Miért fontos a felelősségbiztosítás?
Mert a törvény tiltja a jogellenes károkozást (PTK 6 518. §)
Vagyis:
PTK 6 519. § : Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Tehát ha, másnak ( véletlenül, figyelmetlenségből, hanyagságból, vagy készakarva ) kárt okozunk, mi vagy a felügyeletünk alá tartozó személy ( gyermek, alkalmazott, stb.. ), élőlény ( kutya, macska, ló, fa, tehén, stb.. ), vagy tárgy (ablakból kieső virágcserép, általunk rosszul elkészített ( összedőlő ) állvány, vagy a gyárunkban készülő plüssmackó ), bizony kénytelenek leszünk a zsebünkbe nyúlni és megfizetni, az okozott kárt,
kivéve ha rendelkezünk az adott esetre fedezetül szolgáló felelősségbiztosítással,
hisz ez esetben a biztosítótársaság jótáll helyettünk.
Már szinte hallom, a monitor túloldaláról:
Én nem szoktam másnak kárt okozni, nekem erre nincs szükségem.
A felelősség kérdése rendkívül szerteágazó, nem feltétlenül kell rossz szándék, vagy vétkes magatartás ahhoz, hogy az egész életünket anyagilag romba döntő eseménysorozat elindítóivá váljunk. Leírok egy példát.
Kellemes nyári melegben kerékpározok a kis bolt felé enyhe bevásárlási céllal, amikor az aszfaltról felszálló melegben kissé elszédülök, és elvesztem az egyensúlyomat. Miközben közelebbről megvizsgálom az aszfalt felületi egyenetlenségeit, sajnos átesek az út túloldalára, ahol teljesen szabályosan közlekedik egy vadi új terepjáró. Szerencsém van, ügyes sofőrt fogtam ki, mivel ahelyett, hogy az én útfelszín feletti magasságomat csökkentené, időben félre kapja a kormányt és inkább az út mellet álló villanyoszlop nyomófeszültséggel szembeni ellenállását teszteli, melynek következtében sajnos a vadi új terepjáró totálkáros lesz. Hát igen, először örül az ember, hogy él de amikor ki kell csengetni a terepjáróban keletkezett kárt, már nem olyan őszinte a mosoly.
Ebben a példában gondolom sokan megsajnálták a kerékpárost, sőt talán úgy is gondolhatják, mázlista a csávó, hisz matricaként is végezhette volna, de jogi szempontból csak a törvényi tényállás számít.
Ha kárt okoztál fizess!
Ezért fontos egy jó felelősségbiztosítás.
Minden felelősségbiztosításra térülő kárnak három résztvevője van.
A biztosító társaság (aki a kár kifizetésére a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben, módon és mértékig garanciát vállal), a biztosított (akinek a károkozása esetére a garancia szól), valamint a károsult (akinek a kártérítés, sérelmi díj jár)
A biztosító társaságok a felelősségi károkat a károkozás módja és minősége szerint több kategóriába sorolják, ezek általában a következők:
- Gépjármű felelősségi károk (KGFB)
- Magánszemélyként okozott károk
- Vállalkozói felelősségi károk
- Szakmai felelősségi károk
Természetesen ezeknek is vannak altípusai melyekre szintén kitérek az adott felelősségi kategóriánál.
Gépjármű felelősségi károk (KGFB)
Ebben az esetben a kárt egy járművel okozzák, melyre a GFB törvény (2009. évi LXII. törvény) kötelezően előírja a felelősség biztosítás megkötését. Kár szempontból három különböző „dologban” eshet kár. Személyben, másik járműben, vagy egyéb vagyontárgyban (pl. kerítés, amibe beleszalad egy elbóbiskoló sofőr.) Erről részletesebben a járműbiztosítások alatt olvashat.
Magánszemélyként okozott felelősségi károk
Mikor vagyunk magánszemélyek felelősségi szempontból? Alapvetően mindig, mondhatnánk. Egyszerűbb megfogalmazni azt, hogy mely esetekben nem minősülünk magánszemélynek felelősségi szempontból. Nem minősülünk magánszemélynek, ha egy vállalkozás, vagy szervezet nevében járunk el. Például az egyéni vállalkozó, ha a vállalkozásával kapcsolatosan tevékenykedik, akkor nem magánszemély. Amikor a munkahelyünkön a munkánkat végezzük, munkavállalók vagyunk, nem magánszemélyek, és a felelősség is megoszlik köztünk és a munkaadónk között. Tehát elmondhatjuk, hogy ez nem is olyan egyszerű kérdés mint gondoltuk. Az viszont biztos, hogy tevékenységeink nagy részében magánszemélynek minősülünk. ( Otthon, nyaralás alatt, gyereknevelés közben stb.. )
A magánszemélyi minőségben okozott károkra tudomásom szerint a hazai biztosítótársaságok nem kínálnak önálló módozatot. Megoldást a lakásbiztosításunk, illetve utazáskor a megkötött utasbiztosításunk tartalmazhat fedezetet.
Nézzük át alaposan, hogy a saját biztosításunk milyen esetekre, mekkora fedezetet, milyen feltételekkel áll helyettünk jót. A biztosítótársaságok termékei eltérő módon értelmezhetik a felelősség kérdését, de minden módozat esetében az általános szerződési feltételben „egyértelműen” definiálniuk kell, a fedezet körét, mértékét és az esetleges kizárásokat.
Figyeljünk oda a kizárásokra. A legtöbb biztosító kizárja például az ebtartói felelősséget a magánszemélyi felelősségbiztosítási körből, és külön kiegészítőt kínál az ebtarók számára.
Fontos továbbá a biztosítás területi hatálya, ez általában Magyarország, azaz az országhatáron belül okozott károkra kínál fedezetet, de sok esetben ez kiegészíthető az Európai Unió területére némi felárért. Ez bizony rendkívül hasznos lehet, ha néha szoktunk külföldre menni, hisz velünk ellentétben a régi nyugati demokráciák polgárai tisztában vannak a jogaikkal, és érvényesítik is velünk szemben, ha káruk keletkezett.
Vállalkozói felelősségi károk, Szakmai felelősségi károk
Igen egybe raktam a kettőt, hisz a leggyakrabban vállalkozásokat érint a szakmai felelősség bár alapvető különbség a kettő között, hogy az egyik egy tevékenység művelőit érinti, pl.: vadász, orvos, pilóta, könyvelő, stb…, a másik pedig minden esetben valamilyen szervezet, vagy vállalkozó, vállalkozás felelősségi gondjaira nyújt megoldást.
A biztosító társaságok a vállalkozások, társadalmi szervezetek felelősségi eseményeit ellentétben a magánszemélyi felelősségbiztosítással, kivétel nélkül több különböző típusra bontják, általában a károkozó kárban betöltött jogállása alapján. A felelősségbiztosítási típusok biztosítótársaságonként eltérőek lehetnek, de általában a következőket szokták megkülönböztetni:
- Általános felelősségbiztosítás
A harmadik személynek okozott dologi és személyi sérüléses kárt téríti meg. A dologi kár fogalmát tágan kell értelmezni, a pénz vagy értékpapír is dolognak számít. Harmadik személynek számít, akivel a vállalkozás nincs szerződéses kapcsolatban, tehát nem ügyfél, alvállalkozó, alkalmazott, vendég, vásárló.
például: villanyszerelő vállalkozó megállván a ház mellett, ahova villanyt szerelni készült, a tetőcsomagtartóról épp leszereli az alumínium létrát, amivel véletlenül nyakon suhint egy a járdán közlekedő járókelőt, vagy betör egy kirakatot, stb…
- Épülethasználói felelősségbiztosítás
Épülethasználói minőségben, egy épület karbantartásával használatával kapcsolatosan harmadik személynek okozott dologi vagy személyi sérüléses kárt téríti meg. Harmadik személynek számít, akivel a vállalkozás nincs szerződéses kapcsolatban, tehát nem ügyfél, alvállalkozó, alkalmazott, vendég, vásárló.
például: Takarítónő felmossa az áruház padlóját, de nem teszi ki a vigyázz csúszik táblát.
stb….
- Bérlői felelősségbiztosítás
Ezt talán nem kell annyira magyarázni. Bérelek egy épületet, ( raktár, iroda stb.. )és a bérlemény a vállalkozás ( pl: alkalmazott ) hibájából károsodik.
- Bérbeadói felelősségbiztosítás
A bérbe adott épületben a bérlő ott tárolt tulajdona a bérbeadónak felróhatóan sérül, vagy
a bérleményben tartózkodó személy sérülést szenved a bérbeadónak felróhatóan.
példa: emeletes irodaházban csőtörés történik és az alsóbb irodákban lévő bérlők eszközei készletei eláznak..
- Munkáltatói felelősségbiztosítás
Munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.
Például, ha az alkalmazottat a munkahelyén, beperelheti a munkáltatót, hogy nem megfelelő munkaeszközt vagy utasítást adott, és ha a munkáltató felelős a balesetért. A biztosító fizeti meg a kárt a munkáltató helyett.
- Szolgáltatói felelősségbiztosítás
A szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi vagy személyi sérülés kárt téríti meg. Szerződéses partner az ügyfél, a vendég, a megrendelő, a fogyasztó vagy bárki más, akinek a részére a szolgáltatást nyújtja a cég.
Például egy villanyszerelő megbillen a kettőslétrával szerelés közben és elsodorja a Herendi étkészletet, a lakástulajdonossal együtt. Az étkészletet és a lakó gyógykezelésével kapcsolatos költségeit is a biztosító fizeti.
Általában nem vagy külön díj ellenében terjed ki a szolgáltatás tárgyára!
Például egy fodrászat hajfestés közben összekoszolja a vendég ruháját, és ezzel a ruhában kárt okoz, azt fizeti a biztosító, hisz nem azért ült be a vendég hogy tönkretegyék a ruháját.
Viszont ha a káresemény a frizurával kapcsolatos például előre jeleztük azt hogy allergiásak vagyunk a dauervízre, de ennek ellenére a fodrász ilyet használ és megdagad a fejünk mint a léggömb, már nem térít a biztosító, hacsak nincs kiegészítő, hisz ez már a szolgáltatás tárgya.
- Termék felelősségbiztosítás
Rendkívül hasonló mint a szolgáltatói felelősségbiztosítás, itt a vállalkozás által gyártott termék okozta dologi, vagy személyi sérüléses kárt, és ezt tértik meg a fogyasztónak. Általában nem téríti magában a termékben keletkezett károkat.
- Szakmai felelősségbiztosítás
Bizonyos tevékenységekre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás, helyette szakmai felelősségbiztosítást kell kötni, általában jogszabály írja elő.
Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás, ügyvédi felelősség biztosítás.
Ilyen esetben, a szakmai hibával szerződéses partnernek (ügyfélnek, megrendelőnek…) okozott károkra szakmai felelősségbiztosítás nyújt fedezetet.
Például, ha az orvos okoz a betegének kárt.
Hogyan válasszak felelősségbiztosítást?
A limiten és az önrészen nem érdemes spórolni. Kevés limit vagy túl magas önrész nehéz helyzetbe hozhat egy vállalkozást. Például több biztosító is ajánl alacsonyabb 3 vagy 5 M Ft-os limitet káreseményenként. Ezek gyakran kevésnek bizonyulhatnak. Egy nagy kár esetén akár csődbe is vihet egy céget a megítélt magas kártérítési összeg. A magasabb limitek általában csak kicsivel drágábbak, ezért nem érdemes kockáztatni egy vállalkozás sorsát. A limitet és az önrészt érdemes az árbevétellel arányosan megválasztani.
Mindig alaposan olvassuk át, lehetőleg a megkötés előtt az általános szerződési feltételeket és alaposan gondoljuk végig, értelmezzük az ott leírtakat, ha kérdésünk van kérdezzünk, ha nem kaptunk kielégítő választ az üzletkötőtől akivel tárgyalunk, kérjünk írásos állásfoglalást a kérdésünkkel kapcsolatban az adott biztosítótársaság kockázatvállalásától, és tegyük el az állásfoglalást a biztosítási iratokkal együtt.
Körmendi Péter
K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém
06(30)2691207
Ha biztosítással kapcsolatos kérdése van, kérdezzen bátran!
