BIT (2014. évi LXXXVIII. TV)

Home
/
Jogszabályok – Felügyelet
/
BIT (2014. évi LXXXVIII. TV)

1. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

2014. évi LXXXVIII. törvény

a biztosítási tevékenységről

1

1 Kihirdetve: 2014. XII. 22.

Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás

ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és

a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási

piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység

garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás

szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét

garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló

felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt

szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió

jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a

biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek

nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a

tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ KÖNYV

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító és

viszontbiztosító által végzett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre,

továbbá e biztosítónak és viszontbiztosítónak a biztosítási és viszontbiztosítási

tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére, továbbá a

tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító és viszontbiztosító

biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek

teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;

b) Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező biztosító és

viszontbiztosító Magyarország területén végzett - e törvényben meghatározott

- biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá a biztosítási és

viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységre;

c) az a) és a b) pontba nem tartozó, Magyarország területén végzett

biztosítási tevékenységre;

2. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

d)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 140. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező

biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői,

viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységére, továbbá a Magyarország területén kívül székhellyel vagy

lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarország

területén végzett - e törvényben meghatározott - biztosításközvetítői,

viszontbiztosítás-közvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységére;

e) a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző kizárólag - az e törvény

hatálya alá tartozó - kiszervezett tevékenységére;

f) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében

eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben

meghatározott tevékenységére;

g) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire,

amelyekre a csoportfelügyelet, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed;

h) a különleges célú gazdasági egységekre és azok működésére;

i) a biztosító és a viszontbiztosító könyvvizsgálójára.

(2)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 140. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy

lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő,

viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy Európai Unióban végzett biztosítási, viszontbiztosítási,

biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységére kell alkalmazni, kivéve, ha e törvény,

nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül

alkalmazandó jogi aktusa eltérően rendelkezik.

(3)

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 140. § (3). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén székhellyel vagy

lakcímmel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő,

viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy azon biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői,

viszontbiztosítás-közvetítői és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységére,

a) amelyet az Európai Unión kívül végez, illetve

b) amely az Európai Unión kívüli kockázatokra és kötelezettségvállalásokra

vonatkozik, kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha nemzetközi

szerződés így rendelkezik.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre;

b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet

tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően

nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagok által fizetendő tagsági hozzájárulást

átalányként határozzák meg;

c) a biztosítás ezen törvény által nem szabályozott azon módszerére,

amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a

veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi

szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra

kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer);

d) az állami források terhére vagy állami garanciával végzett

exporthitel-biztosítási tevékenységre;

3. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a

foglalkoztatói nyugdíjpénztárak tevékenységére;

f) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják

szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az egy

halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget vagy a szolgáltatásokat

természetben nyújtják;

g) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére,

amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy

biztosítástechnikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak;

h)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 141. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

(a továbbiakban: Gfbt.) 42. §-a szerinti határbiztosítással kapcsolatos feladatai

ellátásával összefüggésben a Nemzeti Irodára, valamint annak megbízottjaira;

i) olyan szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, amelyek célja, hogy

szolgáltatásokat nyújtsanak - gazdálkodó szervezethez, gazdálkodó

szervezetek csoportjához, továbbá szakmához vagy szakmák csoportjához

tartozó - alkalmazottaknak vagy önálló vállalkozó személyeknek elhalálozás,

túlélés vagy a tevékenységgel való felhagyás vagy annak korlátozása esetén,

függetlenül attól, hogy az ilyen tevékenységből származó

kötelezettségvállalásokra a biztosítástechnikai tartalékok mindenkor teljes

fedezetet biztosítanak-e;

j) az állami többségi részesedésű gazdasági társaság által folytatott vagy az

állam által teljes egészében garantált viszontbiztosítási tevékenységre, ha az

állam nyomós közérdek miatt folytat - jogszabályban meghatározott

feltételekkel - nem piaci alapú, a tiltott állami támogatás szabályaival

összeegyeztethető viszontbiztosítási tevékenységet, ideértve azt az esetet is,

amikor e tevékenységét olyan piaci helyzet indokolja, amelyben nem

lehetséges megfelelő piaci fedezetet találni.

(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító arra

vonatkozó jogosultságát, hogy - e törvény rendelkezéseivel összhangban -

külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a

társadalombiztosítás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

magánnyugdíjpénztár és foglalkoztatói nyugdíjpénztár számára.

3. § (1) Nem terjed ki e törvény hatálya az alábbi feltételeket teljesítő -

egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. melléklet A) rész 18.

pontjában meghatározott ágazatba sorolandó - segítségnyújtási

tevékenységre:

a) a segítségnyújtás gépjárművet érintő baleset vagy meghibásodás esetén

történik, és a baleset vagy a meghibásodás a kötelezettségvállalás

tagállamának a területén következik be,

b) a segítségnyújtási kötelezettség a következőkre korlátozódik:

ba) helyszíni hibaelhárító szolgáltatáshoz, amelyhez a biztosító fedezetet

nyújt, a szolgáltató rendszerint saját személyzetét és berendezéseit veszi

igénybe,

bb) a gépjármű elszállítása a legközelebbi vagy a legmegfelelőbb helyre, ahol

a javítást elvégezhetik, és vonatkozó kötelezettség esetén ugyanannak a

segítségnyújtásnak a keretében, a gépjármű vezetőjének és utasainak az

eljuttatása a legközelebbi helyre, ahonnan útjukat más módon folytathatják, és

bc) a járműnek - lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt - haza, a

kiindulási pontra vagy az eredeti úticélnak megfelelő helyre történő szállítása

ugyanazon az államon belül, és

4. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) a segítségnyújtást nem az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás végzi.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott esetben az

a feltétel, mely szerint a balesetnek vagy a meghibásodásnak a

kötelezettségvállalás tagállamában kell bekövetkeznie, nem alkalmazandó, ha

a kedvezményezett a szolgáltatást nyújtó szervezet tagja, és a javító

szolgáltatást, illetve a jármű elszállítását tagsági kártya bemutatását követően

az érintett országban egy hasonló szervezet végzi el minden további díj

megfizetése nélkül, viszonossági szerződés alapján.

2. Fogalmak

4. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. ABA: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes

pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben (a

továbbiakban: Kbftv.) meghatározott fogalom;

2. ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom;

3. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére

bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a

biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a

törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a

kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja;

4. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás

működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

5. azonosító adatok:

a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a természetes

személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,

b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és

fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

6. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked): olyan

életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján

képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési

politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti

elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba

(eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által

kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő

választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő

csoportja, amelyek lehetnek nem-életbiztosítási (1. melléklet) vagy az

életbiztosítási (2. melléklet) ágak;

8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos vagy

hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;

9. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítások biztosítási ágazaton belüli

csoportja;

10. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy

kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

5. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

11. biztosítási tevékenység: biztosítási szerződésen alapuló

kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az

azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét

(veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a

biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás

ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony

alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat, ideértve az

üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is,

függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz

fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg;

12. biztosítási titok: minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a

biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat,

amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek -

ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve

gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött

szerződéseire vonatkozik;

13. biztosítási üzletág: a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, illetve a

tőkeszükséglet számításának céljából, a kockázatok természete alapján

történő minimálisan elvárt elkülönített kezelése szerinti, a biztosítási és

viszontbiztosítási kockázatoknak a homogén csoportja, az Európai

Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a biztosítási és viszontbiztosítási

üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009.

november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a

továbbiakban: Szolvencia 2 irányelv) 86. cikk (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott tárgykörben kiadott rendeletének I. melléklete szerint;

14.

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

biztosításközvetítői tevékenység: a biztosításközvetítő által végzett azon

üzletszerű tevékenység, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését,

valamint a független biztosításközvetítői szaktanácsadást foglalja magában,

azzal, hogy nem minősülnek biztosításközvetítői tevékenységnek a 123. pont

a)-d) alpontjai szerinti tevékenységek;

15.

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki

javadalmazás ellenében biztosításközvetítői tevékenységet végez, ide nem

értve

a)

3

3 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 1.

a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési

tevékenységet végző biztosítót és a vele munkaviszonyban álló, részére

közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem

minősülő természetes személyeket (a továbbiakban: biztosító közreműködői),

b)

4

4 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 1.

a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási

értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és a vele munkaviszonyban

álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző,

viszontbiztosítás-közvetítőnek nem minősülő természetes személyeket (a

továbbiakban: viszontbiztosító közreműködői),

c) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (beleértve

a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is);

16. biztosítástechnikai kockázat: a veszteség vagy a biztosítási kötelezettség

értékében bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely a nem

megfelelő árazási, illetve tartalékolási feltevésekből ered;

6. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

17. biztosítástechnikai tartalék: a biztosító - ide nem értve a hatodik rész

hatálya alá tartozó biztosítót - és a viszontbiztosító esetében a

biztosítástechnikai tartalékok értéke annak az aktuális összegnek felel meg,

amelyet a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetne, ha a biztosítási és

viszontbiztosítási kötelezettségeit azonnal egy másik biztosítóra vagy

viszontbiztosítóra ruházná át;

18. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás vagy

valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység

végzésére jogosult;

19. biztosítói holdingtársaság: olyan - vegyes pénzügyi holdingtársaságnak

nem minősülő - anyavállalat, amelynek fő üzleti tevékenysége részesedés

megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek főleg biztosítók,

viszontbiztosítók, harmadik országbeli biztosítók vagy harmadik országbeli

viszontbiztosítók, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy

viszontbiztosító;

20. bruttó biztosítástechnikai tartalék: a számviteli biztosítástechnikai

tartalékok összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító

által megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékok és a

viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó számviteli biztosítástechnikai

tartalékok összege;

21.

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

büntetlen előélet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.

évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében

meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a

hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978.

évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242.

§), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a

bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet

VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a

terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági

tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi,

közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű

hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a

visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a

visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős

felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben

részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia

alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi

szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az

önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI.

fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott

bűncselekmények,

7. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban:

Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített

adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a

hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §),

a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk.

281. § (1)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §), a

terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus

finanszírozása (Btk. 318-318/A. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a

bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel

visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel

visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327.

§), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása

(Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk.

329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), vagy háborús

uszítás (Btk. 331. §), illetve a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmények

kapcsán megvalósuló büntetlen előélet;

22. csoport: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló

törvényben meghatározott fogalom;

23. EGT-állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban

részes állam;

24. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a

biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;

25. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre

meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény

bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által

közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások

nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok

biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;

26. ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott

fogalom;

27. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a

kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy

alkalommal történő hozzáigazítása;

28. értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a

továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

29. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások - a

biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett - díjából

tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;

30. felügyeleti hatóság: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő

pénzügyi felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;

31. felügyeleti jelentés: a biztosítók - ide nem értve a hatodik rész hatálya

alá tartozó biztosítókat -, a viszontbiztosító és a különleges célú gazdasági

egység által a Felügyelet részére évente, és negyedévente teljesítendő

rendszeres számszaki és szöveges információnyújtási kötelezettség;

8. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

32. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében a

meghatározható legnagyobb lehetséges veszteség - amely a maximális

áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és

az időzített kockázatáthárításból ered - korlátozott, de jelentős összeggel

meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző

közül legalább az egyikkel rendelkezik:

a) a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,

b) szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági

eredményei a szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és

ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás;

33. fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi

gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott fogalom;

34.

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (3). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval

fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem

versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit

közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

35. független biztosításközvetítő: az ügyfél megbízásából eljáró

biztosításközvetítő;

36.

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 1.

gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.

törvényben meghatározott fogalom;

37. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

38. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely

a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre

jogosult, és ezen tevékenysége e törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a

székhelye Magyarország területén lenne;

39. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli

biztosítónak nem minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely

szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult

és ezen tevékenysége e törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye

Magyarország területén lenne;

40.

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (4). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a

biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó

kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a

biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye, központi irodája található,

biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy esetén pedig az a

szolgáltatás, amelyet a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó

tagállamban nyújt;

41. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem

állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci

árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy

nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul

rendelkezésre;

9. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

42. illeszkedési kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére

vonatkozó kiigazítás, amely azon alapszik, hogy a lejáratig tartott

kötvényekkel vagy más, hasonló pénzáramlási jellemzőkkel bíró eszközökkel

rendelkező biztosítók vagy viszontbiztosítók nincsenek kitéve az ezen eszközök

kamatrésének megváltozásából eredő kockázatnak;

43. indulótőke: a kölcsönös biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;

44.

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § a).

Információs Központ: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

45. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott

pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatása;

46. jegyzett tőke és saját tőke: a számvitelről szóló törvényben (a

továbbiakban: Szmt.) meghatározottak szerinti jegyzett tőke és saját tőke;

47. jellemző kockázat: több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási

ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék

ágazati, illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. A több biztosítási

ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó

kockázatot is fedező biztosítási termék abba az egy biztosítási ágazatba, illetve

biztosítási alágazatba tartozik, amely megfelel az adott termék díjkalkulációja

szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve

alágazati besorolásának;

48. jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási

fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj

ellenében történő elvállalása, így különösen

a) a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli

egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének

biztosítása,

b) a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb

eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj

iránti igény esetében való védelme vagy képviselete;

49.

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (5). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

jutalék: a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan

javadalmazási forma, amelyben a függő biztosításközvetítő az általa közvetített

biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott

biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az

elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló

biztosítótól közvetlenül részesül;

50.

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (5). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

jutalékjogosultság: a függő biztosításközvetítő által közvetített vagy

fenntartott biztosítási szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony

alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a

biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék

vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a biztosítási

szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését

követő időszakot is beleértve;

10. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

51.

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (5). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

jutalék-visszatérítés: a függő biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői

jogviszonya alapján terhelő jutalék-visszatérítési kötelezettség, amely szerint a

részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés

alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan - részben vagy egészben

köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt

(biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan

mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék

összegét;

52. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy

másik vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve az a vállalkozás,

amelyet az alábbi kapcsolatok valamelyike fűz egy másik vállalkozáshoz, de

nem jön létre ellenőrző befolyás közöttük

a) az adott vállalkozás és egy vagy több egyéb vállalkozás szerződés vagy

alapító (létesítő) okirat alapján egységes alapú vezetés alá tartozik vagy

b) az adott vállalkozásnak és egy vagy több egyéb vállalkozásnak az

ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete többségében azonos

személyekből áll;

53. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

54. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

55. Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

56. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

57. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott biztosítók által

kártalanítási szervezetként működtetett szervezet;

58. kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd,

ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója,

viszontbiztosítója vagy biztosításközvetítője, és ezek munkavállalója;

59. kockázatcsökkentési technikák: a biztosító azon tevékenysége, amelyek

révén a biztosító vagy viszontbiztosító kockázatait részben vagy egészben egy

másik félre képes átruházni;

60. kockázati mérték: matematikai függvény, amely egy adott

valószínűségeloszlási előrejelzéshez pénzügyi értéket rendel, és amely a

valószínűségeloszlási előrejelzés alapjául szolgáló kockázati kitettség

szintjével monoton nő;

61. koncentrációs kockázat: minden kockázati kitettség, amelynek

veszteségpotenciálja elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a biztosító vagy

viszontbiztosító fizetőképességét és pénzügyi helyzetét;

62. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol

a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy

ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott

székhelye található;

b) a nem-életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

ba) ingatlan és az ott található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket

ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben

meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,

bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok

biztosítására szóló szerződés esetén - tekintet nélkül az érintett biztosítási

ágazatra - az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,

11. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten a ba)-bc)

alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó

tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam,

amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés

vonatkozik;

63. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által

legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi

szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő

legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés

megszűntekor számol el;

64. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom és az élettárs;

65.

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 282. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: az e törvény

szerinti biztosító és viszontbiztosító, kivéve a hatodik rész hatálya alá tartozó

kisbiztosító és a kölcsönös biztosító egyesület;

66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás)

tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni

részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a

továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán

keresztül történő - az 5. melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy

gyakorlása;

67. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett -

biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő - vállalkozás, amely

jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely

teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír-kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen

más finanszírozási mechanizmus által;

68.

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 1.

különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység

által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó - hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő -

kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos biztosítási vagy

viszontbiztosítási kötelezettségeknek;

69. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik

vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi

leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

70. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

71. likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a biztosító vagy

viszontbiztosító a pénzügyi kötelezettségek rendezése érdekében, azok

esedékességekor, nem képes befektetéseit és más eszközeit értékesíteni;

72. maradékjog: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott

azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a

biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;

73. megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkör felelősségi köreinek,

hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;

74. megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett

tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító

tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi

kockázatnak való kitettségét;

12. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

75. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti)

életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati

szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) -

egyes esetekben ezek mindegyikével - rendelkeznek;

76. minimális biztonsági tőkerész: a tevékenység megkezdésekor felvállalt

kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

77. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és

közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke

vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei testületi

tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) a létesítő okirat, a megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a

vállalkozás működésére. A minősített befolyás nagyságának megállapításakor

a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a befektetési

vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk

végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37/A.

§ (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;

78. működési kockázat: várható veszteség, amely nem megfelelő vagy

meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy

rendszerekből, vagy külső eseményekből ered;

79. nagykockázat:

a)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 22. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

az 1. melléklet A) rész 4-7., valamint 11. és 12. pontjában meghatározott

ágazatba besorolt kockázatok, amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az

500 millió forintot;

b)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 22. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

az 1. melléklet A) rész 14. és 15. pontjában meghatározott ágazatba

besorolt kockázatok, ha a szerződő szakmája szerint ipari vagy kereskedelmi

tevékenységet végez vagy szellemi szabadfoglalkozású és a kockázatok ehhez

a tevékenységhez kapcsolódnak, valamint amennyiben a biztosítási összeg

meghaladja az 200 millió forintot;

c) az 1. melléklet A) rész 3., 8-10., 13. és 16. pontjában meghatározott

ágazatba besorolt kockázatok, ha a szerződő a következő feltételek

határértékei közül legalább kettőt túllép:

ca) a 6,2 millió euró összegű mérlegfőösszeg,

cb) a 12,8 millió euró összegű nettó árbevétel,

cc) a pénzügyi év során az átlagos alkalmazotti létszáma eléri vagy

meghaladja a 250 főt;

80. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

81. passzív viszontbiztosítás: viszontbiztosítási szerződés alapján a biztosító

egyes kockázatainak egy viszontbiztosítónak vagy biztosítónak történő

átadása;

82. pénzügyi szervezet: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX.

törvény 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), valamint k)-m) pontjában

meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet;

83. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan

életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során

meghatározott időszakonként válik esedékessé;

13. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

84. reorganizációs eljárás: a felügyeleti hatóságok bármilyen beavatkozását

magában foglaló eljárása, amelynek célja, hogy a biztosító pénzügyi helyzetét

megőrizze vagy helyreállítsa, és amelyek a biztosítón kívüli felek korábban

meglévő jogait érintik, ideértve különösen azokat az intézkedéseket, amelyek

a kifizetések, illetve a végrehajtási intézkedések felfüggesztésének vagy a

kárigények csökkentésének lehetőségét is magukban foglalják;

85. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között

létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett

módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát,

de legfeljebb ötven százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok

figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni,

függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e

vagy sem;

86. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy

másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal

rendelkezik;

87. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek

keretében - biztosítási díj előzetes megfizetése ellenében - a tevékenységet

végző a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel azonnal

hozzáférhető - pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből (ideértve a szolgáltató

saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételét is) álló - segítséget

nyújt a szerződésben meghatározott olyan személy javára, aki utazás közben

véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul, ide

nem értve a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatást, a vevőszolgálati

tevékenységet, vagy kizárólag közvetítőként történő segítség nyújtást, illetve

segítség jelzést;

88. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

89. szabályozott vállalkozás: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő

felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

90. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a vezetőnek és a

tulajdonosnak az e törvény hatálya alá tartozó egyes vállalkozás irányítására

vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek összessége;

91. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

92. szavatolótőke: a biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezésére álló

tőkeösszeg, amely a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szemben fennálló

követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül

bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító akkor

is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, és a

biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

93. számviteli biztosítástechnikai tartalék: a biztosítási vagy

viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, a

károk ingadozására és a várható veszteségekre az alkalmazott számviteli

szabályoknak megfelelő módon és bontásban képzett tartalék;

94. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

95. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;

96. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és

betegségbiztosítási díj és díjtartalék, és a balesetbiztosítási és

felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek

maximális mértékét jogszabály állapítja meg;

97. teljes költségmutató (TKM): a megtakarítási életbiztosítási termékekre

számolt olyan mutató, amely egy értékben összegzi a szerződéssel

kapcsolatban felmerült valamennyi költséget;

14. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

98. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által

terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv,

amelynek tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza;

99. továbbengedményezés: a viszontbiztosítási kockázat egy részének vagy

egészének viszontbiztosításba adása;

100.

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 22. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe

tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb

felhasználásával számított hozamnak a különbsége;

101.

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 22. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba.

ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a

biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására

jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a

személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést

kötött;

102. ügyféli érdek védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi

biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

103. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül

összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;

104. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve

vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek

megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

105. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt

pénzösszeg (pénzbeli letét, és az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy

garantált, a letétbe helyezéstől számított száznyolcvan napnál hosszabb

hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír) vagy hitelintézet által vállalt garancia;

106. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök

megléte a tagállamon belül anélkül, hogy az ingóság letétként, vagy az

ingatlan - így különösen zálogjog bejegyzése útján - korlátozás alá esik. Egy

adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam

területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;

107.

3

3 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 124. §.

vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezet;

108. valószínűségeloszlási előrejelzés: matematikai függvény, amely egymást

kölcsönösen kizáró jövőbeli események teljes eseményrendszeréhez

valószínűségi értékeket rendel;

109. vegyes pénzügyi holdingtársaság: a pénzügyi konglomerátumok

kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

110. vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság: olyan anyavállalat,

amely nem biztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik

országbeli viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi

holdingtársaság, és amelynek a leányvállalatai között legalább egy tagállami

biztosító vagy viszontbiztosító van;

15. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

111. versengő termékek: azok a biztosítási termékek - ide nem értve azon

biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító

a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak -,

amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez

kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél

számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. mellékletek szerint azonos

ágazatba vagy azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba

vagy azonos alágazatba tartozó biztosítási terméknek minősülnek:

a) azok a biztosítási termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy

ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat

fedeznek;

b) azok a biztosítási termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több

biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába

tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati vagy

alágazati besorolásuk azonos; vagy

c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat

valamely alágazatába tartozó biztosítási termék és az egy szerződés keretén

belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több

alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék, ha ez utóbbi

termék jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolása

megegyezik az előbbi termék ágazati vagy alágazati besorolásával;

112.

1

1 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 161. §. Hatályos: 2019. I. 13-tól.

viszontbiztosítási tevékenység:

a) biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá harmadik országbeli biztosító vagy

viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének

szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő

átvállalása,

b) a Lloyds néven ismert biztosító szervezet biztosítási kockázatátvállalói

egyesülés esetében a Lloyds valamely tagja által átengedett kockázatnak a

Lloyds néven ismert biztosító szervezettől eltérő biztosító vagy viszontbiztosító

részéről történő átvállalása, vagy

c) fedezet viszontbiztosító általi nyújtása foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

intézmény részére;

113.

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (6). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: a viszontbiztosító által

végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a viszontbiztosítási értékesítést és

annak szervezését foglalja magában, azzal, hogy nem minősülnek

viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységnek a 124. pont a)-d) alpontjai szerinti

tevékenységek;

114.

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (6). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

viszontbiztosítás-közvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki

javadalmazás ellenében viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet végez, ide

nem értve a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú viszontbiztosítási

értékesítési tevékenységet végző viszontbiztosítót és közreműködőit;

115. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti

tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő

tevékenység végzésére kapott engedélyt;

116. viszontbiztosítói holdingtársaság: olyan - vegyes pénzügyi

holdingtársaságnak nem minősülő - anyavállalat, amelynek alapvető

tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban,

amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább

egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító;

16. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

117. volatilitási kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére

vonatkozó kiigazítás, amely a hozamfelárak változékonyságának szavatoló

tőkére gyakorolt hatását tompítja;

118. zárt biztosító: olyan biztosító, amelynek célja biztosítási fedezet

biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai

tekintetében, amelyeknek a zárt biztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport

vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt

biztosító a tagja;

119. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja

viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy

vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító

tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak

kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja;

120.

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 22. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.

külső hitelminősítő intézet: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

121.

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (7). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati

szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e)

pontjában meghatározott fogalom, azzal, hogy a tárolt adatoknak változatlan

formában többszörözhetőknek is kell lenniük;

122.

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 22. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.

alapvető kamatkülönbözet: az eszközök nemteljesítési

valószínűségének megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet és az eszközök

leminősítéséből eredő várható veszteségeknek megfelelő hitelkockázati

kamatkülönbözet összege;

123.

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

biztosítási értékesítés: azon - a biztosítási szerződés létrehozására

irányuló - üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási

szerződések megkötésének előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal

kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések

lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve a kárigény

érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), valamint azon esetekben,

amikor az ügyfélnek lehetősége van honlapon vagy más tájékoztatási eszközön

keresztül közvetve vagy közvetlenül biztosítási szerződés megkötésére

ajánlatot tenni és ennek alapján szerződést kötni, a biztosítási termékek,

valamint azok árai (ideértve a nyújtott árkedvezményt is) különböző

kritériumok alapján történő összehasonlítására és az azokról történő

tájékoztatásra is, azzal, hogy nem minősül biztosítási értékesítésnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás,

amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés

megkötését vagy teljesítését elősegítő - lépést,

b) a biztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése, valamint a

kárrendezési és szakértői kárbecslési - szakmai alapon végzett - tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről

biztosításközvetítők vagy biztosítók számára, amennyiben az információt

nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést,

d) tájékoztatás nyújtása biztosítási termékekről, illetve

biztosításközvetítőkről vagy biztosítókról a lehetséges szerződők számára,

amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a biztosítási szerződés

megkötését elősegítő - lépést;

17. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

124.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

viszontbiztosítási értékesítés: azon - a viszontbiztosítási szerződés

létrehozására irányuló - üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a

viszontbiztosítási szerződések megkötésének előkészítésére, illetve

elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen

szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre (ideértve

a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is), azzal, hogy nem

minősül viszontbiztosítási értékesítésnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében esetileg nyújtott tájékoztatás,

amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget

nyújtson viszontbiztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,

b) a viszontbiztosítási károk szakmai alapon végzett kárügyintézése,

valamint a kárrendezési és szakértői kárbecslési tevékenység,

c) adat- és információszolgáltatás a lehetséges szerződőkről

viszontbiztosítás-közvetítők vagy viszontbiztosítók számára, amennyiben az

információt nyújtó nem tesz további - a viszontbiztosítási szerződés

megkötését elősegítő - lépést,

d) tájékoztatás nyújtása viszontbiztosítási termékekről, illetve

viszontbiztosítás-közvetítőkről vagy viszontbiztosítókról a lehetséges

szerződők számára, amennyiben a tájékoztatást nyújtó nem tesz további - a

viszontbiztosítási szerződés megkötését elősegítő - lépést;

125.

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy: azon - az

575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és

2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól

eltérő - természetes vagy jogi személy, aki - az őt megbízó biztosító, többes

ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett - javadalmazás ellenében a

főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek

mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b)

3

3 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 2.

a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által

kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c)

4

4 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 3.

a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy

felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi

kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként

kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át;

126.

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

biztosításértékesítő: bármely biztosításközvetítő, kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vagy biztosító;

127.

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

javadalmazás: bármely jutalék, közvetítői díj, egyéb díj vagy más

kifizetés, ideértve bármilyen jellegű gazdasági előnyt, vagy bármely egyéb

pénzbeli vagy nem pénzbeli előnyt vagy ösztönzőt, amelyet a biztosítási

értékesítési tevékenységre tekintettel kínálnak fel vagy nyújtanak;

18. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

128.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

a biztosítás-, viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti tagállama:

természetes személy esetén a lakóhelye szerinti tagállam, jogi személy esetén

a székhelye szerinti tagállam, vagy amennyiben a nemzeti joga szerint nincs

székhelye, akkor a központi irodája szerinti tagállam;

129.

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

a biztosításközvetítő, a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fogadó tagállama: - a

székhely szerinti tagállamtól eltérő - azon tagállam, ahol a biztosításközvetítő,

a viszontbiztosítás-közvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy fióktelep formájában vagy határon átnyúló

szolgáltatásként tevékenységet végez;

130.

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

tagállami fióktelep: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő,

a viszontbiztosítás-közvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy - a székhelye szerinti tagállamon kívüli - tagállamban található

képviselete vagy fióktelepe;

131.

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

központi iroda: az a hely, ahonnan a biztosító, viszontbiztosító,

biztosításközvetítő, viszontbiztosítás-közvetítő és kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fő tevékenységének

irányítása történik;

132.

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

tanácsadás: a biztosításértékesítő - saját kezdeményezésére vagy az

ügyfél kérésére megvalósuló - személyes ajánlása egy vagy több biztosítási

termékre vonatkozóan;

133.

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 142. § (8). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

biztosítási alapú befektetési termék: olyan biztosítási termék, amely

lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek

lejárati vagy visszavásárlási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy

közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak, azzal, hogy nem minősülnek

biztosítási alapú befektetési terméknek

a) az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási ágazatokhoz kapcsolódó

biztosítási termékek,

b) azon életbiztosítási szerződések, amelyek tisztán kockázatiak

(halálesetiek), illetve amelyek esetén biztosítási szolgáltatás kizárólag

sérülésből, betegségből vagy fogyatékosságból eredő rokkantsággal

összefüggésben nyújtható,

c) olyan nyugdíj-előtakarékossági (nem biztosítási alapú) befektetési

termékek, amelyek elsődleges céljukat tekintve a befektető számára

nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos szolgáltatásokra

feljogosító termékként elismert termékek,

d) a foglalkoztatói nyugdíjpénztári nyugdíjkonstrukciók,

e) olyan egyéni nyugdíj-előtakarékossági termékek, amelyeknél a munkáltató

pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak

vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj-előtakarékossági

termék vagy szolgáltatója tekintetében.

(2) Az Európai Unió és az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai

Gazdasági Térséget (a továbbiakban: EGT) és az EGT-államot is érteni kell,

azzal, hogy a nem-életbiztosítási ág tekintetében a Svájci Államszövetségre az

EGT-államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

19. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3)

1

1 Beiktatta: 2017. évi L. törvény 483. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez, engedély

megszerzéséhez, illetve vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet,

annak az (1) bekezdés 21. pontja szerinti bűncselekmények vonatkozásában

kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt

a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett - a bűnügyi

nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által

magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint

a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi

XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány

szerinti tartalmú - adatok igazolják,

b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett és a Felügyelet

számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár

személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak

megfelelő okirat igazolja.

3. Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása

5. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a

tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban:

alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott

összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az

euró forintra való átszámítására vonatkozó - Magyar Nemzeti Bank által

közzétett - hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő

milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK KÖNYV

A BIZTOSÍTÓKRA ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

ELSŐ RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK

4. A biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) Magyarország területén biztosító részvénytársaság, európai

részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli

biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

20. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Magyarország területén viszontbiztosító részvénytársaság, európai

részvénytársaság, szövetkezet, másik tagállamban székhellyel rendelkező

viszontbiztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli

viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(3) Az egyes szervezeti formákra

a) részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén

a Ptk.,

b) európai részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító

esetén az európai részvénytársaságról szóló törvény (a továbbiakban: SEtv.),

c) szövetkezeti formában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk.

szövetkezetekre vonatkozó,

d) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a

közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és

támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.),

e) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi

fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény (a továbbiakban:

Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

5. A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság

7. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon és

ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az

engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is

végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

(2) A viszontbiztosító részvénytársaság élet-viszontbiztosítási,

nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az

erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság esetében a 93. § (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli vagyoni

hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék, továbbá a jegyzett tőkéjén

belül a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt.

szerinti immateriális javak.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság cégbejegyzésére csak

azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni

hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(5) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaságra vonatkozó

szabályokat megfelelően alkalmazni kell az európai részvénytársaság

formájában működő biztosítóra és viszontbiztosítóra.

8. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság ügyvezetését az

igazgatóság látja el. Az alapszabály nem rendelkezhet arról, hogy az

igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként a vezérigazgató gyakorolja.

(2) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál egységes irányítási

rendszert megvalósító igazgatótanács nem működhet.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál felügyelőbizottságot

kell létrehozni.

6. A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet

21. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

9. § (1) A biztosító szövetkezet az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton

belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az

engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is

végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

(2) A viszontbiztosító szövetkezet életviszontbiztosítási,

nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az

erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti.

10. § (1) Biztosító szövetkezetet és viszontbiztosító szövetkezetet legalább

tíz tag alapíthat.

(2) A szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges,

a 93. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belül a pénzbeli

vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(3) A 93. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belüli nem

pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti

immateriális javak.

(4) A szövetkezet a szövetkezeti vagyont vagy annak részét nem minősítheti

közösségi alappá.

11. § A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő

bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem

benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében befizetésre

került.

12. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet alapszabályában - a

Ptk.-ban foglaltakon túl - rendelkezni kell:

a) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi

köréről biztosítási ág, ágazat szerint,

b) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet adózott

eredményének felhasználási elveiről.

(2) Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet esetében a

pótbefizetés mértéke - az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint - a

tag vagyoni hozzájárulásának száz százalékáig terjedhet.

13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a szövetkezetnek,

vagy nem áll azzal munkaviszonyban.

14. § (1) A felügyelőbizottság tagja a szövetkezettel munkaviszonyban nem

állhat.

(2) A felügyelőbizottság tagja lehet az is, aki nem tagja a szövetkezetnek.

15. § (1)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 153. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt

tagja vagy jogutódja részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet

teljesíteni, ha ennek következtében

a) a biztosító nem rendelkezik a szavatolótőke-szükségletet fedező

figyelembe vehető szavatoló tőkével,

b) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító nem rendelkezik a minimális

szavatolótőke-szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével, vagy

c) biztosítási szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb négy évig halasztható.

(3) A volt tag vagy jogutódja a vele való elszámolásig részesedik a

szövetkezet eredményéből.

16. § Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet csak biztosító

részvénytársasággá vagy viszontbiztosító részvénytársasággá alakulhat át.

7. A kölcsönös biztosító egyesület

22. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

17. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő

egyesület, amely kizárólag tagjával kötött - ide nem értve a passzív

viszontbiztosításra irányuló szerződést - biztosítási szerződés alapján,

biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási

események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre

meghatározott szolgáltatást nyújt.

(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási

szerződés létrejötte.

(3) A biztosítási szerződés megszűnésével - ha az egyesület alapszabálya

másként nem rendelkezik - a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha

a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének, vagy

b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából

eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.

18. § A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére

vonatkozó rendelkezését (Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi

tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló

biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.

19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 93. § (2) bekezdés c)

pontjában meghatározott indulótőkén belül a pénzbeli vagyoni

hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag

akkor kaphatja meg, ha az indulótőke pénzbeli vagyoni hozzájárulási részét

teljes egészében befizették.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen

utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.

20. § A kölcsönös biztosító egyesület az engedélyezett biztosítási ágon és

ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az

engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is

végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

21. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában - a Ptk.-ban

foglaltakon túl - rendelkezni kell:

a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,

b) indulótőkéjéről és annak befizetési módjáról,

c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,

d) az eredmény felhasználási elveiről,

e) a veszteség rendezésének módjáról,

f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá - a (2)

bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a szolgáltatás csökkentéséről arra

az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi

kötelezettségeinek teljesítésére,

g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló

kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített

rendezéséről,

h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására, egyesülésére, szétválására -

beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó -

legfőbb szervhez intézett - indítvány előterjesztésének szabályairól.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés

esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre

nincs lehetőség.

23. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A kölcsönös biztosító egyesület megszűnése esetén a Ptk. 3:85. §-ának a

vagyon átadására vonatkozó rendelkezéseit kizárólag az (1) bekezdés g) pontja

szerinti alapszabályi vagyon-felhasználási rendelkezések hiánya, vagy azok

végrehajtásának lehetetlenné válása esetén kell alkalmazni.

22. § (1) A százfős taglétszámot három egymást követő naptári évben

átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő

évi rendes ülésén köteles páratlan számú, de legalább három, legfeljebb

tizenegy tagú igazgatóságot választani.

(2) Az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül

a) az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve alatt igazgatótanács,

b) az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület

alatt felügyelőbizottság

értendő.

(3) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait - az alapszabály eltérő

rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban

meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatóság és a

felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó

nyilatkozatával jön létre.

(4) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagoknak

küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is,

hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló

meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

23. § (1) Az ezerfős taglétszámot három egymást követő évben átlagosan

meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb

ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből - az

alapszabályban meghatározottak szerint - taglétszámhoz viszonyított arányban

öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási

szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az

alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.

(2) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de

legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban

közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy

azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a

nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is

értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött

értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.

24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága állapítja meg a 21. §

(1) bekezdés f) pontjában meghatározott - alapszabályban kötelezően

előírandó - szolgáltatáscsökkentést és a pótlólagos befizetési kötelezettséget,

beleértve azok mértékét.

(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak

szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 320. § (2)

bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség

megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a

kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága nem tett eleget.

(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító

egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös

biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése

nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente

teljesített befizetések száz százalékát.

24. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága pótlólagos befizetési

kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a

korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség

megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.

(5) Az igazgatóság a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a

szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára,

vagy a tagok - biztosítási ágak, ágazatok szerint - elkülönült csoportjára

állapíthat meg.

25. § (1) A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások

csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell

meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.

(2) Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat vagy

pótlólagos befizetést lehet előírni.

(3) Pótlólagos befizetést olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben

az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására

került sor.

26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése

érdekében vagy annak helyreállítása céljából, a biztosítási kötelezettségeknek

való megfelelés szempontjaival összhangban legfeljebb kilencven százalékos

viszontbiztosításba-adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja

teljes egészében viszontbiztosításba.

27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület - a Ptk.-ban foglaltakon túl -

jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító

részvénytársasággá átalakul.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához - beleértve az (1)

bekezdésben foglalt esetet is -, megszűnéséhez a legfőbb szerv tagjai legalább

háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

28. § (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá

alakulhat át. Az átalakulásra a Ptk., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban:

Átaltv.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e

§-ban, továbbá a 29-30. §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság

csak zártkörűen alapítható.

(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító

egyesület azon tagjai, akik - az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző

harmincadik napig - úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő

részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonya az egyesület

megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor

figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a

biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.

(4) Az átalakulásra vonatkozóan nem alkalmazhatók a Ptk. 3:135. §-ában,

valamint a Átaltv. 2. § (2) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, valamint

a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések.

29. § (1) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan

indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz

szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni

helyzetéről,

b) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.

25. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését

megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös

biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény

útján az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az

alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott

sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni

kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás

közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatóság

a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító

egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28. § (3)

bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.

(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek

tartalmaznia kell:

a) az átalakulás szándékát,

b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő

részvénytársaság nevét, székhelyét,

c) a létrejövő részvénytársaságban részt vevő egyesületi tagok adatait,

d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság

vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,

e) az átalakulásban érintett könyvvizsgáló adatait.

(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság

vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról szóló döntést,

b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,

c) az átalakulás időpontját,

d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a

felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,

e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján

a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke

értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,

f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták

ismertetését.

(5) A jogutód szervezet cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös

biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.

(6) Az átalakulással létrejövő jogi személy cégbejegyzését követő harmadik

hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a

cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E

vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított

saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell

figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén

felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Ptk.-ban, valamint

a Átaltv.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le

kell szállítani.

30. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó

saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges

vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték

meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai

tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.

(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből

történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági

viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:

26. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben

részesül, vagy

b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben

részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül - a

tagdíjon kívül - vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének

aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással

arányosan határozható meg.

(4) A 445. § (2) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesület

esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező

biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág

biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően

közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást

az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel

együtt kell figyelembe venni.

(5) Az egyesület legfőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés

alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az

egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a

döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.

8. A harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

31. § (1) Harmadik országbeli biztosító Magyarországon biztosítási

tevékenységet folytató fióktelepe a Felügyelet által engedélyezett biztosítási

ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarországon viszontbiztosítási

tevékenységet folytató fióktelepe élet-, nem-élet- vagy mindkét

viszontbiztosítási tevékenységet a Felügyelet erre vonatkozó engedélye

birtokában teljeskörűen végezheti.

(3)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 2.

A harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a harmadik országbeli

viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág végzésére vagy

viszontbiztosítási tevékenység végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító

biztosító vagy az alapító viszontbiztosító a székhely szerinti országban

engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 43. § (1) bekezdésében foglaltakra.

32. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik

országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell - elfogadását követő

harminc napon belül - az alapító harmadik országbeli biztosítónak vagy

viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves

beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén,

mind pedig annak hiteles magyar fordításában.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az ügyfél kérésére a székhely

szerinti országban nyilvánosságra hozott harmadik országbeli biztosító éves

beszámolóját és üzleti jelentését helyszíni betekintésre köteles átadni.

(3) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1)

bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik országbeli

viszontbiztosító fióktelepének szavatolótőke-szükségletete fedezetére szolgáló

eszközöket a minimális tőkeszükséglet összegéig Magyarország területén kell

tartania, az ezen felül a szavatolótőke-szükséglete fedezetére szolgáló

eszközöket az Európai Unió területén belül.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a 255. §-ban

meghatározott kedvezmények fennállásának esetén nem kell alkalmazni.

27. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító

a) köteles a minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni

eszközök egynegyedét biztosítékként letétbe helyezni,

b) köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit

Magyarország területén elhelyezni,

c) jogosult a minimális szavatolótőke további fennmaradó részét fedező

eszközöket bármely tagállamban elhelyezni.

33. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a biztosítási

szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve az

általános szerződési feltételeket is - magyar nyelven kell kiállítania.

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1)

bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

34. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 23. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1) Ha a Bizottság egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési

rendszerét egyenértékűnek tekinti a Szolvencia 2 irányelvben meghatározott

rendszerrel, akkor az adott harmadik országban központi irodával rendelkező

viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket ugyanúgy kell

kezelni, mint az Európai Unióban székhellyel rendelkező, engedélyezett

viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalttal azonos elbánásban részesülnek az olyan

harmadik országbeli viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződések,

amelyek központi irodája olyan harmadik országban található, amelynek

szavatolótőke-megfelelési rendszerét a Bizottság ideiglenesen egyenértékűnek

minősítette.

9. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító

magyarországi fióktelepe

35. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító

Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a

székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett biztosítási ágon és

ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító

Magyarország területén viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a

székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedély alapján a

viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

36. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító

magyarországi fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését vagy

fennállását tanúsító okiratokat - ideértve az általános szerződési feltételeket is

- magyar nyelven kell kiállítania.

(2)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 143. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító

magyarországi fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott

rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

37. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és

viszontbiztosító magyarországi fióktelepe működése során a főbb adataiban

bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző harminc napon belül

köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.

28. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

10. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító

Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége

38. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy

viszontbiztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás

keretében biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytathat.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a biztosítási

tevékenységét a székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett

biztosítási ágon és ágazaton belül teljeskörűen végezheti.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító a

viszontbiztosítási tevékenységét a székhely tagállam felügyeleti hatósága által

kiadott engedély alapján teljeskörűen végezheti.

39. § (1) A határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországon végzett

biztosítási tevékenység végzése esetén a biztosítási szerződés megkötését,

illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve az általános szerződési

feltételeket is - magyar nyelven kell kiállítani.

(2)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 144. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

Az (1) bekezdésben meghatározott okirat

a) az ügyfél kérésére a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy

b) az ügyfél és a biztosító megállapodása esetén egyéb nyelven

is kiállítható.

(3) A határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett viszontbiztosítási

tevékenység esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem

kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG

VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI

11. A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység zártságának elve

40. § (1) Biztosító a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységen és azzal

közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet

nem folytathat, továbbá biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.

(2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül

összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat;

továbbá viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító

végezhet.

(3) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek

minősül:

a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése

ideértve a - biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony

portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott

ügyleteket,

b) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

29. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az

általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.

törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott pénzügyi eszközre

vonatkozóan végzett megbízás felvétele és továbbítása,

d) az értékpapír-kölcsönzés,

e) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési

viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és

fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,

f)

1

1 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVII. törvény 145. § (1) 2. Hatálytalan: 2017. I. 1-től. Lásd:

2016. évi LXVII. törvény 144. §.

g) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben

meghatározott tagszervezési tevékenység.

(4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek

minősül:

a) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben

szabályozott holdingtársasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az

eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell

alkalmazni;

b) a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai,

biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott tevékenység végzéséhez nem

kell a Felügyelet engedélye, azonban ezen tevékenységen túl egyéb biztosítási

vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység

folytatását is engedélyezheti a Felügyelet.

12. A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének elve

41. § (1) Biztosítási, viszontbiztosítási tevékenység és a biztosítási,

viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység

Magyarország területén a Felügyelet, vagy - határon átnyúló szolgáltatás

keretében vagy fióktelep útján végzett tevékenység esetében - a székhely

szerinti tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) Harmadik országbeli biztosító a tevékenységét Magyarország területén -

a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - magyarországi fióktelepen

keresztül a Felügyelet engedélyével végezheti.

(3) Harmadik országbeli biztosító - nemzetközi szerződés alapján - fióktelep

közbeiktatása nélkül

a) viszontbiztosítási tevékenységet végezhet,

b) a nemzetközi kereskedelemben részt vevő áruban, szállítóeszközben és

járműben bekövetkezett kárra, vagy az ezzel kapcsolatos felelősségre

vonatkozó biztosítási szerződést köthet.

(4) Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarország területén

viszontbiztosítási tevékenységet végezhet

a) magyarországi fióktelepen keresztül, vagy

b) nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül is.

(5)

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 162. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosító és a

viszontbiztosító biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet csak

korlátozottan végezhet a 304. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban.

30. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 162. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az (5) bekezdés szerinti biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység

tartalmát a Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonó határozatában

állapítja meg.

13. Az engedély hatálya

42. § (1) A Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya

valamennyi tagállamra kiterjed, és lehetővé teszi a biztosító vagy

viszontbiztosító számára, hogy - határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy

fióktelep útján - bármely tagállam területén folytassa tevékenységét.

(2) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi

fióktelepe esetén a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi

hatálya Magyarország területére terjed ki, a tevékenység csak Magyarország

területén folytatható.

43. § (1) Biztosító, valamint a harmadik országbeli biztosító magyarországi

fióktelepe élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére - a (2) és a (3)

bekezdésben foglaltak kivételével - tevékenységi engedélyt nem kaphat.

(2) Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező

biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti az 1. melléklet A) rész 1. és 2.

pontjában meghatározott ágazat művelését azzal, hogy más

nem-életbiztosítási ágazat művelésére a biztosító nem jogosult.

(3) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott

ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a

Felügyelet engedélyezheti életbiztosítási tevékenység művelését.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt esetekben az életbiztosítási ágra irányadó

számviteli és felszámolási szabályok alkalmazandók a biztosító egész

tevékenységére.

(5)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 24. § szerinti szöveggel lép hatályba.

Ha egy nem-életbiztosítási ágazat művelésére engedéllyel rendelkező

biztosítónak pénzügyi, kereskedelmi vagy igazgatási kapcsolatai vannak egy

életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóval,

akkor az érintett biztosítók elszámolásait nem torzíthatják a biztosítók közötti

megállapodások, vagy bármilyen olyan megállapodás, ami a ráfordítások és a

bevételek arányosítását érintheti.

44. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt biztosítási áganként és azon

belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki.

(2) A tevékenységi engedély az ágazat egészére kiterjed, kivéve, ha a

biztosító az üzleti tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes

kockázatokat vagy kockázatcsoportokat kíván biztosítani az ágazaton belül.

(3) A tevékenységi engedély az 1. melléklet B) részében meghatározott

besorolás szerint is megadható.

(4) Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt nem-élet

viszontbiztosításra, élet-viszontbiztosításra vagy teljes körű viszontbiztosítási

tevékenységre adja ki.

45. § (1) A biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton vagy

kockázatcsoporton túl a Felügyelet engedélyével tevékenységét más ágazatra,

kockázatra vagy kockázatcsoportra kiterjesztheti, feltéve, ha rendelkezik a

módosított tevékenység folytatásához szükséges

a) szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető szavatoló

tőkével,

31. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető

szavatoló tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel, a szükséges személyi és tárgyi

feltételekkel.

(2) Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező

biztosító - a 43. § (2) bekezdése szerint - az 1. melléklet A) rész 1. és 2.

pontjában meghatározott ágazat művelésére kiterjesztheti a tevékenységét, ha

rendelkezik

a) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális

tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető

alapvető szavatoló tőkével,

b) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális

tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló

tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.

(3) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott

ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító - a 43. § (2)

bekezdése szerint - életbiztosítási tevékenység művelésére kiterjesztheti a

tevékenységét, ha rendelkezik

a) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó a minimális

tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető

alapvető szavatoló tőkével,

b) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális

tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló

tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.

(4) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a biztosítási

tevékenység kiterjesztésének a feltétele, hogy a biztosító rendelkezik a

módosított tevékenység folytatásához szükséges szavatoló tőkével.

46. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a biztosítási tevékenységét

részben vagy egészben - saját elhatározásból - a Felügyelet engedélyével

megszüntetheti, ha a kérelemmel érintett ág, ágazat vagy viszontbiztosítási

tevékenység vonatkozásában a biztosítási vagy viszontbiztosítási

tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.

(2) A tevékenység részben történő megszűntetése esetén a biztosítónak vagy

viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a módosított tevékenység folytatásához

szükséges 45. §-ban meghatározott feltételekkel.

(3)

1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 2.

Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító

vagy a viszontbiztosító a döntés véglegessé válását követően - az érintett

biztosítási ág, ágazat, vagy az élet-viszontbiztosítás, nem-életviszontbiztosítás

vonatkozásában - biztosítási, viszontbiztosítási és azzal közvetlenül

összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére nem

jogosult.

(4) Ha a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási vagy a viszontbiztosítási

tevékenységét teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből a

biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra utaló megnevezést törölni.

47. § (1) Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra

engedélyt kapott biztosító - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - egy

másik ágazatba tartozó kockázatokat (a továbbiakban: kiegészítő kockázat) is

biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély nélkül, ha

32. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,

b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak,

c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.

(2) Az 1. melléklet A) rész 14., 15. és 17. pontjában meghatározott ágazatba

tartozó kockázatokat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem lehet más

ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.

(3) Az 1. melléklet A) rész 17. pontjában meghatározott ágazatba tartozó

kockázatot a 18. ágazat kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, ha az (1)

bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek és

a) az alapkockázat kizárólag az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a

szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személynek

nyújtott segítségre vonatkozik, vagy

b) a biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal

kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.

14. A biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye

48. § Magyarországi székhelyű biztosító vagy viszontbiztosító és a harmadik

országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén a

központi iroda is csak Magyarország területén lehet.

14/A.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 145. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosító vagy a viszontbiztosító közreműködőiről és értékesítési

tevékenységért felelős vezetőjéről vezetett nyilvántartása

48/A. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 145. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a közreműködőiről, valamint a

biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős

vezetőjéről - a biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért

felelős vezetőkkel, valamint a biztosítói és viszontbiztosítói közreműködőkkel

kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából -

köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosítási vagy

viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető belső

nyilvántartásából, valamint a biztosítói vagy a viszontbiztosítói közreműködők

belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős

vezetőről vezetett belső nyilvántartás - a vezető adataiban bekövetkezett

változások nyomon követésével és dokumentálásával - a biztosítási vagy

viszontbiztosítási értékesítési tevékenységért felelős vezető

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott

követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőiről vezetett belső

nyilvántartás - a közreműködők adataiban bekövetkezett változások nyomon

követésével és dokumentálásával - a közreműködők

a) nevét,

b) a 75/A. § (1) bekezdésében és a 134/A. §-ban meghatározott

követelményeknek történő megfelelésének igazolását

tartalmazza.

33. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes

adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető

biztosító vagy viszontbiztosító, amely az adatokat az adott személlyel fennálló

jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

III. FEJEZET

A VEZETŐKRE ÉS ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. A vezető állású személy

49. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy

a) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, biztosító vagy

viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület esetén az

igazgatóság tagjai és a felügyelőbizottság tagjai,

b)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 3.

harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi

fióktelepe formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetén a

cégjegyzékbe bejegyzett képviselő.

(2) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meg nem

haladó kölcsönös biztosító egyesület esetén vezető állású személy az

alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül

a) az ügyintéző és képviseleti szerv feladatainak ellátása céljából választott

testület elnöke vagy az ilyen célból választott személy,

b) az ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzése céljából választott

testület elnöke vagy az ilyen célból választott személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl vezető állású személy

az első számú vezető és annak helyettesei.

16. Az első számú vezető és a képviseleti jog

50. § A biztosító vagy viszontbiztosító első számú vezetője a biztosító

munkaszervezetének irányítására kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, a

biztosítóval vagy viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló vezető.

51. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy

viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület képviseletére -

ideértve a cégjegyzést, a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is - az

igazgatóság tagjai és az első számú vezető vagy annak helyettesei közül kettő

személy együttesen jogosult.

(2) Fióktelep formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében a

biztosító képviseletére a képviselő önállóan jogosult.

34. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttes képviseleti jog a biztosító vagy

viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített

eljárási rend szerint az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően együttes

aláírási jogként átruházható.

(4) A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget

vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.

52. § (1) Az első számú vezető köteles a 71. § (1) bekezdésében

meghatározottakról a Felügyeletet - a könyvvizsgáló általi tájékoztatást

követően - írásban tájékoztatni.

(2)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 4.

A biztosító első számú vezetője - a számviteli rendért felelős vezető 62. §

(2) bekezdésében meghatározott értesítését követően - köteles haladéktalanul

értesíteni a Felügyeletet arról, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító

eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke annak

megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok előírt

mértékénél.

17. A vezető állású személyre vonatkozó feltételek

53. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személynek az

nevezhető ki vagy választható meg, akinek személyét a megválasztás vagy a

kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító vagy a

viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet a kinevezést

vagy megválasztást engedélyezte.

(2)

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (2) a). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(3)

3

3 Módosította: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (2) b).

Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az

engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a

vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy

választható meg.

(4) A már kinevezett vagy megválasztott vezető állású személy esetén, ha

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének

VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében, vagy

b)

4

4 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 483. § a).

a Btk. XXVII. vagy XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, vagy külföldön az illetékes

hatóság részéről vádemelésre került sor olyan bűncselekmény miatt, amely az

1978. évi IV. törvény XVII. vagy XVIII. fejezete szerint 2013. június 30-ig

büntetendő volt, vagy a Btk. XXXV-XLIII. Fejezetében foglaltak szerint

büntetendő a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával

vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig vezető

állású tisztségéhez kapcsolódó feladatai általa történő ellátását fel kell

függeszteni.

(5)

5

5 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 483. § a).

Az a személy, akivel szemben a (4) bekezdésben meghatározott

bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, a büntetőeljárásnak a bíróság

jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével

történő befejezéséig vezető állású személynek nem nevezhető ki és nem

választható meg.

35. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6) Ha a vezető állású személy megsérti a működésére vonatkozó

jogszabályok előírásait, a Felügyelet a kötelezettségszegés súlyának

figyelembevételével kezdeményezheti a vezető állású személy felmentését. A

biztosító és a viszontbiztosító a kezdeményezés alapján köteles megtenni a

felmentéshez szükséges intézkedéseket.

54. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy

kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) vezetői gyakorlattal rendelkezik,

d) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

e) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál nem tevékenykedik

könyvvizsgálóként.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti vezetői gyakorlatnak minősül

a) a biztosításszakmai vezetői gyakorlat,

b) a legalább húsz főt foglalkoztató vállalkozásnál szerzett gazdálkodási

vezetői gyakorlat, továbbá

c) az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett vezetői

gyakorlat

feltéve, ha e vezetői gyakorlat ideje hosszabb, mint öt év, és az előírt vezetői

gyakorlat befejezése nem esik az engedély iránti kérelem benyújtását tíz évvel

megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító felügyelőbizottságának tagjai közül az

(1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak kizárólag a felügyelőbizottság

elnökére nézve kötelezőek.

(4) A biztosítói vagy viszontbiztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi

holdingtársaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek

az választható meg, aki megfelel az (1)-(3) bekezdésben meghatározott

feltételeknek.

18. Az egyéb vezetők

55. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási tevékenység

folytatásához

a) vezető aktuáriust,

b)

1

1 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 89. § (2) a).

vezető jogászt,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) vezető kockázatkezelőt, és

f) a jogszabályoknak és a szabályzatoknak történő megfelelésért felelős

vezetőt (a továbbiakban: megfelelőségi vezetőt)

(a továbbiakban együtt: egyéb vezető) köteles foglalkoztatni.

(2) Egyéb vezetőt a fióktelep formában működő biztosítónál nem kell

alkalmazni, ide nem értve a harmadik országbeli biztosító magyarországi

fióktelepét.

(3) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepének az (1)

bekezdés d) pontjában meghatározott belső ellenőrt nem kell alkalmazni.

36. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

56. § (1)

1

1 Módosította: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (1) a).

Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál egyéb vezetőként az a

személy foglalkoztatható, akinek személyét a foglalkoztatás kezdetének

tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító vagy a

viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet a foglalkoztatást

engedélyezte. Az egyéb vezető engedélyezésére és foglalkoztatására az 53. §

(3)-(6) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Az egyéb vezetők legfeljebb két biztosítónál tölthetnek be egyéb vezetői

pozíciót.

(3) Az 55. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti egyéb vezetők jogviszonyának

megszüntetéséhez a felügyelőbizottság előzetes tájékoztatása szükséges.

(4) Az 55. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti egyéb vezetőket - tanácskozási

joggal - a biztosító vagy a viszontbiztosító közgyűlésének felelősségi

területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(5) Az 55. § (1) bekezdés d) pontja szerinti belső ellenőr jogviszonyának

megszüntetéséhez a felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges.

19. A vezető aktuárius

57. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki

a) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

aa) biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy

ab) szakirányú felsőfokú - így különösen természettudományi, informatikai,

gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy

mesterfokozatú - végzettséggel és legalább ötéves vezető aktuáriusi vagy

tízéves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;

b) legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi

felügyeletet ellátó szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy

biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító

könyvvizsgálójánál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint

különösen:

a) közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,

b) matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi

matematika szakirányán,

c) biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán,

vagy

d) posztgraduális aktuárius szakon szerzett végzettség.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában előírt szakmai

gyakorlat befejezése nem eshet a vezető aktuárius foglalkoztatásának kezdetét

tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

58. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa aláírásával

igazolja:

a) a felügyeleti jelentésben szereplő tartalékok képzésének és mértékének

helyességét;

b) a díjkalkulációk szakmai helyességét.

37. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vagy a

viszontbiztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló

adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott

módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa - az (1) és (2)

bekezdésben foglaltakon túl - aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört

ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

(4) A vezető aktuárius ellátja, illetve irányítja az aktuáriusi feladatkörhöz

tartozó feladatok teljesítését.

20. A vezető jogász

1

1 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 89. § (2) b).

59. § (1)

2

2 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 89. § (2) c).

A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető jogásza az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi

felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági

területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi

szervénél vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

f) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2)

3

3 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 89. § (2) d).

Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a vezető jogász foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző

időpontnál korábbi időpontra.

60. §

4

4 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 89. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez

engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak

megfelelnek.

21. A számviteli rendért felelős vezető

61. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító számviteli rendért felelős

vezetője kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c)

5

5 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 1. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi

felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági

területén, a biztosítók, biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél,

biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy

biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett számviteli gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

f) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a számviteli rendért felelős vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel

megelőző időpontnál korábbi időpontra.

38. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

62. § (1) A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi és az első számú vezető

mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló és a

109. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás helytállóságát.

(2)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 5.

A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az

első számú vezetőt és a felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában

feltüntetett eszközök értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli

biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.

22. A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr)

63. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy

viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület köteles belső

ellenőrt alkalmazni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító belső ellenőre az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi -

végzettséggel rendelkezik,

b) legalább ötéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó

szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a

biztosítók, biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél,

biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy

biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett

belső ellenőrzési vagy megfelelőségi feladatok ellátása során szerzett szakmai

gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú

vezető gyakorolja, a belső ellenőr irányítását a felügyelőbizottság látja el.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a belső ellenőr foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző

időpontnál korábbi időpontra.

(5) Ha két, akár biztosító, akár viszontbiztosító ugyanazon személyt

foglalkoztatja belső ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni arról, hogy a

belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A

megállapodást annak megkötésétől számított harminc napon belül meg kell

küldeni a Felügyeletnek.

64. § A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzési feladatkörhöz

tartozó feladatok teljesítését.

23. A vezető kockázatkezelő

65. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető kockázatkezelő az

lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő,

matematikusi, mérnöki, jogi vagy pénzügyi - végzettséggel,

b) legalább kétéves,

39. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó

szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi

szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél,

biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal,

vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai

gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a vezető kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző

időpontnál korábbi időpontra.

66. § A vezető kockázatkezelő

a) ellátja, illetve irányítja a kockázatkezelési feladatkörhöz tartozó feladatok

ellátását,

b) felelős a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

c) aláírásával igazolja a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített

számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

24. A megfelelőségi vezető

67. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál megfelelőségi vezető az lehet,

aki

a) szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi

vagy jogi - végzettséggel rendelkezik,

b) legalább kétéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó

szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a

biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél,

biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító

könyvvizsgáló cégénél szerzett biztosításszakmai jogi vagy közgazdasági

gyakorlattal rendelkezik, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett

megfelelőségi vagy belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet a megfelelőségi vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző

időpontnál korábbi időpontra.

68. § A megfelelőségi vezető ellátja, illetve irányítja a megfelelőségi

feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.

25. Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

69. § Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak

minősíteni azt a személyt, aki

40. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a)

1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 3.

minősített befolyással rendelkezik vagy rendelkezett olyan biztosítónál,

viszontbiztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi szervezetnél, amely

esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által

alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy

felszámolás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért

öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat

megállapította,

b)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 25. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2017. évi L. törvény

484. § 3.

vezető állású személy vagy vezető állású személy volt olyan biztosítónál,

viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető tisztségviselő

vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a

fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott

intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolási

eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy

kényszertörlési eljárás alatt áll és akinek személyes felelősségét e helyzet

kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági

határozat megállapította,

c) súlyosan vagy ismételten megsértette

ca)

3

3 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 4.

a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények vagy e törvények

felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben

a Felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős vagy végleges határozatában a

legmagasabb összegű bírságot szabta ki vagy a felmentését kezdeményezte,

vagy a bíróság öt évnél nem régebbi jogerős határozatában felelősségét e

jogszabályok megsértése miatt megállapította,

cb)

4

4 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 5.

a tevékenységére vonatkozó külföldi jogszabályban meghatározott

rendelkezéseket és emiatt az felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős vagy

végleges döntésében a legmagasabb összegű bírságot szabta ki vele szemben

vagy a felmentését kezdeményezte, vagy a külföldi bíróság öt évnél nem

régebbi jogerős döntésében felelősségét e jogszabályok megsértése miatt

megállapította.

25/A.

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 146. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Jó hírnév

69/A. §

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 146. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Nem lehet jó hírnévvel rendelkezőnek minősíteni azt a személyt, aki

a) nem büntetlen előéletű, vagy

b) vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő volt olyan biztosítónál,

viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető állású személy

vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a

fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott

intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak vagy felszámolási

eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy

kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet

kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági

határozat megállapította.

26. A könyvvizsgáló

41. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

70. § (1)

1

1 Megállapította: 2016. évi XLIV. törvény 68. §. Hatályos: 2016. VI. 4-től.

A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak - a legfőbb szerv döntése

alapján - könyvvizsgálót kell megbíznia.

(2)

2

2 Módosította: 2016. évi XLIV. törvény 74. §.

A biztosító vagy a viszontbiztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására

kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót bízhat meg, aki

a) biztosítási vagy viszontbiztosítási és az 57. § (1) bekezdés a) és b)

pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel

és gyakorlattal rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő

aktuáriust köteles foglalkoztatni;

b) nem áll a biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással

rendelkező tulajdonosával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban, vagy olyan könyvvizsgálói társasággal munkaviszonyban,

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, amelynek a tulajdonosa a

biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosa;

c) nem rendelkezik a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban sem közvetlen,

sem közvetett tulajdonnal;

d) biztosítói minősítéssel rendelkezik.

(3)-(4)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi XLIV. törvény 75. §. Hatálytalan: 2016. VI. 4-től.

(5) A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott természetes személy

könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és viszontbiztosítónál

láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a biztosítótól vagy a

viszontbiztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves

jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba

tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési

vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó

befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól

vagy a viszontbiztosítótól származó összesített jövedelme (bevétele) nem

haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott könyvvizsgáló

társaságon belül a könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és

viszontbiztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló

társaság biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó bevétele nem

haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. A könyvvizsgáló

társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi

vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a

tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési

alaptól, valamint biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó összesített

bevétele nem haladhatja meg éves nettó bevételének ötven százalékát.

(7)

4

4 Megállapította: 2016. évi XLIV. törvény 69. §. Hatályos: 2016. VI. 4-től.

A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles könyvvizsgálójának

megbízatása megszűnésétől számított két hónapon belül - a legfőbb szerv

döntése alapján - új könyvvizsgálót megbízni.

71. § (1)

5

5 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 6.

A könyvvizsgáló köteles a biztosító vagy a viszontbiztosító első

számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási

tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a

biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy vizsgálatkor a számviteli

biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő.

42. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A könyvvizsgáló köteles vizsgálatának eredményéről a biztosítóval vagy a

viszontbiztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet haladéktalanul írásban

tájékoztatni, ha olyan tényeket állapított meg, amelyek alapján

a) a korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy záradék

megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére, a biztosító vagy a viszontbiztosító belső

szabályzatának súlyos megsértésére, vagy az előzőekben említettek súlyos

veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a tevékenység engedélyezésére vagy a működésre vonatkozó jogszabályi

előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségeinek folyamatos

teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) a belső ellenőrzési rendszerek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét

állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és az első számú vezető között

a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetőképességét, jövedelmét,

adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működést lényegesen érintő

kérdésekben.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni a feladatkörében

tudomására jutott tényekről,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(4) A könyvvizsgálónak a biztosító vagy viszontbiztosító éves beszámolójának

vizsgálata mellett az alábbiakat is vizsgálnia kell:

a)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 26. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentés

helyességét;

b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, és a prudens

működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;

c) a 94. § (1) bekezdés b) pontjában előírt folyamatos nyilvántartási,

adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;

d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.

(5)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 2. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A könyvvizsgáló a (4) és a (6) bekezdésben foglaltakra vonatkozó

megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak,

az első számú vezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a

Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-ig a felügyeleti jelentéssel

együtt megküldi.

(6)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 26. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

A könyvvizsgáló az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében

köteles arra is kitérni, hogy a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves

felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok és az éves

beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke

elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(7) A könyvvizsgáló köteles az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében

a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és

ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a

biztosítónak átadni.

27. A vezetők, alkalmazottak és megbízottak tevékenységére vonatkozó

szabályok

43. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

72. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb

vezetői, megbízottai valamint alkalmazottai munkaviszonyuk vagy

megbízatásuk fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a

biztosítási titkot megtartani.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői,

megbízottai valamint alkalmazottai a tevékenységükkel összefüggésben

birtokukba jutott - a biztosító vagy a viszontbiztosító működésével és a

biztosító, viszontbiztosító ügyfeleivel kapcsolatos - információt vagy adatot

kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási vagy viszontbiztosítási

jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői,

megbízottai valamint alkalmazottai tevékenységükkel összefüggésben

birtokukba jutott - a biztosító vagy a viszontbiztosító működésével és a

biztosító ügyfeleivel kapcsolatos - információkat, adatokat nem használhatják

fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett

módon előnyt szerezzenek, vagy, hogy a biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy

az ügyfélnek hátrányt okozzanak.

73. § A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb

vezetői mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek

megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a biztosító vagy a

viszontbiztosító és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok

szerint járnak el.

74. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb

vezetője, továbbá a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységgel

kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja vagy megbízottja köteles a

biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha

a) maga vagy közeli hozzátartozója a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval

szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással rendelkezik,

b) a megkötendő szerződéssel kapcsolatban más érdekeltséggel rendelkezik,

továbbá

c) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni

kívánó félnél igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tisztséget visel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az összeférhetetlenséggel

érintett személy a döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt.

74/A. §

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 163. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, valamint

egyéb vezetője köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak két

munkanapon belül bejelenteni, ha a szakmai alkalmassággal és üzleti

megbízhatósággal kapcsolatos követelményeknek már nem felel meg.

75. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb

vezetője, valamint a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó

alkalmazottja a munkaviszony vagy megbízatás létrejötte előtt köteles írásbeli

nyilatkozatot tenni a biztosító vagy a viszontbiztosító részére arról, hogy maga

vagy közeli hozzátartozója a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál, más

biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezetnél rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett tulajdonosi

részesedéssel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi részesedés fennállása

esetén a nyilatkozatnak ki kell terjednie a tulajdonosi részesedés mértékére.

44. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője,

továbbá a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja

vagy megbízottja a munkaviszony vagy megbízatás fennállása alatt az (1) és

(2) bekezdésben meghatározott tények keletkezésével vagy fennállásával

kapcsolatos változásról két munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot köteles

tenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a

biztosító vagy a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.

75/A. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 147. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért

felelős vezetőjének, valamint a biztosító vagy a viszontbiztosító

közreműködőinek a 69/A. § szerinti jó hírnévvel kell rendelkezniük,

(2) A 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelést a - velük

jogviszonyban álló - személyek vonatkozásában, azok nyilvántartásba

vételekor a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles, míg a későbbiekben - a

jogviszonyuk fennállása alatt - jogosult ellenőrizni.

(3) Biztosító vagy viszontbiztosító közreműködőjeként csak olyan személy

végezhet biztosítási vagy viszontbiztosítási értékesítési tevékenységet, aki a

48/A. § (4) bekezdése szerinti belső nyilvántartásban szerepel.

IV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

28. Az irányítási rendszerre vonatkozó általános követelmények

76. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a méretével, az általa

végzett biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenysége jellegével,

nagyságrendjével és összetettségével arányban álló, hatékony, az üzleti

tevékenység körültekintő és megbízható irányítását biztosító irányítási

rendszert működtetni (a továbbiakban: arányosság elve).

(2) Az arányosság elvét a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási

rendszerére vonatkozó valamennyi előírás tekintetében alkalmazni kell.

77. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatósága vállal végső

felelősséget az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott

jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a

kiszervezett tevékenység körébe tartozókat is.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító az irányítási rendszer keretén belül

köteles

a) a szervezeti felépítését, valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső

szabályzatban áttekinthetően rögzíteni;

b) a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól

megfelelően elhatárolni;

c) hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és

d) tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és

arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat - ideértve a készenléti

tervet is - alkalmazni.

45. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A belső szabályzatokban egyértelműen meg kell állapítani a vonatkozó

feladatokat, célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási

eljárásokat, amelyek mindegyikének összhangban kell lennie a biztosító

általános üzleti stratégiájával.

(4) A szabályzatokat az irányítási rendszer vagy az érintett terület bármely

jelentős változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

78. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító igazgatóságának és

felügyelőbizottságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv

tartalmazza:

a) az ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) Az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagja kérheti véleményének szó

szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további testületi tag írja

alá. A jegyzőkönyvet valamennyi testületi tagnak, valamint az igazgatósági

ülés jegyzőkönyvét a felügyelőbizottság elnökének az ülést követő tizenöt

napon belül meg kell küldeni függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e.

79. §

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § a).

A belső ellenőrzési rendszer legalább az igazgatási és számviteli

eljárásokra, belső ellenőrzési keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére

kiterjedő megfelelő jelentési és adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a

megfelelőségi feladatkörre terjed ki.

80. § A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az

igazgatóság irányítása alatt működik, és a feladatkört ellátó személy - a

szervezeti felépítés sajátosságainak figyelembevételével - az igazgatóságnak

számol be, szükség esetén együttműködik a többi feladatkört ellátó személlyel

feladatai ellátása érdekében.

29. Kiemelten fontos feladatkörök

81. § A biztosító vagy a viszontbiztosító legalább az alábbi kiemelten fontos

feladatköröket működteti:

a) aktuáriusi feladatkör,

b) kockázatkezelési feladatkör,

c) megfelelőségi feladatkör, és

d) belső ellenőrzési feladatkör.

82. § (1) Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a

biztosítástechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések

megfelelőségének biztosítása;

c) a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok

elégségességének és minőségének értékelése;

d) a legjobb becslés és a tapasztalati adatok összevetése;

e) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának

megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való

véleménynyilvánítás;

46. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

h) a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való

véleménynyilvánítás; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás,

különös tekintettel

ia) a szavatolótőke-szükséglet és a minimális tőkeszükséglet számításának

alapjául szolgáló kockázatmodellezésre, és

ib) a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.

(2) Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó

személy véleményt nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák

csoportszintű megfelelőségéről.

(3) Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki

a) a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével,

nagyságrendjével és összetettségével arányos aktuáriusi és pénzügyi

matematikai szakmai tudással rendelkezik, és

b) az alkalmazandó szakmai követelményekkel kapcsolatos tapasztalatait

bizonyítani képes.

83. § A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer

működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására terjed ki.

84. § (1) A megfelelőségi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed

ki különösen

a) annak biztosítása, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító mindenkor

megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban

foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi

rendelkezésekkel;

b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos

nyomon követésére és rendszeres ellenőrzésére, amelyek célja, hogy a

biztosító vagy a viszontbiztosító e törvényben és az e törvény felhatalmazása

alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben

tapasztalható esetleges hiányosságait feltárja;

c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések

folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése;

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatóságának, alkalmazottainak és

megbízottainak segítése annak érdekében, hogy a biztosító vagy a

viszontbiztosító teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó

jogszabályokban foglalt kötelezettségeit;

e) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentés elkészítésére; és

f) megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítésére.

(2) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a jogszabályokban és a

szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer

jelentést készít az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére, amely

tartalmazza

a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottak

nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot;

b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az

intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett

javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is;

c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés

készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását és azok

eredményét; és

d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések

összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.

47. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

85. § (1) A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok kizárólagos

ellátására terjed ki:

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító belső szabályzatai megfelelő

működésének és hatékonyságának, és

b) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységnek a törvényesség, a

biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálata.

(2) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy - a (1) bekezdésben

foglaltakon túlmenően - a biztosító vagy a viszontbiztosító által a Felügyelet

részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és

teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi.

(3) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy legalább a jelentéseiről

készített összefoglalót mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére

megküldi. Az összefoglalót köteles magyar nyelven is elkészíteni és a

felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére

bocsátani.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító működésének ellenőrzésével

kapcsolatban a felügyelőbizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezzen

átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét,

amelynek keretében

ba) elfogadja az éves ellenőrzési tervet,

bb)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 3. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési

feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges

intézkedések végrehajtását,

bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési

feladatkört ellátó személy munkáját, és

bd) megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát,

ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem szervezi ki a belső ellenőrzési

feladatkört; és

c) a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok

megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és

ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok, intézkedések végrehajtását.

30. Kockázatkezelési rendszer

86. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles olyan kockázatkezelési

rendszert működtetni, amely alkalmas azon egyedi és összesített kockázatok

és kockázati kölcsönhatások folyamatos azonosítására, mérésére, nyomon

követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített

szinten ki van, illetve ki lehet téve. A kockázatkezelési rendszer a szükséges

stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll.

(2) A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és a rendszert a

biztosító vagy a viszontbiztosító szervezeti felépítésébe és döntéshozatali

folyamataiba kell beépíteni, kialakításakor figyelembe kell venni a vezető

állású személyek, továbbá a kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek

tevékenységét.

87. § (1) A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre

terjed ki:

a) biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;

48. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése;

f) viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentési technikák;

g) a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő

kockázatok, valamint a számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett

kockázatok;

h) az illeszkedési kiigazítás vagy a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén

likviditási terv készítése, amely előrejelzi az e kiigazítások hatálya alá tartozó

eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos pénzáramlásokat; és

i) biztosítástechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához

külső hitelminősítő intézet értékelésének alkalmazása esetén - amennyiben

megvalósítható - a külső hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése.

(2) A részleges vagy teljes belső modellt alkalmazó biztosító vagy a

viszontbiztosító esetében a kockázatkezelési feladatkör az alábbi feladatokra

is kiterjed:

a) a belső modell kialakítása és bevezetése;

b) a belső modell tesztelése és érvényesítése;

c) a belső modell és módosításainak dokumentálása;

d) a belső modell teljesítményének elemzése, és az arról szóló összefoglaló

jelentések elkészítése;

e) az igazgatóság tájékoztatása a belső modell teljesítményéről, a további

tökéletesítésre szoruló területek megnevezése, a korábban megállapított

gyengeségek kiküszöbölésére tett erőfeszítések megnevezése.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának vonatkozásában a biztosító vagy a

viszontbiztosító:

a) rendszeresen értékeli a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe

vehető szavatoló tőkének a kockázatmentes hozamgörbe extrapolációjának

alapjául szolgáló feltevésekre való érzékenységét;

b) az illeszkedési kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:

ba) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke

érzékenységét a kiigazítás számításához használt feltevésekre, beleértve az

alapvető kamatkülönbözetet és eszközei kényszerértékesítésének a figyelembe

vehető alapvető szavatoló tőkére gyakorolt lehetséges hatását,

bb) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke

érzékenységét az elkülönített eszközportfolió összetételében történő

változásokra,

bc) a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását;

c) a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:

ca) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke

érzékenységét a kiigazítás számításához használt feltevésekre és eszközei

kényszerértékesítésének a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkére

gyakorolt lehetséges hatását;

cb) a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 269. § (2) bekezdés a) pontjában

meghatározott jelentés részeként benyújtja a (2) bekezdés a)-c) pontjában

meghatározott értékeléseket a Felügyeletnek.

49. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) Amennyiben az illeszkedési vagy volatilitási kiigazítás nullára való

csökkentése a szavatolótőke-szükséglet nem teljesítését eredményezné, a

biztosító vagy a viszontbiztosító elemzést nyújt be a Felügyeletnek azon

intézkedésekről, amelyeket ilyen helyzetben alkalmazhat a

szavatolótőke-szükségletet fedező, figyelembe vehető szavatolótőke szintjének

helyreállítása vagy kockázati profiljának csökkentése érdekében a

szavatolótőke-szükséglet újbóli teljesítése céljából.

88. § (1) A 86. §-ban meghatározott követelményekkel kapcsolatban

kockázatkezelési szabályzat fogalmaz meg részletes szabályokat.

(2) A befektetési kockázattal kapcsolatban a biztosítónak vagy

viszontbiztosítónak bizonyítania kell, hogy megfelel a 103-106. §-ban

meghatározott szabályoknak.

31. Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer

89. § (1) A kockázatkezelési rendszer részeként minden biztosító és

viszontbiztosító saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszert

működtet.

(2) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés legalább a következőket

tartalmazza:

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profiljának leírását;

b) a biztosító vagy a viszontbiztosító vállalt kötelezettségeit és annak

kockázatait is figyelembe vevő tőkehelyzet értékelését, amely figyelembe veszi

a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profilját, jóváhagyott

kockázatvállalási határait és üzleti stratégiáját;

c) a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel, valamint a

biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való

folyamatos megfelelés bemutatását;

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profilja és a - standard

formulával, vagy a részleges vagy teljes belső modellel számított -

szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevések közötti eltérés

mértékének a jelentőségét és

e) az illeszkedési kiigazítás, a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén a

szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos

követelményeknek való megfelelés értékelését, a kiigazítás és átmeneti

intézkedések figyelembevételével és a nélkül.

(3) A (2) bekezdés d) pontja tekintetében a belső modell alkalmazása esetén,

az értékelést azzal az újrakalibrálással együtt kell elvégezni, amely a belső

modell eredményeit a szavatolótőke-szükséglet kockázati mértékéhez és

kiszámításához igazítja.

(4) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer részeként a biztosító

vagy a viszontbiztosító legalább 3 éves üzleti tervet készít, amely kiegészül a

szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatásával a terv teljes

időtartamára.

(5) A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában a biztosító vagy a viszontbiztosító

olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek arányosak az üzleti tevékenységében rejlő

kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, és amelyek révén

képes megfelelően észlelni és értékelni a számára rövid és hosszú távon

felmerülő kockázatokat, illetve azon kockázatokat, amelyeknek ki van vagy ki

lehet téve.

(6) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer működtetése során

biztosítani kell

50. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) a szavatoló tőkével és

b) a biztosítástechnikai tartalékokkal

kapcsolatos, a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és

biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott

követelményeknek való megfelelést.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító kockázat- és szavatolótőke-értékelési

rendszere az üzleti stratégia szerves része, amelyet stratégiai döntései során

folyamatosan alkalmaz.

(8) A biztosító vagy a viszontbiztosító (2) bekezdés szerinti saját kockázat- és

szavatolótőke-értékelését, valamint a (4) bekezdés szerinti üzleti terv

készítését és minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés

bemutatását évente legalább egyszer, valamint a kockázati profil jelentős

változását követően haladéktalanul elvégzi.

(9) A biztosító vagy a viszontbiztosító minden év november 30-ig tájékoztatja

a Felügyeletet a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer

értékelésének eredményéről, és az értékelés során használt módszerekről.

(10) A kockázati profil jelentős változását követően elvégzett saját kockázat-

és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről a biztosító vagy a

viszontbiztosító harminc napon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(11)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 176. § a).

A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval

vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott hatósági tőkekövetelmény

kiszámítására szolgál. A szavatolótőke-szükséglet számítására kizárólag a

biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai

tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek

megfelelően kerülhet sor.

32. Az ügymenet kiszervezésének feltételei

90. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító - az adatvédelmi előírások

betartása mellett - tevékenységének bármely elemét kiszervezheti.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító ügymenetének kiszervezése esetén a

(3)-(7) bekezdés és a 91-92. § alkalmazandó. A termékértékesítés más általi

üzletszerű végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(3) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a vezető állású személyek hatáskörének, továbbá az

egyéb vezetők hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál

vagy a viszontbiztosítónál marad,

b) nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyféllel fennálló

szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja az ügyfél felé fennálló, e

törvényben foglalt kötelezettségek teljesítését, és

c) nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító vagy a

viszontbiztosító az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély

megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti.

(4) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog,

valamint a biztosítási kockázatokért való helytállási kötelezettség

megmaradjon a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál.

(5) Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy

tevékenységek, amennyiben a kiszervezés

a) a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére való

képességét érintő módon

aa) veszélyezteti az irányítási rendszer minőségét,

51. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

ab) növeli a működési kockázatot,

b) akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy

c) veszélyezteti az ügyfelek érdekeit.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy

tevékenységek kiszervezését, valamint a kiszervezés tartalmában

bekövetkezett változást köteles a Felügyeletnél öt nappal a kiszervezést vagy a

változást megelőzően bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a

kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét,

valamint a kiszervezés időtartamát.

91. § (1) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért

a biztosító vagy a viszontbiztosító felelős és a biztosító vagy a viszontbiztosító

köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett

tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a

tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító vagy a

viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba

vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett

tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a

szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a

kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás

ellenére továbbra is jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a

biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal

felmondani.

(3) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító

vagy a viszontbiztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy

viszontbiztosító részére, az köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által

átadott adatot, információt elkülönítetten, az adatvédelmi előírások

betartásával kezelni.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet

olyan szervezethez,

a) amelyben a vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli

hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli

hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(5) A (4) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító

vagy a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet

tulajdonosa azonos vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a

biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett

tevékenységet végző szervezet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonában

áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

92. § (1) Ha a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító vagy a

viszontbiztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett

tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás

rendjét és az adatvédelem szabályait.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító gondoskodik arról, hogy a

könyvvizsgálója a feladatai ellátásához szükséges adatokhoz,

dokumentumokhoz a kiszervezett tevékenységet végzőnél hozzáférjen.

V. FEJEZET

52. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG TÁRGYI

FELTÉTELEI

33. A tevékenység megkezdésének és folytatásának tárgyi feltételei

93. § (1) A tevékenység megkezdésekor a biztosító vagy viszontbiztosító

részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú alaptőkével, a biztosító vagy

viszontbiztosító szövetkezetnek tőkével, a kölcsönös biztosító egyesületnek

indulótőkével, illetve a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító

fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges megfelelő irányítási rendszer, a

vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó személyi feltételek és a

tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására, valamint

b) a minimális biztonsági tőkerész fedezésére.

(2) Az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását

szolgáló szervezet felállításának költségeit fedező pénzeszközök minimális

értéke

a) biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli

biztosító fióktelepénél százmillió forint,

b) biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,

c) kölcsönös biztosító egyesületnél egymillió forint.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket a tevékenységi

engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott

feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és

szervezettípusonként kell megállapítani a minimális tőkeszükséglet

meghatározására vonatkozó szabályok szerint.

94. § (1) A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység végzésének a

feltétele

a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;

b) folyamatos feladatellátásra alkalmas nyilvántartási, adatfeldolgozási és

adatszolgáltatási rendszer;

c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki,

biztonsági felszereltség és helyiség;

d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;

e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési

eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó

terv;

f) a személyi feltételekre és - a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító

kivételével - az irányítási rendszerre vonatkozó jogszabályi követelmények

teljesítése; és

g) áttekinthető szervezeti felépítés.

(2)

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § b).

A nyilvántartási és belső ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a

számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító

és a viszontbiztosító körültekintő vezetését, a biztosító és a viszontbiztosító

vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő

ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok

alapján rá háruló kötelezettségeknek.

53. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak - az informatikai rendszer

védelméről szóló jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban

- ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai

rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia

kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(4)

1

1 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 283. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

A biztosítónak és a viszontbiztosítónak a tevékenysége végzésére csak

olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a

rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez

történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az

informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági

zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a biztosítónak és a

viszontbiztosítónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel

biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények

teljesülését.

(5)

2

2 Megállapította: 2016. évi CLXXXII. törvény 44. § (1). Hatályos: 2016. XII. 28-tól.

A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést

külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az

informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító

szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó

nélkül számított - maximális díjával szemben támasztott követelményeket

külön jogszabály határozza meg.

(6)

3

3 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 283. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

Az (5) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul

tájékoztatja a Felügyeletet, ha a biztosító és a viszontbiztosító informatikai

rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a biztosító és a

viszontbiztosító folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy

bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a biztosító és a

viszontbiztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek

veszélyére utaló körülményeket észlel.

(7)

4

4 Beiktatta: 2016. évi CLXXXII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2016. XII. 28-tól.

A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében

lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes

adatokat és üzleti titkokat is - a tanúsítással igazolandó követelmények

teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához

szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat

harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(8)

5

5 Beiktatta: 2016. évi CLXXXII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2016. XII. 28-tól.

A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni

azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az

üzleti titkokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban

részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti

titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél

fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.

34. Az üzleti terv

95. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási vagy viszontbiztosítási

tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási vagy a viszontbiztosítási

szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel

bíró tényeket és adatokat, így különösen:

54. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, valamint az ágazaton belüli

kockázati csoport megnevezését, továbbá a viszontbiztosítani kívánt biztosítási

ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító

szavatolótőke összetételét,

d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek

finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási

tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett

segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és

egyéb eszközöket,

e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a

kockázat átvállalására javasol,

f) a továbbengedményezésre vonatkozó eljárásokat.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon

túlmenően a biztosító vagy a viszontbiztosító első hároméves tevékenységére

vonatkozóan

a) becslést a tervezett mérlegadatokra,

b) a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni szavatolótőke-szükséglet

becslését, és annak számítási módszerét,

c) a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni minimális tőkeszükséglet

becslését, és annak számítási módszerét,

d) azoknak a pénzügyi eszközöknek a becslését, amelyeket a

biztosítástechnikai tartalékok, a minimális tőkeszükséglet és a

szavatolótőke-szükséglet fedezetére szánnak,

e) a nem-életbiztosítás tekintetében

ea) a működési költségekre, így különösen a szerzési, igazgatási és

kárrendezési költségekre vonatkozó becslést,

eb) a tervezett díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására vonatkozó

becslést,

f) életbiztosítás tekintetében a díjbevétel és a biztosítási szerződésekből

eredő kifizetés várható alakulására vonatkozó részletes becslést, mind az

életbiztosítási tevékenység, mind a viszontbiztosításba vett és a

viszontbiztosításba adott kockázatok tekintetében.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a

viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra

vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

35. Az eszközök és források értékelése

96. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító az eszközöket és forrásokat a

(2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint értékeli.

(2) Az eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott,

ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek

szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne.

(3) A forrásokat azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott,

ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek

szerint lebonyolított ügylet során át lehetne ruházni vagy ki lehetne

egyenlíteni.

(4) A források (3) bekezdésben meghatározottak szerinti értékelésekor a

biztosító vagy viszontbiztosító saját hitelképessége alapján kiigazítást nem

végezhet.

55. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) Az e § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 75. cikk (2)

bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított

szabályokkal együtt kell alkalmazni.

36. A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok

97. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító köteles a biztosítási vagy

viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kötelezettsége tekintetében

biztosítástechnikai tartalékot képezni.

(2) A biztosítástechnikai tartalékok számítása során fel kell használni a

pénzügyi piacokról származó információkat és a biztosítástechnikai

kockázatokról általánosan hozzáférhető adatokat, továbbá a számításnak

ezekkel összhangban kell lennie.

(3) A biztosítástechnikai tartalékokat prudens, megbízható és objektív

módon kell számítani.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékok

számítása során a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit

veszélyközösségek szerint elkülönítetten kezeli.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés nem alkalmazható, a biztosító vagy

viszontbiztosító biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeinek elkülönített

kezelését biztosítási üzletágak szerint is megteheti.

98. § A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékai

számítása során a 97. §-ban meghatározott szabályokat a biztosítók és a

viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 86. cikk (1)

bekezdés a)-d) pontjában és az f)-i) pontjában meghatározott tárgykörben

kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

37. Szavatoló tőkére vonatkozó szabályok

99. § A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a

szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével.

100. § A biztosító vagy viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet számítása

során a 99. §-ban meghatározott szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók

szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 99. cikkében, a

111. cikk (1) bekezdés a)-q) pontjában és a 127. cikkében meghatározott

tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell

alkalmazni.

38. Minimális tőkeszükséglet

101. § (1) A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a

minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatoló

tőkével.

(2) A minimális tőkeszükségletet a (3)-(4) bekezdésben, a 102. §-ban

meghatározott szabályok szerint kell meghatározni, továbbá e szabályokat a

biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai

tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2

irányelv 130. cikkében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében

megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

56. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A minimális tőkeszükséglet az a tőkeösszeg, amelynél alacsonyabb

figyelembe vehető alapvető szavatolótőke esetén veszélybe kerülhet a

biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése.

(4) A minimális tőkeszükséglet számítása során olyan számítási módot kell

alkalmazni, amely lehetővé teszi a számítások szakszerűségének és

helyességének ellenőrzését.

102. § (1) A minimális tőkeszükséglet nem lehet kevesebb, mint a biztosító

vagy a viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének huszonöt százaléka, és

nem haladhatja meg annak negyvenöt százalékát.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeg alacsonyabb, mint az a)-c)

pontban meghatározott összegek, akkor minimális tőkeszükséglet abszolút

alsó korlátja:

a) nem-életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén: 2 500 000 euró, azonban

az 1. melléklet A) rész 10-15. pontban meghatározott ágazatok bármelyikének

művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 700 000 euró,

b) életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén 3 700 000 euró,

c) viszontbiztosítást művelő biztosító esetén 3 600 000 euró, kivéve a zárt

viszontbiztosítót, amelynek minimális tőkeszükséglete nem lehet kisebb, mint

1 200 000 euró.

(3) A biztosítási áganként meghatározott minimális tőkeszükségletek -

ideértve a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjára vonatkozó

összegeket is - összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ág

együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

39. Befektetések

103. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító - a (4) bekezdésben

meghatározott rendelkezés figyelembevételével - bármilyen eszközbe

fektethet, megilleti őt a befektetés szabadsága.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító a befektetéssel kapcsolatos döntéseit

szabadon hozza meg. Ezen döntések nem kötöttek előzetes felügyeleti

jóváhagyáshoz, valamint a Felügyelet rendszeres tájékoztatási kötelezettséget

sem írhat elő ezen döntésekre vonatkozóan.

(3) A befektetésekkel kapcsolatos döntések során az elvárható legnagyobb

körültekintéssel, prudens módon kell eljárni.

(4)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 4.

A biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeinek a befektetésére a

104-107. § rendelkezéseit a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről

és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a

Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 135. cikk (1) bekezdés a)-b) pontjában és

(2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében

megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

104. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességét olyan

eszközökbe és pénzügyi instrumentumokba fekteti be, amelyek kockázatát

képes azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és

jelenteni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességének befektetése

során figyelembe veszi a 89. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értékelését.

(3) Az eszközöket olyan módon kell befektetni, hogy az biztosítsa a

befektetett eszközök egészének biztonságát, minőségét, likviditását és

nyereségességét, továbbá az eszközöket úgy kell befektetni, hogy biztosítsák a

biztosító számára a hozzáférhetőséget.

57. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket oly

módon kell befektetni, hogy az megfeleljen a biztosítási és viszontbiztosítási

kötelezettségek jellegének és futamidejének.

(5) A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket a

befektetési politikákban nyilvánosságra hozott befektetési célkitűzések

figyelembevételével, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével kell

befektetni.

(6) Érdekütközés esetén a biztosító vagy a biztosító eszközeinek a kezelője

gondoskodik arról, hogy a befektetés az ügyfelek érdekeinek megóvása

érdekében történjen.

104/A. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 27. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit - részben

vagy egészben - maga kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles -

munkaviszony keretében - olyan személyt foglalkoztatni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel - így különösen biztosításmatematikai

(aktuáriusi) végzettséggel, természettudományi, gazdaságtudományi, jogi,

műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú

végzettséggel, könyvvizsgálói végzettséggel, felsőfokú vagy posztgraduális

bankszakmai képesítéssel - rendelkezik,

c) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik és

d)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 148. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

három év biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél

szerzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy alkalmazására az 53. § (4)-(6)

bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat

befejezése nem eshet a befektetések irányításáért felelős személy

foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) irányítja a saját vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat,

b) felelős a biztosító, viszontbiztosító saját vagyonkezelési tevékenységének

prudens végzéséért, a befektetéseknek a jelen törvényben foglalt előírásoknak

való megfelelőségéért.

104/B. §

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 27. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a folyamatos

működéséhez szükséges pénzeszközei pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett

pénzforgalmi számlán bonyolítani.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott

pénzforgalmi számla vezetőjét és a számlájának számát a számlanyitást követő

három napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a pénzforgalmi számla alszámláin

bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, valamint a

szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat a 109. § (1) bekezdése és

a 110. § (1) és (3) bekezdése figyelembevételével.

(4) A folyamatos működéshez szükséges pénzeszközökön felüli, pénzügyi

eszközbe befektetésre kerülő eszközeit a biztosító és a viszontbiztosító - az e

feladatok ellátására igénybe vett - letétkezelőnél vezetett befektetési számlára

utalja.

(5) A befektetés kezelője a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a

letétkezelőt.

58. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6) A befektetés kezelője és a letétkezelő köteles nettó eszközértéket

számítani, feltéve, ha az eszközalap egységnyi árfolyama a mögöttes

befektetési alap árfolyamával nem egyezik meg. A számított értékeket minden

értékelési napra vonatkozóan egyeztetni kell.

(7) Ha a letétkezelő a tevékenysége végzése során közreműködőt vesz

igénybe, a közreműködő tevékenységéért a letétkezelő felel.

105. § (1) A 104. §-ban meghatározottakon túl, ha az életbiztosítási

szerződés alapján a biztosítástechnikai tartalék fedezetéül szolgáló eszközök

tekintetében a befektetési kockázatot a szerződő viseli, és a szerződésben

meghatározott szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik

a)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 182. § a).

egy ÁÉKBV befektetési jegyeinek értékéhez, vagy

b) a biztosító által létrehozott, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti

elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományok

(eszközalapok) eszközeinek értékéhez,

az e szolgáltatások tekintetében képzett biztosítástechnikai tartalékokat a

lehető legnagyobb mértékig az ilyen eszközökbe kell fektetni.

(2) Ha a szerződés szerinti szolgáltatás közvetlenül valamilyen

részvényindexhez, vagy valamilyen más - az (1) bekezdésben nem szereplő -

referenciaértékhez kapcsolódik, az ilyen szolgáltatások tekintetében képzett

biztosítástechnikai tartalékokat - a lehető legnagyobb mértékig - a

referenciaértéket megjelenítő olyan biztonságú és piacképességű eszközökbe

kell fektetni, amelyek a lehető legközelebb állnak azokhoz, amelyekre az adott

referenciaértéket alapozzák.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások a

befektetési teljesítményre vonatkozóan garanciát foglalnak magukban vagy

valamilyen más garantált szolgáltatást, az ennek megfelelően képzett további

biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközökre a 106. §

alkalmazandó.

106. § (1) A 104. §-ban meghatározottakon túl - a (2) bekezdésben

meghatározottakat ide nem értve -, a származtatott pénzügyi eszközökbe

történő befektetéseket csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben

hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez, vagy elősegítik az eszközök

hatékony kezelését.

(2) A szabályozott piacra nem bevezetett eszközökbe történő befektetéseket

és az ilyen eszközöket prudens szintre kell korlátozni.

(3) Az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell oly módon, hogy elkerüljék

az egy adott eszközhöz, kibocsátóhoz, vállalkozások csoportjához, vagy

földrajzi területhez történő túlzott kötődést és a kockázatok túlzott

felhalmozódását a portfólió egészében.

(4) Ugyanazon kibocsátó vagy ugyanazon csoporthoz tartozó kibocsátók

eszközeibe történő befektetések nem tehetik ki a biztosítókat túlzott

kockázatkoncentrációnak.

107. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak

fedezetéül szolgáló eszközök befektetése és kezelése során a következő

előírásokat kell alkalmazni:

a) az egyes eszközalapok befektetési politikájának legalább a 12.

mellékletben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie,

b) a szerződőt folyamatosan tájékoztatni kell az általa választott portfólió

részét képező pénzeszközök és pénzügyi eszközök piaci értékéről,

59. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) a portfólió hozamát a 10. mellékletben megfogalmazott elvek szerint kell

bemutatni,

d) a biztosító az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat

da) saját maga által kibocsátott értékpapírt,

db) kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt, a szabályozott piacra

bevezetett vagy a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapír kivételével,

e) a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet - a fél évnél

rövidebb lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy

kivételével - szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan

vállalkozással, amelyben minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a

biztosítóban minősített befolyással rendelkezik,

f)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 154. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.

a befektetés az ügyfél számára a befektetési politikával összhangban,

szakszerű végrehajtás mellett, tisztességesen, átláthatóan, kellő gondossággal

és az ügyfél érdekében valósuljon meg, különös tekintettel az árra, a költségre

- az alapkezelés során kapott visszatérítést elvonáscsökkentésként beszámítva

- és az elvárható hozamra.

(1a)

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 154. § (2). Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § b).

A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy

javadalmazást, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy

megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen

megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma.

(2) A biztosító szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott eszközök értékelésének elveire, továbbá a szerződők

tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

(3) A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerződési

feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a

módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A

befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti

befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök

elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem lehetséges.

(4) A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket

annak hatályba lépését megelőzően legalább hatvan nappal - az (5)

bekezdésben meghatározottak szerint - tájékoztatja, ha azonban a (3)

bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a

biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a változás bekövetkezésétől

számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika

módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(5) Az érintett ügyfeleket a befektetési politika módosításról bizonyíthatóan,

a szerződésben vagy erre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint

szóban, írásban vagy elektronikus úton értesíti.

(6) Az értesítést követő hatvannapos időszakban az ügyfél számára

biztosítani kell más eszközalapba való díjmentes átváltás lehetőségét.

(7) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és

leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban

minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben

a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető

tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással

rendelkezik.

60. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

40. A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos, továbbá egyéb

közzétételi szabályok

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 284. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

108. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente jelentést

közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott

közzétételi kötelezettség jogszabályoknak megfelelő teljesítése érdekében

belső szabályzatban rögzíti:

a) a jelentés helytálló előkészítéséért felelős szervezeti egységet és

b) a jelentés előkészítésének és közzétételének szabályait.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a biztosító vagy a

viszontbiztosító igazgatósága a közzététel előtt jóváhagyja.

(4)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 28. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2016. évi LIII.

törvény 175. § (1) 7.

Az (1) bekezdésben meghatározott jelentéssel összefüggő

részletszabályokat a Kormány a biztosítási és a viszontbiztosítási

tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló

jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben állapítja meg.

108/A. §

3

3 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 285. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

(1)

4

4 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 8., 176. § b), 2017. évi LXIX. törvény 206. § a).

A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet által a

vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben hozott határozat

rendelkező részét a honlapján közzétenni. Ha a biztosító vagy a

viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a

székhelyén történő közzététellel is eleget tehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott

határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító jogosult az (1) bekezdésben

meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele

során a személyes, biztosítási és üzleti titokvédelmi szabályok által védett

adatok közzétételét mellőzni kell, a biztosító vagy a viszontbiztosító

mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

(4)

5

5 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 6.

A biztosító és a viszontbiztosító - a fenti rendelkezések

figyelembevételével - jogosult az (1) bekezdés szerinti határozat elleni

közigazgatási per keretében hozott határozatot is közzétenni.

VI. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA,

KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

41. Az eszközök nyilvántartása

61. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

109. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 29. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a számviteli biztosítástechnikai

tartalékainak fedezetéül szolgáló - a számviteli szabályok szerint az éves

beszámolóban megjelenítendő - eszközökről a 6. mellékletben meghatározott

csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet, amelynek

függelékeként - szintén a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint -

külön nyilvántartásban is kimutatja a matematikai tartalékok és a befektetési

egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló

eszközöket.

(2) A nyilvántartásban feltüntetett eszközök összértéke nem lehet kevesebb a

számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékénél, ezen belül a matematikai

tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak

fedezetéül szolgáló eszközök összértékének mindenkor el kell érnie azon

számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékét, amelyek fedezésére ezen

eszközöket hozzárendelték.

(3) Ha az eszköznyilvántartásban szereplő eszköz olyan kötelezettséggel

terhelt, amely miatt az eszköz egy része nem vonható be a biztosítási vagy

viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségvállalások fedezetére,

ezt a tényt fel kell venni az eszköznyilvántartásba, és a nem bevonható rész

értékét az eszköz értékéből le kell vonni.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító köteles biztosításüzemi működését

szolgáló ingatlanairól és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön

nyilvántartást vezetni.

110. § (1)

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 9.

A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött

életbiztosításaihoz kínált eszközalapokat alaponként külön-külön

nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb számviteli biztosítástechnikai

tartalékainak fedezetétől, valamint a biztosító saját befektetéseit képező

eszközöktől.

(2) Amennyiben a biztosító az eszközöket valamely eszközalapjából más

eszközalapjába áthelyezi, a harmadik személyekkel kötött ügyletekre

vonatkozó nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített nyilvántartáson belül - az

egyes eszközalapok teljesítményének megítéléséhez - a biztosító köteles az

egyes eszközalapokra nevesített alszámlákat nyitni és vezetni.

(4)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 30. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító a

szerződő számláján kizárólag olyan befektetési egységet és olyan értéken

tarthat nyilván, amelyet és amilyen értéken valamely eszközalapba vagy

befektetési alapba ténylegesen befektetett.

(5)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 30. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A biztosító nyilvántartásának és az ügyfél felé való elszámolásnak

egyezőséget kell mutatnia.

42. A biztosító és a viszontbiztosító könyvvezetése és éves beszámolója

111. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó

nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint -

ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

62. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék

eredményelszámolását és a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak

állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni. A

biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke

eredményelszámolásának szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac

szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

112. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a közgyűlés által

elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó - éves beszámolót, az üzleti

jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg

fordulónapjától számított százötven napon belül a Felügyelet részére

megküldeni.

(2) Ha a biztosító és a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló

készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a

mérleg fordulónapjától számított száznyolcvan napon belül kell a Felügyelet

részére megküldeni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles

aláírásával igazolni

a) az első számú vezető,

b) a vezető aktuárius,

c) a számviteli rendért felelős vezető.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente pénzügyi összefoglalót

készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és

továbbengedményezéseiről, ezeknek eredményeiről, és ezt az éves

beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

113. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves

beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles szerepeltetni az általa

vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló

pénzügyi és egyéb eszközöket.

114. § A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

115. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a könyvvizsgálóval kötött

azon szerződést, amely alapján a könyvvizsgáló az éves beszámoló

könyvvizsgálatára köteles, és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves

beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára

megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján a biztosító és

a viszontbiztosító igazgatóságánál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat

tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a

helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet

tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet

kötelezheti az igazgatóságot az adatok módosítására, és a könyvvizsgálóval

való felülvizsgálatára. A módosított, és a könyvvizsgáló által felülvizsgált

adatot a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a biztosító és a

viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek bemutatni, és a közgyűlés által

jóváhagyott beszámolót ismételten közzétenni.

43. Auditbizottságra vonatkozó eltérő szabályok

63. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

116. §

1

1 Megállapította: 2016. évi XLIV. törvény 70. §. Hatályos: 2016. VI. 4-től.

(1) A közérdeklődésre számot tartó, zártkörűen működő biztosító és

viszontbiztosító részvénytársaságnál - a (7) bekezdésben meghatározott

feladatok ellátására - legalább háromtagú auditbizottságot kell létrehozni,

amelynek tagjait a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság tagjai közül

választja a legfőbb szerv.

(2) Az auditbizottság elnökét a saját tagjai közül választja vagy azt a

felügyelőbizottság jelöli ki az auditbizottság tagjai közül.

(3)

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § c).

Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói

szakképesítéssel kell rendelkeznie.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító vagy a

viszontbiztosító csoportfelügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű

anyavállalatának auditbizottsága a biztosító vagy a viszontbiztosító

vonatkozásában is ellátja a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a

viszontbiztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1)-(3)

bekezdésben foglalt feltételeknek, és a testület ellátja a (7) bekezdésben

meghatározott feladatokat.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a

viszontbiztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület

látja el a (7) bekezdésben meghatározott feladatokat, továbbá a testület

összetételét.

(7) Az auditbizottság - a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott

feladatokon túl -

a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó biztosító,

viszontbiztosító belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek

hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén

ajánlásokat fogalmaz meg;

b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló

jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a

Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint

a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a

továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó

hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett

megállapításokat és következtetéseket;

c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett

könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a

közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt

könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK

bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i

537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak

teljesülését.

117. §

3

3 Megállapította: 2016. évi XLIV. törvény 71. §. Hatályos: 2016. VI. 4-től.

(1) A nyilvánosan működő biztosító és viszontbiztosító

részvénytársaság által létrehozott és működtetett auditbizottságnak a Ptk.

3:291. §-ában foglaltakon túl a 116. § (2) és (7) bekezdésében foglalt

feltételeknek is meg kell felelnie.

(2) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak nem kell az (1) bekezdés szerinti

auditbizottságot létrehoznia és működtetnie, ha rendelkezik olyan testülettel,

amely megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

64. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a viszontbiztosító

a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a 116. §

(7) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a testület összetételét.

VII. FEJEZET

AZ ÁLLOMÁNYÁTRUHÁZÁS

44. Biztosítási állomány átruházása

118. § (1) A biztosítási állomány a biztosítási szerződések feltételeinek

változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható

a) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóra,

b) másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóra, beleértve azt az

esetet, mikor nevesítetten a biztosító fióktelepe lesz az állomány kezelője,

továbbá

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító tagállamban

létesített fióktelepére.

(2) Az állományátruházás történhet

a) saját elhatározás alapján,

b) a 291. §-ban meghatározott intézkedésként.

(3) Az állományátruházásra a Felügyelet engedélyével az átadó és az átvevő

biztosító közötti megállapodás alapján kerül sor.

(4) Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától - a

biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává, továbbá az

ügyfelek személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé.

(5) Az átadó biztosító a biztosítási titoknak és üzleti titoknak minősülő

adatok tekintetében adatkezelő maradhat

a) a számviteli bizonylatok őrzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése

céljából, az erre vonatkozó kötelezettség időtartamáig, továbbá

b) a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó, de nem biztosítási szerződésből

eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából, az ezen jogviszonyokkal

kapcsolatos elévülési idő végéig.

(6) Az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek

hozzájárulása.

(7) A szerződésállományt átvevő biztosító az engedélyező határozat

kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az átadásról minden

érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén.

(8) A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül

az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését -

harmincnapos felmondási idővel - felmondhatja.

119. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország

területén lévő fióktelepének biztosítási állománya részben vagy egészben

átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

45. Viszontbiztosítási állomány átruházása

120. § A 118-119. §-okat megfelelően alkalmazni kell viszontbiztosítási

állomány átruházása esetén, azzal, hogy ahol a rendelkezés

a) biztosítót nevesít, azon viszontbiztosítót,

b) biztosítási állományt nevesít, azon viszontbiztosítási állományt

65. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

kell érteni.

HARMADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉS AZOK TERJESZTÉSE, AZ

ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

VIII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

46. A biztosítási szerződési feltételek minimális tartalmi követelményei

121. § (1) A biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, továbbá a biztosítottnak, szerződő félnek,

kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok

teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire

vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön

feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának

feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett

jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés

felmondásával kapcsolatos, a 122. §-ban foglalt rendelkezésekről történő

tájékoztatást,

g) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - ha járadékfizetéssel jár

- a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,

h) az egyes igények elévülési idejét,

i) az életbiztosításnál, ha maradékjog, vagy életbiztosítási kötvénykölcsön

nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,

j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek

elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat,

amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve -

részben vagy egészben - természetes személyek csoportja,

l) a biztosító címét,

m)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) a) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a többlethozam jóváírásának rendjét,

n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban

foglaltakkal összhangban meghatározott, az eszközalap-felfüggesztéssel és

-szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat,

66. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

o) az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások)

esetében a technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti

megváltoztathatósága lehetőségét azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak

akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló

jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

(2) A szerződő felek megállapodásukban a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől a

fogyasztói biztosítási szerződés esetén is eltérhetnek.

47. Életbiztosítási szerződés különös felmondása

122. § (1)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 4. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti

tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a 157. §-ban

meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül az

életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül -

felmondhatja.

(2) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító

köteles harminc napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel

kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

(3) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(4) Az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott felmondási jog - ha

törvény eltérően nem rendelkezik - nem illeti meg:

a) olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel- vagy kölcsönszerződéshez

kapcsolódik és a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg - teljes vagy részleges -

törlesztése a szerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott

biztosítási összegből történik (hitelfedezeti életbiztosítás),

b) ha a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a hat hónapot nem

haladja meg.

47/A.

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 31. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

122/A. §

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 31. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre

tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító

jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás

hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási

szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek

megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében,

hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás

igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

(2) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás

kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a

módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás

hatálybalépésének időpontjával módosul.

(3) A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a 152. § (1)

bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést

vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

(4) A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a

szerződés biztosító általi felmondására.

67. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

48. A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos különös szabályok

123. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével

összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a

bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges,

általánosforgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve

helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő

összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget,

illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános

forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a

Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

124. § (1) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles

meghatározni, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén milyen

szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében teljesít.

(2)

1

1 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 483. § b).

A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan

okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény

bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének

meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének

esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult

szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljárásnak a

bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő

végzésével történő befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó

hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából

történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható

eljárást megszüntető határozata meghozatalához nem kötheti.

48/A.

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 155. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

A megtakarítási jellegű életbiztosítások különös szabályai

124/A. §

3

3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 155. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) A megtakarítási jellegű, befektetési egységhez kötött

életbiztosítás esetében a biztosító köteles befektetni az esedékes és befizetett

biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) első éves díjrészének legalább a 20%-át,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-át,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-át,

azzal, hogy a díjrészhez kapcsolódó megképzett tartalékon arányosan

felszámított elvonást a negyedik év kezdetétől a megfelelés céljából nem kell

figyelembe venni.

(2) Ha a szerződő fél a maradékjogával él, akkor az elszámolás alapja

legalább az (1) bekezdés szerinti minimális befektetési értékek aktuális

számlaértéke. Az elszámolás során - a maradékjog érvényesítésére vonatkozó

rendelkezéstől eltekintve - az ügyfél rendelkezéseinek a konkrét

költségvonzata érvényesíthető.

(3) A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységhez kötött életbiztosítás

esetében - amennyiben a szerződő fél a maradékjogával él - a visszavásárlási

érték a szerződés kezdetétől a maradékjog érvényesítésének időpontjáig eltelt

biztosítási időszakhoz igazodó módon az esedékes és befizetett biztosítási díj

kockázati díjrésszel csökkentett

68. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) első éves díjrészének legalább a 20%-a,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-a,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-a.

49. A tőkegarancia és hozamgarancia

125. § (1) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi

kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására,

illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (a továbbiakban: tőke-,

illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő

biztosítékkal garantált.

(2) A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a

tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(3) A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a

biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül

érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen

meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve

hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem

mondhatja fel,

f) a tőke-, illetve hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és

érvényesíthető.

50. A tőkevédelem és hozamvédelem

126. § (1) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi

kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására,

illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem)

akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását

vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési

politikával alátámasztott.

(2) A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a

tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

51. Az eszközalap-felfüggesztés szabályai

69. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

127. § (1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez

kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési

egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban:

eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke,

illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem

állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid

eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául

szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul

végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az

eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely

értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az

eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt - a biztosítási díj

felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével - a felfüggesztett

eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések - így különösen átváltás, rendszeres

pénzkivonás, részleges visszavásárlás - nem teljesíthetőek. Amennyiben az

eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az

eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a

biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett

eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az

eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti

ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő

fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten

rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra

vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító

haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése

alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a

biztosító - a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában -

köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap

felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az

eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a

biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél

részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az

eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem

függesztett eszközalapba irányítja át - azzal ellentétes ügyfélrendelkezés

hiányában - az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő

negyvenötödik naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben

meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény

bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a

szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett

eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését

követő tizenöt napon belül - amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll

fenn - köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési

egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az

eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán

számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra

vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

70. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap

felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája

aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési

egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama

alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési

kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a

fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap

befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész

vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint

összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt

napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert

árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei

tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra

megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett

összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben

írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet

kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az

eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első

ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy

értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag

felfüggesztett eszközalap áll.

(7)

1

1 Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 207. §.

Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a

biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A

biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés

időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelemfelhívásra

alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint az ügyfélszolgálati

irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az

eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való

tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti

megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a

befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért,

mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a

biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel - a megszüntetéskori

aktuális piaci helyzet alapulvételével - elszámol.

71. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harminc napon belül

a biztosító - a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a

biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása

érdekében - az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid

eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket

tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor,

ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt

százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás

végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó

utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és

önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén -

függetlenül az illikvid eszközök hányadától - a teljes eszközalap

felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az

eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten,

ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az

eszközalap-felfüggesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad

érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az

eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A

szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során

az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell

az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni,

amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó

ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3)

bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról

szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési

kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét - e § rendelkezéseit

figyelembe véve - nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi

megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő

időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő

következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési

kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének

szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint

a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő

következményeiről.

(13)

1

1 Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 207. §.

A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az

eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az

eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra

alkalmas módon közzéteszi a honlapján és az ügyfélszolgálati irodáiban,

továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a

tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

52. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén

alkalmazandó szabályok

72. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

128. § (1) Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett

hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi

nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára

visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke

meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során

a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének

megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra

vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó

eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely

nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel,

feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó

eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó

eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint

számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba feltárásától számított

harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési egységre jutó

árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési

egységre számított ár egy ezrelékét, illetve - ha az eszközalap-leírás ennél

kisebb értéket határoz meg - az eszközalap-leírásban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből

származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg

szerződőnként az egyezer forintot, illetve - ha az eszközalap-leírás ennél

kisebb értéket határoz meg - az eszközalap-leírásban megállapított összeget,

vagy

c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak

javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkező

különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő

visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot

ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő pótolja

az eszközalap számára.

53. A biztosítási szerződéskötési kötelezettség

129. § (1)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 5. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Biztosítási szerződéskötési kötelezettség törvényben

meghatározott esetekben az 1. melléklet A) részében meghatározott

nem-életbiztosítási ágazathoz tartozó biztosítási szerződésekre vonatkozóan a

törvényben meghatározott személyek - mint szerződő felek - részére írható elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási szerződéskötési

kötelezettség teljesítéséhez az a biztosítási szerződés fogadható el, amely

megfelel a biztosítási szerződéskötési kötelezettséget előíró törvényben és az

ilyen törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben

meghatározott - kötelező biztosításra vonatkozó - feltételeknek.

(3)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 149. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító - amennyiben a (2)

bekezdésben meghatározott feltételeket meghatározó törvény vagy

kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a megszűnéstől számított tizenöt

napon belül írásban köteles a szerződő fél biztosítási szerződéskötési

kötelezettségének ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező

hatóságot értesíteni a megszűnés tényéről és időpontjáról.

73. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) A biztosítási szerződéskötési kötelezettséget előíró törvény

előkészítéséért felelős miniszter a szerződéskötési kötelezettséget megállapító

jogszabály tartalmáról és hatályba lépéséről értesíti a Felügyeletet.

IX. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK TERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK

54. A biztosítási termékek terjesztése

130. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

(2) Ha a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a

biztosító jogszabálysértést - ideértve a biztosítási termék független

biztosításközvetítő igénybevételével történő terjesztése során észlelt

jogszabálysértést is - észlel, haladéktalanul köteles intézkedni a

jogszabálysértés megszüntetése iránt.

130/A. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 150. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosítóknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, az

ügyfeleik legjobb érdeke szerint kell eljárniuk.

(2) A biztosítók nem hozhatnak olyan - különösen javadalmazással

összefüggő - intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetik a

biztosításértékesítőket, hogy bizonyos biztosítási terméket ajánljanak az

ügyfélnek, amikor más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő biztosítási

terméket is ajánlhatnának.

131. § A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert

alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az

esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló

biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy

b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne,

amelyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló

vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni,

c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való

bevonás feltételéül szabja.

131/A. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 151. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosítónak az általa kidolgozott és értékesíteni kívánt

biztosítási termékek vonatkozásában a termékek előzetes belső jóváhagyására,

a már értékesített biztosítási termékek vonatkozásában pedig a termékek

felülvizsgálatára vonatkozó belső eljárásrendet kell fenntartania és azt

rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyási folyamatnak a biztosítási termék

jellegéhez mérten arányosnak és megfelelőnek kell lennie, és annak során

meg kell határozni a termék értékesítési stratégiáját, valamint azonosított

célpiacát, amelynek minden vonatkozó kockázatát is értékelni szükséges.

Ezzel összhangban biztosítani szükséges, hogy a tervezett értékesítési

stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen, és, hogy a biztosítási

termék az azonosított célpiacon kerüljön értékesítésre.

74. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot rendszeresen, de legalább évente

kell elvégezni és ennek során olyan eseményekre kell figyelemmel lenni,

amelyek lényegesen befolyásolhatják az azonosított célpiac lehetséges

kockázatait, így legalább annak vizsgálata szükséges, hogy a termék továbbra

is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és, hogy a tervezett

értékesítési stratégia továbbra is megfelelő-e.

(4) A biztosítási termékeket kidolgozó biztosítók az adott terméket értékesítő

biztosításértékesítők rendelkezésére bocsátják a biztosítási termékre és a

termék jóváhagyási, valamint felülvizsgálati folyamatára vonatkozó összes, a

biztosítási értékesítési tevékenységhez szükséges információt, ideértve a

biztosítási termék azonosított célpiacára vonatkozó információkat is.

(5) Amennyiben a biztosításértékesítő a nem saját maga által kidolgozott

biztosítási termékekkel kapcsolatban nyújt tanácsot vagy azokat ajánlja, akkor

ezt csak a (4) bekezdés szerinti információkkal összhangban teheti meg, amely

információkat beszerzi a biztosítótól.

(6) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem alkalmazandó.

(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Bizottságnak a 2016/97/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott

tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

55. A termékterv

132. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 3.

mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2)

1

1 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 89. § (2) d).

A terméktervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogász

és a vezető aktuárius aláírását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az élet- és nem-életbiztosítási

ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén a

biztosítási termékkel kapcsolatban érintett biztosítási ág vezetésére kijelölt

külön felelős vezető aláírása is szükséges.

133. § (1)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 6. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási

(egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a

járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a

Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe útján,

vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett, az (1) bekezdésben

meghatározott termékekre a technikai kamatláb maximális mértékének

tekintetében a székhely szerinti tagállam szabályozása az irányadó.

(3)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 32. § szerinti szöveggel lép hatályba.

Életbiztosítási szerződések esetén a szerződések díjainak észszerű

aktuáriusi feltételezések alapján elegendőnek kell lennie arra, hogy az

életbiztosító az életbiztosítási szerződésből eredő minden - így különösen a

kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozó -

kötelezettségének eleget tudjon tenni.

(4)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 32. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A (3) bekezdésben meghatározott díjmeghatározás mérlegelése során az

életbiztosító pénzügyi helyzetét bármely szempontból figyelembe lehet venni

úgy, hogy a díjakon és az azokon nyert jövedelmeken kívüli forrásokból

származó bevételek rendszeres és állandó jellege hosszú távon nem

veszélyeztetheti az életbiztosító szavatolótőke-megfelelését.

75. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

56. A nemek közötti megkülönböztetés tilalma

134. § (1) A biztosító magatartása nem sérti - az egyenlő bánásmódról és az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a

továbbiakban: Ebktv.) meghatározott - a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő

bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag

a) a tartalékképzés,

b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési

szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,

c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési

tevékenység,

e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben

kockázatelbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot,

információt kezel, tárol és felhasznál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson

alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a) az olyan - nemi hovatartozáshoz is kapcsolható - közvetett különbségtétel

esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal

közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló

ésszerű indoka van,

b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában

foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg

nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal

összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c) az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése

megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal,

kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által

alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

56/A.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 152. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosító és a viszontbiztosító értékesítési tevékenységért felelős

vezetőjének, valamint közreműködőinek - az értékesített termékekhez igazodó

- szakmai képzése és továbbképzése

134/A. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 152. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosító és viszontbiztosító értékesítési tevékenységért

felelős vezetője, valamint közreműködői kötelesek - az általuk végzett

tevékenységhez és értékesített biztosítási termékekhez igazodó - szakmai

ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani,

fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében, az

ott meghatározott személyek kötelesek - az általuk (az értékesítésért felelős

vezető esetén a biztosító vagy a viszontbiztosító által) értékesített vagy a

jövőben értékesíteni szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában -

évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen

részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

76. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1)

bekezdés szerinti közreműködők vagy vezetők, és az adott évben még nem

teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen

legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt

venniük.

(4)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 5.

A (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése

legalább két különböző továbbképzési forma együttes elvégzésével (helyszíni

jelenléttel megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes

napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg,

azzal, hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő

részvétel 5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek számítható be.

(5) A (2) bekezdés szerinti szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1)

bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy

viszontbiztosító saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés

lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére

irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás

közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és

hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben

meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző

szervet is megbízhat.

(6) A foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy viszontbiztosító köteles az (1)

bekezdés szerinti - szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá

eső - személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott

személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai

képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(7) A szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1)

bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító vagy

viszontbiztosító köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a

Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal - igazolni.

(8) A biztosítók és a viszontbiztosítók az e §-ban, valamint a 75/A. § (1)

bekezdésében foglalt követelmények végrehajtására vonatkozó megfelelő

belső eljárásrendeket és - a kapcsolódó dokumentumok nyilvántartására -

nyilvántartási rendet alakítanak ki, amelyeket rendszeresen, de legalább

évente felülvizsgálnak és amelyek végrehajtására vonatkozóan feladatkört

hoznak létre, valamint a Felügyeletnek - kérelmére - megnevezik az ezen

feladatkör ellátásáért felelős személyt.

X. FEJEZET

TITOKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

57. A biztosítási titok

77. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

135. § (1)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 7. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek

azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel,

annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az

adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához,

állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések

megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél

lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett

adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes

hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem

érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény

másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy

viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik

ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon

hozzájutottak.

136. §

2

2 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § a).

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a

hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló

törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a

biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak.

rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával

kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a

kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan

írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c)

3

3 Beiktatta: 2016. évi CLXXXII. törvény 45. §. Hatályos: 2016. XII. 28-tól.

a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és

alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1)

4

4 Módosította: 2017. évi XLIX. törvény 49. § (2) a), b), 2017. évi CXCVII. törvény 483. § d).

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b)

5

5 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 483. § c).

az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az

ügyészséggel,

c)

6

6 A 2015. évi CV. törvény 127. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2017. évi L. törvény

484. § 7.

büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási

perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a

végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban

eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes

vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a

természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel,

Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt

szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

78. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében

foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j)

1

1 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 484. § a).

törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos

információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k)

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 11.

a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint

együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l)

3

3 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 156. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től. Módosította: 2016. évi

CIV. törvény 123. §.

törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok

tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a

kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a

járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti

közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a

közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási

szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési

állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint -

az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges

adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a

Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti

Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási

Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a

közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi

jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében

az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 33. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a

kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok

ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott

követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve

teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam

rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő

adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval,

biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek

igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben

meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a

rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t)

5

5 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 156. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást

igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a

mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az

agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt

álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u)

6

6 Beiktatta: 2017. évi XLIX. törvény 49. § (1). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

79. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy

adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az

ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját,

az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv

vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját

köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat

megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 10.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának

kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság

felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi

kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső

kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 33. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2016. évi LIII.

törvény 175. § (1) 12.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a

Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi

szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés

vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a

biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés

megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság

felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai

Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés

előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás

kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról

szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó-

és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés

egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.)

43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a)

3

3 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 20. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az

adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt

kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4)

4

4 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 13.

A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137.

§-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek

felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1)

bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6)

5

5 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 483. § e).

A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az

előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a

bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles

haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a

biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak

szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,

terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy

bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

80. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával,

kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új

pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény

feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával,

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy

lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben

elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7)

1

1 Módosítva: 2017. évi LII. törvény 22. § (9) alapján.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az

esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ

Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések

végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének

tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti

ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati

jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 153. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti

adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban

az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján

külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban

kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b)

3

3 Megállapította: 2019. évi XXXIV. törvény 137. §. Hatályos: 2019. IV. 26-tól.

a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a

terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.

évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi

pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a

viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és

terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó

kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a

viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz

vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás

abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban

hozzájárult, vagy

b)

4

4 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § b).

ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbítás a

személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó

előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő

továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek

személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

81. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája)

szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges

adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság

közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a

miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben

foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a

viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1)

1

1 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § c).

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes

adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak

vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év

elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a

138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján

végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási,

viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején,

valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási,

viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény

érvényesíthető.

143. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási

szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés

létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel,

volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot,

amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek

kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek

kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok

kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi

rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az

érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített

jogosult is gyakorolhatja.

58. A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka

144. § A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a

biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a

vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító

alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító

működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás

nélkül - megőrizni.

145. § (1) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a

feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

82. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának

szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső

ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) - a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást

igénybe vevő biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel,

agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az

agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt

álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben.

(2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé

történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában

foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai

Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé

történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás-

és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK

határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül

helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és

tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

(4) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a)

1

1 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 484. § b).

a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b)

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 7.

büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási

perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a

végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az

önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a

viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a

jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke-

és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs

Központ által végzett adattovábbítás.

146. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül

megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény,

tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító

és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki

harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén

saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt

szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy

ügyfeleinek hátrányt okozzon.

59. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

147. § (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén

a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a

keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára

felhasználható.

83. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2)

1

1 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 139. §.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással

visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a

közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség

esetén.

(3)

2

2 Módosította: 2018. évi LIV. törvény 41. §.

Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az

üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell

megfelelően alkalmazni.

147/A. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 154. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

(1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító

tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához

szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és

fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2)

bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító

ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt.

164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az

ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt.

164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon

tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az

ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének

lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

60. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

148. § (1)

4

4 Megállapította: 2015. évi CXCII. törvény 21. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő

Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében:

intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla

vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és

Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos)

FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének

megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében:

illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével

egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló

adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az

adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás

teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

60/A.

5

5 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 22. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás

alapján fennálló kötelezettségek

84. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

148/A. §

1

1 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 22. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar

Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény)

az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla

vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen

alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének

az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot

(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

(2)

2

2 Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 206. § b).

Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével

egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény

útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási

kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a

Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon

belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

61. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

149. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a

veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt

vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a

szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a

biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából

megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett

biztosító) az e biztosító által - a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak

szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a

(3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a

megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben

rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti

adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek

hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles

átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá

a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével

kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal

kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben

meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási

eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével

kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő

szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában

meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az

alábbi adatokat kérheti:

85. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy

azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok

beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni

jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével

kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő

szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 34. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában

meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az

alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy

azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá

a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt

kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt

érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos

egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő

korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel

kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem

tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy

személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt

érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó

szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában

meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a

jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1. melléklet

A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a

károsult előzetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre

vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a

jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó

adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben

bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire,

a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az

ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához

szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának

megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási

titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben

meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott

adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

86. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására

jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az

adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az

igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására

jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az

igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat

megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő

egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és

a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok

köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább

egyszer értesíti.

(12)

1

1 Módosítva: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § d) alapján.

Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a

megkereső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel -

már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell

tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat

biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt

egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem

kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és

pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók - az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott

ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés

vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a

szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a

biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös

adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő

korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat

keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a

jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének

teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő

teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot

igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti

adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis

irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az

Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó

kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő

igényléssel fordul hozzá.

87. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó

titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések

teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően

alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása

a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. § (1)

bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak

megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási

ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára.

Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg

köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a

biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve

általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból

nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az

azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben

meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben

meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó

igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott

nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó

igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként

tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott

adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az

adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az

igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott

adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény

érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését

követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig

kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként

tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból

kezelheti.

(16)

1

1 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § e).

Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az

abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a

biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére

a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók

abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott

biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci

részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis

létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis

fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

88. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot

szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és

lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben

meghatározzák.

XI. FEJEZET

ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

62. Az ügyfelek tájékoztatása

152. § (1)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosítónak a kockázat helye szerinti vagy a

kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően

nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben,

bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű,

nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell

adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére

a) a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról, valamint arról,

hogy biztosítási tevékenységet végez,

b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről

(külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító

magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi

biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról,

valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,

c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,

d) a biztosítási szerződés 4. melléklet A) részében meghatározott

jellemzőiről,

e) a 108. § (1) bekezdésében meghatározott jelentés közzétételéről,

f) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre

vonatkozóan, és

g) a biztosítási szerződéssel összefüggésben a közreműködő részére nyújtott

javadalmazás jellegéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra

alkalmas módon kell tartalmaznia:

a) a biztosító mentesülésének a szabályait,

b) a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit,

c) a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint

d) minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó

rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között

alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a

magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos

illetékessége került kikötésre.

(3)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő

megállapodásban kikötött más nyelven és - az adott esettől függően a (3a)

vagy a (3b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - tartós

adathordozón vagy honlapon keresztül is történhet, azzal, hogy az ügyfél ez

irányú kérésére a tájékoztatást díjmentesen, írásban is rendelkezésére kell

bocsátani.

89. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3a)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (3). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A (3) bekezdés szerinti tartós adathordozón akkor történhet a

tájékoztatás, ha az ügyfél kifejezetten ezt a tájékoztatási módot választotta, és

a tájékoztatás, valamint a kapcsolattartás szempontjából ez a mód megfelelő a

számára; ennek kell tekinteni különösen, ha rendszeres internet-hozzáféréssel

rendelkezik, így különösen, ha a biztosító számára megadta az e-mail-címét.

(3b)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (3). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A (3) bekezdés szerinti honlapon keresztül történő tájékoztatás

feltétele, hogy

a) azt személyesen az ügyfélnek címezzék, vagy

b) az ügyfelet elektronikus úton értesítsék a honlap címéről és a

tájékoztatásnak a honlapon belüli elérhetőségéről; a tájékoztatás a honlapon

az igényérvényesítési határidő lejártáig elérhető maradjon, valamint a (3a)

bekezdés szerinti feltételek is fennálljanak.

(3c)

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (3). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Telefonon történő értékesítés esetében az (1) bekezdés szerinti

tájékoztatásnak (a biztosítási termékismertetőt is beleértve) összhangban kell

lennie a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási

szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvénnyel és a vonatkozó uniós

szabályokkal. Mindezeken túlmenően az e § szerinti tájékoztatást a biztosítási

szerződés megkötése után haladéktalanul meg kell adni az ügyfél részére, az

ügyfél által választott módon, amely független az előzetes tájékoztatás

választott módjától.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség megsértése az e

törvényben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után, és nem

érinti az általános szerződési feltételek vagy azok egyes kikötései - a Ptk.-ban

meghatározottak szerinti - szerződéses tartalommá válását.

(5)

4

4 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (4). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosító - az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 4. melléklet A)

pont 17. alpontjában foglaltakat kivéve - az (1) bekezdésben foglalt adatok

változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a

szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásával egyező módon a szerződő

fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.

(6)

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (5). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak

megkötése után teljesít fizetést - a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett

fizetések kivételével -, a biztosító minden ilyen fizetésre vonatkozóan megadja

az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatást.

(7)

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 155. § (5). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Amennyiben a biztosító - a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás

szabadsága alapján - olyan ügyfél számára értékesít biztosítási terméket,

amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam az e

törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási termékek

értékesítésével összefüggő követelmények vonatkozásában, akkor e szigorúbb

szabályok az irányadók.

90. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

152/A. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 156. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek - az őt megbízó

biztosító felelősségvállalása mellett - a 152. § szerinti módon - tájékoztatást

kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére az őt megbízó biztosító

nevéről és címéről, valamint a 4. melléklet A) pont 11. alpontja szerinti

információkról, továbbá biztosítania kell a 130/A. §-ban, a 158/A. §-ban,

valamint a 158/C. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak megfelelő érvényesülését,

az ügyfél igényeinek és szükségleteinek - a szerződés megkötését megelőzően

történő - megfelelő figyelembevételét, valamint a 158/B. § (5) bekezdése

szerinti biztosítási termékismertető - szerződés megkötését megelőzően

történő - ügyfél számára történő rendelkezésre bocsátását.

153. § (1)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 157. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Életbiztosítási szerződés megkötése előtt - az olyan megtakarítási

elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével,

amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással

összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja

meg az egymillió forintot - a biztosító köteles felmérni, illetve legalább az

ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.

(2) Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt az

(1) bekezdés alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító köteles - a 152.

§-ban meghatározott tájékoztatáson túl - az (1) bekezdésben meghatározott

igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján a 4. melléklet B) pontja szerinti

termékismertetőt is a 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon átadni.

(2a)

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 157. § (2). Hatályos: 2017. XI. 21-től.

A 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertető 4. alpontja szerinti

tájékoztatást minden életbiztosítási szerződés esetén (ide nem értve a

határozott idejű kockázati életbiztosítási szerződéseket) meg kell adni az

ügyfél számára.

(3) A biztosítót a 152. §-ban, az (1)-(2a) és (5) bekezdésben és a 155. § (1)

bekezdésben meghatározott kötelezettség

4

4 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 6.

a) nem terheli, ha a szerződés viszontbiztosítási szerződés, valamint a

szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés,

b)

5

5 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § c).

nem terheli, ha a biztosítási szerződés megkötésében biztosításközvetítő

működik közre.

(4)

6

6 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXLV. törvény 215. § a). Hatálytalan: 2018. II. 23-tól.

(5) A rendszeres vagy folyamatos és egyszeri díjas megtakarítási jellegű

életbiztosítás esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott

termékismertető átadásakor köteles tájékoztatni az ügyfelet az adott biztosítás

teljes költségmutatójáról és annak internetes elérhetőségéről.

(6) A biztosító köteles a teljes költségmutatót az internetes honlapján

közzétenni.

154. § (1) A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás

nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon

elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.

(2)

7

7 Módosította: 2016. évi CXXI. törvény 90. §.

Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát fokozott biztonságú elektronikus

aláírást tartalmazó elektronikus dokumentum igazolja, a biztosító köteles a

152. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatót az ügyfél számára

folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé

tenni.

91. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

155. § (1)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 176. § c), 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 7.

A biztosító - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bizonyítható

módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a

152. § (1) bekezdésében és a 153. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott

tájékoztatást megkapta.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is,

hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő

biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.

156. § (1) Az életbiztosítási szerződés - kivéve a maradékjoggal nem

rendelkező, kockázati életbiztosításokat és az életbiztosítási ágba tartozó

baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokat - megkötését követően a

biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az

életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási

értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.

(2) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az

ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és

nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a

biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is

kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

(3) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító

köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés

elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák

egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról,

valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött

életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és

tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter

rendeletben állapítja meg.

(4) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele - élet- és

nem-életbiztosítások esetében egyaránt - a leendő ügyfél orvosi vizsgálata,

akkor a biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett

vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az

egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

157. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a

szerződés létrejöttétől számított harminc napon belül - a kötelezettségvállalás

tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő

kifejezett kérésére más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és

azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés

létrejöttéről.

(2) Fogyasztó szerződő esetén a biztosító az (1) bekezdésben meghatározott

tájékoztatásban köteles felhívni figyelmet a 122. §-ban foglaltakra.

158. §

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 158. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Amennyiben egy biztosító a kötelező foglalkoztatói nyugdíjrendszer

szolgáltatásáért is felelős, és valamely munkavállaló anélkül válik egy ilyen

rendszer tagjává, hogy a csatlakozásról egyéni döntést hozott volna, akkor a

biztosítónak a 152. § szerinti tájékoztatást az adott nyugdíjrendszerhez való

csatlakozást követően haladéktalanul biztosítania kell a munkavállaló

számára.

158/A. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 159. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosítási termékekkel kapcsolatos marketingközleményeknek

világosnak, pontosnak, közérthetőnek, egyértelműnek, nem félrevezetőnek és

tisztességesnek kell lenniük, valamint a marketingközlemények

marketingjellegének egyértelműen felismerhetőnek kell lennie.

92. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

62/A.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 160. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A tanácsadással és a tanácsadás nélkül történő biztosítási értékesítésre

vonatkozó előírások

158/B. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 160. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Az e törvényben foglalt tájékoztatási követelményeken túl, a

biztosítási szerződés megkötése előtt - függetlenül attól, hogy a 158/C. §

szerinti keresztértékesítés történik-e vagy sem - a biztosítónak meg kell

határoznia az ügyféltől kapott tájékoztatás alapján az adott ügyfél konkrét

igényeit és szükségleteit, és közérthető formában tárgyilagos tájékoztatást kell

nyújtania az ügyfélnek a biztosítási termékekkel összefüggésben, annak

érdekében, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson.

(2) Az (1) bekezdés alapján bármely - a biztosító által az ügyfélnek javasolt -

biztosítási terméknek összhangban kell állnia az ügyfélnek a tájékoztatása

alapján megállapítható biztosítási igényeivel és szükségleteivel.

(3) Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor

kerül, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a biztosító személyre

szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló -

konkrét ajánlást is ad az ügyfél részére, ismertetve, hogy az adott termék

miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás és ajánlás az ajánlott biztosítási

termék összetettségétől és az ügyfél típusától függően értelemszerűen

módosulhat.

(5) Az e § szerinti tájékoztatásokat az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási

termékek értékesítése esetén egy egységesített biztosítási termékismertető

útján, papíron vagy tartós adathordozón kell nyújtani, amely biztosítási

termékismertetőt a nem-életbiztosítási termék kidolgozója állítja össze.

(6) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következőknek

kell megfelelnie:

a) rövid és önálló dokumentumnak kell lennie,

b) könnyen olvasható, egyértelmű megjelenítéssel és elrendezéssel, továbbá

olvasható méretű betűkkel és egyéb karakterekkel kell készülnie,

c) ha eredetileg színesben készült, olvashatónak kell maradnia

fekete-fehérben nyomtatott vagy fénymásolt formában is,

d) a biztosítási termék felkínálásának helye szerint használt hivatalos

nyelveken vagy azok egyikén, vagy pedig a biztosításértékesítő és a fogyasztó

megállapodása szerinti egyéb nyelven kell megfogalmazni,

e) pontosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető,

f) az első oldal tetején tartalmaznia kell a „biztosítási termékismertető”

címet,

g) tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a termékre vonatkozó teljes

körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás más

dokumentumokban érhető el és meg kell neveznie ezen dokumentumokat.

(7) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következő

információkat kell tartalmaznia:

a) tájékoztatás a biztosítási termék típusáról,

b) összefoglaló a biztosítási fedezetről, ideértve a fő biztosított kockázatokat,

a biztosítási összeget és adott esetben a földrajzi hatályt és a kizárt

kockázatok összefoglalását,

c) a biztosítási díj fizetésének módja és a fizetések ütemezése,

d) a fő kizárások, ahol kárigény bejelentésének nincs helye,

93. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

e) a szerződés kezdetekor jelentkező kötelezettségek,

f) a szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségek,

g) a kárigény bejelentése esetén jelentkező kötelezettségek,

h) a szerződés időtartama, beleértve a szerződés kezdetének és végének

időpontját,

i) a szerződés megszűnésének esetei.

(8) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőt a 152. § (1)

bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg kell megadni, a (6) bekezdés

szerinti követelmények érvényesülése mellett.

(9) Az e §-ban foglaltakat a biztosítási termékismertető egységesített

mintadokumentumának meghatározásáról szóló, 2017. augusztus 11-i

2017/1469 bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben foglaltakkal összhangban

kell alkalmazni.

(10) E § a nagykockázatra létrejövő biztosítási termékekre nem

alkalmazandó.

62/B.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 161. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A keresztértékesítés és az azzal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatás

szabályai

158/C. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 161. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Amennyiben valamely biztosítási terméket - csomagban vagy

ugyanazon megállapodás részeként - olyan kiegészítő termékkel vagy

szolgáltatással együtt kínálnak, amely nem biztosítás, a biztosító tájékoztatja

az ügyfelet arról, hogy van-e lehetőség a csomag vagy megállapodás

különböző elemeinek külön történő megvásárlására, és amennyiben igen,

megfelelő tájékoztatást ad a megállapodás vagy csomag különböző elemeiről,

valamint az egyes elemek költségeiről és díjairól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a megállapodásból vagy csomagból

származó kockázat vagy biztosítási fedezet eltér az egyes elemekhez

külön-külön kapcsolódó kockázatoktól vagy biztosítási fedezettől, a biztosító

megfelelő tájékoztatást ad arról is, hogy az egyes elemek kölcsönhatása

hogyan módosítja a kockázatot, illetve a biztosítási fedezetet.

(3) Amennyiben a biztosítási termék egy csomag vagy ugyanazon

megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem

biztosítás, a biztosító köteles tájékoztatni az ügyfelet az áru vagy szolgáltatás

külön történő megvásárlásának lehetőségéről, kivéve, ha a biztosítási termék

befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy

kölcsönszerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetekben a biztosító meghatározza az

ügyfélnek a csomag vagy a megállapodás részét képező biztosítási termékkel

összefüggő igényeit és szükségleteit.

(5) Az e §-ban foglaltak nem érintik azon biztosítási termékek értékesítését,

amelyek különböző típusú kockázatokra nyújtanak fedezetet.

63. Panaszkezelés

94. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

159. §

1

1 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 228. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 162. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói

érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a

biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy - adott termék

kapcsán - általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó

panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy

más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben)

közölhesse.

(2)

3

3 Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 206. § c).

Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti

telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt

öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor

tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel

visszahallgatását, továbbá térítésmentesen - kérésének megfelelően - huszonöt

napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített

hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a

Felügyeletnek kérésére bemutatja.

(4) A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat

nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas

szolgáltatással nem működtethető.

(5) A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért

felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a

felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

(6) Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási

szerződés esetén a biztosítót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem

terheli.

(7) A biztosító panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési

szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben

állapítja meg.

XII. FEJEZET

A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS

RENDELKEZÉSEK

64. A fejezet alkalmazási köre

160. § (1) E fejezet szabályait - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a biztosító jogvédelmi biztosítással kapcsolatos tevékenységére kell

alkalmazni.

(2) E fejezet szabályai nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos

peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet

biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási

szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító

egyidejűleg saját érdekében is végzi,

95. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett

jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított

lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban, hanem más

országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az

utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét

során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosítónak a

szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak a (2)

bekezdés c) pontjában meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási

szolgáltatáshoz kapcsolódik.

(4) A 161-163. § csak arra a biztosítóra alkalmazandó, amely a jogvédelmi

biztosítási ágazat mellett más nem-életbiztosítási ágazatban is tevékenykedik.

65. A jogvédelmi biztosítás elkülönítése

161. § A jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során

a) a biztosító a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel

kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy

hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat

részére vagy más, az 1. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot

művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett

utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet utasítási

joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban,

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint

megjelölt más vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével,

továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással, vagy

c) a jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát,

hogy a biztosítási esemény bekövetkezését követően egy általa választott jogi

képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

162. § (1) A 161. § b) pontja esetén a károk rendezésével csak

részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egy külföldi székhelyű,

jogvédelmi biztosítási károk rendezésével foglalkozó vállalkozás fióktelepe

bízható meg, feltéve, hogy a biztosítóval nem áll semmilyen pénzügyi,

kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban, vagy egyéb olyan közvetlen

vagy közvetett kapcsolatban, amely a kárrendezés pártatlanságát

befolyásolhatja, és egyéb tevékenysége nem veszélyezteti a kárrendezési

pártatlanságát.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogilag elkülönült szervezet más

biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll,

akkor e vállalkozásnak a vezető tisztségviselői és a jogvédelmi károk

rendezésével, az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai

ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. melléklet A) részében

meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek. A

jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, és az ezzel kapcsolatos jogi

tanácsadással nem bízható meg egy olyan másik biztosító, amely nemcsak

jogvédelmi biztosítással foglalkozik.

(3) A jogvédelmi biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás

közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell

történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így

rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk

rendezése során felhasználhassa.

96. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) A 161. § b) pontja esetén a biztosító csak a biztosított kifejezett, írásban

vagy más bizonyítható módon tett kérésére ajánlhat jogi képviselőt, azt

követően, hogy a biztosított nem kívánt élni a jogi képviselő szabad

megválasztásának jogával.

(5) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben legalább három jogi

képviselőt köteles ajánlani a biztosított részére.

(6) A jogvédelmi biztosító és a jogi képviselő közötti információátadásnak

olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad

lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló

adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során

felhasználhassa.

163. § A biztosító a 161. §-ban meghatározott megoldások közül egyszerre

kettőt vagy hármat is követhet azzal, hogy egy biztosítási jogviszony esetében

csak egy megoldás alkalmazása lehetséges.

66. Képviselet

164. § Külön meghatalmazás alapján

a) a biztosítónak a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az

ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai,

b) a biztosító által a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az

ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott vállalkozás képviseletére

jogosult személyek

- amennyiben törvény másként nem rendelkezik - bármely közigazgatási

hatósági vagy bírósági eljárásban elláthatják a biztosított képviseletét.

67. A jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmi elemei

165. § (1) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek

a 121. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell

a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági

eljárásban, vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás

elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges,

b) egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a

biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban

keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,

c) a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem

vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei

védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

d) a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását

arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és

c) pontban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a

biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény

során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik

jogvédelmi, vagy felelősségbiztosítási szerződéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy az a)-c) pont közül a jogvédelmi biztosítási

tevékenység során mely feltétel áll fenn.

97. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyeztető eljárás

eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A

biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a

biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Ha az ügyvéd a

biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően

eljárni.

(3) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával

kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban

tájékoztatni a biztosítottat a (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.

166. § (1) Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási

szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek

számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási

szerződésen belül.

(2) A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon

köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, továbbá a

biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a

jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a pénznemben, amelyben a

szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.

XII/A. FEJEZET

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A BIZTOSÍTÁSI ALAPÚ BEFEKTETÉSI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL

ÖSSZEFÜGGŐ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

67/A.

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A fejezet alkalmazási köre

166/A. §

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az e fejezet szerinti többletkövetelményeket a biztosítók

biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő

tevékenységére kell alkalmazni, a Bizottságnak a 2016/97/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikk (4) bekezdésében, 29. cikk (4)

bekezdésében és 30. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben

kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban.

67/B.

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésével összefüggő

többletkövetelmények

166/B. §

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Biztosítási alapú befektetési termék kizárólag tanácsadással

értékesíthető.

98. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

166/C. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosító - tevékenységéhez és az általa értékesített

biztosítási alapú befektetési termékek jellegéhez igazodó, arányos -

intézkedéseket tart fenn az ügyfelei érdekeit esetlegesen sértő azon

összeférhetetlenség megelőzése és megállapítása érdekében, amely közötte -

ideértve a vezetőit és közreműködőit vagy bármely, hozzá ellenőrzés révén

közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyt - és ügyfelei között, vagy

valamely ügyfele és egy másik ügyfele között a biztosítási értékesítési

tevékenység folytatása során keletkezik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti intézkedések nem elegendőek

ahhoz, hogy biztosítsák az ügyfelek érdekeit sértő kockázatok megelőzését,

akkor a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben

egyértelműen tájékoztatnia kell az ügyfelet az összeférhetetlenség általános

jellegéről vagy forrásairól.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást

a) tartós adathordozón kell nyújtani, és

b) annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy - figyelembe véve az

ügyfél típusát - az ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon biztosítási

értékesítési tevékenységekkel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan az

összeférhetetlenség fennáll.

166/D. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Az e törvényben meghatározott tájékoztatási

kötelezettségeken túl a szerződés megkötését megelőzően a biztosítónak kellő

időben, közérthetően tájékoztatnia kell az ügyfelet vagy a leendő ügyfelet a

biztosítási alapú befektetési termék értékesítésével, valamint a kapcsolódó

költségekkel és díjakkal összefüggésben is. A tájékoztatásnak legalább az

alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a biztosító biztosítja-e az ügyfél számára a 166/E. § (7) bekezdése szerinti

rendszeres értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék

alkalmasságáról;

b) a biztosítási alapú befektetési termékekről és ajánlott befektetési

stratégiákról nyújtott tájékoztatás tekintetében megfelelő iránymutatásokat és

figyelmeztetéseket a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos

kockázatok, illetve a javasolt befektetési stratégiák kapcsán, a megalapozott

befektetési döntés meghozatala érdekében;

c) a kapcsolódó költségekkel és díjakkal összefüggésben közlendő

információk tekintetében a biztosítási alapú befektetési termék értékesítésére

vonatkozó információkat, beleértve a tanácsadás költségét, az érintett

biztosítási alapú befektetési termék vagy termékek költségét, valamint az

ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó

fizetéseket is.

(2) A kapcsolódó költségekről és díjakról szóló (1) bekezdés c) pontja szerinti

tájékoztatást - a biztosítási alapú befektetési termék értékesítéséhez

kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul

szolgáló eszközök piacának kockázata okoz - összesített formában kell nyújtani

annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a

befektetés hozamára gyakorolt összesített hatását. Amennyiben az ügyfél azt

kéri, a költségeket és a díjakat tételes bontásban is be kell mutatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást - amennyiben az abban foglalt

adatok rendelkezésre állnak - a befektetés élettartama alatt rendszeresen, de

legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára, amely tájékoztatás a 166/E.

§ (4) bekezdése szerinti tájékoztatással összhangban is megtehető.

99. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti tájékoztatás egységesített formátumban is

nyújtható.

(5) Az e törvény szerinti - a biztosításértékesítők javadalmazásával

összefüggő - rendelkezésekben foglaltakon túlmenően és a 130/A. § (1)

bekezdésében, valamint a 166/C. §-ban foglaltak teljesítésének feltételeként a

biztosítónak teljesítenie kell azon követelményt is, miszerint amennyiben az

ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára

közvetítői díjat vagy jutalékot fizet, illetve nem pénzbeli előnyt nyújt, vagy az

ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely féltől

közvetítői díjban, jutalékban vagy nem pénzbeli előnyben részesül a biztosítási

alapú befektetési termék vagy az azt kiegészítő szolgáltatás értékesítésével

kapcsolatban, akkor a kifizetés vagy az előny

a) nem gyakorolhat káros hatást az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás

minőségére, és

b) nem akadályozhatja a biztosítót abban, hogy teljesítse a 130/A. § (1)

bekezdése szerinti kötelezettségét.

(6) Amennyiben a biztosító - a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás

szabadsága alapján - olyan ügyfél számára értékesít biztosítási alapú

befektetési terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye

szerinti tagállam az e törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz

a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozóan, akkor e

szigorúbb szabályok az irányadóak.

166/E. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A 158/B. § (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeken

túlmenően a biztosító köteles beszerezni a szükséges információkat az

ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának

megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről,

veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről,

annak érdekében, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési

termékeket ajánlhasson.

(2) A 158/C. §-ban foglalt - biztosítási alapú befektetési termékeket

tartalmazó - keresztértékesítés esetén a csomagnak vagy a megállapodásnak

összességében kell alkalmasnak lennie az ügyfél vagy a leendő ügyfél

számára.

(3) A biztosító belső nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a biztosítási

alapú befektetési termékek értékesítésével kapcsolatban a közte és az ügyfél

között létrejött megállapodásokat, valamint az átadott termékismertetőket,

tájékoztatókat. Ezen dokumentumokban meghatározott jogokat és

kötelezettségeket más dokumentumokra vagy jogszabályhelyre történő

hivatkozással is meg lehet határozni.

(4)

2

2 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 164. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A biztosító tartós adathordozón rendszeresen, de legalább évente

tájékoztatja az ügyfeleket - a 156. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően -

az általa nyújtott szolgáltatásokról, továbbá szükség szerint az ügyfél nevében

végrehajtott ügyletek és szolgáltatások költségeiről, figyelembe véve az

érintett biztosítási alapú befektetési termékek típusát és összetettségét,

valamint az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás jellegét.

100. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4a)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 164. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A biztosítási alapú befektetési termékek közül a befektetési egységhez

kötött életbiztosítások esetén - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a

156. § (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban - az ügyfélnek

többlet-adatszolgáltatás nyújtandó, amelynek formáját és tartalmát a pénz-,

tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja

meg.

(5) Biztosítási alapú befektetési termékkel kapcsolatos értékesítés esetében

a biztosító a szerződés megkötése előtt - a 152. § (1) bekezdése szerinti

módon, a 152. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - tartós

adathordozón alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot bocsát az ügyfél

rendelkezésére, amelyben részletezi a tanácsadás tartalmát és azt, hogy a

tanácsadás milyen módon felel meg az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.

(6) Amennyiben a szerződést olyan távközlő eszköz igénybevételével kötik

meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat

előzetes átadását, a biztosító az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot tartós

adathordozón közvetlenül a szerződés megkötését követően is átadhatja az

ügyfél részére, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozatot

közvetlenül a szerződés megkötése után vegye át, és

b) a biztosító biztosította az ügyfél számára annak lehetőségét, hogy a

szerződés megkötését elhalassza az alkalmasságra vonatkozó nyilatkozat

szerződés megkötése előtti kézhezvétele érdekében.

(7) Amennyiben a biztosító tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres

értékelést végez majd az alkalmasság tekintetében, úgy a (4) bekezdés szerinti

rendszeres tájékoztatásnak tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról,

hogy a biztosítási alapú befektetési termék milyen módon felel meg az ügyfél

igényeinek és szükségleteinek.

166/F. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 163. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 166/B., 166/D. és 166/E. §-okban foglaltak nem kell alkalmazni,

amennyiben az ügyfél a Bszt. szerinti szakmai ügyfélnek minősül.

NEGYEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK REORGANIZÁCIÓJA ÉS FELSZÁMOLÁSA

XIII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓKKAL KAPCSOLATOS REORGANIZÁCIÓS ELJÁRÁSOK

68. A biztosítási állomány átruházása a biztosítottak érdekében

167. § (1) A tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg - a 304. § (4)

bekezdésében meghatározottakon túl - a Felügyelet a biztosítottak érdekeinek

a védelme érdekében intézkedhet a biztosító tevékenységi engedély

visszavonásával érintett állományának részben vagy egészben történő

átruházása érdekében szükséges intézkedések megtételére.

101. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott esetben az

állományátruházás sikeres lebonyolítása céljából felügyeleti biztost rendel ki,

vagy a már kijelölésre került felügyeleti biztos megbízólevelét haladéktalanul

módosítja.

(3)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 16.

A felügyeleti biztos - a biztosító képviseletében - az állományátruházás

lebonyolítása érdekében a kijelölését, vagy a megbízólevél módosítását követő

harminc napon belül, állományátruházásra irányuló megállapodás megkötése

céljából, ajánlattételre hívja fel az átruházandó szerződéses állomány vagy

állományok művelésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező,

Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítókat, tagállami és

harmadik országbeli biztosítók magyarországi fióktelepeit.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell:

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő

állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és

az azokhoz kapcsolódó átadni tervezett eszközök megjelölését.

(5) Az átruházandó szerződéses állomány művelésére feljogosító

tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító az ajánlattételi felhívásban

meghatározott időpontig - amely nem lehet hosszabb, mint az ajánlati felhívás

közzétételétől számított két hónap - tehet ajánlatot az állomány átvételére,

amely ajánlatához a felügyeleti biztos (6) bekezdésben meghatározott

döntésének a meghozataláig kötve van.

(6) A felügyeleti biztos a felhívásban megjelölt határidőt követő tizenöt

napon belül dönt, hogy melyik biztosítóval állapodik meg az

állományátruházásról. Több ajánlat esetén versenytárgyalás is tartható. A

felügyeleti biztos a (9) bekezdésben foglaltakkal összhangban azon ajánlatot

fogadhatja el, amely - a biztosítottak érdekeinek védelmére és az átadó

biztosító pénzügyi helyzetére is tekintettel - az ajánlatban fogalt összes

feltételek figyelembevételével a legkedvezőbb. Ugyanazon kötelezettségekből

álló állomány esetében az alacsonyabb értéken megvalósítható átruházás

tekintendő kedvezőbbnek.

(6a)

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 157. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Ha a (3)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezettek

eredményre, akkor a Felügyelet az intézkedés megtételének sikertelenségéről

a honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben tájékoztatja az állománnyal

kapcsolatban érintett szerződéssel rendelkező szerződőket a 188. § (2) és (3)

bekezdésében meghatározott rendelkezések gyakorlati következményeiről.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát követően a

felügyeleti biztos és az átvevő biztosító haladéktalanul köteles a 256. § (1)

bekezdésében meghatározott kérelmet a Felügyelethez benyújtani. A

kérelemről a Felügyelet soron kívül, de legkésőbb a kérelem beérkezését

követően tizenöt munkanapon belül határoz, kivéve, ha az átvevő biztosító

székhelye Magyarország területén kívül van.

(8) Ha az átvevő biztosító székhelye Magyarország területén kívül van, akkor

a Felügyelet ügyintézési határidejére az eljárására vonatkozó általános

szabályok az irányadók.

102. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(9) Ha a biztosító állománya csak egy részének átruházására kerül sor, akkor

a biztosító azon hitelezője, amelynek biztosítási szerződésből eredő követelése

van a biztosítóval szemben, nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe ahhoz

képest, mintha a biztosító az állományátruházás nélkül felszámolásra kerülne.

Ennek való megfelelés érdekében úgy kell eljárni, hogy az átruházásra kerülő

állományra jutó, (4) bekezdés b) pontja szerinti tartalékok és eszközök

mértéke ne haladja meg a biztosító teljes állományára jutó tartalékok és

eszközök mértékét.

(10)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 157. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az e § szerinti intézkedés eredményeként bekövetkezett vagyonátadás

adó- és illetékmentes.

168. § (1) Ha a tevékenységi engedély visszavonása a biztosító Gfbt.-ben

meghatározott tevékenységére vonatkozik és a Felügyelet a 167. §-ban

meghatározott intézkedés meghozataláról dönt, a felügyeleti biztos

haladéktalanul köteles egyeztetni a Kártalanítási Alap kezelőjével a kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos tartalékok fedezetének

tisztázása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetés eredményeként

megállapításra kerül, hogy a tevékenységi engedély visszavonásával érintett

biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományával kapcsolatban

nem állnak rendelkezésre a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló

eszközök és a 167. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott intézkedések nem

vezettek eredményre, akkor a felügyeleti biztos és a Kártalanítási Alap

kezelője harminc napon belül tervet készít a hiányzó eszközök - Kártalanítási

Alap terhére történő - pótlása, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási

állomány átruházásának újbóli előkészítése érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott terv elkészítését követően a felügyeleti

biztos ismételten felhívja a 167. § (3) bekezdésében meghatározott

ajánlattételre az érintett biztosítókat, azzal, hogy a 167. § (4) bekezdésében

foglaltakon túl a felhívásnak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben

meghatározott tervet.

168/A. §

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 36. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedés megindításáról

és annak joghatásairól a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai

Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(2) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedésről szóló döntés honlapon

történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak

tartalmát az Európai Unió Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11.

melléklet C) részében meghatározott nyomtatványon.

69. Másik tagállamban elrendelt reorganizációs eljárással kapcsolatos

szabályok

169. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben

hozott reorganizációs eljárásban hozott döntés joghatásai tekintetében a

biztosító székhelye szerinti jog az irányadó.

(2) Az ilyen eljárásokban hozott döntéseket minden további eljárás nélkül el

kell ismerni.

103. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

170. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 37. § szerinti szöveggel lép hatályba.

Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a

Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen

reorganizációs vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet -

mérlegelve a tájékoztatás szükségességét a magyarországi esetleges hitelezők

tekintetében - honlapján tájékoztatót tehet közzé az eljárás megindításáról és

annak gyakorlati következményeiről.

XIV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓK FELSZÁMOLÁSA

70. Általános szabályok

171. § (1) E fejezet szabályait magyarországi székhelyű biztosító

részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító, a

biztosító szövetkezet, a kölcsönös biztosító egyesület és a harmadik országbeli

biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra kell

alkalmazni.

(2)

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 17.

Ahol ez a fejezet biztosítót említ, ott e fejezet alkalmazásában a

felszámolás alatt álló - tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező - volt

biztosítót is érteni kell.

172. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval

szemben lefolytatott felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai

tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó.

(2) Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül

el kell ismerni.

173. § (1) A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági

formában működő biztosító és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási

eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a csődeljárásról és a

felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)

rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra -

az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a Civil tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni

felszámolási eljárásra az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt

eltérésekkel alkalmazni.

(3) A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában

működő biztosító, a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, a

biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen

csődeljárásnak nincs helye.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító

magyarországi fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem

kezdeményezhet.

174. § A biztosító - ide nem értve a kisbiztosító-egyesületet - felszámolásával

kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos

illetékességgel rendelkezik.

104. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

175. § (1)

1

1 Módosította: 2016. évi LXVII. törvény 232. §.

Biztosító felszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról

szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. §-ában

meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását

végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki vagy választható meg.

(2) A felszámolót a 135-147. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., a Civil

tv., és az Fkt. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek

során köteles betartani azon tagállam jogszabályait, amelynek területén

eljárását foganatosítja.

176. § (1) A biztosítóval szembeni - biztosítási szerződésen alapuló - hitelezői

igények rendezése érdekében a felszámoló jogosult az adott biztosítási

szerződésekkel érintett biztosítási ágazat művelésére tevékenységi

engedéllyel rendelkező biztosítóval vagy a biztosítók érdekvédelmi

szervezetével (a továbbiakban együtt: Szerződő) szerződést kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötéséhez nem

szükséges a hitelezői igény jogosultjának hozzájárulása.

(3) A szerződés megkötésével a Szerződő - a biztosító nevében - gyakorolja a

hitelezői igény vonatkozásában a biztosítót a biztosítási szerződés alapján, a

felszámolás elrendelését megelőzően megillető jogokat és kötelezettségeket,

továbbá a Szerződő a kártérítési igény jogosultjának személyes adatai és üzleti

titkai tekintetében adatkezelővé válik.

177. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során

eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes

összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több

a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)-(6) bekezdése nem

alkalmazható.

178. § (1) A felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az

érintett tagállamok területén képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az

eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy

jelölhető ki, akivel szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott

kizáró ok nem áll fenn.

(3) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott képviselője nevét,

elérhetőségét és a képviseleti jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat

a saját honlapján közzéteszi.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó indokolt

költségek Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási

költségnek minősülnek.

179. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén a Civil tv. 10.

§ (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek

tekintetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

(3)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 164. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

Biztosító felszámolása esetén egyesítésnek, szünetelésnek és

felfüggesztésnek nincs helye.

180. § (1) A Cstv. 40. §-ának vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók

abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott

szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a

szerződés megtámadhatósága kizárt.

105. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A 196. §-ban meghatározott jog fennállását annak jogosultjával szemben

a felszámoló a felszámolási eljárásban köteles tiszteletben tartani, ugyanakkor

ez - az (1) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - nem zárja ki a Cstv. 40.

§-ában meghatározott rendelkezések alkalmazását.

71. A felszámolási eljárás megindítása

181. § (1) A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását

kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről

abban az esetben hozhat döntést, ha a biztosító tevékenységi engedélyének

visszavonására sor került.

(3) A bíróság a felszámolás elrendeléséről a kezdeményezés beérkezésétől

számított harminc napon belül határoz.

(4) A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító

fizetésképtelenségének a vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

(5) Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet

nem a Felügyelet terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követően

soron kívül értesíti a Felügyeletet. Az értesítés kézhezvételét követően a

Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a felszámolási eljárás megindítása

kezdeményezésének szükségességét.

(6)

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A felszámolás megindításának kezdeményezéséről szóló, a (2)

bekezdésben meghatározott döntést közigazgatási perben megtámadhatja

a) a biztosító alapítói vagy tagsági jogait gyakorló legfőbb szerv képviselője,

és

b) bármely olyan személy is, aki a 183. § (2) bekezdésében meghatározott

biztosítási szerződésből eredő követelés jogosultja.

(7)

2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A (6) bekezdésben meghatározott perindítási jogosultság a (2)

bekezdésben meghatározott döntés megtámadásán túl kiterjed a biztosító

tevékenységi engedélyének visszavonásáról szóló döntés megtámadására is,

kivéve, ha a biztosító tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés

tárgyában bíróság már jogerős ítélet született.

(8)

3

3 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A közigazgatási pert fel kell függeszteni, ha a tevékenységi engedély

visszavonásáról szóló döntés tárgyában már közigazgatási per van

folyamatban.

(9)

4

4 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő kezdőnapja a hitelezők

esetén a felszámolás megindításának a kezdeményezéséről szóló döntés

esetén a közzététel napja.

72. A hitelezői igények bejelentése

182. § (1)

5

5 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 18.

Biztosító felszámolása során a hitelezők - a 188. § (3)

bekezdésében meghatározott kivétellel - a felszámolást elrendelő jogerős

bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek

követeléseiket bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel

jár.

106. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

73. A hitelezői igények kielégítése

183. § (1)

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § d).

A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási

szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b)

pontjában meghatározott követelések kielégítése után a Cstv. 57. § (1)

bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelések kielégítése előtt köteles

kielégíteni, ide nem értve a 185/A. §-ban foglalt esetet.

(2) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi

sorrendben teljesíti:

a) személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses

kötelezettségek vonatkozásában

aa) a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés

betegségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek,

ab) a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés

balesetbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és

ac) a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés

felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel

összefüggésben felmerült, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett

biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ideértve a károsultat

vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető

járadékfizetési szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a

Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

b)

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 19.

az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a

felelősségbiztosításból eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a)

pontban meghatározott kötelezettségek kivételével és a Kártalanítási Alapot, a

Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események

alapján elismert szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban

meghatározott szolgáltatásokat (e pont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a

Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

d) a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa

teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések;

e) az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból

származó visszafizetési kötelezettségek.

184. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből eredő követelései a közbenső

felszámolási mérleg (a továbbiakban: közbenső mérleg) alapján is

kielégíthetők.

(2) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete fedezetet nyújt

a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek

kielégítésére, azokat a biztosító teljes egészében kielégíti.

(3) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete nem nyújt

fedezetet a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek

kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés a)

pont aa)-ac) alpontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja

fel e hitelezők között.

107. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után -

fedezetet nyújt 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott

kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben kielégíti, oly módon,

hogy

a) egy életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettség - e kötelezettség

tekintetében ide nem értve a 183. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab)

alpontjában meghatározott kötelezettséget - kielégítése a harmincmillió

forintot nem haladhatja meg,

b) egy felelősségbiztosítási szerződésből vagy egy biztosítási szerződés

felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettség - e

kötelezettség tekintetében ide nem értve a 183. § (2) bekezdés a) pont ac)

alpontjában meghatározott kötelezettséget - kielégítése a követelés hetvenöt

százalékát nem haladhatja meg.

(5) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után - nem

nyújt fedezetet 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott

kötelezettségek (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kielégítésére, a

biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés b) pontjában

meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(6) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés

b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése

után - fedezetet nyújt 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott

kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben kielégíti oly módon,

hogy egy biztosítási szerződésből eredő kötelezettség kielégítése a követelés

hetvenöt százalékát nem haladhatja meg.

(7) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés

b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése

után - nem nyújt fedezetet 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott

kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre

álló vagyont a 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelések

azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(8)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 20.

Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete - a 183. § (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése és a 183. §

(2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti

kielégítése, továbbá a 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott

kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítése után - fedezetet nyújt

a) a (4) és (6) bekezdésben meghatározott követelések (4) bekezdés a) és b)

pontjában, valamint a (6) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti

részére, és

b) a 183. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek

kielégítésére, azokat a biztosító teljes egészében kielégíti.

108. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(9) Ha a biztosító - fenti eljárást követően - megmaradt vagyona nem nyújt

fedezetet a követelések (8) bekezdés szerinti kielégítésére, a megmaradt

vagyont elsősorban a (4) és (6) bekezdésben meghatározott követelések (4)

bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdésben meghatározott

értékhatár feletti részének kifizetésére kell fordítani oly módon, ha a

megmaradt vagyon nem elegendő a követelések teljes körű kifizetésére, akkor

e követeléseket azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(10) Ha a biztosítónak a (9) bekezdésben meghatározott követelések

kielégítését követően maradt vagyona, azt

a) elsősorban a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási

Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések

kielégítésére,

b) másodsorban a 183. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott

követelések kielégítésére kell fordítani.

185. § (1) Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a

biztosító egyösszegű - biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott -

fizetést (a továbbiakban: megváltás) teljesít vagy járadéktartalékok - vagy e

tartalékok fedezetét képező eszközök - felhasználásával járadékbiztosítási

szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó

követelések teljesítésére.

(2) A 184. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a

járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések vonatkozásában ezen

megváltás összege alapján kell eljárni a biztosítónak.

185/A. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 165. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a biztosító természetes személyekkel biztosítási alapú

befektetési termékekhez tartozó biztosítási szerződéseket kötött, akkor a

felszámolás során az e szerződései alapján képzett számviteli

biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök a felszámoló

által külön kezelendők és az azokhoz kapcsolódó vagyon - a Cstv. 57. § (1)

bekezdés a) pontjában meghatározott követelések kielégítése után - kizárólag

az e biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére használható

fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek

teljesítése után használható fel az egyéb kötelezettségek teljesítésére a

183-185. §-ban foglalt szabályok értelemszerű alkalmazásával, az egyéb

kötelezettségek fedezetére rendelkezésre álló vagyonhoz hozzáadva.

186. § (1) A biztosító felszámolása esetén azok a hitelezők, amelyeknek a

biztosítási szerződésből eredő követelését a biztosító viszontbiztosította, az

adott viszontbiztosítási szerződés vagy szerződések vonatkozásában

megszerzik a felszámolás alatt álló biztosító viszontbiztosítóval szembeni

jogait a felszámoló által elismert hitelezői igényük erejéig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező jogszerzése a hitelezői igénye

elismert követelésként történő visszaigazolásával következik be, ezt követően

a viszontbiztosítóval szembeni jogok az (1) bekezdésben meghatározott

hitelezőt és a biztosítót egyetemlegesen illetik meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a felszámoló által elismert

hitelezői igénye erejéig - a viszontbiztosítási szerződés erre vonatkozó

kikötésétől függetlenül - saját lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban is

pert indíthat a viszontbiztosítóval szemben.

109. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) Ha a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója kéri, az (1) bekezdésben

meghatározott hitelező a biztosító igényét is köteles érvényesíteni a

viszontbiztosítóval szemben, az igény érvényesítését azonban az ezzel

kapcsolatos költségek felszámoló általi megelőlegezésétől teheti függővé.

(5) A per eredményeként befolyt összegből először az (1) bekezdésben

meghatározott - a viszontbiztosítóval szemben az adott pert indító - hitelező

igényét kell kielégíteni.

(6) Ha a viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosító teljesít, a

felszámolás alatt álló biztosítóhoz befolyó összegek külön kezelendők, és azok

kizárólag az adott viszontbiztosítással fedezett biztosítási szerződések alapján

fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatók fel.

74. A felszámolás elrendelésének hatása a biztosítási szerződésekre

187. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések - a

folyamatban lévő állományátruházás esetét, és a 188. §-ban meghatározott

esetet kivéve - megszűnnek.

(2) A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó

biztosítási díjak szedhetők be.

(3) Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az

állományátruházás engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem a

Felügyelethez benyújtásra került.

188. § (1) A Felügyelet a 167-168. §-ban meghatározott intézkedés esetén,

az állományátruházás sikeres lebonyolítása érdekében határozatában

meghatározza azokat az állományokat, amelyekhez tartozó biztosítási

szerződéseket úgy kell tekinteni, hogy a felszámolás kezdő időpontjában nem

szűnnek meg.

(2)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 158. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Ha a 167. és 168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen

volt, az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó biztosítási

szerződések a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott tájékoztató

közzétételének napját követő ötödik munkanapon szűnnek meg.

(3)

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 158. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Ha az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó

szerződésekkel kapcsolatban biztosítási esemény következett be, a 182. § (1)

bekezdésében meghatározott határidőt a 167. § (6a) bekezdésében

meghatározott közzétételtől kell számítani.

75. Tájékoztatási szabályok

189. § (1) A felszámolási eljárás megindításáról és annak joghatásairól a

Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak

felügyeleti hatóságait.

(2)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 9. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés cégközlönyben történő

közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az

Európai Unió Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet A)

részében meghatározott nyomtatványon.

(3) Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy

fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés

szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez

kapcsolódó joghatások.

110. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

190. § Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a

Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen

felszámolási vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet

honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás megindításáról és annak

gyakorlati következményeiről.

191. § (1) A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés

közzétételét követő öt napon belül köteles a saját, a biztosító és a Felügyelet

honlapján tájékoztatót közzétenni

a) a felszámolás elindításának tényéről;

b) a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és

joghatásairól;

c) a felszámolásról szóló végzés tartalmáról;

d) az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő

jogkövetkezményekről;

e)

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § e).

a 183-184. §-ban, valamint a 185/A. §-ban foglaltak szerint a kielégítés

sorrendjéről;

f) a 193. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztató elektronikus

elérésének módjáról.

(2) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatót köteles két

országos napilapban is megjelentetni.

(3) A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés

közzétételét követő harminc napon belül köteles az (1) bekezdésben

meghatározott tartalommal egyenként írásbeli tájékoztatást küldeni azon

szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá egyéb ismert hitelezőknek, akiknek

állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik

tagállamában található.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a

11. melléklet B) részében meghatározott címekkel ellátni.

(5) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos

nyelvén is meg kell adni, amelyben annak a személynek az állandó lakóhelye,

székhelye vagy fióktelepe található, akinek ismert, a felszámolás elrendelését

megelőzően bejelentett kárigénye, sérelemdíj iránti igénye van.

192. § Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy

fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar

nyelven vagy saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben

követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán

a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni.

193. § (1) A felszámoló a Felügyeletet - a Felügyelet által meghatározott

rendszerességgel - tájékoztatja a felszámolás helyzetéről.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak

megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről.

(3) A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek,

biztosítottaknak, továbbá az egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a

saját, a biztosító és a Felügyelet honlapján.

111. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

194. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 38. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1)

2

2 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 159. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai

tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött

életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök - 109. § (1)

bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás

szerinti - listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a

Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg

a felszámolónak átadja.

(2) A felszámolási eljárás megindítása után az (1) bekezdésben

meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök összetétele - az elírásból

származó hibák javítása kivételével - csak a Felügyelet hozzájárulásával

változtatható meg.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök

értékesítésének eredménye kevesebb, mint a nyilvántartásban meghatározott

értékük, a felszámolónak meg kell indokolnia az eltérés okát a Felügyeletnek.

(4) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban

szereplő eszközökhöz hozzáadja az ezen eszközökből származó hozamot,

valamint a felszámolási eljárás megindítása és az esetleges állományátruházás

időpontja között az érintett biztosítási állomány tekintetében beérkezett

díjbevétel összegét.

XV. FEJEZET

A REORGANIZÁCIÓS ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ

KÖZÖS SZABÁLYOK

76. Bizonyos szerződésekre alkalmazandó jog

195. § (1)

3

3 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 21.

A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás ingatlan

használatára vagy megszerzésére vonatkozó szerződéssel kapcsolatos

joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.

(2)

4

4 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 160. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a biztosító

nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó ingatlanra, hajóra vagy

légijárműre vonatkozó joga tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga

az irányadó.

(3) A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás munkaszerződéssel

kapcsolatos joghatásai tekintetében az adott munkaszerződésre alkalmazandó

jog az irányadó.

77. Dologi jogok

196. § (1) Más tagállamban megindított reorganizációs eljárás vagy

felszámolási eljárás során hozott intézkedés nem érinti a hitelező vagy

harmadik fél olyan dolgon fennálló jogát, amely az ilyen intézkedések

foganatosítása vagy az eljárás megindítása időpontjában Magyarország

területén található, és a biztosító tulajdonát képező tárgyi eszközökre vagy

immateriális javakra, ingó vagy ingatlan eszközökre vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett jognak tekintendők különösen a következők:

112. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) az eszközök közvetlen vagy közvetett elidegenítésének joga és az ilyen

eszközökből származó bevételből vagy jövedelemből a kielégítés joga;

b) a kizárólagos jog valamely követelés teljesítésére, különösen a követelés

tekintetében a zálogjoggal biztosított jog, vagy a követelés garancia útján

történő engedményezése;

c) az eszközök visszakövetelésére vagy helyreállítására irányuló jog bárkivel

szemben, aki az erre jogosult fél szándékával ellentétes módon az eszközöket

birtokolja, vagy használja;

d) a haszonélvezeti jog;

e) olyan jog, amelynek létrejöttének feltétele a jogosultság nyilvántartásba

történő bejegyzése.

197. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek

létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy

számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az

irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

ÖTÖDIK RÉSZ

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA, A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE

ÉS AZ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XVI. FEJEZET

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA ÉS A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI

EGYSÉGRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK

78. A finanszírozási viszontbiztosítás

198. § (1) A finanszírozási viszontbiztosítási szerződéseket kötő vagy

finanszírozási viszontbiztosítást végző biztosítónak és viszontbiztosítónak

képesnek kell lennie az ezen szerződésekből vagy ezen tevékenységekből

eredő kockázatok megfelelő azonosítására, mérésére, figyelemmel kísérésére,

kezelésére, ellenőrzésére és jelentésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat a Bizottságnak a

Szolvencia 2 irányelv 210. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben

kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

79. Különleges célú gazdasági egység

199. §

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 161. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) Magyarország területén - a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól

kockázatot átvállalni jogosult - különleges célú gazdasági egység a Felügyelet

engedélyével akkor alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2

irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott tárgykörben

kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.

(2) A különleges célú gazdasági egység elleni felszámolási eljárás bíróság

általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

113. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

XVII. FEJEZET

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

80. E fejezet alkalmazási köre

200. § A 201-203. § azon együttbiztosításra alkalmazandó, amely az 1.

melléklet A) rész 3-16. pontban meghatározott ágazatába tartozó egy vagy

több kockázathoz kapcsolódik, és amely megfelel a következő feltételek

mindegyikének:

a) a kockázat nagykockázat;

b) a kockázat helye az Európai Unió területén található;

c) a szerződésben meghatározásra kerül a vezető biztosító;

d) az együttbiztosítási szerződésben részes biztosítók egyike a vezető

biztosítóétól eltérő tagállamban

da) rendelkezik székhellyel vagy

db) létesített fióktelep.

81. Az együttbiztosításra vonatkozó eltérő szabályok

201. § (1) A 284-285. §-ban meghatározott szabályok az együttbiztosítási

szerződés vezető biztosítójára alkalmazandók.

(2) Ha az együttbiztosítás kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz

kapcsolódik, a kárrendezési megbízott megbízásának a kötelezettsége a vezető

biztosítót terheli az együttbiztosítási szerződés vonatkozásában.

202. § (1) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az

együttbiztosításban részt vevő biztosítók kockázatvállalásukból eredő

kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

(2) Az (1) bekezdés szerint az együttbiztosításban részt vevő biztosítók által

megképzett biztosítástechnikai tartalékok összegének akkorának kell lennie,

mint a vezető biztosító által a székhelye szerinti tagállamnak a szabályai

alapján meghatározott összeg.

203. § Az együttbiztosításban részt vevő biztosító köteles nyilvántartást

vezetni az együttbiztosítással érintett tevékenysége terjedelméről, és az ezen

tevékenységgel érintett tagállamokról.

HATODIK RÉSZ

KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

82. A rész hatálya és alkalmazása

204. § (1) E részben meghatározott szabályok arra a biztosítóra terjednek ki,

amely megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a biztosító éves bruttó díjbevétele nem haladja meg az ötmillió eurót;

114. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) a biztosítónak a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú

gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó

biztosítástechnikai tartalékai nem haladják meg a huszonöt millió eurót,

továbbá csoporthoz tartozó biztosító esetén a csoport viszontbiztosítási

szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő

összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékai nem

haladják meg a huszonöt millió eurót;

c) a biztosító nem folytat felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat

fedező biztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok a 47. §-ban meghatározottak

szerint kiegészítő kockázatnak minősülnek;

d) a biztosító üzleti tevékenysége nem terjed ki

da) a félmillió eurós éves bruttó díjbevételt meghaladó,

db) a viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági

egységektől megtérülő összegekkel együtt számított két és fél millió euró

bruttó biztosítástechnikai tartalékot meghaladó,

dc) az éves bruttó díjbevételük vagy a viszontbiztosítási szerződésekből és a

különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt

számított bruttó biztosítástechnikai tartalékuk tíz százalékát meghaladó

viszontbiztosítási

ügyletekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett az ebben a részben

meghatározott szabályok alkalmazandók minden olyan biztosítási tevékenység

folytatására engedélyt kérő vállalkozásra, amelynek a Felügyelet részére

benyújtott öt évre szóló üzleti tervében foglaltak alapján megállapítható, hogy

az éves bruttó díjbevétele, vagy a - viszontbiztosítási szerződések alapján és a

különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt

számított - bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül nem

haladják meg az (1) bekezdésben meghatározott valamely küszöbértéket.

205. § (1) Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat az e

részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a 204. §-ban meghatározott

kisbiztosítók esetében.

(2) Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat kell alkalmazni

minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő

vállalkozásra, amelynek a Felügyelet részére benyújtott öt évre szóló üzleti

tervében foglaltak alapján megállapítható, hogy az éves bruttó díjbevétele,

vagy a - viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági

egységektől megtérülő összegekkel együtt számított - bruttó

biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül meghaladják az 204. §

(1) bekezdésében meghatározott valamely küszöbértéket.

206. § (1) Ha a 204. § (1) bekezdésében meghatározott összegek

bármelyikét a biztosító kettő egymást követő évben túllépi, akkor a harmadik

évtől a Felügyelet eseti adatszolgáltatásra kötelezi a biztosítót.

(2) Ha az eseti adatszolgáltatás alapján megállapításra kerül, hogy a

biztosító három egymást követő évben túllépi a 204. § (1) bekezdésében

meghatározott összegeket, akkor a negyedik évtől az elsőtől a negyedik

részben meghatározott szabályok az e részben meghatározott eltérések nélkül

alkalmazandók a biztosítóra.

207. § Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat az e

részben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni arra a biztosítóra, amely

esetében a Felügyelet megállapította az összes alábbi feltétel teljesülését:

a) a biztosító a 204. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek

egyikét sem haladta meg az elmúlt három egymást követő évben;

115. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) a biztosító a 204. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek közül

az elkövetkező öt év alatt - üzleti tervében foglaltak alapján - várhatóan

egyiket sem lépi túl.

208. § (1) A 204-207. §-ban foglalt szabályok nem gátolják a biztosítót, hogy

az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályok alapján kérje

engedélyezését vagy hogy továbbra is az elsőtől a negyedik részben

meghatározott szabályok szerint folytassa tevékenységét.

(2) Ha Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító másik

tagállamban határon átnyúló szolgáltatás keretében, vagy fióktelep útján

a) kívánja folytatni a jövőben

b) folytatja

a biztosítási tevékenységet, az e részben meghatározott eltérő szabályok nem

alkalmazhatók.

XVIII. FEJEZET

A KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

83. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések

209. § (1) A biztosító részvénytársaság esetén a 8. §-ban meghatározott

rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 287. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

A kisbiztosítók esetén az 55. § (1) bekezdés e)-f) pontjában, a 65-68.

§-ban, a 76-84. §-ban, a 86-90. §-ban és a 94. § (4)-(6) bekezdésében foglalt

rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3) A 93. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott minimális biztonsági

tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell

megállapítani a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és

biztosítástechnikai tartalékairól szóló Kormány rendelet biztonsági tőkére

meghatározott előírásai szerint.

(4) A kisbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője - a 62. § (1)

bekezdésétől eltérően - ellenőrzi és az első számú vezető mellett aláírásával

igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, a 109. §-ban

meghatározott eszköznyilvántartás és éves adatszolgáltatás helytállóságát.

210. § (1) A könyvvizsgáló a 71. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az

éves beszámoló vizsgálata mellett vizsgálja:

a) hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai

tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e a

jogszabályokban foglaltaknak,

b) az éves beszámoló készítésére, a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre,

számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok betartását, a

szavatolótőke és a számviteli biztosítástechnikai tartalékok számításának

helyességét,

c) a 71. § (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottakat.

(2) A könyvvizsgáló az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó

megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak,

az első számú vezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a

Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az éves adatszolgáltatással együtt

megküldi.

116. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A könyvvizsgáló a (2) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles

arra is kitérni, hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli

biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete

megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(4) A könyvvizsgáló köteles a biztosító számviteli biztosítástechnikai

tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni,

és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.

211. § (1) A kisbiztosító vezető aktuáriusa - az 58. § (1) bekezdésétől

eltérően - aláírásával igazolja

a) az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok

képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a kisbiztosító vezető

aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek,

teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok

természetének megfeleltek.

(3) A kisbiztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz

kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a

Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(4) A kisbiztosító vezető aktuáriusa esetén az 58. § (3) bekezdésében

meghatározott rendelkezést nem kell alkalmazni.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Magyar Nemzeti Bank

elnöke rendeletben állapítja meg.

84. Eszközök nyilvántartása

212. § (1)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 40. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai

tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak

fedezetéül szolgáló eszközökről a biztosító a 6. mellékletben meghatározott

csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet.

(2)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 40. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei összértékének

mindenkor el kell érnie az (1) bekezdés szerinti tartalékok előírt nagyságát.

(3) A biztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól és

gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.

85. Üzleti terv

213. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét,

továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése

szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

a) 95. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározottakat és

b) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon

túlmenően a biztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és

kárrendezési költségekre,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,

117. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális

szavatolótőke-szükséglet, és a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi

eszközökre,

f) a tervezett mérlegadatokra.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a

viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra

vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

86. A kisbiztosítói ügymenet-kiszervezés feltételei

214. § (1) A biztosító ügymenetének kiszervezése nem terjedhet ki

a) a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok,

b) a kockázat elvállalásának,

c) a belső ellenőrzési tevékenység,

d) a mérlegelemzés és a szavatolótőke-számítás,

e) a személyzeti ügyekben való döntés,

f) a viszontbiztosítási szerződés megkötésének

kiszervezésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki a ki nem

szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások

igénybevételére.

(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek az éves adatszolgáltatás keretében

bejelenteni

a) az aktuáriusi feladatok,

b) az elektronikus adatfeldolgozás,

c) a kárrendezés,

d) a vagyonkezelési tevékenység

kiszervezését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell a

kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét,

valamint a kiszervezés időtartamát.

(5) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző

tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget,

felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett

tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet

által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő

színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes

követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a

kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység,

illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

118. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6) Az ügymenet-kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy

bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a

felügyeleti ellenőrzést végzőnek az ügymenet-kiszervezéssel kapcsolatos

valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a

kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát

továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben

rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(7) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az

ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet

végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító

adatfeldolgozójának minősül.

(8) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési

jog megmaradjon a biztosítónál.

87. A biztosítástechnikai tartalékra, a szavatoló tőkére és a biztonsági tőkére

vonatkozó szabályok

215. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg

fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk

ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre számviteli

biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat a biztosítók és

a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell képezni.

216. § (1) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei

mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan

legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott

biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális

szavatolótőke-szükséglet.

(2) A biztosítónak a szavatoló tőkét a biztosítók és a viszontbiztosítók

szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell megképezni.

217. § (1) A biztosítónak mindenkor rendelkeznie kell biztonsági tőkével.

(2) A minimális szavatolótőke-szükséglet egyharmada képezi a biztosító

biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 218. §-ban meghatározott

minimális biztonsági tőke értéke, egyébként a biztosító biztonsági tőkéje

megegyezik a 218. § szerinti minimális biztonsági tőkével.

218. § (1) A részvénytársaság és a szövetkezet minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén egymilliárd forint,

b) a nem-életbiztosítási ág esetén hatszázötven millió forint, azonban az 1.

melléklet A) rész 10-15. pontjában meghatározott ágazat bármelyikének

művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén egymilliárd

forint,

c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem-életbiztosító esetén

nyolcszázötven millió, de az 1. melléklet A) rész 10-15. pontjában

meghatározott ágazat bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel

rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén

egymilliárd forint, amennyiben e biztosítók esetében:

ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj tíz

százalékát; vagy

119. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

cb) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított számviteli

biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes számviteli

biztosítástechnikai tartalék tíz százalékát.

(2) Kölcsönös biztosító egyesületnél - a (3)-(4) bekezdésben foglalt

kivételekkel - a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott

értékek hetvenöt százaléka.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági

tőke összege

a) a (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesületnél, ha az

egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó

három üzleti évben

aa) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd-egyszázmillió forintot,

akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg hatvan százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd-egyszázmillió forintot, de

legalább egy alkalommal elérte a kilencszázmillió forintot, akkor a (2)

bekezdésben meghatározott összeg negyven százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el a kilencszázmillió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a hatszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg húsz százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el a hatszázmillió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a háromszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg tíz százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a háromszázmillió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben

meghatározott összeg öt százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a százötvenmillió forintot, akkor a (2)

bekezdésben meghatározott összeg két és fél százaléka;

b) kizárólag az 1. melléklet A) rész 8., 9., 18. pontjában meghatározott

ágazatokat művelő egyesületeknél, ha

ba) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd forintot, akkor

hetvenötmillió forint,

bb) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a hétszázötvenmillió forintot, akkor ötvenmillió forint,

bc) egy alkalommal sem érte el az hétszázötvenmillió forintot, de legalább

egy alkalommal elérte az ötszázmillió forintot, akkor huszonötmillió forint,

bd) egy alkalommal sem érte el az ötszázmillió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a kétszázötvenmillió forintot, akkor tizenkétmillió forint,

be) egy alkalommal sem érte el a kétszázötvenmillió forintot, de legalább egy

alkalommal elérte a százhuszonötmillió forintot, akkor hatmillió forint,

bf) egy alkalommal sem érte el a százhuszonötmillió forintot, akkor

hárommillió forint.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén - az egyesület

kérelmére - a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke nyolcvan százalékos

mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás beszámítását.

(5) A biztosítási áganként meghatározott minimális

biztonságitőke-szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és

nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

219. § A kisbiztosítók esetén a 96-106. §-ban és a 108. §-ban meghatározott

szabályokat nem kell alkalmazni.

88. A befektetésekre vonatkozó eltérő szabályok

120. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

220. § (1) A biztosító szavatolótőkéjét és számviteli biztosítástechnikai

tartalékai fedezetét képező eszközöket - a céljuk, a művelt biztosítási ágnak és

a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével - úgy kell

befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának

megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és

jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök

esetében a biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több

befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is

törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok

megosztásával.

(3) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak befektetése

során be kell tartania a 8. mellékletben foglaltakat is, kivéve a befektetési

egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait.

(4) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai a 6. mellékletben

meghatározott eszközökben tarthatók.

221. § (1) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a

részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más

biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési

vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedést.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító

részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás

jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.

(3) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem

fektetheti be a minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási

tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége

túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a

biztosító saját tevékenysége kiszervezésére, továbbá a biztosítási üzemét

szolgáló vállalkozásokra, ha a vállalkozás éves árbevételének legalább

hetvenöt százaléka a biztosító számára nyújtott tevékenységből származik.

(5) A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött

életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok

pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell

szem előtt tartani.

222. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható

eszközök esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:

a) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket

nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen

eszközök megvételével, megszerzésével merült fel,

b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a

helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott

kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a számviteli biztosítástechnikai

tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot -

ingatlanzálogjog, hitelintézet által vállalt garancia, biztosítás, vagy egyéb

biztosítékok - tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 223. § (2) bekezdés f)

pontjában meghatározott kölcsönök,

c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása

után lehet a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.

(2) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem

képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési

jog korlátozott.

121. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem

képezheti a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi

szabályairól szóló kormányrendelet szerinti származtatott ügyletekbe

befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

223. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a

tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

a) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban:

OECD) tagállama,

b) OECD-tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD-tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve, a

számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök

esetében a következő korlátok állnak fenn:

a) a 6. melléklet a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált

és egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a számviteli

biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb huszonöt százalékát

tehetik ki,

b) a 6. melléklet c) pontjában felsorolt eszközök a számviteli

biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb harmincöt százalékát

tehetik ki,

c) a 6. melléklet d) pontjában felsorolt eszközök a számviteli

biztosítástechnikai tartalékok harmincöt százalék erejéig vehetők figyelembe,

d) a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az

összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig veheti figyelembe

fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan

ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek,

e) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka öt százalékáig

fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe,

ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak,

valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi

szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E

mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig

növelhető, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja

meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék negyven százalékát,

f) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék öt százalékáig

számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt

tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési

vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó

biztosítástechnikai tartalék egy százaléka,

g) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok három százalékáig vonható

fedezetbe a pénztári készpénzállomány,

h) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok tíz százalékáig vehetők figyelembe

azok a részvények, részesedések és kötvények, amelyek a szabályozott piacon

nem kerültek bevezetésre,

i) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak tíz százalékáig fektethet

be adott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott

kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési

értékpapírokba,

122. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak öt százalékáig fektethet

be különleges célú gazdasági eszközbe.

(3) A 6. melléklet h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban

felsorolt eszközök együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok

fedezetének legfeljebb öt százalékát tehetik ki.

(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési

szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó

biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci

értékének a tizenöt százalékát.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a

legalább egy tagállam részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény

által kibocsátott eszközökre.

224. § (1) A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és

ingatlanbefektetéseket megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír,

valamint a nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és

ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír

és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló

pénzeszközök legfeljebb húsz százalékát tehetik ki.

(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a

matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb harmincöt

százalékát teheti ki.

(3) Hitelintézet által vállalt garanciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb

biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő

értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény

és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló

pénzeszközök legfeljebb tizenöt százalékát tehetik ki.

(4) A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél

lévő betét a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök

legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki.

(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének

legfeljebb öt százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított,

összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke.

(6) Az (5) bekezdés és a 223. § (4) bekezdése szerinti korlátba nem

számítandó bele:

a) az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;

b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.

225. § (1) A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell

eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a kollektív befektetési formák

befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet származtatott

ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell

alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap

nettó eszközértéke helyett a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét

képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési

szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a kollektív befektetési

formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet

származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban előírt

nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne,

kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az

indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve ha az értékpapírok

összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.

123. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú

pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét

különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a

rendes üzletmenethez vagy működéshez szükséges likvid eszközökön felül. A

beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött

bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén

pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.

226. § (1) A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni,

figyelemmel a nem-fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli

tárgyi eszközök esetében csak az óvatosság elve alapján számított

értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a számviteli

biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi

eszköz értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös

figyelemmel a nem realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a

biztosításközvetítőkkel szembeni három hónapnál régebbi követelések nem

vehetők figyelembe.

(3) Az elhatárolt szerzési költségek csak akkor vonhatók be a matematikai

tartalékok fedezetére, ha azok a díj átvitel (meg nem szolgált díjak tartaléka)

számításával összhangban vannak.

227. § (1) Azon eszközök esetében, amelyekre a 223. § (2)-(3) bekezdése és a

224. § (1)-(6) bekezdése nem állított fel korlátokat, a következő alapelvek

érvényesek:

a) a 220. § (2) bekezdésének megfelelően a befektetési portfólió kialakítása

során minél több befektetési formát kell választani és a kockázatokat meg kell

osztani, egyetlen befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy

az a biztosító függőségéhez vezetne,

b) azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó

kockázata magas, óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre

figyelembe vehető mértéket,

c) a 6. melléklet f) pontja szerinti esetben a viszontbiztosítóval szembeni

követelések meghatározása során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás

minősítését,

d) ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy

egészben vagyonkezeli, akkor az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a

leányvállalat eszközeinek, valamint a más leányvállalatokban való

részesedések megítélésekor is,

e) az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési

eszközök arányának meghatározásakor,

f) azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által

kibocsátott értékpapírok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok

befektetései fedezeteként beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye

valamely tagállamban van, kizárólag e tagállam vagy helyi önkormányzata

tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a helyi önkormányzat és

a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire terjed ki.

124. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A 223. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott negyven százalékos

határt a Felügyelet engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében,

valamint abban az esetben, ha az adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet

székhelye valamely tagállamban van és törvény által garantált olyan állami

felügyelet alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme

érdekében hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket

a törvény szerint kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje

alatt az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy,

hogy ezen eszközök elsődlegesen a tőkerész, és annak kamatai kifizetését

szolgálják.

(3) A 6. mellékletben meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító

szabadon választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.

(4) A Felügyelet a biztosító kérelmére - kivételes körülmények fennállása

esetén - ideiglenes jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 6.

mellékletben rögzített eszközkategóriáktól, valamint a 222-223. §-ban

szabályozott korlátoktól való eltérést.

(5) Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt

eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.

228. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak

befektetésére nem vonatkoznak a 223. § (2)-(4) bekezdésben és a 224. §-ában,

valamint a 227. § (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában és a 227. § (2) és (3)

bekezdésében foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött

életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő

szerkezetben köteles befektetni.

(2) Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a

biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez

képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 223. § (2)-(3)

bekezdésében, a 224. § (1)-(6) bekezdésében, a 227. § (1) bekezdés a), b), d),

e), f) pontjában és a 227. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírásokat is.

229. § A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a

függőkártartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

tartalékának nagyságáról, és azoknak befektetéséről év közben

negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15.

munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő

év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

XIX. FEJEZET

A KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETI FORMÁBAN MŰKÖDŐ

KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

89. E fejezet alkalmazási köre

230. § (1) Azon kölcsönös biztosító egyesület esetén, amelynek az éves

biztosítási díjbevétele és tagdíjbevétele három egymást követő évben nem éri

el a háromszázmillió forintot (a továbbiakban e feltételnek eleget tevő

kölcsönös biztosító egyesület: kisbiztosító-egyesület) az elsőtől a negyedik

részben meghatározott, e részben foglalt eltérő szabályokat az e fejezetben

foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

125. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeget a kölcsönös biztosító

egyesület három egymást követő évben túllépi, akkor a negyedik évtől az e

fejezetben foglalt eltérések nem alkalmazhatók.

90. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések

231. § (1) A kisbiztosító-egyesület legalább első számú vezetőt köteles

foglalkoztatni, más vezető állású személy foglalkoztatása nem kötelező.

(2) Az első számú vezető megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható.

232. § A kisbiztosító-egyesület képviseletére - ideértve a pénzforgalmi

számla feletti rendelkezést is - az ügyintéző és képviseleti szerv tagjai és az

első számú vezető, vagy annak helyettesei önállóan vagy együttesen

jogosultak.

233. § (1) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés a)-c) pontjában

meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is

foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység

ellátására a 55. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, a 59. § (1) bekezdés a)-d)

pontjában és a 61. § (1) bekezdés a)-e) pontjában előírtaknak megfelelő

személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat.

(2) A kisbiztosító-egyesület esetén az 55. § (1) bekezdés a)-c) pontjában

meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását

ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.

(3) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés d)-f) pontjában

meghatározott egyéb vezetőket nem köteles alkalmazni.

(3a)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 166. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat

művelő kisbiztosító-egyesület egyéb vezetőt nem köteles alkalmazni.

(4) A kisbiztosító-egyesületnek nem kell könyvvizsgálót választani.

234. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén, ha a vezető állású személy

megbízatásának megszűnésével ismételten ugyanaz a személy kerül

kinevezésre vagy megválasztásra vezető állású személyként, a kisbiztosító

egyesület köteles ennek tényét a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az 53. §-ban meghatározott

engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni, az erre irányuló kérelem az (1)

bekezdésben meghatározott bejelentésnek tekintendő.

235. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetében - az alapszabály erre vonatkozó

rendelkezése esetén - a 17. § (2) bekezdésében foglaltak nem zárják ki

különleges jogállású tag egyesületbe történő belépését biztosítási szerződés

létrejötte hiányában.

(2) A kisbiztosító-egyesület alapszabályában nem kell rendelkezni a 21. § (1)

bekezdés h) pontjában meghatározottakról.

(3) A kisbiztosító-egyesület esetén a 26-30. § rendelkezései nem

alkalmazhatók.

(4)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 167. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Kisbiztosító-egyesület nem köteles terméktervet készíteni és esetében a

131/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

236. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén a Felügyelet részére teljesítendő

adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése a kisbiztosító-egyesületek

érdekvédelmi szervezetének közreműködésével is történhet.

(2)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 288. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

Kisbiztosító-egyesület esetében a 94. § (1) bekezdés e) pontját és a

(3)-(6) bekezdését nem kell alkalmazni.

126. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) Kisbiztosító-egyesület esetében a 159. § rendelkezéseit nem kell

alkalmazni.

(4)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 168. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A kizárólag az 1. melléklet A) rész 8. és 9. pontja szerinti ágazatokat

művelő kisbiztosító-egyesület esetében a 134/A. § rendelkezéseit nem kell

alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK FELÜGYELETE

XX. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK

237. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosító vagy viszontbiztosító alapításához,

b) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység, a biztosítási vagy

viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység

megkezdéséhez,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító

által létesíteni kívánt fióktelep biztosítási vagy viszontbiztosítási

tevékenységének, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel

közvetlenül összefüggő tevékenységének megkezdéséhez,

d) harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító több tagállamban

engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények alkalmazásához,

e) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység módosításához és

megszüntetéséhez,

f) teljes vagy részleges belső modell alkalmazásához, a belső modell jelentős

módosításához, a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat

módosításához, a standard modellhez való visszatéréshez, biztosítóspecifikus

elemek alkalmazásához a standard modellen belül,

g) a kiegészítő szavatolótőke meghatározásához, a Bizottságnak a Szolvencia

2 irányelv 97. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott

rendeletében a szavatolótőke-elemek szintekre való besorolása céljából

meghatározott felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elem értékeléséhez

és besorolásához,

h) a biztosítási, viszontbiztosítási állomány átruházásához,

i) a biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez,

szétválásához,

j) a belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő

biztosító alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező

biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik

országban fióktelep létesítéséhez,

k) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban vagy biztosító

szövetkezetben történő minősített befolyás megszerzéséhez,

l) az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító

esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatolótőke-hiány másik

biztosítási ágból történő pótlásához,

127. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

m) a vezető állású személy és egyéb vezető foglalkoztatásához,

megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához,

n) a vezérügynök foglalkoztatásához vagy megbízásához,

o)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 41. § szerinti szöveggel lép hatályba.

a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó

fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő

részletszabályokról szóló rendeletben meghatározott információk

közzétételének mellőzéséhez, más közzététel alkalmazásához vagy az arra

történő hivatkozáshoz.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a Felügyelet engedélye

szükséges

a) az (1) bekezdés a)-e) és h)-n) pontjában meghatározottakhoz,

b) a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben

meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, továbbá az

eszközkategóriáktól való eltéréshez,

c) a viszontbiztosítás 218. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű

beszámításához.

(3) A Felügyelet engedélye szükséges különleges célú gazdasági egység

létrehozásához.

(4) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a

biztosításra vonatkozó jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és

a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(5) A teljes vagy részleges belső modell alkalmazására vonatkozó kérelem

elbírálására az ügyintézési határidő hat hónap.

91. Biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése

238. § Az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító - formájának,

tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó -

alapszabály-tervezetét,

b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló

szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az

ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,

c) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító alapítás során

cégjegyzékbe bejegyzésre kerülő vezető állású személyeinek természetes

személyazonosító adatait, továbbá az 54. § (1) bekezdésében meghatározott

tények fennállását igazoló dokumentumokat,

d) külföldi természetes személy - amennyiben nem rendelkezik

magyarországi lakóhellyel -, vagy külföldi nem természetes személy alapító

esetén kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,

e) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság

esetén tájékoztatást a részvényesek azonosító adatairól és a részesedésük

mértékéről, továbbá a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokról és a

minősített befolyás mértékéről,

f) az alapítani tervezett biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros

kapcsolatban álló - az e) pontba nem tartozó - személyek adatait,

128. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

g) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy

viszontbiztosító alapítása esetében a csoport, illetve a kiegészítő felügyelethez

kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a biztosítóval,

viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról,

hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a csoport, illetve kiegészítő felügyelete

érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére

bocsátja,

h) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy

viszontbiztosító alapítása esetében a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval

szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy

hozzájárul a biztosító vagy a viszontbiztosító részére átadott személyes

adatainak a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő

kezeléséhez, illetve továbbításához.

239. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító részvénytársaság vagy a

biztosító vagy a viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy

szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban vagy viszontbiztosítóban

minősített befolyást kíván szerezni, a 238. §-ban foglaltakon kívül az alapítási

engedély iránti kérelemhez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - mellékelnie

kell

a) a 258. § (3) bekezdés b)-g) és i)-k) pontja szerinti feltételek,

b) a 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, és

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának

igazolását.

(2)

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem

természetes személy, a 258. § (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatok

igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

240. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási

engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik

tagállama érintett felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt

biztosító

a) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,

hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,

b) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás,

hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy

tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési

vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban

ellenőrző befolyással rendelkezik.

(2) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságával

konzultációt folytat az ugyanazon csoporthoz tartozó másik vállalkozás

részvényeseinek megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb

vezetőkre vonatkozó követelmények értékelésére vonatkozó döntés előtt.

(3) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának

megkeresésére rendelkezésére bocsátja azokat a részvényesek megfelelésére,

valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó

követelményekre vonatkozó információkat, amelyek az érintett felügyeleti

hatóság megkeresésében foglaltak alapján valószínűsíthetően fontosak

lehetnek a másik érintett felügyeleti hatóság számára egy engedély

kiállításához, továbbá a működési feltételeknek való megfelelés folyamatos

értékeléséhez.

129. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

241. § (1) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot

közöl,

b) a kérelem nem felel meg az 238-239. §-ban foglalt követelményeknek vagy

a hiánypótlás eredménytelen volt,

c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e

törvényben foglalt követelményeknek,

d) a központi iroda és a székhelye nem azonos országban van.

(2) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet - az (1) bekezdésben

meghatározottakon túl - elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények

jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a

biztosító vagy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható,

különösen, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett

tulajdonosának tevékenysége, a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra gyakorolt

befolyása veszélyeztetheti a független, megbízható és körültekintő tulajdonosi

irányítást,

b) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett

tulajdonosának - a felügyeleti tevékenység szempontjából nem kellően

átlátható - üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más

vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének

szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel

rendelkező közvetlen, illetve közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik

országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(3) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet - az (1) és (2)

bekezdésben meghatározottakon túl - elutasítja, ha a vezető állású

személyeivel szemben nem teljesülnek az e törvényben meghatározott

feltételek.

(4) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, továbbá a biztosító

vagy viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az

alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet

az alapítási engedély iránti kérelmet - az (1) bekezdésben meghatározottakon

túl - akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 261. § (1)

bekezdésében foglalt körülmények.

242. § Az alapítási engedély birtokában az alapító a biztosító vagy a

viszontbiztosító megalapításához, és a biztosítási, valamint az azzal

közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges

tevékenységet végezhet.

92. Biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése

243. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyelet alapítást

engedélyező határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül

köteles a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére

vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem határidőben történő

benyújtásának elmulasztása esetén a Felügyelet az alapítási engedélyt

visszavonja.

244. § (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére

vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervet;

130. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezik a

minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító,

figyelembe vehető alapvető szavatolótőkével;

c) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz - az

üzleti terve alapján - a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe

vehető szavatolótőke fenntartására;

d) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz - az

üzleti terve alapján - a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító,

figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására;

e) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító megfelel - a

49-75. §-ban meghatározottak szerint - a vezetőkre és alkalmazottakra

vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő

megfelelésre felkészült, továbbá a 76-92. §-ban meghatározottaknak megfelelő

irányítási rendszerrel rendelkezik, ennek keretében mellékelni kell

ea) a szervezeti és működési szabályzatot,

eb) a vezető állású személyek és egyéb vezetők természetes

személyazonosító adatait, és az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1)

bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdésében, a 63. § (2)

bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében

meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, ide nem

értve a 238. § c) pontjában meghatározott személyeket, ha az alapítási

engedélyhez képest e vezető állású személyeket illetően változás nem

következett be,

ec)

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § d).

a kockázatkezelési rendszer, a belső ellenőrzési feladatkör és a belső

ellenőrzési rendszer működésére vonatkozó dokumentumokat, továbbá - ha

ügymenet kiszervezésre kerül sor - az ügymenet-kiszervezésre vonatkozó

dokumentumokat;

f) a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység végzéséhez szükséges

93-94. §-ban meghatározott tárgyi feltételek meglétének igazolását, amelynek

keretében mellékelni kell legalább

fa)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 10. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a nyilatkozatot arról, hogy biztosítási tevékenységhez igazodó,

folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer

fenntartására felkészült, valamint a nyilvántartáshoz, adatfeldolgozáshoz és

adatszolgáltatáshoz használt számítógépes programok tesztfutási

eredményeit, továbbá a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló tervet,

fb) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki,

biztonsági felszereltség és helyiség meglétének igazolását,

fc) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

fd) nyilatkozatot arról, hogy az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi)

irattározásra felkészült,

fe) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályozás

rendjének leírását, a belső szabályozások felsorolását,

ff)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi LIII. törvény 92. § (4). Hatálytalan: 2017. VI. 26-tól.

g) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja

megkezdeni;

h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra is kiterjedő engedélykérelem

esetén valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott

megbízásának igazolását, a kárrendezési megbízott nevét és címét.

131. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(1a)

1

1 Beiktatta: 2017. évi LIII. törvény 92. § (1). Hatályos: 2017. VI. 26-tól.

Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az életbiztosítási ágba tartozó

tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez - tárgyi

feltételként - mellékelni kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió

és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó

intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot is.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén biztosítási

tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni

kell:

a) az (1) bekezdés a), f)-h) pontjában meghatározott dokumentumokat, azzal,

hogy az üzleti tervre a 213. § szabályait kell alkalmazni,

b) a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőkefedezet meglétének

igazolását,

c) annak igazolását, hogy a biztosító megfelel - a 49-75. §-ban

meghatározottak szerint - a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó

követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre

felkészült,

d) a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot

esetén alkalmazandó eljárási rendet.

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2)

bekezdésben meghatározott szabályok a 231-236. §-ban meghatározott

eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

(4) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor

a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a

jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során a 161. § a)-c) pontjában

meghatározottak közül mely megoldást választja.

245. § (1) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja,

ha a kérelmező

a) nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának

fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

b) az üzleti terve alapján nem lesz képes szavatolótőke-szükséglet fedezetét

biztosító, figyelembe vehető szavatolótőke fenntartására,

c) az üzleti terve alapján nem lesz képes a minimális tőkeszükséglet

fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására,

d) nem rendelkezik megfelelő irányítási rendszerrel,

e) vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek nem felel meg,

f) a szükséges tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

g) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a

Felügyelet rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján

megállapítható, hogy a kérelmező nem lesz képes megfelelni a tevékenységére

vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve tevékenysége a biztosítottak

érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a tevékenységi

engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) az (1) bekezdés e)-g) pontban meghatározottaknak nem felel meg,

b)

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 22.

nem rendelkezik a 218. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve

az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális

tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével,

132. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2)

bekezdésben meghatározott szabályok a 231-236. §-ban meghatározott

eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

246. § Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet

fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőkét belső modell

alkalmazásával számítja ki, a tevékenységi engedély megadására az

ügyintézési határidő hat hónap.

93. A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy

viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének

engedélyezése

247. § (1) Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe

esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a

244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát,

tevékenységi engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét;

b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy

Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely

szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező

működését;

c)

1

1 Beiktatta: 2017. évi LIII. törvény 92. § (2). Hatályos: 2017. VI. 26-tól.

- az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó

engedély iránti kérelemhez kapcsolódóan - a pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint

az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és

vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső

szabályzatot.

(2) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító esetén a

tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása és a

245. § (1) bekezdésében meghatározott elutasítási ok hiányában a Felügyelet

abban az esetben adja meg, ha

a) a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel

összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás

van hatályban a Felügyelet és a kérelmező székhelye szerinti államban a

felügyeleti hatóság között;

b)

2

2 Módosította: 2017. évi LII. törvény 22. § (10).

a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok

által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozása elleni, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa

által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására

vonatkozó jogszabályi előírásokkal;

c)

3

3 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § f).

a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a jogszabályok és az

Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott

követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal;

d)

4

4 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § f).

a kérelmező rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül

alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő

adatkezelési szabályzattal;

e) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett

kötelezettségeiért;

133. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

f) a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország

területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját

magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti;

g) a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország

területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország

területén vezeti;

h) a kérelmező a fióktelepének tőkeszükséglete abszolút alsó korlátjának

fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatolótőke

ha) fedezésére szolgáló eszközeinek legalább fele Magyarország területén

található,

hb) egynegyedének megfelelő pénzeszköz biztosítékként magyarországi

hitelintézetnél letétbe helyezésre került;

i) a kérelmező benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési

feltételeket;

j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki;

k) a kérelmező székhelye és főirodája azonos országban van.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló

tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik

arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.

(4) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén

a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 244. §

(2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell igazolni,

b) a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 245. § (2)

bekezdésben foglalt elutasítási okokat kell figyelembe venni és a (2) bekezdés

h) pontjában meghatározott szabályokat a kisbiztosító minimális biztonsági

tőkéjére vonatkozóan kell alkalmazni.

(5) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (4)

bekezdésben meghatározott szabályok a 231-236. §-ban meghatározott

eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

94. A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység módosításának és

megszüntetésének engedélyezése

248. § (1) Ha a biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton

vagy kockázatcsoporton túl tevékenységét más ágazatra, kockázatra vagy

kockázatcsoportra kívánja kiterjeszteni (biztosítási tevékenység kiterjesztése),

az erre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet,

c) a módosított tevékenységhez szükséges irányítási rendszer és a szükséges

tárgyi feltételek meglétének igazolását,

d) annak igazolását, hogy rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet fedezetét

biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőkével,

e) annak igazolását, hogy rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezetét

biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés

szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottakat,

b) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,

c) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges

szavatoló tőkével rendelkezik.

134. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor

a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott

kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység

végzése során a 161. § a)-c) pontjában meghatározottak közül mely megoldást

választja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő kérelmet kell

benyújtani abban az esetben, ha a viszontbiztosító a tevékenységét a már

engedélyezett viszontbiztosítási tevékenységen túl kívánja kiterjeszteni.

249. § A tevékenység kiterjesztésére vonatkozó engedély kiadását a

Felügyelet elutasítja a 245. §-ban meghatározott esetekben, továbbá ha a

biztosító nem felel meg a 45. §-ban foglalt feltételeknek.

250. § (1) Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben

meg kívánja szüntetni, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor

engedélyezi, ha a biztosító a kérelemmel érintett ág vagy ágazat

vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét

teljesítette.

(2) A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:

a) az állomány átruházása; vagy

b) az ügyfelekkel történő megállapodás.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas

okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(4) A Felügyelet - a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély

megadását megelőzően - a biztosítottak érdekeinek megóvása céljából

meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezéseivel összefüggésben

indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a

biztosító a működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(5) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését engedélyezi,

egyidejűleg dönt a tevékenységi engedély részben vagy egészben történő

visszavonásáról.

(6) A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a

végelszámolás elrendeléséről szóló döntés meghozatalára, továbbá a

végelszámolás megindításáról szóló változásbejegyzési kérelem bírósághoz

történő benyújtására a Felügyelet a tevékenység megszüntetését teljes

egészében engedélyező határozatát követően kerülhet sor.

251. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 11. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A 250. §-ban meghatározott rendelkezéseket a viszontbiztosítási

tevékenység teljes vagy részleges megszüntetése esetén megfelelően

alkalmazni kell.

95. Vezető állású személyek és egyéb vezetők engedélyezése

252. § (1) A vezető állású személy és egyéb vezető engedélyezésére irányuló

kérelemhez mellékelni kell:

a) az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1)

bekezdésében, a 61. § (1) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1)

bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények

fennállását igazoló dokumentumokat,

b) az 53. § (4)-(5) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében meghatározott

követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, továbbá

c) a szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot alátámasztó tények

fennállását igazoló dokumentumokat a 69. §-ban meghatározott

követelmények figyelembevételével.

135. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ha a

vezető állású személy és egyéb vezető nem felel meg az (1) bekezdésben

meghatározott követelményeknek.

253. § (1) A szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot

alátámasztó tényeket a kérelmezőnek kell bizonyítania.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó

dokumentumokat a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb,

pontosan meghatározott, a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

fennállását tanúsító iratok benyújtását írhatja elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok akkor fogadhatók el,

ha a kiállításuktól számítva három hónap nem telt el.

(4) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának

sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot

közvetlenül megkeresheti.

254. § (1) Másik tagállami állampolgár esetén a Felügyelet a 253. § (2)

bekezdésében meghatározott okiratok tekintetében elfogadja a másik tagállam

bírósági vagy egyéb hatósági nyilvántartásában szereplő adatok kivonatát,

vagy ennek hiányában a székhely szerinti állam, illetve a külföldi állampolgár

lakóhelye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy közigazgatási hatóságai

által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot.

(2) Ha a székhely szerinti tagállam vagy a külföldi állampolgár lakóhelye

szerinti tagállam nem bocsátja ki az (1) bekezdésben említett dokumentumot,

az helyettesíthető esküvel, vagy azokban a tagállamokban, ahol esküre

vonatkozó rendelkezések nem léteznek, ünnepélyes nyilatkozattal, amelyet az

érintett külföldi állampolgár az illetékes bíróság vagy közigazgatási hatóság,

vagy adott esetben közjegyző előtt tesz meg a székhely szerinti tagállamban

vagy a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállamban.

254/A. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 42. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes

felügyeleti hatóságainak, továbbá az Európai Bizottságnak - a magyar

állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi személyek vonatkozásában - a

252. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok kiállítására jogosult

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról.

96. A harmadik országbeli biztosító több tagállamban engedélyezett

fióktelepeinek nyújtott kedvezmények engedélyezése

255. § (1) Ha a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító

fióktelepe Magyarország mellett más tagállamban is kért vagy kapott

engedélyt biztosítási tevékenység folytatására, kérelmezheti

a) a 244. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott

szavatolótőke-szükséglet az Európai Unión belül folytatott összes

tevékenységére tekintettel történő kiszámítását,

b) a 247. § (2) bekezdés h) pontjában megkövetelt letétnek csak a (3)

bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság tagállamában

történő elhelyezését,

c) a minimális tőkeszükségletet alkotó eszközök olyan tagállamban történő

elhelyezését, amelyben üzleti tevékenységet folytat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket

együttesen engedélyezheti.

136. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe az (1)

bekezdésben meghatározott kérelmében megjelöli annak a tagállamnak a

felügyeleti hatóságát, amely a jövőben a Európai Unión belül létrehozott

fióktelepek teljes üzleti tevékenységének a szavatolótőke-megfelelését

felügyeli, egyúttal megindokolja a kérelmezett hatóság megválasztását.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények abban az esetben

engedélyezhetők, ha azokhoz mindegyik olyan tagállam felügyeleti hatósága

hozzájárul, ahol ugyanerre vonatkozóan kérelmet nyújtottak be.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények a Magyarország

területén folytatott tevékenységgel kapcsolatban akkor alkalmazhatók, ha a

(3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság tájékoztatja a

Felügyeletet arról, hogy a harmadik országbeli biztosító Európai Unión belüli

fióktelepei teljes üzleti tevékenységének szavatolótőke-megfelelését felügyeli.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság

megkeresésére a Felügyelet megküldi a Magyarország területén működő

fióktelep teljes szavatolótőke-megfelelésének ellenőrzéséhez szükséges

adatokat.

(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott kérelmezett felügyeleti

hatóság és határozatában visszavonja az (1) bekezdésben meghatározott

kedvezményeket, értesíti a többi - a harmadik országbeli biztosító fióktelepei

által érintett - tagállam felügyeleti hatóságát e kedvezmények visszavonásához

szükséges intézkedések megtétele céljából.

(8) Ha a más tagállam felügyeleti hatósága arról értesíti a Felügyeletet, hogy

az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények visszavonásra kerültek, a

Felügyelet határozatában visszavonja az általa engedélyezett kedvezményeket.

(9) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a számítás során

csak az Európai Unión belül létesített fióktelepek által végzett tevékenységet

kell figyelembe venni.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem alkalmazhatók a

hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén.

(11)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 43. § szerinti szöveggel lép hatályba.

Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett

felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet jogosult a 307. § (1) bekezdésében, a

309. és 310. §-ban, továbbá a 312. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott

intézkedések megtételére az Európai Unión belül létrehozott fióktelepek teljes

üzleti tevékenységének szavatolótőke-megfelelése tekintetében.

97. Állományátruházás engedélyezése

256. § (1) A 118. § (3) bekezdésében meghatározott állományátruházás

engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő

állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló

jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és

azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e) a magyarországi székhelyű átvevő biztosító esetén, annak bemutatását,

hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához kapcsolódó

szavatoló tőkén túl

137. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

ea) az átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges

figyelembe vehető szavatoló tőkével, vagy

eb)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 22.

a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén az átvett állományhoz

szükséges minimális tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével.

(2) Másik tagállamban létesített biztosító vagy viszontbiztosító részére

történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást

nem kell csatolni.

(3) Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban

van, a Felügyelet megkeresi az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító

felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő biztosító

szavatolótőkéje az állomány átvétele után is eléri a szükséges szintet.

(4) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a

kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését

követően adhatja meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott beleegyezés beszerzése érdekében a

Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.

(6) Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (3)

bekezdésben meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama

felügyeleti hatósága az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezést a

jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem küldi

meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(7) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja,

ha

a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a

biztosítottak érdeke sérülne.

(8) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a

honlapján közzéteszi.

257. § Más tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos

jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a

tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) az átruházáshoz hozzájárul-e,

b) az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló

tőkével.

97/A.

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 169. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének,

szétválásának engedélyezése

257/A. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 169. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A biztosító vagy viszontbiztosító átalakulásának,

egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervet és

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a

jogutód biztosító vagy viszontbiztosító tervezett tevékenységéhez igazodóan a

244. §-ban meghatározott követelmények teljesítésének igazolását.

(2) Az átalakulási, egyesülési vagy szétválási tervnek - a Ptk., továbbá az

Átaltv. átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó szabályaiban

meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) az átalakulás, egyesülés, szétválás tervezett időpontját,

138. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állomány pontos

meghatározását és annak szerződési feltételeit,

c) a jogutód biztosítóhoz vagy viszontbiztosítóhoz kerülő állományhoz

kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén

annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító az átvételt

követően rendelkezik a saját állományához kapcsolódó szavatolótőkén túl

da) a jogelődtől átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez

szükséges figyelembe vehető szavatolótőkével, vagy

db) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a jogelődtől átvett

állományhoz szükséges minimális tőke szükségletnek megfelelő

szavatolótőkével,

e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása

esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő

vagyoni részesedését és a vagyoni részesedés meghatározásának elveit, illetve

a 28-30. §-ban meghatározott feltételek igazolását.

(3) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban

van, a (2) bekezdés d) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.

(4) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban

van, a Felügyelet megkeresi a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító

felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy a jogutód biztosító

szavatolótőkéje az átalakulást, egyesülést vagy szétválást követően is eléri a

szükséges szintet.

(5) A Felügyelet az átalakulásra, egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó

engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak

beleegyezését követően adhatja meg. A beleegyezés beszerzése érdekében a

Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.

(6) Ha a jogutód biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (4)

bekezdésben meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama

felügyeleti hatósága az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezést a

jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem küldi

meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásának, egyesülésének vagy

szétválásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,

b) magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító esetén a

245. §-ban meghatározott valamely feltétel fennáll,

c) a (4) bekezdésben meghatározott igazolás vagy az (5) bekezdésben

meghatározott beleegyezés nem áll rendelkezésre, figyelemmel a (6)

bekezdésben foglaltakra is,

d) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás

következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület

részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne.

(8) Az átalakulás, egyesülés vagy szétválás időpontja legfeljebb hat hónappal

lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.

(9) A jogutód biztosító vagy viszontbiztosító a cégbírósági vagy törvényszéki

nyilvántartásba való bejegyzéstől számított harminc napon belül köteles

minden érintett szerződő felet - a szerződéskötés nyelvén - az átalakulás,

egyesülés vagy szétválás tényéről írásban értesíteni.

(10) A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon

belül a jogutód biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését -

harmincnapos felmondási idővel - felmondhatja.

139. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

257/B. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 169. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Más tagállamból érkező, átalakulással, egyesüléssel, szétválással

kapcsolatos jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül

tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz hozzájárul-e,

b) a magyarországi székhelyű jogutód biztosító vagy viszontbiztosító

rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatolótőkével.

98. Minősített befolyás megszerzésének engedélyezése

258. § (1) Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban olyan

mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri a minősített befolyás

minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy

tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33

vagy 50 százalékos határértéket, vagy aki valamely biztosító vagy

viszontbiztosító működése felett ellenőrző befolyást kíván gyakorolni, köteles a

szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A

tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát

meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet

engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító vagy viszontbiztosító

megnevezését, az ellenőrző befolyás mibenlétét, a meglévő és a megszerezni

kívánt részesedés nagyságát.

(3) A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése

iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a (6) bekezdésben foglalt

eltéréssel - mellékelni kell

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 8.

a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített vagy ellenőrző

befolyással rendelkező azonosító adatait;

b)

3

3 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

természetes személy kérelmező esetén - a 4. § (3) bekezdésében foglaltak

figyelembevételével - a büntetlen előéletet igazoló dokumentumot;

c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített

vagy ellenőrző befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló

nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban a (7) bekezdésben

meghatározott kizáró ok nem áll fenn;

d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor

hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról,

hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént,

nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá

nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben e törvényben

meghatározott kizáró ok nem áll fenn;

e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező

személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal,

társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, vagy hogy a

kérelmező szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban;

f) a minősített vagy ellenőrző befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi

forrás törvényes eredetének igazolását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és

tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá

hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

140. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

h) az ellenőrző befolyás megszerzésére, a tulajdonszerzésre, illetve a

szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett

szerződéses ajánlatot;

i)

1

1 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 203. §. Hatályos: 2017. VII. 1-től.

nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi

szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, ideértve -

amennyiben ez lehetséges - a tényleges tulajdonosok bemutatását is;

j) a 238. § g) és h) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;

k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát

arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt

iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján

történő ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező - közvetlen

részesedésszerzés esetén - a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli

részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(5) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító,

hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon

kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam érintett felügyeleti

hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a

vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával

működik.

(6)

2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem

természetes személy, a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatok

igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(7) A biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyással az

rendelkezhet,

a) akinek tevékenysége vagy a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra gyakorolt

befolyása nem veszélyezteti a független, megbízható és körültekintő

tulajdonosi irányítást,

b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más

vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének

szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza.

(8) A kérelmező tevékenysége, továbbá a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra

gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a biztosító vagy

viszontbiztosító független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

ha szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság

- a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül - felfüggesztette.

259. § (1) Ha a kérelmező

a) a másik tagállamban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel

rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító,

ABA-t vagy ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor a Felügyelet kikéri a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a

viszontbiztosító, az ABA-t vagy ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerint

érintett felügyeleti hatóságának véleményét.

(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy

ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti érintett

hatósághoz fordulhat.

141. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

260. § (1) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok átvételét

legkésőbb két munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A

Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő

lejártának időpontjáról.

(2)

1

1 A 2015. évi CLXXXVI. törvény 198. § a) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A Felügyeletnek az (1) bekezdésben meghatározott átvételi igazolás

kiállításának napjától számított legfeljebb ötven munkanap áll rendelkezésére

a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk

értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 258. § (1)

bekezdésében előírt engedély megadására.

(3)

2

2 A 2015. évi CLXXXVI. törvény 198. § b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított negyvenöt

munkanapon belül, a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására

hívhatja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelmezőnek az információk pótlására húsz munkanap áll a

rendelkezésére, az információk pótlásáig az ügyintézési határidő nyugszik. A

(3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét a Felügyelet

legkésőbb két munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé.

(5) A hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követően a Felügyelet a

kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás

teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő

számításánál figyelembe kell venni.

(6) A kérelmezőnek az információk pótlására harminc munkanap áll a

rendelkezésére, ha:

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a

2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2009/65/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi

irányelvet, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet vagy a

2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami

jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

261. § (1) A 258. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a

Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) természetes személy nem büntetlen előéletű;

b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;

d)

3

3 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 9.

súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási

tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a

Felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős vagy végleges határozatában a

kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság öt

évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;

f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés

nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem

benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem

rendelkezik;

g) részesedés- vagy ellenőrző befolyásszerzésével kapcsolatosan

feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy

terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy

kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedés- vagy ellenőrző

befolyásszerzés növelheti ennek kockázatát;

142. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).

(1a)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 162. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az (1) bekezdés szerinti elutasításról szóló határozatát a Felügyelet az

ügyintézési határidő lejárta előtt köteles meghozni azzal, hogy a határozatot a

meghozatalát követő legkésőbb két munkanapon belül, de még az ügyintézési

határidő lejárta előtt írásban közölni is köteles a kérelmezővel.

(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem

elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az

adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre, ellenőrző

befolyásszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az

előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok

gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig

megtilthatja.

(3) Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a

kérelmező engedély hiányában is részesedést vagy ellenőrző befolyást szerez,

kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.

(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés vagy ellenőrző befolyás

megszerzésére legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben ugyanazon biztosító tekintetében kettő vagy több, minősített

befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be

kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes

módon kell kezelni.

262. § Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell

a biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetekre.

99. A belföldi biztosító által harmadik országban működő biztosító

alapításának, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban

részesedés megszerzésének, harmadik országban fióktelep létesítésének

engedélyezése

263. § (1) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban

működő biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése iránti

kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az alapítás helye szerinti harmadik ország megnevezését, továbbá az

alapítani kívánt biztosító vagy viszontbiztosító tervezett székhelyének

megjelölését,

b) a kérelmező

ba) 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő,

bb) 213. §-ban meghatározottaknak megfelelő

a harmadik országban történő biztosító alapítással kapcsolatos adatokkal

kiegészített üzleti tervét,

c) igazolást arról, hogy az alapításhoz szükséges tőke fedezete a kérelmező

rendelkezésére áll,

d) az alapítani kívánt biztosító üzleti tervét,

e) az alapítani kívánt biztosító létesítő okiratának tervezetét,

f) az alapítani kívánt biztosító szervezeti felépítésére vonatkozó tervet,

g) a kérelmező irányítási rendszerében a tulajdonosi jogok gyakorlásával

kapcsolatos feladatok bemutatását.

143. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban

történő fióktelep létesítésének engedélyezése iránti kérelemnek megfelelően

tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, iratokat, azzal,

hogy az alapítani kívánt biztosító vagy viszontbiztosító alatt a létesíteni kívánt

fióktelepet kell érteni.

(3) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban

működő biztosítóban történő részesedésszerzés engedélyezése iránti

kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a részesedésszerzés helye szerinti harmadik ország megnevezését, a

biztosító vagy viszontbiztosító elnevezésének és székhelyének megjelölését,

amelyben a kérelmező részesedést kíván szerezni, a biztosítási tevékenység

bemutatását,

b) a kérelmező 95. §-ban vagy 213. §-ban meghatározottaknak megfelelő

üzleti tervét,

c) igazolást arról, hogy a részesedésszerzéshez szükséges tőke fedezete a

kérelmező biztosító rendelkezésére áll,

d) a kérelmező biztosító vállalatirányítási rendszerében a tulajdonosi jogok

gyakorlásával kapcsolatos feladatok bemutatását.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet

elutasítja, ha

a) az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) az alapítás, fióktelep létesítés, részesedésszerzés veszélyeztetné a

kérelmező biztosító kötelezettségeinek teljesítését.

100. Az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító

esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatolótőke-hiány másik

biztosítási ágból történő pótlásának engedélyezése

264. § (1) Az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult

biztosító egyik biztosítási ágban felmerülő 446. § (6) bekezdésében

meghatározott minimális tőkeszükséglet hiányának a másik ágban

rendelkezésre álló alapvető szavatolótőke-elemmel történő pótlásának

engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a pótlandó minimális tőkeszükségletnek az alapvető

szavatolótőke-elemekkel történő fedezettsége hiányának mértékére vonatkozó

számítást,

b) a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló, áthelyezni kívánt figyelembe

vehető szavatolótőke-elem bemutatását, továbbá e tőkeelem meglétének

igazolását,

c) annak igazolását, hogy a minimális tőkeszükségletet fedező alapvető

szavatolótőke-elemek a másik ágba történő pótlást követően is megfelelő

szinten maradnak.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó olyan biztosító esetén, amely az élet- és

nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult, az egyik biztosítási ágban

felmerülő szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásának

engedélyezése iránti kérelemnek - az (1) bekezdésben meghatározottaktól

eltérően - tartalmaznia kell:

a) a pótlandó szavatolótőke-hiány mértékére vonatkozó számítást,

b) a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló szavatolótőke bemutatását,

c) annak igazolását, hogy a szavatolótőke szintje a másik ágba történő

pótlást követően is megfelelő szinten marad.

(3) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

144. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja,

hogy a kérelmezett pótlást követően a szavatolótőke-elemek, vagy

b) a (2) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja,

hogy a kérelmezett pótlást követően a szavatolótőke

szintje meg fog felelni mindkét biztosítási ágban az e törvényben

meghatározott előírásoknak.

101. A viszontbiztosítás beszámításának engedélyezése

265. § (1) A biztosító a 218. § (4) bekezdésében meghatározott,

viszontbiztosítás biztonsági tőkébe történő beszámításának engedélyezése

iránti kérelmének tartalmaznia kell:

a) a beszámítás kérelmezett mértékének megjelölését,

b) a beszámítani kért viszontbiztosítási fedezetre vonatkozó szerződést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja,

ha a beszámítani kért viszontbiztosítás nem fedezi megfelelően a biztosító által

vállalt kockázatokat.

102. A vezérügynök foglalkoztatásának vagy megbízásának engedélyezése

266. § (1) A vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása engedélyezése

iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a vezérügynöki tevékenységre irányuló megbízási szerződés vagy

munkaszerződés tervezetét,

b) vezérügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén

ba) a vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy -

vezérügynöki tevékenységet végző vállalkozás által történő - alkalmazása

tényét alátámasztó dokumentumot,

bb) a 395. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott tényeket alátámasztó

dokumentumokat,

c) a vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy esetén a 395. §

(2)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények fennállását igazoló

okiratokat.

(2) A Felügyelet a vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása

engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha az (1) bekezdésben meghatározott

követelményeknek a kérelem nem felel meg.

XXI. FEJEZET

A FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI, BEJELENTÉSI ÉS

TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK

103. A biztosító általános bejelentési kötelezettségei

267. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek két

munkanapon belül bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,

145. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 23.

biztosítástechnikai tartalékai - ideértve a számviteli biztosítástechnikai

tartalékokat is - annak megállapításakor nem érik el a szükséges mértéket,

vagy a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,

továbbá az illeszkedési kiigazítást alkalmazó biztosító vagy viszontbiztosító

már nem tudja teljesíteni az illeszkedési kiigazításra vonatkozó feltételeket,

c) nem teljesíti - a e törvényben meghatározottak szerint - a

szavatolótőke-szükségletet, vagy ha ennek kockázata a következő három

hónapban fennáll,

d) nem teljesíti a minimális tőkeszükségletet, vagy ha ennek kockázata a

következő három hónapban fennáll,

e) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének tíz százalékát meghaladó

részesedést szerez,

f)

2

2 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 165. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők kinevezésére,

foglalkoztatására vagy megbízatására került sor, továbbá, ha a kinevezésük,

foglalkoztatásuk vagy megbízatásuk megszűnésére került sor, ez utóbbi

esetben az okot is megjelölve, amennyiben a megszűnés oka a szakmai

alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelmények nem

teljesülése,

g) a székhelye megváltozott,

h) könyvvizsgálót bízott meg vagy - a (2) bekezdésben meghatározott esetet

ide nem értve - könyvvizsgáló megbízása megszűnt,

i) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett

tőkéjének öt százalékát,

j)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 182. § b). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

k) a 446. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint annak tényét, hogy az

egyik biztosítási ágból a szavatolótőke-szükséglete fedezésére más ágban

rendelkezésre álló, figyelembe vehető szavatolótőke-elemet felhasznált.

(2) A könyvvizsgáló megbízásának előrelátható lejártáról a Felügyeletet a

lejárat napját megelőzően legalább két hónappal kell írásban tájékoztatni.

268. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek

harminc napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,

b) a biztosítóban öt százalékot meghaladó, de a 258. § (1) bekezdése szerint

engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,

c) a belső ellenőr személyére vonatkozó 63. § (5) bekezdésében

meghatározott megállapodást,

d) az alapszabály módosítását,

e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító esetén a

tagállamokban megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a feladataik

ellátásával összefüggő adatait, illetve az ezekben az adatokban bekövetkezett

változásokat,

f)

4

4 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 182. § c). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

g) hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy

befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél

kisebb részesedését,

h) a szavatolótőke-szükséglet újraszámításának eredményét, ha a biztosító

vagy a viszontbiztosító kockázati profilja eltért az utoljára bejelentett

szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevésektől,

146. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

i) annak okát, ha a 102. § (1) bekezdésében meghatározott határérték

határozza meg a minimális tőkeszükségletet,

j) a többes ügynökkel és az alkusszal kötött felelősségbiztosítási szerződés

megszűnésének tényét és időpontját.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés e),

h)-i) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.

269. §

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 170. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

(1) A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben

meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek, amely

adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó belső eljárásrendjüket belső

szabályzatban rögzítik.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a felügyeleti jelentést,

b) negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének

legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat, valamint a

szavatolótőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült

értékének bemutatását is felölelő - jelentést,

c) évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,

d) negyedévenként a minimális tőkeszükséglet-számítás eredményét

megküldeni.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentés vonatkozásában a Felügyelet - a

biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére - könnyíthet a jelentéstétel

követelményein, amennyiben úgy ítéli meg, hogy annak benyújtása túlzott

terhet jelentene a biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti

tevékenységében rejlő kockázatok jellegéhez, nagyságához és

összetettségéhez képest, azzal, hogy évente legalább egy alkalommal a

jelentést - teljes tartalmában - meg kell küldeni a Felügyelet részére.

(4) A Felügyelet nem engedélyezheti a (3) bekezdés szerinti könnyítést

valamely csoport részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében,

kivéve, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító igazolja, hogy az évenkéntinél

gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstétel túlzott terhet jelent számára, a

csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegére, nagyságára és

összetettségére tekintettel.

(5) A (3) bekezdés szerinti könnyítés csak azon biztosító vagy

viszontbiztosító számára engedélyezhető, amely nem képviseli Magyarország

életbiztosítási és nem-életbiztosítási, illetve viszontbiztosítási piacának több

mint 20%-át, amely piaci részesedés számítása során a nem-életbiztosítási

piaci részesedés megállapítása bruttó díjelőíráson, az életbiztosítási piaci

részesedés megállapítása pedig bruttó biztosítástechnikai tartalékokon alapul.

A Felügyelet a könnyítés engedélyezése során előnyben részesíti a legkisebb

piaci részesedésű biztosítókat és viszontbiztosítókat.

(6) A (2) bekezdés szerinti adat-, illetve információ-szolgáltatások

vonatkozásában a Felügyelet - a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére -

könnyíthet a kötelezettségen, vagy az alól mentesítést is adhat, amennyiben

a) ezen adatok, illetve információk benyújtása túlzott terhet jelentene a

biztosító vagy a viszontbiztosító számára, az üzleti tevékenységében rejlő

kockázatok jellegéhez, nagyságához és összetettségéhez képest,

b) e tájékoztatás benyújtása nem szükséges a biztosító vagy a

viszontbiztosító felügyeletéhez,

c) a mentesítés nem gyengíti az érintett pénzügyi rendszerek stabilitását az

Európai Unióban, és

147. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító képes az eseti alapú tájékoztatási

kötelezettsége teljesítésére.

(7) A (6) bekezdés szerinti könnyítés, illetve mentesítés felügyeleti

engedélyezése vonatkozásában a (4) és (5) bekezdésben foglaltak megfelelően

irányadóak, azzal, hogy - a (4) bekezdés vonatkozásában - valamely csoport

részeként működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében tekintettel kell

lenni a pénzügyi stabilitása megőrzésének szükségességére is.

(8) A (6) és (7) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti felülvizsgálati

folyamat részeként a Felügyelet értékeli, hogy az adat-, illetve

információszolgáltatás nem jelent-e túlzott terhet a biztosító vagy a

viszontbiztosító számára, a biztosító vagy a viszontbiztosító kockázatainak

jellege, nagysága és összetettsége vonatkozásában, figyelembe véve legalább

a következőket:

a) a biztosítási díjak összegét, a biztosítástechnikai tartalékokat és a

biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeit,

b) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott követelések

és az általa biztosított kedvezmények volatilitásának a fedezetét,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító befektetéseiből eredő piaci

kockázatokat,

d) a kockázatkoncentrációk szintjét,

e) az engedélyezett életbiztosítási és nem-életbiztosítási ágazatok teljes

számát,

f) az eszközök kezelésének a pénzügyi stabilitásra gyakorolt lehetséges

hatásait,

g) a biztosító vagy a viszontbiztosító felügyeleti célból történő adat-, illetve

információ szolgáltatására irányuló rendszereit és struktúráit, valamint az (1)

bekezdés szerinti belső szabályzatát,

h) a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerének megfelelőségét,

i) a szavatolótőke-szükségletet és a minimális tőkeszükségletet fedező

szavatolótőke szintjét,

j) azt, hogy a vállalkozás olyan zárt biztosító vagy viszontbiztosító-e, amely

csak azon ipari vagy kereskedelmi csoporthoz kapcsolódó kockázatokat fedezi,

amelynek tagja.

(9) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító - a (2) bekezdéstől eltérően

- köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét

értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést, és

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentést

megküldeni.

(10) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2)

bekezdésben, valamint a (9) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott

kötelezettség nem áll fenn.

(11) A biztosítók és a viszontbiztosítók (2) bekezdés a) pontjában

meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjét és tartalmát - a

Szolvencia 2 irányelv felügyelet céljára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó

szabályaival (35. cikk) összhangban - a Magyar Nemzeti Bank elnöke

rendeletben állapítja meg.

(12) A kisbiztosítók (9) bekezdés a) pontjában meghatározott belső

adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke

rendeletben állapítja meg.

148. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(13) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a

kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban - a Magyar

Nemzeti Bank elnöke rendeletében meghatározott szabályok szerint -

adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére.

104. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjaival

kapcsolatos bejelentés

270. § (1) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási

szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait -

azok bevezetését követő tizenöt munkanapon belül - a Felügyeletnek

bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap

elnevezését és befektetési politikáját.

(2) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor

ezt a megszűnést követő tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek

bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az eszközalap elnevezését,

b) a megszüntetés okát,

c) az eszközök más alapokba való rendelésének módját, valamint

d) az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.

(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának befektetési politikáját módosítja,

akkor ezt a módosítást követő tizenöt munkanapon belül köteles a

Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett

eszközalap megnevezését, a módosítás okát, valamint az ügyfeleknek kiküldött

tájékoztatót.

105. A kiszervezett tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség

271. § A biztosító és a viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a

Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése

jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési

szerződésbe ütközik.

106. A felügyelőbizottság elnökének bejelentési kötelezettsége

272. § A biztosító és a viszontbiztosító felügyelőbizottságának elnöke - a

bizottsági ülést követő tíz munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon

jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a

felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak,

amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az

irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

107. Minősített befolyással kapcsolatos bejelentés

273. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban minősített

befolyással rendelkező személy, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító

szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati

joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,

köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző

tizenöt munkanappal.

149. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A befolyás megszüntetését megelőző tizenöt munkanappal felügyeleti

bejelentést köteles tenni az a személy is, aki a biztosító vagy viszontbiztosító

feletti ellenőrző befolyását meg kívánja szüntetni.

(3) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a

fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős

előnyt biztosító szerződés módosítását is.

274. § (1) Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban

a) minősített befolyást szerzett,

b) minősített befolyását megszüntette,

c) minősített befolyását úgy módosította, hogy

ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50

százalékos határértéket, vagy

cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy

50 százalékos határértéket, vagy

d) a tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket

biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,

köteles arról harminc napon belül írásban tájékoztatni a Felügyeletet.

(2) A Felügyeletet - az ellenőrző befolyás megszűntétől számított harminc

napon belül - az a személy is köteles tájékoztatni, akinek megszűnt az

ellenőrző befolyása valamely biztosító vagy viszontbiztosító működése felett.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság tizenöt munkanapon

belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 258. §

(1) bekezdésében meghatározott arányú részesedés, szavazati jog

megszerzéséről, elidegenítéséről, vagy módosulásáról.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság - éves belső

adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni a 258. § (1)

bekezdésében meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei

nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

275. § Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell

a biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetekre.

108. Felügyeleti felülvizsgálat és az ezzel kapcsolatos ellenőrzési

jogosultságok

276. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárása keretében vizsgálja és értékeli

azokat a stratégiákat, folyamatokat és jelentéstételi eljárásokat, amelyeket a

biztosító vagy a viszontbiztosító az e törvény, vagy a biztosítási tevékenységre

vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban

meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében dolgoztak

ki.

(2) A vizsgálat és értékelés tartalma az irányítási rendszerrel kapcsolatos

minőségi követelmények értékelése, azon kockázatok értékelése, amelyeket a

biztosítók vállalnak vagy vállalhatnak, valamint a biztosítók vagy a

viszontbiztosítók arra irányuló képességének értékelése, hogy működési

környezetüket figyelembe véve mennyire képesek felmérni a

tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatokat.

(3) A Felügyelet különösen a következőkkel kapcsolatos megfelelőséget

vizsgálja és értékeli:

a) a 76-92. §-ban meghatározott irányítási rendszer, beleértve a saját

kockázat- és szavatolótőke-megfelelés értékelését;

150. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai

tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott biztosítástechnikai

tartalékokra, szavatolótőke minőségére és mennyiségére,

szavatolótőke-követelményekre, a teljes és részleges belső modellekre

vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés és

c) a 103-108. §-ban meghatározott befektetési szabályokra vonatkozó

követelményeknek való folyamatos megfelelés.

(4) A Felügyelet értékeli a biztosítók által kidolgozott azon módszerek és

eljárások megfelelőségét, amelyek célja azoknak a lehetséges eseményeknek

vagy a gazdasági körülmények olyan jövőbeni változásainak azonosítása,

amelyek kedvezőtlen hatással járhatnak általános pénzügyi helyzetükre.

(5) A Felügyelet értékeli a biztosítónak a (4) bekezdésben meghatározott

eseményekkel vagy a gazdasági körülmények jövőbeni változásaival szembeni

ellenálló képességét.

(6) A Felügyelet a biztosítókkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenység

gyakoriságának és alkalmazási körének tervezése során figyelembe veszi a

biztosítók tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(7) Az e §-ban meghatározott vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos

felügyeleti kritériumokat és módszereket, továbbá a (3) bekezdésben

meghatározott szabályok alkalmazásának főbb területeire vonatkozó

statisztikai szektorszintű összesített adatokat a Felügyelet honlapján

folyamatosan közzéteszi.

(8) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hatodik rész hatálya alá tartozó

biztosítók esetében.

109. A kiszervezett tevékenység felügyeleti ellenőrzése

277. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet

végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a

tevékenységet a biztosító vagy a viszontbiztosító végezné.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező

biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa

felhatalmazott személy jogosult arra, hogy a Felügyelet előzetes értesítését

követően, közvetlenül vagy a Felügyelet közreműködésével Magyarország

területén a kiszervezett tevékenységet végzőt ellenőrizze.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során - ha nem a másik tagállam

felügyeleti hatósága vagy megbízottja jár el - a Felügyelet jár el a másik

tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító vagy

viszontbiztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési tevékenysége ellátása

érdekében.

(4) Az érintett felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik

tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító

megbízásából Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt a

helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőtől

adatszolgáltatást kérni.

(5) Másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának a Felügyelet

közreműködésével történő (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzése esetén

az EBFH az 1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban a helyszíni

ellenőrzésben részt vehet.

151. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

278. § (1) A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a

biztosító vagy viszontbiztosító által kiszervezett tevékenységet másik

tagállamban végzőt az érintett felügyeleti hatóság előzetes értesítését

követően közvetlenül vagy az érintett felügyeleti hatóság közreműködésével

ellenőrizni.

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni

ellenőrzéshez való joga gyakorlásában akadályoztatva van, a Felügyelet az

EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével

összhangban a segítségét kérheti.

(3) Másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának az (1) bekezdésben

meghatározott ellenőrzésben történő közreműködése esetén a Felügyelet

biztosítja, hogy az EBFH az 1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban

a helyszíni ellenőrzésben részt vehessen.

109/A.

1

1 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 289. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

A helyszíni vizsgáló

278/A. §

2

2 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 289. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

(1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a biztosítási vagy

viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével

kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a biztosító vagy a

viszontbiztosító működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt

gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra - egy vagy több

- helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel

látja el.

(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult

a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;

b) megfigyelőként részt venni és felszólalni, az igazgatóság, bármely más

döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a

közgyűlésen (küldöttgyűlésen);

c) konzultálni a biztosító és viszontbiztosító könyvvizsgálójával.

(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely

indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során

jogszabálysértést tapasztal - a vizsgáló kezdeményezésére - a Felügyelet a

jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli

célvizsgálatot indítani.

(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a

Felügyelet végzésével zárul.

110.

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) c) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A másik tagállamban történő biztosítói fióktelep-létesítés bejelentése és

szabályai

279. § (1)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító köteles

bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)

5

5 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet

kívánja létesíteni,

152. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a biztosító irányítási rendszerében a fióktelep szervezeti felépítésére,

irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazó

dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők

megnevezését, a szakmai alkalmasságukat és üzleti megbízhatóságukat

alátámasztó dokumentumokat,

f) a fióktelep nevét és címét,

g) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folyatni kívánó

fióktelep esetén az arról szóló nyilatkozatot, hogy a Gfbt.-ben meghatározott

Nemzeti Iroda és Kártalanítási Számla feladatait - a fogadó államban a

vonatkozó szabályok alapján - ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének

eleget tesz.

(3)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésről - annak

kézhezvételétől számított három hónapon belül - írásban tájékoztatja a fogadó

tagállam felügyeleti hatóságát, ha a bejelentő biztosító

a) irányítási rendszere és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi

előírásoknak és

b) fióktelep irányítását ellátó felelős személyek vagy meghatalmazott

képviselők szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkeznek.

(4)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a Felügyelet igazolja,

hogy a fióktelepet létesítő biztosító rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet és

minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetével.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatást

megtagadja, ha

a)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a biztosító a (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem közli,

b) a bejelentő biztosító nem felel meg a (3) bekezdésében meghatározott

követelményeknek.

(6)

5

5 A 2015. évi CLXII. törvény 44. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A tájékoztatás (5) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a

Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott

bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül közöl a bejelentő

biztosítóval.

(7)

6

6 A 2015. évi CLXII. törvény 44. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg

a Felügyelet a biztosítóval közli azt is, hogy a fióktelep a tevékenységét a

másik tagállamban a 280. § (2) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.

280. § (1)

7

7 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) d) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A Felügyelet - a másik tagállam felügyeleti hatóságának a 279. §

(3) bekezdésében foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon

belüli tájékoztatását követően - tájékoztatja a bejelentő biztosítót azon

feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét a másik

tagállamban végezheti.

(2) A fióktelep az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően,

vagy a tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát

követően hozható létre és kezdheti meg működését.

153. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

281. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Ha a 279. § (2) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott adatokban

változás következik be, a biztosító, valamint annak fióktelepe a változásokról -

legkésőbb a változást megelőzően egy hónappal - írásban tájékoztatja a

Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát a 279. § (3)-(6)

bekezdésében, a 280. §-ban és a 283. §-ban meghatározott eljárások

lefolytatása érdekében.

282. §

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

(1) A 279-281. § alkalmazásában másik tagállamban történő

fióktelep-létesítésnek minősül a biztosító más tagállamban történő állandó

jelenléte, ha az állandó jelenlét nem fióktelep formájában valósul meg, hanem

a vállalkozás saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett

iroda formájában, aki független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra,

hogy a vállalkozás érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné.

(2) A Gfbt. szerinti kárképviselő kijelölése önmagában nem alapozza meg a

fióktelep létesítésének e § szerinti vélelmét.

111.

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe

létesítésével kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének szabályai

283. § (1)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) e), f) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága

tájékoztatja arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító

fióktelepet kíván létesíteni Magyarország területén, akkor a Felügyelet a

tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a

biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási

tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről.

(2)

5

5 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepe tevékenységét a Felügyelet (1) bekezdésben meghatározott -

felügyeleti hatóságnak küldött - tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy

a tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően

kezdheti meg.

(3)

6

6 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepe köteles a 279. § (2) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott, vagy

az adott tagállamban ennek minősülő adatokban bekövetkező változásról

legkésőbb a változást megelőző egy hónapon belül a Felügyeletet írásban

értesíteni.

112. A határon átnyúló szolgáltatás végzésének bejelentése és szabályai

284. § (1)

7

7 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b), f) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította:

2018. évi CXXVI. törvény 181. § 8.

Ha a magyarországi székhelyű biztosító határon átnyúló

szolgáltatásként első alkalommal kíván biztosítási, illetve viszontbiztosítási

tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek

előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett

kockázatokat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított

egy hónapon belül írásban tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát

arról, hogy

154. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b), f) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a biztosító mely ágazatokra tevékenységre rendelkezik tevékenységi

engedéllyel,

b)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) g) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

milyen ágazatokban kíván tevékenykedni a másik tagállam területén,

c)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a biztosító rendelkezik-e a biztosítók és a viszontbiztosítók

szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben meghatározott szabályok szerinti

szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetével,

d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet határon átnyúló

szolgáltatásként folyatni kívánó biztosító esetén

da) valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott nevét és címét,

db) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a Gfbt.-ben meghatározott Nemzeti

Iroda és Kártalanítási Számla feladatait - a fogadó államban a vonatkozó

szabályok alapján - ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének eleget tesz.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a

biztosító

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a) az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét hiányosan

teljesítette,

b)

5

5 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a bejelentő biztosító irányítási rendszere és pénzügyi helyzete - ideértve

különösen a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és

biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott

szabályok szerinti szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet

megfelelő fedezetét - nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

(4)

6

6 A 2015. évi CLXII. törvény 45. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A tájékoztatás (3) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a

Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott

bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül közöl a bejelentő

biztosítóval.

(5)

7

7 A 2015. évi CLXII. törvény 45. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg

a Felügyelet a biztosítóval közli azt is, hogy a határon átnyúló tevékenységét a

másik tagállamban a 285. § (1) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.

285. § (1)

8

8 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította:

2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 24.

A biztosító a tevékenységét a Felügyelet 284. § (2) bekezdésében

meghatározott tájékoztatást követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.

(2)

9

9 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Ha a 284. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokban változás

következik be, a biztosító a 284. § (1) bekezdésében előírtak szerint a változás

bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni a

Felügyeletnek, amelynek eljárására a 284. § (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az

irányadók.

113. Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító határon átnyúló

szolgáltatásával kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének szabályai

155. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

286. §

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította:

2017. évi CXLV. törvény 214. § e), 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 9.

Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a

Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett biztosító első alkalommal kíván

biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet végezni határon átnyúló

szolgáltatás keretében, a Felügyelet tájékoztatja a biztosító székhelye szerinti

tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási, illetve viszontbiztosítási

tevékenységre vonatkozó magyar szabályozásról.

114. A határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó statisztikai tájékoztatás

287. § (1)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 46. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2017. évi CXLV.

törvény 213. § f).

Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítónak

évente egyszer - a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében

meghatározottak szerint - tájékoztatni kell a Felügyeletet a más tagállamban

létesített fióktelepe által, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenységével kapcsolatban tagállamonként - a viszontbiztosítás levonása

nélkül - a biztosítási díjbevételről, a kárkifizetések és a kifizetett

javadalmazások összegéről biztosítási üzletáganként, a nem-életbiztosítás és

az életbiztosítás vonatkozásában elkülönítetten.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzése esetén a biztosító a

kárgyakoriságról és az egy káresetre jutó átlagos kárfelhasználásról is

tájékoztatja a Felügyeletet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat - összesített formában

- a Felügyelet továbbítja a fogadó tagállam felügyeleti hatósága számára, az

erre irányuló felkérés kézhezvételét követő harminc napon belül.

115. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepének, vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében

végzett tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok

288. § A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik

tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől vagy

a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező

biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel

összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a

biztosítási szerződésekre vonatkozó jogszabályoknak.

289. § (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján vagy határon átnyúló

szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító megsérti a Magyarország területén hatályos - a

fióktelepre vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenységre vonatkozó - előírásokat, vagy működésében a Felügyelet

hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet vagy a biztosítót a

szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep vagy a biztosító a Felügyelet határozatában foglalt

kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely

szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezi a szükséges

intézkedések megtételét.

156. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 47. § szerinti szöveggel lép hatályba.

Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett

intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet - a

székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően - a 291. § (1) bekezdés

a)-g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az

EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével

összhangban a segítségét kérheti.

(4) A Felügyelet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása

érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén - az (1)-(3) bekezdések

mellőzésével - közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet

fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát vagy az

ügyfelek érdekeit.

(5) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg,

hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország

területén fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a biztosító

székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.

(6) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepének

székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosító tevékenységi engedélyét

visszavonta és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a

szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosítót a

további biztosítási tevékenység folytatásában.

(6a)

2

2 A 2015. évi CXLVII. törvény 10. § szerinti szöveggel lép hatályba.

Ha másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország

területén határon átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi fióktelepe útján

végzi a tevékenységét és a tevékenységi engedélyét a székhely szerinti

tagállam felügyeleti hatósága - részben vagy egészben - visszavonta, a

Felügyelet - a tudomásszerzését követően - a honlapján tájékoztatót tesz közzé

a tevékenységi engedélyt visszavonó döntésről.

(7) A Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló

szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel

rendelkező viszontbiztosító esetében az (1), a (3)-(6) bekezdésben

meghatározott szabályok alkalmazandók azzal, hogy az (1) bekezdésben

meghatározott intézkedés meghozataláról és az intézkedés alapjául szolgáló

felügyeleti eljárás megállapításairól a Felügyelet értesíti a székhely szerinti

tagállam felügyeleti hatóságát.

(8)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 182. § d). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

290. § (1) Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló

szolgáltatás keretében biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet végző,

másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító felügyeleti hatósága vagy

az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy - a Felügyelet előzetes

értesítését követően - Magyarország területén a határon átnyúló szolgáltatást,

a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik

tagállamban székhellyel rendelkező biztosítónak vagy viszontbiztosítónak

Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás

keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a

biztosítótól adatszolgáltatást kérni.

157. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

XXII. FEJEZET

A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI

116. A Felügyelet intézkedéseinek általános szabályai

291. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének

teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy

a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e törvényben meghatározott

szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak

és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket

hozhatja:

a) figyelmeztetheti a biztosítót, a viszontbiztosítót és vezető állású személyét

e törvény és a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység folytatására

vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására;

b) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtilthatja a

jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;

c) határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, hogy

tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény és a biztosítási vagy a

viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok

előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;

d) felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését;

e) a biztosítóval, viszontbiztosítóval, továbbá annak vezető állású

személyével és egyéb vezetőjével szemben bírságot szabhat ki;

f) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

g) határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót

ga) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti

átdolgozására vagy alkalmazására,

gb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő

szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

gc) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat

lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére;

h) az általa meghatározott napirenddel az igazgatóság, felügyelőbizottság

vagy legfőbb szerv összehívására kötelezhet, továbbá meghatározott döntések

meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét;

i) visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére

adott engedélyt, kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a

könyvvizsgálója megbízásának megszüntetését;

j) a tevékenység kiszervezését megtilthatja vagy feltételhez kötheti;

k) kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót az irányítási rendszerére,

vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a

saját kockázat és szolvenciaértékelés folyamatára vonatkozó szabályzatok,

eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére;

l) felszólíthatja a biztosítót vagy a viszontbiztosítót

la) a működési költségek csökkentésére,

lb) megfelelő nagyságú biztosítástechnikai tartalék vagy számviteli

biztosítástechnikai tartalék képzésére,

lc) a szavatolótőke újraszámolására, megfelelő nagyságú szavatolótőke

képzésére,

158. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

ld) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;

m) előírhatja a hatodik rész hatálya alá

ma)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 25.

nem tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére pénzügyi terv vagy

helyreállítási terv, vagy

mb)

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

tartozó kisbiztosító részére feltőkésítési terv, pénzügyi terv, pénzügyi

helyreállítási terv benyújtását;

n) kötelezheti a biztosítót vagy viszontbiztosítót - átvételre vállalkozó másik

biztosító vagy viszontbiztosító esetén - állományának átruházására;

o) a biztosító vagy a viszontbiztosító számára többlettőke-követelményt írhat

elő;

p) a biztosítót vagy a viszontbiztosítót intézkedési terv készítésére és annak

végrehajtására kötelezheti;

q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti

qa) az osztalék kifizetését,

qb) a vezető állású személyek és az egyéb vezetők díjainak kifizetését,

qc) a tulajdonosok vagy a vezető állású személyek, illetve az érdekeltségi

körükbe tartozó vállalkozások és a biztosító közötti ügyleteket,

qd) új biztosítási szerződések megkötését, a már megkötött szerződések

meghosszabbítását,

qe) a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközei feletti rendelkezési jog

gyakorlását,

qf) meghatározott biztosítási ágazatok, kockázatcsoportok vagy kockázatok

művelését, illetve a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő

tevékenység végzését,

qg)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 48. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

a biztosítási szerződések teljesítését, részleges vagy teljes

visszavásárlását, továbbá kötvénykölcsön nyújtását;

r) felügyeleti biztost rendelhet ki;

s) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti;

t) a kiadott alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja;

u)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 48. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

előírhatja a biztosító és a viszontbiztosító számára a biztosítási és a

viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi

helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben

meghatározott információk közzétételét;

v)

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 172. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó

üzletviteli jogszabályi követelmények megsértése esetén - a felügyelőbizottság

tagjait ide nem értve - a vezető állású személyt határozott időre eltilthatja e

feladatköre ellátásától;

w)

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 172. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

kötelezheti a biztosítót, hogy a közreműködőjét, illetve az általa

megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt (ide

értve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is) törölje a belső

nyilvántartásából.

(2) Az (1) bekezdés q) pont qd)-qf) alpontjában meghatározott

intézkedéseket a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre

hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat

hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Az (1) bekezdés q) pont qg) alpontjában meghatározott intézkedést a

Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.

159. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés h)

pontjának alkalmazásakor a Ptk.-tól eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját

huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.

(5) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott intézkedésekre a biztosítók

és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól

szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazása során a

Felügyelet a biztosító és a viszontbiztosító biztonságos, illetve

jogszabályoknak megfelelő működésének a biztosítása vagy helyreállítása

érdekében jár el.

(7) A meghozott intézkedésnek szükségesnek és alkalmasnak kell lenni a (6)

bekezdésben meghatározott érdekek megvalósítására, továbbá az intézkedés

meghozatalának az okszerűségét az intézkedésről szóló határozat

indokolásában teljeskörűen meg kell határozni.

(8)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 163. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására

akkor is sor kerülhet, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító működésében

tapasztalható tények alapján megalapozottan feltehető, hogy a tények

észlelésétől számított egy éven belül a biztosító vagy a viszontbiztosító nem

fog megfelelni az e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási

tevékenység folytatására vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak, és ez

veszélyezteti a biztosítottak érdekeit.

(9)

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 163. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A Felügyelet a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségének

teljesítése, valamint annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági

egység tevékenysége az ezen tevékenységekre vonatkozó jogszabályoknak és

a Felügyelet határozatainak megfeleljen, az (1) bekezdés a)-e), h), r) és t)

pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja azzal, hogy ahol a

rendelkezés biztosítót említ, azon a különleges célú gazdasági egységet kell

érteni.

292. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem tesz eleget a Felügyelet

közgyűlés összehívására vonatkozó intézkedésének, a Felügyelet a

cégbíróságnál kezdeményezheti a közgyűlés összehívását.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot tesz a

közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.

(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

293. § A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosainak

szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre felfüggesztheti, ha

a tag tevékenysége, illetve a biztosítóra, viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása

a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti megbízható, biztonságos

működést. Ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással

érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

293/A. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 173. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Ha az MNB - a biztosítási vagy a viszontbiztosítási értékesítésre

vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hoz a 291. § (1)

bekezdése szerinti intézkedést, akkor az adott intézkedés alkalmazásánál -

amennyiben az adott körülmény értékelhető - az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a),

e)-g) és i) pontjában foglaltakra és az alábbiakra van tekintettel:

a) az intézkedéssel érintett személy felelősségének mértékére,

b) az intézkedéssel érintett természetes személy éves jövedelmében, nem

természetes személy esetén a teljes árbevételében kifejezett pénzügyi erejére,

160. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) a szabályok megsértésének időtartamára, valamint az intézkedéssel

érintett személy által a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében

tett intézkedésekre,

d) az intézkedéssel érintett személy által korábban elkövetett bármely

jogsértésre.

117. A felügyeleti bírság

294. § A Felügyelet a biztosítót, a viszontbiztosítót, az első számú vezetőjét

és egyéb vezetőjét felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha

a) az megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási és az azzal közvetlenül

összefüggő tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti,

vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre

nem tesz eleget.

118. A felügyeleti biztos

295. § (1) A Felügyelet a 320. § szerinti biztosítási szükséghelyzetben

felügyeleti biztost rendelhet ki.

(2) A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása

és betartatása.

(3) A felügyeleti biztos legfeljebb száznyolcvan napra rendelhető ki.

(4) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló

kijelöléséig tart, a (3) bekezdésben meghatározott időtartam a felszámoló

kijelöléséig hosszabbítható meg.

296. § A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat

vagy tagokat értesíteni kell.

297. § (1) A kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az

igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és

kötelezettségeit. A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni

feladatait.

(2) Az igazgatóság tagja a részvénytársaságra, a szövetkezetre, egyesületre

vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített

feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja a felügyeleti biztos

kirendelésének ideje alatt.

(3)

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a

felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti

biztost kirendelő határozatot, a felszámolási eljárás megindításának

kezdeményezéséről szóló - a 181. § (2) bekezdésében meghatározott - döntést

és a Felügyelet által a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben hozott,

jogot vagy kötelezettséget tartalmazó határozatot megtámadja.

(4)

2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a (3) bekezdésben

meghatározott perindítás tekintetében - a közigazgatási perrendtartásról szóló

2017. évi I. törvény 17. § a) pontja szerinti - per megindítására jogosult

személynek tekintendő, a közigazgatási per során képviselheti a biztosítót

vagy a viszontbiztosítót, továbbá a képviselet ellátására megbízást adhat.

298. § A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat

(tagokat) - írásbeli kérésükre - három napon belül írásban köteles tájékoztatni.

161. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

299. §

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § g).

Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben a civil

szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási

szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/G. § (2) bekezdésében foglalt

körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a

Felügyeletet.

119. A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése, megtiltása

300. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően

megállapítja, hogy

a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve

nyilvánvalóan sértik az ügyfelek érdekeit,

b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek, vagy

c) a biztosító nem, vagy nem a 3. mellékletnek megfelelően készítette el a

terméktervet,

a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság

megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés, érdeksérelem,

hiba, illetve hiányosság az ügyfelek számára súlyos érdeksérelmet okoz, a

Felügyelet a termék terjesztését - a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba,

illetve a hiányosság megszüntetésének időtartamára - felfüggesztheti.

(3) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, az érintett

biztosító a döntés tényét és az érintett termék megjelölését köteles a

felfüggesztő határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül a honlapján

közzétenni.

301. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 300.

§ (1) bekezdésében foglalt kötelezésnek nem tesz eleget.

(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését megtiltja, az érintett

biztosító a döntés tényét és az érintett termék megjelölését köteles a tiltó

határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül a honlapján közzétenni.

120. A tevékenységi engedély felfüggesztése

302. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységi

engedélyét - részben vagy egészben - felfüggesztheti, ha a biztosító vagy a

viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat

súlyosan megsérti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés

időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.

(2) A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

121. Az alapítási engedély visszavonása

303. § A biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének

visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő

módon szerezte meg,

b) az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a

tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, vagy

c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban

meghatározott időtartam alatt már nem felel meg.

162. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

122. A tevékenységi engedély visszavonása

304. § (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosító tevékenység folytatására adott

engedély egészben vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet

sor, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító

a) a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a

biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg,

b) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más,

jogszabályt sértő módon szerezte meg,

c) több mint hat hónapon át szünetelteti a tevékenységét,

d) a felfüggesztés időtartamának lejártát követő harminc napon belül a

tevékenységét nem kezdi meg,

e) tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet

megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan

megsérti, és a 291. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek

eredményre,

g) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a

Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,

h) esetén a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett

felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, és további intézkedések

meghozatalától sem várható a jogsértő helyzet megszűnése, vagy

i) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési

kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt tizenöt munkanapon belül

nem tesz eleget, vagy tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják

(túladósodás),

j) nem teljesíti a minimális tőkeszükségletre vonatkozó szabályokat és a

Felügyelethez benyújtott pénzügyi terv nyilvánvalóan nem megfelelő, vagy a

minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének észlelésétől számított három

hónapon belül nem hajtja végre a jóváhagyott tervet.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén - az (1) bekezdésben

foglaltakon túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül,

ha a harmadik országbeli biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti

felügyeleti hatóság visszavonta.

(3)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 164. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a

már létező biztosítási szerződések feltételeiben a biztosító által vállalt

kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem

hosszabbíthatók meg. A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeket a

tevékenységi engedély visszavonása után is teljesíteni kell.

(4) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden

olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét

szolgálja. Ennek keretében korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei

feletti szabad rendelkezést.

(5)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 9. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam

felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Unió

Hivatalos Lapjában közzétenni.

163. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6) A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosítási

szerződésekből eredő kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási

állomány átruházásáig a Felügyelet - a biztosítási szerződésekből eredő

kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - az e törvényben vagy más

biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott

rendelkezések és a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását

ellenőrzi.

123. A könyvvizsgáló megbízásának megszűntetése

305. § (1) Ha a könyvvizsgáló a 71. §-ban meghatározott kötelezettségének

nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy kötelezze a biztosítót vagy a

viszontbiztosítót a könyvvizsgáló megbízatásának a megszüntetésére és

egyidejűleg más, a 70. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek

megfelelő könyvvizsgáló választására.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés

alkalmazásakor jogosult a könyvvizsgáló biztosítói minősítésének

visszavonását kezdeményezni.

124. Tevékenység kiszervezésének megtiltása, feltételhez kötése

306. § (1) Ha a Felügyelet észleli, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a

91. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a

kiszervezés szabályszerűségének a helyreállítása érdekében a tevékenység

kiszervezését - a helyreállítás időszakára - felfüggesztheti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés a Felügyelet által

megjelölt határidőben nem vezetett eredményre, a Felügyelet a tevékenység

kiszervezését megtilthatja.

125. A biztosítástechnikai tartalékok nem megfelelősége

307. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem felel meg a biztosítók és

a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben meghatározott biztosítástechnikai tartalékokra

vonatkozó követelményeknek, a Felügyelet - az intézkedés hatálya alá tartozó

eszközök megjelölésével - határozatában megtilthatja a biztosító eszközei

feletti szabad rendelkezési jogot.

(2)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 8.

Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy másik

tagállamban - határon átnyúló szolgáltatásként - biztosítási, illetve

viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító esetén a Felügyelet az (1)

bekezdésben meghatározott intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt

értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

308. §

2

2 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 8.

Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel

rendelkező biztosító vagy Magyarországon - határon átnyúló szolgáltatásként -

biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító esetén a

303. §-ban meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés

kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet - a tagállam

felügyeleti hatósága által meghatározott eszközök tekintetében -

határozatában korlátozza vagy megtiltja a biztosító Magyarország területén

található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

164. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

126. A szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése

309. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés c)

pontjában meghatározott bejelentéstől számított két hónapon belül jóváhagyás

céljából helyreállítási tervet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá,

ha az alkalmas arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1)

bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentéstől számított hat hónapon

belül

a) helyreállítsa a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető

szavatolótőke szintjét, vagy

b) a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati

profilját.

310. § (1)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 10.

A szavatolótőke-szükséglet szintjének helyreállítása, illetve a

kockázati profil csökkentése érdekében az intézkedések megtételére

jóváhagyott helyreállítási terv hat hónapos időszaka a biztosító vagy a

viszontbiztosító kérelmére három hónappal meghosszabbítható.

(2) Kivételesen kedvezőtlen helyzetekben, amikor jelentős piaci

részesedéssel vagy az érintett biztosítási üzletágban szerzett jelentős

részesedéssel rendelkező biztosító vagy a viszontbiztosító pénzügyi helyzetét

súlyosan vagy kedvezőtlenül befolyásolja

a) a pénzügyi piacok előre nem látható jelentős és mélyreható visszaesése,

vagy

b) huzamosan alacsony kamatkörnyezet, vagy

c) súlyos hatással járó katasztrófahelyzet,

az (1) bekezdésben kapott jóváhagyást a Felügyelet szükség esetén a biztosító

vagy viszontbiztosító kérelmére legfeljebb hét évvel meghosszabbíthatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállása esetén

a Felügyelet a jóváhagyást az összes vonatkozó szempont - többek között a

biztosítástechnikai tartalékok átlagos hátralévő tartamának -

figyelembevételével adja meg.

(4) Kivételesen kedvezőtlen helyzet megállapítása a felügyeleti hatóság

kérésére az EBFH bevonásával - az 1094/2010/EU rendelet 18. cikke alapján

fennálló hatásköreinek sérelme nélkül -, adott esetben az Európai

Rendszerkockázati Testülettel történt konzultációt követően történik.

(5) A kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállásának (2) bekezdés szerinti

feltételeit az EBFH-val együttműködve rendszeresen felül kell vizsgálni és

amennyiben azok már nem állnak fenn, megszűnését be kell jelenteni.

(6) Az érintett biztosító vagy a viszontbiztosító háromhavonta

eredményjelentést nyújt be a Felügyeletnek, amelyben közli a

szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető

szavatolótőke szintjének visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése

révén a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés érdekében tett

intézkedéseket és az elért eredményeket.

(7) A (2) bekezdésben említett hosszabbítást vissza kell vonni abban az

esetben, ha az eredményjelentés tanúsága szerint a nemteljesítés

megállapítása és a jelentés benyújtása között nem történt lényeges előrelépés

a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető

szavatolótőke visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén.

165. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(8) Különleges körülmények között, a szavatolótőke-szükséglet szintjének

visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése érdekében tett intézkedések

és az elért eredmények ellenére, a Felügyelet véleménye szerint az érintett

biztosító pénzügyi helyzete várhatóan tovább romlik, a Felügyelet

korlátozhatja vagy megtilthatja az adott biztosító eszközei feletti szabad

rendelkezés jogát.

311. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel

rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá Magyarországon - határon

átnyúló szolgáltatásként - biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet

folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 310. § (8) bekezdésében

meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének

kézhezvételét követően a Felügyelet - a tagállam felügyeleti hatósága által

meghatározott eszközök tekintetében - határozatában korlátozza vagy

megtiltja a biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található

eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

127. A minimális tőkeszükséglet nemteljesítése

312. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés d)

pontjában meghatározott bejelentéstől számított egy hónapon belül

jóváhagyás céljából pénzügyi tervet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá,

ha az alkalmas arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1)

bekezdés d) pontjában meghatározott bejelentéstől számított három hónapon

belül

a) visszaállítsa legalább a minimális tőkeszükséglet szintjére a figyelembe

vehető alapvető szavatoló tőkét, vagy

b) a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati

profilját.

(3) A pénzügyi terv nemteljesítése esetén a Felügyelet - az intézkedés

hatálya alá tartozó eszközök megjelölésével - határozatában korlátozhatja vagy

megtilthatja a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközei feletti szabad

rendelkezési jogot.

(4) Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy

viszontbiztosító, továbbá másik tagállamban - határon átnyúló szolgáltatásként

- biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy a

viszontbiztosító esetén a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott

intézkedésről értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

313. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel

rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá Magyarországon - határon

átnyúló szolgáltatásként - biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet

folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 312. § (3) bekezdésében

meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének

kézhezvételét követően a Felügyelet - a tagállam felügyeleti hatósága által

meghatározott eszközök tekintetében - határozatában korlátozza vagy

megtiltja a biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található

eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

128. A pénzügyi és a helyreállítási tervre vonatkozó közös rendelkezések

166. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

314. § (1) A pénzügyi tervnek és a helyreállítási tervnek - a 309. § (2)

bekezdésében és a 312. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken

felül - a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást -

várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 26.

a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, a

minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges

pénzügyi eszközök várható alakulását,

e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.

(2) A Felügyelet - a pénzügyi terv és a helyreállítási terv megvalósulásának

nyomon követése érdekében - kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a

helyreállítási terv olyan kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben

meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozóan

tartalmazza.

(3) Ha a biztosító a pénzügyi tervet és a helyreállítási tervet hiányosan

nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek,

célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót

legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, a helyreállítási terv

esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére vagy

módosítására hívja fel.

(4) A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése

során figyelmezteti a biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem

megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.

315. § Ha a Felügyelet jóváhagyta a helyreállítási tervet vagy pénzügyi

tervet, mindaddig visszautasíthatja a 256. § (3) bekezdésben meghatározott

igazolás kiadását, ameddig a szerződők jogai vagy a viszontbiztosító

szerződéses kötelezettségei veszélyeztetve vannak.

129. A kisbiztosítók pénzügyi terve, feltőkésítési terve és pénzügyi

helyreállítási terve

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

316. § (1) A Felügyelet a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosítót

pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatolótőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a

szükséges mértéket, illetve, ha a számviteli biztosítástechnikai tartalékok

fedezete nem kielégítő, vagy

c) a biztosítónak a kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási

szerződésből adódó kötelezettségei - a kölcsöntőkét kivéve - együttesen

meghaladják saját tőkéjének huszonöt százalékát.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére a

Felügyelet által meghatározott, de legfeljebb féléves időszakra terjedő

intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának

közlésétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez

jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv megérkezését követő naptól számított

harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1)

bekezdésben foglaltak megszüntetésére.

167. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) A pénzügyi terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi

terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a

287. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

317. § (1)

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító szavatolótőkéje

kevesebb, mint a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és

biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott

minimális szavatolótőke-szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy

évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a

szükséges minimális szavatolótőke fedezetének pótlására vonatkozó

feltőkésítési terv készítésére kötelezi.

(2)

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő feltőkésítési tervnek

tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A feltőkésítési

tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a

biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő

különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3)

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

A Felügyelet a feltőkésítési terv megérkezését követő naptól számított

két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a feltőkésítési terv alkalmas-e a

biztosító szavatolótőke-hiányának megszüntetésére.

(4)

4

4 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

A feltőkésítési terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a

feltőkésítési terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a

Felügyelet a 291. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

318. § (1) Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító működése a

biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet e biztosítót hároméves

időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől

számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra

be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal

meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv megérkezését követő naptól

számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási

terv alkalmas-e a biztosító biztonságos működésének helyreállítására.

(4) Ha a biztosító romló pénzügyi helyzete a biztosítottak érdekeit

veszélyezteti, akkor a biztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása

érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet a biztosító

számára a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és

biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak

szerint számított minimális szavatolótőke-szükségletnél magasabb

szavatolótőke-szükségletet is előírhat.

(5) A Felügyelet előírhatja a biztosítók és a viszontbiztosítók

szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben meghatározottak szerinti minimális

szavatolótőke-szükséglete számításánál a viszontbiztosítás beszámításának

csökkentését, ha

a) a viszontbiztosítási fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva

lényegesen romlott, vagy

b) a biztosító viszontbiztosítási szerződései tényleges kockázatmegosztást

nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak.

168. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(6) A pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg,

továbbá a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának

meghiúsulása esetén a Felügyelet a 291. §-ban foglalt intézkedések

megtételére jogosult.

319. § (1) A 316. §-ban meghatározott pénzügyi tervnek, a 317. §-ban

meghatározott feltőkésítési tervnek és a 318. §-ban meghatározott pénzügyi

helyreállítási tervnek - a 316. § (2) bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében

meghatározott követelményeken felül - a következőket kell tartalmaznia:

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a biztosítási tevékenység - ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást -

várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális

szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható

alakulását,

e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.

(2)

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

A Felügyelet - a pénzügyi terv és a feltőkésítési terv megvalósulásának a

316. § (2) bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében meghatározott

időtartamot követő nyomon követése érdekében - kötelezheti a biztosítót a

pénzügyi terv és a feltőkésítési terv olyan kiegészítésére, amely az (1)

bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra

vonatkozóan tartalmazza.

(3)

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § f).

Ha a biztosító a pénzügyi tervet, a feltőkésítési tervet és a pénzügyi

helyreállítási tervet hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a

jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást

tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv

esetében tizenöt, feltőkésítési terv és a pénzügyi helyreállítási terv esetében

pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére, illetve módosítására

hívja fel.

(4) A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése

során figyelmezteti a biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem

megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.

130. A biztosítási szükséghelyzet

320. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító szükséghelyzetbe kerül, ha

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet

hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget;

b) a biztosítástechnikai tartalékai - ide értve a számviteli biztosítástechnikai

tartalékokat is - nem érik el a szükséges mértéket, illetve e tartalékainak

fedezete nem kielégítő;

c) a biztosítónak és a viszontbiztosítónak

ca) a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető

szavatolótőke, vagy

cb) a biztonsági tőke

fedezete nem elegendő, vagy az előírt mérték alá csökkent;

d) a 309. § (1) bekezdésében, a 312. § (1) bekezdésében, a 316. § (1)

bekezdésében és a 317. § (1) bekezdésében meghatározott tervet a Felügyelet

által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani;

169. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult

ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy

f) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló

2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott kényszertörlési eljárásnak lenne helye.

(2) A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése,

valamint a biztosítottak érdekében az (1) bekezdésben meghatározott

szükséghelyzetben a 291. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.

(3) Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek

nyilvánításáról a Felügyelet előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.

XXIII. FEJEZET

A FELÜGYELET ADATKEZELÉSE

321. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével

kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben adatot kezelhet,

ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a biztosító és a viszontbiztosító

következő adatait:

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 176. § e).

a) név, székhely,

b) tevékenységi kör (engedélyezett biztosítási ágazatok, biztosítási

tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység),

c) az alapítás pontos időpontja,

d) a jegyzett tőke, indulótőke,

e) minősített befolyással rendelkező tulajdonos azonosító adatai,

f) a vezető állású személy és az egyéb vezető azonosító adatai,

g) a biztosítási tevékenység megkezdésének időpontja,

h) a biztosító, viszontbiztosító leányvállalata és külföldi fióktelepe

létesítésének időpontja és helye,

i) a h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek azonosító adatai,

és

j) az a)-i) pontban felsorolt adatokban történt változások.

(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 176. § e).

a) a csoport- vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosítóval vagy

viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személy adatait,

b) a csoport- vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy

viszontbiztosító anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait, és

c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának - ha az vegyes

tevékenységű biztosítói vagy viszontbiztosítói holdingtársaság, vagy vegyes

pénzügyi holdingtársaság - azon adatait, amelyek a biztosító felügyelete

érdekében szükségesek.

322. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével

kapcsolatos feladatai ellátása céljából biztosítási titkot, üzleti titkot és egyéb

adatot vagy információt kizárólag a 138. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt

szerveknek, törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges

mértékben, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak

szerint szolgáltathat.

170. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A külföldi felügyeleti hatóságtól származó biztosítási titoknak vagy üzleti

titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik

féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött

együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett

külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a biztosítási

titok és üzleti titok sérelmét az MNBtv. szerinti ellenőrzési eljárás során a

csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a biztosítói csoport

irányító tagja részére történő átadása.

323. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével

kapcsolatos feladatai ellátása céljából az e törvényben meghatározott

bejelentések, engedélyezések, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások

alapján nyilvántartja

a) a biztosítói, viszontbiztosítói, biztosításközvetítői,

viszontbiztosítás-közvetítői fióktelepeket,

b) a különleges célú gazdasági egységeket,

c) a biztosító, viszontbiztosító tulajdonosait,

d) a biztosító, viszontbiztosító könyvvizsgálóit, és

e) a kérelmezőket.

(2) A nyilvántartás az azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát,

valamint a minősített befolyás gyakorlását biztosító szerződést,

b) a 321. § (3) bekezdése szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a

szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító

szerződést,

c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás

tárgyát, a jogviszony jellegét, továbbá a Felügyelet által a nyilvántartott

személlyel szemben alkalmazott intézkedéseket,

d) az engedély kiadásával vagy visszavonásával kapcsolatos kérelem

tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

e) a biztosító, viszontbiztosító belső szabályzatait, így különösen az

alapszabályt,

f) a biztosító, viszontbiztosító, független biztosításközvetítő éves

beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

g) a biztosító, viszontbiztosító közgyűléséről, az igazgatóság és a

felügyelőbizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,

h) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt

személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és az érintett

intézményt,

i) a szavatolótőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,

j) az adatszolgáltatás során beérkező adatokat,

k) a saját kockázat- és szolvenciaértékelés adatait, valamint

l) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó nevét.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokhoz kapcsolódóan a pénzügyi

közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából

szükséges mértékben az azonosító adatokon kívül a Felügyelet a biztosító,

független biztosításközvetítő ügyfelének biztosítási titkot képező adatait is

kezelheti.

(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

XXIV. FEJEZET

171. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

A FELÜGYELETI DÍJ

324. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a Felügyelet részére felügyeleti

díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az alapdíj

és a változó díj összege.

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén a

felügyeleti díj összege megegyezik az alapdíjjal.

131. Az alapdíj

325. § (1) Az alapdíj az alapdíjegység és a (3) bekezdés szerinti

szorzószámok szorzata.

(2) Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(3) A szorzószám

a) biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság, az Európai Unió másik

tagállamában székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe

és harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

esetén: negyven,

b) biztosító és viszontbiztosító szövetkezet esetén: négy,

c) kölcsönös biztosító egyesület esetén: kettő,

d) a XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén: fél.

132. A változó díj

326. § (1) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke

a)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 165. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a szavatolótőke-szükséglet 1,8 ezrelékének, a hatodik rész hatálya alá

tartozó biztosító esetében a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8

ezrelékének, és

b) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25

ezrelékének összege.

(2) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító

magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó

díj éves mértéke a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója

szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

XXV. FEJEZET

A CSOPORTFELÜGYELET

133. A csoportfelügyelet terjedelme

327. §

2

2 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 229. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

A csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosítóra és

viszontbiztosítóra, továbbá azon vállalkozásokra, amelyekre a

csoportfelügyelet kiterjed, valamint a Felügyelet csoportfelügyelettel

összefüggő tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány

rendeletben állapítja meg.

172. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

328-330. §

1

1 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVII. törvény 233. § 1. Hatálytalan: 2017. I. 1-től.

134-165.

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVII. törvény 233. § 2. Hatálytalan: 2017. I. 1-től.

331-367. §

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVII. törvény 233. § 2. Hatálytalan: 2017. I. 1-től.

HARMADIK KÖNYV

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEK

4

4 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § g).

166. E könyv alkalmazási köre

368. § (1)

5

5 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 174. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, e könyv

rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan

biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek

együttesen megfelelnek:

a) a biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált

terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

aa) ezen szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének,

elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy az e szolgáltató által

kínált szolgáltatás igénybevétele elmaradásának kockázatára, vagy

ab) ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódva a poggyász

elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra, és

b) nem haladja meg

ba) a biztosítási szerződés arányos éves biztosítási díja személyenként a

hatszáz eurót, vagy

bb) a személyenként fizetett biztosítási díj a kettőszáz eurót, és az a) pont

szerinti szolgáltatás nyújtásának időtartama legfeljebb három hónap.

(2)

6

6 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 174. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

E könyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a

viszontbiztosítás-közvetítőkre is, ennek kapcsán, ahol e könyv biztosítót említ,

ott a viszontbiztosítóra is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy

munkaerőkölcsönzés alapján végzi a tevékenységét az őt kölcsönbe vevő

biztosításközvetítő részére, akkor e könyv rendelkezései szempontjából úgy

kell tekinteni, mintha a kölcsönbe vevő biztosításközvetítővel állna

biztosításközvetítői tevékenységre végzésére irányuló munkaviszonyban.

NYOLCADIK RÉSZ

173. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI

TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § g).

XXVI. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEK

MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § g).

167. A biztosításközvetítői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység

alapvető feltételei

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § h).

369. § (1) Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő vagy

független biztosításközvetítő végezhet.

(2)

4

4 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § i).

Biztosításközvetítői tevékenységet biztosító vagy biztosításközvetítő

részére Magyarország területén olyan biztosításközvetítő végezhet, aki - a

370-371. §-ban foglalt kivételekkel - aktív státuszban szerepel a Felügyelet

által vezetett nyilvántartásban.

(2a)

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 175. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyként [ide

értve a 368. § (1) bekezdése szerinti személyt is] csak olyan személy végezhet

biztosítási értékesítési tevékenységet a biztosítók, az alkuszok, a többes

ügynökök és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek

részére, aki - a személytől függően - a 407. § (6) bekezdése, a 412. § (5)

bekezdése, illetve a 412. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban szerepel.

(3)

6

6 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 175. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy

kezdhet, illetve végezhet - beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet

végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló,

biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett

tevékenységet is -, aki

a) felsőfokú végzettséggel vagy a 9. mellékletben meghatározott

szakképesítéssel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői

és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő

feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával

rendelkezik,

b) a 376. §-ban meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek

eleget tesz, és

c) a 69/A. § szerinti jó hírnévvel rendelkezik.

(4) A biztosító, többes ügynök és az alkusz köteles meggyőződni arról, hogy

az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes

személy, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott

meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy

aktív státuszúként szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.

174. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség a biztosítót nem terheli

az általa megbízott többes ügynök által alkalmazott vagy megbízott

biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a többes ügynök a

közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a

szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy

vonatkozásában.

(6) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági vizsga tekintetében

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § j).

a) az ügynöki tevékenységet végző természetes személy függő vagy

független biztosításközvetítői hatósági vizsga,

b) az alkuszi és többes ügynöki tevékenységet végző természetes személy

független biztosításközvetítői hatósági vizsga

birtokában végezheti a biztosításközvetítői tevékenységét.

(6a)

2

2 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 204. §. Hatályos: 2017. VII. 1-től.

A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját,

aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével,

jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás

szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló

tanúsítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

(7)

3

3 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 28.

Az a természetes személy, aki a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a

biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági

vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott

hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult

lenne, de a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől vagy - nyilvántartásba

vétel hiányában - a hatósági vizsga letételétől számított öt év már eltelt, abban

az esetben vehető fel a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát

tesz.

(8)

4

4 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 166. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek a biztosításközvetítői

tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős

vezetőjének és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős személyének is meg

kell felelnie.

(9)

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 175. § (3). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 75/A. § (2) bekezdésében foglalt, a jó hírnév fennállásának

ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket az alkuszoknak és a többes

ügynököknek is megfelelően alkalmazniuk kell azon - velük jogviszonyban álló

- személyek vonatkozásában, akikre vonatkozóan a 69/A. § szerinti jó hírnév

követelménye fennáll.

370. §

6

6 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 176. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges a

Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel, ha a biztosításközvetítői

tevékenységet a Hpt.-ben meghatározott hitelintézettel vagy a postai

szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes postai

szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott

közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója

utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló

helyiségében vagy mobilposta útján végzi.

175. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy nem köteles eleget tenni a

369. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek, amennyiben

pénzügyi szolgáltatás közvetítői vagy tőkepiaci üzletkötői tevékenység

végzéséhez szükséges képzettséggel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a

biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági

vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti függő

biztosításközvetítői hatósági vizsga 1. vizsgatárgya szerinti ismeretekre épülő,

a munkáltatója vagy az általa értékesített termék biztosítója által szervezett

belső vizsgával rendelkezik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő

természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni,

amely nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az adott személy a (2)

bekezdésben meghatározott követelmények közül melyikkel rendelkezik.

(4) A munkáltató a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást és az ahhoz

kapcsolódó dokumentumokat köteles a (2) bekezdés szerinti biztosító

rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a

Felügyelet részére átadni.

371. § (1) A másik tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező

biztosításközvetítő tevékenységét Magyarország területén határon átnyúló

szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha a

saját tagállamában nyilvántartásba vételre került.

(2) A másik tagállamban nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a

Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges a

biztosításközvetítői tevékenység folytatásához.

372. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő

vállalkozás tevékenységét Magyarország területén kizárólag magyarországi

fióktelepen keresztül végezheti.

(2) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő

vállalkozás fióktelepe esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e

törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által

létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a természetes személy

lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább ötéves biztosítási, állami gazdálkodási, vagy az államigazgatás

pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, és

d) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

373. § (1)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 177. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosításközvetítővel jogviszonyban álló, biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére

irányuló további jogviszonyt másik biztosítóval vagy biztosításközvetítővel nem

létesíthet.

(2) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenységének végzésére

mással további megbízási vagy munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak

nem minősülő - egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

373/A. §

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 167. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

(1) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy

megbízója csak biztosító, csak alkusz vagy csak többes ügynök lehet.

176. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy

egyidejűleg több megbízó megbízását biztosításértékesítési tevékenység

végzésére nem fogadhatja el.

(3) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megbízója

felelős azért, hogy a megbízott értékesítési tevékenységének végzése során is

érvényesüljenek a megbízóra vonatkozó, a termékjellemzők tekintetében

fennálló tájékoztatási szabályok, továbbá több rendelkezésre álló termék

esetén köteles olyan igényfelmérésről gondoskodni, amely a rendelkezésre álló

termékek teljes körére alkalmazható.

(4) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási

vagy munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak nem minősülő - egyéb

jogviszonyt nem létesíthet.

374. § (1) A felügyeleti nyilvántartásban szereplő természetes személy

biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító, a többes

ügynök vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány

birtokában folytathatja.

(2) Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy

a) nevét,

b) címét, és

c) a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát.

(3) Abban az esetben, ha a nyilvántartásban szereplő természetes személy a

biztosításközvetítői tevékenységét gazdálkodó szervezettel fennálló

munkaviszony, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

keretében végzi, az igazolvány tartalmazza - az (1) bekezdésben

meghatározottakon túl - a gazdálkodó szervezet

a) nevét,

b) székhelyét és

c) cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát).

(4) Ha a Felügyelet a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes

személy felügyeleti nyilvántartásban szereplő státusza inaktív

szerepeltetéséről döntött, a közvetítő köteles az arcképes igazolványt a

kibocsátónak visszaadni.

375. §

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 290. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

(1) A 131. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a

biztosításközvetítő által történő termékterjesztésre is.

(2)

2

2 Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 206. § a).

A független biztosításközvetítő és a többes ügynök esetében megfelelően

alkalmazni kell a 108/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket, azzal, hogy

ahol a rendelkezés biztosítót említ, azon a független biztosításközvetítőt és a

többes ügynököt kell érteni. Ha a független biztosításközvetítő vagy a többes

ügynök nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a

székhelyén történő közzététellel is eleget tehet.

375/A. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 178. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 131/A. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre mint biztosítási

terméket kidolgozókra is megfelelően alkalmazandóak.

167/A.

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 179. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személyek javadalmazásával összefüggő szabályok

177. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

375/B. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 179. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A függő biztosításközvetítőt az e törvény szerinti

jutalékjogosultság megilleti.

(2) A független biztosításközvetítő a közvetítői tevékenységéért a megbízótól

az erre irányuló megállapodás alapján közvetlenül részesül díjazásban,

különösen abban az esetben, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra vagy

olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja a

biztosítótól származó közvetett díjazást nem vagy csak részben tartalmaz.

(3) Ha a független biztosításközvetítő - az általa nyújtott tájékoztatással

összhangban - a megbízóval úgy állapodott meg, hogy a (2) bekezdésben

meghatározott közvetlen díjazásban a független közvetítő nem vagy csak

részben részesül, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett

díjazásban részesülhet attól a biztosítótól, amely a közvetítésével létrejött

szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja.

(4) A független biztosításközvetítőnek szabályzatában foglalt eljárásrend

szerint gondoskodnia kell arról, hogy a díjazás módja ne vezessen

érdekkonfliktus kialakulásához és ne veszélyeztesse a 398. § (5) és (6)

bekezdésében foglaltak szerinti kötelezettségét.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy (ideértve a

368. § (1) bekezdése szerinti személyt is) a megbízójától javadalmazásra

jogosult.

168.

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 180. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosításközvetítést és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

illetően - az értékesített termékekhez igazodó - szakmai képzés és

továbbképzés

376. §

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 180. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy,

valamint a biztosításközvetítői tevékenységet végző személy értékesítési

tevékenységért felelős vezetője köteles - az általa végzett tevékenységhez és

értékesített biztosítási termékekhez igazodó - szakmai ismeretekkel

rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és

a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az

ott meghatározott személy köteles az általa (értékesítésért felelős vezető

esetén a biztosításközvetítő által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni

szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában évente összesen legalább

15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely a 7.

melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1)

bekezdés szerinti biztosításközvetítők vagy vezetők, és az adott évben még

nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben

összesen legalább 7,5 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell

részt venniük.

(4)

4

4 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 5.

A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két

különböző képzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel

megvalósuló továbbképzés, e-learning, mentorálás vagy teljes napnyi

időtartamú szakmai konferencián történő részvétel) valósítható meg, azzal,

hogy egy teljes napnyi időtartamú szakmai konferencián történő részvétel 5

órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek számítható be.

178. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) A foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független

biztosításközvetítő köteles az (1) bekezdés szerinti - szakmai képzési, illetve

továbbképzési kötelezettség alá eső - személyek továbbképzését oly módon

megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult

termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(6) Amennyiben

a) a függő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy

által értékesített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében,

b) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által

értékesített termékek körében

változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve

továbbképzés elvégzését követően, a biztosításközvetítői tevékenységet

folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes

ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy a

közvetítő a szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9)

bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(7) Ha a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes

személy a megbízás teljesítése által érintett biztosítási terméket illetően a (2)

bekezdés szerinti szakmai képzésen, illetve továbbképzésen korábban nem

vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó független biztosításközvetítő az

elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítási termék elemezéséhez

kapcsolódóan - a megbízás teljesítését megelőzően - köteles meggyőződni

arról, hogy a közvetítő az elemzés elvégzéséhez szükséges termékismerettel

rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba

bejegyezni.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést

az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes

ügynök vagy független biztosításközvetítő saját maga is végezheti, valamint a

szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott

szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt,

vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci

üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról

szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő

hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve

továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt

foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független

biztosításközvetítő köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a

Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal - igazolni.

(10) A 370. § (1) bekezdése szerinti természetes személy e § szerinti szakmai

továbbképzését a munkáltatója is elvégezheti, az általa értékesített termék

biztosítója által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján, e biztosító és a

munkáltató együttes szakmai felelőssége mellett.

(11) A (10) bekezdés alkalmazása esetén a (9) bekezdés szerinti

nyilvántartást a munkáltató köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az

ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a (10) bekezdés szerinti biztosító

rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a

Felügyelet részére átadni.

179. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(12)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 11.

A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes

személy és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezet - értékesítési helyszínenként kijelölendő - értékesítési

tevékenységért felelős személyei kötelesek - az általuk végzett tevékenységhez

és értékesített biztosítási termékekhez igazodó - szakmai ismeretekkel

rendelkezni és ismereteiket a változásokból eredő követelményekkel

összhangba hozni.

(13)

2

2 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 12.

A (12) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében

az ott meghatározott személyek kötelesek az általuk (értékesítési

tevékenységért felelős személy esetén a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy által) értékesített vagy a jövőben értékesíteni

szándékozott biztosítási termékek vonatkozásában szakmai képzésen, illetve

továbbképzésen részt venni, amely a 7. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(14) Az (5), (8) és (9) bekezdésben foglaltak a (12) bekezdés szerinti

személyek szakmai továbbképzése kapcsán is megfelelően alkalmazandóak,

azzal, hogy a szakmai képzést, illetve továbbképzést az adott személyek

munkáltatója vagy megbízója is elvégezheti, a megbízó biztosító, többes

ügynök vagy független biztosításközvetítő által rendelkezésre bocsátott

ismeretanyag alapján, a megbízó biztosító, többes ügynök vagy független

biztosításközvetítő és adott személy munkáltatója vagy megbízója együttes

szakmai felelőssége mellett.

(15) A (14) bekezdés szerinti - munkáltató vagy megbízó által végzett -

képzés, illetve továbbképzés esetén a (9) bekezdés szerinti nyilvántartást az

adott személy munkáltatója vagy megbízója köteles vezetni, azzal, hogy a

nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó

biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő rendelkezésére

bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére

átadni.

169. A megtakarítási jellegű életbiztosításokkal összefüggő jutalékfizetési

szabályok

3

3 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 13.

377. § (1) A megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában a

kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a jutalékfizetés időpontjáig a

biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét.

(2)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 52. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2016. évi LIII.

törvény 175. § (2)-(3).

Az (1) bekezdéstől eltérően rendszeres díjas megtakarítási jellegű

életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől

számított első év terhére - legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet

biztosítóhoz történő beérkezését követően - legfeljebb tizenkét havi

díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető.

(2a)

5

5 A 2015. évi CLXII. törvény 52. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék

összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára

vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.

(3) A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött

megállapodásnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

180. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely - az első jutalékfizetés

esetén - nem lehet korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz

történő beérkezésének időpontja,

b) a jutalék mértékét,

c) a jutalék kifizetésének feltételeit,

d) a jutalékfizetés ütemezését,

e) a jutalék-visszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli

mentesítés feltételeit,

f) a jutalék-visszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,

g) a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.

(4) A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján - a

biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének

mértékéhez arányosan igazodó - eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes

közvetítők vonatkozásában.

(5) A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.

(6) A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéért a kapott

jutalékon kívül más juttatás nem illeti meg a biztosítótól. A biztosító a

biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a biztosításközvetítői tevékenységtől

eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban, juttatásban

részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és

átlátható módon, dokumentált formában.

(7)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 181. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak a független biztosításközvetítők

esetében is megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy esetükben jutalékon a

biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett

díjazást kell érteni.

169/A.

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 182. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

A biztosítási szerződésekkel összefüggő általános javadalmazási

szabályok

3

3 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 14.

377/A. §

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 182. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

A 377. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak minden, biztosításközvetítő

által közvetített biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazandóak azzal,

hogy független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a

biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

170. A biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy tájékoztatási kötelezettsége

5

5 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § k).

378. §

6

6 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 183. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosításközvetítőnek a kockázat helye szerinti vagy a

kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén - ha törvény eltérően

nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben,

bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű,

nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell

adnia

181. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) arról, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végez, valamint a

biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, továbbá azon

gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy

megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának

megjelöléséről;

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról,

ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet;

c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban;

d) arról, hogy az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata

rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben;

e) ügynök esetén a 159. § (1) bekezdésében, többes ügynök és alkusz esetén

pedig a 382. § (1) bekezdésében foglaltakról, továbbá a tevékenységével

kapcsolatos panasz - annak jellege szerint - a Felügyelethez vagy a békéltető

testületekhez való előterjesztésének lehetőségéről (a székhely, telefonos és

internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve a

bírói út igénybevételének lehetőségéről;

f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült

sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt;

g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el;

h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár

vagy járhat el;

i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága;

j) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékekre

vonatkozóan;

k) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy

díjelőleget átvehet-e;

l) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek

járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi

korlátairól;

m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek

járó összeget előzetesen nem vehet át;

n) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött

megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös

tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a

biztosítási szerződést;

o) független biztosításközvetítő esetén, azzal a biztosítási termékkel

összefüggésben, amelyet ajánl vagy amellyel kapcsolatban tanácsot ad, arról,

hogy alapos és személyre szabott elemzés alapján ad-e tanácsot;

p) független biztosításközvetítő esetén, amennyiben nem alapos és

személyre szabott elemzés alapján nyújt tanácsot, azon biztosítókról, amelyek

termékeit értékesítheti;

q) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről,

így, hogy

qa) közvetítői díj alapján dolgozik-e, vagyis a javadalmazást közvetlenül az

ügyféltől kapja-e, ebben az esetben a tájékoztatásnak a közvetítői díj

összegére, vagy, ha az nem határozható meg, akkor a közvetítői díj

kiszámításának módjára is ki kell térnie,

qb) bármely, biztosítótól kapott díjazás alapján dolgozik-e, vagyis a

biztosítási díj magában foglalja-e a javadalmazást,

qc) valamely más típusú javadalmazás alapján dolgozik-e, ideértve a

biztosítási szerződéssel összefüggésben kínált vagy nyújtott bármilyen jellegű

gazdasági előnyt is, vagy

182. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

qd) a qa)-qc) alpontok szerinti javadalmazási formák kombinációja alapján

dolgozik-e.

(2)

1

1 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 168. § (1). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a

152. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és (2) bekezdésében, a 153. § (1)-(2a) és

(5) bekezdésében, valamint a 155. §-ban meghatározott kötelezettségeknek is

eleget kell tennie.

(3) A biztosításközvetítő

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén a változástól

számított tizenöt napon belül,

b) az (1) bekezdés b)-p) pontjában foglalt adatok változása esetén a

szerződés módosításakor és megújításakor

köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a

változásokról tájékoztatást nyújtani.

(4) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak

megkötése után teljesít fizetést - a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett

fizetések kivételével -, a biztosításközvetítő minden ilyen kifizetésre

vonatkozóan megadja az (1) bekezdés c), d), g), h), o), p) és q) pontja szerinti

tájékoztatást.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy - az (1)

bekezdésben meghatározottak szerint - az ügyfél részére köteles tájékoztatást

adni:

a) arról, hogy főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez

biztosításközvetítői tevékenységet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítést

végző természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet

cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a kiegészítő

biztosításközvetítést végzi, és a gazdálkodó szervezet felügyeleti hatóságának

megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben a gazdálkodó szervezet szerepel,

és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) attól függően, hogy biztosító, alkusz vagy többes ügynök megbízásából

jár-e el, a 159. § (1) bekezdésére vagy a 382. § (1) bekezdésére vonatkozó

tájékoztatást (az adott biztosító, alkusz vagy többes ügynök nevével és címével

együtt), továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz - annak jellege szerint

- a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének

lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a

levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének

lehetőségéről,

d) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről,

e)

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 168. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

arról, hogy kinek a megbízásából és felelősségvállalása mellett jár el,

f)

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 168. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

a rendelkezésre álló termékválasztékról, valamint arról, hogy ennél

szélesebb körben is az ügyfél rendelkezésére állhatnak termékek más

biztosítási értékesítési csatornákon keresztül,

g)

4

4 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 168. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

arról, hogy nyújt-e - a rendelkezésre álló keretek közötti - tanácsadást az

értékesített biztosítási termékekre vonatkozóan.

183. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5a)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 168. § (3). Hatályos: 2019. I. 1-től.

Az (5) bekezdés e)-g) pontja szerinti tájékoztatás írásbelinek nem

minősülő módon is megtehető, amennyiben e tájékoztatások megtételét a

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy, az ügyfél ezt

elismerő kifejezett nyilatkozatával ellátva, külön dokumentálja.

(6) A 130/A. §-ban, a 152. § (3)-(3c) és (7) bekezdésében, valamint a

158-158/C. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személyre is megfelelően

alkalmazandóak.

(7) A 166/A-166/F. §-ban foglaltak a biztosításközvetítőkre is megfelelően

alkalmazandóak.

(8) A biztosításközvetítőt és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személyt az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli, ha a

szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés.

378/A. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 184. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 368. § (1) bekezdése szerinti személynek - az őt megbízó alkusz

vagy többes ügynök felelősségvállalása mellett - a 152/A. §-ban

meghatározottakról, az ott meghatározottak szerint kell tájékoztatást adnia az

ügyfél számára, a megbízó biztosításközvetítőre vonatkoztatva.

171. A biztosításközvetítőkkel és a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személyekkel kapcsolatos titokvédelmi szabályok

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § l).

379. § (1) A biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult

kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével,

nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a

biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás

fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez

szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett

adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával

végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és

annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény

másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a

biztosításközvetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik

ahhoz a biztosításközvetítővel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen

módon hozzájutottak.

380. § A biztosításközvetítő, valamint annak tulajdonosa, a

biztosításközvetítői vállalkozásban részesedést szerezni kívánó személy, a

vezető állású személy, valamint a biztosításközvetítő alkalmazottja,

megbízottja vagy a biztosításközvetítővel munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló személy köteles a biztosító és a biztosításközvetítő

működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás

nélkül - megőrizni.

381. § A 137-143. §-ban, és a 145-147. §-ban meghatározott rendelkezéseket

alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott

rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetítőt kell érteni.

381/A. §

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 185. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 379-381. § rendelkezéseit a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személyek esetében is megfelelően alkalmazni kell.

184. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

172. A biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy panaszkezelése

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § k).

382. §

2

2 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 230. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1)

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 186. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél és a

fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e §

alkalmazásában: ügyfél) a többes ügynök, az alkusz és - adott termék kapcsán

- az általuk megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó

panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy

más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben)

közölhesse.

(2) A többes ügynök és az alkusz panaszkezelési eljárására egyebekben a

159. § (2)-(5) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a

rendelkezés biztosítót nevesít, azon a többes ügynököt és az alkuszt kell

érteni.

(3) A 159. § (2) bekezdése első mondatában foglaltakat, valamint a

biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával,

valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról

szóló kormányrendeletnek a biztosító számára előírt - a személyes ügyintézés

időpontjának előzetes lefoglalására, valamint az ésszerű várakozási időn belüli

hívásfogadásra és ügyintézésre vonatkozó - követelményeit azzal az eltéréssel

kell alkalmazni, hogy a panasz azonnali kivizsgálása követelményének a

többes ügynök és az alkusz úgy is eleget tehet, hogy a hívás fogadása

hangfelvétel rögzítésével történik és az ügyfelet legkésőbb a következő

munkanapon érdemi panaszkezelés céljából a többes ügynök és az alkusz

rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívásról készült

hangfelvételt egy évig meg kell őrizni.

(4) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a panaszkezelési eljárást részben

vagy egészében mással végezteti, úgy köteles a titokvédelmi szabályok 379. §

(3) bekezdésének megfelelő betartásáról gondoskodni.

(5) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a kis- és középvállalkozásokról,

fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdésében

meghatározott mikrovállalkozásnak minősül, nem köteles fogyasztóvédelmi

ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni.

(6) A többes ügynök és az alkusz panaszkezelésének eljárására, valamint

panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat a Kormány

rendeletben állapítja meg.

XXVII. FEJEZET

A FÜGGŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

173. Az ügynök

185. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

383. § (1) Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését,

tevékenysége kiterjedhet

a) a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító

képviseletében történő megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá

b) a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és

kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés

lebonyolításában való közreműködésre.

(2) Az ügynök a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya

keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.

384. §

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 187. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói

meghatalmazással rendelkező - ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés

napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára vagy pénztárába

beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj

korábban érkezett be.

(2) Az ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet

át.

385. § (1) Az ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat

mindenkor megtartva köteles eljárni.

(2) Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban,

megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy -

közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító

köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(3) Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői

tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító

felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely

termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval

fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt

kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás

esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.

386/A. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 188. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 383. § (1) bekezdés, a 384. § és a 385. § rendelkezéseit a

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekre is

megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a 385. § esetében - amennyiben a

megbízó biztosításközvetítő - biztosító alatt a megbízó biztosításközvetítőt kell

érteni.

174. A többes ügynök

387. § (1) A többes ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését,

tevékenysége kiterjedhet

a) a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító

képviseletében történő megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá

b) a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és

kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés

lebonyolításában való közreműködésre.

(2)

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 189. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A többes ügynök független biztosításközvetítői tevékenységet nem

végezhet.

186. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 189. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A többes ügynök tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben

foglalt, tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken

túlmenően és azokkal összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének

előkészítése során köteles az ügyfél igényeihez igazodó termékcsoportban

összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, amely lehetővé teszi az ügyfél

számára a legmegfelelőbb termék kiválasztását.

(4)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 189. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A többes ügynök tanácsadással történő értékesítés esetén - az e

törvényben foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó

követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - a biztosítási szerződés

megkötésének előkészítése során köteles az ügyfél igényeihez igazodó

termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzést végezni, és az ügyfél

tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó

elemzési szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre

szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló -

konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék - az adott elemzési

szempontot figyelembe véve - miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek

és szükségleteinek.

(5)

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 189. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban ki kell térni arra is, hogy

az elemzés a többes ügynök által közvetített versengő termékek teljes körére

vagy azok közül elegendő számú termékre terjed-e ki, és az elemzést

igazolható módon át is kell adni az ügyfél részére.

387/A. §

4

4 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 190. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói

meghatalmazással rendelkező - többes ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a

fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára vagy

pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja,

hogy a díj korábban érkezett be.

(2) A többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem

vehet át.

388. § (1) Többes ügynök biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet

engedélye alapján

a) részvénytársaság,

b) legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű

társaság,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás

legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe

formájában végezhet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását

követően a többes ügynököt - aktív státusz megjelölésével - nyilvántartásba

veszi.

(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a másik tagállamban székhellyel

rendelkező többes ügynök esetén tevékenységének fióktelep útján vagy

határon átnyúló szolgáltatásként történő végzéséhez.

389. § (1) A többes ügynök - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához

igazodóan - köteles rendelkezni

a) ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti

jogával,

b) a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas

folyamatos nyilvántartással,

187. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez

szükséges tárgyi feltételekkel,

d)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 167. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.

(2) A többes ügynök köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért

felelős természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.

(2a)

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 169. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A (2) bekezdés szerinti személy az adott többes ügynöknél értékesítési

tevékenységért felelős vezetői pozíciót is elláthat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység

irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

ba)

3

3 Megállapította: 2016. évi LXIV. törvény 114. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi

vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél

legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy

biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy

a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves,

biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati,

kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, vagy

bb) középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy

biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át

biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,

c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,

d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet az engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál

korábbi időpontra.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység

irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó

fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és

szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok

szerint jár el.

390. § Ha a többes ügynök működése során saját tőkéje a 388. § (1)

bekezdésében meghatározott, továbbá részvénytársaság esetében a Ptk. által

előírt kötelező minimális alaptőke mértéke alá csökken, a többes ügynök

köteles a saját tőkét az előírt minimális tőke mértékéig kiegészíteni.

391. § (1) A többes ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai

szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.

(2) A többes ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele

munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége során okozott kárért a

biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

188. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a

biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének

közvetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mulasztásával a

kárt okozta.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott biztosító megtérítést követelhet a

többes ügynöktől, így különösen abban az esetben, ha a többes ügynök

megszegte a 387. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget, és a kárt

vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.

(5) Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a

közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti

igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült

sérelemdíjat megfizetni.

(6)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 191. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A többes ügynök köteles tevékenységének felelősségbiztosítására

mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább

1 850 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú

felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni.

(7)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 54. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2016. évi LIII.

törvény 175. § (1) 29.

A többes ügynök szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni

biztosítékának a többes ügynöki tevékenységgel összefüggésben okozott, de a

felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó

szerződés megszűnését követő öt éven belül bekövetkezett és bejelentett

károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.

(8) A felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a

Kormány rendeletben állapítja meg.

392. § (1)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 17. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A többes ügynök a Felügyeletnek - az alapítás vagy

részesedésszerzés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően - történő

bejelentést követően alapíthat másik tagállamban vagy harmadik országban

székhellyel rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató

vállalkozást, vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet

folytató vállalkozásban minősített befolyást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az

alapítani tervezett, vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító

adatait és az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját.

393. § (1) A többes ügynök köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a

379-381. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas

nyilvántartást vezetni.

(2)

4

4 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § h).

A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait

tartalmazó féléves jelentést a tárgyfélévet követő félév 60. napjáig, az éves

jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.

(3) A többes ügynök jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke

rendeletében állapítja meg.

394. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval

fennálló jogviszony alapján a többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, a

biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött

megállapodás feltételei szerint.

189. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

XXVIII. FEJEZET

A VEZÉRÜGYNÖK

395. § (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes

körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a

biztosító üzletviteléhez szükséges, így különösen

a) a szerződés megkötésére,

b) a biztosítási szerződés megkötését igazoló okirat kiállítására és

c) a biztosítási díj átvételére.

(2) Vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a

vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy

lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és

c) az alábbi szakmai gyakorlattal rendelkezik

ca) korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői

tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, az államigazgatás

pénzügyi-gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti

szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be,

cb) öt évig biztosításközvetítőként működött, vagy

cc)

1

1 Megállapította: 2016. évi LXIV. törvény 115. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a ca)-cb) alpontban meghatározott szervnél összesen ötéves szakmai

munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati

jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmény helyett

vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki

tevékenység irányítója az a természetes személy is lehet, aki

a) középfokú végzettséggel rendelkezik, és

b) korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy biztosításközvetítőnél

legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai

gyakorlat befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem

benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) Vezérügynöki tevékenységet folytató vállalkozás köteles vezérügynöki

tevékenység irányításáért felelős természetes személyt alkalmazni.

(6) A vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy

mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek

megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek

érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

396. § (1) A vezérügynök kizárólag

a) vezérügynöki tevékenységet végezhet, és

b) egy biztosítóval vagy viszontbiztosítóval állhat vezérügynöki

jogviszonyban.

(2) A vezérügynök nem szerezhet minősített befolyást biztosítóban, többes

ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban.

397. § A vezérügynökre az e törvény ügynökre vonatkozó rendelkezéseit

alkalmazni kell.

190. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

XXIX. FEJEZET

A FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

175. Az alkusz

398. § (1)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 55. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A független biztosításközvetítő (a továbbiakban: alkusz) az

ügyféllel kötött szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a

biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet - az ügyfél

képviseletében - a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek

érvényesítésében történő közreműködésre.

(1a)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 192. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az alkusz tevékenysége kiterjedhet az ügyfél számára annak biztosítási

kockázatai felmérésével, kezelésével, illetve biztosításaival összefüggő

szaktanács adására is, termékértékesítéstől függetlenül.

(2) A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az

alkusz jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása

vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a

szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és

lebonyolításában való közreműködésre.

(3) Az alkusz ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.

(4)

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § m).

A (3) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően az alkusz - az

ügyfél megbízásából - jogosult a 368. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában

meghatározott tevékenység végzésére, feltéve, ha az alkuszi tevékenységéhez

kapcsolódóan kerül sor biztosítási termék közvetítésére.

(5)

4

4 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 192. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az alkusz tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben foglalt,

tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és

azokkal összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése

során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen

elemezni és ezt az elemzést az ügyfél részére igazolható módon átadni.

(6)

5

5 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 192. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az alkusz tanácsadással történő értékesítés esetén - az e törvényben

foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken

túlmenően és azokkal összhangban - köteles alapos és személyre szabott

elemzés alapján tanácsot adni az ügyfélnek, ennek érdekében a biztosítási

szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon

hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és az ügyfél tájékoztatása

alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési

szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott -

bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló - konkrét

ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék - az adott elemzési

szempontot figyelembe véve - miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek

és szükségleteinek.

(7)

6

6 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 192. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az alkusz köteles a (6) bekezdés szerinti elemzést az ügyfél részére

igazolható módon átadni.

191. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(8)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 192. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A (4) bekezdésben meghatározott esetben - az e törvényben foglalt

biztosítási értékesítésre vonatkozó követelmények betartása mellett - az

alkuszt nem terheli az (5) és (6) bekezdésben foglalt, a biztosítások

elemzésére vonatkozó kötelezettség, ugyanakkor igazolható módon köteles

tájékoztatni az ügyfelét arról, hogy

a) az adott biztosítási termék értékesítése során nem került sor elegendő

számú, a piacon hozzáférhető biztosítás elemezésére, és

b) az adott biztosítási termékkel összefüggésben mely biztosítóval áll

szerződéses

kapcsolatban.

399. § (1) Az alkusz biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet alkuszi

engedélye alapján

a) részvénytársaság,

b) legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű

társaság,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás

legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe

formájában végezhet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását

követően az alkuszt - aktív státusz megjelölésével - nyilvántartásba veszi.

(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a másik tagállamban székhellyel

rendelkező alkusz esetén fióktelepe útján vagy határon átnyúló

szolgáltatásként történő tevékenység végzéshez.

400. § (1) Az alkusz - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához

igazodóan - köteles rendelkezni

a) ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti

jogával,

b) a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas

folyamatos nyilvántartással,

c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez

szükséges tárgyi feltételekkel,

d)

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 168. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel.

(2) Az alkusz köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős

természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.

(2a)

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 170. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A (2) bekezdés szerinti személy az adott alkusznál értékesítési

tevékenységért felelős vezetői pozíciót is elláthat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenysége

irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

192. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

ba)

1

1 Megállapította: 2016. évi LXIV. törvény 116. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői

tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi

vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél

legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy

biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó

szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy

a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves,

biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati,

kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; vagy

bb) középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy

biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át

biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,

c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,

d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(4)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) i) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem

eshet az engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál

korábbi időpontra.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység

irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó

fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és

szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok

szerint jár el.

401. § Ha az alkusz működése során saját tőkéje a 399. § (1) bekezdésében

írt, továbbá részvénytársaság esetében a Ptk. által előírt kötelező minimális

alaptőke mértéke alá csökken, az alkusz köteles a saját tőkét az előírt

minimális tőke mértékéig kiegészíteni.

402. § (1) Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat

mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így

különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan

díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

(2) Az alkusz (1) bekezdésben meghatározott felelőssége kiterjed a nevében

eljáró személyek tevékenységére is.

(3) Az alkusz mentesül az (1) bekezdésben meghatározott felelőssége alól

abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a biztosító által rendszeresített, a

szerződéskötés során alkalmazott nyomtatvány vagy dokumentum hibája miatt

következett be a téves tájékoztatás vagy hibás nyilatkozat megtétele.

403. § (1)

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 193. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az alkusz köteles tevékenységének felelősségbiztosítására

mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 250 000 euró, és évente együttesen legalább

1 850 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú

felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 850 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni.

193. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 56. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2016. évi LIII.

törvény 175. § (1) 29.

Az alkusz szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának az

alkuszi tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási

szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését

követő öt éven belül bekövetkezett és bejelentett károkra és sérelemdíj iránti

igényekre is ki kell terjednie.

(3) A felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a

Kormány rendeletben állapítja meg.

404. § (1) Az alkusz az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a

biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel sajátjaként nem

rendelkezhet, betétként nem kezelheti, az az alkusz felszámolása esetén - a

Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó

vagyonnak.

(2) Ha az alkusz az (1) bekezdés szerinti pénzeszközt a befizetést vagy a

kifizetést követő munkanap végéig a jogosultnak nem továbbítja, a

pénzeszközt tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti

számlára (elkülönített ügyfélszámla) helyezi el.

(3) Az alkusz az ügyfélszámla kezelésére vonatkozó részletes szabályokat

pénzkezelési szabályzatban rögzíti.

405. § (1)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 17. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Az alkusz a Felügyeletnek - az alapítás vagy részesedésszerzés

tervezett időpontját harminc nappal megelőzően - történő bejelentést

követően alapíthat másik tagállamban vagy harmadik országban székhellyel

rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozást,

vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató

vállalkozásban minősített befolyást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az

alapítani tervezett, vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító

adatait és az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját.

406. § (1) Az alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 379-381.

§ szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást

vezetni.

(2)

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § h).

A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait

tartalmazó féléves jelentést a tárgyfélévet követő félév 60. napjáig, az éves

jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.

(3) Az alkusz jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke

rendeletében állapítja meg.

406/A. §

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 194. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az átruházó alkusz a biztosításközvetítésre irányuló megbízási

szerződései állományát - a megbízási szerződésekhez kapcsolódó jogokkal és

kötelezettségekkel együtt, a megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási

szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett részben vagy egészben

átruházhatja másik, tevékenységét a 399. § (1) bekezdés a) és b) pontjában

meghatározottak szerint végző alkuszra vagy a 399. § (3) bekezdésében

meghatározott, másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz fióktelepére

(a továbbiakban együtt: átvevő alkusz).

194. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Az átruházási szerződésben meghatározott időponttól (az átadás-átvétel

napjától) az átvevő alkuszt illetik meg és terhelik az átruházott megbízási

szerződések alapján fennálló mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek az

átruházó alkuszt illették meg és terhelték, továbbá az átvevő alkusz az érintett

megbízók, biztosítók és biztosítási szerződések személyes és egyéb adatai

tekintetében adatkezelővé válik.

(3) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn az átruházó

alkusz részéről az átvevő alkusszal szemben az átadás-átvétel napjától a (2)

bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódó biztosítási titok tekintetében.

(4) Az állomány átruházásához nem szükséges az átruházással érintett

megbízási szerződések szerinti ügyfelek (a továbbiakban e § alkalmazásában:

megbízó) hozzájárulása.

(5) Az átvevő alkusz köteles az átadás-átvétel napjától számított harminc

napon belül a megbízókat a szerződéskötés nyelvén írásban értesíteni az

átruházás tényéről és a megbízót ennek kapcsán megillető jogosultságról.

(6) A megbízó jogosult az átruházott megbízási szerződést - annak eltérő

rendelkezése vagy a megbízási szerződés határozott tartama esetén is - az (5)

bekezdés szerinti értesítés kézhezvételének napjától számított harminc napon

belül az átvevő alkuszhoz intézett írásbeli nyilatkozattal harmincnapos

határidővel felmondani.

(7) A (6) bekezdés szerinti felmondási jog nem illeti meg azt a megbízót,

akinek megbízási szerződése olyan szerződési feltételt tartalmaz, amely

szerint a megbízó a szerződésátruházáshoz előzetesen, korlátozás nélkül

hozzájárult, illetve a megbízó nem tartotta fenn jogát a hozzájáruló nyilatkozat

visszavonására.

(8) Az átvevő alkusz köteles legkésőbb az átadás-átvétel napján honlapján -

vagy ha az átvevő alkusz nem rendelkezik honlappal, az ügyfélfogadásra

nyitva álló helyiségeiben történő közzététellel - tájékoztatást megjelentetni, és

azt az átadás-átvétel napjától számított kilencven napig folyamatosan

elérhetővé tenni, amely tájékoztatás tartalmazza a megbízókat az

átruházáshoz kapcsolódóan megillető (6) bekezdés szerinti jogosultságot is, a

vonatkozó határidőkkel.

(9) Az átruházó alkusz átruházási szándékát köteles a Felügyeletnek az

átadás-átvétel napját legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni. A

bejelentés tartalmazza

a) az átadás-átvétel tervezett időpontját,

b) az átruházásra kerülő megbízási szerződések darabszámát,

c) az átruházásra kerülő megbízási szerződésekhez kötődő biztosítási

szerződések darabszámát és - az utolsó éves jelentésben kimutatott - éves

díját,

d) az érintett biztosítók, biztosítási ágazatok vagy termékek felsorolását,

továbbá

e) az átruházó és az átvevő alkusz azonosító adatait.

(10) A bejelentéshez csatolni kell

a) az átruházási megállapodás tervezetét;

b) az átruházó alkusz és az átvevő alkusz állományátruházásra és

állományátvételre irányuló jognyilatkozatát;

c) az átvevő alkusz nyilatkozatát arról, hogy

ca) rendelkezik az érintett biztosítási szerződések kezeléséhez jogszabály

által előírt személyi és tárgyi feltételekkel, és

cb) nem állnak fenn a (11) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott

körülmények; és

195. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

d) ha az átvevő alkusz a 399. § (3) bekezdése szerinti fióktelep, a másik

tagállamban székhellyel rendelkező alkusz 403. § (1) és (2) bekezdésének

megfelelő felelősségbiztosítási szerződésének, illetve vagyoni biztosítékra

vonatkozó szerződésének hiteles másolatát.

(11) A Felügyelet az állomány átruházását a bejelentés benyújtásának

napjától számított negyvenöt napon belül megtilthatja, ha a (9) és (10)

bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, valamint ha olyan tények,

adatok, körülmények jutnak - akár helyszíni ellenőrzés útján - tudomására,

amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy az átvevő alkusz nem képes

az átvett állomány jogszabályoknak megfelelő kezelésére, így különösen, ha

a) az átvenni tervezett megbízási szerződések és az ezekhez kötődő

biztosítási szerződések darabszámát, valamint az ezzel járó adminisztrációs

kötelezettségek nagyságrendjét figyelembe véve az átvevő alkusz

rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek nem elegendőek az átvenni

tervezett állomány jogszerű kezelésére;

b) az átvevő alkusz működése kapcsán a Felügyelet a (9) bekezdés szerinti

értesítés benyújtását megelőző három év során ismételt vagy súlyos jogsértés

miatt intézkedést alkalmazott, különös tekintettel a 415. § a) és b) pontjában

meghatározottakra;

c) az átvevő alkusz a (9) bekezdés szerinti értesítés benyújtását megelőző

három év során a szakmai szabályok súlyos megsértésével

ca) a 403. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítás vagy vagyoni

biztosíték terhére történő kifizetéssel járó súlyos vagy ismételt káreseményt

idézett elő, illetve

cb) megbízójának kárt okozott, amelynek tényét bíróság jogerős határozattal

állapította meg;

d) valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében az

állományátruházással érintett megbízók érdeke sérülne.

(12) Az alkuszi megbízási szerződésállomány átruházására a Ptk.

6:208-6:211. §-ának szerződésátruházásra vonatkozó szabályai nem

alkalmazandók.

KILENCEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI

TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEK FELÜGYELETE

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § g).

XXX. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEK

NYILVÁNTARTÁSA

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § g).

176. A biztosításközvetítők és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 195. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

196. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

407. §

1

1 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 171. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

(1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett

biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekről, e személyek

értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről, valamint a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről és e

gazdálkodó szervezetek értékesítési tevékenységért felelős személyeiről a

velük kapcsolatos engedélyezési, illetve felügyeleti feladatok ellátása céljából

nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez kapcsolódó bejelentés

űrlapjának a Felügyelet honlapján közvetlenül kitölthetőnek és benyújthatónak

kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a biztosításközvetítői

tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartásából, a

biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek

nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők

nyilvántartásából áll.

(4) A biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes személyek

nyilvántartása a természetes személy alábbi adatait tartalmazza:

a) neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a

biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. §

szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó

szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon

követésével),

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló

jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon

követésével);

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve,

amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon

követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és

vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati

besorolása biztosítónként;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági

vizsga);

i) státusza (aktív, inaktív);

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények

teljesítésének ténye.

(5) A biztosításközvetítési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek

nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és

fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető

azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

197. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a

biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. §

szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep

általános képviselőjének vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével

együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre

irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a

biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony

megnevezése (a változások nyomon követésével);

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati

besorolása biztosítónként;

g) státusza (aktív, inaktív);

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben

minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és

a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros

kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan,

hogy a h) és i) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem

akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(6) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezetek nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe,

adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési

tevékenységért felelős személy azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. §

szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep

általános képviselőjének vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével

együtt);

d) a biztosító, többes ügynök vagy alkusz neve, amellyel vagy amelyekkel

közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),

valamint a kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és

vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért

felelős személynek a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő

megfelelésének ténye;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok

azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai,

h) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az f) és g) pontban említett

minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet

felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(7) A Felügyelet a (4)-(6) bekezdésben meghatározott adatokat a

biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység

megszűnését követő tíz évig kezelheti.

198. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes

adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(9) A Felügyelet megtagadja a felügyeleti nyilvántartásba vételt vagy a 431. §

(1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedést alkalmazza, amennyiben az e § és a

412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik

ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn,

amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti

jogköreinek tényleges gyakorlásában.

408. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy

természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja

neve) és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a

személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres azonosítást

követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartó kapcsolati kódot képez,

amelyet azonosítás céljából megküld a Felügyelet részére.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes

személy adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett

változásairól az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolati kódon értesíti a

Felügyeletet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adategyeztetés díjmentes.

409. §

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 196. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 407. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás az e törvény

alapján engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési tevékenységet

végző természetes vagy jogi személy, valamint kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző gazdálkodó szervezet vonatkozásában

a) a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet neve,

b) a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint

c) a függő, független vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység

végzésére való jogosultság

tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

410. §

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 196. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a

biztosításközvetítő természetes személy és gazdálkodó szervezet, valamint a

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet

számára nyilvántartási számot állapít meg.

(2) Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet részére újabb

nyilvántartási szám nem állapítható meg, és az aktív státuszú

biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem

kaphatja meg.

(3) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, a

biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint a 407. § (4) bekezdés b)-g)

és i) pontjában, a 407. § (5) bekezdés b-g) pontjában és a 407. § (6) bekezdés

b)-d) pontjában szereplő adatokat a Felügyelet a honlapján folyamatosan

közzéteszi.

(4)

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 172. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A felügyeleti nyilvántartás adatainak érvényességét a Felügyelet

rendszeresen felülvizsgálja.

199. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

411. §

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 196. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A biztosításközvetítő és a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző gazdálkodó szervezet annak a biztosítónak, többes

ügynöknek vagy alkusznak a - Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott

rendeletben meghatározott módon történő - bejelentése alapján kerül

nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet

végez. Az alkusz 398. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége

vonatkozásában nyilvántartásba vételre nincs szükség.

(2) A biztosításközvetítő természetes személy az adott biztosításközvetítői

tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles megfelelni a 369. §

(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(3)

2

2 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 173. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet

értékesítési tevékenységért felelős vezetői és a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős

személyei - a nyilvántartásba vételkor - kötelesek megfelelni a 69/A. § szerinti

jó hírnév követelményének.

(4) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele

jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy, valamint a

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet

köteles a 412. §-ban meghatározott nyilvántartást vezető biztosítónak, többes

ügynöknek vagy alkusznak a nyilvántartásba-vételi feltételek teljesítését

igazolni.

177.

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 197. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosításközvetítőkről, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző gazdálkodó szervezetekről és a 368. § (1) bekezdése szerinti

személyekről vezetett belső nyilvántartás

412. §

4

4 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 174. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

(1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott

vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha

a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a

gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet

végző természetes személyekről, továbbá az általa megbízott kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetről és az ennél a

szervezetnél kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes

személyekről, valamint az általa megbízott 368. § (1) bekezdése szerinti

személyekről - a biztosításközvetítőkkel, a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személyekkel és a 368. § (1) bekezdése szerinti

személyekkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése

céljából - köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a

biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartásából, a

biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, a

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek

belső nyilvántartásából, valamint a 368. § (1) bekezdése szerinti személyek

belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyekről vezetett belső

nyilvántartás - a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama

alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az

alábbi adatokat tartalmazza:

200. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve,

születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a

biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. §

szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy

biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló

jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése;

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal

fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az

alkusznak végzett tevékenység részletes meghatározása,

fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony

megszüntetésének oka, körülményei;

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati

besorolása;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági

vizsga), az ezt igazoló dokumentum másolata;

i) a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő

természetes személy közvetítői igazolványa bevonásának ténye;

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények

teljesítésének igazolása;

k) a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelés igazolása.

(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekről vezetett belső

nyilvántartás - a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama

alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az

alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve,

rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az

értékesítési tevékenységért felelős vezető azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a

biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. §

szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep

általános képviselője vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével

együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, közvetítésre

irányuló jogviszony kezdete és vége;

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati

besorolása;

g) az értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 69/A. §-ban és a 376.

§-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolása;

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben

minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és

a befolyás mértéke;

201. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros

kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan,

hogy a h) és i) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem

akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezetekről vezetett belső nyilvántartás - a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző gazdálkodó szervezet adataiban a közvetítői jogviszony

tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és

dokumentálásával - az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe,

adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési

tevékenységért felelős személy azonosító adatai;

b) értelemszerűen a (4) bekezdés b), c) és g) pontjában foglalt adatok;

c) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása

(amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó

szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet);

d) az általa alkalmazott vagy megbízott kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző természetes személyek neve;

e) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, kiegészítő

biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok

azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó

szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

h) a kiegészítő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra

vonatkozóan, hogy az f) és g) pontban említett minősített befolyás vagy szoros

kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges

gyakorlását.

(6) A 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás -

a 368. § (1) bekezdése szerinti személy adataiban a jogviszonya tartama alatt

bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával - az alábbi

adatokat tartalmazza:

a) értelemszerűen a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatok, ide nem értve

az értékesítési tevékenységért felelős vezető nevét;

b) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása

(amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó

szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet); és

c) értékesítési helyszínenként legalább egy személy neve, aki biztosítási

értékesítéssel foglalkozik.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes

adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető

biztosító, többes ügynök vagy alkusz, amely az adatokat az adott személlyel

vagy szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.

202. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(8) A (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett

változásokat - ide nem értve a (9) bekezdésben meghatározott

adatváltozásokat, továbbá a (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a (4)

bekezdés b) pontjában meghatározott adatok változását - az adott belső

nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles - a Magyar

Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon - a

Felügyeletnek a változás belső nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított

harminc napon belül bejelenteni.

(9) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés d) pont

dc) alpontjában és f) pont fa) alpontjában, a (4) bekezdés e) pontjában és h)-j)

pontjában, az (5) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott adatokban

bekövetkezett változást - a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott

rendeletben meghatározott módon - a Felügyeletnek a változás belső

nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított két munkanapon belül

bejelenteni.

XXXI. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEZÉSI

SZABÁLYOK

413. § A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzéséhez,

b) a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős

természetes személy foglalkoztatásához,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által

létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének megkezdéséhez,

d) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által

létesített fióktelep általános képviselőjének foglalkozatásához,

e)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 23. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység kérelemre történő

megszüntetéséhez és felfüggesztéséhez.

178. A többes ügynök és az alkusz engedélyezése

414. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez

mellékelni kell:

a) az ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogának, használati vagy

bérleti jogának igazolását,

b)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 24. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

annak igazolását, hogy a végzett tevékenységhez igazodó egyedi

azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartási feladatokra felkészült,

c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez

szükséges tárgyi feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,

d) a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes

személy foglalkoztatásának igazolását,

e)

3

3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 170. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló

felelősségbiztosítási szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték

meglétének igazolását,

203. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

f)

1

1 Beiktatta: 2017. évi LIII. törvény 92. § (3). Hatályos: 2017. VI. 26-tól.

- az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenység

tekintetében - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ

Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések

végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot.

(2)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 198. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenysége megszüntetésének

engedélyezésével egyidejűleg

a) alkusz esetén többes ügynöki,

b) többes ügynök esetén alkuszi

tevékenység engedélyezését kérelmezi, akkor a 420. § (1) és (2) bekezdésében

foglaltak nem alkalmazandóak.

(3)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 25. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Ha a Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység

irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatásának engedélyezéséről

a többes ügynöki és az alkuszi tevékenységi engedélyezés tárgyában induló

eljárásban dönt, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell

a 416. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.

(4)

4

4 Módosította: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (1) b).

A (3) bekezdésben meghatározott esetben a 416. § (3) bekezdése nem

alkalmazható.

415. § A Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelmet

elutasítja, ha

a) a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának a

többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzésére jogosító engedélyét a

kérelem benyújtását megelőző három év során a Felügyelet intézkedésével

visszavonta,

b) a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező

tulajdonosa, a tevékenység irányításáért felelős vezetője a kérelem

benyújtását megelőző három év során vezető tisztségviselője, tulajdonosa vagy

tevékenység irányításáért felelős vezetője volt olyan többes ügynöknek és

alkusznak, amelynek a tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem

benyújtását megelőző három év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta,

vagy

c) a kérelmező a 414. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek

fennállását az eljárás során nem igazolta.

179. A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős

természetes személy engedélyezése

416. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős

természetes személy engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)

5

5 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (7). Hatályos: 2018. I. 1-től.

- a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a büntetlen

előéletet igazoló dokumentumot,

b)

6

6 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 31.

a 389. § (3) bekezdés b) és e) pontjában, illetve a 400. § (3) bekezdés b)

és e) pontjában meghatározott követelmények igazolását,

c) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adott

biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét, és biztosítóval nem áll

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

204. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2)

1

1 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (2) c). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(3)

2

2 Módosította: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (2) d).

Ha a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes

személy foglalkoztatására az engedély megszerzésétől számított három

hónapon belül nem kerül sor, a személy csak ismételt engedélyezést követően

foglalkoztatható.

(4) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során

alkalmazni kell a 69. § és a 253-254. § rendelkezéseit is.

180. A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által

létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

417. § (1) Harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelepe esetén a

többes ügynöki vagy alkuszi tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély

iránti kérelemnek a 414. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeken

túl tartalmaznia kell:

3

3 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 176. § g).

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát,

tevékenységi engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy

Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely

szerinti állam jogszabályaiba és nem veszélyezteti a kérelmező

biztosításközvetítő működését.

(2) A tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a

Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén

alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi

együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező

biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok)

között,

b)

4

4 Módosította: 2017. évi LII. törvény 22. § (10).

a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a

magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és

a terrorizmus finanszírozása elleni, valamint az Európai Unió és az ENSZ

Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések

végrehajtására vonatkozó jogszabályi előírásokkal,

c)

5

5 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § f).

a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a

jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által

támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

d)

6

6 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 138. § f).

a kérelmező biztosításközvetítő rendelkezik a jogszabályok és az

Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott

követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

e) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep

útján keletkezett kötelezettségeiért,

f) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy

Magyarország területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi

számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti,

g) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy

Magyarország területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat

Magyarország területén vezeti,

205. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

h) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,

i) a kérelmező biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban

van.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló

tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik

arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.

(4) A Felügyelet a harmadik országban székhellyel rendelkező

biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője

engedélyezéséről többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelem

jóváhagyásával egy eljárásban dönt, az (1) bekezdésben meghatározott

kérelemhez mellékelni kell a 418. § (1) bekezdésében meghatározott

dokumentumokat.

(5)

1

1 Módosította: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (1) c).

A (2) bekezdésben meghatározott esetben a 418. § (3) bekezdése nem

alkalmazható.

181. A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által

létesített fióktelep általános képviselőjének engedélyezése

418. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő

által létesített fióktelep általános képviselője engedélyezése iránti kérelemhez

mellékelni kell

a)

2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 483. § (8). Hatályos: 2018. I. 1-től.

- a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a büntetlen

előéletet igazoló dokumentumot,

b) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó

dokumentumokat,

c) a vezetői gyakorlat és a felsőfokú végzettség igazolására szolgáló

dokumentumokat.

(2)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (2) e). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(3)

4

4 Módosította: 2017. évi CXCI. törvény 10. § (2) f).

Ha a képviselő foglalkoztatására az engedély megszerzésétől számított

három hónapon belül nem kerül sor, a személy csak ismételt engedélyezést

követően foglalkoztatható.

419. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során

alkalmazni kell a 69. § és a 253-254. § rendelkezéseit is.

182. A többes ügynöki és alkuszi tevékenység kérelemre történő

megszüntetése és felfüggesztése

420. § (1)

5

5 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 199. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti,

a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes

ügynök vagy az alkusz a tevékenységből eredő minden, az ügyfél által

befizetett, a biztosítót megillető, vagy a biztosító által kifizetett, az ügyfelet

megillető pénzeszközzel kapcsolatos kötelezettségét teljesítette.

(2) A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására

alkalmas okiratot vagy nyilatkozatot köteles a Felügyeletnek benyújtani.

206. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A Felügyelet - a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély

megadását megelőzően - az ügyfelek érdekeinek megóvása céljából

meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezéseivel összefüggésben

indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a többes

ügynök és az alkusz a működését - az arra vonatkozó szabályok szerint -

köteles folytatni.

(4) Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárul, egyidejűleg

dönt a többes ügynöki és alkuszi engedély visszavonásáról és a felügyeleti

nyilvántartásban szereplő státusz inaktívként való szerepeltetéséről.

421. § (1) A többes ügynöki vagy az alkuszi tevékenység felfüggesztését a

Felügyelet kérelemre, legfeljebb hat hónapra engedélyezheti.

(2) Az engedély megadásának feltétele, hogy a többes ügynök, illetve az

alkusz igazolja, hogy rendelkezik a tevékenység végzése alatt okozott, de a

felfüggesztés időtartama alatt bekövetkezett, illetve bejelentett károkra és

sérelemdíj igényekre fedezetet biztosító felelősségbiztosítással, illetve a

vagyoni biztosítékkal.

(3) A felfüggesztés időtartama alatt a tevékenység végzéséhez előírt egyéb

feltételeket nem kell teljesíteni.

(4) A Felügyelet a felfüggesztést engedélyező határozatának kiadásával

egyidejűleg a többes ügynököt, illetve az alkuszt a felügyeleti nyilvántartásban

inaktív státuszba helyezi.

(5) A többes ügynöki, illetve az alkuszi tevékenység azt követően kezdhető

meg újra, ha a többes ügynök, illetve az alkusz a tevékenység megkezdéséhez

előírt feltételek fennállását igazolja a Felügyeletnek.

(6)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 182. § e).

A tevékenység megkezdéséhez előírt feltételek fennállásának igazolása

esetén a Felügyelet határozatban állapítja meg a felfüggesztés megszűnését,

és e határozat kiadásával egyidejűleg a többes ügynököt, illetve az alkuszt a

felügyeleti nyilvántartásban aktív státuszba helyezi.

XXXII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEK

FELÜGYELETÉVEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI, BEJELENTÉSI ÉS

TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § g).

183. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy által másik tagállamban fióktelep létesítésének, valamint

határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység megkezdésének

szabályai

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 200. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

422. §

4

4 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 200. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy fióktelepen keresztül, illetve állandó jelenlét

formájában, vagy első alkalommal határon átnyúló szolgáltatásként másik

tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenység végzését, fióktelep vagy állandó jelenlét létrehozását tervezi,

köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

207. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy más tagállamban fenntartott, fiókteleppel egyenértékű állandó

jelenlétére - kivéve, ha az állandó jelenlét a másik tagállam jogának megfelelő

más jogi formában valósul meg - a fióktelepre vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül különösen a biztosításközvetítő

vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy saját

alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda, amely

független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a

biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné.

(3) Határon átnyúló szolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti

bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási

száma;

b) azon tagállam vagy tagállamok neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy tevékenykedni

szándékozik;

c) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy

viszontbiztosító neve;

d) adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati

besorolása.

(4) Fióktelep létesítése esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek

tartalmaznia kell

a) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy neve, székhelye vagy lakcíme és adott esetben a nyilvántartási

száma;

b) azon tagállam neve, ahol a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy fióktelepet kíván létesíteni;

c) a biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy kategóriája és, adott esetben, a képviselt biztosító vagy

viszontbiztosító neve;

d) adott esetben a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati

besorolása;

e) a fióktelep vagy állandó jelenlét címe, ahonnan a fogadó tagállamban az

iratok beszerezhetők;

f)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 15.

az általános képviselő vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy neve.

(5) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől

számított egy hónapon belül megküldi a (3) és (4) bekezdésben foglalt

adatokat a másik tagállam felügyeleti hatóságának.

(6) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az EBFH-t azon

biztosításközvetítők, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személyek (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatairól - ideértve az

adatok internetes elérhetőségére vonatkozó információt, valamint ezen adatok

változásáról szóló tájékoztatást is -, amelyek bejelentették a Felügyeletnek,

hogy másik tagállamban terveznek határon átnyúló szolgáltatás keretében

tevékenységet végezni, illetve fióktelepet létesíteni.

208. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(7) Ha a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a biztosításközvetítő vagy a

kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző személy szervezeti

felépítése vagy pénzügyi helyzete nem megfelelő, így különösen

megalapozottan feltehető, hogy nem képes eleget tenni a jogszabályi

követelményeknek, illetve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételek

nem elegendőek, akkor a (4) bekezdés szerinti bejelentés beérkezését követő

egy hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megtagadja az adatok

továbbítását a fogadó tagállam illetékes hatósága részére, és tájékoztatja a

bejelentőt, hogy fióktelepi formában nem kezdheti meg a tevékenységet.

(8) Határon átnyúló szolgáltatás esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a

biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személyt

a) a Felügyelet által továbbított bejelentés másik tagállam illetékes hatósága

által történt kézhezvételnek visszaigazolásáról,

b) arról, hogy a másik tagállamban megkezdheti a tevékenységet,

c) adott esetben arról, hogy a másik tagállamban a biztosítási értékesítési

tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályok a másik tagállam illetékes

hatóságánál, illetve az EBFH honlapján milyen módon érhetők el, valamint

arról, hogy a bejelentő köteles megfelelni ezen szabályoknak.

(9) Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet írásban tájékoztatja a bejelentő

biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személyt a Felügyelet által továbbított bejelentés másik tagállam illetékes

hatósága által történt kézhezvételnek visszaigazolásáról. Ha a másik tagállam

illetékes hatósága a Felügyelet által továbbított bejelentés kézhezvételét

követő egy hónapon belül tájékoztatja a Felügyeletet a biztosítási értékesítési

tevékenységre a területén alkalmazandó hatályos jogszabályokról, a

Felügyelet írásban tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt

a) a másik tagállam illetékes hatósága által közölt, a biztosítási értékesítési

tevékenységre alkalmazandó hatályos jogszabályokról, és

b) arról, hogy megkezdheti tevékenységét a másik tagállamban azzal, hogy

az a) pontban megjelölt rendelkezéseket betartja.

Ha a másik tagállam illetékes hatóságától a Felügyelet által továbbított

bejelentés kézhezvételét követő egy hónap elteltével sem érkezik értesítés, a

Felügyelet írásban tájékoztatja a bejelentő biztosításközvetítőt vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt arról, hogy a fióktelepet

létrehozhatja és megkezdheti tevékenységét.

(10) A biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet

végző személy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokban történő

változás előtt legkésőbb egy hónappal tájékoztatja a Felügyeletet az

adatokban történő változásról.

(11) A Felügyelet a (10) bekezdésben meghatározott bejelentés

kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam

felügyeleti hatóságát az adatokban történő változásról.

184.

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 201. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi

fióktelep létesítésére, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenységének megkezdésére vonatkozó szabályok

209. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

423. §

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 201. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága arról

tájékoztatja, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy Magyarországon

biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői fióktelepet kíván

létesíteni vagy állandó jelenlétet létrehozni, vagy első alkalommal kíván

határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végezni, a Felügyelet a tájékoztatás

kézhezvételét követően haladéktalanul visszaigazolja annak kézhezvételét.

(2) Ha a másik tagállam területén biztosításközvetítői vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy Magyarországon

biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői fióktelepet kíván

létesíteni, állandó jelenlétet létrehozni, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti

tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik

tagállam felügyeleti hatóságát az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában

meghatározott jogszabályokról.

(3) A másik tagállamban biztosításközvetítői vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult személy fiókteleppel

egyenértékű magyarországi állandó jelenlétére - kivéve, ha az állandó jelenlét

a hazai jognak megfelelő más jogi formában valósul meg - a fióktelepre

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen állandó jelenlétnek minősül

különösen a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által

működtetett iroda, amely független, de állandó felhatalmazással rendelkezik

arra, hogy a biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy

fióktelep tenné.

185. A biztosításközvetítők egyéb bejelentési kötelezettsége

424. § (1) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két

munkanapon belül bejelenteni

a) a biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében történt

változást,

b) a székhely címének megváltozását,

c) saját tőkéjének a 388. § (1) és a 399. § (1) bekezdésében írt minimális tőke

mértéke alá csökkenését,

d)

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 175. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

a 407. § (5) bekezdés h)-j) pontjában foglalt adataik változását.

(2) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek harminc napon

belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.

(3) A többes ügynök és az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel

egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követő ötödik

hónap utolsó napjáig megküldeni.

(4) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon

belül bejelenteni

a) a tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződés

megszűnésének tényét és időpontját,

b) a tevékenységéhez kapcsolódó új felelősségbiztosítási szerződés

megkötésének tényét és időpontját, annak egyidejű igazolásával.

210. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 202. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az alkusz köteles a Felügyeletnek a biztosításközvetítésre irányuló

megbízási szerződései állományának átruházását az átadás-átvétel napját

legalább hatvan nappal megelőzően bejelenteni.

186.

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 203. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi

fióktelepének, illetve Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében

végzett tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok

425. §

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 203. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik

tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepétől

vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező

biztosításközvetítőtől vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személytől a biztosításközvetítői, illetve kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységével kapcsolatban annak igazolására, hogy a tevékenysége

megfelel az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t) pontjában meghatározott

jogszabályoknak.

426. §

4

4 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 203. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon

átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban

székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy megsérti a Magyarország területén hatályos, a

tevékenységére vonatkozó előírásokat, vagy működésében a Felügyelet

hiányosságokat észlel - ide nem értve a (6) bekezdésben meghatározott esetet

-, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és

kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét.

(2) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett

intézkedések ellenére, illetve ezen intézkedések elmaradása vagy elégtelen

volta miatt a jogszabálysértés továbbra is fennáll, továbbá a jogszabálysértés

nagyszámú fogyasztó érdekét, vagy a biztosítási vagy viszontbiztosítási piac

működését hátrányosan érinti, a Felügyelet - a székhely szerinti tagállam

felügyeleti hatóságának értesítését követően - a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és

m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz

utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a

segítségét kérheti.

(3) Ha a fogyasztók jogainak védelme érdekében haladéktalan intézkedés

szükséges, a Felügyelet a jogsértés megszüntetése céljából - az (1) és (2)

bekezdés mellőzésével - alkalmazhatja a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m)

pontjában foglalt intézkedéseket azzal, hogy fióktelep esetében ennek

feltétele, hogy a székhely szerinti tagállam egyenértékű intézkedései nem

megfelelőek vagy hiányoznak.

(4) Ha a Felügyelet a (2) és (3) bekezdés alapján intézkedik, a határozatról

haladéktalanul értesíti a másik tagállam felügyeleti hatóságát, az EBFH-t,

valamint a Bizottságot.

211. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy székhely szerinti

felügyeleti hatósága a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személyt törölte a nyilvántartásából és erről a

Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges

intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosításközvetítőt vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt a további

tevékenység folytatásában.

(6) A 130/A. §-ban, a 131/A. §-ban, a 152. §-ban, a 153. §-ban, a 158/A-158/C.

§-ban, a 166/A-166/F. §-ban, valamint a 378. §-ban foglalt jogszabályi

követelmények betartása érdekében a Felügyelet jogosult a másik

tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepét

ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a 431. § (1)

bekezdés a-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

427. §

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 203. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Magyarországon fióktelep útján, illetve határon átnyúló

szolgáltatás keretében biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező

biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy

jogosult, hogy - a Felügyelet előzetes értesítését követően - Magyarországon a

határon átnyúló szolgáltatást, illetve a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik

tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy Magyarországon fióktelep

útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a

helyszínen ellenőrizni, valamint adatszolgáltatást kérni.

(4) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy központi irodája

Magyarországon van, a Felügyelet megállapodhat a székhely szerinti illetékes

hatósággal abban, hogy a Felügyelet lép fel illetékes hatóságként a biztosítási

értékesítésre vonatkozó szervezeti követelmények, tájékoztatási

követelmények és üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú

befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is -, valamint a

biztosításértékesítés kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb

intézkedésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

427/A. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 203. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a Felügyelet azt észleli, hogy a másik tagállamban

székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy magyarországi fióktelepe vagy a

Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenységével összefüggésben megszegi az MNBtv. 43. § (2) bekezdés t)

pontjában meghatározott jogszabályokat, a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m)

pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(2)

3

3 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 176. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy

a) magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló

szolgáltatás keretében végzett tevékenysége teljes egészében vagy

elsődlegesen Magyarország területére irányul,

212. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) székhelye másik tagállamban történő létesítésének kizárólagos célja, hogy

mentesüljön a magyarországi jogszabályok betartása alól, és

c) tevékenysége súlyosan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit,

a Felügyelet - a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően

- a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket

alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU

rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.

186/A.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 204. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy által másik tagállamban fióktelepen keresztül,

valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység

felügyeletével kapcsolatos szabályok

427/B. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 204. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy másik tagállamban létesített fióktelepen

keresztül vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége

kapcsán a másik tagállam felügyeleti hatósága a tevékenység végzésére

vonatkozó jogszabályok megsértéséről tájékoztatja a Felügyeletet, a

Felügyelet a 431. § (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában foglalt

intézkedéseket alkalmazhatja a biztosításközvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személlyel szemben a

jogszabálysértés megszüntetése érdekében.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerint hozott intézkedésekről - azok

megtételével egyidejűleg - tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát.

(3) Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága közvetlenül intézkedik vagy az

(1) bekezdés alapján hozott intézkedések ellenére további intézkedéseket hoz,

a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19.

cikkével összhangban a segítségét kérheti.

427/C. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 204. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) Ha a Magyarországon székhellyel rendelkező

biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy központi irodája másik tagállamban van, a Felügyelet a másik

tagállam illetékes hatóságával megállapodhat abban, hogy a másik tagállam

illetékes hatósága lép fel illetékes hatóságként a biztosítási értékesítésre

vonatkozó szervezeti követelmények, tájékoztatási követelmények és

üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú befektetési termékekkel

kapcsolatos további követelményeket is -, valamint a biztosításértékesítés

kapcsán alkalmazandó szankciók és egyéb intézkedésekre vonatkozó

rendelkezések tekintetében.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásról

haladéktalanul tájékoztatja a biztosításközvetítőt vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt, valamint az EBFH-t.

(3) A másik tagállamban a biztosítási értékesítésre vonatkozó tájékoztatási

követelmények és üzletviteli szabályok - ide értve a biztosítási alapú

befektetési termékekkel kapcsolatos további követelményeket is - betartása

érdekében a másik tagállam illetékes hatósága jogosult a Magyarországon

székhellyel rendelkező biztosításközvetítőnek vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek a másik tagállamban lévő

fióktelepét ellenőrizni, valamint ezen rendelkezések megsértése esetén a

megfelelő intézkedéseket alkalmazni.

213. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

187. Harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő

magyarországi fióktelepének felügyeletével kapcsolatos szabályok

428. §

1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 484. § 10.

Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli

biztosításközvetítő a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval

hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hiteles magyar nyelvű

fordítását a jóváhagyást követő harminc napon belül köteles megküldeni a

Felügyelet részére.

429. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli

biztosításközvetítő székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott

biztosításközvetítővel vagy annak bármely államban működő fióktelepével

szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi

fióktelep biztonságos működését érinti.

(2) Ha az érintett felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult

Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli

biztosításközvetítő tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint azoktól

adatszolgáltatást kérni.

(3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti

együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a

harmadik országbeli biztosításközvetítő székhelye szerinti felügyeleti hatóság,

illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő Magyarország

területén lévő fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.

188. A hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos nyilvántartás

430. §

2

2 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 205. §. Hatályos: 2017. VII. 1-től.

(1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a

biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági

vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott

hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és

vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára

történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági

tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében

nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről

(a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező

személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési

igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban:

aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt

feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről

(a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló

tanúsítványokról.

(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági

vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői,

a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági

vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott

feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

214. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv

részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5)

1

1 Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 206. § d).

Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről

döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a

törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés

véglegessé válásának időpontját is nyilvántartja.

(6) Az aláíró személyekről, az oktatókról, a hatósági vizsgára jelentkező

személyekről és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott

személy

a) nevét és születési nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) lakcímét,

e) személyi kódját és

f) - amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el - nyilvántartási számát,

valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(7) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6)

bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(8) A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült

tanúsítvány pótlására - erre irányuló kérelem esetén - a Felügyelet a

nyilvántartása alapján másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi

szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági

képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri

rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott -

vizsgaidőpontban érvényes - adatainak megadásával igényelhet.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok

tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban

szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy

vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli

a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga

letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a -

vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó

- jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni

a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és

vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.

XXXIII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEKKEL

KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 213. § l).

215. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

431. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az

ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a

biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen

tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet

határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:

a) az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó más

jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott

feltételeknek való megfelelésre figyelmeztethet, indokolt esetben - határidő

kitűzésével - kötelezhet,

b) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,

c) megtilthatja az engedély nélküli többes ügynöki és alkuszi tevékenység,

továbbá a felügyeleti nyilvántartáson kívüli biztosításközvetítői tevékenység

folytatását,

d) elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza

inaktív szerepeltetését,

e) előírhatja a többes ügynök és az alkusz jegyzett tőkéjének az e törvényben

előírt minimumra való felemelését,

f) a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által

létesített fióktelep általános képviselőjének, továbbá a biztosításközvetítői

tevékenység irányítójának meghallgatását rendelheti el,

g) kezdeményezheti a biztosításközvetítői tevékenység irányítójának, vagy a

harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített

fióktelep általános képviselőjének a felmentését,

h) a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt

felfüggesztheti,

i) a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt

visszavonhatja,

j)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

megtilthatja az alkusz biztosításközvetítésre irányuló megbízási

szerződései állományának átruházását,

k)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését vagy megtilthatja a

jogszabályba ütköző magatartás további folytatását,

l)

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó

üzletviteli jogszabályi követelmények megsértése esetén a biztosításközvetítő

vállalkozás ügyvezető tisztségviselőjét határozott időre eltilthatja e

feladatköre ellátásától,

m)

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek vagy az

összes biztosítási termék közvetítő általi értékesítését,

n)

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

kötelezheti az alkuszt vagy a többes ügynököt, hogy az általa megbízott

kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt [ide értve a 368.

§ (1) bekezdés szerinti személyt is] törölje a belső nyilvántartásából,

o)

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

megtagadhatja a 407. § szerinti nyilvántartásba vételt, amennyiben a

412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik

ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn,

amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti

jogköreinek tényleges gyakorlásában.

216. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(1a)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (3). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A Felügyelet a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása,

valamint annak érdekében, hogy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység

e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más

jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző személy vonatkozásában az (1)

bekezdés a), b), c), d), k, m), n) és o) pontja szerinti intézkedéseket hozhatja.

(2) A Felügyelet az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre

vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban

meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében, határozott

időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, valamint - jóváhagyás esetén

- az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti a biztosításközvetítőt.

(3)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 205. § (4). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 293/A. §-ban foglaltak - a biztosítási értékesítésére vonatkozó

jogszabályi követelmények megsértése miatt hozott - e §-ban meghatározott

intézkedések alkalmazása esetén is irányadóak.

189. A felügyeleti bírság

432. § A Felügyelet a többes ügynököt, az alkuszt, a biztosításközvetítői

tevékenység irányítóját, a harmadik országbeli biztosításközvetítő általános

képviselőjét felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosításközvetítői tevékenységre

vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti,

vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási

kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

190. A biztosításközvetítő nyilvántartásból történő törlése

433. § (1) A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő

nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről, ha

a) a nyilvántartásba-vételi és működési feltételek bármelyikének - az azok

teljesítésére történő kötelezésnek való megfelelés teljesítésére nyitva álló

határidő eredménytelen elteltét követően - nem felel meg,

b) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy működése súlyosan vagy

ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,

c)

3

3 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 291. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

megállapítja, hogy a biztosításközvetítő tevékenységi engedély nélkül

vagy bejelentés hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető

tevékenységet és

ca) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

cb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e

tevékenységet végezte,

d)

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 206. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

megállapítja, hogy a természetes személy biztosításközvetítő

tevékenysége súlyosan vagy ismételten j ogszabály sértő.

217. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelep biztosításközvetítő

nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről a Felügyelet - az

(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is dönt, ha a

biztosításközvetítő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem

jogosult biztosításközvetítői tevékenység végzésére.

(3)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 177. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az (1) bekezdés szerinti döntéséről a Felügyelet tájékoztatja azt a

tagállamot, ahol a biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, állandó jelenlét

formájában vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői

tevékenységet végez.

191. A többes ügynöki és alkuszi tevékenységi engedély felfüggesztése

434. § (1) A Felügyelet a többes ügynök és alkusz tevékenységét

felfüggesztheti, ha a többes ügynök és alkusz tevékenysége végzésére

vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható,

hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.

(2) A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

192. A többes ügynöki és alkuszi tevékenységi engedély visszavonása

435. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi engedélyt a Felügyelet

visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a biztosításközvetítő nyilvántartásban

szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről dönt, ha

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba-vételi és működési feltételek

bármelyikének - az azok teljesítésére történő kötelezésnek való megfelelés

teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően - nem felel

meg,

b) nyilvántartása vagy az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a működésére vonatkozó

jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette, vagy működése

súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,

d) az engedély megadásától számított egy éven belül a többes ügynök vagy

az alkusz tevékenységét nem kezdte meg, vagy a biztosításközvetítői

tevékenységet engedély nélkül hat hónapon túl felfüggeszti,

e) a többes ügynök vagy az alkusz tevékenysége felfüggesztésének

időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti

intézkedések nem vezettek eredményre,

f)

2

2 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 292. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

megállapítja, hogy a többes ügynök vagy az alkusz tevékenységi engedély

nélkül vagy bejelentés hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető

tevékenységet és

fa) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

fb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e

tevékenységet végezte.

(2)

3

3 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 178. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A harmadik országbeli alkuszi vagy többes ügynöki fióktelep engedélyét

a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonja,

ha az alkusz vagy a többes ügynök a székhelye szerinti ország jogszabályai

alapján már nem jogosult alkuszi vagy többes ügynöki tevékenység végzésére.

218. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 178. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az (1) bekezdés szerinti döntéséről a Felügyelet tájékoztatja azt a

tagállamot, ahol az alkusz vagy a többes ügynök fióktelepen keresztül, állandó

jelenlét formájában vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében

biztosításközvetítői tevékenységet végez.

XXXIV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÁLTAL FIZETENDŐ FELÜGYELETI DÍJ

436. § (1) A többes ügynök és az alkusz - ide értve a másik tagállamban

székhellyel rendelkező többes ügynöki és az alkuszi tevékenységet végző

biztosításközvetítő magyarországi fióktelepét is - a Felügyelet részére

felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj ötvenezer forint, amely összeg minden ötven - többes

ügynök és az alkusz által alkalmazott vagy megbízott, továbbá a részéről

megbízott gazdálkodó szervezet által alkalmazott vagy megbízott -

biztosításközvetítést végző természetes személy után újabb ötvenezer forinttal

nő.

NEGYEDIK KÖNYV

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

193. Felhatalmazó rendelkezések

437. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)

2

2 Nem lép hatályba a 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) j) alapján.

b) a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjére és biztosítástechnikai

tartalékaira,

c)

3

3 Megállapította: 2016. évi CLXXXII. törvény 46. §. Hatályos: 2016. XII. 28-tól.

a biztosítók és viszontbiztosítók informatikai rendszere védelmének

követelményeire és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül

számított - maximális díjával szemben támasztott követelményeire,

d)

4

4 Nem lép hatályba a 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) j) alapján.

e) a többes ügynöki és az alkuszi felelősségbiztosítási szerződés minimális

tartalmi követelményeire,

5

5 Lásd: 44/2015. (III. 12.) Korm. rendelet.

f)

6

6 A 2015. évi CLXII. törvény 58. § szerinti szöveggel lép hatályba.

a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó

fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő

részletszabályokra

7

7 Lásd: 314/2015. (X. 28.) Korm. rendelet.

g)

8

8 Beiktatta: 2016. évi LXVII. törvény 231. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

a biztosítók, valamint a többes ügynökök és az alkuszok

panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési szabályzatára,

9

9 Lásd: 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet.

219. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

h)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LXVII. törvény 231. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletére

2

2 Lásd: 436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet.

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

438. § Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért

felelős miniszter, hogy

a) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek

szóló adatszolgáltatás formájára és tartalmára,

3

3 Lásd: 2/2019. (III. 28.) PM rendelet.

b) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke

eredményelszámolására,

c)

4

4 Nem lép hatályba a 2015. évi CLXII. törvény 72. § (1) k) alapján.

d) a biztosítási ágak elkülönítésének módjára,

5

5 Lásd: 28/2015. (X. 21.) NGM rendelet.

e)

6

6 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 32.

a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsga szabályaira, a hatósági

vizsga letételével szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység

folytatására feljogosító tanúsítvány megszerzésének követelményeire, a

hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére

7

7 Lásd: 40/2015. (XII. 30.) NGM rendelet.

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

439. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a pénzügyi

közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva

a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses

jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó

tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára,

8

8 Lásd: 46/2018. (XII. 17.) MNB rendelet, 47/2018. (XII. 17.) MNB rendelet.

b) a határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó - 287. § (1)-(2) bekezdésben

meghatározott - statisztikai tájékoztatás tartalmára és módjára,

c)

9

9 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 214. § i).

a biztosítók 269. § (9) bekezdés a) pontjában meghatározott belső

adatszolgáltatásának rendjére és tartalmára,

d) a többes ügynök és az alkusz jelentésének szabályaira,

e)

10

10 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 26. szerint módosított szöveggel lép hatályba. Módosította: 2018.

évi CXXVI. törvény 181. § 16.

a biztosításközvetítő - biztosító, többes ügynök vagy alkusz általi -

nyilvántartásba történő, a 411. § (1) bekezdésében és a 412. § (8) és (9)

bekezdésében meghatározott bejelentésére,

11

11 Lásd: 58/2015. (XII. 22.) MNB rendelet 3. § (6), 5. § (3).

f) a gépjármű-felelősségbiztosítási termék adatszolgáltatásának szabályaira,

g)

12

12 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXLV. törvény 215. § b). Hatálytalan: 2018. II. 23-tól.

h) a teljes költségmutató számítására és közzétételére,

13

13 Lásd: 55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet, 47/2018. (XII. 17.) MNB rendelet.

i) a technikai kamatláb maximális mértékére,

14

14 Lásd: 54/2015. (XII. 21.) MNB rendelet.

j) a 269. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi

kötelezettség rendjére és tartalmára

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

194. Hatálybalépés

440. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel -

a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

220. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) A 456. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 456. § (1) bekezdése és a 456. § (5)-(8) bekezdése 2015. április 1-jén

lép hatályba.

(4) Az 1-439. §, a 441-455. §, a 457-460. §, a 461. § (1)-(4) és (6) bekezdése, a

462-465. §, a 466. § (1)-(2) bekezdése és az 1-12. melléklet 2016. január 1-jén

lép hatályba.

195. Átmeneti rendelkezések

441. § (1)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 59. § szerinti szöveggel lép hatályba.

2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy

viszontbiztosító Felügyelet felé fennálló, a 87. § (4) bekezdésében, valamint a

269. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott adatszolgáltatási

kötelezettsége, valamint a 108. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettsége

teljesítésének határideje évenként két héttel csökken. A 2016. június 30-án

vagy azt követően, de legkésőbb 2016. december 31-ével lezárt pénzügyi évről

legkésőbb a 2017. január 1-jétől számított 20. hét zárónapján, a 2019. június

30-án vagy azt követően, de legkésőbb 2019. december 31-ével lezárt

pénzügyi évről legkésőbb a 2020. január 1-jétől számított 14. hét zárónapján

kell az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettséget teljesíteni.

(2)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 59. § szerinti szöveggel lép hatályba.

2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy

viszontbiztosító Felügyelet felé fennálló, a 269. § (2) bekezdés b) és d)

pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének

határideje évenként egy héttel csökken. A 2016. január 1-jén vagy azután, de

2017. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb a 8. hét,

a 2019. január 1-jén vagy azután, de 2020. január 1-jét megelőzően záruló

negyedévet követően legfeljebb az 5. hét zárónapja az adatszolgáltatási

kötelezettség határideje.

(3)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVII. törvény 233. § 3. Hatálytalan: 2017. I. 1-től.

442. § (1) E törvényben meghatározott szabályok helyett a biztosítókról és a

biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2015. december 31-én

hatályos rendelkezései alkalmazandók azokra a biztosítókra, amelyek 2016.

január 1-jét követően nem kötnek új biztosítási vagy viszontbiztosítási

szerződéseket, és a meglévő szerződésállományukat kizárólag a

tevékenységük megszüntetése céljából kezelik, amennyiben:

a) a biztosító 2019. január 1-jéig eleget tesz a Felügyelet határozatainak a

tevékenysége megszüntetésével kapcsolatban, vagy

b) a biztosító reorganizációs intézkedés hatálya alatt áll.

(2) Azokra a biztosítókra, amelyek:

a) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alatt állnak

aa) 2019. január 1-jétől, vagy

ab) a Felügyelet által meghatározott, az aa) alpontban foglaltnál korábbi

időponttól, ha a Felügyelet nem találja kielégítőnek a vállalkozás

tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által

meghatározott előrehaladást,

b) az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alatt állnak,

ba) 2021. január 1-jétől, vagy

221. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

bb) a Felügyelet által meghatározott, a ba) alpontban foglaltnál korábbi

időponttól, ha a Felügyelet nem találja kielégítőnek a vállalkozás

tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által

meghatározott előrehaladást

alkalmazandók az e törvényben meghatározott szabályok.

(3) A biztosító csak akkor tartozik az (1)-(2) bekezdésben meghatározott

átmeneti intézkedések hatálya alá, ha a biztosító:

a) nem egy csoport része, vagy amennyiben az, a csoporthoz tartozó

egyetlen vállalkozás sem köt új biztosítási vagy viszontbiztosítási

szerződéseket, és

b) éves jelentést nyújt be a Felügyelet számára a tevékenysége

megszüntetése tekintetében elért előrehaladásról, és

c) értesíti a Felügyeletet arról, hogy alkalmazza az átmeneti intézkedéseket.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rendelkezések ellenére a biztosító

dönthet úgy, hogy az e törvény rendelkezése szerint végzi a tevékenységét.

(5)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 60. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.

A Felügyelet összeállítja az (1) és (2) bekezdésben, továbbá a (6)

bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedésekkel érintett biztosítók

listáját és azt továbbítja a többi tagállam felügyeleti hatóságának.

(6)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 60. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én - a

biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a

viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én

hatályos rendelkezései szerint - rendelkezik a minimális

szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatolótőkével vagy,

amennyiben az nagyobb összegű, akkor a biztonsági tőkével, de 2016.

december 31-ig nem teljesíti a 99. és 100. §-ban, továbbá e §-okkal

összefüggésben a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és

biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott

előírásokat, a Felügyelet a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak előírja, hogy

tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2017.

december 31-ig teremtse meg a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe

vehető szavatolótőke szintjét, vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése

céljából csökkentse kockázati profilját.

(7)

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 60. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedéshez kapcsolódóan

a biztosító vagy viszontbiztosító háromhavonta jelentést nyújt be a

Felügyeletnek, amelyben közli a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében

a figyelembe vehető szavatolótőke létrehozása vagy a kockázati profil

csökkentése révén tett intézkedéseket és elért eredményeket.

(8)

4

4 A 2015. évi CLXII. törvény 60. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedést vissza kell vonni

abban az esetben, ha a jelentés szerint a nemteljesítés megállapítása és a

jelentés benyújtása között nem történt lényeges előrelépés a

szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető

szavatolótőke visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén. Az

átmeneti intézkedés visszavonását követően a 309. § rendelkezései

alkalmazandók.

222. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(9)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 60. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én - a

biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a

viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én

hatályos rendelkezései szerint - rendelkezik a minimális

szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatolótőkével, de

2016. december 31-ig nem teljesíti a 101. és 102. §-ban, továbbá e §-okkal

összefüggésben a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és

biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott -

minimális tőkeszükségletre vonatkozó - előírásokat, a Felügyelet a

tevékenységi engedélyét visszavonja.

(10)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 60. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

Azon biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében, amelyek 2011. január

1-je előtt kibocsátott, átcsomagolt hitelkonstrukciókon alapuló, forgalomképes

értékpapírokba vagy más pénzügyi eszközökbe fektetnek be, a Bizottságnak a

Szolvencia 2 irányelv 135. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben

kiadott rendeletében megállapított követelményeket csak a 2014. december

31-ét követő új kitettségek felmerülése esetén kell alkalmazni.

442/A. §

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 207. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

A Felügyelet a 2017. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan

előírhatja valamely biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy a 102. § (1)

bekezdése szerinti határértékeket kizárólag a standard formulával számított

szavatolótőke-szükségletére vetítve alkalmazza.

443. § (1) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel az e törvény

hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

szóló 2003. évi LX. törvény - 2015. december 31-én hatályos - 1. számú

melléklet A) része szerint egyes ágazatokra és kockázatokra megadott

engedélyek ágazatok és kockázatok szerinti besorolása megfelel az 1.

mellékletben meghatározott ágazatok és kockázatok szerinti besorolásnak.

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási

tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - 2015. december 31-én hatályos -

1. számú melléklet A) rész 19. pontjában meghatározott „Temetési biztosítás”

ágazatra kiadott engedély az 1. melléklet A) rész 16. pont k) alpontjában

meghatározott „egyéb pénzügyi veszteségek” megnevezésű kockázatra

megadott engedélynek felel meg.

(3) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási

tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - 2015. december 31-én hatályos -

1. számú melléklet A) rész 6. pont b) alpontjában meghatározott „tengeri

járművekben bekövetkezett károk” megnevezésű kockázatra megadott

engedély az 1. melléklet A) rész 6. pont b) és c) alpontjában meghatározott

„tavi hajók” és „tengeri hajók” megnevezésű kockázatra együttesen megadott

engedélynek felel meg.

(4) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási

tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - 2015. december 31-én hatályos -

2. számú melléklet I-III. pontjaiban meghatározott életbiztosítási ágazatokra

kiadott engedély a 2. melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott életbiztosítási

ágazatokra megadott engedélyeknek felelnek meg.

223. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(5) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási

tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - 2015. december 31-én hatályos -

2. számú melléklet IV. pontjában meghatározott „Egyéni és csoportos

nyugdíjbiztosítás” megnevezésű ágazaton belül a „nyugdíjalapok kezelése”

alágazatra kiadott engedély a 2. melléklet 5. pontjában meghatározott

életbiztosítási ágazatra megadott engedélynek felel meg.

(6) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási

tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - 2015. december 31-én hatályos -

2. számú melléklet V. pontjában meghatározott „Társadalombiztosítási

nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás” megnevezésű ágazatra kiadott

engedély a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott életbiztosítási ágazatra

megadott engedélynek felel meg.

(7) A Felügyelet hivatalból indított eljárás keretében az (1)-(6) bekezdésben

meghatározott szabályok alapján, az e törvény hatálybalépése előtt kiadott,

(1)-(6) bekezdés rendelkezéseivel érintett tevékenységi engedélyek

vonatkozásában - 2016. június 1-jéig - új tevékenységi engedélyt ad ki,

egyidejűleg a korábban kiadott tevékenységi engedélyeket visszavonja.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott új tevékenységi engedélyt a Felügyelet

úgy bocsátja ki, hogy a korábban kiadott tevékenységi engedély (1)-(6)

bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel nem érintett részeit változatlan

tartalommal fenntartja.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott eljárást bizonyítás elrendelése nélkül

folytatja le a Felügyelet.

(10) Az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási

díjat nem kell fizetni.

444. § (1) A 8. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni annál a biztosítónál

részvénytársaságnál, amelynél 2015. december 31-én az igazgatóság jogait

vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja, vagy egységes irányítási

rendszert megvalósító igazgatóság működik, vagy ahol a felügyelőbizottság

létrehozása nem volt kötelező.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétel mindaddig alkalmazható, amíg

az adott biztosító részvénytársaság alapszabálya nem kerül módosításra.

445. § (1) Az 1996. január 1-je előtt biztosítási és egyéb tevékenységet

egyaránt folytató kölcsönös biztosító egyesület biztosítási tevékenységet csak

elkülönített számviteli nyilvántartás szerint végezhet.

(2)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 33.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.

törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult kölcsönös biztosító

egyesület életbiztosítási ágban nyújtott - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a)

pontjában meghatározott - szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt

befizetések - ideértve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is -

utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai e törvény

hatálybalépését követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó

szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. - 2015. december 31.

napján hatályos - 46-49. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a

Felügyelet igazolja.

(3)

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LIII. törvény 176. § h). Hatálytalan: 2016. VII. 1-től.

224. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kölcsönös biztosító egyesület e rendelkezés

szerinti szolgáltatását igénybe vevő tagjai az Öpt. rendelkezései szerint

önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapítanak, a pénztár tevékenységi

engedélyének megszerzését követően a kölcsönös biztosító egyesület

legfelsőbb szerve dönt az e tagokra vonatkozó szerződésállomány

átruházásáról és az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység

megszüntetéséről.

(5)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 172. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Ha a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés

szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat

alapító tagok egyéni számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését

követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület

matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartaléka

eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra

eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését

követő harmincadik napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár

részére.

(6)

2

2 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 172. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Ha a kölcsönös biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be

a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni

számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a kölcsönös biztosító egyesülethez

intézett kérelmét követő harminc napon belül kell jóváírni az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján, és ezen időpontig kell a

matematikai és eredménytől függő díj visszatérítési tartalék

eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

445/A. §

3

3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 173. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) A 445. § (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító

egyesület - 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatású biztosítással

rendelkező - tagja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

nyugdíjpénztárba átléphet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés esetén az átlépő tag biztosítási

szerződése a nyugdíjpénztárba történő befogadással megszűnik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tag egyéni

számláján lévő összeget, továbbá az eredménytől függő díjvisszatérítési

tartalék rá eső részét az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott nyugdíjpénztárnál nyitott számláján kell jóváírni az Öpt.-nek a

pénztárba történő átlépésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tagot úgy kell

tekinteni a befogadó pénztárnál, mintha másik nyugdíjpénztártól lépett volna

át.

445/B. §

4

4 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 173. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) A Felügyelet a 445. § (2) bekezdésében meghatározott

kölcsönös biztosító egyesület esetén a 167. §-ban meghatározott intézkedést

az e §-ban és a 445/C. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazhatja, azzal,

hogy az intézkedés alkalmazásának nem feltétele a tevékenységi engedély

visszavonása.

225. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést

alkalmazza, a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal

kapcsolatos szerződésállománynak - a 167. § (3) bekezdésben meghatározott

biztosítóknak történő átruházás mellett - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a)

pontjában meghatározott nyugdíjpénztár részére történő átruházása

érdekében is intézkedhet.

(3) A felügyeleti biztos a 445. § (2) bekezdésében meghatározott

szolgáltatású biztosítással rendelkező tagokhoz kapcsolódó szerződésállomány

átruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából - a 167. § (3)

bekezdésében meghatározottak mellett -, az állomány átvételére irányuló

felhívásban megkeresi az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott nyugdíjpénztárakat is.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívás tartalmazza az átruházandó

állomány szerződéseinek a darabszámát, és az állománnyal kapcsolatban

átadásra kerülő vagyon nagyságát.

(5) Az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

nyugdíjpénztár a (3) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontig -

amely nem lehet hosszabb, mint az felhívás közzétételétől számított két hónap

- tehet nyilatkozatot az állomány átvételére, amelyhez a felügyeleti biztos (6)

bekezdésben meghatározott döntésének a meghozataláig kötve van.

(6) A felügyeleti biztos a 167. § (6) bekezdésben meghatározottak szerint

hozza meg döntését, azzal, hogy annak meghozatala során figyelembe veszi az

Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztártól

határidőben beérkezett nyilatkozatokat is. A döntés meghozatala során a 167.

§ (9) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott döntés alapján a 445. § (2)

bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállomány

az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárnak

kerül átruházásra, az állománnyal érintett tagok egyéni számláján lévő

összeget, illetve az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék rá eső részét a

felügyeleti biztos döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös

biztosító egyesület matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési

tartaléka eszközfedezetének az átruházással érintett tagokra eső részét pedig

a kölcsönös biztosító egyesület a felügyeleti biztos döntését követő

harmincadik napig átadja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott nyugdíjpénztár részére.

(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

(9) A (7) bekezdés szerinti szerződésállomány-átruházással érintett tagot úgy

kell tekinteni, mintha másik pénztárból lépett volna át.

(10) A szerződésállomány-átruházással érintett tagok biztosítási szerződései

és a kölcsönös biztosító egyesületbeli tagsági jogviszonya az átruházás

napjával megszűnnek.

226. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

445/C. §

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 173. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) Ha a 445/B. § (6) bekezdésében meghatározott döntés alapján

a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos

szerződésállomány a 167. § (3) bekezdésben meghatározott biztosítónak kerül

átadásra, akkor az így átadott biztosítási szerződések nyugdíjszolgáltatásai

ellenértékeként a szerződő fél javára történt befizetések - ideértve az

életbiztosítás díjához adott munkáltatói hozzájárulást, illetve támogatói

adományt is - utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai

az állomány átadást követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó

szabályokkal, amennyiben a biztosító szolgáltatásaira az Öpt. - 2015.

december 31. napján hatályos - 46-49. §-ában foglaltakat megfelelően

alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházás során a biztosítási

szerződési feltételek csak a technikai kamatláb, a szerződésben meghatározott

garantált hozam és a többlethozam visszajuttatás tekintetében az (1)

bekezdésben meghatározott állományátruházást követő harminc napon belül

változtathatók meg, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra a technikai

kamatlábak esetében a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló

jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke szerint

kerülhet sor. A változtatásról a szerződésállományt átvevő biztosítónak az

érintett szerződő feleket a változtatást követő tizenöt napon belül értesítenie

kell.

(3) A szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházásról

szóló 118. § (7) bekezdésében, illetve a változtatásról szóló, a (2) bekezdésben

meghatározott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az

átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az Öpt. 10. §-ának (1)

bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárba is átléphet vagy a

szerződést a 118. § (8) bekezdés szerint felmondhatja. A nyugdíjpénztárba

történő átlépésre a 445/A. § szabályait kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

446. § (1) 2016. január 1-jén élet- és nem-életbiztosítási ág együttes

művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító jogosult a két ág

együttes művelését folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító az élet- és nem-életbiztosítási

tevékenységét elkülönített módon úgy kell megszervezni, hogy az

életbiztosítási tevékenység elkülönüljön a nem-életbiztosítási tevékenységtől.

(3) Az életbiztosítási szerződések és a nem-életbiztosítási szerződések

vonatkozásában nem sérülhet az ügyfelek azon érdeke, hogy az

életbiztosításból származó többlethozam az életbiztosítási szerződők javát

szolgálja, úgy mintha az életbiztosító kizárólag életbiztosítási tevékenységet

folytatna.

(4) A biztosítási ágak (1)-(3) bekezdésben előírt elkülönítésének módját a

pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben

állapítja meg.

(5)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 27. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Az (1) bekezdésében meghatározott biztosító köteles - a 101-102. § és a

biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai

tartalékairól szóló kormányrendelet alapján - kiszámítani:

a) a minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási vagy viszontbiztosítási

tevékenységük tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a

tevékenységet végezné, a (9) bekezdésben említett elkülönített elszámolás

alapulvételével (a továbbiakban: fiktív életági minimális tőkeszükséglet);

227. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) a minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási

tevékenységük tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a

tevékenységet végezné, a (9) bekezdésben említett elkülönített elszámolás

alapulvételével (a továbbiakban: fiktív nem-életági minimális tőkeszükséglet).

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító egyenértékű összegű

figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemekkel fedezi

a) a fiktív életági minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási tevékenység

tekintetében;

b) a fiktív nem-életági minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási

tevékenység tekintetében

oly módon, hogy egyik tevékenység tekintetében meghatározott minimális

tőkeszükséglet fedezésére szolgáló szavatolótőke-elem nem szolgálhat a másik

tevékenység tekintetében meghatározott minimális tőkeszükséglet fedezésére.

(7) Mindaddig, amíg a biztosító a (6) bekezdésben meghatározott

kötelezettséget teljesíti, a szavatolótőke-szükséglete fedezésére

felhasználhatja azokat a figyelembe vehető szavatolótőke-elemeket, amelyek

így is rendelkezésre állnak az egyik vagy a másik tevékenységre, feltéve, ha

ezt a Felügyeletnek bejelenti, megjelölve egyúttal a szavatolótőke-elem

áthelyezésének mértékét és indokát.

(8) Ha valamelyik tevékenység tekintetében a figyelembe vehető alapvető

szavatolótőke-elemek összege nem elegendő a (6) bekezdésben meghatározott

minimális tőkeszükségletek fedezetére, a Felügyelet a 291. § (1) bekezdésében

meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, továbbá engedélyezheti a 237. §

(1) bekezdés l) pontjában meghatározottakat, függetlenül attól, hogy a másik

tevékenységre vonatkozóan mulasztás áll-e fenn.

(9) A biztosító a Felügyelet számára teljesítendő adatszolgáltatási

kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az az életbiztosításra és a

nem-életbiztosításra elkülönítve mutassa be az eredmények forrásait. Minden

bevételt, különösen a díjakat, a viszontbiztosítási tevékenységet végzőktől

kapott összegeket és a befektetési bevételt és ráfordítást, különösen a

biztosítási ügymenettel kapcsolatos ráfordításokat, a biztosítástechnikai

tartalékok növelését, a viszontbiztosítási díjakat és a biztosítási tevékenység

tekintetében felmerülő működési költségeket eredet szerinti bontásban kell

megadni. A két tevékenység közös tételeit a Felügyelet által elfogadott

felosztási módszerrel kell kimutatni az elszámolásokban.

A biztosítók elszámolásaik alapján kimutatást készítenek, amelyben

világosan meghatározzák a fiktív minimális tőkeszükségleteket fedező

figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemeket.

(10) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a biztosító

szavatolótőkéje megfelel a 215-218. §-ban és a biztosítók és a viszontbiztosítók

szavatoló-tőkéjére és biztosítástechnikai tartalékairól szóló

kormányrendeletben meghatározott szavatolótőke-követelményeknek.

(11)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 62. § szerinti szöveggel lép hatályba.

Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító a 109. §-ban és a 212.

§-ban meghatározott eszköznyilvántartásait biztosítási áganként elkülönítetten

köteles vezetni.

228. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

447. § (1) Az e törvény 134. §-ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények

módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - az Ebktv. 30/A.

§-ában foglalt rendelkezések 2007. december 21-ét követően, de 2012.

december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában

akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő

olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által

egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető

szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott módosításhoz szükséges utolsó

nyilatkozat megtételére 2012. december 21-ét követően kerül sor.

(2) Az e törvény 134. §-ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények

módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - az Ebktv. 30/A.

§-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni 2007. december 21-ét

követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási

szerződések módosításának alábbi eseteiben:

a) a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a

szerződés személyi vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb

biztosított vagyontárgyra való kiterjesztése, a szerződés új biztosítási

kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának

egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok

vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően

bejelentendő, bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások

eseteiben, ha a szerződés ilyen módosítással nem érintett része változatlan

marad,

b) az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési

díjrészének és szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási

szerződés kockázati biztosítási díjának és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak

a módosítása nélkül, így különösen a befektetési egységekhez kötött

életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának

módosítása,

c) a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre

lefektetett módon történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön

alapuló módosítása.

(3) Az e törvény 134. §-ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények

módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - az Ebktv. 30/A.

§-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét

megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében.

448. § (1) Az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló

tevékenység e törvény rendelkezéseivel összhangban folytatható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni azon szervezetek

vagy személyek szolgáltatási tevékenysége keretében létrejött szerződéses

állományára, amelyek 2015. január 1-jéig az üzletszerűen végzett

járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet nem a 4. § (1) bekezdés

11. pontjában meghatározott biztosítási tevékenységként végezték.

(3)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 28. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló

tevékenységet folytató azon biztosítókra, amelyek kötelezettségvállalásának

ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg, 2016. január 1-jét

követően nem kell alkalmazni a 121. §-ban foglalt rendelkezéseket, az általuk

kötött szerződésekre a Ptk. életjáradéki szerződésekre vonatkozó

rendelkezései alkalmazandók.

229. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4) 2016. január 1-jét követően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás

nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon biztosítók esetében, amelyek

kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul

meg

a) az 57. § (1) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően - kizárólag

üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet

folytató biztosító esetén - a vezető aktuárius megbízási jogviszony keretében is

foglalkoztatható;

b) az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló

tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány számviteli

biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá

olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott;

c) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök

tekintetében az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló

tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány összes bruttó

biztosítástechnikai tartaléka száz százalékban lefedhető ingatlanokkal.

449. § (1) E törvénynek a 149. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre

is alkalmazni kell, feltéve, ha az e szerződésekkel érintett szerződők részére a

biztosító által küldött értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül az

ügyfél nem kifogásolja.

(2) A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.

450. § (1) A vezető kockázatkezelő és megfelelőségi vezető a 65. § (1)

bekezdés b) pontjában, valamint a 67. § (1) bekezdés b) pontjában

meghatározott követelményeknek első alkalommal 2018. január 1-jétől köteles

megfelelni.

(2) A biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre vonatkozó, az e

törvényben meghatározott feltételeknek csak e törvény hatálybalépését

követően foglalkoztatott biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyek

kötelesek megfelelni.

(3) E törvény hatálybalépését követő tíz évig

a) az 57. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként

az az aktuáriusi szakmai gyakorlat,

b) az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként

az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,

c) a 61. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az

a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,

d) a 63. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai

gyakorlatként az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,

e) a 65. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai

gyakorlatként az a kockázatkezelői szakmai gyakorlat,

f) a 67. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai

gyakorlatként az a biztosításszakmai jogi, közgazdasági gyakorlat vagy

biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat

is elfogadható, amelyet szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél,

továbbá biztosítási szaktanácsadónál az érintett személy szerzett, feltéve, ha

az a)-f) pontban meghatározott szakmai gyakorlat időtartamára és a szakmai

gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.

(4) E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 389. § (3) bekezdés b) pont

ba) alpontjában és a 400. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában

meghatározott szakmai követelményként elfogadható, ha az érintett személy

a) legalább három évig biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy

230. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási

szaktanácsadónál legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött

munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal

rendelkezik,

feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek

fennállnak.

(5) E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 395. § (2) bekezdés c) pont

cb) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként elfogadható, ha az

érintett személy

a) legalább öt évig biztosítási szaktanácsadóként működött,

b) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél legalább három évig

biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy

c) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási

szaktanácsadónál legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött

munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal

rendelkezik

feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek

fennállnak.

(6)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 63. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.

törvény 2015. december 31-én hatályos 51. § (2) bekezdésében és az 5. számú

mellékletének 1.C) és 1.D) pontjában meghatározott felügyeleti

nyilvántartásban 2015. december 31-én - a szaktanácsadói tevékenységet

végző természetes személy vagy gazdálkodó szervezet vonatkozásában -

szereplő adatokat a Felügyelet 2026. január 1-jéig a (3)-(5) bekezdésben

meghatározott rendelkezések végrehajtása és hatóságoktól vagy más

szervektől érkező megkeresések teljesítése céljából kezelheti.

451. § A 129. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni az

állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltásban,

műszaki mentésben részt vevő tagjaira vonatkozóan élet- és balesetbiztosítási

szerződés kötésére vonatkozó kötelezettségre.

452. § (1) Nem sérülhet a biztosított többlethozam-visszajuttatással

kapcsolatos jogosultsága a 2016. január 1-jét megelőzően kötött olyan

életbiztosítási szerződések vonatkozásában, amely alapján a biztosítottat

többlethozam-visszajuttatás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződések esetén a számviteli

biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési

többlethozamának legalább nyolcvan százalékát kell visszajuttatni, amely

visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben

foglaltaknál.

(3)

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 64. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A biztosító az 1996. január 1. előtt megkötött életbiztosítási szerződései

után, vagy addig megadott termékengedély alapján 2000. december 31-éig

megkötött életbiztosítási szerződései után a (2) bekezdésében foglaltak helyett

az életbiztosítási ág számviteli biztosítástechnikai tartalékai körébe tartozó

matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát

köteles visszajuttatni, amennyiben nem vállalt egyéb kötelezettséget. A

visszajuttatás nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. E

visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő

bevételt is.

231. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(4)

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 64. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti

többlethozam-visszajuttatást és a (3) bekezdésben meghatározott

visszajuttatást a biztosító elkülönítetten köteles kezelni és kimutatni.

452/A. §

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 65. § szerinti szöveggel lép hatályba.

(1) A 377. §-ban meghatározott rendelkezéseket 2016. január 1-jén

fennálló jutalékfizetésre vonatkozó megállapodásokra is alkalmazni kell.

(2) A 104/A. § - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények

módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított -

rendelkezéseinek a biztosító és a viszontbiztosító 2017. január 1-jét követően

köteles megfelelni.

(3) A 122/A. § - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények

módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit

a 2016. január 1-jén fennálló biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell.

(4) A 133. § (3) és (4) bekezdésének - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú

törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított -

rendelkezéseit a 2016. január 1-jén vagy azt követően megkötött

életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

(5) A 138. § (2a) bekezdésének - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú

törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított -

rendelkezéseit a 2016. január 1-jén fennálló biztosítási szerződésekre is

alkalmazni kell, ha a szerződő fél az adatátadást az arról szóló tájékoztatás

kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja.

452/B. §

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 65. § szerinti szöveggel lép hatályba.

A 110. § (4) és (5) bekezdésének - az egyes tőkepiaci és biztosítási

tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel

megállapított - rendelkezéseit a 2017. január 1-jén vagy azt követően

megkötött életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

452/C. §

4

4 Beiktatta: 2016. évi XLIV. törvény 72. §. Hatályos: 2016. VI. 4-től.

(1) A 70. § (1), (2) és (7) bekezdésének, valamint 116. és 117.

§-nak - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről,

valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV.

törvénnyel megállapított - rendelkezéseit 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 70. § (3) és (4) bekezdés - a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a

könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről

szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények

módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvénnyel hatályon kívül helyezett -

rendelkezéseit a 2016. június 17-ét megelőzően induló üzleti évre vonatkozó

jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre még

alkalmazni kell.

452/D. §

5

5 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 174. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) A 107. § (1) bekezdés f) pontjának, továbbá (1a) bekezdésének

- a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló

2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2017. január 1-jétől

megkötött biztosítási szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A 124/A. § - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények

módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a

2017. január 1-jétől megkötött biztosítási szerződések esetében kell

alkalmazni.

232. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

452/E. §

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 174. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A 377. § (2) bekezdésének - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő

egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított -

rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől megkötött szerződések esetében kell

alkalmazni.

452/F. §

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 174. § (3). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A 377. § (2) bekezdésének - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő

egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított -

rendelkezéseit a 2019. január 1-jétől megkötött szerződések esetében kell

alkalmazni.

452/G. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 208. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

A 393. § (2) bekezdése és a 406. § (2) bekezdése - az egyes

törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával

kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított -

rendelkezései szerinti jelentéstételi kötelezettségeknek a többes ügynököknek

és alkuszoknak első alkalommal a 2018-as évre vonatkozóan kell eleget

tenniük.

452/H. §

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 208. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

(1) Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú

jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV.

törvénnyel megállapított 138. § (9) bekezdését és 147/A. §-t az egyes

törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával

kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor

fennálló szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) A 147/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi lehetőségről a

hitelintézet ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az egyes törvények

biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos

módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvény hatálybalépésekor fennálló

szerződéssel rendelkező ügyfelét legkésőbb harminc nappal a Hpt. 164/B. §

szerinti adattovábbítást megelőzően írásban értesíti. A fennálló szerződéssel

rendelkező ügyfelek tájékoztatását követően az általa működtetett honlapon a

figyelem felkeltésére alkalmas módon erre vonatkozó tájékoztatást tesz közzé.

A Hpt. 164/B. § szerinti adatátadás a honlapon történő közzétételtől számított

harmincadik nap után kezdődhet meg.

452/I. §

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 209. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A 2018. február 22-én felügyeleti nyilvántartásban szereplő

biztosításközvetítőknek és viszontbiztosítás-közvetítőknek az e törvénynek - az

egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával

kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított -

376. § (2) bekezdésében foglalt, 2018-as évre vonatkozó kötelezettségüknek

legkésőbb 2019. február 23-áig kell megfelelniük.

(2) A 134/A. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú

jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV.

törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek a biztosítók és viszontbiztosítók

azon közreműködőinek, valamint azon értékesítési tevékenységért felelős

vezetőjének, aki 2018. február 22-én a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval

jogviszonyban áll, első alkalommal 2018. december 31-ig kell megfelelnie, ide

nem értve a 134/A. § (6) bekezdése szerinti esetet.

233. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A 376. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú

jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV.

törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek a biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy azon értékesítési tevékenységért felelős

vezetőinek, akik 2018. február 22-én a biztosításközvetítői tevékenységet

végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal 2018. december 31-ig

kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése szerinti esetet.

(4)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 181. § 17.

A 376. § - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú

jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV.

törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személy azon értékesítési tevékenységért felelős

személyeinek, akik 2018. február 22-én a kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységet végző személlyel jogviszonyban állnak, első alkalommal 2018.

december 31-ig kell megfelelniük, ide nem értve a 376. § (5) bekezdése

szerinti esetet.

452/J. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 209. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A 131/A. § (2) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási,

illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról

szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - a biztosítási termékek

előzetes belső jóváhagyására vonatkozó rendelkezései a 2018. február 23-át

követően először értékesített biztosítási termékekre alkalmazandóak.

(2) A 131/A. § (3) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve

pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló

2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - a biztosítási termékek

felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései a 2018. február 23-án már

értékesített biztosítási termékekre vonatkoznak, azzal, hogy e termékek

vonatkozásában 2019. február 23-ig kell a célpiacot, annak igényeit és

lehetséges kockázatait azonosítani, valamint az értékesítési stratégiát

meghatározni, majd ezt követően kell a rendszeres, de legalább évenkénti

felülvizsgálatot elvégezni.

(3) A 131/A. § (4) és (5) bekezdésének - az egyes törvények biztosítási, illetve

pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló

2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - az információk rendelkezésre

bocsátására és beszerzésére vonatkozó kötelezettséget előíró rendelkezései az

(1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével alkalmazandóak.

452/K. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 209. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

(1) A 370. § (1) bekezdés d) pontja - 2018. február 22-én hatályos -

rendelkezései hatálya alá tartozó természetes személyeknek a 370. § (2)

bekezdése - az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú

jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló 2017. évi CXLV.

törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek legkésőbb 2019. február 23-áig

kell megfelelniük.

(2) Nem minősül biztosításközvetítői, kiegészítő biztosításközvetítői

tevékenységnek az e törvény 2018. február 22-én hatályos 4. § (1) bekezdés

34. pont b) alpontja szerinti személynek az általa 2018. február 22. napjáig

közvetített biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében -

biztosítóval közvetlenül vagy közvetve fennálló jogviszony alapján, annak

fennállásáig - történő közreműködése, így különösen az érintett

szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási, változás bejelentési és egyéb

adminisztrációs feladatok elvégzése, a biztosítónak járó pénzösszegek

továbbításában és a kárigények kezelésében történő közreműködés.

234. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

(3) A (2) bekezdés szerinti személy a (2) bekezdés szerinti tevékenységet az

e törvény 2018. február 22-én hatályos - 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja

szerinti személy és annak tevékenysége vonatkozásában alkalmazandó -

rendelkezéseinek megfelelően végezheti.

452/L. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 209. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A 375/B. §, a 377. § és a 377/A. § - az egyes törvények biztosítási,

illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról

szóló 2017. évi CXLV. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2018.

december 31-én fennálló, valamint azt követően kötött jutalékfizetésre

vonatkozó, valamint az alkusz és a biztosító közti megállapodásokra kell

alkalmazni.

196. Az Európai Unió jogának való megfelelés

453. § Ez a törvény

1. a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és

befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a

79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi

irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi

irányelvek módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

2. az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az

életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás

végrehajtásáról szóló 1991. június 20-i 91/371/EGK tanácsi irányelvnek,

3. a biztosítási közvetítésről szóló 2002. december 9-i 2002/92/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és

szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása

tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i 2004/113/EK

tanácsi irányelvnek,

5. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK,

2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és

2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság),

az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és

Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai

Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló

2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a

pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő

felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i

2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és

gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK,

az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti

hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíjhatóság) és az európai

felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében

történő módosításáról szóló 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti

és tanácsi irányelvnek,

235. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

9.

1

1 Beiktatta: 2015. évi CXCII. törvény 23. §. Hatályos: 2016. I. 2-től.

a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó

kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek,

10.

2

2 Beiktatta: 2016. évi XLIV. törvény 73. §. Hatályos: 2016. VI. 4-től.

az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti

könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2014.

április 16-i 2014/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

11.

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 210. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

12.

4

4 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 179. §. Hatályos: 2019. I. 13-tól.

a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről

és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

453/A. §

5

5 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 180. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.

Ez a törvény az értékpapírosítás általános keretrendszerének

meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás

egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a

2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU

rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai

parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket

állapít meg.

197. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

454-455. §

6

6 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2016. I. 2-től.

456. § (1)

7

7 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2015. IV. 2-től.

(2)

8

8 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2015. I. 2-től.

(3)-(4)

9

9 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. XII. 26-tól.

(5)-(8)

10

10 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2015. IV. 2-től.

457-460. §

11

11 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2016. I. 2-től.

461. § (1)-(4)

12

12 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2016. I. 2-től.

(5)

13

13 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. XII. 26-tól.

(6)

14

14 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2016. I. 2-től.

462-465. §

15

15 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2016. I. 2-től.

466. § (1)-(2)

16

16 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2016. I. 2-től.

(3)

17

17 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. XII. 26-tól.

467. § Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról

szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 35. §-a.

236. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

1. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A) rész

A nem-életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti besorolása

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási

megbetegedéseket):

a) meghatározott összegű szolgáltatások;

b) kártérítési jellegű szolgáltatások;

c) kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások;

d) utasok sérülése esetén nyújtott szolgáltatások.

2. Betegség

a) meghatározott összegű szolgáltatások;

b) kártérítési jellegű szolgáltatások;

c) kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások.

3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)

A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:

a) szárazföldi gépjárművek;

b) nem gépi meghajtású szárazföldi járművek.

4. Sínpályához kötött járművek

A sínpályához kötött járművek minden károsodása vagy vesztesége.

5. Légi járművek

Légi járművek minden károsodása vagy vesztesége.

6. Hajók (tengeri, tavi, folyami vagy csatornán használt járművek)

A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:

a) a folyami és csatornán használt hajók;

b) a tavi hajók;

c) a tengeri hajók.

7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb

vagyontárgyat)

A szállítmány vagy poggyászok minden károsodása vagy vesztesége, tekintet

nélkül a szállítás módjára.

8. Tűz és elemi károk

A vagyontárgy - ide nem értve a 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatokban szereplő

vagyontárgyakat - minden károsodása vagy vesztesége a következők miatt:

a) tűz;

b) robbanás;

c) vihar;

d) viharon kívüli egyéb elemi kár;

e) atomenergia;

f) földcsuszamlás, talajsüllyedés és földrengés.

237. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

9. Egyéb vagyoni kár

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett

olyan kár vagy veszteség, amelyet jégeső vagy fagy, valamint bármilyen más, a

8. ágazatba nem tartozó esemény okozott (pl. lopás).

10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség

A szárazföldi járművek használatából származó felelősség, beleértve a

fuvarozó felelősségét és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

11. Légi járművekkel kapcsolatos felelősség

A légi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó

felelősségét.

12. Hajókkal kapcsolatos felelősség (tengeri, tavi, folyami és csatornán

használt vízi járművek)

Hajók és más vízi járművek tengeren, tavon, folyamon vagy csatornán való

használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.

13. Általános felelősség

Minden egyéb felelősség a 10., 11. és 12. ágazatban említetteken kívül.

14. Hitel:

a) általános fizetésképtelenség;

b) exporthitel;

c) részletfizetési hitel;

d) jelzáloghitel;

e) mezőgazdasági hitel.

15. Kezesség és garancia:

a) közvetlen kezesség, garancia;

b) közvetett kezesség, garancia.

16. Különböző pénzügyi veszteségek:

a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok;

b) a jövedelem elégtelensége (általános);

c) rossz időjárás;

d) nyereségkiesés;

e) folyó általános költségek;

f) előre nem látható üzleti többletköltségek;

g) piaci érték vesztesége;

h) bérleti díj- vagy bevételkiesés;

i) egyéb - eddig említettektől eltérő - közvetett üzleti veszteségek;

j) egyéb nem üzleti pénzügyi veszteségek;

k) egyéb pénzügyi veszteségek.

17. Jogvédelem

Jogi költségek és perköltségek.

18. Segítségnyújtás

B) rész

238. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

A több ágazatra is kiterjedő engedélyek megnevezése

Ha az engedély egyszerre érvényes

a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség” vagy

„Egészségbiztosítás”,

b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjármű-biztosítás”,

c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási

biztosítás”,

d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,

e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,

f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,

g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség”

elnevezést kell használni.

A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb

kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni. A

Felügyelet az általa jóváhagyott elnevezésről értesíti az Európai Bizottságot.

2. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

Az életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti besorolása

1. Az alábbi életbiztosítási tevékenységek, a 2. és 3. pontban

meghatározottak kivételével:

a) életbiztosítás, azaz a meghatározott tartam elérésére szóló biztosítás, a

halál esetére szóló biztosítás, a meghatározott tartam elérésére vagy az azt

megelőző elhalálozás esetére szóló biztosítás, a díj-visszatérítéses

életbiztosítás;

b) életjáradékok;

c) az életbiztosítással kapcsolatban kötött kiegészítő biztosítás, különösen a

személyi sérülés esetére szóló, a munkaképtelenséget is magában foglaló

biztosítás, a baleset miatti elhalálozás esetére szóló biztosítás, valamint a

balesetből vagy betegségből származó rokkantság esetére szóló biztosítás.

2. Házassági biztosítás, születési biztosítás

3. Az 1. pont a) és b) alpontjában említett olyan biztosítás, amely

befektetési egységekhez kötött.

4. Tőkésítési ügyletek (biztosítási megtakarítások), kockázati elemet

nem tartalmazó ügyletek, amennyiben biztosításmatematikai számítások

alapján a biztosító előre megállapodott egyszeri vagy időszakos befizetések

ellenében meghatározott időpontokra és összegre szóló fizetési

kötelezettségeket vállal.

5. Csoportos nyugdíjalapok kezelése:

a) Csoportos nyugdíjalapok kezelése, amibe a befektetések kezelése is

beletartozik, különösen olyan szervezet tartalékokat képviselő eszközeinek

kezelése, amelyek elhalálozás vagy túlélés, illetve valamely tevékenységgel

való felhagyás, vagy annak korlátozása esetén teljesítenek kifizetéseket.

239. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

b) Az a) alpontban említett műveletek, amennyiben ezekhez a tőke

értékmegőrzésére, vagy egy minimális kamat fizetésére vonatkozó biztosítás

kapcsolódik.

6. Az emberi élet hosszához kapcsolódó ügyletek, amelyeket a

társadalombiztosítási jogszabályok előírnak, vagy amelyekről azok

rendelkeznek, amennyiben azokat saját kockázatukra életbiztosítók

végzik vagy irányítják az arra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

3. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A biztosítási termékterv

A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a

következőket tartalmazza:

1. A biztosítási szerződési feltételeket

2. A díjkalkulációt

A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell

tartalmaznia:

2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,

2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,

2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,

2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,

2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,

2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és

visszajuttatásának mértékét és módját.

2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,

2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,

2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását,

beleértve a díjtáblázatokat is.

2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.

A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció

utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.

3. Kiegészítő adatokat

A kiegészítő adatoknak 3 évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a

következőket kell tartalmazniuk:

3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,

3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az

igazgatási költségeket,

3.3. a várható díjbevételt,

3.4. a biztosítási esemény alapján várható kifizetéseket.

4. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

Az ügyfelek tájékoztatásáról

240. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a

következőket kell tartalmaznia:

1. a biztosítási időszakot és tartamot;

2. a kockázatviselés kezdetét;

3. a biztosítási eseményt;

4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és

a kiegészítő kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a

biztosításközvetítő jogosult-e, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal az

ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek

járó összeg kifizetésében közreműködni;

5. a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a

választható lehetőségeket;

6. a szerződés megszűnésének eseteit;

7. a szerződésfelmondás feltételeit;

8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;

9. az értékkövetés módját, mértékét;

10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;

11.

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 34.

a 159. § (1) bekezdésre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a panasz -

annak jellege szerint - a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való

előterjesztésének lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség,

valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út

igénybevételének lehetőségéről;

12. harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén azt,

hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási

jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás nyelvének meghatározását;

13.

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 175. § (1) 35.

azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek

adatait, a 135-142. § és a 147-151. § rendelkezései alapján továbbíthatja;

14.

3

3 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 29. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

a szerződésre irányadó jog megjelölését vagy természetes személlyel

kötendő nem-életbiztosítási szerződés esetén a szerződésre irányadó jog

vonatkozásában - amennyiben az a felek által választható - a jogválasztás

lehetőségét és a biztosító által irányadó jogként alkalmazni javasolt jog;

15. kölcsönös biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos

befizetési kötelezettség előírását, illetve a szolgáltatás csökkentése

tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;

16. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő kölcsönös biztosító

egyesület esetében a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség

tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;

17. életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos

szabályokat;

18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az

a költség, amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a

szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart;

19. életbiztosítási szerződés esetén a biztosító vállal-e tőke-, illetve

hozamgaranciát;

20. befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban

meghatározott eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos

részletes szabályokat.

B) Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:

241. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

1. Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás

alapján miért az adott

a) szolgáltatású,

b) tartamú, és

c) biztosítási összegű

biztosítás megkötésére tesznek javaslatot.

2. Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni

javasolt életbiztosítás tartama alatt - 1. és 2. életbiztosítási ágazatba tartozó

biztosítás esetében a tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás

esetén legalább 20 évig, 3. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a

tartam végéig, de legfeljebb 5 évig, feltéve, hogy a biztosítási szerződés a

visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé teszi - minden évre

nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre:

a) a visszavásárlási érték,

b) a díjmentes leszállítás értéke.

3. A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál

az alábbiak szerint kell eljárni:

3.1. A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak

szerint bemutatott adatok - figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken

alapulnak - tájékoztató jellegűek.

3.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az

ügyfél figyelmét, hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve

növekedhet. Ezzel összefüggésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a

biztosítási szerződésben rögzített tőkegarancia vagy tőke- és hozamgaranciára

vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az egységek értékének változásából

eredő kockázatot ki viseli.

3.3. Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés

időpontja előtti állapotot kell figyelembe venni.

3.4. Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői

(biztosítási díj, biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során

nem változnak, kivéve a szerződésben előre meghatározott változást.

3.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban

foglaltak figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a

befektetett egységek értéke nem változik. Amennyiben a biztosító

tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a visszavásárlási értéket

ennek figyelembevételével kell megállapítani.

3.6. Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az 1. és 2. életbiztosítási

ágazatba tartozó biztosítások esetén - értelemszerű módosításokkal - a 3.5.

pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

4.

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 211. §, 3. melléklet 1. Hatályos: 2017. XI. 21-től.

A határozott idejű kockázati életbiztosítások kivételével, amennyiben a

biztosító az életbiztosítási termékismertetőben számokat közöl a biztosítási

szerződésben rögzített kifizetéseken túli esetleges kifizetések összegéről,

akkor olyan mintaszámítást kell levezetnie, amely a potenciális kifizetést

három különböző kamatlábbal számolva tünteti fel. A biztosítónak egyben

világos és érthető módon tájékoztatnia kell a szerződőt arról is, hogy a

mintaszámítás csupán fiktív feltételezésen alapuló számítási modell, amelynek

alapján a szerződő semmiféle szerződéses igényt nem támaszthat.

5. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

242. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban

fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az

eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás

szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a

közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a minősített befolyás

mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt,

vagy gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba

venni.

6. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai eszközeinek a

csoportosítása

A számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközei:

A) befektetések

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt

megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök,

b) kölcsönök,

c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb

értékpapírok, illetve egyéb részesedések,

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,

e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;

B) követelések

f) követelések a viszontbiztosítótól, ideértve a viszontbiztosításba adott

kockázatokra a viszontbiztosító által megképzett számviteli biztosítástechnikai

tartalékokat is,

g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett biztosítási

ügyletekből származó követelések,

h) a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, az ügyfelekkel

és a biztosításközvetítőkkel szembeni 3 hónapnál nem régebbi követelések,

i) biztosítási kötvénykölcsön,

j) adó-visszatérítések,

k) visszkereseti követelés;

C) egyéb eszközök

l) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított

értékcsökkenéssel csökkentett értékben,

m) pénzforgalmi számlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a

hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét

(követelés),

n) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,

o) elhatárolt szerzési költségek;

243. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

D) egyéb követelések

p) különleges célú gazdasági eszközökből származó követelések.

7. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 212. §, 4. melléklet. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az általános szakmai továbbképzés ismeretanyagának

minimumkövetelményei

I. Az 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágazatok szerinti

biztosítási kockázatok:

a) a kínált biztosítások, ezen belül - amennyiben ezek a biztosítások ezeket

lefedik - a kiegészítő kockázatok feltételeinek minimálisan szükséges ismerete;

b) a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó

jogszabályok, így például a fogyasztóvédelmi jog, a vonatkozó adóügyi

jogszabályok és a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok minimálisan

szükséges ismerete;

c) a kárigények kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

d) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

e) az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges

ismeretek;

f) a biztosítási piac minimálisan szükséges ismerete;

g) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

h) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.

II. Biztosítási alapú befektetési termékek:

a) a biztosítási alapú befektetési termékek minimálisan szükséges ismerete,

beleértve azok feltételeit és nettó biztosítási díjait, valamint adott esetben a

garantált és nem garantált szolgáltatásokat;

b) a szerződők rendelkezésére álló különböző befektetési lehetőségek

előnyeinek és hátrányainak minimálisan szükséges ismerete;

c) a szerződők által viselt pénzügyi kockázatok minimálisan szükséges

ismerete;

d) az életbiztosítási kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítások és egyéb

megtakarítási termékek minimálisan szükséges ismerete;

e) a nyugdíjrendszer felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal

kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

f) a biztosítási termékek értékesítését szabályozó alkalmazandó

jogszabályok, például a fogyasztóvédelmi jog és a vonatkozó adóügyi

jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;

g) a biztosítási piaccal és a megtakarítási termékek piacával kapcsolatos

minimálisan szükséges ismeretek;

h) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

i) az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges

ismeretek;

j) az összeférhetetlenségek kezelése;

k) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

l) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.

III. A 2. melléklet szerinti életbiztosítási ágazatok szerinti biztosítási

kockázatok:

244. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

a) a biztosítások, ezen belül feltételeik, a garantált szolgáltatások és adott

esetben a kiegészítő kockázatok minimálisan szükséges ismerete;

b) Magyarország nyugdíjrendszerének felépítésével és az általa garantált

szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

c) a biztosítási szerződésekre alkalmazandó jogszabályok, a

fogyasztóvédelmi jog, az adatvédelmi jogszabályok, a pénzmosás elleni

jogszabályok, továbbá adott esetben a vonatkozó adóügyi jogszabályok,

valamint a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok ismerete;

d) a biztosítási piac és egyéb vonatkozó pénzügyi szolgáltatási piacok

minimálisan szükséges ismerete;

e) a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

f) a fogyasztó igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges

ismeretek;

g) az összeférhetetlenségek kezelése;

h) az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

i) minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.

8. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

Megfeleltetési szabályok

Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a

mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések

alapján kell meghatározni:

1. Ha a szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott

pénznemben fejezték ki, akkor a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából

a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.

2. A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló

eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe

kell fektetni.

3. Nem-életbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet

semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a biztosító kötelezettségei annak az

országnak a hivatalos fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat

felmerül.

4. Nem-életbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően,

abban az esetben, ha adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a

kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés

pénznemével, a biztosító választhatja azt a lehetőséget, hogy ezeket a

kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés

pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről

és annak indokairól a biztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.

5. Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosítónak egy olyan biztosítási

eseményt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más

pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a

pénznemben kifejezettnek tekintendők, mindenekelőtt abban a pénznemben,

amely a biztosító által fizetendő kártérítés bírósági ítéleten vagy a biztosító és

a szerződő közötti megállapodáson alapszik.

245. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

6. Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosító egy szerződéshez

kapcsolódó jövőbeli kárkifizetésének pénznemét a biztosító meg tudja

becsülni, de ez eltér attól a pénznemtől, amit a fenti eljárások szerint

alkalmaznia kellene, a biztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre

vonatkozó pénznemet a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából. A

Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia kell.

7. A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak

végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más

pénznemekben lévő eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.

9. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

1. Ügynöki tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki

rendelkezik

a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;

b) függő biztosításközvetítői szakképesítéssel;

c) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy

d) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.

2. Ha az ügynök kizárólag az 1. melléklet A) részének 17. pontjában

foglalt Jogvédelem biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi,

akkor rendelkeznie kell

a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;

b) jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítésével;

c) függő biztosításközvetítői szakképesítéssel;

d) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy

e) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.

3. A többes ügynöki és alkuszi tevékenységet azon természetes

személy végezhet, aki rendelkezik

a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;

b) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy

c) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.

10. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A portfóliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfólión elért

teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és

közzétételének szabályai, elvei

1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért

teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges,

össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.

2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára

hozzáférhetővé kell tenni.

3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.

4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.

5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz

esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat

figyelembe kell venni az értékelésnél.

6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell

foglalni a teljes hozam számításába.

246. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

7. A kereskedésnapi elszámolás elvét kell alkalmazni.

8. A portfólió hozamának számításakor - jogszabály eltérő rendelkezésének

hiányában - havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell

alkalmazni.

9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is

magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.

10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.

11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.

12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.

13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.

14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező

vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A

visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.

15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon,

azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy

kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.

16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a

teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű

magyarázata szempontjából fontos lehet.

17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos

termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé

teszi a kockázatok azonosítását.

18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában

referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra

(ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási

módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama

bemutatásra kerül.

19. A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző

teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre

visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől - a naptári éveknek

megfelelő bontásban - kell bemutatni.

11. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A) Rész

Winding-up proceedings

Felszámolási eljárások

Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the

insurance undertaking) Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított

felszámolási eljárás megindításáról

Publication made in accordance with Article 280 of Directive 2009/138/EC of

the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the

taking-up and pursuit of the business of Insurance and Reinsurance (Solvency

II).

247. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység

megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i

2009/138/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.

Insurance undertaking

Biztosító

(Angolul és magyarul: Cég elnevezése

és rövidített elnevezése, székhelye)

Date, entry into force and nature of

the decision

A határozathozatal és a jogerőre

emelkedés dátuma, a döntés

joghatása

(Angolul és magyarul: a

határozathozatal és a jogerőre

emelkedés dátuma, a döntés

joghatása)

Competent authorities

Illetékes hatóságok

(Angolul és magyarul: Bíróság

elnevezése és címe)

Supervisory authority

Felügyeleti hatóság

(Angolul és magyarul: Felügyeleti

hatóság elnevezése és címe)

Liquidator appointed

Kijelölt felszámoló

(Angolul és magyarul: Felszámoló

elnevezése, székhelye, elérhetőségi

adatai)

Applicable law

Alkalmazandó jog

[Angolul és magyarul: Ország

megnevezése és az alkalmazandó

jogszabályi rendelkezés(ek)]

B) Rész

A 191. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó

címek az alábbiak:

(bg) «Покана за предявяванена вземане. Спазете срока»

(es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables»

(cs) «Výzva k přihlášení pohledávky. Závazné lhůty»

(da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vær opmærksom på fristerne»

(de) «Aufforderung zur Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen

beachten!»

(et) «Nõude esitamise kutse. Järgitavad tähtajad»

(el) «Προ’σκληση για αναγγελι’α απαιτη’σεως. Προσοχή’ στις προθεσμι’ες»

(en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed»

(fr) «Invitation à produire une créance. Délais à respecter»

(it) «Invito alľinsinuazione di un cedito. Termine da osservare»

(lv) «Uzaicinājums iesniegt prasïjumu. Termini, kas jāievēro»

(It) «Kvietimas pateikti reikalavimą. Privalomieji terminai»

(hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők»

(mt) «Stedina għal preżentazzjoni ta’ talba. Limiti taż-żmien li għandhom

jiġu osservati»

(nl) «Oproep tot indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen

termijnen»

(pl) «Wezwanie do zgłoszenia wierzytelności. Przestrzegać terminów»

(pt) «Aviso de reclamação de créditos. Prazos legais a observar»

(ro) «Invitaţie de a prezenta o creanţă; termene ce trebuie respectate»

(sk) «Výzva na prihlásenie pohľadávky. Je potrebné dodržať stanovené

termíny»

(sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upoštevati!»

(fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat määräajat»

(sv) «Anmodan att anmäla fordran. Tidsfrister att iaktta»

248. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

C) Rész

1

1 A 2015. évi CLXII. törvény 66. §, 2. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

Reorganisation measures

Reorganizációs intézkedések

Decision on a reorganisation measure in respect of (name of the insurance

undertaking)

Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított reorganizációs

intézkedésről

Publication made in accordance with Article 271 of Directive 2009/138/EC of

the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the

taking-up and pursuit of the business of Insurance and Reinsurance (Solvency

II).

A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység

megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i

2009/138/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.

Insurance undertaking

Biztosító

(Angolul és magyarul: Cég elnevezése

és rövidített elnevezése, székhelye)

Date, entry into force and nature of

the decision

A határozathozatal és a jogerőre

emelkedés dátuma, a döntés

joghatása

(Angolul és magyarul: a

határozathozatal és a jogerőre

emelkedés dátuma, a döntés

joghatása)

Competent authorities

Illetékes hatóságok

(Angolul és magyarul: Felügyeleti

hatóság elnevezése és címe)

Supervisory authority

Felügyeleti hatóság

(Angolul és magyarul: Felügyeleti

hatóság elnevezése és címe)

Liquidator appointed

Kijelölt felszámoló

(Angolul és magyarul: Felügyeleti

Biztos elnevezése, székhelye,

elérhetőségi adatai)

Applicable law

Alkalmazandó jog

[Angolul és magyarul: Ország

megnevezése és az alkalmazandó

jogszabályi rendelkezés(ek)]

12. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A befektetési politika tartalmi elemei

1. Az eszközalap létrehozásának célja, azon piaci folyamatok ismertetése,

melyek kihasználására létrehozták

2.

2

2 A 2015. évi CLXII. törvény 67. § 30. szerint módosított szöveggel lép hatályba.

Az a minimális befektetési időtartam, amely alatt a piacon a hasonló

összetételű portfóliók elvárt hozama - a rendelkezésre álló historikus adatok

alapján - várhatóan realizálódik

3. A megcélzott ügyfélkör

4. Az eszközalap devizaneme, a befektetések földrajzi és szektoriális

kitettsége

249. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

5. Azon főbb eszközcsoportok megnevezése a piacon általánosan elfogadott

tartalommal, amelyekbe az eszközalap befektethet

6. Az egyes lehetséges eszközcsoportok esetében azon értékpapírtípusok

köre, amelyeket az eszközalap tartalmazhat

7. A releváns alapvető kockázatok ismertetése, a piaci kockázatok közül

különösen a kamat-, részvény-devizaárfolyam-, ingatlan-, árukockázat, illetve a

likviditási piaci kockázat, a nem piaci kockázatok közül különösen az ország-

és politikai kockázat, a hitel- és partnerkockázat és a koncentrációs kockázat

8. Az eszközalap kockázati besorolásának megjelölése a biztosító által

kialakított sorrendi skálán

9. Az eszközalap stratégiai eszközallokációja (az egyes befektetési eszközök

megcélzott aránya), illetve az attól való eltérés minimális és maximális

megengedett aránya, továbbá azok a feltételek, melyek fennállása esetén az

eltérés lehetséges

10. A megcélzott hozam mutatója (referencia index), alapvetően az

eszközalap jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci

index kombinációja

11. Azon kollektív befektetési forma befektetési politikája, amelybe az

eszközalap az eszközeinek legalább ötven százalékát meghaladó mértékben

kíván befektetni

12. Abszolút hozamú (total return alapú) eszközalap esetén annak

részletezése, hogy a portfóliókezelési stratégia milyen módon járul hozzá a

befektetésen elért hozam növekedéséhez

13. Azon ügyletek felsorolása, amelyek megkötésére az eszközalap

kezelőjének lehetősége van

14. Annak rögzítése, hogy az eszközalap portfóliójával kapcsolatban

megengedett-e az értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási

megállapodások kötése, illetve van-e lehetőség fedezeti, valamint arbitrázs

célú ügyletek kötésére

250. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

TARTALOMJEGYZÉK

2014. évi LXXXVIII. törvény 1

a biztosítási tevékenységről 1

ELSŐ KÖNYV 1

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1

1. A törvény hatálya 1

2. Fogalmak 4

3. Euróban megadott összegek forintban történő

meghatározása 19

MÁSODIK KÖNYV 19

A BIZTOSÍTÓKRA ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓKRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK 19

ELSŐ RÉSZ 19

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK

MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

SZABÁLYOK 19

I. FEJEZET 19

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK 19

4. A biztosítókra és a viszontbiztosítókra

vonatkozó általános szabályok 19

5. A biztosító és a viszontbiztosító

részvénytársaság 20

6. A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet 20

7. A kölcsönös biztosító egyesület 21

8. A harmadik országbeli biztosító és

viszontbiztosító magyarországi fióktelepe 26

9. A másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító és viszontbiztosító

magyarországi fióktelepe 27

10. A másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító és viszontbiztosító

Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás

keretében végzett tevékenysége 28

II. FEJEZET 28

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI

TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ

FELTÉTELEI 28

11. A biztosítási és viszontbiztosítási

tevékenység zártságának elve 28

12. A biztosítási és viszontbiztosítási

tevékenység engedélyezésének elve 29

13. Az engedély hatálya 30

14. A biztosító vagy a viszontbiztosító

székhelye 32

14/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító

közreműködőiről és értékesítési

tevékenységért felelős vezetőjéről vezetett

nyilvántartása 32

251. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

MÁSODIK RÉSZ 33

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK

MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS

SZABÁLYOK 33

III. FEJEZET 33

A VEZETŐKRE ÉS ALKALMAZOTTAKRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK 33

15. A vezető állású személy 33

16. Az első számú vezető és a képviseleti jog 33

17. A vezető állású személyre vonatkozó

feltételek 34

18. Az egyéb vezetők 35

19. A vezető aktuárius 36

20. A vezető jogász 37

21. A számviteli rendért felelős vezető 37

22. A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) 38

23. A vezető kockázatkezelő 38

24. A megfelelőségi vezető 39

25. Szakmai alkalmasság és üzleti

megbízhatóság 39

25/A. Jó hírnév 40

26. A könyvvizsgáló 40

27. A vezetők, alkalmazottak és megbízottak

tevékenységére vonatkozó szabályok 42

IV. FEJEZET 44

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK

IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 44

28. Az irányítási rendszerre vonatkozó

általános követelmények 44

29. Kiemelten fontos feladatkörök 45

30. Kockázatkezelési rendszer 47

31. Saját kockázat- és

szavatolótőke-értékelési rendszer 49

32. Az ügymenet kiszervezésének feltételei 50

V. FEJEZET 51

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI

TEVÉKENYSÉG TÁRGYI FELTÉTELEI 52

33. A tevékenység megkezdésének és

folytatásának tárgyi feltételei 52

34. Az üzleti terv 53

35. Az eszközök és források értékelése 54

36. A biztosítástechnikai tartalékokra

vonatkozó szabályok 55

37. Szavatoló tőkére vonatkozó szabályok 55

38. Minimális tőkeszükséglet 55

39. Befektetések 56

252. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

40. A fizetőképességgel és a pénzügyi

helyzettel kapcsolatos, továbbá egyéb

közzétételi szabályok 60

VI. FEJEZET 60

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK

NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS

BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 60

41. Az eszközök nyilvántartása 60

42. A biztosító és a viszontbiztosító

könyvvezetése és éves beszámolója 61

43. Auditbizottságra vonatkozó eltérő

szabályok 62

VII. FEJEZET 64

AZ ÁLLOMÁNYÁTRUHÁZÁS 64

44. Biztosítási állomány átruházása 64

45. Viszontbiztosítási állomány átruházása 64

HARMADIK RÉSZ 65

A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉS AZOK

TERJESZTÉSE, AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL

KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 65

VIII. FEJEZET 65

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKKEL

KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 65

46. A biztosítási szerződési feltételek

minimális tartalmi követelményei 65

47. Életbiztosítási szerződés különös

felmondása 66

47/A. A biztosítási szerződés módosulásának

szabályai 66

48. A biztosítási szerződés teljesítésével

kapcsolatos különös szabályok 67

48/A. A megtakarítási jellegű életbiztosítások

különös szabályai 67

49. A tőkegarancia és hozamgarancia 68

50. A tőkevédelem és hozamvédelem 68

51. Az eszközalap-felfüggesztés szabályai 68

52. Az eszközalap nettó eszközértéke

számításában bekövetkezett hiba esetén

alkalmazandó szabályok 71

53. A biztosítási szerződéskötési

kötelezettség 72

IX. FEJEZET 73

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK TERJESZTÉSÉVEL

KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 73

54. A biztosítási termékek terjesztése 73

55. A termékterv 74

56. A nemek közötti megkülönböztetés tilalma 75

253. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

56/A. A biztosító és a viszontbiztosító

értékesítési tevékenységért felelős

vezetőjének, valamint közreműködőinek - az

értékesített termékekhez igazodó - szakmai

képzése és továbbképzése 75

X. FEJEZET 76

TITOKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK 76

57. A biztosítási titok 76

58. A biztosító és a viszontbiztosító üzleti

titka 81

59. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra

vonatkozó közös szabályok 82

60. A FATCA-törvény alapján fennálló

kötelezettségek 83

60/A. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos

adatszolgáltatás és átvilágítás alapján

fennálló kötelezettségek 83

61. A veszélyközösség védelme céljából

történő adatátadás 84

XI. FEJEZET 88

ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK 88

62. Az ügyfelek tájékoztatása 88

62/A. A tanácsadással és a tanácsadás nélkül

történő biztosítási értékesítésre vonatkozó

előírások 92

62/B. A keresztértékesítés és az azzal

kapcsolatos ügyfél-tájékoztatás szabályai 93

63. Panaszkezelés 93

XII. FEJEZET 94

A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 94

64. A fejezet alkalmazási köre 94

65. A jogvédelmi biztosítás elkülönítése 95

66. Képviselet 96

67. A jogvédelmi biztosítási szerződés

tartalmi elemei 96

XII/A. FEJEZET 97

A BIZTOSÍTÁSI ALAPÚ BEFEKTETÉSI

TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 97

67/A. A fejezet alkalmazási köre 97

67/B. A biztosítási alapú befektetési termékek

értékesítésével összefüggő

többletkövetelmények 97

NEGYEDIK RÉSZ 100

A BIZTOSÍTÓK REORGANIZÁCIÓJA ÉS

FELSZÁMOLÁSA 100

254. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

XIII. FEJEZET 100

A BIZTOSÍTÓKKAL KAPCSOLATOS

REORGANIZÁCIÓS ELJÁRÁSOK 100

68. A biztosítási állomány átruházása a

biztosítottak érdekében 100

69. Másik tagállamban elrendelt

reorganizációs eljárással kapcsolatos

szabályok 102

XIV. FEJEZET 103

A BIZTOSÍTÓK FELSZÁMOLÁSA 103

70. Általános szabályok 103

71. A felszámolási eljárás megindítása 105

72. A hitelezői igények bejelentése 105

73. A hitelezői igények kielégítése 106

74. A felszámolás elrendelésének hatása a

biztosítási szerződésekre 109

75. Tájékoztatási szabályok 109

XV. FEJEZET 111

A REORGANIZÁCIÓS ÉS FELSZÁMOLÁSI

ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 111

76. Bizonyos szerződésekre alkalmazandó jog 111

77. Dologi jogok 111

ÖTÖDIK RÉSZ 112

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA, A KÜLÖNLEGES CÉLÚ

GAZDASÁGI EGYSÉGRE ÉS AZ

EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 112

XVI. FEJEZET 112

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA ÉS A KÜLÖNLEGES

CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE VONATKOZÓ

KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK 112

78. A finanszírozási viszontbiztosítás 112

79. Különleges célú gazdasági egység 112

XVII. FEJEZET 113

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK 113

80. E fejezet alkalmazási köre 113

81. Az együttbiztosításra vonatkozó eltérő

szabályok 113

HATODIK RÉSZ 113

KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 113

82. A rész hatálya és alkalmazása 113

XVIII. FEJEZET 115

A KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ

SZABÁLYOK 115

83. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések 115

84. Eszközök nyilvántartása 116

85. Üzleti terv 116

255. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

86. A kisbiztosítói ügymenet-kiszervezés

feltételei 117

87. A biztosítástechnikai tartalékra, a

szavatoló tőkére és a biztonsági tőkére

vonatkozó szabályok 118

88. A befektetésekre vonatkozó eltérő

szabályok 119

XIX. FEJEZET 124

A KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETI

FORMÁBAN MŰKÖDŐ KISBIZTOSÍTÓKRA

VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK 124

89. E fejezet alkalmazási köre 124

90. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések 125

HETEDIK RÉSZ 126

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK

FELÜGYELETE 126

XX. FEJEZET 126

ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK 126

91. Biztosító vagy viszontbiztosító

alapításának engedélyezése 127

92. Biztosító vagy a viszontbiztosító

tevékenységének engedélyezése 129

93. A harmadik országban székhellyel

rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító

által létesíteni kívánt fióktelep

tevékenységének engedélyezése 132

94. A biztosítási vagy a viszontbiztosítási

tevékenység módosításának és

megszüntetésének engedélyezése 133

95. Vezető állású személyek és egyéb vezetők

engedélyezése 134

96. A harmadik országbeli biztosító több

tagállamban engedélyezett fióktelepeinek

nyújtott kedvezmények engedélyezése 135

97. Állományátruházás engedélyezése 136

97/A. A biztosító vagy a viszontbiztosító

átalakulásának, egyesülésének, szétválásának

engedélyezése 137

98. Minősített befolyás megszerzésének

engedélyezése 139

99. A belföldi biztosító által harmadik

országban működő biztosító alapításának,

vagy harmadik országban székhellyel

rendelkező biztosítóban részesedés

megszerzésének, harmadik országban

fióktelep létesítésének engedélyezése 142

100. Az élet- és nem-életbiztosítási ág

együttes művelésére jogosult biztosító

esetében valamely biztosítási ágban adódó

szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból

történő pótlásának engedélyezése 143

256. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

101. A viszontbiztosítás beszámításának

engedélyezése 144

102. A vezérügynök foglalkoztatásának vagy

megbízásának engedélyezése 144

XXI. FEJEZET 144

A FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS

ELLENŐRZÉSI, BEJELENTÉSI ÉS

TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK 144

103. A biztosító általános bejelentési

kötelezettségei 144

104. A befektetési egységekhez kötött

életbiztosítások eszközalapjaival kapcsolatos

bejelentés 148

105. A kiszervezett tevékenységgel

kapcsolatos bejelentési kötelezettség 148

106. A felügyelőbizottság elnökének

bejelentési kötelezettsége 148

107. Minősített befolyással kapcsolatos

bejelentés 148

108. Felügyeleti felülvizsgálat és az ezzel

kapcsolatos ellenőrzési jogosultságok 149

109. A kiszervezett tevékenység felügyeleti

ellenőrzése 150

109/A. A helyszíni vizsgáló 151

110. A másik tagállamban történő biztosítói

fióktelep-létesítés bejelentése és szabályai 151

111. Másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító fióktelepe létesítésével

kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének

szabályai 153

112. A határon átnyúló szolgáltatás

végzésének bejelentése és szabályai 153

113. Másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító határon átnyúló

szolgáltatásával kapcsolatos tagállami

értesítés kezelésének szabályai 154

114. A határon átnyúló tevékenységekre

vonatkozó statisztikai tájékoztatás 155

115. A másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosító magyarországi

fióktelepének, vagy Magyarországon határon

átnyúló szolgáltatás keretében végzett

tevékenységének felügyeletével kapcsolatos

szabályok 155

XXII. FEJEZET 157

A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI 157

116. A Felügyelet intézkedéseinek általános

szabályai 157

117. A felügyeleti bírság 160

118. A felügyeleti biztos 160

257. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

119. A biztosítási termék terjesztésének

felfüggesztése, megtiltása 161

120. A tevékenységi engedély felfüggesztése 161

121. Az alapítási engedély visszavonása 161

122. A tevékenységi engedély visszavonása 162

123. A könyvvizsgáló megbízásának

megszűntetése 163

124. Tevékenység kiszervezésének

megtiltása, feltételhez kötése 163

125. A biztosítástechnikai tartalékok nem

megfelelősége 163

126. A szavatolótőke-szükséglet

nemteljesítése 164

127. A minimális tőkeszükséglet

nemteljesítése 165

128. A pénzügyi és a helyreállítási tervre

vonatkozó közös rendelkezések 165

129. A kisbiztosítók pénzügyi terve,

feltőkésítési terve és pénzügyi helyreállítási

terve 166

130. A biztosítási szükséghelyzet 168

XXIII. FEJEZET 169

A FELÜGYELET ADATKEZELÉSE 169

XXIV. FEJEZET 170

A FELÜGYELETI DÍJ 171

131. Az alapdíj 171

132. A változó díj 171

XXV. FEJEZET 171

A CSOPORTFELÜGYELET 171

133. A csoportfelügyelet terjedelme 171

134-165. 172

HARMADIK KÖNYV 172

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ

SZEMÉLYEK 172

166. E könyv alkalmazási köre 172

NYOLCADIK RÉSZ 172

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET

VÉGZŐ SZEMÉLYEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ

SZABÁLYOK 173

XXVI. FEJEZET 173

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET

VÉGZŐ SZEMÉLYEK MŰKÖDÉSÉRE

VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 173

167. A biztosításközvetítői és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenység alapvető

feltételei 173

258. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

167/A. A biztosításközvetítők és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személyek javadalmazásával összefüggő

szabályok 176

168. A biztosításközvetítést és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet illetően -

az értékesített termékekhez igazodó -

szakmai képzés és továbbképzés 177

169. A megtakarítási jellegű

életbiztosításokkal összefüggő jutalékfizetési

szabályok 179

169/A. A biztosítási szerződésekkel

összefüggő általános javadalmazási szabályok 180

170. A biztosításközvetítő és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy tájékoztatási kötelezettsége 180

171. A biztosításközvetítőkkel és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személyekkel kapcsolatos titokvédelmi

szabályok 183

172. A biztosításközvetítő és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy panaszkezelése 184

XXVII. FEJEZET 184

A FÜGGŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK

MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS

SZABÁLYOK 184

173. Az ügynök 184

174. A többes ügynök 185

XXVIII. FEJEZET 189

A VEZÉRÜGYNÖK 189

XXIX. FEJEZET 190

A FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK

MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS

SZABÁLYOK 190

175. Az alkusz 190

KILENCEDIK RÉSZ 195

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET

VÉGZŐ SZEMÉLYEK FELÜGYELETE 195

XXX. FEJEZET 195

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET

VÉGZŐ SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSA 195

176. A biztosításközvetítők és a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezetek nyilvántartása 195

259. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

177. A biztosításközvetítőkről, a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

gazdálkodó szervezetekről és a 368. § (1)

bekezdése szerinti személyekről vezetett

belső nyilvántartás 199

XXXI. FEJEZET 202

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL KAPCSOLATOS

ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK 202

178. A többes ügynök és az alkusz

engedélyezése 202

179. A többes ügynöki és az alkuszi

tevékenység irányításáért felelős természetes

személy engedélyezése 203

180. A harmadik országban székhellyel

rendelkező biztosításközvetítő által létesíteni

kívánt fióktelep tevékenységének

engedélyezése 204

181. A harmadik országban székhellyel

rendelkező biztosításközvetítő által létesített

fióktelep általános képviselőjének

engedélyezése 205

182. A többes ügynöki és alkuszi tevékenység

kérelemre történő megszüntetése és

felfüggesztése 205

XXXII. FEJEZET 206

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ

BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGET

VÉGZŐ SZEMÉLYEK FELÜGYELETÉVEL

KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI, BEJELENTÉSI

ÉS TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK 206

183. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy által másik tagállamban fióktelep

létesítésének, valamint határon átnyúló

szolgáltatás keretében végzett tevékenység

megkezdésének szabályai 206

184. Másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy magyarországi fióktelep létesítésére,

valamint határon átnyúló szolgáltatás

keretében végzett tevékenységének

megkezdésére vonatkozó szabályok 208

185. A biztosításközvetítők egyéb bejelentési

kötelezettsége 209

186. A másik tagállamban székhellyel

rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy magyarországi fióktelepének, illetve

Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás

keretében végzett tevékenységének

felügyeletével kapcsolatos szabályok 210

260. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

186/A. A biztosításközvetítő vagy a kiegészítő

biztosításközvetítői tevékenységet végző

személy által másik tagállamban fióktelepen

keresztül, valamint határon átnyúló

szolgáltatás keretében végzett tevékenység

felügyeletével kapcsolatos szabályok 212

187. Harmadik országban székhellyel

rendelkező biztosításközvetítő magyarországi

fióktelepének felügyeletével kapcsolatos

szabályok 213

188. A hatósági képzéssel és vizsgáztatással

kapcsolatos nyilvántartás 213

XXXIII. FEJEZET 214

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL ÉS A

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐI

TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEMÉLYEKKEL

KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 214

189. A felügyeleti bírság 216

190. A biztosításközvetítő nyilvántartásból

történő törlése 216

191. A többes ügynöki és alkuszi

tevékenységi engedély felfüggesztése 217

192. A többes ügynöki és alkuszi

tevékenységi engedély visszavonása 217

XXXIV. FEJEZET 218

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÁLTAL FIZETENDŐ

FELÜGYELETI DÍJ 218

NEGYEDIK KÖNYV 218

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 218

193. Felhatalmazó rendelkezések 218

194. Hatálybalépés 219

195. Átmeneti rendelkezések 220

196. Az Európai Unió jogának való megfelelés 234

197. Módosító és hatályon kívül helyező

rendelkezések 235

1. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 236

A) rész 236

A nem-életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti

besorolása 236

B) rész 237

A több ágazatra is kiterjedő engedélyek

megnevezése 238

2. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 238

Az életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti

besorolása 238

3. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 239

A biztosítási termékterv 239

4. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 239

Az ügyfelek tájékoztatásáról 239

261. oldal

Hatály: 2019.IV.26. -

2014. évi LXXXVIII. törvény - a biztosítási tevékenységről

5. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 241

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve

kiszámítása 242

6. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 242

A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai

eszközeinek a csoportosítása 242

7. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 243

Az általános szakmai továbbképzés

ismeretanyagának minimumkövetelményei 243

8. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 244

Megfeleltetési szabályok 244

9. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 245

10. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 245

A portfóliókezelési tevékenységet végző által a

kezelt portfólión elért teljesítmény, illetve hozam

számításának, bemutatásának és közzétételének

szabályai, elvei 245

11. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 246

A) Rész 246

Winding-up proceedings Felszámolási eljárások 246

B) Rész 247

C) Rész 248

Reorganisation measures Reorganizációs

intézkedések 248

12. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez 248

A befektetési politika tartalmi elemei 248

Copyright 2026 Biztosításokról érthetően Created by Tűzló Dekor Kft.

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com