K&H géptörés biztosítás
érvényes: 2020. május 29-től
tartalom
K&H géptörés biztosítás ügyféltájékoztató ............................................................................................................................................... 3
K&H géptörés biztosítás különös feltételei ............................................................................................................................................... 7
I. biztosítási események, kizárások ............................................................................................................................................................... 7
II. a kockázatviselés helye ............................................................................................................................................................................ 8
III. biztosított vagyontárgyak ......................................................................................................................................................................... 8
IV. biztosítási összeg, önrész ........................................................................................................................................................................ 8
V. a kockázatviselés tartama, biztosítási díj .................................................................................................................................................. 8
VI. a Biztosító szolgáltatása .......................................................................................................................................................................... 8
VII. a Biztosító mentesülése .......................................................................................................................................................................... 9
VIII. egyéb rendelkezések ........................................................................................................................................................................... 10
311a. záradék ............................................................................................................................................................................................ 11
312a. záradék ............................................................................................................................................................................................ 12
K&H Biztosító Zrt. vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei VBSZ-96 ...................................................................................... 13
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség ............................................................................................................................... 13
II. változás bejelentési kötelezettség ........................................................................................................................................................... 14
III. a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége .................................................................................................................. 14
IV. többszörös biztosítás ............................................................................................................................................................................. 15
V. a kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás ................................................................................................................................. 15
VI. kárbejelentési kötelezettség ................................................................................................................................................................... 15
VII. a Biztosító szolgáltatása ....................................................................................................................................................................... 16
VIII. a kármegelőzés szabályai .................................................................................................................................................................... 16
IX. mentesülés a Biztosított jogellenes magatartása miatt ........................................................................................................................... 16
X. káresemény utáni kötelmek .................................................................................................................................................................... 17
XI. törvényi engedményi jog ........................................................................................................................................................................ 17
XII. egyéb rendelkezések ............................................................................................................................................................................ 17
adatkezelési tájékoztató (kivonat) ............................................................................................................................................................ 22
3
K&H géptörés biztosítás
ügyféltájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H
Biztosító Zrt. Géptörés Biztosítását, amely gépeit védi
a szerződési feltételekben felsorolt
veszélynemek ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik
vezető pénzügyi csoportjának, a KBC Banking &
Insurance-nak a tagja, és Magyarországon biztosítási
tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1054
Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600,
(+36 80) 203 776, internet: www.mnb.hu, levelezési
cím: 1850 Budapest).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által
támogatott, s az ország egész területén működő helyi
képviselői hálózat segítségével a K&H Biztosító és
ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég
biztosítási igényével felkeresni a közelében működő
K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honlapunkon
(kh.hu) lehetőségében áll a lakóhelyéhez legközelebb
található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII.
törvény a biztosítási tevékenységről és a 2013. évi V.
törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995.
évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról és az
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és
osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék
értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt
biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen
javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők
javadalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői
tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A biztosítás fedezetet nyújt a Biztosított
érdekeltségébe tartozó, a kötvényben (fedezetet
igazoló dokumentumban) és az adatközlőben
meghatározott, mobil és telepített mezőgazdasági és
ipari gépekre, és azok tartozékaira.
mire nem terjed ki a biztosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a Géptörés
Biztosítás szerződési feltételeit, ahol részletesen
felsoroljuk azokat az eseményeket (kizárásokat és
korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a
biztosítás.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási
fedezet?
biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított
vagyontárgyaknak, vagy azok bármely részének a
kockázatviselés kezdetét követően, a biztosítási
szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen
az alábbi okok miatt bármikor bekövetkező és előre
nem látható olyan részleges, vagy teljes fizikai
károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz
szükségessé.
4
ezek az okok lehetnek:
Öntési, vagy anyaghiba, hibás tervezés, műhelyhiba,
vagy telepítés (felszerelés) közben elkövetett hiba,
rossz kivitelezés, szaktudás hiánya, kezelési hiba,
kazánokban vízhiány, fizikai robbanás, centrifugális
erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat,
szélvihar, vagy bár mely olyan ok, mely a biztosítási
szerződésben később nincs kizárva.
kizárások:
A kizárások tételesen fel vannak sorolva a K&H
géptörés biztosítás különös feltételei I. fejezet 2./a-m.
pontjaiban.
külön záradék alapján biztosíthatóak (bővített
fedezet):
Az alapfedezet kiterjesztése elemi, betöréses lopás és
rablás kockázatokra (szállítási kockázat nélkül).
Az alapfedezet kiterjesztése elemi és betöréses lopás
és rablás, lopáskockázatokra (szállítási kockázattal).
betöréses lopás károk:
Betöréses lopás, melynek során a lezárt helyiségbe
erőszakkal, vagy lopott kulccsal hatolnak be és onnan
biztosított tárgyakat tulajdonítanak el.
figyelem! A kárkifizetés feltétele a minimális
mechanikai védelem teljesülése. (A védett épület
falazatának, födémszerkezetének, padlózatának
szilárdsága legalább meg kell feleljen a 6 cm-es tömör
tégla - fal szilárdságának. Az ajtólapok telelapok, vagy
védett üvegezések, a kétszárnyú ajtószerkezetek
reteszhúzás ellen védettek, a zárást
biztonsági zár végzi.)
Mobil gépek esetén munkaidőben a biztosított gép
nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkalmas
állapotban. Ha a gép felügyelet
nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító
kulcsot ki kell venni. Munkaidőn kívül a biztosított
gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi
berendezéseket aktiválni. Az indító kulcsokat elzárva,
a biztosított géptől külön kell tárolni. A biztosított gépet
elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális
mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell
tárolni, amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag
beépített indításgátló (immobiliser) berendezéssel.
Gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a
fenti tárolási kötelezettség nem áll fenn, de a
Szerződőnek/Biztosítottnak minden tőle elvárható
kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.
rabláskárok:
A tettes a rablást úgy követte el, hogy a Biztosított,
vagy alkalmazottja ellen erőszakot, élet, vagy testi
épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve
a személyt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen
állapotba helyezte.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási
ajánlat aláírását követő nap nulla órájakor lép életbe.
Ettől eltérő későbbi időpontban a felek
megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az
időtartamra, évente folyamatosan megújításra kerül.
Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónapjának első
napja. A díjszámítás alapja a biztosítási időszak.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel
(bankkártyával), banki átutalással, csoportos
díjbeszedéssel, vagy postai csekken. A díjfizetés
gyakorisága lehet éves, féléves, ne gyed éves. A
díjfizetés módja bármikor, az ütemezése a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi
határidőig halasz tásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
közös megegyezéssel, évfordulóra történő
felmondással. Határozatlan idejű
szerződés a biztosítási időszak végére bármikor
felmondható de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30
nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a
Biztosító székhelyére.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási
összeg módosításának lehetősége?
A biztosítási összeg új értéken kerül megállapításra. A
biztosítási összegre a Biztosító alkalmazza a
Biztosított kérésére a biztosítási összeg értékkövető
módosítását. A biztosítási összeg változása
díjmódosítással jár.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
(közlési kötelezettség)
A Szerződő fél és a Biztosított köteles a szerződés
megkötésekor a Biztosítót a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges kérdésről
írásban tájékoztatni, amelyet ismer vagy ismernie
kellett. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Ezért
5
abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely
adatában (amely adatokat a Szerződő a
szerződéskötés során közölt) változás történik,
értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a
szükséges módosítások elvégzését. Mely adatok
ezek? Pl. név, cím, tulajdon, zálogjog, biztosítási
összeg, kockázatot súlyosbító tényezők stb. változása.
A változásról írásban közvetlenül központunkat is
értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a
biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor
lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön, vagy
törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn
(egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az
alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a
feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és
ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő,
ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a
csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó,
a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa
kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság,
egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok
biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési
megbízott, kiszervezett tevékenységet végző magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és
külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy, üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás
megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét. A
bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési
felületünkön is a
ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol
biztosítási kötvényszámának megadásával gyorsan,
egyszerűen intézheti ügyét.
Káreseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi
telefonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon
belül be kell jelentenie a Biztosító felé.
Speciális teendők adott káresemények
bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a
tűzoltóságnak is.
Betöréskor, rabláskor a káreseményt be kell jelenteni
a rendőrségnek is. A kár kifizetésének előfeltétele tűz
esetén az illetékes Önkormányzat jegyzője által
kiállított, a tűzre vonatkozó Hatósági
Bizonyítvány; betörés esetén a rendőrség által kiadott
határozat a nyomozás lezárásáról (sikertelen felderítés
esetén), vagy hogy (sikeres felderítés esetén) az
igazolás a vádemelési javaslatról rendelkezésre álljon.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosítónak nincs kárkifizetési kötelezettsége,
ha nem biztosított kár esemény történt. A tételes
kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei
tartalmazzák. Mentesül továbbá a Biztosító, ha a
kárt a Biztosított, vagy a vele közös háztartásban
élő hozzátartozó szándékosan, vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat
terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez
szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon
belül fizeti ki. A Biztosító a károkat a biztosítottság
mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott
vagyontárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn –
vagyis a vagyontárgytényleges értéke nagyobb, mint a
megjelölt biztosítási összeg -, akkor a kár olyan
arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a
biztosítási összeg és a tényleges érték között. A
maradványérték a biztosítási összegből levonásra
kerül.
Részleges kár – újértéken kerül térítésre, ha a kár
összege nem nagyobb, mint a gép káridőponti
valóságos értéke. Amennyiben a kárösszeg eléri, vagy
meghaladja a gép valóságos értékét, a kár totálkárként
kerül térítésre.
Totálkár – a káridőponti tényleges értéken kerül
megtérítésre, a maradványérték levonásával.
A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el
nem érő károkat a Biztosított maga viseli, az
6
önrészesedésnél magasabb károk esetében a kár
térítése az önrészesedés levonásával történik.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát
bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328
9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat
ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095
Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén
az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén
kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy
(fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428
2600, (+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776, internet:
www.mnb.hu, levelezési cím: 1850 Budapest)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével
kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a
fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a
Pénzügyi Békéltető Testület (1054 Budapest,
Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80)
203 776, internet: www.penzugyibekeltetotestulet.hu,
levelezési cím: 1525 Budapest Pf.: 172) eljárását
kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság,
jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton
érvényesíthetik.
A biztosítók felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési
feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan
tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési
feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
K&H géptörés biztosítás különös feltételei
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96.) az e különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre. A Szerződő által a Biztosító számára tett írásbelinek minősülő ajánlat (egyéb írásbelinek
minősülő nyilatkozatokkal együtt) a biztosítási szerződés részének tekintendő. A K&H géptörés biztosítási szerződés alapján a Biztosító
kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosítási események a biztosított
vagyontárgyakban okoztak. A biztosítási események és a biztosított vagyontárgyak köre záradékokkal bővíthető és szűkíthető.
I. biztosítási események, kizárások
1. biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak, vagy azok bármely részének a kockázatviselés kezdetét követően, a
biztosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen az alábbi okok miatt bármikor bekövetkező és előre nem látható olyan
részleges, vagy teljes fizikai károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz szükségessé. ezek az okok lehetnek: öntési, vagy anyaghiba, hibás
tervezés, műhelyhiba, vagy telepítés, (felszerelés) közben elkövetett hiba, rossz kivitelezés, szaktudás hiánya, kezelési hiba, kazánokban
vízhiány, fizikai robbanás, centrifugális erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat, szélvihar, vagy bármely olyan ok, mely a biztosítási
szerződésben később nincs kizárva.
2. kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek oka közvetlenül vagy közvetve:
a.
- cserélhető szerszámok, mint pl. formák, vésett hengerek, használatuk és/vagy természetük következtében nagymértékben
elhasználódó, vagy értékcsökkenő részek, mint pl. hőszigetelő bevonatok, zúzókalapácsok, üvegből készült tárgyak,
szalagok, kötelek, drótok, gumiabroncsok,
- üzemi közegek, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok, hűtőanyagok részleges vagy teljes károsodása,
- bármely elfolyt folyadék, fém vagy egyéb anyag, olvadék károsodása;
b. tűz, villámcsapás, vegyi robbanás (kivéve a kazánok füstgázrobbanása) tűzoltás vagy azt követő lebontás, repülőgépek, vagy
azok alkatrészei, rakománya, a biztosított vagyontárgyba ütközése okozott, épületek összeomlása, árvíz, elöntés (felhőszakadás,
belvíz), földrengés, föld és kőomlás, talajsüllyedés, földcsuszamlás, üreg beomlás vagy egyéb természeti katasztrófák, lopás,
betöréses lopás, rablás vagy azok kísérlete, által előidézett részleges vagy teljes károsodása okozta;
c. amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint egy szállító, vállalkozó, vagy javító a felelős;
d. olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára ismertek
voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem;
e. háború, megszállás, külföldi ellenség bűnös hadviselése, (hadüzenettel vagy anélkül), lázadás, rombolás, polgár - háború,
forradalom, zendülés, felkelés, sztrájk, munkás - kizárás, polgári engedetlenség, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása
katonai, vagy polgári személyek által, terror csoportok, politikai szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatban álló személyek
cselekedetei, vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedés következményei.
A vagyontárgy bármely kormány által de jure, vagy bármely közhatalom által de facto történő elkobzása, katonai célra történő
igénybevétele, rekvirálása miatt bekövetkezett részleges, vagy teljes károsodása;
f. nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, vagy radioaktív szennyeződés;
g. folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció, (kiüregesedés) erózió, rozsda, kazánkő) következtek be;
h. bármiféle következményi kárt, vagy kárfelelősséget;
i. a jelen szerződés alapján fennálló térítési kötelezettséget meghaladó bármilyen többletköltségként áll elő;
j. mely olyan vagyontárgyban keletkezett, melyre a biztosítási fedezet nem terjed ki;
k. ha a termelés leállásából származó üzemszüneti veszteségként jelentkezik;
l. mely olyan értékcsökkenésből származik, ami a tovább rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
m. mely a megsemmisült vagyontárgy tartalék alkatrésze, tartozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt áll elő.
1-10701-14
8
A felsorolt kizárásokkal kapcsolatos bármely peres, vagy egyéb eljárás során annak bizonyítási terhe, hogy a kár biztosítási
esemény következménye, a Biztosítottat terheli.
II. a kockázatviselés helye
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum), megnevezett telep helyre vonatkozik.
A nem helyhez kötött, hordozható és önjáró gépek esetében a Biztosító a Magyarország területén belül viseli a kockázatot.
III. biztosított vagyontárgyak
1. biztosított vagyontárgyak
E szerződés kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum), és mellékleteiben egyértelműen megnevezett, azonosított, üzembe
helyezett gépekre érvé nyes, függetlenül attól, hogy a kár időpontjában működésben vannak, vagy állnak, tisztítás, vagy nagyjavítás céljából
azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést követően újból felszerelik.
2. nem biztosítható vagyontárgyak
- prototípusok,
- üzembe nem helyezett gépek,
- számítógépek,
- légi- és vízi járművek, valamint az azokkal összeépített, vagy azokon üzemeltetett gépek, berendezések,
- műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépi eszközök.
IV. biztosítási összeg, önrész
1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a Biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának
az alapja.
2. A különös feltételek alapján kötött szerződésben a biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép teljes pótlási értékével. A
pótlási értéknek tartalmazni kell: a gép ugyanolyan fajtájú és teljesítményű, új géppel történő pótlásának költségeit, amely magában foglalja
a fuvarozási költséget, az esetleges illetékeket és vámokat, valamint a gép felszerelésének költségeit.
Ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a fent meghatározott és biztosítandó összeg, a Biztosító csak olyan arányban téríti meg a kárt, ahogy
a biztosítási összeg aránylik a biztosítandó pótlási értékhez (alulbiztosítás).
Ha egy szerződésben több vagyontárgy van biztosítva, akkor ez a feltétel mindegyikre külön-külön vonatkozik.
3. A Biztosító a szerződés évfordulójakor automatikusan módosítja a biztosítási összegeket az aktuális ágazati árindex, a biztosítási díjakat
az aktuális ágazati árindex és munkabér indexváltozásnak megfelelően.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási
évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.
A díjakat és biztosítási összegeket évközben is lehet módosítani, ha azt az árindexek nagymértékű és hirtelen változása indokolja.
4. Amennyiben a biztosítási összegek a biztosítás kezdetén helyesen voltak megállapítva, valamint az évfordulón a biztosítási összegek
módosításra kerültek, a Biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítás jogkövetkezményeit.
5. Az önrészesedést, – amit a Biztosított minden kár esetében maga visel – vagyontárgyanként kell megállapítani. Mértéke függ a biztosított
vagyontárgy típusától, értékétől, valamint a biztosított kockázattól.
V. a kockázatviselés tartama, biztosítási díj
A szerződés határozatlan tartamú (egy éves biztosítási időszakokkal)
A biztosítás éves díja a biztosított vagyontárgyak teljes biztosítási összege és az érvényes díjtáblázat alapján kerül meg határozásra.
A Biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, föld - rengés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási
szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
VI. a Biztosító szolgáltatása
1. részleges kár
Olyan esetekben, amikor a biztosított vagyontárgy károsodása kijavítható, a Biztosító megtéríti a vagyontárgy korábbi szolgáltatási
képességének helyreállításához szükséges igazolt költségeket, valamint a javítások elvégzése miatt indokolt lebontás és újbóli felszerelés
költségeit, valamint a javítóműhelybe törté nő normál fuvarozás és visszafuvarozás alapdíját, továbbá az esetleges vámokat és illetékeket,
olyan mértékig, ameddig ezeket a kiadásokat a biztosítási összeg tartalmazza.
Ha a javításokat a Biztosított saját maga végzi, a Biztosító megtéríti a javítások tényleges költségeit: anyagokat és béreket, valamint a javítási
költségre jutó arányos százalékot az általános költségek fedezésére. Alkatrészek pótlása esetén nem történik levonás az értékemelkedésre,
de minden maradvány értéke a kártérítésből levonásra kerül. Ha a szabályzatban fent részletezett javítási költségek megegyeznek a
9
biztosított vagyontárgy, közvetlenül a káresemény előtti valóságos értékével, vagy meg haladják azt, akkor a vagyontárgy teljesen
megsemmisültnek tekintendő, és a kártérítés VI. 2. pont rendelkezései alapján történik.
2. teljes kár
Olyan esetekben, amikor egy biztosított vagyontárgy teljes kárt szenved, a Biztosító megtéríti a vagyontárgy közvetlenül a káresemény
időpontja előtti valóságos értékét, köztük a normál fuvar - díjat, a felszerelési, továbbá az esetleges vám, illeték költségeit, feltéve, ha a
biztosítási összeg ezeket a kiadásokat tartalmazza.
A valóságos érték úgy számítandó, hogy a gép pótlási értékéből le kell vonni az értékcsökkenést. A Biztosító megtéríti továbbá a tönkrement
vagyontárgy lebontásának normál alapdíját. Minden maradvány értéke a kártérítési összegből levonásra kerül.
Az értékcsökkenés mértékét a vagyontárgyra jellemző élettartam, a működési körülmények, felújítások, a karbantartás színvonala és az
erkölcsi kopás alapján kell meghatározni.
3. többletköltségek
A Biztosító minden további túlóra, éjszakai munka, nyilvános ünnepnapokon végzett munka költségét, és express szállítás díját, valamint a
légi szállítás díját csak akkor téríti meg, ha erről külön írásbelinek minősülő megállapodás történt.
A szerződés alapján nem téríthető semmilyen módosítás, bővítés, fejlesztés, vagy nagyjavítás költsége.
4. ideiglenes javítás
A Biztosító megtéríti minden ideiglenes javítás költségét, ha ezek a végső javítás részét képezik, és nem növelik a javítás összes költségét.
5. a kár kifizetése
a. A Biztosító szolgáltatása a teljes kárösszeg megállapítása után 30 nappal válik esedékessé, de a Biztosított a kárbejelentés után egy
hónappal kérheti a Biztosító által elismert károkra a fennálló körülmények alapján fizethető minimális összeg részkártérítés ként való
kifizetését.
b. A Biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a szükséges számlák és bizonylatok benyújtása után kellően meggyőződött arról, hogy a
biztosítási eseménnyel összefüggő javítás, vagy pótlás megtörtént.
c. Amennyiben a teljes kárt szenvedett vagyontárgyat a Biztosított nem pótolja, a Biztosító maximum a károsodott vagyontárgy valóságos
értékéig nyújt kártérítést.
Részkárok esetében, ha a javítást nem végzik el, a Biztosító az alkatrész valóságos értékéig téríti meg a kárt.
6. a kárkifizetés mértéke
A kártérítés egy biztosítási időszakban és vagyontárgyanként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum), és
mellékleteiben a károsodott vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem
lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő összes vagyontárgy együttes biztosítási összege. A biztosítási összeg a folyó biztosítási
időszakra a kifizetett kártérítési összeggel csökken, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
7. az önrész alkalmazásának szabályai
A szerződésben vállalt önrészesedést a Biztosított a kártérítés összegéből maga viseli. Ha egy esemény során több vagyontárgy károsodik,
akkor a Biztosított szerződésben vagyontárgyanként meghatározott önrészesedések közül a legmagasabb önrészt viseli.
önrészesedés mértéke:
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
A 311a. és a 312a. záradék önrésze a záradék szövegében van részletezve.
VII. a Biztosító mentesülése
Mentesül a Biztosító a térítési kötelezettség alól, ha:
1. a Biztosított a biztosítási esemény miatt károsodott vagyontárgyat annak kijavítása nélkül tovább üzemelteti és ezzel további
károkat okoz.
2. a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták a VBSZ-96.-ban meghatározott esetek szerint.
3. mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
10
VIII. egyéb rendelkezések
1. A Szerződő jogosult a biztosítási összeget évközi értékkövetés címén megnövelni.
Az évközi értékkövetés az infláció évközi hatásainak ellensúlyozására szolgál.
2. A Szerződőnek és Biztosítottnak a szerződés megkötésekor a Biztosító tudomására hozott adatokban bekövetkezett változásáról,
valamint minden a kockázatot befolyásoló tényező változásáról, a bejelentési kötelezettségnek megfelelően haladéktalanul, de legfeljebb
nyolc napon belül értesítenie kell a Biztosítót.
3. A biztosítás ajánlati részletezője tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak, vagyoncsoportok részletes leírását és biztosítási összegét.
Idegen vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.
4. A Biztosított köteles a károk helyreállításával kapcsolatos minden költségről külön nyilvántartást és elszámolást vezetni, függetlenül attól,
hogy a helyreállítást maga, vagy idegen kivitelező végzi.
5. Egyéb kérdésekben a vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (VBSZ.-96.) és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései
az irányadók.
11
311a. záradék
Az alapfedezet kiterjesztése elemi, betöréses lopás és rablás kockázatokra (szállítási kockázat nélkül)
E záradék alapján a szerződés feltételei, kizárásai, záradékai függ vényében a Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak tűz, árvíz, föld
rengés (MSK.5. fokozat), elöntés (felhőszakadás, belvíz), földcsuszamlás vagy kőomlás, talajsüllyedés betöréses lopás és rablás által
okozott teljes vagy részleges kárait.
Ez a fedezet addig érvényes, amíg a biztosított gépek vagy berendezések a kötvényben megnevezett telephelyen, vagy helyszínen
helyezkednek el.
önrészesedés
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
– alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
– betöréses lopás önrész: 20%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
– alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
– betöréses lopás önrész: 20%, minimum 200.000 Ft
Betöréses lopás és rablás következtében felmerülő teljes, vagy részleges kár esetén a Biztosított köteles a rendőrséget értesíteni.
egyedi kizárás:
Kizárt minden pénzügyi veszteség, melyet a Szerződő/Biztosított csalással, sikkasztással okozott.
12
312a. záradék
az alapfedezet kiterjesztése elemi és betöréses lopás és rablás, lopás kockázatokra (szállítási kockázattal)
E záradék alapján a kötvény feltételei, kizárásai, záradékai függvényében a Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak tűz, árvíz,
földrengés (MSK.5. fokozat), elöntés (felhőszakadás, belvíz), földcsuszamlás vagy kőomlás, talajsüllyedés, betöréses lopás és rablás,
valamint lopás által okozott teljes, vagy részleges kárait.
biztosítási feltételek betöréses lopás és lopás esetén:
Előírt védelmi berendezések munkaidőben:
– a Biztosított gép nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkalmas állapotban.
Ha a gép felügyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító kulcsot ki kell venni.
Előírt védelmi berendezések munkaidőn kívül:
– a biztosított gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi berendezéseket aktiválni. Az indító kulcsokat elzárva, a biztosított géptől
külön kell tárolni.
– a biztosított gépet elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell tárolni,
amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag beépített indításgátló (immobiliser) berendezéssel.
– Gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási kötelezettség nem áll fenn, de a Szerződőnek/Biztosítottnak minden tőle
elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.
önrészesedés
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
– alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
– betöréses lopás és lopás önrész: 20%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
– alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
– betöréses lopás és lopás önrész: 20%, minimum 200.000 Ft
Betöréses lopás és rablás következtében felmerülő teljes, vagy részleges kár esetén a Biztosított köteles a rendőrséget értesíteni.
egyedi kizárás:
Kizárt minden pénzügyi veszteség, melyet a Szerződő / Biztosított csalással, sikkasztással okozott.
13
K&H Biztosító Zrt. vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei VBSZ-96
Jelen feltételek azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazzák, amelyeket a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító)
vagyonbiztosítási szerződéseire, illetve a biztosítási szerződések vagyonbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a
szerződést e szerződési feltételekre hivatkozással kötötték.
A Biztosító jelen szerződési feltételek és az egyes biztosítások különös és kiegészítő feltételei szerint meghatározott jövőbeni, a
kockázatviselés kezdetét követő esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően legfeljebb a biztosítási szerződésben kikötött
biztosítási összeg megfizetésére kötelezi magát a Szerződő illetve a Biztosított által fizetett díj ellenében.
A biztosítási szerződés részét képezik: ajánlat, ajánlati részletezők, kérdőívek, kötvény, kötvényrészletezők, fedezetet igazoló dokumentum,
záradékok, valamint a hivatkozott szerződési feltételek.
A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok
tartalmazzák.
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség
1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény
elkerülésében érdekelt (továbbiakban Biztosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A
Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.
Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a
Biztosított belépéséig a díjfizetésikötelezettség a Szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő
jognyilatkozatok megtételre.
Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási eseménybekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő fél a hozzá intézett
nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a Szerződő fél helyébe léphet;
a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek
összessége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakba esedékes díjakért a Szerződő fél lel egyetemlegesen
felelős.
A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
2. A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. Az ettől eltérő területi hatályú biztosítási szerződési feltételeket a különös
feltételek tartalmazzák.
3. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít
ki.
3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az
ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára
visszamenő hatállyal a kockázat- elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a
szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
4. A Szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni,
amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban fel tett kérdéseire a Szerződő illetve a Biztosított köteles a valóságnak megfelelő
válaszokat adni. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a Szerződő illetve a Biztosított közlési
kötelezettségének eleget tesz.
A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem
védekezhet olyan körülmény vagy változás nemtudásával, amelyet bár melyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni,
noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
14
5. A közlési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott
vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban (levél, telex, telefax) köteles közölni.
II. változás bejelentési kötelezettség
1. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a
Biztosítónak írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely adata.
A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-
bejelentési kötelezettség alá esik.
2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben
meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg
- ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállal hatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől
számított harmincadik napon megszűnik.
Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a Biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
3. A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség (I. fejezet 5. pont) megsértésére szóló szabályt
kell alkalmazni.
A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat
olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy
bejelentésre köteles lett volna.
A közlési és változás bejelentési kötelezettségmegszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettségmegsértése érintett.
A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetettösszeg erejéig köteles
8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
III. a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége
1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj
vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell meg fizetni.
Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek.
A Szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfizetésében is megállapodhatnak. Ha a Szerződő illetve a Biztosított a
díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj egyösszegben
esedékessé válik.
2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló
dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti
befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.
Készpénzátutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
3. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.
4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a Szerződő fél az első díjat a Biztosító számlájára, vagy pénztárába
befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a Biztosító a díj iránti igényét bírósági úton
érvényesíti.
5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy év, a
biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére
vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a
biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő
15
fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a
biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat
megfizetik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozószabályok megfelelő
alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a Szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződésváltozatlan biztosítási összeggel, a
befizetett díjjal arányosidőtartamra marad fenn.
7. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek
megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt,
a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának
napjával. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított
vagyontárgytulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában
volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosításifedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási
díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító
kockázatviselésének megszűntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel
felmondhatja. A Biztosítót ilyen esetben a biztosításiszerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
8. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a Biztosítót a folyó biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg.
A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak meg fizetését követelheti, amelyben
a kockázatviselés véget ért.
9. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, az három évig nem mondható fel. Amennyiben a Szerződő illetve a Biztosított hibájából
a szerződés a határidő lejárta előtt megszűnik, a Szerződő köteles a tartam engedményt visszafizetni.
10. A határozatlan időre kötött szerződést a felek kizárólag írásban, ajánlott levélben a biztosítási időszak végére mondhatják fel.
A felmondási idő 30 nap.
A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják.
IV. többszörös biztosítás
Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra biztosítást kötött,
a másik biztosító intézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Biztosítóval.
V. a kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás
1. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott
biztosítási összegre korlátozódik.
2. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan arányban köteles
megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre külön-külön kell meg
állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.
3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A
biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le
kell szállítani.
4. Az V/3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható értékére,
továbbá helyre állításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részletezettek szerint.
5. a Biztosító szolgáltatása a közvetett károkra nem terjed ki.
VI. kárbejelentési kötelezettség
1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2
munkanapon belül be kell jelenteni a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a. a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kárbekövetkezésének helyét,
b. a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,
16
c. a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),
d. a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szerződőt képviselő - személy vagy szervezet nevét.
3. a kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös feltételekben kerülnek meghatározásra.
4. a Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.
5. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat,
szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltár íveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat - a Biztosító
eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátania.
6. A Szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő
költségeit a megbízó fizeti.
VII. a Biztosító szolgáltatása
1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.
2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
3. A Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni,
úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirat a Biztosítóhoz beérkezett.
4. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelem be, amíg,
a. a Biztosított pénzfelvételi jogosultságát nem igazolja,
b. a káreseménnyel kapcsolatban a Szerződő illetve a Biztosított ellen indult büntető eljárás jogerősen be nem fejeződik.
5. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az éves
biztosítási díj.
6. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban
bejelenteni.
7. Amennyiben a Biztosított ÁFA-vissza térítésre jogosult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a Biztosító a szolgáltatásának alapja a
nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.
8. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közrehatott a károsodásban, a Biztosító a kárt annyiban téríti meg, amennyiben azt
a kockázatba vett esemény okozta.
VIII. a kármegelőzés szabályai
1. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.
2. A Biztosító jogosult a Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen – szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy
egyéb hatóságokkal együtt működve - bármikor ellenőrizni.
3. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezen
követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja
a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
IX. mentesülés a Biztosított jogellenes magatartása miatt
1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen - a Biztosított, illetőleg a
Szerződő fél vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akinek e
minőségben feladatköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése -szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul
okozták.
2. Ha a Szerződő illetve a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben
bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan
alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése,
szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
17
3. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a Biztosítónak a IX/2. pontban felsorolt mentesülése minden
társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével
meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)
4. A Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződőt illetve a Biztosítottat, vagy valamely a gazdálkodó szervezetnél
felelős vezető beosztást betöltő személyt az okozott kár, vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási
kísérlet miatt jogerősen elmarasztalták.
5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
X. káresemény utáni kötelmek
1. A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott
helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
2. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés megkezdéséig (VI/4.) a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított annyiban
változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges.
3. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása
szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, akkor a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
XI. törvényi engedményi jog
1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal
közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni,
és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek
előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell
fizetnie.
XII. egyéb rendelkezések
1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:
a. a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan károkra, amelye kért a magyar jogszabályai szerint (a területi hatály
kiterjesztése esetén az illető ország jogszabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a szerződéses, illetve a
szerződésen kivüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kockázatok egyéb biztosításokkal fedezhetők.
b. olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellen forradalom, terrorizmus) és háborús intézkedések bármelyik
fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci
eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt
keletkezett károkra.
c. nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádióaktív szennyeződés által okozott károkra.
d. a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt eseményekre.
2. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a biztosításra vonatkozóan semmilyen
birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.
3. Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
4. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási
esemény időpontjától kell meghatározni.
5. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
5.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy
a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
18
5.2. Az 5.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes
hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
5.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a
biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük
során bármilyen módon hozzájutottak.
5.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 5.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak.
rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre
vonatkozóan írásban felmentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c. biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri
meg
5.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban
eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában
eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e. az 5.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén , titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l. a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos
közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési
nyilvántartási szervével,
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás
rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával
kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs
Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével
kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga
alapján – a károkozóval,
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói
feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra
nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben
meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító
szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a
o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a
jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
19
5.7. Az 5.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság
felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés
vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.
5.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az
Amerikai Egyesült Államok Kormánya között anemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem
jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség,
valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
5.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5.6. és 5.11. pontokban, az 5.5. pontban, az 5.16. és az 5.18. pontban meghatározott esetekben
és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
5.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 5.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
5.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az
ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha
adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal
visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének
elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus
finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
5.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió
és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott
bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
5.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
5.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B. §
szerinti adattovábbítás.
5.15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése
céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli
megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító
csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
5.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz
vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására
vonatkozó előírásoknak megfelel.
5.17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
5.18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
20
a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok
átadása,
d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
5.19. Az 5.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
5.20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak
vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
5.21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 5.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 5.11. pontja alapján végzett
adattovábbításokról.
5.22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának
idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény
érvényesíthető.
5.23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
5.24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési
cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi
jogalap.
5.25. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezések az irányadók.
5.26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
5.27. A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel
kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-
(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
6. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó
bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket
bírósági úton érvényesíthetik.
21
elérhetőségek Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testület
székhely 1054 Budapest, Szabadság tér 9.
telefon (+ 36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776
internet www.mnb.hu www.penzugyibekeltetotestulet.hu
levelezési cím Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest 1525 Budapest, Pf.: 172
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank.
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c), telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:
ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
22
adatkezelési tájékoztató (kivonat)
A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jogszerű, tisztességes és
átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adatkezelés céljának
szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt
adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A
Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai
eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt biztosítja a személyes adatok megfelelő
biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával
szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adatkezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kötelezettség
teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító
vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.
Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkezelések jogszerűségét.
Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi
nyilatkozat hatályban marad.
A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – adat tekintetében,
amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire
vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül
- ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik
ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik
személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan
írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása
érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és
szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel
fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.
Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy az érintett
jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az
érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az
adatkezelés korlátozását (adatkorlátozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az
adatait tagolt, ismert és géppel olvasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra,
hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve
a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés
céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).
Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos
jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.
Jelen adatkezelési tájékoztató a www.kh.hu/adatvedelem oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes
konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.
