K&H Biztosító perfect casco szerződési feltételek – 2017.05.05.

Home
/
Jármű
/
K&H Biztosító perfect casco szerződési feltételek – 2017.05.05.

K&H perfect casco

pótlási értékre szóló

teljeskörű casco biztosítás különös feltételei

érvényes: 2017. május 5-től

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H perfect casco

pótlási

értékre szóló teljeskörű casco biztosítást

, amely (gép)járművére

nyújt kártérítési fedezetet törés, lopás és elemi károk esetén.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.

Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának, a

KBC csoportnak a tagja.

Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési címe: Budapest 1851

Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,

telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az

ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segít-

ségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes.

Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő

K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honlapunkon (kh.hu)

lehetőségében áll a lakóhelyéhez legközelebb található

biztosításközvetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről, a 2013.

évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerző-

désre?

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995. évi CXVII.

törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi LXXXI. törvény a

társasági adóról és osztalékadóról.

mire terjed ki a K&H casco biztosítás?

Biztosított a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek ere-

deti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai (ideértve a

kötelezően előírt KRESZ tartozékokat,

kivétel a kötelezően előírt

gyermekülés

Külön díj megfizetése ellenében biztosíthatók, függetlenül attól,

hogy a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának része vagy

sem: a légkondicionáló berendezés, a különleges fényezés és feli-

ratozás, a különleges keréktárcsák, a bőrkárpitozás, a fülketetőn

lévő nyitható ablakok és mozgatható tetőborítások, az audio, audio-

vizuális illetve kommunikációs berendezések, eszközök.

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti

gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő, valamint az

előzőekben fel nem sorolt extra tartozékokat a biztosító a biztosított

jármű káridőponti értékének 10 %-ig, külön díj megfizetése nélkül

téríti.

A K&H casco biztosítási szerződés fedezetet nyújt a biztosított

(gép)járművek alább felsorolt biztosítható káreseményeire: törés,

lopás és elemi kár.

Törésnek

minősül minden olyan járműkár, amelyet baleseti eredetű,

hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve idegen

személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyon-

tárgyban.

Lopásnak

minősül minden olyan kár, amely úgy következett be,

hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép)járművet ellopta, továb-

bá lopásnak minősül a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak

ellopásával kapcsolatban keletkezett károsodás, ide értve a kísérlet

eredményeként adódó rongálási károkat is.

Az elemi kár

kockázat a tűz, a robbanás és a természeti eredetű

károsító hatásokat jelenti.

Önnek lehetősége van arra is, hogy teljes körű casco biztosítási

fedezet helyett csak részlegesen biztosítsa (gép)járművét, s ennek

érdekében - a casco biztosítás díjának csökkenése mellett -

a "lopás" biztosítási eseményt kizárja a biztosított kockázatok közül.

Amennyiben Ön a javítással helyreállítható károk megtérítésére nem

tart igényt, választhatja a kizárólag a (gép)jármű totálkára

bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújtó szerződés megkötését is.

milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?

K&H szállított vagyontárgy értékbiztosítása

A gépjárműben Európa földrajzi területén szállított vagyontárgyak

biztosítási lehetőségét szolgálja az alapbiztosításban meghatározott

biztosítási események bekövetkezése esetén, függetlenül a vagyon-

tárgy jellegétől és tulajdonviszonyaitól.

K&H balesetbiztosítás

Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedezetet, halál,

maradandó rokkantság és múlékony sérülés esetén.

mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?

Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco biztosítás

szerződési feltételeit, amelyek részletesen felsorolják azokat az

eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed

ki a biztosítás.

K&H teljeskörű casco biztosítás

1-10913-17

K&H casco biztosítás

ügyfél-tájékoztató

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül,

például:

• (gép)járműverseny során bekövetkezett kár, nem baleseti

eredetű károsodás, javítás során keletkezett töréskár;

• kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő alkatrészek lopáskára,

tűz - és robbanáskára;

• hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüggő tűz- és

robbanáskárok.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását

követő nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi

időpontban a felek megállapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H casco biztosítási szerződés határozatlan időtartamra

köthető.

A határozatlan tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a

szerződés ugyanerre az időtartamra, évente folyamatosan

megújításra kerül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónapjának

első napja. A díjszámítás alapja a biztosítási időszak, amely a

szerződéskötés évében a kockázatviselés kezdetétől a következő év

azonos hónapjának első napjáig tart. A második évtől folyamatosan

egy év.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), cso-

portos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz átu-

talási megbízáson (postai csekken).

A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre),

féléves, negyedéves vagy havi.

A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés

évfordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díjrészlet tekintetében a

kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és a

díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig

halasztásban állapodnak meg.

mikor szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös mege-

gyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra történő felmondás-

sal.

Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor

felmondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a

biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.

mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?

A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb 30 nappal a biztosítótár-

saság jogosult a szerződés díját módosítani, ha erről a szerződőt az

évforduló előtt 45 nappal értesíti.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A szerződő illetve a biztosított a szerződés szempontjából minden

lényeges körülményt köteles írásban közölni a biztosítóval haladék-

talanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változás-

bejelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában

(amely adatokat a szerződő a szerződéskötés során közölt) változás

történik, értesítse írásban biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a

szükséges módosítások elvégzését. A változásról írásban

közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésünkre

bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási

titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik

személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hoz-

zájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben

meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek

vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban

lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és

ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség,

büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a

felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kiren-

delt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-

hajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kiren-

delt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság,

nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal,

Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok

biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar

bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi

Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok

szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata

nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a

hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes

adatnak nem minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefon-

száma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található.

A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön

is a

https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/

címen, ahol biztosítási

kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti

ügyét.

Kárseseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a

K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a

kar@kh.hu

email címen,

- a

(+36 1/20/30/70) 335 3355

-ös központi telefonszámon,

valamint

- a

(+36 1) 461 5235

-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell

jelentenie a biztosító felé.

K&H teljeskörű casco biztosítás

speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.

Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A biztosítótársaság mentesül a kárkifizetés alól, ha a kárt a szerződő

illetve a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon-

datlanul okozta.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a

Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési

kötelezettség megszegése esetén is.

Súlyos gondatlanságnak minősül különösen:

• a (gép)jármű érvényes vezetői engedély nélküli vezetése;

• 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet

meghaladó ittas, illetve kábítószeres befolyásoltság

állapotában történő vezetés;

• (gép)jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt

történő károsodások;

• lopáskár esetén az előírt védelmi rendszerek, berendezések

hiánya.

hogyan történik a kárkifizetés?

A kárbejelentés kézhezvételét követően legkésőbb 5 munkanapon

belül, a károsulttal egyeztetett időben és helyen a sérült

(gép)járművet a biztosító megszemlézi. A biztosító a kárkifizetésre

megállapított összeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat

beérkezésétől számított 15 napon belül téríti meg.

A gépjármű totálkára esetén a kártérítési maximum a magyarországi

belföldi káridőponti érték, kiegészítő biztosításnál a biztosítási

összeg vagy a magyarországi belföldi piaci érték.

A jármű új állapotban történő első forgalomba helyezésétől számí-

tott egy éven belül, kizárólagosan az első tulajdonos részére a biz-

tosító a totálkáros járműnek legfeljebb a vásárláskori értékét téríti

meg, ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a totálkáros

jármű káridőponti Eurotax adata szerinti új értéke. Ha a kár-

eseményt követően a totálkáros jármű "maradványa" értéket

képvisel, akkor ennek összege a kárösszegből levonásra kerül.

A javítással helyreállítható károk esetén az önrészesedéssel

csökkentett összeg kerül kifizetésre (a teljes fényezés, az akkumulá-

tor, a kipufogó rendszer és a gumiköpeny károsodását azonban

avult értéken térítjük).

Balesetbiztosítási szolgáltatási összegek a szerződésben rögzített

alapbiztosítási összegből kerülnek számításra.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a

(+36 1/20/30/70) 335 3355

, vagy

(+36 1) 328 9000

tele-

fonszámon,

- a

biztosito@kh.hu

e-mail címen,

- a

(+36 1) 461 5276

faxszámon,

- írásban a

K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre

küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy

vezetőjénél, a

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok

érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar

Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)

ogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-

masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013

Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP

Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-

lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért

kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a

szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

központi iroda:

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

tel.: (+36 1) 328 9000

fax: (+36 1) 461 5276

látogassa meg honlapunkat: kh.hu

K&H teljeskörű casco biztosítás

A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96) jelen

különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni

e feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

Jelen különös feltételek alapján kötött szerződésekre nem vonatkoz-

nak a VBSZ-96 V. fejezetének 1-4. pontjában leírtak.

A Biztosító a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján az

alábbiak szerint meghatározott esetekben és módon megtéríti a

kockázatviselés időtartama alatt a biztosított vagyontárgyakban

keletkezett károkat.

1. biztosítottak köre

E különös feltételek szempontjából a biztosított a VBSZ-96 I.

fejezetének 1. pontjában megnevezett természetes vagy jogi sze-

mély, vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

2. biztosítási események

2.1. Jelen különös feltételek alapján biztosítási esemény a

törés, a lopás és az elemi kár.

2.2. Törés definíciója:

Minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen,

külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ide értve az idegen

személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított

vagyontárgyban.

2.3. Lopás definíciója:

Minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az

elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta.

Lopáskár a rablás, valamint - a csalás és sikkasztás esetét

kivéve - a jogtalan használat céljából történő önkényes

elvétel is, illetve ezen időszak alatt bekövetkezett

rongálódás.

Lopás a jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával

kapcsolatosan keletkezett károsodás is, ide értve a lopási

kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.

2.4. Elemi kár definíciója:

Minden olyan kár, amelyet tűz, robbanás vagy villám-

csapás, a legalább 25 m/s sebességű szélvihar, a

Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú

földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ter-

mészetes vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a

felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés,

jégverés, a lezúduló hótömeg károsító hatása okoz a biz-

tosított vagyontárgyakban.

2.5. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az

- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő

felkészüléskor keletkezett,

- nem baleseti eredetű károsodás, például gépjármű

alkatrész anyagfáradásából eredő törése vagy a

hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus káro-

sodás,

- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkal-

mával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas

jármű munkavégzése közben történt,

- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.

2.6. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár,

amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket

érintett, amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt

állapotban voltak.

A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén

nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely

elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top

nem volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban.

Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett

egyértelmű nyilatkozatával nem teljeskörű, hanem csak

törés és elemi kár biztosítási eseményeket tartalmazó

casco biztosítási szerződés megkötésére tesz ajánlatot,

a biztosító kockázatviselése a jelen szerződési feltételek

2.3. pontjában meghatározott lopás biztosítási eseményre

nem áll fenn.

Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek

esetén a lopás biztosítási esemény tekintetében a biz-

tosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a

biztosítási esemény bekövetkeztekor a fülketető vagy a

hardtop tető felszerelt, rögzített és lezárt állapotban volt.

2.7. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár, ha az

- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági

engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági enge-

dély nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggés-

ben,

- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára,

amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy

kiszerelt állapotban tároltak.

2.8. Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett

egyértelmű nyilatkozatával csak totálkárra vonatkozó biz-

tosítási fedezetet tartalmazó casco biztosítási szerződés

megkötésére tesz ajánlatot akkor a Biztosító koc-

kázatviselése a jelen szerződési feltételek 6.7. pontjában

meghatározott javítással helyreállítható károkra nem áll

fenn. A helyreállítási költségkalkulációnál (Audatex rend-

szerrel készített) 3.500 Ft/ó bruttó rezsi óradíj kerül

alkalmazásra.

K&H teljeskörű casco biztosítás

pótlási értékre szóló

teljeskörű casco biztosítás különös feltételei

K&H teljeskörű casco biztosítás

3. biztosítható vagyontárgyak

3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helyezett

és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű

fajtákra köthető:

személygépkocsi, autóbusz, lakóautó, tehergépkocsi,

közúti vontató, mezőgazdasági vontató, pótkocsi, sze-

mélygépkocsi utánfutó, lakókocsi.

3.2. Jelen különös feltételek szerinti szerződéssel biztosítható

vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa,

s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai

(ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat,

kivétel a

kötelezően előírt gyermekülés

), a 3.3. pontban felsorolt

tartozékai, valamint a 3.4. pontban szereplő egyéb tar-

tozékok.

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek ere-

deti gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak

értékelése az EUROTAX adatai alapján történik.

Az EUROTAX hiányossága esetén a Schwacke katalógusokban

sem szereplő járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tar-

tozékainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján

történik.

3.3. Kizárólag külön díj megfizetése ellenében biztosítható

vagyontárgyak

Ha a szerződő biztosítási fedezetet kíván

- a légkondicionáló berendezésre,

- a különleges fényezésre és feliratozásra,

- a különleges keréktárcsákra,

- a bőrkárpitozásra,

- a fülketetőn lévő nyitható ablakokra és mozgatható

tetőborításokra,

- az audio, audio-vizuális illetve kommunikációs beren-

dezésekre eszközökre

akkor függetlenül attól, hogy a felsorolt alkatrészek, beren-

dezések, tartozékok a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptí-

pusához tartoznak-e vagy sem, a fedezetet a biztosító csak

külön díj megfizetése ellenében vállalja.

3.4. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek

eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól

eltérő, valamint a 3.3.-ban fel nem sorolt tartozékokat

a biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének

10 %-ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.

4. területi hatály

Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés Európa

földrajzi területén bekövetkezett, a különös feltételekben

meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia,

Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország,

Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország,

Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország,

Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia,

Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró,

Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az

Ural-hegység - Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália,

Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,

Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz -

Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.

Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem terjed

ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.

5. a biztosított változás-bejelentési kötelezettségei

5.1. A szerződő és a biztosított 8 napon belül köteles írásos

formában bejelenteni a biztosítónak a szerződéses

feltételekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett

változtatásokat ha ezek a körülmények a biztosítási koc-

kázat jelentős növekedését eredményezik:

- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,

- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címvál-

tozását,

- a szerződő és a biztosított nevének megváltozását,

amikor a tulajdonjog nem változott,

- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy

motorszámának megváltozását, illetve ha a jármű

hatósági minősítése megváltozik,

- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a

tulajdonjog változását igazoló okmány másolatát

csatolni kell a bejelentéshez,

- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben

úgyszintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell

a bejelentéshez,

- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megron-

gálódását illetve másolat készítését, amennyiben erről

a szerződőnek és a biztosítottnak tudomása van,

- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,

- ha a járművet bármely követelés biztosítékául lekötötték.

Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás -bejelentési

kötelezettségének nem tett eleget, akkor a biztosító teljesítési

kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet, amikor a

szerződő és a biztosított bizonyítja, hogy a be nem jelentett

körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az

nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

5.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár-

garnitúrájának vagy az elektronikus védelmi beren-

dezésének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy

utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének

bármelyik része elvész (ideértve annak ellopását is), úgy

a szerződő és a biztosított köteles eredeti gyári

alkatrészekkel a gépjármű egész zárgarnitúráját és

kulcskészletét, valamint a teljes elektronikus védelmi

rendszert szakszervizben lecseréltetni és téríteni annak

költségeit.

5.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár-

garnitúrájának vagy elektronikus védelmi beredezésének

(függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos

beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik

része megsérül vagy használhatatlanná válik, úgy a

szerződő és a biztosított köteles a védelmi rendszert szak-

szervizben megjavíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.

5.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték,

akkor a teljes zárgarnitúrát és kulcskészletet szak-

szervizben le kell cseréltetni.

5.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumentáló

számla hiteles másolatát a szerződő és a biztosított köte-

les a biztosítónak megküldeni.

5.6. Zárrongálás esetén a védelmi rendszer javításával,

cseréjével összefüggő költségeket a Biztosító megtéríti

legfeljebb 150 000 Ft erejéig.

6. a biztosító szolgáltatása

6.1. Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény

bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az eset-

ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati

lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz-

tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés

körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfo-

gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

6.2. A biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült

járművet a VBSZ-96 VI.4. pontja szerint megszemlézni, a

sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá

köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával

nem látható sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmá-

val is rögzíteni.

6.3. A biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap

és a kár összegszerűségének megállapításához és

kifizetéséhez szükséges utolsó irat illetve dokumentáció

beérkezésétől számított 15 napon belül köteles kifizetni,

kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

6.4. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került

meg, akkor a biztosító a kártérítési összeget a nyomozást

megszüntető vagy felfüggesztő határozatnak a biz-

tosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül köteles

kifizetni.

6.5. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tartozék

a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetést

követően megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben

az esetben azonban köteles a biztosítónak az előleget,

vagy a kártérítési összeget visszafizetni, amely összeg

csökkentésre kerül az esetleges károsodás miatti

helyreállítási költséggel.

6.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra

vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt

igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a

Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.

6.7. javítással helyreállítható károk

6.7.1. A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült

vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának

megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét

téríti meg.

Személygépkocsi és - 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett

össztömegű - tehergépkocsi esetén a felek a kárrendezési

eljárás során egyezséget köthetnek arról, hogy a biztosító az

általa, a magyarországi autójavító vállalkozások körében elter-

jedten használt AUDATEX javítási költségkalkulációs rendszer-

rel kiszámított és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget

térítse meg.

A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás

során szintén egyezséget köthetnek arról, hogy a helyreállítási

költséget a biztosító az általa készített helyreállítási költ-

ségkalkuláció alapján térítse meg.

6.7.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan

javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító.

Amennyiben az alkatrész sérülése gazdaságosan nem

javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költségét

téríti a biztosító, amely költségen belül az alkatrészár

nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában

aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható

alkatrészár.

6.7.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a

biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége

csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági üzem-

bentartási előírások szerint nem javítható.

6.7.4. A biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek

újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes

fényezésének költségét pedig csak akkor, ha a jármű

külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.

6.7.5. A biztosító kárrendezés alkalmával, csak az alábbiak-

ban felsorolt alkatrészek, berendezések pótlási

költségéből von le értékemelkedést (káridőponti avult

értéken térít):

- a kipufogó rendszer bármelyik eleme, tartozéka,

- akkumulátor,

- gumiköpeny,

- jelen szabályzat 3.3. pontjában felsorolt extra tar-

tozékok közül a különleges keréktárcsák, valamint az

audio, audio-vizuális, illetve kommunikációs beren-

dezések, eszközök.

6.7.6. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a

biztosító az értékemelkedést levonja.

6.7.7. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt

javítása esetén - a 6.7.5. pontban felsoroltak kivételé-

vel - a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést

a biztosító figyelmen kívül hagyja.

6.7.8. Magyarország területén bekövetkezett járműkár

esetén a biztosító megtéríti a sérült jármű mentésé-

vel, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan

és indokoltan felmerült költségeket.

Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a

biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóvá-

hagyott mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szál-

lításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan

felmerült költségeket.

K&H teljeskörű casco biztosítás

6.8. totálkárok

6.8.1. Jelen különös feltételek értelmében a biztosító a biz-

tosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha

- a helyreállítási költség eléri, illetve, meghaladja a

jármű (biztosított vagyontárgy) magyarországi

káridőponti piaci forgalmi értékének 60%-át,

- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést

követően a rendőrség kiadta a nyomozást

megszüntető, vagy felfüggesztő határozatot és a

jármű a lopáskár kártérítési összegének kifizetéséig

em került meg.

6.8.2. A totálkár térítése a magyarországi belföldi, kár-

időponti forgalmi értéken történik, amelynek

meghatározására Eurotax adatai szolgálnak.

6.8.3. A jármű új állapotban történő első forgalomba

helyezésétől számított egy éven belül, kizárólagosan

csak az első tulajdonos részére a biztosító a totálkáros

járműnek legfeljebb a vásárláskori, számlával igazolt

költségét téríti meg, ez az összeg azonban nem lehet

magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti,

Eurotax adata szerinti új értéke.

6.8.4. A biztosító a totálkár kárrendezése során a

káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket

képviselő maradvány (roncs) értékét.

Amennyiben a biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni

kívánja, de azt a biztosító által meghatározott összegért nem

tudja, ez esetben a biztosító segítséget nyújt az értékesítésben,

vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét

csökkenti.

Ha a biztosított a biztosító jóváhagyása nélkül, a maradványt

(roncsot) a biztosító által megállapított maradványérték (roncs-

érték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a biztosító az

értékkülönbözetet nem téríti meg.

Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában

marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

6.8.5. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalnak fizetendő illetéket és adót a biztosított-

nak csak akkor téríti meg a biztosító, ha a biztosított

hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót meg-

fizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult.

6.8.6. A biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a

biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t

megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe vételére

nem jogosult.

6.9. külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok

Külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok javítással

helyreállítható, vagy totálkára esetén a biztosító összesen

és maximálisan 2 000 000 Ft erejéig téríti meg a kárt.

7. önrészesedés

7.1. A biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést

von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a

sérült jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből

sem kerül önrészesedés levonásra.

7.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszerűen

meghatározott mértékét a mindenkori kockázatelfogadási

szabályok által behatárolt keretek között a szerződő

választja meg.

7.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de

legalább a választott összegszerűen meghatározott

önrészesedés kerül levonásra, kivéve, ha a kötvény

(fedezetet igazoló dokumentum) ettől eltérő záradékot tar-

talmaz.

7.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb, mint

az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy

kártérítési összeg nem kerül kifizetésre.

7.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablak-

üvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kár-

összegből minden esetben csak a szerződő által válasz-

tott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

Kivételt képez az autóbusz gépjármű kategória, mely

esetében a választott százalékos, de legalább a választott

összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo-

násra.

7.6. Ha a biztosítási esemény kizárólag a 3.3.-ban felsorolt

vagyontárgyakat érinti, akkor a kárösszegből a szerződő

által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

7.7. Az 5.6 pontban említett, a zárcserével összefüggő térítési

költségből a szerződő által választott százalékos

önrészesedés kerül levonásra.

8. engedmények

8.1. kármentességi engedményrendszer

8.1.1. A határozatlan időtartamra kötött új szerződés első

évét követően a szerződő kármentességi enged-

ményre jogosult a következő biztosítási

időszakokban, ha az új biztosítási évet megelőző biz-

tosítási évben a casco biztosítási szerződés alapján

kárigényt nem nyújtott be.

8.1.2. A biztosító a más biztosító társaságnál korábban

megszerzett díjkedvezményre jogosító kármentes

időszakot - az új szerződés kötésekor megállapított

mértékben - elfogadja, amennyiben a szerződő az

előző casco biztosítási szerződésének megszűnésétől

számított 2 éven belül a biztosítónál teljes körű,

határozatlan időtartamra szóló casco biztosítási

szerződést köt, és a kármentesen eltelt időszakot az

előző szerződést kezelő biztosító társaság igazolja.

8.1.3. A kármentességi engedményre jogosító időtartam

káreseményenként két évvel csökken a következő biz-

tosítási év első napjától kezdődően (kivéve, ha az

adott biztosítási évben kármentességi időszak nem

volt figyelembe véve), ahányszor a biztosított casco

biztosítási szerződés alapján kárigényt nyújtott be. Ha

K&H teljeskörű casco biztosítás

a biztosító az adott biztosítási évben csak a jármű

ablaküvegezésére vonatkozóan, vagy elemikár biz-

tosítási eseményre teljesített kárkifizetést, akkor ezt az

időszakot a biztosító kármentesnek minősíti. Ha a

kifizetett kárösszeg a biztosító részére teljes körűen

megtérült, vagy a benyújtott kárigény a biztosító tel-

jesítése nélkül lezárásra kerül, akkor a kármentességi

engedményre való jogosultság folyamatos.

8.1.4. A már megszerzett kármentességi engedményre

jogosító kedvezmény megmarad, és az arra jogosító

időtartam tovább folytatódik, ha a szerződés

megszűnésétől számított 2 éven belül a biztosított új,

teljes körű, határozatlan időtartamra szóló szerződést

köt a biztosítónál kivéve, ha a szerződés

megszűnésének oka díjnemfizetés volt.

8.1.5. A kármentességi engedményrendszer kizárólag

személygépkocsi és – 3,5 tonnát nem meghaladó

megengedett össztömegű – tehergépkocsi gépjármű-

kategóriába tartozó járműre megkötött szerződésekre

érvényes. Egyéb járművekre megkötött szerződések

vonatkozásában ez a kedvezmény nem alkalmazható.

9. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek

A VBSZ-96 VI. pontjában foglalt kötelezettségeken túlmenően

az alábbiak szerint felsorolt kötelezettségek is terhelik a

szerződőt és a biztosítottat:

9.1. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy

robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktala-

nul be kell jelenteni.

9.2. A kárigény elbíráláshoz, a kárösszeg megállapításához a

következők szerint felsorolt iratokat, dokumentumokat

kell bemutatni a biztosító részére:

- a jármű törzskönyvét,

- a jármű forgalmi engedélyét,

- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát,

- teljes jármű lopás esetén a jármű forgalomból történő

kivonásáról szóló határozatot,

- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság

állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,

- minden olyan egyéb okmányt vagy iratot, amely a

jogosultság, a kárigény, illetve a kártérítési összeg

elbírálásához szükséges.

9.3. Teljes jármű lopás esetén a szerződő és a biztosított a

jármű összes kulcsát és az elektronikus illetve

mechanikus védelmi berendezések vezérlő elemeit,

kulcsait tartozik leadni a biztosítónak.

9.4. Ha az ellopott jármű, vagy vagyontárgy a kárrendezés

lezárását követően megkerül, a biztosított illetve a

szerződő köteles e tényt a tudomására jutás után két

munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

10. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai

10.1.Külföldön bekövetkezett káreseményt a biztosított illetve a

szerződő haladéktalanul köteles bejelenteni a biztosítónak.

10.2.A biztosító vagy megbízottja intézkedik a szükségjavítás-

ról vagy a helyreállításról, és ha ez nem lehetséges, akkor

a biztosító a gazdaságosság keretein belül intézkedik a

jármű hazaszállításáról.

10.3.Ha a biztosított illetve a szerződő eltér a megbízott vagy a

biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen

felmerülő többletköltségeket maga viseli.

10.4.A biztosító - bizonylatok ellenében - utólag és forint

izetőeszközben téríti meg a gépjárműben utazó személyek

hazatérésének költségét vonat II.o. díjszabásnak

megfelelően, ha a gépjármű biztosítási esemény kapcsán

üzemképtelenné vált és szükségjavítással nem lehetett

üzembe helyezni, illetve ha az egész gépjárművet ellopták.

10.5.A biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagy-

ható véglegesen külföldön.

10.6.A külföldön keletkezett kár szükségjavításának vagy

helyreállításának költségéből a megbízott önrészesedést

nem von le, az a Magyarország területén kerül elszá-

molásra.

11. kizárások

11.1.A biztosító nem téríti meg az állandóan vagy ideiglenesen

bérbeadással hasznosított jármű teljes lopáskárát,

amennyiben a jármű teljes ellopása a bérleti szerződés

tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.

11.2.Jelen különös feltételek alapján a biztosító szolgáltatása

nem terjed ki az olyan személygépkocsikra és taxi üzemű

- 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett össztömegű -

tehergépkocsira, amelyeknél a forgalmi rendszám bér-

fuvarozásra jogosít.

11.3.A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási

eseményekkel összefüggő egyéb károkra,

- a sérült jármű időszakos, vagy teljes körű pótlására,

vagy ennek költségfedezetére,

- a töréskárt szenvedett jármű javítás utáni érték-

csökkenésére,

- a jármű károsodásával összefüggésben másnak oko-

zott károkra.

12. a biztosító mentesülése

A VBSZ-96 IX. fejezetében foglaltakon túlmenően mentesül a

biztosító a kártérítési összeg kifizetése alól, az alábbi súlyosan

gondatlan esetekben

- a VBSZ-96 IX. fejezetében meghatározott személyek, vagy

ezek tudtával más személy a gépjárművet az adott

kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül, vagy 0,8

ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet megha-

ladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotban

vezette,

- a járműnek a káresemény időpontjában súlyosan

elhanyagolt műszaki állapota volt közvetlen oka a baleset-

nek,

- a tűzrendészeti, illetve a vagyonbiztonsági szabályokat

megszegték,

- lopáskár esetén, ha a káresemény időpontjában a védelmi

rendszer nem felelt meg az előírásoknak, vagy a jármű nem

volt lezárva,

K&H teljeskörű casco biztosítás

- lopáskár esetén, ha a járművet a benne tárolt törzskönyvvel

együtt lopták el,

- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított nem tesz

eleget az 5.2., 5.3., és 5.4. pontokban foglaltaknak,

- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított az ajánlat

aláírásakor tett nyilatkozata szerint nem tud elszámolni a

járműhöz tartozó kulcsokkal és vezérlőelemekkel.

13. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott

követelmények

13.1. Személygépkocsi, terepjáró személygépkocsi, (3,5 ton-

nát nem meghaladó megengedett össztömegű) teher-

gépkocsi, kisbusz (szállítható személyek száma <= 9 fő)

és lakóautó esetén a minimális védelmi követelmény:

- az eredeti gyári kivitelezésű zárgarnitúra és

- az indításgátló.

Az indításgátló passzív elektronikus védelmi rendszer, a

gépjármű gyártása alkalmával történő beszerelt állapotát az

EUROTAX adata igazolja, bizonyítja.

Nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló akkor felel meg a

minimális védelmi követelménynek, ha a Magyar Biztosítók

Szövetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott

minősítési rendszer azt alkalmasnak minősítette.

Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű gyári felszerelt-

sége nem tartalmazott indításgátlót, a lopás biztosítási

esemény tekintetében a biztosító kártérítési kötelezettsége csak

akkor áll fenn, ha a Szerződő a Biztosítónak – védelmi rendsz-

erek beszerelésével, javításával foglalkozó vállalkozás hiteles

igazolásával – hitelt érdemlően igazolta, hogy az indításgátló a

gépjárműbe beszerelésre került.

13.2. Autóbusznál, tehergépkocsinál (a megengedett

össztömeg > 3,5 tonna), közúti vontatónál,

mezőgazdasági vontatónál az elfogadott minimális

védelmi rendszer a gyári eredeti állapotú zárrendszer.

13.3. A szerződőnek az ajánlat aláírásakor nyilatkozatot kell

tennie a biztosítónak arról, hogy a gépjármű védelmi

rendszereihez tartozóan hány darab mechanikus vagy

elektronikus kulccsal, vezérlő elemmel rendelkezik.

14. érdekmúlás

Érdekmúlás miatt megszűnik a szerződés

1. a biztosítási esemény napján, amennyiben ennek

következtében a jármű javítással történő helyreállítása

gazdaságtalan illetve az megsemmisült, vagy ellopták s

az nem került meg és a biztosító teljesített,

2. a járművel összefüggő tulajdonjog változása napján,

3. azon a napon, amikor a biztosítási esemény lehetetlenné

válik.

Az 1. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót a biztosítási

esemény napjáig illeti meg a díj.

A 2-3. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót az érdek-

múlás napjáig illeti meg a díj.

A 2. pontban meghatározott esetben a biztosítási szerződés

nem szűnik meg, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított va-

gyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a

vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj-

donos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal

együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása

időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj-

donos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési

kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatvise-

lésének megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való

tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban,

harmincnapos határidővel felmondhatja.

15. a biztosítási szerződés módosításának esetei

15.1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a

szerződés fennállása alatt a jelen különös feltételek és

ezzel a szerződés tartalma, a biztosított jármű díjbe-

sorolása, valamint a biztosítás éves díjelőírása a

következő biztosítási év első napjával kezdődő hatállyal

módosulhat.

15.2. A biztosító az előbbi bekezdésben megnevezett

módosításokról a következő biztosítási év kezdete előtt

45 nappal a szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő

levélben közölni kell a módosítás elfogadásának, illetve

el nem fogadásának szabályait. A módosító javaslatot

tartalmazó levél megküldésének elmaradása esetén a

casco szerződés az eredeti tartalommal érvényben

marad.

15.3. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az

értesítő levél kézhez vételét követően a casco biztosítási

szerződést írásos formában mondhatja fel az adott biz-

tosítási év utolsó napjára, azonban a biztosítóhoz az

évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a felmondás-

nak. Amennyiben a szerződő nem él a felmondás jogá-

val, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató levelében

közölt változtatásokkal marad hatályban.

16. egyéb rendelkezések

16.1. A biztosított illetve a szerződő vállalja, hogy a lopáskár

esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető vagy

felfüggesztő határozatot, illetve szabálysértés vagy

büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot beszerzi, és

a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak illetve a

szerződőnek ez a kötelezettsége független a kárigény

elbírálásától.

16.2. Jelen feltételben nem érintett kérdésekben az egyes

szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott

kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az

irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot

kell alkalmazni.

17.

személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

17.1.

A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni

ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait,

amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil-

vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az

adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés

megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a

biztosítási szerződésből származó követelések

megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről

szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)

által meghatározott egyéb cél lehet.

K&H teljeskörű casco biztosítás

17.2. A 17.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett

adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél

előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta-

gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak

egadása esetén részére nem nyújtható előny.

17.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül –

ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási

kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj-

donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz

a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen

módon hozzájutottak.

17.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségü-

gyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről

és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.)

meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 17.1

pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései

szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezel-

heti.

17.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek,

a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak

képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört

pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel-

mentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

17.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn

a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó

hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás-

ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgála-

ta során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt

szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró

önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé-

lyek adósságrendezési eljárásában eljáró

főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal,

családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az

általa kirendelt szakértővel,

e) az 17.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi

államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a

titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos

információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén

a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz-

tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre

irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az

átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet

végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok

ellátásához szükséges adatok tekintetében a

könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatósággal,

szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy

írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az

ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a

kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal,

hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy

kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és

jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásá-

nak minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi

rendelkezés megjelölése is.

17.7. Az 17.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának

kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügy-

ben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben

meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy

ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső

kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási

kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi

intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő

követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés

vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megk-

ereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél

nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért ada-

tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

17.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által

az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország

Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya

között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és

a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás

kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes

törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a

továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb

közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási

együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.

törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt

kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által

az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.

§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény

alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség

teljesítésében merül ki.

17.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 17.6. és 17.11. pon-

tokban, az 17.5. pontban, az 17.6. – 17.13. pontokban és

az 17.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek

felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

K&H teljeskörű casco biztosítás

17.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén

kívül az 17.6. pontban meghatározott szervek alkalmazot-

taira is kiterjed.

17.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szol-

gálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a

nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles

haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel

arra, hogy a biztosítási ügylet

a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV.

törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés-

sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse-

lekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel

visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés-

sel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy

bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítósz-

er birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy

kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoak-

tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter-

rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, ter-

rorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy

lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett

bűncselekménnyel

van összefüggésben.

17.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz-

tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni

korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben

meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

17.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a

felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet

esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso-

port irányító tagja részére történő átadása.

17.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

fenn abban az esetben, ha

a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi

kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző

szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából –

írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény-

ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföl-

di pénzügyi információs egység írásbeli megk-

eresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási

titoknak minősülő adatot.

17.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vis-

zontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vis-

zontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó

szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany)

ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az

adattovábbításnak törvényben meghatározott

adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik

országban a személyes adatok védelmének megfelelő

szintje az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

(a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében

meghatározott bármely módon biztosított.

17.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam-

ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb-

bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az

egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem

állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás

székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság

számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges

adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar

felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal-

taknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok

elvégzése céljából a miniszter részére személyes

adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felü-

gyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel-

jesítése érdekében történő adatátadás.

17.18. Az 17.17. pontban meghatározott adatok átadását a biz-

tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére

hivatkozva nem tagadhatja meg.

17.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes

adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a

17.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges

adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év

elteltével törölni kell.

17.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem

tájékoztathatja a 17.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 17.11.

pontja alapján végzett adattovábbításokról.

17.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-

tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony

fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezel-

heti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg-

bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

17.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási

szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,

ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapc-

solatban igény érvényesíthető.

17.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden

olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött

K&H teljeskörű casco biztosítás

szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek

kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy ame-

lynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren-

delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi

jogalap.

17.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó

adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó

jogszabályi rendelkezések az irányadók.

17.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin-

tetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhat-

ja.

18. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a

(+36 1/20/30/70) 335 3355

, vagy

(+36 1) 328 9000

tele-

fonszámon,

- a

biztosito@kh.hu

e-mail címen,

- a

(+36 1) 461 5276

faxszámon,

- írásban a

K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre

küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy

vezetőjénél, a

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok

érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar

Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési

címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,

fax: (+36 1) 489 9102) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-

masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013

Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP

Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-

lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.

K&H teljeskörű casco biztosítás

A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (VBSZ-96) és a

K&H casco biztosítások (K&H perfect casco, K&H classic casco)

különös feltételei alapján kötött casco biztosításokhoz vagy a K&H

kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz

kötött kiegészítő balesetbiztosítási szerződésekre a balesetbiztosítás

általános szerződési feltételei (BBSZ-97), valamint jelen kiegészítő

feltételek az irányadók.

A balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (BBSZ-97) jelen

feltételekben meghatározott eltérésekkel kerülnek alkalmazásra.

1. biztosítási esemény

1.1. Jelen kiegészítő feltételek alapján baleset: a biztosított

akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás,

amelynek következtében a biztosított a baleset

megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó,

teljes vagy részleges rokkantságot (egészségkárosodást)

vagy a szerződésben meghatározott mértékű múlékony

sérülést szenved.

A balesetbiztosítás az alapszerződés szerinti gépjármű

üzemeltetésével, annak előkészítésével, karbantartásával,

az utasok be- és kiszállásával kapcsolatos balesetekre

terjed ki.

1.2. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor

sem biztosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási

képességének hiányában követte el.

2. a biztosítottak köre

2.1. Jelen kiegészítő biztosítás a K&H casco biztosítási

szerződéssel vagy a K&H kötelező gépjármű

felelősségbiztosítással biztosított

- személygépkocsi, motorkerékpár vezetőjére és uta-

saira,

- az autóbusz, tehergépkocsi, közúti vontató,

mezőgazdasági vontató vezetőjére és legfeljebb két

kísérőjére terjed ki.

2.2. Az autóbusz utasaira (forgalmi engedély szerint szál-

lítható személyek száma csökkentve három fővel) külön

díj megfizetése ellenében terjeszthető ki a balesetbiz-

tosítási fedezet.

2.3.

Nem terjed ki a biztosítás

- a gépjárművet eltulajdonítóra vagy azt a tulajdonos

hozzájárulása nélkül birtoklóra és az ilyen

gépjárműben szállított egyéb személyekre,

- verseny vagy arra történő felkészülés közben

bekövetkezett balesetekre.

3. szerződéskötési előírások

3.1. A kiegészítő balesetbiztosítást az alapul szolgáló K&H

casco vagy K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás-

sal egyidőben vagy később is meg lehet kötni, a biz-

tosítási évből a K&H casco biztosítással, illetve a

K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással azonos

biztosítási évfordulóig fennmaradó időtartamra.

3.2. A balesetbiztosítás általános szerződési feltételeinek

(BBSZ-97) a biztosított írásbeli hozzájárulására, valamint

a korhatárra vonatkozó pontjai (II/2. pont) a jelen

kiegészítő biztosításra nem vonatkoznak.

4. területi hatály

A kiegészítő balesetbiztosítás csak a Magyarország területén

bekövetkezett balesetre érvényes, kivéve ha a felek Európa földrajzi

területére vonatkozó kiterjesztésében (külön díj megfizetése

ellenében) megállapodtak.

Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia,

Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország,

Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország,

Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország,

Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia,

Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró,

Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az

Ural-hegység - Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália,

Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,

Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz -

Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.

Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem terjed

ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.

5. kockázatviselés kezdete

A kiegészítő balesetbiztosítás kockázatviselésének kezdete

megegyezik az alapul szolgáló K&H casco illetve K&H köte-

lező gépjármű-felelősségbiztosítás kockázatviselési kezdetével,

amennyiben a két szerződést egyszerre kötötték.

Eltérő szerződéskötési időpont esetén a biztosító kockázatviselése a

balesetbiztosítás általános szerződési feltételei szerint kezdődik.

6. a biztosítás díja

6.1. A balesetbiztosítás díja a választott biztosítási összegtől,

a többszörözés mértékétől, a területi hatálytól, a biztosítás

időtartamától és a díjfizetés gyakoriságától illetve mód-

jától függ.

K&H teljeskörű casco biztosítás

a K&H casco biztosítás vagy K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

kiegészítő feltételei balesetbiztosításra

CBB-09

6.2. A biztosítás éves díjelőírása a következő biztosítási év

első napjától kezdődő hatállyal módosulhat.

6.3. A biztosító a 6.2. bekezdésben megnevezett módosításról

a következő biztosítási év kezdete előtt 45 nappal a

szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő levélben

közölnie kell a módosítás elfogadásának, illetve el nem

fogadásának szabályait. A módosító javaslatot tartalmazó

levél megküldésének elmaradása esetén a balesetbiz-

tosítási szerződés az eredeti tartalommal hatályban

marad.

6.4. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az

értesítő levél kézhez vételét követően a balesetbiztosítási

szerződést írásbelinek minősülő formában mondhatja fel

az adott biztosítási év utolsó napjára, azonban a biz-

tosítóhoz az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a

felmondásnak. Amennyiben nem él a szerződő a fel-

mondás jogával, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató

levelében közölt változtatással marad hatályban.

7. biztosítási szolgáltatások, biztosítási összegek

7.1.1. Biztosítási összeg baleseti halál esetén: a szerződés-

ben megjelölt alap-biztosítási összeg 20-szorosa,

7.1.2. Biztosítási összeg baleset folytán teljes (100%-os)

egészségkárosodás (rokkantság) esetén: a szerződés-

ben megjelölt alap-biztosítási összeg 40-szerese,

7.1.3. Biztosítási összeg csonttörés vagy csontrepedés vagy

legalább 28 napos orvosilag igazolt gyógytartam

esetén: a szerződésben megjelölt alap-biztosítási

összeg 20%-a.

7.2. A szerződő az előző, 7.1.1., 7.1.2 és 7.1.3. pontokban

meghatározott biztosítási összegeket 1,5 vagy 2,0 vagy

2,5-szeres összegre növelheti a szerződés megkötésekor

vagy a következő biztosítási évre.

7.3. A testrészek egészségkárosodását tartalmazó tábláza-

tokat valamint a biztosító szolgáltatási rendjét a bale-

setbiztosítás általános szerződési feltételei tartalmaz-

zák (BBSZ-97).

7.4. Ha a baleset időpontjában a biztosított gépjárműben a

hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen tartózkod-

tak, a jogosultak a biztosítási összeget olyan arányban

kapják, ahogyan a biztosítottként meghatározott szemé-

lyek száma aránylik a ténylegesen utazó személyek

számához.

8. a biztosító mentesülése

8.1.

A biztosító mentesül a kártérítési összeg kifizetése alól,

ha a vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei

(VBSZ-96) IX. fejezetében meghatározott személyek,

vagy ezek tudtával más személy a gépjárművet

- az adott kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül

vagy

- 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszin-

tet meghaladó ittas

- kábítószeres vagy

- bódítószeres

befolyásoltság állapotában vezette.

8.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás szerint nem minősül

entesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli

vezetés, ha

a.) a biztosított illetve a szerződő vagy hozzátartozója,

továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra

használt gépjárművet vezető személy nem ren-

delkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak

megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga)

során következett be a baleset, feltéve, hogy a

gépjárművezetés (vizsgáztatás) hatóság által

engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) jelenlétében

történt.

b.) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt

lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a kár-

esemény -akadályoztatás esetén az akadály

megszűnte- után 30 napon belül változatlan

feltételekkel meghosszabbították.

K&H teljeskörű casco biztosítás

Ezen feltételek a K&H casco biztosítás (K&H perfect casco, K&H

classic casco) mint alapbiztosítás különös feltételei alapján kötött

biztosítási szerződések kiegészítő feltételeit tartalmazzák

gépjárművel szállított vagyontárgyakra vonatkozóan.

Jelen kiegészítő feltételek alapján a Biztosító a kiegészítő

szerződésben meghatározott mértékben megtéríti az olyan károkat,

amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban

okoznak. Kiegészítő biztosítási szerződés csak az alapbiztosítási

szerződéshez köthető.

1. biztosítási események

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben

meghatározott biztosítási események.

A szállított vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító csak akkor

téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biz-

tosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.

2. biztosított vagyontárgyak

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező

gépjárművel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyontárgy

jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve az 5.

pontban meghatározott kizárásokat.

3. területi hatály

Európa földrajzi területe.

Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia,

Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország,

Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország,

Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország,

Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia,

Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró,

Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az

Ural-hegység - Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália,

Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,

Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz -

Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.

Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem terjed

ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.

4. a biztosító szolgáltatása

4.1. A biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási

kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt

értékhatárig nyújt kártérítést.

4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott

százalékos önrészesedés kerül levonásra.

4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költ-

séget téríti meg a biztosító. A helyreállítási költségből a

javítás után keletkezett értékemelkedést a biztosító levon-

ja.

4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult

értéken történik.

4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a

járulékos költségek együttes összege elérje, illetve

meghaladja a vagyontárgy káridőponti magyarországi

piaci avult értékének 60%-át.

4.6. A totálkár kárrendezése során a biztosító a káridőponti

értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő marad-

vány értékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulaj-

donát képezi.

5. kizárások

A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy

egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,

5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyak-

ban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban,

takarékbetétkönyvekben, és készpénzben keletkezett

károkra,

5.3. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvá-

zott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,

5.4. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására

nem volt alkalmas a gépjármű,

5.5. lopás biztosítási es