Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

Munkajogi ismeretek

Munkajogi ismeretek

  1. A munkajog szabályozása. A Munka Törvénykönyve jellemzői
  2. A munkaviszony fogalma, alanyai, létesítése, a munkaszerződés
  3. A munkaszerződés módosítása
  4. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
    1. Eljárás a munkaviszony megszűnésére ill. megszüntetése esetén
    2. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményei
  5. A munkavégzés szabályai
  6. A munkaidő és a pihenőidő
    1. Munkaidő
    2. Pihenőidő
  7. Kártérítési felelősség a munkajogban
    1. A munkavállaló a munkajogban
    2. A munkáltató kártérítési felelőssége
  8. A munkaügyi jogvita

Ellenőrző kérdések
Felhasznált irodalom

Munkajogi ismeretek

  1. A munkajog szabályozása

A rendszerváltozás után pár évvel 1992. július 1-től került sor a munkajog lényeges szempontú, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő újraszabályozására, de a munkajogi szabályok az életviszonyok követelményeinek megfelelően folyamatosan változnak.

A munkajogi szabályok közül

– az 1992. évi XXII. tv – A Munka Törvénykönyve,

– az 1992. évi XXIII. tv – A Köztisztviselői Törvény

– az 1992. évi XXXIII. tv – A Közalkalmazottsi Törvény,

vagyis a gazdaságban, az állami és az önkormányzati szférában, a költségvetési intézményekben (oktatásm egészségügy) dolgozóknál más-más munkajogi szabályok érvényesülnek.

A Munka Törvénykönyve a gazdasági szféra törvénye. Jellemzője, hogy szabályainak többsége nem kötelező, attól el lehet térni a munkavállalóra nézve kedvezőbb irányban. Ennek az a magyarázata, hogy az állam nem tulajdonosi, hanem közrendvédelmi funkciója alapján szabályoz. Ugyanakkor un. minimálstandardokat is meghatároz, kötelező jelleggel, mint pl. a törvényes munkaidő heti 40 óra, kötelező pihenőidő, felmondási  tilalmak, túlmunka maximuma, amelyektől eltérni nem lehet.

Az „új” munkajogi szabályok szerint a felek megállapodására helyeződik a fő hangsúly, amelyet egyéni munkaszerződés kötésével realizálnak, ill. a munkáltató és a munkavállalók nevében a szakszervezet kollektív szerződést, a munkáltató és az üzemi tanács pedig üzemi megállapodást köthet.

A közalkalmazotti és a köztisztviselői területen dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályok részetesek, mert az állam tulajdonosi jelleggel szabályoz, kevés esetben megengedett csak a szabályoktól az eltérés. Végrehajtási rendeletek is kiegészítik e törvényeket, ahol az ágazati miniszterek fontos szerepet kapnak. Mindez a gazdaság területén elképzelhetetlen, hiszen az állam nem is tulajdonosa a gazdaságnak, de a munkáltatók nagysága is eltérő.

  1. A munkaviszony fogalma,  alanyai, létesítése, a munkaszerződés

A munkaviszony olyan jogviszony, amelynek alapján a munkáltató utasításai szerint a munkavállaló folyamatosan, rendszeresen munkát  végez.

A munkavállaló azonban nem köteles a munkáltató minden utasítását végrehajtani. Köteles megtagadni az utasítás teljesytését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné. Mérlegelheti a munkavállaló a teljesítést, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, pl, fiatalkorút éjszakai munkavégzésre utasítja a munkáltató. Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, a munkáltató figyelmét erre fel kell hívni, ha így is ragaszkodik az utasításhoz, azt teljesíteni kell.

A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló.

Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. A 15. életévét betöltött általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali képzés keretében tanuló az iskolai szünet alatt törvényes képviselőjének hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. Egyébként a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.

    Munkáltató az lehet, aki jogképzés, de köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkáltatói jogkört mely szerv vagy személy teljesíti.

A munkaviszony létesítése munkaszerződéssel történik, vagyis a munkaviszony írásba-foglalt munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés a kollektív szerződéssel ellentétes nem lehet, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg. A munkaszerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg, de a Mt-könyve szerinti minimális tartalmi elemeket  feltétlenül tartalmazni kell. Ezek:

– a munkáltató és a munkavállaló neve, székhelye, lakhelye, ill. személyi adatok a               munkavállalómál

– a  személyi alapbér

– a munkakör

– a munkavégzés helye.

A munkaviszony létesítésekor a felek próbaidőben is megállapodhatnak. Ennek tartalma 30 nap, legfeljebb azonban három hónapig terjedhet. Tilos a meghosszabítása. Próbaidó alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, amelyet a felek a munkaszerződésben meghatároznak.

A munkaviszony időtartama lehet határozott és határozatlan idejű. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, pl. év, hó, nap, ill. más alakalmas módon kell meghatározni, pll. távollevő helyettesítésének idejére. A határozott idő időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. Határozatlan idejűvé alakul át, ha a munkavállaló az időtaretam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik, de a 30 napra vagy rövidebbre létesített munkaviszony csak annyi idővel hosszabbodik meg, amennyi időre eredetileg létrehozták.

  1. A munkaszerződés módosítása

A munkaszerződést módosíthatják a felek, kollektív szerződés és a jogszabály.

A felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatja, pl. a munkavállaló új munkakört lát el.

Kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja.

Jogszabály alapján a munkáltató köteles a munkaszerződést módosítani egészségügyi okból, ill. a munkavállaló érdekében. Esetei:

  1. a) A nőt terhessége megállapításától gyermeke egy éves koráig kérelmére, orvosi vélermény lapján, állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Munkabére nem lehet kevesenn előző átlagkereseténél. Ha megfelelő munkakört a munkáltató nem tud biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni és részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.
  2. b) A megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót kérelmére vagy a rehabilitációs bizottság javaslatára állapotának megfelelő munkakörben kell továbbfoglalkoztatni.
  3. c) A sorkatonai agy polgári szolgálatból leszerelt, valamint a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnése után visszatért munkavállaló személyi alapbérét módosítani az időközben bekövetkezett brfejlesztésekre tekintettel.
  4. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

A munkaviszony megszűnéséről akkor beszélünk, ha a munkaviszony a felek akaratán kívül álló okból szűnik meg, megszüntetés esetén pedig valamelyik fél egyoldalu nyilatkozata vagy közös akarat szünteti meg a munkaviszonyt.

A  munkaviszony  megszűnik:

– a munkavállaló halálával,

– a munkáltató jogutók nélküli megszűnésével,

– a határozott idő lejártával.

A munkaviszony megszüntethető:

– a felek közös megegyezésével

– rendes felmondással

– rendkívüli felmondással

– azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével mengszüntethető a munkaviszony akár azonnali hatállyal vagy későbbi időpontban.

A határozott időtartamú munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, ill. próbadiő alatt azonnali hatállyal szüntethető meg. Az előbbiektől eltérően is megszüntethető a munkavioszony, de a munkavállalót egy évi, ha határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkereset illeti meg.

Rendes felmondás

A felmondás a másik félhez intézett oéyan egyoldalu jognyilatkozat, amely a felmondási idő eltelte után a munkaviszonyt megszünteti. A határozatlan időre létesített munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló egyarán megszüntetheti.

  1. A) A munkáltató általi rendes felmondás

A munkáltató köteles felmondását írásban megindokolni. Az indoklásból tünjön ki a felmondás oka, az valóságos, világos, okszerű legyen.

A felmondás indokával csqk a munkavállaló

– képességeivel.

– munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával,

– munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

A munkáltató felmondás előtt a munkavállalónak lehetőséget kell adni, hogy a vele szembeni kifogások ellen védekezhessen.

A munkáltató csak különösen indokolt esetben szünetetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven  belül.

Felmondási tilalmak és korlátozások rendes felmondásnál Mt. 90 §-a alapján.

  1. a) A betegség miatti  keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő    egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség        alatt a táppénzre való jogosultság időtartana,
  2. b) beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés időtartama,
  3. c) gyermek ápolása, ill gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama,
  4. d) közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli         szabadság időtartama,
  5. e) a betegség, a szülést követő 3 hónap, ill. a szülési szabadság (24 hét) időtartama,
  6. f) sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a       teljesítésére vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama.

Felmondási idő kezdete a védelem időtartama, ha ez a 15 napot meghaladja, azt követően 15 nap, ha a 30 napot meghaladja, azt köetően 30 nap.

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele, amelyet a munkavállaló a kívánságának megfelelő időben és részletekben vehet igénybe. a felmondás idejére a munkavállalót átlagkereset illeti meg.

A felmondás idő lejárta a munkaviszonyt menszünteti, azt semmi sem szakítja meg, abba a pihenőnap, munkaszüneti nap, szabadság, betegségállomány ideje egyaránt beletartozik. Ideje harminc naptól egy évig terjedhet. Mértékét a MT-könyve meghatározza, amely a munkaviszonyban töltött időtől függően emelkedik. Ettől a mértéktől a kollektív szerződés, ill. a munkaszerződés kedvezőbb mértékeket megállapíthat.

Előforulhat az az eset, amikor a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, ilyenkor a munkáltató köteles a munkavállalló kérésének megfelelő időpontban a munkaviszonyt megszüntetni.

A munkaválallót  végkielégítés illeti meg a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélkülimmegsznése esetében. A végkielégítés szociális funkciója, hogy az átmenetileg munka nélkül maradó munkaválallónak ellátást nyújtson.

A végkielégítés feltétele, hogy a munkaválalló a munkáltatójával legalább 3 évig munkaviszonyban álljon. Mértékét a MT-könyve meghatározza, amelytől a munkavállalóra nézve kedvezőbb irányban el lehet térni, ill. ez a mérték három havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatárst megelőző öt éven belül szűnik meg.

  1. B) Munkavállaló általi rendes felmondás

A munkavállaló is megszüntetheti rend4es felmondással  határozatlan idejű munkaviszonyt. Köteles azonban felmondását írásba foglalni, de indokolnia nem kell. Ha szereténé, hogy a munkáltató a felmondási időre, vagy annak egy részérée mentse fel őt a munkavégzés alól, ezt kérelmeznie kell.

Rendkívüli  felmondás

A rendkívüli felmondás a munkaviszony megszüntetésének kivételes módja,amellyel mindkét fél élhet akkor, ha a másik fél

  1. a) munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy
  2. b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Ilyen kötelezettségsszegés lehet az, pl. ha a munkáltató nem fizet munkabért, vagy a munkaszerződésben foglaltnál kevesebbet, nem biztosítja az egészséges, biztonságos munkavégzés feltételeit, a munkavállaló bűncselekményt  követ el a munkáltató sérelmére, a konkurens munkáltatóval összejátszik stb.

A munkáltatói rendes felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a védekezésre.

Ideje: okról való tudománsszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható a rendkívüli felmondás.

Ha a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt, a munkáltató köteles részére kifizetni annyi átlagkeresetet, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, a végkielégítés szabályait is alkalmazni kell, sőt a munkavállaló felmerült kárának megtérítését is követelheti.

    4.1.  Eljárás a munkaviszony megszűnésére ill. megszüntetése esetén

A munkavállaló kötelezettsége munkaviszonya megszűnésekor, hogy munkakörét a munkáltató által meghatározott módon köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni.

A munkáltatónak pedig az a kötelezettsége, hogy a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon kifizesse a munkabérét, járandóságait, és kiadja részére a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat.

Az igazolás tartalma:

– a munkavállaló személyi adatai (név, leánykori név, anyja neve, szül.hely, év, hó, nap)

– a munkavállaló TAJ száma

– a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtartamot

– a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogzsabály alapján levonandó tartozást,      ennek jogosultját, ill. hogy a munkabért tartozás nem terheli

– a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság          időtartamát.

A munkavállaló kérelmére a munkaviszonyának megszűnésekor, és a munkaviszony megszűnése után egy éven belül működési bizonyítványt kell adni. A működési bizonyítvány tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört, és a munkájának az értékelését.

4.2. A munkaviszony jogellenes megszűntetésének következményei

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén bármelyik fél az egyeztetés után bírósághoz fordulhat.

A munkavállaló kérheti a bíróságtól  munkáltatójának arra kötelezését, hogy az munkakörében továbbfoglalkoztassa. A munkáltató viszont ennek mellőzését kérheti, arra hivatkozással, hogy nem várható el tőle ez a továbbfoglalkoztatás.

Amennyiben a munkaviszony megszüntetés jogellenességét a bíróság megállapítja, és a munkavállalót nem kéri a továbbfoglalkoztatását, úgy az eset összes körülményeire tekintettel a munkavállaló legalább két, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megtérítésére tarthat igényt. Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (járandóságait) és a felmerült kárét.

Ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát jogellenesen, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni.

Ha a határozott időtartamu munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti. Ezeken túlmenően a munkáltató jogosult a felmerült kárának érvényesítésére is.

  1. A munkavégzés szabályai

A munkavégzés szabályai a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit tartalmazza.

Munkáltató kötelezettségei:

– a munkavállsló foglalkoztatása a munkaszerződésben megahtározott feltételek szerint

– egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása

– munka megszerzésére, munkaképzéshez szükséges tájékoztatás, irányítás megadása

– munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani

– munkabér fizetése

Munkavállaló kötelezettségei:

– előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkával tölteni,      ill. munkavégzés céljából rendelkezésre állni

– munkáját az elvárható szakértelemmel, gondossággal végezni

– munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét, testi épségét      ne veszélyeztesse, ne zavarja, anyagi károsodást ne ióokozzon

– munkáéját személyesen ellátni

– a munkájához kapcsolódó előkészítő- és befejező munkákat a törvényes munkaidőn belül          elvégezni

– a munkája során tudomására jutott, tevékenységére és a munkáltatóra vonatkozó alapvető          fontosságú információk, adatok, üzleti titok megőrzése

– munkabérének, költségeinek megtérítése mellett a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy      továbbképzésben részt venni, előírt vizsgákat letenni, kivétel, ha személyi, családi              körülményeire ez hátrányos

– különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni, ill. állandó      munkahelyén kívül is kötelezhető munkavégzésre, de ez beosztására, képzettségére, korára,      egészségi állapotára nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. Ilyenkor a ténylegesen végzett      munka szerinti díjazás jár, de ez eredeti munkaköre átlagkereseténél kevesebb nem lehet. Ha      eredeti munkakörét is ellátja, helyettesítési díj jár.

A munkakörben nem tartozó, ill. más munkahelyen történő munkavégzés valószínű időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell, ez az idő naptári évenként 2 hónapnál több nem lehet, kivéve, ha eltérően állapodnak meg.

Kirendelés

A munkavállaló ideiglenesen más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető. Írásban kel ezt közölni a munkavállalóval, valamint azt is, hogy ilyen esetben ki a munkáltatói jogkör gyakorlója.

  1. A munkaidő és a pihenőidő

6.1. Munkaidő

Munkaidő az az időtartam, ami alatt a munkavállaló jogosult és köteles is munkát végezni, ill. munkavégzés céljából rendelkezésre állni.

A munkaidő napi 8 óra, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, rövidebb vagy hoszabb tartambani, ez azonban a napi 12 órát nem haladhatja meg.

Az egészségre ártalmas munkaköröknél, jogszabály, kollektív szerződés megszabhatja a munkaidőn belül az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható időt, pl. számítógép-kezelő.

A munkaidő heti, havi, éves keretben is meghatározható, a munkaidőkeretet a kollektív szerződés vagy a munkáltató határozza meg, de annak két hónap átlagában meg kell felelni a teljes munkaidőnek.

A munkarendet a kollektív szerződés vagy a munkáltató állapítja meg.

6.2. Pihenőidő

Pihenőidő alatt azt az időtartamot értjük, amikor a munkavállalónak nem kell munkát végeznie. A pihenőidő fajtái: munkaközi szünet, napi pihenőidő, heti pihenőnap, munkaszüneti nap, szabadság.

A munkaközi szünet

A munkaidő-megszakítás nélküli munkavégzés aránytalanul nagy terhet róna a munkavállalóra, azért módot kell adni számára, hogy pihenhessen, étkezhessen, kikapcsolódjon.

Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, legalább 20 perc, – minden 3 túlóra után is – munkaközi szünetet kell biztosítani.

A munkaidőn belül kell kiadni a munkaközi szüneteket a három- vagy többműszakos, ill. a megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál és ott ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható.

A napi pihenőidő a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, amely legalább 11 óra legyen. Ettől el lehet térni, de legalább 8 órás legyen a pihenőidő.

A heti pihenőnap, amely rendszerint szombat és vasárnapra esik, választja el a heteket egymástól. A MT-könyve szabályai szerint a munkavállalót heti két pihenőnap illeti meg, az egyiknek vasárnapra kell esnie. A szokásostól (hétfőtől péntekig) eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak hetenként legalább 42 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak bele kell esnie.

A pihenőidő kéthetente, kollektív szerződés rendelkezése esetén havonta is kiadható, de egy pihenőnap vasárnapra történő kiadása kötelező, kivéve az idényjellegű munkáltatók, ill. munkakörök.

A munkaszüneti napok a történelem jeles napjai, az a nap, amikor a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, kivétel a megszakítás nélkül folyamatosan üzemelő munkáltatók.

Munkaszüneti napok: január 1, március 15, húsvéthétfő, május 1, pünkösdhétfő, augusztus 20, október 23, december 25-26.

A rendes szabadság

A munkavbiszonyban álló munkavállalót évente rendes szabadság illeti meg, amelyre alanyi joga, jogosultsága van a MT-könyve alapján.

A rendes szabadság alap és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, amely a 45. életévtől éri el a 30 napot, vagyis az életkor emelkedésével növekszik.

Pótszabadság a munkavállalót az alapszabadságon felül és több féle jogcímen is megilleti.

Fajtái és mértéke:

– fiatalkorú munkavállónak    évi    5    munkanap

– vak munkavállalónak    évi    évi    5    munkanap

– föld alatt dolgozónak és

sugárzásnak kitett         évi    5    munkanap

munkavállalónak

– gyermek nevelésében

nagyobb szerepet

vállaló munkavállaló

vagy egyedül nevelő

szülő a 16 évesnél

fiatalabb    egy gyermek után    2    munkanap

két gyermek után    4    munkanap

kettőnél több

gyermek után        7    munkanap pótszabadság illeti meg.

Kollektív szerződés, munkaszerződés a felsoroltakon túlmenően egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.

A szabadság kiadása

Fő szempont  a szabadság természetben való kiadása, pénzben  megváltani csak kivételesen, a munkaviszony megszűnése, sorkatonai vagy polgári szolgálaton történő behíváskor lehet, ha a munkavállaló a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg.

Kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, a munkavállaló előzetes meghallgatása után Alapszabadság egynegyedét a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni, de ezt az igényt a munkavállaló a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal jelentse be.

Esedékességének évében kell kiadni, de kivételesen fontos gazdasági érdeknél a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés rendelkezése szerint december 31-ig. Kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.

A kiadás időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell.

A munkáltató kivételesen fontos érdekből megszakíthatja a munkavállaló szabadságát, de a felmerült utazási és egyéb költségeit ki kell fizetnie.

  1. Kártérítési felelősség a munkajogban

    Ha a munkaviszony alanyi, akár a munkavállaló, akár a munkáltató a munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegésével a másik félnek kárt okoz, ezért kártérítési felelősséggel tartozik.

7.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége

   

    Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresete, kollektív szerződés ezt a mértéket 6 havi, egyéni munkaszerződés legfeljebb másfél havi mértékéig módosíthatja. Ilyen esetben is a teljes kártérítést fizeti meg a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre, a számfejtés körében előidézett vagy elmulasztott ellenőrzéssel okozott kárért.

Szándékos károkozásnál a teljes kár megtérítése a kötelező.

Vétkességre tekintet nélkül felel és a teljes kárt köteles megtéríteni a munkavállaló azokért a dolgokért, amelyket visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettséggel voltárjegyzék alapján, állandóan őrizetében tartotta, kizárólagosan használata vagy kezelte.

Akkor mentesülhet a felelősség alól a munkavállaló, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

Többek károkozása esetén vétkességük arányában, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén munkabérük arányában felelnek. Ha a kárt szándékosan okozták, egyetemlegesen kötelesek helytállni.

A kár mértékeinek meghatározásakor figyelembe kell venni:

  1. a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást, és a még fennmaradó értékcsökkenés mértékét,
  2. b) ha a dolog megsemmisült, használhatatlanná vált, vagy nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell az avulásra tekintettel figyelembe venni.

Kártérítési  érvényesíthető, de kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amellyel közvetlenül kártérítésre kötelezi a munkavállalót.

    7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége

 

A munkáltató vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárét.

Mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívüli elháríthatatlan ok (földrangés, árvíz) vagy kizárólag a munkavállaló magatartása okozta. A kárnak ezt a részét sem kell megtéríteni, amelyért a munkavállaló a felelős.

A magánszemély munkáltató a munkavállalóknak okozott kárért vétkessége esetén felel, vagyis mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkeztében vétlen.

A munkáltató felel a munkavállalónak a munkahelyre bevitt tárgyában, dolgaiban bekövetkezett károkért, de ezk körét korlátozhatja, ill. őrzését megfelelő módon elrendelheti. Ha a munkavállaló a szabályokat megszegi, a munkáltató csak szándékos károkozás esetén felel.

A munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel összefüggésben felmerült indokolt költségét téríti meg.

A károsultnak a kárigényét a kár bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban kell beterjesztenie a munkáltató felé, aki erre 15 napon belül írásbeli, indokolt választ ad.

A kárigény érvényesítésére ezek után bírósági utat is igénybe lehet venni.

  1. A munkaügyi jogvita

A munkáltató és a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítésére munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A felek a bírósági eljárás előtt azonban békéltető személyét köthetik ki, aki a vitában megkísérli az egyezség létrehozását. A békéltető az egyezséget köteles írásba foglalni.

A MT-könyve általános szabályként rögzíti, hogy a bírósághoz az elévülési időn belül lehetkeresetet beterjeszteni, de meghatározott ügyek esetében 30 napon belül, amelyek a következők:

  1. a) a munkáltató egyoldalu intézkedésével végrehajttt munkaszerződés-módosítása
  2. b) a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban
  3. c) rendkívüli felmondással kapcsolatban
  4. d) munkaválalló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel
  5. e) fizetési felszólítással, kártérítésre, leltárhiány  megtérítésére kötelezéssel kapcsolatban.


Ellenőrző kérdések

  1. Mi a munkaszerződés tartalma?
  2. Melyek a próbaidő szabályai?
  3. Melyek a rendes felmondás szabályai (munkáltató, munkavállaló részéről)?
  4. Mi a felmondási idő és a  végkielégítés?
  5. Sorolja fel a felmondási tilalmakat?
  6. Melyek a munkaszerződés módosításának esetei?
  7. Mi a rendkívüli felmondás indoka, és ideje?
  8. A munkaviszony  jogellenes megszűntetésének mi a következménye?
  9. Melyek a munkavégzés szabályai?
  10. Sorolja fel a pihenőidő fajtáit és mondja el a szabályait!
  11. Melyek a szabadság kiadásának a szabályai?
  12. A munkavállaló kártérítési felelősségének a mértéke
  13. A munkáltató kártérítési felelőssége a munkavállaló felé
  14. A munkaügyi jogvita szabályai

Felhasznált irodalom

1) Dr. Nagyné dr. Terhes Irén: Alkotmányjogi ismeretek. JGYTF Szakképzési Intézete Kiadványa, 1998.

2) Az egyéni vállalkozásról szóló törvény és módosítása, 1990. évi V. tv, m: 1997. évi CXXXVII. tv.

3) A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv.

4) A cégnyílvántartásról, a cégnyílvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv.

5) Társas vállalkozások kézikönyve. Kortax Kft. Bp. 1998. A 15-18. oldalig változatlan, idézett átvétel.

6) Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára. Bp. 1993. KIT

7) Dr. Nagyné dr. Terhes Irén: Polgári jogi ismeretek. A szerződések joga. Szegedi Felsőoktatási Szövetség JGYTF. Szakképzési füzetek 1. Szeged, 1999.

8) A Munka Törvénykönyve az 1992. évi XXXII. tv. és módosításai

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com