1. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
2009. évi LXII. törvény
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
1
1 Kihirdetve: 2009. VI. 29.
Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk
következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott kártérítési
igények megfelelő mértékű kielégítése, a biztosítási kötelezettség
betartásának hatékony ellenőrzése, a biztosítatlanság csökkentése, a
fogyasztói érdekek védelme, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom
növelése, a piac biztonságos működése érdekében, figyelembe véve az Európai
Unió jogszabályait, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben,
színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a
szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a
következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya
kiterjed:
a)
2
2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a).
minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá
más tagállami telephelyű gépjármű - ha annak rendeltetés helye szerinti
tagállama Magyarország - tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b)
3
3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § b).
a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő
belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő
részvételének feltételeire;
c)
4
4 A 2009. évi CL. törvény 146. § szerinti szöveggel lép hatályba.
a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a
Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási
Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók
Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott
tevékenységére;
d)
5
5 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 134. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében
eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító
felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a
kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó
szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással
kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási
hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
2. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti
irodái közötti - megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő - e
törvényben nem szabályozott - feladatok ellátására;
b)
1
1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a).
Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt
vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
c)
2
2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a).
arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén
állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában
jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi
irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó
alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a
nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a
díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított
díj vonatkozik;
3.
3
3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a), 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) a).
biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII.
törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely
szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben
foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a
továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a
gépjárművet vezető személy;
5.
4
4 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 68. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként
és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként a biztosító által
megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi
korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott
gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7.
5
5 Módosította: 2012. évi CLI. törvény 85. §.
fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó
biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, kivételével -
díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség
időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott
díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az
ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a
négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
3. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
8/A.
1
1 Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 362. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű
megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a
kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően
esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás
időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel)
csökkentett összegét meghaladja;
9.
2
2 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 47. §. Hatályos: 2014. I. 1-től. Módosította: 2013. évi
CCLII. törvény 169. § (5) a).
gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - jogi személy, egyéni
vállalkozó, egyéni cég -szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek
együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási
időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági
engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II.
b) pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági
vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és
munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett
segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton
(útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség
alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó
igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot,
valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más
tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele
szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát,
időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16.
3
3 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) b).
Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik
személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése
érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok
ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve
utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító
adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem
felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a
gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren
kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy
vagy szervezet;
4. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
20.
1
1 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) c).
kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet
végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő
megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével
kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye)
szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal
szemben képviseli;
21.
2
2 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 68. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.
Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és
finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás
alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási
szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott
károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét
engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22.
3
3 Megállapította: 2015. évi CXLVII. törvény 2. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók
által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a
biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó
gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az
ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel
okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk
megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;
23.
4
4 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény
169. § (5) d).
kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet
végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett
szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén
telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a
zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a
károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének
elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben
meghatározott esetekben;
24.
5
5 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén
a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági
jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem
rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem
rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25.
6
6 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2.
pontjában meghatározott fogalom;
26.
7
7 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet
végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit
vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a
zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a
levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére
és rendezésére;
5. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
27.
1
1 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja
a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó
egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28.
2
2 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának
átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól
számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti
országától eltérő - tagállam,
a)
3
3 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) e).
ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi
személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak
székhelye található, illetve
b)
4
4 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) f).
amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a
szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben
a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29.
5
5 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan
megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a
zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt
gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését
(forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30.
6
6 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os
össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó,
vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos
egészségromlást okozó sérülés;
31.
7
7 Megállapította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.
székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló
biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
32.
8
8 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam és Svájc;
33.
9
9 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági
jelzéssel ellátta, vagy
b)
10
10 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) g).
amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek
esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot
gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó
lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett
telephelye, fióktelepe) található;
34.
11
11 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak,
melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben
egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;
35.
12
12 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által
kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély
jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
6. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
36.
1
1 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes
szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány
(kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek
megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a
meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet
meglétének igazolására;
37.
2
2 Számozását módosította: 2009. évi CL. törvény 147. § (1).
zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az
ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó
országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban
megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. §
3
3 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (1). Hatályos: 2014. III. 15-től.
E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a
sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj
is értendő.
3/B. §
4
4 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 68. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik,
azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban:
alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott
összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az
euró forintra való átszámítására vonatkozó - Magyar Nemzeti Bank által
közzétett - hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő
milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
MÁSODIK RÉSZ
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I. Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítási kötelezettség
4. § (1)
5
5 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 281. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója
köteles - a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével - az e
törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk
fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási
szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási
kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a
mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való
ellátásának időpontjától - a szünetelés kivételével - a gépjármű forgalomból
történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba
helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel
kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
7. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben
tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt
érdemlően igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e
törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a
biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(4a)
1
1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 69. §. Módosította: 2017. évi L. törvény 330. §.
Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében
meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új
üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott
megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6)
bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben
tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a
biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes
eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban
hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi
engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban
tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének
időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje
nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró
határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban,
amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és
a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7)
2
2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a).
Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a gépjármű
rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország - köteles a tulajdonszerzést
követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az
e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerződés létrejötte és megszűnése
5. § (1)
3
3 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 69. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.
A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben
tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye
szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek
szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító
díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott
összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak
kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen
időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés
érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől
számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4)
bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az
üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet
nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító
jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási
időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
8. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3)
1
1 Módosította: 2012. évi CLI. törvény 69. § (2).
A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a
biztosítónál köteles a szerződést - az újrakötött szerződés kockázatviselési
kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján - megkötni, ahol a
szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4)
2
2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 22. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő
felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés
megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem
köteles elfogadni.
6. §
3
3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 23. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
(1) A szerződés - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti
módokon túl - úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a
biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a
biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a
szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak
képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított
15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján
utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az
ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat
hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal - az ajánlat szerinti
tartalommal - jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak
átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől
való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében
meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött
javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő
módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a
kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a
tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő
hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben
tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére,
valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek
hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban
meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú
okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél
rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. § (1)
4
4 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 24. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára
(biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy - a felek megállapodása alapján -
elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.
(1a)
5
5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 24. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben
megérkezik.
9. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(2) A biztosítási időszakon belül - az e törvényben meghatározott eseteken
túl - a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3)
1
1 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 48. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő
kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha
az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem
történik meg.
(3a)
2
2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 70. § (1). Módosította: 2017. évi L. törvény 330. §.
Ha az üzemben tartó személyének változása - peres, nemperes
eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján - oly módon
következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói
jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző
időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés - a (3) bekezdéstől eltérően - a
peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági
eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon
érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb
okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha
a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
(5)
3
3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 70. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.
Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő
megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
8. § (1)
4
4 A 2009. évi CL. törvény 148. § szerinti szöveggel lép hatályba.
A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a
fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak
ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű
első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát
érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban
meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége
teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről,
továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó
személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény
járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a
kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a
biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(1a)
5
5 Beiktatta: 2016. évi CXLIV. törvény 45. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.
Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművek
vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót
az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes
rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének,
továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a
kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a
biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a
hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben
tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges
megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül
bemutatni.
10. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének
kivételével - a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt
szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a
megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az
üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5)
1
1 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) h).
A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor
alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. § (1)
2
2 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 70. §. Hatályos: 2012. X. 28-tól.
Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás
elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így
különösen - fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam
utolsó napját követő - az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő
napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a
fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát,
továbbá - amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele - a kártörténeti
rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj
megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével
közölni.
(3)
3
3 A 2009. évi CL. törvény 149. § szerinti szöveggel lép hatályba.
A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa
által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az
üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett -
időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított
időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép
hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést
követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a
biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
4
4 Megállapította: 2015. évi CXLVII. törvény 3. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási
időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.
(2)
5
5 Megállapította: 2015. évi CXLVII. törvény 3. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.
Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére
vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a
visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében
meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a
tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése
nélkül más biztosítónál - a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással
- új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett
szerződés - amennyiben korábban nem szűnt meg - az új szerződés
kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2)
bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott
biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére
vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
11. § (1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e
törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét,
megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2)
1
1 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 72. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a
biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján
alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak
alatt nem változtathatja meg.
(3)
2
2 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 135. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a
meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre
meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a
MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján
meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és
fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.
(5)
3
3 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 119. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott -
gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó -
pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2)
bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett
díjtarifájától.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a
megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított
személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű
üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. § (1)
4
4 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 71. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától
függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként
egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi
sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak
megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban
foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető
követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti
költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó
kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a
zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a
magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási
kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország
gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító
szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb
a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási
kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll
fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő,
időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
12. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult
megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében
meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes
kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez
viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási
összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben
várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített
biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a
járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék
nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve
személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási
összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor
érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem
róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban
kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával
megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor
abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha
egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a
biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl.
egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4)
bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg
újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban
teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési
összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az
újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első
kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1)
bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez
képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg
újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem
a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből
származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi
hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó
intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való
használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében
keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási
munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
13. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos
állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként
keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a
biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási
engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező
lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá
a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett
gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a
biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési
okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan
tartamú szerződés köthető.
17. § (1)
1
1 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 73. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak
egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött
szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig
terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja - a szünetelés időtartama alatt hatályba
lépő szerződések kivételével - a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig
elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási
évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában
rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható díjról.
(4a)
2
2 Beiktatta: 2015. évi CCV. törvény 1. §. Hatályos: 2016. III. 11-től.
Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon
tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája - a 23. § (3a) bekezdése alapján - csak a javára tartalmazhat
különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés
szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. §
(3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerződő hozzájáruló
nyilatkozata alapján - elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére,
valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek
nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő
kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
14. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
19. § (1)
1
1 A 2009. évi CL. törvény 150. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a
szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés
létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben
tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság
keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de
legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek
hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés
létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított
személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3)
2
2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 25. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel,
amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első
díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet,
amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi
folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
türelmi időben fennáll.
(5)
3
3 A 2009. évi CL. törvény 150. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.
A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító
kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő
részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben
tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az
üzemben tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba bejegyzett
- időpontjában szűnik meg.
(5a)
4
4 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 72. §. Módosította: 2017. évi L. törvény 330. §.
A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással
történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes
eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban
hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg,
feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő
megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés
biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak
zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén
a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8)
5
5 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2)
bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése
az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon
megszűnik.
(9)
6
6 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 4. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem
lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti
tájékoztató közzétételének napja.
Díjfizetés
20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg
a biztosítót.
15. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj
megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás
tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a
felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek
hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet
pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
(1a)
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 49. §. Módosította: 2016. évi LIII. törvény 78. § b).
Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén
módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás
folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a
díjkülönbözetet - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az esedékes
következő biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes
megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a
szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben
megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj
esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre
történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől
számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre
vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés
- amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított
hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az
üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a
szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6)
2
2 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 74. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a
szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés
vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és -
amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés
vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7)
3
3 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 74. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt
bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. §
alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől
számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2)
4
4 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 73. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és
beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően
szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt
év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést
követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
16. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett
díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat
beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5)
1
1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 120. § (1). Hatályos: 2014. VII. 1-től.
Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint
kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a
biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos
határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett
időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7)
2
2 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 136. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést
követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a
kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre
számított - tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét
megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti,
továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a
Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8)
3
3 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 120. § (2). Hatályos: 2014. VII. 1-től.
A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb
okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és
az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett
fedezetlenségi díjat beszedni.
(9)
4
4 Beiktatta: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.
A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak
szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. §
(11)-(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű
külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. §
5
5 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 76. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a
meghirdetett - a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó -
díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - nem változtathatja meg, kivéve, ha a
szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor
fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése
következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési
vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja
legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben
tartó egyidejű értesítése mellett - a szerződéskötéskor fennálló tények
figyelembevételével - a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal
módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó
díjtarifa szerint.
17. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3)
1
1 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 137. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a
meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre
meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a
MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján
meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(3a)
2
2 Beiktatta: 2015. évi CCV. törvény 2. § (1). Hatályos: 2016. III. 11-től.
A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1)
bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat
különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy
pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját
az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján
folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(4a)
3
3 Beiktatta: 2015. évi CCV. törvény 2. § (2). Hatályos: 2016. III. 11-től.
A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során
köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon - a díjtarifájával kapcsolatban - azt
is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó
díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező
javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új
szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek
minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló
szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel
nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett
információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából
kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
4
4 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 76. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja
a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási
időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott
biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt
jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
Bonus-malus rendszer
25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre
(bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét
kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a
kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló
bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő
gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy
hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes
kivonásra került.
18. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás
tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó
szerv elektronikus úton értesíti.
(3)
1
1 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) b).
A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak
megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a
gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig
tart.
(4)
2
2 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 50. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven
belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő
napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő
megállapodásának hiányában - a szünetelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés
esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15
napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének
tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a
szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a
szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. §
3
3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 121. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a
kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű
üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E
kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel
okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további
kártérítési igényét.
28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási
szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának
biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott
esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2)
4
4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § c).
A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult
keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező
biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a
baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a
zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő
országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása
szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő
joghatállyal.
19. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a
helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási
szerződés azonosításához szükséges - a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d)
pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges
körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben
meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a
Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási
Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz,
az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és
a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a
tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a
biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja,
hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a
káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a
biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla
kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem
alkalmazhatók.
(3)
1
1 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 153. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) i).
A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló
biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint
e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések
figyelembevételével.
30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges
adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a
káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv
megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2)
2
2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 122. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező
üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül
köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult - a
balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján - a
bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója
nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes
biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más - biztosítási
fedezetet nyújtó - biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést
- további intézkedés megtétele nélkül - annak beérkezésétől számított 8
munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a
károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos,
illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a
bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját
követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a
káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A
biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3)
bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási
Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult
ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező
üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a
hazaérkezés időpontjától kell számítani.
20. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(6)
1
1 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) j).
A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a
kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása
céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos
eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó - 46. § (2)
bekezdésének a) pontjában meghatározott - személyes adatairól, a gépjármű
hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat
számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre
vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető
adatokról.
31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő,
a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez
nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de
ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától
számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben,
amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó
tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b)
2
2 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) k).
indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes
követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el,
vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította
meg.
32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított
felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló
tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez
mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a
biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben
tartóra és a vezetőre - is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a
kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti
perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli
kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat
elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a
károsultnak megfizetni.
32/A. §
3
3 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 154. §. Hatályos: 2010. IV. 1-től.
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt
készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve
bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele
fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről
tájékoztatja a károsultat.
21. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(2)
1
1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 123. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges
költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor
térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű
helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és
munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel,
kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a
gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó
kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az
értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés
szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha
a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki
okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában
fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett
összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
32/B. §
2
2 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CXXVII. törvény 60. §. Hatálytalan: 2017. I. 1-től.
Törvényi engedmény
33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla
kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a
jogok, amelyek a biztosítottat - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott
esetekben az üzemben tartót és a vezetőt - illették meg a kárért felelős
személlyel szemben.
Visszkereset
34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében
meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa
kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
3
3 A 2009. évi CL. törvény 155. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2016. évi LIII. törvény
78. § c).
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként
jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől,
ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c)
4
4 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 79. §.
a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre
hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely
biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha
bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan
ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem
rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen
személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel
vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból
feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt
műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás
körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
22. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a
biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési,
változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly
mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2)
1
1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 78. § d).
Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f)
pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások
keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti
Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig
érvényesítheti követelését.
(3)
2
2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 78. § e).
Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó
az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a
teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla
kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g)
pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a
biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője
követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer
Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda,
valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési
igényt.
II. Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége
35. § (1)
3
3 A 2009. évi CL. törvény 156. § szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2011. évi CCI. törvény
339. § a).
A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem
rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az
ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a 26. §-ban
meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti
igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a
Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási
Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig
köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is
köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból
kivont gépjárművel okozták.
23. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(2)
1
1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a).
Ha biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartó magyarországi
telephelyű gépjárművével más tagállam területén kárt okoz, vagy ha a
károkozó gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, a
Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (2) bekezdésében meghatározott
mértékig megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve
tagja, a tagállam kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési
igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási
Számla kezelőjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú
megállapodás alapján terheli.
(3) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét megbízhatja a
károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával.
36. § (1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles
helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a
társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem
követelheti.
(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból
eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.
(3)
2
2 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 77. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem
terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út
tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési
berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a
reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott
károkra.
(4) Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos
személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult
gépjárműben okozott károkat is.
(5) A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles
bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási
Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából
nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a
Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
(6) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki
köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a
Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával
elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét
abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen
károsult kárát megtéríteni.
(6a)
3
3 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A Kártalanítási Számla kezelője téríti meg a - még meg nem térített -
jogalapjában és összegszerűségében dokumentumokkal alátámasztott
kártérítés összegét a károsultnak abban az esetben is, ha
a) Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep
útján tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó - tevékenységi
engedélyét a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága visszavonta és
b) az a) pontban meghatározott biztosító a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeket - a
székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága vagy a Felügyelet által
megállapítottan - nem teljesíti.
24. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(6b)
1
1 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (6a) bekezdésben meghatározott kártérítési összeg megtérítésére a
Kártalanítási Számla kezelője akkor köteles, ha a Felügyelet a (6a)
bekezdésben meghatározott feltételek fennállására vonatkozó tájékoztatóját a
honlapján közzétette és a károsult a megtérítésre vonatkozó bejelentését a
Felügyelet által közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint megtette.
(6c)
2
2 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A kártérítési igények fennállásának, valamint jogalapjának és
összegszerűségének megállapítása érdekében a (6a) bekezdés a) pontjában
meghatározott biztosító a (6b) bekezdésben meghatározott tájékoztatás
közzétételét követő 15 napon belül köteles a nála bejelentett, még ki nem
elégített kártérítési igényekre vonatkozó adatokat és okiratokat vagy azok
másolatát, valamint a károkozás időpontjában a biztosítási fedezet meglétére
vonatkozó igazolást a Kártalanítási Számla kezelője részére átadni. Az adatok,
okirat(másolat)ok és igazolás átadása informatikai módszerrel történik nyílt
szabványoknak vagy elterjedt elektronikus formátumnak megfelelő,
informatikailag olvasható formátumban.
(6d)
3
3 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (6b) bekezdésben meghatározott - bejelentett - megtérítési
igényekkel kapcsolatban a (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító
a Kártalanítási Számla kezelője kérésére három napon belül köteles kiegészítő
tájékoztatást adni.
(6e)
4
4 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (6c) bekezdés szerinti adatok, okirat(másolat)ok és igazolás
beszerzését a Felügyelet a (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító
székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságával történő felügyeleti
együttműködése keretében elősegíti.
(6f)
5
5 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító a (6c) bekezdés
szerinti adatok, okirat(másolat)ok és igazolás átadásának napját követően - a
(6h) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a károsultaktól kárigényt
nem fogadhat be.
(6g)
6
6 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség a
Kártalanítási Alap megtérítési kötelezettségének beálltával megszűnik.
(6h)
7
7 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség akkor is
megszűnik, ha a (6a) bekezdésben meghatározott biztosító, a kárrendezés
lefolytatására feljogosított garanciaalap vagy egyéb szervezet, illetve ezek
megbízottja a kárrendezési eljárást megkezdi. Ebben az esetben a
Kártalanítási Számla kezelője a nála folyamatban lévő ügyek aktáit - 15 napon
belül - lezárja és azokat a kárrendező részére átadja.
(7) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője
kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár
részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.
(8) A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla
kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes
ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége megtérítését
követelheti:
a) egyetemlegesen a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartótól
és attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül vagy
a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette;
25. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
b) egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont
gépjármű üzemben tartójától és vezetőjétől;
c) az ismeretlen üzemben tartó gépjárművének vezetőjétől;
d) az ismeretlen gépjármű vezetőjétől, amennyiben ennek személye ismert
és a károkozásért felelős;
e) az üzemben tartótól, ha a káresemény a 26. §-ban meghatározott
szünetelés ideje alatt következik be;
f)
1
1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 74. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.
a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre
hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette;
g)
2
2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 74. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.
a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem
rendelkezett;
h)
3
3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 74. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.
a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás
körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta.
(8a)
4
4 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítés folytán a Kártalanítási
Számlára száll át - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés,
továbbá magyar vagy tagállami jogszabályi rendelkezés alapján - a károsultat
a) a nem teljesítő biztosítóval szemben, továbbá
b) az a) pontban meghatározott biztosítóra tekintettel a kártérítésre, illetve
megtérítésre kötelezett külföldi szervezettel, illetve a Kártalanítási Alappal
szemben
megillető minden jog és követelés.
(8b)
5
5 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 5. § (2). Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A Kártalanítási Számlát a (8a) bekezdés szerinti engedményezés
következtében megillető jogok és követelések érvényesítése során a károsult a
Kártalanítási Számla kezelőjével - az érvényesítéshez szükséges adatok,
okiratok, igazolások, nyilatkozatok beszerzése elősegítése érdekében -
együttműködni köteles.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője e törvény alapján feladatainak ellátása,
illetve őt megillető igényének érvényesítése érdekében pert indíthat.
(10) A Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt az
elhunyt üzemben tartó, illetve vezető örököseivel szemben.
(11)
6
6 Beiktatta: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.
A Kártalanítási Számla kezelőjét a 33. §-ban és a (8) bekezdés a)
pontjában meghatározott jogosultság - a (12) bekezdésben meghatározott
időtartamban és feltételek szerint - nem illeti meg az olyan kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés vonatkozásában, amely azért szűnt
meg, mert a biztosító ellen felszámolási eljárás indult.
(12)
7
7 Beiktatta: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.
A (11) bekezdésben meghatározott jogosultság azon káreseményből
eredő követelés vonatkozásában nem illeti meg a Kártalanítási Számla
kezelőjét, amely a felszámolás kezdő időpontjának napjától az azt követő
hatvanadik nap végéig bekövetkezett. Azon felszámolás alatt álló biztosító
esetén, amely Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem
rendelkezik és Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében
végezte a tevékenységét, a hatvannapos időtartam a felszámolásról szóló
döntés Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 11. melléklet A) részében
meghatározott nyomtatványban megjelölt döntés jogerőre emelkedésének a
napján kezdődik.
26. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
A kárrendezési megbízott
37. § (1)
1
1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § c).
A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító a (2)
bekezdésben meghatározott feladatok ellátására kárrendezési megbízottat
jelöl ki.
(2)
2
2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § c).
Ha a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől)
eltérő országában magyarországi telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt
okoznak, és a károkozónak a Magyarország területén székhellyel rendelkező
biztosítójával szemben a más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel)
rendelkező károsultnak e károk miatt kártérítési igénye keletkezik, a károsult
kártérítési igényét lakóhelye (székhelye) szerinti tagállam területén a
károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja.
A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó
biztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.
(3)
3
3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § c), 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) l).
A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító kárrendezési
megbízottja a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a
kártérítési igények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és
köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni,
valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti
tagállam hivatalos nyelvén lefolytatni.
(4)
4
4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § d).
Ha - Magyarország területén kívül - a zöldkártyarendszer valamely
országában más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű (nem
magyarországi telephelyű gépjármű) üzemeltetésével kárt okoznak, és a
Magyarország területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsultnak e
károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési
igénye keletkezik („szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó
gépjármű-felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési
megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a
károkozóval vagy a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben
közvetlenül is érvényesítheti.
A kárképviselő
38. § (1)
5
5 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a), e).
A Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem
rendelkező biztosító gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló
szolgáltatás keretében Magyarország területén csak akkor nyújthat, ha a
tevékenység folytatásához kárképviselőt bízott meg.
(2)
6
6 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a).
A kárképviselőnek Magyarország területén állandó lakóhellyel vagy
székhellyel kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak a kárképviselővel
kapcsolatos adatokat, annak kijelölését, illetve az adataiban, valamint a
személyében bekövetkezett változásokat 8 napon belül a Felügyeletnek be kell
jelentenie.
27. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(4)
1
1 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 52. §. Hatályos: 2013. VI. 29-től.
Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselők
listáját és a kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet
internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak határon átnyúló
szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal a szerződésre
vonatkozó magyar nyelvű dokumentumokat - ideértve a szerződési feltételeket
is - a Felügyelet részére be kell nyújtani.
A Kártalanítási Szervezet
39. § (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben
köteles a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító helytállási kötelezettségéhez
igazodó mértékben - helyette is - szolgáltatást nyújtani.
(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak
akkor érvényesítheti, ha
a)
2
2 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-től.
a balesetet okozó gépjármű 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítója vagy
ennek kárrendezési megbízottja a károsult kártérítési igényének benyújtását
követő három hónap elteltével sem adott a kártérítési igénybejelentésben
előterjesztettekre a 31. §-ban szabályozottaknak megfelelő választ,
b) a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító nem nevezett ki kárrendezési
megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a biztosítónál
terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt
választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy
c) a gépjármű vagy a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító a balesetet követő
két hónap elteltével sem volt azonosítható.
(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidők elteltét követő két hónapon
belül, a (2) bekezdés b) pontjában szereplő esetben attól az időponttól
számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szerzett, vagy
tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére
nem került sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszűnik, ha a károsult a 37. § (4)
bekezdése szerinti biztosítóval szemben közvetlenül bíróság előtt lépett fel,
vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit.
(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól annak
megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási
kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szűnt meg.
(6) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból
eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Szervezet nem fedezi.
40. § (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének
kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti a károkozó 37. § (4) bekezdése
szerinti biztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem
teljesítették e törvény szerinti kötelezettségüket, haladéktalanul értesíti a 37.
§ (4) bekezdése szerinti biztosító székhely szerinti tagállamának kártalanítási
szervezetét. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról
a körülményről, hogy a károsult igénybejelentését követő két hónapon belül
teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog.
(2) A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben
megillető követelés a Kártalanítási Szervezetre száll át.
28. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig
megtérítésre jogosult a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító székhely szerinti
tagállamának kártalanítási szervezetével szemben.
(4) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által
nyújtott kártalanítás megtérítésére köteles a magyar jogszabályok
rendelkezéseinek megfelelően, ha a biztosítási szerződést a 37. § (2)
bekezdése szerinti biztosítóval kötötték.
(5) A Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a 39. § (2) bekezdésének
c) pontjában meghatározott esetben a gépjármű telephely szerinti országának
kártalanítási számlájával szemben érvényesítheti.
(6) A kártalanítási szervezetek és garanciaalapok egymással szembeni
megtérítési követelésének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek
közötti megállapodások irányadók.
Külföldi telephelyű gépjárművekre vonatkozó rendelkezések
41. §
1
1 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § b).
A külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére harmadik
ország, valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam
területéről csak akkor léphet be, illetve Magyarország területén akkor vehet
részt a forgalomban, ha
a) üzemben tartója (vezetője) érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezetet igazoló nemzetközi igazolvánnyal rendelkezik, vagy
b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a
Rendszámegyezmény részese.
42. § (1)
2
2 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § f).
Ha a külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az
érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennállását a 41. §-ban
meghatározott módon nem igazolja, Magyarország területére való belépéskor
köteles az e törvény szerinti biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott
csoportjával határozott időre szóló szerződést (határbiztosítást) kötni, azt a
tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító okiratot
magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezet kell
nyújtania a tagállamok területén okozott károkra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan
gépjárművek esetében, amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez
csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett
gépjármű állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott
országban van.
(3)
3
3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § c).
Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a Magyarország
területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek esetében, ha
azok vonatkozásában nemzetközi egyezmény, illetve jogszabály e törvénytől
eltérő szabályokat állapít meg.
(4)
4
4 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § c).
A külföldi telephelyű gépjárművek Magyarország területére történő
belépésekor a vámhatóság ellenőrzi a 41. §-ban foglaltak fennállását.
(5) A (2) bekezdés szerinti gépjárművek esetében abban az esetben
végezhetnek a jogszabályokban a biztosítás ellenőrzésére feljogosított szervek
a biztosításra vonatkozó ellenőrzést, ha az nem rendszeres és nem
megkülönböztető jellegű, és olyan ellenőrzés részeként végzik, amely nem
kizárólag a biztosítás ellenőrzésére irányul.
29. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
Nemzeti Iroda
43. § (1)
1
1 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 53. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.
Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű
üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt - a 13. § (1) bekezdésében
meghatározott értékhatárt figyelembe véve - a Nemzeti Irodával szemben is
lehet érvényesíteni. Ha a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója - a Nemzeti
Iroda hozzájárulásával - a biztosítottjai által Magyarország területén okozott
károk rendezésére levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a
Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását - a Nemzeti Iroda ellentétes
rendelkezése hiányában - e levelező, illetve képviselője végzi.
(2) A Nemzeti Iroda ellátja a Kártalanítási Szervezet és az Információs
Központ e jogszabályban meghatározott feladatait.
(2a)
2
2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 26. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
A Nemzeti Iroda a határbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról
gondoskodik, ezen feladatok elvégzésére biztosítóval megbízási szerződést
köthet.
(3)
3
3 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 339. § a).
Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű
üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási
helye nem valamely tagállam területén van, a külföldi károsult a Nemzeti
Irodával szemben az (1) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az
esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar
károsultat hasonló jog illette meg.
(3a)
4
4 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 53. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.
A Nemzeti Iroda megtérítése folytán a károsultat a károkozóval és
biztosítójával szemben megillető követelés a Nemzeti Irodára száll át.
(4) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha
a) a zöldkártyarendszerben részes azon országok tekintetében, melyek
nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda (a többi tagállammal egyezően) kétoldalú
megállapodást kötött,
b) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében,
c) azon országok tekintetében, melyek nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda
egyoldalú elismerésről külön megállapodást kötött,
változás következik be.
(5)
5
5 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 53. § (3). Hatályos: 2013. VI. 29-től.
A MABISZ a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti
országok listájáról minden év január 15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint
változás esetén az aktuális listát a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15
napon belül az internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen
információk a honlapján folyamatosan elérhetőek legyenek.
(6) Az Európai Bizottság - a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a
biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről
szóló 1972. április 24-i, 72/166/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdése
alapján - a csatlakozással kapcsolatosan a Hivatalos Lapban közzétett
határozatában megjelölt időponttól kell az országot a Rendszámegyezményhez
csatlakozott országnak tekinteni.
HARMADIK RÉSZ
30. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
KÖZPONTI FELADATOK
III. Fejezet
ELLENŐRZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS
A biztosítási fedezet fennállásának igazolása
44. § Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben
tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, ideiglenes forgalomban tartási
engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani, a gépjármű hatósági jelzését
(rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű időszakos vizsgálatát elvégezni abban
az esetben lehet, ha az e törvény szerinti biztosítási kötelezettségnek eleget
tettek.
45. § (1)
1
1 Megállapította: 2013. évi XXI. törvény 14. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.
A forgalmi engedélybe történő üzembentartói adat bejegyzése és
a gépjármű időszakos vizsgálata során, továbbá a közúti forgalomban
résztvevő jármű ellenőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását az
ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a
kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat
segítségével ellenőrzi. E hatósági eljárások során az ügyfél, illetve az
ellenőrzés alá vont jogosult a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az
(1a) bekezdésben meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani.
(1a)
2
2 Beiktatta: 2013. évi XXI. törvény 14. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.
A biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult hatóság - a
44. §-ban meghatározott, azonban az (1) bekezdésben nem említett - eljárása
során történő tanúsítására a gépjárművek kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító
igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott igazolóeszköz szolgál.
(2)
3
3 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 281. § (2). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 71. §,
2017. évi CXLV. törvény 30. §.
Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó
szerv általi összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása
során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási
fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az
üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes járási hivatal a külön
jogszabályban meghatározott módon - az 57/A. § (1) bekezdésének
megfelelően mentesített gépjárművek kivételével - a gépjárművet kivonja a
forgalomból.
(2a)
4
4 Beiktatta: 2016. évi CXXVII. törvény 59. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű forgalomba
történő visszahelyezésének költségeit az üzemben tartó részére térítse meg,
ha a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására azért került sor, mert a
biztosító a kötvénynyilvántartó szervet határidőn belül nem, vagy - a biztosító
érdekkörében felmerült okból - tévesen értesítette.
31. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3)
1
1 A 2009. évi CL. törvény 157. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.
A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási
fedezetének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi
engedély szolgál.
(4)
2
2 Nem lép hatályba a 2009. évi CL. törvény 157. § (5) alapján.
Kötvénynyilvántartás
46. § (1)
3
3 Megállapította: 2016. évi CXLIV. törvény 46. § (1). Hatályos: 2018. VII. 1-től.
A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglétének
ellenőrzése, a káresettel kapcsolatos igények, megtérítési követelések
érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása, a gépjárművekkel
kapcsolatban e törvényben előírt feladatok ellátása céljából nyilvántartást
vezet a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre, valamint az ideiglenes
rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművekre vagy
rendszámokra megkötött biztosítás igazoló okirataiban szereplő adatokról és a
kockázatviselésnek a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatairól
(kötvénynyilvántartás).
(2)
4
4 Megállapította: 2016. évi CXLIV. törvény 46. § (2). Hatályos: 2018. VII. 1-től.
A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a
gépjármű, a rendszám és a szerződés következő adatait:
a) a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy egyéni vállalkozó,
egyéni cég nevét, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát),
születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét,
telephelyét);
b) a gépjármű rendszámát és alvázszámát, egy adott gépjárműhöz nem
köthető ideiglenes rendszámra kötött biztosítási szerződés esetén a
rendszámot, valamint az ideiglenes rendszám kiadásának évét;
c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e) a kockázatviselés - ha a biztosítás szünetelés idején jön létre, úgy a
biztosítási időszak - kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát
és a megszűnés okát.
(3) A kötvénynyilvántartó szerv a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a
biztosítási jogviszony megszűnését követő 7 évig kezeli.
47. § (1) A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:
a)
5
5 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 75. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.
a 46. § (2) bekezdés
aa) b), c) és e) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - az e
törvényben meghatározott feladatai ellátásához -,
ab) d) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a károsult személy
meghatalmazása alapján, a károsult személy jogának vagy jogos érdekének az
érvényesítéséhez szükséges adatok kiadása céljából -
a biztosító, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
32. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
b)
1
1 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 78. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem
rendelkező vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az
ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése és a károsult követelésének
kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége
visszakövetelése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, az adatigénylés
időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott
időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
c) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - az e törvényben
meghatározott koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatok ellátása
céljából - a Nemzeti Iroda, a káresemény időpontja szerinti adatokra
vonatkozóan;
d) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a károk kezelése és
rendezése céljából - a levelező, a káresemény időpontja szerinti adatokra
vonatkozóan;
e)
2
2 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) n).
a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a kártérítési
igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben
meghatározott egyéb feladatok ellátása céljából - az Információs Központ, a
káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
f) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben
meghatározott pénzügyi felügyeleti, ellenőrzési eljárások lefolytatása céljából -
a Felügyelet, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
g) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben
meghatározott igazságszolgáltatási eljárások lefolytatása céljából - a bíróság,
az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy
meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
h) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció
végrehajtása, törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatása céljából - az
ügyészség, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
i)
3
3 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 270. § a).
a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása
céljából - a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, az
adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy
meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
j) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági
védelem, felderítés vagy elhárítás, információszerzés, illetve a
nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenőrzés céljából - a nemzetbiztonsági
szolgálatok, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
k) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - törvényben
meghatározott szabálysértési hatósági eljárások lefolytatása, illetve közúti
közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a
rendőrség, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
l)
4
4 Megállapította: 2013. évi XXI. törvény 15. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.
a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében közúti közlekedési
feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából
33. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
la) a közlekedési hatóság és a közlekedési igazgatási hatóság, az
adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy
meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan, és
lb) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott ellenőrző
hatóság a közúti forgalomban résztvevő jármű tekintetében, az adatigénylés
időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
m) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - az
Egészségbiztosítási Alapot, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető
megtérítési követelések érvényesítése céljából - az egészségbiztosítási szerv
és a nyugdíjbiztosítási szerv, a káresemény időpontja szerinti adatokra
vonatkozóan;
n)
1
1 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) o).
a 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében -
jogának vagy jogos érdekének érvényesítése céljából, indokolt körben -
bármely természetes személy, illetve jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni
cég a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett;
o)
2
2 Beiktatta: 2016. évi CXLIV. törvény 47. § (1). Hatályos: 2018. XII. 31-től.
a 46. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a
gépjármű hatósági jelzése alapján - a biztosítási kockázatviselés fennállásának
tényére vonatkozóan a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi
LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kknyt.) meghatározott
járműéletút-adatszolgáltatás céljából a Kknyt.-ben meghatározott központi
közúti közlekedési nyilvántartó szerv.
(2)
3
3 Megállapította: 2016. évi CXLIV. törvény 47. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.
A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)-e), l), m) és o) pontjában
szereplő adatigénylők részére az adatszolgáltatást elektronikus úton - a
kötvénynyilvántartó szerv és az adatigénylő közötti számítógépes
kommunikációs kapcsolat segítségével - teljesíti.
(2a)
4
4 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 56. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.
A kötvénynyilvántartó szerv az egészségbiztosítási szerv és a
nyugdíjbiztosítási szerv részére az adatigénylés teljesítése érdekében
közvetlen hozzáférést biztosít a kötvénynyilvántartás (1) bekezdés m)
pontjában meghatározott adataihoz.
(3) Az (1) bekezdés n) pontjában szereplő adatigénylő az adatszolgáltatásért
a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű díjat
köteles fizetni a kötvénynyilvántartó szerv részére.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez
szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer
folyamatos működtetéséért és az adatigénylésért a biztosítók kötelesek a
kötvénynyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a biztosítók a
magyarországi telephelyű gépjárművek kötelező
gépjármű-felelősségbiztosításából származó negyedévi díjbevételük 0,5%-át
kötelesek a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig a
kötvénynyilvántartó szerv részére átutalni.
(5) Az (1) bekezdés b)-m) pontjaiban meghatározott adatigénylők részére
történő adatszolgáltatás díjmentes.
(6)
5
5 Beiktatta: 2016. évi CXLIV. törvény 47. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.
Az (1) bekezdés o) pontjában foglalt adatátadás valamint ezen adatok
tekintetében a Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül
történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes.
34. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
48. § (1)
1
1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 27. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.
A kötvénynyilvántartó szerv legalább havonta köteles a
járműnyilvántartás, az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a
kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási szerződések
érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező
üzemben tartók adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében
meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó lakóhelye
(székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére továbbítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti összekapcsolás útján
létrejött adatállomány más célra nem használható fel és azt az eljárási
feladatok elvégzése után 90 nappal törölni kell.
49. §
2
2 Megállapította: 2015. évi CXLVII. törvény 6. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
(1)
3
3 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 75. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.
A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve - a 21. § (4)
bekezdésében meghatározott eset kivételével - megszűnésétől - érdekmúlással
történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzésétől -, továbbá a
biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb - a
kötvénynyilvántartás adattartalmát képező - változás időpontjától számított 15
napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén
keresztül értesíteni - a 46. § (2) bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével
- a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az
adatokban bekövetkező egyéb változásokról.
(2) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2)
bekezdésében meghatározott megszűnése esetén az új szerződés létrejöttéről
szóló - (1) bekezdésben meghatározott - értesítés a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett szerződés megszűnésére vonatkozó értesítést pótolja,
amennyiben a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
megszűnésére vonatkozó értesítés a kötvénynyilvántartó szervhez még nem
érkezett meg.
(3) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés szerinti megszűnésre
vonatkozó adat keletkezését követő 15 napon belül informatikai rendszerén
keresztül értesíti a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítót a
szerződés megszűnéséről.
50. § (1)
4
4 Megállapította: 2010. évi CLVII. törvény 24. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) p).
A kötvénynyilvántartásban kezelt személyes adatok tekintetében
az adatkezelő a kötvénynyilvántartó szerv. A kötvénynyilvántartó szerv a
kötvénynyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával
csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú jogi személyt
bízhat meg.
(2) A kötvénynyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható
adat, ha az arra jogosult az adatszolgáltatást az állam külső és belső
biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési,
bűnüldözési érdekből törvény rendelkezése alapján korlátozta vagy
megtiltotta. A korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó
szervet értesíteni kell.
35. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3)
1
1 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 270. § b).
A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett
személy a személyes adatainak kezeléséről kér tájékoztatást. Abban az
esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság,
előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön
törvény szerint titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése
ezt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással
- kifejezetten tartalmazza, a kötvénynyilvántartó szerv nem tájékoztathatja az
érintettet a személyes adataival kapcsolatos adattovábbításról.
50/A. §
2
2 Beiktatta: 2016. évi CIV. törvény 83. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
A kötvénynyilvántartó szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben
nincs helye fellebbezésnek.
Kártörténeti nyilvántartás
51. § (1) Az e törvény szerinti biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek
veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések
díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a kártörténeti adatok
felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a
kártörténeti igazolások kiadása céljából kártörténeti nyilvántartást (a
továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre.
(2) A kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a kárnyilvántartó szerv
látja el.
(3) A kárnyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban
szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, a
szerződő üzemben tartókról és a 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában
meghatározott üzemben tartókról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési
kötelezettséget kiváltó káreseményekről, a kártérítésre kötelezett
személyekről, a kártérítési kötelezettség ismertté válásáról, a kárösszeg
károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó
események dátumairól.
(4) A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a
szerződés és a káresemény alább felsorolt adatait:
a)
3
3 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 80. §. Hatályos: 2012. X. 28-tól.
a szerződő üzemben tartó, és a 36. § (8) bekezdés a), b) és e) pontjában
meghatározott üzemben tartó
aa) nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét,
ab)
4
4 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) q).
jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó esetén annak megnevezését,
továbbá cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét,
továbbá
ac) 52. § (6) bekezdése szerint képzett kártörténeti rendszer azonosító
számát;
b)
5
5 Megállapította: 2016. évi CXLIV. törvény 49. § (1). Hatályos: 2018. XII. 31-től.
a gépjármű rendszámát és alvázszámát, típusát, kategóriáját, egy adott
gépjárműhöz nem köthető ideiglenes rendszámra kötött biztosítási szerződés
esetén a rendszámot, valamint az ideiglenes rendszám kiadásának évét;
c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e) a biztosítási időszak kezdő és záró időpontját, továbbá a kockázatviselés
kezdetének időpontját, megszűnésének dátumát és a megszűnés okát;
f) a káresemény dátumát;
36. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
g) a kártérítés kötelezettjét, a kötelezettség ismertté válásának dátumát (az
első kárkifizetés, vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma);
h) a kifizetett kárösszeg meghatározott szabályok szerinti visszafizetésének
tényét és dátumát;
i) a bonus-malus osztályt.
(4a)
1
1 Beiktatta: 2016. évi CXLIV. törvény 49. § (2). Hatályos: 2018. XII. 31-től.
A kárnyilvántartás a (4) bekezdésben meghatározottakon túl
tartalmazza továbbá a károsult gépjármű és a káresemény (4) bekezdés b) és
f) pontok szerinti adatait.
(5) A 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben
tartó esetében a káresemény kapcsán a (4) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjaiban
meghatározott adatok kerülnek nyilvántartásra.
(6) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat egy
üzemben tartó vonatkozásában az utolsó biztosítási szerződéssel kapcsolatos
bármely adat keletkezését követő 7 évig kezeli.
(7) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat a 36. § (8)
bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartót illetően a
káresetre vonatkozó utolsó adat keletkezését követő 7 év elteltével törli,
amennyiben a nyilvántartásban ezen üzemben tartóval kapcsolatban, ezen
időtartam alatt a (6) bekezdés szerint adat nem keletkezik.
(8)
2
2 Megállapította: 2016. évi CXLIV. törvény 49. § (3). Hatályos: 2018. XII. 31-től.
A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdés f)-h) pontjában és a (4a)
bekezdésben megjelölt adatokat azok keletkezésétől számított 30 év elteltével
törli.
(9) A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé
tenni:
a) a (4) bekezdésben meghatározott adatokat - az e törvényben
meghatározott feladatai ellátásához - az üzemben tartóval szerződést kötő
biztosító;
b) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - a károk kezelése és
rendezése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, a levelező;
c) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott
pénzügyi felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása céljából - a Felügyelet;
d) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott
igazságszolgáltatási feladatok ellátása céljából - a bíróság;
e) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció
végrehajtása, törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatása céljából - az
ügyészség;
f)
3
3 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 270. § c).
a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - bűncselekmények
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása
céljából - a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv;
g) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - nemzetbiztonsági
védelem, felderítés vagy elhárítás, információszerzés, illetve a
nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenőrzés céljából - a nemzetbiztonsági
szolgálatok;
h) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - törvényben meghatározott
szabálysértési hatósági eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési
feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a rendőrség;
37. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
i) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - közúti közlekedési
feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából - a közlekedési
igazgatási hatóság;
j)
1
1 Beiktatta: 2016. évi CXLIV. törvény 49. § (4). Hatályos: 2018. XII. 31-től.
a (4a) bekezdésben foglalt adatokat - a károk kezelése és rendezése
céljából - a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítója, a Kártalanítási
Számla kezelője;
k)
2
2 Beiktatta: 2016. évi CXLIV. törvény 49. § (4). Hatályos: 2018. XII. 31-től.
a (4) bekezdés b)-c) és f) pontjában, továbbá a (4a) bekezdésben
meghatározott adatokat elektronikus úton - a Kknyt.
járműéletút-adatszolgáltatás céljából - a Kknyt.-ben meghatározott központi
közúti közlekedési nyilvántartó szerv
részére.
(10)
3
3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 76. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.
A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó kérelmére köteles - a kérelem
beérkezését követő 15 napon belül - a kérelmet megelőző időszak
vonatkozásában - amennyiben ezen időszak tartama az öt évet meghaladja,
úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg - a (4) bekezdésben
meghatározott adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt
felelősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos
kedvezmény érvényesítése céljából.
(11)
4
4 Beiktatta: 2017. évi CLXXXII. törvény 50. §. Hatályos: 2018. XII. 31-től.
A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen
adatok tekintetében a Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon
keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes.
52. § (1)
5
5 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 76. §. Hatályos: 2019. I. 1-től.
A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését -
érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító tudomásszerzését -, a
határozatlan tartamú szerződés megújítását (biztosítási időszakok kezdő
napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatok
keletkezését követő 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet
informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) és (4a) bekezdésében
megjelölt adatokról.
(1a)
6
6 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 7. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2)
bekezdésében meghatározott megszűnése esetén az új szerződés létrejöttéről
szóló - (1) bekezdésben meghatározott - értesítés a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett szerződés megszűnésére vonatkozó értesítést pótolja,
amennyiben az érintett szerződés megszűnésére vonatkozó értesítés a
kárnyilvántartó szervhez még nem érkezett meg.
(2) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolásban szereplő - az 51. §
(3)-(4) bekezdéseiben foglaltakkal összemérhető - adatokat az (1) bekezdésnek
megfelelő módon a kárnyilvántartó szerv részére továbbítani.
(3)
7
7 Megállapította: 2016. évi CXLIV. törvény 50. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.
A Kártalanítási Számla kezelője az adatok keletkezését követően 15
napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén
keresztül értesíteni az 51. § (4a) és (5) bekezdésében megjelölt adatokról.
38. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(4) A kárnyilvántartó szerv a biztosító által a részére megküldött, az
üzemben tartó természetes személy természetes személyazonosító adatait
(név, születési hely, születési idő, anyja neve) és lakcímét azonosítás céljából
elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv
részére. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartó
kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a kárnyilvántartó
szerv részére.
(5) A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes
személy adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett
változásairól a (4) bekezdésben meghatározott kapcsolati kódon értesíti a
kárnyilvántartó szervet.
(6)
1
1 Beiktatta: 2012. évi CLI. törvény 81. §. Hatályos: 2012. X. 28-tól.
A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó személyi adat- és
lakcímnyilvántartó szerv általi sikeres azonosítását követően a kapcsolati kód
alapján, a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos
azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot képez,
amelyet a biztosító írásban közöl az üzemben tartóval. A kártörténeti rendszer
azonosító számot a biztosító a 8. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. §
(5) bekezdése szerinti értesítéseken szerepelteti.
53. § (1) A nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az
adatkezelő az Információs Központ.
(2) A kártörténeti nyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható
adat, ha az arra jogosult az adatszolgáltatást az állam külső és belső
biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési,
bűnüldözési érdekből törvény rendelkezése alapján korlátozta vagy
megtiltotta. A korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó
szervet értesíteni kell.
(3)
2
2 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 270. § b).
A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett
személy a személyes adatainak kezeléséről kér tájékoztatást. Abban az
esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság,
előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön
törvény szerint titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése
ezt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással
- kifejezetten tartalmazza, a kárnyilvántartó szerv nem tájékoztathatja az
érintettet a személyes adataival kapcsolatos adattovábbításról.
Az Információs Központ feladatai
54. § (1) Az e törvény szerinti biztosítók Információs Központot
működtetnek.
(2) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre
irányuló együttműködési szerződés alapján harmadik ország - információs
központja kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a következő adatokról:
a) a károkozó biztosítójának neve, címe és egyéb elérhetőségi adatai;
b) a biztosítást igazoló okirat száma;
c) a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési
megbízottjának neve és címe;
d) a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának neve és
címe, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok
megszerzéséhez.
39. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3) Az Információs Központ együttműködik a más tagállamokban működő
információs központokkal annak érdekében, hogy a károsult a (2) bekezdésben
foglalt adatokat a balesetet követő 7 év során
a) a károkozó lakóhelye szerinti tagállam információs központjától;
b) a gépjármű telephelye szerinti tagállamának információs központjától;
c) a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától
késedelem nélkül megkapja.
(4) A biztosítóra és a szerződésre vonatkozó adatokat a káresemény
időpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a
megkeresésre adandó válasz időpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a
kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött
időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a
körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles
közölni a megkeresővel.
(5) Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában
érvényes biztosítási fedezettel nem rendelkezett, az Információs Központ ezt a
körülményt és a Kártalanítási Számla kezelőjének adatait a megkeresővel
közli.
(6)
1
1 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 80. §.
Az e törvényben szabályozott adatigénylések teljesítése során az
Információs Központ jogszabályoknak és az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusainak megfelelően jogosult személyes adatot harmadik
országba továbbítani.
(7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait,
illetve az azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a
többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló együttműködési
szerződés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok
helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölő biztosító a felelős. A
kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján
keresztül is elérhetővé kell tenni.
(8)
2
2 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 281. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.
Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában az
57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített volt, az Információs Központ
a mentesített gépjármű által okozott károkkal kapcsolatban a károk
megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és
elérhetőségét a megkeresővel közli.
55. § A kárnyilvántartó szerv feladatait az Információs Központ látja el.
IV. Fejezet
3
3 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
RENDSZERÉBEN ELLÁTOTT FELADATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
4
4 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
56. §
5
5 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A MABISZ látja el a Nemzeti Iroda - ezen belül a Kártalanítási
Szervezet, az Információs Központ és a kárnyilvántató szerv - feladatait, a
Kártalanítási Számla kezelését, továbbá a Kártalanítási Alap kezelését.
40. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(2) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait - az e körbe nem
tartozó tevékenységeitől - elkülönített módon láthatja el, amely célból
elkülönített szervezeti egységet (a továbbiakban: elkülönített szervezeti
egység) hozhat létre.
(3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait az elkülönített
szervezeti egység útján oly módon láthatja el, hogy a legfelsőbb szerv vagy az
ellenőrző szerv elkülönített szervezeti egység működésével kapcsolatos
döntésének meghozatalában azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet végző biztosítók részt vehessenek, amelyek nem tagjai a
MABISZ-nak.
(4)
1
1 Megállapította: 2016. évi CXLIV. törvény 51. §. Hatályos: 2016. XII. 22-től.
A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egység vezetésére a Bit. 53.
§ (4)-(5) bekezdésében és 54. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő,
felelős vezetőt (a továbbiakban: felelős vezető) kell kijelölni, akit a MABISZ
ügyvezető és képviseleti szerve jelölhet ki, továbbá aki e minőségében csak a
jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a MABISZ legfőbb szerve
határozatainak van alávetve, és a MABISZ tagjai által nem utasítható. A
MABISZ az elkülönített szervezeti egységet érintő kérdésekben az
alapszabályban meghatározott módon, a (3) bekezdésben meghatározott
biztosítók képviselői közül, a felelős vezető vezetésével működő döntést hozó
testületet hozhat létre, amely esetben a felelős vezető a testület döntéseinek is
alá van vetve.
(5) A felelős vezető az elkülönített szervezeti egység vezetésével kapcsolatos
feladatait - a MABISZ részére ellátott egyéb feladataitól elkülönítve - az
alapszabály határozza meg.
(6) Felelős vezetőnek az a személy jelölhető ki, akinek kinevezése iránti
engedély kérelmet a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal
megelőzően a Felügyeletnek benyújtották és az engedélyt a Felügyelet
megadta. A Felügyelet a felelős vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről
engedélyező vagy azt elutasító határozatot hoz.
(7) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem
megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(8) Ha a felelős vezető kijelölésére az engedély megszerzésétől vagy a (7)
bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül
nem kerül sor, a felelős vezető csak ismételt engedélyezést követően jelölhető
ki. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott
szabályok alkalmazandók.
56/A. §
2
2 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) Az elkülönített szervezeti egység működése jogszabályoknak,
alapszabálynak, legfelsőbb szerv döntésének való megfelelőségének és
pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését a ellenőrző szerv (a továbbiakban:
ellenőrző szerv) látja el. Az ellenőrző szerv feladatait - az alapszabály
rendelkezései szerint - a MABISZ ellenőrző szerve is elláthatja.
(2) Az elkülönített szervezeti egység működésének ellenőrzésével
kapcsolatban az ellenőrző szerv különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) gondoskodik arról, hogy a szervezeti egység rendelkezzen átfogó és
eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;
b) irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében
ba) elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,
bb) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített
jelentéseket és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
41. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés
munkáját, és
bd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására;
és
c) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján
ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.
56/B. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége az 56. § (1)
bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához
a) vezető aktuáriust,
b)
2
2 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 61. § a).
vezető jogászt,
c) számviteli rendért felelős vezetőt, és
d) belső ellenőrzési vezetőt,
munkaviszony keretében, a MABISZ részére ellátott, az 56. § (1) bekezdésében
meghatározott körbe nem tartozó tevékenységeitől elkülönített munkakörben,
a felelős vezető munkáltatói jogai biztosításával foglalkoztat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőként (a továbbiakban: egyéb
vezető) az foglalkoztatható, akinek foglalkoztatása iránti engedély kérelmet a
munkába állás tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a felelős
vezető a Felügyeletnek benyújtotta és az engedélyt a Felügyelet megadta. A
Felügyelet az egyéb vezető foglalkoztatásáról engedélyező vagy azt elutasító
határozatot hoz.
(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem
megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(4) Ha az egyéb vezető foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a
(3) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül
nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően
foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben
meghatározott szabályok alkalmazandók.
(5) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 biztosítónál tölthetnek be ilyen pozíciót.
(6) Az a személy foglalkoztatható
a)
3
3 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) d).
vezető aktuáriusként, aki megfelel a Bit. 57. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában;
b)
4
4 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) e), 2017. évi CXXXVI. törvény 61. § b).
vezető jogászként, aki megfelel a Bit. 59. § (1) bekezdés a)-e) pontjában;
c)
5
5 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) f).
számviteli rendért felelős vezetőként, aki megfelel a Bit. 61. § (1)
bekezdés a)-e) pontjában;
d)
6
6 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) g).
belső ellenőrzési vezetőként, aki megfelel a Bit. 63. § (2) bekezdés a)-d)
pontjában
meghatározott feltételeknek, és vele szemben a Bit. 83. § (5) bekezdésében
meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(7)
7
7 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) h).
A Bit. 57. § (1) bekezdés b) pontjában, 59. § (1) bekezdés c) pontjában,
61. § (1) bekezdés c) pontjában és 63. § (2) bekezdés b) pontjában előírt
szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető alkalmazását tíz
évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
42. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
56/C. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A felelős vezető vagy egyéb vezető kötelezettségszegése esetén
a Felügyelet - a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével -
kezdeményezheti a MABISZ-nál a felelős vezető felmentését és az egyéb
vezető munkaviszonyának a megszüntetését.
(2) A felelős vezető felmentéséhez és az egyéb vezető munkaviszonyának
megszüntetéséhez az ellenőrző szerv előzetes tájékoztatása szükséges.
(3) A felelős vezetőt, és az egyéb vezetőket - tanácskozási joggal - a MABISZ
legfelsőbb szervének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai
tárgyalására meg kell hívni.
56/D. §
2
2 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A vezető aktuárius aláírásával igazolja a tartalékok képzésének
és mértékének helyességét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vezető aktuárius igazolja, hogy a
rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak
továbbá, hogy az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének
megfelelnek.
(3) A vezető aktuárius benyújtja a Felügyeletnek az elkülönített szervezeti
egység vonatkozásában az éves aktuáriusi jelentését.
(4) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke
rendeletben állapítja meg.
56/E. §
3
3 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 61. § c).
A vezető jogász aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez
engedélyezésre benyújtott vagy bejelentési kötelezettség alapján megküldött
okiratok a jogszabályoknak megfelelnek.
56/F. §
4
4 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) i).
A számviteli rendért felelős vezető a felelős vezető mellett
aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, az 57/A. § (3) bekezdése
szerinti éves gazdálkodási jelentés és az 57/A. § (9) bekezdése szerinti
jelentés, továbbá a Bit. 6. mellékletében meghatározott csoportosítás szerinti
külön eszköznyilvántartás helytállóságát.
56/G. §
5
5 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A belső ellenőrzési vezető feladata kizárólag
a) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a MABISZ alapszabálynak
és a belső működési szabályzatoknak megfelelő ellátásának, és
b) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a törvényesség, a biztonság,
az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(2) A belső ellenőrzés vezetőjének - az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenően - a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások
tartalmi helyességét és teljességét is legalább évente ellenőriznie kell.
(3) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind az ellenőrző szerv, mind a
felelős vezető részére megküldi.
(4) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül a felelős vezető
gyakorolja.
56/H. §
6
6 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) Az elkülönített szervezeti egységnek rendelkeznie kell az
alábbiakkal:
a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli, valamint nyilvántartási rend,
b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer,
c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki,
biztonsági felszereltség és helyiség,
d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok,
43. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési
eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó
terv, és
f) áttekinthető szervezeti felépítés.
(2) Az elkülönített szervezeti egység a tevékenységre vonatkozó
nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint -
ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven vezeti.
(3) A nyilvántartás és az ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a
számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi az
elkülönített szervezeti egység körültekintő vezetését, a belső ellenőrzést,
valamint a Felügyelet által történő ellenőrzést, és segíti az elkülönített
szervezeti egységet abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá
háruló kötelezettségeknek.
56/I. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A MABISZ - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az 56. §
(1) bekezdésében meghatározott feladatok bármely elemét kiszervezheti.
(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési
jog megmaradjon a felelős vezetőnél és az ellenőrző szervnél.
(3) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél
ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet az
elkülönített szervezeti egység végezné.
(4) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a
MABISZ felel.
(5) A MABISZ felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a
tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható
gondossággal végezze. Amennyiben észleli, hogy a kiszervezett tevékenység
végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles
felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a
jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett
tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő
módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő, szerződésszegő
módon végzi, a MABISZ köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(6) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a MABISZ az (5) bekezdésben
foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését
megtilthatja.
(7) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító,
illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, köteles
a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt
elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(8) A MABISZ nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a MABISZ legfőbb szerve vagy ellenőrző szerve tagjának vagy e
személy közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek a MABISZ legfőbb szervének, ellenőrző szervének tagja vagy e
személy közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(9)
2
2 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) j).
A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek - az elkülönített szervezeti
egység tevékenységének jellege figyelembe vételével - megfelelően
tartalmaznia kell a Bit. 212. §-ában meghatározott elemeket.
44. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
56/J. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A biztonságos üzletmenet érdekében a MABISZ elkülönített
szervezeti egységének a mérlegfordulónapján fennálló, várható
kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására biztosítástechnikai
tartalékokat kell képeznie.
(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a) a matematikai tartalékok körében a felelősségbiztosítási járadéktartalék;
b) a függőkártartalékok, ezen belül
ba) a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkártartalék),
bb) a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
c) a káringadozási tartalék;
d) a nagy károk tartaléka;
e) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.
(3) Az elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékszükséglet
számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelműen
dokumentálni. A biztosítástechnikai tartalékok képzési szabályait az
elkülönített szervezeti egység által készített tartalékolási szabályzat
tartalmazza.
(4) Az elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékait a
Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot terhelő kötelezettségek szerint
- valamint a Kártalanítási Alap esetében felszámolás alatt álló biztosítónként is
- külön-külön kell kimutatni.
(5)
2
2 Megállapította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (4). Hatályos: 2016. I. 1-től.
A biztosítástechnikai tartalékok képzésére alkalmazni kell a biztosítók és
a viszontbiztosítók szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló
kormányrendeletben a számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó
rendelkezéseket, azzal, hogy ahol e rendelet biztosítót említ, azon az
elkülönített szervezeti egységet kell érteni.
(6) A vezető aktuárius köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és
az ellenőrző szervet, amennyiben a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a
szükséges mértéket.
56/K. §
3
3 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékai
fedezetét képező eszközöket a kötelezettségek lejárati szerkezetének
figyelembevételével úgy köteles befektetni, hogy a befektetések a mindenkori
likviditás megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és
jövedelmezőséget teljesítsék.
(2)
4
4 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) k).
A biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök
befektetésére - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - alkalmazni kell
a Bit. 220. § (2)-(4) bekezdését, 222-227. §-át és 229. §-át azzal, hogy ahol a
Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3) A Kártalanítási Alap kezelője az Alap pénzeszközeit a tőkepiacról szóló
törvényben meghatározott állampapírban, a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott betétben vagy a
pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott
pénzforgalmi számlán tartja oly módon, hogy azok a kártérítési igények
kielégítéséhez szükséges mindenkori likviditást biztosítsák, egyidejűleg a
lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
45. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
56/L. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1)
2
2 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) l).
A matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket az
elkülönített szervezeti egység a Bit. 6. mellékletében meghatározott
csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba veszi.
(2) Az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értékének mindenkor el
kell érnie a biztosítástechnikai tartalékok előírt nagyságát. A
kötelezettségekre megképzett biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül
szolgáló eszközöket, azaz a befektetési állomány értékelését piaci értéken kell
elvégezni annak érdekében, hogy a szervezet kötelezettségeinek minden
pillanatban meg tudjon felelni.
(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a
felelős vezetőt és az ellenőrző szervet, ha az eszköznyilvántartásban
feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok előírt
mértékénél.
(4) A felelős vezető a (3) bekezdésben meghatározott esetben haladéktalanul
értesíti a Felügyeletet.
57. §
3
3 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó
tárgyévi díjbevételük arányában a MABISZ elkülönített szervezeti egysége -
mint a Kártalanítási Számla kezelője - részére befizetést teljesítenek olyan
mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeti egységet terhelő
kötelezettségek teljesítésére.
(2) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző
évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a
MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Alap kezelője -
részére befizetést teljesítenek, amely befizetésének kötelezettsége a biztosító
számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek
darabszámának - gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által
megállapított kockázati szorzókkal súlyozott - mértékében áll fenn. A
befizetési kötelezettség - az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő
biztosítót terhelő kötelezettség kivételével - mindaddig szünetel, amíg az Alap
egyenlege meghaladja az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át.
(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók minden év
január 15-ig jelentik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó
előző évi díjbevételüket a MABISZ-nak. A biztosítók az előző évi díjbevételük
arányában minden év január 31-ig a MABISZ elkülönített szervezeti egysége -
mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a
Kártalanítási Alap kezelője - részére az e szervezeteket terhelő működési
költségeik fedezetére és a 11. § (3) bekezdése, továbbá a 23. § (3) bekezdése
szerinti közzétételi kötelezettség költségeinek fedezetére befizetést
teljesítenek, amelynek mértékét a számviteli rendért felelős vezető és a vezető
aktuárius ellenjegyzésével az elkülönített szervezeti egység állapítja meg.
(4) Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, a kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységüket az e törvény szerinti
befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a
Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
46. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(5)
1
1 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 8. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
A MABISZ elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla 36. §
(6a) bekezdésben meghatározott térítési kötelezettségének teljesítését a
Kártalanítási Alap feladatainak az ellátásához rendelkezésre bocsátott
pénzeszközök felhasználásával is biztosíthatja, a Kártalanítási Számla és a
Kártalanítási Alap feladatellátásának az egyidejű ellátása mellett.
(6)
2
2 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 8. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
Ha az (5) bekezdésben meghatározottak szerint a Kártalanítási Alap
feladatainak az ellátásához rendelkezésre bocsátott pénzeszközök kerültek
bevonásra a 36. § (6a) bekezdésben meghatározott megtérítési
kötelezettségének teljesítésére, a Kártalanítási Számla a 36. § (8a)
bekezdésében meghatározott törvényi engedmény alapján a részére
megtérített pénzeszközöket - elszámolás alapján - visszafizeti a Kártalanítási
Alap javára olyan összegben, amilyen összegben a Kártalanítási Alapból
pénzeszköz felhasználásra került.
57/A. §
3
3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 124. §. Hatályos: 2014. I. 2-től.
(1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási
Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az
ellátója - legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig tájékoztatja a biztosítókat
a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap eredményéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg a MABISZ
elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda
részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel,
továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel
a biztosítók felé elszámol. A MABISZ - mint a Kártalanítási Számla kezelője - a
biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására - így különösen
arra vonatkozóan, hogy a biztosító a fedezetlenségi díjból milyen arányban
vonhatja le a beszedés miatt felmerült, a Kártalanítási Számla kezelője által
meghatározott költséget - megállapodást köthet a biztosítókkal.
(3) A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a
Felügyelet részére a gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási
jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási jelentés) készít.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ
mint a számviteli jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és
könyvvezetési kötelezettségét.
(5) A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a
legfőbb szerv jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő 150
napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető,
a vezető aktuárius és a számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja.
(7) A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a
gazdálkodására vonatkozó adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási
jelentés alapján a Felügyelet részére a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatást
teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza
nyilvánosságra.
(8) Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő
adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjéről, módjáról,
tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban meghatározott
rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.
47. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
57/B. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1)
2
2 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) r).
Az elkülönített szervezeti egység - mint a Nemzeti Iroda
feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap
kezelője - azon biztosítási titoknak minősülő adatot jogosult kezelni, amelyek a
károsult kártérítési igényének rendezésével, nyilvántartásával, vagy a Nemzeti
Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető
követelés érvényesítésével összefüggnek.
(2)
3
3 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) s).
Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, a
Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve
biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kártérítési igényének rendezése,
a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése, illetve a
Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét
megillető követelés érvényesítése céljából továbbítható.
(3) A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül - ha törvény
másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli az elkülönített
szervezeti egység vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a
szervezeti egységgel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon
hozzájutottak.
57/C. §
4
4 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) az érintett személy a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b)
5
5 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) m).
a Bit. 138. § (1), (5), (6) bekezdése és 139. §-a alapján a titoktartási
kötelezettség nem áll fenn.
(2)
6
6 Módosította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (6) n).
Az elkülönített szervezeti egység adatkezelésére - az e törvényben
foglalt rendelkezéseken túl - megfelelően alkalmazni kell a Bit. 141. § (1) és (2)
bekezdésében maghatározott rendelkezéseket azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót
említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3) Az elkülönített szervezeti egység a személyes adatokat az adott
személlyel kapcsolatos e törvényben maghatározott feladatainak ellátása
során, továbbá azon időtartam alatt kezelheti, ameddig e feladatával
kapcsolatban igény érvényesíthető.
57/D. §
7
7 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) Az elkülönített szervezeti egység biztosítja, hogy a
magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a
károsult szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más
által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben)
közölhesse.
(2)
8
8 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 29. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től.
A panaszkezelésre megfelelően alkalmazni kell a Bit. 159. § (1)-(5)
bekezdésében és a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok
panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával
kapcsolatos részletes szabályokról szóló Korm. rendeletben foglaltakat.
48. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
57/E. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1)
2
2 Megállapította: 2014. évi LXXXVIII. törvény 461. § (5). Hatályos: 2014. XII. 25-től.
A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és
terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés
vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót - a felszámolás elrendelését
megelőzően - illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője
megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól.
(2)
3
3 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (5) t).
Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a
kártérítési igényének rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó
követelések érvényesítése során együttműködnek, amelynek keretében a
felszámoló köteles
a) a felszámolás elrendelését követő 45 napon belül a biztosítási
szerződésekről, az ezekre előírt, valamint a teljesített díjakról, a felszámolás
alatt álló biztosítónak bejelentett káreseményekről, valamint a szerződésekkel
és a káreseményekkel kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokról tételes listát
készíteni, és azt a szerződések, a káresemények és az eljárások iratanyagával
együtt az Alap kezelője részére átadni;
b) a felszámolás alatt álló biztosítót a kockázatviselése megszűnéséig
megillető meg nem fizetett díjakat behajtani és az Alap részére átutalni; és
c) a felszámolás során nála bejelentett káreseményeket a károsult egyidejű
tájékoztatása mellett az Alap kezelőjének haladéktalanul továbbítani.
(3)
4
4 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 77. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.
Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos
biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló eszközök - Bit. 168. § (2)
bekezdésében meghatározott - pótlására kerül sor, a Kártalanítási Alap
kezelője megtérítést követelhet a tevékenységi engedély visszavonásával
érintett biztosítótól, feltéve, ha a megtérítés nem veszélyezteti a biztosító azon
hitelezője igényének kielégítését, amelynek biztosítási szerződésen alapuló
követelése van a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítóval
szemben.
57/F. §
5
5 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A Felügyelet az elkülönített szervezeti egység kötelezettségének
teljesítése, a károsultak érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében,
hogy az elkülönített szervezeti egység tevékenysége e törvénynek, illetve a
tevékenységére vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet
határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
a) az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére
vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban
meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével -
kötelezhet,
b) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
c) a felelős vezető, valamint az egyéb vezető felmentését, az alkalmazott
felelősségre vonását kezdeményezheti,
d) a tevékenység kiszervezését megtilthatja, vagy
e) a felelős vezető meghallgatását rendelheti el.
(2) A Felügyelet az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység
tevékenységére vonatkozó jogszabályban, továbbá a felügyeleti
határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése
érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, illetve
- jóváhagyás esetén - az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti az
elkülönített szervezeti egységet.
49. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(3)
1
1 Beiktatta: 2013. évi CXLIII. törvény 138. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
A Felügyelet eljárására a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi
CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 81-95. §-ai nem alkalmazhatók.
57/G. §
2
2 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége kapcsolatot tart fenn
a többi tagállam - a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó
jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK
irányelveinek módosításáról szóló 2000. május 16-i 2000/26/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak
megfelelően létrehozott - kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival,
valamint információs központjaival.
(2) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége ellátja az (1) bekezdésben
meghatározott testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a
kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz
kapcsolódó feladatokat.
(3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott testületek jogairól és
kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről
szóló kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat
ellátó szervezeteivel.
(4) A biztosítók a MABISZ-szal megállapodást kötnek a Nemzeti Irodához
való csatlakozásra vonatkozóan, amely kiterjed legalább a Nemzeti Iroda
tagjává válás, a tagság megszűnése, a zöldkártya kibocsátási jogosultság
kiadása, felfüggesztése és visszavonása kérdéseire.
V. Fejezet
3
3 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
ÁLLAMI GÉPJÁRMŰVEK MENTESÍTÉSE
4
4 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
57/H. §
5
5 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) Mentesek az e törvényben meghatározott biztosítási szerződés
megkötésének kötelezettsége alól azon gépjárművek üzemben tartói,
amelyeket az üzemben tartói jogokat gyakorló minisztériumot vezető
miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási
vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelésért
felelős miniszter) rendeletében a biztosítási kötelezettség alól mentesített.
(2) A vagyonkezelésért felelős miniszter akkor mentesítheti az (1)
bekezdésben meghatározott gépjárművek üzemben tartóit, ha a mentesítés
hatályának a kezdetét megelőzően meghozatalra kerülnek az intézkedések a
mentesítésre kerülő gépjárművekkel kapcsolatos jövőben bekövetkező károk
rendezéséről, továbbá a károk és annak rendezésének fedezetéről, amelynek
keretében
a) össze kell állítani és naprakészen kell tartani a mentesített gépjárművek
jegyzékét, illetve biztosítani kell a mentesített gépjárművek nyilvántartásával
kapcsolatos intézkedéseket, illetve az ahhoz való hozzáférést az Információs
Központ feladatait ellátó Nemzeti Iroda számára;
b) Magyarország, továbbá más tagállam területén ki kell jelölni a mentesített
gépjárművek által az okozott károk rendezését és megtérítését végző szervet;
c) biztosítani kell a b) pontban meghatározott szervezetnél a
feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket; és
50. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
d) meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a mentesített
gépjárművek által okozott károk rendezését és megtérítését végző szerv a
Belső Szabályzatban foglaltaknak megfelelően teljesíteni tudja a károkkal
kapcsolatos megtérítési kötelezettségét, illetve a mentesített gépjárművek
igazolóeszközzel legyenek ellátva.
(3) A miniszter a mentesítést megelőzően közli az Európai Bizottsággal, a
tagállamokkal és az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Irodával a
mentesített gépjárművek jegyzékét, a mentesített gépjárművek által okozott
károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a
kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét.
(4) Ha a Nemzeti Iroda, illetve a Kártalanítási Szervezet - a külföldi nemzeti
iroda, illetve kártalanítási szervezet megtérítési igénye alapján - a kárt
megtérítette, a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült
összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége
megtérítését követelheti - a Belső Szabályzatban foglalt feltételek szerint - a
mentesített gépjármű üzemben tartójától.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
58. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2010. január
1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 51. §-ának (9) bekezdése, valamint az 52. § (1)-(3) bekezdései
2010. május 1-jén lépnek hatályba.
(3) E törvény 63-66. §-ai és a 67. § (1) bekezdése a hatálybalépést követő
napon hatályát veszti.
(4) E törvény 61. §-ának (2) bekezdése a hatálybalépését követő 6. napon
hatályát veszti.
(5) E törvény 62. §-a és 67. §-ának (2) bekezdése 2011. július 2-án hatályát
veszti.
Átmeneti rendelkezések
59. § (1) E törvény rendelkezéseit - a határozott időre szóló szerződések
kivételével - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra, a hatálybalépéskor
már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépését követően, amennyiben az e törvény szerint
szerződéskötésre kötelezett személye és az e törvény hatálybalépését
megelőzően megkötött - határozatlan tartamú - szerződésben szereplő
szerződő személye eltér, az adott gépjármű vonatkozásában csak abban az
esetben köteles az e törvény szerinti szerződéskötésre kötelezett személy új
szerződést kötni, ha akár a tulajdonos, akár az üzemben tartó személyében
változás állt be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött szerződés
esetében az új szerződés - a 10. §-ban meghatározott rendelkezések ellenére -
érvényes, a korábban fennálló szerződés hatályát veszti.
51. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
(4) A hatálybalépés napját megelőzően bekövetkezett káresetekhez
kapcsolódóan a kártérítési igények érvényesítésével összefüggő eljárásokra, a
helytállási kötelezettség mértékére a káresemény időpontjában hatályos
jogszabályokat kell alkalmazni.
60. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti
rendszeréből származó, a káresemények időpontjában hatályos jogszabályok
alapján még nem teljesített állami kötelezettségek teljesítésére a külön
jogszabályban foglaltak irányadók.
61. § (1) E törvény 22. §-ában meghatározott rendelkezéseket azon
fedezetlenségi díj megfizetésére kell alkalmazni, ahol a fedezetlenség
időtartama e törvény hatálybalépését követően kezdődik.
(2)
1
1 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 58. § (4). Hatálytalan: 2010. I. 7-től.
(3)
2
2 A 2009. évi CL. törvény 160. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.
A Kártalanítási Alap térítési kötelezettsége az e törvény hatálybalépését
követően felszámolás alá kerülő biztosító esetében áll fenn.
(4)
3
3 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 160. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.
E törvény hatálybalépését megelőzően kezdődött és e törvény
hatálybalépését követően lezáruló fedezetlenségi díj (elmaradt díj)
számítására a fedezetlenség kezdő napján hatályban lévő rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
(5)
4
4 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 160. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.
E törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályait a
2011. január 1-jétől minden gépjárműflottára kötött szerződés vonatkozásában
alkalmazni kell.
(6)
5
5 Beiktatta: 2009. évi CL. törvény 160. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.
Érdekmúlással megszűnik a gépjárműflottára kötött szerződés, ha 2011.
január 1-jén nem felel meg az e törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre
vonatkozó szabályainak.
62. §
6
6 Megállapította: 2012. évi CLI. törvény 82. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 5. § (1) bekezdését a 2013. január
1-jét követően tett ajánlatokra vagy megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
62/A. §
7
7 Beiktatta: 2012. évi CLI. törvény 83. §. Hatályos: 2012. X. 28-tól.
(1) A biztosító a 2012. október 30-áig meghirdetendő díjtarifáját a
23. § (3) bekezdésétől eltérően 2013. január 1-től alkalmazandó tarifájaként
hirdeti meg.
(2) A biztosító a 2012. október 30. és 2012. december 31. közötti időszakban
a 2013. március 1-jét követően kezdődő biztosítási időszakra szóló ajánlatot
nem fogadhatja el, és ezen időponttól kezdődő biztosítási időszakra szóló
szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az
ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül
értesíti az üzemben tartót.
(3) A biztosító a kártörténeti rendszer azonosító számot az e törvény - egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel
megállapított - 52. § (6) bekezdésében foglaltak szerint legkésőbb 2013. január
1-jétől köteles szerepeltetni az e törvény 8. § (3) bekezdése, 17. § (4)
bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken.
52. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
62/B. §
1
1 Beiktatta: 2013. évi LXXXVI. törvény 55. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
(1) E törvénynek az - egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított - 56-57/F.
§-ában meghatározott rendelkezéseit a MABISZ alapszabályának e törvény
rendelkezéseinek a figyelembevételével történő módosítását követően, de
legkésőbb 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
(2) 2014. január 1-jétől a felelős vezető feladatait - amennyiben megfelel az
56. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek - a főtitkár látja el.
62/C. §
2
2 Beiktatta: 2013. évi CCLII. törvény 169. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-től.
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel
megállapított 3/A. §-ban foglaltak a 2014. március 15-én és ezt követően
bekövetkezett káresemények vonatkozásában alkalmazandók.
62/D. §
3
3 Beiktatta: 2015. évi CXLVII. törvény 9. §. Hatályos: 2015. X. 8-tól.
E törvénynek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással
összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi CXLVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépéskor már
folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, azzal, hogy folyamatban lévő ügy
esetében a 36. § (6c) bekezdésében meghatározott átadási kötelezettséget a
36. § (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító legkésőbb e törvény
hatálybalépését követő három munkanapon belül köteles teljesíteni.
Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések
63-66. §
4
4 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 58. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 2-től.
67. § (1)
5
5 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 58. § (3). Hatálytalan: 2010. I. 2-től.
(2)
6
6 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 58. § (5). Hatálytalan: 2011. VII. 2-től.
Felhatalmazó rendelkezések
68. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötvénynyilvántartó szerv
kijelölését rendeletben állapítsa meg.
7
7 Lásd: 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 41. § (1) 11.
69. § (1) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter, hogy
a) a díjtarifa megállapításának alapjául szolgáló gépjármű-kategóriákat;
8
8 Lásd: 20/2009. (X. 9.) PM rendelet.
b) a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának, a
kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszer, továbbá a kártörténeti
igazolások kiadásának szabályait;
9
9 Lásd: 19/2009. (X. 9.) PM rendelet, 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet.
c)
10
10 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 56. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.
a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek és az Alap
kezelésének szabályait;
d)
11
11 Megállapította: 2013. évi LXXXVI. törvény 56. §. Hatályos: 2014. I. 1-től. A 2013. évi CCXXXVI.
törvény 186. § (2) szerint módosított szöveggel lép hatályba.
az elkülönített szervezeti egység éves gazdálkodási jelentésének
tartalmára és az azt alátámasztó nyilvántartások vezetésére, valamint a
nyilvántartásokkal összefüggő biztosítói adatszolgáltatására vonatkozó
szabályokat
12
12 Lásd: 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet.
53. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
rendeletben állapítsa meg.
(2)
1
1 A 2009. évi CL. törvény 161. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba.
Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg a magyarországi telephelyű
gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési
hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokat.
2
2 Lásd: 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet.
(3)
3
3 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 281. § (5). Hatályos: 2012. I. 1-től.
Felhatalmazást kap a kormány tagja, hogy rendeletben megállapíthassa
a biztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körét, ezek
nyilvántartására vonatkozó szabályokat, gépjárművek által okozott károk
megtérítését és rendezését végző szerv kijelölését, a szerv működésére
vonatkozó szabályokat és a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő
ellátására vonatkozó szabályokat.
4
4 Lásd: 17/2011. (XII. 23.) HM rendelet.
(4)
5
5 Megállapította: 2013. évi CXLIII. törvény 139. §. Hatályos: 2013. X. 1-től.
Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az egyedi
szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre
vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet
honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
6
6 Lásd: 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet, 26/2013. (XII. 7.) MNB rendelet.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
70. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a) a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére
vonatkozó jogszabályainak közelítéséről,
b) a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére
vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK
tanácsi irányelv módosításáról,
c) a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok
gépjármű-felelősségbiztosítására vonatkozó jogszabályainak közelítéséről,
d) a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a
gépjármű-használattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására
vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,
e) a Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén
kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és
88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás
tekintetében történő módosításáról,
f) az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a
tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak
közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK tanácsi irányelv
módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv),
54. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
g) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve
a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK,
88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról,
h)
1
1 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 281. § (6). Hatályos: 2012. I. 1-től.
az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK
irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség
ellenőrzéséről.
55. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
TARTALOMJEGYZÉK
2009. évi LXII. törvény 1
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 1
ELSŐ RÉSZ 1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1
A törvény hatálya 1
Értelmező rendelkezések 2
MÁSODIK RÉSZ 6
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI 6
I. Fejezet 6
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6
A biztosítási kötelezettség 6
A szerződés létrejötte és megszűnése 7
A gépjárműflottára kötött szerződésre
alkalmazandó szabályok 10
A helytállási kötelezettség és annak mértéke 11
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a
biztosítási időszak 13
A biztosítási szerződés területi hatálya 13
A biztosító kockázatviselése 13
Díjfizetés 14
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó
szabályok 15
Díjtarifa, díjhirdetés 16
Bonus-malus rendszer 17
Szünetelés 17
Kártérítési igények érvényesítése 18
Törvényi engedmény 21
Visszkereset 21
II. Fejezet 22
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS
SZABÁLYAI 22
A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége 22
A kárrendezési megbízott 26
A kárképviselő 26
A Kártalanítási Szervezet 27
Külföldi telephelyű gépjárművekre vonatkozó
rendelkezések 28
Nemzeti Iroda 29
HARMADIK RÉSZ 29
KÖZPONTI FELADATOK 30
III. Fejezet 30
ELLENŐRZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS 30
A biztosítási fedezet fennállásának igazolása 30
56. oldal
Hatály: 2019.IV.26. - 2019.VI.30.
2009. évi LXII. törvény - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
Kötvénynyilvántartás 31
Kártörténeti nyilvántartás 35
Az Információs Központ feladatai 38
IV. Fejezet 39
A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ
GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉBEN
ELLÁTOTT FELADATOKRA VONATKOZÓ
SZABÁLYOK 39
V. Fejezet 49
ÁLLAMI GÉPJÁRMŰVEK MENTESÍTÉSE 49
NEGYEDIK RÉSZ 50
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 50
Hatálybalépés 50
Átmeneti rendelkezések 50
Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések 52
Felhatalmazó rendelkezések 52
Az Európai Unió jogának való megfelelés 53
