Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

A K&H Biztosító Zrt. K&H szakmai felelősségbiztosítás szerződési feltételei 2018.02.23-tól

K&H szakmai felelősségbiztosítás
érvényes: 2018. február 23-l
Tartalomjegyzék
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató ..............................................................................3
K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei ...................................................................6
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei ......................................................6
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő ......................................................................................................6
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte ....................................................................................................6
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya ....................................................................7
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ..........................8
1.5. a biztosítási szerződés módosítása ...............................................................................................8
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei .............................................................................8
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai ...............................................................................................9
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás ............................................................. 10
1.9. biztosítási esemény ..................................................................................................................... 10
1.10. önrészesedés .............................................................................................................................. 10
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei .................................................................................. 11
1.12. mentesülés .................................................................................................................................. 13
1.13. általános kizárások ...................................................................................................................... 14
1.14. egyéb rendelkezések .................................................................................................................. 15
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ............................................................... 15
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés .............................................................................................. 18
II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ........................................................................ 19
2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei .............................. 19
2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ............................................................. 20
2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös
feltételei ....................................................................................................................................... 23
2.4. könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei .................................................. 26
2.5. könyvelői, adótanácsadói, bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői szakmai
felelősségbiztosítás különös feltételei ......................................................................................... 28
III. záradékok és függelékek ............................................................................................................ 30
1. számú függelék ................................................................................................................................. 30
3
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H
szakmai felelősségbiztosítást, amely a Biztosí-
tott által szakmai tevékenysége során okozott
károk bekövetkeztekor nyújt segítséget.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult
meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa
egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC
csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosí-
tási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársa-
ság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím:
1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (06 1)
489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által
támogatott, s az ország egész területén működő
biztosításközvetítői hálózat segítségével a K&H
Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a kö-
zelében működő K&H Biztosító biztosításközve-
títőit. Honlapunkon (kh.hu) lehetőségében áll a
székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb talál-
ható biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII.
törvény a biztosítási tevékenységről és az 2013.
évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továb-
biakban Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a bizto-
sítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelem-
adóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társa-
sági adóról és osztalékadóról vonatkozik a bizto-
sítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék
értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt
biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése so-
rán közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a
jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül
sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők java-
dalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői
tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.
mire nem terjed ki a K&H szakmai felelősség-
biztosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H szak-
mai felelősségbiztosítás szerződési feltét-
eleit, amely részletesen felsorolja azokat az
eseményeket (kizárásokat és korlátozáso-
kat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a
károkra, amelyeket a Biztosított maga szen-
ved el, továbbá azokra, amelyeket a Biztosí-
tott közeli hozzátartozójának, valamint alkal-
mazottjának, megbízottjának, képviselőjé-
nek, vagy a szervezet tulajdonosainak oko-
zott.
A Biztosító helytállási telezettsége nem
terjed ki többek között
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
alapján térülő károkra,
- az elmaradt vagyoni előnyre, kivéve ter-
mészetes személy károsult esetén a mun-
kaviszonyából eredő jövedelem kiesést,
illetve baleseti járadékot vagy tartást pótló
járadékot,
- a jogszabályban meghatározott felelős-
ségnél szigorúbb helytállási kötelezett-
ségre,
- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés alapján a Biztosító koc-
kázatviselése legkorábban a biztosítási ajánlat
aláírását követő nap 0 órájakor kezdődhet meg.
Ettől eltérő időpontban a felek megállapodhat-
nak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H szakmai felelősségbiztosítási szerződés
határozatlan és határozott időtartamra is meg-
köthető.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a bizto-
sítási időszak 1 év, a biztosítási évfordumin-
den évben a kockázatviselés kezdete napjá-
nak első napja. A határozott tartamú szerződés
első és utolsó napját a szerződés tartalmazza.
E-20600-04
4
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó
terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átuta-
lással, vagy készpénz átutalási megbízáson
(postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet
éves (egy összegben egész évre), féléves vagy
negyedéves. A díjfizetés módja bármikor, a gya-
korisága a biztosítási szerződés évfordulójakor,
a következő biztosítási időszaktól kezdődően
módosítható. Az ajánlat aláírásával a felek az
első díj tekintetében a díjesedékességi értesítő-
ben foglalt díjesedékességi határidőig halasz-
tásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerző-
dés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmú-
lással, közös megegyezéssel, határozott idő le-
jártával, díjnemfizetés miatt, vagy évfordulóra
történő felmondással. Határozatlan időtartamú
szerződés a biztosítási időszak végére bármikor
felmondható, de a felmondásnak legalább 30
nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkez-
nie a Biztosítóhoz.
Határozott időtartamú szerződés esetén a felek
a tartam lejárta előtt a szerződést nem mondhat-
ják fel.
milyen adatok megváltozását kell bejelen-
teni?
A Biztosított a szerződés szempontjából minden
lényeges körülményt köteles írásban közölni a
Biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb 8 na-
pon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés
bármely adatában (amely adatokat a szerződés-
kötés során közölt) változás történik, értesítse
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szük-
séges módosítások elvégzését.
milyen védelemben részesülnek rendelke-
zésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt
adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat
csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,
ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban
hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn
egyes esetekben meghatározott feltételek tel-
jesülése esetén az alábbi szervezetek, sze-
mélyek vonatkozásában: Felügyelet, nyomozó
hatóság, ügyészség, bíróság, a bíróság által ki-
rendelt szakértő, továbbá az önálló bírósági vég-
rehajtó, főhitelező, Családi Csődvédelmi Szolgá-
lat, családi vagyonfelügyelő, közjegyző, továbbá
az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, nem-
zetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhi-
vatal, gyámhatóság, egészségügyi államigazga-
tási szerv, a titkosszolgálati eszközök alkalma-
zására-, titkos információgyűjtésre felhatalma-
zott szerv, viszontbiztosító, valamint együttbizto-
sítás esetén a kockázatvállaló biztosító, átve
biztosító, kiszervezett tevékenységet végző,
könyvvizsgáló, harmadik országbeli biztosító,
biztosításközvetítő, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg, valamint a jogalkotás megala-
pozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából
a miniszter részére személyes adatnak nem mi-
nősülő adatok átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot
biztosításközvetítőjével. A bekövetkezett kárt
bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is.
a https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ cí-
men, ahol biztosítási kötvényszámának meg-
adásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
A káreseményt bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest
1851 postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi te-
lefonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt a bekövetkezéstől, illetve
a tudomására jutástól számított legkésőbb 30
napon belül be kell jelentenie a Biztosító felé.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított
káresemény történt. A tételes kizárásokat a
biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák.
Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított
vagy a vele közös háztartásban élő hozzátar-
tozó, vagy a Biztosított vezető munkakört
vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével
együtt járó munkakört betöltő alkalma-
zottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja
vagy szerve szándékosan okozta, illetve a
súlyos gondatlanság egyes, a szerződési fel-
tételekben felsorolt eseteiben.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosí-
tottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
5
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez
szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15
napon belül fizeti ki.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban
bekövetkezett kár miatt vele szemben támasz-
tott kártérítési igényt valamely későbbi időszak-
ban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be,
a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekö-
vetkezésének időpontjában fennálló káresemé-
nyenkénti, de maximum a még ki nem merített
biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz-
szegig áll fenn.
Az elévülési i a kár bekövetkezésének idő-
pontjában kezdődik.
Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben
az elévülésre vonatkozó részeket különös figye-
lemmel olvassa el!
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításá-
nak alapjául közölt adat (pl.: választott biztosítási
összeg) értéke eltér a tényleges értéktől, a Biz-
tosító a kárt csak olyan arányban téríti meg,
ahogy a biztosítási díj számításának alapjául kö-
zölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló ér-
tékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
A Biztosított a kártérítési összegből önrészese-
dés címén a szerződésben meghatározott nagy-
ságú részért maga köteles helytállni.
Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a ke-
resetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a
jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíjat té-
ríti meg. A Biztosító megtéríti továbbá:
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért
vagyoni hátrány vagy a sérelemdíj mértéké-
nek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez
szükséges,
- kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,
- a szerződési feltételekben meghatározott bí-
rósági vagy peren kívüli eljárási költségeket.
Vagyoni kár esetén a kártérítés során levo-
násra kerül a maradványérték
- tisztán pénzügyi veszteséget.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát
bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1)
328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest
1851 postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat
ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Bu-
dapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése
esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági te-
vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina
krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP
Pf. 777,
telefon: (+36 80) 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvé-
delmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási
jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso-
latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fo-
gyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival
a nzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest
BKKP Pf. 172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail:
ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdemé-
nyezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az egyéni
vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szerveze-
tek, társasházak stb. igényüket bírósági úton ér-
vényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina
krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, Pf. 777,
telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489
9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Bizto-
sító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz
vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza-
badság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi
Erzsébet fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391 1400,
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem tolja a biztosítás szer-
ződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gon-
dosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további
hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom
meghatározásokat olvashat.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
6
a K&H Biztosító Zrt.
K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei
Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Bizto-
sító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) szakmai felelősségbiztosítás feltételei alapján létrejött szerződésre.
A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéhez a szerződő által választott és a biztosítási szerző-
désben, illetve az annak részét képező biztosítási ajánlatban megjelölt egyes különös feltételek kapcsolódnak,
amelyek együttesen alkotják a szakmai felelősségbiztosítási feltételeket.
A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben jelen általános szerződési feltételek irányadók. A különös
feltételek jelen általános szerződési feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek irányadók. A felek
az általános és különös szerződési feltételektől írásban eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek írás-
beli megállapodása (fedezetet igazoló dokumentum) az irányadó.
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj
ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy az általános és különös feltételekben és a szerződésben
meghatározott mértékben és feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyeket a tevé-
kenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okozott, és amelyekért a Biztosított a magyar jog
szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő
1.1.1. A Biztosító a K&H Biztosító Zrt.
1.1.2. A Biztosított a szerződési ajánlatban és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
feltüntetett fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amelynek a szerződésben meghatározott, jogsze-
rűen végzett tevékenységének folytatása során jelen feltételek és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségét
a Biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.
1.1.3. A jelen feltételek szerint Szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett
személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez ződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében
érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési köte-
lezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.
1.1.4. A Szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szak-
mája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.1.5. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belé-
péséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat
köteles tájékoztatni. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko-
zattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt
megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.
1.1.6. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a
Szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre for-
dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.1.7. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a jognyi-
latkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtétere.
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fe-
dezetet igazoló dokumentumot állít ki.
7
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül
nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendsze-
resített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés az ajánlat
szerinti tartalommal az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-
elbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A kockázat-elbírálási idő az ajánlat Biztosítóhoz történő beérkezésétől
számított 15 napon belüli időszak.
1.2.3. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amely napon a Biztosító képviselője az ajánlatot átve-
szi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az írásban beérkezik.
1.2.4. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló
dokumentumot kiállítani.
1.2.5. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon
belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren-
delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga-
zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadását követően számított 15 napon
belül visszautasítja.
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott idő-
pontban kezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá-
tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázat-
elbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be, amennyiben a Biztosító ennek lehetőségére az ajánlati
lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei
alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító részére rténő átadását követő nap 0. órája.
1.3.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a
szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra nyújt fedezetet.
1.3.3. Károkozás napja: az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás ese-
tén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.
1.3.4. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés valamely írásos dokumentumon alapul, a kár oko-
zásának napja az a nap, amikor ezen írásos dokumentumot a Biztosított a megrendelőnek átadja, vagy a hatóság-
nak benyújtja. Amennyiben a károkozás nyilatkozattal, vagy szóbeli kijelentéssel valósul meg a károkozás napja a
nyilatkozattétel napja.
1.3.5. A kár bekövetkezésének időpontja: az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé
válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás
esetén a sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egész-
ségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első
káreseményének időpontja.
1.3.6. A kár bejelentésének napja: az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban
bejelentette.
1.3.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerződő több egymást követő
időszakra úgy t felelősségbiztosítási szerződést a K&H Biztosítónál, hogy a későbbi szerződés a korábbi meg-
szűnését követő napon lép hatályba, a Biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre a szerződések
bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a Biztosítónak a biztosítás időbeli hatálya alatt bejelentett
biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése különböző szerződések idő-
szakára esik a kárt a Biztosító a kár okozás napján érvényes szerződési feltétel és biztosítási összeg alapján téríti
meg.
1.3.8. A felek egyedileg megállapodást köthetnek retroaktív fedezetre, utófedezetre és kiterjesztett bejelentési
időszakra vonatkozóan. Az erre vonatkozó megállapodás tényét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tar-
talmazza.
8
A retroaktív fedezetre vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti a szerződésben rögzített kockázatvi-
selési kezdetet megelőző dátumot (retroaktív dátum) követően okozott károkat, amennyiben a kár a szerződés
hatálya alatt következik be.
A kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti azokat a szerződés ha-
tálya alatt okozott és bekövetkezett károkat, amelyeket a szerződésben rögzített kiterjesztett bejelentési időszak
alatt jelentenek be a Biztosítóhoz. A kiterjesztett bejelentési időszak nem mentesíti a Biztosítottat a kárbejelentési
kötelezettsége alól.
Az utófedezet alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított a szerződés hatálya alatt oko-
zott és a biztosítási szerződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltünte-
tett) utófedezeti időszak alatt következik be illetve a Biztosított ezen időszak alatt jelenti be a Biztosítónak.
1.3.9. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra
nyújt fedezetet, kivéve, ha a vonatkozó különös feltétel, vagy a felek egyedi megállapodása másképp rendelkezik.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
A szerződés – a felek megállapodása szerint – határozott vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szer-
ződéseknél a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor a
kockázatviselés kezdődik. Határozott tartamú szerződés kezdő és lejárati időpontját a szerződés (fedezetet igazoló
dokumentum) tartalmazza.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A Biztosító jogosult a biztosítási díjnak, valamint a feltételeknek a biztosítási évfordulót követő újabb biztosítási
időszak első napjától történő módosítására. Ilyen esetben a biztosítási díj, valamint a feltételek változásáról a Biz-
tosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt.
Szerződő az évfordulós szerződésmódosítást a teljes szerződés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben
a Szerződő a módosításra vonatkozó szerződésmódosítást írásbeli felmondással nem utasítja vissza, úgy azt a
Biztosító elfogadottnak tekinti.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító következményekre történő figyelmeztetés
mellett díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől
számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási
szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését kése-
delem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti bekezdésben írt módon, a folyta-
tólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon
belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt
szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az ese-
dékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerző-
dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével
a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.2. Felmondás
Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell
érkeznie.
1.6.3. Érdekmúlás, lehetetlenné válás
A biztosítási érdek megszűnése vagy a biztosítási esemény lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak
megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmé-
nyek nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának követ-
kezménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben
a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási
díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fenn-
áll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.
9
A szerződést bármelyik l a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30
napos határidővel felmondhatja.
A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig – határozott tartam esetén a lejáratig – járó díj illeti meg.
1.6.4. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biz-
tosító a hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést
a tartam lejárta előtt felbontja, akkor a Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos visszafizeté-
sét.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a Szerződőt terheli.
1.7.2. A biztosítási díjat a Biztosító a rendelkezésre álló kockázati információk, választott biztosítási összegek
és a Szerződő által közölt díjszámítás alapjául szolgáló adatok alapján egyedileg határozza meg; határozatlan
tartamú szerződés esetén egy biztosítási időszakra, határozott tartamú szerződés esetén a biztosítás tartamára
vonatkozóan.
1.7.3. A biztosítási díj számításához a Szerződő (Biztosított) köteles zölni az adatokat. A díjszámítás alapja
az ajánlaton kerül feltüntetésre.
1.7.4. A Szerződő, Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a bizto-
sítási évfordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, amely alapján a Biztosító
a biztosítási díjat aktualizálja.
1.7.5. A Szerződő, Biztosított köteles bejelenteni, ha a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező
adatokban történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.
1.7.6. Amennyiben a Szerződő a 1.7.4. illetve az 1.7.5. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget a
Biztosító a kárnak csak akkora részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg
és a nyleges összeg áll egymással. A Biztosító a kár bekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási
alapját képező összeget vizsgálja.
1.7.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj meg-
fizetése tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a
Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.8. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig,
minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.9. A Szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves
vagy féléves.
1.7.10. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet iga-
zoló dokumentum) illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.11. A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csopor-
tos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).
1.7.12. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megje-
lölése, Szerződő neve, Szerződő születési dátuma) érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése
akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénz-átutalási megbízás esetén
a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget kizáróan
igazolja. Mobil kártyaelfogadó terminál használatával történő díjfizetés esetén a Biztosító a díj megfizetését a befi-
zetés (tranzakció) dátumát követő munkanapon teljesítettnek tekinti.
1.7.13. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fe-
dezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.
1.7.14. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes kamat felszámítására jogosult.
1.7.15. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése
lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. A
Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződésre számított díj nem illeti meg.
10
1.7.16. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné
vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszű-
nésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási
szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
1.7.17. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, ha a szerződés megszűnik a Biztosító a biztosítási idő-
szakra járó teljes díj megfizetését követelheti.
1.7.18. A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését köve-
telheti, amikor a kockázatviselés véget ért.
1.7.19. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szer-
ződésben kikötött jogosultságát elveszíti és az egész biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik,
a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.20. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól
(az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármi-
kor van lehetőség.
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás
1.8.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
káreseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeghatárokig (kártérítési limit) terjed, amely
magában foglalja az eljárási költségeket is.
1.8.2. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes
jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket megelőlegezheti. A Biztosító a
károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
1.8.3. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a
káreseményenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a
károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.
1.8.4. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt
igénybe veszi, a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn,
fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
1.8.5. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kár-
térítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési
kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem
merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.
1.9. biztosítási esemény
1.9.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog
szerint jelen szerződés Biztosítottjának teljesítenie kell, és amelynek teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító jelen
általános és a különös feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.
1.9.2. Biztosítási esemény lehet továbbá a más személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a Biz-
tosított sérelemdíj megfizetésére köteles, amennyiben a vonatkozó különös feltételek szerint ennek teljesítése alól
a Biztosítottat a Biztosító mentesíti.
1.9.3. A szakmai felelősségbiztosítás az egyes különös feltételek közül azokra terjed ki, amelyekre a Szerződő
ajánlatát a Biztosító elfogadta, valamint nem minősül biztosítással nem fedezett eseménynek vagy kizárt kockázat-
nak.
1.9.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül az ugyanazon okból
bekövetkezett, ugyanazon károkozói magatartásból eredő azonos vagy különböző időpontokban bekövetkező ká-
rok, függetlenül attól, hogy egy vagy több károsult van.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A Biztosított a kárösszegből önrészesedés címén a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)
meghatározott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk százalékában, illetve
11
együttesen is meg lehet határozni. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték
kerül levonásra.
1.10.2. Egy káresemény kapcsán, ha a r értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító
fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül
megtérítésre.
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei
1.11.1. Tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés megkötésekor a Biztosítót a kockázat viselése, kárfe-
lelőssége szempontjából minden lényeges tényről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, infor-
mációk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő
felel akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.
1.11.1.2. Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, dosításakor, valamint a biztosítási évfordu-
lót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a biztosítási
díjat aktualizálja.
1.11.1.3. A Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázata és rrendezése szempontjából jelentős
igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályzatok, mun-
kaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.
1.11.1.4. Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre
is szóló felelősségbiztosítási szerződést tött, amelyre érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázatviselése
kiterjed.
1.11.1.5. A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül bejelen-
teni, ha a biztosítási kockázat szempontjából lényeges körülmények megváltoznak.
Lényeges körülmények minősül különösen:
a) tevékenység módosítás, új technológia bevezetése,
b) telephely megváltoztatása, új telephely létesítése
c) kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerében bekövetkezett lényeges módosulás,
d) 3 hónapnál hosszabb üzemleállás, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás
e) a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező adatokban rtént változás eléri, vagy meghaladja a
10%-ot,
f) az ajánlaton, ajánlati részletezőn, annak mellékletén, kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) fel-
tüntetett bármely adat változását
g) minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott,
1.11.1.6. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről
vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo-
másszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc
napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító
erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő figyelmét felhívta.
1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A Szerződő és a Biztosított köteles a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intéz-
kedést megtenni. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha szerződés szabá-
lyozza a Szerződő és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszkö-
zöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A Biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.
A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek
hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A
12
kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés
nem vezetett eredményre.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A Biztosított a káreseményt, illetőleg annak érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására ju-
tástól számított 30 napon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni a szükséges felvilágosítást megadni és a felvilá-
gosítások tartalmának ellenőrzését lehetővé tenni. A Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha informá-
ciója alapján ilyen bejelentések várhatóak. Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy peren kívüli eljá-
rásban kártérítést érvényesítenek vele szemben
1.11.3.2. A Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a kárbejelentést megtörténtnek tekinteni. A kárren-
dezéshez szükséges dokumentumok listáját a “tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető
okiratokról” című, 1. számú függelék tartalmazza.
1.11.4. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.5. Tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.6. Szolgáltatási kötelezettség
1.11.6.1. A Biztosító jelen szabályzatban és az egyes lönös feltételekben meghatározott módon és mértékben
megtéríti a Biztosított helyett a biztosítási eseménnyel összefüggésben:
a) a dologi kárt
Dologi kár a károsult vagyontárgyának sérülése, használhatatlanná válása, megsemmisülése.
b) személyi sérüléses kárt
Személyi sérülés a károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála
c) sérelemdíjat
d) mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges,
e) kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott
költségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,
f) azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény kö-
rülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni
képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a bizo-
nyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fe-
dezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel
g) tisztán pénzügyi veszteségeket
Tisztán pénzügyi veszteség a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem sze-
mélyi sérülésből vagy dologi kárból ered
1.11.6.2. A Biztosító a tényleges kárt a biztosítási összeg (limit) erejéig téríti meg, levonva belőle az önrész
összegét. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is a biztosítási ösz-
szegen belül téríti meg.
1.11.6.3. Amennyiben egy káreseményt bb károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási telezettsége csak a
Biztosítottja felelősségének mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók felelőssége egyetemleges, a Biztosító szol-
gáltatási kötelezettsége csak a Biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a felróhatóság mértékét
és a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a kárt úgy téríti meg, mintha a károkozók egyenlő
arányban okozták volna.
1.11.6.4. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult
levonni.
13
1.11.6.5. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést. A kül-
földi fizetőeszközben felmerült költségeket a Biztosító a káridőponti MNB deviza közép árfolyamon téríti meg.
1.11.6.6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosí-
tási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelenti be vagy
a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe-
tővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
1.11.6.7. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a kárrendezést meg-
kezdeni. A Biztosító szolgáltatása a kárigény elbírálásához, összegszerűségének megállapításához szükséges
összes dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül esedékes. Késedelmes szolgáltatás esetén a
magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosító késedelmi kamat megfizetésére köteles.
1.11.6.8. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű
helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak telje-
síteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat
neki visszafizetni tartozik.
1.11.6.9. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a káro-
sult követelését közvetlenül kielégítette.
1.11.6.10. A Biztosítónak és a Biztosítottnak a károsulttal kötött egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség
megkötésében mind a Biztosított, mind pedig a Biztosító részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették. Nem
hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az
azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
1.11.6.11. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 na-
pon belül a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a Biztosítónak megté-
ríteni.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító és nem téríti meg
a) a kárt, ha azt a Szerződő vagy a Biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet-
vezetésre jogosult tagjuk vagy a tevékenység gyakorlásához kapcsolódó munkakört betöltő alkal-
mazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője
vagy a tevékenységében közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja szándékosan
okozta,
b) a kárt, ha a Biztosított korábbi károkozással azonos károkozási körülményekkel okozta és a Bizto-
sító felhívása ellenére a rokozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett
volna,
c) a kárt, ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehe-
tőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt következett be,
d) a többletkárt, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem
tett eleget
1.12.2. A Biztosító az 1.12.1. pontban meghatározott esetek kivételével a Biztosított súlyosan gon-
datlan magatartása esetén is megtéríti a kárt, és a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a
Biztosítottól.
1.12.3. Az 1.12.2. pont szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha
a) a Biztosított a kárt hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén engedély nélkül vagy ha-
táskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során, és ezzel összefüggésben
okozta,
b) a kárt a hatóság által előirt képzettséggel nem rendelkező vállalkozó vagy alkalmazott okozta,
c) a Biztosított tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi fel-
tételek hiányában végezte, és ez a tény a károkozásban közrehatott,
d) a kárért felelős személy a rt, igazolt alkohol fogyasztásával vagy bódulatot keltő szer hatása
alatt, illetőleg ezzel összefüggésben okozta, és a kár ezen állapotával közvetlen okozati összefüg-
gésben keletkezett,
14
e) a Biztosított a kárt kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi sza-
bályok súlyos vagy ismétlődő, vagy folyamatos megsértésével idézte elő,
f) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés, vagy munkáltatói rendelkezés állapítja meg a
súlyosan gondatlanság tényét.
1.12.4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő illetve a Biztosított a közlési és/vagy válto-
zás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget kivéve, ha a Szerződő illetve a Biztosított bizonyítja, hogy
az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem
hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
Nem téríti meg a Biztosító
a) azt a kárt, amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy-
oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,
b) azt a kárt, amelyet a Biztosított maga szenved el,
c) amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott, valamint több Biztosított esetén a Biztosí-
tottak egymásnak okoztak,
d) azt a kárt, amelyet a Biztosított a közeli hozzátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának
okozott,
e) azt a kárt, amelyet a Biztosított vállalkozás, szervezet a képviselőjének okozott,
f) azt a rt, amelyet a Biztosított szervezet a tulajdonosainak okozott, a tulajdoni hányad arányában,
g) azt a kárt, amelyet a Biztosított a tulajdonában lévő szervezetnek okozott, a Biztosított tulajdoni
hányadának arányában,
h) azt a kárt, amelyért a Biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel,
i) a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költségeket, illetve az ezzel kapcsolatos képviseleti
költségeket,
j) az elmaradt vagyoni előnyt, kivéve a magánszemély rosult esetén a munkaviszonyából eredő
jövedelem kiesést, illetve baleseti járadékot vagy tartást pótló járadékot,
k) a kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényeket,
l) szavatossági és jótállási igényeket,
m) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vízi jármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó károkat,
n) légi járművek, repülőterek üzembentartói minőségében okozott valamint légi járművek alkatrésze-
inek és tartozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javítá-
sából eredő károkat,
o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer
sugárzásból eredő károkat, valamint az elektromágneses mezők által okozott károkat,
p) a terrorizmus, háború, háborús intézkedések, harci cselekmények, polgárháború, lázadás, forrada-
lom, tüntetés, polgári engedetlenség, sztrájk, munkahelyi rendbontás által okozott vagy ezzel ösz-
szefüggésben felmerülő károkat, a harci eszközök által okozott sérülést és rombolást,
q) elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüggésben bekövetkező közvetett és közvetlen
kárait,
r) azt a kárt, amely a szoftverek vagy s elektronikus adatok hibás működése, adatvesztése, illetve
ezek használati értékének csökkenése miatt következik be, amely a Biztosított számítógépes rend-
szerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás eredménye,
s) azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő károkat,
t) azt a kárt, amely szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog, adatvé-
delmi, titokvédelmi szabályok, összeférhetetlenségi szabályok megsértéséből ered,
u) azt a kárt, amely a jogszabály vagy szerződés alapján a Biztosítottra vagy a károsultra kötelező
határidő elmulasztásából ered,
v) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározásából eredő
károkat,
w) tisztességtelen piaci magatartással, versenykorlátozással, fogyasztókkal szembeni tisztességte-
len kereskedelmi gyakorlattal okozott károkat,
x) reklámtevékenységgel, reklámszolgáltatással összefüggésben okozott károkat. Reklámnak minő-
sül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgál-
tatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal
összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, áru-
jelző ismertségének növelésére irányul,
y) vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírokat is) elveszésével, eltulajdonításával összefüggés-
ben bekövetkezett károkat,
15
z) amelyet bűncselekmény elkövetésével okoztak, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyez-
tetéssel okozott károkat,
aa) amely retroaktív fedezet körébe tartozik, de a károkozás tényéről, a Szerződő és/vagy a Biztosított
az ajánlat megtételekor tudott, vagy tudnia kellett volna.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatko-
zatukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő illetve a Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor
hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.14.2. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény ese-
tén az elévülési időt a kár bekövetkezésének időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő ada-
tait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az
adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosí-
tási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014.
évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
1.15.2. Az 1.15.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbizto-
sító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti
hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titok-
tartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat,
akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat
a biztosító az 1.15.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli
hozzájárulásával kezelheti.
1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört
pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási el-
járás lefolytatása keretében ismeri meg.
1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá-
lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a grehajtási ügyben eljáró
önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező-
vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. rvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészség-
ügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos in-
formációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást ve-
zető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a
16
járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatok-
kal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési
nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az erre
irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen
adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő
szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a
kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos
kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az
önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég-
zővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés
feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye sze-
rinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog-
szabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól
szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a ren-
deletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében
az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel,
valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági
elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll
fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö-
telezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá ekifizetésről törvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból
eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke-
reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás
a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés
előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv.
43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt köte-
lezettség teljesítésében merül ki.
1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. -
1.15.13. pontokban és az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes
adatait továbbíthatja.
1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek
alkalmazottaira is kiterjed.
17
1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jó-
váhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást
adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel,
új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visz-
szaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve-
zetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy ká-
bítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror-
cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob-
bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, nzmosással, bűnszövetségben
vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a
viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló
törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoport-
felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli
megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg-
előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi
pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak
minősülő adatot.
1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biz-
tosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban
az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat-
köre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. rvény (a továb-
biakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre tör-
ténő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság szá-
mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel-
ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat-
nak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése
érdekében történő adatátadás.
1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok
védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év
elteltével, a 1.15.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása
esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai,
illetve a 1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.
18
1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbí-
zási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosí-
tási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adato-
kat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem
jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy
amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi
jogalap.
1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok ke-
zelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is
gyakorolhatja.
A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben
vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más
biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner
Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül
eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisz-
tina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail:
ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó
álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési
cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezde-
ményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, tár-
sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest,
BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatban a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz, vagy a Nemzeti Adat-
védelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391
1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
19
II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító
biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény
bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint men-
tesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz
és amelyekért kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.1.1. Biztosított
Jelen különös feltétel alapján Biztosított lehet
- az önálló bírósági végrehajtó,
- az önálló bírósági végrehajtó helyettesítésére tartós helyettesként kirendelt végrehajtó-helyettes, aki a
hatályos jogszabályok alapján a biztosított tevékenység folytatására jogosult.
2.1.2. biztosítás tárgya, biztosítási esemény
2.1.2.1. biztosítás tárgya, biztosítási esemény
Jelen különös feltétel alapján biztosított tevékenység az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat
olyan károk megtérítése alól, amelyet
- a Biztosított,
- a Biztosítottal munkaviszonyban álló végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt tevékenységére irányadó fog-
lalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2.1.2.2. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biz-
tosítás, amennyiben a Biztosított nem a jogszabályban meghatározott végrehajtói tevékenység folyta-
tásával összefüggésben okoz kárt.
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjának j) és u) pontban meghatározott kizárásai az
önálló bírósági végrehajtói tevékenységre nem vonatkoznak.
20
2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító
biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény
bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint men-
tesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz
és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.2.1. Biztosított
Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett
- generál tervező,
- szakági tervező
természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékeny-
sége körében r el, egyéni vállalkozó, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társa-
ság.
2.2.2. a biztosítási szerződés tartama
A tervezői szakmai felelősségbiztosítás megköthető a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.4. pont-
jában meghatározottakon túl, egy konkrét tervezési munkára vonatkozó (határozott tartamú) biztosítási szerződés-
ként.
Egy konkrét tervezési munkára szóló biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés kezdete a biztosítandó terve-
zési munka ajánlatban rögzített megkezdésének időpontja, a kockázatviselés vége a tervek alapján elkészült épít-
mény műszaki átadásának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben feltüntetett lejárati időpont.
2.2.3. időbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését
követő 3 éven belül bekövetkezett, a Biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed
ki.
2.2.4. biztosítható tevékenységek
Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a
- tervezési tevékenység: szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentáció, műszaki leírás készítése,
felelősség az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért, a megrende-
lővel kötött szerződésben foglalt igények, megbízás, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok
és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitele-
zéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése valamely létesítmény megépítésére, át-
alakítására, felújítására vonatkozóan,
- tervezői művezetési tevékenység: a megrendelővel kötött szerződés alapján közreműködés az építészeti-
műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint a kivitelezés során a ter-
vekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldásának elősegítése
- tervellenőri tevékenység: tervezői szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy által a kivitelezési
tervdokumentációnak (dokumentáció-résznek) a megrendelő megbízásából rténő ellenőrzése az építés
minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása és az építési szakmai és az egyéb jogszabályokban meg-
határozott követelmények érvényre juttatása szempontjából, illetve tervellenőri nyilatkozat készítése.
A jelen különös feltétel alapján létrejött szerződés keretében nem biztosítható a műszaki ellenőrzési tevé-
kenység, valamint a mérnök koordinációs és képviseleti, illetve projektmenedzsment tevékenység.
2.2.5. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat
olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója által a biztosítási szerződésben meghatározott
tevékenységi körében eljárva, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevé-
kenységének gyakorlása során, szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kárté-
rítési felelősséggel tartozik.
21
2.2.6. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. biztosítási eseményeket leíró
pontja szerinti károkat, költségeket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag
személyi sérüléses kár esetén téríti meg a Biztosított helyett.
2.2.7. mentesülés
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a
Biztosító és nem téríti meg a kárt:
- ha a Biztosított a kárt jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól vagy műszaki előírásoktól,
a megrendelő megbízásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szán-
dékos eltéréssel vagy egyéb kötelezettségének szándékos megszegésével okozta,
- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása lkül végrehajtott módosításokkal összefüggésben
következett be.
2.2.8. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biz-
tosítás,
- a kivitelezési tevékenységből eredő károkat, függetlenül attól, hogy a Biztosított a saját tervezésé-
nek megvalósítását végzi, vagy egyéb tervdokumentáció alapján végez kivitelezést,
- a Biztosított által készített tervek kivitelezőire vonatkozó kivitelezési tanácsadásból eredő károkat,
- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy
amelyek esetében egyazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel rendelkezik mind
a tervező, mind a kivitelező gazdálkodó szervezetben,
- tervezői művezetési tevékenység esetén azon károkat, amelyek esetében a Biztosított nem a saját
tervei alapján végezte a tervezői művezetést (amennyiben a generáltervező végzi a tervezői műve-
zetést, úgy a szakági tervezők tervei jelen kizárás szempontjából a generáltervező saját terveinek
minősülnek),
- azokat a károkat, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy az áttervezendő, bővítendő
(módosítandó) épület tervdokumentációi hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem
megfelelőek voltak,
- építmények technológia tervezésével összefüggésben bekövetkezett károkat,
- azokat a károkat, amelyek az alvállalkozók/közreműködők károkozásával kapcsolatosak, ha az al-
vállalkozóknak/közreműködőknek kifizetett tervezői díj nem képezi az alapját a biztosítási díj szá-
mításának,
- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a Biztosított
részére szolgáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem
megfelelőek voltak,
- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett ká-
rokat (ide nem értve a Biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a Biz-
tosított által ellenőrzött adatokat)
- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövet-
kezett károkat,
- a tervezést megalapozó, azt előkészítő, a tervezéshez kapcsolódó szakértői tevékenységből, a terv-
dokumentáció részét képező szakvélemények készítéséből (pl. hőtechnikai, akusztikai,
geotechnikai vizsgálat és szakvélemény, számítás, műszaki állapot leírása és értékelése stb.), épí-
tési geodézia készítéséből eredő károkat,
- olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásából eredő károkat, amelyek a tudomány és
technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva,
- gi közlekedéssel, vasúti közlekedéssel, vízi közlekedéssel, nukleáris tesítményekkel, dépítés-
sel, alagútépítéssel, nyákkal, árvízvédelemi létesítményekkel kapcsolatos tervezési tevékeny-
ségből eredő károkat,
- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben fölmerült káro-
kat, többletköltségeket,
- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat
- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,
- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,
22
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével
összefüggésben okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan
módszerek alkalmazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika is-
mert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva
- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerü károkat,
- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,
- a biztosítási esemény alapján felmerülő és megalapozott kárigényekkel kapcsolatban a tervek, raj-
zok, specifikációk, leírások át- és újratervezésének és felülvizsgálatának költségeit,
- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasztásá-
ból eredő károkat,
- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti át-
vezetésekkel, aláfalazásokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy
oszlopok cseréje vagy készítése, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévő
alapozás megerősítése, meglévő épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések kivitelezése)
- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,
- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,
- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becs-
lésből, valamint a határidőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtar-
tamára vonatkozó nyilatkozatot is) eredő károkat,
- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,
- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre
vagy termeléskiesésre visszavezethetők,
- azokat a rokat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem
alatt következnek be,
- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,
- azon károkat, amelyek vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének
megváltozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,
- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,
- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat,
- robbantás során okozott károkat,
- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meg-
gyengítése miatt bekövetkezett károkra;
- az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület
állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem,
- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt ke-
letkeztek károkat, kivéve:
- a Biztosító abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója
a tőle elvárható gondossággal rt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de
nem kizárólagosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elké-
szítését,
- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében
létesített ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz, és ennek
következtében történik beázás.
2.2.9. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.6. pontjában felsoroltakon túlmenően, amennyiben a bizto-
sítási szerződés konkrét tervezési munkára szól és a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a szerződőnek
joga van a biztosítási szerződést annak megkötésétől számított 2 héten belül felmondani.
Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal megszűnik.
2.2.10. a Biztosító kötelezettsége egyszerű bejelentés hatálya atartozó építmények tervezésével kap-
csolatban
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek B. Biztosító kötelezettségei pontban felsoroltakon túlmenően
a Biztosító igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem beérkezésétől
számított 8 napon belül.
Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva
megszűnik vagy a fedezetigazolás tartalma módosul, a Biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszű-
nést vagy a módosítást követő 15 napon belül bejelenti az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.
23
2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító
biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény
bekövetkezte esetén jelen feltételekben illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint men-
tesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a tevékenysége során okoz és kártérítési kötele-
zettséggel tartozik.
2.3.1. Biztosított
Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett
- építőipari kivitelező,
- felelős műszaki vezető
természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása, üzleti tevékeny-
sége körében r el, egyéni vállalkozó, jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társa-
ság.
2.3.2. a biztosítási szerződés tartama
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételei 1.4. pontjában meghatározottakat kiegészítve az építőipari kivi-
telezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás megköthető
- egy konkrét kivitelezési munkára határozott tartamra,
- keretszerződéssel határozatlan tartamra.
A Biztosító kockázatviselése
- egy konkrét kivitelezési munkára létrejött biztosítási szerződés alapján a kockázatviselés kezdete a bizto-
sítandó kivitelezési munka szerződésben rögzített megkezdésének időpontja, de legkorábban a szakmai
felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.3. pontjában meghatározott kockázatviselési kezdet, míg a
vége az elkészült építmény műszaki átadásának időpontja, de legkésőbb a biztosítási szerződésben fel-
tüntetett lejárati időpont.
- a keretszerződéssel létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt végzett kivitelezési, műszaki vezetői i te-
vékenységre terjed ki.
2.3.3. időbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését
követő 3 éven belül bekövetkezett, a Biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed
ki.
2.3.4. biztosítható tevékenységek
Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a(z)
- építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevé-
kenységek összessége,
- felelős műszaki vezetői tevékenység: az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása, az építmény, épít-
ményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési
terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósítása,
továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások és a munkálatok
szakszerűségének biztosítása.
2.3.5. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat
olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított és alvállalkozója építőipari kivitelezői, illetve felelős műszaki
vezetői tevékenysége során okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2.3.6. biztosítás tárgya
A Biztosító fedezetvállalása kiterjed a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint
24
- a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület
hibás építési tevékenységével okozott dologi káraira,
- a vállalkozó kivitelező és alvállalkozó által harmadik személyeknek okozott dologi és személyi sérüléses
káraira,
- a fővállalkozó kivitelező által bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott
dologi és személyi sérüléses káraira.
2.3.7. A biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti károkat, költsé-
geket kivéve a 1.11.6.1. c) pontja szerinti sérelemdíjat, melyet a Biztosító kizárólag személyi sérüléses kár esetén
téríti meg a Biztosított helyett.
A biztosító nem téríti meg a 1.11.6.1. g) pontja szerinti tisztán pénzügyi veszteségeket.
2.3.8. mentesülés
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.12. pontjában felsoroltakon túlmenően mentesül a
Biztosító és nem téríti meg a kárt:
- ha a Biztosított a kárt jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól vagy műszaki előírásoktól,
a megrendelő megbízásának túllépésével, illetve szakszerű utasításaitól és feltételeitől való szán-
dékos eltéréssel vagy egyéb kötelezettségének szándékos megszegésével okozta,
- ha az a felelős vezető tervező jóváhagyása nélkül végrehajtott módosításokkal összefüggésben követ-
kezett be.
2.3.9. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül nem fedezi a biz-
tosítás
- az építtető kivételével, a szerződésen belüli személy vagyoni, dologi és személysérüléses kárait,
- azon károkat, amelyek esetében a tervezést és a kivitelezést is ugyanazon biztosított végezte, vagy
amelyek esetében ugyanazon személy, illetve annak hozzátartozója részesedéssel rendelkezik
mind a tervező, mind a kivitelező gazdálkodó szervezetben,
- azokat a károkat, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a biztosított
részére szolgáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem
megfelelőek voltak,
- a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett ká-
rokat (ide nem értve a biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a biz-
tosított által ellenőrzött adatokat),
- a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövet-
kezett károkat,
- a tervezői hibából eredő károkat,
- a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben felmerült káro-
kat, többletköltségeket,
- a dokumentumok vagy információk és adatok elvesztéséből, sérüléséből eredő károkat,
- a megbízó számláját érintő, megbízáson alapuló pénzügyi tranzakciókból eredő károkat,
- a Biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkat,
- a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével
összefüggésben okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza, ideértve az olyan
módszerek alkalmazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika is-
mert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva
- az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,
- az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,
- a statikai felmérés és tervezés elmaradásából, a statikai hiányosságok kezelésének elmulasztásá-
ból eredő károkat,
- a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti át-
vezetésekkel, aláfalazásokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy
oszlopok cseréje vagy készítése, meglévő építményeknek új alapozás készítése vagy a meglé
alapozás megerősítése, meglévő épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések kivitelezése)
25
- a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkat,
- ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkat,
- költségek, költségterv keretek és hitelek túllépéséből és a hibás, pontatlan költségtervből és becs-
lésből, valamint a határidőkre vonatkozó nyilatkozattételből (ideértve a kivitelezés várható időtar-
tamára vonatkozó nyilatkozatot is) eredő károkat,
- a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,
- azokat a vagyoni károkat, amelyek a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre
vagy termeléskiesésre visszavezethetők,
- azokat a rokat, amelyek a próbaüzem elmulasztásának következményei és/vagy a próbaüzem
alatt következnek be,
- hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkat,
- azon károkat, amelyek vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének
megváltozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkeznek,
- a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,
- a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat.
- robbantás során okozott karokra
- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meg-
gyengítése miatt bekövetkezett károkra;
- az épületekben keletkezett repedéskarokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület
állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem;
- az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csapadék miatt ke-
letkeztek károkat, kivéve:
- a Biztosító abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója
a tőle elvárható gondossággal rt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de
nem kizárólagosan ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elké-
szítését,
- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében
létesített ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz, és ennek
következtében történik beázás
2.3.10. a Biztosító kötelezettsége egysze bejelentés hatálya alá tartozó építmények kivitelezésével
kapcsolatban
A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeinek a B. Biztosító kötelezettségei pontjában felsorol-
takon túlmenően a Biztosító igazolást állít ki a szakmai felelősségbiztosítás fennállásáról az erre vonatkozó kérelem
beérkezésétől számított 8 napon belül.
Amennyiben a felelősségbiztosítási jogviszony a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva
megszűnik vagy a fedezetigazolás tartalma módosul, a Biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszű-
nést vagy a módosítást követő 15 napon belül bejelenti az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak.
26
2.4. könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító
biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény
bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott rtékben és feltételek szerint men-
tesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz
és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.4.1. Biztosított
Jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett
- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagsággal rendel-
kező természetes személy (egyéni vállalkozó),
- Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagsággal rendelkező könyvvizsgálói cég.
2.4.2. biztosítható tevékenységek
Jelen különös feltétel szerint biztosítható tevékenység a
- a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a gazdálkodónál a számviteli jogszabá-
lyok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, vala-
mint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó szervezet
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről,
- a gazdasági rsaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűné-
sekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása,
- a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatainak elvégzése,
- a gazdálkodó szervezet működésének átvilágítása, értékelése,
- a gazdálkodó szervezet alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működé-
sével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli
és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel
kapcsolatos tanácsadás, ideértve külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az
igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is,
- a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,
- a könyvviteli szolgáltatás.
2.4.3. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat
olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított könyvvizsgálói tevékenységével, a tevékenységére irányadó
foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakorlása során szakmai hiba, tévedés vagy
mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.
2.4.4. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. biztosítási eseményeket leíró
pontja szerinti károkat, költségeket, kivéve
- az 1.11.6.1. a) pont szerinti dologi károkat,
- az 1.11.6.1. b) pont személyi sérüléses károkat,
- a személyi sérüléses kárral összefüggésben felmerülő sérelemdíjat, költségeket, elmaradt vagyoni
előnyt.
A Biztosító az általános szerződési feltételektől eltérően megtéríti a Biztosítottat terhelő mulasztási bírságot.
2.4.5. Időbeli hatály
A Biztosító a szerződés megszűnését követő 3 évre külön díj megfizetése ellenében utófedezet nyújt.
2.4.6. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. pontjában felsoroltakon kívül a biztosítás nem
fedezi:
27
- azt a kártérítési igényt, amelyet bármely olyan cég (vállalkozás) vagy szervezet támaszt a Biztosí-
tottal szemben, melynél a Biztosítottnak, ill. a Biztosított bármely alkalmazottjának (beleértve a
vezető beosztású dolgozókat is), valamint azok hozzátartozójának bármilyen mértékű közvetlen
vagy közvetett tulajdoni résesedése, vagy vezető beosztása (pozíciója) van,
- rmiféle kárigényt vagy költséget, amelyet befektetés, tőzsdei vagy más hasonló jellegű tevé-
kenység folytatása következtében támasztanak a biztosítottal szemben,
- az olyan károkat, amelyek pénztárkezelési hiányokból, vagy a biztosított fél személyzete által elkö-
vetett sikkasztásból, vagy a fizetési teljesítések során elkövetett vétségekből adódtak,
- az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak, ill. az el nem végzett vagy részben el nem végzett szol-
gáltatás pótlására fordított költségeket,
- egyéb megállapodás hiányában az alvállalkozók hibáiból származó, illetve az alvállalkozóknak fel-
róható okból keletkezett károkat,
- a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdekeket nem veszélyeztető károkat,
- rmely más könyvvizsgáló és adószakértő vállalkozásnak okozott károkat,
- a felmerült adóhiányt, illetve adójellegű befizetés elmaradását,
- a biztosítottra személyesen kiszabott bírságot és büntetést,
- a közigazgatási jogkörben okozott károkat,
- közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat,
- adószám felfüggesztéséhez vezető szakmai szabályszegéssel vagy adószám felfüggesztésének fi-
gyelmen kívül hagyásával okozott károkat (függetlenül attól, hogy a károsult vagy a károsult ügy-
felének az adószáma került felfüggesztésre).
28
2.5. könyvelői, adótanácsadói, bérszámfejtői és rsadalombiztosítási ügyintézői szakmai felelős-
ségbiztosítás különös feltételei
A jelen különös felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító
biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény
bekövetkezte esetén jelen feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint men-
tesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz
és kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2.5.1. Biztosított
Könyvviteli szolgáltatás esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név szerint
megnevezett
- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, tevékenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tag-
jaként végző természetes személy (egyéni vállalkozó),
- okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkező természetes személy
(egyéni vállalkozó), aki szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában,
- gazdasági társaság, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott
tagja, alkalmazottja okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik
és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartá-
sában.
Adótanácsadói tevékenység esetén jelen lönös feltétel szerint Biztosított lehet a biztosítási szerződésben név
szerint megnevezett
- okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, tevékenységét a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tag-
jaként végző természetes személy (egyéni vállalkozó),
- a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság,
- adószakértői igazolvánnyal, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel rendelkező ter-
mészetes személy (egyéni vállalkozó)
- gazdasági társaság, amelynek a biztosított tevékenységet végző tagja(i), alkalmazottja(i) rendelkezik adó-
szakértői igazolvánnyal, adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítéssel.
Bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői tevékenység esetén jelen különös feltétel szerint Biztosított lehet
a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett
- társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó vagy bérügyintéző / társadalombiztosítási ügyintéző szakké-
pesítéssel rendelkező vagy más azzal egyenértékű, vagy magasabb szintű képesítés alapján bérszámfej-
tési, társadalombiztosítási ügyintézési tevékenység végzésére jogosult természetes személy (egyéni vál-
lalkozó),
- gazdasági társaság, amelynek bérszámfejtési, társadalombiztosítási ügyintézési feladatait ellátó tagja(i),
alkalmazottja(i) megfelel(nek) a biztosított tevékenység ellátásához szükséges, a természetes személyek
vonatkozásában előírt feltételeknek.
2.5.2. biztosítható tevékenységek
könyvviteli szolgáltatás
- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakí-
tásával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a
beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos
feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a
beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését,
a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,
- az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízha-
tóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásá-
nak biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása,
- adó-, adójellegű kötelezettségekkel kapcsolatos bevallások készítése.
adótanácsadói tevékenység
- a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezett-
ségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás,
- a kötelezettségek és jogok érvényesítésében, teljesítésében való közreműködés, az adóhatóság és a bí-
róság előtti képviselet,
29
- az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzése, illetve szakszerű tájékoztatás,
- egy vállalkozás adótervének elkészítése, költségvetési kapcsolatainak optimalizálása,
- a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenőrzése, elemzése, hasznosítása,
- a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezése és szakszerű végzése.
bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői tevékenység
- a munkavállalói munkabérek, egyéb járandóságok és költségtérítések számfejtése, levonások, letiltások
kezelése,
- a munkabérekhez kapcsolódó közteher befizetési kötelezettségek (pl. adó, járulékok, MNYP tag-díj) meg-
állapítása, a jogszabályokban előírt igazolások kiadása, nyilvántartási, bevallási és adat-szolgáltatási kö-
telezettségek teljesítése, valamint
- a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása, azzal kapcsolatos ügyintézés.
2.5.3. biztosítási esemény
A Biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat
olyan károk megtérítése alól, amelyet a Biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében
eljárva, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán, illetve tevékenységének gyakor-
lása során, szakmai hiba, tévedés vagy mulasztás útján okoz, és amelyért a Biztosított kártérítési felelősséggel
tartozik.
2.5.4. a Biztosító szolgáltatása
A biztosító megtéríti a szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.11.6.1. pontja szerinti károkat, költsé-
geket kivéve
- az 1.11.6.1. a) pont szerinti dologi kárt,
- az 1.11.6.1. b) pont szerinti személyi sérüléses kárt,
- a személyi sérüléses kárral összefüggésben felmerülő sérelemdíjat, költségeket, elmaradt vagyoni
előnyt.
A Biztosító az általános szerződési feltételektől eltérően megtéríti a Biztosítottat terhelő mulasztási bírságot.
2.5.5. időbeli hatály
A biztosító a szerződés megszűnését követő 3 évre külön díj megfizetése ellenében utófedezet nyújt.
2.5.6. kizárások, korlátozások
A szakmai felelősségbiztosítás általános feltételeinek 1.13. általános kizárások pontban felsoroltakon kívül
nem fedezi a biztosítás:
- azt a kártérítési igényt, amelyet bármely olyan cég (vállalkozás) vagy szervezet támaszt a Biztosí-
tottal szemben, melynél a Biztosítottnak, ill. a Biztosított bármely alkalmazottjának (beleértve a
vezető beosztású dolgozókat is), valamint azok hozzátartozójának bármilyen mértékű közvetlen
vagy közvetett tulajdoni részesedése, vagy vezető beosztása (pozíciója) van,
- rmiféle kárigényt vagy költséget, amelyet befektetés, tőzsdei vagy más hasonló jellegű tevé-
kenység folytatása következtében támasztanak a Biztosítottal szemben,
- azokat a károkat, amelyek pénztárkezelési hiányokból, vagy a Biztosított fél személyzete által el-
követett sikkasztásból, vagy a fizetési teljesítések során elkövetett vétségekből adódtak,
- az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak, ill. az el nem végzett vagy részben el nem végzett szol-
gáltatás pótlására fordított költségeket,
- egyéb megállapodás hiányában az alvállalkozók hibáiból származó, illetve az alvállalkozóknak fel-
róható okból keletkezett károkat,
- a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdekeket nem veszélyeztető károkat,
- rmely más könyvvizsgáló, könyvelő és adószakértő vállalkozásnak okozott károkat,
- a felmerült adóhiányt, illetve adójellegű befizetés elmaradását,
- a Biztosítottra személyesen kiszabott bírságokat és büntetéseket,
- a közigazgatási jogkörben okozott károkat,
- közvetlenül az állam ellen érvényesíthető vagy más felelősségbiztosítással fedezett károkat,
- adószám felfüggesztéséhez vezető szakmai szabályszegéssel vagy adószám felfüggesztésének fi-
gyelmen kívül hagyásával okozott károkat (függetlenül attól, hogy a károsult vagy a károsult ügy-
felének az adószáma került felfüggesztésre).
30
III. záradékok és függelékek
1. számú függelék
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okirato-
kat, dokumentumokat kérheti be:
K&H szakmai fel
elősség biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyom-
tatvány
a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről
a Károsult részletes igénybejelentése
a Biztosított felelősségének, biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár mértékének megálla-
pítására vonatkozó hatósági határozatok, okiratok, dokumentumok társasági szerződés, szabályza-
tok, munkaköri leírás, belső szabályzatok
cégbírósági vagy cégjegyzéki bejegyzés igazolása
a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diagnó-
zis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi
bizonyítvány
káresettel összefüggő jegyzőkönyvek
személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló
járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló irat, orvos szakértői vélemények, orvosi leletek
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló eredeti számla, polgári illetve
büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló eredeti számla
polgári és büntetőjogi védelemmel, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költ-
ségeket igazoló eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés
káreseményt megelőző üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást
a bekövetkezett vagyoni trány, pénzügyi veszteség rtékét – a költségeket is beleértve igazoló
okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat
amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban
rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az
eljárás anyagának részét képező iratok
alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerződés)
tevékenységhez kapcsolódó hatósági engedélyek
károsodott vagyontárgyak számlái
károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája
jövedelemigazolás
táppénz igazolás
rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás
árvaellátás igazolása
szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
munkaköri leírás
tulajdoni lap
halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
születési-, házassági anyakönyvi kivonat
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is
benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizo-
nyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com