Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H Biztosító classic casco szerződési feltételek – 2018.05.25.-től

K&H classic casco
káridőponti értékre szóló
teljeskörű casco biztosítás különös feltételei
érvényes: 2018. május 25-től
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H classic casco
káridőponti értékre szóló teljeskörű casco biztost
amely
(gép)járművére nyújt kártérítési fedezetet törés, lopás és elemi
károk esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosísi
tevékenységet végez.
Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segít-
ségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő
K&H Bizto biztosításközvetítőit. Honlapunkon (kh.hu)
lehetőségében áll a lahelhez legközelebb található
biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről, a 2013.
évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszalyok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995. évi CXVII.
törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt
nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem
kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának rész-
leteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” elnevezésű dokumentum
tartalmazza
mire terjed ki a K&H casco biztosítás?
Biztosított a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek ere-
deti gyári kivitelesű alkatrészei és tartozékai (idrtve a
kötelezően előírt KRESZ tartozékokat,
kivétel a kötelezően előírt
gyermekülés
).
Külön díj megfizetése ellenében biztosíthatók, függetlenül attól,
hogy a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának része vagy
sem: a légkondicionáló berendezés, a különleges fényezés és feli-
ratozás, a különleges keréktárcsák, a bőrkárpitozás, a fülketetőn
lévő nyitható ablakok és mozgatható tetőborítások, az audio, audio-
vizuális illetve kommunikációs berendezések, eszközök.
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti
gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő, valamint az
előzőekben fel nem sorolt extra tartozékokat a biztosító a biztosított
jármű káridőponti értékének 10 %-ig, külön díj megfizetése nélkül
téríti.
A K&H casco biztosítási szerződés fedezetet nyújt a biztosított
(gép)járművek alább felsorolt biztosítható káreseményeire: törés,
lopás és elemi kár.
Törésnek
minősül minden olyan járműkár, amelyet baleseti eredetű,
hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve idegen
személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyon-
tárgyban.
Lopásnak
minősül minden olyan kár, amely úgy következett be,
hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép)járművet ellopta, továb-
bá lopásnak minősül a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak
ellopásával kapcsolatban keletkezett károsodás, ide értve a kísérlet
eredményeként adódó rongálási károkat is.
Az elemi kár
kockázat a tűz, a robbanás és a természeti eredetű
károsító hatásokat jelenti.
Önnek lehetősége van arra is, hogy teljes körű casco biztosítási
fedezet helyett csak részlegesen biztosítsa (gép)járművét, s ennek
érdekében - a casco biztosítás díjának csökkenése mellett -
a "lopás" biztosítási eseményt kizárja a biztosított kockázatok közül.
Amennyiben Ön a javítással helyreállítható károk megtérítésére nem
tart igényt, választhatja a kizálag a (gép)r tolra
bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújtó szerződés megkötését is.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
K&H szállított vagyontárgy biztosítása
A gépjárműben Európa földrajzi területén szállított vagyontárgyak
biztosítási lehetőségét szolgálja az alapbiztosításban meghatározott
biztosítási események bekövetkezése esetén, függetlenül a vagyon-
tárgy jellegétől és tulajdonviszonyaitól.
K&H teljeskörű casco biztosítás
1-10914-20
3
K&H casco biztosítás
ügyfél-tájékoztató
K&H balesetbiztosítás
Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedezetet, halál,
maradandó rokkantság és múlékony sérülés esetén.
mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?
Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco biztosítás
szerződési feltételeit, amelyek részletesen felsorolják azokat az
eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed
ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kisra kel,
például:
(gép)járműverseny során bekövetkezett kár, nem baleseti
eredetű károsodás, javítás során keletkezett töréskár;
kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő alkatrészek lopáskára,
tűz - és robbanáskára;
hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüggő tűz- és
robbanáskárok.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását
ve nap nulla órakor p hatályba. Etl el bbi
időpontban a felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H casco biztosi szerződés határozatlan itartamra
köthető.
A határozatlan tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a
szerződés ugyanerre az időtartamra, évente folyamatosan
megújításra kerül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónapjának
első napja. A díjszámítás alapja a biztosítási időszak, amely a
szerződéskötés évében a kockázatviselés kezdetétől a következő év
azonos hónapjának első napjáig tart. A második évtől folyamatosan
egy év.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), cso-
portos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz átu-
talási megbízáson (postai csekken).
A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre),
féléves, negyedéves vagy havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés
évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díjrészlet tekintetében a
tvényben (fedezetet igazo dokumentumban) és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodnak meg.
mikor szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös mege-
gyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra történő felmondás-
sal.
Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor
felmondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a
biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?
A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb 30 nappal a biztosítótár-
saság jogosult a szerződés díját módosítani, ha erről a szerződőt az
évforduló előtt 45 nappal értesíti.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A szerződő illetve a biztosított a szerződés szempontjából minden
lényeges körülményt köteles írásban közölni a biztosítóval haladék-
talanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változás-
bejelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában
(amely adatokat a szerződő a szerződéskötés során közölt) változás
történik, értesítse írásban biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a
szükséges módosítások elgzét. A változásról ísban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésünkre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási
titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik
személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hoz-
zájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban
nteeljárás kereben el nyomo hag és
ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség,
büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a
felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kiren-
delt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehaj-
tó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt
szakértő, adóhatóság, gmhaság, egészgyi hatóság,
nemzetbiztongi szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal,
Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok
biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefon-
száma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található.
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön
is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási
kötnysmának megadásával gyorsan, egyszeen inzheti
ügyét.
K&H teljeskörű casco biztosítás
4
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
e
mail címen,
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszámon,
valamint
- a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a biztosító felé.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A biztosítótársaság mentesül a kárkifizetés alól, ha a kárt a szerződő
illetve a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon-
datlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
Súlyos gondatlanságnak minősül különösen:
a (gép)jármű érvényes vezetői engedély nélküli vezetése;
0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet
meghaladó ittas, illetve kábítószeres befolsoltság
állapotában történő vezetés;
(gép)jár súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt
történő károsodások;
lopáskár esetén az előírt védelmi rendszerek, berendezések
hiánya.
hogyan történik a kárkifizetés?
A kárbejelentés kézhezvételét követően legkésőbb 5 munkanapon
bel, a károsulttal egyeztetett iben és helyen a lt
(gép)járművet a biztosító megszemlézi. A biztosító a kárkifizetésre
megállapított összeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezésétől számított 15 napon belül téríti meg.
A gépjármű totálkára esetén a kártérítési maximum a magyarországi
belföldi káridőponti forgalmi érték, kiegészítő biztosításnál a biz-
tosítási összeg vagy a magyarországi belföldi piaci érték.
Használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén a
beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést a biztosító levonja.
Balesetbiztosítási szolgáltatási összegek a szerződésben rögzített
alapbiztosítási összegből kerülnek számításra.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszá-
mon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött le-
vélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozán és gazdagi tevékenységén kívül e célok
érdekében eljáró természetes szely (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonkaival a Pénzügyi lte Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi személyiség lküli szervezetek, rsasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
tel.: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
K&H teljeskörű casco biztosítás
5
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96) jelen
különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni
e
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre. Jelen különös
f
eltételek alapján kötött szerződésekre nem vonatkoznak a VBSZ-96
V. fejezetének 1-4. pontjában leírtak.
A biztosító a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján az
alábbiak szerint meghatározott esetekben és módon megtéríti a
kockázatviselés időtartama alatt a biztosított vagyontárgyakban
keletkezett károkat.
1. biztosítottak köre
E különös feltételek szempontjából a biztosított a VBSZ-96 I.
fejezetének 1. pontjában megnevezett természetes vagy jogi sze-
mély, vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
2. biztosítási események
2.1. Jelen különös feltételek alapján biztosítási esemény a
törés, a lopás és az elemi kár.
2.2. Törés definíciója:
Minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen,
külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ide értve az idegen
személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított
vagyontárgyban.
2.3. Lopás definíciója:
Minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az
elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta.
Lopáskár a rablás, valamint - a csalás és sikkasztás
esetét kivéve - a jogtalan használat céljából történő
önnyes eltel is, illetve ezen időszak alatt
bekövetkezett rongálódás.
Lopás a jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával
kapcsolatosan keletkezett károsodás is, ide értve a lopási
kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.
2.4. Elemi kár definíciója:
Minden olyan kár, amelyet tűz, robbanás vagy villám-
csapás, a legalább 25 m/s sebessé szélvihar, a
Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú
ldrengés, ldcsuszamlás, - és földomlás, ter-
mészetes vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a
felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés,
jégverés, a lezúduló hótömeg károsító hatása okoz a biz-
tosított vagyontárgyakban.
2.5. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az
- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő
felkészüléskor keletkezett,
- nem baleseti eredetű károsodás, például pjármű
alkatrész anyagfáradásál ere töse vagy a
folyadék megfagl adódó mechanikus
károsodás,
- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkal-
mával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas
jármű munkavégzése közben történt,
- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.
2.6. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár,
amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket
érintett, amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt
állapotban voltak.
A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén
nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely
elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top
nem volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban.
Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett
egyértelmű nyilatkozatával nem teljeskörű, hanem csak
törés és elemi kár biztosítási eseményeket tartalmazó
casco biztosítási szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a
biztosító kockázatviselése a jelen szerződési feltételek
2.3. pontjában meghatározott lopás biztosítási eseményre
nem áll fenn.
Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek
esetén a lopás biztosítási esemény tekintetében a biz-
tosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a
biztosítási esemény bekövetkeztekor a fülketető vagy a
hardtop tető felszerelt, rögzített és lezárt állapotban volt.
2.7. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár, ha az
- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági
engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági enge-
dély nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggés-
ben,
- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára,
amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy
kiszerelt állapotban tároltak.
2.8. Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett
egyértelmű nyilatkozatával csak totálkárra vonatkozó biz-
tosítási fedezetet tartalmazó casco biztosítási szerződés
megkötésére tesz anlatot akkor a Biztosító koc-
kázatviselése a jelen szerződési feltételek 6.7. pontjában
meghatározott javítással helyreállítható rokra nem áll
fenn. A helyreállítási költségkalkulációnál (Audatex rend-
szerrel készített) 3.500 Ft/ó bruttó rezsi óradíj kerül alkal-
mazásra.
káridőponti értékre szóló
teljeskörű casco biztosítás különös feltételei
K&H teljeskörű casco biztosítás
7
K&H teljeskörű casco biztosítás
8
3. biztosítható vagyontárgyak
3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helyezett
és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű
fajtákra köthető:
személygépkocsi, autóbusz, lakóautó, tehergépkocsi,
közúti vontató, mezőgazdasági vontató, pótkocsi, sze-
mélygépkocsi utánfutó, lakókocsi.
3.2. Jelen különös feltételek szerinti szerződéssel biztosítható
vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa,
s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai
(ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat,
kivétel a
kötelezően előírt gyermekülés
), a 3.3. pontban felsorolt
extra tartozékai, valamint a 3.4. pontban szereplő egyéb
extra tartozékok.
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek ere-
deti gyári kivitelezésű alkatszeinek és tartokainak
értékelése az EUROTAX adatai alapján történik.
Az EUROTAX hiányossága esetén a Schwacke katalógusokban
sem szereplő járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tar-
tozékainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján
történik.
3.3. Kizárólag külön díj megfizetése ellenében biztosítható
vagyontárgyak
Ha a szerződő biztosítási fedezetet kíván
- a légkondicionáló berendezésre,
- a különleges fényezésre és feliratozásra,
- a különleges keréktárcsákra,
- a bőrkárpitozásra,
- a fülketetőn lévő nyitható ablakokra és mozgatható
tetőborításokra,
- az audio, audio-vizuális illetve kommunikációs beren-
dezésekre, eszközökre,
akkor függetlenül attól, hogy a felsorolt alkatrészek, beren-
dezések, tartozékok a jármű eredeti gyári kivitelezésű alap-
típusához tartoznak-e vagy sem, a fedezetet a biztosító csak
külön díj megfizetése ellenében vállalja.
3.4. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek
eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól
eltérő, valamint a 3.3.-ban fel nem sorolt tartozékokat a
biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének 10 %-
ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.
4. területi hatály
Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés
Eupa földrajzi teletén bekövetkezett, a szerzősi
feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt
fedezetet.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük:
Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina,
Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság,
Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország,
gország, Hollandia, Horvátorsg, Írország, Izland,
Lengyelorsg, Lettorsg, Liechtenstein, Litnia,
Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova,
Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország,
Oroszország (európai rész: az Ural-hegység - Ural-folyó -
Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino,
Spanyolorsg, Sjc, Sdország, Szerbia, Szlovákia,
Szlovénia, Törökorsg (európai rész: a Boszporusz -
Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.
Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem
terjed ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna
területére.
5. a biztosított változás-bejelentési kötelezettségei
5.1. A szerződő és a biztosított 8 napon belül köteles írásos
formában bejelenteni a biztotónak a szerződéses
feltételekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett
változtatásokat, ha ezek a körülmények a biztosítási koc-
kázat jelentős növekedését eredményezik:
- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,
- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címvál-
tozását,
- a szerződő és a biztosított nevének megváltozását,
amikor a tulajdonjog nem változott,
- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy
motorszámának megváltozását, illetve ha a jár
hatósági minősítése megváltozik,
- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a
tulajdonjog változását igazoló okny másolatát
csatolni kell a bejelentéshez,
- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben
úgyszintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell
a bejelentéshez,
- a kulcsok bármelyikének elveszt, megron-
gálódását illetve másolat készítését, amennyiben erről
a szerződőnek és a biztosítottnak tudomása van,
- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,
- ha a járművet bármely vetelés biztosítékául lekötöt-
ték.
Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a változás-bejelen-
tési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a biztosító tel-
jesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet,
amikor a szerződő vagy a biztosított bizonyítja, hogy a be nem
jelentett rülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte,
vagy az nem hatott közre a biztotási esemény
bekövetkezésében.
5.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár-
garnitúrájának vagy az elektronikus védelmi beren-
dezésének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy
utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének
bármelyik része elvész (ideértve annak ellopását is), úgy
a szerző és a biztosított teles eredeti gri
alkatszekkel a gépjár egész rgarnit és
kulcskészletét, valamint a teljes elektronikus védelmi
rendszert szakszervizben lecseréltetni és téríteni annak
költségeit.
5.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár-
garnitúrájának vagy elektronikus védelmi berendezésének
(függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos
beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik
része megsérül vagy használhatatlanná válik, úgy a
szerződő és a biztosított köteles a védelmi rendszert szak-
szervizben megjavíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.
5.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték,
akkor a teljes rgarnit és kulcsszletet szak-
szervizben le kell cseréltetni.
5.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumentáló
számla hiteles másolatát a szerződő és a biztosított köte-
les a biztosítónak megküldeni.
5.6. Zárronlás esetén a védelmi rendszer javításával,
cseréjével összefüggő költségeket a biztosító megtéríti
legfeljebb 150 000 Ft erejéig.
6. a biztosító szolgáltatása
6.1. Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény
bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az eset-
ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati
lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz-
tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körül-
nyei alapn nyilnva, hogy az ajánlat elfo-
gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
6.2. A biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült
járművet a VBSZ-96 VI.4. pontja szerint megszemlézni, a
sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá
köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával
nem látható sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmá-
val is rögzíteni.
6.3. A biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap
és a kár összegszeségének mellasához és
kifizetéséhez szükséges utolsó irat illetve dokumentáció
beérkezésétől számított 15 napon belül köteles kifizetni,
kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.
6.4. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került
meg, akkor a biztosító a kártérítési összeget a nyomozást
megsntető vagy felfüggesz határozatnak a biz-
tosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül köteles
kifizetni.
6.5. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tartozék
a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetését
követően megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben
az esetben azonban köteles a biztosítónak az előleget,
vagy a kártérítési összeget visszafizetni, amely összeg
csökkensre kel az esetleges károsos miatti
helyreállítási költséggel.
6.6. Amennyiben a Biztotott a biztosi időszakra
vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt
igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.
6.7. Javítással helyreállítható károk
6.7.1. A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült
vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának
megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét
téríti meg.
Amikor a szerződő illetve a biztosított - az éves díj csökkentése
érdekében - megválasztja a biztosító által téríthető javítási
költség munkadíjának bruttó rezsi óradíját, ez esetben ha a
helyreállítási számlán szereplő bruttó rezsi óradíj nagyobb
m
int a választott bruttó rezsi óradíj, akkor a biztosító a
munkadíj elszámolásánál a szerződő illetve a biztosított által
választott bruttó rezsi óradíj alapján ríti a munkadíjat,
ellenkező esetben viszont a helyreállítási számlán szereplő
bruttó rezsi óradíj a munkadíj elszámolásának alapja.
Személygépkocsi és - 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett
össztömegű - tehergépkocsi esetén a felek a kárrendezési
eljárás során egyezséget köthetnek arról, hogy a biztosító az
általa, a ma-gyarországi autójavító vállalkozások körében elter-
jedten használt AUDATEX javítási költségkalkulációs rendszer-
rel kiszámított és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget
térítse meg.
A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás
során szintén egyezséget köthetnek arról, hogy helyreállítási
költséget a biztosító az általa szített költségkalkuláció
alapján térítse meg.
6.7.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan
javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító.
Amennyiben az alkatrész sérülése gazdaságosan nem
javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költ-
ségét téríti a biztosító, amely költségen belül az
alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény
időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben meg-
található alkatrészár.
6.7.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a
biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége
csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági üzem-
bentartási előírások szerint nem javítható.
6.7.4. A biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek
újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes
fényezésének költségét pedig csak akkor, ha a jármű
külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.
6.7.5. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a
biztosító az értékemelkedést levonja.
A karosszéria részleges fényezési költségét a biztosító
változtatás nélkül megtéríti.
6.7.6. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt
javítása esetén a beépített új alkatrészek miatti
értéknövekedést a biztosító levonja (káridőponti avult
értéken térít).
6.7.7. Magyarország terülen bekövetkezett járkár
esetén a biztosító megtéríti a sérült jármű mentésé-
vel, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan
és indokoltan felmerült költségeket.
K&H teljeskörű casco biztosítás
9
Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a
biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóváha-
gyott mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításá-
val, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült
költségeket.
6.8. Totálkárok
6.8.1. Jelen különös feltételek értelmében a biztosító a biz-
tosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha
- a helyreállítási költség eléri, illetve meghaladja a
rmű (biztosított vagyonrgy) magyarorsgi
káridőponti piaci forgalmi értékének 60%-át,
- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést
vetően a renrség kiadta a nyomost
megszüntető, vagy felfüggesztő határozatot és a
jármű a lopáskár kártérítési összegének kifizetéséig
nem került meg.
6.8.2. A tolkár rítése a magyarorsgi belldi,
ridőponti forgalmi értéken rténik, amelynek
meghatározására az EUROTAX adatai szolgálnak.
6.8.3. A bizto a totálr kárrendezése son a
káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket
képviselő maradvány (roncs) értékét.
Amennyiben a biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni
kívánja, de azt a biztosító által meghatározott összegért nem
tudja, ez esetben a biztosító segítséget nyújt az értékesítésben,
vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét
csökkenti.
Ha a biztosított a biztosító jóváhagyása nélkül a maradványt
(roncsot) a biztosító által megállapított maradványérték
(roncsérték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a biztosító az
értékkülönbözetet nem téríti meg.
Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában
marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.
6.8.4. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnak fizetendő illetéket és adót a biztosított-
nak csak akkor téríti meg a biztosító, ha a biztosított
hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót meg-
fizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult.
6.8.5. A biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a
biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t
megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe vételére
nem jogosult.
6.9 külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok
Külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok javítással
helyreállítható, vagy totálkára esetén a biztosító összesen
és maximálisan 2 000 000 Ft erejéig téríti meg a kárt.
7. önrészesedés
7.1. A biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést
von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a
sérült jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből
sem kerül önrészesedés levonásra.
7.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszeen
meghatározott mértékét a mindenkori kockázatelfogadási
szabályok által behatárolt keretek között a szerződő
választja meg.
7.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de
legalább a választott összegszerűen meghatározott
önrészesedés kerül levonásra, kivéve, ha a kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) ettől eltérő záradékot tar-
talmaz.
7.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb, mint
az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy
kártérítési összeg nem kerül kifizetésre.
7.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablaküveg-
einek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből
minden esetben csak a szerződő által választott száza-
lékos önrészesedés kerül levonásra.
Kivételt képez az autóbusz gépjármű kategória, mely
esetében a választott százalékos, de legalább a választott
összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo-
násra.
7.6. Ha a biztosítási esemény kizárólag a 3.3.-ban felsorolt
vagyontárgyakat érinti, akkor a kárösszegből a szerződő
által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
7.7. Az 5.6. pontban említett, a zárcserével összefüggő térítési
ltségl a szer által választott százalékos
önrészesedés kerül levonásra.
8. engedmények
8.1. kármentességi engedményrendszer
8.1.1. A határozatlan időtartamra kötött új szerződés első
évét követően a szerző kármentességi enged-
ményre jogosult a következő biztosítási időszakok-
ban, ha az új biztosítási évet megelőző biztosítási
évben a casco biztosítási szerződés alapján kárigényt
nem nyújtott be.
8.1.2. A biztosító a más biztosító társaságnál korábban
megszerzett jkedvezményre jogosító kármentes
időszakot - az új szerződés kötésekor megállapított
mértékben - elfogadja, amennyiben a szerződő az
előző casco biztosítási szerződésének megszűnésétől
számított 2 éven belül a biztosítónál teljes körű,
harozatlan időtartamra szóló casco biztosísi
szerződést köt, és a kármentesen eltelt időszakot az
előző szerződést kezelő biztosító társaság igazolja.
8.1.3. A kármentességi engedményre jogosító időtartam
káreseményenként két évvel csökken a következő biz-
tosítási év első napjától kezdődően (kivéve, ha az
adott biztosítási évben kármentességi időszak nem
volt figyelembe véve), ahányszor a biztosított casco
biztosítási szerződés alapján kárigényt nyújtott be. Ha
a biztosító az adott biztosítási évben csak a jármű
ablaküvegezésére vonatkozóan, vagy elemi kár biz-
tosítási eseményre teljesített kárkifizetést, akkor ezt az
időszakot a biztosító kármentesnek minősíti. Ha a
kifizetett kárösszeg a biztosító részére teljes körűen
megtérült, vagy a benyújtott kárigény a biztosító tel-
K&H teljeskörű casco biztosítás
10
jesítése nélkül lezárásra kerül, akkor a kármentességi
engedményre való jogosultság folyamatos.
8.1.4. A már megszerzett kármentességi engedményre
jogosíkedvezmény megmarad, és az arra jogosító
i
tartam tovább folytatódik, ha a szerdés
megszűnésétől számított 2 éven belül a biztosított új,
teljes körű, határozatlan időtartamra szóló szerződést
t a biztotónál kivéve, ha a szerződés
megszűnésének oka díjnemfizetés volt.
8.1.5. A kármentességi engedményrendszer kizárólag
személygépkocsi és – 3,5 tonnát nem meghaladó
megengedett össztömegű tehergépkocsi gépjármű-
kategóriába tartozó járműre megkötött szerződésekre
érvényes. Egyéb járművekre megkötött szerződések
vonatkozásában ez a kedvezmény nem alkalmazható.
8.2. A szerződő illetve a biztosított díjkedvezményre jogosult,
amikor a javítással helyreállítható károkkal kapcsolatosan
megválasztja azt, hogy biztosító részéről a javítási költség
munkadíj része milyen bruttó rezsi óradíjjal kerüljön fel-
számításra.
9. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek
A VBSZ-96 VI. pontjában foglalt kötelezettségeken túlmenően
az alábbiak szerint felsorolt kötelezettségek is terhelik a
szerződőt és a biztosítottat:
9.1. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy
robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktala-
nul be kell jelenteni.
9.2. A kárigény elbíráláshoz, a kárösszeg megállapításához a
következők szerint felsorolt iratokat, dokumentumokat kell
bemutatni a biztosító részére:
- a jármű törzskönyvét,
- a jármű forgalmi engedélyét,
- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,
- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát,
- z- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság
állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,
- minden olyan egyéb okmányt vagy iratot, amely a jogo-
sultság, a rigény, illetve a kársi összeg
elbírálásához szükséges.
9.3. Teljes jármű lopás esetén a szerződő és a biztosított a
rmű összes kulcsát és az elektronikus illetve
mechanikus védelmi berendezések verlő elemeit,
kulcsait tartozik leadni a biztosítónak.
9.4. Ha az ellopott jármű, vagy vagyontárgy a kárrendezés
lezárását követően megkerül, a biztosított illetve a
szerződő köteles e tényt a tudomására jutás után két
munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.
10. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai
10.1. Külldön bekövetkezett káreseményt a biztosított illetve a
szerződő halaktalanul köteles bejelenteni a biztosítónak.
10.2. A biztosító vagy megbízottja intézkedik a szükségjavítás-
ról vagy a helyreállításról, és ha ez nem lehetséges, akkor
a biztosító a gazdaságosság keretein belül intézkedik a
jármű hazaszállításáról.
10.3. Ha a biztosított illetve a szerződő eltér a megbízott vagy
a biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen
felmerülő többletköltségeket maga viseli.
10.4. A biztosító - bizonylatok ellenében - utólag és forint
fizetőeszközben ríti meg a pjárműben utazó személyek
hazatérésének költségét vonat II.o. díjszabásnak
megfelelően, ha a gépjárbiztosítási esemény kapcsán
üzemképtelenné vált és szükségjavítással nem lehetett
üzembe helyezni, illetve ha az egész gépjárművet ellopták.
10.5. A biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem
hagyható véglegesen külföldön.
10.6. A külföldön keletkezett kár szükségjavításának vagy
helyreállításának költségéből a megbízott önrészesedést
nem von le, azt Magyarországon számolják el.
11. kizárások
11.1. A biztosító nem téríti meg az állandóan vagy ideiglene-
sen bérbeadással hasznosított jármű teljes lopáskárát,
amennyiben a jármű teljes ellopása a rleti szerződés
tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.
11.2. Jelen különös feltételek alapján a biztosító szolgáltatása nem
terjed ki az olyan személypkocsikra és taxi üzemű
- 3,5 tonnát nem meghalamegengedett össztömegű -
teherpkocsira, amelyeknél a forgalmi rendszám r-
fuvarozásra jogosít.
11.3. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási
eseményekkel összefüggő egyéb károkra,
- a sérült jármű időszakos, vagy teljes körű pótlására,
vagy ennek költségfedezetére,
- a töréskárt szenvedett jármű javítás utáni érték-
csökkenésére,
- a jármű károsodásával összefüggésben másnak oko-
zott károkra.
12. a biztosító mentesülése
A VBSZ-96 IX. fejezetében foglaltakon túlmenően mentesül a
biztosító a kártérítési összeg kifizetése alól, az alábbi súlyosan
gondatlan esetekben
- a VBSZ-96 IX. fejezetében meghatározott személyek, vagy
ezek tudtával más személy a gépjárművet az adott
kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül, vagy 0,8
ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghal-
adó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotban
vezette,
- a járműnek a káresemény ipontjában súlyosan
elhanyagolt műszaki állapota volt közvetlen oka a baleset-
nek,
- a tűzrendészeti, illetve a vagyonbiztonsági szabályokat
megszegték,
- lopáskár esetén, ha a resemény időpontjában a védelmi
rendszer nem felelt meg az előírásoknak, vagy a jármű nem
volt lezárva,
- lopáskár esetén, ha a járművet a benne tárolt törzskönyvvel
együtt lopták el,
- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított nem tesz
eleget az 5.2., 5.3., és 5.4. pontokban foglaltaknak,
- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított az ajánlat
aláírásakor tett nyilatkozata szerint nem tud elszámolni a
járműhöz tartozó kulcsokkal és vezérlőelemekkel.
K&H teljeskörű casco biztosítás
11
13. a gépjármű védelmi rendszevel szemben támasztott
követelmények
13.1. Személygépkocsi, terepjáró személygépkocsi, (3,5 ton-
nát nem meghaladó megengedett össztömegű) teher-
gépkocsi, kisbusz (szállítható személyek száma <= 9 fő)
és lakóautó esetén a minimális védelmi követelmény:
-
az eredeti gyári kivitelezésű zárgarnitúra és
- az indításgátló.
Az indításgátló passzív elektronikus védelmi rendszer, a
gépjármű gyártása alkalmával történő beszerelt állapotát az
EUROTAX adata igazolja, bizonyítja.
Nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló akkor felel meg a
minimális védelmi követelménynek, ha a Magyar Biztosítók
Szövetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott
minősítési rendszer azt alkalmasnak minősítette.
Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű gyári felszerelt-
ge nem tartalmazott indísgátlót, a lopás biztosítási
esemény tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak
akkor áll fenn, ha a Szerződő a Biztosítónak – védelmi rendsz-
erek beszerelésével, javításával foglalkozó vállalkozás hiteles
igazolásával – hitelt érdemlően igazolta, hogy az indításgátló a
gépjárműbe beszerelésre került.
13.2. Aubusznál, tehergépkocsinál (a megengedett
össztömeg > 3,5 tonna), közúti vontatól,
megazdagi vontatónál az elfogadott minilis
védelmi rendszer a gyári eredeti állapotú zárrendszer.
13.3. A szerződőnek az ajánlat aláírásakor nyilatkozatot kell
tennie a biztosítónak arról, hogy a gépjármű védelmi
rendszereihez tartozóan hány darab mechanikus vagy
elektronikus kulccsal, vezérlő elemmel rendelkezik.
14. érdekmúlás
Érdekmúlás miatt megszűnik a szerződés
1. a biztosísi esemény napján, amennyiben ennek
következtében a jármű javítással történő helyreállítása
gazdaságtalan illetve az megsemmisült, vagy ellopták s
az nem került meg és a biztosító teljesített,
2. a járművel összefüggő tulajdonjog változása napján,
3. azon a napon, amikor a biztosítási esemény lehetetlenné
válik.
Az 1. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót a biztosítási
esemény napjáig illeti meg a díj.
A 2-3. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót az érdek-
múlás napjáig illeti meg a díj.
A 2. pontban meghatározott esetben a biztosítási szerződés
nem szűnik meg, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított va-
gyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a
vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj-
donos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal
együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása
időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj-
donos egyetemlegesen feles, a szerződésre jfizesi
kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatvise-
lésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való
tudomásszerzést köve harminc napon bel ísban,
harmincnapos határidővel felmondhatja.
15. a biztosítási szerződés módosításának esetei
1
5.1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a
szerződés fennállása alatt a jelen különös feltételek és
ezzel a szerződés tartalma, a biztosított jármű díjbe-
sorolása, valamint a biztosís éves jelőírása a
következő biztosítási év első napjával kezdődő hatállyal
módosulhat.
15.2. A biztosító az előbbi bekezsben megnevezett
módosításokról a következő biztosítási év kezdete előtt
45 nappal a szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő
levélben közölni kell a módosítás elfogadásának, illetve
el nem fogadásának szabályait. A módosító javaslatot
tartalmazó levél megküldésének elmaradása esetén a
casco szerzős az eredeti tartalommal érnyben
marad.
15.3. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az
értesítő levél kézhez vételét követően a casco biztosítási
szerződést írásos formában mondhatja fel az adott biz-
tosítási év utolsó napjára, azonban a biztosítóhoz az
évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a felmondás-
nak. Amennyiben a szerződő nem él a felmondás jogá-
val, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató levelében
közölt változtatásokkal marad hatályban.
16. egyéb rendelkezések
16.1. A biztosított illetve a szerződő vállalja, hogy a lopáskár
esetén a rendőrgi nyomost megsntető vagy
felfüggesztő harozatot, illetve szabálysértés vagy
büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot beszerzi, és a
Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak illetve a
szerződőnek ez a kötelezettsége független a kárigény
elbírálásától.
16.2. Jelen feltételben nem érintett kérdésekben az egyes
szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott
kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell
alkalmazni.
17.
személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
17.1.
A biztosító vagy a viszontbizto jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait,
amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil-
ntartásával, a szolltatással összefüggnek. Az
adatkezelés lja csak a biztosi szerdés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a
biztosi szerződésből szárma vetelések
megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről
szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)
által meghatározott egyéb cél lehet.
17.2. A 17.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél
előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta-
K&H teljeskörű casco biztosítás
12
gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak
megadása esetén részére nem nyújtható előny.
17.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül
ha törny sként nem rendelkezik titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj-
donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz
a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen
módon hozzájutottak.
17.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségü-
gyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről
és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.)
meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 17.1
pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései
szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezel-
heti.
17.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek,
ha
a)
a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört
pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel-
mentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
17.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn
a)
a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését köveen a nyomozó
hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás-
ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgála-
ta során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt
szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró
önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé-
lyek adósgrendesi elsában el
hitelezővel, Családi Cdvédelmi Szollattal,
családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az
általa kirendelt szakértővel,
e) az 17.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi
államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszollati eszközök alkalmazára, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén
a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz-
tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre
irányuló megállapodás rendelkezései szerint az
átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenyget
gzővel, továb a könyvvizsi feladatok
eltásához szükges adatok tekintetében a
könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p
) a feladatkörében eljá Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a
biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
17.7. Az 17.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügy-
ben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben
meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy
ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső
kifizetésről törnyben meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi
intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő
veteléshez kapcsolódó biztosísi szerződés
vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megk-
ereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél
nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért ada-
tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
17.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által
az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és
a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás
kihirdeséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb
zterhekkel kapcsolatos nemzetközi zigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által
az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.
§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény
alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség
teljesítésében merül ki.
17.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 17.6. és 17.11. pon-
tokban, az 17.5. pontban, az 17.6. 17.13. pontokban és
az 17.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek
felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
K&H teljeskörű casco biztosítás
13
17.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén
kívül az 17.6. pontban meghatározott szervek alkalmazot-
taira is kiterjed.
17.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szol-
gálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a
nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles
haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel
arra, hogy a biztosítási ügylet
a)
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV.
törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés-
sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse-
lekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés-
sel, nzmosással, nsvetgben vagy
bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítósz-
er birtoklásával, kóros szenvelykelssel vagy
kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoak-
tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter-
rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, ter-
rorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel visszléssel, lőfegyverrel vagy
szerrel visszssel, nzmosással,
bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel
van összefüggésben.
17.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz-
tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben
meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
17.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a
felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet
esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso-
port irányító tagja részére történő átadása.
17.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha
a)
a magyar bűldö szerv nemzetközi
telezettgvállalás alapján lföldi bűnüldöző
szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság
a pénzmosás és a terrorizmus finansrozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény-
ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföl-
di pénzügyi inforciós egység ísbeli megk-
eresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási
titoknak minősülő adatot.
17.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vis-
zontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vis-
zontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a)
ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany)
ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az
adattovábbításnak rvényben meghatározott
adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik
országban a személyes adatok védelmének megfelelő
szintje az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében
meghatározott bármely módon biztosított.
17.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam-
ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb-
bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
17.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)
az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás
székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság
számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges
adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar
felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal-
taknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok
elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a nzügyi konglometumok kieszí fe-
gyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel-
jesítése érdekében történő adatátadás.
17.18. Az 17.17. pontban meghatározott adatok átadását a biz-
tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére
hivatkozva nem tagadhatja meg.
17.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes
adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a
17.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges
adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év
elteltével törölni kell.
17.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem
tájékoztathatja a 17.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 17.11.
pontja alapján végzett adattovábbításokról.
17.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-
tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony
fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezel-
heti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg-
bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
17.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,
ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapc-
solatban igény érvényesíthető.
17.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden
olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött
K&H teljeskörű casco biztosítás
14
szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek
kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy ame-
lynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren-
delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi
jogalap.
17.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó
adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezések az irányadók.
17.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin-
tetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhat-
ja.
18. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
tele-
fonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül e célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési
címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
A szerződő és a biztosított a panaszát a Fogyasztóvédelmi
Főfelügyelőségnek vagy a békéltető testületnek is előterjeszt-
heti, illetve bírói utat is igénybe vehet. A Biztosító köteles a
panaszokat kivizsgálni, és annak eredményéről írásos tájékoz-
tatást adni.
K&H teljeskörű casco biztosítás
15
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (VBSZ-96) és a
K&H casco biztosítások (K&H perfect casco, K&H classic casco)
különös feltételei alapján kötött casco biztosításokhoz vagy a K&H
kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz
kötött kiegészítő balesetbiztosítási szerződésekre a balesetbiz-
tosítás általános szerződési feltételei (BBSZ-97), valamint jelen
kiegészítő feltételek az irányadók.
A balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (BBSZ-97) jelen
feltételekben meghatározott eltérésekkel kerülnek alkalmazásra.
1. biztosítási esemény
1.1. Jelen kiegészítő feltételek alapján baleset: a biztosított
akaratától ggetlen, hirtelen fellépő lső behatás,
amelynek következtében a biztosított a baleset
megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó,
teljes vagy részleges rokkantságot (egészségkárosodást)
vagy a szerződésben meghatározott mértékű múlékony
sérülést szenved.
A balesetbiztosítás az alapszerződés szerinti gépjármű
üzemeltetésével, annak előkészítésével, karbantartásával,
az utasok be- és kiszállásával kapcsolatos balesetekre
terjed ki.
1.2. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor
sem biztosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási
képességének hiányában követte el.
2. a biztosítottak köre
2.1. Jelen kiegészítő biztosítás a K&H casco biztosítási
szerződéssel vagy a K&H kötele géprmű
felelősségbiztosítással biztosított
- személygépkocsi, motorkerékpár vezetőjére és uta-
saira,
- az aubusz, tehergépkocsi, közúti vontató,
mezőgazdasági vontató vezetőjére és legfeljebb két
kísérőjére terjed ki.
2.2. Az autóbusz utasaira (forgalmi engedély szerint szál-
lítható személyek száma csökkentve három fővel) külön
díj megfizetése ellenében terjeszthető ki a balesetbiz-
tosítási fedezet.
2.3. Nem terjed ki a biztosítás
- a gépjárművet eltulajdonítóra vagy azt a tulajdonos
hozzájárulása lkül birtoklóra és az ilyen
gépjárműben szállított egyéb személyekre,
- verseny vagy arra törté felkészülés zben
bekövetkezett balesetekre.
3. szerződéskötési előírások
3.1. A kiegészítő balesetbiztosítást az alapul szolgáló K&H
casco vagy K&H kötelező pjármű-felelősségbizto-
sítással egyidőben vagy később is meg lehet kötni, a biz-
tosítási évből a K&H casco biztosítással, illetve a
K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással azonos
biztosítási évfordulóig fennmaradó időtartamra.
3.2. A balesetbiztosítás általános szerződési feltételeinek
(BBSZ-97) a biztosított írásbeli hozzájárulására, valamint
a korharra vonatko pontjai (II/2. pont) a jelen
kiegészítő biztosításra nem vonatkoznak.
4. területi hatály
A kiegészítő balesetbiztosítás csak a Magyarország területén
bekövetkezett balesetre érvényes, kivéve ha a felek Európa földrajzi
teletére vonatko kiterjesztében (külön díj megfizetése
ellenében) megállapodtak.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia,
Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,
Ciprus, Csehország, Dánia, Egyelt Királyság, Észtország,
Feroroszország, Finnorsg, Franciaország, gország,
Hollandia, Hortország, Írorsg, Izland, Lengyelorsg,
Lettorsg, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macenia,
Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró,
Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az
Ural-hegység - Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália,
Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,
Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz -
Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.
Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem terjed
ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.
5. kockázatviselés kezdete
A kiegészítő balesetbiztosítás kockázatvisenek kezdete
megegyezik az alapul szolgáló K&H casco illetve K&H köte-
lező gépjármű-felelősségbiztosítás kockázatviselési kezdetével,
amennyiben a két szerződést egyszerre kötötték.
Eltérő szerződéskötési időpont esetén a biztosító kockázatviselése a
balesetbiztosítás általános szerződési feltételei szerint kezdődik.
6. a biztosítás díja
6.1. A balesetbiztosítás díja a választott biztosítási összegtől,
a többszörözés mértékétől, a területi hatálytól, a biztosítás
időtartamától és a díjfizetés gyakoriságától illetve mód-
jától függ.
K&H teljeskörű casco biztosítás
17
a K&H casco biztosítás vagy K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
kiegészítő feltételei balesetbiztosításra
CBB-09
6.2. A biztosítás éves díjelőírása a következő biztosítási év
első napjától kezdődő hatállyal módosulhat.
6.3. A biztosító a 6.2. bekezdésben megnevezett módosításról
a következő biztosítási év kezdete előtt 45 nappal a
szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő levélben
közölnie kell a módosítás elfogadásának, illetve el nem
fogadásának szabályait. A módosító javaslatot tartal-
mazó levél megküldésének elmaradása esetén a baleset-
biztosítási szerződés az eredeti tartalommal hatályban
marad.
6.4. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az
értesítő levél kézhez vételét követően a balesetbiztosítási
szerződést írásbelinek minősülő formában mondhatja fel
az adott biztosítási év utolsó napjára, azonban a biz-
tosítóhoz az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a
felmondásnak. Amennyiben nem él a szerződő a fel-
mondás jogával, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató
levelében közölt változtatással marad hatályban.
7. biztosítási szolgáltatások, biztosítási összegek
7.1.1. Biztosítási összeg baleseti halál esetén: a
szerződésben megjelölt alap-biztosísi összeg
20-szorosa,
7.1.2. Biztosítási összeg baleset folytán teljes (100%-os)
egészségkárosodás (rokkantság) esetén: a szerző-
désben megjelölt alap-biztosítási összeg 40-szerese,
7.1.3. Biztosítási összeg csonttörés vagy csontrepedés vagy
legalább 28 napos orvosilag igazolt gyógytartam
esetén: a szerződésben megjelölt alap-biztosítási
összeg 20%-a.
7.2. A szerződő illetve a biztosított az előző, 7.1.1., 7.1.2 és
7.1.3. pontokban meghatározott biztosítási összegeket
1,5 vagy 2,0 vagy 2,5-szeres összegre növelheti a
szerződés megkötésekor vagy a következő biztosítási
évre.
7.3. A testrészek egészségkárosodását tartalmazó tábláza-
tokat valamint a biztosító szolgáltatási rendjét a bale-
setbiztosítás általános szerződési feltételei tartalmaz-
zák (BBSZ-97).
7.4. Ha a baleset időpontjában a biztosított gépjárműben a
hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen tartózkod-
tak, a jogosultak a biztosítási összeget olyan arányban
kapják, ahogyan a biztosítottként meghatározott szemé-
lyek száma aránylik a ténylegesen utazó személyek
számához.
8. a biztosító mentesülése
8.1.
A biztosító mentesül a kártérítési összeg kifizetése alól,
ha a vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei
(VBSZ-96) IX. fejezetében meghatározott személyek,
vagy ezek tudtával más személy a gépjárművet
- az adott kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül
vagy
- 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l galkoholszin-
tet meghaladó ittas
- kábítószeres vagy
- bódítószeres
befolyásoltság állapotában vezette.
8.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás szerint nem minősül
mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli
vezetés, ha
a.) a biztosított illetve a szerződő vagy hozzátartozója,
továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra
használt gépjárművet vezető személy nem ren-
delkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak
megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga)
során következett be a baleset, feltéve, hogy a
pjárművezes (vizsztas) hatóg által
engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) jelenlétében
történt.
b.) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt
lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a kár-
esemény -akalyoztatás esen az akadály
megszűnte- után 30 napon belül változatlan
feltételekkel meghosszabbították.
K&H teljeskörű casco biztosítás
18
Ezen feltételek a K&H casco biztosítás (K&H perfect casco, K&H
classic casco) mint alapbiztosítás különös feltételei alapján kötött
biztosi szerződések kiegészítő felteleit tartalmazzák
gépjárművel szállított vagyontárgyakra vonatkozóan.
Jelen kies feltételek alapján a Biztosító a kies
szerződésben meghatározott mértékben megtéríti az olyan károkat,
amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban
okoznak. Kiegészítő biztosítási szerződés csak az alapbiztosítási
szerződéshez köthető.
1. biztosítási események
Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben
meghatározott biztosítási események.
A szállított vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító csak akkor
téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biz-
tosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.
2. biztosított vagyontárgyak
Biztotott minden, az alapbiztosi fedezettel rendelkező
gépjárművel szállított vagyontárgy, ggetlenül a vagyontárgy
jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve az 5.
pontban meghatározott kizárásokat.
3. területi hatály
Európa földrajzi területe.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia,
Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulria,
Ciprus, Csehország, nia, Egyelt Királyg, Észtország,
Feroroszország, Finnország, Franciaország, rögorsg,
Hollandia, Horvátorsg, Írorsg, Izland, Lengyelorsg,
Lettorsg, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia,
Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró,
Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az
Ural-hegység - Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália,
Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,
Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz -
Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.
Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem terjed
ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.
4. a biztosító szolgáltatása
4.1. A biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási
kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt
értékhatárig nyújt kártérítést.
4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott
százalékos önrészesedés kerül levonásra.
4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költ-
séget téríti meg a biztosító. A helyreállítási költségből a
javítás után keletkezett értékemelkedést a biztosító levon-
ja.
4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult
értéken történik.
4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a
rukos ltgek egttes összege elérje, illetve
meghaladja a vagyontárgy káridőponti magyarországi
piaci avult értékének 60%-át.
4.6. A totálkár kárrendezése során a biztosító a káridőponti
értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő marad-
vány értékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulaj-
donát képezi.
5. kizárások
A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:
5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy
egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,
5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyak-
ban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban,
takarékbetétkönyvekben, és készpénzben keletkezett
károkra,
5.3. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvá-
zott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,
5.4. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására
nem volt alkalmas a gépjármű,
5.5. lopás biztosítási esemény esetén azokra a vagyontár-
gyakra, amelyek az utastérben kívülről jól látható helyen
kerültek elhelyezésre.
K&H teljeskörű casco biztosítás
19
a K&H casco biztosítás kiegészítő feltételei
a szállított vagyontárgyak értékbiztosítására
CSV-09