Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

A K&H Biztosító Zrt. K&H géptörés biztosítás szerződési feltételei 2018.02.23-tól

K&H géptörés biztosítás
érvényes: 2018. február 23-tól
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H Biztosító Zrt. Géptörés
Biztosítását, amely gépeit védi a szerződési feltételekben felsorolt
veszélynemek ellen.
Megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának, a
KBC Banking & Insurance-nak a tagja, és Magyarországon biztosítási
tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777),
telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő helyi képviselői hálózat segítségével a K&H
Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég biztosítási
igénvel felkeresni a közelében működő K&H Biztosító
biztosításközvetítőit. Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében áll a
lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
Mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási
tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
Mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.
törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a
rsasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási
szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosí képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem
vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül
sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának rész-
leteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum tartalmaz-
za.
Milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A biztosítás fedezetet nyújt a biztosított érdekeltségébe tartozó, a
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és az adatközlőben
meghatározott, mobil és telepített mezőgazdasági és ipari gépekre, és
azok tartozékaira.
Mire nem terjed ki a biztosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a Géptörés Biztosítás szerződési
feltételeit, ahol részletesen felsoroljuk azokat az eseményeket (kizárá-
sokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
Milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak, vagy
azok bármely részének a kockázatviselés kezdetét követően, a biz-
tosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen az alábbi
okok miatt bármikor bekövetkező és előre nem látható olyan rész-
leges, vagy teljes fizikai károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz
szükségessé.
ezek az okok lehetnek:
Öntési, vagy anyaghiba, hibás tervezés, műhelyhiba, vagy telepítés
(fel sze re lés) közben elkövetett hiba, rossz kivitelezés, szaktudás
hiánya, kezelési hiba, kazánokban vízhiány, fizikai robbanás, cent ri fu -
lis erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat, szélvihar, vagy
bár mely olyan ok, mely a biztosítási szerződésben később nincs kizár-
va.
kizárások:
A kizárások tételesen fel vannak sorolva a K&H géptörés biztosítás
különös feltételei I. fejezet 2./a-m. pontjaiban.
külön záradék alapján biztosíthatóak (bővített fedezet):
Az alapfedezet kiterjesztése elemi, betöréses lopás és rablás koc-
kázatokra (szállítási kockázat nélkül).
Az alapfedezet kiterjesztése elemi és betöréses lopás és rablás, lopás
kockázatokra (szállítási kockázattal).
K&H géptörés biztosítás
ügyféltájékoztató
1-10701-11
K&H géptörés biztosítás
3
betöréses lopás károk:
Betöréses lopás, melynek során a lezárt helyiségbe erőszakkal, vagy
lopott kulccsal hatolnak be és onnan biztosított tárgyakat tulajdoní-
tanak el.
Figyelem! A kárkifizetés feltétele a
minimális mechanikai védelem
teljesülése. (A védett épület falazatának, födémszerkezetének, padló -
za nak szilárdsága legalább meg kell feleljen a 6 cm-es tömör tégla -
fal szilárdságának. Az ajtólapok telelapok, vagy védett üvege zések, a
két szár nyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek, a zárást
bizton sági zár végzi.)
Mobil gépek esetén
munkaidőben
a biztosított gép nem hagyható
felügyelet nélkül, és indításra alkalmas állapotban. Ha a gép felü-
gyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító kulcsot ki
kell venni.
Munkaidőn kívül
a biztosított gépet le kell zárni (áramta-
lanítani), a beépített védelmi berendezéseket aktiválni. Az indító kul-
csokat elzárva, a biztosított géptől külön kell tárolni. A biztosított gépet
elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális mechanikai véde -
lem nek megfelelő zárt garázsban kell tárolni, amennyiben a gép nem
rendelkezik gyárilag beépített indításgátló (immobiliser) berendezés-
sel. Gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási
kötelezettség nem áll fenn, de a szerződőnek/biztosítottnak minden
tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.
rabláskárok:
A tettes a rablást úgy követte el, hogy a biztosított, vagy alkalmazottja
ellen erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést
alkal mazott, illetve a személyt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen
állapotba helyezte.
Mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását
követő nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő későbbi időpontban
a felek megállapodhatnak.
Milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az időtartamra,
évente folyamatosan megújításra kerül. Az évfordu a kocká-
zatviselés kezdő hónapjának első napja. A díjszámítás alapja a biz-
tosítási időszak.
Milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), banki
átutalással, csoportos díjbeszedéssel, vagy postai csekken. A díj-
fizetés gyakorisága lehet éves, féléves, ne gyed éves. A díjfizetés
módja bármikor, az ütemezése a biztosítási szerződés évfordulójakor
módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedékességi értesítőben
foglalt díjesedékességi határidőig halasz tásban állapodnak meg.
Hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös mege-
gyezéssel, évfordulóra történő felmondással. Határozatlan ide
szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható de a fel-
mondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt
be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
Mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
A biztosítási összeg új értéken kerül megállapításra. A biztosítási
összegre a biztosító alkalmazza a biztosított kérésére a biztosítási
összeg értékkövető módosítását. A biztosítási összeg változása díjmó-
dosítással jár.
Milyen adatok megváltozását kell bejelenteni? (közlési
kötelezettség)
A szerződő fél és a biztosított köteles a szerződés megkötésekor a
biztosítót a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan
lényeges kérdésről írásban tájékoztatni, amelyet ismer vagy ismernie
kellett. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Ezért abban az esetben,
ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a
szerződő a szerződéskötés során közölt) változás történik, értesítse
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások
elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, zálogjog, biz-
tosítási összeg, kockázatot súlyosbító tényezők stb. változása. A vál-
tozásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.
Milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személy-
nek, ha ahhoz Ön, vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vo -
nat kozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség,
továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, pol-
gári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehaj-
tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adó ha tóság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgá lat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, át ve biz-
to, alapve jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett
tekenységet végző magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi
bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy, üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgá la tok elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adat nak nem minősülő adatok átadása.
4
Mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét. A bekövetkezett
kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a
https://ugyfel-
portal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának
megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a
kar@kh.hu
email címen,
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
s központi telefon-
számon,valamint
- a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelen-
tenie a Biztosító felé.
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréskor, rabláskor a káreseményt be kell jelenteni a rendőrségnek
is. A r kifizetésének előfeltétele tűz esetén az illekes
Önkormányzat jegyzője által kiállított, a tűzre vonatkozó Hatósági
Bizonyítvány; betörés esetén a rendőrség által kiadott határozat a
nyomozás lezárásáról (sikertelen felderítés esetén), vagy hogy (si-
keres felderítés esetén) az igazolás a vádemelési javaslatról ren-
delkezésre álljon.
Mikor nem tudunk kárt fizetni?
A biztosítónak nincs kárkifizetési kötelezettsége, ha nem biztosított
kár ese mény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül továb a biztosító, ha a kárt a
Biztosított, vagy a vele közös z tarsban élő hozzátarto
szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
Hogyan történik a kárkifizetés?
A biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki. A biztosító a károkat a
biztosítottság mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott va -
gyon tárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn – vagyis a vagyontárgy
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között. A maradványérték a biztosítási
összegből levonásra kerül.
Részleges kár újértéken kerül térítésre, ha a kár összege nem na-
gyobb, mint a gép káridőponti valóságos értéke. Amennyiben a
kárösszeg eléri, vagy meghaladja a gép valóságos értékét, a kár
totálkárként kerül térítésre.
Totálkár – a káridőponti tényleges értéken kerül megtérítésre, a
maradványérték levonásával.
A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el nem érő károkat
a biztosított maga viseli, az önrészesedésnél magasabb károk eseté -
ben a kár térítése az önrészesedés levonásával történik.
Hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefon-
számon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött
levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önál
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi elrást
kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket
bírósági úton érvényesíthetik.
A biztosítók felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
Figyelem!
Ez a tájékoztanem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 52 76
A K&H Biztosító Zrt. a KBC Banking & Insurance tagja
Alapítva: 1992-ben Budapesten
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
5
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96.) az e
különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a
jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre. A Szerződő
által a Biztosító számára tett írásbelinek minősülő ajánlat (egyéb írás-
belinek minősülő nyilatkozatokkal együtt) a biztosítási szerződés
részének tekintendő. A K&H géptörés biztosítási szerződés alapján a
Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mérték-
ben megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosítási események a
biztosított vagyontárgyakban okoztak. A biztosítási események és a
biztosított vagyontárgyak köre záradékokkal bővíthető és szűkíthető.
I. biztosítási események, kizárások
1., biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak,
vagy azok bármely részének a kockázatviselés kezdetét
veen, a biztosi szerdésben megnevezett koc-
kázatviselési helyen az alábbi okok miatt bármikor bekövetkező
és előre nem látható olyan részleges, vagy teljes fizikai
károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz szükségessé.
ezek az okok lehetnek:
öntési, vagy anyaghiba, hibás tervezés,helyhiba, vagy telepítés,
(felszerelés) közben elkövetett hiba, rossz kivitelezés, szaktudás
hiánya, kezelési hiba, kazánokban vízhiány, fizikai robbanás,
cent ri fugális erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat,
szélvihar, vagy rmely olyan ok, mely a biztosítási
szerződésben később nincs kizárva.
2., kizárások
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek oka köz vet -
le nül vagy közvetve:
a., – cserélhető szerszámok, mint pl. formák, vésett hen-
gerek, hasz nálatuk és/vagy természetük következtében
nagymértékben elhasználódó, vagy értékcsökkenő részek,
mint pl. hőszigetelő bevonatok, zúzókalapácsok, üvegből
készült tárgyak, szalagok, kötelek, drótok, gumiabroncsok,
üzemi közegek, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok,
katalizátorok, hűtőanyagok szleges vagy teljes
károsodása,
– bármely elfolyt folyadék, fém vagy egyéb anyag, olvadék
károsodása;
b., tűz, villámcsapás, vegyi robbanás (kivéve a kazánok füst-
gázrobbanása) zoltás vagy azt vető lebontás,
repülőgépek, vagy azok alkatrészei, rakománya, a biztosí-
tott vagyontárgyba ütközése okozott, épületek összeom-
lása, árvíz, elöntés (felhőszakadás, belvíz), földrengés, föld
és kőomlás, talajsüllyedés, földcsu szam lás, üreg beomlás
vagy egyéb természeti katasztrófák, lopás, betöréses
lopás, rablás vagy azok kísérlete, által előidézett részleges
vagy teljes károsodása okozta;
c.,
amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint egy szállító,
vállalkozó, vagy javító a felelős;
d.,
olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés
hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára
ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy
ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a biztosító ismerte-
e vagy nem;
e.,
háború, megszállás, lföldi ellenség bűnös hadviselése,
(hadüzenettel vagy anélkül), lázadás, rombolás, polgár -
háború, forradalom, zendülés, felkelés, sztrájk, munkás -
kizárás, polgári engedetlenség, az alkotmányos rend
erőszakos megváltoztatása katonai, vagy polgári szemé-
lyek által, terror csoportok, politikai szervezet nevé ben,
vagy azzal kapcsolatban álló személyek cselekedetei, vagy
az alkotmányos rend elleni szervezkedés követ kez ményei.
A vagyontárgy bármely kormány által de jure, vagy bár-
mely közhatalom által de facto történő elkobzása, katonai
célra törté igénybetele, rekvirálása miatt bekövet -
kezett részleges, vagy teljes károsodása;
f.,
nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, vagy radioaktív
szennye ződés;
g.,
folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kav-
itá ció, (kiüregesedés) erózió, rozsda, kazánkő) következtek
be;
h.,
bármiféle következményi kárt, vagy kárfelelősséget;
i.,
a jelen szerződés alapján fennáltérítési kötelezettséget
meghaladó bármilyen többletköltségként áll elő;
j.,
mely olyan vagyontárgyban keletkezett, melyre a biztosítási
fedezet nem terjed ki;
k.,
ha a termelés leállásából származó üzemszüneti veszte -
ség ként jelentkezik;
l.,
mely olyan értékcsökkenésből származik, ami a további
rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
m.,
mely a megsemmisült vagyontárgy tartalék alkatrésze, tar-
tozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt
áll elő.
A felsorolt kizárásokkal kapcsolatos bármely peres, vagy egyéb
eljárás során annak bizonyítási terhe, hogy a kár biztosítási
esemény következménye, a Biztosítottat terheli.
II. a kockázatviselés helye
A biztosító kockázatviselése kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló
dokumentum), megnevezett telep helyre vonatkozik.
A nem helyhez kötött, hordozható és önjáró gépek esetében a biz-
tosító a Magyarország területén belül viseli a kockázatot.
K&H géptörés biztosítás
különös feltételei
K&H géptörés biztosítás
7
III. biztosított vagyontárgyak
1., biztosított vagyontárgyak
E szerződés kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló dokumen-
tum), és mellékleteiben egyér tel en megnevezett, azonosított,
üzembe helyezett gépekre érvé nyes, függetlenül attól, hogy a
kár időpontjában működésben vannak, vagy állnak, tisztítás, vagy
n
agyjavítás ljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek
során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést
követően újból felszerelik.
2., nem biztosítható vagyontárgyak
prototípusok,
üzembe nem helyezett gépek,
számítógépek,
légi- és vízi járművek, valamint az azokkal összeépített, vagy
azokon üzemeltetett gépek, berendezések,
műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből
(üzemel tetés ből) kivont gépi eszközök.
IV. biztosítási összeg, önrész
1., A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a biztosító egy biztosítási időszakon belüli
szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megál-
lapításának az alapja.
2., A különös feltételek alapján kötött szerződésben a biztosítási
összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép teljes pótlási
értékével. A pótlási értéknek tartalmazni kell: a gép ugyanolyan
fajtájú és teljesítményű, új géppel történő pótlásának költségeit,
amely magában foglalja a fuvarozási költséget, az esetleges
illetékeket és vámokat, valamint a gép felszerelésének költ-
ségeit.
Ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a fent meghatározott és
biztosítandó összeg, a biztosító csak olyan arányban téríti meg a
kárt, ahogy a biztosítási összeg aránylik a biztosítandó pótlási
értékhez (alulbiztosítás).
Ha egy szerződésben több vagyontárgy van biztosítva, akkor ez
a feltétel mindegyikre külön-külön vonatkozik.
3., A biztosító a szerződés évfordulójakor automatikusan módosítja
a biztosítási összegeket az aktuális ágazati árindex, a biztosítási
díjakat az aktuális ágazati árindex és munkabér indexváltozás-
nak megfelelően.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a
Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási
időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok
alapján - várható díjról.
A díjakat és biztosítási összegeket évközben is lehet módosítani,
ha azt az árindexek nagymértékű és hirtelen változása indokolja.
4., Amennyiben a biztosítási összegek a biztosítás kezdetén helye-
sen voltak megállapítva, valamint az évfordulón a biztosítási
összegek módosításra kerültek, a biztosító nem alkalmazza az
alulbiztosítás jogkövetkezményeit.
5., Az önrészesedést, amit a Biztosított minden kár esetében
m
aga visel – vagyontárgyanként kell megállapítani. Mértéke
függ a biztosított vagyontárgy típusától, értékétől, valamint a biz-
tosított kockázattól.
V. a kockázatviselés tartama, biztosítási díj
A szerződés:
1., határozatlan tartamú (egy éves biztosítási időszakokkal)
A biztosítás éves díja a biztosított vagyontárgyak teljes biztosí -
si összege és az érvényes díjtáblázat alapján kerül meg határo -
zás ra.
A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre
a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt
köt ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, föld -
rengés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra
a biztosítási szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
VI. a biztosító szolgáltatása
1., részleges kár
Olyan esetekben, amikor a biztosított vagyontárgy károsodása
kijavítható, a biztosító megtéríti a vagyontárgy korábbi szolgál-
tatási képességének helyreállításához szükséges igazolt költ-
ségeket, valamint a javítások elvégzése miatt indokolt lebontás
és újbóli felsze relés ltségeit, valamint a javítóműhelybe törté nő
normál fuvarozás és visszafuvarozás alapdíját, továb az
esetleges vámokat és illetékeket, olyan mértékig, ameddig
ezeket a kiadásokat a biztosítási összeg tartalmazza.
Ha a javításokat a Biztosított sat magagzi, a biztosí meg ríti
a javítások nyleges költgeit: anyagokat és reket, vala mint a
javítási ltségre jutó arányos százalékot az általános költségek
fedezésére. Alkatrészek pótlása esetén nem rténik levonás az
értékemelkedésre, de minden maradvány értéke a rtérítésl
levonásra kel. Ha a szabályzatban fent szle tezett javísi lt-
gek megegyeznek a biztotott vagyontárgy, közvetlenül a re-
semény előtti valóságos értékével, vagy meg haladják azt, akkor a
vagyontárgy teljesen megsemmisültnek tekintendő, és a kártérítés
VI. 2. pont rendelkezései alapn törnik.
2., teljes kár
Olyan esetekben, amikor egy biztosított vagyontárgy teljes rt
szenved, a biztosító megtéríti a vagyontárgy közvetlenül a káre-
semény időpontja előtti valóságos értékét, ztük a normál fuvar -
jat, a felsze resi, továbbá az esetleges vám, illek költségeit,
feltéve, ha a biztosítási összeg ezeket a kiasokat tartalmazza.
A valóságos érték úgy számítandó, hogy a gép pótlási értékéből
le kell vonni az értékcsökkenést. A Biztosító megtéríti továbbá a
8
tönkrement vagyontárgy lebontásának normál alapdíját. Minden
maradvány értéke a kártérítési összegből levonásra kerül.
Az értékcsökkenés mértékét a vagyontárgyra jellemző élettar-
tam, a működési körülmények, felújítások, a karbantartás szín-
vonala és az erkölcsi kopás alapján kell meghatározni.
3., többletköltségek
A Biztosító minden további túlóra, éjszakai munka, nyilvános
ünnepnapokon végzett munka költségét, és express szállítás
díját, valamint a légi szállítás díját csak akkor téríti meg, ha erről
külön írásbelinek minősülő megállapodás történt.
A szerződés alapján nem téríthető semmilyen módosítás, vítés,
fejlesztés, vagy nagyjavítás költsége.
4., ideiglenes javítás
A Biztosító megtéríti minden ideiglenes javítás költségét, ha ezek
a végső javítás részét képezik, és nem növelik a javítás összes
költségét.
5., a kár kifizetése
a., A Biztosító szolgáltatása a teljes kárösszeg megállapítása
után 30 nappal válik esedékessé, de a Biztosított a kárbe-
jelentés után egy hónappal kérheti a Biztosító által elismert
károkra a fennálló körülmények alapján fizethető minimális
összeg részkártérí tés ként való kifizetését.
b., A Biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a szükséges
számk és bizonylatok benyújtása után kellően
meggtt arról, hogy a biztosísi eseménnyel
összefüggő javítás, vagy pótlás megtörtént.
c., Amennyiben a teljes kárt szenvedett vagyontárgyat a
Biztosított nem pótolja, a Biztosító maximum a károsodott
vagyonrgy valóságos érkéig nyújt rtérítést.
Részkárok esetében, ha a javítást nem végzik el, a Biztosító
az alkatrész valóságos értékéig téríti meg a kárt.
6., a kárkifizetés mértéke
A kártérítés egy biztosítási időszakban és vagyontárgyanként
nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló doku-
mentum), és mellékleteiben a károsodott vagyontárgyakra
meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg
egy biztotási iszakban nem lehet nagyobb, mint a
szerződésben szereplő összes vagyontárgy együttes biztosítási
összege. A biztosítási összeg a folyó biztosítási időszakra a
kifizetett kártérítési összeggel csökken, fedezetfeltöltésre nincs
lehetőség.
7., az önrész alkalmazásának szabályai
A szerződésben vállalt önrészesedést a Biztosított a kártérítés
összegéből maga viseli. Ha egy esemény során több vagyon-
tárgy károsodik, akkor a Biztosított szerződésben vagyontár-
gyanként meghatározott önrészesedések közül a legmagasabb
önrészt viseli.
önrészesedés mértéke:
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből le-
vonásra kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
A 311a. és a 312a. záradék önrésze a záradék szövegében van részle -
tezve.
VII. a Biztosító mentesülése
Mentesül a Biztosító a térítési kötelezettség alól, ha:
1.,
A Biztosított a biztosítási esemény miatt károsodott vagyon-
rgyat annak kijavítása nélkül tovább üzemelteti és ezzel továb-
bi károkat okoz.
2.,
A kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul
okozták a VBSZ-96.-ban meghatározott esetek szerint.
3.,
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási telezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny-
hítési kötelezettség megszegése esetén is.
VIII. egyéb rendelkezések
1., A Szerződő jogosult a biztosítási összeget évközi értékkövetés
címén megnövelni.
Az évközi értékkövetés az infláció évközi hatásainak ellensúlyo -
zására szolgál.
2., A Szerződőnek és Biztosítottnak a szerződés megkötésekor a
Biztosító tudomására hozott adatokban bekövetkezett vál-
tozásáról, valamint minden a kockázatot befolyásoló tényező
változásáról, a bejelentési kötelezettségnek megfelelően ha-
ladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül értesítenie kell a
Biztosítót.
3., A biztosítás ajánlati részletezője tartalmazza a biztosítandó va -
gyon tárgyak, vagyoncsoportok részletes leírását és biztosítási
összegét. Idegen vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát
kell mellékelni.
4., A Biztosított köteles a károk helyreállításával kapcsolatos min-
den költségről külön nyilvántartást és elszámolást vezetni,
függetlenül attól, hogy a helyreállítást maga, vagy idegen
kivitelező végzi.
5., Egyéb kérdésekben a vagyonbiztosítás általános szerződési
feltételei (VBSZ.-96.) és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó ren-
delkezései az irányadók.
9
Az alapfedezet kiterjesztése elemi, betöréses lopás és rablás
k
ockázatokra (szállítási kockázat nélkül)
E záradék alapján a szerződés feltételei, kizárásai, záradékai függ -
nyében a Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak tűz, árvíz,
föld rengés (MSK.5. fokozat), elöntés (felhőszakadás, belvíz), földcsu -
szamlás vagy kőomlás, talajsüllyedés betöréses lopás és rablás által
okozott teljes vagy részleges kárait.
Ez a fedezet addig érvényes, amíg a biztosított gépek vagy beren-
dezések a kötvényben megnevezett telephelyen, vagy helyszínen
helyezkednek el.
önrészesedés
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra
kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
– alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
– betöréses lopás önrész: 20%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
– alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
– betöréses lopás önrész: 20%, minimum 200.000 Ft
Betöréses lopás és rablás következtében felmerülő teljes, vagy rész -
le ges kár esetén a Biztosított köteles a rendőrséget értesíteni.
Egyedi kizárás:
Kizárt minden nzügyi veszteség, melyet a szerződő/biztosított
csalással, sikkasztással okozott.
311a. záradék
K&H géptörés biztosítás
11
Az alapfedezet kiterjesztése elemi és betöréses lopás és
r
ablás, lopás kockázatokra (szállítási kockázattal)
E záradék alapján a kötvény feltételei, kizárásai, záradékai függ -
vényében a Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak tűz, árvíz,
földrengés (MSK.5. fokozat), elöntés (felhőszakadás, belvíz), földcsu -
szamlás vagy kőomlás, talajsüllyedés, betöréses lopás és rablás,
valamint lopás által okozott teljes, vagy részleges kárait.
biztosítási feltételek betöréses lopás és lopás esetén:
Előírt védelmi berendezések munkaidőben:
A Biztosított gép nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkal -
mas állapotban.
Ha a gép felügyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az
indító kulcsot ki kell venni.
Előírt védelmi berendezések munkaidőn kívül:
A biztosított gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi
berendezéseket aktiválni. Az indító kulcsokat elzárva, a biztosított
géptől külön kell tárolni.
A biztosított gépet elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális
mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell tárolni,
amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag beépített indításgátló
(immobiliser) berendezéssel.
Gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási
kötelezettség nem áll fenn, de a Szerződőnek/Biztosítottnak min-
den tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.
önrészesedés
A
z önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra
kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
– alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
– betöréses lopás és lopás önrész: 20%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
– alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
– betöréses lopás és lopás önrész: 20%, minimum 200.000 Ft
Betöréses lopás és rablás következtében felmerülő teljes, vagy rész -
leges kár esetén a Biztosított köteles a rendőrséget értesíteni.
Egyedi kizárás:
Kizárt minden pénzügyi veszteség, melyet a Szerződő / Biztosított
csalással, sikkasztással okozott.
312a. záradék
K&H géptörés biztosítás
13
Je len feltételek azo kat az ál ta nos szerződési felté te le ket tar tal -
maz zák, ame lye ket a K&H Biz to Zrt. (to váb bi ak ban: biz to tó)
va gyon biz to si szer seire, il let ve a biz to si szer ződé sek
v
a gyon biz to tást tar tal ma zó ré szé re al kal maz ni kell, fel ve, hogy
a szer ződést e szerződési feltételekre hi vat ko zás sal töt ték.
A biz to je len szerződési feltételek és az egyes biz to sok
külö nös és ki e szí feltételei sze rint meg ha ro zott be ni, a
kockázatviselés kezdetét követő ese mény (biz to si ese mény)
b
e vet ke től füg en leg fel jebb a biz to si szer dés ben ki -
tött biz to si összeg meg fi ze re te le zi ma gát a szer
illetve a biztotott ál tal fi ze tett díj el le ben.
A biz to si szer dés ré szét ké pe zik: aján lat, aján la ti rész le te zők,
kér í vek, köt vény, köt vény rész le te zők, fedezetet igazoló doku-
mentum, zára kok, va la mint a hi vat ko zott szerződési feltételek.
A biz to si ese nyek meg ha ro sát és a biz to szol gál ta -
nak mér két a kü nös és ki e szí tő feltételek, va la mint a -
ra kok tar tal maz zák.
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség
1.
Va gyon biz to si szer dést csak az köt het, aki valamely va-
gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz-
tosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban biz-
tosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti
meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a jognyilatkoza-
tokat a szerző-dőhöz intézi.
Ha a biz to si szer dést nem a biz to tott, ha nem az ő ja -
ra har ma dik sze mély ti, a biz to si eseny be vet ke -
ig, il le leg a biz to tott bel épé sé ig a díj fi ze si kö te le zett ség
a szer dő fe let ter heli, a jog nyi lat ko za to kat hoz zá kell in téz -
ni és ő köteles a meg fe le jog nyi lat ko za tok meg te re.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél
a hozzá inzett nyilatkozatokról és a szersben
bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat-
ni.
Ha a szer dést nem a biz to tott töt te, a biz to sított a biz -
to hoz in zett írás be li nyi lat ko zat tal bármi kor a szer
fél he lyé be lép het; a belépéshez a biztosító hozzájárulása
nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át. Eb ben az esetben a fo lyó biz to si idő szak ban ese -
kes ja kért a szer fél lel egye tem le ge sen fe le lős.
A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a
szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is
- megtéríteni.
2.
A biz to si szer ző dés te rü le ti ha tá lya: Ma gya rország.
Az et től el rő te le ti ha lyú biz to si szer ződé si fel te le -
ket a nös feltételek tar tal maz zák.
3.
A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz-
tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített
ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat
szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére
történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc-
kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku-
mentumot kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül
nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló
dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren-
delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga-
zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad,
a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön
létre.
3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig
kötve van.
4. A szer a szer dés tés kor te les a biz to tás elv áll a sa
szem pont ból lé nye ges min den olyan kö rül ményt a biz to val
zöl ni, ame lye ket is mert vagy is mer nie kel lett. A biz to tó írás -
ban fel tett kérdé se i re a szerződő illetve a biztosított te les a
va ság nak meg fe le lő vá la szo kat ad ni. A biztosító írásban közölt
kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő
illetve a biztosított közlési telezettségének eleget tesz.
A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti
a közlési kötelezettség megsértését.
A köz lés re, il le leg a vál to zás be je len re irá nyuló kö te le zett -
ség egya ránt ter he li a szer fe let és a biz to tot tat; egyi kük
sem vé de kez het olyan rülmény vagy vál to zás nem tu val,
ame lyet bár melyi kük el mu lasz tott a biz to val zöl ni, vagy
ne ki be je len te ni, no ha ar ról tud nia kel lett, és a köz lés re, il le -
leg be je len tés re kö te les lett vol na.
5. A köz si kö te le zett ség meg sér se ese ben a biz tosí
te le zett ge nem áll be, ki ve, ha bi zo nyítják, hogy az
el hall ga tott vagy a be nem je len tett rül ményt a biz to
K&H Biztosító Zrt. vagyonbiztosítás általános szerzősi feltételei VBSZ-96
15
a szer dés tés kor is mer te, vagy az nem ha tott köz re a
biz to si ese mény be vet kez ben.
6. A szerződő illetve a biztosított min den be je len sét és nyilat ko -
za tát írás ban (le vél, te lex, te le fax) kö te les közöl ni.
II. változás bejelentési kötelezettség
1.
A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a szerződő
illetve a biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon
belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni
-
minden olyan körülményben bekövetkezett változást,
amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
-
minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biz-
tosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
nynek, lménynek minősül a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő
és mellékleteinek bármely adata.
A szerződő illetve a biztosított ellen indított csőd-, felszá-
molási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megin-
dulása változás-bejelentési kötelezettség alá esik.
2.
Ha a biz to csak a szer dés tés után sze rez tu
do mást a szer dést érin tő lé nye ges rül nyek ről,
vagy ha a szer dés ben meg ha ro zott nye ges rül -
nyek vál to sát köz lik ve le, ti ze nöt na pon be lül írás ban ja vas -
la tot te het a szer dés do sára, il le leg - ha a koc -
za tot a szerződési feltételek ér tel ben nem vál lal hat ja - a
szer dést har minc nap ra írás ban fel mond hat ja.
Ha a biz to tott a do tó ja vas la tot nem fo gad ja el, vagy ar -
ra ti ze nöt na pon be lül nem la szol, a szer ződés a do
ja vas lat köz től szá tott har minca dik na pon meg szűnik.
Er re a vet kez mény re a biz to tot tat a do tó ja vas lat
meg te le kor fi gyelmez tet ni kell.
Ha a biz to tó e jo ga i val nem él, a szer dés az erede ti tar ta -
lom mal ha tály ban ma rad.
3. A vál to zás be je len si te le zett ség el mu lasz ra is a
köz si kö te le zett ség (I. fe je zet 5. pont) meg sér tésé re
szó sza bályt kell al kal maz ni.
A zlésre és változás bejelentésre irányu
telezettség egyaránt terheli a Szert és a
Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körül-
ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval
közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy
bejelentésre köteles lett volna.
A közlési és ltos bejelentési kötelezettség
megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon
vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötele-
zettség megsértése érintett.
A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett
összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak beje-
lenteni.
III. a biztotásij fizese, a kockázatvises kezdete és vége
1.
A
biz to tás el ja a szer dés lét re jöt te kor, min
d
en sőb bi díj pe dig an nak az idő szak nak el napján ese -
kes, amely re a díj vo nat ko zik. Az egy sze ri dí jat a szer dés
lét re jöt te kor kell meg fi zet ni.
Ezek től a ren del ke sek től a fe lek meg áll apo s sal el r het nek.
A szer dő fe lek díj ha lasz tás ban és a biz to si díjak rész let -
fi ze ben is meg ál la pod hat nak. Ha a szerződő illetve a biz-
tosított a díj rész le tet az ese kes ség kor nem fi ze ti meg, úgy
a
rész let fi ze si ked vez ményt elve szí ti és az egész biz to -
si év re já ró díj egyösszeg ben ese kes sé vá lik.
2. A biz to si díj össze gét, a díj rész let meg fi ze nek ese -
kes gét, mód ját és gya ko ri gát a szer dés (köt vény,
fedezetet igazoló dokumentum), illet ve a díje se kes gi ér -
te tar talmaz za.
A biz to sí tó csak az azo no s ra al kal mas ada tok kal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) ér ke -
zett dí jat te kin ti be fi ze tett nek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak
összegét a biztosító fizetési smláján jóváírk.
Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj meg-
fizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben
azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.
3. se del mes díj fi ze tés ese tén a biz to se del mi ka mat fel -
szá ra jo go sult.
4. A biz to tás az azt ve tő nap 0 órá ja kor lép ha tályba, ami kor
a szer fél az el jat a biz to szám lá já ra,
vagy pénz ba be fi zet te, il le leg, amikor a díj meg fi ze -
re vo nat ko an ha lasz tás ban ál la pod nak meg, vagy a biz to -
a díj irán ti igé nyét gi úton ér nye ti.
5. A szer dés - ha a fe lek írás ban más ként nem ál lapod tak
meg - ha ro zat lan tar ta mú. A tar ta mon be lül a biz to tás idő -
szak egy év, a biz to si év for du lót a szer dés (köt vény, fe-
dezetet igazoló dokumentum) tartalmaz za.
6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biz-
tosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos pótharidőt határoz meg. A
póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a
póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon
(6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében
szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kock-
ázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet
a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja,
feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat
megfizetik. A biztosítási szerdés jnemfizes miatt
legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz-
16
tosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta
fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos
időtartamra marad fenn.
7. Ha a biz to tás ha lyá nak kez de te előtt a biz to si ese mény
be vet ke zett, be vet ke se le he tet len vált vagy a biz to -
s
í si ér dek meg szűnt, a szer dés, il le leg an nak meg fe le -
lő ré sze nem lik ha lyos sá.
Ha a biztosító koczatviselésének tartama alatt a biz to si ese -
ny be kö vet ke se le he tet len vált, vagy a biz to si ér dek
meg szűnt, a szer dés, il le leg an nak meg fele sze
megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási
esemény lehetetlen válásának napjával. A biztosi érdek
megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alka-
lmazhatók, ha az érdeks kilag a biztosított vagyontárgy
tulajdonjoga átszállásánakvetkeznye és a vagyontárgy
s jogcím alapján már kobban is az új tulajdonos birtoban
volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosi
fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átsllása időpontban
esedékes biztosítási díjakért a kobbi és új tulajdonos egyetem-
legesen felelős, a szersre díjfizesi kötelezettség tobbra
is fennáll a Bizto kockázatviselésének megsntéig.
A szerződést bármelyik l a tulajdonjog átszállásáról való
tudosszerzést köve harminc napon belül írásban, harminc-
napos harivel felmondhatja.A biztosítót ilyen esetben a biz-
tosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
8. Ha a biz to si ese mény be vet ke zik, a biz to tót a fo lyó
biz to si év re ró biz to si díj il le ti meg.
A szer dés meg szü nek egyéb ese ben a bizto an -
nak a hó nap nak az utol só nap ig já ró dí jak meg fi ze sét kö -
ve tel he ti, amely ben a koc zat vi selés get ért.
9. Ha a szer dés rom év nél hosszabb idő re szól, az rom
évig nem mond ha tó fel. Amennyi ben a szerződő illetve a biz-
tosított hi ból a szer dés a ha tár idő lejár ta előtt meg szű -
nik, a szer dő kö te les a tar ta menged ményt vissza fi zet ni.
10. A ha ro zat lan idő re kö tött szer dést a fe lek ki
lag írásban, aján lott le vél ben a biz to si idő szak végé re
mond hat ják fel.
A fel mon si idő 30 nap.
A fel mon si jo got a fe lek a szer dés ben leg fel jebb 3 év re
ki zár hat ják.
IV. többszörös biztosítás
Ha a szerződő illetve a biztosított va la mely sik biz to sító nál a
biz to tott ér ték re vo nat ko an ugyan azon koc za tok ra biz to -
tást tött, a sik biz to in tézet ne vét és a biz to si
össze get ha la dék ta la nul te les zöl ni a biz to val.
V. a kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás
1.
A biz to tó kár si kö te le zett nek fel ső ha rát a biz to -
si összeg ké pe zi, oly mó don, hogy a kárté tés a biz to -
si köt vény ben (fedezetet igazoló dokumentumban) te le sen
fel so rolt va gyon cso por tok ra, vagy va gyon tár gyak ra vo nat -
kozó an lön-kü lön me ga dott biz to si összeg re korlá to -
dik.
2. Amennyi ben a biz to si összeg ki sebb, mint a vagyon tárgy
ér ke (alul biz to tás), ak kor a biz to tó a kárt csak olyan
arány ban te les meg te ni, ahogy a biz to si összeg a
va gyon tárgy ér hez aránylik. Az alul biz to tás té nyét min -
den egyes tel re lön-kü lön kell meg áll apí ta ni. Az el
meg állapodá so kat a kü nös feltételek rög tik.
3
. A biz to tás nem ve zet het gaz da go dás hoz. A biz to sítá si
összeg nem ha lad hat ja meg a biz to tott va gyon tárgy va -
gos ér két. A biz to si összeg nek a vagyon tárgy va -
gos ér két meg ha la szé re vonat ko meg áll apo dás
sem mis, s a jat en nek megfe le en le kell szál ta ni.
4. Az V/3. pont ren del ke sei el len ére is le het biz to sítá si szer -
dést köt ni va la mely va gyon cso port vagy va gyon tárgy vár ha
ér re, to váb bá hely re ál sának, il le leg új ál la pot ban va -
ló be szer nek ere jéig a kü nös feltételekben rész le te zet -
tek sze rint.
5. A biz to szol gál ta sa a köz ve tett rok ra nem terjed
ki.
VI. kárbejelentési kötelezettség
1.
A szerződőnek illetve a biztosítottnak a kár ese ményt be -
követ ke se után ha la dék ta la nul, de leg sőbb az észle lés től
szá tott 2 mun ka na pon be lül be kell je len te ni a biz to -
hoz és le he kell ten nie a be je lentés, va la mint a fel vi -
go sok tar tal nak el le nőrzé sét.
2. A kár be je len tés nek tar tal maz nia kell:
a)
a ká ro so dott va gyon tárgy meg ne ve sét és a kár be -
vet ke nek he lyét,
b) a kár ese mény idő pont ját, okát és rö vid le írá sát,
c) a ro so dás mér két (meg áll apí tott vagy becsült ér -
ket),
d) a kár ren de zés ben köz re dő - a biz to tot tat, szer -
dőt kép vi se lő - sze mély vagy szer ve zet ne vét.
3.
A kár be je len tés re vo nat ko spe ci á lis sza lyok a nös
feltételekben ke rül nek meg ha ro zás ra.
4. A biz to te les a kár be je len tés kéz hez te től szá tott
5 mun ka na pon be lül a kár ren de zést megkez de ni.
5. A szerződőnek illetve a biztosítottnak a kár összeg sze gét
hi telt ér dem en bi zo nyí tó ter ve ket, szám kat, vá mok má -
nyo kat, szer se ket, se lej te si jegy zőköny ve ket, nyil n tar -
tó kar to no kat, lel tár íve ket, költ ség szá so kat és egyéb bi -
zony la to kat - a biz tosí el sza kem be nek vagy meg -
zott nak ké re - bár mi kor ren del ke zés re kell bo csá ta nia.
17
6. A szer fe lek bár me lyi ke kér he ti a kár oká nak és össze -
gének füg get len sza kér ál tal tör meg ál lasát. A füg -
get len sza kér költ ge it a meg zó fi ze ti.
VII.a biztosító szolgáltatása
1
.
A
biz to szol gál ta ra a biz to tott jo go sult.
2. A biz to a min den kor ér nyes tör nyes bel föl di fi ze -
esz köz ben ti meg a ká ro kat.
3. A biz to tó a biz to si össze get a kár be je len tés től szá tott
15 nap alatt ti meg. Ha a biz to tott igazo ló oki ra tot tar to -
zik be mu tat ni, úgy a 15 na pos határ idő at tól a nap tól szá -
tan dó, ami kor az utol só oki ra ta biz to hoz be ér ke zett.
4. A biz to min dad dig nem esik fi ze si se de lem be, amíg,
a)
a biz to tott pénz fel te li jo go sult gát nem igazol ja,
b) a re se ménnyel kap cso lat ban a szerzőilletve a biz-
tosított el len in dult bün te tő el rás jog erő sen be nem fe -
je dik.
5.
A biz to tó jo go sult a kár tés össze be a min denkor ese -
kes biz to si jat be szá ta ni, mely nek össze ge ma xi -
mum az éves biz to si díj.
6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen
men befol megtést teles 8 napon belül a
Biztosítónak írásban bejelenteni.
7. Amennyi ben a biz to tott ÁFA-vissza tés re jo gosult vagy
szám la nél li kár ren de zést kér, a biz to a szol gál ta -
nak alap ja a net (ÁFÁ-val csök kentett) összeg.
8. Ha a biz to si ese nyen kí vül egyéb ese mény is köz re ha -
tott a ro so dás ban, a biz to a kárt annyiban ti meg,
ameny-nyi ben azt a koc zat ba vett ese mény okoz ta.
VI II. a kármegelőzés szabályai
1.
A rok meg elő re és el ra a ha lyos jogsza -
lyok, ha gi ha ro za tok elő írá sai a min denkor irány adók.
2. A biz to jo go sult a biz to tott l a va gyon tár gyak koc -
za ti áll apo tát a hely szí nen - sk ség ese n az il le kes
z ren sze ti vagy egyéb ha sá gok kal együtt mű d ve -
r mi kor el le nő ríz ni.
3. A szerződő fél és a biztosított a kár megese érdekében
az adott helyzetben általában elvárhamagatartást te-
les tanútani. Ezen követelmény alkalmazan abban az
esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a
biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár
megelőzését vagy enyhítét célzó eszközöket, el-
sokat, szakkép-zettségi vetelnyeket.
IX. mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt
1.
A biz to sí tó men te sül fi ze si te le zett sé ge alól,
amennyi ben bi zo nyít ja, hogy a kárt jog el len esen - a biz -
to tott, il le leg a szer fél vagy ve lük zös ház tar -
tás ban élő hoz tar to juk, vagy olyan al kalma zott juk, il -
le leg meg zott juk, aki nek e mi ség ben fel adat re
el val együtt jár a biz to tott va gyon tárgy ke ze se -
s
zán ko san, vagy sú lyo san gon dat la nul okoz ták.
2
. Ha a szerződő illetve a biztotott jo gi sze ly, a biz to
a
nnyi ban men te l a fi ze si kö te le zett ge alól, amennyi -
b
en bi zo nyít ja, hogy art jog el len esen a jo gi sze ly ve -
ze szerve, il let ve e szerv tag ja, veze be osz tá al kal ma -
zott ja, vagy olyan al kal mazott ja, tag ja, meg zott ja, aki nek
e mi ben mun ka re el val együtt jár a biz to -
tott vagyon tárgy ke ze se, szán ko san, vagy sú lyo san
gon dat la nul okoz ta.
3. Tár sas ági szer dés ke re ben tör üze mel te tés ese -
tén a biz to nak a IX/2. pont ban fel so rolt men te se
min den tár sa sági tag ká ro ko val kap cso lat ban be -
vet ke zik, de csak a ro ko zó(k) és a tár sas ági ta gok ará -
nyá nak fi gye lembe te vel meg ha roz ha mér kig. (A
biz to nem ti meg azt a nya dot, amely a ro ko -
(k) ér de kelt ségé re esik.)
4. A biz to fi ze si te le zett ge nem áll be, ha a
szerződőt illetve a biztosítottat, vagy va la mely a gaz dál -
ko szer ve zet nél fe le s ve ze tő be osz st be töl
személyt az oko zott kár, vagy a kár tés meg áll apí sa
so rán el ve tett csa lás vagy csa si sér let mi att jog -
erő sen el ma rasz tal ták.
5. Mentesül tobbá a biztosító szolgáltatási te-
lezettsége alól a szerződőt és a biztosítottat terhelő
rmegesi és kárenyhítési telezettség meg-
szegése esetén is.
X. káresemény utáni kötelmek
1.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káre-
semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek
hiányában az adott helyzetben általában elvárható maga-
tartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A
kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei
között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem
vezetett eredményre.
2. A kár ese mény be vet ke se után, a kár ren de zés meg -
kez ig (VI/4.) a biz to tott va gyon tárgy ál lapo ban a biz -
to tott annyi ban vál toz tat hat, amennyiben ez a reny tés -
hez fel tét le nül szük ges.
3. Amennyi ben a me gen ge dett nél na gyobb mér vű változ ta -
tás vet kez ben a biz to szá ra fi ze si te le -
zett ge el sa szem pont ból nye ges rül -
18
nyek tisz sa le he tet len vált, ak kor a biz to te -
le zett ge nem áll be.
XI. törvényi engedményi jog
1
.
A
biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési
igény illeti meg a rokozóval szemben, kivéve, ha a
károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a
károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí-
tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí-
tott inyét is érnyesíteni. A biztotott igényének
érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti
ggővé. A megrült összegből elsőnt a biztosított
követelését kell kielégíteni.
2. Ha a biz to tott va gyon tárgy meg ke l, a biz to tott ar ra igényt
tart hat, eb ben az eset ben azon ban a kár tala si össze get vis-
sza kell fi zet nie.
XII. egyéb rendelkezések
1.
A jelen feltételek alap ján meg tött biz to si szer -
dések biz to si fe de ze te nem ter jed ki:
a)
a szerződő illetve a biztosított ál tal oko zott olyan
károk ra, ame lye kért a ma gyar jog sza lyai sze rint
(a te le ti ha tály ki ter jesz se ese tén az il le tő or
szág jog sza lyai sze rint) mun ka vi szony, tagsá gi
vi szony alap ján, vagy a szer ses, il let ve a szer -
sen ki li ro ko zás sza lyai sze rint fe le lős -
ség gel tar to zik, mi vel ezek a koc za tok
egyéb biz to sok kal fe dez he tők.
b) olyan rok ra, ame lye ket har ci cse lek nyek (pl.
for ra da lom, el len for ra da lom, ter ro riz mus) és bo -
rús in téz ke sek bár me lyik faj ja oko zott, be le ért -
ve a pol ri en ge det len get is (pl. sztrájk, bel
za var sok stb.) vagy azok kö vetkez nye it, to -
váb har ci esz zök ál tal okozott lés re vagy
rom bo lás ra, va la mint ka to nai vagy pol ri ha -
gok ren del ke sei és ter roriz mus mi att ke let ke zett
rok ra.
c) nuk le á ris re ak ció, nuk le á ris su gár s vagy -
dióakt ív szennye dés ál tal oko zott rok ra.
d) a szerződési feltételekben a biz to tás ból ki zárt
ese mények re.
2.
A biz to és a szerződő illetve a biztosított - amennyi ben
jog szabály ki telt nem tesz - a biz to tás ra vo nat ko an
sem milyen bir to kuk ban lé vő ada tot har ma dik fél ré szé re nem
szol gál tat hat ki.
3.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy
kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései,
illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar
jogot kell alkalmazni.
4.
A biztosítási szerzősből ere igények öt év alatt évülnek el.
Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biz-
tosítási esemény időpontjától kell meghatározni.
5. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
5.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek
azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
s
zerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgál-
t
atással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási
s
zerződés megkötéséhez, módosítához, állonyban
tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések
megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló
2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatáro-
zott egyéb cél lehet.
5.2. A 5.1 pontban meghatározott céltól elté célból gzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél
előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása
miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén
részére nem nyújtható előny.
5.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha
törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter-
heli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alka-
lmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos
tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
5.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatáro-
zott egészségügyi adatokat a biztosító a 5.1 pontban meghatáro-
zott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett
írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)
a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
5.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)
a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal
és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során
eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-
hajtóval, a természetes személyek asságrendezési
elrásában eljáró főhitelezővel, Családi Csőddelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 5.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
19
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz-
gatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási
s
zerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megál-
lapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb-
a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada-
tok tekintetében a könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében el Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írás-
beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél
nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok
fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p)
pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok
fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél
és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére
jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
5.7. Az 5.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott
rben nyilatkozatteli kötelezettg, vagy ha biztosítási
szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény-
ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel
szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapc-
solódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi
intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg-
jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
5.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé tör adatszolltatás a Magyarorsg
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA
szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről,
valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény)
alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában
foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv.
43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül
ki.
5
.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5.6. és 5.11. pontokban, az
5.5. pontban, az 5.6. 5.13. pontokban és az 5.15. pontban
meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek szemé-
lyes adatait továbbíthatja.
5.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az
5.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
5.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat,
az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó
hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul,
írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz-
tosítási ügylet
a)
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéssel, terrorcselekménnyel, rob-
baanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
nszövetgben vagy bűnszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir-
toklásával, ros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer
készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal vis-
szaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelen-
tésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával,
robbanóanyaggal vagy robbanszerrel visszaéléssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
nszövetgben vagy bűnszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel
van összefüggésben.
5.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az
Európai Unió által elrendelt nzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott
bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
5.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felü-
gyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja
részére történő átadása.
5.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha
a)
a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvál-
lalás alapján külföldi bűnüldö szerv írásbeli megk-
eresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási
titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
20
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás-
ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
5.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiz-
tosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiz-
tosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez
történő adattovábbítás abban az esetben:
a)
ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adat-
továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és
jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada-
tok védelmének megfelelő szintje az információs önren-
delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény (a tobbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
5.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba
történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
5.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)
az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhe-
lye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felü-
gyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az
megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti
megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása,
d) a nzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló rvényben foglalt rendelkezések teljesítése
érdekében történő adatátadás.
5.18. Az 5.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a
viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
5.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 5.4. pont alá eső
adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő ada-
tok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
5.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoz-
tathatja a 5.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 5.11. pontja alapján
végzett adattovábbításokról.
5.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-
tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennál-
lásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
5.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig
a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
5.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel
kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érin-
tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek
k
ezeléséhez nincs törvényi jogalap.
5
.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok
kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezések az irányadók.
5.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében
az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
6.
panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefon-
számon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött
levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén l eső célok
érdekében eljá természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédel-
mi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masz bizonyítékaival a Péngyi lte Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi szelyig nélli szervezetek, társaszak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
21
K&H Biztosító Zrt.
n
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
n
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
n
fax: (+36 1) 461 5276
n
kh.hu
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com