Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

A K&H Biztosító Zrt. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás szerződési feltételei 2020.05.29-től

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás
érvényes 2020. május 29-től
tartalom
K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás ügyfél-tájékoztató .................................................................... 3
K&H összkockázatú építés-szerelés biztosításának szerződési feltételei ........................................................ 7
1. általános feltételek ........................................................................................................................................ 7
1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított ..................................................................................................................... 7
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte .................................................................................................................. 7
1.3. a kockázatviselés kezdete ............................................................................................................................ 8
1.4. a biztosítási szerződés tartama .................................................................................................................... 8
1.5. a biztosítási szerződés módosítása.............................................................................................................. 8
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei............................................................................................ 8
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai .............................................................................................................. 9
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ............................................ 9
1.9. önrészesedés ..............................................................................................................................................10
1.10. a szerződő felek speciális kötelezettségei ...................................................................................................10
1.11. a Biztosító mentesülése ..............................................................................................................................12
1.12. általános kizárások ......................................................................................................................................13
1.13. egyéb rendelkezések ..................................................................................................................................13
1.14. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ................................................................................14
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés ...............................................................................................................17
I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei (dologi károk) ............................... 18
I.1. Biztosított ....................................................................................................................................................18
I.2. területi hatály ...............................................................................................................................................18
I.3. biztosítható vagyontárgyak köre ..................................................................................................................18
I.4. a kockázatviselés kezdete, biztosítás időtartama ........................................................................................18
I.5. Biztosítási esemény ....................................................................................................................................19
I.6. kizárások, korlátozások ...............................................................................................................................19
I.7. biztosítási összeg ........................................................................................................................................19
I.8. önrészesedés ..............................................................................................................................................20
I.9. a Biztosító szolgáltatása ..............................................................................................................................20
II. kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei ................................................................................................ 21
II.1. harmadik személyekkel szembeni felelősség (általános polgári jogi felelősség) .........................................21
II.2. területi és időbeli hatály ...............................................................................................................................21
II.3. a biztosítás megszűnése .............................................................................................................................21
II.4. a biztosítás díja ...........................................................................................................................................21
II.5. biztosítási összeg ........................................................................................................................................21
II.6. önrészesedés ..............................................................................................................................................21
II.7. biztosítási események .................................................................................................................................22
II.8. a Biztosító szolgáltatása ..............................................................................................................................23
II.9. a kárrendezési eljárás különös szabályai ....................................................................................................23
II.10. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset) ..............................................................................................24
III. záradékok és függelékek .......................................................................................................................... 25
3
K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás
ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H
összkockázatú építés-szerelés biztosítást, amely
védelmet nyújt a beruházásokat, építkezéseket
fenyegető veszélyek jelentős hányadára.
megbízhatóság:
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult
meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa
egyik vezető pénzügyi csoportjának, a KBC cso-
portnak a tagja, és Magyarországon biztosítási te-
vékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank
(1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon:
(+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776, internet:
www.mnb.hu, levelezési cím: 1850 Budapest).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII.
törvény a biztosítási tevékenységről és a 2013.
évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosí-
tási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelem-
adóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági
adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási
szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék
értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt
biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése so-
rán közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a
jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők java-
dalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői
tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
a magas- és mélyépítés különböző létesítmé-
nyeire, mint például (de nem kizárólag):
- lakóházakra, lakóparkokra, közösségi lakó-
házakra, üzletházakra, bevásárlóközpon-
tokra, kórházakra, rendelőintézetekre, isko-
lákra, óvodákra, színházakra, koncertter-
mekre, parkokra, közterületekre, ipari par-
kokra, ipari épületekre, közművek építésére,
járdákra, kerékpárutakra, utakra, stb.,
építési teljesítésre
Az építési vállalkozónak és alvállalkozóinak ösz-
szes szerződés szerinti teljesítésére, beleértve
- az építési terület előkészítő munkálatait, mint
a földkiemelést és a tereprendezést,
- segédépítmények építését, (ideiglenes elte-
relő csatornák és védőgátak építését, stb.),
- valamennyi az építési helyszínen tárolt és a
kivitelezéshez szükséges anyagot.
Gépek, berendezések és acélszerkezetek szere-
lése a K&H összkockázatú építés-szerelés bizto-
sítás keretében együtt biztosítható, amennyiben
az építési munkák képezik a túlnyomó részt,
vagyis amikor a szerelés tárgyának értéke szere-
lési költségekkel együtt kisebb az egész biztosí-
tási összeg felénél.
építés helyszíni berendezésekre
Ide tartoznak az építési konténerek, raktárak, épí-
tési segédszerkezetek, beton- és aszfaltkeverő
berendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektro-
mos- és vízellátó berendezések, stb.
építőgépekre
Ide tartoznak a földmunkagépek, emelő- és rako-
dógépek, daruk és építési területen közlekedő
közlekedési eszzök (közúti közlekedésre nem
engedélyezettek).
káreseményekkel kapcsolatos többletköltsé-
gekre
Ide tartoznak a kártérítés-köteles károkkal kap-
csolatos helyreállítás, romeltakarítási munkálatok
többletköltségei.
4
meglévő épületekre, amelyeken, vagy amelyek
mellett dolgoznak
Olyan építmények tartoznak ide, amelyek a Bizto-
sított megőrzése vagy felügyelete alá tartoznak,
vagy amelyek az építési terület környezetében
helyezkednek el. (Idegen tulajdon, amely nem ké-
pezi a munka tárgyát, felelősségbiztosítás kereté-
ben biztosítható.)
mire nem terjed ki a K&H összkockázatú épí-
tés-szerelés biztosítás?
A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosí-
tása nemzetközi gyakorlattal összhangban
tartalmaz kizárásokat. Kérjük, figyelmesen ol-
vassa el a K&H összkockázatú építés-szerelés
biztosítás szerződési feltételeit, amely részle-
tesen felsorolja azokat az eseményeket (kizá-
rásokat és korlátozásokat), amelyekre nem
terjed ki a biztosítás.
Kizártak például azon károk, amelyek a követ-
kező okok miatt keletkeztek:
- katonai intézkedések, ború vagy hábo-
rús események, sztrájk, felkelés, belső za-
vargások, munkabeszüntetés, hatósági
elkobzás, terrorizmus (a sztrájk és felke-
lés kockázata külön megállapodás szerint
biztosítható);
- kockázatviselés kezdete előtt végzett épí-
tési, bontási munkákból eredő minden-
nemű közvetlen vagy következményi kár
a Biztosított szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartása;
- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás
vagy radioaktív szennyeződés által oko-
zott károkra;
- szerződésszegésből és hiányos teljesí-
tésből fakadó kártérítési igények és
egyéb vagyoni károk;
- építőgépek belső műszaki hibái;
- hibás tervezésből eredő károk.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási
fedezet?
vagyonbiztosítás (dologi károk fedezete)
A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás
széleskörű biztosítási védelmet nyújt.
A Biztosító megtérít minden olyan kárt, amely a
biztosítás ideje alatt a biztosított vagyontárgyak-
ban balesetszerűen, hirtelen lép fel és előre nem
várhatóan következik be, amennyiben az nem
esik a feltételben felsorolt kizárások közé. Pél-
dául:
- tűz, robbanás, villámcsapás;
- árvíz, áradás, vihar, felhőszakadás, jégeső,
eső, hó;
- földrengés, talajbeomlás, földcsuszamlás,
kőomlás;
- lezuhanó gi járművek, oltóvíz és egyéb ol-
tási műveletek okozta károk;
- betöréses lopás;
- hibás munkavégzés, amennyiben az ügyet-
lenség, hanyagság, rosszindulat vagy em-
beri kudarc eredménye;
- egyéb, a szabályzatban, illetve záradékok-
ban ki nem zárt kockázatok.
felelősségbiztosítás (felelősségi károk fede-
zete)
Az építkezés során a harmadik személynek oko-
zott személyi sérüléses és dologi károk a felelős-
ségbiztosítás alapján térülnek. Kizárt a Biztosított
alkalmazottainak és dolgozóinak testi sérüléséből
vagy betegségéből származó kártérítési igénye.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási
ajánlat Biztosító részére történő átadását követő
nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő későbbi
időpontban a felek megállapodhatnak.
A biztosító társaság számára a Ptk. 15 napot nyújt
az ajánlat elbírálására. Ha azt addig nem utasítja
el a K&H Biztosító Zrt., akkor a kockázatviselés
kezdete az alábbiak szerint alakulhat:
A biztosítási védelem az építési munkák megkez-
désével, illetve a biztosított tárgyaknak az építési
helyszínen történő lerakásával kezdődik és a kész
építmény átvételével, illetve használatba vételé-
vel, üzembe helyezésével végződik.
Az építőgépeknél és építéshelyszíni berendezé-
seknél a kockázatvállalás azok építési helyszínen
történő lerakásával kezdődik, és azok elszállítá-
sával befejeződik.
A biztosítási szerződés határozott időtartamra
vagy keret megállapodás alapján határozatlan
tartamra köthető. Abban az esetben, ha keret
megállapodás alapján áll kockázatban a Biztosító,
akkor határozatlan tartamú szerződés is köthető.
A biztosítás a szavatossági időszakra is kiterjeszt-
hető.
Az építési szerződés igen gyakran előirányoz az
építkezés átvétele után szavatossági időszakot. A
K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás
keretében erre az időszakra szavatossági fedezet
nyújtható.
A lehetőségek a következők:
a. szavatossági munkák fedezete
A Biztosító felelőssége a szavatossági időszak
alatt olyan veszteségekre és károkra korláto-
zódik, amelyeket a Biztosított szerződéses kö-
telezettségei teljesítése során a biztosított tár-
gyakban a szavatossági időszak alatt okoz.
b. szavatossági munkák kiterjesztett fedezete
5
A szavatossági munkák fedezeten túl olyan
károkat is térít, amelyek oka az építési időszak
alatt keletkezett.
Ezeken túl számos tevékenység-specifikus kiegé-
szítő fedezet igénybevételére van lehetőség.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítási
szerződés határozatlan és határozott időtartamra
is köthető.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosí-
tási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az
időtartamra, évente folyamatosan megújításra ke-
rül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónap-
jának első napja.
A határozott tartamú szerződés biztosítási idősza-
kának elés utolsó napját a szerződésben (fe-
dezetet igazoló dokumentumban) meg kell jelölni.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető banki átutalással, folyó-
számláról, vagy postai csekken. A díjfizetés gya-
korisága a szerződés tartamától függően lehet
éves, féléves, negyedéves, egyszeri. A díjfizetés
módja bármikor, határozatlan tartamú szerződés
díjfizetési gyakorisága a biztosítási szerződés év-
fordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekinteté-
ben a kötvényben és a díjesedékességi értesítő-
ben foglalt díjesedékességi határidőig halasztás-
ban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
határozott tartamú szerződés esetén:
A biztosítási szerződés megszűnhet lejárattal, ér-
dekmúlással, közös megegyezéssel.
határozatlan tartamú (keret) szerződés esetén :
A biztosítási szerződés megszűnhet évfordulóra
történő felmondással, érdekmúlással, közös meg-
egyezéssel, díj-nemfizetés miatt.
A felek a szerződést a biztosítási időszak végére
írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a
Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a bizto-
sítási évforduló előtt be kell érkeznie.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított a szerződés szempontjából minden
lényeges körülményt köteles írásban közölni a
Biztosítóval. Ez vonatkozik a változásjelentésre
is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár-
mely adatában (amely adatokat a Szerződő az
ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt)
változás történik, értesítse helyi képviselőjét, vagy
más biztosításközvetítőjét, aki közreműködik a
szükséges módosítások végrehajtásában.
Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdonjog, zá-
logjog, biztosítási összeg, stb. A változásról írás-
ban közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelke-
zésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt
adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat
csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha
ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban
hozzájárul. A titoktartási kötelezettség azonban
nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott fel-
tételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Fel-
ügyelet, folyamatban büntetőeljárás kereté-
ben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to-
vábbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség,
büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd-
eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el-
járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-
hajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, to-
vábbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Tit-
kosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító,
alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési
megbízott, kiszervezett tevékenységet végző,
magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnül-
döző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy-
ség.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapo-
zása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a
Pénzügy-minisztérium részére személyes adat-
nak nem minősülő adatok átadása.
6
mi a tennivaló ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot
biztosításközvetítőjével.
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbeje-
lentési felületünkön is az
ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biz-
tosítási kötvényszámának megadásával gyorsan,
egyszerűen intézheti ügyét.
Káreseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest
1851 postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi te-
lefonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
speciális teendők káresemények bekövetke-
zésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűz-
oltóságnak is. Betöréskor a káreseményt be kell
jelenteni a rendőrségnek is. Baleseti károk beje-
lentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szük-
séges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon
belül fizeti ki.
A maradványérték a biztosítási összegből levo-
násra kerül.
Vagyoni kár esetén a szerződésben rögzített ön-
részesedés mértékét el nem érő károkat a Bizto-
sított maga viseli, az önrészesedés mértékét
meghaladó károk esetében az önrész feletti kár-
összeg kerül kifizetésre.
Felelősségi károk esetén a személysérülési károk
önrész nélkül, míg a dologi károk az önrészese-
dés levonásával térülnek meg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszo-
kat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt, Budapest
1851.),
- személyesen a zponti Ügyfélszolgálat
(1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)
ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (+36 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a
(+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy
(+36 1) 328 9000 telefonszámokon lehet be-
jelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése
esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági te-
vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter-
mészetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti
Bank előtt (1054 Budapest, Szabadság tér 9., te-
lefon: (+36 1) 428 2600, internet: www.mnb.hu, le-
velezési cím: 1850 Budapest) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet. A biztosítási szerződés
megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó
álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénz-
ügyi Békéltető Testület (1054 Budapest, Szabad-
ság tér 9., telefon:
(+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776, internet:
www.penzugyibekeltetotestulet.hu, levelezési
cím: 1525 Budapest Pf.:172) eljárását kezdemé-
nyezheti, vagy bírósághoz fordulhat. A Károsult
felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizáró-
lag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi
Békéltető Testület nem illetékes. Gazdálkodó
szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is),
jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendel-
kező szervezetek, társasházak stb. igényüket bí-
rósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv
Magyar Nemzeti Bank (1054 Budapest, Szabad-
ság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600,
(+36 80) 203 776, internet: www.mnb.hu,
levelezési cím: 1850 Budapest).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító
belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet
fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:
ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szer-
ződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondo-
san tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerző-
dési feltételekben foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további
hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom
meghatározásokat olvashat.
központi Iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
fax: (+36 1) 328 9000
Látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
a K&H Biztosító Zrt.
K&H összkockázatú építés-szerelés biztosításának szerződési feltételei
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét
követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben szletezettek szerint megtéríti a Biztosított
azon kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázat-
viselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a Szerződő vagy a Biztosított által aláírt kérdőív,
a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg
a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot
kell alkalmazni.
A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a
záradékok tartalmazzák.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítási szer-
ződés egészére alkalmazandók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően rendelkeznek, annyi-
ban az azokban meghatározottak az érvényesek.
1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított
1.1.1. Biztosító: a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)
Szerződő: az építés- és szerelésbiztosítások szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet, aki
valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerző-
dést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő).
Biztosított: a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett fogyasztónak nem minősülő személy
vagy szervezet, akinek a vagyontárgy megóvásához beruházóként, építési vállalkozóként (fővállalkozó, alvállalkozó) érdeke fű-
ződik (a továbbiakban: Biztosított).
1.1.2. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe
beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő
kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.
Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel egyetemle-
gesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit ideértve a biztosítási
díjat is megtéríteni.
1.1.3. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekö-
vetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell
intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve,
hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának
megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal az ajánlatnak a Biztosító részére
történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja
vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a
kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
1.2.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
kiállítani.
1.2.3. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet igazoló doku-
mentum kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum sze-
rinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő
figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően
jön létre.
1.2.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve
van.
E-20500-05
8
1.3. a kockázatviselés kezdete
A Biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítási szerződés létrejöttét követően az az időpont, amikor az építés-szerelési
tevékenység megkezdődik. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító részére történő átadását
követő nap 0. órája.
Abban az esetben, ha a jelen szerződési feltételek különös feltételei a kockázatviselés kezdete tekintetében a fentiektől eltérő
rendelkezést tartalmaznak, úgy azon feltételek az irányadók.
1.4. a biztosítási szerződés tartama
1.4.1. A szerződés határozott vagy határozatlan tartamú lehet.
Határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől annak végéig tart, amelyet a szerződés
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló a felek eltérő megállapodásának
hiányában az újabb biztosítási időszak kezdő napját megelőző nap, amelyet a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum)
tartalmaz.
Az összes keretszerződés határozatlan időtartamra jön létre.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
1.5.1. A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része vál-
tozatlan marad.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, be-
következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.
Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény
bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés vagy annak érintett része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biz-
tosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számí-
tott díj illeti meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított
vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos
birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában
esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra
is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűnéséig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos
határidővel felmondhatja.
1.6.2. Felmondás: a felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási
idő 30 nap. A Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell
érkeznie. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják. Ez esetben a Biztosító a hosszabb tartamra
való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést a tartam lejárta előtt felmondja, akkor a
Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos megfizetését.
1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a
Biztosí díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított leg-
alább 30 napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával
megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
1.6.4. Abban az esetben, ha a szerződés az 1.6.3. pontban foglalt módon a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében
szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyre-
állítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban
esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
1.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat-
kozó szabályok megfelelő alkalmazásával eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kocká-
zatviselése megszűnik.
1.6.6. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik.
1.6.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén ha a szerződés megszűnik a Biztosía biztosítási időszakra járó teljes
díj megfizetését követelheti.
1.6.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az
addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszaté-
rítésére.
9
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. A biztosítás első díja (határozatlan tartam esetén), és egyszeri díja (határozott tartam esetén) a szerződés létrejöttekor,
minden későbbi (folytatólagos) díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.2. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj megfizetése tekin-
tetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére megküldött
díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.3. A szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves, féléves vagy
éves, a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tar-
talmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A
szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson. A biztosítási
szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (a következő biztosítási időszak első
napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
Ha a Szerződő a díjrészletet a póthatáridő elteltéig nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre
alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik a meg nem fizetett
díjrészlet esedékességének napján.
1.7.4. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet
igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti
befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.
Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szer-
ződő kétséget kizáróan igazolja.
1.7.5. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosí késedelmi kamat felszámítására jogosult.
1.7.6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosí díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt határoz meg.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjával megszűnik kivéve, ha a Biztosí a díj-
követelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási
időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem
hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
1.7.7. Ha a Biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné
vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.
Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek
megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehe-
tetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
1.7.8. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén ha a szerződés megszűnik a Biztosító az egész biztosítási időszakra
járó teljes díj megfizetését követelheti.
A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosí addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázatvi-
selés véget ért.
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás
1.8.1. A biztosítási összeget a Szerződő határozza meg.
1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a bizto-
sítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan
külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.
1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan
arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes
tételre külön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.
1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valósá-
gos értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a
díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy
várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részlete-
zettek szerint.
1.8.6. többszörös biztosítás
Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik Biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra bizto-
sítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Biztosítóval.
10
1.9. önrészesedés
1.9.1. A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott
mértékét maga viseli (önrészesedés). Személyi sérüléses károk vonatkozásában önrészesedés nem kerül alkalmazásra.
1.9.2. Az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrésze-
sedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.
1.9.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési köte-
lezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.
1.10. a szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei
1.10.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.10.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden
olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési
kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben,
valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A zlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség
egyaránt terheli a szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, ame-
lyet bármelyikük elmulasztott a Biztosíval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg beje-
lentésre köteles lett volna.
A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a Szerződő illetve a Biztosított közlési kötelezett-
ségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll
be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskö-
téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése
ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség
megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A Szerződő köteles a Biztosítót minden lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk
megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az
adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.
1.10.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon
belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének
mértékét befolyásolja.
1.10.1.3. A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- a szerződéskötést követően a biztosítási vagyontárgyak értékének megváltozása,
- a káresemény várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,
- új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása, az építési munkák műszaki tartalmában bekövetkezett
változás,
- a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,
- a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,
- a biztosított vagyontárgyak értékesítése, bérbeadása, átadása,
- a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálogjogban bekö-
vetkező változás, megszűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,
- a Biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási
eljárás megindítása,
- a Biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, a Szerződő/Biztosított székhelyének a megválto-
zása,
- a biztosítási szerződés (fedezet igazoló dokumentum), kérdőív, ajánlat és a mellékletek bármely adata.
1.10.1.4. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha
a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelen-
tős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására,
illetőleg ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a
szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat
megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak
egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem
gyakorolhatja.
1.10.1.5. a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázatviselése és kárrendezése szempontjából jelentős iga-
zolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, stb.)
a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.
11
1.10.1.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük
sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a köz-
lésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
1.10.1.7. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban (levél, telefax, elektronikus aláírással
ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentumot tartalmazó elektronikus üzenet) köteles közölni.
1.10.2. kármegelőzési, kárenytési kötelezettség
1.10.2.1. A szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást
köteles tanúsítani.
Köteles továbbá eleget tenni a mindenkor érvényes és az adott kivitelezésre vonatkozó hatósági, ágazati szabványoknak, előírá-
soknak, az építési és egyéb hatóságok határozatainak és előírásainak, gyártói ajánlásoknak, az ágazati szabványoknak, továbbá
az építési kivitelezési szerződésben foglaltaknak.
1.10.2.2. Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további
károk keletkezését. A szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint,
ezek hiányában tőle telhetően az adott helyzetben elvárható magatartás szerint köteles kárt enyhíteni.
A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított csak annyiban változtathat, ameny-
nyiben ez a kárenyhítés érdekében szükséges.
1.10.2.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontár-
gyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.10.2.4. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a hely-
színen szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt működve bármikor ellenőrizni, valamint jo-
gosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
1.10.3. kárbejelentési kötelezettség
1.10.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudo-
másra jutásától számított 2 munkanapon illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül be kell jelenteni írásban
vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A Szer-
ződő és a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha információja alapján ilyen bejelentések várhatóak.
Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.
1.10.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.10.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,
b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),
d) a kárrendezésben közreműködő a Biztosítottat, Szerződőt képviselő személy vagy szervezet nevét.
1.10.3.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját az 1. számú függelék tartalmazza.
1.10.3.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a
károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára szolgáltatási kötele-
zettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem
áll be.
1.10.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított
intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fényképe(ke)t
készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban to-
vábbi 30 napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére
bemutatni.
1.10.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen
készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.10.3.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a ká-
rosultat terheli.
A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A
független szakértő költségét a megbízó fizeti.
12
1.10.3.9. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyúj-
tásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról annak fénymásolatban való megküldésével a Biztosított köteles a Biztosítót a
tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben
vállalt kötelezettségének már eleget tett.
1.10.3.10. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Bizto-
sítónak bejelenteni, és a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles azt megtéríteni.
1.10.4. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, az 1.7. pontban meghatározottak szerint.
B. Biztosító kötelezettségei
1.10.5. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.
A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
1.10.6. szolgáltatási kötelezettség
1.10.6.1. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.10.6.2. A Biztosí köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok ese-
tén) a kárrendezést megkezdeni.
1.10.6.3. A Biztosí a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot
tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata Biztosítóhoz beérkezett. Késedel-
mes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosító késedelmi kamat megfizetésére köteles.
1.10.6.4. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja ha,
- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító
által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.10.6.5. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege
maximum az éves biztosítási díj.
1.10.7. A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt
megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.10.7.1. Amennyiben a Biztosított, károsult ÁFA visszatérítésre jogosult, a Biztosí a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-
val csökkentett) összeg. A Biztosító az ÁFA összegét csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen az ÁFA összege szerepel.
1.10.7.2. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre hatott a károsodásban, a Biztosí a kárt annyiban téríti
meg, amennyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.
1.11. a Biztosító mentesülése
1.11.1. Mentesül a Biztosító vagyonbiztosítási esemény esetén a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy
a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a Szerződő vagy Biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk
vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított szán-
dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben vissza-
követelési jog illeti meg.
1.11.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati
összefüggésben történt,
- a tevékenységet jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte
- a kár a Biztosított (illetve a 1.11.1. pontban meghatározott személyek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító
hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
13
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a
szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár
bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a kár a munkaterület nem megfelelő elhatárolása, ehhez kapcsolódó hiányos, ill. elégtelen biztonsági intézkedések
miatt következett be,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.11.3. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a Biztosítónak 1.11.2. pontban felsorolt mentesü-
lése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányá-
nak figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) ér-
dekeltségére esik.)
A közlési kötelezettség, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szolgáltatási köte-
lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte,
vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.12. általános kizárások
1.12.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:
- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedé-
sek bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok
következményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári
hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra,
- olyan károkra, amelyeket terrorista cselekmény által okozott, vagy ilyen cselekedetből eredő közvetett vagy
közvetlen kárait, veszteségeit vagytelezettségeit.
Terrorista cselekmény beleértve, de nem kizárólag az olyan cselekmény, amikor egy személy vagy személyek cso-
portja, függetlenül attól, hogy egyedül esetleg bármilyen szervezet(ek) vagy kormány(ok) megbízásából vagy ezekkel
kapcsolatban tevékenykedik, erőt, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai okból
vagy célból, beleértve azt a szándékot is, hogy befolyásoljon bármely kormányt és/vagy a társadalmat, vagy a társa-
dalom egy részét megfélemlítse.
A biztosítási fedezet nem terjed ki arra kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra sem, amely közvetve vagy közvet-
lenül olyan tettből származik, vagy olyan tett okoz, amely a terrorista cselekedet megfékezésével, megelőzésével, el-
fojtásával kapcsolatos, vagy bármilyen módon kapcsolatban van a terrorista cselekedettel.
- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyeződés által okozott károkra,
- a biztosítási szerződésben bármilyen módon kizárt eseményekre,
- azon károkra amelynek oka a kivitelezési munkák részleges vagy teljes beszüntetése,
- kockázatviselés kezdete előtt végzett építési, bontási munkákból eredő mindennemű közvetlen vagy követ-
kezményi kár
- építőgépek ellopásából eredő károkat, illetve azok lejtéséből eredő közvetlen és következményi károkat
- a nem az itt biztosított alapozási munkák ideje alatt keletkezett dologi és felelősségi károkat, tehát nem fedezi sem
a biztosított alapozási munkák előtt, sem pedig az azok után bekövetkező dologi és felelősségi károkat, akkor sem,
ha az azok után bekövetkező károk még a teljes létesítmény átadása előtt következtek be,
- a zvetett károkra, amelyek a kárt okozó eseménnyel csak közvetve függnek össze. A közvetett károk esetén, a
kárt okozó esemény egy másik, ugyancsak kárt okozó eseményt vált ki illetve megakadályozza valamilyen haszon
realizálását vagy veszteség elkerülését.
- bányaművelés, vagy már felhagyott bányagödrök beomlása által keletkező kárra,
- szerződésszegésből és hiányos teljesítésből fakadó kártérítési igények és egyéb vagyoni károkra.
1.12.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hatálya alá eső vagy azok hiánya miatti keletkező károkat,
- építkezés bármely okú késedelméből eredő károkat (pl. elmaradt bérleti díj, stb.) a vissza nem térítendő állami,
központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás,
külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.12.3. tetőszerkezet megbontásával összefüggő csapadékhatással kapcsolatos korlátozások
A Biztosító azokat a károkat, amelyek az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan bármilyen csa-
padék miatt keletkeztek a következők szerint téríti meg:
- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle elvárható
gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizárólagosan ide tartozóan az
ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,
- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesített ideiglenes
fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz és ennek következtében történik beázás
1.13. egyéb rendelkezések
1.13.1. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított amennyiben jogszabály kivételt nem tesz a biztosításra vonatkozóan
semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.
14
1.13.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosí a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a
Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvénye-
sítését a Biztosí a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielé-
gíteni.
1.13.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írás-
ban kötelesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomá-
sára jutott.
1.13.4. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy
a jogerős bírósági ítéletet illetve tűz esetén az elsőfokú tűzrendészeti hatóság ügyre vonatkozó határozatát beszerzi, és a Biztosító
részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.13.5. A biztosítási szerződés alapján felmerülő viták esetén az ügyet a felek közvetlen megegyezéssel, vagy közösen kijelölt
szakértők megbízásával rendezik. Amennyiben bármelyik fél a szakértői határozattal nem ért egyet, úgy peres eljárást kezdemé-
nyezhet.
1.13.6. A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési
időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.
1.13.7. keretszerződések
Jelen feltételek keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meghatározásainak,
kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával az éves keretszerződésekre az alábbi kiegészíté-
sek is vonatkoznak:
- a biztosítási díj elszámolás alapját képezi, amely elszámolást a szerződő felek a befejezett munkák tényleges értékének
ismeretében a tárgy évet követő január 30-ig elvégzik,
- az előzetes díj egyben minimum letéti díj, mely a Biztosítót az elszámolás eredményétől függetlenül megilleti,
- az egyes bejelentésektől számított 15 munkanapon belül a Biztosítónak joga van a konkrét munkákra vonatkozó fedezet
kiadását megtagadni, amennyiben arra alapos indoka van.
A bejelentési kötelezettség alá nem eső projektek csak abban az esetben fedezhetők jelen szerződéssel, amennyiben a Szerződő
bizonyítja, hogy azokra a munkálatok megkezdése előtt a megrendelővel vállalkozói szerződést kötött.
Abban az esetben, ha bejelentett építési teljesítések összege egy adott projekt vonatkozásában eléri vagy meghaladja a keret-
összeg 100%-át, a Biztosító fenntartja az egyedi elbírálás jogát.
Amennyiben a keretszerződés alapján fedezetbe vont munkák kumulált biztosítási összege eléri vagy meghaladja a szerződés-
ben vállalt éves építési teljesítés 150%-át, úgy lehetőség van egy a jelenlegi szerződéssel azonos kondíciókkal rendelkező ke-
retszerződés megkötésére.
A meglévő épületekről (amelyeken a munkálatok folynak), valamint a környező objektumokról készült állapotfelmérő jegyzőköny-
veket, eltérő megállapodás hiányában (amennyiben az adott munkára igényli a 119 A Biztosított tulajdonában, kezelésében,
felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező vagyontárgyak fedezete” záradék fedezetét) a Szerződő a
projekt értékhatárára való tekintet nélkül a munkák megkezdése előtt eljuttatja a Biztosító részére.
A 119 A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező vagyontárgyak
fedezete” záradék fedezete ugyanis legkorábban ezen jegyzőkönyveknek a Biztosítóhoz történő beérkezését követő napon indít-
ható.
A keretszerződés nem vonatkozik olyan építési teljesítésekre, melyek kivitelezési ideje a 24 hónapot meghaladja.
A limitált fedezetek esetében az éves limit nem projektenként, hanem a teljes keretszerződésre értendők, míg az időszakra meg-
adott limitek az adott project biztosítási időszakára vonatkoznak.
1.14. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.14.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a
biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz-
tosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések
megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meg-
határozott egyéb cél lehet.
1.14.2. Az 1.14.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél
előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása
esetén részére nem nyújtható előny.
1.14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezett-
ség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosíval kap-
csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
15
1.14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről
és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1.14.1. pontban
meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
1.14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosí vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje-
lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása
keretében ismeri meg.
1.14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró rósággal, a bíróság által kirendelt
szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelő-
vel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a termé-
szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfe-
lügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.14.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási
szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván-
tartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő
gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igaz-
gatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az erre irányuló megálla-
podás rendelkezései szerint az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti
átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve-
lezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá
a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű
javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a
könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden
egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval,
biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri
rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a
biztosíval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az agrárkár-meg-
állapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)j) n), s),t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul
hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját, azzal, hogy a p)s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog-
alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés
megjelölése is.
1.14.7. Az 1.14.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adó-
ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosí-
tási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso-
lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosíhoz, amely tartal-
mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.
1.14.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA
szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról
16
szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B43/C. §-ában
foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában
foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül
ki.
1.14.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.14.6. és 1.14.11. pontokban, az 1.14.5. pontban, az 1.14.16. és az 1.14.18.
pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.14.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.14.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira
is kiterjed.
1.14.11. A biztosí vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó ható-
ság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájé-
koztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő-
szerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé-
nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu-
lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer-
rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
1.14.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító
az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló
törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.14.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet ese-
tében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
1.14.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény 164/B. § szerinti adattovábbítás.
1.14.15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg-
akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli
megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszont-
biztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó
kötelezettségét teljesíti.
1.14.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszont-
biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbí-
tására vonatkozó előírásoknak megfelel.
1.14.17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattováb-
bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.14.18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo-
dásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő
adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő
adatátadás.
1.14.19. Az 1.14.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat-
kozva nem tagadhatja meg.
1.14.20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a kü-
lönleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.14.21. A biztosí és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.14.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.14.11.
pontja alapján végzett adattovábbításokról.