Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

A K&H Biztosító Zrt. K&H vállalkozói vagyonbiztosítás szerződési feltételei 2018.02.23-tól

K&H vállalkozói biztosítás
érvényes: 2018. február 23-tól
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói biz-
tosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és
készleteit védi az alábbiakban felsorolt, de részben Ön által
kiválasztott veszélynemek ellen, valamint segítséget nyújt az
Ön, mint biztosított személy által okozott felelősségi károk
esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzü-
gyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarorszá-
gon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Fegyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: H-1534 Budapest
BKKP Pf. 777, telefon: (06 1) 489 9100, fax:
(06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat
segítségével a K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és
ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a zelében
műkö K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Honlapunkon
(kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez legközelebb található
biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz-
tosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi
CXVII. törvény a személyi jövedelem-adóról és az 1996. évi
LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik
a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztotanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosí a biztosítási termék érkesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadal-
mazás fizetésére sem kerül sor.
A
biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának
részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum
t
artalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H vállalkozói biztosítás fedezetet nyújt a biztosított szemé-
lyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott
mindazon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre (épületekre, épít-
ményekre, műszaki berendezésekre, gépekre, egyéb beren-
dezésekre, befejezetlen beruházásokra, stb.) készletekre és
készpénzre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják,
illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.
A vagyonbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző
kiegészítő kockázatokat Ön határozza meg, így a biztosítási
szerződés garantáltan a vállalkozása által kívánt fedezeteket
tartalmazza.
mire nem terjed ki a K&H vállalkozói biztosítás?
Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növényi
kultúrák és a gépjármű-felelősségbiztosítási kötési kötele-
zettség alá tartozó járművek, valamint az értékpapír, értékcikk.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói biztosítás
szerződési feltételeit, amelyek szletezik azokat az ese-
ményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem ter-
jed ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül
például:
a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel
összefüggésben keletkezett károk,
rnyezetszennyezéssel összefügsben keletkezett
károk,
a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, ntetés-
sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és
harci cselekményekkel összefügsben keletkezett
károk,
hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett
károk,
a rság, a kötbér, a késedelmi kamat vagy egyéb
büntető jellegű költségek,
a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károk,
zkárok esetében a rendeltesszerűen tűznek,
hatásnak kitett vagyontárgyakban, elhasználódás
folytán,
magukban az öngyulladt anyagokban, kivéve az abból
átterjedő tűzkárt
kizárólag erjedés, befülledés, biológiai égés, korrózió,
vegyi folyamat,
elektromos gépekben, berendezésekben természetes
elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya vagy kiik-
tatása következtében,
az elektromos áram hatására zkár nélkül történő
sérülés vagy megsemmisülés miatt keletkezett károk,
K&H vállalkozói biztosítás
ügyfél-tájékoztató
3
1-10800-17
4
bármely anyag feldolgozása közben rendeltetésszerűen
használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő
anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakvál-
tozás miatt keletkezett károk,
tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása,
regépek hangrobbasa miatt eálló rob-
banáskárok,
az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt keletkezett
károk,
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű
ütközése során a felelősségbiztosítással rendelkező,
illetőleg arra kötelezett azonosítható járművek által oko-
zott károk.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, zvetlen és közvetett villámcsapás,
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése,
füst, és kororm, földrengés, földcsuszamlás, föld- és
kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, 54 km/óra szélsebességet
elérő és meghala vihar, ge, nyomás, árvíz,
felhőszakadás, vezetéktörés, technológiai csővezetéktörés és
az automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törés okozta károk.
Az üvegtörés károk esetében az alapfedezet a biztosított épület
szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésére valamint
az ezeken lévő betörésvédő fóliára terjed ki.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az Ön választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a
fedezet:
betöréses lopás- és rablás kiegészí biztosítással,
amely betöréses lopás, rablás során keletkezett károkat,
valamint legfeljebb 200 000 forintig a rongálással oko-
zott károkat téríti meg.
üzemszünet kiegészítő biztosítással, amely a vállalkozás
kényszerű tűz-, földmozgás-, vihar-, jégeső és hónyomás
vagy vízkárok miatt bekövetkezett szünetelése esetén
nyújt térítést,
szállítnybiztotással, amely tűz-, földmozgás-,
viharkárok és közlekedési baleset miatt bekövetkező
szállítmány-károkra nyújt fedezetet,
irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések,
eszközök kiegészítő biztosításával, amely az alapbiz-
tosítás keretében is biztosított irodai és kereskedelmi
elektronikus berendezésekben és eszközökben rövidzár-
lat és a kezelési hibák esetén is fedezetet nyújt,
vakolat károk biztosításával
tetőbeázási károk biztosításával
vandalizmus károk biztosításával
különleges üvegek üvegtörés biztosításával
általános és épülethasználói felelősségbiztosítással, a
szerződésen kívüli harmadik személynek okozott károk
megtérítése alól mentesít,
gyógyszertári felelősségbiztosítási záradékkal, amely a
gyógyszertári munkavégzés közben a foglalkozási szabá-
lyok megsértésével/megszegésével, szerződésen belül
okozott személyi sérüléses károkra nyújt fedezetet
tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradékkal, amely
a szakképzésben részt vevő tanulót a munkavégzés
során, idegen harmadik személynek vagy az ott dolgo-
zóknak vagy az oktatóknak okozott károk alól mentesíti,
illetve azon káreseményekre nyújt fedezetet, amelyeket
üzemi baleset folytán a tanuló elszenved,
munkáltatói felelősségbiztosítással, amely a munkáltatói
minőségben a magyar polgári jog szabályai szerint
k
ártérítési kötelezettség alól mentesít,
bérlői felelősségbiztosítással, amely z, robbanás,
összeroppanás, vezetékből kiömlő víz vagy gőz által, a
bérleményben okozott dologi károkért a bérlőt terhelő
kártérítési kötelezettség alapján nyújt fedezetet,
termékfelelősség-biztosítással, amely azokra a személyi
sérüléses vagy dologi károkra nyújt fedezetet, ame-
lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója,
forgalmazója kártérítési kötelezettséggel tartozik,
bérbeadói felelősségbiztosítással, amely érvényes bérleti
szerződés alapján a bérbe adott épületben, az épület
helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz, rob-
banás, csőtörés káresemény által okozott bérbeadót
terhelő - felelősségi károkat téríti meg,
rnyezetszennyezési felességbiztosítással, amely
előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű,
normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel történő
környezetszennyezéses (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág)
károkra nyújt fedezetet,
szolgáltatói felelősségbiztosítással, amely azokra a szol-
gáltatás teljesítése során okozott dologi (tárgyrongálási)
rokra njt fedezetet, amelyekért a Biztosított
szerződéses partnerével, illetve annak képviselőjével
szemben a magyar polgári jog szalyai szerint
kártérítési kötelezettséggel tartozik,
szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítási
záradékkal, amely a szálloda üzemeltetése, szállásadói
tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással
összefüggésben - a vendégnek okozott dologi károkra
terjed ki,
gépjárműjavítók felelősségbiztosítási radékával, a
Biztosított tevékenységi körébe eső cselekedetekre,
mulasztásra visszavezethe olyan rokra njt
fedezetet, amelyek a javítás során, telephelyen belüli
mozgatás alkalval, valamint telephelyen kívül,
kipróbásból eredően a kipróbált géprműben
keletkeztek,
gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősségbizto-
sítási záradékával, amely a gépjármű eredetiségére
vonatkozó vizsgálat eredményét tanúsító téves sza-
kvélemény kiállításával okozott károk alól mentesít,
szolgáltas rgban okozott rok biztosítása
záradékkal, amely azon vagyontárgyakban bekövetkezett
közvetlen dologi károkra terjed ki, amelyek a szolgáltatás
tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított által nyúj-
tott szolgáltatás irányul.
A kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésének feltétele az
alap vagyonbiztosítás, valamint az általános és épülethasználói
kiegészítő felelősségbiztosítás egyidejű megkötése.
A maximális biztosítási összegeket, valamint a társaságunk
által téríthető maximális kártérítési összegeket a szerződési
feltételek tartalmazzák.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat/
kötvény aláírását követő nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől
eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.
5
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető.
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden
évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves,
negyedéves és havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés
évfordulójakor módosítható. A biztosítási ajánlat/kötvény
aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodhatnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra írásban
történő felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási
időszak végére bármikor felmondható, de a felmondó nyi-
latkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be
kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Biztosító a tárgyi
eszközök és készletek vagyonbiztosítási összegeit a Központi
Statisztikai Hivatal adatai alapján a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés)
az alábbiak szerint:
A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási
összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata.
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz
alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből
képzett súlyozott átlag árindex. A fenti lehetőségeken túl a
szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a
biztosítási összegek módosítását. A biztosítási összegek vál-
tozását a biztosítási díj követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából min-
den lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik
a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási
szerződés bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a
szerződéskötés során zölt) ltos történik, értesítse
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítá-
sok elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,
tevékenység, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben szelnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biz-
tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni
harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője
írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben megharozott feltételek mellett) az alábbi
szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében
eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében
e
ljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk
kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,
valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
el zjegyző, tobbá az általa kirendelt szakértő,
adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kár-
rendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada-
tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega-
lapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy-
minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok
átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
található meg.
A bevetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési
felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyor-
san, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postací-
men,
a
kar@kh.hu
email címen,
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszá-
mon, valamint
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt
legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rablás esetén a káreseményt be kell
jelenteni a rendőrségnek is. A Biztosított köteles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület
alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biz-
tonságtechnikai berendesek üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
tobbi rok keletkezését. A károk megezésére és
elhárítására a gazda gondosságán túl a hatályos jogszabá-
6
lyok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az
irányadók.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha nem biztotott káresemény történt. A tételes
mentesülési okokat és a kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül továbbá a Biztosító, ha pl. a
kárt a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátar-
tozó, avagy a Biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottja, megbízottja, tisztviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül
továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt
és a Biztosítottat terhelő rmegelőzési és renytési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó
okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsopor-
tonként külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos
rtéríst a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár
időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg
közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot. Az értékesíthető,
illetve hasznosítható maradványérték a biztosítási összegből
levonásra kerül. Attól függően, hogy a Szerződő milyen értéken
határozta meg a biztosítási összeget, a vagyontárgyakban
bekövetkezett teljes kár térítése (legfeljebb a biztosítási összeg
erejéig) új érték biztosítás esetében új értéken, valóságos érték
biztosítás esetén káridőponti tényleges (avult) értéken történik.
Részleges kárnál új érték biztosítás esetén a javítási (helyreál-
lítási) költség erejéig térítjük meg a kárt, valóságos érték biz-
tosítás esetén az értékemelkedés a helyreállítási költségből
levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyon-
tárgy értékének 25%-át!). A saját készletek kára esetén a
térítés előállítási vagy beszerzési áron történik. Idegen vagyon-
tárgyakban bekövetkezett rok a ridőponti valóságos
értéken kerülnek térítésre.
A biztosítási események folytán ténylegesen felmerült és iga-
zolható költségeket mentés, oltás, romeltakarítás) legfeljebb
200 000 forint erejéig, de legfeljebb a biztosítási összeg 5%-ig
térítjük meg.
Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített
biztosítási összege nem haladja meg a 100 000 000 forintot,
a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de
legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot maga
viseli (önrészesedés). Abban az esetben, ha a biztosított
vagyoncsoportok összesített biztosítási összege meghaladja a
100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekö-
vetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb
500 000 forintot maga viseli.
A biztosított káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár
10%-át maga viseli. Kiegészítő üzemszünet biztosítás esetén
az alapbiztosítási eseménytől számított első négy napra jutó
üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt
önszesesként a rkifizesből a Biztosító levonja.
Kiegészítő szállítmány biztosítás esetén a biztosított káre-
seményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább
10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot önrészesedésként
maga viseli.
Felelősgbiztosítási kár megtérítése a rosultat illeti.
Felelősségbiztosítás alapján kártérítésből a Biztosító nem von
önszesest kivéve, ha a kieszí feltelekben az
önrészesedés alkalmazása előírásra kerül. Ha a Szerződő által,
a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérkölt-
ség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges
érték, a Biztosí alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkö-
vetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának
a
lapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
a
biztosito@kh.hu
e
-mail címen,
a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldött levélben, vagy
személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Bankl (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso-
latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspon-
tját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525
Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy
bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak
stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit,
ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita
esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
A
K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget
vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezde-
tét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen
szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a
Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szersi
feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A
biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a
felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilat-
kozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási
szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmaz-
zák, amelyek a K&H vállalkozói biztosítási szerződés egészére
alkalmazandók. Amennyiben azonban az egyéb (2. és 3.)
fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban
az azokban meghatározottak az érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
megnevezett olyan természetes személy (egyéni vállalkozó),
jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkegaz-
dasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke
fűződik (a továbbiakban: Biztosított).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni
vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási
esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az
érdekelt személy javára ti meg (a továbbiakban: Szerződő).
A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a
jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított ti, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a
szerződő fél a hoz inzett nyilatkozatokl és a
szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köte-
les tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a
biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a
szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása
nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási
időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő llel
egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított
k
öteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit -
ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
1.1.4. A Szerződő, Biztosított az ajánlat / kötvény (fedezetet
igazoló dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biz-
tosítás elvállalása szempontjából minden olyan nyeges
körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert,
vagy ismernie kellett (zlési kötelezettg). A közsi
k
ötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre
vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen vagy
mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában
kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a
valóságnak megfelelő válaszaival a szerzőilletve a biztosí-
tott közsi kötelezettségének eleget tesz. A kérdések
megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési
kötelezettség megsértését. A Szerződő, Biztosított köteles
emellett változásjelentési kötelezettségének is eleget tenni az
1.11. pontban részletezettek szerint.
1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott
fizetésében, a további díjrészletek fizetése és a minimálisan
fizetendő díj
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy n létre, hogy a Szerződő
biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített aján-
lati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő.
Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal
- az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára
visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási i elteltét követő
napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
kiállítani.
1.2.4. Ha a fedezetet igazodokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerző 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumen-
tum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés nyeges
eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a
Szerzőfigyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel-
hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá-
nak megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve
van.
a K&H BiztosíZrt.
K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei
7
8
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megál-
lapodásával jön létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője
kötvényt állít ki.
1.2.7. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott
időpontban megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá-
tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult
az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási
határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton
a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen
n
em lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő
n
ap 0:00 órája.
1.2.8. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak
meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás
szerint az első díj megfizetésének ese-dékességét a Biztosí
által kiállított és a Szerződőnek megküldött díjesedékességi
értesítő tartalmazza.
1.2.9. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetében az első j szerződés kötéskor fizetendő.
Amennyiben erre nem kel sor, úgy az első j
esedékességére az 1.2.8-ban foglaltak az irányadóak.
1.2.10. Az első díjat vető díjrészletek annak az időszaknak
az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díj-
fizetési gyakoriság - a szerződésben (kötvényben,fedezetet
igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves,
negyedéves vagy havi lehet.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biz-
tosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum)
tartalmazza.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz ren-
delkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával)
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). Az esedékes
díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biz-
tosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási meg-
bízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján
teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítása
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az
adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
A Bizto csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett
díjat tekinti befizetettnek.
1.2.11. Ha a Szerződő a jrészletet annak esedékességekor
nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó,
szerződésben kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási
időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem
fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.2.12. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés
díja egy teljes biztosítási időszakra - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 12 000 Ft, havi díjfizetési
gyakoriság esetén a minimális díj mértéke 24 000 Ft. A min-
i
máldíj alatti ajánlatokat a Biztosí jogosult a minimáldíjon
kötvényesíteni.
1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya
1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a
biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben
a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a
Biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a
Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat a
K&H vállalkozói biztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben
foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.
1.4. a szerződés megszűnése
1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írás-
ban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerzőfel-
mondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére
legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell
érkeznie.
1.4.2. Ha az esedékes biztosításij nem kerül megfizetésre,
a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés
a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelését sedelem lkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt don
(6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése vetkeztében
szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a koc-
kázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet
a megszűnt szerződés feltételei szerint helyrllíthatja,
feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat
megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott
biztosítási időszakgével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz-
tosító - a jfizetési kötelezettség elmulasztására vonatko
szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül vta
fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos
időtartamra marad fenn.
Ezen időtartam leteltével a Biztotó kockázatviselése
megszűnik.
1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biz-
tosítási eseny bevetkezése lehetetlen válik, a
szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek
megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné
válásának napjával.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a
Biztosító részére be kell mutatni. A biztotási érdek
megszüséhez ződő jogvetkezmények nem alka-
lmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon-
tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyon-
tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos
birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a
biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása
időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési
kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kock-
ázatviselésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való
tudomásszerzést köve harminc napon bel ísban,
harmincnapos határidővel felmondhatja.
1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szer-
ződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó tel-
jesj megfizetését követelheti.
1.5. biztotási események, a biztosi összeg, az
önrészesedés
1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2. és 3.
fejezetek (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.
1.5.2. A biztosítási összegeket és a Biztosított által viselt
önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum) és/vagy a 2. és 3. fejezetekben (illetve
ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartalmazk.
A szerződésben összegszerűen vagy százalékosan rögzített
önrészesedés a rkifizetésből levonásra kerül.
1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztotási iszakra
vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe
veszi, a Biztosító tobbi szolgáltatási kötelezettsége
megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
1.6 nem biztosítható tevékenységek
időszakosan (szezonálisan) műkökereskedések,
vegyszerraktározás,
piaci árusok, vásározók vállalkozása,
disco, játékterem,
használtcikk kiskereskedés,
zálogház, ékszerbolt,
nem működő panzió, szálloda és egyéb vendéglátói-
pari egységek
1.7. általános kizárások
1.7.1. A Biztosínem téríti meg
a nuklris eseményekkel és radioaktív szeny-
nyezéssel,
rnyezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elek-
tromágneses mezők által előidézett vagy okozott,
vagy ezek sugárzásával,
a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tün-
tetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval
és harci cselekményekkel,
hasági rendelkezésekkel összefüggésben kelet-
kezett rokat,
az 1.6. pontban felsorolt, nem biztotható
tevékenységre tött biztosítási szerződés alapján
benyújtott rigényeket.
1.7.2. Nem ríti meg továbbá a Biztosí
a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb
büntető jellegű költségeket,
a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károkat,
egyéb kötelező felelősgbiztosítás hiánya miatti
károkat,
a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési,
helyi önkormányzati ltségvetési, elékülönített állami
nzalapokl nyújtott támogatás, külföldi állam,
nemzetközi szervezet vagy az Európai zösségek
által vagy nevében kezelt nzalapokból származó
támogatás alapján megtérülő károkat,
1.8. a Biztosímentesülése
1.8.1. Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége
alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogel-
lenesen
a Szerződő illetve a Biztosított,
a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz-
zátartozó: a Ptk. 8:1. 2. pont szerint),
a üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy - vezető
munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelé-
sével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk,
megzottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük,
tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekin-
tetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben
visszakövetelési jog illeti meg.
1.8.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak
különösen az alábbi esetek minősülnek:
a károkozás engedélyhez kötött tevékenység enge-
ly nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüg-
sbenrtént,
a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.8.1. pontban
meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol
- vagy 0,5 mg/l légalkohol - szintet meghaladó ittas
vagy bító hatású szer hatása alatti állapotával
közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
a kár a korábbi károsodással azonos körülmények
között azért következett be, mert a Biztosított nem
tette meg a skséges intézkedéseket a
kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a
hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak
minősítette.
1.8.3. A zlési telezettség (1.1.3. pont) illetőleg a vál-
tosbejelentési telezettg (1.11. pont) megrse
esetében a Biztosí telezettsége nem áll be, kivéve, ha
bizontják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett
körülményt a Biztosíismerte, vagy az nem hatott közre a
biztosítási esemény bekövetkeztében.
9
1.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
1.9.1. A Biztosított a reseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás-
ra jutástól számított két munkanapon illetve felelősségbiz-
tosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (az online
kárbejelentési felületen, levélben, e-mailben, faxon) vagy tele-
f
onon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilá-
gosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a beje-
lentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
1.9.2. Amennyiben a Szerző, illetve a Biztosított e
kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Biztosíteljesítési kötelezettsége
nem áll be.
1.9.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől
számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk
esetét) a rrendezést megkezdeni.
1.9.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes
belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.9.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfel-
jebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott
vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges
mérkben változtathat. Amennyiben a megengedettl
nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító
számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempon-
tjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
kötelezettsége nem áll be.
1.9.6. Ha a Biztosító a bejelentés zhezvételétől számított
ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a
Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreál-
lításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köte-
les fényképe(ke)t szíteni a vagyontárgy károsodásának
utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak
maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a
kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapot-
ban megőrizni és a Biztosíkérésére bemutatni.
1.9.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg a rosulttal zösen
készített, tételes felsorolájegyzőkönyvben foglaltak alapján
történik.
1.9.8. A Bizto szolltasának inybeteléhez a
Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira-
tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra va
jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához
szükségesek, így különösen:
a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult va-
gyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg
annak mértékét bizonyító dokumentumokat,
az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a
Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát,
törött üveg helyreállítási számláját,
a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat
hatógi bizonyítványát vagy az önkormányzati
tűzoltóság igazolását,
a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági
eljárás,
betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelen-
t
ést,
a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett
szállító- vagy menetlevelet a következő adatok feltün-
tetésével: a szállítás időpontja, az áru megnevezése,
az áru darabszáma ill. tömege, a rendeltetési hely.
1.9.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és ar
összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a
károsultat terheli.
A Szerző(Biztosított) vagy a Biztosító rheti a kár okának
é
s összegének független szakér által tör megál-
lapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.9.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen-
tést vető 15 napon belül esedékes. Ha a Biztosított
(felelősségi károk esetén a rosult) bármilyen igazoló iratot
tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani,
amikor az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
ha tség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa
megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően,
a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig,
és/vagy
az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötele-
zettség nem terheli.
1.9.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen
kívül más károsíesemény, nyező, vagy ok is zrehatott,
a Biztosí a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen
mértékben az a biztosítási esemény vetkezménye.
1.9.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
pviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos
hatósági iratokat megtekinthesse. ncselekmény esetén a
nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a
vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról
- annak fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított
köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon
belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a
Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget
tett.
1.10. a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.10.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése
érdekében az adott helyzetben általában elvárható maga-
tartást köteles tanúsítani. Ez követelmény alkalmazan
abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő
fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár
megelőzését vagy enyhítését cél eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kár-
esemény bekövetkeztekor adott utasai szerint, ezek
hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás
követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés
szükséges költségei a biztosítási összeg keretei zött akkor
is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered-
ményre.
10
1.10.2. A Szerződő és a Biztosított teles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az
épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról,
a
biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
további rok keletkezését.
A rok megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondos-
ságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósá-
g
i határozatok, szabványok az irányadók.
1.10.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését
követően haladéktalanul teles
tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az
oltás, mentés eredményessége érdekében,
betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a
rendőrgen, és abban az eltulajdotott, illetve
károsodott vagyontárgyakat telesen és azonosít-
hatóan megjelölni.
1.10.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a
hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondo-
skodni. teles továbbá a vízvezetékek és vízvezető beren-
dezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és
észeti eísokat betartani, fagykárok megese
érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem
ködő) telephelyen, vagy épületben, életszben a
vízvezeték- és fűtésrendszert vízteleteni az elfagyás,
csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telep-
helyen ködő, de több mint 72 órán át felügyelet lkül
hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel-
szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
1.10.5. A Biztosító, képviselője, illetve megbízottja útján jogo-
sult a rmegelőzésre vonatkointézkedések grehajtásá-
nak ellenőrzésére.
1.11. változásbejelentési kötelezettség
1.11.1. A biztosí kockázatviselésének tartama alatt a
Szerző (Biztosított) haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni
minden olyan körülményben bekövetkezett változást,
amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a
Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
ténynek, kölnynek misül a biztosísi kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatköz
és mellékleteinek bármely adata.
A Szerző (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási
eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása
változásbejelentési kötelezettség aesik.
1.11.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-
tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat
jelentős vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés
módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel-
mondhatja.
Ha a szerződő fél a módosíjavaslatot nem fogadja el, vagy
arra annak zhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
harmincadik napon megszűnik, de a biztosí erre a
következményre a módosíjavaslat megtételekor a szerződő
fél figyelmét felhívta.
1.11.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az
alábbiak:
ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység
indul, vagy a r tező jellege megváltozik
(helységek bérbeadása),
a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás
megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított)
gazdálkoszervezet,
1.12. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok
1.12.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem
szabályozott kérdésekben az áltanos feltételekben
(1. fejezet) foglaltak az irányadóak. A kiegészítő biztosítások
az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.
1.12.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító
kockázatvisesének kezdete az alapbiztotás kockázat-
viselési kezdetével megegyező időpontban indul.
Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az
alapbiztosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biz-
tosítási szerződés módosítása kezdeményezésének minősül.
1.12.3. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a
kiegészíbiztosítások is megszűnnek.
1.12.4. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
kiegészíbiztosításokra terjed ki.
1.12.5. A közsre és váltos bejelentésére inyuló
kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat,
egyikük sem hivatkozhat olyan rülményre, amelyet rme-
lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia
kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése
esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érin-
tett.
1.12.6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg
erejéig teles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.13. egyéb rendelkezések
1.13.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás
esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy
a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére
bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége ggetlen a
kárigény elbírálásától.
11
1.13.2. A Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biz-
tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is,
írásban telesek megtenni. A Szerződő, Biztosított nyi-
latkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a
B
iztosító tudomására jutott.
1.13.3. A biztosítót az általa megtérített r rtékéig
megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha
a károkozó a biztosítottal zös háztartásban élő hozzátar-
tozó. A megszűnt vetelés biztosítékai fennmaradnak, és e
követelést biztosítják.
H
a a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a
k
árokozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí-
tottat jékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí-
tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének
érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti
függővé. A megtélt összegl elsőnt a biztosított
követelését kell kielégíteni.
A Biztosított minden elvárható mogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt
megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.13.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket
és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
A Biztosí jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerző-
dés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.13.5. A biztosítási szerződésből ere igények öt év alatt
évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az
elési időt a biztosísi esemény iponttól kell
meghatározni.
1.13.6. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.13.6.1. A biztosívagy a viszontbiztosító jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősüadatait, ame-
lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván-
tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés
célja csak a biztosítási szerződés megkötéhez,
módosísához, állományban tarsához, a biztosítási
szerződésből szárma követelések megíléséhez szük-
séges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. rvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott
egyéb cél lehet.
1.13.6.2. A 1.13.6.1. pontban meghatározott céltól eltérő
célból gzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító
csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hoz-
zájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány,
és annak megadása esetén részére nem nyújthaelőny.
1.13.6.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás
nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj-
donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a
biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során rmilyen
módon hozzájutottak.
1.13.6.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüg az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban:
Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a
1.13.6.1 pontban meghatározott lokból, az Eüak. ren-
delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá-
val kezelheti.
1.13.6.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik
személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.13.6.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáFelügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését vetően a nyomozó
hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polri peres vagy nemperes
eljárásban, közigazgatási harozatok bígi
felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság
által kirendelt szakértővel, továba grehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a ter-
mészetes személyek adósságrendezési eljárás-
ában eljáró hitelezővel, Családi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az
általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.13.6.7. pontban foglalt esetekben az
adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol-
gálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal-
lal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az
egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törnyben megharozott feltételek megléte
esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint egttbiztosítás
esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő
biztosítási szerződési állomány tekintetében az
erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint –
az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet
végvel, tob a könyvvizsgálói feladatok
ellátához skges adatok tekinteben a
könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáalapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal.
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy
írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az
ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a
o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg-
12
jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.
1.13.6.7. Az 1.13.6.6. e) pontja alapján a biztosítási titok
m
egtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll
fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót
törvényben meghatározott körben nyilatkozatteli
kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá ekifizetésről törvényben meghatáro-
zott adatszolgáltatási telezettség terheli.
A
biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a hitelintézetekről és a pénzügyi llalkozásokról szóló 2013.
évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézmén-
nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez
kapcsolódó biztosi szerződés vonatkoban, ha a
pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz-
tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját.
1.13.6.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biz-
tosító által az adóhatóság fe rténő adatszolgáltatás a
Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kornya között a nemzetközi aügyi megfelelés
előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló
Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg
egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb
közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok relmét, ha a biztosító által az
adóhatóság fe rténő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-
ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törny alapján
az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel-
jesítésében merül ki.
1.13.6.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.13.6.6. és
1.13.6.11. pontokban, az 1.13.6.5. pontban, az 1.13.6.6.
1.13.6.13. pontokban és az 1.13.6.15. pontban meghatáro-
zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes
adatait továbbíthatja.
1.13.6.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás
keretén kívül az 1.13.6.6. pontban meghatározott szervek
alkalmazottaira is kiterjed.
1.13.6.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton-
sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá-
val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köte-
les haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül
fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. nius 30-ig hatályban volt 1978. évi IV.
törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza-
éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter-
rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban-
tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszssel, pénzmossal, bűnsvetségben
vagy nszervezetben elkövetett bűncselekmény-
nyel,
b) a Btk. szerinti kábíszer-kereskedelemmel,
kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel
vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új
p
szichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek-
ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu-
lasztásával, terrorizmus finanszíroval, rob-
banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, nz-
mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben
elkövetett bűncselekménnyel
v
an összefüggésben.
1.13.6.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont-
biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásál szóló törvényben
meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.13.6.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok
sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelü-
gyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi
csoport irányítagja részére történő átadása.
1.13.6.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar nüldöző szerv nemzetzi
kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző
szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
írásban r biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi inforcs egygnt műdő
hatóság a nzmosás és a terrorizmus finan-
szírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szó rvényben meghatározott feladatkörében
eljárva vagy lföldi pénzügyi információs egység
írásbeli megkeresésének teljesítése ljából írás-
banr biztosítási titoknak minősüadatot.
1.13.6.15. Nem jelenti a biztosítási titok relmét a biztosí
és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez törtéadattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany)
ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában
az adattovábbításnak törvényben meghatározott
adatköre, lja és jogalapja van, és a harmadik
orsgban a személyes adatok védelnek
megfelelő szintje az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott rmely módon biz-
tosított.
1.13.6.16. A biztosítási titoknak minősü adatoknak sik
tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre törté
adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.13.6.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből
az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
13
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű llalkozás
székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság
számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges
adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a mag-
y
ar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban
foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok
elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a nzügyi konglomerátumok kiegészí felügye-
letéről szóló rvényben foglalt rendelkezések tel-
jesítése érdekében történő adatátadás.
1.13.6.18. Az 1.13.6.17. pontban meghatározott adatok
átadását a biztosító és a viszontbiztosí a biztosítási titok
védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
1.13.6.19. Az adattovábsi nyilvántartásban szereplő
személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év
elteltével, a 1.13.6.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv.
szerint lönleges adatnak minősülő adatok továbbítása
esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.13.6.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett szemé-
lyt nem tájékoztathatja a 1.13.6.6. b), f) és j) pontjai, illetve a
1.13.6.11. pontja alapján gzett adattovábbításokról.
1.13.6.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada-
tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási
jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt
kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a
megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.13.6.22. A biztosí és a viszontbiztosító a létre nem jött
biztosísi szerssel kapcsolatos személyes adatokat
kezelhet, ameddig a szerződés trejöttének meghiúsulásával
kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.13.6.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni
minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött
szerzőssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek
kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy ame-
lynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren-
delkezésre, illetve amelynek kezeléhez nincs rnyi
jogalap.
1.13.6.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez
kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.13.6.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok
tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorol-
hatja.
1.13.7. Panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldöttlevélben, vagy
- szelyesen a zponti Ügyfélszollat ügyinté-
z
őinél vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön
fasor 9.
c
ímen.
F
ogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
f
oglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljátermészetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Bankl (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A
biztosítási jogviszony trejöttével és teljesítésével kapcso-
l
atos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó
á
lláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető
Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím:
1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti,
vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak
stb. igényüketrósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
2. a vagyonbiztosítás feltételei
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított
módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a
biztosí kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár-
gyakban okoztak.
A kockázatviselés helye:
a biztotott telephely, élet(ek), építmény(ek)
kötnyben (fedezetet igazo dokumentumban)
feltüntetett címe (település, utca, házszám, vagy a
Földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő hely-
rajzi szám szerint feltüntetett ingatlan).
Ha a biztosított vagyonrgyban nem a kockázatviselés helyén
keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az
esetben áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről
egyértelműen rendelkeznek.
2.1. biztosítható vagyoncsoportok
2.1.1. épületek, építmények:
Az épületek, építmények jelen feltételek tekintetében tárgyi
eszköznek minősülnek.
2.1.2. egyéb tárgyi eszközök:
Műszaki berendezések, gépek, rendszám nélküli járművek,
üzemi és üzleti felszerelések, irodai és kereskedelmi elektro-
nikus berendezések és eszközök, egyéb berendezések
valamint befejezetlen beruhások, amelyek tartósan,
közvetlenül vagy zvetett módon szolgálják a biztosított vál-
lalkozási tevékenységét, ggetlenül attól, hogy üzembehe-
lyezésre kerültek-e vagy sem.
14
2.1.3. készletek:
Anyagok, alapanyagok, göngyölegek, befejezetlen termelés és
félsztermékek, késztermékek és áruk, amelyek a
tevékenységi folyamatban szt vesznek, a folyamatban át-
alakulnak, illetőleg a tevékenység során változatlan állapot-
ban maradnak.
2.1.4. készpénz
2.1.5. kizárások, korlátozások
Nem biztosíthavagyontárgyak:
az állatok,
a lábonálló növényi kultúrák,
a gépjármű-felelősségbiztosítás kötési kötelezettség
alá tartozó járművek,
az értékpapír, értékcikk,
termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök,
épületek.
2.2. biztosítási összeg, értékkövetés (indexálás)
A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) biztosítási összegét a
Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szol-
gáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megál-
lapításának alapja.
A biztosítási összeget a Szerződő az alábbiak szerint teles
meghatározni:
A Szerződő nem köteles a biztosításba vont telephelyen
összes - a 2.1.1-2.1.4. pontokban meghatározott - vagyon-
csoportot biztosítani, azonban a biztosítani kívánt vagyoncso-
port tekintetében a teljes telephelyi vagyonértéket köteles biz-
tosítási összegként megjelölni. A Szerződő teles a tárgyi
eszközök legalább egyik vagyoncsoportjának (2.1.1. illetve
2.1.2. pont) teljes vagyonértékét biztosítási összegként meg-
jelölni, azaz a biztosítási szerződésbe bevonni.
Ha a biztosítási összeg a biztosításba vont vagyoncsoport tel-
jes értékénél kevesebb, a Biztosíalkalmazhatja az alulbiz-
tosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt
csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a
vagyoncsoport teljes, kár időpontjában fennálló értékéhez
aránylik (aránylagos rtérítés). Az aránylagos kártérítés
mértékét a Biztosító vagyoncsoportonként külön-külön állapít-
ja meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor,
ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és
a biztosítási összeg közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot.
A Szerzőáltal meghatározott biztosítási összeget a tárgyi
eszközök és készletek esetében a Biztosító a biztosítási évfor-
dulót megezően a követke biztosísi időszakra
automatikusan (azaz kün jognyilatkozat tétele nélkül)
indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az
indexás alkalmazát megelőzően utolra közzétett,
12 hónapos tartamra vonatko számított árindex.
Az indexáláshoz alkalmazott árindex az építőipari és a
fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex (bázis
index), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkal-
mazott index). A módosítottj biztosítási időszakra érvényes)
biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és az alkal-
mazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj követi.
A
Biztosí a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja
a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biz-
tosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre
álló adatok alapján - várható díjról.
A
biztosítási összeg módosítását a Szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbelinek minősülő nyilatkozatával maga is bármikor
kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási
javaslatnak minősül.
2.2.1. tárgyi eszközök (2.1.1. és 2.1.2.) biztosítási összege
a) új érték jrabeszerzési, utánpótlási ár),
b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték.
2.2.2. készletek (2.1.3.) biztosítási összege
vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok,
áruk, késztermékek esetében a beszerzési ár, illetve
előállítási (önköltségi) ár,
a készletek között kimutatandó kisértékű (50.000
forint egyedi érték alatti beszersi á) anyagi
eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés,
stb.) esetében a valóságos érték, melyet a felek a
beszerzési ár 50 %-ában határoznak meg,
göngyölegek esetében a betétdíj,
befejezetlen termelés és félkész termékek esetében a
készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját
előállítású késztermékek esetében az előállítási költ-
ség, alaptevékenységen kívüli építő- és szerelőipari
tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a
legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a
biztosítási összeget.
2.2.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. pontban meghatározott vagyon-
tárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját (a Szerző-
dő választása alapján új érték vagy valóságos érték) a kötvény
(fedezet igazoló dokumentum) tartalmazza.
2.2.4. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves
legnagyobb készletezett mennyiség és a beszerzési ár, vagy
előállítási költség szorzata, vagy a külön listán tételesen rész-
letezett biztosítási összeg.
2.2.5. önrészesedés
Abban az esetben, ha a biztotott vagyoncsoportok
összesített biztosísi összege nem haladja meg a
100 000 000 forintot, a biztosított reseményenként a
bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és
legfeljebb 200 000 forintot maga viseli (önrészesedés).
Abban az esetben, ha a biztotott vagyoncsoportok
összesített biztosítási összege meghaladja a 100 000.000
forintot, a biztosított káreseményenként a bekövetkezett r
10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 500 000
forintot maga viseli.
A jelen pontban meghatározottaktól eltérő módon kerül az
önrészesedés megállapításra azon rok tekintetében, ame-
lyekre vonatkozóan jelen feltételek speciális önrészesedési
szabályokat állapítanak meg.
15
2.3. biztosítási események, kizárások és korlátozások
2.3.1. az alapbiztosítás körébe tartozó biztosítási események:
2.3.1.1. tűzkárok (és tűzkár típukárok)
tűz
amely nem rendeltetésszerű ztérben keletkezett, vagy ott
keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,
elektromos tűz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő
tűzzel kárt okoz,
robbanás
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök
kiterjedése okoz,
összeroppanás
amely a vagyontárgyban hirtelen nyomáscsökkenés miatt
keletkezett,
villámcsapás
a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve
okozott r,
ismeretlen közlekedési eszköz
ütközése miatt keletkezett
rongálási kár,
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy
rakománya becsapódása által okozott kár,
füst, és korom
amely a kockázatviselés helyén lévő tüzelő, tő, vagy
szárítóberendezés nem tervszerű működéséből ered, és a
kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyonrgyakban
tűzkár nélkül kárt okoz,
kizárások, korlátozások
a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi
pördés, hő hatására történő átlyukadás,
elsnezős, elltos, deformálódás miatt
keletkeztek,
a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va-
gyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.)
elhaszlódás, haszlatuk közbeni kilyukas,
repedés folytán álltak elô, valamint ezek hatására
magukban a kiáraanyagokban, vagy a kemencék-
ben levő vagyontárgyakban az égetés során
keletkeztek,
magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve
az abból átterjedő tűzkárt,
kizárólag erjedés, befülledés, rkölés, szín, alakvál-
tozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folya-
mat formájában vetkeztek be,
az elektromos gépekben, berendezésekben vagy fel-
szerelésekben természetes elhasználódás, vagy az
előírt védelem hiánya illetve kiiktatása következtében
álltak elő,
elektromos pekben, berendezésekben, felszere-
lésekben az elektromos áram hatására - tűzkár nélkül
törnő sérülés vagy megsemmisülés miatt
következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatá-
sok, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-,
irányí- és biztongi berendezések meghibá-
sodása),
bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) fel-
dolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szárítás)
rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a fel-
dolgozás alatt le anyagban és, pörkös,
elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak e.
b) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján
azokat a károkat, amelyek:
céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
az üzemi nyomás llépése lkül keletkeztek (pl.
kazánokban, gumiabroncsokban, belsőésű motorokban),
tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás
nye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy kar-
bantartási hiányosságokra vezethető vissza,
elektromos megszakban (pl. nyolég- és
nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy
keletkező gáznyomás folytán következtek be,
a folyadékkal töltött rolók, csővezetékek befagyása,
illetve a tárokban levő anyagok természetes
nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata
olyan mértékben szakad fel, hogy a lső és bel
nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,
a berendezések, készülékek vagy más műszerek,
üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott
terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontár-
gyak e miatt bekövetkezett károsodását),
a hasadó anyagok robbasa, illetve ennek
következtében fellépő sugárszennyezés miatt kelet-
keztek,
a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt
keletkeztek.
c) A Biztosító nem téríti meg az összeroppannás kárt, ha az
épület, építmény összeomlása az épület, építmény sta-
tikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.
d) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján
azokat a károkat, amelyek:
az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt kelet-
keztek,
berendezésekben tartott anyagokban, szerekben
keletkeztek (következményi rok),
oly módon következtek be, hogy a biztosított telep-
helyek, épület(ek) 72 órán át használaton vül voltak
és a vagyontárgyak indokolatlanul csatlakoztak az
elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy anten-
hoz, antennarendszerekhez.
magában a villámvédelmi rendszerben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizáró-
lag elektromos vezetékekben keletkeztek.
e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és
légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett, azonosítható járvek által okozott
károkra,
az olyan rművek által okozott károkra, amelyeket a
biztosított épület, építmény tulajdonosa, használója
16
vagy ilyen személyek hozzátartozója, tagja, alkalma-
zottja, megzottja, tisztségviseje vagy szerve
üzemeltet,
a kárt okozó járművekben keletkezett rokra,
legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése
által keletkezett károkra.
f) A Biztosínem téríti meg a st, hő és korom szennye-
ződés rokat, amelyek:
rendeltetésszerűen műkö zelő, fű, vagy
szárítóberendezésből erednek,
magában a füstöt, hőt, kormot kibocsátó vagyontárgy-
ban keletkeztek,
használati értéket nem csökkentő esztétikai károk,
a biztosított által gyújtott tűz miatt keletkeztek.
2.3.1.2. földmozgás károk
ldrengés
a Föld belső energiájából szármaolyan talajmozgás, amely
a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus
Skála) 6. fokozatát elérte, vagy meghaladta.
ldcsuszamlás
a földfelszíni talajrétegek (föld-, tömeg) hirtelen, váratlan
balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.
ld- és kőomlás
a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása
következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen
bekövetkező kő, kőtörmelék, szikla, vagy ld leomlása, lezú-
dulása.
ismeretlen üreg beomlása
sem a Biztosított, sem a Szerzőáltal nem ismert, vagy a
káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban
nem szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen
bekövetkező beomlása.
kizárások
a) A Biztosító nem téríti meg azokat a ldmozgások miatt
keletkezett károkat,amelyek:
r feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld
alatti részének beomlása miatt keletkeztek,
tudatos emberi tekenyg során, vagy miatt
keletkeztek (robbantás, bányászati tevékenység -
beleértve a külszini kitermelést is -, alagút, föld-
munkaárok építése, kúts, talajz-szintly-
lyesztés),
a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán
a talallapot váltol erednek (pl. szivárgó
csatorna, hibás tömörítésű töltés stb.).
b) A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt
keletkezett károkat, amelyeket:
jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő
földrengés okozott.
c) A Biztosí nem téríti meg azokat a ldcsuszamlás,
valamint ld- és omlás miatt keletkezett károkat,
amelyek:
a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,
a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal
nem megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivite-
lezési, karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.
d) A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg
beomlása miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek
okozta kiüregelődésből erednek,
alapok alatti talajsüllyedésl, épület(ek), épít-
mény(ek) alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedé-
séből erednek,
beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt
újabb üregek, építmények megszűntetéséből, vagy a
tömedékesél, vagy a szükgessé vált
tömedékelésének elmaradásából adódnak,
bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.
2.3.1.3. viharkárok
vihar
a) A legalább 54 kmra sebessé sl nyomó- és
szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított
vagyontárgyakban kárt okoznak.
b) A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) oko-
zott károk biztosítási fedezete csak az épületekre és az
épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonatko-
zik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakí-
tott nyílászáron, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül
károsít.
c) A viharbiztosítási fedezet nem vonatkozik a biztosított va-
gyonrgyak közül a nem rendeltetésszerűen szabadban
tároltakra.
kizárások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
ha a viharkár:
épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),
üvegházakban, fóliasátrakban,
halastavakban, víztározókban, medencékben és
egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
teszerkezet épíse vagy felújítása alatt álló
épületekben, építményekben az építés vagy felújítás
által érintett épületrészben,
karbantartás elmulasztása miatt,
üvegezésben, üvegfelületekben,
nem rendeltetésszerűen szabadban tárolt vagyontár-
gyakban,
zlekedő rműben,
vízen úszó vízi járműben, vontatmányokban és kikötői
létesítményekben,
a helyiségeken belüli légáramlás következtében tár-
gyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló
törés vagy egyéb károsodásként következett be.
2.3.1.4. jégeső és hónyomás
a) Jégesőnek minősül a jégszemek, jégszemcsék formájában
lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.
b) Hónyomásnak minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő
statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés
vagy deformációs sérülés.
c) A Biztosító geső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosí-
tott épületek és építmények -
kivéve a hideg- és melegágyak
üvegezése, üvegtetők
- tezetében keletkezett és a
17
megronlt vagy elpusztult tetőn keresztül beáram
csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben
elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott rokat téríti
meg. Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok
egyes részeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhe-
lyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
d) A biztosító rtérítési telezettsége kiterjed azokra a
károkra is, amelyeket a biztosított épületről lecsús az
építésügyi előírásnak megfelelő állapotú, hiánytalan hófogók
m
egléte esetén az ereszcsatornában és a szerződésben biz-
tosított épületszerkezeti elemben okoz.
kizárások
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás vetkeztében a vál-
lalkosi térbe vagy tetőtérbe befújt olvadása miatt
keletkezett károkra.
A Biztosító nem ríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás
károkat, amelyek
épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben,
üvegházakban, lia sátrakban, üvegezésben,
előtetőben, csatornában, ereszben,
a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer kar-
bantartásának elmulasztásával okozati összefüggés-
ben,
hófogó szerkezetekben,
nem rendeltetésszerűen szabadban rolt vagyontár-
gyakban,
fedett medenkben vagy ezek üvegezésében
keletkeztek
2.3.1.5. vízkárok
a) természetes vizekrokozása
árvíz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mester-
séges vízfolyások, tavak,ztározók olyan kiáradása, amikor a
víz árz ellen védett területet önt el.
felhőszakadás
olyan csapadékhatás, amikor a rövid i alatt lezúdult,
nagymennyiségű (1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a tala-
jszinten felgyülemlik és elöntéssel károsít.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve
felhőszakadás okozta károkat, amelyek
a befogadó és elvezető létesítményekben, zügyi
létesítményekben, gátakban, öntözőberendezések-
ben, halastavakban, víztározókban keletkeztek,
a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a
nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban
keletkeztek (hullámtér a felszíni élővizek ármentesített
szakaszán a partél és a töltéskorona vagy ter-
mészetes magaspart közötti terület, nem mentett
árterület: az árvízvédelmi művekkel nem dett
terület, vagy amelyet a vízügyi haság annak
minősít.)
Nem téríti meg továbbá azokat a károkat (illetve költségeket),
amelyek
hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz-
megelőzési, ill. árvízvédelmi munka során merültek
fel,
talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
felhőszakas következben a talajszint alatti
padozatú helyiségekben tárolt biztosított egyéb tárgyi
eszközökben, készletekben és szpénzben kelet-
keztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a
padlószint felett,
felhőszakas következtében az épületek (ét-
mények) kül vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében keletkeztek,
elöntés nélküli átnedvesedés, lábazaton keresztüli
átszivárgás, vagy fezás, rozsdásodás, gombásodás,
penészesedés, korhadás miatt keletkeztek.
belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek.
Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve
agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az
épület- és építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy
agyag.
b) vezetéktörés
vezetéktörés
A kockázatviselés helyén belül található ivó- és szennyvíz-
vezetékek épületszerkezeten belül, vagy kívül, zelvezető
rendszerek, melegvízellási, valamint vvezek,
csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és
hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezé-
seinek, tartozékainak törése, repedése vagy kilyukadása miatt
a víz (folyadék) váratlan, előre nem tható körülmények
között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a
biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
A biztosítás kiterjed a biztosított
épületekben pítményekben) a szerkezetileg beépí-
tett vezetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek
pítnyek) vízellátását bizto fővezeték(ek)be
épített zmérőhely(ek)et kövevezetékszakaszok,
ingatlanok esetén az ott levő épületek pítmények)
ellátását biztosító összes, az ingatlanon belül található
vezeték, vízvezeték esetén az ingatlan vízellátását biz-
tosító fôvezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)-et
követő vezetékszakaszok törése következtében kifol
víz (folyadék) által okozott károkra.
kizárások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
magukban az elfolyt folyakokban, gázokban,
gőzökben keletkezett károkat, illetve az elfolyt
folyadék, gáz, gőz értékét,
a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait -
törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,
az olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak
és az üzemszeműködést nem befolyásolják,
a gombásodás, fakorhadás, penészesedés for-
májában keletkező károkat,
18
csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzárószer-
kezetek nyitvahagyása miatt keletkezett károkat,
a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított egyéb tárgyi eszközökben, készletekben és
készpénzben keletkezett károkat, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
magában a károsodást előidéző sérült vezetékben,
tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).
c) technológiai csővezetéktörés
technológiai csővezetéktörés
a folyakok, savak, lúgok, sóoldatok, folkony sn-
hidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és hasonlók)
csővezetékeinek, armaturáinak, edényzetének törése vagy
repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények
között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, mely során a biz-
tosított vagyontárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása
rombolja, deformálja, a kiáramló folyadék anyagi tulajdon-
ságával összefüggésben szennyezi, áztatja, károsítja.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,
olyan szennyezési rok, amelyek eltávolíthatóak és
az üzemszeműködést nem befolyásolják,
csapok, szelepek, tozárak vagy egyéb elzáró
szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,
a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
magában a károsodást előidéző sérült vezetékben,
tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).
d) automata zoltó berendezés (sprinkler) törése
automata tűzolberendezés (sprinkler) törése
az automata tűzoltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak,
berendezéseinek tartozékainak törése vagy repedése, illetve
előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná
vált z- (folyadék) kiáramlás miatt a biztosított vagyontár-
gyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,
olyan szennyezési rok, amelyek eltávolíthatóak és
az üzemszeműködést nem befolyásolják,
csapok, szelepek, tozárak vagy egyéb elzáró
szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,
a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
magában a károsodást előidéző sérült vezetékben,
tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).
2.3.1.6. üvegtörés károk
A
Biztosímegtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat.
A Biztosító kockázatviselése
a biztosított épületek és építmények szerkezetileg
beépített üvegezésében,
a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak
ü
vegezésében és
a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő
besvé fólban keletkezett károkat foglalja
magában, a biztosítási időszak alatt legfeljebb a biz-
tosításra feladott épületérték 2%-áig.
A biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően -
káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár
10%-át maga viseli (önrészesedés).
korlátozás
A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üve-
gezésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen
szerződés keretében biztosított épület tartozékát képezi.
A rtérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű,
minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szük-
séges és indokolt költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás,
javítás érdekében szükségképpen felmerülnek (pl.: dőrá-
csok, belsőrak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és vissza-
szerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei), ide nem
értve a befoglaló - különös tekintettel a gyártás során egy-
beépített üvege - szerkezet átalakítását, jasát,
pótlását.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockáza-
tokra:
az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének
törése, repedése,
az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvege-
zésének törése, repedése,
építnyek üvegezése, az üvegház, meleg- és
hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence
üvegezése,
üvegtégla, üveg tetőcserép,
az üvegfelületen, vagy annakszítésében keletkezett
karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve
biztonsági és fényvédő liában üvegtörés nélkül
keletkező sérülések,
a keretezés, foglalat sérülése,
a biztosítási szerződés megkötésekor r tt,
repedt vagy toldott üveg ra vagy a keletkezett
további rai,
taposóüvegekben keletkezett károk.
2.3.2. A kiegészítő (választható) biztosítások körébe tartozó
biztosítási események
Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kocká-
zatviselése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási
eseményekre) terjed ki, amelyeket a Szerződő az ajánla-
ton/kötvényen megjelölt és a külön biztosítási díjat megfizette.
19
2.3.2.1. betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás
biztosíthatók, az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak:
az egyéb tárgyi eszközök, a készletek,
a készpénz.
biztosítási események
a) betöréses lopás:
amikor a tettes a lopást úgy vette el, hogy a biztosított
vagyontárgyakat maba foglaló lezárt helyigbe
erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizonyí-
t
ottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve
más eszközzel felnyitotta.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyit-
va hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó,
ablakok stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.
kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál
A Biztosíkárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit
az alábbi táblázat tartalmazza. A Biztosító szolgáltatásának
maximális terjedelme aszerint alakul, hogy a kár időpontjában
milyen delmi szint valósult meg a kockázatviselés helyén
lévő épületben, ahol a biztosítási esemény bekövetkezett az e
feltelek részét képező "Védelmi előírások betöréses
lopáshoz" elnevezésű 1. sz.mellékletben foglaltak alapján.
Legfeljebb 200 000 Ft értékben megtéríti a Biztosító a betö-
réses lopás vagy annak sérlete során a biztosított vagyon-
tárgyakban rongálással okozott károkat is a kártérítési limiten
felül.
b) rablás:
amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása
során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbí-
zottja tagja, tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy
testi épség elleni zvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e
személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre
képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az
eltulajdonított rgy megtartása végett erőszakot, élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
kizárások
A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás
kárt, ha:
értékpapír, váltó, kötvény, részvényrosodott,
a Biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja tagja,
tisztségviselője, szerve) a biztosított vagyontárgyak
elhelyezére szolgáló helyiségek összes külső
(bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott
r, berendezés felhaszval a helyiség
elhagyásakor nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú
külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzí reteszeit
reteszhúzás ellen nem védte,
az alkalmazott pénz-, vagy páncélszekrényt csak az
ún. szúrózárral zárta le, ill. az azokra felszerelt összes
zár bezárását elmulasztotta,
ha a pénzkazetta- vagy ncélszekrény kulcsait
(beleértve a sodkulcsokat is) az üzlet- ill.
üzemzárás után a kockázatviselés heln tartotta,
ahol a pénz- vagy páncélszekrény, ill. kazetta volt, és
azt a jogtalan eltulajdonítás során a tettes felhasználta.
2.3.2.2. üzemszünet kiegészítő biztosítás
Az üzemsnet-biztosi eseny a vállalkozás (ipari,
kereskedelmi, szollta tevékenység) kénysze
szünetelése, ha a szünetelést kivál ok a Biztosított jelen
szerződésének alapbiztosításában foglalt 2.3.1.1-2.3.1.5.
pontokban meghatározott tűz-, földmozgás, vihar-, jégeső és
hónyomás vagy vízkár biztosítási esemény valamelyikének
bekövetkezte azzal a feltétellel, hogy az ilyen biztosítási
esemény a Biztosíkárfizetési kötelezettségét eredményezi.
E szerződés szerint üzemszüneti veszteség az alapbiztosítás-
ban foglalt a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó
tűzrok s tűzkár típusú károk), földmozs károk,
viharkárok, geső és hónyomás valamint vízkárok (2.3.1.1-
2.3.1.5. pontok) miatti üzemszünet vetkeztében fellépő
olyan ltségek (fix ltség, bér jellekifizetések), amelyek
az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat - amelyeket az
üzemsnet bekövetkezte lkül kigazdálkodott volna -,
valamint az elmaradt adózás előtti pozitív eredmény.
kizárások
Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt üzemszüneti kárként:
a) amely a vállalkozásnak egyéb okból törté tényleges
szüneteltetése alatt következett be (pl.: átalakítás, tatarozás,
szezonon kívüli szünetelés stb. időszakában). A Biztosító ezek-
ben az esetekben is térítést nyújt az arra az időtartamra eső
üzemszüneti veszteségekre, amellyel az - egyébként nor-
mális - üzemszünet a rosí biztosítási esemény miatt
meghosszabbodott,
b) amely pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány,
üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver
megsemmisülése, elrablása, ellopása, elvesztése vagy
megrongálódása miatt következett be,
c) amely az elektromos eszközök, berendezések és gépek
károsodásából eredő olyan üzemszüneti veszteség, melynek
során a rosodott elektromos eszközről, berendezésről és
gépről tűz s vagyontárgyra nem terjedt át,
d) amely olyan üzemszüneti, illetve többlet-üzemszüneti
veszteség, amelyet hatósági intézkedésekkel elrendelt építési
(vagy helyreállítási és üzemkorlátozási) tilalom okozott,
e) amely üvegtörés következtében keletkezett,
20
n
védelem típusa
n
vagyoncsoportok és az ahhoz ren-
delt biztosítási eseményenkénti maxi-
lis kártérísi limit ezer forint
egyéb tárgyi
eszközök
készletek készpénz
minimális mechanikai védelem 2 000 2 000 100
minilis mechanikaidelem +
riasztó
6 000 6 000 300
minilis mechanikai védelem +
szakszolgálathoz bett riasz
10 000 10 000 500
részleges mechanikai védelem 15 000 15 000 500
szleges mechanikai védelem +
riasztó
30 000 30 000 1 000
szleges mechanikai védelem +
szakszolgálathoz bett riasz
biztosítási
összeg
biztosítási
összeg
3 000
f) a rosodott, elpusztult, elveszett vagyontárgyak
előállításához, ill. újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi
fedezet (hitelfedezet) hiánya, továbbá késedelmes biztosítása,
a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan
vagy jelentős késedelme, illetve nem ltekin, nem
kellően gondos szervezése okozott.
a kár megállapínál figyelembe veendő (biztotott)
veszteségek, veszteségcsoportok
a) Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére
kifizetett munkabér és az ahhoz kapcsolódó közterhek.
b
) Az
anyag és anyagjellegű költségek kivételével
m
inden
olyan egyébltség, amelyltalános költségek, fel nem osz-
tott költségek) az üzemszünet alatt is terheli a Biztosítottat;
feltéve, ha az üzemszünet hiányában azt kigazdálkodta volna.
Ilyen költségek a következők:
rendszeres befizetési kötelezettségek, ha azokat az
üzemszünet tartama alatti időszakra is be kell fizetni,
és jogszabályon alapu törsi lehetőség nincs.
Ennek keretében kerülnek térítésre az adók (általános
forgalmi adó, fogyasztási adó kivételével), biztosítási
díjak, illetékek stb.,
olyan állandó fenntarsi kiadások, amelyek a
tevékenység szünetelésének ellenére rendszeresen
felmerülnek, és kiegyenket a vállalkozó az
üzemszünetet kivál ok bekövetkezte előtt létrejött
szerződés alapján köteles teljesíteni. Ennek keretében
kerülnek megtérítésre az üzemszünet tartamára eső
bérleti, előfizetési, használati, postai díjak, továb
azok a rezsiköltségek, amelyek nem a helyreállítással
összefüggésben merülnek fel (pl. energiaköltség, iro-
dai kiadások, telefonjak, gépjárművek üze-
meltetése, fenntartási költség stb.),
az értékcsökkenés,
az üzemszünet miatt elmaradt pozitív üzemi nyereség
(a forgalmi adóval és a lönbö nem normatív
támogatásokkal módosított, az elszámolás alapjául
szolgáló nettó nyereség).
ar megállapításánál figyelembe nem veendő (nem biztosí-
tott) veszteségek, veszteségcsoportok
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:
a) a nyers-, segéd- és üzemanyagokra, valamint a beszerzett
árukra, termékekre, továbbá a termékek előállítására, forgal-
mazására, szolgáltatások teljesítésére irányu közvetlen
ráfors, amennyiben nem a folyamatos üzemfenn-
tartásához szükséges ráfordításokról vagy kívülről jövő ener-
gia illetve tárolás legalacsonyabb jszabásáról van szó,
b) az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó,
c) a kötbér, bírság, büntetőkamat, perköltség,
d) a forgalomtól függő biztosítási díjak,
e) a forgalomtól függő licencdíjak és a forgalomtól füg
feltalálói díjak,
f) azok a nyereségek és ltségek, amelyek nem kapcsolód-
nak a termeléshez, kereskedelemhez (pl. tőkeműveletekből
származó nyereségek).
a Biztosító kockázatviselésének terjedelme, önrészesedés
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a fentiek szerint
körülírt üzemszünet ötödik napjától kezdődően felmerü
üzemszüneti veszteségekre vonatkozik és legfeljebb a
kilencvenedik napig felmerülő üzemszüneti veszteségekig ter-
jed. E határidőket az üzemszünetet kiváltó alap biztosítási
eseny bevetkezésének időponttól kell számítani.
Az alap biztosítási eseménytől számított elnégy napra ju
üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt
önszesesként a kárkifizetésből a Biztosító levonja
(önrészesedés).
A Biztosító egy biztosítási időszakban csak az első üzem-
szüneti biztosítási eseményre nyújt térítést.
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége - a fenti korlátozásokat
is figyelembe véve - egy üzemszüneti biztosítási eseményre
legfeljebb 5 000 000 forintig terjed.
a biztosítási díj meghatározásának alapja
A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási
időszakot megelőző pénzügyi év teljes árbevétele.
2.3.2.3. kiegészítő szállítmánybiztosítás
A kiegészítő szállítmánybiztosítás alapján a Biztosító megtéríti
az alapbiztosításban biztosított saját vagy idegen tulajdonú
tárgyi eszközben, árukészletben, kész- és félkész termékben,
valamint a javításra vagy bizományba átvett vagyontárgyak-
ban a saját tulajdonú (illetve relt vagy zingelt) gépjármű-
vel gzett belföldi szállítás során a Magyarország területén
bekövetkező károkat az alábbiak szerint.
A kockázatviselés tartama a szállítmány haladéktalan szál-
lításához elvégzett berakodás befejezésétől a rendeltetési
helyen az áru haladéktalan kirakodása megkezdéséig terjedő
időszak.
A biztosított vagyontárgyak az alapbiztosításban biztosított,
saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközök,
saját vagy idegen tulajdonú árukészlet,
saját gyártású kész- és félkész termékek,
idegen tulajdonú javításra átvett és a szállítmány
bizonylatán (szállítólevélen) feltüntetett vagyontár-
gyak.
A biztosítási események
az alapbiztosításban meghatározott
alábbi biztosítási események:
tűzkárok (2.3.1.1. pont szerint)
földmozgás károk (2.3.1.2. pont szerint)
viharkárok (2.3.1.3. pont szerint)
valamint
a zlekedési baleset: e tekintetben biztotási
esenynek misül, ha a sllíeszközt ért
közlekedési baleset következtében a biztosított va-
gyonrgyak megrongálódnak, megsemmilnek.
Megtéríti a Biztosító a szállítóeszközt ért közlekedési
balesettel összefüggésben a biztosított vagyontár-
gyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.
kizárások
Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás
a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállító
eszközön rténő elhelyezése közben keletkezett
sérülésekre,
21
a fegyverekre,
a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,
a lterhelt szállítóeszközzel történő szállításra,
a szakszerűtlen vagy alkalmatlan járművel végzett
szállításból ererokra,
a lopásból (kivéve a közlekedési baleseti kárnál fent
írtakat), feltörésből, rablásból eredőrokra.
E feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a szállítás
közben a szállítmány gzítésének hiányossága miatt a biz-
tosított vagyontárgyakban keletkezett rokat.
biztosítási összeg, önrészesedés
A Biztosító egy biztosítási időszakban legfeljebb az elkét
sllítmánybiztosítási biztosítási eseményre njt kárki-
fizest.
A Biztosító kárfizetési kötelezettsége biztosítási
i
dőszakonként a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
feltüntetett biztosítási összegig, legfeljebb azonban 2 000
000 forintig, egy biztosítási eseményre pedig legfeljebb
1 000 000 forintig terjed.
A Biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően - kár-
eseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább
10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot maga viseli
(önrészesedés).
2.3.2.4. irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések,
eszközök kiegészítő biztosítása
biztosítási esemény
nek minősül a biztosított vagyontárgyak-
nak vagy azok bármely szének a kockázatviselés tartamán
belül, a biztosísi szerződésben megnevezett koc-
kázatviselési helyen, az alapbiztosítás keretében biztosított
irodai és kereskedelmi elektronikus berendezésekben,
eszközökben a rövidzárlat és a kezelési hibák okozta, előre
nem látott és hirtelen bekövetkező olyan részleges vagy teljes
fizikai károsodása, amely javítást vagy cserét tesz szük-
ségessé.
biztosítható vagyontárgyak:
jelen feltételek szempontjából iro-
dai és kereskedelmi elektronikus berendezéseknek,
eszközöknek minősülnek a számítógépek és kiegészítőik
(pl. nyomtató), a telefonközpontok, a telefax, a fénymásoló, a
szkenner és a riasz berendezés, valamint a digitális
pénztárgép, elektronikus rleg, árleolvasó és árazó beren-
dezések.
Jelen kiegészítő biztosításra feladott vagyontárgyak biztosítási
összegét a Szerződő határozza meg. Az érték meghatározásá-
nak alapja a biztosítható vagyontárgyak új értéke. A Szerző
által ilyen módon meghatározott biztosítási összeg a
kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) szerepel, azon-
ban annak értéke - érvényesen - nem haladhatja meg
a 10 000 000 forintot.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek oka
közvetlenül vagy közvetve:
a) a EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát el
nem érő földrengés, földcsuszamlás, föld és kőomlás valamint
üregbeomlás;
b) a vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása;
c) olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés
hatályba lépésekor a Szerző(Biztosított) számára ismertek
voltak, vagy ismerni kellett;
d) bármely közüzemi, z-, z- vagy áramszolgáltatás, tele-
fonhálózat, holdas vagy rádió hullámú adatátviteli csatorna
kimaradása vagy megszakadása;
e) a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás,
kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás), vagy a
légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;
f) a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kapcso-
latosan felmerülő rmilyen ltség, kivéve ha az ilyen
meghisodást a biztosított vagyontárgyban biztosítási
esemény okozta;
g) a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcsolatosan
felmerülő rmilyen költség. Ez a kizárás vonatkozik a kar-
bantartási műveletek során kicserélt alkatrészekre is;
h) amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosított
vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;
i) az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a
bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály, bérleti, lízing
vagy karbantartási szerződés alapján;
j) bármilyen következményi kár;
k) az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosíkok,
szigetelések, hevederek, belek, láncok, gumiabroncsok,
cserélhető eszközök, vésett hengerek, üveg-, porcelán- és
kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi közegek, gáz,
kenőolaj, üzemanyag, vegyszerek károsodása;
l) esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy
zománcozott felületek karcolásai;
A k.-l. pontokban felsorolt kizárások ellenére a Biztosító
kártérítést nyújt a kizárt eseményekre abban az esetben, ha
biztotott vagyontárgyakban a szerződés szerint egb
térítendő r is keletkezett.
2.3.2.5. vakolat károk biztosítása
biztosított vagyontárgyak
Jelen kiegészíbiztosítás szempontjából biztosított vagyon-
tárgyak az épületek, építmények lső vakolata, vakolati
rendszere, burkolata és festése.
biztosítási események
a 2.3.1.3. viharkárok biztosítási eseményei, és
a 2.3.1.5., a) természetes vizek károkozása biz-
tosítási események pontokban meghatározott biz-
tosítási események.
a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a 2.3.2.5.2. pontban meghatározott biz-
tosítási események miatt, a biztosított épületek, építmények
vakolatkárait biztosítási esenyennt legfeljebb az
épületek, építmények biztosítási összegének 10%-áig.
22
kizárások, korlátozások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;
a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát,
amennyiben ugyanazon a helyen már korábban is
károsodott és az újabb r az előzménykár javítását
követő egy éven belül történt;
elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdá-
sodás, gomsodás, penészesedés formában
keletkeztek;
belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;
lábazatokon keresztüli zszivárgás által keletkeztek.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben
nem sérült falrész esztétikai színezésére, festésére.
2.3.2.6. tetőbeázási károk biztosítása
Jelen kiegészíkockázat alapján a Biztosímegtéríti a biz-
tosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított
épület tetejéről történő, a lapos- és magastető-szerkezet,
valamint a függőleges falszerkezet panelhézagainak
szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta
beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban
keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem
térülnek.
A kártérítés nem terjed ki:
a beást előiző ok(ok) megszüntesének
(tetőszigetelés, tetőjavítás) költségeire.
Amennyiben a r a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy
tetőhéjalás istlő hibájából ugyanazon a helyen
következett be, a Biztosító kizárólag abban az esetben téríti
meg a rt, ha az előzménykárt okohibát szakember javí-
totta ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját
követő egy éven túl történt.
2.3.2.7. különleges üvegek üvegtörés biztosítása
Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a törés vagy
repedés vetkeztében keletkezett károkat.
nem biztosítási esemény
a lepattogs, kagylósódás miatt keletkezett
károsodás,
az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés,
fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.
biztosított vagyontárgyak
A biztosítási delem kiterjed az alábbi üvegezésre, amelyek
lehetnek:
a) épület, épületszerkezeti üvegek
üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükör-
falak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés
cégtáblák, reklámtáblák üvegezése, kivéve neonok,
napkollektor
az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és
betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta
lévő fólia együttes értékének megfelelően)
b) berendezések üvegezése
bútorok üvegezése,
pultok, polcok üvegezése,
tükrök,
akváriumok, terráriumok üvegezése
a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció
és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta
l
évőlia együttes értékének megfelelően).
c) szerkezetileg beépített üveg, bérelt épület esetén
nem biztosítható üvegek
alkotás,
copolit üvegezés,
üveget helyettesítő anyagok.
járófelületbe épített taposó üveg,
világító testek.
Biztosítási összeg a biztosításra feladott üvegezés pótlási
értéke.
önrészesedés
A biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően - káre-
seményenként a bekövetkezett üvegtörés kár 10%-át maga
viseli
kárkifizetés
A Biztosító megtéríti
a károsodott üveggel azonos minősé üvegezés
pótlási értékét,
az üveges cseréjéhez skséges védő beren-
dezések, zárak, rácsok le és felszerelési költségét a
biztosítási összegen belül, a pótlandó üveges
értékének 20 %-a erejéig,
az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet,
állvány, alpinista munka költségeit a biztosítási össze-
gen belül, a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a
erejéig.
A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet,
vagy keret károsodása miatt keletkezettrokat.
2.3.2.8. vandalizmus károk biztosítása
ltalan rons miatt keletkezett károk, melyeket az
elkövető a biztosított vagyontárgyak megrongálásával idézett
elő.
A kártérítési limit összesen és legfeljebb a biztosított vagyon-
tárgyak biztosítási összegének 10 %-a.
Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a
falfirkálási és üvegtörési károk.
2.4. a Biztosító szolgáltatása (kártérítés) az alap- és kiegészí-
vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások
Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biz-
tosítási események bekövetkezésekor a Biztosíaz alábbiak
szerint, a biztosítottság rtékétől függően nyújt szolgál-
tatást.
A Biztosí szolgáltatára vagyonbiztosís esetén a
Biztosított jogosult.
23
2.4.1. A Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztve
tárgyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.
a) Részleges kár esetén:
Újérték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költ-
s
égen.
Valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken,
azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonás-
ra kerül.
Ha a részleges kár összege nem éri el a rosodott vagyon-
tárgy káridőponti valóságos értékének 25 %-át, a Biztosító
eltekint az értéknövekedés levonásától.
b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságta-
lan javíthatóság)
Új érték biztosítás esetén újértéken, de maximum a
biztosítási összegig történik.
Valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken,
de maximum a biztosítási összegig.
c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés
alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén
a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos
értékéig kerül rítésre.
A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény
bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a Biztosított jogo-
sulttá válik a valóságos és az újérték zti különbözet
megtérítésére a biztosítási összegig.
e) A rok térítési összegéből levonásra kerül a térítési
összegnek az a hányada, amilyenrtékű állami támogatás-
ban vagy visszatérítésben részesül a Biztosított, a vagyon-
tárgy újjáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)
2.4.2. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök
kárát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig
téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi
eszközök térítése a hasznosítási összeg.
2.4.3. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a
Biztosító a ridőpontig nylegesen felmerült beruházási
költségek mértékéig téríti meg a ridőponti befejezési árak,
illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
2.4.4. Idegen vagyontárgyakat (a Biztosított által relt, l-
csönvett, zingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra,
javításra átvett épületeket, építményeket, gépeket, beren-
dezéseket, felszereléseket) a valóságos értéknek megfelelően
téríti a Biztosító, az 2.4.1.-2.4.2. pont szerint.
2.4.5. Saját készletek kára esetén a térítés a biztosítási
összegnek megfelelően történik, előállítási vagy beszerzési
áron.
2.4.6. Kereskedelmi áruk kárát:
a) nagykereskedelmi áruk esetén a káridőponti beszerzési
áron,
b) kiskereskedelmi áruk vagy készletek esetén a forgalmazási
költséggel növelt beszerzési áron,
c) vendéglátóipari nyersanyag és áruk esetében a káridőponti
újrabeszerzési áron,
d
) felvásárolt termékek esetében a felvásárlási áron ríti a
Biztosító.
2.4.7. A Biztosított tulajdonát pező, a kötele számviteli
nyilvántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok,
minták, modellek rkori értékének megállapítása a tervek,
dokumentációk alapján történik.
2.4.8. Nem a Biztosított tulajdonátpező, de biztosított és a
Biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra,
tárolásra vagy jatásra átadott nem tárgyi eszköznek
minősülő vagyontárgyak (készletek) károsodása esetén
a javítással helyreállíthakároknál a javítási költség,
teljes megsemmisülés esetén a káridőponti valóságos
érték kerül térítésre.
2.4.9. Nem a Biztosított tulajdot képező (betdíjas)
göngyölegek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső
határa a biztosítási összeg.
2.4.10. A teljes kárt szenvedett vagyonrgyak térítési
összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok
értékét a Biztosíminden esetben levonja.
2.4.11. A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káre-
semények (biztosítási események) folytán a biztosított va-
gyontárgyakkal kapcsolatosan nylegesen felmerült és iga-
zolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a vetkezők
szerint:
a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai
enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült
költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával,
az ideiglenes fedéssel (tetőzet),colással, állványozással, az
ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer
kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgá
intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, a Biztosító a teljes
biztosítási összegen belül, annak 5%-áig, de legfeljebb
200 000 forintig ríti;
b) a Biztosítottat terhelő, a biztosítási eseménnyel kapcso-
latosan felmerümentési, oltási, romeltakarításiltségeket,
beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán
keletkezett rokat, a Biztosí a teljes biztosítási összegen
belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 200 000 forintig téríti.
2.4.12. A károk mennyiségi megállapísa a Biztotó
helyszíni vizsgálata során a károsulttal készített teles fel-
sorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
2.4.13. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:
a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott
biztosítási fedezet nem terjed ki,
b) az üzemszünet biztosítás kivételével azon költségeket,
amelyek a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből
szárma gazdasági hátrányként jelentkeznek (pl. ter-
meskiesés, elmaradt haszon, álsidőre kifizetett bér,
többletköltség, vagy egyéb veszteség),
24
c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből szár-
mazik, amely további rendeltesszerű használatát nem
befolyásolja,
d) a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott
tartalék alkatrészeinek, tartozékainak eredeti célú fel-
használása a r miatt híusult meg,
e) a normalizált hiány (káló),
f) készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk,
üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként
keletkezett, (kivéve, ha a készpénzkár betöréses lopás, rablás
során következett be, és a Szerződő e kockázatokra kiegészí
biztosítást kötött).
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:
g) talajban,
h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságá-
val, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és
üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg-
sben,
i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.
2.4.14. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás,
pótlás, helyreállítás, ill. egyébrtalanítás értékét versenytár-
gyalási folyamat során határozza meg.
2.4.15. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos
anyag- és munkabér, valamint egyéb ltségeket vagyontár-
gyannt lön kell nyilvántartania és elsmolnia,
függetlenül attól, hogy a helyreállítást a Biztosított saját maga
vagy idegen kivitelező végzi.
2.4.16. A Biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve
teljesíti a szolgáltatást. A Biztosító csak abban az esetben
téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási
költséget, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott
vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése során
felmerült, és a Biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás,
javítás kapcsán ÁFA-visszaigénylésre nem jogosult.
2.4.17. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem
kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell fel-
használni, a Biztosító nem ríti meg a vagyontárgy esztétikai
értékcsökkenését.
2.4.18. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a
rosodottal azonos műszaki jellemkkel, egyerté
módon már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a kor-
szerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési
összegből levonja.
Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás
esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás
vagy helyreállítás költségeit fizeti.
2.4.19. A jelen feltételek alkalmazásában:
Teljes (totál)kárnak minősül, ha a biztosított vagyon-
tárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben
sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehet-
séges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem
indokolt.
Az újérték megegyezik a károsulttal azonos gyárt-
mányú, pusú vagyontárgy új állapotban va
felépítésének vagy újrabeszerzésének az általános
forgalmi adóval csökkentett átlagos költségével.
A valóságos (avult) értéket a Biztosító úgy számítja ki,
hogy az új értékből levonja a használati idő alatt
bekövetkezett értékcsökkenést.
3. a kiegészífelelősségbiztosítások feltételei
Az alábbiakban szletezett általános és épülethasználói,
munkáltatói, rlői, termék -, bérbeadói, tanulói, környezet-
szennyezési és szolgáltatói felelősségbiztosítások, az alap
vagyonbiztosítás választha kiegészítő biztosításai, amelyek
közül a Biztosító kockázatviselése azokra terjed ki, amely
kiegészítő felelősségbiztosítások a biztosítási szerződésben
megjelölésre kerültek, és amelyeket a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. A munkáltatói,
bérlői, bérbeadói, tanulói, környezetszennyezési, termék- és
szolgáltatói felelősségbiztosítás megkötésének feltétele az
általános és épülethasználói felelősségbiztosítás egyidejű
megléte.
Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap,
amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt.
Mulasztás esetén a rokozás időpontja az a nap, amikor a
mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.
A r bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a
károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az
időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál
beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés
vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető
személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megál-
lapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja;
sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.
A kár bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár
bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.
A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott
tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha
olyan rülményről szerez tudomást, amely ilyen rigényre
adhat alapot, ellenkező esetben a Biztotó teljesítési
kötelezettsége nem áll be.
a) kizárások
Az általános feltételek 1.7. pontjában szereplő kizárásokon
felül nem terjed ki a biztosítás
a Biztosított által elszenvedett kárra,
a Szer és a Biztosított egymásnak okozott
káraira,
gi járművek, repüterek üzembentartói mi-
gében, légi járművek alkatszeinek és tar-
tozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba
hozataból, karbantartásából, javítából eredő
károkra,
lassú folyamatos állagromlással okozott károkra,
amelyek zaj, rakódás, szag, füst, kormozódás, korróz-
ió, gőz, vagy egyéb hason hatások következtében
álltak elő,
olyan károkra, amelyeket a Biztosított azonos
károkozási körülményekkel okozott, és a Biztosító fel-
vása ellenére a károkozási körülményt nem szün-
tette meg, noha az megszüntethető lett volna,
25
ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy
ísban a r bekövetkezének lehesére
figyelmeztette, és a r ezután a skges
intézkedédés elmaradása miatt következett be,
bbletkárokra, ha a Biztosított a Biztosífelhívása
ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett
eleget,
elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüg-
sben bekövetkező közvetett és zvetlen raira,
szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel
kapcsolatos jog megsértéséből eredőrokra,
a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkra,
a kötele pjármű-felelősségbiztosítás alapján
ríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek,
egyéb gépjárművek üzemeltetésével, használatával
okozott károkra,
az épülethasználói minőségben nem a szerződésben
(kötnyben, fedezetet igazoló dokumentumban)
megjelölt telephelyen okozottrokra,
az épülethasználói minőségben nem a 3.1.1.2. pont-
ban részletezett épülethasználói felelősségbiztosítási
esemény körébe tartokárokra,
ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatáro-
zott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett
munka során keletkezett,
a jogszabályban meghatározott felelősgnél
szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat-
ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kár-
igényekre,
a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott tár-
sadalmi munka során keletkezett károkra,
a Biztosított szerződő partnerének vagy a szerződési
lánc bármely tagjának okozott rokra,
a házi- és a vadállatok által okozott károkra,
épület(ek)ben, étmény(ek)ben az alátámasztások
gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük
elmulasztása miatt bekövetkező károkra,
a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően,
vagy annak hiányával megépített épület(ek), épít-
mény(ek) kivitelesi hibája miatt, az arra
visszavezethető rokra, amennyiben a
kivitelező/építet a Biztosított volt,
a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött
tevékenységek hatógi engedély nélkül való
végzéséből eredő károkra,
a munkagépek által okozott nem baleseti jelle
útrongálási, mesterges tereptárgyakban okozott
(töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy növényi
kultúrák letaposásából származó károkra,
a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat,
értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,
azokra a rokra, amelyeket a Biztosítottak egymás-
nak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak, tagjaiknak,
vezető tisztségviselőiknek, tulajdonosa(i)nak, a tulaj-
donukban lévő szervezetnek vagy hozzátartozóiknak
okoztak,
a Biztotott vezető tisztségvisei által, ilyen
minőségükben okozott károkra,
a sllítással, szállítmányozással összeggésben
keletkezett károkra,
az azbesztózissal összefüggő károkra
a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is
érvényesíthető igényekre.
A Biztosító nem ríti meg továbbá:
a termék vagy szolgáltatás hibájából keletkezett
(termékfelelősségi) károkat,
a bérlői, bérbeadói, szolgáltatói minőségben okozott
károkat,
a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés alatt
okozott rokat,
azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a
környezet szennyezésével okoztak,
a munkáltatói felelősség körébe tartozó károkat,
kivéve, ha ezen kockázatokra a vonatkozó kiegészítő
felelősségbiztosítások megkötésre kerültek.
b) a biztosítási összeg, önrészesedés
A Bizto szolgáltasi kötelezettge a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló
biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.
A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a
biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával
merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költ-
ségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított
jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg
erejéig ríti meg.
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául
közölt adat (pl.: forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a
tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás
jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási j számításának
alapjául zölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási
eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása
a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti
biztosítási összeghatárig terjed.
Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több
szely lép fel kártérísi innyel, és a biztosítási
eseményenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi
kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak
az őket ért r arányában fizet rtérítést.
Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a
Bizto további szolgáltasi kötelezettsége megszűnik,
fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett
kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely
későbbi időszakban, de még a rigény elévülése előtt jelent
be, a Biztosí kártérísi kötelezettge a kár be-
vetkezésének időpontjában fennálló biztosítási ese-
nyenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási
időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.
A Biztosító a jelen kiegészítő feltételek alapján nyújtott szol-
gáltatása összegéből nem von le önrészesedést, kivéve, ha a
kiestő feltételekben az önszesedés alkalmazása
előírásra kerül.
c) a rrendezési eljárás különös szabályai
A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a
kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban
26
igényét közvetlenül a Biztosí ellen nem érvényesítheti.
A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő
kezéhez fizessen, ha a rosult követelését ő egyenlítette ki.
Ennek tényét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.
H
a a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények
miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezett-
sége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biz-
tosító jogosult a rosultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás
többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító
viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben
csak akkor hatályos, ha a Biztosí azt tudomásul vette, a
Biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a
B
iztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gon-
doskodott, vagy ezekről lemondott. A Biztosító jogosult ellátni
a Biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselet-
tel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe-
lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy
az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha
a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A Biztosító a biztosítási összeg erejéig, ha e költségek a biz-
tosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával
merültek fel.
A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási
eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti:
személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget
(vedelem kiesést), illeleg a jövedelem pótló
járadékot,
sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,
arosult ténylegesen felmerülő vagyoni rát,
mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és
hátrány vagy sérelemdíj rtékének csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges,
kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés
körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költ-
ségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,
azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költ-
ségeket, amelyek a rosult által támasztott kárigény
körülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságá-
nak tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni
képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a
Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a
bizonyítási eljárással, a r megállapításával kapcso-
latos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt
fedezetet, ha a Biztosí előzetes jóváhagyásával,
illetve a Biztosíútmutatása alapján merültek fel.
Amennyiben egy káreseményt több rokozó idézett elő, a
Biztosító helytállási kötelezettge csak a Biztosítottja
felelősségének mértékéig terjed.
A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a
máshonnan megtérülőrértéket jogosult levonni.
A Biztosító nem téríti meg a károsult
elmaradt hasznait, üzemszüneti veszteségeit, kivéve a
rosult személyi lével összeggésben
bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést;
gazdasági vesztegeit és az egb olyan
következményi károkat, amelyek abból származtak,
hogy a rosult nem tudott eleget tenni vállalt vagy
jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
Jelen szerzősi feltelek szempontjából egy re-
seménynek tekintendő, ha a Biztosítottal szemben több olyan
kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek
vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igény-
érvényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő
károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biz-
t
osítási összeg rosultak közötti felosztása során a Biztosí
a Biztosított iránymutatása szerint r el.
A biztosítási összeg
elégtelensége, vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben
érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet
nem terjed ki.)
A Biztosított a reseménnyel kapcsolatos, hoz rmilyen
címen befol megtérüst köteles 8 napon bel a
Biztosítónak írásban bejelenteni.
d) a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)
A Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása
sem mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a
károsulttal szemben.
A Biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követel-
heti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta. A jelen kiegészítő feltételek te-
kintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha
a kár a Biztosított - vezető munkakört vagy a
Biztosított vagyontárgyak kezelével együtt ró
munkakört betöltő - alkalmazottjának, megbízottjá-
nak, tisztségviselőjének, tagjának 0,8 ezrelék véralko-
hol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas
vagy kábító hatá szer hatása alatti állapotával
közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
a kárt a Biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi
szabályok lyos megrtésével okozta, illetve ezen
szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos meg-
sértésével idézte elő, amiből eredőenrom éven
belül már következett be biztosítási esemény,
a kár a korábbi károsodással azonos körülmények
között és azért vetkezett be, mert a Biztosított nem
tette meg a szükséges intézkedéseket a kár-
megelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a
hatóság vagy a Biztosító a kár ismétlődésének veszé-
lyére ísban is figyelmeztette.
ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági
vagy szerződési rmegelőzési eírások súlyos vagy
folyamatos megsértése miatt következett be.
A Biztosíabban az esetben is követelheti a kifizetett összeg
megrítését a Biztosítottól, ha a rokozást a bíróg
súlyosan gondatlannak minősítette.
e) felek együttműködése
Szerző köteles a szerdés megtésekor a
Biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden
lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is,
ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti,
foglalkozási titoknak minől. Az adatok
helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel
akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy
képviselője közreműködött,
27
Szerző köteles a biztosísi szerdés
megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási
é
vfordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező
adatokról (pl.: bérköltség, forgalom, növénytermelési
érték) a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a
biztosítási díjat aktualizálja,
a Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg
foglalkozási titok tekinteben titoktartási
kötelezettség terheli,
a Szerződő a Biztosító kérésére teles a Biztosító
kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős
igazosokat kltani, okiratokat, szerzőseket,
hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabály-
zatok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átad-
ni, vagy ezekbe betekintést biztosítani,
a Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más
biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is
szófelelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre
érnyes szerzős szerint a Biztosí kocká-
zatviselése kiterjed.
f)
A 3.1. általános és épülethasználói, 3.2. munkáltatói,
3.3. rlői, 3.4. termék -, 3.5. szolgáltatói, 3.6. bérbeadói
valamint 3.7. környezetszennyezési kiegészítő felelősség-
biztosítási fejezetekben nem szabályozott kérdésekben az
1. általános feltételek fejezet, valamint a 3. kiegészítő
felelősgbiztosok feltelei fejezet rendelkesei az
irányadók.
3.1. a kiegészítő általános és épülethasználói felelősségbiz-
tosítás feltételei
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosí j-
fizetés ellenében arra llal kötelezettséget, hogy biztosítási
esemény bekövetkezte esen jelen feltelekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat a szerződésen kívüli harmadik
személynek okozott károk megtérítése alól, amelyekért a
magyar polri jog szalyai szerint kársi kötele-
zettséggel tartozik.
3.1.1. biztosítási események
3.1.1.1. általános felelősségbiztosítás
Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az
a Magyarország teletén a vállalkozási tevékenység
végzésével összefüggésben, szerződésen vüli harmadik
személynek jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt
okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek)
személyi rüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó
káresemény, amelynek megtérítéséért a Biztosított a magyar
polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
3.1.1.2. épülethasználói felelősségbiztosítás
Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az
a szerződésen kívüli harmadik személynek a jelen biztosító
kockázatviselésének tartama alatt okozott, bekövetkezett
(együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléses vagy
dologi (tárgyrongálási) rral resemény, amelynek
megtérítéséért a Biztosított, mint a kötvényen (fedezetet iga-
zoló dokumentumon) megjelölt telephely
tulajdonosa vagy
bérlője,
e minőgében a magyar polgári jog szabályai szerint
felelősséggel tartozik.
3.1.1.3. K&H Gyógyszertári felelősségbiztosítási záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben gzített biztosítási összeghatárig (limit)
azokra a szerződésen belül okozott személyi sérüléses
károkra, amelyeket a Biztosított, vagy a Biztosított alkal-
mazásában álló ggyszerész, gyógyszertári asszisztens,
illeleg ggyszerkia szakasszisztens a ggyszerri
munkavégzés közben a foglalkozási szabályok megsértésé-
vel/megszegével okozott és amelyekért a Biztosított
kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Személyirülésnek minősül a károsult halála, testi sérülése,
valamint egészségkárosodása.
A biztosítási fedezet kiterjed a Biztosítottat, mint magisztrális
gyógyszer előállítóját terhelő kártérítési kötelezettségekre is.
Nem ríti meg a Biztosító a bizonyíthatóan vérrel, rkészít-
ménnyel átvitt betegségekkel összefüggésben előterjesztett
kártérítési igényeket, továbbá a vér, rkészítmények és r-
transzfúziós berendezések által okozott rokat, valamint az
AIDS és Hepatitis fertőzésekből eredő károkat.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 Ft káreseményenként.
A fentieken túlmenően a záradékra a K&H llalkozói biz-
tosítás (KVB-13) szerdési feltételeiben foglaltak az
irányadók.
3.1.1.4. K&H tanubaleseti és felelősségbiztosítási záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit):
azokra a károkra, amelyeket a szakképzésben részt
vevô tanuló a gyakorlati ps során, annak
helyszínén, oktatási idô alatt, a számára a tanulmányi
szerzôdésben rögzített munkavégzés során, idegen
harmadik személynek vagy az ott dolgozóknak vagy
az oktatóknak okoz és amelyek miatt, mint a tanuló
foglalkoztatója, a magyar jog szabályai szerint
kártérítési felelôsséggel tartozik vagy
az olyan, a szakképzésben résztvetanuló által a
gyakorlati képs során, annak a helysn, a
sra a tanulnyi szerzôsben rögzített
munkavégzése kapcsán, az oktatási idô alatt- üzemi
baleset folytán elszenvedett károkra, amelyekért, mint
a szakképzés szervezője, illetve nyújtója a Munka
törvénykönyve szerint felelôsséggel tartozik.
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint reseményenként
és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit
elkülönülhet a K&H általános felelősségbiztosításnál meg-
határozott limittől.
A fentieken túlmenően a záradékra a K&H llalkozói biz-
tosítás:
kiegészítő általános és épülethasználói felelősség-
biztosítás feltételeiben és
kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei-
ben foglaltak az irányadóak.
3.2. a kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei
3.2.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
28
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
m
entesíti a Biztosítottat a munkabalesettel összefüggésben
jelen biztotó kockázatviselének tartama alatt a
Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen
teljesítendő feltételek) károk megtérítése alól, amelyekért a
Biztosított munkáltatói minőségében a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési telezettséggel tartozik.
3.2.2. kizárások
Nem terjed ki a biztosítás
munkáltatói felességbiztosítás tekintetében a
foglalkozási ill. munkahelyi ártalomból és megbe-
tegedésből eredő károkra, valamint a dologi károkra,
munkáltatói felességbiztosítás tekintetében a
munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan
távozóban, útközben ért balesetek miatti károkra.
3.3. kiegészítő bérlői felelősségbiztosítás
3.3.1. biztosítási esemény, a kockázatviselés helye
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat a kockázatviselés helyén jelen biz-
tosító kockázatviselésének tartama alatt
tűz,
robbanás, összeroppanás,
vezetékekből kiömlő víz vagy gőz által a bérelt épület-
ben, építményben okozott, bekövetkezett (együttesen
teljesítendő feltételek) dologi (tárgyrongálási) károk
megtérítése alól, amelyekért a Biztosított - mint a
kötvényen (fedezet igazoló dokumentumon) megjelölt
telephely (épület, helyig vagy helyigcsoport)
bérlője - a bérbeadóval szemben a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési telezettséggel tartozik.
A kockázatviselés helye a Biztosított bérelt telephelye.
3.4. kiegészítermékfelelősség-biztosítás
3.4.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat jelen biztosí kockázatviselésének
tartama alatt a Magyarország területén okozott, bekövetkezett
(együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel járó
vagy dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, ame-
lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója, for-
galmazója a magyar polgári jog szabályai szerint rtérítési
kötelezettséggel tartozik.
3.4.2. kizárások
Nem terjed ki a biztosítás
a tudomány és technika adott színvonalán fel nem
ismerhető kárforrás által okozott károkra,
magában a his termékben és tartozékaiban
keletkezett kárra,
zvetlenül a felhasználási, kezelési, karbantartási
utasítások hiányából, illetve hibáiból, hiányosságaiból
keletkező kárra,
a hibás termék feldolgozása, más termékkel való -
grsi, eálsi folyamatban történő -
összeépítése során más dologban keletkezett rra,
a felülvizsgálatra, javításra, szervízelésre, cserére,
vagy a forgalomból rténő kivonásra történő vissza-
vás költségeire,
a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve
hibátlan termékkel való pótlással kapcsolatos költ-
ségekre,
a genetikai rokra,
tisztán pénzügyi veszteségekből erekárokra.
3.4.3. a súlyos gondatlanság speciális esetei
Az áltanos, és élethasználói felelősségbiztosís
felteleiben szereplő eseteken (3.1.5. pont) túlmenően
súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, és így a Biztosító
visszakövetelését alapozza meg, ha a Biztosított
a terméket a gyártásra vonatkozó telező technoló-
giai előírások, szabályok megszegésével, azok be
nem tartásával bocsátotta ki,
a terkgrtásra vagy -rakrozásra vonatkozó
speciális egészségügyi/egészségvédelmi előírásokat
súlyosan megsértette, és a kár így következett be,
a rt olyan termékkel okozta, amelynek forgalomból
való kivonását (visszahívását) a hatóság elrendelte, és
a Biztosított ezen kötelezettségét nem teljesítette,
a terk fokozottan veslyes tulajdonságál
tájékoztatást, felhívást nem, vagy tévesen illetve
hiányosan adott, és a személyi sérülés (egész-
ségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a termék
e fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő.
3.4.4. biztosítási összeg, önrészesedés
3.4.4.2. bb, azonos okból bekövetkezett káresemény egy
biztotási eseménynek (egy reseménynek) minől a
Biztosító szolgáltatása tekintetében.
3.5. kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosítás
3.5.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat a biztosító kockázatviselésének tarta-
ma alatt a Magyarország területén a szolgáltatás teljesítése
során okozott, bekövetkezett (együttesen teljesíten
feltételek) dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, ame-
lyekért a Biztosított - mint a Biztosított által a Biztosífe
írásban közölt tevékenyge során tör szolltatás
nyújtója - szerződéses partnerével, illetve annak képviselő-
vel szemben a magyar polri jog szalyai szerint
kártérítési kötelezettséggel tartozik.
29
Jelen kiegészífeltételek szempontjából biztosítási esemény
a
Biztosított által a Biztosító felé írásban zölt tevékenysége
során történő szolgáltatásnyújtás közben, illetve hibás tel-
jesítése következtében szerződéses partnerének, illetve annak
képviselőjének okozott közvetlen dologi kár.
3.5.2. kizárások és korlátozások
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
a jótállási, szavatossági igényekre, illetve az ezzel
kapcsolatban felmerült költségekre, a késedelemmel,
illetve a nem teljesítéssel összefüggésben felmerült
igényekre,
azon vagyontárgyakban bekövetkezett károkra, ame-
lyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a
Biztosított szolgáltatása irányul,
azon engedélyköteles tevékenység gzése folytán
keletkezett megtétési igényekre, amelyre a
Biztotott a szükges engelyekkel nem ren-
delkezett, vagy az egyéb előírásoknak nem felelt meg,
a tisztítással eltávolíthaszennyezési károkra,
államigazgatási (zigazgatási), hatósági jogkör
gyakorlásával összefüggésben okozott károkra,
a Biztosított alvállalkozójának okozott károkra, illetve a
Biztosított alvállalkozója által okozott károkra,
targoncák, daruk által okozott károkra.
3.5.3. egyéb rendelekzések
A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási
időszakot megelőző pénzügyi év teljes forgalma.
3.5.4.1. szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítás
záradék
A Biztosító kockázatviselése külön j fizetése ellenében jelen
záradék alapján kiterjed a szálloda üzemeltetése, szállásadói
tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással össze-
függésben - a vendégnek okozott dologi károkra.
Nem téríti meg a Biztosító:
készpénzben, értékcikkben, óra és ékszerben kelet-
kezett rt,
a vendég gépjárművében okozott totálkárt, a Biztosító
a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha a
helyreállítási ltség eléri, illetve meghaladja a jármű
(biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti
piaci forgalmi értékének 60%-át,
gépjármű lopáskárt,
a gépjármű feltörésével okozott kár.
A kártérítési limit maximum 15 000 000 forint - a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint -
káreseményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen,
amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói
felelősgbiztosításnál megharozott limittől. Jogszaly
alapján káreseményenként a kártérítés mértéke legfeljebb a
napi szobaár összegének ötvenszeresét nem haladhatja meg.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.5.4.2. gépjárműjavítók felelősségbiztosítása záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási
összeghatárig (limit) a javításra átvett géprvekben
keletkezett, polgári jogi felelősségből eredő, a Biztosított
tevékenységi körébe eső cselekedetekre, mulasztásra
visszavezethető olyan károkra, amelyek a javítás során, telep-
helyen belüli mozgatás alkalval keletkeztek, valamint
telephelyen kívül, kiprósl ereen a kipróbált
g
épjárműben keletkeztek.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
a járművek üvegezésében okozott repedés, törés,
hibás, vagy nem megfele alkatrész beépítéséből
eredő kár,
a szabadban tárolt járművek feltöréséből, ellopásából
eredő kár,
a javítással összefüggő következményi kár, valamint a
szakmai hibából, nem megfelelő javítási tech-
nológiából származó kár.
A szolgáltatás közvetlen tárgyával kapcsolatos felelősségi körre
a biztosítás nem vonatkozik. (A szolgáltatás közvetlen tárgya: a
Biztosított által átvett gépjármű szerkezeti részei, amelyek
javítására, cseréjére, felülvizsgálatára a Biztosított és a szolgál-
tatás megrendelője között szerződés jött létre, valamint azok a
szerkezeti elemek, amelyeket a megrendelés teljesítéséhez
eredeti helyükről el kell mozdítani, ki kell szerelni.
Közvetlen szerelés tárgyának minősül a gépjárművek már
sérült, hibás vagy elhasználódott minden olyan szerkezeti
része, amely cserére, javításra szorul, akkor is, ha nem képezi
megrendelés tárgyát.)
A fedezet a javításra történő átvételtől a kijavított gépjármű
átadásáig tart.
A Biztosító kártérítésének alapja a valóságos érték.
A rtérítés felső határa 15 000 000 forint - a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint -
káreseményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen,
amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősség-
biztosításnál meghatározott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.5.4.3. gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősség-
biztosítása záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed azon dologi rokra, amelyek a biztosított által, a
pjármű eredetiségére vonatkozó vizsgálat erednyét
tanúsító téves szakvélemény kiállításával keletkeztek.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
a biztosított által alkalmazott vizsgálati
eljások/rendszerek szalyos, eíssze
használata ellenére, külső okok (pl. kül adatbázis
hibája) miatt bekövetkező rok,
a jogszalyban eírt felelősségl szigobb,
szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt
helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,
a kötbér, bírság, valamint egyéb ntető jellegű költ-
ségek,
a jogosultság vagy engedély hiánban végzett ere-
detiségvizsgálat, illetőleg annak során kiállított erede-
tiségvizsgálati szakvéleménnyel okozott rok.
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint reseményenként
és gépjárművenként, egy biztosítási időszakon belül össze-
sen, amely limit elkülölhet a kiegészítő szolgáltatói
felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.5.4.4. Szolgáltatás tárgyában okozott károk záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
30
jed azon vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen dologi
károkra, amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve ame-
lyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.
Nem téríti meg a Biztosító:
a szolgáltatás tárgyának olyan kárait, melyek a szol-
gáltatás megkezsekor már ltek, hisak,
elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére
szorultak,
esztétikai és korszerűségi hibákból srmazó
kártérítési igényeket,
gépjárművekben okozott rokat.
A kártérísi limit maximum 5 000 000 forint káre-
seményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen,
amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói
felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.6. kiegészíbérbeadói felelősségbiztosítás
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat, az általa - érvényes bérleti szerződés
alapján bérbe adott épület - bérbeadói minőségében, az
épület helyiségeit használó rlő vagyontárgyaiban z, rob-
banás, csőtörés káresemény által okozott felelősségi rok
alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint
kártérítési felelősséggel tartozik.
Nem téríti meg a Biztosító:
a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt
ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből,
szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előnyt
(következményi kárt),
a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karban-
tarsa, az erl szóló tájékozta hnya vagy
hiányosga következtében a bérlőnél jelentkező
elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt).
3.7. kiegészírnyezetszennyezési felelősségbiztosítás
3.7.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen feltételben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat jelen biztosí kockázatviselésének
tartama alatt Magyarország területén okozott, bekövetkezett
(együttesen teljesíten feltételek), olyan előreláthatatlan,
hirtelen, véletlen, ratlan, balesetszerű, normális üzemi
folyamattól eltérő eseménnyel történő környezetszennyezéses
(pl.: talaj, levegő, z, élővilág) károk alól, amelyekért a hatá-
lyos magyar jogszabályok szerint a Biztosított kártérítési
felelősséggel tartozik.
3.7.2. kizárások és korlátozások
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
a lassú vagy folyamatos vagy ismétlődő, nem
balesetszerűen bekövetkezett rokra,
magukban a környezetszennyezést előidé dolgok-
ban keletkezett károkra,
a megmunkálásra, feldolgozásra, javításra, szállításra
átvett idegen dolgokban keletkezett károkra,
vegyszeressel, vegyszer kisrásával okozott
károkra,
útronlási, valamint a talaj és növényi kultúrában
okozott letaposási rokra,
a környezetszennyezési bírságra,
szennyvíztisztító-,egyéb tisztító- és hulladék-feldolgo-
berendezésekre, üzemekre, az ezek által okozott
károkra,
veszélyes hulladék köztes rolására, vagy az ez által
okozott rokra valamint mindennemű végleges
tárolásra vagy az ez által okozott károkra.
3.7.3. Biztosívisszakövetelési joga
A 3. d) pontban meghatározott eseteken túl súlyosan gondat-
lan károkozásnak minősül, és a Biztosító a kifizetett kártérítés
megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha:
a Biztosított a környezetdelmi eísokat
megsértette, és a bekövetkezett r ennek a követ-
kezménye,
a szükséges javítási és karbantartási munkákat nem
végezte el.
3.7.4. egyéb rendelkezések
A biztosítási díj smításának alapja a Biztosított koc-
zatviselés kezdet mege évi forgalma, mejítás
esetén a biztosítási évfordulót megelőző év forgalma.
Újonnan indult/induló vállalkozás esetén a biztosítási díj
számításának alapja a tervezett éves forgalom.
31
melléklet:
delmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
minimális mechanikai - fizikai védelem
Minimális a mechanikai - fizikai delem, ha a
védendő/védett helyiget minden oldalról a MABISZ
BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOS BIZTON-
SÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kpített
védelemmel látták el az alábbiak szerint:
A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm
vastag tömör glafal szirdgi mutatóival
egyerté falszerkezet kialakísa skges.
Néhány támpont az egyerkűség megha-
rozásához:
6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szend-
vicsszerkezet, illetve s két- vagy többréte
lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm
vastagsá
speciális nnyűszerkezetes elemekből készített
szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöt-
tük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a
mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb
anyagot helyeztek el
az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
az ajtók zárását olyan zár gzi, amely min. 5 csapos
hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy t-
tolkulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombiná-
ció r, illetve minden olyan zár, minősített lakat,
melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a
3000-et és az egyedi minősített lamellás zár
az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése
összességében min. 6 mm vastagságúak
szleges mechanikai - fizikai delem
Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a
védendő/védett helyiget minden oldalról a MABISZ
BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOS BIZTON-
SÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kpített
védelemmel látták el az alábbiak szerint:
1. falazatok, födémek, padozatok
A részleges mechanikai védelem kialatásához 15 cm
vastagsátömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenérté
falszerkezet kialasa szükséges. Néhány támpont az
egyenértékűség meghatározásához:
6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5
mm átrőjű betonvas há lehet, a beton
minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfo-
gadott)
speciális könnszerkezetes elemekből késtett
falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük
szigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai
ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található
2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, fügnyfalak stb.)
Nyílászák esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a
vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális
vetelményeknek.
az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa,
vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű
ellenállást biztosító szerkezeti kialakítának kell
lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására
megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton
rögzített ellenlemezt kell alkalmazni
a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-
e
nként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál,
legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél
tartószilárdságával egyenértéerősséggel, betonfal-
nál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjűracél
tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biz-
tosítani
az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet
esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa
szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a
fémszerkezetű ajtó belrácsszerkezet erősítést kap,
a
csszerkezet osznak meg kell felelni az
előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás
vetelményeinek, vastagsága pedig faborításl
legalább 10 mm átmérő, acéllemez borításnál
legalább 6 mm átmérőjű legyen
az ajtólap szerkezetek kül borítólemezeit úgy kell
rögzíteni, hogy az vülről csak roncsolással legyen
bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1
mm vastagságú acéllemezzel kell borítani
az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm
lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfel-
jebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap
és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal
egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánt-
tal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat
kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, két-
srnyas ajknál a fixre gthető szárnyat
reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni
a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30
cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biz-
tosítani. A reteszelési lységnek legalább 14 mm-t
el kell érnie. A rbetétet letörés ellen deni kell.
Ölló reteszelési pontnt csak az egymástól
legalább 30 cm-re elhelyezke reteszvasak fogad-
hatók el
a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny-
falak stb.) - abban az esetben, ha valamely
segédeszköz felhasználása nélkül a rószinttől 3 m-
nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét mini-
mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű
köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárd-
ságú - kílről nem szerelhető más műszaki
megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, cs
kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.
pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg,
min. A3 minősítéssel
- minősített bel leereszthető, zárha cs elek-
tronikai jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg
a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az
ablakokra előírt követelményeknek azzal a különb-
séggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt,
nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix
portálelemekkel szemben masztott vetelmények
értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal
a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe
az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás
32
szerinti rögzítésnek az fogadha el, ha a csavarok
legalább 300 mm-enként követik egymást és
legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják,
hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával,
roncsolásával valósítható meg.
3. zárszerkezetek
a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a
szabványokban előírt biztonsági követelményeknek.
4. hengerzárbetétek
a szleges mechanikai védelem alkotóelemeként a
min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mág-
neszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a
10 000 meghaladja, letapogasos nyitás elleni
védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3
percig nem nyitha
5. fix és mobilcsok
a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny-
falak stb.) - abban az esetben, ha valamely
segédeszköz felhasználása nélkül a rószinttől 3 m-
nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét mini-
mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérő
köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárd-
ságú - kílről nem szerelhető más műszaki
megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, cs
kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.
pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg,
min. B 1 minősítéssel
- minősített bel leereszthető, zárha cs elek-
tronikai jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági liával szerelt üveg ill. A1
minősítédobásálló üveg
mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatáro-
zottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rác-
sok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét
kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldás-
sal kell biztosítani. A legördü "detektívrácsok" fel-
tolás elleni delmét áttételes mozgatószerkezettel,
vagy más megoldással biztosítani kell.
a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de
legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem
kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő,
a minimális beépítési (rögzítési) lység 150 mm 38
cm-es hagyományos mör glafal esetén (vagy
ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető szaki
megoldású)
megjegyzés
:
Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező
lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.
minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban
felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személydelem
vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél ala-
csonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű
területvédelem van kialakítva.
rendszerrel szemben masztott vetelmények:
A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által
minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált
tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.
A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval,
kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet.
A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek
felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a
30 másodpercet. ltéri szerelés esetén gondoskodni kell az
eszköz szabotázsvédelméről.
Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővo-
nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell.
Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek
legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.
A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két
másodpercen belül riasszon.
A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott delmi kör(ök) a
központi egységen azonosíthatók legyenek.
A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antenná-
ja is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.
A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan ltött
saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés
kimarasát érzéke szabotázsvédelemmel rendelkező
hangjelző készülékkel rnjen. A készük hangereje
legalább 100 dB/m legyen.
A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell fel-
szerelni, hogy egyszeeszközökkel ne lehessen elérni.
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után
1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve
kizárólag az arra illetékes kezeáltal lekapcsolhatónak kell
lennie.
Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elek-
tromos lózat és az arról folyamatosan ltött akkumulátor
biztosítsa.
Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén
automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rend-
szer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte
után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A lózati
táplálás kimaradása a zponti egységen kerüljön kijelzésre.
Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rend-
szer min. 3 napig maradjon üzemképes. A diós érzékelő
a tápfeszültség üzemi szint acsökkenéséről küldjön olyan
hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rend-
szer élesítését.
távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer
vfelügyelt elektronikai jelrendszernek minősül az a
jelrendszer, amely riasztási jelseit vonalas telefon,
rádiótelefon, vagy rádió adó-vevő berendezés útján biztonsági
távfelügyeleti központba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a
helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és
intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló
rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló szol-
gálattal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik.
A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza
és archiválja a védett objektumban telepített elektronikus biz-
tonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot
információkat.
33
készpénz tárolási szabályai
A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább
az alábbiak szerint rolan(a rolás céljára szolgáló helyi-
ség) - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szin
legyen:
a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt
beépített, rögzített lemezkazettában
b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között
megerősített, rögzített lemezszekrényben
c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között
biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú megerősített,
rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben
d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett
MABISZ missel rendelkező, megfele érkha
pánlszekrényben, melyet nyirkelő, testhang-
érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre
34
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat,
dokumentumokat kérheti be:
tájékoztató a K&H Biztosító által
a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K
&H vállalkozói biztosítás
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány
tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
építési tervdokumentáció és engedély
árajánlat, költségvetés
a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi
szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
fényképek, tanú nyilatkozat
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás
hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
ÁFA nyilatkozat
Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás
felvételéről
bizományosi szerződések
vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok,
leltárívek, könyvelési bizonylatok
érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
őrnapló, őrutasítás
eredeti jótállási jegy
szervizjegyek, használati utasítás
a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
tűzkárok esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
árvízkárok esetén illetékes vízügyi hatóság igazolása
vihar- és jégveréskárok esetén meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény szerviztől
földrengéskárok esetén
szeizmológiai intézet igazolása
bányatérkép
betöréses lopás-, rablás-,
vandalizmus-,és épületrongá-
lási károk esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi
berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
vakolatkárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
tetőbeázás-kár esetén
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
tűz üzemszünet károk esetén
Tb járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését igazoló bizonylat
jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési telezettségek kárösszegét és a
kifizetését tanúsító eredeti nyugták, számlák
szakértői jelentések
a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállítási szerződések, üzleti terv
és jelentés
folyó évi és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet kalkulációk, és
azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzem-
szünet bekövetkezése nélkül
könyvvizsgálói és audit szakvélemény
35
36
K&H vállalkozói biztosítás
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
gépjárműben bekövetkező
károk esetén
forgalmi engedély
állapotlap
szállítás során bekövetkező
károk esetén
szállító- és menetlevél
felelősségi károk bekövet-
kezésekor minden esetben
a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről
a Károsult részletes igénybejelentése
a Biztosított felelősségének és a kár mértékének megállapítására vonatkozó hatósági határozatok,
társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, belső szabályzatok
a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diag-
nózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló
orvosi bizonyítvány
káresettel összefüggő jegyzőkönyvek
személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló
járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló dokumentumot, orvos szakértői vélemények,
orvosi leletek
bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló, eredeti számla, polgári illetve
büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló, eredeti számla
polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költ-
ségeket igazoló, eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés
általános felelősségi károk
esetén
beruházásokhoz szükséges hatósági engedély
épülettulajdonosi vagy -használói minőség igazolása
szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányi szerződése
állatorvos magángyakorlati engedélyének igazolása
őrző-védő szerződés, őrnapló, őrigazolvány
elektronikus betörésvédelmi eszközök megrendelési szerződés
teljes orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok)
károsodott vagyontárgyak eredeti számlái
károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája
balesettel okozati összefüggésben felmerült költségek számlái
jövedelemigazolás
táppénz igazolás
rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás
árvaellátás igazolása
szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
munkaköri leírás
tulajdoni lap
halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
születési-, házassági anyakönyvi kivonat
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány
bérlői felelősségi károk esetén bérleti szerződés
munkáltatói felelősségi károk
esetén
alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerződés)
termékfelelősségi károk esetén
a biztosított termékgyártói (előállítói), forgalmazói, importálói minőségének igazolása
külföldi féllel kötött szerződések és egyéb megállapodások igazolása, a termék használati utasítása
a termék forgalomba hozatali engedélyének igazolása
szolgáltatói felelősségi károk
esetén
a Biztosított szolgáltatói minőségének igazolása
a szolgáltatás igénybe vételét igazoló dokumentum, eredeti számla
jegyzőkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének körülményeit, okát, időpontját, a károsodások
pontos adatait, mértékét,
a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek, dokumentumok bemutatása
környezetszennyezési
felelősségi károk esetén
a kármentesítési költségek igazolása (eredeti számla, árajánlat)
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a
rosultnak joga van egb okiratokat, dokumen-
tumokat is benjtani a biztosítási eseny
bevetkezésének és a teljetendő szolgáltas
mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai
szerint, annak érdekében, hogy követelését érvé-
nyesíthesse.
Jelen tájékozta a K&H vállalkozói biztosok
szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglal-
takkal együtt érvényes.
K&H Biztosító Zrt.
n
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
n
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
n
fax: (+36 1) 461 5276
n
kh.hu
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com