K&H casco biztosítás
érvényes: 2020. május 29-től
készült a MABISZ Standard
Termékvázlat figyelembevételével
3
tartalom
K&H casco biztosítás ügyfél-tájékoztató ................................................................................................................................................... 4
K&H casco biztosítás általános szerződési feltételei ............................................................................................................................... 8
I. általános feltételek ................................................................................................................................................................... 8
1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított ................................................................................................................................................... 8
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte................................................................................................................................................. 8
1.3. a kockázatviselés kezdete .......................................................................................................................................................... 9
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ......................................................................... 9
1.5. a biztosítási szerződés módosítása ............................................................................................................................................ 9
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei .......................................................................................................................... 9
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai, kedvezmények .................................................................................................................. 9
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ......................................................................... 10
1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai ................................................................................................................................. 11
1.10. önrészesedés ........................................................................................................................................................................... 11
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei ................................................................................................................................ 11
1.12. a Biztosító mentesülés ............................................................................................................................................................. 14
1.13. általános kizárások ................................................................................................................................................................... 14
1.14. elévülés .................................................................................................................................................................................... 15
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség .............................................................................................................. 15
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés ............................................................................................................................................ 18
II. K&H casco biztosítás különös feltételek .............................................................................................................................. 19
2.1. Biztosított ................................................................................................................................................................................. 19
2.2. területi hatály ............................................................................................................................................................................ 19
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre ............................................................................................................................................... 19
2.4. biztosítási összeg meghatározása ............................................................................................................................................ 19
2.5. biztosítási események .............................................................................................................................................................. 19
2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei ...................................................................................................................... 20
2.7. a Biztosító szolgáltatása ........................................................................................................................................................... 21
2.8. önrészesedés ........................................................................................................................................................................... 22
2.9. kárelőzményi rendszer ............................................................................................................................................................. 23
2.10. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek ............................................................................................................ 24
2.11. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai ............................................................................................................ 24
2.12. kizárások .................................................................................................................................................................................. 25
2.13. a Biztosító mentesülése ........................................................................................................................................................... 25
2.14. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott követelmények .................................................................................... 25
2.15. a gépjármű kockázatfelmérése ................................................................................................................................................. 25
III. kiegészítő biztosítások .......................................................................................................................................................... 27
3.1. K&H cascoszerviz 24 biztosítás kiegészítő feltételei ................................................................................................................. 27
3.2. K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei ............................................................................................................................ 28
3.3. K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosításának kiegészítő feltételei .......................................... 29
3.4. K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei ........................................................................................................... 30
3.5. K&H balesetbiztosítás kiegészítő feltételei ............................................................................................................................... 31
3.6. K&H extra tartozékok biztosításának kiegészítő feltételei ......................................................................................................... 35
1. számú melléklet – tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról ................................................... 37
2. számú melléklet .................................................................................................................................................................................... 39
3. számú melléklet .................................................................................................................................................................................... 39
4. számú melléklet – adatkezelési tájékoztató (kivonat) ......................................................................................................................... 40
4
K&H casco biztosítás ügyfél-tájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H casco
biztosítást, amely (gép)járművére nyújt kártérítési fe-
dezetet törés és elemi károk, illetve lopáskárok ese-
tén.
megbízhatóság:
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) 1992.
február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótár-
saságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoport-
jának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon
biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank
(székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.,
levelezési cím: 1850 Budapest,
telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776,
fax: (+36 1) 429 8000,
web: www.mnb.hu).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör-
vény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban:
Bit.) és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv-
ről (a továbbiakban: Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az
1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról
és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és
osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék érté-
kesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biztosí-
tási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí-
men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal-
mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoz-
tató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.
mire terjed ki a K&H casco biztosítás?
A biztosított jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptí-
pusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei,
tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tarto-
zékokat, kivéve a kötelezően előírt gyermekülés).
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s en-
nek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tarto-
zékaitól eltérő tartozékokat (továbbiakban: extra tarto-
zékok) a Biztosító a biztosított jármű káridőponti érté-
kének 10%-ig, külön díj megfizetése nélkül megtéríti.
Amennyiben az extra tartozékok értéke a fentebb
meghatározott 10%-ot meghaladja, az ezen érték fe-
letti rész kiegészítő biztosítással fedezetbe vonható a
különös feltételekben meghatározottak szerint.
A K&H casco biztosítás fedezetet nyújt a biztosított
(gép)járművek esetében az alapfedezetben lévő törés
és elemi kár biztosítási eseményeire.
Törésnek minősül minden olyan kár, amelyet baleseti
eredetű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz
(ideértve az idegen személy által okozott szándékos
rongálást is) a biztosított vagyontárgyban.
Az elemi kár kockázat a tűz, a robbanás és a termé-
szeti eredetű károsító hatásokat jelenti.
Az előző két alapfedezeten kívül választható fedezet
a lopáskár, amelynek minősül minden olyan kár,
amely úgy következett be, hogy az elkövető a megfe-
lelően lezárt (gép) járművet ellopta, továbbá lopásnak
minősül a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak
ellopásával kapcsolatban keletkezett károsodás, ide
értve a kísérlet eredményeként bekövetkező rongá-
lási károkat is.
5
Megfelelően lezártnak tekintendő a (gép)jármű,
amennyiben a lopáskár bekövetkezésének időpontjá-
ban kivétel nélkül megfelelt az alábbi követelmények-
nek:
- valamennyi nyílászáró eleme rendeltetéssze-
rűen zárt, fel-, illetve beszerelt állapotban volt
és megakadályozta a járműbe történő erőszak
nélküli jogtalan behatolást,
- a zárak és zárbetétek a jármű kulcsa, távirányí-
tója, kódkártyája, indítókártyája nélkül nem vol-
tak roncsolásmentesen nyithatók.
mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?
Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco
biztosítás szerződési feltételeit, amelyek részlete-
sen felsorolják azokat az eseményeket (kizáráso-
kat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a
biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizá-
rásra kerül, például:
- (gép)járműverseny során bekövetkezett kár,
nem baleseti eredetű károsodás, javítás so-
rán keletkezett töréskár;
- kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő al-
katrészek lopáskára, tűz- és robbanáskára;
- hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel
összefüggő tűz- és robbanáskárok.
milyen kiegészítő biztosítások választhatók
hozzá?
K&H cascoszervíz 24 biztosítás
A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerző-
désében meghatározott biztosítási eseményből (tö-
rés, elemi kár, illetve lopás) eredő menetképtelen-
sége, mozgásképtelensége esetén, vagy a lopás koc-
kázatot is fedező K&H casco biztosítási szerződés
esetén a gépjármű teljes lopása esetén a Biztosító se-
gítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt és átvállalja a
szolgáltatások felmerült költségeit.
K&H poggyászbiztosítás
Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel ren-
delkező gépjárművel szállított vagyontárgy, függetle-
nül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tu-
lajdonviszonyoktól.
K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök,
kiegészítők biztosítása
Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel ren-
delkező gépjárművön szállított, a KRESZ előírásainak
megfelelően a gépjárműre szerelt szabadidős, hagyo-
mányos és extrém sportok tárgyai, a rakodótér meg-
növelésére szolgáló eszköz (tetőbox) valamint a tető-
csomagtartó és annak alkatrészei.
K&H gyermekfelszerelés biztosítás
Biztosított minden, a gépjárműben szállított gyermek
felszerelési vagyontárgy (pl. babakocsi, biztonsági
gyermekülés, ágy, járóka). A fedezet kiterjed e tár-
gyakban keletkezett károkra abban az esetben is, ha
azok nem a gépjárműben, hanem azon kívül, a
KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre sze-
relt állapotban károsodtak.
K&H balesetbiztosítás
Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt
fedezetet, múlékony sérülés, maradandó rokkantság
és elhalálozás esetén.
K&H extra tartozékok biztosítása
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s en-
nek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tarto-
zékaitól eltérő tartozékokat (extra tartozékok) a Bizto-
sító a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum-
ban) meghatározott mértékéig megtéríti.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatáro-
zott időpontban megkezdődik.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a
biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló min-
den évben a biztosítási időszak utolsó napja. Ettől el-
térő megállapodás esetében a biztosítási évforduló le-
het a fentiektől eltérő időpont.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bank-
kártyával), csoportos beszedési megbízással, banki
átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson
(postai csekken).
A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben
egész évre), féléves, negyedéves vagy havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosí-
tási szerződés évfordulójakor módosítható.
A határozatlan időtartamra megkötött szerződések
esetében a biztosítás első díjrészlete a kockázatvise-
lés kezdetének napján esedékes.
Amennyiben a díjrészletet az esedékességkor
nem kerül megfizetésre, úgy a díjfizetés gyakori-
sága és a módja szerint a szerződésre alkalmazott
6
kedvezmény megszűnik és a teljes biztosítási évre
járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg
nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatok-
kal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak meg-
jelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
közös megegyezéssel, a biztosítási díj meg nem fize-
tése miatt vagy felmondással.
A szerződés a biztosítási időszak végére bármikor fel-
mondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább
harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell ér-
keznie a Biztosítóhoz.
mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?
A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb harminc
nappal a Biztosító jogosult a szerződési feltételekben
foglaltak szerint a szerződés díját módosítani, ha erről
a Szerződőt az évforduló előtt legkésőbb a negyven-
ötödik napon értesíti.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szem-
pontjából minden lényeges körülményt köteles írás-
ban közölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfel-
jebb nyolc napon belül.
Ez vonatkozik a változásbejelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely
adatában (amely adatokat a Szerződő a szerződés-
kötés során közölt) változás történik, értesítse írásban
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges
módosítások elvégzését. A változásról írásban köz-
vetlenül a központi irodánkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a
biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak ak-
kor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön
vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn
(egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az
alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a fel-
adatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő bün-
tetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és
ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő,
ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint
a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó,
a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az ál-
tala kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság,
egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszont-
biztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható-
ság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékeny-
séget végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi
bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs
Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan ösz-
szesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatás-
vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és
gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, vala-
mint az adatkezelési tájékoztató elnevezésű nyomtat-
vány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés ré-
szét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét,
akinek telefonszáma a biztosítási szerződésen (fede-
zetet igazoló dokumentumon) található. A bekövetke-
zett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületün-
kön is a ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen,
ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyor-
san, egyszerűen intézheti ügyét.
Káreseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a gepjarmukar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele-
fonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb
a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé.
speciális teendők adott káresemények bekövetke-
zésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltó-
ságnak is.
Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk elbírálásához orvosi igazolásra van
szükség.
7
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha nem biztosított kárese-
mény történt.
A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési fel-
tételei tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a
kárt a Biztosított, illetve Szerződő vagy a vele kö-
zös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a Biztosí-
tott, illetve Szerződő – vezető munkakört vagy a
biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül to-
vábbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól
a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelő-
zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése
esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárren-
dezéshez szükséges utolsó okirat beérkezését követő
tizenöt napon belül fizeti ki.
A Biztosított a bekövetkezett kár mértékéből kárese-
ményenként, a biztosítási szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) meghatározott önrészese-
dést maga viseli.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be-
jelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355,
vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5254 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin-
tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén
az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén
kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy
(fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.,
levelezési cím: 1850 Budapest,
telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776,
web: www.mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kezde-
ményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével
kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fo-
gyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a
Pénzügyi Békéltető Testület
(székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.,
levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.: 172,
telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776,
web: www.penzugyibekeltetotestulet.hu) eljárását
kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság,
jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesít-
hetik.
felügyeleti szerv:
Magyar Nemzeti Bank
(székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.,
levelezési cím: 1850 Budapest,
telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776,
fax: (+36 1) 429 8000,
web: www.mnb.hu).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító
belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható-
sághoz
(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.,
telefon: (+36 1) 391 1400,
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerző-
dési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan ta-
nulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési feltéte-
lekben foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további
hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom megha-
tározásokat olvashat.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
tel: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
K&H casco biztosítás általános szerződési feltételei
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon
kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi az ajánlat, vagy annak részét képező dokumentumok és a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek
egymáshoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozata.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok
tartalmazzák.
I. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H casco biztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvénye-
sek.
1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított
1.1.1. Biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)
1.1.2. Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megne-
vezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyon-
tárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).
1.1.3. Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett sze-
mély, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki
a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a
Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.
1.1.4. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő a
hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.1.5. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezé-
séig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és
ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
1.1.6. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél
helyébe léphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt
terhelő kötelezettségek összesége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a
szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költ-
ségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumen-
tumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik,
feltéve, hogy az ajánlatot, a jogviszony tartalmára vonatkozó, a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által
rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti
tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő
elteltét követő napon jön létre.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja
vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a
kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet igazoló dokumentum
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti
tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét
a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig kötve van.
1-10917-05
9
1.3. a kockázatviselés kezdete
A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak
átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott tizenöt napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kez-
deteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája, kizárólag
abban az esetben, ha a biztosítandó jármű új járműnek
*
minősül. Új jármű esetén a kockázatviselés kezdetének napja meg-
egyezhet az ajánlat aláírásának napjával, azzal a feltétellel, hogy ilyen estben az ajánlaton a kockázatviselés kezdeténél az óra,
perc időpont is feltüntetésre kerül.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a biztosí-
tási időszak utolsó napja, amelyet a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. Ettől eltérő megállapodás
esetében a biztosítási évforduló lehet a fentiektől eltérő időpont, amely megállapodás eredményét a biztosítási ajánlatnak tartal-
maznia kell.
1.4.2. A Biztosító a Biztosított részére a biztosítási időszak vége előtt legkésőbb 45 nappal írásbeli tájékoztatást küld a biztosítási
időszak megújításáról. A biztosítási szerződés megújításáról szóló tájékoztatással egyidejűleg a Biztosító megküldi a megújítás-
sal érintett biztosítási időszakra vonatkozó fedezetet igazoló dokumentumot, mely kizárólag a Biztosított ráutaló magtartása ese-
tén lép hatályba.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része vál-
tozatlanul marad.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke-
zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.
Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény
bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés – vagy annak érintett része – megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a
biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig
számított díj illeti meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.
1.6.2. Felmondás: a felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap. Szerződő
felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.
1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító
díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább har-
minc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjá-
val megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a
szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított száz-
húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt
szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. Ha az esedékes
díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a
Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai, kedvezmények
1.7.1. A megkötött szerződések esetében a biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján esedékes.
1.7.2. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyako-
riság – a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint – éves, féléves, negyedéves vagy
havi lehet. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló
dokumentum) éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki utalással vagy készpénzátutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási szerződés
díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés
módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szer-
ződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg
nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.
*
Új jármű: amennyiben a gépjármű kilométer számlálója 100 km-nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco biztosítás megkötésére
10
1.7.3. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés (fedezetet
igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett
díjat tekinti befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénz-átutalási
megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget kizá-
róan igazolja.
1.7.4. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.
1.7.5. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, akkor a szerződésre az általános szerződési feltétel 1.6.3. pontja az
irányadó.
1.7.6. Érdekmúlás és lehetetlenülés estén az általános szerződési feltétel 1.6.1. pontja az irányadó.
1.7.7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó
teljes díj megfizetését követelheti.
A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a
kockázatviselés véget ért.
1.7.8. Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás esetén a Biztosító az alábbi kedvezményeket alkalmazza:
Keresztértékesítési kedvezmény: 5% kedvezmény kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik még egy a
K&H Biztosítónál kötött biztosítási szerződéssel (élet és nem-élet szerződés is figyelembe vehető), továbbá akkor is, ha a K&H
Banknál vezetett folyószámlával rendelkezik és erről a Szerződő nyilatkozik az ajánlattételi folyamat során.
Díjfizetési kedvezmények: a Szerződő által választott díjfizetési mód és gyakoriság függvényében díjfizetési kedvezmény alkal-
mazható az alábbiak szerint:
- 5% kedvezmény kerül alkalmazásra abban az esetben, ha a bármilyen banki díjfizetési mód (csoportos beszedési megbí-
zás, átutalás, bankkártyás) kerül kiválasztásra,
- 10% kedvezmény kerül alkalmazásra éves, 5% kedvezmény féléves, 2% kedvezmény negyedéves díjfizetési gyakoriság
választása esetén.
Kampánykedvezmény: a Biztosító által meghirdetett, előre meghatározott időszakra, értékesítési csatornára és szerződési pa-
raméterekre nyújtott kedvezmény, amelynek feltételeiről és annak mértékéről a Biztosító a casco biztosítás termékoldalán
(kh.hu/biztositas/gepjarmu/casco) nyújt részletes tájékoztatást.
A kedvezmények az igénybe vételi feltételek teljesülése esetén automatikusan kerülnek alkalmazásra. Több kedvezmény
igénybe vétele esetén a kedvezmények mértéke összeszorzódik.
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás
1.8.1. A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg.
1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási
szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megadott biztosítási összegre korlátozódik.
1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a gépjármű értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan arányban
köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a gépjármű értékéhez aránylik. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek
rögzítik.
1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított gépjármű Autovista adatbázis
alapján számított valóságos értékét, amennyiben az Autovista adatbázisból nem határozható meg a valóságos érték, akkor a
gépjármű piaci értékét. A biztosítási összegnek a gépjármű Autovista adatbázis szerinti értékét, annak hiányában a gépjármű
piaci értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni a gépjármű várható értékére, továbbá helyreállításának,
illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részletezettek szerint.
1.8.6. többszörös biztosítás
Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockáza-
tokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Bizto-
sítóval.
11
1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai
1.9.1. A biztosítás megújítása minden évben a biztosítási időszak végét megelőzően történik. A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb
harminc nappal a Biztosító jogosult a szerződési feltételekben foglaltak szerint a szerződés díját módosítani, ha erről a Szerződőt
az évforduló előtt legkésőbb negyvenötödik napon írásban értesíti. Az új biztosítási díj az új biztosítási időszak első napjával lesz
érvényes.
1.9.2. Az 1.9.1. pontban leírtak elmaradása esetén a Biztosító a szerződést változatlan adattartalommal tartja hatályban a következő
biztosítási időszakra.
1.9.3. A szerződés fennállása alatt a Biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő bizto-
sítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához
igazíthatja. A Biztosító az árszínvonal változásnak meghatározásához a KSH által nyilvánosan közzétett, a személyszállító jár-
művek alkatrészeire és tartozékaira, illetve a személyszállító járművek karbantartására és javítására vonatkozó fogyasztóiárin-
dex statisztikáját használja fel. A változás mértékét a Biztosító egy évben egy alkalommal állapítja meg, a megállapítási időpont-
ban elérhető legfrissebb indexex egy éves változása alapján
1.9.4. A Biztosító – az 1.9.3. pontban foglaltaktól függetlenül – jogosult a biztosítási termék árazását a lehető legfrissebb káradatokkal
kiegészített tapasztalati idősorát is figyelembe véve felülvizsgálni és a felülvizsgálat eredményeképpen a díjtarifát módosítani. A
módosított díjtarifát a Biztosító jogosult alkalmazni a meglévő egyedi szerződésekre is.
1.9.5. Ha a Szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosításról szóló értesítést követően – a biztosítási időszak végére, azt
legalább harminc nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést. Felmondás hiányában a szerződés a módo-
sítás szerint marad hatályban.
1.9.6. A Biztosító az alábbi indokok alapján jogosult a jelen szerződést egyoldalúan módosítani:
- az irányadó jogszabályi környezet változása, ideértve a jogszabályváltozást, az MNB által kiadott szabályozó nor-
mák, felügyeleti határozat szerinti kötelezést, továbbá a Biztosítóra kötelező bírósági, más hatósági döntés alapján
a szerződési feltétel bármely részét;
- a szolgáltatásnyújtást meghatározó jogszabályi környezeten kívüli feltételek, így különösen a szolgáltatásnyújtás-
ban közreműködő, a szolgáltatásnyújtás során a Biztosítóval kapcsolatot létesítő harmadik felek által alkalmazott
vonatkozó szerződési feltételeinek, díjtételeinek változása esetén a nyújtott asszisztenciával kapcsolatos rendel-
kezéseket;
- a Biztosító nyilvántartási rendszerének módosítása esetén;
- új díjfizetési lehetőségek, módok bevezetése; korábbi díjfizetési módok megszüntetése esetén a díjfizetésre vo-
natkozó rendelkezéseket.
1.9.7. A jelen szerződést a Biztosító egyoldalúan a fenti pontban rögzített indokok alapján jogosult módosítani. A módosítást
a Biztosító köteles a módosítás hatálybalépését legalább harminc nappal megelőzően írásban közölni a Szerződővel,
illetve a Biztosítottal.
1.9.8. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a változtatásokat nem fogadja el, úgy a szerződést felmondhatja.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár, biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatáro-
zott mértékét maga viseli (önrészesedés).
1.10.2. Az önrészesedés meghatározandó összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés ese-
tén mindig a magasabb összegű érték kerül levonásra.
1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsége
nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változásbejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges
körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség
feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármi-
lyen más írásos formában kérdést tett fel. A Biztosító írásban feltett kérdéseire a Szerződő illetve a Biztosított köteles a valóság-
nak megfelelő válaszokat adni. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsér-
tését.
12
1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül
köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási szerződés (fedezetet
igazoló dokumentum), ajánlat és mellékleteinek bármely adata.
A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása vál-
tozás bejelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.
1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződés-
ben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növeke-
dését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására,
illetőleg – ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol,
a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a
módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a Biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmaz-
hatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat.
A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség (1.12.6. pont) megsértésére szóló szabályt kell
alkalmazni.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésének következménye a 1.12.6. pontban kerül meghatározásra.
1.11.1.5. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig
köteles nyolc napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.1.6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban köteles közölni. Írásba foglaltnak tekintendő minden
olyan nyilatkozat, ami a Ptk. 6:7. §-ban foglaltaknak megfelel (például levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott elektro-
nikus üzenet, valamint aláírással ellátott scanelt dokumentumot tartalmazó elektronikus üzenet).
1.11.1.7. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban köte-
lesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí-
tani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármeg-
előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket. A
Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az
adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költsé-
gei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
1.11.2.2. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés megkezdéséig (1.11.6.3.) a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított
annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges.
1.11.2.3. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége
elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, akkor a Biztosító szolgáltatási kötelezett-
sége nem áll be.
1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további
károk keletkezését. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irány-
adók.
1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a gépjármű kockázati állapotát bármikor ellenőrizni,
valamint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
1.11.2.6. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra
jutásától számított két munkanapon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie
a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
13
1.11.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe-
tetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,
b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),
d) a kárrendezésben közreműködő – a Biztosítottat, Szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.
1.11.3.4. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös feltételekben kerülnek meghatározásra.
1.11.3.5. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat,
szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat –
a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátania. A Biztosított a kár-
rendezés megkezdéséig az általános szerződési feltétel 1.11.2.2. és az 1.11.2.3. pont alapján járhat el.
1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított
intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fény-
képe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak marad-
ványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban
megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes
felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosított vállalja, hogy a lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági
ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.11.3.9. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biz-
tosítási esemény megállapításához szükségesek, így különösen:
- a kár mértékét bizonyító dokumentumokat,
- az adásvételi szerződést,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás esetén a rendőrségi feljelentést.
1.11.3.10. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat
terheli. A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapí-
tását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.11. Amennyiben büntető vagy szabálysértési eljárás van folyamatban az adott kárüggyel kapcsolatban, annak eredményé-
ről a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség
akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.4. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.
1.11.5. szolgáltatási kötelezettség
1.11.5.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.
1.11.5.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.5.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a kárren-
dezést megkezdeni.
1.11.5.4. A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárbejelentéstől számított tizenöt napon belül téríti meg. Ha a Biztosított igazoló
okiratot tartozik bemutatni, úgy a tizenöt napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata a Biztosítóhoz beér-
kezett.
1.11.5.5. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja ameddig
- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító
által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
14
Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.5.6. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maxi-
mum az éves biztosítási díj.
1.11.6. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a
Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval
szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvé-
nyesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből
elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
1.11.7. A Biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.11.8. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza
kell fizetnie.
1.11.8.1. Amennyiben a Biztosított ÁFA visszatérítésre jogosult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a Biztosító a szolgáltatá-
sának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.
1.12. a Biztosító mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a Szerződő vagy Biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosz-
tású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősülnek az alábbi esetek:
- a károkozás a gépjármű vezetésre jogosító engedély nélküli, és ezzel okozati összefüggésben történt, illetve ha a
Szerződő a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,
- a kár a gépjárművet vezető személynek (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott személyeknek) igazoltan alkohol
fogyasztásával vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati ösz-
szefüggésben keletkezett, illetve bármely Biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a
szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár
bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyi-
ben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású alkalma-
zottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított
vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt mentesülése minden
társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figye-
lembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltsé-
gére esik.)
1.12.5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
1.12.6. A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem
áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem
hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:
- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan károkra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi
hatály kiterjesztése esetén az illető ország jog szabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a
szerződéses, illetve a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kockáza-
tok egyéb biztosításokkal fedezhetők,
- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézke-
dések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy
azok következményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy
polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra.
- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádió aktív szennyeződés által okozott károkra,
15
- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt eseményekre, illetve
- a közvetett károkra.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénz-
alapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevé-
ben kezelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. elévülés
1.14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a
biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer-
ződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez
szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb
cél lehet.
1.15.2. Az 1.15.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elő-
zetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén
részére nem nyújtható előny.
1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli
a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos te-
vékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védel-
méről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biztosító az 1.15.1. pontban meghatá-
rozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje-
lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn
c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása
keretében ismeri meg.
1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt
szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelő-
vel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a termé-
szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon-
felügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási
szervvel
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván-
tartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő
gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igaz-
gatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla-
podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás
közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a
16
levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to-
vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik
jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a
könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden
egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri
rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben
a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-meg-
állapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul
hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját
és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés
megjelölése is.
1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerző-
désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso-
lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal-
mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya
és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás
végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezett-
ség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában
foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül
ki.
1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.16. pontban és az 1.15.18.
pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiter-
jed.
1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az
ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást
adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő-
szerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készíté-
sének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének el-
mulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő-
szerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai
Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény-
ben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
17
1.15.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
164/B. § szerinti adattovábbítás.
1.15.15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység
írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító
vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljá-
ráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti..
1.15.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosító-
hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbí-
tására vonatkozó előírásoknak megfelel.
1.15.17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vo-
natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.15.18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo-
dásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő
adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör-
ténő adatátadás.
1.15.19. Az 1.15.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
1.15.20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges
adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja az 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve az 1.15.11. pontja
alapján végzett adattovábbításokról.
1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásá-
nak idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap-
csolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett
hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
1.15.25. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza-
bályi rendelkezések az irányadók.
1.15.26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
1.15.27. A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötele-
zettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződé-
sekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e Biztosító által kezelt
és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
18
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelen-
teni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok ér-
dekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
elérhetőségek Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testület
székhely 1054 Budapest, Szabadság tér 9.
telefon (+ 36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776
internet www.mnb.hu www.penzugyibekeltetotestulet.hu
levelezési cím Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest 1525 Budapest, Pf.: 172
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, a bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósághoz
(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.,
telefon: (+36 1) 391 1400,
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
19
II. K&H casco biztosítás különös feltételek
2.1. Biztosított
Az általános szerződési feltétel 1.1.2. pontjában meghatározottak szerint.
2.2. területi hatály
Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés Európa földrajzi területén bekövetkezett, a különös feltételekben
meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia, Andorra, Anglia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bul-
gária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észak-Írország, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország,
Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyar-
ország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az Ural-hegy-
ség – Ural folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,
Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz - Dardanellák – Márványtenger határig), Ukrajna, Vatikán, Wales.
Továbbá autóbusz gépjármű kategória esetén kockázatviselésünk nem terjed ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszor-
szág és Ukrajna területére.
A fentiektől eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvényes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés
(fedezetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helyezett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű kategóriákra köt-
hető:
- személygépkocsi
- autóbusz
- tehergépkocsi
- vontató
- pótkocsi, félpótkocsi
- lakókocsi
- mezőgazdasági vontató
2.3.2. Jelen különös feltétel szerinti szerződéssel biztosítható vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek ere-
deti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a kötelezően előírt gyer-
mekülés).
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak értékelése
az Audatex adatbázis alapján történik. Az Audatex hiányossága esetén a járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozé-
kainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.
2.3.3. Az extra tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének 10%-ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.
Amennyiben az extra tartozékok értéke a fentebb meghatározott 10%-ot meghaladja, az ezen érték feletti rész kiegészítő bizto-
sítással fedezetbe vonható a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételekben meghatározottak szerint.
2.3.4. Nem biztosítható az a gépjármű
- amely felhasználás jellege szerint a gépjármű taxiként (is) üzemel,
- amely vonatkozásában személygépkocsis személyszállítási engedély került kiadásra,
- amelyet a Szerződő bármilyen nem engedélyköteles tevékenység keretében, ellenszolgáltatás fejében személy-
szállításra használ,
- amelyet a felhasználás jellege szerint járművezetés oktatásra (is) használnak.
2.4. biztosítási összeg meghatározása
A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa
és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.
2.5. biztosítási események
2.5.1. Jelen különös feltétel alapján az alapbiztosítási esemény a törés és az elemi kár.
2.5.1.1. Törés definíciója: Minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve az idegen
személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyontárgyban.
20
2.5.1.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az
- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő felkészülésékor keletkezett,
- nem baleseti eredetű károsodás, például gépjármű alkatrész anyagfáradásából eredő törése vagy a hűtőfolyadék
megfagyásából adódó mechanikus károsodás,
- a jármű és járműszerelvény önmagában okozott kára,
- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkalmával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas jármű
munkavégzése közben történt,
- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.
2.5.1.2. Elemi kár definíciója: Minden olyan kár, amelyet tűz, robbanás vagy villámcsapás, a legalább 54 km/h sebességű szélvihar, az
Európai Makroszeizmikus Skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes vagy
mesterséges üreg beomlása, továbbá a felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés, jégverés, a lezúduló hótömeg
károsító hatása okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2.5.1.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár, ha az
- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági engedély
nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggésben,
- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára, amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy kiszerelt
állapotban tároltak.
2.5.2. Jelen különös feltétel alapján választható biztosítási esemény a lopáskár.
2.5.2.1. Lopás definíciója: Minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta. Lopáskár
a rablás, valamint – a csalás és sikkasztás esetét kivéve – a jogtalan használat céljából történő önkényes elvétel is, illetve ezen
időszak alatt bekövetkezett rongálódás. Lopás a jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatosan keletkezett ká-
rosodás is, ide értve a lopási kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.
2.5.2.2. Megfelelően lezártnak tekintendő a (gép)jármű, amennyiben a lopáskár bekövetkezésének időpontjában kivétel nélkül megfelelt
az alábbi követelményeknek:
- valamennyi nyílászáró eleme rendeltetésszerűen zárt, fel-, illetve beszerelt állapotban volt és megakadályozta a járműbe
történő erőszak nélküli jogtalan behatolást,
- a zárak és zárbetétek a jármű kulcsa, távirányítója, kódkártyája, indítókártyája nélkül nem voltak roncsolásmentesen nyit-
hatók.
2.5.2.3. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érintett,
amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt állapotban voltak.
A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely
elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top nem volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban, mivel a
(gép)jármű a 2.5.2.2. pont szerint nem minősül megfelelően lezártnak.
Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett egyértelmű nyilatkozatával nem teljeskörű, hanem csak törés és elemi
kár biztosítási eseményeket tartalmazó casco biztosítási szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a Biztosító kockázatvi-
selése a jelen szerződési feltételek 2.5.2.1. pontjában meghatározott lopás biztosítási eseményre nem áll fenn.
Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek esetén a lopás biztosítási esemény tekintetében a Biztosító kárté-
rítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a fülketető vagy a hardtop tető fel-
szerelt, rögzített és lezárt állapotban volt (a (gép)jármű a 2.5.2.2. pont szerint megfelelően lezártnak minősül).
2.5.3. biztosítási díj
A biztosítási díjat a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei
2.6.1. A Szerződő és a Biztosított nyolc napon belül köteles írásos formában bejelenteni a Biztosítónak a szerződéses feltéte-
lekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett változtatásokat ha ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelen-
tős növekedését eredményezik:
- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,
- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címváltozását,
- a Szerződő és a Biztosított nevének megváltozását, amikor a tulajdonjog nem változott,
- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy motorszámának megváltozását, illetve ha a jármű hatósági minősítése
megváltozik,
- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a tulajdonjog változását igazoló okmány másolatát csatolni
kell a bejelentéshez,
- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben úgyszintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell a beje-
lentéshez,
- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megrongálódását illetve másolat készítését, amennyiben erről a Szerződő-
nek és a Biztosítottnak tudomása van,
- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,
- ha a járművet bármely követelés biztosítékául lekötötték.
21
Amennyiben a Szerződő és a Biztosított a változásbejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a Biztosító telje-
sítési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet, amikor a Szerződő és a Biztosított bizonyítja, hogy a be nem
jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet-
kezésében.
2.6.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zárgarnitúrájának vagy az elektronikus védelmi berendezésének
(függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része
elvész (ideértve annak ellopását is), úgy a Szerződő és a Biztosított köteles eredeti gyári alkatrészekkel a gépjármű
egész zárgarnitúráját és kulcskészletét, valamint a teljes elektronikus védelmi rendszert szakszervizben lecseréltetni és
téríteni annak költségeit.
2.6.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zárgarnitúrájának vagy elektronikus védelmi berendezésének (füg-
getlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része meg-
sérül vagy használhatatlanná válik, úgy a Szerződő és a Biztosított köteles a védelmi rendszert szakszervizben megja-
víttatni, s ha szükséges lecseréltetni.
2.6.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték, akkor a teljes zárgarnitúrát és kulcskészletet szakszervizben le kell cserél-
tetni. Zárrongálás esetén a védelmi rendszer javításával, cseréjével összefüggő költségeket a Biztosító az önrészesedés
levonását követően legfeljebb 150 000 Ft erejéig téríti meg.
2.6.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumentáló számla hiteles másolatát a Szerződő és a Biztosított köteles a Bizto-
sítónak megküldeni.
2.7. a Biztosító szolgáltatása
A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően
nyújt szolgáltatást.
2.7.1. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült járművet az általános feltétel 1.11.5.3. pontja szerint megszemlézni,
a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható
sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmával is rögzíteni.
2.7.2. A Biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap és a kár összegszerűségének megállapításához és kifizetéséhez szük-
séges utolsó irat illetve dokumentáció beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles kifizetni, kivéve, amikor a teljes jármű-
vet ellopták.
2.7.3. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, akkor a Biztosító a kártérítési összeget a nyomozást megszüntető
vagy felfüggesztő határozatnak a Biztosítóhoz való beérkezését követő tizenöt napon belül köteles kifizetni.
2.7.4. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tartozék a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetést követően meg-
kerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a Biztosítónak az előleget, vagy a kártérítési összeget
visszafizetni, amely összeg csökkentésre kerül az esetleges károsodás miatti helyreállítási költséggel.
2.7.5. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet
automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.
2.7.6. javítással helyreállítható károk
2.7.6.1. A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának megfelelő
számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.
Személygépkocsi és kistehergépkocsi (legfeljebb 3 500 kg össztömegű) esetén a felek a kárrendezési eljárás során egyezséget
köthetnek arról, hogy a Biztosító elsősorban az általa, a magyarországi autójavító vállalkozások körében elterjedten használt
Audatex javítási költségkalkulációs rendszerrel kiszámított és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget térítse meg. (Az el-
sősorban használt Audatex rendszer mellett használható még az Autovista és a Dat rendszer is.)
A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás során szintén egyezséget köthetnek arról, hogy a helyreállítási
költséget a Biztosító az általa készített helyreállítási költségkalkuláció alapján térítse meg.
2.7.6.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben az alkat-
rész sérülése gazdaságosan nem javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti a Biztosító, amely költségen belül
az alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális Audatex rendszerben megtalálható alkatrészár.
2.7.6.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a Biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a
törött üveg a hatósági üzembentartási előírások szerint nem javítható.
2.7.6.4. A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének
költségét pedig csak akkor, ha a jármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.
22
2.7.6.5. A Biztosító kárrendezés alkalmával, csak az alábbiakban felsorolt alkatrészek, berendezések pótlási költségéből von le érték-
emelkedést (káridőponti avult értéken térít):
- a kipufogó rendszer bármelyik eleme, tartozéka,
- akkumulátor,
- gumiköpeny.
2.7.6.6. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a Biztosító az értékemelkedést levonja.
2.7.6.7. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén – a 2.7.6.5. pontban felsoroltak kivételével – a beépített új
alkatrészek miatti értéknövekedést a Biztosító figyelmen kívül hagyja.
2.7.6.8. Magyarország területén bekövetkezett járműkár esetén a Biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával,
tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket.
Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a Biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóváhagyott
mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költsége-
ket. Biztosítási eseményenként a kártérítési limit 800 000 Ft a belföldi és a külföldi károk esetében is. Ezen a jogcímen történő
kárkifizetés esetén az önrészesedés nem kerül figyelembe vételre.
2.7.7. totálkárok
2.7.7.1. Jelen különös feltételek értelmében a Biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha
- a helyreállítási költség eléri, illetve, meghaladja a jármű (biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi
értékének 80%-át,
- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést követően a rendőrség kiadta a nyomozást megszüntető, vagy felfüg-
gesztő határozatot és a jármű a lopáskár kártérítési összegének kifizetéséig nem került meg.
2.7.7.2. A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti forgalmi értéken történik, amelynek meghatározására az Autovista adat-
bázisa szolgál.
2.7.7.3. A jármű új állapotban történő első forgalomba helyezésétől számított egy éven belül, kizárólagosan csak az első tulajdonos
részére a Biztosító a totálkáros járműnek legfeljebb a vásárláskori, számlával igazolt költségét téríti meg, ez az összeg azonban
nem lehet magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti Autovista adatbázis szerinti új értéke.
2.7.7.4. A Biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét.
Amennyiben a Biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kívánja, de azt a Biztosító által meghatározott összegért nem tudja,
ez esetben a Biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csök-
kenti.
Ha a Biztosított a Biztosító jóváhagyása nélkül, a maradványt (roncsot) a Biztosító által megállapított maradványérték
(roncs-érték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a Biztosító az értékkülönbözetet nem téríti meg.
Totálkárnál a maradvány (a roncs) a Biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a Biztosító nem kötelezhető.
2.7.7.5. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illetéket és adót a Biztosítottnak csak akkor téríti meg
a Biztosító, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót megfizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult.
2.7.7.6. A Biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t megfizette és az ÁFA
visszatérítés igénybe vételére nem jogosult.
2.8. önrészesedés
2.8.1. A Biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a sérült jármű
mentési, szállítási és tárolási költségéből sem kerül önrészesedés levonásra.
2.8.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszerűen meghatározott mértékét a Biztosító által meghatározott lehetőségekből a
Szerződő választja meg.
2.8.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül
levonásra, kivéve, ha a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek ettől eltérő zára-
dékot tartalmaznak.
2.8.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb, mint az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy kártérítési ösz-
szeg nem kerül kifizetésre.
2.8.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablak üvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből minden
esetben csak a Szerződő által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra. Kivételt képez az autóbusz gépjármű kate-
gória, mely esetében a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo-
násra.
23
2.8.6. A 2.6.4. pontban említett, a zárcserével összefüggő térítési költségből a Szerződő által választott százalékos önrészesedés kerül
levonásra.
2.9. kárelőzményi rendszer
2.9.1. A casco kárelőzményi rendszer személygépkocsira és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsira (továbbiakban kisteher-
gépkocsi) terjed ki.
2.9.1.1. Személygépkocsira vonatkozó kárelőzményi besorolás kistehergépkocsira nem érvényesíthető, illetve kistehergépkocsira vonat-
kozó kárelőzményi besorolás személygépkocsira sem érvényesíthető.
2.9.2. A kárelőzményi rendszer egy alap, tíz bonus és négy malus besorolási osztályból áll.
2.9.3. A Szerződő a casco bizosítási szerződés megkötésére történő ajánlattételkor a korábbi casco biztosítási időszak(ok)ban eltöltött
és igazolt casco kármentes időszak alapján bonus osztályba sorolásra jogosult, ennek hiányában A00, vagy malus osztályba
kerül.
2.9.4. A kárelőzményi besorolás megállapításához a korábbi casco biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó, a társbiztosító(k) által kiállított
casco kárelőzményi igazolás(ok) szükséges(ek).
2.9.5. Malus osztályba sorolás (M01-M04) alkalmazandó, ha nincs igazolható kármentes időszak és a korábbi (utolsó) casco biztosítás
utolsó biztosítási időszakában egy vagy több nem önálló üvegkár, vagy kizárólag elemi kár káresemény miatti kárkifizetés történt,
az alábbiak szerint:
- ha az utolsó biztosítási időszakban egy kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalma-
zandó osztályba sorolás: M02, ha a gépjármű kategória kistehergépkocsi, akkor M01
- ha az utolsó biztosítási időszakban kettő kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalma-
zandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kistehergépkocsi, akkor M02
- ha az utolsó biztosítási időszakban három kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az az al-
kalmazandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kistehergépkocsi, akkor M03
- ha az utolsó biztosítási időszakban háromnál több kárkifizetés történt, az alkalmazandó osztályba sorolás M04, mindkét
gépjármű kategória esetén.
2.9.6. A00 osztályba sorolás alkalmazandó az alábbiak szerint:
- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés megszűnése és a K&H Casco biztosítási szerződés kockázatviselési
kezdete között két évnél hosszabb időszak telt el
- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés a biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg és a társaságunkhoz
tett casco ajánlaton szereplő gépjármű nem azonos a díjnemfizetéssel megszűnt szerződésben biztosított gépjárművel
- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés felmondással szűnt meg és a társaságunkhoz tett casco ajánlaton sze-
replő gépjármű nem azonos a felmondással megszűnt szerződésben biztosított gépjárművel, kivéve, ha a tulajdonos nyi-
latkozik arról, vagy igazolja azt, hogy a felmondott szerződéssel érintett gépjárművet eladta.
2.9.7. Bonus osztályba sorolás (B01-B10) alkalmazandó, ha nem áll fenn a 2.9.5. és a 2.9.6. pontokban leírt feltételek egyike sem,
ilyen esetben a besorolás az igazolás(ok)on feltüntetett biztosítási időszakok közül a kármentes teljes időszakok számának ösz-
szeadásával történik az alábbi táblázat szerint, amennyiben a korábbi (utolsó) casco biztosítás utolsó biztosítási időszakában
káresemény miatti kárkifizetés nem történt:
kármentes biztosítási
időszak(ok)
kárelőzményi besorolás
legalább 1
B01
legalább 2
B02
legalább 3
B03
legalább 4
B04
legalább 5
B05
legalább 6
B06
legalább 7
B07
legalább 8
B08
legalább 9
B09
legalább 10
B10
2.9.8. A casco kárelőzményi besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű
az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam
során legalább 270 napig casco biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban a Szerződőnek az érintett gépjármű
24
vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési igénye (az első kárkifizetés vagy a Biztosítóval szemben
hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismerté. Az önálló üvegkárt és az elemi káresemény miatti kárt a Biztosító nem veszi
figyelembe.
A kárelőzményi besorolás, amennyiben a biztosítási időszak alatt kártérítési igény (az első kárkifizetés vagy a Biztosítóval szem-
ben hozott jogerős ítélet dátuma) merült fel, káreseményenként a gépjármű kategória függvényében egy vagy kettő kategóriát
csökken a 2. és a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. Négy vagy több kár esetén a besorolás minden esetben M04 lesz.
2.9.9. Várható kárelőzményi besorolás nyilatkozat alapján
2.9.9.1. Amennyiben az ajánlattétel időpontjában a Szerződő nem rendelkezik casco kárelőzményi besorolásra jogosító igazolással,
akkor lehetősége van arra, hogy nyilatkozzon a kárelőzményi besorolásáról, és egyben vállalja az igazolás kockázatviselési
kezdettől számított harminc napon belül történő eljuttatását a Biztosító felé.
2.9.9.2. Ha a 2.9.9.1. pontban nyilatkozott kárelőzményi besorolásra vonatkozó igazolás a vállalt határidőn belül nem érkezik meg a
Biztosítóhoz, avagy a nyilatkozott és a Szerződőt ténylegesen megillető kárelőzményi besorolás eltér, a biztosítási szerződés
éves díját a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal módosítja a Biztosító, és az ebből a módosításból eredő díj-
különbözet kiszámlázásra kerül a Szerződő részére.
2.9.9.3. A szükséges kárelőzményi igazolás határidőn belüli megküldése esetén – az igazolás adatai alapján adható kárelőzményi be-
sorolással – a biztosítási szerződés kárelőzményi besorolása véglegesedik.
2.10. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek
Az általános feltételekben foglalt kötelezettségeken túlmenően az alábbiak szerint felsorolt kötelezettségek is terhelik a Szerző-
dőt és a Biztosítottat:
2.10.1. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktalanul be kell jelen-
teni.
2.10.2. A kárigény elbíráláshoz, a kárösszeg megállapításához a következők szerint felsorolt iratokat, dokumentumokat kell bemutatni
a Biztosító részére:
- a jármű törzskönyvét,
- a jármű forgalmi engedélyét,
- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,
- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát,
- teljes jármű lopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozatot,
- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,
- minden olyan egyéb okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kártérítési összeg elbírálásához szük-
séges.
2.10.3. Teljes jármű lopás esetén a Szerződő és a Biztosított a jármű törzskönyvét, az összes kulcsát és az elektronikus illetve mecha-
nikus védelmi berendezések vezérlő elemeit, kulcsait tartozik leadni a Biztosítónak.
2.10.4. Ha az ellopott jármű, vagy vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a Biztosított illetve a Szerződő köteles e
tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a Biztosítónak bejelenteni.
2.11. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai
2.11.1. Külföldön bekövetkezett káreseményt a Biztosított illetve a Szerződő haladéktalanul köteles bejelenteni a Biztosítónak.
2.11.2. A Biztosító vagy megbízottja intézkedik a szükségjavításról vagy a helyreállításról, és ha ez nem lehetséges, akkor a Biztosító a
gazdaságosság keretein belül intézkedik a jármű hazaszállításáról.
2.11.3. Ha a Biztosított illetve a Szerződő eltér a megbízott vagy a Biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen felmerülő többlet-
költségeket maga viseli.
2.11.4. A Biztosító – bizonylatok ellenében – utólag és forint fizetőeszközben téríti meg a gépjárműben utazó személyek hazatérésének
költségét vasúti II.o. díjszabásnak megfelelően, ha a gépjármű biztosítási esemény kapcsán üzemképtelenné vált és szükségja-
vítással nem lehetett üzembe helyezni, illetve ha az egész gépjárművet ellopták.
2.11.5. A Biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagyható véglegesen külföldön.
2.11.6. Amennyiben a külföldön keletkezett kár szükségjavításának vagy helyreállításának költségét a Szerződő külföldön fizeti, akkor
az önrészesedés Magyarországon kerül levonásra. Abban az esetben, ha a fenti költséget a megbízott fizeti, akkor az önrésze-
sedés külföldön kerül levonásra.
A Biztosító a személygépkocsik és a legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsik szükségjavításának vagy helyreállításának
költségét a külföldi javításnak megfelelő óradíjon fizeti, egyéb gépjármű kategóriák esetében a magyarországi átlagos javítási
költséget veszi figyelembe.
25
2.12. kizárások
2.12.1. A Biztosító nem téríti meg az állandóan vagy ideiglenesen bérbeadással hasznosított jármű teljes lopáskárát, amennyi-
ben a jármű teljes ellopása a bérleti szerződés tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.
2.12.2. Jelen különös feltételek alapján a Biztosító szolgáltatása nem terjed ki olyan gépjárműre
- amely felhasználás jellege szerint a gépjármű taxiként (is) üzemel,
- amely vonatkozásában személygépkocsis személyszállítási engedély került kiadásra,
- amelyet a Szerződő bármilyen nem engedélyköteles tevékenység keretében, ellenszolgáltatás fejében személy-
szállításra használ,
- amelyet a felhasználás jellege szerint járművezetés oktatásra (is) használnak.
2.12.3. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseményekkel összefüggő egyéb károkra,
- a sérült jármű időszakos, vagy teljes körű pótlására, vagy ennek költségfedezetére,
- a töréskárt szenvedett jármű javítás utáni értékcsökkenésére,
- jármű károsodásával összefüggésben másnak okozott károkra.
2.13. a Biztosító mentesülése
Az általános feltételek fejezeteiben foglaltakon túlmenően mentesül a Biztosító a kártérítési összeg kifizetése alól, az
alábbi súlyosan gondatlan esetekben:
- a járműnek a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapota volt közvetlen oka a balesetnek,
- a tűzrendészeti, illetve a vagyonbiztonsági szabályokat megszegték,
- lopáskár esetén, ha a káresemény időpontjában a védelmi rendszer nem felelt meg az előírásoknak, vagy a jármű
nem volt lezárva,
- lopáskár esetén, ha a járművet a benne tárolt törzskönyvvel együtt lopták el,
- lopáskár esetén, ha a Szerződő és a Biztosított nem tesz eleget a 2.6.2., 2.6.3., és 2.6.4. pontokban foglaltaknak,
- lopáskár esetén, ha a Szerződő és a Biztosított az ajánlat aláírásakor tett nyilatkozata szerint nem tud elszámolni
a járműhöz tartozó kulcsokkal és vezérlőelemekkel.
2.14. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott követelmények
2.14.1. Személygépkocsi, (legfeljebb 3 500 kg össztömegű) tehergépkocsi esetén a minimális védelmi követelmény:
- az eredeti gyári kivitelezésű zárgarnitúra és
- az indításgátló.
Az indításgátló passzív elektronikus védelmi rendszer, a gépjármű gyártása alkalmával történő beszerelt állapotát az Autovista
adata igazolja, bizonyítja.
Nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló akkor felel meg a minimális védelmi követelménynek, ha a Magyar Biztosítók
Szövetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott minősítési rendszer azt alkalmasnak minősítette.
Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű gyári felszereltsége nem tartalmazott indításgátlót, a lopás biztosítási esemény
tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a Szerződő a Biztosítónak – védelmi rendszerek be-
szerelésével, javításával foglalkozó vállalkozás hiteles igazolásával – hitelt érdemlően igazolta, hogy az indításgátló a gépjár-
műbe beszerelésre került.
2.14.2. Autóbusznál, tehergépkocsinál (3 500 kg össztömeg felett), közúti vontatónál, mezőgazdasági vontatónál az elfogadott minimális
védelmi rendszer a gyári eredeti állapotú zárrendszer.
2.14.3. A Szerződőnek az ajánlat aláírásakor nyilatkozatot kell tennie a Biztosítónak arról, hogy a gépjármű védelmi rendszereihez
tartozóan hány darab mechanikus vagy elektronikus kulccsal, vezérlő elemmel rendelkezik.
2.15. a gépjármű kockázatfelmérése
(továbbiakban szemle)
Azon K&H casco biztosítási ajánlat esetében, ahol kötelező a gépjármű szemlézése, ott az alábbi szabályok alkalmazandóak.
2.15.1. szemle szabályok
2.15.1.1. Amennyiben a gépjármű kilométer számlálója 100 km-nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco
biztosítás megkötésére, akkor abban az esetben a gépjármű új járműnek minősül. Új jármű esetén – jármű kategóriától függet-
lenül – nem kötelező a szemle elvégzése.
2.15.1.2. Amennyiben a használt személygépkocsi és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi Autovista adatbázis alapján megha-
tározott bruttó új értéke meghaladja a 15 000 000 Ft-ot, akkor prémium kategóriás járműnek minősül és kötelező a gépjármű
szemlézése – függetlenül attól, hogy folytatólagos a fedezet vagy sem.
26
2.15.1.3. Amennyiben a személygépkocsi és a legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi kilométer számlálója 100 km-t vagy annál
többet mutat és/vagy az Autovista adatbázis alapján meghatározott bruttó új érték nem haladja meg a 15 000 000 Ft-ot, használt,
nem prémium kategóriás gépjárműnek minősül. Ebben az esetben kötelező a szemle elvégzése, kivéve abban az esetben, ha a
folytatólagos fedezet (2.15.2. pont) feltételei teljesülnek.
2.15.1.4. Amennyiben használt, de nem személygépkocsi és nem legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi a gépjármű kategória és
a folytatólagos fedezet feltételei nem teljesülnek, akkor a szemle elvégzése kötelező.
2.15.2. folytatólagos fedezet
Folytatólagos fedezet definíciója: Folytatólagos biztosítási fedezetnek tekintendő, ha a megkötendő casco biztosítási szerződés
szerinti kockázatviselési kezdet napját megelőző nap éjfélig a biztosítandó járműre bármely magyarországi biztosítónál fennálló
casco biztosítási szerződés legalább a megkötendő casco biztosítási szerződésben foglalt biztosítási eseményekre fedezetet
nyújt. A folytatólagos fedezetet a megkötendő casco biztosítási szerződés Biztosító részére történő átadását követő harminc
napig az alábbi dokumentumokkal lehet igazolni:
- a korábbi casco biztosítási szerződés díjrendezettségének igazolása (pl. befizetési bizonylat) a megkötendő casco bizto-
sítási szerződésben megjelölt kockázatviselési kezdetet megelőző napig, vagy
- a korábbi casco biztosítási szerződéssel érintett biztosító által kiállított fedezetigazolás, vagy
- a korábbi casco biztosítási szerződéssel érintett biztosító által kiállított ún. megújítási értesítő, ha az tartalmazza, hogy a
biztosítási évfordulóig a szerződés díjjal rendezett.
A folytatólagos fedezet fennállása esetén nem szükséges a gépjármű szemlézése abban az esetben, ha a folytatólagos fedezetet
az ajánlattételt követő harminc napig a fenti dokumentumok valamelyikével igazolja a Szerződő.
2.15.3. záradék a kötelezően előírt szemle megtörténtéig
2.15.3.1. Amennyiben a biztosítandó gépjármű szemle köteles, akkor a gépjárműről készített szemle dokumentáció Biztosító ál-
tali elfogadásának visszaigazolásáig a Biztosító kockázatviselése a lopás biztosítási eseményre nem terjed ki, egyéb
káresemény esetén az önrészesedés 30%, de minimum 1 000 000 Ft. Erről a Biztosító a Szerződőt a biztosítási szerző-
désen (fedezetet igazoló dokumentumon) tájékoztatja.
2.15.3.2. A megfelelő szemle Biztosítóhoz történő beérkezése után a 2.15.3.1. pontban foglalt záradék nem kerül alkalmazásra a szerző-
désen.
27
III. kiegészítő biztosítások
3.1. K&H cascoszerviz 24 biztosítás kiegészítő feltételei
A K&H casco biztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A cascoszerviz 24 kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított
mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
A K&H cascoszervíz 24-et belföldön a (+36 80) 222 984, külföldön a (+36 1) 465 3658 telefonszámon veheti igénybe.
A K&H cascoszerviz 24 az év minden napján 0-24 óráig rendelkezésre áll, és a lehető legrövidebb időn belül megszervezi
és az Ön rendelkezésére bocsátja a segítségnyújtási szolgáltatást, továbbá – a következőkben meghatározott esetekben – át-
vállalja annak költségeit.
A szolgáltatás azon személygépjárművek és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépjárművek esetén vehető igénybe,
amelyekre vonatkozó K&H casco biztosítási szerződés kiterjed a javítással helyreállítható károk fedezetére is.
Az azonnali segítségnyújtási szolgáltatás a fent meghatározott gépjárműveknek Európa földrajzi területén bekövetkezett menet-
képtelensége, mozgásképtelensége, illetve a gépjármű teljes lopása esetén vehető igénybe.
A segítségnyújtási szolgáltatás vonatkozásában Biztosított lehet az esemény bekövetkezésekor a gépjárművet jogszerűen ve-
zető személy, valamint a vele egyidejűleg a gépjárműben utazó személyek (kivéve autóstopposok).
A szolgáltatásokat a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízottja, az Europ Assistance Magyarország Kft. nyújtja. A K&H casco-
szerviz 24 szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek a segítségnyújtási megbízott általi átvállalásához a segítségnyújtási megbí-
zott előzetes jóváhagyása (közreműködése) szükséges.
3.1.1. biztosítási esemény
3.1.1.1. segítségnyújtási szolgáltatások, amelyek költségeit a Biztosító átvállalja
A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási eseményből (törés, lopás, illetve elemi
károkból) eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége esetén, vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco biztosí-
tási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén a Biztosító az alábbi segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújtja és átvál-
lalja a szolgáltatások felmerült költségeit:
- kárbejelentés felvétele telefonon keresztül
biztosítási szerződés alapján történő kárbejelentés felvétele a nap 24 órájában.
- telefonon keresztüli segítségnyújtás és idegen nyelvű vésztolmácsolás
Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán Európában azonnali tolmácsolásra van szüksége, a szolgáltatás kiterjed
tolmácsolásra és segítségnyújtásra telefonon keresztül.
- autómentő küldése belföldön
Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segítség-
nyújtás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve
a Biztosítóval kapcsolatban álló márkaszervizbe, vagy igénye esetén az Ön által meghatározott szervizbe, telephelyre.
- autómentő küldése Európában
Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segítség-
nyújtás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve
a segítségnyújtási megbízottal kapcsolatban álló márkaszervizbe.
A Biztosító jóváhagyását követően a segítségnyújtási megbízott intézkedik a szükségjavításról vagy a helyreállításról, illetve
szükség esetén a gazdaságosság keretein belül a jármű hazaszállításának megszervezéséről és a hazaszállítás költségeinek
átvállalásáról. (Ezen szolgáltatások nyújtásának feltétele a Biztosító előzetes jóváhagyása.)
- gépjárműtárolás (belföldön és Európában)
Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a szakszervizbe történő szállításig a szer-
viz nyitvatartási ideje vagy fogadókészségének korlátozása miatt várakozni kényszerül és biztonságos éjszakai tárolást igényel,
a tárolást segítségnyújtási megbízottunk legfeljebb három napra megszervezi, amelynek költségeit átvállaljuk.
- haza- vagy továbbutazás Európában
Amennyiben a biztosítási esemény miatt, Európa területén menetképtelen gépjárművének javítása aznap nem fejeződik be (ide
értve a totálkárt is, illetve a gépjármű teljes lopását), a szolgáltatás kiterjed a biztosított személyek hazatérésének vagy tovább-
utazásának megszervezésére és a költségek átvállalására (a költségeket mindkét esetben legfeljebb a vonat II.o. díjszabásának
megfelelő hazautazási költségek erejéig vállaljuk át).
28
3.1.1.2. költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások
A 3.1.1.1. pontban meghatározott szolgáltatások költségtérítés ellenében igénybe vehetők abban az esetben is, ha a gépjármű
menetképtelensége nem biztosítási esemény miatt következett be, illetve a gépjármű teljes lopásakor, amennyiben K&H casco
szerződése a lopás kockázatra nem nyújt fedezetet. Ilyen esetben a szolgáltatás összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyag-
költség, stb.) a Szerződőt terheli.
A gépjármű biztosítási esemény miatti menetképtelensége vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco szerződés meglétekor
teljes lopása esetén, illetve ha a menetképtelenség nem biztosítási esemény miatt történik vagy szerződése nem nyújt fedezetet
lopás kockázatra további, költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások állnak a Szerződő rendelkezésére, amelyek
megszervezésében segítséget nyújtunk:
- helyszíni javítás;
- szállás szervezés;
- alkatrészküldés szervezés;
- visszautazás szervezése a megjavított gépjárműért;
- bérautó szervezés.
A várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.
3.1.2. a szolgáltatás igénybevételének módja
A Biztosító – segítségnyújtási megbízottján keresztül – segítségnyújtási szolgáltatás igénylése esetén a bejelentést követő, le-
hető legrövidebb időn belül megkezdi a szükséges intézkedéseket.
Az igényléshez hívja belföldön a (+36 80) 222 984, külföldön a (+36 1) 465 3658 telefonszámot éjjel-nappal, hétvégén is. A
diszpécser kérni fogja a Szerződő nevét, a kötvényszámát, a gépjármű adatait és a káresemény helyét, jellegét, időpontját.
Amennyiben a biztosítási díj befizetését Ön elmulasztotta, a szolgáltatást sajnos nem áll módunkban nyújtani.
A segítségnyújtási szolgáltatásokat Ön csak abban az esetben veheti igénybe, amennyiben érvényes és biztosítási díjjal
rendezett casco biztosítási szerződéssel rendelkezik a K&H Biztosítónál.
3.2. K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei
A K&H casco biztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben
megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.2.1. biztosítási események
Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.
A gépjárműben szállított vagyontárgyakban – lopás esetén megfelelően elzárt, azaz nem látható helyen tárolt – keletkezett kárt
a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási esemény szerinti károsodásával
együtt jár.
3.2.2. biztosított vagyontárgyak
Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező gépjárművel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyontárgy jelle-
gétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve a 3.2.5. pontban meghatározott kizárásokat.
3.2.3. területi hatály
A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.
3.2.4. a Biztosító szolgáltatása
3.2.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig
nyújt kártérítést.
3.2.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
3.2.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költséget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után kelet-
kezett értékemelkedést a Biztosító levonja.
3.2.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.
3.2.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a va-
gyontárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.
3.2.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány értékét. A
maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.
29
3.2.5. kizárások
A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:
3.2.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,
3.2.5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyakban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban, takarékbetét-
könyvekben, és készpénzben keletkezett károkra,
3.2.5.3. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvázott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,
3.2.5.4. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására nem volt alkalmas a gépjármű,
3.2.5.5. lopás biztosítási esemény esetén azokra a vagyontárgyakra, amelyek az utastérben kívülről jól látható helyen kerültek
elhelyezésre.
3.3. K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosításának kiegészítő feltételei
A K&H casco biztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsi gépjármű kategóriában vehető igénybe.
A K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a
Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási ese-
mények a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.3.1. biztosítási esemény
Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.
A gépjárművön szállított szabadidős eszközökben és kiegészítőkben keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a
gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.
3.3.2. biztosított vagyontárgyak
A kiegészítő biztosítás alapján elemi kár és töréskár biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a KRESZ
előírásainak megfelelően a gépjárműre szerelt, a Szerződő, vagy utasa tulajdonában lévő szabadidős, hagyományos és extrém
sportok tárgyaiban, valamint a rakodótér megnövelésére szolgáló eszközökben (tetőbox), valamint magában a tetőcsomagtartó-
ban és annak alkatrészeiben keletkezett károkat, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyok-
tól, kivéve a 3.3.5. pontban meghatározott kizárásokat.
3.3.3. területi hatály
A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.
3.3.4. a Biztosító szolgáltatása
3.3.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig
nyújt kártérítést.
3.3.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
3.3.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költséget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után kelet-
kezett értékemelkedést a Biztosító levonja.
3.3.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.
3.3.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a va-
gyontárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.
3.3.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány értékét. A
maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.
3.3.5. kizárások
A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:
3.3.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,
30
3.3.5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyakban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban, takarékbetét-
könyvekben, és készpénzben keletkezett károkra,
3.3.5.3. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására nem volt alkalmas a gépjármű,
3.4. K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei
A K&H casco biztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szer-
ződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban
okoztak.
A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsi gépjármű kategóriában vehető igénybe.
3.4.1. biztosítási események
Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.
A gépjárműben szállított gyermekfelszerelésben – lopás esetén megfelelően elzárt, azaz nem látható helyen tárolt – keletkezett
kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási esemény szerinti károsodá-
sával együtt jár.
3.4.2. biztosított vagyontárgyak
A kiegészítő biztosítás alapján az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a Biztosító
megtéríti a gépjárműben szállított gyermek felszerelési vagyontárgyak (pl. babakocsi, biztonsági gyermekülés, ágy, járóka) kárait.
A fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak káraira abban az esetben is, ha azok nem a gépjárműben, hanem azon kívül, a
KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre szerelt állapotban károsodtak. Ez utóbbi esetben a fedezet kizárólag elemi kár
és töréskár biztosítási eseményekre terjed ki, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól,
kivéve a 3.4.5. pontban meghatározott kizárásokat.
3.4.3. területi hatály
A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.
3.4.4. a Biztosító szolgáltatása
3.4.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig
nyújt kártérítést.
3.4.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
3.4.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költséget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után kelet-
kezett értékemelkedést a Biztosító levonja.
3.4.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.
3.4.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a va-
gyontárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.
3.4.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány értékét. A
maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.
3.4.5. kizárások
A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:
3.4.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,
3.4.5.2. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvázott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,
3.4.5.3. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására nem volt alkalmas a gépjármű.
31
3.5. K&H balesetbiztosítás kiegészítő feltételei
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint – amennyiben a kiegészítő balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben megjelö-
lésre került – a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a Biztosítottak balesetével kapcsolatos bizto-
sítási esemény bekövetkezése esetén a jelen feltételekben, valamint a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek
szerint szolgáltatást nyújt. Jelen kiegészítő feltételeket a balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó biztosítási szerződésekre
kell megfelelően alkalmazni.
3.5.1. Biztosított, kedvezményezett
Jelen kiegészítő biztosítás esetén Biztosított az alap casco biztosítási szerződés Biztosítottja.
3.5.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás a K&H casco biztosítási szerződéssel
- személygépkocsi vezetőjére és utasaira,
- az autóbusz, tehergépkocsi, közúti vontató, mezőgazdasági vontató vezetőjére és legfeljebb két kísérőjére
mint további Biztosítottakra terjed ki.
3.5.1.2. Az autóbusz utasaira (forgalmi engedély szerint szállítható személyek száma csökkentve három fővel) külön díj megfizetése
ellenében terjeszthető ki a balesetbiztosítási fedezet.
3.5.1.3. Nem terjed ki a biztosítás
- a gépjárművet eltulajdonítóra vagy azt a tulajdonos hozzájárulása nélkül birtoklóra és az ilyen gépjárműben szál-
lított egyéb személyekre,
- verseny vagy arra történő felkészülés közben bekövetkezett balesetekre.
3.5.2. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés területi hatálya
A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.
3.5.3. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés létrejötte
3.5.3.1. Jelen általános szerződési feltétel 1.2.1. pontja alapján.
3.5.3.2. Biztosítási évfordulókor a biztosítási kockázatok és fedezetek biztosítási összegeik vonatkozásában módosíthatóak.
3.5.4. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés megszűnésének további esetei
3.5.4.1. Az 1.6. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott Biztosított vonatkozásában megszűnik a kiegészítő biztosítási szer-
ződés:
a) a Biztosított halála esetén,
b) felmondással (a Szerződő által jelzett, csere nélküli kilépéssel).
A Szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést adott Biztosított vonatkozásában az 1.6. pontban meghatározott
feltételek szerint mondhatja fel.
A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulást írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a
szerződés biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a Biztosított szerződésbe belép.
3.5.4.2. Jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os baleseti maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény bekö-
vetkezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott Biztosított vonatkozásában megszűnik.
3.5.5. biztosítási események
Jelen kiegészítő feltételek alapján baleset: a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következ-
tében a Biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó, teljes vagy részleges rokkantságot (egész-
ségkárosodást) vagy a szerződésben meghatározott mértékű múlékony sérülést szenved.
A balesetbiztosítás az alapszerződés szerinti gépjármű üzemeltetésével, annak előkészítésével, karbantartásával, az utasok be-
és kiszállásával kapcsolatos balesetekre terjed ki.
Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor sem biztosítási esemény, ha a Biztosított azt beszámítási képességének
hiányában követte el.
32
3.5.6. biztosítási összeg, Biztosító szolgáltatása
A biztosítási összegek a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum) kerülnek meghatározásra. A kiegészítő biz-
tosítás alapján a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum)
rögzített biztosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától függetlenül):
3.5.6.1. a Biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlékony sérülés címén már kifizetett kártérítéstől:
- 700 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a
két és félszeresével felemelt összeg.
3.5.6.2. a Biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó egészségkárosodása esetén:
- 1 400 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a
két és félszeresével felemelt összeg.
Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az egészségkárosodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül kifize-
tésre a 3.5.11. a Biztosító szolgáltatása pont rendelkezései szerint.
3.5.6.3. Balesetből eredő múlékony sérülés esetén:
- 7 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két
és félszeresével felemelt összeg.
3.5.6.4. Az egy szerződésen belül biztosított összes Biztosítottra és összes biztosítási eseményre ugyanaz a többszörözési mérték vo-
natkozik.
3.5.7. kizárások, korlátozások
3.5.7.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi eseményekre:
a) a Biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete, következménye (akkor is, ha a Biztosított azt be-
számítási képességének hiányában követte el),
b) bármilyen versenyen, vagy erre való felkészülésen való részvétel során bekövetkező baleset,
c) amelyek oka egészben vagy részben:
- kóros elmeállapot,
- állam elleni bűncselekmény,
- a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye,
d) amelyek okozati összefüggésben vannak a Biztosított alábbi sporttevékenységeivel:
- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek
gépkocsival, gokart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak sport,
- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló tevékenység.
3.5.7.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10-100%) vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerző-
dés megkötése előtt bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy funkciójukban korlátozott (nem ép, nyomo-
rék) testrészek és szervek kizártak.
3.5.7.3. A kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem téríti.
3.5.7.4. Műtéti térítési és kórházi napi térítési szolgáltatásban nem részesülhet az a Biztosított, aki a szerződés megkötésekor
rokkant nyugdíjazás alatt áll.
3.5.7.5. A műtéti térítésre és kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási védelemből kizártak:
- a biztosítás illetve a kockázatviselés kezdete előtt megkezdődött gyógykezelések,
- azok a baleseti következmények, amelyek a kockázatviselés kezdete előtt keletkeztek, illetve amelyeket a kocká-
zatviselés kezdete előtt diagnosztizáltak, azonban csak a kockázatviselés kezdete után kerül sor a műtétekre,
gyógykezelésre,
- az olyan műtétekre, amelyeknek nem a Biztosított egészségi állapota romlásának megakadályozása a célja (pl.
esztétikai, plasztikai műtétek),
- a varratkiszedések,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek a Biztosított által elkövetett bűncselekmények miatt ke-
letkeztek.
33
3.5.8. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei
3.5.8.1. Az 1.12. pontban meghatározott eseteken túlmenően a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyi-
ben
- a Biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása, vagy
- a Biztosított halálán kívüli biztosítási eseményt a Biztosított illetőleg a Szerződő szándékos vagy súlyosan gon-
datlan, jogellenes magatartása idézte elő.
3.5.8.2. A kiegészítő szerződés adott Biztosítottra vonatkozó része a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az
esetben, ha a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán azzal összefüggésben vagy a szerző-
déskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.
3.5.8.2.1. A Biztosított, illetve a Szerződő súlyosan gondatlanul jár elkülönösen, ha
a) a baleset bekövetkeztekor illetve előtte igazoltan alkoholt fogyasztott vagy a vezetési képességre hátrányosan
ható szer hatása alatti állapotban volt,
b) a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be,
c) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására,
az előírásnak megfelelően alkalmazták, vagy
d) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes
vezetői engedéllyel.
3.5.8.3. Mentesül a Biztosító, ha a baleset a Biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a Biztosított általi
szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be.
3.5.8.4. A Biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvár-
ható. Mentesül a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a Biztosított e kötelezettségének
nem tett eleget.
3.5.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
3.5.9.1. A Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatározott
szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás időpontjában esetlegesen fennálló díjhátralék levonása után.
3.5.9.2. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a
Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
Az 1. számú melléklet (’tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról’) tartalmazza a kárrendezés
során bekérhető iratok listáját.
3.5.9.3. A szolgáltatási igény teljesítéséhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:
- halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi
zárójelentés, halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv, stb.).
- baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).
- a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a
kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.
- hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat.
- amennyiben szükséges a Biztosító kérésére egyéb dokumentumokat is be kell nyújtani.
3.5.10. a Biztosító szolgáltatása
3.5.10.1. Baleseti halál biztosítási esemény esetén:
- A balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény
időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) rögzített biztosítási összeget fizeti ki.
- A haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény miatt baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként
általa kifizetett összeget beszámítja.
3.5.10.2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10- 100%) biztosítási esemény esetén:
- A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%) esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor válik
esedékessé, ha az egészségkárosodás maradandó, vagy ha az egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik és a
baleset napjától számított egy év eltelt. Ez utóbbi esetben a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset napjától szá-
mított egy év letelte után fennálló egészségkárosodás mértékének megfelelően állapítja meg.
- A Biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló
orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a maradandó egészségkárosodás megállapítását. Állapotrosszabbodás
esetén a Biztosító csak a már korábban megállapított és egészségkárosodási fok és az új egészségkárosodási fok közötti
különbözetet téríti meg.
- A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerző-
désben rögzített biztosítási összegből a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő összegű szolgáltatást
nyújt.
34
- A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító orvosa a testrészek, érzékszervek egészségkárosodása alábbi
táblázata szerint állapítja meg.
testrészek, érzékszervek egészségkárosodása
egészségkárosodás foka (%)
mindkét szem látóképességének elvesztése,
mindkét felkar – alkar, vagy kéz – elvesztése,
egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár
együttes elvesztése (felső
végtag + alsó végtag csonkolása),
mindkét comb elvesztése
100%
mindkét lábszár elvesztése
90%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület tel-
jes működésképtelensége
70%
egyik comb elvesztése,
egyik felkar elvesztése
80%
egyik lábszár elvesztése,
egyik alkar elvesztése,
beszélőképesség teljes elvesztése,
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése
70%
jobbkezes esetén a jobb kéz,
balkezes esetén a bal kéz elvesztése (csuklón alul)
65%
jobbkezes esetén a bal kéz,
balkezes esetén a jobb kéz elvesztése (csuklón alul)
50%
egyik láb elvesztése (boka alatt)
40%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése
35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése
25%
- Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy
szellemi épség (működőképesség) orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás
mértékét a fenti táblázat figyelembevételével a Biztosító orvosa állapítja meg. A Biztosítót más orvosszakértői
testületek határozata nem köti, így például a társadalombiztosítási szervek határozata nem szolgál alapul a szol-
gáltatás mértékének megállapításánál. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek
a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.
- A Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés esedékességekor hatályos biztosítási szerződésben meghatáro-
zott biztosítási összegnél (több testrész egészségkárosodása esetén sem). A Biztosító az egyes biztosítási események
bejelentésének sorrendjében teljesít mindaddig, amíg a balesetből eredő egészségkárosodások összesített százalékos
mértéke el nem éri a 100%-ot. Az utolsó egészségkárosodás százalékosan olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az
összesített egészségkárosodás mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy vagy több baleset
történt.
- A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és megálla-
pítására még a Biztosított életében kerül sor.
- Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a Biztosított a balesetet kö-
vető tizenöt napon belül meghal.
- Ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még
nem állapítható meg, a Biztosító saját döntése alapján a Biztosított részére kifizetheti a tényállás alapján a Biztosítottnak
minimálisan járó összeget. Ez az összeg a végleges egészségkárosodási kifizetésbe beleszámít.
- A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Biztosítottnál az egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosokkal
ellenőriztesse.
3.5.11. a Biztosító teljesítésének feltételei
3.5.11.1. A Biztosító szolgáltatásához minden olyan dokumentumot rendelkezésre kell bocsátani, amely az általános és a különös feltéte-
lekben szerepel.
3.5.11.2. A szolgáltatási igényt írásban kell a Biztosítónak bejelenteni.
3.5.11.3. Amennyiben szükséges a szolgáltatási igény elbírálásához, a Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb doku-
mentumokat is be kell nyújtani. A Biztosító beszerezhet a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további igazolásokat,
okiratokat, nyilatkozatokat is.
3.5.11.4. Baleseti halál esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a különös feltételekben meghatározott dokumentumo-
kon kívül rendelkezésre kell bocsátani a halál baleseti eredetét bizonyító iratokat (pl. baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés
stb.).
35
3.5.11.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%) esetén: az általános és a közös feltételekben meghatározott do-
kumentumokon kívül, szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani:
a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum
fénymásolatát,
b) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat,
c) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, a Biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befe-
jező határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy megszüntető határozatot, illetve a jogerős bírósági határoza-
tot).
3.5.11.6. A Biztosító az alábbi határidőkön belül teljesít:
a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító az 1.11.3. pont-
ban meghatározottak szerint,
b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően tizenöt napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő egy
év letelte után tizenöt napon belül.
3.5.12. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése ese-
tén
3.5.12.1. A közlési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási kötele-
zettség alól, ha az adott Biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási szerződés fennállásától a biztosítási esemény
bekövetkezéséig már legalább öt év eltelt.
A változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgál-
tatási kötelezettség alól, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülményekre vonatkozó változásbejelentési ha-
táridő leteltét követően legalább öt év eltelt.
A Biztosított köteles a szerződés tartama alatt az alábbi lényeges körülmények változását bejelenteni:
lakcímváltozást, személyi adatainak és körülményeinek (foglalkozásának, sporttevékenységének) változásait harminc
napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
3.5.13. titoktartási kötelezettség alóli felmentés
3.5.13.1. Az ajánlat aláírásával a Biztosított beleegyezik abba, hogy az őt kezelő orvosok, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények
a Biztosító kérésére kockázatelbírálás és kárrendezés céljából információt bocsássanak rendelkezésre, ennek érdekében a Biz-
tosított az őt kezelő orvosokat, kórházakat és egyéb egészségügyi intézményeket felmenti az orvosi titoktartási kötelezettség
alól.
A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a szerződés tartama és az elévülési idő alatt:
- a Biztosított, a Szerződő, a kedvezményezett személyi adatait
- a biztosítási összeget
- az egészségi állapottal összefüggő adatokat
- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét
- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körül-
ményt.
Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és
kárrendezés céljából a Biztosító vezető orvosa és az ezen tevékenységet a Biztosító részére végző orvosok is, valamint a vi-
szontbiztosító megkaphatják.
3.6. K&H extra tartozékok biztosításának kiegészítő feltételei
A K&H casco biztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H extra tartozékok biztosításának kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szer-
ződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban
okoztak.
3.6.1. biztosítási események
Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.
Az extra tartozékokban keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett
biztosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.
3.6.2. biztosítható vagyontárgyak
Biztosítható vagyontárgynak minősül a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatré-
szeitől és tartozékaitól eltérő tartozék 2.3.3. pontban meghatározott mértéken felüli része.
36
3.6.3. területi hatály
A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.
3.6.4. a Biztosító szolgáltatása
3.6.4.1. A Biztosító szolgáltatása a 2.7. pont szerint alakul.
3.6.4.2. A gépjárműben lévő extra tartozékok lopása esetén a kártérítés feltétele a gépjármű káridőponti megfelelően lezárt állapota.
3.6.4.3. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig
nyújt kártérítést.
3.6.5. önrészesedés
Az önrészedés a 2.8. pont szerint alakul.
37
1. számú melléklet – tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat
kérheti be:
K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény
bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbeje-
lentő nyomtatvány
törzskönyv másolata
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról
a jármű forgalmi engedélyének másolata, a kárbejelentésben megjelölt gépjárművezető sze-
mély vezetői engedélyének másolata vagy azt helyettesítő hiteles okirat, kivéve, ha parkolt a
károsult jármű
totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illeték és adó hitelt
érdemlő okirattal történő igazolása
totálkárt szenvedett járműnél ÁFA igény esetén, annak befizetésének hitelt érdemlő igazo-
lása
totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása számlával vagy adás-
vételi szerződéssel, bontási igazolással
a felmerült költségeket igazoló számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás
totálkár esetén, amennyiben a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől számított
egy éven belül történik, az első tulajdonos esetén a vásárláskori költséget igazoló számla
meghatalmazás a javítószerviz részére a kárigénylői jogok átruházásához
amennyiben a K&H casco biztosítás megkötésekor a kötési szemlén sérülés került megálla-
pításra, ezek helyreállítását igazoló, számlák
az átíratási költségek befizetési igazolása, készpénz-átutalási megbízások másolata
gépjármű töréskár
esetén
javítási számla, javítási árajánlat
szervizkönyv
gépjármű
lopáskár esetén
a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat
teljes járműlopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozat
Szerződő nyilatkozata arról, hogy a jármű megkerülése esetén arról értesíti Társaságunkat
a vagyontárgy megkerülése esetén az ezt igazoló okirat
a Biztosító által rendszeresített 'meghatalmazás és engedményező okirat' nyomtatvány
teljes jármű lopás esetén a jármű összes kulcsa és az elektronikus, illetve mechanikus vé-
delmi berendezések vezérlő elemei, kulcsai
nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló esetén a Magyar Biztosítók Szövetségének Va-
gyonvédelmi Bizottsága által kiadott minősítés
a Biztosító által rendszeresített 'lopás kérdőív' nyomtatvány
szervizkönyv
tűzkár esetén
meteorológiai intézet igazolása
árvízkár esetén
meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől
vihar- és jégve-
réskár esetén
szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
villámcsapáskár
esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat betekintési hozzájárulás,
védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési
tanúsítvány)
földrengéskár
esetén
szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
38
K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az
alábbi okiratokat kérheti be
baleseti károk
esetén
baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv,
orvosi leírás, illetve lelet
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok:
halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági hatá-
rozat, illetve jegyzőkönyv
a Kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték
meg
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat il-
letve jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági
határozat
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelen-
tés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
huszonnyolc napon túl gyógyuló sérülés esetén a huszonnyolc napot meghaladó gyógytar-
tamról szóló orvosi igazolás a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset
megnevezésével és a
kórházi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sé-
rülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti
jegyzőkönyv
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, a Szerződőnek, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani
a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint,
annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
Jelen tájékoztató a K&H casco biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.
39
2. számú melléklet
személygépkocsi
a korábbi biztosítási időszak(ok)
és az új biztosítási időszak kezdő napja közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály
0 kár
1 kár
2 kár
3 kár
4 vagy több kár
esetén az új besorolás
B10
B10
B08
B06
B04
M04
B09
B10
B07
B05
B03
M04
B08
B09
B06
B04
B02
M04
B07
B08
B05
B03
B01
M04
B06
B07
B04
B02
A00
M04
B05
B06
B03
B01
M01
M04
B04
B05
B02
A00
M02
M04
B03
B04
B01
M01
M03
M04
B02
B03
A00
M02
M04
M04
B01
B02
M01
M03
M04
M04
A00
B01
M02
M04
M04
M04
M01
A00
M03
M04
M04
M04
M02
M01
M04
M04
M04
M04
M03
M02
M04
M04
M04
M04
M04
M03
M04
M04
M04
M04
3. számú melléklet
tehergépkocsi (megengedett legnagyobb össztömeg 3 500 kg)
a korábbi biztosítási időszak(ok)
és az új biztosítási időszak kezdő napja közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály
0 kár
1 kár
2 kár
3 kár
4 vagy több kár
esetén az új besorolás
B10
B10
B09
B08
B07
M04
B09
B10
B08
B07
B06
M04
B08
B09
B07
B06
B05
M04
B07
B08
B06
B05
B04
M04
B06
B07
B05
B04
B03
M04
B05
B06
B04
B03
B02
M04
B04
B05
B03
B02
B01
M04
B03
B04
B02
B01
A00
M04
B02
B03
B01
A00
M01
M04
B01
B02
A00
M01
M02
M04
A00
B01
M01
M02
M03
M04
M01
A00
M02
M03
M04
M04
M02
M01
M03
M04
M04
M04
M03
M02
M04
M04
M04
M04
M04
M03
M04
M04
M04
M04
40
4. számú melléklet – adatkezelési tájékoztató (kivonat)
A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jogszerű, tisztességes és átlát-
ható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szem-
pontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok
pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító
személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szük-
séges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve
az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A
Biztosító felelős az adatkezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kötelezettség teljesí-
téséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy
egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.
Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkezelések jogszerűségét.
Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi
nyilatkozat hatályban marad.
A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – adat tekintetében,
amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire
vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerző-
déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha
törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik
ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze-
mélynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban
felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében
- a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződés-
nek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más
biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.
Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy az érintett
jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az
érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatke-
zelés korlátozását (adatkorlátozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait
tagolt, ismert és géppel olvasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy
bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a
Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés cél-
jából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).
Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvi-
tákban az illetékes törvényszék jár el.
Jelen adatkezelési tájékoztató a www.kh.hu/adatvedelem oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes
konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.
