K&H Biztosító casco biztosítás szerződési feltételek és ügyféltájékoztató – 2018.02.23.

Home
/
Jármű
/
K&H Biztosító casco biztosítás szerződési feltételek és ügyféltájékoztató – 2018.02.23.

K&H casco biztosítás

érvényes: 2018. február 23-tól

készült a MABISZ Standard

Termékvázlat ﬁgyelembevételével

1-10917-01

tartalom

ügyfél-tájékoztató ...................................................................................................................................................................... 4

szerződési feltételek ...................................................................................................................................................................... 7

I. általános feltételek .................................................................................................................................................................. 7

1.1. biztosító, szerződő, biztosított ...................................................................................................................................... 7

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte .................................................................................................................................. 7

1.3. a kockázatviselés kezdete ........................................................................................................................................... 7

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ............................................................. 8

1.5. a biztosítási szerződés módosítása ............................................................................................................................... 8

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ............................................................................................................. 8

1.7. a biztosítási díj, díjﬁzetés szabályai .............................................................................................................................. 8

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ............................................................... 9

1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai ..................................................................................................................... 9

1.10. önrészesedés ................................................................................................................................................................ 9

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei .................................................................................................................... 9

1.12. a Biztosító mentesülés ................................................................................................................................................. 11

1.13. általános kizárások ...................................................................................................................................................... 12

1.14. elévülés ....................................................................................................................................................................... 12

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség .................................................................................................. 12

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés ................................................................................................................................ 15

II. K&H casco biztosítás különös feltételek ............................................................................................................................... 15

2.1. biztosított ..................................................................................................................................................................... 15

2.2. területi hatály ............................................................................................................................................................... 15

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre ................................................................................................................................... 15

2.4. biztosítási összeg meghatározása ................................................................................................................................. 15

2.5. biztosítási események .................................................................................................................................................. 15

2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei ........................................................................................................... 16

2.7. a Biztosító szolgáltatása ............................................................................................................................................... 16

2.8. önrészesedés ............................................................................................................................................................... 18

2.9. kárelőzményi rendszer ................................................................................................................................................. 18

2.10. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek ................................................................................................. 19

2.11. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai ................................................................................................. 19

2.12. kizárások ...................................................................................................................................................................... 19

2.13. a Biztosító mentesülése ............................................................................................................................................... 20

2.14. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott követelmények ......................................................................... 20

2.15. a gépjármű kockázatfelmérése (továbbiakban szemle) ................................................................................................. 20

III. kiegészítő biztosítások .......................................................................................................................................................... 21

3.1. K&H cascoszerviz 24 biztosítás kiegészítő feltételei ...................................................................................................... 21

3.2. K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei ................................................................................................................ 22

3.3. K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosításának kiegészítő feltételei ................................. 22

3.4. K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei ................................................................................................. 23

3.5. K&H balesetbiztosítás kiegészítő feltételei .................................................................................................................... 24

K&H casco biztosítás ügyfél-tájékoztató

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy ﬁgyelmébe ajánljuk a K&H casco biz-

tosítást, amely (gép)járművére nyújt kártérítési fedezetet

törés és elemi károk, illetve lopáskárok esetén.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító) 1992. február

19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa

egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak

a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési címe: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Bu-

dapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest,

BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489

9102).

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a

biztosítási tevékenységről (a továbbiakban Bit.) és a 2013.

évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban

Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szer-

ződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi

CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi

LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatko-

zik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése

folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közremű-

ködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás

ﬁzetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásá-

nak részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” elnevezésű

dokumentum tartalmazza.

mire terjed ki a K&H casco biztosítás?

A biztosított jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa,

s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai

(ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a

kötelezően előírt gyermekülés).

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek ere-

deti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő

tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti érté-

kének 10%-ig, külön díj megﬁzetése nélkül megtéríti.

A K&H casco biztosítás fedezetet nyújt a biztosított (gép)jár-

művek esetében az alapfedezetben lévő törés és elemi kár

biztosítási eseményeire.

Törésnek minősül minden olyan kár, amelyet baleseti ere-

detű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve

az idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a

biztostott vagyontárgyban.

Az elemi kár kockázat a tűz, a robbanás és a természeti

eredetű károsító hatásokat jelenti.

Az előző két alapfedezeten kívül választható fedezet a lo-

páskár, amelynek minősül minden olyan kár, amely úgy kö-

vetkezett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép)

járművet ellopta, továbbá lopásnak minősül a (gép)jármű

alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatban ke-

letkezett károsodás, ide értve a kísérlet eredményeként be-

következő rongálási károkat is.

mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?

Kérjük, hogy olvassa el ﬁgyelmesen a K&H casco bizto-

sítás szerződési feltételeit, amelyek részletesen felso-

rolják azokat az eseményeket (kizárásokat és korláto-

zásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra

kerül, például:

• (gép)járműverseny során bekövetkezett kár, nem

baleseti eredetű károsodás, javítás során keletke-

zett töréskár;

• kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő alkatrészek

lopáskára, tűz - és robbanáskára;

• hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüg-

gő tűz- és robbanáskárok.

milyen kiegészítő biztosítások választhatók hozzá?

K&H cascoszervíz 24 biztosítás

A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerződésében

meghatározott biztosítási eseményből (törés, elemi kár, il-

letve lopás) eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége

esetén, vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco bizto-

sítási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén a

Biztosító segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt és átvállalja

a szolgáltatások felmerült költségeit.

K&H poggyászbiztosítás

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező

gépjárművel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyon-

tárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól.

K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, ki-

egészítők biztosítása

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező

gépjárművön szállított, a KRESZ előírásainak megfelelően

a gépjárműre szerelt szabadidős, hagyományos és extrém

sportok tárgyai, a rakodótér megnövelésére szolgáló eszköz

(tetőbox) valamint a tetőcsomagtartó és annak alkatrészei.

K&H gyermekfelszerelés biztosítás

Biztosított minden, a gépjárműben szállított gyermek felsze-

relési vagyontárgy (pl. babakocsi, biztonsági gyermekülés,

ágy, járóka). A fedezet kiterjed e tárgyakban keletkezett

károkra abban az esetben is, ha azok nem a gépjárműben,

hanem azon kívül, a KRESZ előírásainak megfelelően a gép-

járműre szerelt állapotban károsodtak.

K&H balesetbiztosítás

Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedeze-

tet, múlékony sérülés, maradandó rokkantság és elhalálozás

esetén.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott idő-

pontban megkezdődik.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási

időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a biztosí-

tási időszak utolsó napja. Ettől eltérő megállapodás esetében a

biztosítási évforduló lehet a fentiektől eltérő időpont.

milyen lehetőségek vannak a díjﬁzetésre?

A biztosítás díja ﬁzethető online díjﬁzetéssel (bankkártyával),

csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy

készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).

A díjﬁzetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész

évre), féléves, negyedéves vagy havi.

A díjﬁzetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szer-

ződés évfordulójakor módosítható.

A határozatlan időtartamra megkötött szerződések esetében

a biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének

napján esedékes.

Amennyiben a díjrészletet az esedékességkor nem

kerül megﬁzetésre, úgy a díjﬁzetés gyakorisága és a

módja szerint a szerződésre alkalmazott kedvezmény

megszűnik és a teljes biztosítási évre járó díj egyösz-

szegben esedékessé válik a meg nem ﬁzetett díjrészlet

esedékességének napján.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal

(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése)

érkezett díjat tekinti beﬁzetettnek.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös

megegyezéssel, a biztosítási díj meg nem ﬁzetése miatt

vagy felmondással.

A szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmond-

ható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább harminc nappal

a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosítóhoz.

mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?

A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb harminc nappal a

Biztosító jogosult a szerződési feltételekben foglaltak szerint

a szerződés díját módosítani, ha erről a Szerződőt az évfor-

duló előtt legkésőbb a negyvenötödik napon értesíti.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából

minden lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biz-

tosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül.

Ez vonatkozik a változásbejelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely ada-

tában (amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés során

közölt) változás történik, értesítse írásban biztosításközvetí-

tőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzé-

sét. A változásról írásban közvetlenül a központi irodánkat

is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsá-

tott adatai?

Felhívjuk szíves ﬁgyelmét arra, hogy közölt adatai a biz-

tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet

kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes

képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes

esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szer-

vezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró

Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró

nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt

szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, vala-

mint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el-

járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási

ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben

eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adó-

hatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-

tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,

viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző,

magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és

külföldi Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített

adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye

vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás

megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a

miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok

átadása.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati

tudnivalókat a szerződési feltételek, valamint az adatkezelé-

si tájékoztató elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a

biztosítási szerződés részét képezi.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek

telefonszáma a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló

dokumentumon) található. A bekövetkezett kárt bejelentheti

online kárbejelentési felületünkön is a https://ugyfelportal.

kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biztosítási kötvényszá-

mának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

Kárseseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,

- a gepjarmukar@kh.hu email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon,

valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tu-

domásra jutástól számított két munkanapon belül be kell

jelentenie a Biztosító felé.

speciális teendők adott káresemények bekövetkezése-

kor

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak

is.

Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

A baleseti károk elbírálásához orvosi igazolásra van szük-

ség.

mikor nem tudunk kárt ﬁzetni?

A Biztosító kárkiﬁzetési kötelezettsége nem áll fenn ab-

ban az esetben, ha nem biztosított káresemény történt.

A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei

tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biz-

tosított, illetve Szerződő vagy a vele közös háztartásban

élő hozzátartozó, vagy a Biztosított, illetve Szerződő -

vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak ke-

zelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja,

megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szán-

dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül

továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a

Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és

kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkiﬁzetés?

A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárrendezéshez

szükséges utolsó okirat beérkezését követő tizenöt napon

belül ﬁzeti ki.

A Biztosított a bekövetkezett kár mértékéből káresemé-

nyenként, a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló do-

kumentumban) meghatározott önrészesedést maga viseli.

hová forduljon esetleges panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355,

vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,

- a biztosito@kh.hu e-mail címen,

- a (+36 1) 461 5254 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 posta-

címre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél

vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön

fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az

önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső

célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó)

a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina

krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777,

telefon: +36 80 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu),

fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kap-

csolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó

álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békél-

tető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési

cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172, telefon: +36 80 203 776,

e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdeményezhe-

ti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi

személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társashá-

zak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv:

Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,

levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777, tele-

fon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső

adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adat-

védelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Bu-

dapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., telefon: (+36 1) 391

1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.

ﬁgyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési fel-

tételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza

át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben foglaltak az

irányadók.

Felhívjuk ﬁgyelmét, hogy a kh.hu oldalon további hasznos

tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meghatározásokat ol-

vashat.

központi iroda:

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

tel: (+36 1) 328 9000

fax: (+36 1) 461 5276

látogassa meg honlapunkat: kh.hu

a K&H Biztosító Zrt.

K&H casco biztosításának általános szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget

vállal arra, hogy díjﬁzetés ellenében a kockázatviselés kezdetét

követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén

a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a

Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedeze-

tet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján

kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi az ajánlat, vagy annak részét

képező dokumentumok és a jelen szerződési feltételek, továbbá a

felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozata.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegé-

szítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a

nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelke-

zései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell

alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgál-

tatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a

záradékok tartalmazzák.

I. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,

amelyek a K&H casco biztosítási szerződés egészére alkalmazan-

dók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek

ettől eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározot-

tak az érvényesek.

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított

1.1.1. Biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)

1.1.2. Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a biztosí-

tási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint

megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi

személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a va-

gyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosí-

tott).

1.1.3. Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a biztosítási

szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett

személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony

alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a

szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:

Szerződő). A díjﬁzetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Bizto-

sító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.

1.1.4. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a biztosítási

esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerző-

dő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke-

zett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.1.5. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az

ő javára harmadik személy kötötte, a biztosítási esemény bekövet-

kezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjﬁzetési kötelezett-

ség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni

és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.1.6. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított

a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő

fél helyébe léphet; a belépéshez a szerződő felet megillető jogok

és az őt terhelő kötelezettségek összesége a Biztosítottra száll át.

Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért

a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő

Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költ-

ségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő

biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló do-

kumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra

annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatko-

zik, feltéve, hogy az ajánlatot, a jogviszony tartalmára vonatkozó,

a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által

rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette

a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti

tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása

időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő el-

teltét követő napon jön létre.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövet-

kezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja

vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a ﬁgyelmet kife-

jezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a

kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat

elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a

Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot ki-

állítani.

1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánla-

tától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet igazoló doku-

mentum kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem

kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum

szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltéré-

sekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő

ﬁgyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a fel-

hívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön

létre.

1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki

az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig kötve

van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott idő-

pontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak

átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott tizenöt

napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezde-

teként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az

ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája, kizárólag abban

az esetben, ha a biztosítandó jármű új járműnek* minősül. Új jár-

*Új jármű: amennyiben a gépjármű kilométer számlálója 100 km-nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco biztosítás megkötésére

mű esetén a kockázatviselés kezdetének napja megegyezhet az

ajánlat aláírásának napjával, azzal a feltétellel, hogy ilyen estben

az ajánlaton a kockázatviselés kezdeténél az óra, perc időpont is

feltüntetésre kerül.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási év-

forduló és a biztosítási időszak

1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a

biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben

a biztosítási időszak utolsó napja, amelyet a biztosítási szerződés

(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. Ettől eltérő megálla-

podás esetében a biztosítási évforduló lehet a fentiektől eltérő

időpont, amely megállapodás eredményét a biztosítási ajánlatnak

tartalmaznia kell.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel

bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett

része változatlanul marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatvi-

selésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, be-

következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt,

a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak

a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény be-

következése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett

része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási

esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen eset-

ben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti

meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biz-

tosító részére be kell mutatni.

1.6.2. Felmondás: a felek a szerződést a biztosítási időszak

végére írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.

Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz leg-

alább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.6.3. Díjﬁzetési kötelezettség elmulasztása, részleges díj-

ﬁzetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megﬁzetésre,

a Biztosító díjﬁzetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj

megﬁzetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított

legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő

eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatár-

idő napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését

késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben,

ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem ﬁzetése következté-

ben szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított

százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatvi-

selés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg-

szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a

korábban esedékessé vált biztosítási díjat megﬁzetik. A biztosítási

szerződés díjnemﬁzetés miatt legkésőbb az adott biztosítási idő-

szak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét

ﬁzették meg, a szerződés a kiﬁzetett díjjal arányos időtartamra

marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése

megszűnik.

1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös meg-

egyezéssel bármikor megszüntethetik.

1.7. a biztosítási díj, díjﬁzetés szabályai

1.7.1. A megkötött szerződések esetében a biztosítás első

díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján esedékes.

1.7.2. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak

az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjﬁzetési

gyakoriság - a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló doku-

mentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves, negyedéves vagy

havi lehet. Ha az ajánlat a díjﬁzetési gyakoriságról nem tartalmaz

rendelkezést, akkor a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló

dokumentum) éves díjﬁzetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.

A szerződés díja ﬁzethető online díjﬁzetéssel (bankkártyával),

csoportos beszedési megbízással, banki utalással vagy készpénz-

átutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási szerződés

díjﬁzetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót

követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjﬁzetés

módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor

van lehetőség.

Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem ﬁzeti

meg, úgy a díjﬁzetés gyakorisága és a módja szerint a szer-

ződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biz-

tosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg

nem ﬁzetett díjrészlet esedékességének napján.

1.7.3. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megﬁzetésének

esedékességét, módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés

(fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő

tartalmazza.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerző-

désszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat

tekinti beﬁzetettnek.

Az esedékes díj megﬁzetése akkor teljesül, amikor annak összegét

a Biztosító ﬁzetési számláján jóváírják.

Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megﬁzetését

a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő

kétséget kizáróan igazolja.

1.7.4. Késedelmes díjﬁzetés esetén a Biztosító késedelmi ka-

mat felszámítására jogosult.

1.7.5. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megﬁzetésre,

akkor a szerződésre az általános szerződési feltétel 1.6.3. pontja

az irányadó.

1.7.6. Érdekmúlás és lehetetlenülés estén az általános szer-

ződési feltétel 1.6.1. pontja az irányadó.

1.7.7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a

szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási idő-

szakra járó teljes díj megﬁzetését követelheti.

A szerződés megszünésének egyéb esetében a Biztosító

addig a napig járó díjak megﬁzetését követelheti, amikor a

kockázatviselés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiz-

tosítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke

határozza meg.

1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a

biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosí-

tási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megadott

biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a gép-

jármű értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan

arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a gép-

jármű értékéhez aránylik. Az eltérő megállapodásokat a különös

feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási

összeg nem haladhatja meg a biztosított gépjármű Autovista adat-

bázis alapján számított valóságos értékét, amennyiben az Autovis-

ta adatbázisból nem határozható meg a valóságos érték, akkor a

gépjármű piaci értékét. A biztosítási összegnek a gépjármű Auto-

vista adatbázis szerinti értékét, annak hiányában a gépjármű piaci

értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a

díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási

szerződést kötni a gépjármű várható értékére, továbbá helyreállí-

tásának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a külö-

nös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosító-

nál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockáza-

tokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a

biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Bizto-

sítóval.

1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai

1.9.1. A biztosítás megújítása minden évben a biztosítási idő-

szak végét megelőzően történik. A biztosítási időszak vége előtt

legkésőbb harminc nappal a Biztosító jogosult a szerződési fel-

tételekben foglaltak szerint a szerződés díját módosítani, ha erről

a Szerződőt az évforduló előtt legkésőbb negyvenötödik napon

írásban értesíti. Az új biztosítási díj az új biztosítási időszak első

napjával lesz érvényes.

1.9.2. Az 1.9.1. pontban leírtak elmaradása esetén a Biztosító

a szerződést változatlan adattartalomal tartja hatályban a követ-

kező biztosítási időszakra.

1.9.3. A szerződés fennállása alatt a Biztosító a kárrendezési

szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő

biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kárgyakoriság-

tól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásá-

hoz igazíthatja.

1.9.4. A Biztosító a módosítás mértékét az adott biztosítási

időszakra vonatkozó tarifája alapján határozza meg.

1.9.5. Ha a Szerződő a módosítást nem fogadja el, a mó-

dosítársól szóló értesítést követően – a biztosítási időszak

végére, azt legalább harminc nappal megelőzően – írásban

felmondhatja a szerződést. Felmondás hiányában a szerző-

dés a módosítás szerint marad hatályban.

1.9.6. A Biztosító az alábbi indokok alapján jogosult a je-

len szerződést egyoldalúan módosítani:

- az irányadó jogszabályi környezet változása, ideértve a

jogszabályváltozást, az MNB által kiadott szabályozó

normák, felügyeleti határozat szerinti kötelezést, továb-

bá a Biztosítóra kötelező bírósági, más hatósági döntés

alapján a szerződési feltétel bármely részét;

- a szolgáltatásnyújtást meghatározó jogszabályi kör-

nyezeten kívüli feltételek, így különösen a szolgáltatás-

nyújtásban közreműködő, a szolgáltatásnyújtás során

a Biztosítóval kapcsolatot létesítő harmadik felek által

alkalmazott vonatkozó szerződési feltételeinek, díjtétele-

inek változása esetén a nyújtott asszisztenciával kapcso-

latos rendelkezéseket;

- a Biztosító nyilvántartási rendszerének módosítása ese-

tén;

- új díjﬁzetési lehetőségek, módok bevezetése; korábbi

díjﬁzetési módok megszüntetése esetén a díjﬁzetésre

vonatkozó rendlkezéseket.

1.9.7. A jelen szerződést a Biztosító egyoldalúan a fen-

ti pontban rögzített indokok alapján jogosult módosítani.

A módosítást a Biztosító köteles a módosítás hatálybalépé-

sét legalább harminc nappal megelőzően írásban közölni a

Szerződővel, illetve a Biztosítottal.

1.9.8. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a vál-

toztatásokat nem fogadja el, úgy a szerződést felmondhatja.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár,

biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumnetumban)

meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

1.10.2. Az önrészesedés meghatározandó összegszerűen és a

kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés

esetén mindig a magasabb összegű érték kerül levonásra.

1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja

meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító ﬁzetési kötele-

zettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önré-

szesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-

bejelentési kötelezettség

1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidő-

ben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan

lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására

hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötele-

zettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra,

amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint

bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A Biztosító írásban

feltett kérdéseire a Szerződő illetve a Biztosított köteles a való-

ságnak megfelelő válaszokat adni. A kérdések megválaszolatlanul

hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsér-

tését.

1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szer-

ződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon

belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amely-

ről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító

kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló

ténynek, körülménynek minősül a biztosítási szerződés (fedezetet

igazoló dokumentum), ajánlat és mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási

eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása válto-

zás bejelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési

kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.

1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tu-

domást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a

szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását

közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős

növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizen-

öt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására,

illetőleg - ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem

vállalhatja - a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra

annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol,

a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik

napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító

javaslat megtételekor ﬁgyelmeztetni kell.

Ha a Biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalom-

mal hatályban marad.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén

a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók,

amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele-

zettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat.

A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési

kötelezettség (1.12.6. pont) megsértésére szóló szabályt kell al-

kalmazni.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése

esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra al-

kalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésé-

nek következménye a 1.12.7. pontban kerül meghatározásra.

1.11.1.5. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen

jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kiﬁzetett összeg

erejéig köteles nyolc napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11.1.6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és

nyilatkozatát írásban köteles közölni. Írásba foglaltnak tekintendő

minden olyan nyilatkozat, ami a Ptk. 6:7. §-ban foglaltaknak meg-

felel (például levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott

elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scanelt dokumen-

tumot tartalmazó elektronikus üzenet).

1.11.1.7. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a bizto-

sítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írás-

ban kötelesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a

Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést

kezelő egységének tudomására jutott.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érde-

kében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles

tanúsítani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is,

ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kár-

megelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését

célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a kárese-

mény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az

adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye

szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a

biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a

kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.11.2.2. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés

megkezdéséig (1.11.6.3.) a biztosított vagyontárgy állapotában a

Biztosított annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez

feltétlenül szükséges.

1.11.2.3. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű

változtatás következtében a Biztosító számára ﬁzetési köte-

lezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények

tisztázása lehetetlenné vált, akkor a Biztosító szolgáltatási

kötelezettsége nem áll be.

1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően

megelőzni és enyhíteni.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szük-

séges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk

keletkezését. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos

jogszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogo-

sult a Biztosítottnál a gépjármű kockázati állapotát bármikor ellen-

őrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedé-

sek végrehajtásának ellenőrzésére.

1.11.2.6. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jog-

szabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kárese-

ményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a

tudomásra jutásától számított két munkanapon belül be kell

jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé

kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmá-

nak ellenőrzését.

1.11.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kö-

telezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények

kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsé-

ge nem áll be.

1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetke-

zésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szerződőt

képviselő - személy vagy szervezet nevét.

1.11.3.4. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a külö-

nös feltételekben kerülnek meghatározásra.

1.11.3.5. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegsze-

rűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmá-

nyokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó

kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizony-

latokat - a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának

kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátania.

A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig az általános szerződési

feltétel 1.11.2.2. és az 1.11.2.3. pont alapján járhat el..

1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí-

tott ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a

Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállí-

tásáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított kö-

teles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának

utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak

maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb

a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan álla-

potban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító vizsgálata

során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, téte-

les felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.11.3.8. A Biztosított vállalja, hogy a lopás és rablás esetén a

rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős

bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biz-

tosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.11.3.9. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Bizto-

sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, ame-

lyek a biztosítási esemény megállapításához szükségesek, így

különösen:

- a kár mértékét bizonyító dokumentumokat,

- az adásvételi szerződést,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- lopás esetén a rendőrségi feljelentést.

1.11.3.10. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár

összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a

károsultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és

összegének független szakértő által történő megállapítását. A füg-

getlen szakértő költségét a megbízó ﬁzeti.

1.11.3.11. Amennyiben büntető vagy szabályszértési eljárás

van folyamatban az adot kárüggyel kapcsolatban, annak

eredményéről a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomásá-

ra jutástól számított nyolc napon belül írásban értesíteni. E

kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben

vállalt kötelezettségének már eleget tett.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.4. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kiﬁzetéséről, a kárkiﬁzetésekről, illet-

ve ezek akadályáról.

1.11.5. szolgáltatási kötelezettség

1.11.5.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.

1.11.5.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi ﬁ-

zetőeszközben téríti meg a károkat.

1.11.5.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől szá-

mított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a

kárrendezést megkezdeni.

1.11.5.4. A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárbeje-

lentéstől számított tizenöt napon belül téríti meg. Ha a Biztosított

igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a tizenöt napos határidő

attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata biztosítóhoz

beérkezett.

1.11.5.5. A Biztosító mindaddig nem esik ﬁzetési késede-

lembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja ameddig

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt

személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító

által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejelzéséig, ha a biztosítási eseménnyel kap-

csolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Fenti esetekben a Biztosítót kamatﬁzetési kötelzettség nem

terheli.

1.11.5.6. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a min-

denkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek ösz-

szege maximum az éves biztosítási díj.

1.11.6. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté-

rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károko-

zó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a Biz-

tosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval

szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni,

és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesí-

teni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek

előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a

Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.11.7. A Biztosított minden elvárható támogatást köteles

megadni a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt

megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.8. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra

igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget

vissza kell ﬁzetnie.

1.11.8.1. Amennyiben a Biztosított ÁFA visszatérítésre jogo-

sult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a Biztosító a szol-

gáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.

1.12. a Biztosító mentesülés

1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége

alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogelle-

nesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun-

kakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető be-

osztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy

szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési

kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak

minősülnek az alábbi esetek:

- a károkozás a gépjármű vezetésre jogosító engedély nél-

küli, és ezzel okozati összefüggésben történt, illetve ha a

Szerződő a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

- a kár a gépjárművet vezető személynek (illetve a 1.12.1.

pontban meghatározott személyeknek) igazoltan alkohol

fogyasztásával vagy a vezetési képességre hátrányosan

ható szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati ösz-

szefüggésben keletkezett, illetve bármely Biztosítottól,

ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között

azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg

a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében

annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a

kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére

ﬁgyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősí-

tette.

1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a

Biztosító annyiban mentesül a ﬁzetési kötelezettsége alól,

amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi sze-

mély vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású

alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja,

akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a

biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyo-

san gondatlanul okozta.

1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemel-

tetés esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt men-

tesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban

bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok

arányának ﬁgyelembevételével meghatározható mértékig. (A

Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k)

érdekeltségére esik.)

1.12.5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötele-

zettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármeg-

előzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

1.12.6. A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelenté-

si kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett-

sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott,

vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy

az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások

1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerző-

dések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan károk-

ra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi

hatály kiterjesztése esetén az illető ország jog szabályai

szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a

szerződéses, illetve a szerződésen kívüli károkozás sza-

bályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kocká-

zatok egyéb biztosításokkal fedezhetők,

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forra-

dalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intéz-

kedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári

engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.)

vagy azok következményeit, továbbá harci eszközök ál-

tal okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai

vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus mi-

att keletkezett károkra.

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádió aktív

szennyeződés által okozott károkra,

- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt esemé-

nyekre, illetve

- a közvetett károkra.

1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb

büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján té-

rülő károkat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési,

helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami

pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nem-

zetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy

nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás

alapján megtérülő károkat,

1.14. elévülés

1.14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt

évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési

időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezett-

ség

1.15.1. A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni

ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a

biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a

szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí-

tási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartá-

sához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé-

séhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi

LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb

cél lehet.

1.15.2. Az 1.15.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból

végzett adatkezelést a Biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügy-

fél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga-

dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása

esetén részére nem nyújtható előny.

1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezett-

ség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit,

alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsola-

tos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész-

ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről

és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatá-

rozott egészségügyi adatokat a Biztosító az 1.15.1. pontban meg-

határozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az

érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze-

mélynek, ha

a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képvi-

selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje-

lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn

c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító

szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása

keretében ismeri meg.

1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem

áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és

az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,

közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljá-

ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá

a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a

természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró

főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi va-

gyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa ki-

rendelt szakértővel,

e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be-

kezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási

szervvel

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosz-

szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre

felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a koc-

kázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott

adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény-

nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető

kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban

nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési

igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a köz-

lekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési

nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási

szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla-

podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez

szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás

közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és

a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodá-

val, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási

Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel,

továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár-

rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett

másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési

joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te-

kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a

könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekin-

tetében a könyvvizsgálóval,

p) ﬁóktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz-

tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden

egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország-

beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar

jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-

védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval,

biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ-

szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a

káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri

rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-ma-

lus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a

Biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá-

mogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az agrárkár-

megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel,

az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért

felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt

álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy

személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza

az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért

adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az

p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada-

tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.

A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére

jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartá-

sának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügy-

ben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatá-

rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási

szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kiﬁzetésről törvény-

ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a

hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi

CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel

szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso-

lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intéz-

mény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartal-

mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését,

a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

1.15.8. A Biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11.

pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és

az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé

az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere-

tén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazotta-

ira is kiterjed.

1.15.10. A Biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági

szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyo-

mozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladék-

talanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a

biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben

foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív

anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyag-

gal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő-

szerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy

bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir-

toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí-

tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés-

sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének

elmulasztásával, terrorizmus ﬁnanszírozásával, robbanó-

anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel

vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben

vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van ösz-

szefüggésben.

1.15.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem

áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító az

Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézke-

dések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési

kötelezettségének tesz eleget.

1.15.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét

a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében

a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja

részére történő átadása.

1.15.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem

áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségválla-

lás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének

teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő

adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz-

mosás és a terrorizmus ﬁnanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladat-

körében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység

írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biz-

tosítási titoknak minősülő adatot.

1.15.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a

viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszont-

biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet-

hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a Biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írás-

ban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto-

vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és

jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok

védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési

jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör-

vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatá-

rozott bármely módon biztosított.

1.15.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál-

lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbí-

tásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes

ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) ﬁóktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye

(főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti

tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a

külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo-

dásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése

céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő

adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló

törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében törté-

nő adatátadás.

1.15.17. Az 1.15.16. pontban meghatározott adatok átadását a

Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat-

kozva nem tagadhatja meg.

1.15.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé-

lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az

1.15.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adat-

nak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni

kell.

1.15.19. A Biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt

nem tájékoztathatja az 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve az 1.15.11.

pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.20. A Biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a

biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fenn-

állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig

a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal

kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.21. A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biz-

tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,

ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban

igény érvényesíthető.

1.15.22. A Biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden

olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel

kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az

adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett

hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez

nincs törvényi jogalap.

1.15.23. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso-

lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó

jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.15.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te-

kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.15.26. A Biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása

érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt

kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabá-

lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer-

ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából

megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e Biztosító által ke-

zelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok

vonatkozásában.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,

Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (06 1) 461 5276,

- e-mailben: biztosito@kh.hu,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335

3355-ös, vagy (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet

bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok ér-

dekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nem-

zeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési

cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., telefon: +36 80 203 776,

e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kez-

deményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola-

tos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját

alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013

Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP

Pf.:172., telefon: +36 80 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.

hu) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi

személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár-

sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv: Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank

(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest,

BKKP Pf. 777., telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102)

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvé-

delmi felelőséhez, a bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatósághoz

(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., telefon: (+36 1) 391

1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.

II. K&H casco biztosítás különös feltételek

2.1. Biztosított

Az általános szerződési feltétel 1.1.2. pontjaában meghatározottak

szerint.

2.2. területi hatály

Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés Európa

földrajzi területén bekövetkezett, a különös feltételekben megha-

tározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albá-

nia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fe-

héroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hol-

landia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország,

Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország,

Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia,

Olaszország, Oroszország (európai rész: az Ural-hegység - Ural-

folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino,

Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia,

Törökország (európai rész: a Boszporusz - Dardanellák - Márvány-

tenger határig), Ukrajna, Vatikán.

Továbbá autóbusz gépjármű kategória esetén kockázatvise-

lésünk nem terjed ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszor-

szág és Ukrajna területére.

A fentiektől eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvé-

nyes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés (fede-

zetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre

2.3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helye-

zett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű kategóri-

ákra köthető:

• személygépkocsi

• autóbusz

• tehergépkocsi

• vontató

• pótkocsi, félpótkocsi

• lakókocsi

• mezőgazdasági vontató

2.3.2. Jelen különös feltétel szerinti szerződéssel biztosítható

vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s en-

nek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai (ideértve a

kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a kötelezően előírt

gyermekülés).

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek eredeti

gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak értékelése az

Audatex adatbázis alapján történik. Az Audatex hiányossága ese-

tén a járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak

megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.

2.3.3. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek

eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő

tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének

10%-ig, külön díj megﬁzetése nélkül téríti.

2.4. biztosítási összeg meghatározása

A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg.

A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és

egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

2.5. biztosítási események

2.5.1. Jelen különös feltétel alapján az alap biztosítási ese-

mény a törés és az elemi kár.

2.5.1.1. Törés deﬁníciója: Minden olyan kár, amelyet baleseti ere-

detű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve az

idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a bizotsított

vagyontárgyban.

2.5.1.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az

- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő

felkészülsékor keletkezett,

- nem baleseti eredetű károsodás, például gépjármű alkat-

rész anyagfáradásából eredő törése vagy a hűtőfolyadék

megfagyásából adódó mechanikus kásosodás,

- a jármű és járműszerelvény önmagában okozott kára,

- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkal-

mával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas jár-

mű munkavégzése közben történt,

- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.

2.5.1.2. Elemi kár deﬁníciója: Minden olyan kár, amelyet tűz, rob-

banás vagy villámcsapás, a legalább 54 km/h sebességű szélvi-

har, az Európai Makroszeizmikus Skála alapján legalább 5-ös fo-

kozatú földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes

vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a felhőszakadás, az

árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés, jégverés, a lezúduló hótömeg

károsító hatása okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.5.1.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár,

ha az

- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági

engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági engedély

nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggésben,

- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára,

amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy ki-

szerelt állapotban tároltak.

2.5.2. Jelen különös feltétel alapján választható biztosítási ese-

mény a lopáskár.

2.5.2.1. Lopás deﬁníciója: Minden olyan kár, amely úgy követke-

zett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta.

Lopáskár a rablás, valamint - a csalás és sikkasztás esetét ki-

véve - a jogtalan használat céljából történő önkényes elvétel is,

illetve ezen időszak alatt bekövetkezett rongálódás. Lopás a jármű

alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatosan keletke-

zett károsodás is, ide értve a lopási kísérlet eredményeként adódó

rongálódási károkat is.

2.5.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár,

amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érin-

tett, amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt állapotban

voltak.

A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén

nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely

elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top nem

volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban.

Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett egyértel-

mű nyilatkozatával nem teljeskörű, hanem csak törés és ele-

mi kár biztosítási eseményeket tartalmazó casco biztosítási

szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a Biztosító kockázat-

viselése a jelen szerződési feltételek 2.5.2.1. pontjában meg-

határozott lopás biztosítási eseményre nem áll fenn.

Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek esetén a

lopás biztosítási esemény tekintetében a Biztosító kártérítési

kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény

bekövetkeztekor a fülketető vagy a hardtop tető felszerelt,

rögzített és lezárt állapotban volt.

2.5.3. biztosítási díj

A biztosítási díjat a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló doku-

mentum) tartalmazza.

2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei

2.6.1. A Szerződő és a Biztosított nyolc napon belül köte-

les írásos formában bejelenteni a Biztosítónak a szerződéses

feltételekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett

változtatásokat ha ezek a körülmények a biztosítási kocká-

zat jelentős növekedését eredményezik:

- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,

- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címválto-

zását,

- a Szerződő és a Biztosított nevének megváltozását, ami-

kor a tulajdonjog nem változott,

- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy motorszá-

mának megváltozását, illetve ha a jármű hatósági minő-

sítése megváltozik,

- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a tu-

lajdonjog változását igazoló okmány másolatát csatolni

kell a bejelentéshez,

- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben úgy-

szintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell a be-

jelentéshez,

- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megrongálódását

illetve másolat készítését, amennyiben erről a Szerződő-

nek és a Biztosítottnak tudomása van,

- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,

- ha a járművet bármely követelés biztosítékául lekötöt-

ték.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított a változásbejelentési

kötelezettségének nem tett eleget, akkor a Biztosító teljesí-

tési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet, amikor

a Szerződő és a Biztosított bizonyítja, hogy a be nem jelentett

körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az

nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

2.6.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy

zárgarnitúrájának vagy az elektronikus védelmi berendezé-

sének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos

beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik ré-

sze elvész (ideértve annak ellopását is), úgy a Szerződő és a

Biztosított köteles eredeti gyári alkatrészekkel a gépjármű

egész zárgarnitúráját és kulcskészletét, valamint a teljes

elektronikus védelmi rendszert szakszervizben lecseréltetni

és téríteni annak költségeit.

2.6.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy

zárgarnitúrájának vagy elektronikus védelmi beredezésének

(függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos be-

szerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része

megsérül vagy használhatatlanná válik, úgy a Szerződő és a

Biztosított köteles a védelmi rendszert szakszervizben meg-

javíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.

2.6.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték,

akkor a teljes zárgarnitúrát és kulcskészletet szakszervizben le

kell cseréltetni. Zárrongálás esetén a védelmi rendszer javí-

tásával, cseréjével összefüggő költségeket a Biztosító az ön-

részesedés levonását követően legfeljebb 150 000 Ft erejéig

téríti meg.

2.6.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumen-

táló számla hiteles másolatát a Szerződő és a Biztosított köteles a

Biztosítónak megküldeni.

2.7. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak

szerint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően nyújt

szolgáltatást.

2.7.1. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a

sérült járművet az általános feltétel 1.11.6.3. pontja szerint meg-

szemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továb-

bá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem

látható sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmával is rögzíteni.

2.7.2. A Biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap

és a kár összegszerűségének megállapításához és kiﬁzetéséhez

szükséges utolsó irat illetve dokumentáció beérkezésétől számí-

tott tizenöt napon belül köteles kiﬁzetni, kivéve, amikor a teljes

járművet ellopták.

2.7.3. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került

meg, akkor a Biztosító a kártérítési összeget a nyomozást meg-

szüntető vagy felfüggesztő határozatnak a Biztosítóhoz való beér-

kezését követő tizenöt napon belül köteles kiﬁzetni.

2.7.4. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tarto-

zék a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kiﬁzetést köve-

tően megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben

azonban köteles a Biztosítónak az előleget, vagy a kártérítési ösz-

szeget visszaﬁzetni, amely összeg csökkentésre kerül az esetle-

ges károsodás miatti helyreállítási költséggel.

2.7.5. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonat-

kozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a

fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötele-

zettsége továbbra is fennálll.

2.7.6. javítással helyreállítható károk

2.7.6.1. A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán meg-

sérült vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának

megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét téríti

meg.

Személygépkocsi és kistehergépkocsi (legfeljebb 3 500 kg

össztömegű) esetén a felek a kárrendezési eljárás során

egyezséget köthetnek arról, hogy a Biztosító elsősorban az általa,

a magyarországi autójavító vállalkozások körében elterjedten

használt Audatex javítási költségkalkulációs rendszerrel kiszámí-

tott és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget térítse meg.

(Az elsősorban használt Audatex rendszer mellett használható

még az Autovista és a Dat rendszer is.)

A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás során

szintén egyezséget köthetnek arról, hogy a helyreállítási költséget

a Biztosító az általa készített helyreállítási költségkalkuláció alap-

ján térítse meg.

2.7.6.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan

javítható, akkor a javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben

az alkatrész sérülése gazdaságosan nem javítható, akkor az új al-

katrésszel való pótlás költségét téríti a Biztosító, amely költségen

belül az alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény idő-

pontjában aktuális Audatex rendszerben megtalálható alkatrészár.

2.7.6.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a Biz-

tosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be,

ha a törött üveg a hatósági üzembentartási előírások szerint nem

javítható.

2.7.6.4. A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek

újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezé-

sének költségét pedig csak akkor, ha a jármű külső felületének

legalább 50%-a fényezésre szorul.

2.7.6.5. A Biztosító kárrendezés alkalmával, csak az alábbiak-

ban felsorolt alkatrészek, berendezések pótlási költségéből von le

értékemelkedést (káridőponti avult értéken térít):

- a kipufogó rendszer bármelyik eleme, tartozéka,

- akkumulátor,

- gumiköpeny.

2.7.6.6. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a

Biztosító az értékemelkedést levonja.

2.7.6.7. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt ja-

vítása esetén - a 2.7.6.5. pontban felsoroltak kivételével - a be-

épített új alkatrészek miatti értéknövekedést a Biztosító ﬁgyelmen

kívül hagyja.

2.7.6.8. Magyarország területén bekövetkezett járműkár

esetén a Biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szál-

lításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan

felmerült költségeket.

Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a

Biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóváhagyott

mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolá-

sával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket.

Biztosítási eseményenként a kártérítési limit 800 000 Ft a belföldi

és a külföldi károk esetében is. Ezen a jogcímen történő kárkiﬁze-

tés esetén az önrészesedés nem kerül ﬁgyelembe vételre.

2.7.7. totálkárok

2.7.7.1. Jelen különös feltételek értelmében a Biztosító a bizto-

sított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha

- a helyreállítási költség eléri, illetve, meghaladja a jármű (biz-

tosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi

értékének 80%-át,

- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést követően a

rendőrség kiadta a nyomozást megszüntető, vagy felfüggesz-

tő határozatot és a jármű a lopáskár kártérítési összegének

kiﬁzetéséig nem került meg.

2.7.7.2. A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti

forgalmi értéken történik, amelynek meghatározására az Autovis-

ta adatbázisa szolgál.

2.7.7.3. A jármű új állapotban történő első forgalomba helye-

zésétől számított egy éven belül, kizárólagosan csak az első tu-

lajdonos részére a Biztosító a totálkáros járműnek legfeljebb a

vásárláskori, számlával igazolt költségét téríti meg, ez az összeg

azonban nem lehet magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti

Autovista adatbázis szerinti új értéke.

2.7.7.4. A Biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti

forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs)

értékét.

Amennyiben a Biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kí-

vánja, de azt a Biztosító által meghatározott összegért nem tudja,

ez esetben a Biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy

indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csök-

kenti.

Ha a Biztosított a Biztosító jóváhagyása nélkül, a maradványt

(roncsot) a Biztosító által megállapított maradványérték

(roncs-érték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a Bizto-

sító az értékkülönbözetet nem téríti meg.

Totálkárnál a maradvány (a roncs) a Biztosított tulajdonában

marad, a maradvány átvételére a Biztosító nem kötelezhető.

2.7.7.5. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vám-

hivatalnak ﬁzetendő illetéket és adót a Biztosítottnak csak akkor

téríti meg a Biztosító, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolta,

hogy az illetéket, adót megﬁzette, és azok visszaigénylésére nem

jogosult.

2.7.7.6. A Biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a

Biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t megﬁzette és

az ÁFA visszatérítés igénybe vételére nem jogosult.

2.8. önrészesedés

2.8.1. A Biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést

von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a sérült

jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből sem kerül önré-

szesedés levonásra.

2.8.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszerűen meg-

határozott mértékét a Biztosító által meghatározott lehetőségek-

ből a Szerződő választja meg.

2.8.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de

legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészese-

dés kerül levonásra, kivéve, ha a biztosítási szerződés (fedezetet

igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek ettől eltérő

záradékot tartalmaznak.

2.8.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb,

mint az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy kárté-

rítési összeg nem kerül kiﬁzetésre.

2.8.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablak

üvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből

minden esetben csak a Szerződő által választott százalékos ön-

részesedés kerül levonásra. Kivételt képez az autóbusz gépjármű

kategória, mely esetében a választott százalékos, de legalább a

választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo-

násra.

2.8.6. A 2.6.4. pontban említett, a zárcserével összefüggő

térítési költségből a Szerződő által választott százalékos önrésze-

sedés kerül levonásra.

2.9. kárelőzményi rendszer

2.9.1. A casco kárelőzményi rendszer személygépkocsira és

legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsira (továbbiakban

kistehergépkocsi) terjed ki.

2.9.1.1. Személygépkocsira vonatkozó kárelőzményi besorolás

kistehergépkocsira nem érvényesíthető, illetve kistehergépkocsira

vonatkozó kárelőzményi besorolás személygépkocsira sem érvé-

nyesíthető.

2.9.2. A kárelőzményi rendszer egy alap, tíz bonus és négy

malus besorolási osztályból áll.

2.9.3. A szerződő a casco bizosítási szerződés megkötésére

történő ajánlattételkor a korábbi casco biztosítási időszak(ok)-

ban eltöltött és igazolt casco kármentes időszak alapján bonus

osztályba sorolásra jogosult, ennek hiányában A00, vagy malus

osztályba kerül.

2.9.4. A kárelőzményi besorolás megállapításához a korábbi

casco biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó, a társbiztosító(k) által

kiállított casco kárelőzményi igazolás(ok) szükséges(ek).

2.9.5. Malus osztályba sorolás (M01-M04) alkalmazandó, ha

nincs igazolható kármentes időszak és a korábbi (utolsó) casco

biztosítás utolsó biztosítási időszakában egy vagy több nem önálló

üvegkár, vagy kizárólag elemi kár káresemény miatti kárkiﬁzetés

történt, az alábbiak szerint:

- ha az utolsó biztosítási időszakban egy kárkiﬁzetés történt és

a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalmazan-

dó osztályba sorolás: M02, ha a gépjármű kategória kisteher-

gépkocsi, akkor M01

- ha az utolsó biztosítási időszakban kettő kárkiﬁzetés történt

és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalma-

zandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kis-

tehergépkocsi, akkor M02

- ha az utolsó biztosítási időszakban három kárk