Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H classic casco szerződési feltételek 2018.02.23.-tól

K&H classic casco
káridőponti értékre szóló
teljeskörű casco biztosítás különös feltételei
érvényes: 2018. február 23-tól
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H classic casco
káridőponti értékre szóló teljeskörű casco biztost
amely
(gép)járművére nyújt kártérítési fedezetet törés, lopás és elemi
károk esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosísi
tevékenységet végez.
Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segít-
ségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő
K&H Bizto biztosításközvetítőit. Honlapunkon (kh.hu)
lehetőségében áll a lahelhez legközelebb található
biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről, a 2013.
évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszalyok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995. évi CXVII.
törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt
nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem
kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának rész-
leteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” elnevezésű dokumentum
tartalmazza
mire terjed ki a K&H casco biztosítás?
Biztosított a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek ere-
deti gyári kivitelesű alkatrészei és tartozékai (idrtve a
kötelezően előírt KRESZ tartozékokat,
kivétel a kötelezően előírt
gyermekülés
).
Külön díj megfizetése ellenében biztosíthatók, függetlenül attól,
hogy a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának része vagy
sem: a légkondicionáló berendezés, a különleges fényezés és feli-
ratozás, a különleges keréktárcsák, a bőrkárpitozás, a fülketetőn
lévő nyitható ablakok és mozgatható tetőborítások, az audio, audio-
vizuális illetve kommunikációs berendezések, eszközök.
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti
gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő, valamint az
előzőekben fel nem sorolt extra tartozékokat a biztosító a biztosított
jármű káridőponti értékének 10 %-ig, külön díj megfizetése nélkül
téríti.
A K&H casco biztosítási szerződés fedezetet nyújt a biztosított
(gép)járművek alább felsorolt biztosítható káreseményeire: törés,
lopás és elemi kár.
Törésnek
minősül minden olyan járműkár, amelyet baleseti eredetű,
hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve idegen
személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyon-
tárgyban.
Lopásnak
minősül minden olyan kár, amely úgy következett be,
hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép)járművet ellopta, továb-
bá lopásnak minősül a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak
ellopásával kapcsolatban keletkezett károsodás, ide értve a kísérlet
eredményeként adódó rongálási károkat is.
Az elemi kár
kockázat a tűz, a robbanás és a természeti eredetű
károsító hatásokat jelenti.
Önnek lehetősége van arra is, hogy teljes körű casco biztosítási
fedezet helyett csak részlegesen biztosítsa (gép)járművét, s ennek
érdekében - a casco biztosítás díjának csökkenése mellett -
a "lopás" biztosítási eseményt kizárja a biztosított kockázatok közül.
Amennyiben Ön a javítással helyreállítható károk megtérítésére nem
tart igényt, választhatja a kizálag a (gép)r tolra
bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújtó szerződés megkötését is.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
K&H szállított vagyontárgy biztosítása
A gépjárműben Európa földrajzi területén szállított vagyontárgyak
biztosítási lehetőségét szolgálja az alapbiztosításban meghatározott
biztosítási események bekövetkezése esetén, függetlenül a vagyon-
tárgy jellegétől és tulajdonviszonyaitól.
K&H teljeskörű casco biztosítás
1-10914-19
3
K&H casco biztosítás
ügyfél-tájékoztató
K&H balesetbiztosítás
Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedezetet, halál,
maradandó rokkantság és múlékony sérülés esetén.
mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?
Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco biztosítás
szerződési feltételeit, amelyek részletesen felsorolják azokat az
eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed
ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kisra kel,
például:
(gép)járműverseny során bekövetkezett kár, nem baleseti
eredetű károsodás, javítás során keletkezett töréskár;
kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő alkatrészek lopáskára,
tűz - és robbanáskára;
hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüggő tűz- és
robbanáskárok.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását
ve nap nulla órakor p hatályba. Etl el bbi
időpontban a felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H casco biztosi szerződés határozatlan itartamra
köthető.
A határozatlan tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a
szerződés ugyanerre az időtartamra, évente folyamatosan
megújításra kerül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónapjának
első napja. A díjszámítás alapja a biztosítási időszak, amely a
szerződéskötés évében a kockázatviselés kezdetétől a következő év
azonos hónapjának első napjáig tart. A második évtől folyamatosan
egy év.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), cso-
portos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz átu-
talási megbízáson (postai csekken).
A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre),
féléves, negyedéves vagy havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés
évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díjrészlet tekintetében a
tvényben (fedezetet igazo dokumentumban) és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodnak meg.
mikor szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös mege-
gyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra történő felmondás-
sal.
Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor
felmondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a
biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?
A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb 30 nappal a biztosítótár-
saság jogosult a szerződés díját módosítani, ha erről a szerződőt az
évforduló előtt 45 nappal értesíti.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A szerződő illetve a biztosított a szerződés szempontjából minden
lényeges körülményt köteles írásban közölni a biztosítóval haladék-
talanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változás-
bejelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában
(amely adatokat a szerződő a szerződéskötés során közölt) változás
történik, értesítse írásban biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a
szükséges módosítások elgzét. A változásról ísban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésünkre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási
titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik
személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hoz-
zájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban
nteeljárás kereben el nyomo hag és
ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség,
büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a
felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kiren-
delt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehaj-
tó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt
szakértő, adóhatóság, gmhaság, egészgyi hatóság,
nemzetbiztongi szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal,
Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok
biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefon-
száma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található.
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön
is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási
kötnysmának megadásával gyorsan, egyszeen inzheti
ügyét.
K&H teljeskörű casco biztosítás
4
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
e
mail címen,
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszámon,
valamint
- a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a biztosító felé.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A biztosítótársaság mentesül a kárkifizetés alól, ha a kárt a szerződő
illetve a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gon-
datlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
Súlyos gondatlanságnak minősül különösen:
a (gép)jármű érvényes vezetői engedély nélküli vezetése;
0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet
meghaladó ittas, illetve kábítószeres befolsoltság
állapotában történő vezetés;
(gép)jár súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt
történő károsodások;
lopáskár esetén az előírt védelmi rendszerek, berendezések
hiánya.
hogyan történik a kárkifizetés?
A kárbejelentés kézhezvételét követően legkésőbb 5 munkanapon
bel, a károsulttal egyeztetett iben és helyen a lt
(gép)járművet a biztosító megszemlézi. A biztosító a kárkifizetésre
megállapított összeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezésétől számított 15 napon belül téríti meg.
A gépjármű totálkára esetén a kártérítési maximum a magyarországi
belföldi káridőponti forgalmi érték, kiegészítő biztosításnál a biz-
tosítási összeg vagy a magyarországi belföldi piaci érték.
Használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén a
beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést a biztosító levonja.
Balesetbiztosítási szolgáltatási összegek a szerződésben rögzített
alapbiztosítási összegből kerülnek számításra.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszá-
mon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött le-
vélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozán és gazdagi tevékenységén kívül e célok
érdekében eljáró természetes szely (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonkaival a Pénzügyi lte Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi személyiség lküli szervezetek, rsasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
tel.: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
K&H teljeskörű casco biztosítás
5
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96) jelen
különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni
e
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre. Jelen különös
f
eltételek alapján kötött szerződésekre nem vonatkoznak a VBSZ-96
V. fejezetének 1-4. pontjában leírtak.
A biztosító a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján az
alábbiak szerint meghatározott esetekben és módon megtéríti a
kockázatviselés időtartama alatt a biztosított vagyontárgyakban
keletkezett károkat.
1. biztosítottak köre
E különös feltételek szempontjából a biztosított a VBSZ-96 I.
fejezetének 1. pontjában megnevezett természetes vagy jogi sze-
mély, vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
2. biztosítási események
2.1. Jelen különös feltételek alapján biztosítási esemény a
törés, a lopás és az elemi kár.
2.2. Törés definíciója:
Minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen,
külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ide értve az idegen
személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított
vagyontárgyban.
2.3. Lopás definíciója:
Minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az
elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta.
Lopáskár a rablás, valamint - a csalás és sikkasztás
esetét kivéve - a jogtalan használat céljából történő
önnyes eltel is, illetve ezen időszak alatt
bekövetkezett rongálódás.
Lopás a jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával
kapcsolatosan keletkezett károsodás is, ide értve a lopási
kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.
2.4. Elemi kár definíciója:
Minden olyan kár, amelyet tűz, robbanás vagy villám-
csapás, a legalább 25 m/s sebessé szélvihar, a
Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5-ös fokozatú
ldrengés, ldcsuszamlás, - és földomlás, ter-
mészetes vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a
felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés,
jégverés, a lezúduló hótömeg károsító hatása okoz a biz-
tosított vagyontárgyakban.
2.5. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az
- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő
felkészüléskor keletkezett,
- nem baleseti eredetű károsodás, például pjármű
alkatrész anyagfáradásál ere töse vagy a
folyadék megfagl adódó mechanikus
károsodás,
- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkal-
mával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas
jármű munkavégzése közben történt,
- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.
2.6. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár,
amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket
érintett, amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt
állapotban voltak.
A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén
nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely
elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top
nem volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban.
Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett
egyértelmű nyilatkozatával nem teljeskörű, hanem csak
törés és elemi kár biztosítási eseményeket tartalmazó
casco biztosítási szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a
biztosító kockázatviselése a jelen szerződési feltételek
2.3. pontjában meghatározott lopás biztosítási eseményre
nem áll fenn.
Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek
esetén a lopás biztosítási esemény tekintetében a biz-
tosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a
biztosítási esemény bekövetkeztekor a fülketető vagy a
hardtop tető felszerelt, rögzített és lezárt állapotban volt.
2.7. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár, ha az
- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági
engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági enge-
dély nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggés-
ben,
- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára,
amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy
kiszerelt állapotban tároltak.
2.8. Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett
egyértelmű nyilatkozatával csak totálkárra vonatkozó biz-
tosítási fedezetet tartalmazó casco biztosítási szerződés
megkötésére tesz anlatot akkor a Biztosító koc-
kázatviselése a jelen szerződési feltételek 6.7. pontjában
meghatározott javítással helyreállítható rokra nem áll
fenn. A helyreállítási költségkalkulációnál (Audatex rend-
szerrel készített) 3.500 Ft/ó bruttó rezsi óradíj kerül alkal-
mazásra.
káridőponti értékre szóló
teljeskörű casco biztosítás különös feltételei
K&H teljeskörű casco biztosítás
7
K&H teljeskörű casco biztosítás
8
3. biztosítható vagyontárgyak
3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helyezett
és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű
fajtákra köthető:
személygépkocsi, autóbusz, lakóautó, tehergépkocsi,
közúti vontató, mezőgazdasági vontató, pótkocsi, sze-
mélygépkocsi utánfutó, lakókocsi.
3.2. Jelen különös feltételek szerinti szerződéssel biztosítható
vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa,
s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei és tartozékai
(ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat,
kivétel a
kötelezően előírt gyermekülés
), a 3.3. pontban felsorolt
extra tartozékai, valamint a 3.4. pontban szereplő egyéb
extra tartozékok.
A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek ere-
deti gyári kivitelezésű alkatszeinek és tartokainak
értékelése az EUROTAX adatai alapján történik.
Az EUROTAX hiányossága esetén a Schwacke katalógusokban
sem szereplő járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tar-
tozékainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján
történik.
3.3. Kizárólag külön díj megfizetése ellenében biztosítható
vagyontárgyak
Ha a szerződő biztosítási fedezetet kíván
- a légkondicionáló berendezésre,
- a különleges fényezésre és feliratozásra,
- a különleges keréktárcsákra,
- a bőrkárpitozásra,
- a fülketetőn lévő nyitható ablakokra és mozgatható
tetőborításokra,
- az audio, audio-vizuális illetve kommunikációs beren-
dezésekre, eszközökre,
akkor függetlenül attól, hogy a felsorolt alkatrészek, beren-
dezések, tartozékok a jármű eredeti gyári kivitelezésű alap-
típusához tartoznak-e vagy sem, a fedezetet a biztosító csak
külön díj megfizetése ellenében vállalja.
3.4. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek
eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól
eltérő, valamint a 3.3.-ban fel nem sorolt tartozékokat a
biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének 10 %-
ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.
4. területi hatály
Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés
Eupa földrajzi teletén bekövetkezett, a szerzősi
feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt
fedezetet.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük:
Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina,
Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság,
Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország,
gország, Hollandia, Horvátorsg, Írország, Izland,
Lengyelorsg, Lettorsg, Liechtenstein, Litnia,
Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova,
Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország,
Oroszország (európai rész: az Ural-hegység - Ural-folyó -
Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino,
Spanyolorsg, Sjc, Sdország, Szerbia, Szlovákia,
Szlovénia, Törökorsg (európai rész: a Boszporusz -
Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.
Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem
terjed ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna
területére.
5. a biztosított változás-bejelentési kötelezettségei
5.1. A szerződő és a biztosított 8 napon belül köteles írásos
formában bejelenteni a biztotónak a szerződéses
feltételekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett
változtatásokat, ha ezek a körülmények a biztosítási koc-
kázat jelentős növekedését eredményezik:
- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,
- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címvál-
tozását,
- a szerződő és a biztosított nevének megváltozását,
amikor a tulajdonjog nem változott,
- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy
motorszámának megváltozását, illetve ha a jár
hatósági minősítése megváltozik,
- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a
tulajdonjog változását igazoló okny másolatát
csatolni kell a bejelentéshez,
- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben
úgyszintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell
a bejelentéshez,
- a kulcsok bármelyikének elveszt, megron-
gálódását illetve másolat készítését, amennyiben erről
a szerződőnek és a biztosítottnak tudomása van,
- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,
- ha a járművet bármely vetelés biztosítékául lekötöt-
ték.
Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a változás-bejelen-
tési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a biztosító tel-
jesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet,
amikor a szerződő vagy a biztosított bizonyítja, hogy a be nem
jelentett rülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte,
vagy az nem hatott közre a biztotási esemény
bekövetkezésében.
5.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár-
garnitúrájának vagy az elektronikus védelmi beren-
dezésének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy
utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének
bármelyik része elvész (ideértve annak ellopását is), úgy
a szerző és a biztosított teles eredeti gri
alkatszekkel a gépjár egész rgarnit és
kulcskészletét, valamint a teljes elektronikus védelmi
rendszert szakszervizben lecseréltetni és téríteni annak
költségeit.
5.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zár-
garnitúrájának vagy elektronikus védelmi berendezésének
(függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos
beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik
része megsérül vagy használhatatlanná válik, úgy a
szerződő és a biztosított köteles a védelmi rendszert szak-
szervizben megjavíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.
5.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték,
akkor a teljes rgarnit és kulcsszletet szak-
szervizben le kell cseréltetni.
5.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumentáló
számla hiteles másolatát a szerződő és a biztosított köte-
les a biztosítónak megküldeni.
5.6. Zárronlás esetén a védelmi rendszer javításával,
cseréjével összefüggő költségeket a biztosító megtéríti
legfeljebb 150 000 Ft erejéig.
6. a biztosító szolgáltatása
6.1. Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény
bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az eset-
ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati
lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz-
tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körül-
nyei alapn nyilnva, hogy az ajánlat elfo-
gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
6.2. A biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült
járművet a VBSZ-96 VI.4. pontja szerint megszemlézni, a
sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá
köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával
nem látható sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmá-
val is rögzíteni.
6.3. A biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap
és a kár összegszeségének mellasához és
kifizetéséhez szükséges utolsó irat illetve dokumentáció
beérkezésétől számított 15 napon belül köteles kifizetni,
kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.
6.4. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került
meg, akkor a biztosító a kártérítési összeget a nyomozást
megsntető vagy felfüggesz határozatnak a biz-
tosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül köteles
kifizetni.
6.5. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tartozék
a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetését
követően megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben
az esetben azonban köteles a biztosítónak az előleget,
vagy a kártérítési összeget visszafizetni, amely összeg
csökkensre kel az esetleges károsos miatti
helyreállítási költséggel.
6.6. Amennyiben a Biztotott a biztosi időszakra
vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt
igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.
6.7. Javítással helyreállítható károk
6.7.1. A biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült
vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának
megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét
téríti meg.
Amikor a szerződő illetve a biztosított - az éves díj csökkentése
érdekében - megválasztja a biztosító által téríthető javítási
költség munkadíjának bruttó rezsi óradíját, ez esetben ha a
helyreállítási számlán szereplő bruttó rezsi óradíj nagyobb
m
int a választott bruttó rezsi óradíj, akkor a biztosító a
munkadíj elszámolásánál a szerződő illetve a biztosított által
választott bruttó rezsi óradíj alapján ríti a munkadíjat,
ellenkező esetben viszont a helyreállítási számlán szereplő
bruttó rezsi óradíj a munkadíj elszámolásának alapja.
Személygépkocsi és - 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett
össztömegű - tehergépkocsi esetén a felek a kárrendezési
eljárás során egyezséget köthetnek arról, hogy a biztosító az
általa, a ma-gyarországi autójavító vállalkozások körében elter-
jedten használt AUDATEX javítási költségkalkulációs rendszer-
rel kiszámított és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget
térítse meg.
A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás
során szintén egyezséget köthetnek arról, hogy helyreállítási
költséget a biztosító az általa szített költségkalkuláció
alapján térítse meg.
6.7.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan
javítható, akkor a javítás költségét téríti a biztosító.
Amennyiben az alkatrész sérülése gazdaságosan nem
javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költ-
ségét téríti a biztosító, amely költségen belül az
alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény
időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben meg-
található alkatrészár.
6.7.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a
biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége
csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági üzem-
bentartási előírások szerint nem javítható.
6.7.4. A biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek
újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes
fényezésének költségét pedig csak akkor, ha a jármű
külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.
6.7.5. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a
biztosító az értékemelkedést levonja.
A karosszéria részleges fényezési költségét a biztosító
változtatás nélkül megtéríti.
6.7.6. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt
javítása esetén a beépített új alkatrészek miatti
értéknövekedést a biztosító levonja (káridőponti avult
értéken térít).
6.7.7. Magyarország terülen bekövetkezett járkár
esetén a biztosító megtéríti a sérült jármű mentésé-
vel, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan
és indokoltan felmerült költségeket.
K&H teljeskörű casco biztosítás
9
Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a
biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóváha-
gyott mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításá-
val, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült
költségeket.
6.8. Totálkárok
6.8.1. Jelen különös feltételek értelmében a biztosító a biz-
tosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha
- a helyreállítási költség eléri, illetve meghaladja a
rmű (biztosított vagyonrgy) magyarorsgi
káridőponti piaci forgalmi értékének 60%-át,
- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést
vetően a renrség kiadta a nyomost
megszüntető, vagy felfüggesztő határozatot és a
jármű a lopáskár kártérítési összegének kifizetéséig
nem került meg.
6.8.2. A tolkár rítése a magyarorsgi belldi,
ridőponti forgalmi értéken rténik, amelynek
meghatározására az EUROTAX adatai szolgálnak.
6.8.3. A bizto a totálr kárrendezése son a
káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket
képviselő maradvány (roncs) értékét.
Amennyiben a biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni
kívánja, de azt a biztosító által meghatározott összegért nem
tudja, ez esetben a biztosító segítséget nyújt az értékesítésben,
vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét
csökkenti.
Ha a biztosított a biztosító jóváhagyása nélkül a maradványt
(roncsot) a biztosító által megállapított maradványérték
(roncsérték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a biztosító az
értékkülönbözetet nem téríti meg.
Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában
marad, a maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.
6.8.4. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnak fizetendő illetéket és adót a biztosított-
nak csak akkor téríti meg a biztosító, ha a biztosított
hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót meg-
fizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult.
6.8.5. A biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a
biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t
megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe vételére
nem jogosult.
6.9 külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok
Külön díjfizetés ellenében biztosított tartozékok javítással
helyreállítható, vagy totálkára esetén a biztosító összesen
és maximálisan 2 000 000 Ft erejéig téríti meg a kárt.
7. önrészesedés
7.1. A biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést
von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a
sérült jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből
sem kerül önrészesedés levonásra.
7.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszeen
meghatározott mértékét a mindenkori kockázatelfogadási
szabályok által behatárolt keretek között a szerződő
választja meg.
7.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de
legalább a választott összegszerűen meghatározott
önrészesedés kerül levonásra, kivéve, ha a kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) ettől eltérő záradékot tar-
talmaz.
7.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb, mint
az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy
kártérítési összeg nem kerül kifizetésre.
7.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablaküveg-
einek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből
minden esetben csak a szerződő által választott száza-
lékos önrészesedés kerül levonásra.
Kivételt képez az autóbusz gépjármű kategória, mely
esetében a választott százalékos, de legalább a választott
összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo-
násra.
7.6. Ha a biztosítási esemény kizárólag a 3.3.-ban felsorolt
vagyontárgyakat érinti, akkor a kárösszegből a szerződő
által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra.
7.7. Az 5.6. pontban említett, a zárcserével összefüggő térítési
ltségl a szer által választott százalékos
önrészesedés kerül levonásra.
8. engedmények
8.1. kármentességi engedményrendszer
8.1.1. A határozatlan időtartamra kötött új szerződés első
évét követően a szerző kármentességi enged-
ményre jogosult a következő biztosítási időszakok-
ban, ha az új biztosítási évet megelőző biztosítási
évben a casco biztosítási szerződés alapján kárigényt
nem nyújtott be.
8.1.2. A biztosító a más biztosító társaságnál korábban
megszerzett jkedvezményre jogosító kármentes
időszakot - az új szerződés kötésekor megállapított
mértékben - elfogadja, amennyiben a szerződő az
előző casco biztosítási szerződésének megszűnésétől
számított 2 éven belül a biztosítónál teljes körű,
harozatlan időtartamra szóló casco biztosísi
szerződést köt, és a kármentesen eltelt időszakot az
előző szerződést kezelő biztosító társaság igazolja.
8.1.3. A kármentességi engedményre jogosító időtartam
káreseményenként két évvel csökken a következő biz-
tosítási év első napjától kezdődően (kivéve, ha az
adott biztosítási évben kármentességi időszak nem
volt figyelembe véve), ahányszor a biztosított casco
biztosítási szerződés alapján kárigényt nyújtott be. Ha
a biztosító az adott biztosítási évben csak a jármű
ablaküvegezésére vonatkozóan, vagy elemi kár biz-
tosítási eseményre teljesített kárkifizetést, akkor ezt az
időszakot a biztosító kármentesnek minősíti. Ha a
kifizetett kárösszeg a biztosító részére teljes körűen
megtérült, vagy a benyújtott kárigény a biztosító tel-
K&H teljeskörű casco biztosítás
10
jesítése nélkül lezárásra kerül, akkor a kármentességi
engedményre való jogosultság folyamatos.
8.1.4. A már megszerzett kármentességi engedményre
jogosíkedvezmény megmarad, és az arra jogosító
i
tartam tovább folytatódik, ha a szerdés
megszűnésétől számított 2 éven belül a biztosított új,
teljes körű, határozatlan időtartamra szóló szerződést
t a biztotónál kivéve, ha a szerződés
megszűnésének oka díjnemfizetés volt.
8.1.5. A kármentességi engedményrendszer kizárólag
személygépkocsi és – 3,5 tonnát nem meghaladó
megengedett össztömegű tehergépkocsi gépjármű-
kategóriába tartozó járműre megkötött szerződésekre
érvényes. Egyéb járművekre megkötött szerződések
vonatkozásában ez a kedvezmény nem alkalmazható.
8.2. A szerződő illetve a biztosított díjkedvezményre jogosult,
amikor a javítással helyreállítható károkkal kapcsolatosan
megválasztja azt, hogy biztosító részéről a javítási költség
munkadíj része milyen bruttó rezsi óradíjjal kerüljön fel-
számításra.
9. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek
A VBSZ-96 VI. pontjában foglalt kötelezettségeken túlmenően
az alábbiak szerint felsorolt kötelezettségek is terhelik a
szerződőt és a biztosítottat:
9.1. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy
robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktala-
nul be kell jelenteni.
9.2. A kárigény elbíráláshoz, a kárösszeg megállapításához a
következők szerint felsorolt iratokat, dokumentumokat kell
bemutatni a biztosító részére:
- a jármű törzskönyvét,
- a jármű forgalmi engedélyét,
- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,
- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát,
- z- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság
állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,
- minden olyan egyéb okmányt vagy iratot, amely a jogo-
sultság, a rigény, illetve a kársi összeg
elbírálásához szükséges.
9.3. Teljes jármű lopás esetén a szerződő és a biztosított a
rmű összes kulcsát és az elektronikus illetve
mechanikus védelmi berendezések verlő elemeit,
kulcsait tartozik leadni a biztosítónak.
9.4. Ha az ellopott jármű, vagy vagyontárgy a kárrendezés
lezárását követően megkerül, a biztosított illetve a
szerződő köteles e tényt a tudomására jutás után két
munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni.
10. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai
10.1. Külldön bekövetkezett káreseményt a biztosított illetve a
szerződő halaktalanul köteles bejelenteni a biztosítónak.
10.2. A biztosító vagy megbízottja intézkedik a szükségjavítás-
ról vagy a helyreállításról, és ha ez nem lehetséges, akkor
a biztosító a gazdaságosság keretein belül intézkedik a
jármű hazaszállításáról.
10.3. Ha a biztosított illetve a szerződő eltér a megbízott vagy
a biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen
felmerülő többletköltségeket maga viseli.
10.4. A biztosító - bizonylatok ellenében - utólag és forint
fizetőeszközben ríti meg a pjárműben utazó személyek
hazatérésének költségét vonat II.o. díjszabásnak
megfelelően, ha a gépjárbiztosítási esemény kapcsán
üzemképtelenné vált és szükségjavítással nem lehetett
üzembe helyezni, illetve ha az egész gépjárművet ellopták.
10.5. A biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem
hagyható véglegesen külföldön.
10.6. A külföldön keletkezett kár szükségjavításának vagy
helyreállításának költségéből a megbízott önrészesedést
nem von le, azt Magyarországon számolják el.
11. kizárások
11.1. A biztosító nem téríti meg az állandóan vagy ideiglene-
sen bérbeadással hasznosított jármű teljes lopáskárát,
amennyiben a jármű teljes ellopása a rleti szerződés
tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.
11.2. Jelen különös feltételek alapján a biztosító szolgáltatása nem
terjed ki az olyan személypkocsikra és taxi üzemű
- 3,5 tonnát nem meghalamegengedett össztömegű -
teherpkocsira, amelyeknél a forgalmi rendszám r-
fuvarozásra jogosít.
11.3. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási
eseményekkel összefüggő egyéb károkra,
- a sérült jármű időszakos, vagy teljes körű pótlására,
vagy ennek költségfedezetére,
- a töréskárt szenvedett jármű javítás utáni érték-
csökkenésére,
- a jármű károsodásával összefüggésben másnak oko-
zott károkra.
12. a biztosító mentesülése
A VBSZ-96 IX. fejezetében foglaltakon túlmenően mentesül a
biztosító a kártérítési összeg kifizetése alól, az alábbi súlyosan
gondatlan esetekben
- a VBSZ-96 IX. fejezetében meghatározott személyek, vagy
ezek tudtával más személy a gépjárművet az adott
kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül, vagy 0,8
ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghal-
adó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotban
vezette,
- a járműnek a káresemény ipontjában súlyosan
elhanyagolt műszaki állapota volt közvetlen oka a baleset-
nek,
- a tűzrendészeti, illetve a vagyonbiztonsági szabályokat
megszegték,
- lopáskár esetén, ha a resemény időpontjában a védelmi
rendszer nem felelt meg az előírásoknak, vagy a jármű nem
volt lezárva,
- lopáskár esetén, ha a járművet a benne tárolt törzskönyvvel
együtt lopták el,
- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított nem tesz
eleget az 5.2., 5.3., és 5.4. pontokban foglaltaknak,
- lopáskár esetén, ha a szerződő és a biztosított az ajánlat
aláírásakor tett nyilatkozata szerint nem tud elszámolni a
járműhöz tartozó kulcsokkal és vezérlőelemekkel.
K&H teljeskörű casco biztosítás
11
13. a gépjármű védelmi rendszevel szemben támasztott
követelmények
13.1. Személygépkocsi, terepjáró személygépkocsi, (3,5 ton-
nát nem meghaladó megengedett össztömegű) teher-
gépkocsi, kisbusz (szállítható személyek száma <= 9 fő)
és lakóautó esetén a minimális védelmi követelmény:
-
az eredeti gyári kivitelezésű zárgarnitúra és
- az indításgátló.
Az indításgátló passzív elektronikus védelmi rendszer, a
gépjármű gyártása alkalmával történő beszerelt állapotát az
EUROTAX adata igazolja, bizonyítja.
Nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló akkor felel meg a
minimális védelmi követelménynek, ha a Magyar Biztosítók
Szövetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott
minősítési rendszer azt alkalmasnak minősítette.
Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű gyári felszerelt-
ge nem tartalmazott indísgátlót, a lopás biztosítási
esemény tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak
akkor áll fenn, ha a Szerződő a Biztosítónak – védelmi rendsz-
erek beszerelésével, javításával foglalkozó vállalkozás hiteles
igazolásával – hitelt érdemlően igazolta, hogy az indításgátló a
gépjárműbe beszerelésre került.
13.2. Aubusznál, tehergépkocsinál (a megengedett
össztömeg > 3,5 tonna), közúti vontatól,
megazdagi vontatónál az elfogadott minilis
védelmi rendszer a gyári eredeti állapotú zárrendszer.
13.3. A szerződőnek az ajánlat aláírásakor nyilatkozatot kell
tennie a biztosítónak arról, hogy a gépjármű védelmi
rendszereihez tartozóan hány darab mechanikus vagy
elektronikus kulccsal, vezérlő elemmel rendelkezik.
14. érdekmúlás
Érdekmúlás miatt megszűnik a szerződés
1. a biztosísi esemény napján, amennyiben ennek
következtében a jármű javítással történő helyreállítása
gazdaságtalan illetve az megsemmisült, vagy ellopták s
az nem került meg és a biztosító teljesített,
2. a járművel összefüggő tulajdonjog változása napján,
3. azon a napon, amikor a biztosítási esemény lehetetlenné
válik.
Az 1. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót a biztosítási
esemény napjáig illeti meg a díj.
A 2-3. pont alatt megnevezett esetekben a biztosítót az érdek-
múlás napjáig illeti meg a díj.
A 2. pontban meghatározott esetben a biztosítási szerződés
nem szűnik meg, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított va-
gyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a
vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj-
donos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal
együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása
időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj-
donos egyetemlegesen feles, a szerződésre jfizesi
kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatvise-
lésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való
tudomásszerzést köve harminc napon bel ísban,
harmincnapos határidővel felmondhatja.
15. a biztosítási szerződés módosításának esetei
1
5.1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a
szerződés fennállása alatt a jelen különös feltételek és
ezzel a szerződés tartalma, a biztosított jármű díjbe-
sorolása, valamint a biztosís éves jelőírása a
következő biztosítási év első napjával kezdődő hatállyal
módosulhat.
15.2. A biztosító az előbbi bekezsben megnevezett
módosításokról a következő biztosítási év kezdete előtt
45 nappal a szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő
levélben közölni kell a módosítás elfogadásának, illetve
el nem fogadásának szabályait. A módosító javaslatot
tartalmazó levél megküldésének elmaradása esetén a
casco szerzős az eredeti tartalommal érnyben
marad.
15.3. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az
értesítő levél kézhez vételét követően a casco biztosítási
szerződést írásos formában mondhatja fel az adott biz-
tosítási év utolsó napjára, azonban a biztosítóhoz az
évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a felmondás-
nak. Amennyiben a szerződő nem él a felmondás jogá-
val, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató levelében
közölt változtatásokkal marad hatályban.
16. egyéb rendelkezések
16.1. A biztosított illetve a szerződő vállalja, hogy a lopáskár
esetén a rendőrgi nyomost megsntető vagy
felfüggesztő harozatot, illetve szabálysértés vagy
büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot beszerzi, és a
Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak illetve a
szerződőnek ez a kötelezettsége független a kárigény
elbírálásától.
16.2. Jelen feltételben nem érintett kérdésekben az egyes
szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott
kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell
alkalmazni.
17.
személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
17.1.
A biztosító vagy a viszontbizto jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait,
amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil-
ntartásával, a szolltatással összefüggnek. Az
adatkezelés lja csak a biztosi szerdés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a
biztosi szerződésből szárma vetelések
megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről
szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.)
által meghatározott egyéb cél lehet.
17.2. A 17.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél
előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta-
K&H teljeskörű casco biztosítás
12
gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak
megadása esetén részére nem nyújtható előny.
17.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül
ha törny sként nem rendelkezik titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj-
donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz
a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen
módon hozzájutottak.
17.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségü-
gyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről
és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.)
meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 17.1
pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései
szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezel-
heti.
17.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek,
ha
a)
a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört
pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel-
mentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
17.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn
a)
a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését köveen a nyomozó
hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás-
ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgála-
ta során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt
szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró
önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé-
lyek adósgrendesi elsában el
hitelezővel, Családi Cdvédelmi Szollattal,
családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az
általa kirendelt szakértővel,
e) az 17.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi
államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszollati eszközök alkalmazára, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén
a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz-
tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre
irányuló megállapodás rendelkezései szerint az
átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenyget
gzővel, továb a könyvvizsi feladatok
eltásához szükges adatok tekintetében a
könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p
) a feladatkörében eljá Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a
biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját
köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
17.7. Az 17.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügy-
ben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben
meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy
ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső
kifizetésről törnyben meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi
intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő
veteléshez kapcsolódó biztosísi szerződés
vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megk-
ereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél
nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért ada-
tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
17.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által
az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya
között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és
a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás
kihirdeséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb
zterhekkel kapcsolatos nemzetközi zigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által
az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.
§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény
alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség
teljesítésében merül ki.
17.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 17.6. és 17.11. pon-
tokban, az 17.5. pontban, az 17.6. 17.13. pontokban és
az 17.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek
felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
K&H teljeskörű casco biztosítás
13
17.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén
kívül az 17.6. pontban meghatározott szervek alkalmazot-
taira is kiterjed.
17.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szol-
gálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a
nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles
haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel
arra, hogy a biztosítási ügylet
a)
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV.
törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés-
sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse-
lekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés-
sel, nzmosással, nsvetgben vagy
bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítósz-
er birtoklásával, kóros szenvelykelssel vagy
kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoak-
tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter-
rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, ter-
rorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy
robbantószerrel visszléssel, lőfegyverrel vagy
szerrel visszssel, nzmosással,
bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel
van összefüggésben.
17.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz-
tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben
meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
17.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a
felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet
esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso-
port irányító tagja részére történő átadása.
17.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha
a)
a magyar bűldö szerv nemzetközi
telezettgvállalás alapján lföldi bűnüldöző
szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság
a pénzmosás és a terrorizmus finansrozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény-
ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföl-
di pénzügyi inforciós egység ísbeli megk-
eresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási
titoknak minősülő adatot.
17.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vis-
zontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vis-
zontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a)
ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany)
ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az
adattovábbításnak rvényben meghatározott
adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik
országban a személyes adatok védelmének megfelelő
szintje az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében
meghatározott bármely módon biztosított.
17.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam-
ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb-
bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
17.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)
az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás
székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság
számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges
adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar
felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal-
taknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok
elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a nzügyi konglometumok kieszí fe-
gyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel-
jesítése érdekében történő adatátadás.
17.18. Az 17.17. pontban meghatározott adatok átadását a biz-
tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére
hivatkozva nem tagadhatja meg.
17.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes
adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a
17.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges
adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év
elteltével törölni kell.
17.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem
tájékoztathatja a 17.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 17.11.
pontja alapján végzett adattovábbításokról.
17.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-
tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony
fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezel-
heti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg-
bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
17.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,
ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapc-
solatban igény érvényesíthető.
17.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden
olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött
K&H teljeskörű casco biztosítás
14
szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek
kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy ame-
lynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren-
delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi
jogalap.
17.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó
adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezések az irányadók.
17.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin-
tetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhat-
ja.
18. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
tele-
fonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül e célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési
címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
A szerződő és a biztosított a panaszát a Fogyasztóvédelmi
Főfelügyelőségnek vagy a békéltető testületnek is előterjeszt-
heti, illetve bírói utat is igénybe vehet. A Biztosító köteles a
panaszokat kivizsgálni, és annak eredményéről írásos tájékoz-
tatást adni.
K&H teljeskörű casco biztosítás
15
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (VBSZ-96) és a
K&H casco biztosítások (K&H perfect casco, K&H classic casco)
különös feltételei alapján kötött casco biztosításokhoz vagy a K&H
kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz
kötött kiegészítő balesetbiztosítási szerződésekre a balesetbiz-
tosítás általános szerződési feltételei (BBSZ-97), valamint jelen
kiegészítő feltételek az irányadók.
A balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (BBSZ-97) jelen
feltételekben meghatározott eltérésekkel kerülnek alkalmazásra.
1. biztosítási esemény
1.1. Jelen kiegészítő feltételek alapján baleset: a biztosított
akaratától ggetlen, hirtelen fellépő lső behatás,
amelynek következtében a biztosított a baleset
megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó,
teljes vagy részleges rokkantságot (egészségkárosodást)
vagy a szerződésben meghatározott mértékű múlékony
sérülést szenved.
A balesetbiztosítás az alapszerződés szerinti gépjármű
üzemeltetésével, annak előkészítésével, karbantartásával,
az utasok be- és kiszállásával kapcsolatos balesetekre
terjed ki.
1.2. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor
sem biztosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási
képességének hiányában követte el.
2. a biztosítottak köre
2.1. Jelen kiegészítő biztosítás a K&H casco biztosítási
szerződéssel vagy a K&H kötele géprmű
felelősségbiztosítással biztosított
- személygépkocsi, motorkerékpár vezetőjére és uta-
saira,
- az aubusz, tehergépkocsi, közúti vontató,
mezőgazdasági vontató vezetőjére és legfeljebb két
kísérőjére terjed ki.
2.2. Az autóbusz utasaira (forgalmi engedély szerint szál-
lítható személyek száma csökkentve három fővel) külön
díj megfizetése ellenében terjeszthető ki a balesetbiz-
tosítási fedezet.
2.3. Nem terjed ki a biztosítás
- a gépjárművet eltulajdonítóra vagy azt a tulajdonos
hozzájárulása lkül birtoklóra és az ilyen
gépjárműben szállított egyéb személyekre,
- verseny vagy arra törté felkészülés zben
bekövetkezett balesetekre.
3. szerződéskötési előírások
3.1. A kiegészítő balesetbiztosítást az alapul szolgáló K&H
casco vagy K&H kötelező pjármű-felelősségbizto-
sítással egyidőben vagy később is meg lehet kötni, a biz-
tosítási évből a K&H casco biztosítással, illetve a
K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással azonos
biztosítási évfordulóig fennmaradó időtartamra.
3.2. A balesetbiztosítás általános szerződési feltételeinek
(BBSZ-97) a biztosított írásbeli hozzájárulására, valamint
a korharra vonatko pontjai (II/2. pont) a jelen
kiegészítő biztosításra nem vonatkoznak.
4. területi hatály
A kiegészítő balesetbiztosítás csak a Magyarország területén
bekövetkezett balesetre érvényes, kivéve ha a felek Európa földrajzi
teletére vonatko kiterjesztében (külön díj megfizetése
ellenében) megállapodtak.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia,
Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,
Ciprus, Csehország, Dánia, Egyelt Királyság, Észtország,
Feroroszország, Finnorsg, Franciaország, gország,
Hollandia, Hortország, Írorsg, Izland, Lengyelorsg,
Lettorsg, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macenia,
Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró,
Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az
Ural-hegység - Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália,
Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,
Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz -
Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.
Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem terjed
ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.
5. kockázatviselés kezdete
A kiegészítő balesetbiztosítás kockázatvisenek kezdete
megegyezik az alapul szolgáló K&H casco illetve K&H köte-
lező gépjármű-felelősségbiztosítás kockázatviselési kezdetével,
amennyiben a két szerződést egyszerre kötötték.
Eltérő szerződéskötési időpont esetén a biztosító kockázatviselése a
balesetbiztosítás általános szerződési feltételei szerint kezdődik.
6. a biztosítás díja
6.1. A balesetbiztosítás díja a választott biztosítási összegtől,
a többszörözés mértékétől, a területi hatálytól, a biztosítás
időtartamától és a díjfizetés gyakoriságától illetve mód-
jától függ.
K&H teljeskörű casco biztosítás
17
a K&H casco biztosítás vagy K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
kiegészítő feltételei balesetbiztosításra
CBB-09
6.2. A biztosítás éves díjelőírása a következő biztosítási év
első napjától kezdődő hatállyal módosulhat.
6.3. A biztosító a 6.2. bekezdésben megnevezett módosításról
a következő biztosítási év kezdete előtt 45 nappal a
szerződőt értesíti. A biztosítónak az értesítő levélben
közölnie kell a módosítás elfogadásának, illetve el nem
fogadásának szabályait. A módosító javaslatot tartal-
mazó levél megküldésének elmaradása esetén a baleset-
biztosítási szerződés az eredeti tartalommal hatályban
marad.
6.4. Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az
értesítő levél kézhez vételét követően a balesetbiztosítási
szerződést írásbelinek minősülő formában mondhatja fel
az adott biztosítási év utolsó napjára, azonban a biz-
tosítóhoz az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a
felmondásnak. Amennyiben nem él a szerződő a fel-
mondás jogával, akkor a szerződés a biztosító tájékoztató
levelében közölt változtatással marad hatályban.
7. biztosítási szolgáltatások, biztosítási összegek
7.1.1. Biztosítási összeg baleseti halál esetén: a
szerződésben megjelölt alap-biztosísi összeg
20-szorosa,
7.1.2. Biztosítási összeg baleset folytán teljes (100%-os)
egészségkárosodás (rokkantság) esetén: a szerző-
désben megjelölt alap-biztosítási összeg 40-szerese,
7.1.3. Biztosítási összeg csonttörés vagy csontrepedés vagy
legalább 28 napos orvosilag igazolt gyógytartam
esetén: a szerződésben megjelölt alap-biztosítási
összeg 20%-a.
7.2. A szerződő illetve a biztosított az előző, 7.1.1., 7.1.2 és
7.1.3. pontokban meghatározott biztosítási összegeket
1,5 vagy 2,0 vagy 2,5-szeres összegre növelheti a
szerződés megkötésekor vagy a következő biztosítási
évre.
7.3. A testrészek egészségkárosodását tartalmazó tábláza-
tokat valamint a biztosító szolgáltatási rendjét a bale-
setbiztosítás általános szerződési feltételei tartalmaz-
zák (BBSZ-97).
7.4. Ha a baleset időpontjában a biztosított gépjárműben a
hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen tartózkod-
tak, a jogosultak a biztosítási összeget olyan arányban
kapják, ahogyan a biztosítottként meghatározott szemé-
lyek száma aránylik a ténylegesen utazó személyek
számához.
8. a biztosító mentesülése
8.1.
A biztosító mentesül a kártérítési összeg kifizetése alól,
ha a vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei
(VBSZ-96) IX. fejezetében meghatározott személyek,
vagy ezek tudtával más személy a gépjárművet
- az adott kategóriára érvényes vezetői engedély nélkül
vagy
- 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l galkoholszin-
tet meghaladó ittas
- kábítószeres vagy
- bódítószeres
befolyásoltság állapotában vezette.
8.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás szerint nem minősül
mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli
vezetés, ha
a.) a biztosított illetve a szerződő vagy hozzátartozója,
továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra
használt gépjárművet vezető személy nem ren-
delkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak
megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga)
során következett be a baleset, feltéve, hogy a
pjárművezes (vizsztas) hatóg által
engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) jelenlétében
történt.
b.) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt
lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a kár-
esemény -akalyoztatás esen az akadály
megszűnte- után 30 napon belül változatlan
feltételekkel meghosszabbították.
K&H teljeskörű casco biztosítás
18
Ezen feltételek a K&H casco biztosítás (K&H perfect casco, K&H
classic casco) mint alapbiztosítás különös feltételei alapján kötött
biztosi szerződések kiegészítő felteleit tartalmazzák
gépjárművel szállított vagyontárgyakra vonatkozóan.
Jelen kies feltételek alapján a Biztosító a kies
szerződésben meghatározott mértékben megtéríti az olyan károkat,
amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban
okoznak. Kiegészítő biztosítási szerződés csak az alapbiztosítási
szerződéshez köthető.
1. biztosítási események
Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben
meghatározott biztosítási események.
A szállított vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító csak akkor
téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biz-
tosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.
2. biztosított vagyontárgyak
Biztotott minden, az alapbiztosi fedezettel rendelkező
gépjárművel szállított vagyontárgy, ggetlenül a vagyontárgy
jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve az 5.
pontban meghatározott kizárásokat.
3. területi hatály
Európa földrajzi területe.
Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia,
Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulria,
Ciprus, Csehország, nia, Egyelt Királyg, Észtország,
Feroroszország, Finnország, Franciaország, rögorsg,
Hollandia, Horvátorsg, Írorsg, Izland, Lengyelorsg,
Lettorsg, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia,
Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró,
Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az
Ural-hegység - Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália,
Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia,
Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz -
Dardanellák - Márvány-tenger határig), Ukrajna, Vatikán.
Továbbá busz gépjárműtípus esetén kockázatviselésünk nem terjed
ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.
4. a biztosító szolgáltatása
4.1. A biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási
kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt
értékhatárig nyújt kártérítést.
4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott
százalékos önrészesedés kerül levonásra.
4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költ-
séget téríti meg a biztosító. A helyreállítási költségből a
javítás után keletkezett értékemelkedést a biztosító levon-
ja.
4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult
értéken történik.
4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a
rukos ltgek egttes összege elérje, illetve
meghaladja a vagyontárgy káridőponti magyarországi
piaci avult értékének 60%-át.
4.6. A totálkár kárrendezése során a biztosító a káridőponti
értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő marad-
vány értékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulaj-
donát képezi.
5. kizárások
A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:
5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy
egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,
5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyak-
ban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban,
takarékbetétkönyvekben, és készpénzben keletkezett
károkra,
5.3. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvá-
zott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,
5.4. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására
nem volt alkalmas a gépjármű,
5.5. lopás biztosítási esemény esetén azokra a vagyontár-
gyakra, amelyek az utastérben kívülről jól látható helyen
kerültek elhelyezésre.
K&H teljeskörű casco biztosítás
19
a K&H casco biztosítás kiegészítő feltételei
a szállított vagyontárgyak értékbiztosítására
CSV-09
21
tájékoztató
a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H casco biztosítások
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány
törzskönyv másolata
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról
a jármű forgalmi engedélyének másolata, a kárbejelentésben megjelölt gépjárművezető személy
vezetői engedélyének másolata vagy azt helyettesítő hiteles okirat, kivéve, ha parkolt a károsult
jármű
totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illeték és adó hitelt
érdemlő okirattal történő igazolása
totálkárt szenvedett járműnél ÁFA igény esetén, annak befizetésének hitelt érdemlő igazolása
totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása számlával vagy adás-vételi
szerződéssel, bontási igazolással
a felmerült költségeket igazoló számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás
totálkár esetén, amennyiben a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől számított egy
éven belül történik, az első tulajdonos esetén a vásárláskori költséget igazoló számla
meghatalmazás a javítószerviz részére a kárigénylői jogok átruházásához
amennyiben a K&H casco biztosítás megkötésekor a kötési szemlén sérülés került megállapításra,
ezek helyreállítását igazoló, számlák
az átíratási költségek befizetési igazolása, készpénz-átutalási megbízások másolata
gépjármű töréskár esetén
javítási számla, javítási árajánlat
szervizkönyv
gépjármű lopáskár esetén
a rendőrségi feljelentés, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat másolata
teljes járműlopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozat
Szerződő nyilatkozata arról, hogy a jármű megkerülése esetén arról értesíti Társaságunkat
a vagyontárgy megkerülése esetén az ezt igazoló okirat
a Biztosító által rendszeresített 'meghatalmazás és engedményező okirat' nyomtatvány
teljes jármű lopás esetén a jármű összes kulcsa és az elektronikus, illetve mechanikus védelmi
berendezések vezérlő elemei, kulcsai
nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló esetén a Magyar Biztosítók Szövetségének
Vagyonvédelmi Bizottsága által kiadott minősítés
a Biztosító által rendszeresített 'lopás kérdőív' nyomtatvány
szervizköny
tűzkár esetén
a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
árvízkár esetén illetékes vízügyi hatóság igazolása
vihar- és jégveréskár esetén meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskár esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény javítószerviztől
földrengéskár esetén szeizmológiai intézet igazolása
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumen-
tumokat kérheti be:
22
K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi
okiratokat kérheti be
baleseti károk esetén
baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi
leírás, illetve lelet
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti
anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve
jegyzőkönyv
a Kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve
jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés,
illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának
megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset
körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, a szerződőnek,
illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumen-
tumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének
és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a
bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy
követelését érvényesíthesse.
Jelen tájékoztató a K&H casco biztosítások szerződési
feltételeinek st pezi, az abban foglaltakkal együtt
érvényes.
K&H casco biztosítások
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
Kedves Ügyfelünk!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy K&H casco biztosítási szerződéséhez
kapcsolódóan bármikor, külön díj megfizetése nélkül igénybe veheti
segítségnyújtási szolgáltatásunkat
1
a
K&H cascoszerviz 24
-et
belföldön a (+36 80) 222 984,
külföldön a (+36 1) 465 3658
telefonszámon.
A K&H cascoszerviz 24 az év minden napján 0-24 óráig rendel-
kezésre áll,
és a lehető legrövidebb időn belül megszervezi és az Ön
rendelkezésére bocsátja a segítségnyújtási szolgáltatást, továb
- a következőkben meghatározott esetekben - átvállalja annakltségeit.
A szolgáltatás azon
személygépjárművek
és
max. 3,5 t megengedett
össztömegű tehergépjárművek esetén vehető igénybe
, amelyekre
vonatkozó K&H casco biztosítási szerződés kiterjed a javítással
helyreállítható károk fedezetére is. (Csak totálkárokra fedezetet nyújtó
K&H casco szerződés esetében a szolgáltatás nem vehető igénybe.)
Az azonnali setgnjtási szolgáltatás a fent meghatározott
gépjárműveknek Európa földrajzi területén bekövetkezett menetképte-
lensége, mozgásképtelensége, illetve a gépjármű teljes lopása esetén
vehető igénybe.
A segítségnyújtási szolgáltatás vonatkozásában Biztosított lehet az
esemény bekövetkezésekor a gépjárművet jogszerűen vezető személy,
valamint a vele egyidejűleg a gépjárműben utazó személyek (kivéve
autóstopposok).
A szolgáltatásokat a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízottja,
a Europ Assistance Magyarország Kft. nyújtja.
A K&H cascoszerviz 24 szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek a
segítségnyújtási megbízott általi átvállalásához a segítségnyújtási meg-
bízott előzetes jóváhagyása (közreműködése) szükséges.
1.segítségnyújtási szolgáltatások, amelyek költségeit Társaságunk
átvállalja
A biztotott gépr K&H casco biztotási szerzőben
meghatározott
biztosítási eseményből
(törés, lopás, illetve elemi
károkból)
eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége
esetén,
vagy a
lopás kockázatot is fedező K&H casco biztosítási szerződés
esetén
a gépjármű teljes lopása esetén Társaságunk az alábbi segít-
ségnyújtási szolgáltatásokat nyújtja és átvállalja a szolgáltatások
felmerült költségeit:
-
kárbejelentés felvétele telefonon keresztül
biztosítási szerződés alapján történő kárbejelentés felvétele a nap 24
órájában.
-
telefonon keresztüli segítségnyújtás és idegen nyelvű vésztolmá-
csolás
Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán Európában
azonnali tolmácsolásra van szüksége, a szolgáltatás kiterjed tolmá-
csolásra és segítségnyújtásra telefonon keresztül.
-
autómentő küldése belföldön
Amennyiben a biztosi eseny miatt mozgásképtelen,
menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segít-
ségnyújtás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az
elszállítás ltgeinek átllara a legközelebbi, illetve
Társaságunkkal kapcsolatban álló márkaszervizbe, vagy igénye
esetén az Ön által meghatározott szervizbe, telephelyre.
-
autómentő küldése Európában
Amennyiben a biztosi eseny miatt mozgásképtelen,
menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segít-
ségnyújtás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az
elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve a segít-
ségnyújtási megbízottal kapcsolatban álló márkaszervizbe.
A Biztosító jóváhagyását követően a segítségnyújtási megbízott
intézkedik a szükségjavításról vagy a helyreállításról, illetve szükség
esetén a gazdaságosság keretein belül a jármű hazaszállításának
megszervezéséről és a hazaszállítás költségeinek átvállalásáról
2
.
-
gépjárműtárolás (belföldön és Európában)
Amennyiben a biztosi eseny miatt mozgásképtelen,
menetképtelen gépjárműve a szakszervizbe történő szállításig a
szerviz nyitvatartási ideje vagy fogadókészségének korlátozása miatt
várakozni kényszerül és biztonságos éjszakai tárolást igényel, a
tárolást segítségnyújtási megbízottunk legfeljebb 3 napra meg-
szervezi, amelynek költségeit átvállaljuk.
-
haza- vagy továbbutazás Európában
Amennyiben a biztotási eseny miatt, Európa terülen
menetképtelen gépjárművének javítása aznap nem fejeződik be (ide
értve a totálkárt is, illetve a gépjármű teljes lopását), a szolgáltatás
kiterjed a biztosított személyek hazatérésének vagy továbbutazásának
megszervezésére és a költségek átvállalására (a költségeket mindkét
esetben legfeljebb a vonat II.o. díjszabásának megfelelő hazautazási
költségek erejéig vállaljuk át).
2. ltségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások
Az 1. pontban meghatározott szolgáltatások
költségtérítés ellenében
igénybe vehetők abban az esetben is, ha a gépjármű menetképtelen-
sége nem biztosítási esemény miatt következett be, illetve a gépjármű
teljes lopásakor, amennyiben K&H casco szerződése a lopás koc-
K&H teljeskörű casco biztosítás
23
K&H cascoszerviz 24 tájékoztató
1
A szolgáltatás nem képezi a szerződési feltételek részét. A szolgáltatást a Biztosító egyoldalúan visszavonhatja. A szolgáltatás a visszavonásig vehető igénybe.
2
Ezen szolgáltatások nyújtásának feltétele a Biztosító előzetes jóváhagyása.
kázatra nem nyújt fedezetet. Ilyen esetben a szolgáltatás összes költ-
s
ége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség, stb.) Önt terheli.
A gépjármű biztosítási esemény miatti menetképtelensége vagy a
lopás kockázatot is fedező K&H casco szerződés meglétekor teljes
lopása esetén illetve ha a menetképtelenség nem biztosítási esemény
miatt történik vagy szerződése nem nyújt fedezetet lopás kockázatra
további,
költségtérítés ellenében
igénybe vehető szolgáltatások áll-
nak az Ön rendelkezésére, amelyek megszervezésében segítséget
nyújtunk:
- helyszíni javítás;
- szállás szervezés;
- alkatrészküldés szervezés;
- visszautazás szervezése a megjavított gépjárműért;
- bérautó szervezés.
A várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.
3. a szolgáltatás igénybevételének módja
A Biztosí - segítségnyújsi megbízottján keresztül - segít-
ségnyújtási szolgáltatás igénylése esetén a bejelentést követő, lehető
legrövidebb időn belül megkezdi a szükséges intézkedéseket.
Az igényléshez hívja belföldön a (+36 80) 222 984, külföldön a
(+36 1) 465 3658 telefonsmot éjjel-nappal, hétn is.
A diszpécser kérni fogja a szerződő nevét, a kötvényszámát, a
gépjár adatait és a resemény helyét, jellegét, időpontját.
Amennyiben a biztosítási díj befizetését Ön elmulasztotta, a szolgál-
tatást sajnos nem áll módunkban nyújtani.
A segítségnyújtási szolgáltatásokat Ön csak abban az esetben veheti
igénybe, amennyiben érvényes és biztosítási díjjal rendezett casco
biztosítási szerződéssel rendelkezik a K&H Biztosítónál.
K&H teljeskörű casco biztosítás
24
Je len feltételek azo kat az ál ta nos szerződési felté te le ket tar tal -
maz zák, ame lye ket a K&H Biz to Zrt. (to váb bi ak ban: biz to tó)
va gyon biz to si szer seire, il let ve a biz to si szer ződé sek
va gyon biz to tást tar tal ma zó ré szé re al kal maz ni kell, fel ve, hogy
a
szer ződést e szerződési feltételekre hi vat ko zás sal kö töt ték.
A biz to je len szerződési feltételek és az egyes biz to sok
külö nös és ki e szí feltételei sze rint meg ha ro zott be ni, a
kockázatviselés kezdetét követő ese ny (biz to si ese mény)
b
e vet ke től füg en leg fel jebb a biz to si szer dés ben ki -
tött biz to tá si összeg meg fi ze sé re kö te le zi ma gát a szerdő
illetve a biztosított ál tal fi ze tett díj el le né ben.
A biz to si szer dés szét ké pe zik: aján lat, aján la ti rész le te zők,
kér í vek, köt vény, köt vény rész le te zők, fedezetet igazoló doku-
mentum, zára kok, va la mint a hi vat ko zott szerződési feltételek.
A biz to si ese nyek meg ha ro sát és a biz to szol gál ta -
nak mér két a nös és ki e szí tő feltételek, va la mint a -
ra kok tar tal maz zák.
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség
1.
Va gyon biz to si szer dést csak az köt het, aki valamely va-
gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz-
tosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban biz-
tosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti
meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a jognyilatkoza-
tokat a szerző-dőhöz intézi.
Ha a biz to si szer dést nem a biz to sí tott, ha nem az ő ja vá ra
har ma dik sze ly kö ti, a biz to si eseny be kö vet ke zé sé ig,
il le tő leg a biz to tott bel épé ig a díj fi ze si te le zett ség a
szer fe let ter heli, a jog nyi lat ko za to kat hoz kell in téz ni
és ő köteles a meg fe le lő jog nyi lat ko za tok meg te re.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél
a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben
bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat-
ni.
Ha a szer dést nem a biz to tott töt te, a biz to sított a biz -
to hoz in zett írás be li nyi lat ko zat tal bármi kor a szer
fél he lyé be lép het; a belépéshez a biztosító hozzájárulása
nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át. Eb ben az esetben a fo lyó biz to si idő szak ban ese -
kes ja kért a szer fél lel egye tem le ge sen fe le lős.
A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a
szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is
- megtéríteni.
2.
A biz to sí tá si szer ző dés te le ti ha lya: Ma gya rország.
Az et től el te le ti ha lyú biz to si szer ződé si fel te le -
ket a nös feltételek tar tal maz zák.
3.
A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz-
tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített
ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat
szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére
történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc-
kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku-
mentumot kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül
nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló
dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren-
delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga-
zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad,
a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig
kötve van.
4. A szer a szer dés tés kor te les a biz to tás elv áll a sa
szem pont ból lé nye ges min den olyan kö rül ményt a biz to val
zöl ni, ame lye ket is mert vagy is mer nie kel lett. A biz to tó írás -
ban fel tett kérdé se i re a szerződő illetve a biztosított te les a
va ság nak meg fe le lő vá la szo kat ad ni. A biztosító írásban közölt
kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő
illetve a biztosított zlési telezettségének eleget tesz.
A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti
a közlési kötelezettség megsértését.
A köz lés re, il le leg a vál to zás be je len re irá nyuló kö te le zett -
ség egya ránt ter he li a szer fe let és a biz to tot tat; egyi kük
sem vé de kez het olyan kö rülmény vagy vál to zás nem tu val,
ame lyet bár melyi kük el mu lasz tott a biz to val zöl ni, vagy
ne ki be je len te ni, no ha ar ról tud nia kel lett, és a köz lés re, il le leg
be je len tés re kö te les lett vol na.
5. A köz si kö te le zett ség meg sér se ese ben a biz tosí
te le zett ge nem áll be, ki ve, ha bi zo nyítják, hogy az
el hall ga tott vagy a be nem je len tett rül ményt a biz to
K&H teljeskörű casco biztosítás
25
K&H Biztosító Zrt. vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei VBSZ-96
a szer dés tés kor is mer te, vagy az nem ha tott köz re a
b
iz to si ese mény be vet kez ben.
6. A szerződő illetve a biztosított min den be je len sét és nyilat ko -
z
a tát írás ban (le vél, te lex, te le fax) kö te les közöl ni.
II. változás bejelentési kötelezettség
1.
A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a szerződő
illetve a biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon
belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni
-
minden olyan körülményben bekövetkezett változást,
amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
-
minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biz-
tosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
nynek, körülménynek minől a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő
és mellékleteinek bármely adata.
A szerződő illetve a biztosított ellen indított csőd-, felszá-
molási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megin-
dulása változás-bejelentési kötelezettség alá esik.
2.
Ha a biz to csak a szer dés tés után sze rez tu
do mást a szer dést érin nye ges rül nyek ről,
vagy ha a szer dés ben meg ha ro zott nye ges rül -
nyek vál to sát köz lik ve le, ti ze nöt na pon be lül írás ban ja vas -
la tot te het a szer dés do sára, il le leg - ha a koc -
za tot a szerződési feltételek ér tel ben nem vál lal hat ja - a
szer dést har minc nap ra írás ban fel mond hat ja.
Ha a biz to tott a mó do ja vas la tot nem fo gad ja el, vagy ar -
ra ti ze nöt na pon be lül nem la szol, a szer ződés a do
ja vas lat köz től szá tott har minca dik na pon meg szűnik.
Er re a vet kez mény re a biz to tot tat a do ja vas lat
meg te le kor fi gyelmez tet ni kell.
Ha a biz to e jo ga i val nem él, a szer dés az erede ti tar ta -
lom mal ha tály ban ma rad.
3. A vál to zás be je len si te le zett ség el mu lasz ra is a
köz si kö te le zett ség (I. fe je zet 5. pont) meg sér tésé re
szó ló sza bályt kell al kal maz ni.
A zlésre és ltos bejelentésre irányuló
telezettg egyant terheli a Szerződőt és a
Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan l-
ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval
közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy
bejelentésre köteles lett volna.
A közsi és változás bejelensi kötelezettség
megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon
vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötele-
zettség megsértése érintett.
A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett
összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak beje-
lenteni.
III. a biztotási díj fizese, a kockázatviselés kezdete és vége
1.
A biz to tás el ja a szer dés lét re jöt te kor, min
den sőb bi díj pe dig an nak az idő szak nak el napján ese -
kes, amely re a díj vo nat ko zik. Az egy sze ri dí jat a szer dés
lét re jöt te kor kell meg fi zet ni.
Ezek től a ren del ke zé sek l a fe lek meg áll apo dás sal el tér het nek.
A szer fe lek díj ha lasz tás ban és a biz to si díjak rész let -
fi ze ben is meg ál la pod hat nak. Ha a szerződő illetve a biz-
tosított a díj rész le tet az ese kes ség kor nem fi ze ti meg, úgy
a rész let fi ze si ked vez ményt elve szí ti és az egész biz to -
si év re díj egyösszeg ben ese kes sé vá lik.
2. A biz to si díj össze gét, a díj rész let meg fi ze nek ese -
kes gét, mód ját és gya ko ri gát a szer dés (köt vény,
fedezetet igazoló dokumentum), illet ve a díje se kes gi ér -
te tő tar talmaz za.
A biz to sí csak az azo no sí tás ra al kal mas ada tok kal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) ér ke -
zett dí jat te kin ti be fi ze tett nek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak
összet a biztotó fizetési számláján írják.
Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj meg-
fizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben
azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.
3. se del mes díj fi ze tés ese tén a biz to se del mi ka mat fel -
szá ra jo go sult.
4. A biz to tás az azt ve tő nap 0 órá ja kor lép ha tályba, ami kor
a szer fél az el ső dí jat a biz to szám lá já ra,
vagy pénz ba be fi zet te, il le leg, amikor a díj meg fi ze -
re vo nat ko an ha lasz tás ban ál la pod nak meg, vagy a biz to -
tó a díj irán ti igé nyét gi úton ér nye ti.
5. A szer dés - ha a fe lek írás ban más ként nem ál lapod tak
meg - ha ro zat lan tar ta mú. A tar ta mon be lül a biz to tás idő -
szak egy év, a biz to si év for du lót a szer dés (köt vény, fe-
dezetet igazoló dokumentum) tartalmaz za.
6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biz-
tosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos póthatárit határoz meg. A
póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a
póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon
(6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében
szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kock-
ázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet
a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja,
feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat
megfizetik. A biztosítási szers jnemfizetés miatt
legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz-
K&H teljeskörű casco biztosítás
26
tosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta
fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
v
áltozatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos
időtartamra marad fenn.
7. Ha a biz to tás ha lyá nak kez de te előtt a biz to si ese mény
b
e vet ke zett, be vet ke se le he tet len vált vagy a biz to -
si ér dek meg szűnt, a szer dés, il le leg an nak meg fe le -
lő ré sze nem lik ha lyos sá.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biz to sí si ese -
ny be kö vet ke zé se le he tet len vált, vagy a biz to si ér dek
m
eg szűnt, a szer dés, il le leg an nak meg fele sze
megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási
esemény lehetetlenné sának napval. A biztosísi érdek
megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkal-
mazhatók, ha az érdekmús kizálag a biztosított vagyontárgy
tulajdonjoga átsllánakvetkeznye és a vagyontárgy
s jogm alapján már korábban is az új tulajdonos birtoban
volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási
fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszálsa időpontban
esedékes biztosítási díjart a kobbi és új tulajdonos egyetem-
legesen felelős, a szerzősre díjfizesi telezettg továbbra
is fenll a Bizto koczatviselésének megsnig.
A szerdést rmelyik fél a tulajdonjog átslsáról való
tudomásszerzéstvető harminc napon bel írásban, harminc-
napos határidővel felmondhatja.A biztosítót ilyen esetben a biz-
tosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
8. Ha a biz to si ese mény be vet ke zik, a biz to tót a fo lyó
biz to si év re biz to si díj il le ti meg.
A szer dés meg szü nek egyéb ese ben a bizto an -
nak a hó nap nak az utol nap ig já jak meg fi ze sét kö -
ve tel he ti, amely ben a koc zat vi selés get ért.
9. Ha a szer dés rom év nél hosszabb idő re szól, az rom
évig nem mond ha tó fel. Amennyi ben a szerződő illetve a biz-
tosított hi ból a szer dés a ha tár idő lejár ta előtt meg szű -
nik, a szer te les a tar ta menged ményt vissza fi zet ni.
10. A ha ro zat lan idő re kö tött szer dést a fe lek ki
lag írásban, aján lott le vél ben a biz to si idő szak végé re
mond hat ják fel.
A fel mon si idő 30 nap.
A fel mon si jo got a fe lek a szer dés ben leg fel jebb 3 év re
ki zár hat ják.
IV. többszörös biztosítás
Ha a szerződő illetve a biztosított va la mely sik biz to sító nál a
biz to tott ér ték re vo nat ko an ugyan azon koc za tok ra biz to -
tást kö tött, a sik biz to in tézet ne vét és a biz to si
össze get ha la dék ta la nul te les zöl ni a biz to val.
V. a kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás
1.
A biz to tó kár si kö te le zett nek fel ső ha rát a biz to -
si összeg ké pe zi, oly don, hogy a kárté tés a biz to -
si köt vény ben (fedezetet igazoló dokumentumban) te le sen
fel so rolt va gyon cso por tok ra, vagy va gyon tár gyak ra vo nat -
kozó an lön-kü lön me ga dott biz to si összeg re korlá to -
d
ik.
2. Amennyi ben a biz to si összeg ki sebb, mint a vagyon tárgy
ér ke (alul biz to tás), ak kor a biz to tó a kárt csak olyan
arány ban te les meg te ni, ahogy a biz to si összeg a
va gyon tárgy ér hez aránylik. Az alul biz to tás té nyét min -
d
en egyes tel re lön-kü lön kell meg áll ata ni. Az el
meg állapodá so kat a nös feltételek rög tik.
3. A biz to tás nem ve zet het gaz da go dás hoz. A biz to sítá si
összeg nem ha lad hat ja meg a biz to tott va gyon tárgy va -
gos ér két. A biz to si összeg nek a vagyon tárgy va -
gos ér két meg ha la szé re vonat ko meg áll apo dás
sem mis, s a jat en nek megfe le en le kell szál ta ni.
4. Az V/3. pont ren del ke sei el len ére is le het biz to sítá si szer -
dést köt ni va la mely va gyon cso port vagy va gyon tárgy vár ha
ér re, to váb bá hely re ál sának, il le leg új ál la pot ban va -
ló be szer nek ere jéig a kü nös feltételekben rész le te zet -
tek sze rint.
5. A biz to szol gál ta sa a köz ve tett rok ra nem terjed
ki.
VI. kárbejelentési kötelezettség
1.
A szerződőnek illetve a biztosítottnak a kár ese ményt be -
követ ke se után ha la dék ta la nul, de leg sőbb az észle lés től
szá tott 2 mun ka na pon be lül be kell je len te ni a biz to -
hoz és le he kell ten nie a be je lentés, va la mint a fel vi -
go sok tar tal nak el le nőrzé sét.
2. A kár be je len tés nek tar tal maz nia kell:
a)
a ká ro so dott va gyon tárgy meg ne ve sét és a kár be -
vet ke nek he lyét,
b) a kár ese mény idő pont ját, okát és vid le írá sát,
c) a ro so dás mér két (meg áll apí tott vagy becsült ér -
ket),
d) a kár ren de zés ben köz re dő - a biz to tot tat, szer -
dőt kép vi se lő - sze mély vagy szer ve zet ne vét.
3.
A kár be je len tés re vo nat ko spe ci á lis sza lyok a nös
feltételekben ke rül nek meg ha ro zás ra.
4. A biz to te les a kár be je len tés kéz hez te től szá tott
5 mun ka na pon be lül a kár ren de zést megkez de ni.
5. A szerződőnek illetve a biztosítottnak a kár összeg sze ségét
hi telt ér dem en bi zo nyí tó ter ve ket, szám kat, vá mok má -
nyo kat, szer se ket, se lej te si jegy zőköny ve ket, nyil ván tar -
tó kar to no kat, lel tár íve ket, költ ség szá so kat és egyéb bi -
zony la to kat - a biz tosí el sza kem be nek vagy meg -
zott nak ké résé re - bár mi kor ren del ke zés re kell bo csá ta nia.
K&H teljeskörű casco biztosítás
27
6. A szer fe lek bár me lyi ke kér he ti a kár oká nak és össze -
gének füg get len sza kér ál tal tör meg ál lasát. A füg -
get len sza kér költ ge it a meg zó fi ze ti.
VII.a biztosító szolgáltatása
1.
A biz to szol gál ta ra a biz to tott jo go sult.
2. A biz to a min den kor ér nyes tör nyes bel föl di fi ze -
esz köz ben té ti meg a ro kat.
3. A biz to tó a biz to si össze get a kár be je len tés től szá tott
1
5 nap alatt té ti meg. Ha a biz to tott igazo oki ra tot tar to -
zik be mu tat ni, úgy a 15 na pos határ idő at tól a nap tól szá -
tan dó, ami kor az utol oki ra ta biz to hoz be ér ke zett.
4. A biz to min dad dig nem esik fi ze si se de lem be, amíg,
a)
a biz to tott pénz fel te li jo go sult gát nem igazol ja,
b) a re se nnyel kap cso lat ban a szerződő illetve a biz-
tosított el len in dult bün te tő el rás jog erő sen be nem fe -
je dik.
5.
A biz to jo go sult a kár tés össze be a min denkor ese -
kes biz to si jat be szá ta ni, mely nek össze ge ma xi -
mum az éves biz to si díj.
6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen
men befolyó megtérüst teles 8 napon belül a
Biztosítónak írásban bejelenteni.
7. Amennyi ben a biz to tott ÁFA-vissza tés re jo gosult vagy
szám la nél li kár ren de zést kér, a biz to a szol gál ta -
nak alap ja a net (ÁFÁ-val csök kentett) összeg.
8. Ha a biz to si ese nyen kí vül egyéb ese mény is köz re ha -
tott a ro so dás ban, a biz to a kárt annyiban ti meg,
ameny-nyi ben azt a koc zat ba vett ese mény okoz ta.
VI II. a kármegelőzés szabályai
1.
A rok meg elő re és el ra a ha lyos jogsza -
lyok, ha gi ha ro za tok elő írá sai a min denkor irány adók.
2. A biz to sí jo go sult a biz to sí tott l a va gyon tár gyak koc -
za ti áll apo t a hely szí nen - szük ség ese tén az il le té kes
z ren dé sze ti vagy egyéb ha sá gok kal egtt mű köd ve -
r mi kor el le nő ríz ni.
3. A szerződől és a biztotott ar megelőzése érdekében
az adott helyzetben általában elvárható magatartást köte-
les tatani. Ezen követelmény alkalmazan abban az
esetben is, ha a szers szalyozza a szer fél és a
biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár
megelőzését vagy enysét cél eszközöket, eljárá-
sokat, szakkép-zettségi vetelményeket.
IX. mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt
1
.
A
biz to men te sül fi ze si kö te le zett ge al,
a
mennyi ben bi zo nyít ja, hogy a kárt jog el len esen - a biz -
to tott, il le leg a szer fél vagy ve lük zös ház tar -
tás ban élő hoz tar to juk, vagy olyan al kalma zott juk, il -
le leg meg zott juk, aki nek e mi ség ben fel adat re
el val együtt jár a biz to tott va gyon tárgy ke ze se -
szán ko san, vagy sú lyo san gon dat la nul okoz ták.
2. Ha a szerződő illetve a biztosított jo gi sze ly, a biz to sí
annyi ban men te sül a fi ze si kö te le zett ge alól, amennyi -
ben bi zo nyít ja, hogy art jog el len esen a jo gi sze mély ve -
ze szerve, il let ve e szerv tag ja, veze be osz sú al kal ma -
zott ja, vagy olyan al kal mazott ja, tag ja, meg bí zott ja, aki nek
e mi ben mun ka re el val együtt jár a biz to -
tott vagyon tárgy ke ze se, szán ko san, vagy sú lyo san
gon dat la nul okoz ta.
3. Tár sas ági szer dés ke re ben tör nő üze mel te tés ese -
tén a biz to nak a IX/2. pont ban fel so rolt men te se
min den tár sa sági tag ká ro ko val kap cso lat ban be -
vet ke zik, de csak a ro ko zó(k) és a tár sas ági ta gok ará -
nyá nak fi gye lembe te vel meg ha roz ha tó mér kig. (A
biz to nem ti meg azt a nya dot, amely a ro ko -
(k) ér de kelt ségé re esik.)
4. A biz to fi ze si te le zett ge nem áll be, ha a
szerződőt illetve a biztosítottat, vagy va la mely a gaz dál -
ko szer ve zet nél fe le lős ve ze tő be osz tást be l
személyt az oko zott kár, vagy a kár tés meg áll apí sa
so rán el ve tett csa lás vagy csa si sér let mi att jog -
erő sen el ma rasz tal ták.
5. Mentesül tob a biztosí szolgáltatási te-
lezettsége alól a szerződőt és a biztosítottat terhelő
rmegezési és kárenyhísi kötelezettség meg-
szegése esetén is.
X. káresemény utáni kötelmek
1.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káre-
semény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek
hiányában az adott helyzetben általában elvárható maga-
tartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A
kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei
között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem
vezetett eredményre.
2. A kár ese mény be vet ke se után, a kár ren de zés meg -
kez ig (VI/4.) a biz to tott va gyon tárgy ál lapo ban a biz -
to tott annyi ban vál toz tat hat, amennyiben ez a reny tés -
hez fel tét le nül szük ges.
3. Amennyi ben a me gen ge dett nél na gyobb mér változ ta -
tás vet kez ben a biz to szá ra fi ze si te le -
zett ge el sa szem pont ból nye ges rül -
K&H teljeskörű casco biztosítás
28
K&H teljeskörű casco biztosítás
29
nyek tisz sa le he tet len né vált, ak kor a biz to te -
le zett ge nem áll be.
XI. törvényi engedményi jog
1.
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési
igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a
károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a
károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí-
tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí-
tott int is érvényeteni. A biztosított igénnek
érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti
ggő. A meglt összegből elsőként a biztosított
követelését kell kielégíteni.
2. Ha a biz to tott va gyon tárgy meg ke rül, a biz to tott ar ra igényt
tart hat, eb ben az eset ben azon ban a kár tala si össze get vis-
sza kell fi zet nie.
XII. egyéb rendelkezések
1.
A jelen feltételek alap ján meg tött biz to si szer -
dések biz to si fe de ze te nem ter jed ki:
a)
a szerződő illetve a biztosított ál tal oko zott olyan
károk ra, ame lye kért a ma gyar jog sza lyai sze rint
(a te le ti ha tály ki ter jesz se ese tén az il le or
szág jog sza lyai sze rint) mun ka vi szony, tagsá gi
vi szony alap ján, vagy a szer ses, il let ve a szer -
sen ki li ro ko zás sza lyai sze rint fe le lős -
ség gel tar to zik, mi vel ezek a koc za tok
egyéb biz to sok kal fe dez he tők.
b) olyan rok ra, ame lye ket har ci cse lek nyek (pl.
for ra da lom, el len for ra da lom, ter ro riz mus) és bo -
rús in téz ke sek bár me lyik faj ja oko zott, be le ért -
ve a pol ri en ge det len get is (pl. sztrájk, bel
za var sok stb.) vagy azok kö vetkez nye it, to -
váb har ci esz zök ál tal okozott lés re vagy
rom bo lás ra, va la mint ka to nai vagy pol ri ha -
gok ren del ke sei és ter roriz mus mi att ke let ke zett
rok ra.
c) nuk le á ris re ak ció, nuk le á ris su r zás vagy -
dióakt ív szennye dés ál tal oko zott rok ra.
d) a szerződési feltételekben a biz to tás ból ki zárt
ese mények re.
2.
A biz to és a szerződő illetve a biztosított - amennyi ben
jog szabály ki telt nem tesz - a biz to tás ra vo nat ko an
sem milyen bir to kuk ban lé vő ada tot har ma dik fél ré szé re nem
szol gál tat hat ki.
3.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy
kiegés feltételek és az egyes szerződések rendelkesei,
illetőleg a nem szabályozott kérsekben a Polri Törvénynyv
rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar
jogot kell alkalmazni.
4.
A biztosi szersből eredő igények öt év alatt évülnek el.
Biztosi szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biz-
tosítási esemény időpontjál kell megharozni.
5. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
5.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek
azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgál-
tatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási
szerződés megtéséhez, módotásához, állományban
tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések
megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló
2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatáro-
zott egyéb cél lehet.
5.2. A 5.1 pontban meghatározott ltól eltérő céll végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosí csak az ügyfél
előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása
miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén
részére nem nyújthaelőny.
5.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha
törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter-
heli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alka-
lmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos
tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
5.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléről és
védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatáro-
zott egészségügyi adatokat a biztosító a 5.1 pontban meghatáro-
zott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett
írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5.5. Biztosítási titok csak akkor adhaki harmadik személynek, ha
a)
a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
5.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)
a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal
és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során
eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-
hajtóval, a természetes személyek asságrendezési
elrásában elró főhitelezővel, Csadi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 5.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz-
gatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszollati eszzök alkalmazára, titkos
i
nformációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási
szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megál-
lapodás rendelkezései szerint az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
t
ekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb-
a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok
tekintetében a könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljá Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írás-
beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél
nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok
fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p)
pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok
fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél
és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére
jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
5.7. Az 5.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott
rben nyilatkozattételi telezettg, vagy ha biztosi
szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény-
ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel
szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapc-
solódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi
intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg-
jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
5.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé törnő adatszolgáltas a Magyarország
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA
szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről,
valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény)
alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában
f
oglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv.
43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül
ki.
5.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5.6. és 5.11. pontokban, az
5.5. pontban, az 5.6. 5.13. pontokban és az 5.15. pontban
meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek szemé-
lyes adatait továbbíthatja.
5.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az
5.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
5.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat,
az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó
hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul,
írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz-
tosítási ügylet
a)
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcseleknnyel, rob-
baanyaggal vagy robbanszerrel visszaéssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
nszövetségben vagy bűnszervezetben elvetett
bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir-
toklával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer
készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal vis-
szaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelen-
tésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával,
robbaanyaggal vagy robbantószerrel visszssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
nszövetségben vagy bűnszervezetben elvetett
bűncselekménnyel
van összefüggésben.
5.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott
bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
5.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felü-
gyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja
részére történő átadása.
5.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha
a)
a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvál-
lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megk-
eresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási
titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
K&H teljeskörű casco biztosítás
30
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás-
ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
5.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiz-
tosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz
vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő
a
dattovábbítás abban az esetben:
a)
ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adat-
t
ovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és
j
ogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada-
t
ok védelmének megfelelő szintje az információs önren-
delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. rvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
5.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba
történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
5.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)
az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhe-
lye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felü-
gyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az
megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti
megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter szére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészí felügyeletéről
szóló törvényben foglalt rendelkezések teljese
érdekében történő adatátadás.
5.18. Az 5.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a
viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
5.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 5.4. pont alá eső
adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő ada-
tok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
5.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoz-
tathatja a 5.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 5.11. pontja alapján
végzett adattovábbításokról.
5.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-
tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennál-
lásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
5.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig
a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
5
.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel
kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érin-
tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek
kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
5.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok
kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezések az irányadók.
5.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében
az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
6.
panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefon-
számon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött
levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyinzőil vagy
vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önál
foglalkozán és gazdasági tevékenységén vül eső célok
érdekében el terszetes szely (fogyasz) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédel-
mi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyíkaival a Pénzügyi Bélte Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi szelyig lli szervezetek, rsasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
K&H teljeskörű casco biztosítás
31
E
zen szerdési feltételeket ellenkező szerdéses kikötés
hiányában – a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) balesetbiz-
tosítási szerződéseire, ill. a szerződéseknek balesetbiztosítást tartal-
mazó részére kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerződést ezen
szerződési feltételekre hivatkozással kötötték.
Jelen szerződési feltelekben nem érintettrdésekben a különös vagy
kiegés feltelek és az egyes szersek rendelkesei, illeleg a
nem szabályozottrdésekben a Polgári Törvénynyv rendelkesei az
irányadóak. A biztosítási szersre a magyar jogot kell alkalmazni.
I. balesetbiztosítási esemény
E szerződési feltételek szerint baleset: a biztotott akaral
ggetlen, olyan hirtelen fellépő külső behatás, amelynek
következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven
belül meghal, állandó, teljes, vagy részleges rokkantgot
(egészségkárosodást), vagy a szerződésben meghatározott mér
múlékony munkaképtelenséget szenved.
II. a biztosítási szerződés létrejötte
1.
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásávaln létre.
1.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz-
tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
1.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített
ajánlati lapon és jszanak megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat sze-
rinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt
átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-
elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentu-
mot kiállítani.
1.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától
eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogá-
solja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum
szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges
eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre
a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban
felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tar-
talmának megfelelően jön létre.
1
.5. Mind a Biztosító, mind a Szer lehet ajánlattevő, aki az
a
nlatához annak megtételétől stott 15 napig kötve van.
1.6 A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulást
írásban rmikor visszavonhatja. A visszavonás
következtében a szerződés biztosítási időszak végével
m
egszűnik, kivéve, ha a biztosított szerződésbe belép.
2.
a biztosítási szerződés alanyai
A szerződő:
A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy
személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el-
kerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt sze-
mély javára köti meg (a továbbiakban: szerződő). A biztosító a
jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a
hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett
változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
A biztosított:
akinek a balesetére a szerződést megkötik.
Amennyiben a biztosított nem azonos a szerződővel, úgy a
szerződés megkötéséhez a biztosított írásbeli hozzájárulása
szükséges. A biztosítást 70. életévét be nem töltött személy
javára lehet kötni.
A kedvezményezett:
aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
3.
közlési és változásbejelentési kötelezettség
a) A szerződő illetve a biztosított, a szerződéskötéskor köteles a
biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan
körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy
ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a
valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosí-
tott közsi kötelezettnek eleget tesz. A kérsek
megválaszolatlanul ha gyása önmagában nem jelenti a közlési
kötelezettség megsértését.
b) A felek megállapodhatnak, hogy a szerződő illetve a biztosított
a szerződésben meghatározott lényeges körülmények vál-
tozását megfelelő határidőn belül köteles legyen a biz-
tosítóhoz írásban bejelenteni. A biztosított köteles a szerződés
tartama alatt bekövetkezett lakmltost, személyi
adatainak és körülmé nyeinek változásait 30 napon belül a
biztosítónak bejelenteni.
c) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a
szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-
tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat
jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés
K&H teljeskörű casco biztosítás
33
a K&H Biztosító Zrt. balesetbiztosítás általános szerződési feltételei
BBSZ-97
módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel-
mondhatja.
d) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy
arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a
következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő
fél figyelmét felhívta.
e) A zlésre, illetőleg a ltos bejelentésére irányuló
telezettség megsértése esetén a biztosí kötelezettsége
nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be
nem jelentett körülményt a biztosító a szer dés kötéskor
ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
III. a kockázatviselés kezdete, területi hatálya, időtartama
1.
A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájakor
kezdődik, amikor a szerződő illetve a biztosított az első díjat a
biztosító számlájára, vagy pénztárába befizeti, illetőleg aznap,
amikor a díj megfizetésére vonatkozóan a felek halasztásban
állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton
érvényesíti.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény
bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben
utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a
figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet
jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló,
hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása
szükséges.
2.
a szerződés területi hatálya
A balesetbiztosítási szerződés kikötheti, hogy a biztosító területi
korlátozás nélkül, vagy valamely területre korlátozottan vállalja a
baleseti fedezetet.
3.
a biztosítás időtartama
A biztosítási szerződés határozott, vagy határozatlan időtartamra
köthető meg.
IV. a díjfizetés módja, fizetési késedelem
1.
A szerződő a szerződés szerint egyszeri, vagy biztosítási
időszakonként esedékes díjat fizet. A biztosítási időszak ha a
szerződés ennél nem rövidebb – egy év. Az éves díj egyösszegű
megfizetése esetén a biztosító díjengedményt ad. Az egysze-
ri díjat, valamint a folytalagos díjfizes el díját
ellenkező szerződéses kikötés hiányában a szerződés
megkötésekor kell megfizetni.
fizetési késedelem
Ha az esekes biztosi díj nem kerül megfizetésre, a biz-
to díjfizesre rténő felsst küld, amelyben a díj
megfizetére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg.
A thatáridő eredménytelen eltelvel a biztosi szerződés
a póthari napjával megsnik kivéve, ha a biztosító a
jkövetet késedelem lkül gi úton érnyesíti.
A biztosi szers díjnemfizetés miatt legbb az adott
biztosítási iszak vel megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy rést fizették meg, és a biz-
to - a díjfizetési telezettg elmulasztására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta
fel a szer felet a befizes kiegésre, a szers
ltozatlan biztosítási összeggel, a befizetettjjal anyos
időtartamra marad fenn. Késedelmes díjfizetés esetén a biz-
tosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.
V. biztosítási szolgáltatások
1.
állandó teljes rokkantság
Amennyiben a biztosított a baleset napjától számított egy éven
belül állandó teljes, 100%-os rokkantságot (megrokkanás)
szenved, akkor a biztosító a szerződésben erre meghatározott
biztosítási összeg 100%-át téríti.
2.
állandó, részleges rokkantság
Ha a balesetre biztosított személy a baleset napjától számított
egy éven belül állandó, de részleges rokkantságot szenved, úgy
a biztosító a sérülés mérvének megfelelően, az állandó és teljes
rokkantság esetére meghatározott biztosítási összeg oly száza-
lékát fizeti ki, mely tekintet nélkül a biztosított foglalkozására
a rokkantság végleges fokának megfelel. A rok kant gi fokot
a biztosító orvosa állapítja meg.
3.
baleseti múlékony sérülés
Balesetből eredő múlékony munkaképtelenség esetén a biz-
tosító a szerződésben meghatározott időtartamra, az ugyan-
csak ott meghatározott összeget téríti.
Ez a kifizetett összeg független a rokkantság, vagy esetleg bale-
seti halál címén fizetett biztosítási összegektől.
4.
baleseti halál
Ha a balesetre biztosított személy az elszenvedett baleset kö-
vetkezményeként egy éven belül meghal, a biztosía tvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) erre az esetre meghatározott
K&H teljeskörű casco biztosítás
34
K&H teljeskörű casco biztosítás
35
összeget fizeti ki, tekintet nélkül arra, hogy a biztosított a
szerződés alapján rokkantság, vagy múlékony munkaképtelenség
címén már milyen összeget vett fel.
5.
egészségkárosodási táblázat, az egészségkárosodás megál-
lapítása
A baleset folytán bekövetkezett megrokkanás, vagy állandó
egészségkárosodás százalékát tekintet nélkül a biztosított
foglalkozására szervek, illetve végtagok elvesztése esetén az
alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
testrészek egészségkárosodása térítési %
mindkét szem látóképességének elvesztése,
mindkét felkar alkar, vagy kéz – elvesztése,
egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes
elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása),
mindkét comb elvesztése 100
mindkét lábszár elvesztése 90
egyik comb elvesztése,
egyik felkar elvesztése 80
egyik lábszár elvesztése,
egyik alkar elvesztése,
beszélőképesség teljes elvesztése,
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70
jobbkezes esetén a jobb kéz,
balkezes esetén a bal kéz elvesztése (csuklón alul) 65
jobbkezes esetén a bal kéz,
balkezes esetén a jobb kéz elvesztése (csuklón alul) 50
egyik láb elvesztése (boka alatt) 40
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25
Egy szerv részbeni csonkolásál a térísrve az e pontban szereplő
térítési százalékok megfelelő hányada.
6.
a) A maradan egészgkárosodás fokát az előbbi tábzat-
ban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén a
szükséges iratok bemutatása után azonnal, egyébként
legkésőbb a balesetet köve egy éven belül meg kell álla-
pitani. A maradandó egészségrosos mértékét a biztosító
orvosszartője állapítja meg.
b) Ha a maradandó egészségkárosodás foka a gyógykezelés
elhúzódása következtében 60 napon belül nem állapítható
meg, de rokkantság előreláthatólag visszamarad, úgy a biz-
tosított kívánságára a biztosító, a biztosítási összeg terhére,
az orvos által vélelmezett várható egész ség káro so dási
százalék szerint járó összeg 50%-át előlegként folyósítja.
7.
eljárás véleménykülönbség esetén
A baleset következményeinek jellegével és mértékével kapcso-
latos véleménykülönbség esetén orvosi bizottság dönt. Az orvosi
bizottság döntését a biztosított, vagy a biztosító kérheti.
Az orvosi bizottságba a biztosító és a biztosított is egy-egy, a
magyar biztosítási orvosok jegyzékében szereplő orvost jelöl.
A két orvos közös megegyezéssel kijelöl egy harmadik (elnök)
orvost, aki a két választott orvos szakvé leménye alapján, mege-
gye zésük hiányában dönt.
A
z orvosi bizottsággal kapcsolatos költségeket maga a bizottság
állapítja meg, és azt a biztosító viseli.
A biztosítottnak a bizottság előtt való megjelenésével kapcsolatos
szükséges kiadásait a biztosító abban az esetben viseli, ha a
bizottság az ő javára döntött, vagy ha a biztosított vizsgálatát a
biztosító kérte.
8.
A balesetkor bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka,
vagy funkciójában korlátozott nem ép, nyomorék – testrészek
a biztosításból ki vannak zárva.
9.
A balesetbiztosítás alapján kifizetett összeg független a társa -
dalombiztosítási szervek megállapításaitól és szolgáltatásaitól.
VI. kárbejelentés - teljesÍtés
1.
A biztosított illetve a szerződő köteles a biztosítási esemény
(baleset) bekövetkezését a biztosítónak két munkanapon belül
bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé
tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított
illetve a szerződő e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt
lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
3.
A biztosítási szolgáltatásokhoz szükséges iratok
a) Halál esetén halotti anyakönyvi kivonat, és a halál okát
igazoló orvosi bizonyítvány.
b) Hatósági eljárás esetén nyomozást megszűntető, vagy
megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat.
c) Mindazok az okiratok, amelyek a jogosultság, a biztosítási
esemény, és a biztosítási összeg megállapításához szük-
ségesek.
4.
a biztosítási összeg felvételére jogosultak köre
Állandó egészségkárosodás és múlékony munka(kereső)-képte-
lenség esetén a biztosítási összeg felvételére a biztosított jogosult.
A haláleseti biztosítási összeg felvételére a biztosított kedvez -
nye zettet jelölhet. Kijelölt kedvezményezett hiányában kedvez -
nyezett a biztosított örököse.
5.
A biztosító teljesítése a különös és/vagy kiegészítő feltételekben
meghatározott iratoknak a biztosítóhoz történő beérkezését
követő 15 napon belül történik.
VII. a biztosító mentesülése
1. A balesetbiztosítási összeg nem kerül kifizetésre az esetben, ha
bizonyítást nyer, hogy
a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos
magatartása,
a biztosított halálán kívüli biztosítási eseményt a biztosított
illetőleg a szerződő fél szándékos, vagy súlyosan gondatlan
magatartása jogellenesen idézte elő.
2. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak
akkor kell tekinteni, ha a baleset a biztosított illetve a szerződől
súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben,
0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet
meghaladó ittas állapotával közvetlen okozati összefüggés-
ben következett be,
jogosítvány nélküli, vagy 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l
légalkoholszintet meghaladó ittas gépjárműveze s közben
vetkezett be, és mindt esetben a biztosított s
közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.
3. háborús kockázat, zavargások, felkelés
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre,
ha a biztosított balesete közvetlenül, vagy közvetve össze-
függésben áll:
nukleáris balesettel, katasztrófával,
harci eseményekkel, vagy más háborús cselekményekkel,
felkelésekben, lázadásokban, vagy zavargásokban való
részvétellel, kivéve ha erre belföldön valamilyen hivatali,
vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
olyan országba rténő utazással, ahol már harci cselek-
mények folynak.
4. versenyek, repülési kockázat
a) Amennyiben a biztosított balesete gépi erővel hajtott
szárazföldi, gi, vagy vízi járműben orsgos, vagy
nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében,
vagy ilyen versenyekre való felkészülés (edzés) során
következik be, a biztosító – egyéb megállapodás hiányában
– nem fizeti ki a biztosítási összeget.
b)
A biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a
szervezett légiforgalom keretében végrehajtott olyan légiú-
ton, vagy körrepülésen való részvétel következménye, ame-
lyen a biztosított a légiforgalomban engedélyezett légi
rmű utasaként, nem hivatásszerűen tekenykedő
vezetőként vett részt.
5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny-
hítési kötelezettség megszegése esetén is.
VIII. egyéb rendelkezések
1.
A biztosító által a szerződőnek, a biztosítottnak, vagy egyéb
jogosultnak a biztosító által ismert utolsó címére ajánlott levél-
ben elküldött jognyilatkozata abban az időpontban tekinthető
megérkezettnek, amikor azt a címzettnek kézbesítették.
2.
A biztosító a szerződés megkötésekor vagy azt követően hozzá
eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köte-
les joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el
hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a Biztosítóhoz
megérkezett. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlat-
nak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére
történt átadásához fűződő joghatályt.
3.
A biztosi kötvény (fedezetet igazo dokumentum)
elvesztése, vagy megsemmisülése
Ha a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) elveszett, vagy
megsemmisült – felté ve, hogy azt nem ruházták át – a szerződő
illetve a biztosított köteles e körülményt bejelenteni, a törvényes
megsemmitési eljárást lefolytatni, és a megsemmisíst
kimondó jogerős határozatot a biztosítónak átadni, melynek
alapján a biztosító másodlatot állít ki. A másodlat az eredetivel
egyező, a biztosító erre vonatkozó szabályai szerint. A másodlat
kibocsátásával az eredeti kötvény (fedezetet igazoló dokumen-
tum) érvénytelenné válik, e tényt a másodlaton záradékban fel
kell tüntetni. E szerződési feltételek irányadók a további
kötvénymásodlatokra (fedezetet igazoló dokumentum másodla-
tokra), vagy egyéb okiratok másodlataira is.
4.
elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el.
Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biz-
tosítási esemény időpontjától kell meghatározni.
5.
személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
5.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek
azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgál-
tatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási
szerződés megtéséhez, módotásához, állonyban
tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések
megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló
2014. évi LXXXVIII. törny (a továbbiakban: Bit.) által
meghatározott egyéb cél lehet.
5.2. A 5.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél
előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása
miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén
részére nem nyújtható előny.
K&H teljeskörű casco biztosítás
36
5.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha
törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter-
heli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkal-
mazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos
t
evékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
5.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a
hozjuk kapcsolódó személyes adatok kezelél és
védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatáro-
zott egészségügyi adatokat a biztosító a 5.1 pontban meghatáro-
zott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett
írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)
a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
5.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)
a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal
és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során
eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-
hajtóval, a természetes szelyek adósságrendezési
elban el főhitelevel, Csadi Cdvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 5.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz-
gatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszzök alkalmazására, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási
szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megál-
lapodás rendelkezései szerint az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb-
a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok
tekintetében a könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatrében elró Nemzeti Adatdelmi és
Információszabadság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a
biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül
a
z adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.
5.7. Az 5.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott
rben nyilatkozattételi kötelezettg, vagy ha biztosítási
szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény-
ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel
szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapc-
solódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi
intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg-
jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
5.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhag felé rté adatszolltas a Magyarorsg
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA
szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről,
valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény)
alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában
foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában
foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv.
43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül
ki.
5.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 5.6. és 5.11. pontokban, az
5.5. pontban, az 5.6. 5.13. pontokban és az 5.15. pontban
meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek szemé-
lyes adatait továbbíthatja.
5.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az
5.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
5.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat,
az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó
hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul,
írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz-
tosítási ügylet
a)
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény-
ben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi-
choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, rob-
K&H teljeskörű casco biztosítás
37
banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
nszövetségben vagy nszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir-
tokval, ros szenvelykeltéssel vagy bítószer
készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal vis-
szaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelen-
tésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával,
robbanóanyaggal vagy robbanszerrel visszléssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
nszövetségben vagy nszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel
van összefüggésben.
5.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az
Európai Un által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott
bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
5.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felü-
gyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja
részére történő átadása.
5.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha
a)
a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvál-
lalás alapján külföldi bűnüldö szerv írásbeli megk-
eresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási
titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás-
ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
5.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiz-
tosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz
vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő
adattovábbítás abban az esetben:
a)
ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adat-
továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és
jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada-
tok védelmének megfelelő szintje az információs önren-
delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törny (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
5.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba
történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
5.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)
az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhe-
lye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felü-
gyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az
megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti
megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalaposa és a hatásvizslatok
elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak
nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészí felügyeletéről
szó törvényben foglalt rendelkesek teljesíse
érdekében történő adatátadás.
5.18. Az 5.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a
viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
5.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 5.4. pont alá eső
adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő ada-
tok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
5.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoz-
tathatja a 5.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 5.11. pontja alapján
végzett adattovábbításokról.
5.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-
tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennál-
lásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
5.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig
a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
5.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel
kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érin-
tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek
kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
5.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok
kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezések az irányadók.
5.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében
az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
K&H teljeskörű casco biztosítás
38
6.
panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
tele-
fonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül e célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Bankl (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
K&H teljeskörű casco biztosítás
39
40
feljegyzések
41
feljegyzések
42
feljegyzések
K&H Biztosító Zrt.
n
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
n
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
n
fax: (+36 1) 461 5276
n
kh.hu
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com