Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H Biztosító casco biztosítás szerződési feltételek és ügyféltájékoztató – 2018.02.23.

K&H casco biztosítás
érvényes: 2018. február 23-tól
készült a MABISZ Standard
Termékvázlat figyelembevételével
3
1-10917-01
tartalom
ügyfél-tájékoztató ...................................................................................................................................................................... 4
szerződési feltételek ...................................................................................................................................................................... 7
I. általános feltételek .................................................................................................................................................................. 7
1.1. biztosító, szerződő, biztosított ...................................................................................................................................... 7
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte .................................................................................................................................. 7
1.3. a kockázatviselés kezdete ........................................................................................................................................... 7
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ............................................................. 8
1.5. a biztosítási szerződés módosítása ............................................................................................................................... 8
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ............................................................................................................. 8
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai .............................................................................................................................. 8
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ............................................................... 9
1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai ..................................................................................................................... 9
1.10. önrészesedés ................................................................................................................................................................ 9
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei .................................................................................................................... 9
1.12. a Biztosító mentesülés ................................................................................................................................................. 11
1.13. általános kizárások ...................................................................................................................................................... 12
1.14. elévülés ....................................................................................................................................................................... 12
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség .................................................................................................. 12
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés ................................................................................................................................ 15
II. K&H casco biztosítás különös feltételek ............................................................................................................................... 15
2.1. biztosított ..................................................................................................................................................................... 15
2.2. területi hatály ............................................................................................................................................................... 15
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre ................................................................................................................................... 15
2.4. biztosítási összeg meghatározása ................................................................................................................................. 15
2.5. biztosítási események .................................................................................................................................................. 15
2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei ........................................................................................................... 16
2.7. a Biztosító szolgáltatása ............................................................................................................................................... 16
2.8. önrészesedés ............................................................................................................................................................... 18
2.9. kárelőzményi rendszer ................................................................................................................................................. 18
2.10. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek ................................................................................................. 19
2.11. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai ................................................................................................. 19
2.12. kizárások ...................................................................................................................................................................... 19
2.13. a Biztosító mentesülése ............................................................................................................................................... 20
2.14. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott követelmények ......................................................................... 20
2.15. a gépjármű kockázatfelmérése (továbbiakban szemle) ................................................................................................. 20
III. kiegészítő biztosítások .......................................................................................................................................................... 21
3.1. K&H cascoszerviz 24 biztosítás kiegészítő feltételei ...................................................................................................... 21
3.2. K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei ................................................................................................................ 22
3.3. K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosításának kiegészítő feltételei ................................. 22
3.4. K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei ................................................................................................. 23
3.5. K&H balesetbiztosítás kiegészítő feltételei .................................................................................................................... 24
4
K&H casco biztosítás ügyfél-tájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H casco biz-
tosítást, amely (gép)járművére nyújt kártérítési fedezetet
törés és elemi károk, illetve lopáskárok esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító) 1992. február
19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa
egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak
a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Bu-
dapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest,
BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489
9102).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a
biztosítási tevékenységről (a továbbiakban Bit.) és a 2013.
évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban
Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szer-
ződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi
CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi
LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatko-
zik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közremű-
ködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás
fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásá-
nak részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” elnevezésű
dokumentum tartalmazza.
mire terjed ki a K&H casco biztosítás?
A biztosított jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa,
s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai
(ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a
kötelezően előírt gyermekülés).
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek ere-
deti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő
tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti érté-
kének 10%-ig, külön díj megfizetése nélkül megtéríti.
A K&H casco biztosítás fedezetet nyújt a biztosított (gép)jár-
művek esetében az alapfedezetben lévő törés és elemi kár
biztosítási eseményeire.
Törésnek minősül minden olyan kár, amelyet baleseti ere-
detű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve
az idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a
biztostott vagyontárgyban.
Az elemi kár kockázat a tűz, a robbanás és a természeti
eredetű károsító hatásokat jelenti.
Az előző két alapfedezeten kívül választható fedezet a lo-
páskár, amelynek minősül minden olyan kár, amely úgy kö-
vetkezett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép)
járművet ellopta, továbbá lopásnak minősül a (gép)jármű
alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatban ke-
letkezett károsodás, ide értve a kísérlet eredményeként be-
következő rongálási károkat is.
mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?
Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco bizto-
sítás szerződési feltételeit, amelyek részletesen felso-
rolják azokat az eseményeket (kizárásokat és korláto-
zásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra
kerül, például:
(gép)járműverseny során bekövetkezett kár, nem
baleseti eredetű károsodás, javítás során keletke-
zett töréskár;
kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő alkatrészek
lopáskára, tűz - és robbanáskára;
hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüg-
gő tűz- és robbanáskárok.
milyen kiegészítő biztosítások választhatók hozzá?
K&H cascoszervíz 24 biztosítás
A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerződésében
meghatározott biztosítási eseményből (törés, elemi kár, il-
letve lopás) eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége
esetén, vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco bizto-
sítási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén a
Biztosító segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt és átvállalja
a szolgáltatások felmerült költségeit.
K&H poggyászbiztosítás
Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező
gépjárművel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyon-
tárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól.
K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, ki-
egészítők biztosítása
Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező
5
gépjárművön szállított, a KRESZ előírásainak megfelelően
a gépjárműre szerelt szabadidős, hagyományos és extrém
sportok tárgyai, a rakodótér megnövelésére szolgáló eszköz
(tetőbox) valamint a tetőcsomagtartó és annak alkatrészei.
K&H gyermekfelszerelés biztosítás
Biztosított minden, a gépjárműben szállított gyermek felsze-
relési vagyontárgy (pl. babakocsi, biztonsági gyermekülés,
ágy, járóka). A fedezet kiterjed e tárgyakban keletkezett
károkra abban az esetben is, ha azok nem a gépjárműben,
hanem azon kívül, a KRESZ előírásainak megfelelően a gép-
járműre szerelt állapotban károsodtak.
K&H balesetbiztosítás
Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedeze-
tet, múlékony sérülés, maradandó rokkantság és elhalálozás
esetén.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott idő-
pontban megkezdődik.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a biztosí-
tási időszak utolsó napja. Ettől eltérő megállapodás esetében a
biztosítási évforduló lehet a fentiektől eltérő időpont.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).
A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész
évre), féléves, negyedéves vagy havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szer-
ződés évfordulójakor módosítható.
A határozatlan időtartamra megkötött szerződések esetében
a biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének
napján esedékes.
Amennyiben a díjrészletet az esedékességkor nem
kerül megfizetésre, úgy a díjfizetés gyakorisága és a
módja szerint a szerződésre alkalmazott kedvezmény
megszűnik és a teljes biztosítási évre járó díj egyösz-
szegben esedékessé válik a meg nem fizetett díjrészlet
esedékességének napján.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése)
érkezett díjat tekinti befizetettnek.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, a biztosítási díj meg nem fizetése miatt
vagy felmondással.
A szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmond-
ható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább harminc nappal
a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosítóhoz.
mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?
A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb harminc nappal a
Biztosító jogosult a szerződési feltételekben foglaltak szerint
a szerződés díját módosítani, ha erről a Szerződőt az évfor-
duló előtt legkésőbb a negyvenötödik napon értesíti.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából
minden lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biz-
tosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül.
Ez vonatkozik a változásbejelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely ada-
tában (amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés során
közölt) változás történik, értesítse írásban biztosításközvetí-
tőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzé-
sét. A változásról írásban közvetlenül a központi irodánkat
is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsá-
tott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a biz-
tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet
kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes
képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szer-
vezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró
Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró
nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt
szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, vala-
mint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el-
járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adó-
hatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző,
magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és
külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített
adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye
vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás
megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a
miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok
átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a szerződési feltételek, valamint az adatkezelé-
si tájékoztató elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a
biztosítási szerződés részét képezi.
6
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló
dokumentumon) található. A bekövetkezett kárt bejelentheti
online kárbejelentési felületünkön is a https://ugyfelportal.
kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biztosítási kötvényszá-
mának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,
- a gepjarmukar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon,
valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tu-
domásra jutástól számított két munkanapon belül be kell
jelentenie a Biztosító felé.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezése-
kor
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak
is.
Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk elbírálásához orvosi igazolásra van szük-
ség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn ab-
ban az esetben, ha nem biztosított káresemény történt.
A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei
tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biz-
tosított, illetve Szerződő vagy a vele közös háztartásban
élő hozzátartozó, vagy a Biztosított, illetve Szerződő -
vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak ke-
zelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja,
megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szán-
dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül
továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárrendezéshez
szükséges utolsó okirat beérkezését követő tizenöt napon
belül fizeti ki.
A Biztosított a bekövetkezett kár mértékéből káresemé-
nyenként, a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló do-
kumentumban) meghatározott önrészesedést maga viseli.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355,
vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5254 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 posta-
címre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön
fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az
önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső
célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó)
a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina
krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777,
telefon: +36 80 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu),
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kap-
csolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó
álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békél-
tető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési
cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172, telefon: +36 80 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdeményezhe-
ti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társashá-
zak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,
levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777, tele-
fon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső
adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adat-
védelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Bu-
dapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., telefon: (+36 1) 391
1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési fel-
tételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza
át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben foglaltak az
irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további hasznos
tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meghatározásokat ol-
vashat.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
tel: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
a K&H Biztosító Zrt.
K&H casco biztosításának általános szerződési feltételei
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettget
vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét
követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén
a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a
Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosísi szerdés (fedeze-
tet igazoló dokumentum) és a jelen szerdési feltételek alapján
kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerdés részét képezi az ajánlat, vagy annak részét
képező dokumentumok és a jelen szerdési feltételek, továbbá a
felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozata.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegé-
szítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a
nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelke-
zései az irányadóak. A biztosítási szerdésre a magyar jogot kell
alkalmazni.
A biztosítási események megharozát és a Biztosító szolgál-
tatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a
záradékok tartalmazzák.
I. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H casco biztosítási szerződés egészére alkalmazan-
dók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek
ettől eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározot-
tak az érvényesek.
1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított
1.1.1. Biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)
1.1.2. Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a bizto-
si szerdésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a va-
gyontárgy megóvához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosí-
tott).
1.1.3. Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a biztosítási
szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett
személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony
alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a
szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:
Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Bizto-
sító a jognyilatkozatokat a Szerdőhöz intézi.
1.1.4. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerző-
dő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerdésben bekövetke-
zett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.1.5. Ha a biztosítási szerzőst nem a Biztosított, hanem az
ő javára harmadik személy kötötte, a biztosítási esemény bekövet-
kezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezett-
ség a szerdő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni
és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
1.1.6. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított
a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő
fél helyébe léphet; a belépéshez a szerdő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összesége a Biztosítottra száll át.
Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért
a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerdésbe belépő
Biztosított köteles a szerdő félnek a szerdésre fordított költ-
ségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.2. a biztosítási szerdés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szer
biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló do-
kumentumot állít ki.
1.2.2. A szerdés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésél számított tizenöt napon belül nem nyilatko-
zik, feltéve, hogy az ajánlatot, a jogviszony tartalmára vonatkozó,
a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által
rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette
a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti
tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére törnt átadása
időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő el-
teltét követő napon jön létre.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövet-
kezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja
vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kife-
jezetten felhívta, és az igényelt biztosísi fedezet jellege vagy a
kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat
elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
1.2.3. Ha a szerdést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosísi fedezetet igazoló dokumentumot ki-
állítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerdő ajánla-
tától eltér, és az eltérést a Szerdő a fedezetet igazoló doku-
mentum kézheztelétől smított tizenöt napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum
szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltéré-
sekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szer
figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a fel-
hívás elmarad, a szerdés az ajánlat tartalmának megfelelően jön
létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerdő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig kötve
van.
1.3. a kockázatviselés kezdete
A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott idő-
pontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak
átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott tizenöt
napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezde-
teként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az
ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája, kizárólag abban
az esetben, ha a biztosítandó jármű új járműnek* minősül. Új jár-
*Új jármű: amennyiben a gépjármű kilométer smlálója 100 km-nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco biztos megkötésére
8
mű esetén a kockázatviselés kezdetének napja megegyezhet az
ajánlat aláírásának napjával, azzal a feltétellel, hogy ilyen estben
az ajánlaton a kockázatviselés kezdeténél az óra, perc időpont is
feltüntetésre kerül.
1.4. a biztosítási szerdés tartama, a biztosítási év-
forduló és a biztosítási iszak
1.4.1. A szerdés határozatlan tartamú. A tartamon belül a
biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben
a biztosítási időszak utolsó napja, amelyet a biztosísi szerdés
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. Etl eltérő megálla-
podás esetében a biztosítási évforduló lehet a fentiekl eltérő
időpont, amely megállapodás eredményét a biztosísi ajánlatnak
tartalmaznia kell.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
1.5.1. A felek a szerdés tartalmát közös megegyezéssel
bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett
része változatlanul marad.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatvi-
selésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, be-
következése lehetetlenné vált vagy a biztosísi érdek megszűnt,
a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.
Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak
a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosísi esemény be-
következése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett
része - megsnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosísi
esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen eset-
ben a biztosísi szerdés megszűnése napjáig számított díj illeti
meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biz-
tosító részére be kell mutatni.
1.6.2. Felmondás: a felek a szerdést a biztosítási időszak
végére írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.
Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz leg-
alább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.
1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díj-
fizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre,
a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatári
eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatár-
idő napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését
késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben,
ha a szerdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következté-
ben szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatvi-
selés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg-
szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a
korábban esedékessé vált biztosísi díjat megfizetik. A biztosísi
szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási idő-
szak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét
fizetk meg, a szerdés a kifizetett díjjal anyos időtartamra
marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító koczatviselése
megszűnik.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös meg-
egyezéssel bármikor megszüntethetik.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. A megkötött szerződések esetében a biztosítás első
díjrészlete a koczatviselés kezdetének napján esedékes.
1.7.2. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak
az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési
gyakoriság - a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves, negyedéves vagy
havi lehet. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz
rendelkezést, akkor a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló
dokumentum) éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki utalással vagy készpénz-
átutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási szerződés
díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót
követő naptól (az új biztosísi időszak első napjától), a díjfizetés
módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor
van lehetőség.
Ha a Szerdő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti
meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szer-
ződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biz-
tosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg
nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.
1.7.3. A biztosísi díj összegét, a díjrészlet megfizetésének
esedékességét, módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés
(fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő
tartalmazza.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerző-
désszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat
tekinti befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét
a Biztosító fizetési számláján jóváírják.
Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését
a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő
kétséget kizáróan igazolja.
1.7.4. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi ka-
mat felszámítására jogosult.
1.7.5. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre,
akkor a szerdésre az általános szerződési feltétel 1.6.3. pontja
az irányadó.
1.7.6. Érdekmúlás és lehetetlenülés estén az általános szer-
ződési feltétel 1.6.1. pontja az irányadó.
1.7.7. A biztosítási eseny bekövetkezte esen – ha a
szerződés megsnik – a Biztosító az egész biztosítási idő-
szakra járó teljes díj megfizetésétvetelheti.
A szerződés megszünésének egyéb esetében a Biztosító
addig a napig járó díjak megfizet követelheti, amikor a
kockázatviselés véget ért.
9
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiz-
tosítás, többszörös biztosítás
1.8.1. A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke
határozza meg.
1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettgének felső határát a
biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosí-
si szerdésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megadott
biztosítási összegre korlátozódik.
1.8.3. Amennyiben a biztosísi összeg kisebb, mint a gép-
jármű értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan
arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosísi összeg a gép-
jármű értékéhez aránylik. Az eltérő megállapodásokat a különös
feltételek rögzítik.
1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási
összeg nem haladhatja meg a biztosított gépjármű Autovista adat-
bázis alapján számított valóságos érkét, amennyiben az Autovis-
ta adatbázisból nem határozható meg a valóságos érték, akkor a
gépjármű piaci értékét. A biztosítási összegnek a gépjármű Auto-
vista adatbázis szerinti értékét, annak hiányában a gépjármű piaci
értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a
díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási
szerződést kötni a gépjármű várható értékére, továbbá helyreállí-
sának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a külö-
nös feltételekben részletezettek szerint.
1.8.6. többszörös biztosítás
Ha a Szerdő illetve a Biztosított valamely másik biztosító-
nál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockáza-
tokra biztosítást kötött, a másik biztosítóinzet nevét és a
biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Bizto-
sítóval.
1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai
1.9.1. A biztosís megújítása minden évben a biztosítási idő-
szak végét megelőzően történik. A biztosítási iszak vége előtt
legkésőbb harminc nappal a Biztosító jogosult a szerződési fel-
tételekben foglaltak szerint a szerdés díját módosítani, ha erről
a Szerződőt az évforduló előtt legkésőbb negyvenötödik napon
írásban értesíti. Az új biztosítási díj az új biztosítási időszak első
napjával lesz érvényes.
1.9.2. Az 1.9.1. pontban leírtak elmaradása esetén a Biztosító
a szerződést változatlan adattartalomal tartja halyban a követ-
kező biztosítási iszakra.
1.9.3. A szerdés fennállása alatt a Biztosító a kárrendezési
szolgáltasok színvonalának fenntarsa érdekében a következő
biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kárgyakoriság-
tól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásá-
hoz igazíthatja.
1.9.4. A Biztosító a módosítás mértékét az adott biztosítási
időszakra vonatkozó tarifája alapján határozza meg.
1.9.5. Ha a Szerződő a módosítást nem fogadja el, a mó-
dosítárl szóló értesítést követően – a biztosítási iszak
végére, azt legalább harminc nappal megelőzően – írásban
felmondhatja a szerződést. Felmondás hiányában a szerző-
dés a módosítás szerint marad hatályban.
1.9.6. A Biztotó az alábbi indokok alapján jogosult a je-
len szerződést egyoldalúan módosítani:
- az irányadó jogszabályi környezet változása, ideértve a
jogszabályváltozást, az MNB által kiadott szabályozó
normák, felügyeleti határozat szerinti kötelezést, továb-
bá a Biztosítóra kötelező bírósági, más hatósági döntés
alapján a szerződési feltel bármely részét;
- a szolgáltatásnyújtást meghatározó jogszabályi kör-
nyezeten kívüli feltelek, így különösen a szolgáltas-
nyújtásban közreműködő, a szolgáltatásnyújtás során
a Biztosítóval kapcsolatot létesítő harmadik felek által
alkalmazott vonatkozó szerződési feltételeinek, díjtétele-
inek változása esetén a nyújtott asszisztenciával kapcso-
latos rendelkezéseket;
- a Biztosító nyilvántartási rendszerének módosítása ese-
tén;
- új díjfizetési lehetőségek, módok bevezetése; korábbi
díjfizetési módok megszüntetése esetén a díjfizetésre
vonatkozó rendlkezéseket.
1.9.7. A jelen szerst a Biztosító egyoldalúan a fen-
ti pontban rögzített indokok alapján jogosult módosítani.
A módosítást a Biztosító köteles a módosítás hatálybalépé-
sét legalább harminc nappal megelőzően írásban közölni a
Szerződővel, illetve a Biztosítottal.
1.9.8. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a vál-
toztatásokat nem fogadja el, úgy a szerződést felmondhatja.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár,
biztosítási szerdésben (fedezetet igazoló dokumnetumban)
meghatározott mérkét maga viseli (önrészesedés).
1.10.2. Az önrészesedés meghatározandó összegszerűen és a
kár szalékában is. Mindkét módon megharozott önrészesedés
esetén mindig a magasabb összegű érték kerül levonásra.
1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja
meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötele-
zettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önré-
szesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-
bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidő-
ben köteles a biztosís elvállalása szempontjából minden olyan
lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására
hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötele-
zettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra,
amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint
bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A Biztosító írásban
feltett kérdéseire a Szerdő illetve a Biztosított köteles a való-
10
ságnak megfelelő válaszokat adni. A kérdések megválaszolatlanul
hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsér-
tését.
1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szer-
ződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon
belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amely-
l a szerdéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosí
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
ténynek, körülménynek minősül a biztosítási szerdés (fedezetet
igazoló dokumentum), ajánlat és mellékleteinek bármely adata.
A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított cd-, felszámolási
eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása válto-
zás bejelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési
kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.
1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerdéskötés után szerez tu-
domást a szerdést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a
szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását
közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős
növekedését eredményezik, a tudomásszerzésl számított tizen-
öt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására,
illetőleg - ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem
vállalhatja - a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerdő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra
annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol,
a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik
napon megszűnik. Erre a következményre a Szerdőt a módosí
javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a Biztosító e jogaival nem él, a szerdés az eredeti tartalom-
mal hatályban marad.
A közlési és változás bejelentési kötelezettg megszegése esetén
a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók,
amelyeket a kötelezettség megsérse érintett.
1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele-
zettség egyaránt terheli a Szert és a Biztosítottat.
A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési
kötelezettség (1.12.6. pont) megsérsére szóló szabályt kell al-
kalmazni.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése
esen a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra al-
kalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésé-
nek következménye a 1.12.7. pontban kerül meghatározásra.
1.11.1.5. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg
erejéig köteles nyolc napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.1.6. A Szerdő illetve a Biztosított minden bejelentését és
nyilatkozat írásban köteles közölni. Írásba foglaltnak tekintendő
minden olyan nyilatkozat, ami a Ptk. 6:7. §-ban foglaltaknak meg-
felel (például levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott
elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scanelt dokumen-
tumot tartalmazó elektronikus üzenet).
1.11.1.7. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a bizto-
sítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írás-
ban kötelesek megtenni. A Szerdő (Biztosított) nyilatkozata a
Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító szerdést
kezelő egységének tudomására jutott.
1.11.2. rmegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érde-
kében az adott helyzetben általában elvárható magatarst köteles
tanúsítani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is,
ha a szerződés szabályozza a Szerdő fél és a Biztosított kár-
megelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését
célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a kárese-
mény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az
adott helyzetben általában elvárható magatars következménye
szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a
biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a
kárenyhítés nem vezetett eredményre.
1.11.2.2. A káresemény bekövetkezése un, a kárrendezés
megkezdéséig (1.11.6.3.) a biztosított vagyontárgy állapoban a
Biztosított annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez
feltétlenül szükséges.
1.11.2.3. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mér
változtatás következtében a Biztosító számára fizetési köte-
lezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények
tisztázása lehetetlenné vált, akkor a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége nem áll be.
1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telheen
megelőzni és enyhíteni.
resemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szük-
séges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk
keletkezését. A károk megelőzésére és elhárísára a hatályos
jogszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.
1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogo-
sult a Biztosítottnál a gépjármű kockázati állapotát bármikor ellen-
őrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedé-
sek végrehajtásának ellenőrzésére.
1.11.2.6. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jog-
szabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kárese-
ményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a
tudomásra jutásától számított két munkanapon belül be kell
jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé
kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmá-
nak ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a Szer, illetve a Biztosított e kö-
telezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsé-
ge nem áll be.
1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetke-
zésének helyét,
b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,
11
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),
d) a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szert
képviselő - személy vagy szervezet nevét.
1.11.3.4. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a külö-
nös feltételekben kerülnek meghatározásra.
1.11.3.5. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegsze-
ségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámok-
nyokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó
kartonokat, lelríveket, költségszámísokat és egyéb bizony-
latokat - a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának
kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátania.
A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig az általános szerdési
feltétel 1.11.2.2. és az 1.11.2.3. pont alapján járhat el..
1.11.3.6. Ha a Biztotó a bejelens kézhezvételétől s-
tott ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a
Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállí-
sáról. A helyreállís megkezdése esen a Biztosított kö-
teles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának
utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak
maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb
a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan álla-
potban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító vizsgálata
során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, téte-
les felsorolású jegykönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosított vállalja, hogy a lopás és rablás esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős
bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biz-
tosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálától.
1.11.3.9. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Bizto-
sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, ame-
lyek a biztosísi esemény megállapításához szükségesek, így
különösen:
- a kár mértékét bizonyító dokumentumokat,
- az adásvételi szerdést,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljás,
- lopás esetén a rendőrségi feljelentést.
1.11.3.10. A biztosítási esemény bekövetkezének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a
károsultat terheli.
A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A füg-
getlen szakértő költgét a megbízó fizeti.
1.11.3.11. Amennyiben büntető vagy szabályszértési eljárás
van folyamatban az adot kárüggyel kapcsolatban, annak
eredményéről a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomásá-
ra justól számított nyolc napon belül írásban érteteni. E
kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szersben
vállalt kötelezettségének már eleget tett.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.4. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a Szert tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekl, illet-
ve ezek akadályáról.
1.11.5. szolgáltatási kötelezettség
1.11.5.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.
1.11.5.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fi-
zetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.5.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől szá-
mított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a
kárrendezést megkezdeni.
1.11.5.4. A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárbeje-
lentéstől számított tizenöt napon belül téríti meg. Ha a Biztosított
igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a tizenöt napos határidő
atl a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata biztosítóhoz
beérkezett.
1.11.5.5. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késede-
lembe, és a szolgáltas összet visszatarthatja ameddig
- kétg merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító
által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy
- az eljárás befejelzéséig, ha a biztosítási esennyel kap-
csolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelzettség nem
terheli.
1.11.5.6. A Biztosító jogosult a kárrítés összegébe a min-
denkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek ösz-
szege maximum az éves biztosítási díj.
1.11.6. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté-
rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károko-
zó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a Biz-
tosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval
szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni,
és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesí-
teni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek
előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elként a
Biztosított követelését kell kielégíteni.
1.11.7. A Biztosított minden elvárható támogatást köteles
megadni a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt
megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.11.8. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra
igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget
vissza kell fizetnie.
1.11.8.1. Amennyiben a Biztosított ÁFA visszatérítésre jogo-
sult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a Biztosító a szol-
gáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.
1.12. a Biztosító mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége
alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási esenyt) jogelle-
nesen
- a Szerződő vagy Biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun-
12
kakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető be-
osztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy
szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
1.12.2. A jelen feltelek alapján súlyos gondatlanságnak
minősülnek az alábbi esetek:
- a károkozás a gépjármű vezetésre jogosító engely nél-
küli, és ezzel okozati összefüggésben történt, illetve ha a
Szerződő a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,
- a kár a gépjárművet vezető személynek (illetve a 1.12.1.
pontban meghatározott személyeknek) igazoltan alkohol
fogyasztásával vagy a vezesi képesgre hátrányosan
ható szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati ösz-
szefüggésben keletkezett, illetve bármely Biztosítottól,
ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között
azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg
a szükséges intézkeseket a kármegelőzés érdekében
annak ellere sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a
kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére
figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minő-
tette.
1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi szely, a
Biztosító annyiban mentesül a fizesi kötelezettge alól,
amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi sze-
mély vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású
alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja,
akinek e minőgében munkaköre ellátásával egtt jár a
biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyo-
san gondatlanul okozta.
1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemel-
tes esetén a Biztosínak 1.12.3. pontban felsorolt men-
tesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban
bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok
arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A
Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k)
érdekeltségére esik.)
1.12.5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötele-
zettsége alól a Szert és a Biztosítottat terhelő kármeg-
előzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
1.12.6. A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelenté-
si kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett-
sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott,
vagy a be nem jelentett körülnyt a Biztosító ismerte, vagy
az nem hatott közre a biztosi esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerző-
dések biztosítási fedezete nem terjed ki:
- a Szerdő illetve a Biztosított által okozott olyan károk-
ra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi
hatály kiterjesztése esetén az illető ország jog szabályai
szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a
szerződéses, illetve a szerződésen kívüli károkozás sza-
bályai szerint felelősggel tartozik, mivel ezek a kocká-
zatok egyéb biztosításokkal fedezhetők,
- olyan károkra, amelyeket harci cseleknyek (pl. forra-
dalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intéz-
kedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári
engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.)
vagy azok következnyeit, továbbá harci eszközök ál-
tal okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai
vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus mi-
att keletkezett károkra.
- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádió akv
szennyeződés által okozott károkra,
- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt esemé-
nyekre, illetve
- a közvetett károkra.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Bizto
- a bírságot, a kötrt, a késedelmi kamatot vagy egyéb
büntető jellegű költségeket,
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján té-
rülő károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvesi,
helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami
pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nem-
zetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy
nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás
alapján megtérülő károkat,
1.14. elévülés
1.14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt
évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési
időt a biztosísi esemény időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezett-
ség
1.15.1. A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a
biztosítási szerdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a
szolgáltassal összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí-
si szerdés megkötéséhez, módosíhoz, állományban tartá-
sához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé-
séhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb
cél lehet.
1.15.2. Az 1.15.1. pontban megharozott céltól eltérő célból
végzett adatkezelést a Biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügy-
fél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga-
dása miatt az ügyfelet nem érheti hátny, és annak megadása
esetén részére nem nyújtható előny.
1.15.3. A biztosísi titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül
– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktarsi kötelezett-
ség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit,
alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsola-
tos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész-
ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről
és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatá-
13
rozott egészségügyi adatokat a Biztosító az 1.15.1. pontban meg-
határozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az
érintett írásbeli hozjárulásával kezelheti.
1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze-
mélynek, ha
a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képvi-
selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje-
lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn
c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsí
szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása
keretében ismeri meg.
1.15.6. A biztosítási titok megtarsának kötelezettsége nem
áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és
az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljá-
ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakérvel, továbbá
a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a
természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró
hitelezővel, Családi Cdvédelmi Szolgálattal, családi va-
gyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa ki-
rendelt szakértővel,
e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be-
kezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási
szervvel
j) törvényben megharozott feltételek megléte esetén a titkosz-
szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre
felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a koc-
kázatvállaló biztosítókkal,
l) rvényben szabályozott adattovábbítások során átadott
adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény-
nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántarst vezető
kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban
nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési
igazgasi feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a köz-
lekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési
nyilvántartási szervel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosísi
szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla-
podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás
közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és
a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodá-
val, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanísi
Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel,
továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár-
rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett
másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési
joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te-
kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a
könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekin-
tetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz-
tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden
egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország-
beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-
védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ-
szabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a
káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri
rendeletben megharozott kártörténeti adatra és bonus-ma-
lus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a
Biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerdés díjához nyújtott tá-
mogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az agrárkár-
megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel,
az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium irányísa alatt
álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy
személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza
az ügyfél nevét vagy a biztosísi szerdés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az
p)s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada-
tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.
A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére
jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtar-
sának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügy-
ben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatá-
rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosísi
szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény-
ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettg terheli.
A biztosítási titok megtarsának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel
szemben a pénzügyi szolgáltasból eredő követeléshez kapcso-
lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intéz-
mény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartal-
mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését,
a kért adatok fajját, az adatkérés célját és jogalapját.
1.15.8. A Biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11.
pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és
az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé
az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.15.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere-
tén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazotta-
ira is kiterjed.
1.15.10. A Biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági
szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyo-
mozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladék-
14
talanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a
biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyag-
gal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő-
szerrel visszaéléssel, pénzmossal, bűnszövetségben vagy
bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir-
toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí-
tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés-
sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének
elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó-
anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel
vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben
vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van ösz-
szefüggésben.
1.15.11. A biztosísi titok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézke-
dések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési
kötelezettségének tesz eleget.
1.15.12. Nem jelenti a biztosísi titok és az üzleti titok sérelmét
a felügyeleti ellenőrzési eljás során a csoportfelügyelet esetében
a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja
részére történő átadása.
1.15.13. A biztosísi titok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségválla-
lás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából – írásban kér biztosísi titoknak minősülő
adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz-
mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozáról szóló törvényben meghatározott feladat-
körében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység
írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biz-
tosítási titoknak minősülő adatot.
1.15.14. Nem jelenti a biztosísi titok sérelmét a Biztosító és a
viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszont-
biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet-
hez törnő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a Biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írás-
ban hozjárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulának hiányában – az adatto-
vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és
jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok
védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör-
vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatá-
rozott bármely módon biztosított.
1.15.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál-
lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbí-
sra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.15.16. Nem jelenti a biztosísi titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyl az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) óktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye
(főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a
külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo-
dásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő
adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szó
törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör-
nő adatátadás.
1.15.17. Az 1.15.16. pontban meghatározott adatok átadását a
Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat-
kozva nem tagadhatja meg.
1.15.18. Az adattovábbítási nyilvántarsban szereplő szemé-
lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az
1.15.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adat-
nak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni
kell.
1.15.19. A Biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt
nem tájékoztathatja az 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve az 1.15.11.
pontja alapján végzett adattovábbísokl.
1.15.20. A Biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a
biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fenn-
állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.21. A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biz-
tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,
ameddig a szerdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban
igény érvényesíthető.
1.15.22. A Biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden
olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel
kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett
hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez
nincs törvényi jogalap.
1.15.23. A Bit. alkalmazában az elhunyt személyhez kapcso-
lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.15.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te-
kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
1.15.26. A Biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása
érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabá-
lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer-
ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e Biztosító által ke-
zelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok
vonatkozásában.
15
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335
3355-ös, vagy (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet
bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok ér-
dekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nem-
zeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési
cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., telefon: +36 80 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kez-
deményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola-
tos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172., telefon: +36 80 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.
hu) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár-
sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv: Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest,
BKKP Pf. 777., telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102)
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adat-
delmi felelőséhez, a bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósághoz
(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., telefon: (+36 1) 391
1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
II. K&H casco biztosítás különös feltételek
2.1. Biztosított
Az általános szerzősi feltétel 1.1.2. pontjaában meghatározottak
szerint.
2.2. területi hatály
Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés Európa
földrajzi területén bekövetkezett, a különös feltételekben megha-
tározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albá-
nia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,
Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fe-
héroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hol-
landia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország,
Liechtenstein, Litnia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország,
Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia,
Olaszország, Oroszország (európai rész: az Ural-hegység - Ural-
folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino,
Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia,
Törökország (európai rész: a Boszporusz - Dardanellák - Márvány-
tenger határig), Ukrajna, Vatikán.
Továbbá autóbusz gépjármű kategória esetén kockázatvise-
lésünk nem terjed ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszor-
szág és Ukrajna területére.
A fentiektől eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben ér-
nyes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerzős (fede-
zetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helye-
zett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű kategóri-
ákra köthető:
• személygépkocsi
• autóbusz
• tehergépkocsi
• vontató
pótkocsi, félpótkocsi
• lakókocsi
mezőgazdasági vontató
2.3.2. Jelen különös feltétel szerinti szerződéssel biztosítható
vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s en-
nek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai (ideértve a
kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a kötelezően előírt
gyermekülés).
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek eredeti
gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak értékelése az
Audatex adatbázis alapján történik. Az Audatex hiányossága ese-
tén a járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak
megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.
2.3.3. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek
eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól elté
tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének
10%-ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.
2.4. biztosítási összeg meghatározása
A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg.
A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltanak felső határa és
egyben a biztosísi díj megállapításának alapja.
2.5. biztosítási események
2.5.1. Jelen különös feltétel alapján az alap biztosísi ese-
mény a törés és az elemi kár.
2.5.1.1. Törés definíciója: Minden olyan kár, amelyet baleseti ere-
detű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve az
idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a bizotsított
vagyontárgyban.
2.5.1.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek a töskár, ha az
- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő
felkészülsékor keletkezett,
- nem baleseti eredetű károsodás, például gépjármű alkat-
sz anyagradásából eredő törése vagy a hűtőfolyadék
megfagyásából adódó mechanikus kásosodás,
- a jármű és járműszerelvény önmagában okozott kára,
- a jármű közlekedésre való felkésse (javísa) alkal-
mával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas jár-
mű munkavégzése közben történt,
- a szállítmány elmozdulása következben állott elő.
16
2.5.1.2. Elemi kár definíciója: Minden olyan kár, amelyet tűz, rob-
banás vagy villámcsapás, a legalább 54 km/h sebességű szélvi-
har, az Európai Makroszeizmikus Skála alapján legalább 5s fo-
kozatú földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes
vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a felhőszakadás, az
árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés, jégverés, a lezúduló hótömeg
károsító hatása okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2.5.1.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár,
ha az
- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági
engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági engedély
nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggésben,
- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára,
amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy ki-
szerelt állapotban tároltak.
2.5.2. Jelen különös feltétel alapján választható biztosítási ese-
mény a lopáskár.
2.5.2.1. Lopás definíciója: Minden olyan kár, amely úgy követke-
zett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta.
Lopáskár a rablás, valamint - a csalás és sikkaszs esetét ki-
véve - a jogtalan használat céljából történő önkényes elvétel is,
illetve ezen időszak alatt bekövetkezett rongálódás. Lopás a jár
alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatosan keletke-
zett károsodás is, ide értve a lopási kísérlet eredményeként adódó
rongálódási károkat is.
2.5.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár,
amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érin-
tett, amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt állapotban
voltak.
A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén
nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely
elkövesének időpontjában a fülketető vagy a hard-top nem
volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban.
Abban az esetben, ha a Szerdő az ajánlaton tett egyértel-
mű nyilatkozatával nem teljeskö, hanem csak törés és ele-
mi kár biztosítási eseményeket tartalmazó casco biztosítási
szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a Biztosító kockázat-
viselése a jelen szerződési feltételek 2.5.2.1. pontjában meg-
határozott lopás biztosítási eseményre nem áll fenn.
Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek esetén a
lopás biztosítási esemény tekintetében a Biztosító kártérítési
kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény
bekövetkeztekor a fülketető vagy a hardtop tető felszerelt,
rögzített és lezárt állapotban volt.
2.5.3. biztosítási díj
A biztosítási díjat a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló doku-
mentum) tartalmazza.
2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei
2.6.1. A Szerdő és a Biztosított nyolc napon belül köte-
les írásos formában bejelenteni a Biztosítónak a szerződéses
feltelekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett
változtatásokat ha ezek a körülmények a biztosítási kocká-
zat jelentős növekedését eredményezik:
- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,
- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címválto-
zását,
- a Szerződő és a Biztosított nevének megváltozását, ami-
kor a tulajdonjog nem változott,
- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy motorszá-
mának megváltozását, illetve ha a jármű hatósági minő-
sítése megváltozik,
- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a tu-
lajdonjog változását igazoló okmány másolatát csatolni
kell a bejelentéshez,
- a jármű forgalomból törnő kivonását, ez esetben úgy-
szintén a hasági okmány másolat csatolni kell a be-
jelentéshez,
- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megrongálódását
illetve másolat készítését, amennyiben erről a Szerződő-
nek és a Biztosítottnak tudomása van,
- az ajtózár(ak), a kormányr cseréjét,
- ha a járvet bármely követelés biztosíkául lekötöt-
ték.
Amennyiben a Szerződő és a Biztosított a változásbejelentési
kötelezettségének nem tett eleget, akkor a Biztosító telje-
tési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet, amikor
a Szerződő és a Biztosított bizonyítja, hogy a be nem jelentett
körülményt a Biztosító a szerskötéskor ismerte, vagy az
nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
2.6.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy
zárgarnitúrájának vagy az elektronikus védelmi berendezé-
sének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy ulagos
beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik-
sze elvész (ideértve annak ellopását is), úgy a Szerződő és a
Biztosított köteles eredeti gyári alkatrészekkel a gépjármű
egész zárgarniráját és kulcskészletét, valamint a teljes
elektronikus védelmi rendszert szakszervizben lecseréltetni
és téríteni annak költségeit.
2.6.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy
zárgarnitúrájának vagy elektronikus védelmi beredezésének
(függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos be-
szerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része
megrül vagy használhatatlanná válik, úgy a Szerdő és a
Biztosított köteles a védelmi rendszert szakszervizben meg-
javíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.
2.6.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitk,
akkor a teljes zárgarnitúrát és kulcskészletet szakszervizben le
kell cseréltetni. Zárrongálás esetén a védelmi rendszer javí-
sával, csejével összeggő költgeket a Biztotó az ön-
részesedés levonását követően legfeljebb 150 000 Ft erejéig
téríti meg.
2.6.5. r esetén az alkatrészcserét, illetve javíst dokumen-
táló számla hiteles másolatát a Szerződő és a Biztosított köteles a
Biztosítónak megküldeni.
2.7. a Biztosító szolgáltatása
A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak
szerint, a biztosítottság mértékétől (sd. 1.8. pont) függően nyújt
szolgáltatást.
2.7.1. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a
sérült járművet az általános feltétel 1.11.6.3. pontja szerint meg-
szemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegykönyvet készíteni, továb-
17
bá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem
látható sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmával is rögzíteni.
2.7.2. A Biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap
és a kár összegszerűségének megállapításához és kifizetéséhez
szükséges utolsó irat illetve dokumentáció beérkezésétől számí-
tott tizenöt napon belül köteles kifizetni, kivéve, amikor a teljes
járművet ellopták.
2.7.3. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került
meg, akkor a Biztosító a kártérítési összeget a nyomozást meg-
szüntető vagy felfüggesztő határozatnak a Biztosítóhoz való beér-
kezését követő tizenöt napon belül köteles kifizetni.
2.7.4. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tarto-
zék a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetést köve-
en megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben
azonban köteles a Biztosítónak az előleget, vagy a kártérítési ösz-
szeget visszafizetni, amely összeg csökkentésre kerül az esetle-
ges károsodás miatti helyreállítási költséggel.
2.7.5. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonat-
kozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a
fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötele-
zettsége továbbra is fennálll.
2.7.6. javítással helyreállítható károk
2.7.6.1. A Biztosító a biztosítási eseny kapcsán meg-
sérült vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának
megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét téríti
meg.
Személygépkocsi és kistehergépkocsi (legfeljebb 3 500 kg
össztömegű) esetén a felek a kárrendezési eljárás során
egyezséget köthetnek arról, hogy a Biztosító elsősorban az általa,
a magyarországi autójavító vállalkozások körében elterjedten
használt Audatex javítási költségkalkulációs rendszerrel kiszámí-
tott és Á-t nem tartalmazó helyreállítási költséget térítse meg.
(Az elsősorban használt Audatex rendszer mellett használható
még az Autovista és a Dat rendszer is.)
A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás során
szintén egyezséget köthetnek arról, hogy a helyreállítási költséget
a Biztosító az általa készített helyreállítási költségkalkuláció alap-
ján térítse meg.
2.7.6.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan
javítható, akkor a javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben
az alkatrész sérülése gazdaságosan nem javítható, akkor az új al-
katrésszel való pótlás költségét téríti a Biztosító, amely költségen
belül az alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény idő-
pontjában aktuális Audatex rendszerben megtalálható alkatrészár.
2.7.6.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a Biz-
tosító cserére vonatkozó térítési kötelezettge csak akkor áll be,
ha a törött üveg a hatósági üzembentartási előírások szerint nem
javítható.
2.7.6.4. A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek
újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezé-
sének költgét pedig csak akkor, ha a jármű külső felületének
legalább 50%-a fényezésre szorul.
2.7.6.5. A Biztosító kárrendezés alkalmával, csak az alábbiak-
ban felsorolt alkatrészek, berendezések pótlási költségéből von le
értékemelkedést (káridőponti avult értéken térít):
- a kipufogó rendszer bármelyik eleme, tartozéka,
- akkumulátor,
- gumiköpeny.
2.7.6.6. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a
Biztosító az értékemelkedést levonja.
2.7.6.7. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt ja-
vítása esetén - a 2.7.6.5. pontban felsoroltak kivételével - a be-
épített új alkatrészek miatti értéknövekedést a Biztosító figyelmen
kívül hagyja.
2.7.6.8. Magyarország területén bekövetkezett járműkár
esetén a Biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szál-
lításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan
felmerült költségeket.
Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a
Biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóváhagyott
mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolá-
sával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket.
Biztosísi eseményenként a kártérítési limit 800 000 Ft a belföldi
és a külföldi károk esetében is. Ezen a jogcímen történő kárkifize-
tés esetén az önrészesedés nem kerül figyelembe vételre.
2.7.7. totálkárok
2.7.7.1. Jelen különös feltételek értelmében a Biztosító a bizto-
sított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha
- a helyreállítási költség eléri, illetve, meghaladja a jármű (biz-
tosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi
értékének 80%-át,
- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést követően a
rendőrség kiadta a nyomozást megszünte, vagy felfüggesz-
tő határozatot és a jármű a lopáskár kártérítési összegének
kifizetéséig nem került meg.
2.7.7.2. A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti
forgalmi értéken történik, amelynek megharozására az Autovis-
ta adatbázisa szolgál.
2.7.7.3. A jármű új állapotban történő első forgalomba helye-
zésétől számított egy éven belül, kizárólagosan csak az első tu-
lajdonos részére a Biztosító a totálkáros járműnek legfeljebb a
vásárláskori, számlával igazolt költségét téríti meg, ez az összeg
azonban nem lehet magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti
Autovista adatbázis szerinti új értéke.
2.7.7.4. A Biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti
forgalmi értékl levonja az értéket képviselő maradvány (roncs)
értékét.
Amennyiben a Biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kí-
vánja, de azt a Biztosító által meghatározott összegért nem tudja,
ez esetben a Biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy
indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csök-
kenti.
Ha a Biztosított a Biztosító jóváhagyása nélkül, a maradványt
(roncsot) a Biztosító által megállapított maradványérték
(roncs-érték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a Bizto-
sító az értékkülönbözetet nem téríti meg.
Totálkárnál a maradvány (a roncs) a Biztosított tulajdonában
marad, a maradvány átvételére a Biztosító nem kötelezhe.
18
2.7.7.5. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti A- és Vám-
hivatalnak fizetendő illetéket és adót a Biztosítottnak csak akkor
téríti meg a Biztosító, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolta,
hogy az illetéket, adót megfizette, és azok visszaigénylésére nem
jogosult.
2.7.7.6. A Biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a
Biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t megfizette és
az ÁFA visszatérítés igénybe vételére nem jogosult.
2.8. önrészesedés
2.8.1. A Biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést
von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a sérült
jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből sem kerül önré-
szesedés levonásra.
2.8.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszerűen meg-
határozott mértékét a Biztosító által meghatározott lehetőségek-
l a Szerződő választja meg.
2.8.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de
legalább a választott összegszerűen megharozott önrészese-
dés kerül levonásra, kivéve, ha a biztosísi szerdés (fedezetet
igazoló dokumentum) és a jelen szerdési feltételek ettől eltérő
záradékot tartalmaznak.
2.8.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb,
mint az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy kár-
rítési összeg nem kerül kifizetésre.
2.8.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablak
üvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből
minden esetben csak a Szerződő által választott százalékos ön-
részesedés kerül levonásra. Kivételt képez az autóbusz gépjár
kategória, mely esetében a választott szalékos, de legalább a
választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo-
násra.
2.8.6. A 2.6.4. pontban említett, a zárcserével összefüg
térítési költségből a Szerződő által választott százalékos önrésze-
sedés kerül levonásra.
2.9. kárelőzményi rendszer
2.9.1. A casco kárelőzményi rendszer személygépkocsira és
legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsira (továbbiakban
kistehergépkocsi) terjed ki.
2.9.1.1. Személygépkocsira vonatkozó kárelőzményi besorolás
kistehergépkocsira nem érvényesíthető, illetve kistehergépkocsira
vonatkozó kárelőzményi besorolás személygépkocsira sem ér-
nyesíthető.
2.9.2. A kárelőzményi rendszer egy alap, tíz bonus és négy
malus besorolási osztályból áll.
2.9.3. A szerződő a casco bizosítási szerződés megkötésére
történő ajánlattelkor a korábbi casco biztosísi időszak(ok)-
ban eltöltött és igazolt casco kármentes időszak alapján bonus
osztályba sorolásra jogosult, ennek hiányában A00, vagy malus
osztályba kerül.
2.9.4. A kárelőzményi besorolás megállapításához a korábbi
casco biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó, a társbiztosító(k) által
kiállított casco kárelőzményi igazolás(ok) szükséges(ek).
2.9.5. Malus osztályba sorolás (M01-M04) alkalmazandó, ha
nincs igazolható kármentes időszak és a korábbi (utolsó) casco
biztosítás utolsó biztosítási időszakában egy vagy több nem önálló
üvegkár, vagy kizárólag elemi kár káresemény miatti kárkifizetés
történt, az alábbiak szerint:
- ha az utolsó biztosísi időszakban egy kárkifizetés történt és
a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalmazan-
dó osztályba sorolás: M02, ha a gépjármű kategória kisteher-
gépkocsi, akkor M01
- ha az utolsó biztosítási időszakban kettő kárkifizetés történt
és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalma-
zandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kis-
tehergépkocsi, akkor M02
- ha az utolsó biztosísi időszakban három kárkifizetés történt
és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az az alkal-
mazandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória
kistehergépkocsi, akkor M03
- ha az utolsó biztosítási időszakban háromnál több kárkifize-
tés történt, az alkalmazandó osztályba sorolás M04, mindkét
gépjármű kategória esetén.
2.9.6. A00 osztályba sorolás alkalmazandó az alábbiak szerint:
- ha a korábbi (utolsó) casco biztosísi szerdés megszűnése
és a K&H Casco biztosísi szerdés kockázatviselési kezde-
te között két évnél hosszabb időszak telt el
- ha a korábbi (utolsó) casco biztosísi szerdés a biztosítási
díj meg nem fizetése miatt szűnt meg és a társaságunkhoz
tett casco ajánlaton szereplő gépjármű nem azonos a díjnem-
fizetéssel megszűnt szerződésben biztosított gépjárművel
- ha a korábbi (utolsó) casco biztosísi szerdés felmondással
szűnt meg és a társaságunkhoz tett casco ajánlaton szereplő
gépjármű nem azonos a felmondással megsnt szerdés-
ben biztosított gépjárművel, kivéve, ha a tulajdonos nyilatko-
zik arról, vagy igazolja azt, hogy a felmondott szerdéssel
érintett gépjárművet eladta.
2.9.7. Bonus oszlyba sorolás (B01-B10) alkalmazandó, ha
nem áll fenn a 2.9.5. és a 2.9.6. pontokban leírt feltételek egyike
sem, ilyen esetben a besorolás az igazolás(ok)on feltüntetett biz-
tosísi időszakok közül a kármentes teljes időszakok számának
összeadásával történik az alábbi táblázat szerint, amennyiben a
korábbi (utolsó) casco biz