K&H szakmai felelősségbiztosítás
érvényes 2017. 05. 12-től
Tartalom
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató ..............................................................................3
K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei ...................................................................6
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei ......................................................6
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő ......................................................................................................6
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte ....................................................................................................6
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya ....................................................................7
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ..........................8
1.5. a biztosítási szerződés módosítása ...............................................................................................8
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei .............................................................................8
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai ...............................................................................................9
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás ............................................................. 10
1.9. biztosítási esemény ..................................................................................................................... 10
1.10. önrészesedés .............................................................................................................................. 10
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei .................................................................................. 11
1.12. mentesülés .................................................................................................................................. 13
1.13. általános kizárások ...................................................................................................................... 14
1.14. egyéb rendelkezések .................................................................................................................. 15
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ............................................................... 15
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés .............................................................................................. 18
II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ........................................................................ 19
2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei .............................. 19
2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ............................................................. 20
2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös
feltételei ....................................................................................................................................... 23
III. záradékok és függelékek ............................................................................................................ 27
1. számú függelék ................................................................................................................................. 27
3
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H
szakmai felelősségbiztosítást, amely a Biztosí-
tott által szakmai tevékenysége során okozott
károk bekövetkeztekor nyújt segítséget.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult
meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa
egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC
csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársa-
ság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fa-
sor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési
cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (06
1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által
támogatott, s az ország egész területén mű-
ködő biztosításközvetítői hálózat segítségével a
K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata sze-
mélyes. Önnek elég biztosítási igényével felke-
resni a közelében működő K&H Biztosító bizto-
sításközvetítőit. Honlapunkon (kh.hu) lehetősé-
gében áll a székhelyéhez, telephelyéhez legkö-
zelebb található biztosításközvetítő kikeresése
is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi
LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről
és az 2013. évi V. törvény a Polgári Törvény-
könyvről (továbbiakban Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a bizto-
sítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről,
az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövede-
lemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a tár-
sasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a
biztosítási szerződésre.
mire nem terjed ki a K&H szakmai felelős-
ségbiztosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H szak-
mai felelősségbiztosítás szerződési feltét-
eleit, amely részletesen felsorolja azokat az
eseményeket (kizárásokat és korlátozáso-
kat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a
károkra, amelyeket a Biztosított maga szen-
ved el, továbbá azokra, amelyeket a Biztosí-
tott közeli hozzátartozójának, valamint alkal-
mazottjának, megbízottjának, képviselőjé-
nek, vagy a szervezet tulajdonosainak oko-
zott.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem
terjed ki többek között
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
alapján térülő károkra,
- az elmaradt vagyoni előnyre, kivéve ter-
mészetes személy károsult esetén a
munkaviszonyából eredő jövedelem ki-
esést, illetve baleseti járadékot vagy tar-
tást pótló járadékot,
- a jogszabályban meghatározott felelős-
ségnél szigorúbb helytállási kötelezett-
ségre,
- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés alapján a Biztosító koc-
kázatviselése legkorábban a biztosítási ajánlat
aláírását követő nap 0 órájakor kezdődhet meg.
Ettől eltérő időpontban a felek megállapodhat-
nak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H szakmai felelősségbiztosítási szerződés
határozatlan és határozott időtartamra is meg-
köthető.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a bizto-
sítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló min-
den évben a kockázatviselés kezdete hónapjá-
nak első napja. A határozott tartamú szerződés
első és utolsó napját a szerződés tartalmazza.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel
(bankkártyával), csoportos beszedési megbí-
zással, banki átutalással, vagy készpénz átuta-
lási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész
évre), féléves vagy negyedéves. A díjfizetés
módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási
szerződés évfordulójakor, a következő biztosí-
tási időszaktól kezdődően módosítható. Az
E-20600-02
4
ajánlat aláírásával a felek az első díj tekinteté-
ben a díjesedékességi értesítőben foglalt díj-
esedékességi határidőig halasztásban állapod-
nak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerző-
dés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmú-
lással, közös megegyezéssel, határozott idő le-
jártával, díjnemfizetés miatt, vagy érvfordulóra
történő felmondással. Határozatlan időtartamú
szerződés a biztosítási időszak végére bármi-
kor felmondható, de a felmondásnak legalább
30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell ér-
keznie a Biztosítóhoz.
Határozott időtartamú szerződés esetén a felek
a tartam lejárta előtt a szerződést nem mond-
hatják fel.
milyen adatok megváltozását kell bejelen-
teni?
A Biztosított a szerződés szempontjából min-
den lényeges körülményt köteles írásban kö-
zölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb
8 napon belül. Ez vonatkozik a változásjelen-
tésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés
bármely adatában (amely adatokat a szerző-
déskötés során közölt) változás történik, érte-
sítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a
szükséges módosítások elvégzését.
milyen védelemben részesülnek rendelke-
zésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt
adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azo-
kat csak akkor lehet kiadni harmadik személy-
nek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője
írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll
fenn – egyes esetekben meghatározott feltéte-
lek teljesülése esetén – az alábbi szervezetek,
személyek vonatkozásában: a feladatkörében
eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljá-
rás keretében eljáró nyomozó hatóság és
ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szak-
értő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügy-
ben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámo-
lási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság ál-
tal kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben el-
járó önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügy-
ben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt
szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egész-
ségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, vi-
szontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok
biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információ-
szabadság Hatóság, kárrendezési megbízott,
kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűn-
üldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és
külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg, valamint a jogalkotás megala-
pozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljá-
ból a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot
biztosításközvetítőjével. A bekövetkezett kárt
bejelentheti online kárbejelentési felületünkön
is. a https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ cí-
men, ahol biztosítási kötvényszámának meg-
adásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
A káreseményt bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest
1851 postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi te-
lefonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt a bekövetkezéstől, il-
letve a tudomására jutástól számított legkésőbb
30 napon belül be kell jelentenie a Biztosító felé.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított
káresemény történt. A tételes kizárásokat a
biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák.
Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a Biztosí-
tott vagy a vele közös háztartásban élő hoz-
zátartozó, vagy a Biztosított – vezető mun-
kakört vagy a biztosított vagyontárgyak ke-
zelésével együtt járó munkakört betöltő – al-
kalmazottja, megbízottja, tisztségviselője,
tagja vagy szerve szándékosan okozta, il-
letve a súlyos gondatlanság egyes, a szer-
ződési feltételekben felsorolt eseteiben.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosí-
tottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez
szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15
napon belül fizeti ki.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban
bekövetkezett kár miatt vele szemben támasz-
5
tott kártérítési igényt valamely későbbi időszak-
ban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be,
a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár be-
következésének időpontjában fennálló kárese-
ményenkénti, de maximum a még ki nem merí-
tett biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási
összegig áll fenn.
Az elévülési idő a kár bekövetkezésének idő-
pontjában kezdődik.
Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben
az elévülésre vonatkozó részeket különös figye-
lemmel olvassa el!
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításá-
nak alapjául közölt adat (pl.: választott biztosí-
tási összeg) értéke eltér a tényleges értéktől, a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg,
ahogy a biztosítási díj számításának alapjául
közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
A Biztosított a kártérítési összegből önrészese-
dés címén a szerződésben meghatározott
nagyságú részért maga köteles helytállni.
Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a ke-
resetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg
a jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíjat
téríti meg. A Biztosító megtéríti továbbá:
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi ká-
rát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért
vagyoni hátrány vagy a sérelemdíj mértéké-
nek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez
szükséges,
- kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,
- a szerződési feltételekben meghatározott bí-
rósági vagy peren kívüli eljárási költségeket.
Vagyoni kár esetén a kártérítés során levo-
násra kerül a maradványérték
- tisztán pénzügyi veszteséget.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült pana-
szát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1)
328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest
1851 postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat
ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Bu-
dapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése
esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági te-
vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina
krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP
Pf. 777, telefon: (+36 80) 203 776, e-mail:
ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi el-
járást kezdeményezhet. A biztosítási jogviszony
létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénz-
ügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó ál-
láspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénz-
ügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisz-
tina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest
BKKP Pf. 172, telefon: (+36 80) 203 776, e-
mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezde-
ményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az
egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társa-
ság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli
szervezetek, társasházak stb. igényüket bíró-
sági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisz-
tina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, Pf.
777, telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489
9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Bizto-
sító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz
vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza-
badság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi
Erzsébet fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391 1400,
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás
szerződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt
gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén
a szerződési feltételekben foglaltak az irány-
adók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon to-
vábbi hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, foga-
lom meghatározásokat olvashat.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
fax: (+36 1) 328 9000
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
6
a K&H Biztosító Zrt.
K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei
Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Bizto-
sító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) szakmai felelősségbiztosítás feltételei alapján létrejött szerződésre.
A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéhez a szerződő által választott és a biztosítási szerző-
désben, illetve az annak részét képező biztosítási ajánlatban megjelölt egyes különös feltételek kapcsolódnak,
amelyek együttesen alkotják a szakmai felelősségbiztosítási feltételeket.
A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben jelen általános szerződési feltételek irányadók. A különös
feltételek jelen általános szerződési feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek irányadók. A felek
az általános és különös szerződési feltételektől írásban eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek írás-
beli megállapodása (fedezetet igazoló dokumentum) az irányadó.
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj
ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy az általános és különös feltételekben és a szerződésben
meghatározott mértékben és feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyeket a tevé-
kenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okozott, és amelyekért a Biztosított a magyar jog
szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő
1.1.1. A Biztosító a K&H Biztosító Zrt.
1.1.2. A Biztosított a szerződési ajánlatban és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
feltüntetett fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amelynek a szerződésben meghatározott, jogsze-
rűen végzett tevékenységének folytatása során jelen feltételek és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségét
a Biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.
1.1.3. A jelen feltételek szerint Szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett
személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében
érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési köte-
lezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.
1.1.4. A Szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szak-
mája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.1.5. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belé-
péséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat
köteles tájékoztatni. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko-
zattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt
megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.
1.1.6. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a
Szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre for-
dított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.1.7. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a jognyi-
latkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fe-
dezetet igazoló dokumentumot állít ki.
7
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül
nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendsze-
resített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat
szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a
kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A kockázatelbírálási idő az ajánlat Biztosítóhoz történő beér-
kezésétől számított 15 napon belüli időszak.
1.2.3. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amely napon a Biztosító képviselője az ajánlatot átve-
szi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az írásban beérkezik.
1.2.4. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló
dokumentumot kiállítani.
1.2.5. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon
belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren-
delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga-
zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadását követően számított 15 napon
belül visszautasítja.
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott idő-
pontban kezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá-
tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos
kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be, amennyiben a Biztosító ennek lehetőségére az
ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés kö-
rülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat alá-
írását követő nap 0 órája.
1.3.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a
szerződés megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra nyújt fedezetet.
1.3.3. Károkozás napja: az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás ese-
tén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.
1.3.4. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés valamely írásos dokumentumon alapul, a kár oko-
zásának napja az a nap, amikor ezen írásos dokumentumot a Biztosított a megrendelőnek átadja, vagy a hatóság-
nak benyújtja. Amennyiben a károkozás nyilatkozattal, vagy szóbeli kijelentéssel valósul meg a károkozás napja a
nyilatkozattétel napja.
1.3.5. A kár bekövetkezésének időpontja: az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé
válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás
esetén a sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egész-
ségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első
káreseményének időpontja.
1.3.6. A kár bejelentésének napja: az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban
bejelentette.
1.3.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerződő több egymást követő
időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést a K&H Biztosítónál, hogy a későbbi szerződés a korábbi meg-
szűnését követő napon lép hatályba, a Biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések
bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a Biztosítónak a biztosítás időbeli hatálya alatt bejelentett
biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése különböző szerződések idő-
szakára esik a kárt a Biztosító a kár okozás napján érvényes szerződési feltétel és biztosítási összeg alapján téríti
meg.
1.3.8. A felek egyedileg megállapodást köthetnek retroaktív fedezetre, utófedezetre és kiterjesztett bejelentési
időszakra vonatkozóan. Az erre vonatkozó megállapodás tényét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tar-
talmazza.
8
A retroaktív fedezetre vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti a szerződésben rögzített kockázatvi-
selési kezdetet megelőző dátumot (retroaktív dátum) követően okozott károkat, amennyiben a kár a szerződés
hatálya alatt következik be.
A kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti azokat a szerződés ha-
tálya alatt okozott és bekövetkezett károkat, amelyeket a szerződésben rögzített kiterjesztett bejelentési időszak
alatt jelentenek be a Biztosítóhoz. A kiterjesztett bejelentési időszak nem mentesíti a Biztosítottat a kárbejelentési
kötelezettsége alól.
Az utófedezet alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított a szerződés hatálya alatt oko-
zott és a biztosítási szerződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltünte-
tett) utófedezeti időszak alatt következik be illetve a Biztosított ezen időszak alatt jelenti be a Biztosítónak.
1.3.9. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra
nyújt fedezetet, kivéve, ha a vonatkozó különös feltétel, vagy a felek egyedi megállapodása másképp rendelkezik.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
A szerződés – a felek megállapodása szerint – határozott vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szer-
ződéseknél a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor a
kockázatviselés kezdődik. Határozott tartamú szerződés kezdő és lejárati időpontját a szerződés (fedezetet igazoló
dokumentum) tartalmazza.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A Biztosító jogosult a biztosítási díjnak, valamint a feltételeknek a biztosítási évfordulót követő újabb biztosítási
időszak első napjától történő módosítására. Ilyen esetben a biztosítási díj, valamint a feltételek változásáról a Biz-
tosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt.
Szerződő az évfordulós szerződésmódosítást a teljes szerződés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben
a Szerződő a módosításra vonatkozó szerződésmódosítást írásbeli felmondással nem utasítja vissza, úgy azt a
Biztosító elfogadottnak tekinti.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a
díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a Biz-
tosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti be-
kezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés
napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító
a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé
vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az ese-
dékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerző-
dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével
a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.2. Felmondás
Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell
érkeznie.
1.6.3. Érdekmúlás, lehetetlenné válás
A biztosítási érdek megszűnése vagy a biztosítási esemény lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak
megfelelő része az érdekmúlás napjával megszűnik. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmé-
nyek nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának követ-
kezménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben
a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási
díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fenn-
áll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.
9
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30
napos határidővel felmondhatja.
A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig – határozott tartam esetén a lejáratig – járó díj illeti meg.
1.6.4. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biz-
tosító a hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést
a tartam lejárta előtt felbontja, akkor a Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos visszafizeté-
sét.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a Szerződőt terheli.
1.7.2. A biztosítási díjat a Biztosító a rendelkezésre álló kockázati információk, választott biztosítási összegek
és a Szerződő által közölt díjszámítás alapjául szolgáló adatok alapján egyedileg határozza meg; határozatlan
tartamú szerződés esetén egy biztosítási időszakra, határozott tartamú szerződés esetén a biztosítás tartamára
vonatkozóan.
1.7.3. A biztosítási díj számításához a Szerződő (Biztosított) köteles közölni az adatokat. A díjszámítás alapja
az ajánlaton kerül feltüntetésre.
1.7.4. A Szerződő, Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a bizto-
sítási évfordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, amely alapján a Biztosító
a biztosítási díjat aktualizálja.
1.7.5. A Szerződő, Biztosított köteles bejelenteni, ha – a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező –
adatokban történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.
1.7.6. Amennyiben a Szerződő a 1.7.4 illetve az 1.7.5. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget a
Biztosító a kárnak csak akkora részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg
és a tényleges összeg áll egymással. A Biztosító a kár bekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási
alapját képező összeget vizsgálja.
1.7.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj meg-
fizetése tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a
Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.8. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig,
minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.9. A Szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves
vagy féléves.
1.7.10. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet iga-
zoló dokumentum) illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.11. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj
megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási meg-
bízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő két-
séget kizáróan igazolja.
1.7.12. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fede-
zetet igazoló dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.
1.7.13. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes kamat felszámítására jogosult.
1.7.14. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése
lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik. A
Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződésre számított díj nem illeti meg.
1.7.15. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné
vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszű-
nésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási
szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
10
1.7.16. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási idő-
szakra járó teljes díj megfizetését követelheti.
1.7.17. A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését köve-
telheti, amikor a kockázatviselés véget ért.
1.7.18. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szer-
ződésben kikötött jogosultságát elveszíti és az egész biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik,
a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.19. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól
(az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármi-
kor van lehetőség.
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás
1.8.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
káreseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeghatárokig (kártérítési limit) terjed, amely
magában foglalja az eljárási költségeket is.
1.8.2. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes
jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket megelőlegezheti. A Biztosító a
károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
1.8.3. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a
káreseményenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a
károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.
1.8.4. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt
igénybe veszi, a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn,
fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
1.8.5. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kár-
térítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési
kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem
merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.
1.9. biztosítási esemény
1.9.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog
szerint jelen szerződés Biztosítottjának teljesítenie kell, és amelynek teljesítése alól a Biztosítottat a Biztosító jelen
általános és a különös feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.
1.9.2. Biztosítási esemény lehet továbbá a más személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a Biz-
tosított sérelemdíj megfizetésére köteles, amennyiben a vonatkozó különös feltételek szerint ennek teljesítése alól
a Biztosítottat a Biztosító mentesíti.
1.9.3. A szakmai felelősségbiztosítás az egyes különös feltételek közül azokra terjed ki, amelyekre a Szerződő
ajánlatát a Biztosító elfogadta, valamint nem minősül biztosítással nem fedezett eseménynek vagy kizárt kockázat-
nak.
1.9.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül az ugyanazon okból
bekövetkezett, ugyanazon károkozói magatartásból eredő azonos vagy különböző időpontokban bekövetkező ká-
rok, függetlenül attól, hogy egy vagy több károsult van.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A Biztosított a kárösszegből önrészesedés címén a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)
meghatározott nagyságú részt maga visel. Az önrészesedést abszolút összegben, a károk százalékában, illetve
együttesen is meg lehet határozni. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték
kerül levonásra.