szerződő, Biztosított az ajánlat / kötvény (fedezetet
igazoló dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biz-
tosítás elvállalása szempontjából minden olyan nyeges
körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert,
vagy ismernie kellett (zlési kötelezettg). A közsi
k
ötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre
vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen vagy
mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában
kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a
valóságnak megfelelő válaszaival a szerzőilletve a biztosí-
tott közsi kötelezettségének eleget tesz. A kérdések
megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési
kötelezettség megsértését. A Szerződő, Biztosított köteles
emellett változásjelentési kötelezettségének is eleget tenni az
1.11. pontban részletezettek szerint.
1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott
fizetésében, a további díjrészletek fizetése és a minimálisan
fizetendő díj
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy n létre, hogy a Szerződő
biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített aján-
lati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő.
Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal
- az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára
visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási i elteltét követő
napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
kiállítani.
1.2.4. Ha a fedezetet igazodokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerző 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumen-
tum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés nyeges
eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a
Szerzőfigyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel-
hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá-
nak megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve
van.
a K&H BiztosíZrt.
K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei
7
8
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megál-
lapodásával jön létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője
kötvényt állít ki.
1.2.7. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott
időpontban megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá-
tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult
az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási
határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton
a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen
n
em lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő
n
ap 0:00 órája.
1.2.8. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak
meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás
szerint az első díj megfizetésének ese-dékességét a Biztosí
által kiállított és a Szerződőnek megküldött díjesedékességi
értesítő tartalmazza.
1.2.9. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetében az első j szerződés kötéskor fizetendő.
Amennyiben erre nem kel sor, úgy az első j
esedékességére az 1.2.8-ban foglaltak az irányadóak.
1.2.10. Az első díjat vető díjrészletek annak az időszaknak
az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díj-
fizetési gyakoriság - a szerződésben (kötvényben,fedezetet
igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves,
negyedéves vagy havi lehet.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biz-
tosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum)
tartalmazza.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz ren-
delkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával)
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). Az esedékes
díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biz-
tosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási meg-
bízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján
teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítása
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az
adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
A Bizto csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett
díjat tekinti befizetettnek.
1.2.11. Ha a Szerződő a jrészletet annak esedékességekor
nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó,
szerződésben kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási
időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem
fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.2.12. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés
díja egy teljes biztosítási időszakra - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 12 000 Ft, havi díjfizetési
gyakoriság esetén a minimális díj mértéke 24 000 Ft. A min-
i
máldíj alatti ajánlatokat a Biztosí jogosult a minimáldíjon
kötvényesíteni.
1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya
1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a
biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben
a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a
Biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a
Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat a
K&H vállalkozói biztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben
foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.
1.4. a szerződés megszűnése
1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írás-
ban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerzőfel-
mondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére
legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell
érkeznie.
1.4.2. Ha az esedékes biztosításij nem kerül megfizetésre,
a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés
a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelését sedelem lkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt don
(6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése vetkeztében
szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a koc-
kázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet
a megszűnt szerződés feltételei szerint helyrllíthatja,
feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat
megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott
biztosítási időszakgével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz-
tosító - a jfizetési kötelezettség elmulasztására vonatko
szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül vta
fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos
időtartamra marad fenn.
Ezen időtartam leteltével a Biztotó kockázatviselése
megszűnik.
1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biz-
tosítási eseny bevetkezése lehetetlen válik, a
szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek
megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné
válásának napjával.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a
Biztosító részére be kell mutatni. A biztotási érdek
megszüséhez ződő jogvetkezmények nem alka-
lmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon-
tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyon-
tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos
birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a
biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása
időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési
kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kock-
ázatviselésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való
tudomásszerzést köve harminc napon bel ísban,
harmincnapos határidővel felmondhatja.
1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szer-
ződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó tel-
jesj megfizetését követelheti.
1.5. biztotási események, a biztosi összeg, az
önrészesedés
1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2. és 3.
fejezetek (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.
1.5.2. A biztosítási összegeket és a Biztosított által viselt
önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum) és/vagy a 2. és 3. fejezetekben (illetve
ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartalmazk.
A szerződésben összegszerűen vagy százalékosan rögzített
önrészesedés a rkifizetésből levonásra kerül.
1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztotási iszakra
vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe
veszi, a Biztosító tobbi szolgáltatási kötelezettsége
megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
1.6 nem biztosítható tevékenységek
időszakosan (szezonálisan) műkökereskedések,
vegyszerraktározás,
piaci árusok, vásározók vállalkozása,
disco, játékterem,
használtcikk kiskereskedés,
zálogház, ékszerbolt,
nem működő panzió, szálloda és egyéb vendéglátói-
pari egységek
1.7. általános kizárások
1.7.1. A Biztosínem téríti meg
a nuklris eseményekkel és radioaktív szeny-
nyezéssel,
rnyezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elek-
tromágneses mezők által előidézett vagy okozott,
vagy ezek sugárzásával,
a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tün-
tetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval
és harci cselekményekkel,
hasági rendelkezésekkel összefüggésben kelet-
kezett rokat,
az 1.6. pontban felsorolt, nem biztotható
tevékenységre tött biztosítási szerződés alapján
benyújtott rigényeket.
1.7.2. Nem ríti meg továbbá a Biztosí
a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb
büntető jellegű költségeket,
a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károkat,
egyéb kötelező felelősgbiztosítás hiánya miatti
károkat,
a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési,
helyi önkormányzati ltségvetési, elékülönített állami
nzalapokl nyújtott támogatás, külföldi állam,
nemzetközi szervezet vagy az Európai zösségek
által vagy nevében kezelt nzalapokból származó
támogatás alapján megtérülő károkat,
1.8. a Biztosímentesülése
1.8.1. Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége
alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogel-
lenesen
a Szerződő illetve a Biztosított,
a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz-
zátartozó: a Ptk. 8:1. 2. pont szerint),
a üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy - vezető
munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelé-
sével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk,
megzottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük,
tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekin-
tetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben
visszakövetelési jog illeti meg.
1.8.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak
különösen az alábbi esetek minősülnek:
a károkozás engedélyhez kötött tevékenység enge-
ly nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüg-
sbenrtént,
a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.8.1. pontban
meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol
- vagy 0,5 mg/l légalkohol - szintet meghaladó ittas
vagy bító hatású szer hatása alatti állapotával
közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
a kár a korábbi károsodással azonos körülmények
között azért következett be, mert a Biztosított nem
tette meg a skséges intézkedéseket a
kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a
hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak
minősítette.
1.8.3. A zlési telezettség (1.1.3. pont) illetőleg a vál-
tosbejelentési telezettg (1.11. pont) megrse
esetében a Biztosí telezettsége nem áll be, kivéve, ha
bizontják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett
körülményt a Biztosíismerte, vagy az nem hatott közre a
biztosítási esemény bekövetkeztében.
9
1.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
1.9.1. A Biztosított a reseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás-
ra jutástól számított két munkanapon illetve felelősségbiz-
tosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (az online
kárbejelentési felületen, levélben, e-mailben, faxon) vagy tele-
f
onon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilá-
gosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a beje-
lentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
1.9.2. Amennyiben a Szerző, illetve a Biztosított e
kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Biztosíteljesítési kötelezettsége
nem áll be.
1.9.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől
számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk
esetét) a rrendezést megkezdeni.
1.9.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes
belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.9.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfel-
jebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott
vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges
mérkben változtathat. Amennyiben a megengedettl
nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító
számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempon-
tjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
kötelezettsége nem áll be.
1.9.6. Ha a Biztosító a bejelentés zhezvételétől számított
ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a
Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreál-
lításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köte-
les fényképe(ke)t szíteni a vagyontárgy károsodásának
utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak
maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a
kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapot-
ban megőrizni és a Biztosíkérésére bemutatni.
1.9.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg a rosulttal zösen
készített, tételes felsorolájegyzőkönyvben foglaltak alapján
történik.
1.9.8. A Bizto szolltasának inybeteléhez a
Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira-
tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra va
jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához
szükségesek, így különösen:
a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult va-
gyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg
annak mértékét bizonyító dokumentumokat,
az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a
Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát,
törött üveg helyreállítási számláját,
a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat
hatógi bizonyítványát vagy az önkormányzati
tűzoltóság igazolását,
a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági
eljárás,
betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelen-
t
ést,
a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett
szállító- vagy menetlevelet a következő adatok feltün-
tetésével: a szállítás időpontja, az áru megnevezése,
az áru darabszáma ill. tömege, a rendeltetési hely.
1.9.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és ar
összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a
károsultat terheli.
A Szerző(Biztosított) vagy a Biztosító rheti a kár okának
é
s összegének független szakér által tör megál-
lapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.9.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen-
tést vető 15 napon belül esedékes. Ha a Biztosított
(felelősségi károk esetén a rosult) bármilyen igazoló iratot
tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani,
amikor az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
ha tség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa
megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően,
a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig,
és/vagy
az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötele-
zettség nem terheli.
1.9.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen
kívül más károsíesemény, nyező, vagy ok is zrehatott,
a Biztosí a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen
mértékben az a biztosítási esemény vetkezménye.
1.9.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
pviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos
hatósági iratokat megtekinthesse. ncselekmény esetén a
nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a
vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról
- annak fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított
köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon
belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a
Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget
tett.
1.10. a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.10.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése
érdekében az adott helyzetben általában elvárható maga-
tartást köteles tanúsítani. Ez követelmény alkalmazan
abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő
fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár
megelőzését vagy enyhítését cél eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kár-
esemény bekövetkeztekor adott utasai szerint, ezek
hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás
követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés
szükséges költségei a biztosítási összeg keretei zött akkor
is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered-
ményre.
10
1.10.2. A Szerződő és a Biztosított teles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az
épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról,
a
biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
további rok keletkezését.
A rok megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondos-
ságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósá-
g
i határozatok, szabványok az irányadók.
1.10.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését
követően haladéktalanul teles
tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az
oltás, mentés eredményessége érdekében,
betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a
rendőrgen, és abban az eltulajdotott, illetve
károsodott vagyontárgyakat telesen és azonosít-
hatóan megjelölni.
1.10.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a
hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondo-
skodni. teles továbbá a vízvezetékek és vízvezető beren-
dezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és
észeti eísokat betartani, fagykárok megese
érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem
ködő) telephelyen, vagy épületben, életszben a
vízvezeték- és fűtésrendszert vízteleteni az elfagyás,
csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telep-
helyen ködő, de több mint 72 órán át felügyelet lkül
hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel-
szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
1.10.5. A Biztosító, képviselője, illetve megbízottja útján jogo-
sult a rmegelőzésre vonatkointézkedések grehajtásá-
nak ellenőrzésére.
1.11. változásbejelentési kötelezettség
1.11.1. A biztosí kockázatviselésének tartama alatt a
Szerző (Biztosított) haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni
minden olyan körülményben bekövetkezett változást,
amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a
Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
ténynek, kölnynek misül a biztosísi kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatköz
és mellékleteinek bármely adata.
A Szerző (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási
eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása
változásbejelentési kötelezettség aesik.
1.11.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-
tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat
jelentős vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés
módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel-
mondhatja.
Ha a szerződő fél a módosíjavaslatot nem fogadja el, vagy
arra annak zhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
harmincadik napon megszűnik, de a biztosí erre a
következményre a módosíjavaslat megtételekor a szerződő
fél figyelmét felhívta.
1.11.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az
alábbiak:
ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység
indul, vagy a r tező jellege megváltozik
(helységek bérbeadása),
a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás
megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított)
gazdálkoszervezet,
1.12. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok
1.12.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem
szabályozott kérdésekben az áltanos feltételekben
(1. fejezet) foglaltak az irányadóak. A kiegészítő biztosítások
az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.
1.12.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító
kockázatvisesének kezdete az alapbiztotás kockázat-
viselési kezdetével megegyező időpontban indul.
Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az
alapbiztosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biz-
tosítási szerződés módosítása kezdeményezésének minősül.
1.12.3. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a
kiegészíbiztosítások is megszűnnek.
1.12.4. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
kiegészíbiztosításokra terjed ki.
1.12.5. A közsre és váltos bejelentésére inyuló
kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat,
egyikük sem hivatkozhat olyan rülményre, amelyet rme-
lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia
kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése
esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érin-
tett.
1.12.6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg
erejéig teles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.13. egyéb rendelkezések
1.13.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás
esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy
a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére
bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége ggetlen a
kárigény elbírálásától.
11
1.13.2. A Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biz-
tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is,
írásban telesek megtenni. A Szerződő, Biztosított nyi-
latkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a
B
iztosító tudomására jutott.
1.13.3. A biztosítót az általa megtérített r rtékéig
megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha
a károkozó a biztosítottal zös háztartásban élő hozzátar-
tozó. A megszűnt vetelés biztosítékai fennmaradnak, és e
követelést biztosítják.
H
a a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a
k
árokozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí-
tottat jékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí-
tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének
érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti
függővé. A megtélt összegl elsőnt a biztosított
követelését kell kielégíteni.
A Biztosított minden elvárható mogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt
megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.13.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket
és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
A Biztosí jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerző-
dés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.13.5. A biztosítási szerződésből ere igények öt év alatt
évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az
elési időt a biztosísi esemény iponttól kell
meghatározni.
1.13.6. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.13.6.1. A biztosívagy a viszontbiztosító jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősüadatait, ame-
lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván-
tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés
célja csak a biztosítási szerződés megkötéhez,
módosísához, állományban tarsához, a biztosítási
szerződésből szárma követelések megíléséhez szük-
séges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. rvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott
egyéb cél lehet.
1.13.6.2. A 1.13.6.1. pontban meghatározott céltól eltérő
célból gzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító
csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hoz-
zájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány,
és annak megadása esetén részére nem nyújthaelőny.
1.13.6.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás
nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj-
donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a
biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során rmilyen
módon hozzájutottak.
1.13.6.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüg az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban:
Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a
1.13.6.1 pontban meghatározott lokból, az Eüak. ren-
delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá-
val kezelheti.
1.13.6.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik
személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.13.6.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáFelügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését vetően a nyomozó
hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polri peres vagy nemperes
eljárásban, közigazgatási harozatok bígi
felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság
által kirendelt szakértővel, továba grehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a ter-
mészetes személyek adósságrendezési eljárás-
ában eljáró hitelezővel, Családi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az
általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.13.6.7. pontban foglalt esetekben az
adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol-
gálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal-
lal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az
egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törnyben megharozott feltételek megléte
esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint egttbiztosítás
esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő
biztosítási szerződési állomány tekintetében az
erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint –
az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet
végvel, tob a könyvvizsgálói feladatok
ellátához skges adatok tekinteben a
könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáalapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal.
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy
írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az
ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a
o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg-
12
jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.
1.13.6.7. Az 1.13.6.6. e) pontja alapján a biztosítási titok
m
egtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll
fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót
törvényben meghatározott körben nyilatkozatteli
kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá ekifizetésről törvényben meghatáro-
zott adatszolgáltatási telezettség terheli.
A
biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a hitelintézetekről és a pénzügyi llalkozásokról szóló 2013.
évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézmén-
nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez
kapcsolódó biztosi szerződés vonatkoban, ha a
pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz-
tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját.
1.13.6.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biz-
tosító által az adóhatóság fe rténő adatszolgáltatás a
Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kornya között a nemzetközi aügyi megfelelés
előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló
Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg
egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb
közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok relmét, ha a biztosító által az
adóhatóság fe rténő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-
ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törny alapján
az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel-
jesítésében merül ki.
1.13.6.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.13.6.6. és
1.13.6.11. pontokban, az 1.13.6.5. pontban, az 1.13.6.6.
1.13.6.13. pontokban és az 1.13.6.15. pontban meghatáro-
zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes
adatait továbbíthatja.
1.13.6.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás
keretén kívül az 1.13.6.6. pontban meghatározott szervek
alkalmazottaira is kiterjed.
1.13.6.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton-
sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá-
val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köte-
les haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül
fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. nius 30-ig hatályban volt 1978. évi IV.
törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza-
éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter-
rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban-
tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszssel, pénzmossal, bűnsvetségben
vagy nszervezetben elkövetett bűncselekmény-
nyel,
b) a Btk. szerinti kábíszer-kereskedelemmel,
kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel
vagy <