A K&H Biztosító Zrt. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás szerződési feltételei 2020.05.29-től

Home
/
Lakás és vagyon
/
A K&H Biztosító Zrt. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás szerződési feltételei 2020.05.29-től

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

érvényes 2020. május 29-től

tartalom

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás ügyfél-tájékoztató .................................................................... 3

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosításának szerződési feltételei ........................................................ 7

1. általános feltételek ........................................................................................................................................ 7

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított ..................................................................................................................... 7

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte .................................................................................................................. 7

1.3. a kockázatviselés kezdete ............................................................................................................................ 8

1.4. a biztosítási szerződés tartama .................................................................................................................... 8

1.5. a biztosítási szerződés módosítása.............................................................................................................. 8

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei............................................................................................ 8

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai .............................................................................................................. 9

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ............................................ 9

1.9. önrészesedés ..............................................................................................................................................10

1.10. a szerződő felek speciális kötelezettségei ...................................................................................................10

1.11. a Biztosító mentesülése ..............................................................................................................................12

1.12. általános kizárások ......................................................................................................................................13

1.13. egyéb rendelkezések ..................................................................................................................................13

1.14. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ................................................................................14

1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés ...............................................................................................................17

I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei (dologi károk) ............................... 18

I.1. Biztosított ....................................................................................................................................................18

I.2. területi hatály ...............................................................................................................................................18

I.3. biztosítható vagyontárgyak köre ..................................................................................................................18

I.4. a kockázatviselés kezdete, biztosítás időtartama ........................................................................................18

I.5. Biztosítási esemény ....................................................................................................................................19

I.6. kizárások, korlátozások ...............................................................................................................................19

I.7. biztosítási összeg ........................................................................................................................................19

I.8. önrészesedés ..............................................................................................................................................20

I.9. a Biztosító szolgáltatása ..............................................................................................................................20

II. kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei ................................................................................................ 21

II.1. harmadik személyekkel szembeni felelősség (általános polgári jogi felelősség) .........................................21

II.2. területi és időbeli hatály ...............................................................................................................................21

II.3. a biztosítás megszűnése .............................................................................................................................21

II.4. a biztosítás díja ...........................................................................................................................................21

II.5. biztosítási összeg ........................................................................................................................................21

II.6. önrészesedés ..............................................................................................................................................21

II.7. biztosítási események .................................................................................................................................22

II.8. a Biztosító szolgáltatása ..............................................................................................................................23

II.9. a kárrendezési eljárás különös szabályai ....................................................................................................23

II.10. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset) ..............................................................................................24

III. záradékok és függelékek .......................................................................................................................... 25

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

ügyfél-tájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H

összkockázatú építés-szerelés biztosítást, amely

védelmet nyújt a beruházásokat, építkezéseket

fenyegető veszélyek jelentős hányadára.

megbízhatóság:

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult

meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa

egyik vezető pénzügyi csoportjának, a KBC cso-

portnak a tagja, és Magyarországon biztosítási te-

vékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor

Levelezési cím: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank

(1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon:

(+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776, internet:

www.mnb.hu, levelezési cím: 1850 Budapest).

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII.

törvény a biztosítási tevékenységről és a 2013.

évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosí-

tási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelem-

adóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági

adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási

szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék

értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt

biztosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése so-

rán közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a

jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők java-

dalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői

tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

a magas- és mélyépítés különböző létesítmé-

nyeire, mint például (de nem kizárólag):

- lakóházakra, lakóparkokra, közösségi lakó-

házakra, üzletházakra, bevásárlóközpon-

tokra, kórházakra, rendelőintézetekre, isko-

lákra, óvodákra, színházakra, koncertter-

mekre, parkokra, közterületekre, ipari par-

kokra, ipari épületekre, közművek építésére,

járdákra, kerékpárutakra, utakra, stb.,

építési teljesítésre

Az építési vállalkozónak és alvállalkozóinak ösz-

szes szerződés szerinti teljesítésére, beleértve

- az építési terület előkészítő munkálatait, mint

a földkiemelést és a tereprendezést,

- segédépítmények építését, (ideiglenes elte-

relő csatornák és védőgátak építését, stb.),

- valamennyi az építési helyszínen tárolt és a

kivitelezéshez szükséges anyagot.

Gépek, berendezések és acélszerkezetek szere-

lése a K&H összkockázatú építés-szerelés bizto-

sítás keretében együtt biztosítható, amennyiben

az építési munkák képezik a túlnyomó részt,

vagyis amikor a szerelés tárgyának értéke szere-

lési költségekkel együtt kisebb az egész biztosí-

tási összeg felénél.

építés helyszíni berendezésekre

Ide tartoznak az építési konténerek, raktárak, épí-

tési segédszerkezetek, beton- és aszfaltkeverő

berendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektro-

mos- és vízellátó berendezések, stb.

építőgépekre

Ide tartoznak a földmunkagépek, emelő- és rako-

dógépek, daruk és építési területen közlekedő

közlekedési eszközök (közúti közlekedésre nem

engedélyezettek).

káreseményekkel kapcsolatos többletköltsé-

gekre

Ide tartoznak a kártérítés-köteles károkkal kap-

csolatos helyreállítás, romeltakarítási munkálatok

többletköltségei.

meglévő épületekre, amelyeken, vagy amelyek

mellett dolgoznak

Olyan építmények tartoznak ide, amelyek a Bizto-

sított megőrzése vagy felügyelete alá tartoznak,

vagy amelyek az építési terület környezetében

helyezkednek el. (Idegen tulajdon, amely nem ké-

pezi a munka tárgyát, felelősségbiztosítás kereté-

ben biztosítható.)

mire nem terjed ki a K&H összkockázatú épí-

tés-szerelés biztosítás?

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosí-

tása nemzetközi gyakorlattal összhangban

tartalmaz kizárásokat. Kérjük, figyelmesen ol-

vassa el a K&H összkockázatú építés-szerelés

biztosítás szerződési feltételeit, amely részle-

tesen felsorolja azokat az eseményeket (kizá-

rásokat és korlátozásokat), amelyekre nem

terjed ki a biztosítás.

Kizártak például azon károk, amelyek a követ-

kező okok miatt keletkeztek:

- katonai intézkedések, háború vagy hábo-

rús események, sztrájk, felkelés, belső za-

vargások, munkabeszüntetés, hatósági

elkobzás, terrorizmus (a sztrájk és felke-

lés kockázata külön megállapodás szerint

biztosítható);

- kockázatviselés kezdete előtt végzett épí-

tési, bontási munkákból eredő minden-

nemű közvetlen vagy következményi kár

– a Biztosított szándékos vagy súlyosan

gondatlan magatartása;

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás

vagy radioaktív szennyeződés által oko-

zott károkra;

- szerződésszegésből és hiányos teljesí-

tésből fakadó kártérítési igények és

egyéb vagyoni károk;

- építőgépek belső műszaki hibái;

- hibás tervezésből eredő károk.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási

fedezet?

vagyonbiztosítás (dologi károk fedezete)

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

széleskörű biztosítási védelmet nyújt.

A Biztosító megtérít minden olyan kárt, amely a

biztosítás ideje alatt a biztosított vagyontárgyak-

ban balesetszerűen, hirtelen lép fel és előre nem

várhatóan következik be, amennyiben az nem

esik a feltételben felsorolt kizárások közé. Pél-

dául:

- tűz, robbanás, villámcsapás;

- árvíz, áradás, vihar, felhőszakadás, jégeső,

eső, hó;

- földrengés, talajbeomlás, földcsuszamlás,

kőomlás;

- lezuhanó légi járművek, oltóvíz és egyéb ol-

tási műveletek okozta károk;

- betöréses lopás;

- hibás munkavégzés, amennyiben az ügyet-

lenség, hanyagság, rosszindulat vagy em-

beri kudarc eredménye;

- egyéb, a szabályzatban, illetve záradékok-

ban ki nem zárt kockázatok.

felelősségbiztosítás (felelősségi károk fede-

zete)

Az építkezés során a harmadik személynek oko-

zott személyi sérüléses és dologi károk a felelős-

ségbiztosítás alapján térülnek. Kizárt a Biztosított

alkalmazottainak és dolgozóinak testi sérüléséből

vagy betegségéből származó kártérítési igénye.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási

ajánlat Biztosító részére történő átadását követő

nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő későbbi

időpontban a felek megállapodhatnak.

A biztosító társaság számára a Ptk. 15 napot nyújt

az ajánlat elbírálására. Ha azt addig nem utasítja

el a K&H Biztosító Zrt., akkor a kockázatviselés

kezdete az alábbiak szerint alakulhat:

A biztosítási védelem az építési munkák megkez-

désével, illetve a biztosított tárgyaknak az építési

helyszínen történő lerakásával kezdődik és a kész

építmény átvételével, illetve használatba vételé-

vel, üzembe helyezésével végződik.

Az építőgépeknél és építéshelyszíni berendezé-

seknél a kockázatvállalás azok építési helyszínen

történő lerakásával kezdődik, és azok elszállítá-

sával befejeződik.

A biztosítási szerződés határozott időtartamra

vagy keret megállapodás alapján határozatlan

tartamra köthető. Abban az esetben, ha keret

megállapodás alapján áll kockázatban a Biztosító,

akkor határozatlan tartamú szerződés is köthető.

A biztosítás a szavatossági időszakra is kiterjeszt-

hető.

Az építési szerződés igen gyakran előirányoz az

építkezés átvétele után szavatossági időszakot. A

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

keretében erre az időszakra szavatossági fedezet

nyújtható.

A lehetőségek a következők:

a. szavatossági munkák fedezete

A Biztosító felelőssége a szavatossági időszak

alatt olyan veszteségekre és károkra korláto-

zódik, amelyeket a Biztosított szerződéses kö-

telezettségei teljesítése során a biztosított tár-

gyakban a szavatossági időszak alatt okoz.

b. szavatossági munkák kiterjesztett fedezete

A szavatossági munkák fedezeten túl olyan

károkat is térít, amelyek oka az építési időszak

alatt keletkezett.

Ezeken túl számos tevékenység-specifikus kiegé-

szítő fedezet igénybevételére van lehetőség.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítási

szerződés határozatlan és határozott időtartamra

is köthető.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosí-

tási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az

időtartamra, évente folyamatosan megújításra ke-

rül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónap-

jának első napja.

A határozott tartamú szerződés biztosítási idősza-

kának első és utolsó napját a szerződésben (fe-

dezetet igazoló dokumentumban) meg kell jelölni.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető banki átutalással, folyó-

számláról, vagy postai csekken. A díjfizetés gya-

korisága a szerződés tartamától függően lehet

éves, féléves, negyedéves, egyszeri. A díjfizetés

módja bármikor, határozatlan tartamú szerződés

díjfizetési gyakorisága a biztosítási szerződés év-

fordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekinteté-

ben a kötvényben és a díjesedékességi értesítő-

ben foglalt díjesedékességi határidőig halasztás-

ban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

határozott tartamú szerződés esetén:

A biztosítási szerződés megszűnhet lejárattal, ér-

dekmúlással, közös megegyezéssel.

határozatlan tartamú (keret) szerződés esetén :

A biztosítási szerződés megszűnhet évfordulóra

történő felmondással, érdekmúlással, közös meg-

egyezéssel, díj-nemfizetés miatt.

A felek a szerződést a biztosítási időszak végére

írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a

Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a bizto-

sítási évforduló előtt be kell érkeznie.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Biztosított a szerződés szempontjából minden

lényeges körülményt köteles írásban közölni a

Biztosítóval. Ez vonatkozik a változásjelentésre

is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár-

mely adatában (amely adatokat a Szerződő az

ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt)

változás történik, értesítse helyi képviselőjét, vagy

más biztosításközvetítőjét, aki közreműködik a

szükséges módosítások végrehajtásában.

Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdonjog, zá-

logjog, biztosítási összeg, stb. A változásról írás-

ban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelke-

zésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt

adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat

csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha

ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban

hozzájárul. A titoktartási kötelezettség azonban

nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott fel-

tételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek

vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Fel-

ügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás kereté-

ben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to-

vábbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség,

büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd-

eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el-

járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a

végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-

hajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, to-

vábbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság,

gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-

tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Tit-

kosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító,

alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatóság, kárrendezési

megbízott, kiszervezett tevékenységet végző,

magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnül-

döző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy-

ség.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan

összesített adatok szolgáltatása, amelyből az

egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem

állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapo-

zása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a

Pénzügy-minisztérium részére személyes adat-

nak nem minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot

biztosításközvetítőjével.

A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbeje-

lentési felületünkön is az

ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biz-

tosítási kötvényszámának megadásával gyorsan,

egyszerűen intézheti ügyét.

Káreseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest

1851 postacímen,

- a kar@kh.hu email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi te-

lefonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

speciális teendők káresemények bekövetke-

zésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűz-

oltóságnak is. Betöréskor a káreseményt be kell

jelenteni a rendőrségnek is. Baleseti károk beje-

lentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szük-

séges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon

belül fizeti ki.

A maradványérték a biztosítási összegből levo-

násra kerül.

Vagyoni kár esetén a szerződésben rögzített ön-

részesedés mértékét el nem érő károkat a Bizto-

sított maga viseli, az önrészesedés mértékét

meghaladó károk esetében az önrész feletti kár-

összeg kerül kifizetésre.

Felelősségi károk esetén a személysérülési károk

önrész nélkül, míg a dologi károk az önrészese-

dés levonásával térülnek meg.

hová forduljon esetleges panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszo-

kat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt, Budapest

1851.),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat

(1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)

ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (+36 1) 461 5276,

- e-mailben: biztosito@kh.hu,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a

(+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy

(+36 1) 328 9000 telefonszámokon lehet be-

jelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése

esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági te-

vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter-

mészetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti

Bank előtt (1054 Budapest, Szabadság tér 9., te-

lefon: (+36 1) 428 2600, internet: www.mnb.hu, le-

velezési cím: 1850 Budapest) fogyasztóvédelmi

eljárást kezdeményezhet. A biztosítási szerződés

megkötésével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó

álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénz-

ügyi Békéltető Testület (1054 Budapest, Szabad-

ság tér 9., telefon:

(+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776, internet:

www.penzugyibekeltetotestulet.hu, levelezési

cím: 1525 Budapest Pf.:172) eljárását kezdemé-

nyezheti, vagy bírósághoz fordulhat. A Károsult

felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizáró-

lag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi

Békéltető Testület nem illetékes. Gazdálkodó

szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is),

jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendel-

kező szervezetek, társasházak stb. igényüket bí-

rósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv

Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabad-

ság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600,

(+36 80) 203 776, internet: www.mnb.hu,

levelezési cím: 1850 Budapest).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító

belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet

fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:

ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szer-

ződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondo-

san tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerző-

dési feltételekben foglaltak az irányadók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további

hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom

meghatározásokat olvashat.

központi Iroda

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355

fax: (+36 1) 328 9000

Látogassa meg honlapunkat: kh.hu

a K&H Biztosító Zrt.

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét

követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított

azon kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázat-

viselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a Szerződő vagy a Biztosított által aláírt kérdőív,

a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg

a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot

kell alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a

záradékok tartalmazzák.

1. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítási szer-

ződés egészére alkalmazandók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően rendelkeznek, annyi-

ban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított

1.1.1. Biztosító: a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)

Szerződő: az építés- és szerelésbiztosítások szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet, aki

valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerző-

dést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő).

Biztosított: a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett fogyasztónak nem minősülő személy

vagy szervezet, akinek a vagyontárgy megóvásához beruházóként, építési vállalkozóként (fővállalkozó, alvállalkozó) érdeke fű-

ződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.2. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe

beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő

kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel egyetemle-

gesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási

díjat is – megtéríteni.

1.1.3. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekö-

vetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell

intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló

dokumentumot állít ki.

A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve,

hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának

megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére

történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja

vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a

kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

1.2.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot

kiállítani.

1.2.3. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet igazoló doku-

mentum kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum sze-

rinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő

figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően

jön létre.

1.2.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve

van.

E-20500-05

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselésének kezdete – a biztosítási szerződés létrejöttét követően – az az időpont, amikor az építés-szerelési

tevékenység megkezdődik. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító részére történő átadását

követő nap 0. órája.

Abban az esetben, ha a jelen szerződési feltételek különös feltételei a kockázatviselés kezdete tekintetében a fentiektől eltérő

rendelkezést tartalmaznak, úgy azon feltételek az irányadók.

1.4. a biztosítási szerződés tartama

1.4.1. A szerződés határozott vagy határozatlan tartamú lehet.

Határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől annak végéig tart, amelyet a szerződés

(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló – a felek eltérő megállapodásának

hiányában – az újabb biztosítási időszak kezdő napját megelőző nap, amelyet a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum)

tartalmaz.

Az összes keretszerződés határozatlan időtartamra jön létre.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része vál-

tozatlan marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, be-

következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény

bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés – vagy annak érintett része – megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biz-

tosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számí-

tott díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított

vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos

birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában

esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra

is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűnéséig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos

határidővel felmondhatja.

1.6.2. Felmondás: a felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási

idő 30 nap. A Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell

érkeznie. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják. Ez esetben a Biztosító a hosszabb tartamra

való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést a tartam lejárta előtt felmondja, akkor a

Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos megfizetését.

1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a

Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított leg-

alább 30 napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával

megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

1.6.4. Abban az esetben, ha a szerződés az 1.6.3. pontban foglalt módon a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében

szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyre-

állítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban

esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

1.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat-

kozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés

változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kocká-

zatviselése megszűnik.

1.6.6. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik.

1.6.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes

díj megfizetését követelheti.

1.6.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az

addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszaté-

rítésére.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. A biztosítás első díja (határozatlan tartam esetén), és egyszeri díja (határozott tartam esetén) a szerződés létrejöttekor,

minden későbbi (folytatólagos) díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

1.7.2. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj megfizetése tekin-

tetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére megküldött

díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.3. A szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves, féléves vagy

éves, a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tar-

talmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A

szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson. A biztosítási

szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (a következő biztosítási időszak első

napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

Ha a Szerződő a díjrészletet a póthatáridő elteltéig nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre

alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik a meg nem fizetett

díjrészlet esedékességének napján.

1.7.4. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet

igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti

befizetettnek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.

Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szer-

ződő kétséget kizáróan igazolja.

1.7.5. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.

1.7.6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj

megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt határoz meg.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjával megszűnik kivéve, ha a Biztosító a díj-

követelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási

időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem

hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

1.7.7. Ha a Biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné

vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek

megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehe-

tetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

1.7.8. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra

járó teljes díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázatvi-

selés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a Szerződő határozza meg.

1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a bizto-

sítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan

külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan

arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes

tételre külön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valósá-

gos értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a

díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy

várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részlete-

zettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik Biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra bizto-

sítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Biztosítóval.

1.9. önrészesedés

1.9.1. A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott

mértékét maga viseli (önrészesedés). Személyi sérüléses károk vonatkozásában önrészesedés nem kerül alkalmazásra.

1.9.2. Az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrésze-

sedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.9.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési köte-

lezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.10. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.10.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.10.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden

olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési

kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben,

valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség

egyaránt terheli a szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, ame-

lyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg beje-

lentésre köteles lett volna.

A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a Szerződő illetve a Biztosított közlési kötelezett-

ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll

be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskö-

téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése

ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség

megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A Szerződő köteles a Biztosítót minden lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk

megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az

adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.

1.10.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon

belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének

mértékét befolyásolja.

1.10.1.3. A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

- a szerződéskötést követően a biztosítási vagyontárgyak értékének megváltozása,

- a káresemény várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

- új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása, az építési munkák műszaki tartalmában bekövetkezett

változás,

- a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,

- a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,

- a biztosított vagyontárgyak értékesítése, bérbeadása, átadása,

- a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálogjogban bekö-

vetkező változás, megszűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,

- a Biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási

eljárás megindítása,

- a Biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, a Szerződő/Biztosított székhelyének a megválto-

zása,

- a biztosítási szerződés (fedezet igazoló dokumentum), kérdőív, ajánlat és a mellékletek bármely adata.

1.10.1.4. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha

a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelen-

tős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására,

illetőleg – ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a

szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat

megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak

egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem

gyakorolhatja.

1.10.1.5. a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázatviselése és kárrendezése szempontjából jelentős iga-

zolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, stb.)

a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.

1.10.1.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük

sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a köz-

lésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

1.10.1.7. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban (levél, telefax, elektronikus aláírással

ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentumot tartalmazó elektronikus üzenet) köteles közölni.

1.10.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.10.2.1. A szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást

köteles tanúsítani.

Köteles továbbá eleget tenni a mindenkor érvényes és az adott kivitelezésre vonatkozó hatósági, ágazati szabványoknak, előírá-

soknak, az építési és egyéb hatóságok határozatainak és előírásainak, gyártói ajánlásoknak, az ágazati szabványoknak, továbbá

az építési kivitelezési szerződésben foglaltaknak.

1.10.2.2. Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további

károk keletkezését. A szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint,

ezek hiányában tőle telhetően az adott helyzetben elvárható magatartás szerint köteles kárt enyhíteni.

A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított csak annyiban változtathat, ameny-

nyiben ez a kárenyhítés érdekében szükséges.

1.10.2.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontár-

gyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.10.2.4. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a hely-

színen – szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt működve bármikor ellenőrizni, valamint jo-

gosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.10.3. kárbejelentési kötelezettség

1.10.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudo-

másra jutásától számított 2 munkanapon illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül be kell jelenteni írásban

vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A Szer-

ződő és a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha információja alapján ilyen bejelentések várhatóak.

Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.

1.10.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények

kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.10.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő – a Biztosítottat, Szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

1.10.3.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját az 1. számú függelék tartalmazza.

1.10.3.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a

károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötele-

zettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem

áll be.

1.10.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított

intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fényképe(ke)t

készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban to-

vábbi 30 napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére

bemutatni.

1.10.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen

készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.10.3.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a ká-

rosultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A

független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.10.3.9. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági

iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyúj-

tásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a Biztosított köteles a Biztosítót a

tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben

vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.10.3.10. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Bizto-

sítónak bejelenteni, és a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles azt megtéríteni.

1.10.4. díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, az 1.7. pontban meghatározottak szerint.

B. Biztosító kötelezettségei

1.10.5. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

1.10.6. szolgáltatási kötelezettség

1.10.6.1. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.10.6.2. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok ese-

tén) a kárrendezést megkezdeni.

1.10.6.3. A Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot

tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata Biztosítóhoz beérkezett. Késedel-

mes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosító késedelmi kamat megfizetésére köteles.

1.10.6.4. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja ha,

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító

által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.10.6.5. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege

maximum az éves biztosítási díj.

1.10.7. A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt

megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.10.7.1. Amennyiben a Biztosított, károsult ÁFA visszatérítésre jogosult, a Biztosító a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-

val csökkentett) összeg. A Biztosító az ÁFA összegét csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen az ÁFA összege szerepel.

1.10.7.2. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre hatott a károsodásban, a Biztosító a kárt annyiban téríti

meg, amennyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.

1.11. a Biztosító mentesülése

1.11.1. Mentesül a Biztosító vagyonbiztosítási esemény esetén a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy

a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó

munkakört betöltő – alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk

vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított szán-

dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben vissza-

követelési jog illeti meg.

1.11.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati

összefüggésben történt,

- a tevékenységet jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte

- a kár a Biztosított (illetve a 1.11.1. pontban meghatározott személyek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító

hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a

szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár

bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a kár a munkaterület nem megfelelő elhatárolása, ehhez kapcsolódó hiányos, ill. elégtelen biztonsági intézkedések

miatt következett be,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.11.3. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a Biztosítónak 1.11.2. pontban felsorolt mentesü-

lése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányá-

nak figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) ér-

dekeltségére esik.)

A közlési kötelezettség, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási köte-

lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte,

vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.12. általános kizárások

1.12.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedé-

sek bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok

következményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári

hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra,

- olyan károkra, amelyeket terrorista cselekmény által okozott, vagy ilyen cselekedetből eredő közvetett vagy

közvetlen kárait, veszteségeit vagy kötelezettségeit.

Terrorista cselekmény – beleértve, de nem kizárólag – az olyan cselekmény, amikor egy személy vagy személyek cso-

portja, függetlenül attól, hogy egyedül esetleg bármilyen szervezet(ek) vagy kormány(ok) megbízásából vagy ezekkel

kapcsolatban tevékenykedik, erőt, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai okból

vagy célból, beleértve azt a szándékot is, hogy befolyásoljon bármely kormányt és/vagy a társadalmat, vagy a társa-

dalom egy részét megfélemlítse.

A biztosítási fedezet nem terjed ki arra kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra sem, amely közvetve vagy közvet-

lenül olyan tettből származik, vagy olyan tett okoz, amely a terrorista cselekedet megfékezésével, megelőzésével, el-

fojtásával kapcsolatos, vagy bármilyen módon kapcsolatban van a terrorista cselekedettel.

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyeződés által okozott károkra,

- a biztosítási szerződésben bármilyen módon kizárt eseményekre,

- azon károkra amelynek oka a kivitelezési munkák részleges vagy teljes beszüntetése,

- kockázatviselés kezdete előtt végzett építési, bontási munkákból eredő mindennemű közvetlen vagy követ-

kezményi kár

- építőgépek ellopásából eredő károkat, illetve azok lejtéséből eredő közvetlen és következményi károkat

- a nem az itt biztosított alapozási munkák ideje alatt keletkezett dologi és felelősségi károkat, tehát nem fedezi sem

a biztosított alapozási munkák előtt, sem pedig az azok után bekövetkező dologi és felelősségi károkat, akkor sem,

ha az azok után bekövetkező károk még a teljes létesítmény átadása előtt következtek be,

- a közvetett károkra, amelyek a kárt okozó eseménnyel csak közvetve függnek össze. A közvetett károk esetén, a

kárt okozó esemény egy másik, ugyancsak kárt okozó eseményt vált ki illetve megakadályozza valamilyen haszon

realizálását vagy veszteség elkerülését.

- bányaművelés, vagy már felhagyott bányagödrök beomlása által keletkező kárra,

- szerződésszegésből és hiányos teljesítésből fakadó kártérítési igények és egyéb vagyoni károkra.

1.12.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hatálya alá eső vagy azok hiánya miatti keletkező károkat,

- építkezés bármely okú késedelméből eredő károkat (pl. elmaradt bérleti díj, stb.) a vissza nem térítendő állami,

központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás,

külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból

származó támogatás alapján megtérülő károkat.

1.12.3. tetőszerkezet megbontásával összefüggő csapadékhatással kapcsolatos korlátozások

A Biztosító azokat a károkat, amelyek az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csa-

padék miatt keletkeztek a következők szerint téríti meg:

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle elvárható

gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizárólagosan ide tartozóan az

ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesített ideiglenes

fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz és ennek következtében történik beázás

1.13. egyéb rendelkezések

1.13.1. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – a biztosításra vonatkozóan

semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.

1.13.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a

Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvénye-

sítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielé-

gíteni.

1.13.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írás-

ban kötelesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomá-

sára jutott.

1.13.4. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy

a jogerős bírósági ítéletet illetve tűz esetén az elsőfokú tűzrendészeti hatóság ügyre vonatkozó határozatát beszerzi, és a Biztosító

részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.13.5. A biztosítási szerződés alapján felmerülő viták esetén az ügyet a felek közvetlen megegyezéssel, vagy közösen kijelölt

szakértők megbízásával rendezik. Amennyiben bármelyik fél a szakértői határozattal nem ért egyet, úgy peres eljárást kezdemé-

nyezhet.

1.13.6. A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési

időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.13.7. keretszerződések

Jelen feltételek keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak,

kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával az éves keretszerződésekre az alábbi kiegészíté-

sek is vonatkoznak:

- a biztosítási díj elszámolás alapját képezi, amely elszámolást a szerződő felek a befejezett munkák tényleges értékének

ismeretében a tárgy évet követő január 30-ig elvégzik,

- az előzetes díj egyben minimum letéti díj, mely a Biztosítót az elszámolás eredményétől függetlenül megilleti,

- az egyes bejelentésektől számított 15 munkanapon belül a Biztosítónak joga van a konkrét munkákra vonatkozó fedezet

kiadását megtagadni, amennyiben arra alapos indoka van.

A bejelentési kötelezettség alá nem eső projektek csak abban az esetben fedezhetők jelen szerződéssel, amennyiben a Szerződő

bizonyítja, hogy azokra a munkálatok megkezdése előtt a megrendelővel vállalkozói szerződést kötött.

Abban az esetben, ha bejelentett építési teljesítések összege egy adott projekt vonatkozásában eléri vagy meghaladja a keret-

összeg 100%-át, a Biztosító fenntartja az egyedi elbírálás jogát.

Amennyiben a keretszerződés alapján fedezetbe vont munkák kumulált biztosítási összege eléri vagy meghaladja a szerződés-

ben vállalt éves építési teljesítés 150%-át, úgy lehetőség van egy a jelenlegi szerződéssel azonos kondíciókkal rendelkező ke-

retszerződés megkötésére.

A meglévő épületekről (amelyeken a munkálatok folynak), valamint a környező objektumokról készült állapotfelmérő jegyzőköny-

veket, eltérő megállapodás hiányában (amennyiben az adott munkára igényli a 119 „A Biztosított tulajdonában, kezelésében,

felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező vagyontárgyak fedezete” záradék fedezetét) a Szerződő a

projekt értékhatárára való tekintet nélkül a munkák megkezdése előtt eljuttatja a Biztosító részére.

A 119 „A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező vagyontárgyak

fedezete” záradék fedezete ugyanis legkorábban ezen jegyzőkönyveknek a Biztosítóhoz történő beérkezését követő napon indít-

ható.

A keretszerződés nem vonatkozik olyan építési teljesítésekre, melyek kivitelezési ideje a 24 hónapot meghaladja.

A limitált fedezetek esetében az éves limit nem projektenként, hanem a teljes keretszerződésre értendők, míg az időszakra meg-

adott limitek az adott project biztosítási időszakára vonatkoznak.

1.14. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.14.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a

biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz-

tosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések

megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meg-

határozott egyéb cél lehet.

1.14.2. Az 1.14.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél

előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása

esetén részére nem nyújtható előny.

1.14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezett-

ség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap-

csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről

és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1.14.1. pontban

meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje-

lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása

keretében ismeri meg.

1.14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt

szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelő-

vel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a termé-

szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfe-

lügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.14.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási

szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván-

tartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő

gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igaz-

gatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla-

podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti

átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve-

lezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá

– a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű

javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a

könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden

egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar

jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval,

biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri

rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a

biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az agrárkár-meg-

állapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős

miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j) n), s),t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul

hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és

jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog-

alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés

megjelölése is.

1.14.7. Az 1.14.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adó-

ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosí-

tási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi

CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso-

lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal-

mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

1.14.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország

Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA

szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról

szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi

közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában

foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában

foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül

ki.

1.14.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.14.6. és 1.14.11. pontokban, az 1.14.5. pontban, az 1.14.16. és az 1.14.18.

pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.14.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.14.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira

is kiterjed.

1.14.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó ható-

ság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájé-

koztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív

anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő-

szerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé-

nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu-

lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer-

rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.14.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító

az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló

törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.14.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet ese-

tében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.14.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.

törvény 164/B. § szerinti adattovábbítás.

1.14.15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének

teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg-

akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli

megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszont-

biztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó

kötelezettségét teljesíti.

1.14.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszont-

biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbí-

tására vonatkozó előírásoknak megfelel.

1.14.17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb-

bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.14.18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti

tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo-

dásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő

adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő

adatátadás.

1.14.19. Az 1.14.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat-

kozva nem tagadhatja meg.

1.14.20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a kü-

lönleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.14.21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.14.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.14.11.

pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.14.22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony

fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvi-

szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.14.23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,

ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.14.24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződés-

sel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az

érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.14.25. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó

jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.14.26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.14.27. A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vál-

lalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási

szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító

által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben,

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen,

- (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- biztosito@kh.hu e-mailben címen,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érde-

kében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját

alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület

nem illetékes.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

elérhetőségek Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testület

székhely 1054 Budapest, Szabadság tér 9.

telefon (+ 36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776

internet www.mnb.hu www.penzugyibekeltetotestulet.hu

levelezési cím Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest 1525 Budapest, Pf.: 172

felügyeleti szerv:

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank.

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c), telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail: ugyfelszol-

galat@naih.hu) fordulhat.

I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei (dologi károk)

K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen különös feltételeknek

megfelelő módon és mértékben megtéríti a Biztosított kárait. A biztosítási kötvény, a Biztosított által aláírt kérdőív, az ajánlat,

valamint a Biztosított minden, e biztosítással kapcsolatban tett – és a Biztosító által elfogadott – írásos nyilatkozata a szerződési

feltételek szerint kiállított biztosítási szerződés részét képezi.

I.1. Biztosított

Jelen különös feltételek szempontjából Biztosított az 1.1.1. pontban meghatározott személy.

I.2. területi hatály

A biztosítási szerződés területi hatálya – az építési és/vagy szerelési tervdokumentáció szerint – a kötvényen (fedezetet igazoló

dokumentumban) megjelölt magyarországi kockázatviselési hely.

I.3. biztosítható vagyontárgyak köre

A Biztosító a biztosítás tartama alatt a kötvényen feltüntetett vagyontárgyak és azok egységei vonatkozásában kártalanítja a

Biztosítottat mindennemű előre nem látható biztosítási esemény esetén, amennyiben azt nem kizárt kockázat idézte elő, és ha a

káresemény következtében a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy cseréje, pótlása válik szükségessé. Egy biztosítási idő-

szakban a Biztosító szolgáltatásának felső határa a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett biztosítási összeg.

A Biztosító megtéríti továbbá – a biztosítási összegen belül – a Biztosítottnak minden, a biztosítási szerződés alapján támasztott

kárigény esetén az esetlegesen felmerülő törmelék/hulladék eltakarítási költségeket, amennyiben a kötvényen (fedezetet igazoló

dokumentumban) az erre vonatkozó összeghatárt feltüntették és ennek alapján a Biztosító a kártérítést elvállalta.

biztosítható vagyontárgyak és költségek

a magas- és mélyépítés különböző létesítményei, különösen

lakóházak, lakóparkok, közösségi lakóházak, üzletházakra, bevásárlóközpontok, kórházak, rendelőintézetek, iskolák, óvodák,

színházak, koncerttermek, parkok, közterületek, ipari parkok, ipari épületek, közművek építésé, járdák, kerékpárutak,utak.

építés teljesítés

- az építési terület előkészítő munkálatai, mint a földkiemelés és a tereprendezés, segédépítmények építése (ideiglenes

elterelő csatornák és védőgátak építése stb.),

- az építési helyszínen tárolt és a kivitelezéshez szükséges anyag,

- a megvalósításhoz szükséges élőmunka ára.

építés felszerelések (építési konténerek, raktárak, építési segédszerkezetek, beton/aszfalt keverő-berendezések, állványzatok,

zsaluzatok, elektromos- és vízellátó berendezések stb.)

építőgépek (közúti közlekedésre nem engedélyezett földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk és építéshelyszíni, közle-

kedési eszközök)

meglévő tulajdon (a Biztosított megőrzése vagy felügyelete alá tartoznak; (Idegen tulajdon, amely nem képezi az építési munka

tárgyát, felelősségbiztosítás keretében biztosítható).

biztosítható többletköltségek

- a Biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó károkkal kapcsolatos helyreállítás, romeltakarítási munkák többletköltségei,

- bontási és maradványeltakarítási költségek,

- mentési, oltási költségek,

- a káresemény bekövetkezésének és a kár mértékének a megállapításához szükséges vizsgálati, ténymegállapítási és sza-

kértői költségek.

nem biztosítható vagyontárgyak és költségek

- kisgépek, kéziszerszámok,

- a dokumentációk, tervek, rajzok, számítások, iratok, készpénz, bélyegek, okmányok, értékpapírok üzleti könyvek, szellemi

alkotások, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

- a forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező közúti személy- és teherszállító járművek, vízi és légi járművek,

- a műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek,

I.4. a kockázatviselés kezdete, biztosítás időtartama

A Biztosító kockázatviselésének kezdete – a biztosítási szerződés hatályba lépését követően, függetlenül a kötvényen (fedezetet

igazoló dokumentumon) feltüntetett bármely más dátumtól – az az időpont, amikor az építés-szerelési tevékenység megkezdődik,

illetve amikor a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett vagyontárgyakat az építési területen elhelyezik (kivite-

lezési időszak kezdete).

A biztosítás hatálya ettől az időponttól a létesítmény átadásáig, vagy az első próbaüzemelés/próbaterhelés befejezéséig folya-

matosan tart, de legkésőbb 4 héttel a próbaüzem kezdetét követően megszűnik.

Amennyiben a létesítmény önálló egységeinek végleges vagy ideiglenes átadás-átvétele, próbaüzemelése és/vagy birtokba vé-

tele, használatba vétele üzembe helyezése (a felsoroltak közül a legkorábbi) előbb megtörténik, ezekre vonatkozóan a biztosítási

fedezet megszűnik, de a be nem fejezett részekre változatlanul érvényben marad.

A Biztosító kockázatviselése megszűnik legkésőbb a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) rögzített időpontban. Ameny-

nyiben azonban e határidőre a biztosított építés-szerelés, illetve a próbaüzemelés nem fejeződik be, a Biztosító a biztosítási

fedezet tartamát pótdíj fizetése ellenében meghosszabbíthatja.

Használt és nem garanciális vagyontárgyakra vonatkozóan a biztosítás hatálya a próbaüzem kezdetekor megszűnik.

Abban az esetben, ha az építés-szerelés valamilyen ok miatt félbeszakad, a biztosítás hatálya – a felek megállapodását követően

a Biztosító előzetes írásbeli nyilatkozatának megfelelően – vagy véglegesen megszűnik, vagy felfüggesztésre kerül, azaz a munka

folytatásáig ideiglenesen szünetel.

I.5. biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a Biztosító kockázatviselése alatt előre nem látható, hirtelen és váratlan

események miatt bekövetkező olyan kár, melynek oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatározott kizárások alá, és amely

eseményekre vonatkozóan a Biztosító a biztosítási szerződésben (ajánlatban) foglaltak szerint nem zárta ki a kockázatviselési

kötelezettségét, és amely eseményjavítást vagy pótlást, helyreállítást tesz szükségessé.

I.6. kizárások, korlátozások

Az általános feltételek 1.12. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás:

a) semmilyen következmény jellegű kárra, ideértve különösen a bírságot, késedelem okozta károkat, nem teljesítést,

szerződésvesztést,

b) a hibás tervezésre,

c) hibás anyagú/megmunkálású, rosszul kivitelezett részek cseréjének, javításának vagy pótlásának költségeire,

azonban ez a korlátozás kizárólag a közvetlenül érintett részekre (alkotóelemekre) vonatkozik, és nem terjed ki a

hibátlanul kivitelezett részek olyan káraira, amelyek a hibás részek miatt keletkeztek,

d) normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező károkra, kopásra, normális állagromlásra, korrózióra, oxidációra,

valamint használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódásra, tönkremenetelre és értékcsökkenésre,

e) építőgépek, építéshelyszíni berendezések, segédszerkezetek és egyéb eszközök gépi és/vagy elektromos belső

üzemzavarai elhárításának költségeire, és a berendezés helyreállításának, vagy pótlásának költségeire, beleértve

a mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok hiányából, megfagyá-

sából, illetve nem megfelelő kenésből eredő károkat. Ezen kizárás csak az érintett vagyontárgyakra vonatkozik, de

nem érvényes az ebből eredő, más biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károkra, rázkódásra, rezgésre, hang-

hatásra.

f) olyan károkra, melyek bármely telek- vagy épülettulajdonban az alátámasztások, megtámasztások gyengítése, el-

távolítása miatt keletkeztek,

g) a mechanikus és/vagy elektromos, illetve bármilyen energia vagy szolgáltatási üzemzavar, ill. géptörés által oko-

zott károkra,

h) nyilvántartások, rajzok, számlák, elszámolások, készpénz, bélyegek, hiteles okiratok, adós kötelezvények, jegyze-

tek, értékpapírok, értékcikkek, csekkek, sérülésére, illetve elveszésére,

i) csak leltározáskor kiderülő hiányra, lopásra, a vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnésére,

j) értékhatárról függetlenül a kéziszerszámokra, és kisgépekre, kivéve az egyedileg és értékkel azonosított, és a biz-

tosítási szerződésben ezekre vonatkozó megállapodásban rögzített eszközökre,

k) szállítással összefüggésben keletkező károkra,

l) azokra a károkra, amelyek annak következtében keletkeznek, hogy a terveket a felelős tervezővel és gyártóval nem

engedélyeztették, nem hagyatták jóvá, vagy a terveket engedély nélkül módosították, illetve nem a terveknek meg-

felelően hajtották végre a kivitelezést. A Biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek az engedélyezett tervektől

eltérő építőanyag, illetve technológia felhasználásával összefüggésben következtek be,

m) a túlórákra, munkaszüneti napokra, illetve éjszaka végzett munkák, valamint expressz fuvarok többletköltségeire,

n) légi fuvarok többletköltségeire,

o) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a biztosított vagyontárgyat érintő korábbi káresemény miatt bekö-

vetkezett károsodást a Biztosított a technológiailag és/vagy az általában elvárható időn belül és minőségben nem

állította helyre,

p) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésére, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásol-

ják; pl.: csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések (lakk-, zománc és karcolási károk),

q) épületszerkezetben, folyadékokban keletkezett fagyási károkra.

Az építési dokumentációk szerint elbontandó szerkezetek károsodása esetén a Biztosító csak az indokolt romeltakarítási

költséget téríti meg.

I.7. biztosítási összeg

A kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett biztosítási összegek nem lehetnek kisebbek, mint:

- a létesítmény teljes értéke a szerződéses munkák befejezésekor, beleértve az összes anyagköltséget, béreket, szállítási

költségeket, vámokat, illetékeket, valamint a Biztosított által beszerzett anyagokat és tételeket.

- a gépek, berendezések, felszerelések újra beszerzési értéke, vagyis a biztosított tételek kicserélésének költsége ugyan-

olyan típusú és kapacitású új tételekre.

I.8. önrészesedés

Az önrészesedés – szerződésenként vagy építési munkánként – a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatá-

rozottak szerint alakul.

I.9. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult

Kár esetén, annak rendezése a szerződési feltételek alapján – minden esetben feltételezve az előírások és feltételek megtartását

– a következők szerint történik:

a) részleges, javítható károk esetén a kártérítés az a javítási költség, amely a kárt szenvedett vagyontárgy közvetlenül a kár-

esemény előtti állapotába hozatalához szükséges, az esetleges maradvány/hulladék értékének levonásával.

b) teljes kár esetén a károsodott vagyontárgy káresemény előtti tényleges értéke a maradványérték levonásával.

A megállapított kártérítési összeg csak azt követően kerül kifizetésre, ha a kárral kapcsolatos összes szükséges dokumentum

beérkezett a Biztosítóhoz. Minden részleges, javítható kárt javítás útján kell rendbe hozni, kivéve, ha a javítás költségei elérik

vagy meghaladják a károsodott vagyontárgy káresemény előtti értékét. Ilyen esetben a fenti b) pontban foglaltak képezik a kár-

rendezés alapját. Az ideiglenes javítás költségeit is megtéríti a Biztosító, ha az a végleges javítás részét képezi és a teljes javítási

költség összegét nem növeli.

E biztosítás alapján nem téríthető semminemű – az eredeti állapotot megváltoztató – módosítással, tökéletesítéssel vagy bőví-

téssel kapcsolatos költség.

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártérítési összeget vissza

kell fizetnie.

A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a

Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó

II. kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei

Az alábbiakban részletezett harmadik személyekkel szembeni felelősségbiztosítás, az alap vagyonbiztosítás választható kiegé-

szítő biztosítása, a Biztosító kockázatviselése kiterjed rá, amennyiben a biztosítási szerződésben megjelölésre kerül és a bizto-

sítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

II.1. harmadik személyekkel szembeni felelősség (általános polgári jogi felelősség)

Jelen kiegészítő feltételek szempontjából Biztosított az 1.1.1. pontban meghatározott személy.

károsult: jelen különös/kiegészítő feltételek szerint Károsult, akinek testi/szellemi épségében, illetve vagyonában a biztosítási

esemény kapcsán a Biztosított kárt okozott.

II.2. területi és időbeli hatály

A kiegészítő felelősségbiztosítás területi hatálya Magyarország.

Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt.

Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.

A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személyi

sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás időpontja;

egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a

károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.

A kár bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.

A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevé-

kenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot,

ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

II.3. a biztosítás megszűnése

A biztosítás megszűnése az 1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei pontban meghatározottak szerint alakul.

II.4. a biztosítás díja

A biztosítás díja az 1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai pontban meghatározottak szerint alakul.

II.5. biztosítási összeg

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett biztosítási eseményen-

kénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.

A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek

fel. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A Biztosító a károkozó Biztosított jogi képviseleti

költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb,

mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan

arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez arány-

lik (aránylagos kártérítés).

Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a

szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti

biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár ará-

nyában fizet kártérítést.

Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító

további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely

későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének

időpontjában fennálló biztosítási eseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási

összegig áll fenn.

II.6. önrészesedés

Személyi sérüléses károk vonatkozásában önrészesedés nem kerül alkalmazásra.

Dologi károk esetén az önrészesedés szerződésenként a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak

szerint alakul.

II.7. biztosítási események

II.7.1. Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a Magyarország területén a vállalkozási tevékenység

végzésével összefüggésben, szerződésen kívüli harmadik személynek a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt okozott,

bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amely-

nek megtérítéséért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, az alábbi esetekben:

- károkozás következtében harmadik (a biztosítási szerződésen kívüli) személynek okozott testi sérülés vagy betegség, akár

halálos kimenetelű, akár nem,

- károkozás következtében harmadik (a biztosítási szerződésen kívüli) személyek tulajdonában okozott vagyoni kár(ok),

ha ezek a biztosítás tartama alatt, az építés-szerelés területén vagy annak közvetlen közelében, a biztosított vagyontárgyak

építés-szerelésével, illetve próbaüzemeltetésével közvetlen kapcsolatban következnek be.

Minden olyan kárigény esetében, amelyre a biztosítási fedezet kiterjed, a Biztosító kártérítést nyújt a következőkre is:

- mindazon perköltségek és perrel kapcsolatos egyéb kiadások, amelyeket valamely, a Biztosítottal szemben kártérítési

igénnyel fellépő személy a Biztosítottal szemben érvényesít, feltéve, hogy a Biztosított képviseletét a Biztosító látja el,

- mindazon költségek és kiadások, amelyek a Biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával merülnek fel.

A Biztosító kártérítési felelőssége nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési összeghatárokat.

Egy káreseménynek minősül, és a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott káreseményenkénti kárté-

rítési limitig fizet a Biztosító kártérítést, ha egy biztosítási esemény során több károsult van, illetve ha több biztosítási esemény a

Biztosított egy konkrét cselekményének, hibájának vagy mulasztásának következménye (sorozatkár).

II.7.2. kizárások, korlátozások

Az általános feltételek 1.12. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás:

- a Biztosított által elszenvedett kárra,

- a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott káraira,

- légi járművek, repülőterek üzembentartói minőségében, légi járművek alkatrészeinek és tartozékainak tervezésé-

ből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkra,

- lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, amelyek zaj, rakódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz, vagy

egyéb hasonló hatások következtében álltak elő,

- elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüggésben bekövetkező közvetett és közvetlen káraira,

- szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog megsértéséből eredő károkra,

- a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkra,

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gép-

járművek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,

- tárgyrongálási károk esetén az elmaradt vagyoni előnyt (pl.: tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés,

elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség, stb.),

- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka

során keletkezett,

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helyt-

állási kötelezettségen alapuló kárigényekre,

- a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott társadalmi munka során keletkezett károkra,

- a Biztosított szerződő partnerének vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott károkra,

- a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmu-

lasztása miatt bekövetkező károkra,

- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak hiányával megépített épület(ek), építmény(ek) kivi-

telezési hibája miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a kivitelező/építettő a Biztosított volt,

- a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő

károkra,

- a munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási, mesterséges tereptárgyakban okozott (töltés, támfal

stb.), illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,

- azokra a károkra, amelyeket a Biztosítottak egymásnak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak, tagjaiknak, vezető

tisztségviselőiknek, tulajdonosa(i)nak, a tulajdonukban lévő szervezetnek vagy hozzátartozóiknak okoztak ,

- a Biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

- a szállítással, szállítmányozással összefüggésben keletkezett károkra,

- az azbesztózissal összefüggő károkra

- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.

- a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumon) meghatározott önrészesedés összegére, amelyet kár esetén a

Biztosított visel,

- olyan kiadásokra, amelyek a biztosítási szerződés I.4. biztosítható vagyontárgyak köre pontban fedezetbe vett,

vagy fedezetbe vehető vagyontárgyak vagy munkák végzése kapcsán merülnek fel, mint javítási vagy csereköltsé-

gek,

- bármilyen telek- vagy épülettulajdonban az alátámasztások, megtámasztások gyengítése, eltávolítása, vagy ezek

megépítésének elmulasztása miatt, vagy vibráció, rezgés miatt bekövetkezett károkra, sem pedig az ezek miatt

előforduló személyi sérülésekre és vagyoni károkra,

- a Biztosított felelősségére, az alábbiakra vonatkozóan:

a) az építés-szerelést végző vállalat(ok), a Megrendelő vagy bármely, az építés-szereléssel kapcsolatban lévő

más vállalat, vagy ezek alkalmazottai, munkásai tulajdonát képező, vagy őrizetében lévő eszközöket, vagyon-

tárgyakat ért károk,

b) az építés-szerelést végző vállalat/ok/, a Megrendelő, vagy az építés-szereléssel kapcsolatban lévő más válla-

lat alkalmazottait, munkásait ért testi sérülés vagy betegség,

c) a rendszámmal ellátott gépjárművek, továbbá vízi járművek és repülőgépek által okozott, vagy üzemelésük

során előálló károkra

d) amely a Biztosított által kötött olyan szerződésből ered, amelyben a Biztosított vállalja valamely összeg kár-

térítés vagy más, egyéb jogcímen történő kifizetését. Kivételt képez, ha ez a fizetési kötelezettség ilyen szer-

ződés hiányában is fennállna,

e) környezetszennyezési károkra.

II.7.3. mentesülés

Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, és nem téríti meg az

- olyan károkat, amelyeket a Biztosított azonos károkozási körülményekkel okozott, és a Biztosító felhívása ellenére

a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

- a kárt, ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére

figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt következett be,

- többletkárokat, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

II.8. a Biztosító szolgáltatása

II.8.1. Sem a Biztosított, sem pedig más személy a Biztosított nevében nem tehet ajánlatot, ígéretet vagy engedményt, nem

fizethet kártérítést a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül.

II.8.2. A Biztosító a biztosítási összeg – II.5. pont – erejéig téríti meg az eljárási költségeket, ha e költségek a Biztosító

útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

II.8.3. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosított helyett megtéríti:

- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelempótló járadékot,

- sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,

- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy

kiküszöböléséhez szükséges,

- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor

is, ha azok eredményre nem vezettek,

- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülményeinek

megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel.

A biztosítás fedezi a Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsola-

tos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító

útmutatása alapján merültek fel.

II.8.4. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja fele-

lősségének mértékéig terjed.

II.8.5. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

II.8.6. A Biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben

bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést.

II.8.7. A Biztosító kizárólag belföldi fizetőeszközben nyújt kártérítést, ideértve a Magyarország területén kívül okozott, illetve

bekövetkezett károkat is.

II.9. a kárrendezési eljárás különös szabályai

II.9.1. A biztosítási esemény Biztosítóhoz történő bejelentése a Biztosított kötelessége.

II.9.2. A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azon-

ban igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez

fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.

II.9.3. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötele-

zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás

többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

II.9.4. A Biztosított és a Károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette,

a Biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott,

vagy ezekről lemondott.

A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a Biztosítót

terhelik, de csak abban az esetben, ha a perben részt vett, vagy a perről az első tárgyalás megtartása előtt értesült és a részvé-

telről lemondott.

Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal

kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

II.9.5. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek tekintendő, ha a Biztosítottal szemben több olyan kár-

igényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvénye-

sítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg

károsultak közötti felosztása során a Biztosító a Biztosított iránymutatása szerint jár el.

A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben érvényesített igények többletköltségeire

a biztosítási fedezet nem terjed ki.

II.9.6. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Bizto-

sítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a Biztosítónak megtéríteni.

II.9.7. Amennyiben a Szerződő illetve a Biztosított adatközlési, változásjelentési kötelezettséget sértett (pl. a 9.1 pont második

bekezdésében írt kötelezettségének nem tett eleget, vagy helytelen adatot szolgáltatott), a díjszámítás alapját képező összeg és

a tényleges összeg 10%-ot meghaladó különbsége esetén (ha a tényleges összeg a magasabb), a Biztosító a kárnak csak akkora

részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg és a tényleges összeg áll egymással.

A Biztosító a kárbekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizsgálja.

II.10. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)

A Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a

károsulttal szemben.

A Biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta. A jelen kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha

- a kár a Biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkal-

mazottjának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító hatású szer hatása

alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kárt a Biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos

megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően

3 éven belül már következett be biztosítási esemény,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a

szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár

ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

- ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos

megsértése miatt következett be.

A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg megtérítését a Biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan

gondatlannak minősítette.

III. záradékok és függelékek

záradékok

001 sztrájk, felkelés és belső zavargások következtében fellépő veszteségek és károk fedezete

002 keresztfelelősség

003 szavatossági munkák fedezete

004 szavatossági munkák kiterjesztett fedezete (biztosítási időszak kiterjesztése)

005 építési- és szerelési ütemtervre vonatkozó külön feltétel

006 túlórák, éjszaka és ünnepnapokon végzett munkák, expressz fuvarok költségeinek fedezete

007 légi fuvarok többletköltségeinek fedezete

008 földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó kikötés

009 földrengés okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

010 árvíz, vagy magas vízállás okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

012 szélvihar okozta károk, az azzal kapcsolatos vízkárok és felelősségi kárigények kizárása

013 építési helyen kívüli tárolásra vonatkozó külön feltételek

100 gépek és berendezések próbaüzemének fedezete

101 alagút és tárnaépítés külön feltételei

102 föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések külön feltételei

103 termések, erdők, ültetvények veszteségeinek és kárainak kizárása

104 duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön feltételek

106 szakaszosan kivitelezett építési munkákra vonatkozó kikötés

107 szállásépületekre és barakkokra vonatkozó kikötés

108 építési berendezésekre, segédszerkezetekre és építőgépekre vonatkozó kikötés

109 építőanyagok tárolására vonatkozó kikötés

110 csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó külön feltételek

111 földcsuszamlás utáni helyreállítási költségekre vonatkozó külön feltételek

112 tűzvédelemre, tűzoltó berendezésekre vonatkozó külön feltételek

113 belföldi szállítás fedezete

114 sorozatkárok külön feltételei

115 tervezési kockázat fedezete

116 részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete

117 víz- és szennyvízvezetékek fektetésére vonatkozó külön feltételek

118 kútfúrás

119 a Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete (vibráció, alátámasztások gyengí-

tése, eltávolítása)

120 környező vagyontárgyak fedezete (vibráció, alátámasztások gyengítése, eltávolítása)

121 a cölöpalapozásokra és munkagödrökre vonatkozó külön feltételek

001 sztrájk, felkelés és belső zavargások következtében fellépő veszteségek és károk fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával, és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított

a megállapított pótdíjat megfizette, a szerződés olyan veszteségekre és károkra is fedezetet nyújt, melyek sztrájk, felkelés és

belső zavargások közvetlen következményei, figyelembe véve az e záradék külön feltételeiben foglalt kizárásokat az alábbiak

szerint:

1. olyan személyek cselekedeteinek következményei, akik másokkal együtt a közrend és közbiztonság megzavarásában

vesznek részt (sztrájkkal vagy munkáskizárással kapcsolatban) hacsak a külön feltételek 2. pontjában felsorolt események

valamelyike nem áll fenn;

2. olyan, jogszerűen elrendelt hatósági intézkedéseknek következményei, melyeket az 1. pontban rögzített események meg-

akadályozása, megakadályozásának megkísérlése, avagy ilyen események okozta károk következményeinek csökkentése

miatt hoznak;

3. sztrájkolók szándékos cselekedeteinek következményei, melyek a sztrájk támogatására, avagy a kizárás megakadályozá-

sára visznek véghez;

4. olyan jogszerűen elrendelt hatósági intézkedéseknek következményei, melyeket ilyen cselekvések megelőzésére, avagy

az ilyen cselekvések okozta károk következményeinek csökkentése miatt hoznak.

A felek megegyeznek abban, hogy

1. a szerződés valamennyi meghatározása, kizárása, záradéka és feltétele az itt engedélyezett kibővített biztosítási védelemre

is érvényes, kivéve, ha az itt következő külön feltételek azokat nyomatékosan módosítják, valamint, hogy veszteségek és

károk vonatkozásában a szerződés szövegezése szerint az itt biztosított veszélyek is együttbiztosítottnak tekintendők;

2. az itt következő külön feltételek csak az itt engedélyezett kibővített biztosítási védelemre alkalmazandók, míg a kötvény

szabályzata szövegezésének többi pontjára a szerződés fedezete vonatkozik úgy, mintha e záradékban nem egyeztek

volna meg.

3. a Biztosító egy káresemény kapcsán a káresemény következésétől számított 72 órás megszakítás nélküli időtartam alatt

bekövetkező károkat téríti meg a biztosítási szerződésben meghatározott összeg erejéig, az önrészesedés levonásával.

Külön feltételek:

1. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek

a) részben vagy teljesen munkabeszüntetés, vagy valamely munkafolyamat vagy termelési folyamat késedelmé-

ből, megszakításából vagy leállításából származnak;

b) melyek jogszerűen elrendelt hatósági kisajátítás, végrehajtás vagy elkobzás miatt fellépő tartós vagy ideiglenes

birtokon kívüliségből származnak;

c) épületek jogellenes elfoglalása miatt fellépő tartós vagy ideiglenes birtokon kívüliségből származnak;

d) bármilyen következményi-, vagy felelősségi-, vagy kártérítési kötelezettségből származnak a kötvényben meg-

jelölt kártérítési limitértéken túl.

2. A Biztosító nem mentesül a birtokon kívül helyezés előtt vagy az ideiglenes birtokon kívüliség alatt a biztosított

vagyontárgyakban bekövetkező dologi károkra vonatkozó kártérítési kötelezettség alól.

3. A biztosítási védelem nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek közvetett vagy közvetlen következ-

ményei az itt felsorolt eseményeknek, úgymint

a) háború, megszállás, ellenséges tevékenység és ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet előzte-

e meg vagy sem), polgárháború;

b) lázadás, rombolás, katonai lázadás, népfelkelés, összeesküvés, forradalom, katonai vagy jogellenes parancs-

megtagadás;

c) a de jure vagy de facto létező kormányzatok erőszakos megbuktatására vagy terrorizmus és erőszakcselekmé-

nyek általi befolyásolására törekvő szervezetek által megbízott vagy azokkal kapcsolatban álló személyek te-

vékenysége.

4. Ha valamely bírósági vagy bíróságon kívüli eljárás során a Biztosító arra hivatkozik, hogy jelen feltételek alapján a veszte-

ségek és károk nem kártérítés kötelesek, a Biztosítottat terheli annak bizonyítása, hogy a veszteségek és károk mégis a

fedezet alá esnek.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

002 keresztfelelősség

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő az

erre megállapított pótdíjat megfizette, a II. kiegészítő felelősségbiztosítás szerinti felelősségbiztosítási fedezetet a biztosítási szer-

ződésben megnevezett Biztosítottakra úgy alkalmazzák, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.

Mindazonáltal jelen záradék alapján a Biztosító nem fizet kártérítést:

- a I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei alapján biztosított vagy biztosítható vagyon-

tárgyak káraira, még akkor sem, ha ezek a károk valamilyen korlátozás (önrészesedés, kártérítési limit) miatt nem

térülnek meg,

- olyan alkalmazottak és dolgozók személyi sérülése, betegsége, vagy halálos kimenetelű balesete miatt, akik az

üzemi balesetbiztosítás és/vagy munkaadói balesetbiztosítás keretében biztosítottak vagy biztosíthatók lettek

volna.

A Biztosító teljes kártérítési kötelezettsége a Biztosítottakkal szemben egy káreseménynél, vagy egy okra visszavezethető soro-

zatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, felelősség biztosításra vonatkozó kártérítési limitig terjed.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum)

tartalmazza.

003 szavatossági munkák fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a

megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szavatossági időszakra, melynek

során azonban a Biztosító csak azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi, amelyeket a biztosított építési vállal-

kozó(k) a szerződés szerinti rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben okoz(nak).

A szavatossági időszak kezdetét és végét, az időszak hosszát és az önrészesedést a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum)

tartalmazza.

004 szavatossági munkák kiterjesztett fedezete (biztosítási időszak kiterjesztése)

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a

megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik az ajánlatban feltüntetett szavatossági időszakra, melynek

során a Biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi,

a) amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerinti rá(juk) háruló szavatossági munkák teljesítése közben

okoz(nak),

b) amelyek a szavatossági időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen veszteségek és károk kiváltó okai az építési, ill. szerelési

idő alatt a I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei alapján bekövetkezett térítésköteles károkra

vezethetők vissza.

A kiterjesztett szavatossági időszak kezdetét és végét, az időszak hosszát és az önrészesedést a szerződés (fedezetet igazoló

dokumentum) tartalmazza.

005 az építési- és szerelési ütemtervre vonatkozó külön feltétel

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a

megállapított pótdíjat megfizette e biztosításra a következők érvényesek:

Az építési és szerelési ütemterv a többi, a Biztosított által a biztosítás megkötése céljából írásban benyújtott nyilatkozatával és

az átadott műszaki igazolásokkal együtt e szerződés szerves része.

Kizárások

A Biztosító nem térít olyan veszteségeket és károkat, melyek az építési- és szerelési ütemtervtől való eltérésből szár-

maznak, vagy ezáltal súlyosbodnak, amennyiben az ütemtervtől való eltérés mértéke meghaladja az ajánlatban feltünte-

tett hetek számát, hacsak a Biztosító a káresemény bekövetkezte előtt úgy nem nyilatkozott, hogy az eltéréshez hozzá-

járul.

Az ütemtervtől való eltérés mértékék naptári hétben megadva a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

006 túlórák, éjszaka és ünnepnapokon végzett munkák, expressz fuvarok költségeinek fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a

megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a túlórák, munkaszüneti napok, illetve éjszaka végzett helyre-

állítási munkák, expressz fuvarok (kivéve a légi fuvart) többletköltségeire, feltéve, hogy ezek a költségek a biztosított vagyontár-

gyakban bekövetkező és e szerződés értelmében térítésköteles veszteség vagy kár következtében válnak szükségessé.

Amennyiben az építési teljesítésre vonatkozó biztosítási összeg kisebb a tényleges összegnél, az e záradék alapján fizetendő

kártérítés ugyanilyen arányban csökken.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum)

tartalmazza.

007 légi fuvarok többletköltségeinek fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Biztosított a

megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítási fedezetet kiterjesztik a légi fuvarok többletköltségeire, feltéve, hogy ezek a költségek

a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező és a szerződés értelmében térítésköteles veszteség vagy kár következtében válnak

szükségessé.

Továbbá megegyeznek abban, hogy az e záradék alapján légi fuvarra fizetendő legmagasabb összeg az ajánlatban feltüntetett

összeget nem haladhatja meg.

A káreseményenként és az időszak alatt fizetendő kártérítés mértékét és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum)

tartalmazza.

008 földrengésveszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor

térít földrengések következtében fellépő veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha a Biztosított bebizonyítja, hogy a

tervezésnél a földrengéskockázatot a helyi viszonyoknak megfelelően figyelembe vették, és hogy a számítások alapját képező

építőanyagokra és kivitelezői munkákra vonatkozó előírt méreteket és minőséget betartották.

009 földrengés okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával, a Biztosító nem térít olyan vesztesé-

geket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földrengés következményei vagy arra

visszavezethetők.

010 árvíz vagy magas vízállás okozta veszteségek, károk és felelősségi kárigények kizárása

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem térít olyan vesztesé-

geket, károkat és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz vagy magas vízállás következmé-

nyei vagy arra visszavezethetők.

012 szélvihar okozta károk, az azzal kapcsolatos vízkárok, és felelősségi kárigények kizárása

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés meghatározásainak, kizárásainak, záradékainak

és feltételeinek vagy az esetleges külön megállapodásoknak a változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem nyújt kárté-

rítést a Biztosítottnak az olyan veszteségekért, károkért és felelősségi kárigényekért, amelyeket közvetve vagy közvet-

lenül a Beaufort-skála szerinti 8-as vagy azt meghaladó szélerősségű vihar (átlagos szélsebesség 62 km/h felett) idéz

elő vagy abból keletkezik, illetve azokért a vízkárokért, amelyek ezzel az erősségű viharral összefüggésben vagy annak

következményeként lépnek fel.

013 építési helyen kívüli tárolásra vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak vagy az esetleges külön megállapodásainak a változatlan érvényben hagyásával, és feltételezve, hogy a Biztosított

a megállapított pótdíjat megfizette, a I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételeiben foglalt biztosítási fe-

dezetet kiterjesztik az ajánlatban megnevezett kockázatviselési helyen (az építési/szerelési helyszínen) kívül a jelen záradékban

megjelölt tárolási helyen és értékben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezett veszteségekre és károkra is (kivéve azokat a

vagyontárgyakat, amelyeket a gyártónál, forgalmazónál vagy szállítónál állítanak elő, dolgoznak fel vagy raktároznak), az alább

megadott feltételek mellett:

A Biztosító a Biztosítottnak nem nyújt kártérítést az olyan veszteségekért vagy károkért, amelyek a raktárakra és raktári

egységekre vonatkozó általánosan elfogadott és az alábbiakban felsorolt kármegelőző intézkedések elmulasztása miatt

keletkeznek.

Kármegelőző intézkedések:

- biztosítani kell, hogy a raktárak területe (épületben vagy legalább kerítéssel) zárt, őrzött és tűztől védettek legyenek, figye-

lembe véve az érintett helyek és az érintett vagyontárgyak adottságait;

- a raktáregységek tűzfalakkal vagy legalább 50 m-es köztes távolsággal legyenek egymástól elválasztva;

- a raktáregységek úgy legyenek elhelyezve és kialakítva, hogy az eső és a statisztikailag 20 évnél rövidebb periódusban

ismétlődő magas vízállások miatt felgyűlő víz vagy áradás következtében esetleg fellépő károk kizártak legyenek;

A tárolási helyszínt, a tárolt vagyontárgyak összértékét, a raktáregységenként tárolható maximális értéket, a kártérítés felső ha-

tárát és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

100 gépek és berendezések próbaüzemének fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosítás időtartamát kiterjesztik a

próbaüzemelésre és a próbaterhelésre is, legfeljebb azonban a próbaüzemelés vagy próbaterhelés kezdetétől számított 4 hetes

időszakra.

Ha a berendezésnek, gépnek vagy gépeknek csupán egyes részeit próbálják ki, helyezik üzembe vagy adják át, úgy az ezekre

vonatkozó fedezet és minden egyéb ebből adódó felelősség megszűnik ezután, míg a többi rész, melyekre ez nem vonatkozik,

továbbra is biztosítási fedezet alá esik.

A továbbiakban megegyeznek abban, hogy a próbaüzemelés alatt lévő gép(ek)re és berendezés(ek)re a I.6 kizárások, korláto-

zások b) és c) pontjai nem érvényesek és helyettük a következő kizárás érvényes:

"A Biztosító nem felel olyan veszteségekért és károkért, melyek hibás tervezés, hibás anyagok, öntési hibák, hiányos

kivitelezés következményei, kivéve ha a kár oka hibás kivitelezés vagy hibás szerelés."

Használt gépek és berendezések esetén a biztosítási védelem a próbaüzemelés kezdeti pillanatától megszűnik.

A próbaüzem naptári hetekben megadott hosszát a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

101 alagút- és tárnaépítés külön feltételei

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak nem fizet

kártérítést:

- omladékos területek injektálásáért és/vagy egyéb pótlólagos biztonsági intézkedésért, még akkor sem, ha ezek

szükségessége a vágathajtás során derül ki;

- túlfejtésekért, melyek a tervezett keresztmetszettől eltérnek és az emiatt szükségessé váló üregfeltöltések költsé-

geiért;

- olyan veszteségekért és károkért, melyek a víztelenítés kiesésének következményei, illetve ha ez a kiesés megfe-

lelő tartalékok megléte esetén elkerülhető lett volna;

- költségekért, melyek felszíni, lejtő, nyomás alatt álló, szivárgó és forrásvizek pótlólagos elvezetése, illetve ezek

elleni pótlólagos szigetelés miatt válnak szükségessé.

102 föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések külön feltételei

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak meglévő föld

alatti kábelekben és/vagy csővezetékekben vagy más földalatti berendezésekben keletkező veszteségekért és károkért csak

akkor fizet kártérítést, ha a Biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál a közműegyeztetést elvégezte

és a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, melyek alapján a szükséges intézkedéseket megtette, hogy a károkat

megelőzze.

a) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező veszteségekért és károkért, amelyeket a helyszínrajzon vagy közműtérké-

pen pontatlanul tüntettek fel a Biztosító, a szerződésen feltüntetett önrész alkalmazásával fizet kártérítést.

b) Olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező veszteségekért és károkért, melyek pontosan a helyszínrajzon vagy köz-

műtérképen feltüntetett helyen találhatók, a Biztosító kártérítést fizet. Az önrészesedés mértéke a kárösszeg 20%-a vagy a

szerződésen feltüntetett összeg (a kettő közül a nagyobb alkalmazandó).

A kártérítési kötelezettség minden esetben a kábelek, csővezetékek és/vagy földalatti berendezések helyreállítására vonatkozik

és kizár mindenféle ebből fakadó következményi kárt és kötbért.

Az önrész mértékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

103 termések, erdők, ültetvények veszteségeinek és kárainak kizárása

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti a Biztosítottnak

azokat a veszteségeket és károkat, melyek az építési munkák kivitelezése során közvetlenül vagy közvetve termésekben,

erdőkben és/vagy ültetvényekben keletkeznek.

104 duzzasztógátak és víztározók építésére vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak nem fizet

kártérítést:

- omladékos területek injektálásáért és/vagy egyéb pótlólagos biztonsági intézkedésért, még akkor sem, ha ezek

szükségessége az építés során derül ki;

- víztelenítésért; még akkor sem, ha a vízmennyiség az eredetileg várhatót jelentős mértékben meghaladja;

- olyan veszteségekért és károkért, melyek a víztelenítés kiesésének következményei, illetve ha ez a kiesés megfe-

lelő tartalékok megléte esetén elkerülhető lett volna;

- költségekért, melyek felszíni, lejtő, nyomás alatt álló, szivárgó és forrásvizek pótlólagos elvezetése, illetve ezek

elleni pótlólagos szigetelés miatt válnak szükségessé;

- olyan süllyedések miatt keletkező veszteségekért és károkért, melyek oka a tömörítés, szigetelés elégtelenségére

vezethető vissza;

- repedésekért, szivárgásokért.

106 szakaszosan kivitelezett építési munkákra vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor

térít töltéseken, bevágásokon, árkokon és csatornákon keletkező vagy azok által közvetlenül vagy közvetve okozott vesztesége-

ket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezen műtárgyak szakaszosan készülnek és a szakaszok hossza az alább megadott

hosszat nem haladja meg, a biztosított munkák készültségi fokától függetlenül. A káreseményenként fizetendő kártérítés ezen

szakaszok helyreállítási költségeire korlátozódik.

A maximális szakaszhossz méterben meghatározott értékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

107 szállásépületekre és barakkokra vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor

térít szállásépületekben és barakkokban tűz, magas vízállás vagy árvíz okozta veszteségeket, károkat és felelősségi kárigénye-

ket, ha

- ezek a szállásépületek és barakkok az építési övezetben az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízszint felett helyezked-

nek el;

- az egyes szállásépületek, barakkok egymástól legalább 50 m-re vannak telepítve vagy egymástól tűzgátló fallal vannak

elválasztva.

A kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

108 építési berendezésekre, segédszerkezetekre és építőgépekre vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor

térít építési berendezésekben, segédszerkezetekben és építőgépekben magas vízállás vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve

okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezek az építési berendezések, segédszerkezetek és építőgépek

a munka megszakításakor vagy a munkaidő befejezése után olyan helyen találhatók, amely az elmúlt 20 évben mért legmagasabb

vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.

109 építőanyagok tárolására vonatkozó kikötés

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor

térít építőanyagokban magas vízállás vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi

kárigényeket, ha az építőanyag mennyisége a háromnapos készletet nem haladja meg és az ezen felüli mennyiségeket olyan

helyen tárolják, amely az elmúlt 10 évben mért legmagasabb vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.

110 csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor

térít csapadékvíz, magas vízállás és árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott veszteségeket, károkat és felelősségi kárigé-

nyeket, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során kielégítő biztonsági intézkedéseket tettek.

Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy a biztosítási helyre és a biztosítás időtartamára vonatkozólag az illetékes

meteorológiai intézet által szolgáltatott csapadék, magas vízállás és árvíz mért értékeit 10 évre visszamenőleg figyelembe vették.

A Biztosító nem fizet kártérítést olyan veszteségekért, károkért és felelősségi kárigényekért, melyek azért keletkeztek,

mert a Biztosított haladéktalanul nem távolította el a mederből az akadályokat (hordalékot, uszadékot) a szabad vízfolyás

biztosítására, függetlenül attól, hogy a mederben víz volt vagy sem.

111 földcsuszamlás utáni helyreállítási költségekre vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak nem fizet

kártérítést

- földcsuszamlás utáni helyreállítás költségeiért, amennyiben azok az eredeti földmozgatás költségeit a földcsu-

szamlás érintette szakaszon meghaladják;

- töltések és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállításáért, ha a Biztosított a szük-

séges intézkedéseket nem tette meg időben.

112 tűzvédelemre, tűzoltó berendezésekre vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak és záradékainak és

esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak csak akkor térít tűz és/vagy

robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

A mindenkori építési állapothoz igazodva megfelelő számú tűzoltó berendezést és kielégítő mennyiségű oltóanyagot kell állan-

dóan bevetésre készen tartani.

A működőképes tűzcsapoktól felszálló vezetékeket kell vezetni a mindenkori munkaszint alatti emeletig és ideiglenes fedéllel le

kell zárni.

A kézi tűzoltó berendezéseket (fecskendőket) és tömlőket rendszeresen, de legalább hetente kétszer ellenőrizni kell működőké-

pességük szempontjából.

Az érvényes előírások szerint szükséges tűzszakaszokat a zsaluzatok lebontása után minél előbb el kell készíteni.

A lift- és karbantartó-aknák átvezetéseit, valamint egyéb nyílásokat minél előbb, de legkésőbb a belső építési munkák kezdetekor

ideiglenesen le kell zárni.

A hulladék anyagokat rendszeresen el kell távolítani. Azokról az emeletekről, ahol munkavégzés folyik, a gyúlékony hulladékokat

a napi munka után mindig el kell távolítani.

Mindenfajta tűzveszélyes munka végzése, például

- köszörülő- vágó- és hegesztőmunkák,

- forrasztólámpával végzett munkák,

- forró aszfalt bevitele,

- vagy más, hőt sugárzó munkák végzése,

- valamint hőlégbefúvók (gázüzemű, stb) alkalmazása esetén az engedélyeztetésről kell gondoskodni.

Tűzveszélyes munkáknál mindig jelen kell lenni legalább egy, tűzoltó készülékkel ellátott személynek, aki a tűzelhárításra ki van

képezve.

A munkahelyet egy órával a tűzveszélyes munkák befejezése után ellenőrizni kell.

Az építési vagy szerelési munkákhoz szükséges anyagot több raktáregységre elosztva kell tárolni, amelyek értéke nem lépheti

túl az ajánlatban megadott, raktár egységenkénti tárolható értéket.

Az egyes raktáregységeket egymástól legalább 50 m-es távolságra, elkülönítve kell elhelyezni, vagy tűzgátló falakkal kell egy-

mástól elválasztani.

Minden gyúlékony anyagot, különösen a gyúlékony folyadékokat és gázokat, az építési/szerelési munkáktól, valamint a hősugár-

zással járó munkáktól megfelelően nagy távolságra kell tárolni.

Biztonsági megbízottat kell kinevezni.

Fel kell szerelni egy megbízható tűzjelző berendezést, amely, ahol ez lehetséges, állandó kapcsolatban áll a helyi tűzoltósággal.

Az építkezés helyén alkalmazandó tűzvédelemre és tűzelhárításra terveket kell készíteni, amelyeket rendszeresen aktualizálni

kell.

Az építkezésen foglalkoztatott személyeknek tűzvédelmi oktatást kell kapniuk és hetenként oltási gyakorlatokon kell részt venniük.

A helyi tűzoltóságot meg kell ismertetni az építési hely meglévő adottságaival és biztosítani kell számunkra a mindenkori közvetlen

bejárást.

Az építkezés helyét be kell keríteni és a bejutást szükség szerint meg kell akadályozni.

A raktáregységenként tárolható maximális értéket a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

113 belföldi szállítás fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és

estleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával, illetve erre a záradékra vonatkozó esetleges külön kiegé-

szítő feltételek maradéktalan érvényesítésével, valamint azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított pótdíjat megfizette a

biztosítási fedezetet kiterjesztik a szerződés I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételeiben biztosított va-

gyontárgyakban keletkezett azon károkra, melyek a helyszínre történő szállítás során keletkeztek, a vízi- és légi szállítás kivéte-

lével.

A fedezet a felrakás megkezdésétől, a lerakás befejezéséig tart. Külső tárolásra a fedezet akkor terjed ki, ha azt a tárolás meg-

kezdése előtt a Biztosítóhoz bejelentették, és azt a Biztosító elfogadta.

A szállítás útvonalát, a szállítandó vagyontárgyak összértékét, a szállítmányonkénti maximális értéket, a szállítás módját, az

átrakodások számát, az átlagos szállítási távolságot a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

114 sorozatkárok külön feltételei

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és

esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak az azonos jellegű építmények-

ben, szerkezeti elemekben, gépekben vagy készülékekben keletkezett károkat, melyek hibás tervezés (feltéve, hogy az erre

vonatkozó záradékot a szerződés tartalmazza) , anyaghiba vagy hibás munkavégzés alapján ugyanazon ok miatt keletkeztek, a

szerződésben káronként meghatározott önrész levonása után, (az önrész minden egyes kárnál levonásra kerül) a következők

szerint téríti:

az első két kár 100%-át,

a 3. kár 80%-át,

a 4. kár 60%-át,

az 5. kár 50%-át.

a további károk nem térülnek.

115 tervezési kockázat fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak, és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a

megállapított pótdíjat megfizette, a I.6 kizárások, korlátozások b) pontja elmarad és a c) kizárás az alábbiak szerint módosul:

"A Biztosító nem felel c) hibás anyagok, hibás kivitelezés és/vagy hibás tervezés miatt részegységekben bekövetkező

károk vagy veszteségek pótlásának, javításának vagy elhárításának költségeiért; ez a kizárás csak a közvetlenül érintett

dolgokra vonatkozik és nem érvényes kifogástalanul kivitelezett részekben balesetszerű események hatására fellépő

veszteségekre és károkra, ha a balesetszerű esemény anyaghibára, hibás kivitelezésre és/vagy hibás tervezésre vezet-

hetők vissza."

A kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát és az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

116 részátadással átvett vagy üzembe helyezett létesítmények, létesítményrészek fedezete

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a

megállapított pótdíjat megfizette a biztosítási fedezetet kiterjesztik a részátadással már átvett vagy üzembe helyezett létesítmé-

nyekben vagy azok részeiben bekövetkező veszteségekre és károkra, ha azok az I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

különös feltételei alatt biztosított építési munkákból származnak és a biztosítási időszak alatt következnek be.

117 víz- és szennyvízvezetékek fektetésére vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával, a Biztosító a Biztosítottnak csővezeté-

kek, árkok és aknák elárasztásával, eliszaposodásával kapcsolatos veszteségeket, károkat és felelősségi kárigényeket kárese-

ményenként csak az ajánlatban feltüntetett hosszig téríti.

A kártérítési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha

1. a csöveket a lefektetés után visszatöltéssel úgy terhelik le, hogy helyzetük az árok elárasztásakor sem tud megváltozni,

2. a csöveket a lefektetés után víz, iszap stb. behatolás ellen haladéktalanul biztosítják

3. a vezetékek nyomáspróbája végeztével az érintett árokszakaszt azonnal teljesen betöltik.

A maximális szakaszhossz méterben kifejezett értékét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

118 kútfúrás

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, meghatározásainak, kizárásainak,

záradékainak és esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a kútfúrási munkálatokra vonatkozó fe-

dezet olyan károkra korlátozódik, melyek oka:

- földrengés,

- vihar, forgószél, árvíz, földcsuszamlás,

- kráterképződés,

- tűz, robbanás,

- artézi víz,

- fúróiszap veszteség, mely ismert műszaki megoldásokkal nem hidalható át,

- a furat beomlása (beleértve a fúrócsövek behorpadását is) rendellenes nyomás vagy duzzadó rétegek miatt, melyek ismert

műszaki megoldásokkal nem hidalhatók át.

A kártérítés kiszámításának alapját azon költségek képezik (beleértve az anyagköltségeket is) melyeket a kútfúrásra addig az

időpontig fordítottak, amikor a fenti események egyike először megjelent és emiatt a kútfúrást abba kellett hagyni.

Különleges kizárások:

A Biztosító nem fizet kártérítést:

- a fúróberendezésekben bekövetkező veszteségekért és károkért (melyekre a vállalkozó külön biztosítást köthet),

- mindennemű mentési munkáért,

- az eredeti fúrási körülmények visszaállításának költségeiért, beleértve olyan munkák költségeit is, amelyek a fúrá-

sok újrakezdéséhez, illetve folytatásához szükségesek (savkezelés stb.).

Az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

119 a Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete (vibráció, alátámasztások

gyengítése, eltávolítása)

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és

esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított

pótdíjat megfizette, e biztosítás I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei alatt felsorolt fedezetet kiter-

jesztik az építtető meglévő tulajdonára és arra a tulajdonra, amely a Biztosított gondoskodása, védelme vagy felügyelete alá

tartozik, amennyiben ez a biztosított tulajdon és biztosítási összeg az ajánlatban szerepel.

Azonban a Biztosító csak akkor téríti a Biztosítottnak a Biztosított tulajdonban keletkezett károkat, ha az építmények az építési

munkák megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban voltak és/vagy a szükséges kármegelőzési, biztonsági in-

tézkedéseket megtették.

A Biztosított köteles a munkálatok megkezdése előtt, saját költségére az építmények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni.

Ami a rezgések következtében, illetve a teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károkat illeti, a

Biztosító a Biztosítottat csak olyan károkért kártalanítja, amelyek a biztosított tulajdon teljes vagy részleges beomlása következ-

tében lépnek fel, olyan sérülésekért azonban nem fizet kártérítést, amelyek sem a biztosított tulajdon állékonyságát nem

károsítják, sem használói biztonságát nem veszélyeztetik.

Kizárások

A Biztosító nem téríti meg:

- az olyan károkat, melyek az építési munkák természetének vagy kivitelezési módjának figyelembevételével előre

láthatóak,

- a kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségeket, amelyek a biztosítás idő tartama alatt szükségessé válnak.

A fenti vagyontárgyak részletezését, a kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát és az önrészt a szerződés (fedezetet

igazoló dokumentum) tartalmazza.

120 környező vagyontárgyak fedezete (vibráció, alátámasztások gyengítése, eltávolítása)

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és

esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a Szerződő a megállapított

pótdíjat megfizette, a III. kiegészítő felelősségbiztosítás alatt felsorolt fedezetet kiterjesztik a vibráció, a teherhordó elemek eltá-

volítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károk felelősségvállalására.

A környező tulajdonban, ingatlanokon vagy épületekben keletkezett felelősségi károkért a Biztosító csak akkor fizet kártérítést,

ha azok az épületek teljes vagy részleges leomlásához vezetnek.

A környező tulajdonban, ingatlanokon vagy épületekben keletkezett károkért vállalt felelősségnél a Biztosító csak akkor kártala-

nítja a Biztosítottat, ha azok az építési munkák megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban voltak és a szüksé-

ges biztonsági intézkedéseket megtették.

A Biztosított köteles az építési munkák megkezdése előtt saját költségére az építmények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni.

Kizárások

A Biztosító nem téríti meg:

- az olyan károkat, amelyek az építési munkák jellegéből vagy a kivitelezés módjának figyelembevételével előre lát-

hatóak,

- olyan sérüléseket, amelyek sem a biztosított tulajdon, ingatlanok vagy épületek állékonyságát nem károsítják, sem

használói biztonságát nem veszélyeztetik,

- a kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségeket, amelyek a biztosítási idő tartama alatt szükségessé válnak.

A környező vagyontárgyak részletezését, a kártérítés káronkénti és időszakonkénti felső határát és az önrészt a szerződés (fe-

dezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

121 a cölöpalapozásokra, a munkagödrökre vonatkozó külön feltételek

E záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és

esetleges külön megállapodásainak változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a Biztosítottnak nem téríti azokat a veszte-

ségeket és károkat, amelyek:

a munkagödörfalak és a cölöpalapozás elemeinek pótlása vagy helyreállítása miatt az alábbi módon keletkeztek:

- létesítésük során elmozdultak, elferdültek vagy leéleződtek;

- használhatatlanná váltak, felhagyták őket vagy leverésük során megsérültek;

- kiékelődött vagy sérült fúrófelszerelés vagy béléscsövezés miatt többé már nem használhatók;

- helytelenül összeillesztett szádpallók miatt keletkeztek, illetve azok meglazult kötéseinek helyreállításából szár-

maznak;

- szivárgás miatt vagy bármiféle anyag beomlásának elhárításából következtek be;

- üregek betöltéséből és/vagy minden egyéb fajta bentonitveszteség pótlásából származnak;

- annak a ténynek alapján következtek be, hogy cölöpök vagy alapozási elemek a terhelési próbát nem állták ki vagy

nem érték el a megkívánt teherhordó képességet;

- profilok vagy méretek helyreállítására irányuló munkákból származnak.

Ez a záradék nem vonatkozik a természeti veszélyek miatti veszteségekre vagy károkra, minden ilyen káresemény bekö-

vetkezése esetén bizonyítási kötelezettség a Szerződőt terheli.

Az önrészt a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

1. számú függelék

vagyonvédelmi előírások

A Biztosító a biztosított vagyontárgyak eltulajdonításával kapcsolatban csak akkor fizet kártérítést, ha az alább részletezett va-

gyonvédelmi előírások teljesülnek:

1. Mindazon vagyontárgyakat, melyek méretüknél, tömegüknél fogva zárt helyiségben (meglévő épületben, ideiglenes felvo-

nulási épületben, raktárban) elhelyezhetők, azokat megfelelően lezárt helyiségben szükséges tárolni.

A helyiség, jelen szerződési feltételek alkalmazása szempontjából, akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha rá az alábbi

paraméterek teljesülnek:

- a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretű,

tömör téglafallal azonos értékű;

- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek;

- a zárást törés ellen védett zár végzi (kivéve lakat);

- a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók minimum 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű köracél ráccsal védet-

tek.

2. A szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében (azon vagyontárgyak, melyek méretüknél vagy tömegüknél fogva zárt hely-

ségben nem helyezhetőek el) a következő előírások megtartása szükséges:

- a szabadtéri tárolóterület körülkerített;

- a tárolóterület éjszakára megvilágított;

- a tárolóterület legalább egy fő kutyás őr, vagy kétfős őrszemélyzet felügyeli;

- az őrszemélyzet vezeték nélküli összeköttetését az ügyeleti szolgálat központjával/rendőrséggel biztosítani kell.

- a szabadban tárolt vagyontárgyakat konténerekben kell tárolni. A konténerekkel kapcsolatban előírás a 2 db biztonsági

lakat vagy 1 db biztonsági zár alkalmazása annak ajtaján, illetve rácsos ablak, amely rács max. 30x30 cm-es kiosztású

és kívülről nem oldható kötésű. A konténerekre vonatkozó kártérítési felső határt és önrészt a szerződés (fedezetet

igazoló dokumentum) tartalmazza.

- a fedezet kiterjed a szabadban tárolt olyan vagyontárgyak lopáskáraira is, melyek méretüknél vagy tömegüknél fogva

sem lezárt helységben sem konténerben nem helyezhetőek el, feltéve, hogy a telephely kerítése, megvilágítása és

őrzése megfelel a fent leírtaknak. A szabadban tárolt vagyontárgyakra vonatkozó kártérítési felső határt és önrészt a

szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

2. számú függelék

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumen-

tumokat kérheti be:

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

vagyonbiztosítási kárese-

mény bekövetkezésekor

minden esetben

a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt

kárbejelentő nyomtatvány

tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat

építési tervdokumentáció és engedély

árajánlat, költségvetés

a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla,

adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés

fényképek, tanú nyilatkozat

a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő iga-

zolás

hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapí-

tás)

vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

ÁFA nyilatkozat

Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb tá-

mogatás felvételéről a káreseménnyel kapcsolatban

bizományosi szerződések

vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyil-

vántartó kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok

érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv

lakhatósági igazolás

őrnapló, őrutasítás

eredeti jótállási jegy

szervizjegyek, használati utasítás

a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvéle-

mény

építési napló, munkalap

jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárössze-

gét és kifizetését tanúsító nyugták, eredeti számlák

szakértői jelentések

a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállítási szerző-

dések, üzleti terv és jelentés

folyó évi és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet

kalkulációk, és azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult

volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül

könyvvizsgálói és audit szakvélemény

átadás-átvételi jegyzőkönyv

kivitelezési terv

építési munkák megkezdése előtt az építmények állapotáról felvett jegyzőkönyv

tűzkárok esetén

a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás

vízkárok esetén

illetékes vízügyi hatóság igazolása

illetékes vízszolgáltató által kiállított számla

vihar- és jégveréskárok

esetén,

meteorológiai intézet igazolása

villámcsapáskárok ese-

tén

meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől

földrengéskárok esetén

szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép

betöréses lopás-, rablás-

, vandalizmus

rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat betekintési hoz-

zájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ ál-

tal kiadott minősítési tanúsítvány)

gépjárműben bekövet-

kező károk esetén

forgalmi engedély

állapotlap

berendezések kárai ese-

tén

igazolás a kezelő személyzet érvényes kezelői szakképesítéséről és vizsgájáról

igazolás a berendezés műszaki vizsgáiról

igazolás a berendezés karbantartásának és műszaki állapotának bizonylatolásáról

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

felelősségbiztosítási kár-

esemény bekövetkezé-

sekor minden esetben

a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt

kárbejelentő nyomtatvány

a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről

a Károsult részletes igénybejelentése

a Biztosított felelősségének és a kár mértékének megállapítására vonatkozó ható-

sági határozatok,

társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, belső szabályzatok

cégbírósági vagy cégjegyzéki bejegyzés igazolása

a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi doku-

mentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi

kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány

káresettel összefüggő jegyzőkönyvek

személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a

jövedelem pótló járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló irat, orvos

szakértői vélemények, orvosi leletek

a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő iga-

zolás

bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló eredeti számla,

polgári illetve büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló eredeti számla

polgári és büntetőjogi védelemmel, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával

kapcsolatos költségeket igazoló eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés

általános felelősségi

károk esetén

alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, meg-

bízási szerződés)

bérleti szerződés

beruházásokhoz szükséges hatósági engedély

épülettulajdonosi- vagy használói minőség igazolása

szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányi szerződése

állatorvos magángyakorlati engedélyének igazolása

őrző-védő szerződés, őrnapló, őrigazolvány

elektronikus betörésvédelmi eszközök megrendelési szerződése

károsodott vagyontárgyak számlái

károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája

jövedelemigazolás

táppénz igazolás

rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás

árvaellátás igazolása

szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása

munkaköri leírás

tulajdoni lap

halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv

születési-, házassági anyakönyvi kivonat

hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a

biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai

szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

3. számú függelék

adatkezelési tájékoztató (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jogszerű, tisztessé-

ges és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adatke-

zelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdek-

ében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul tör-

lésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a

személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tar-

tama alatt biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével,

véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adatkezelés elveinek

való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kötele-

zettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásá-

hoz, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkezelések jogszerű-

ségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot,

akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – adat tekin-

tetében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval

kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő ada-

tait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok

tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdo-

nosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz-

zájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgál-

tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötele-

zettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a

szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesí-

tése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz

a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is,

hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést

kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez

való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adatkorlátozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek telje-

sülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel olvaasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathor-

dozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy

a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítésé-

hez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra

(tiltakozáshoz való jog).

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Informá-

ciószabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatke-

zeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatkezelési tájékoztató a www.kh.hu/adatvedelem oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoz-

tatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

A K&H Biztosító Zrt. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás szerződési feltételei 2020.05.29-től

Facebook

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Hasznos linkek