MNB (2013. évi CXXXIX. törvény)

Home
/
Jogszabályok – Felügyelet
/
MNB (2013. évi CXXXIX. törvény)

1. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

2013. évi CXXXIX. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról

1

1 Kihirdetve: 2013. IX. 26.

Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól,

alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi

függetlenségéről, működéséről, a makroprudenciális feladatok és felelősség

meghatározása, a hatékony makroprudenciális beavatkozás lehetőségeinek

megteremtése, a nemzetközi makroprudenciális együttműködés erősítése

érdekében, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének, ellenőrzésének

megerősítése érdekében az Alaptörvény 41. és 42. cikke alapján a következő

törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja, feladatai és

szervezete

I. Fejezet

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja és alapvető feladatai

1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok

Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai

Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik

végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és

nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (a

továbbiakban: EKB) és a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az

Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok

kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A

Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem

kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik

ellátása során.

(3) Az MNB a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében betöltött

tagságára tekintettel ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és

Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az

Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló

feladatokat.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási

kötelezettséggel tartozik.

3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

2. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi

közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének

növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának

biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány

gazdaságpolitikáját.

2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai

4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2) Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és

érmekibocsátásra.

1

1 Lásd: 20/2013. (X. 2.) MNB rendelet, 21/2013. (X. 14.) MNB rendelet.

Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében

kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is -

(a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes

fizetőeszköze.

(3) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében

hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika

végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

(5) Az MNB felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az

értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer,

valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet tevékenységét

e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom

zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a 171. § (2)

bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és

elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában.

(6) Az MNB feladatai ellátásához és az Európai Unió működéséről szóló

szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai

Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyv (a továbbiakban:

Alapokmány) 5. cikkében meghatározott az EKB-val szemben fennálló

statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai

információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(7) Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására

vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi

közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi

közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható

hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek érdekében az e törvényben

meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét

fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű

kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult

rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá

hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás

esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer

gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.

(8) Az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási

hatóságként jár el.

(9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony

működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek

prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának

felügyelete,

3. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes

szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a

már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy

megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének

biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők

érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom

erősítése

céljából.

(10) Az MNB - a Pénzügyi Békéltető Testület útján - ellátja a fogyasztó és a

39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy

személyek között létrejött - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó -

jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági

eljáráson kívüli rendezését.

(11) Az MNB számára feladatot törvény és a (9) bekezdés szerinti

feladatokhoz kapcsolódóan törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály

állapíthat meg. Az MNB törvényben és törvény felhatalmazása alapján kiadott

jogszabályban meghatározott feladatának összhangban kell állnia az MNB-nek

az e törvényben meghatározott alapvető feladataival és felelősségével.

(12) Az (1)-(5) és (9) bekezdés szerinti feladatok ellátására az MNB

kizárólagosan jogosult.

(13) Az (1)-(7) bekezdésben meghatározott feladatok az MNB alapvető

feladatai.

(14) Az MNB alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok az MNB egyéb

feladatai, amelyeket - jogszabályban meghatározottak szerint - csak elsődleges

célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

(15)

1

1 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (1). Hatályos: 2014. VII. 21-től.

A (8) bekezdésben meghatározott feladatkör ellátásánál gondoskodni

kell a szanálási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek az MNB más

feladatait ellátó szervezeti egységétől való működési függetlenségről, ideértve

azt is, hogy ezen feladatkört kizárólag az MNB elnökének vagy bármelyik

alelnökének közvetlen alárendeltségében és irányításában lehet ellátni.

II. Fejezet

Az MNB szervezete

3. Az MNB jogi formája

5. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB

székhelye Budapest.

(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A

részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.

(3) Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell

mutatni az Országgyűlésnek.

(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint

részvényest az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)

képviseli.

(5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.

6. § (1) A részvényes részvényesi határozattal dönt:

4. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,

b) a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és

c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.

(2) A részvényest az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján

megállapított, könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolóról -

annak megküldésével - tájékoztatja.

7. § A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)

rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott

eltérésekkel kell alkalmazni.

4. Az MNB szervei

8. § Az MNB szervei:

a) a Monetáris Tanács,

b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács,

c) az igazgatóság és

d) a felügyelőbizottság.

5. A Monetáris Tanács

9. § (1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében az MNB legfőbb

döntéshozó szerve a Monetáris Tanács.

A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a 4. § (1)-(4) és (6) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos

stratégiai döntés,

b) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 20. § (1) bekezdése szerinti

döntés,

c) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 22. § (2) bekezdésében

meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés,

d) a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal

kapcsolatban azon stratégiai keretek meghatározása, amely keretek között a

Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz,

e) az ügyrendjének megállapítása, továbbá

f) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény a Monetáris Tanács

kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta

legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A

Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjai számának

összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak számát, és a

(4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem érheti el a (4) bekezdés a) és

b) pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács

tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.

(4) A Monetáris Tanács tagjai:

a) az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke,

b) az MNB alelnökei és

c) a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.

(5) A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve

választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel

kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai

ismeretekkel rendelkezik.

5. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(6) A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés

gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.

(7) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba

lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja

az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(8) A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása

megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel vagy

d) halállal.

(9) A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti

tagnak a köztársasági elnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az

Országgyűlés elnökével. A Monetáris Tanács tagjának megbízatása lemondása

esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat megtételét

követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti

tagnak a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi, a (4) bekezdés c) pont

szerinti tagnak az Országgyűlés elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A

Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat

nem szükséges.

(10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a

köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés

kizárólag az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel.

(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok választására és felmentésére az

Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az

Országgyűlés számára.

(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács

érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló

törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi

bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem

érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében

meghatározott jogát.

(13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz

fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság az

Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását

megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a (4)

bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4)

bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé.

(14) A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű

szótöbbségével az MNB alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács

elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a

Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.

(15) A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A

Monetáris Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza,

szavazategyenlőség esetén a Monetáris Tanács elnökének, illetve az elnök

akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.

(16) A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy -

akadályoztatása esetén - elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.

6. Az MNB elnöke

10. § (1) Az MNB élén elnök áll.

6. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a

köztársasági elnök számára. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy

személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke.

(3) A 9. § (5)-(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Az MNB elnökét a 9. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a

miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel.

(5) A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB

elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és

munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás

joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2.

cikkében meghatározott jogát.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát

vagy - a bírósághoz fordulás esetén - a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében

meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének

jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

(7) A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére

vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

(8) Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a

Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti.

7. Az MNB alelnökei

11. § (1) Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az

MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági

elnök számára.

(2) A 9. § (5)-(10), (12) és (13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is

alkalmazni kell, azzal, hogy az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB

elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz javaslatot.

(3) A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és

felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

8. Az igazgatóság

12. § (1) Az igazgatóság felelős a 4. § (1)-(4) és (6) bekezdésben

meghatározott feladatkör tekintetében a Monetáris Tanács és a 4. § (5) és

(7)-(9) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Pénzügyi

Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB

működésének irányításáért.

(2) Az igazgatóság tagjai:

a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és

b) az MNB alelnökei.

(3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.

(4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések

végrehajtásának irányítása,

b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről

való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni

helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének

jóváhagyása,

c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések

jóváhagyása,

7. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai

tervek és programok - ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is -

jóváhagyása,

e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az

MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés

tapasztalatainak és tervének megtárgyalása,

f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek

gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás

rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás és

g) a 159. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozatala.

(5) A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére

felhatalmazhatja az igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban

az igazgatóság beszámol a Monetáris Tanácsnak. Az MNB elnöke a (4)

bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe tartozó kérdést

döntésre az igazgatóság elé terjeszthet.

(6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza.

Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által

kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha

tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

9. A Pénzügyi Stabilitási Tanács

13. § (1)

1

1 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 47. § (1). Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § a).

Az MNB hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által

meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács - mint az

MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve -, valamint a (11) bekezdés szerinti

személy vagy szerv az MNB nevében jár el a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében

meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal során.

(2)

2

2 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 47. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint

a) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében

folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének,

illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,

b) számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető

kockázati tényezőket,

c) elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors

elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a

pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve,

d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és

a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető

kockázatokat, és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek

között dönt a szükséges intézkedésekről,

e) megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai,

szabályozási, kockázati, kérdéseket és szükség esetén állást foglal,

f) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben

értékeli a rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy

megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről,

g) szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek

a pénzügyi közvetítőrendszer egészének szempontjából releváns ajánlásait,

állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit,

8. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

h) szükség szerint megtárgyalja az Európai Felügyeleti Hatóságok által

kiadott ajánlásokat, határozatokat, ideértve az európai pénzügyi rendszer

stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a nemzeti felügyeleti

hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító

határozatokat is, valamint állást foglal az azokból származó feladatokról,

i) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre

nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,

j) évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt

célterületeit,

k)

1

1 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 96. § a). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

l)

2

2 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 84. § (1). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott

szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatok

tekintetében.

(3) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a

Monetáris Tanácsnak.

(4) A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület.

(5) A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai:

a) elnökként az MNB elnöke,

b) a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnökök,

c) az MNB elnöke által kijelölt vezetők,

(6) A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta

ülésezik.

(7) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülését az elnök hívja össze, vezeti le és tesz

javaslatot annak napirendjére.

(8) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a pénz-, tőke- és biztosítási piac

szabályozásáért felelős miniszter képviselője, valamint az MNB elnöke által

felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt.

(9)

3

3 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 242. § (1). Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § b).

A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége

jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű

szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A

Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke, az

elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök

közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá.

(10)

4

4 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 242. § (1). Hatályos: 2014. II. 25-től.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjét maga határozza meg.

(11)

5

5 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 84. § (2). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az MNB elnöke rendeletében meghatározza azt az MNB által

alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői

hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, aki

a) döntést hoz a 39-41. §-ban meghatározott törvények, illetve az Európai

Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai hatálya alá tartozó személyek és

szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti

felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,

b) - a (2) bekezdés l) pontja szerinti határozatok kivételével - döntést hoz a 4.

§ (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör

gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban és

c) döntést hoz a 4. § (7) bekezdés szerinti makroprudenciális feladatkör

gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.

9. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(11a)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 84. § (2). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács a (11) bekezdésben meghatározott

döntéshozatal során az MNB elnöke rendeletében meghatározottak szerint a

hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja.

(12)

2

2 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 242. § (2). Hatályos: 2014. II. 25-től.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját az elnök vagy az erre a

Pénzügyi Stabilitási Tanács által felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra

hozni.

10. A felügyelőbizottság

14. § (1) A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének

szerve.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete - a (3) bekezdésben foglalt

korlátozással - a felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem

tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik.

Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan

vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság

hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul

tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak.

(3) A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(9)

bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB

eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság a Gt.-ben a számvitelről

szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt jelentését ezen

korlátozásoknak megfelelően készíti el.

(4) A felügyelőbizottság tagjai:

a) az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további három tag,

c) a miniszter képviselője és

d) a miniszter által megbízott szakértő.

(5) A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti

képviselőcsoportjai jelölik.

(6) Az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja

szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy

csoportban szavaz.

(7) Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli

kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az

országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet

jelölni.

(8)

3

3 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 85. § (1). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása azon év december 31.

napjáig tart, amely évben az Országgyűlés megbízatása megszűnik.

(9) A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt

megbízó miniszter hívhatja vissza.

(10) A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetve az

őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

11. Könyvvizsgáló

15. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A

megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB

könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható.

10. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

MÁSODIK RÉSZ

AZ MNB FELADATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

III. Fejezet

Az MNB egyes alapvető feladatai

12. A monetáris politika

16. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja

szolgálatában a 18. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és

hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

17. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének

eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

18. § Monetáris politikájának eszközeként az MNB:

a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és

megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 146. §-ban foglalt korlátozással,

b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében

értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott

piacokon,

c) saját értékpapírokat bocsát ki,

d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg,

e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),

f) szabályozza a kötelező tartalékot és

g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

13. Kötelező jegybanki tartalék

19. § (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi

intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik

és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a továbbiakban:

tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások

különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire,

ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A

tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több

tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó

tartalékráta-mértékeket össze kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező

tartalékok után az MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző

típusú elemei, valamint ezek eltérő jellemzői szerint eltérő mértékűek

lehetnek.

20. § (1) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat

mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét

és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg.

11. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására,

képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása

esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.

14. Jegybanki alapkamat

21. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az

alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat

mértékét rendeletében állapítja meg.

15. Árfolyamok

22. § (1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi

pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és

hoz nyilvánosságra.

(2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az

MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem

veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos

elsődleges célját.

(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer

keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az

árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.

(4) Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai

közös érdekű ügyeként kezeli.

16. Pénzkibocsátás

23. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit,

valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének

rendeletében megjelölt határnappal a forgalomból bevont bankjegyek és

érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig

magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell

elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem

minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket

a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes

fizetőeszközre váltja. A hitelintézet és a Posta Elszámoló Központot működtető

intézmény (a továbbiakban: posta) a forgalomból az MNB által bevont,

törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás

határnapjától számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1

évig magyar törvényes fizetőeszközre átváltja.

(4) Készpénzben teljesített fizetés esetén - ideértve a fizetési számlára

történő készpénzbefizetést is - 50 darabnál több érme elfogadására a

hitelintézet és a posta köteles.

(5) A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme

semmilyen jogcímen nem fogadható el, ide nem értve a 24. § (3) bekezdésében

foglaltakat.

(6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési

művelet során elfogadni nem kötelező.

12. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét -

a (8) bekezdésben meghatározottak szerint - törvényes fizetőeszközre

névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e kötelezettsége ellátásához

közreműködőt vehet igénybe.

(8) Az MNB a hiányos, sérült bankjegyet akkor váltja át, ha a bankjegynek

több mint 50%-át bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és

megsemmisíti azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem

haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a posta azokat a hiányos sérült

bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől

térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek továbbítja bevonás és megsemmisítés

céljából.

(9)

1

1 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 396. §.

A pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági

eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyekkel kapcsolatban,

amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a büntetőeljárás

befejezéséig az MNB, a hitelintézet és a posta visszatarthatja a bankjegyek

ellenértékének térítését és jogosult a pénz jogellenes eltulajdonításának

megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült

bankjegyek természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes

adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma)

kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a büntetőeljárás során eljáró

szervek részére továbbítani. Az MNB a pénz jogellenes eltulajdonításának

megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült

bankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásáért díjat számíthat fel,

kivéve, ha az átváltást kezdeményező személy - az eljáró hatóság által kiállított

dokumentummal - igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás miatt következett

be.

(10) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg.

Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A

nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő

érme - ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét -, továbbá az MNB

által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen

érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti

meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(11) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a

készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg

a) az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más

címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az

átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is,

b) a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető, valamint a sérült

bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszközre való átváltásának szabályait,

ideértve a díjazás feltételeit is.

24. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök

hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és

egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási,

adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, az MNB az

eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja

a) a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes

feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki

határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi,

13. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

b) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések

megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (a

továbbiakban: Tanácsi rendelet) 3. cikk (1) bekezdésében az

eurobankjegyekre és -érmékre vonatkozóan meghatározott,

c) a Tanácsi rendelet 4. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti nemzeti bankjegy

szakértői központi, valamint

d) a Tanácsi rendelet 5. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti nemzeti

érmeszakértői központi

feladatokat.

(2)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXII. törvény 23. §.

Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat

alapján hamisnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított

büntetőeljárásban történő felhasználás céljából - az adott büntetőeljárásnak a

bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő

végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó

hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető

határozata meghozataláig - jogosult a hamisgyanús fizetőeszközök

természetes személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét,

lakcímét, azonosító okmányának megnevezését és számát kezelni, és ennek

keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárás

során eljáró szervek részére továbbítani. Ha az MNB vagy a (3) bekezdés

szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a fizetőeszköz nem hamis, az MNB a

tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását

követően haladéktalanul törli.

(3) A hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket - ideértve az euróban

denominált fizetőeszközt is - szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg

kell küldeni, vagy az MNB által végzett szakértői vizsgálatra történő

továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet

részére át kell adni.

(4) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért - ideértve az euróban

denominált fizetőeszközt is - nem jár térítés.

(5) Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a

pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és

pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény

szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az

általa fellelt, feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket - ideértve

az euróban denominált fizetőeszközt is - az MNB-nek megküldeni, valamint a

fellelés körülményeiről az MNB elnökének rendeletében előírt módon és

tartalommal az MNB részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(6)

2

2 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § a).

Az (5) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az MNB

elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)

szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a

postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi

postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet a (2) bekezdés szerinti személyes

adatokat is továbbítja az MNB részére. Az MNB az ily módon tudomására

jutott személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból, az ott

meghatározott időpontig kezelheti.

25. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között

számolja el.

14. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

26. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által

forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és

érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB

elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok

előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB

elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az euróutánzatokra - ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és

zsetonokat is - vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok

kivételével az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004.

december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével

az MNB elnökének rendelete határozza meg.

(3)

1

1 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 91. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem

forgalmazása során az MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának

ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint az MNB-vel

kötött szerződés alapján az érmék - ideértve az emlékérméket is - (a

továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen

tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi

gyakorlat, amely

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel,

annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet,

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem

forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és

forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt

tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi

körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít

meg.

(4)

2

2 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 123. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A (3) bekezdés alkalmazásában

a)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CCXV. törvény 109. § a). Hatálytalan: 2016. I. 1-től.

b) kereskedelmi gyakorlat: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti fogalom.

(5)

4

4 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 91. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Ha az MNB észleli, hogy

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel,

annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem

forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és

forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt

tartalmazó vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi

körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon

megjelenítő

kereskedelmi gyakorlat a fogyasztót valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés

meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre

alkalmas, kezdeményezi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság

eljárását.

(6)

5

5 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 91. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az (5) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel egyidejűleg az

MNB megküldi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi

gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján

15. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a) az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel,

annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem

forgalmazójának jogállását, az MNB-vel és az érmék gyártását és

forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt

tartalmazó vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi

körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon

megjelenítő

kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását az eljáró

hatóság részére.

17. Pénzforgalom és felvigyázás

27. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő

teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve

értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.

(2) Az MNB elnöke a 171. § (2) bekezdésében meghatározott körben

szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását.

28. § (1) Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését

végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának

hatálybalépéséhez.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az

üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény

felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési rendszer működtetését végző

szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai

követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által

engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb

az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a

honlapján közzéteszi.

(4) Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva ellátja a tőzsdén

kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési

adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi

rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) végrehajtásából eredő

feladatokat.

28/A. §

1

1 Beiktatta: 2014. évi CIV. törvény 48. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva az Európai

Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról,

valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU

rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti

és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2. cikk (1)

bekezdés 18. pontja szerinti érintett hatóságként ellátja a 909/2014/EU

rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

29. § Az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek

megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012.

március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a

továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10.

cikke szerinti illetékes hatóságként az MNB látja el a 260/2012/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

18. Jegybanki információs rendszer

16. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

30. § (1) A 4. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához -

ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az

értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi

stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó

statisztikák összeállítását - az MNB jegybanki információs rendszert működtet.

A jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott

szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében vagy az

MNB-nek a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben meghozott

hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni.

(2) Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a

jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet,

amelyhez jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a

rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi

azonosításra alkalmas módon is átvenni. Az így átadott egyedi statisztikai

adatok kizárólag statisztikai célokra használhatók, azokat a jegybanki

információs rendszer egyéb adataitól elkülönülten kell kezelni. A jegybanki

információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során az MNB

megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely

az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása

érdekében szükséges. A jegybanki információs rendszer részeként

működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és

módszertanát az MNB - a miniszter véleményét kikérve - a Központi

Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(3) Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben

rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és

az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes

adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi államigazgatási szervek

felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a jegybanki információs

rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal

részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas

módon átadja.

(4) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy

azokból - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egyedi

adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

17. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(5) Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó

információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló

rendeletében - az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási,

elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében - előírhatja,

hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a

tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról

és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó

szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az

egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság,

továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és

fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási

ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs

rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes

adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot,

pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot visszafordíthatatlan módon úgy

módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba

hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a

természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott

információkat szolgáltassanak az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében

kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.

(6) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt

információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az

információkat az MNB által egyedileg az (5) bekezdés alapján

információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési

módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB

a kódképzési módszer rendelkezésre bocsátását követően és az

információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.

(7) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott

anonim kapcsolati kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több

szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni. Az

összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely az MNB saját

kezelésében van.

(8) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles

megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges

megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak

indokát az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett

köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt

határidőben.

(9) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját

az MNB úgy állapítja meg, hogy

a) a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes

személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult, és

b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen

megállapított elemet.

(10) Az (5) és (6) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az

információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes

személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett

lakóhelye a járási szintnél pontosabban ne legyen megállapítható.

18. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(11) Az MNB köteles az információk (5) és (6) bekezdés szerinti

létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket -

részletes költségkimutatás alapján - az információt szolgáltató szervezeteknek

az információszolgáltatást követően megtéríteni.

(12) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a

kódképzés módszerét nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód

képzése után haladéktalanul, majd az anonim kapcsolati kódot az

információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.

(13) Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az

átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az

anonim kapcsolati kódot törli.

(14) E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon

természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy

szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó

módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból

mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött

karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem

állíthatók helyre.

(15) A (2) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül

a 4. § (6) bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai

eredmények, elemzések előállítása és statisztikai módszertan fejlesztése

érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a gazdasági és

társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók.

IV. Fejezet

A rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető

feladatok

19. A hitelkínálat figyelemmel kísérése

31. § (1) Az MNB a hitelkínálat kiegyensúlyozottságát érintő rendszerszintű

kockázatok csökkentése vagy kialakulásának megelőzése érdekében

folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarországon hitel- és

pénzkölcsönnyújtás tevékenységet végző vállalkozások hitelezési aktivitását.

Az MNB rendszeresen értékeli a hitelezési ciklus állapotát.

(2) Az MNB figyelemmel kíséri továbbá a Magyarországon székhellyel

rendelkező vállalkozásoknak az Európai Unió másik tagállamában vagy

harmadik országban végzett hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységét.

20. A túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések

32. § (1) Amennyiben a hitelkiáramlásban olyan ingadozások következnek

be, melyek következtében a gazdasági növekedés üteme jelentősen eltér a

hosszú távú trendtől, vagy ezek bekövetkezése valószínűsíthető, továbbá

amelyek következtében jelentős reálgazdasági veszteség valószínűsíthető, az

MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között,

a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 171. § (1) bekezdés k) pont ka)

alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a túlzott

hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges

intézkedéseket határoz meg rendeletében.

19. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2)

1

1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 156. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében

a) a Magyarország területén hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység

keretében természetes személlyel kötött szerződések tekintetében

aa) az ingatlan-, illetve gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek

maximális hitelfedezeti arányára,

ab) a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére, valamint

b) hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a Magyarország

területén elhelyezkedő lakóingatlanok és kereskedelmi

ba) ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó

kockázati súlyokra,

bb) ingatlanokkal fedezett lakossággal szembeni kitettségekre vonatkozó

kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) értékek

minimális szintjére

vonatkozó szabályokat állapít meg.

(3)

2

2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 156. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a

hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló

575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet)

a) 124. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a

kockázati súlyokat azzal, hogy a lakóingatlanok esetében 35 és 150 százalék

közötti sávban, a kereskedelmi ingatlanok esetében 50 és 150 százalék közötti

sávban, valamint a 100 százaléknál alacsonyabb, kedvezményes kockázati

súlyok alkalmazási feltételeire egyúttal szigorúbb szabályokat állapít meg,

b) 164. cikkében meghatározottaknak megfelelően határozza meg a

kitettséggel súlyozott átlagos LGD minimális szintjét azzal, hogy pénzügyi

stabilitási szempontok figyelembevételével a minimális LGD érték esetében

magasabb minimális értéket is meghatározhatnak.

21. Az anticiklikus tőkepuffer

33. § (1)

3

3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 157. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai

keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján rendeletében

szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit.

(2)

4

4 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 157. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

A Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a

Pénzügyi Stabilitási Tanács az anticiklikus tőkepufferráta meghatározásához

negyedévente irányadó pufferrátát - az anticiklikus tőkepufferráta

meghatározásának alapjául szolgáló rátát - állapít meg, amelynél figyelembe

veszi

5

5 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § a).

a) a hitelezési ciklus állapotát,

b) a hitelállomány túlzott növekedéséből fakadó kockázatokat,

c) a nemzetgazdasági sajátosságokat,

d) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és

annak a hosszú távú trendtől való eltérését,

e) az Európai Rendszerkockázati Testület anticiklikus tőkepufferráta

meghatározására vonatkozó iránymutatását.

(3)

6

6 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 157. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB az irányadó pufferráta meghatározásának alapjául szolgáló

módszertant közleményben teszi közzé.

20. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4)

1

1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 157. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó

pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi

közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező

figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon

lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta

mértékét. Az MNB az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente

felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre

megjelölt időpontokban.

(5)

2

2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 157. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Ha az anticiklikus tőkepufferráta először kerül meghatározásra, és 0%

feletti, vagy ha emelkedik, az MNB elnökének rendeletét annak alkalmazási

kezdő időpontja előtt 12 hónappal kell kihirdetni. Ha ettől eltérően az MNB az

anticiklikus tőkepuffer képzésére ennél rövidebb felkészülési időszakot

határoz meg, akkor ennek részletes indokait honlapján közleményben teszi

közzé.

(6)

3

3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 157. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Ha az anticiklikus tőkepufferráta mértékének csökkentésére vagy

elengedésére kerül sor, akkor az anticiklikus tőkepufferráta azonnal

alkalmazandó, és ez esetben az MNB honlapján közleményben közzé teszi azt

az időintervallumot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus

tőkepufferráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az MNB-t az

anticiklikus tőkepufferráta mértékének felülvizsgálatában.

(7)-(9)

4

4 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXXVI. törvény 174. § a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

22. A rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló

intézkedések

34. § (1) Amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának

megelőzése, a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése

indokolja, az MNB elnöke a 171. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában

meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a rendszerszintű likviditási

kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg

rendeletében a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára. Az MNB

elnökének rendelete a hitelintézetek egyedi kockázatai által indokolt mértékű

jogszabályi követelményeken túl további előírásokat is meghatározhat,

amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése vagy a

pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja.

(2) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai

keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a rendszerszintű

likviditási kockázatok csökkentése érdekében rendeletben szabályozza:

a) az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai

közötti lejárati összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,

b) az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai

közötti denominációs összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,

c) az (1) bekezdésben meghatározott intézményeknél a likviditás minimális

szintjére vonatkozó rövidtávú likviditási fedezeti követelményeket.

23. A rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét

csökkentő intézkedések

21. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

35. § (1)

1

1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 158. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon

székhellyel rendelkező,

a) globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési

vállalkozások körét összevont alapon, valamint

b) egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások

körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon,

és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(2)

2

2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 158. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Ha az MNB a Hpt. 90. § és a Bszt. 110/E. § alapján tőkepuffert határoz

meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős

hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozóan, akkor az arról

szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell

az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:

a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és

arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és

befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési

vállalkozásokra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.

23/A.

3

3 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatot csökkentő

intézkedések

35/A. §

4

4 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1)

5

5 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § b).

Ha a nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális

kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi

közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor a Pénzügyi

Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek

között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.

(2) A 141/A. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás magában

foglalja:

a) a magyarországi rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatnak, és

annak pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásának ismertetését,

b) a rendszerkockázati tőkepuffer szükségességének, és annak várható

hatékony és arányos kockázatcsökkentő hatásának bemutatását,

c) a rendszerkockázati tőkepuffer egységes piacra gyakorolt várható

hatásának ismertetését,

d) annak bemutatását, hogy az e törvényben, a Hpt.-ben és az 575/2013/EU

rendeletben meghatározott rendelkezések - az 575/2013/EU rendelet 458-459.

cikkének kivételével - nem elégségesek a feltárt rendszerszintű vagy

makroprudenciális kockázat kezelésére, és az elégségesség hiányának

bemutatására is kitér, valamint

e) az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét.

22. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) Ha az MNB 3% vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati

tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § (1) bekezdés a) pontjában

meghatározott tájékoztatást követően - legkorábban 30 nappal - alkalmazhatja

azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdésében

meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden

EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír

elő.

(4)

1

1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés b) pontja és a Bszt. 110/G. § (1)

bekezdés b) pontja szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 92. § (1)

bekezdés a) és c) pontja és a Bszt. 110/G. § (1) bekezdés a) és c) pontja

szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati

tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes

jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét

véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak, amely kettő hónapon

belül véleményt küld az MNB-nek.

(5)

2

2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pont és a Bszt. 110/G. § (1)

bekezdés a) és c) pont szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben

kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen

megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy

a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság

előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.

(6)

3

3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

Ha a (4) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság

ellenzi az MNB által tervezett, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű

tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság

véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.

(7)

4

4 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-től.

Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság

ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű

tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembe vétele

nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a

rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem

vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.

(8)

5

5 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.

Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik

EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata

érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi

illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett

illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak

megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé

megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület

a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki,

akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely

egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény

az MNB-re nézve nem kötelező.

(9)

6

6 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.

Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított

rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a)

pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon

székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára

annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.

23. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(10)

1

1 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 159. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-től.

Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon

ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által

meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében.

24. A rendszerkockázat kezelésével kapcsolatos további feladatok

36. § Ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a

pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a

monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával rendkívüli

hitelt nyújthat.

37. §

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 124. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak, valamint a

Befektető-védelmi Alapnak - kérésükre, azt önállóan mérlegelve - sürgős,

rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom

zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. §

szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb

három hónap lehet.

38. § A 31-37. §-ban meghatározott feladatok ellátása nem veszélyeztetheti

az MNB-nek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a Központi

Bankok Európai Rendszerében fennálló tagságából eredő feladatai ellátását.

V. Fejezet

Felügyeleti feladatok

39. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9)

bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar

Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

d) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

h) a Tpt.,

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási

szerződésekről szóló törvény,

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a

továbbiakban: Fnytv.),

l) a Bszt.,

m)

3

3 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 243. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.

a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi

tárgyú törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Kbftv.),

n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.),

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint

p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban:

Gfbt.),

q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,

24. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés

véglegességéről szóló törvény,

s)

1

1 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 160. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

(2) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a

kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott

hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

(3)

2

2 Megállapította: 2017. évi LIII. törvény 89. § (1). Hatályos: 2017. VI. 26-tól.

Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a

pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. §

(1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző

szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, továbbá az Európai Unió és az ENSZ

Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések

végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott felügyeleti

feladatokat.

40. § (1)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 96. § b). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

(2)

4

4 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 145. § (1). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során

ellátja a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtását.

(3) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során

ellátja a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a

tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással

történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése

tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK

bizottsági rendelet végrehajtását.

(4) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a

Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK

rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK

európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(5) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a

hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai

parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK európai

parlamenti és tanácsi rendelet) 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes

hatóságként az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtását és a 25a. cikk szerinti felügyeletét.

25. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(6) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

ellátása során ellátja a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós

adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői

információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek

tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 583/2010/EU

bizottsági rendelet, valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi

irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a

bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció

használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes

hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő

végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 584/2010/EU bizottsági rendelet

végrehajtását.

(7) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a

short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes

szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és

tanácsi rendelet (a továbbiakban: 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi

rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a 236/2012/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(8) Az MNB - a 28. § (4) bekezdésében meghatározottak mellett - a 4. § (9)

bekezdésében meghatározott feladatkörében a 648/2012/EU rendelet 2. cikk

13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a 648/2012/EU rendelet

végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(9) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az

üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli

kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok

kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli

ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU

bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU

bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a 1031/2010/EU

bizottsági rendelet 37-42. cikkének végrehajtását.

(10)

1

1 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 161. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

az 575/2013/EU rendelet végrehajtását.

(11)

2

2 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 244. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i

345/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(12)

3

3 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 244. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i

346/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(13)

4

4 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 244. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes

alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013.

május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását.

26. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(14)

1

1 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 244. §. Hatályos: 2014. III. 15-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU

európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló

eljárás létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági

végrehajtási rendelet végrehajtását.

(15)

2

2 Beiktatta: 2014. évi CIV. törvény 49. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a

mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az

átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2012.

december 19-i 231/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet

végrehajtásából eredő feladatokat.

(16)

3

3 Beiktatta: 2014. évi CIV. törvény 49. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

Az MNB - a 28/A. §-ban meghatározottak mellett - a 4. § (9)

bekezdésében meghatározott feladatkörében a 909/2014/EU rendelet 2. cikk

(1) bekezdés 17. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a 909/2014/EU

rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(17)

4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 125. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a hatáskörrel rendelkező hatóságok által az Európai

Értékpapír-piaci Hatóság számára a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi

irányelv 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a benyújtandó

információkról szóló, 2014. december 18-i a Bizottság (EU) 2015/514

felhatalmazáson alapuló rendelete végrehajtásából eredő feladatokat.

(18)

5

5 Beiktatta: 2015. évi CLXII. törvény 14. §. Hatályos: 2015. XI. 26-tól.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április

29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(19)

6

6 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 92. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló,

2015. április 29-i 2015/751/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából

származó feladatokat.

(20)

7

7 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 92. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet),

valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a

2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon

kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és

tanácsi rendelet végrehajtását.

(21)

8

8 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 145. § (2). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes

fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a

termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos

felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság

(EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet

végrehajtását.

27. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(22)

1

1 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 145. § (2). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a

befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei,

valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében

történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565

felhatalmazáson alapuló rendelet végrehajtását.

(23)

2

2 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 145. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a

befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről,

valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU

rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai

parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(24)

3

3 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 145. § (4). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról,

valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i

(EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU)

2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 16. cikke szerinti illetékes

hatóságként az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtását.

(25)

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 76. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes

hatóságként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtását.

(26)

5

5 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 86. § (1). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131

európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(27)

6

6 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 86. § (1). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai

során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet

és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet

módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és

tanácsi rendelet végrehajtását.

(28)

7

7 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 86. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az

egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi

keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a

2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet

módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti

és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 európai parlamenti és

tanácsi rendelet] végrehajtását, ideértve az (EU) 2017/2402 európai

parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott

hatáskört.

28. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(29)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 86. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

A (28) bekezdéstől eltérően az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és

tanácsi rendelet 6-9. és 18-27. cikkében meghatározott kötelezettségeknek

való megfelelést az MNB nem felügyeli azon szervezetek esetében, amelyek

csupán kitettségeket értékesítenek az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és

tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti ABCP-program vagy egyéb

értékpapírosítási ügylet vagy konstrukció keretében, de nem helyeznek ki

kitettségeket aktívan, a rendszeres alapon történő értékpapírosítás elsődleges

céljával.

41. § (1)

2

2 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 93. §. Hatályos: 2016. III. 21-től.

Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott

feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős

nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i

2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv

hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008 április 23-i 2008/48/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen

feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő

forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv

és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok

tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben

folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK

tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és

tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi

rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti

és tanácsi irányelvet, valamint

e) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról,

valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet

módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és

tanácsi irányelvet

átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Gazdasági Térség (a

továbbiakban: EGT) államán belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti eljárások során hozott döntések

végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a fogyasztóvédelmi jogszabályok

alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló

2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös

jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2006. december 22-i

2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

42. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében

a) engedélykérelmeket és más beadványokat bírál el,

b) vezeti a 39. §-ban meghatározott törvények szerinti - az MNB

feladatkörébe utalt - nyilvántartásokat,

c) ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerét és

adatszolgáltatását,

29. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

d) ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a

feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi

aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását,

e) felügyeli a pénzügyi piacok működését a 39. §-ban meghatározott

törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó

információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények

alapján,

f) segíti az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működését, annak

döntései előkészítését és végrehajtását,

g)

1

1 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § c).

piacfelügyeleti eljárást indít az engedély nélkül vagy bejelentés

hiányában végzett tevékenység észlelése esetén; a bennfentes kereskedelem

vagy piacbefolyásolás (a továbbiakban ideértve a 1031/2010/EU bizottsági

rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci

manipulációt) gyanúja esetén; a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési

és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából;

továbbá a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében

előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt

fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

h)

2

2 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § d).

együttműködik a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az

EGT államainak pénzügyi felügyeleti hatóságaival,

i) teljesíti a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a

nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési

kötelezettségeket,

j)

3

3 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § d).

teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység

végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint

együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok

elvégzése érdekében az EGT államainak pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó

hatóságaival,

k) közreműködik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a

magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó

tényezők feltárásában és feloldásában, valamint e szervezetek

társadalombiztosítással való együttműködésének koordinálásában,

l) ellenőrzi a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő

befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartását,

m) a közraktározásról szóló törvény szerint együttműködik a közraktári

felügyelettel az engedélyezési és ellenőrzési eljárások során,

n) ellenőrzi a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap

kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a

kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységét,

o) ellátja a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló

törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyeletet.

43. § (1) Az MNB nyilvános elektronikus információs rendszert működtet

annak érdekében, hogy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé az MNB

közreműködésével nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

(2)

4

4 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 162. § (1). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB a honlapján közzéteszi

30. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve

nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély

típusát,

b) azon külföldi illetékes felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel

felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,

c) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó

hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek

tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során

alkalmazott feltételeket és módszereket,

e) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés

és a prudenciális előírások tekintetében a jogszabályokban foglaltak

alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó

elemzést,

f) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. § (9)

bekezdésében meghatározott feladatkörében a felügyelete alá tartozó

személyekre és szervezetekre vonatkozó ajánlásait,

g) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek körét és a

vonatkozó mérlegelési jogkör gyakorlásának módját és elveit,

h) a javadalmazás tekintetében biztosított felülvizsgálat és értékelés

módszertanát és elveit,

i)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 126. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

a Hpt. és az 575/2013/EU rendelet megsértése következtében, valamint

felügyeleti intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,

j)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 126. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

az 575/2013/EU rendelet Ötödik részének alkalmazásában az

575/2013/EU rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálatakor

alkalmazott általános kritériumokat és módszereket, valamint az 575/2013/EU

rendelet 405-409. cikkének való megfelelés vizsgálata ügyében a felügyeleti

felülvizsgálat eredményének összefoglalását és az 575/2013/EU rendelet

405-409. cikkének való meg nem felelés esetén hozott intézkedések összegző

leírását,

k) az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés a) pontjánál alkalmazott

kritériumokat, valamint az 575/2013/EU rendelet 7. cikk (3) bekezdés

vonatkozásában

ka) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát,

amelyek leányvállalata harmadik országban van,

kb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló

tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok

szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,

kc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az

összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

kd) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az

575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló

tőkéhez viszonyított arányát,

l) az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés vonatkozásában alkalmazott

kritériumok, valamint az 575/2013/EU rendelet 9. cikk (1) bekezdés

vonatkozásában

la) a mentesített anyavállalatok számát és azon anyavállalatok számát,

amelyek leányvállalata harmadik országban van,

31. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

lb) a mentesített anyavállalatok összevont alapon számított szavatoló

tőkéjének összesített értékét és a harmadik országban lévő leányvállalatok

szavatoló tőkéje összegeinek az összesített értékét,

lc) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az

összevont alapon számított szavatoló tőkéhez viszonyított arányát,

ld) a harmadik országban lévő leányvállalatok szavatoló tőkéjének az

575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti, összevont alapon számított szavatoló

tőkéhez viszonyított arányát,

m) a 33. § (4) bekezdésében meghatározottakkal egyidejűleg

ma) a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékét, és

annak a hosszú távú trendtől való eltérését,

mb) az irányadó pufferráta mértékét,

mc) az anticiklikus tőkepufferráta mértékét, és meghatározásának

indoklását,

md) a 33. § (5) és a (6) bekezdésében meghatározott időpontokat,

n) ha a Hpt. 88. § (4) bekezdés a) pontja alapján az MNB a 2,5 százalék

feletti anticiklikus tőkepufferráta alkalmazására kötelezi a hitelintézetet, vagy

ha az MNB a Hpt. 88. § (3) és (5) bekezdése alapján anticiklikus

tőkepufferrátát határoz meg a hitelintézet harmadik országban végzett

tevékenységére vonatkozóan, akkor

na) az alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta mértékét,

nb) az érintett EGT-állam vagy harmadik ország nevét, amelyben a

hitelintézet által végzett tevékenység kockázattal súlyozott kitettségértékére

vonatkozik az anticiklikus tőkepufferráta,

nc) időpontot, amelytől kezdve alkalmazandó az anticiklikus tőkepufferráta,

ha az először kerül meghatározásra vagy ha mértéke növekszik, és

nd) indoklást, ha az nc) alpont szerinti időpont kevesebb, mint 12 hónappal

követi ezen közzétételt,

o) a 35/A. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó rendszerkockázati

tőkepufferrel kapcsolatban

oa) a rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét,

ob) az érintett hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások körét,

oc) a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetésének indokát, ha ennek

nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer

stabilitását,

od) a rendszerkockázati tőkepuffer képzésének kezdő időpontját, és

oe) azon EGT-államok és harmadik országok megnevezését, amelyek esetén

az MNB elismeri az általuk meghatározott rendszerkockázati tőkepufferráta

mértékét,

p) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan

rendszerszinten jelentős intézmények nevének naprakész listáját és ez

utóbbiak alkategóriákba való besorolását, valamint

q)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 77. § (1). Hatályos: 2018. I. 13-tól.

a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésben szereplő

tevékenységek leírását,

r)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 77. § (1). Hatályos: 2018. I. 13-tól.

könnyen hozzáférhető módon a Bizottság elektronikus tájékoztatóját,

amely felsorolja a fogyasztóknak az Európai Parlament és a Tanács (EU)

2015/2366 irányelve szerinti jogait, valamint a kapcsolódó Európai Uniós

jogszabályokat,

32. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

s)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 77. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

azt a tájékoztatást, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n)

pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben

foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a

biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási

alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő

értékesítést,

t)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 77. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

- jogi területek szerinti kategóriákba sorolva - a biztosítási és

viszontbiztosítási értékesítési tevékenységre alkalmazandó hatályos

jogszabályok naprakész elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

u)

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 87. §. Hatályos: 2019. I. 13-tól.

a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel kapcsolatos

prudenciális felügyelet fő céljaira vonatkozó tájékoztatást, a felügyeleti

felülvizsgálati eljárásra vonatkozó információkat, valamint a prudenciális

előírások alkalmazásának főbb területeire vonatkozó összesített statisztikai

adatokat és kapcsolódó elemzést.

(2a)

4

4 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 162. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének

a)

5

5 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 77. § (3). Hatályos: 2018. I. 13-tól.

a (2) bekezdés a) és q) pont vonatkozásában haladéktalanul, egyebekben

rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,

b) egységes elektronikus elérési helyen, átlátható módon tesz eleget.

(2b)

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 77. § (4). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az MNB - erre irányuló megkeresésre - köteles tájékoztatást nyújtani a

(2) bekezdés t) pontja szerinti jogszabályokról.

(3)

7

7 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § e), 2017. évi CXLV. törvény 87. § a).

Az MNB által, a (2) bekezdés c)-h) és j)-p) pontja alapján nyilvánosságra

hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által

alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és

módon kell közzétenni.

(4) Az MNB a (2) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a

személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az

értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói

nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

44. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása

során együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal és a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek

ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(2) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához az

összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs

folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a

külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt,

törvény rendelkezései szerint információkat cserél. Külföldi pénzügyi

felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság,

amely saját országa joga alapján az MNB által a 4. § (9) bekezdése alapján

ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(3) Az MNB részt vállal a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó személyek és szervezetek ügyfeleinek tájékoztatásával, a pénzügyi

kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt

tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének,

valamint a civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének

támogatásában.

33. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4)

1

1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 163. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása

során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének

stabilitására gyakorolt hatását.

(5)

2

2 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 127. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

E törvény alkalmazásában összevont alapú felügyelet a Hpt. és a Bszt.

szerinti összevont alapú felügyelet, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló

törvény szerinti csoportfelügyelet.

HARMADIK RÉSZ

AZ MNB ELJÁRÁSAI

VI. Fejezet

A hatósági eljárások közös szabályai

45. §

3

3 Megállapította: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (2). Hatályos: 2014. IX. 16-tól.

Az MNB hatóságként jár el

a)

4

4 Megállapította: 2017. évi LIII. törvény 89. § (2). Hatályos: 2017. VI. 26-tól.

a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3)

bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek,

szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,

b) a 4. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi

közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer

továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti jogosultság gyakorlása során,

c) a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fizetési, illetve

értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló

törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,

d) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a forgalomban lévő

magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont,

de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat

készítésének és készíttetésének engedélyezése és ellenőrzése, továbbá

e) az e törvényben, az MNB elnöke rendeleteiben és az MNB határozataiban

foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése,

f)

5

5 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 128. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től. Módosította: 2015. évi

CCXV. törvény 109. § c).

a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 90.

§-ában, valamint a Bszt. 110/E. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és

egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra

vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott

rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés

során.

46. §

6

6 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az MNB-nek törvényben meghatározott hatósági eljárása és

ellenőrzése során az e törvényben és

34. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a fogyasztókkal szembeni

tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a

gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló

törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az

információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló

törvényben,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő

intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben, valamint

c) az a) és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében

meghatározott törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási

szabályokban

nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló

2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) (2) bekezdésben meghatározott

rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek

1. az alapelvek szerepére, a jogszerűség elvére, a hivatalbóliság elvére, a

hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, a jóhiszeműség elvére

és a bizalmi elvre,

2. az eljárási képességre és a képviseletre,

3. a hatáskör és az illetékesség vizsgálatára, a hatásköri és illetékességi

vitára,

4. a megkeresés szabályaira,

5. az adatkezelésre, az adatok zárt kezelésére,

6. a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen

korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási

védelmére,

7. a támogatóra,

8. a szakhatóság közreműködésére,

9. az igazolási kérelemre,

10. az idézés általános szabályaira, az idézett személy megjelenési

kötelezettségére,

11. a tényállás tisztázására, az ügyfél nyilatkozattételre való felhívására,

12. a tanúra, a szemlére, a szakértőre, a tolmácsra, a bizonyítékok ügyféllel

való ismertetésére,

13. az eljárási cselekmények rögzítésére, a hatósági tanúra,

14. a döntés közlésének általános szabályaira, a kézbesítési

meghatalmazottra,

15. a döntés kijavítására, a döntés kiegészítésére,

16. a hatósági bizonyítványra, igazolványra és nyilvántartásra,

17. a zár alá vételre és lefoglalásra,

18. - a fellebbezés és a felügyeleti eljárás kivételével - a jogorvoslatra,

19. az eljárási költségre vonatkozó általános szabályokra, az eljárási költség

viselésére, az eljárási költség előlegezésére, az eljárási költség viseléséről

szóló döntésre

vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(3) Az Ákr.-nek a kérelem visszautasítására vonatkozó szabályait azzal az

eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelmet az MNB tizenöt napon belül

utasíthatja vissza, valamint a kérelem visszautasításának az Ákr.-ben

meghatározott eseteken túl akkor is helye van, ha

a) az eljárásra az MNB-nek nincs joghatósága,

b) az MNB-nek nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének

nincs helye,

35. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,

d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít

meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett,

e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik,

f) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

47. § (1)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési,

piacfelügyeleti eljárásában, felügyeleti ellenőrzése során, továbbá a 45. § f)

pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,

a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit az MNB ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be,

d) aki fogyasztóként fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatása iránti

kérelmet nyújt be, vagy

e) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot

tartalmaz.

(2) Az MNB a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet

kérelmére kizárólag az eljárás megindításának és lezárásának tényéről,

valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatja.

48. § (1)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott tevékenységének

részeként

a) engedélyezési eljárást,

b) ellenőrzési eljárást,

c) fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást,

d) piacfelügyeleti eljárást és

e) felügyeleti ellenőrzést

folytat le.

(1a)

3

3 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 130. § (1). Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott folyamatos felügyelet

során megfelelően mérlegeli döntéseinek magyar pénzügyi

közvetítőrendszerre, továbbá az Európai Unió érintett pénzügyi rendszereire

gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban

rendelkezésre álló információkat. Olyan időszakokban, amikor a pénzügyi

piacokat rendkívüli mozgások jellemzik, az MNB figyelembe veszi

tevékenységei lehetséges prociklikus hatásait.

(2)

4

4 Megállapította: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (4). Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. §

b).

Az MNB a 39. §-ban, valamint a 45. § a) pontjában meghatározott

felügyeleti tevékenységét és a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek

biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben

meghatározott szanálási jogosultságát helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és

rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött

dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és

elemzésével végzi.

(2a)

5

5 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 130. § (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Az MNB az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott eljárásaival

kapcsolatban készíti el vagy vizsgálja felül az ellenőrzési tervét, amely

tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési

időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések

szempontrendszerét, valamint nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési

feladatot.

36. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2b)

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési

tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott ellenőrzések

végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak

lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az

ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések

típusait, továbbá egyéb statisztikai adatokat.

(2c)

2

2 Beiktatta: 2017. évi L. törvény 456. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési jelentést az MNB a honlapján

közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy

az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

(3)

3

3 Megállapította: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (4). Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. §

c).

Az MNB a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése

érdekében a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi

közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer

továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek vagy

személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási

kötelezettséget írhat elő.

(4)

4

4 Megállapította: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (4). Hatályos: 2014. IX. 16-tól.

Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények

és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő

intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó

személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a

tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával

összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli

nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó

dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve

előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos

észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit,

jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az

MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani.

(4a)

5

5 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 94. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB valamely - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott -

eljárásában vagy folyamatos felügyelés keretében jogszerűen megszerzett

iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más - a 48. § (1)

bekezdésében meghatározott - eljárásaiban és a folyamatos felügyelés során is

felhasználhatja, feltéve, hogy az így megszerzett és kezelt - akár személyes

adatot tartalmazó vagy annak minősülő - irat, adat, dokumentum vagy egyéb

bizonyítási eszköz más eljárásban történő felhasználása az adott eljárás során

a tényállás tisztázásához és az eljárás lefolytatásához szükséges.

(4b)

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a

tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy adatszolgáltatás

keretében köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a

személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja

ki - a védett adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem

köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre

bocsátását, adatok, iratok szolgáltatását nem tagadhatja meg.

37. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4c)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB felhívására az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a

tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személy - különösen

egyéb adatok szolgáltatásával vagy iratok csatolásával - köteles igazolni a

nyilatkozata, vallomása vagy adatszolgáltatása részét képező tényállítás

valóságát.

(4d)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az ügyfél, az eljárás egyéb résztvevője és a tényállás tisztázása során

közreműködésre kötelezett személy - ha az érintett adat védelmét szabályozó

törvény azt nem zárja ki - a személyes és védett adatról is meghallgatható,

illetve köteles azt az MNB rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél jogsértést

beismerő nyilatkozatot meghallgatása keretében sem köteles tenni.

(5) Az MNB az általa hivatalosan ismert tények alapján a 75. § (1)

bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

49. §

3

3 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az MNB hatósági eljárásaiban a kérelem - a fogyasztóvédelmi

ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem kivételével - nem

terjeszthető elő személyesen, illetve kormányablaknál. A kérelem a kérelmező

ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel MNB-eljárás lefolytatását, illetve az MNB

döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. A

kérelem tartalmazza a kérelmező ügyfél és képviselője azonosításához

szükséges adatokat, valamint az elérhetőségüket. A kérelmező ügyfél

kérelmével a tárgyban hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet.

(2) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az

ügyfél által használt elnevezéssel.

(3) Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályokban foglalt

követelményeknek, illetve a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az MNB

- a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - negyvenöt

napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmező ügyfelet. Az MNB a hatósági

eljárása során több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmező

ügyfelet. Ha az MNB a kérelmező ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, akkor az

ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

(4) Az MNB eljárásaiban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az

ügyintézési határidő három hónap. A kérelemre induló eljárás és annak

ügyintézési határideje a kérelemnek az MNB-hez való megérkezését követő

munkanapon indul. A hivatalbóli eljárás és annak ügyintézési határideje az

első eljárási cselekmény napján kezdődik. Ha a határidő utolsó napja olyan

nap, amelyen az MNB-nél a munka szünetel, a határidő a következő

munkanapon jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

a) a külföldi hatóság megkeresésének időtartama,

b) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, a megkeresésnek az

időtartama,

c) a hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének

időtartama,

d) az adatnak a rendszeresített nyilvántartásból történő beszerzéséhez

szükséges idő,

e) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, illetve

nyilatkozattételre irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,

f) a szakhatóság eljárásának időtartama,

g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar

vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,

38. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés

közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,

j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, és

k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak

kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési

meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

(5) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő

kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a

közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének,

valamint a közhírré tétel napja. A hónapokban vagy években megállapított

határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak,

ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Az

órákban megállapított határidő az okot adó cselekményt követő óra első

percében kezdődik.

(6) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára

adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik

be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő

utolsó napjának elteltével áll be.

(7) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

(8) Ha azt e törvény nem zárja ki, a kérelemre induló eljárás szünetelését

indokolt esetben egy alkalommal kérheti az ügyfél, több ügyfél esetén az

ügyfelek együttesen. Az eljárást bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell. Hat

hónapi szünetelés után az eljárás megszűnik. A megszűnés tényéről az MNB

értesíti azokat, akikkel a döntést közölné.

(9) Az MNB eljárásaiban az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó

szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az MNB az eljárást felfüggesztheti, ha az ügyben külföldi szervet kell

megkeresni,

b) az eljárás felfüggesztésének akkor is helye van, ha az ügy érdemi

eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más

szerv hatáskörébe tartozik, vagy az MNB-nek az adott üggyel szorosan

összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(10) Az Ákr. eljárás megszüntetésére vonatkozó esetein túl az MNB az

eljárást megszüntetheti abban az esetben is, ha

a) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak

nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem

kérte, vagy nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás

tisztázását,

b) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,

és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,

c) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén

a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas

személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás

hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha

az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy

képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,

d) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem

hatósági hatáskörbe tartozik,

39. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

e) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása

ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben

sem részesül,

f) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges

mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható

eredmény,

g) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel,

h) az eljárás lefolytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(11) Az ügyfél - a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kivételével - köteles az

iratokat eredetiben szolgáltatni. Ha a külföldön kiállított közokirat

eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az MNB

felhívja az ügyfelet a felülhitelesített külföldön kiállított közokirat

bemutatására.

49/A. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az MNB eljárása során az eljárásban nem vehet részt az a

személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Az eljárás lefolytatásából kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos

érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást

tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el, a szakértő, a

szemletárgy birtokosa és a támogató.

(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a kizárási ok

fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.

(4) A kizárás tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt, szükség esetén

más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az

eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási

okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról az MNB végzésben dönt, és azt az

ügyféllel is közli.

(5) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló

bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen

ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben

eljárási bírsággal lehet sújtani.

(6) Ha a kizárási ok az MNB-vel mint hatósággal szemben merül fel -

kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság hiányában - az MNB jár el, amiről

az ügyfelet értesíti.

(7) Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az MNB

kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben a kizárás szabályait

megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha a hatóságnál nincs másik

kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a

hatáskör gyakorlója jár el.

49/B. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését

követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, kivéve, ha az MNB

- az eljárás eredményessége érdekében - végzéssel elrendeli, hogy az eljárás

irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be, vagy az erre

irányuló kérelmet végzéssel elutasítja. Az ügyfél a bizonyítási eljárás lezárását

megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás

során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati

joga gyakorlásához szükséges.

40. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a

szemléről készített iratba tekinthet be. Harmadik személy akkor tekinthet be a

személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az

adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy

hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges,

valamint, ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak.

(3) Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az

olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely

védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének

törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide

nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az

iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

(4) Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás

lezárását megelőzően, az (1) bekezdésben megjelölttől eltérő okból is

engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az nem veszélyezteti az

eljárás eredményességét.

(5) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog

korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az

MNB a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor

ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre

jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.

(6) Az ügyfél (5) bekezdés szerinti kérelmében pontosan meg kell határozni

az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok

tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő

érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén

sérülne.

(7) Az ügyfél egyidejűleg köteles az iratról olyan iratváltozatot szolgáltatni,

amely a (6) bekezdés szerinti adatot nem tartalmaz.

(8) Az iratbetekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan

személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az MNB

az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé

válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak

meghatározása mellett

a) az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja, illetve

b) kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat

megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést

kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához

fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy

az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által

megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert

korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem.

(9) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet

vagy olyan másolatot kérhet, amelyet az MNB kérelemre hitelesít. Az

iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné

tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért -

jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.

49/C. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A döntés határozat vagy végzés. Az MNB az ügy érdemében

határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.

41. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) A döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy

azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt - az MNB

döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével

kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel -, továbbá a

megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás

indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó

jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

(3) Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az

azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített

döntés hozható

a) ha az MNB a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs

ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos

érdekét nem érinti,

b) az egyezség jóváhagyásáról, vagy

c) ha a döntés kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza

meg.

(4) Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzésről az indokolásban csak

az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített

döntés hozható.

(5) Az MNB a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja

vagy az ügyiratra feljegyzi.

(6) Azonnali eljárási cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba

foglalása mellőzhető és az ügyféllel szóban is közölhető. Ilyenkor az MNB a

döntést utólag írásba foglalja és közli.

(7) A döntés véglegességére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

49/D. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (6). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő

időtartamra az önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzésben

a) a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény

szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek

jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá

elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a 4. § (9)

bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel

járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye, illetve a fogyasztók jogi

vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza

meg.

(3) Az MNB az eljárása során hozott döntésének végrehajtása érdekében

biztosítási intézkedést, az érdemi döntés meghozataláig terjedő időszakban

ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el, ha úgy ítéli meg, hogy

a) a bírság behajthatóságának biztosítása, vagy

b) a felügyelt pénzügyi szervezet vagy az engedély nélkül vagy bejelentés

hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek

megóvása

ezt indokolja.

(4) Biztosítási intézkedésként, ideiglenes biztosítási intézkedésként az MNB

a) pénz vagy pénzügyi eszközök zárolását, vagy

b) egyéb ingó vagy ingatlan eszközök tekintetében elidegenítési vagy

terhelési tilalmat

rendelhet el.

42. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(5) A biztosítási intézkedést az MNB visszavonja, ha az elrendelésének oka

megszűnt.

(6) Az MNB elrendelt biztosítási intézkedését és ideiglenes biztosítási

intézkedését - a haladéktalan foganatosítás érdekében - közvetlenül közli az

érintett szervezetekkel.

50. § (1) Az MNB hatósági eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában -

eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven

történő benyújtásától. Az MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról

magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más

résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére az MNB

a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk

hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit az MNB

viseli.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi

engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló

eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű

fordítását biztosítani.

(4)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (7). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha az MNB döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés

van, a magyar nyelvű szöveg az irányadó.

50/A. §

2

2 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (8). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A természetes személy ügyfél lakóhelyére, tartózkodási helyére

vagy a természetes személy ügyfél meghatalmazottja címére, illetve a nem

természetes személy ügyfél cégjegyzékbe vagy a civil szervezetek bírósági

nyilvántartásába bejegyzett székhelyére vagy meghatalmazottja címére,

valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező

külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési

megbízottja címére postai úton feladott hivatalos irat tekintetében

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét

megtagadja vagy szándékosan megakadályozza vagy a címzett által bejelentett

elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy a postai

szolgáltatónak bejelentett elköltözése, elhalálozása (megszűnése) miatt

meghiúsul, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a

feladóhoz, az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés

elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

a kézbesítettség beáll, kivéve, ha az MNB a kézbesítettség ellen benyújtott

kifogásnak helyt ad.

(2) Ha az MNB a hatósági döntését postai kézbesítés mellőzésével saját

kézbesítés keretében kézbesíti, azt a személyes átadás megkísérlésének

napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a nem természetes személy

ügyfél cégjegyzékbe vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába

bejegyzett székhelyén a hivatalos irat átvételére jogosult személy az átvételt

megtagadja.

(3) Az MNB döntése közlését hirdetmény útján teljesítheti, ha

a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,

b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak

megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik,

c) az ügyfelek köre pontosan nem állapítható meg,

d) az ügyfelek száma meghaladja az ötvenet vagy

e) azt jogszabály előírja.

43. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4) A hirdetmény tartalmazza

a) a honlapon történő közzététel napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) amennyiben ismert és közlését jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél nevét

és székhelyét (lakcímét) a jogszabály által előírt módon és terjedelemben,

e) a döntés rendelkező részét, továbbá

f) azt a figyelemfelhívást, hogy az ügyfél vagy képviselője a döntést a

hatóságnál megtekintheti.

(5) A hirdetményt az MNB a honlapján helyezi el. A döntés a honlapon

történt megjelentetés napját követő tizedik napon közöltnek tekintendő.

(6) Egyebekben az Ákr. kézbesítésre vonatkozó szabályait az e törvényben

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

51. § (1)

1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 2.

Az MNB az eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi

nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által

magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint

a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény

szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(2) Az adatigénylés a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra

vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit

megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

52. § (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás

tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság

szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan

magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós

tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb

összege tízmillió forint, amelynek a kiszabása során az arányosság

követelményét szem előtt kell tartani.

(3)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (9). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB eljárásaiban az eljárási bírság kiszabásánál az Ákr. 77. § (3)

bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelendők.

53. § (1)

3

3 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 96. § (1). Hatályos: 2016. III. 18-tól.

Az MNB a hatósági eljárásban hozott határozataival kapcsolatban

a honlapján közzéteszi

4

4 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § c).

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a hatósági eljárásban érintett - nem természetes személy - ügyfél nevét és

székhelyét,

c)

5

5 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § d), 2017. évi L. törvény 457. § 4.

a határozat rendelkező részét, ide nem értve véglegessé vált határozat

esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást,

d)

6

6 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § e).

a határozata ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,

e)

7

7 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § e).

a határozata elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítélet

rendelkező részét.

44. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(1a)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 79. § (1). Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § c).

Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt.

185. §-a és 189-192. §-a, a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpontja, a Tpt.

400. § (1) bekezdés w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése, a Bszt. 164. §-a, a

Kbftv. 174/A. §-a, a Bit. 291. § és 431. §-a, az Fnytv. 64. § (1) bekezdése, az

Mpt. 110. § (1) bekezdése, valamint az Öpt. 65. § (3) bekezdése alapján hozott,

(1) bekezdés szerint közzétett, véglegessé vált határozatában megjelöli a

jogsértő természetes személy nevét is.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti közzététel során tisztség betöltését

engedélyező határozat esetén az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a

tisztségviselő családi- és utónevét is közzéteszi honlapján.

(3)

2

2 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 96. § (2). Hatályos: 2016. III. 18-tól.

Az MNB az e törvény vagy a Kbftv. alapján - az ÁÉKBV-alapkezelőre

vagy az ÁÉKBV letétkezelőjére vonatkozóan - hozott intézkedésről,

pénzbírságról szóló határozatát nem teszi közzé, ha a közzététel a pénzügyi

közvetítőrendszer stabil, zavartalan működését veszélyeztetné.

(3a)

3

3 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 247. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.

Az (1) bekezdésében meghatározott közzétételi kötelezettség a

fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott döntések közül kizárólag a

hivatalból indított fogyasztóvédelmi eljárásokban hozott, intézkedést

tartalmazó határozatokra, a piacfelügyeleti eljárásban hozott döntések közül

kizárólag az intézkedést tartalmazó határozatokra terjed ki.

(4)

4

4 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 96. § (3). Hatályos: 2016. III. 18-tól.

Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a

Kbftv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy

kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a

nyilvánosságra hozatal

5

5 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § c), 2018. évi CXXVI. törvény 96. § c).

a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,

b) aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy

c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét.

(5)

6

6 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 79. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a

Kbftv.-ben, az Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott

intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat

közzététele legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás

legfeljebb 60 napon belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi

személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi

közvetítőrendszer stabilitását.

(5a)

7

7 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 79. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy az 1286/2014/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak megsértése okán hozott,

véglegessé vált határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy

nevének és székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének

közzététele - az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal

elérhető előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan,

veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő

büntetőeljárás sikerességét, akkor az MNB köteles

a) a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban - elhalasztani mindaddig,

amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek,

b) határozatát - az (5) bekezdéssel összhangban - az anonimitás

megőrzésével közzétenni, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az

érintett személyes adatok hatékony védelmét, vagy

45. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

c) eltekinteni a közzétételtől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott

opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy a pénzügyi

piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe vagy a határozat közzététele

jelentőségéhez viszonyítottan arányos legyen.

(5b)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 79. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Amennyiben az MNB úgy dönt, hogy az (5a) bekezdés b) pontja alapján

az anonimitás megőrzésével teszi közzé a határozatot, a közzététel észszerű

ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során az anonimitás

megőrzésének indokai előre láthatólag meg fognak szűnni.

(5c)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 79. § (4). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Amennyiben az MNB úgy ítéli meg, hogy a Bit. biztosítási, illetve

viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése miatt,

illetve az Fnyt.-ben meghatározott intézkedésekről hozott, véglegessé vált

határozatában megjelölt jogsértő nem természetes személy nevének és

székhelyének, valamint a jogsértő természetes személy nevének közzététele

3

3 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § d).

a) - az ilyen adatok közzététele által okozott hátrány és az azáltal elérhető

előny arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy

b) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, vagy valamely folyamatban

lévő büntetőeljárás sikerességét,

akkor határozhat úgy, hogy a közzétételt - az (5) bekezdéssel összhangban -

elhalasztja, nem teszi közzé a határozatát, vagy az anonimitás megőrzésével

teszi közzé azt.

(6)

4

4 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 79. § (5). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, a Bit.-ben, az

Fnytv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésekről és

kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és

legfeljebb 10 évig elérhetővé teszi a honlapján.

53/A. §

5

5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 6. § a). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

53/B. §

6

6 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 146. §. Hatályos: 2018. I. 3-tól.

(1)

7

7 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § e).

Azt követően, hogy a szankcióval sújtott személy értesítést

kapott a 600/2014/EU rendelet, a Tpt., illetve a Bszt. megsértéséért kiszabott

szankciót vagy intézkedést elrendelő határozatról, az MNB minden ilyen

határozatot indokolatlan késedelem nélkül közzétesz hivatalos honlapján. A

közzététel legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős

személy kilétére vonatkozó információt tartalmazza. Ez a kötelezettség nem

alkalmazandó a vizsgálati jellegű intézkedéseket kiszabó határozatokra.

(2) Ha a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes

adatainak a közzététele - az említett adatok közzétételének arányosságát

vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy a közzététel a pénzügyi

piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő büntetőeljárást veszélyeztetné,

és az 53. § (4) és (5) bekezdésében foglalt lehetőségek nem elégségesek annak

biztosításához, hogy

a) a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

b) a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok

közzététele arányos legyen,

az MNB dönthet úgy, hogy nem teszi közzé a szankciót vagy intézkedést

elrendelő határozatot.

(3) Az MNB a (2) bekezdéssel összhangban tájékoztatja az Európai

Értékpapír-piaci Hatóságot az összes kiszabott, de közzé nem tett szankcióról,

beleértve a szankciókkal kapcsolatos jogorvoslatokat és azok kimenetelét.

46. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4) Az MNB minden évben összesítő tájékoztatást bocsát az Európai

Értékpapír-piaci Hatóság rendelkezésére az (1) és (2) bekezdéssel

összhangban kivetett valamennyi szankcióról és intézkedésről, a vizsgálati

jellegű intézkedések kivételével.

(5) Az MNB a közigazgatási intézkedés, szankció vagy büntetőjogi szankció

nyilvánosságra hozataláról a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg értesíti az

Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

54. §

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság döntésének kihirdetését

megelőzően az MNB a döntését a teljesítési határidő tekintetében hivatalból

akkor is módosíthatja, ha az jogszabályt nem sért és az 55. § (1) bekezdésében

foglalt feltételek nem állnak fenn, azonban a döntés a módosítás

következtében az ügyfélre terhesebbé nem válhat.

(2) A döntés hivatalból történő módosítása esetén az MNB értesíti az eljáró

bíróságot.

55. §

2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (4). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott

kérelmében annak igazolásával kérheti az MNB-től a pénzfizetési

kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a

továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül

álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára

aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó

szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény

teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén

is.

(2) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást

még nem indították meg - az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási

kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(3) Ha az MNB elutasítja a (2) bekezdésben meghatározott igazolási

kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a

végrehajtás megindításáról is.

(4) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az

MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból

eredő lejárt tartozást.

(5)

3

3 Beiktatta: 2017. évi CLIX. törvény 221. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A kötelezett részére - kérelmére - fizetési kedvezmény engedélyezhető,

ha a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása

neki nem felróható, és rajta kívül álló ok lehetetlenné tette a határidőre való

teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(6)

4

4 Beiktatta: 2017. évi CLIX. törvény 221. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek

fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem

foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha

a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket

megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes

összegére folytatja. Erről és a visszamenőlegesen felszámított késedelmi

pótlék összegéről az MNB a végrehajtást foganatosító szervet értesíti.

47. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

55/A. §

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (10). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az MNB eljárása során az Ákr. 131-137. §-át és a 138. § (2) és

(3) bekezdését kizárólag az MNB részére fizetendő, jogszabályban

meghatározott díj, az MNB által kiszabott bírság és annak meg nem fizetése

kapcsán felmerült, a 169. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű

késedelmi pótlék esetében kell alkalmazni.

(2) Az MNB tevékenységi - működési - engedélyt visszavonó, a tevékenységet

vagy tevékenységi engedélyt felfüggesztő, az engedély vagy bejelentés

hiányában végzett tevékenységet megtiltó és a felügyeleti biztost kirendelő

intézkedést tartalmazó döntése elleni perben nincs helye azonnali

jogvédelemnek. Az MNB a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha

azt a közérdek védelme, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat

igénybevevők érdekeinek védelme, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer

egészének vagy bármely pénzügyi piac működése zavartalanságának

biztosítása érdekében szükséges.

(3) Ha a perben azonnali jogvédelem iránti kérelmet nem terjesztettek elő,

az MNB a perben támadott döntésében foglalt kötelezettséget, intézkedést,

vagy ezek végrehajtását a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti.

56. §

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 133. §. Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 6.

Az MNB-vel szemben - közigazgatási jogkörben okozott kár vagy

személyiségi jogsérelem miatt - kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor

érvényesíthető, ha az MNB döntése vagy mulasztása jogszabálysértő és a

bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló

személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó

MNB-döntés vagy mulasztás kapcsán megindított közigazgatási perben az

MNB-nek legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló

döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott

ítélet jogerőre emelkedett.

57. § (1)

3

3 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 97. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében,

nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól

kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint

külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a 140. § (1)

bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki

adatokat:

a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek

elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens

működésének megítéléséhez, valamint az MNB határozatával kapcsolatos

bírósági vagy büntetőeljáráshoz,

b) a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, az ahhoz

kapcsolódó bírósági vagy büntetőeljárásnak, így különösen az alkalmazott

intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához, valamint

c) a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek az

Európai Unió jogi aktusa által meghatározott feladatainak az Európai Unió jogi

aktusa által meghatározott körben történő ellátásához.

(1a)

4

4 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 80. §. Hatályos: 2018. II. 23-tól.

Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában ide értendőek különösen a

biztosítás- és viszontbiztosítás-értékesítők jó hírnevével, képzettségi

követelményeivel, valamint szakmai képzésével és továbbképzésével

kapcsolatos adatok.

48. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2)

1

1 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 97. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi

adatok harmadik fél részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak

- az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján

továbbíthatóak. Az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulására

nincs szükség, ha a kapott adatok továbbítása az MNB vagy a külföldi

pénzügyi felügyeleti hatóság döntésével kapcsolatos bírósági vagy

büntetőeljáráshoz közvetlenül szükséges.

(3) Az MNB a hatósági eljárása során az e törvény, illetve a 39. §-ban

meghatározott törvények alapján birtokába került személyes adatokat az adott

személy utolsó engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső

jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb öt évig kezelheti.

(4)

2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat hatósági eljárás

megindításának hiányában a hatósági ellenőrzés lezárásáig, hatósági eljárás

megindítása esetén a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés

véglegessé válásáig, illetve az üggyel kapcsolatos bírósági eljárás - ideértve a

rendkívüli jogorvoslati illetve a perorvoslati eljárást is - jogerős befejezéséig

kezelheti.

(5)

3

3 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes

adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme

nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat

kezelésére jogosult az MNB, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel

össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig

jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat

tárgyát képező jogsértéssel.

(6)

4

4 Hatályon kívül helyezte: 2019. évi XXXIV. törvény 125. § a). Hatálytalan: 2019. IV. 26-tól.

(7)

5

5 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 134. § (3). Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Az MNB a 150. § (1) bekezdés szerinti titkot adhat át a feladatkörében

eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E

tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket titoktartási

kötelezettség terheli.

57/A. §

6

6 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 135. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Az MNB-nek a 48. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott

eljárásában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló

2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-át nem kell alkalmazni.

24/A.

7

7 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (11). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Jogorvoslat

57/B. §

8

8 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (11). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az MNB végzéseivel szemben akkor van helye önálló

jogorvoslatnak, ha azt az Ákr. vagy az MNB eljárására vonatkozó törvény

lehetővé teszi.

(2) A bíróság az MNB döntését nem változtathatja meg.

(3) Ha az MNB a döntés végrehajtását felfüggeszti, vagy a bíróság azonnali

jogvédelmet biztosít, de ennek ellenére a kötelezett teljesíti a döntésben

foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében

nem érvényesíthető.

49. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

25. Elektronikus kapcsolattartás

58. §

1

1 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (12). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1)

2

2 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § f).

Az MNB írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi

szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban:

Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban),

vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a

továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban

résztvevőkkel. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az

MNB választja meg a kapcsolattartás módját. Az MNB eljárásaiban az

elektronikus kapcsolattartásra az Eüsztv. rendelkezéseit a (2)-(12)

bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során - a piacfelügyeleti

eljárás kivételével - a szervezet, valamint az 1. melléklet I. pontja szerinti

eljárásokban meghatározott személy és az MNB közötti kapcsolattartás

elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését biztosító

információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési

tárhelyen keresztül, természetes személy esetében pedig a Központi

Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-regisztrációhoz tartozó tárhelyen vagy az

MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében a

természetes személy részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül

történik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a személy vagy szervezet

elektronikus azonosítása az MNB elektronikus ügyintézését biztosító

információs rendszerében vagy az elektronikus azonosítási szolgáltatáson

keresztül történik. Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során a

gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége a részére kialakított és

fenntartott, az MNB által biztosított kézbesítési tárhely.

(4) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban

érintett szervezet részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus

levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(5) Az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekeit

veszélyeztető esetben az irat kézbesítése papíralapon, az MNB nevében eljáró

munkavállaló által vagy postai szolgáltató útján is történhet.

(7) Az elektronikus kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem

beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban

(elektronikus tértivevény) értesül.

(8) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó igénybe

vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő

utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési

idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli

elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(9) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább

négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap az (5) bekezdés szerinti

határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat,

amelyek a határidőbe nem számítanak be.

50. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(10) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás

esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez, az MNB elektronikus

ügyintézését biztosító információs rendszerében fenntartott kézbesítési

tárhelyek hivatali tárhelynek minősülnek.

(11) Az engedélyezési eljárásokban csak eredeti dokumentum vagy hiteles

elektronikus másolat nyújtható be.

(12) Az MNB 45. § szerinti hatósági tevékenysége során a gazdálkodó

szervezetek őrzésében lévő papíralapú közokiratról, más által kiállított

papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról vagy egyéb magánokiratról a

gazdálkodó szerv által készített elektronikus másolat hiteles dokumentumként

nem fogadható el.

VII. Fejezet

Egyes hatósági eljárások

26. Engedélyezési eljárás

59. § (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban - törvény eltérő

rendelkezése hiányában - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az

igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére,

nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat az MNB

elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása

érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt az MNB-vel.

(3) Az engedélyezési eljárás során az MNB a kérelemmel összefüggő és a

rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint -

szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is - meggyőződik arról, hogy az

engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(4)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 137. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és s) pontjában, valamint a

40. § (10) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó

engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban,

valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra

rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell

benyújtani.

60. §

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi L. törvény 458. § 3. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

61. §

3

3 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (13). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az alapítási, az egyesülési és a tevékenységi engedély

megszerzésére, valamint a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban,

továbbá a 45. § c) és d) pontjában meghatározott eljárásban az ügyintézési

határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal

meghosszabbítható.

(2) Az átalakulási és szétválási engedély megszerzésére irányuló eljárásban

az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három

hónappal meghosszabbítható.

51. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) A pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységi engedély megszerzésére

és ezen tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban az ügyintézési

határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal

meghosszabbítható.

(4) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési

határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal

meghosszabbítható.

(5) Az 575/2013/EU rendelet alapján az MNB hatáskörébe tartozó

engedélyezésre és jóváhagyásra irányuló eljárásban az ügyintézési határidő

indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal

meghosszabbítható.

(6) Ha az MNB hatáskörébe tartozó eljárásra az Európai Unió közvetlenül

alkalmazandó jogi aktusa eltérő határidőt állapít meg, az ott meghatározott

határidő alkalmazandó.

27. Ellenőrzési eljárás

62. § (1) Az MNB ellenőrzési jogköre

a) e törvény,

b) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és

szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, és

c) az MNB elnöke rendelete

megtartásának, valamint az MNB hatósági határozataiban foglaltak

végrehajtásának ellenőrzésére terjed ki.

(2)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 139. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Az MNB ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok

ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott - helyszíni és

helyszínen kívüli - ellenőrzési eljárást (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás)

foglalja magába.

63. § (1)

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi L. törvény 458. § 4. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(2)

3

3 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 174. § b).

Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le ellenőrzési eljárást.

(3) Az adatszolgáltatásból származó adatokat az MNB folyamatosan

ellenőrzi, az ellenőrzésről az ügyfelet nem értesíti.

64. §

4

4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 140. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB

a) átfogó vizsgálatot,

b) célvizsgálatot,

c) témavizsgálatot,

d) rendkívüli célvizsgálatot és

e) utóvizsgálatot

végez.

(2) Az MNB

a)

5

5 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 183. § (2) a).

fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél,

legalább kétévente,

b) központi szerződő félnél, továbbá központi értéktárnál legalább évente,

c) a d) pontban foglaltakat ide nem értve

52. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

ca)

1

1 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 147. §. Hatályos: 2018. I. 3-tól.

hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál,

elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél,

befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési

alapkezelőnél, tőzsdénél, APA-ként, ARM-ként, CTP-ként adatszolgáltatási

tevékenységet végzőnél, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya

alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont

alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

cb) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési

vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a

tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,

d)

2

2 Megállapította: 2016. évi LV. törvény 18. §. Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § d).

a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú

jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott

Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél kizárólag az összevont

alapú megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti

csoportvizsgálat keretében, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik

részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, magánnyugdíjpénztárnál,

önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj

szolgáltató intézménynél legalább ötévente

átfogó vizsgálatot folytat le.

(3) Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában

együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport

vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi

előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes

csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú

vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).

(4) Az MNB célvizsgálatot a 62. § (1) bekezdésben meghatározott jogszabályi

rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából végezhet. A

célvizsgálat jogszabályi rendelkezés megsértésének gyanúja esetén, továbbá

egyes jogszabályi rendelkezések betartásának - nem átfogó - ellenőrzése

céljából is folytatható.

(5) Az MNB hivatalból témavizsgálatot több személynél és szervezetnél

végezhet a 62. § (1) bekezdésben meghatározott az azonos vagy hasonló

jellegű jogszabályi rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító

ellenőrzése céljából.

(6)

3

3 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 95. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Ha a (4) bekezdésben meghatározott célvizsgálat lefolytatása különösen

jelentős késedelemmel járna, az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. §

hatálya alá tartozó személyeknél és szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésében

meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos megsértésének megalapozott

gyanúja esetén, ha a jogsértés

a) az ügyfelek nagy számát érinti,

b) jelentős rendszerkockázattal jár vagy

c) az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti.

(7) Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében ellenőrzi,

amely kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó

adatok vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből

származó megállapítások vizsgálatára.

53. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

65. §

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 141. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (14). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A helyszínen kívüli ellenőrzési eljárás során a tényállás tisztázása

érdekében az MNB a 48. § (3)-(4d) bekezdésben meghatározott

rendelkezéseket alkalmazhatja, továbbá egyéb tájékoztatást kérhet.

(2) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles

a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával

összefüggő iratokat az MNB-nek megküldeni.

(3) Az ellenőrzési eljárás alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi

csoport irányító tagját az MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról - annak

megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve ha az

előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(4) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult

elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést

készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében

technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(5)

3

3 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 96. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke, vagy - az elnök kijelölése

alapján - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök

által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének

és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.

(6)

4

4 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (15). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó

jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott

meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal mint

szakhatósággal együttműködve jár el.

66. § Az MNB csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az

ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 39. §-ban meghatározott

törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfelére, illetve a

pénztártagra vonatkozó adatokat. Az MNB ellenőrzési feladatkörében való

eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag

tájékoztatása mellőzhető.

67. §

5

5 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 142. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Az MNB a 64. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési

eljárás során helyszíni ellenőrzést is tarthat. A csoportvizsgálat esetén

valamennyi csoporttagnál tartható helyszíni ellenőrzés.

(2) A helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre a 65. § (3)

bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el,

aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.

(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés

megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt

érdemlően igazolni.

(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a

tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző

személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához

szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot,

adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot figyelemmel kísérhet, megvizsgálhat,

az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó

bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet,

próbaügyletkötést végezhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

54. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(6)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 97. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról -

ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is - fizikai

tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával

az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(7) Ha a helyszíni ellenőrzést az MNB informatikai eszköz útján végzi, annak

elvégzésére való jogosultság igazolását követően - szükség szerint az

informatikai rendszerhez történő hozzáférés technikai és jogosultsági

feltételeinek biztosításával - az MNB számára hozzáférést kell biztosítania az

adatokhoz.

(8) A helyszíni ellenőrzést a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása

idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig - kivéve, ha a

helyszíni ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi

szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A helyszíni

ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ellenőrzött személy vagy szervezet

munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(9) A helyszíni ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében,

ha annak jellege indokolttá teszi, az MNB a rendőrség közreműködését

kérheti.

(10)

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 8.

Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön

jegyzőkönyvet vagy feljegyzést nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett

megállapításait a 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és

csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

67/A. §

3

3 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 143. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) A helyszíni ellenőrzés - a célvizsgálat, a rendkívüli célvizsgálat

vagy az utóvizsgálat elrendelésével egyidejűleg - haladéktalanul is

megtartható.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megtartására

halaszthatatlan indokból - így különösen bizonyítási eszköz

megsemmisítésének, eltüntetésének, hozzáférhetetlenné tételének a veszélye

esetén - van szükség a helyszíni ellenőrzést a hatóság a lezárt terület, épület,

helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is

megtarthatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon történő helyszíni ellenőrzés

megtartásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a

rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni.

(4) Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem

veszélyével járna, a helyszíni ellenőrzés az ügyész jóváhagyása nélkül is

megtartható, ilyen esetben a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet -

ami a halaszthatatlanság okait és a megtett cselekményeket részletesen

tartalmazza - az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni.

67/B. §

4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 143. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1)

5

5 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CCXV. törvény 109. § e). Hatálytalan: 2016. I. 1-től.

(2)

6

6 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 9.

Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben is korlátozható, ha

megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás

eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni

rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

68. §

7

7 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 144. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni.

55. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető

ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet

tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat, fizetési megbízás vagy

bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó

bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.

(3) Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. A közreműködő

személy részére az MNB megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a

közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely, a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél

milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(4) A közreműködő személyt is terheli az MNB alkalmazottjára vonatkozóan

előírt titoktartási kötelezettség.

(5) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó

kizárási szabályokat, valamint az MNB alkalmazottjára vonatkozó

összeférhetetlenségi szabályokat.

(6) Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a

közreműködő ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor

megbízólevele felmutatásával igazolja.

(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött személy vagy

szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy

köteles minden, a próbaügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.

(8) Nem kell alkalmazni a (7) bekezdésben meghatározott rendelkezést a

szervezet vagy személy által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan

szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügyletkötés befejezéséig teljesítettek,

feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont

szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügyletkötés keretében

vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját az MNB

az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt

követően haladéktalanul megtéríti.

69. § (1)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (16). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó

vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő

kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében tizenkét hónapon belül vizsgálati

jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha

az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a

csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben

rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján

közli.

(1a)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (16). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB a 64. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendkívüli

célvizsgálat során tett megállapításait az ellenőrzési eljárás megindítását

követő három hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött

személlyel vagy szervezettel közli.

(1b)

3

3 Megállapította: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (16). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha az ellenőrzési eljárás során jogszabálysértés nem került

megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti. Ebben az

esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az érintettel.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az

ügyiratszámot,

56. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és

székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a

hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és

kötelességeire való figyelmeztetést,

d) az MNB-nek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat

alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja az MNB-nek a pénzügyi

csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag

egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4)

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (9). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Jogszabálysértés megállapítása esetén az ellenőrzési eljárás alá vont

személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre -

annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban észrevételt

tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az

MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

70. §

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 146. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1)

3

3 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (10). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel

kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított százhúsz

napon belül hoz döntést.

(2)

4

4 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CLXII. törvény 19. §. Hatálytalan: 2015. XI. 26-tól.

(3) Rendkívüli célvizsgálat esetén - különösen indokolt esetben - az MNB a

69. § (4) bekezdésben meghatározott észrevétel beérkezését megelőzően is

hozhat döntést, feltéve, ha ezt a rendkívüli célvizsgálat alapjául szolgáló

jogsértés hatásainak enyhítésére vagy kiküszöbölésére szolgáló

halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt

megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan

ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres

adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást -

és a 69. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő

előírását, továbbá a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait

az MNB az (1)-(3) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

71. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését

követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat,

tény vagy információ jut az MNB tudomására, amely szükségessé teszi a

vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy

kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés

egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 70. § (1) bekezdése

szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal

ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet

részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt

észrevételezési határidejére a 69. § (4) bekezdését kell alkalmazni, az MNB

döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során

megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől

kell számítani.

57. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

72. §

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 147. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes

lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek MNB általi biztosítása

ideiglenesen más módon - így különösen ezen feltételek bővítésével - nem

oldható meg, akkor az MNB

a) az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független

könyvvizsgálót vagy

b) egyéb szakértőt

rendelhet ki.

(2)

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 10.

Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére helyszíni

ellenőrzés során kerül sor az MNB köteles a személyt megbízólevéllel ellátni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy igénybevételére a helyszíni

ellenőrzést végző személy egyidejű jelenlétének biztosításával kerülhet sor.

(4)

3

3 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (11). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az (1) bekezdésben meghatározott személy helyszíni ellenőrzés során

történő eljárására a 67. § (5)-(8) bekezdésében meghatározott szabályokat kell

alkalmazni azzal, hogy az ügyfél a szakértői vizsgálatban közreműködni

köteles.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy kirendelése nem

eredményezheti az MNB egyes ellenőrzési feladatainak tartós más általi

ellátását.

73. §

4

4 Megállapította: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (6). Hatályos: 2014. IX. 16-tól.

A 39. §-ban meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer

egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről

szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) alapján az MNB

ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi vagy szanálási hatóság kérésére is

lefolytathat.

74. §

5

5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 6. § b). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

75. § (1)

6

6 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 166. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az

általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében

meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában

meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását,

késedelmes vagy hiányos teljesítését, - ha törvény eltérően nem rendelkezik -

a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy,

szervezet esetén a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó

jogszabály szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve

bírságot szab ki, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a

következő intézkedéseket alkalmazza:

ba) felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,

bb) határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a

feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére,

bc) kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett

intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett,

bd) előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,

be) elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB

által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről

és érméről engedély nélkül készített utánzatok megsemmisítését,

bf) bírságot szab ki, vagy

58. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

bg) fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást

kezdeményez,

bh)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 88. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

előírja a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti

referenciamutató-kezelő vagy felügyelt szervezet számára, hogy hagyjon fel a

jogsértő magatartással és tartózkodjon annak megismétlésétől,

bi)

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 88. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

kötelezi a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján

a jogsértésből származó nyereség visszafizetésére vagy a jogsértés révén

elkerült veszteség ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,

bj)

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 88. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőt vagy felügyelt

szervezetet, a jogsértés jellegét megjelölve,

bk)

4

4 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 88. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

visszavonja vagy felfüggeszti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU

európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő

engedélyét vagy nyilvántartásba vételét,

bl)

5

5 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 88. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a

2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti

referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál a vezetői

funkciók gyakorlásától

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés.]

(2) Az MNB abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi

pénzügyi hatóság kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabályszegés vagy mulasztás súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt

hatására,

c) a cselekménynek a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok

hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre, valamint annak tagjaira

vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt

hatására,

e)

6

6 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. § e).

a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár

mértékére, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi

jogsérelem nagyságára és a kárenyhítési hajlandóságra,

f) a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított

együttműködésre,

g)

7

7 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 250. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.

az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a

szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre és az elkerült

vagyoni hátrányra,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására,

illetve annak szándékára, valamint

i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, és gyakoriságára.

59. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(5)

1

1 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 99. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy

kötelezettségszegésnek az MNB tudomásszerzésétől számított három év,

illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Az elkövetésétől számított

ötéves határidő kezdő napja az a nap, amikor a jogsértő magatartás

megvalósul, vagy jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az

állapot megszűnik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is

alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés

alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött személyek és szervezetek

alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet

már nem végzi.

(7)

2

2 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 99. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Ha a bíróság az MNB-t új eljárás lefolytatására kötelezi, intézkedést - a

tudomásszerzés időpontjára tekintet nélkül - az elkövetéstől számított öt évig

lehet alkalmazni. Ha a megismételt eljárás megindításakor az elkövetéstől

számított öt év már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb van hátra, az MNB a

megismételt eljárás megindításától számított egy évig alkalmazhat

intézkedést.

76. § (1) Az ellenőrzött személlyel és szervezettel szemben kiszabható bírság

összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet

(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet részére

megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz

százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3)

3

3 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 100. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, továbbá - a rá irányadó

jogszabályok szerint - a vezető állású személynek minősülő személlyel

szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig

terjedhet. Ha jogszabály lehetővé teszi az ellenőrzött szervezet

alkalmazottjával szemben bírság kiszabását, a bírság összege húszezer

forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezetővel, a vezető állású személynek

minősülő személyekkel, valamint az alkalmazottal szemben kiszabott bírság

összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során - a 39. §-ban meghatározott törvények

ekként meghatározott személyeken túl - vezető állású személynek minősül az

önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető

tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezető-helyettese is, továbbá a független

biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.

60. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(5)

1

1 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 148. § (1). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában meghatározott

szabálysértés esetén és a Bszt. 164. § alapján az engedély nélkül befolyásoló

részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más

visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozás

tekintetében 1 555 850 000 Ft-ig vagy a jogsértést megállapító határozat

meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti

nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből származó

haszon vagy elkerült veszteség - amennyiben meghatározható - kétszereséig

terjedhet. Ha a jogi személy anyavállalat vagy egy anyavállalat leányvállalata,

amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont

pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat

konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi

bruttó bevétele.

(6)

2

2 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 148. § (1). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában

meghatározott szabálysértés esetén az engedély nélkül befolyásoló

részesedést szerző természetes személy, valamint betétgyűjtést vagy más

visszafizetendő pénzeszköz gyűjtését végző természetes személy esetében 1

555 850 000 Ft, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy - ha az

meghatározható - az azzal elkerült veszteség kétszerese.

(7)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 148. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

14/A. §-ában, 36/A. § (1)-(3) bekezdésében és 36/B. §-ában a pénzforgalmi

szolgáltató számára előírt kötelezettség megszegése, elkerülése, elmulasztása,

késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az MNB a 88. §-ban meghatározott

jogkövetkezményeket alkalmazza.

(8)

4

4 Beiktatta: 2015. évi CLXII. törvény 16. §. Hatályos: 2015. XI. 26-tól.

A Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont 3. alpontjában foglalt bírság mértéke

a) vállalkozás esetében

aa) legfeljebb 2 984 800 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára

jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 5%-a azzal, hogy

ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a

számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat

döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves

árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel

vagy

ab) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség

összegének legfeljebb kétszerese,

b) természetes személy esetében

ba) legfeljebb 596 960 000 forint vagy

bb) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség

összegének legfeljebb kétszerese.

(9)

5

5 Beiktatta: 2015. évi CLXII. törvény 16. §. Hatályos: 2015. XI. 26-tól.

A (8) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb

összeget kell alkalmazni.

(10)

6

6 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 100. § (2). Hatályos: 2016. III. 18-tól.

A Kbftv. 174/A. § c) pontjában foglalt bírság mértéke:

a) ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV letétkezelője esetében

61. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

aa) legfeljebb 1 569 800 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára

jóváhagyott éves beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 10%-a azzal,

hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata,

amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére

kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az

anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló

szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak

megfelelő bevétel vagy

ab) a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség

összegének legfeljebb kétszerese,

b) természetes személy esetében

ba) legfeljebb 1 569 800 000 forint vagy

bb)

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § e).

a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség

összegének legfeljebb kétszerese.

(11)

2

2 Beiktatta: 2015. évi CCXV. törvény 100. § (2). Hatályos: 2016. III. 18-tól.

A (10) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb

összeget kell alkalmazni.

(12)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 96. § d). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

(13)

4

4 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 148. § (2). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete

megsértése esetén

a) természetes személy esetében a bírság mértéke legfeljebb 1 589 850 000

forint,

b) jogi személy esetében

ba) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikkének

megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 1 589 850 000 forint, vagy a

döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti

árbevétel legfeljebb 10%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy

anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján

konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves

árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott

konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok

szerinti, annak megfelelő bevétel,

bb) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelet 15. cikkének

megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 4 769 550 000 forint vagy a

döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti

árbevétel legfeljebb 10%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy

anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján

konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves

árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott

konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok

szerinti, annak megfelelő bevétel.

(14)

5

5 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 148. § (2). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete

megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó

nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összege háromszorosának

megfelelő összeg - amennyiben a veszteség, illetve a nyereség az MNB által

meghatározható -, abban az esetben is, ha az meghaladja a (13) bekezdés a) és

b) pontjában foglalt összegeket.

62. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(15)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 82. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1)

bekezdésének, 6. cikkének, 7. cikkének, 8. cikk (1)-(3) bekezdésének, 9.

cikkének, 10. cikk (1) bekezdésének, 13. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének, 14.

cikkének és 19. cikkének megsértése esetén - a 75. § (4) bekezdésében

foglaltak figyelembevételével - kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült

veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható,

amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 576 400 000 forint vagy a

legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban

kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes

éves árbevételének legfeljebb 3%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy

olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a

számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell

készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege,

illetve teljes éves árbevétele alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító

testülete által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló összevont

(konszolidált) éves beszámolóban feltüntetett megszolgált díjak

viszontbiztosítás nélküli, illetve teljes éves árbevételének összege értendő;

b) természetes személy esetében

ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült

veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható,

amennyiben nem határozható meg, akkor

bb) 220 696 000 forint.

(16)

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 82. § (2). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

A Bit. biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó

üzletviteli követelményeinek megsértése esetén - a Bit. 293/A. §-ában foglaltak

figyelembevételével - kiszabható maximális bírság mértéke:

a) nem természetes személy esetében

aa) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült

veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható,

amennyiben nem határozható meg, akkor

ab) az alábbi összegek közül az alacsonyabb: 1 541 450 000 forint vagy a

legutolsó jóváhagyott, számviteli jogszabályok szerinti beszámolóban

kimutatott megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összegének vagy teljes

éves árbevételének legfeljebb 5%-a, azzal, hogy amennyiben a jogi személy

olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a

számviteli jogszabályok szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót kell

készítenie, a vonatkozó megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege

alatt a legfelső szintű anyavállalat irányító testülete által jóváhagyott,

legutolsó rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban

feltüntetett megszolgált díjak viszontbiztosítás nélküli összege értendő;

b) természetes személy esetében

ba) a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült

veszteség összegének legfeljebb kétszerese, amennyiben az meghatározható,

amennyiben nem határozható meg, akkor

bb) 215 803 000 forint.

(17)

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (1). Hatályos: 2019. I. 15-től.

A bírság mértéke a) természetes személy esetében:

63. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

aa) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2)

bekezdés g) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén

legfeljebb 158 080 000 forint,

ab) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2)

bekezdés g) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén

legfeljebb 31 616 000 forint;

b) jogi személy esetében:

ba) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2)

bekezdés h) pont i. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén

legfeljebb 316 160 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló

legutolsó, a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves

árbevételének 10%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg,

bb) a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (2)

bekezdés h) pont ii. alpontjában felsorolt rendelkezések megsértése esetén

legfeljebb 79 040 000 forint, vagy a jogi személy rendelkezésre álló legutolsó,

a vezető testület által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves árbevételének

2%-a, attól függően, hogy melyik a magasabb összeg azzal, hogy ha a jogi

személy anyavállalat vagy anyavállalat leányvállalata, amely a számviteli

jogszabályok alapján összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámoló

készítésére kötelezett, akkor a végső, anyavállalat vezető testülete által

jóváhagyott összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti teljes éves

árbevétel 10%-át kell figyelembe venni.

(18)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (1). Hatályos: 2019. I. 15-től.

A 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése

esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a

jogsértés révén elkerült veszteség összegének háromszorosát elérő összeg,

amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható.

(19)

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (2). Hatályos: 2019. I. 15-től.

Az MNB - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az (EU)

2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén

a) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés z) pontja szerinti intézkedést;

b) alkalmazhatja a Tpt. 400. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti szankciót;

c) átmenetileg eltilthatja az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort

vagy a különleges célú gazdasági egység vezető testületének a jogsértésért

felelősnek tartott bármely tagját vagy más felelősnek tartott természetes

személyt ilyen vállalkozásokban vezetői feladatok gyakorlásától;

d) természetes személy esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű

bírságot szabhat ki;

e) vállalkozás esetében legfeljebb 1 545 250 000 forint összegű bírságot

vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti

árbevétel 10%-ának megfelelő összegű bírságot szabhat ki, azzal, hogy ha a

vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a

számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

akkor a bírság mértékének megállapításához figyelembe veendő teljes éves

árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott

konszolidált beszámoló szerinti előző éves árbevétel vagy a számviteli

jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

64. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(20)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (2). Hatályos: 2019. I. 15-től.

Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése

esetén a bírság mértéke a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt

elkerült veszteség legfeljebb kétszerese, ha összegszerűen meghatározható,

tekintet nélkül a (19) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott

összeghatárokra.

(21)

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (2). Hatályos: 2019. I. 15-től.

Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1)

bekezdés első albekezdésének e) vagy f) pontjában említett jogsértés esetén

az MNB az értékpapírosítást kezdeményezőt, a szponzort és a különleges célú

gazdasági egységet átmenetileg eltilthatja attól, hogy az (EU) 2017/2402

európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikk (1) bekezdése szerint

értesítést küldjön arról, hogy egy adott értékpapírosítás megfelel az (EU)

2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19-22. cikkében vagy 23-26.

cikkében meghatározott követelményeknek.

(22)

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (2). Hatályos: 2019. I. 15-től.

Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1)

bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett jogsértés esetén az MNB

ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja az (EU) 2017/2402 európai

parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkében említett - harmadik fél részére az

értékpapírosításnak az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet

19-22. cikkének vagy 23-26. cikkének való megfelelése ellenőrzésére adott -

felhatalmazást.

(23)

4

4 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (2). Hatályos: 2019. I. 15-től.

Az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek jogi

személy általi megsértése esetén az MNB a (19)-(22) bekezdés szerinti

szankciókat a vezető testület azon tagjaira és más olyan személyekre is

alkalmazza, akik felelősséggel tartoznak a jogsértésért.

(24)

5

5 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 89. § (2). Hatályos: 2019. I. 15-től.

Amennyiben egy, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi

rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti intézményi befektető az (EU) 2017/2402

európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (5) bekezdése alapján utasítást

kapott, hogy teljesítse egy másik intézményi befektető kötelezettségeit, és ezt

nem teszi meg, akkor az MNB a (19)-(23) bekezdés szerinti szankciókat nem

az értékpapírosításnak kitett intézményi befektetőkkel, hanem a

befektetéskezelő fél befektetővel szemben szabja ki.

77. § (1)

6

6 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. § d), g), 2017. évi L. törvény 457. § 11.

A bírságot a kiszabásáról hozott döntés véglegessé válásától

számított harminc napon belül kell a döntésben megjelölt számlára befizetni.

(2)

7

7 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 101. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy

járt el, ahogy az ilyen tisztséget vagy az adott munkakört betöltő személytől az

adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon

testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett

részt, vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben

rögzítették.

78. § Az MNB a 40. § (8) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása

során az ellenőrzési eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

28. A felügyeleti biztos

65. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

79. §

1

1 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 50. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

(1)

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § f).

A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l) és m) pontja szerinti

törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és a

80. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2)

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § g).

Felügyeleti biztosnak kizárólag az MNB 4. § (9) bekezdésben

meghatározott feladatkört ellátó munkavállalója vagy a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző,

nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki (a továbbiakban: MNB által

kirendelt nonprofit gazdasági társaság. A felügyeleti biztosi feladatokat az

MNB munkavállalója és a nonprofit gazdasági társasággal munkaviszonyban

vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy együttesen is

elláthatja.

(3) Felügyeleti biztosnak kirendelt MNB munkavállaló, illetve az MNB által

kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak

ellátására kijelölt személy az lehet, aki

4

4 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § h).

a) büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya

alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi lehetővé és

b) szakirányú felsőfokú képzettséggel és legalább négyéves,

ba) a 39. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt törvényben meghatározott

pénztárnál,

bb) a 39. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt törvényben meghatározott

hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál,

bc) a 39. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt törvényben meghatározott

pénztárnál,

bd)

5

5 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 183. § (2) b).

a 39. § (1) bekezdés h) és m) pontjában foglalt törvényben

meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a

tőzsdénél, központi értéktárnál, központi szerződő félnél,

be) a 39. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt törvényben meghatározott

biztosítónál,

bf) a 39. § (1) bekezdés k) pontjában foglalt törvényben meghatározott

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

bg) a 39. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt törvényben meghatározott

befektetési vállalkozásnál,

bh)

6

6 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXXV. törvény 183. § (1) b). Hatálytalan: 2016. I. 1-től.

(4)

7

7 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. § h).

A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú

képzettséggel rendelkező személynek minősül, aki főiskolai vagy egyetemi

szintű közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi

szakképzettséggel, könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú szakképesítéssel

rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i),

k), l) és m) pontjában meghatározott törvények által szabályozott

szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen

kinevezhető, megválasztható.

(5) Felügyeleti biztosnak nem lehet az MNB azon munkavállalóját kirendelni,

továbbá a felügyeleti biztos feladatainak ellátására nem lehet azt a személyt

kijelölni, illetve e minőségében nem járhat el az,

8

8 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § i).

66. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a)

1

1 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. § h).

aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 39. § (1) bekezdés a), c), f),

h), i), k), l) és m) pontjában meghatározott törvények által szabályozott, a

felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kirendelés

időpontjában vagy a kirendelést követően érdekeltséggel rendelkezik, így

különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól

bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,

b) akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és

tárgyilagos elintézése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(6)

2

2 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § j).

Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről az MNB

munkavállalója a kirendelésekor, illetve a felügyeleti biztos feladatainak

ellátására kijelölt személy a kijelölésekor, ha az (5) bekezdésben

meghatározott körülmény a kirendelés, illetve a kijelölés után merül fel, a

körülmény felmerülését követően azonnal köteles tájékoztatni a kirendelőjét,

illetve a kijelölőjét. Ebben az esetben másik felügyeleti biztos feladatainak

ellátására más személyt kell kijelölni.

(7)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 149. §. Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § k).

Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztos által e

minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve sérelemdíj-követelés

alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért az MNB, a nonprofit gazdasági

társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló, a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy

e minőségében harmadik személynek okozott kárért, illetve

sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelemért a nonprofit

gazdasági társaság köteles helytállni. A nonprofit gazdasági társaságnak

rendelkeznie kell megfelelő vagyoni biztosítékkal a kártérítési, illetve a

sérelemdíj-megfizetési kötelezettségek megtérítése fedezetének biztosítására.

(8)

4

4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 149. §. Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § l).

A felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személy a nonprofit

gazdasági társaságnak okozott károkért, illetve sérelemdíj-követelés alapjául

szolgáló személyiségi jogsérelmekért a munkavállalók, illetve a

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére,

illetve sérelemdíj-megfizetésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni

azzal, hogy gondatlan károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló

személyiségi jogsérelem-okozás esetén a kártérítés, illetve a sérelemdíj

mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hathavi illetményét nem haladhatja meg.

Szándékos károkozás, illetve sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló

személyiségi jogsérelem-okozás esetén a teljes kárt, illetve a

sérelemdíj-követelést meg kell téríteni.

(9)

5

5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXLV. törvény 88. § a). Hatálytalan: 2017. XI. 21-től.

(10)

6

6 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § m).

Az MNB munkavállalójaként kirendelt felügyeleti biztost az MNB, a

nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos feladatainak ellátására

kijelölt személyt a nonprofit gazdasági társaság - bejegyzés és közzététel

végett - bejelenti a cégbíróságnak.

67. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(11)

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § n).

A felügyeleti biztosnak az MNB által kirendelt munkavállaló, illetve az

MNB által kirendelt nonprofit gazdasági társaság által a felügyeleti biztos

feladatainak ellátására kijelölt személy a kirendelést, illetve a kijelölést

megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja az őt kirendelő, illetve az őt

kijelölő felé, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll olyan foglalkozástól

eltiltás hatálya alatt, amely a felügyeleti biztosi feladat ellátását nem teszi

lehetővé.

80. §

2

2 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 50. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

(1)

3

3 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § o).

A felügyeleti biztos kirendelésekor a 4. § (9) bekezdésében

meghatározott feladatkörében eljáró MNB döntésében megállapítja a kirendelt

felügyeleti biztos szerepét, feladatait, amelyet a kirendelés időtartama alatt az

MNB bármikor döntésével módosíthat. Az MNB munkavállalójaként kirendelt

felügyeleti biztos a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró

MNB által utasítható.

(2)

4

4 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 88. § b).

A felügyeleti biztos az érintett szervezet pénzügyi helyzetéről és a

kirendelésének időtartama alatt végzett tevékenységéről szóló, a 4. § (9)

bekezdésben meghatározott feladatkörében eljáró MNB által meghatározott

időszakra vagy a kirendelés teljes idejére vonatkozó jelentést készít.

80/A. §

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 83. §. Hatályos: 2017. XI. 21-től. Módosította: 2017. évi CXCI.

törvény 5. § a).

Ha a felügyeleti biztos kirendelése a 49/D. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti ideiglenes intézkedés keretében végzés alapján történik, akkor arra

legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, valamint a 79. § (1) bekezdése szerinti

törvényekben meghatározottaktól eltérően a kirendelés időtartama legfeljebb

négy hónap lehet, amely indokolt esetben legfeljebb kettő hónappal

meghosszabbítható.

29. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás

81. § (1) Az MNB kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében

ellenőrzi

a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy

szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben

tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 39. §-ban

meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban

előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c)

6

6 Módosította: 2017. évi L. törvény 458. § 5.

a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól

szóló törvény rendelkezéseinek,

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs

társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény

rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi

rendelkezések], továbbá

e) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos

kötelezettség

68. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének,

joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak

joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a

továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

(2)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 98. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

E törvény alkalmazásában:

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső

célok érdekében eljáró természetes személy,

b) szolgáltatási szerződés: bármely olyan - a fogyasztóvédelemről szóló

törvényben meghatározott szolgáltatási szerződéstől eltérő - szerződés,

amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személy vagy szervezet a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy

szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy

megfizeti a szolgáltatás ellenértékét,

c) online szolgáltatási szerződés: olyan szolgáltatási szerződés, amelynek

értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy

vagy szervezet, illetve annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb

elektronikus eszközön keresztül kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást,

és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül

kezdeményezi a szolgáltatás igénybevételét,

d) fogyasztói jogvita: az e törvény 96. § (1) bekezdésében meghatározott

pénzügyi fogyasztói jogvita,

e) belföldi fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a 125. § a)

pontjában meghatározott határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitát,

f) határon átnyúló fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a

belföldi fogyasztói jogvitát.

(3) A fogyasztóvédelmi eljárás kérelemre történő megindításának feltétele,

hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személynél vagy szervezetnél, e személy vagy szervezet által meghatározott és

közzétett elérhetőségein keresztül - személyesen, telefonon, postai úton,

telefaxon, az erre a célra üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül -

azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a személy vagy

szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már

korábban előterjesztette, azonban

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 12.

a) a panaszára nem kapott választ,

b)

3

3 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 13.

a panasz kivizsgálása nem a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya

alá tartozó személyre vagy szervezetre vonatkozó szabályok szerint történt,

c) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy

szervezet válaszából egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott

jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

82. § (1)

4

4 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § h).

A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme

körében az ügyfél jogai illetik meg a 41. § (1) bekezdésében meghatározott

irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az

EGT bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított

egységeket is, amelyek a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés

megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az

Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

69. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi

pénzügyi hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

83. §

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 150. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt

éven túl nem indítható meg.

(2) Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás

abbahagyásakor kezdődik.

(3) Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet

vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el,

amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(4)

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 14.

Az ügyintézési határidő a kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásban

hat hónap.

84. § Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben

foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben

foglaltak kapcsán már ellenőrzési eljárás volt, illetve van folyamatban, vagy

b) az MNB a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását - a

kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás

mellett - már elbírálta,

az MNB a kérelmet ezekre nézve visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti,

egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

3

3 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 15.

85. §

4

4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 151. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Az MNB a fogyasztóvédelmi eljárás keretében jogosult az

ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében

ellenőrizni.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárás során végzett próbaügyletkötésre alkalmazni

kell a 68. § (2)-(8) bekezdésben meghatározott szabályokat.

86. §

5

5 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 151. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

szervezetnél vagy személynél hivatalból fogyasztóvédelmi

a) célvizsgálatot

b) témavizsgálatot vagy

c) utóvizsgálatot

tarthat.

(2) Az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot a fogyasztóvédelmi

rendelkezések betartásának az eseti jellegű ellenőrzése céljából folytathat,

továbbá abban az esetben, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése

fogyasztók széles körét érinti és az azonnali beavatkozás szükségessége ezt

indokolja.

(3) Az MNB fogyasztóvédelmi témavizsgálatot több személynél és

szervezetnél végezhet az azonos vagy hasonló jellegű fogyasztóvédelmi

rendelkezések betartásának összehangolt és összehasonlító ellenőrzése

céljából.

(4) Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban hozott határozatainak

teljesülését fogyasztóvédelmi utóvizsgálat keretében ellenőrzi, amely

kiterjedhet a rendes, illetve rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok

vizsgálatára, valamint a helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzésből származó

megállapítások vizsgálatára.

70. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(5)

1

1 Módosította: 2017. évi CXCI. törvény 5. § b).

A fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a 62. § (2) bekezdésében, a

63. § (3) bekezdésében, a 65. § (1)-(3) bekezdésében, a 66-67. §-ban, a 67/B.

§-ban, a 70. § (4) bekezdésben, a 75. § (3)-(6) bekezdésben és a 77. §-ban

meghatározott rendelkezések megfelelően alkalmazandók, azzal, hogy ahol a

rendelkezés ellenőrzési eljárást említ, azon fogyasztóvédelmi ellenőrzési

eljárást kell érteni.

(6)

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi L. törvény 458. § 7. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

86/A. §

3

3 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 152. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1)

4

4 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (13). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési

eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás

megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven

belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy

szervezettel közli.

(1a)

5

5 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (17). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a célvizsgálat vagy a témavizsgálat során jogszabálysértés nem

került megállapításra, a vizsgálati jelentés elkészítését az MNB mellőzheti.

Ebben az esetben az MNB az eljárását végzéssel zárja le, amelyet közöl az

érintett szervezettel.

(2)

6

6 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 102. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az

ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és

székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a

hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és

kötelességeire való figyelmeztetést,

d) az MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó

bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3)

7

7 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (15). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Jogszabálysértés megállapítása esetén az eljárás alá vont szervezet és

személy a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított harminc napon

belül írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés

eredményességét veszélyeztetné, az MNB rövidebb határidőt is előírhat.

(4)

8

8 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (15). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő

eredménytelen elteltétől számított kilencven napon belül hozza meg a

döntését.

87. §

9

9 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 6. § c). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

87/A. §

10

10 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 153. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1)

11

11 Módosította: 2017. évi L. törvény 458. § 8.

Ha a fogyasztóvédelmi célvizsgálat lefolytatását a

fogyasztóvédelmi rendelkezések olyan megsértése indokolja, amely a

fogyasztók széles körét érinti és azonnali beavatkozás szükséges, az MNB a

vizsgálati jelentését az ellenőrzési eljárás megindítását követő harminc napon

belül készíti el és közli az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel.

71. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 86/A. § (3) bekezdésben

meghatározott észrevétel megtételére vonatkozó határidő nyolc nap. Ha ez az

időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél

rövidebb határidőt is előírhat.

(3)

1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 17.

Különösen indokolt esetben az MNB a (2) bekezdésben meghatározott

észrevétel beérkezését megelőzően is hozhat döntést, feltéve, ha ezt a

célvizsgálat alapjául szolgáló jogsértés hatásainak enyhítésére vagy

kiküszöbölésére szolgáló halaszthatatlan intézkedés megtétele indokolja.

(4) Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt

megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan

ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(5) A 65. § (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzését, a 86/A. § (3)

bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását, továbbá

a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés indokait az MNB a 86/A. §

(4) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott döntésében

megindokolja.

88. § (1) Ha az MNB megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a

fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 75. §

(4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában meghatározott szempontok

figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával

az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt

hiányosságok megszüntetésére hív fel,

b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére

kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése

érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni az MNB-t,

e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a

jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt

rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat

meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a

jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő

magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.

(4) Az MNB minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha

a)

2

2 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 5., 18.

az MNB-nek a jogsértést megállapító véglegessé vált határozatában

előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve

határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy

ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,

b)

3

3 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 19.

a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti, vagy

c)

4

4 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 99. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy

szervezet megsérti a 108. § (5) bekezdésében meghatározott együttműködési

kötelezettségét és e kötelezettség megsértését alapos okkal nem menti ki.

89. § (1)

5

5 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 154. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól

72. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot

meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet esetében az éves

nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a

fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet

okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében

ötmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni

hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy

személy éves nettó árbevételének tíz százalékáig, amennyiben ez az ötmillió

forintot meghaladja, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó

szervezet vagy személy esetében legfeljebb tizenötmillió forintig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító

határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy

az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti

nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet vagy személy

működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a

jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért

nettó árbevételről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a

fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó

hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem

rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának

évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság

felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg

készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával

mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az a)-d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés

alkalmazásában nettó árbevételként:

a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,

b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenységből

származó bevétel, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletekből

származó bevétel,

c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési

tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és

önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói

nyugdíj szolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló

foglalkoztatói és tagi befizetések,

d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén:

da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

db) az értékpapírokból származó bevételek,

dc) a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,

dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha az pozitív,

e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből

származó

ea) nettó árbevétel, valamint

eb) pénzügyi műveletekből származó bevétel,

f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási

tevékenységből származó

fa) nettó árbevétel, valamint

fb) pénzügyi műveletekből származó bevétel

összegét kell figyelembe venni.

73. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szervezet vagy személy az adatokat

devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által

megállapított, a szervezet vagy személy üzleti évének lezárásakor - újonnan

alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján - érvényes

hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

89/A. §

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 155. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az

ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 81. § (1) és (2)

bekezdésében és a 83-89. §-ban meghatározott rendelkezéseket megfelelően

alkalmazni kell.

(2) Ha az MNB a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési

eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 88-89.

§-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75. §

(1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetkörök mellett a

fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor az MNB

valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 75-76.

§-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

89/B. §

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXXV. törvény 183. § (1) c). Hatálytalan: 2015. VII. 7-től.

30. Piacfelügyeleti eljárás

90. § (1) Az MNB piacfelügyeleti eljárást indít

a)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 156. § (1). Hatályos: 2015. VII. 7-től. Módosította: 2015.

évi LXXXV. törvény 183. § (2) c).

engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi

szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei

szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös

biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási,

foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység,

kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység gyanúja esetén,

b)

4

4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 156. § (1). Hatályos: 2015. VII. 7-től.

bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén,

c)

5

5 Módosította: 2017. évi LXIX. törvény 156. §.

bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó

szabályok ellenőrzése céljából,

d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt

bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen

ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából [az a)-e) pont

a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás].

(2)

6

6 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (17). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott piacfelügyeleti

eljárásban az ügyintézési határidő az ellenőrzés hivatalból történő

megindításának napjától számított

a) hat hónap a hatósági ellenőrzési eljárás lefolytatására, továbbá

b) jogszabálysértés megállapítása esetén további három hónap a hatósági

eljárás lefolytatására.

(3) Az MNB - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a 39. §

(1) és (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó

személy vagy szervezet köteles az általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás

ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

74. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a) iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített

telefonbeszélgetést bemutatni,

b) egyéb tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján az MNB

kezelni jogosult.

(4) Az MNB-nek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás

adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése

tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. §

(1) bekezdése nem alkalmazható.

(5)

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (18). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az MNB a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján

megismert adatot,

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés lezárásáig

kezelheti, ha az MNB az ellenőrzés alapján hatósági eljárást nem indított,

illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági eljárás során hozott

intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig vagy a végrehajthatóság

elévüléséig kezelheti, vagy

c) a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos bírósági eljárás - ideértve a

rendkívüli jog- és perorvoslati eljárást is - jogerős befejezéséig kezelheti, ha az

MNB döntését közigazgatási perben megtámadták vagy az MNB

büntetőeljárást kezdeményezett.

(6)

2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi L. törvény 458. § 9. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

(7)-(9)

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 6. § d). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

90/A. §

4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 157. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Piacfelügyeleti eljárás során helyszíni kutatás a vizsgálat tárgyát

képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából - a

67. § szerinti helyszíni ellenőrzéstől eltérően - a tulajdonos (birtokos), illetve a

helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek

távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás

tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Ennek keretében lezárt terület,

épület, helyiség felnyitásának is helye van. Az e § szerinti helyszíni kutatás

eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az MNB a rendőrség

közreműködését igényelheti.

(2) Az ügyfél lakcímeként, székhelyeként vagy telephelyeként nem

bejelentett és gazdasági tevékenység folytatására egyébként általa nem

használt magáncélú, illetve magánhasználatú ingatlan, jármű, adathordozó

tekintetében helyszíni kutatás csak akkor lehetséges, ha az olyan természetes

személy használatában van, aki az eljárás ideje alatt ügyfél, vagy - nem

természetes személy esetén - az ügyfél vezető tisztségviselője, alkalmazottja,

megbízottja vagy - nem természetes személy esetén - az ügyfél felett

ténylegesen irányítást gyakorló személy, vagy a vizsgálat tárgyát képező

időszakban ilyen volt.

75. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3)

1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 20.

E § szerinti helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet

sor. Az MNB engedély iránti kérelmének tartalmaznia kell a helyszíni kutatás

célját, helyét, az indokoltság alátámasztására szolgáló tényeket, továbbá a

helyszíni kutatásra okot adó bizonyítási eszközök - így különösen adatok és

adathordozók - meghatározását. Az MNB engedély iránti írásbeli kérelmét a

közigazgatási ügyben eljáró bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől

számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban.

(4) A bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha az MNB

valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény - így különösen a 67. § szerinti

helyszíni ellenőrzés - nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal

feltehető, hogy az indítvány szerinti helyen a vizsgálat tárgyát képező

jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszköz fellelhető, és feltételezhető, hogy

azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A

bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást részben is engedélyezheti,

meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény

tehető.

(5) A helyszíni kutatás a bírói engedély közlésétől számított tizenöt napon

belül foganatosítható.

(6) A piacfelügyeleti eljárást legkésőbb a helyszíni kutatás megkezdésével

egy időben meg kell indítani, ennek tényét a jelen lévő ügyféllel, ideértve az

ügyfél jelen lévő alkalmazottját is, a helyszínen közölni kell, az egyéb ügyféllel

- a döntés közlésének módjára vonatkozó általános szabályok szerinti közlés

megkezdése mellett - telefonon vagy elektronikus levél útján is közölni kell.

(7) A helyszíni kutatásról a jelen lévő érintettet a helyszíni kutatás

megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a helyszíni kutatás

megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező

bírói végzést és a helyszíni kutatás célját. A helyszíni kutatást lehetőleg az

érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a

helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A helyszíni

kutatás során a kutatást végző személy az érintetteket szóban vagy írásban

felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más

módon tájékozódhat.

(8)

2

2 Módosította: 2015. évi CCXV. törvény 108. § c).

A helyszíni kutatást - kivéve, ha annak sikeres lefolytatása más időpont

választását teszi szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni.

A (3) bekezdés szerinti esetben a helyszíni kutatást úgy kell elvégezni, hogy az

ne járjon az érintett személy magánéletének aránytalan korlátozásával, és

hogy az érintett munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne

akadályozza.

(9)

3

3 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 21.

A helyszíni kutatás során az MNB munkatársa jogosult a piacfelügyeleti

eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de

piacfelügyeleti eljárás megindítására egyébként okot adó bizonyítási eszközről

is másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni vagy zár alá venni. Az ilyen

bizonyítási eszköz tekintetében a (3) bekezdés szerinti bírói engedélyt utólag

kell beszerezni; utólagos bírói engedély hiányában a fellelt bizonyítási eszköz

bizonyítékként nem használható fel.

(10) A (9) bekezdés szerinti utólagos bírói engedély iránti kérelmet

legkésőbb a helyszíni kutatás lefolytatásától számított tizenöt napon belül kell

előterjeszteni.

76. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

90/B. §

1

1 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 157. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Ha a helyszíni kutatás során az adathordozó átvizsgálása a

helyszínen az érintett tevékenysége rendeltetésszerű folytatásának

aránytalanul hosszú ideig történő korlátozása nélkül nem lehetséges vagy az

érintett ahhoz egyébként hozzájárul, az adathordozón fellelhető adatokról,

iratokról a kutatást végző személy másolatot készít (a továbbiakban:

lefoglalási másolat).

(2) A helyszíni kutatásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a másolat

rögzítésére használt adathordozó típusát és az egyedi azonosítására szolgáló

adatokat, a lemásolt adatok, iratok jellegét, valamint a másolat egyedi

azonosíthatóságát, illetve az adatok változatlanságának utólagos ellenőrzését

lehetővé tevő egyéb szükséges adatokat.

(3) A helyszíni kutatást végző személy a bizonyítási eszközök kutatását a

lefoglalási másolaton szereplő adatokról, iratokról e célból készült

munkamásolaton (a továbbiakban: vizsgálati munkamásolat) folytatja le. A

felhasználni kívánt bizonyítékokról a helyszíni kutatást végző személy külön

elektronikus vagy papír alapú másolatot (a továbbiakban:

bizonyíték-összefoglaló) készít, és az abban szereplő adatoknak, iratoknak az

egyenkénti azonosítását lehetővé tévő leírását nyolcnapos határidő tűzésével

megküldi annak az ügyfélnek, akinek az adathordozó a birtokában volt, illetve

akihez kapcsolódó, a 90/A. § (2) bekezdése szerinti helyszínen a lefoglalási

másolat készült.

(4) A vizsgálati munkamásolatot készítése során az adathordozón tárolt

adatokról elektronikus másolat készítésekor az adatokat olyan módon kell

rögzíteni, hogy az adatok megváltoztatása utólag ne legyen lehetséges, illetve

- ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetővé - az adatokat olyan

adatrögzítési eljárással kell rögzíteni, amely biztosítja az adatok

változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét.

90/C. §

2

2 Megállapította: 2017. évi CXXXVI. törvény 84. §. Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó

rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5)

bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

a) arról kutatási másolat készül vagy

b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok

védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat

megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt

jogosult.

(3) Ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés

céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal, továbbá a

(2) bekezdés szerinti esetben, az iratot, vagy az azt tartalmazó kutatási

másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell

elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy

aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a

tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt

tárolóeszköz).

77. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az érintett ügyfelet fel

kell hívni arra, hogy - az irat vagy iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon

arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés

céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell

arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (7) bekezdés

szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a

vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az

érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább

nyolc nap rendelkezésére álljon.

(5) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a

kutatási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (4) bekezdés

szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az

ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés

céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat van,

akkor a zárt tárolóeszközt csak a (7), illetve (10) bekezdés szerinti vizsgálati

cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását

követően a kutatási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre

vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy

a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen

nyilatkozatot. A (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása

miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(7) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között

védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél

jelenlétében - kutatási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé

tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön kell

válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell

adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem

tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes

munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai

megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő

eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél

nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja

szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot,

illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell

elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a

vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(8) Az irat minősítése kérdésében indított bírósági nemperes eljárás esetén

az MNB kérelméhez az iratot, vagy az azt tartalmazó köztes munkamásolatot

tartalmazó zárt tárolóeszközt mellékeli, feltéve, hogy a tárolóeszköz a

méreteinél és súlyánál fogva arra alkalmas.

(9) Ha a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor,

ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a

bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része

minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve

az iratot pedig zárt tárolóeszközben - a (8) bekezdésben foglalt korlátozással -

az MNB-nek adja ki.

78. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(10) A (9) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni,

az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról

védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat

készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő

részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt

követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a

másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az

adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével

haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal

megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható

időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a

vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

91. §

1

1 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 103. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

(1) Az MNB piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának

ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél

rendelkezési joga alá eső

a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a

jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével

és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott - az ügyfél

tulajdonában lévő vagy az ügyfél által használt - előfizetői állomás számával

vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a

hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,

továbbá az előfizető családi és utónevére, születési nevére, lakóhelyére,

tartózkodási helyére vonatkozó, valamint

c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma

alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően

további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához

szükséges

adatok megismerésére és kezelésére.

(2)

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § g).

Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor az MNB köteles

valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása vagy a

cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a

cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása érdekében az adat

megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adat megismeréséhez az ügyész

előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha az MNB a (2)

bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi

feltételei nem állnak fenn.

79. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére nem

természetes személy ügyfél esetén az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért

felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is

jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok

alapján valószínűsíthető, hogy a nem természetes személy ügyfél

tevékenysége végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán

kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Amennyiben a megismert

számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú

alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja

be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom

ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az

ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy

az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja

be.

(6)

1

1 Megállapította: 2017. évi L. törvény 456. § (20). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A 90. § (5) bekezdésétől eltérően, ha az MNB hatósági eljárására

vonatkozó más törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB az (1) bekezdésben

meghatározott adatokat

a) a hatósági eljárás megindításának hiányában legfeljebb a 90. § (2)

bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés lezárásától,

b) a 90. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági eljárás

megindítása esetén a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés

véglegessé válásától,

c) a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatban indult bármely bírósági eljárás

jogerős befejezésétől

számított 5 évig kezelheti.

92. §

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 159. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Az MNB piacfelügyeleti eljárásban a küldeményeit postai

szolgáltató útján vagy saját kézbesítés keretében is kézbesítheti. A külföldön

teljesített postai úton való kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az

akár a hivatalos irat kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok

rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályok

rendelkezéseinek megfelel.

(2) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél

részére hirdetményi közlésnek, illetve - amennyiben annak feltételei

fennállnak - kézbesítési ügygondnok útján történő kézbesítésnek kézbesítési

meghatalmazott megnevezésének hiánya miatt csak akkor van helye, ha

nemzetközi jogsegély útján vagy az igénybe vehető egyéb közlési módok

alkalmazásával a közlés - annak megtörténte igazolásával - nem biztosítható.

92/A. §

3

3 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCI. törvény 6. § e). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

93. § (1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén az MNB

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b)

4

4 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 397. §.

büntetőeljárást kezdeményez, ha megítélése szerint a tevékenység a

Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,

c) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve

d) piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(2) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén az MNB

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetve

c) piacfelügyeleti bírságot szab ki.

80. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) Az MNB

a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt

bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi

kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az

elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,

b) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12-14. cikkében

előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése

esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az

ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és

c) az a)-b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(4)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 161. § (1). Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 24.

Az MNB piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést

rendelhet el az Ákr.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli

meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az

engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy

szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB piacfelügyeleti

eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést

rendel el az Ákr.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli

meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy az

engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy

szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. Az MNB a

piacfelügyeleti eljárásban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedését és

biztosítási intézkedését - a haladéktalan foganatosítás érdekében - közvetlenül

közli az érintett pénzügyi szervezetekkel.

(5)

2

2 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 149. §. Hatályos: 2017. VII. 1-től.

Piacfelügyeleti eljárás során

a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén

a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

b) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a

piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

c)

3

3 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § g).

a Tpt. 405. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottak megsértése esetén

a piacfelügyeleti bírság összege a Tpt. 405. § (3) és (4) bekezdésében rögzített

összegig,

d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt

bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12-14. cikkében előírt

fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a piacfelügyeleti

bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig

terjedhet.

(5a)

4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 161. § (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Nem természetes személy ügyfél esetén az ügyfél piacfelügyeleti

bírsággal sújtott tevékenységében érdemben közreműködő természetes

személlyel szemben kiszabható piacfelügyeleti bírság összege - a 93. § (5)

bekezdés alkalmazásán felül - százezer forinttól százmillió forintig terjedhet.

(6)

5

5 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 96. § e). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

(7) Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési

eljárás keretében ellenőrzi, akkor az ellenőrzési eljárásra a 90. és 91. §-t is

alkalmazni kell.

(8)

6

6 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § h).

Ha az MNB a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési

eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)-(5)

bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

81. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(9)

1

1 Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § h).

Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 75.

§ (1) bekezdésében meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti

rendelkezések megsértése is megvalósult, az MNB valamennyi jogsértésre

egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 75. és 76. §-ban

meghatározottakon kívül kiterjed az (1)-(5) bekezdésekben foglalt

intézkedésekre is.

(10) Ha az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések vagy az

MNB által hozott határozatban foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás

során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 75. §-ban

meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(11)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 161. § (3). Módosította: 2017. évi L. törvény 458. § 10.

A piacfelügyeleti eljárás során az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás

szabályait - a 64. § (1)-(6) bekezdésében, a 65. § (3)-(6) bekezdésében, a 67. §

(10) bekezdésében, a 67/A. §-ban, a 67/B. § (2) bekezdésében, a 69-71. §-ban, a

73. §-ban, a 76. §-ban és a 78. §-ban meghatározott rendelkezések kivételével -

alkalmazni kell.

94. § (1)

3

3 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 168. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB, ha engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett

tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás

további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot

megszüntetésének elrendelésére került sor, és arra az engedély nélkül vagy

bejelentés hiányában tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei

jogi vagy gazdasági érdekeinek, vagy a közérdeknek a védelme miatt szükség

van honlapján közzéteszi

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét,

c) a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

nevét és székhelyét és

d) a határozat rendelkező részét.

(2) Az MNB az (1) bekezdés alapján közzétett (1) bekezdés b) pontja szerinti

személyes adatokat a közzétételtől számított egy év elteltével honlapjáról

eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől

számított egy év elteltével honlapjáról eltávolíthatja.

30/A. A hatósági szerződésre vonatkozó szabályok

4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 162. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

95. § (1)

5

5 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 114. § b).

Az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során feltárt

jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági

szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő

magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon

hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) Az MNB a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy

az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,

b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés az

MNB-nél megtekinthető.

82. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor az MNB

azon intézkedések megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására

jogosult, amelyre egyébként lehetősége van azon eljárás szabályai szerint,

amelyben határozathozatalnak lett volna helye.

(4) Nincs helye intézkedésnek vagy jogkövetkezmény alkalmazásának az

MNB-vel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben

megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt,

amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor

került.

(5)

1

1 Módosította: 2017. évi L. törvény 457. § 25.

Az Ákr. 92. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági

szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a szerződésszegése

esetére aláveti magát a (3) bekezdésben foglaltaknak.

30/B.

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (18). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Felügyeleti ellenőrzés

95/A. §

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (18). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(1) A felügyeleti ellenőrzés során az MNB hatáskörében hivatalból

felügyeleti ellenőrzést folytathat le, amelynek során helyszíni ellenőrzést

tarthat. A helyszíni ellenőrzésről szóló előzetes értesítés mellőzhető.

(2) Az MNB a felügyeleti ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy

példányát az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz

munkanapon belül megküldi.

(3) Amennyiben az MNB a felügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy az

ügyfél jogszabályban, illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat

megsértette, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben

kötelezheti annak megszüntetésére vagy a hatáskörébe tartozó eljárást

indíthat. Az MNB a hatáskörébe tartozó eljárást megindíthatja abban az

esetben is, ha az ügyfél a végzésben foglalt kötelezést az abban foglalt

határidőre nem hajtja végre.

(4) Felügyeleti ellenőrzés során - az eljárási bírság kivételével - bírság

kiszabásának vagy a 39. § (1)-(3) bekezdésében foglalt törvények szerinti

intézkedések alkalmazásának nincs helye.

VIII. Fejezet

A Pénzügyi Békéltető Testület

31. A Pénzügyi Békéltető Testület feladata, szervezete és működése

96. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe

tartozik a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személy vagy szervezet között - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó -

jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban:

pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a

Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek

eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű,

gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

83. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag

független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből és a

békéltető testületi tagokból áll.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testületet az MNB szervezeti rendjében

közvetlenül az MNB elnökéhez kell besorolni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési

fórumok európai hálózatának (a továbbiakban: FIN-Net) alapító okiratában

megállapított feladatokat.

(5) Az MNB gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének

pénzügyi fedezetéről, továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel

összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi

fedezetet.

97. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető

testületi tag) az MNB alkalmazottai.

(2) A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési

jogkörében nem utasítható.

(3) Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi

szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A Pénzügyi

Békéltető Testület működési rendje meghatározhatja a békéltető testületi tag

alkalmazásának további feltételeit.

(4) A békéltető testületi tag munkaviszonyának megszűntetéséhez a

Békéltető Testület elnökének jóváhagyása szükséges.

98. § (1)

1

1 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 51. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület háromtagú tanácsban (a

továbbiakban: tanács) jár el, kivéve az ötvenezer forintot meg nem haladó

összegre vonatkozó vagy egyszerű megítélésű fogyasztói kérelmeket jelentő,

valamint méltányossági kérelmet tartalmazó ügyeket, amelyeknél egy testületi

tag is eljárhat. Ahol e törvény eljáró tanácsot vagy annak elnökét említi, azon

az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.

(2) A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési

rendjében meghatározottak szerint kerül sor.

(3) A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi

szabályokról is.

(4) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul

bejelenteni, feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket

ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(5) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet

terjeszthet elő, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket

ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(6) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított

három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről

vagy a kizárási kérelem benyújtásának alapjául szolgáló okról tudomást

szerzett.

(7) A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az

érintett testületi tag meghallgatása után.

84. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

99. § A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul,

írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről,

illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést

tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok

kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat

hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az

igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

100. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület munkáját a Pénzügyi Békéltető

Testület elnöke irányítja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke nevezi ki hat évre.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a

következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó

havi bére a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a

tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó

kereset nyolcszorosa.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és az MNB-vel

fennálló munkaviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) összeférhetetlenségének kimondásával,

e) halállal.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (4)

bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott esetben az MNB elnöke

állapítja meg.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni

az MNB elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke

megbízatása megszűnésének időpontját az MNB elnöke határozza meg, az

azonban nem lehet későbbi a lemondásnak az MNB elnökéhez történő

eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(7) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét az MNB

elnöke mondja ki.

(8) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az

összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az

összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(9) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét az MNB elnöke felmentheti, ha

a) olyan magatartást tanúsított, amely az MNB rendeltetésszerű működését

akadályozta,

b) száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő

feladatainak.

(10) A felmentésre vonatkozó kezdeményezést a Pénzügyi Békéltető Testület

elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és

munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet,

illetve a jogerős bírósági döntést a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke az MNB

elnökének haladéktalanul megküldi. Az MNB elnökének határozatával

szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(11) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke összeférhetetlenségének

kimondására vagy felmentésére a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy -

bírósághoz fordulás esetén - a kezdeményezés tekintetében meghozott

bírósági döntés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

85. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(12) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése

esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve ha a megbízatás a

(4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból vagy a (9) bekezdés a)

pontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.

(13) A felmentési idő hat hónap. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a

felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki

erre az időtartamra hathavi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő

összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.

(14) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hathavi jövedelmével megegyező

végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc

napon belül kell megfizetni számára.

101. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki - az

MNB elnökének jóváhagyásával - a Pénzügyi Békéltető Testület működési

rendjét.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói

jogvitában eljáró tanács tagjait.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz az MNB elnökének a

Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott

feladatainak ellátása során nem utasítható.

101/A. §

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 101. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjairól a testület elnöke

névjegyzéket vezet.

(2) A névjegyzék tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél

szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését.

Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok

listáját megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

32. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása

102. § (1)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 163. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től. Módosította: 2015. évi

CCXV. törvény 108. § e).

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele,

hogy a fogyasztó a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó, a

fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél a kérelem

benyújtását megelőzően közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy

e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

(2)

3

3 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 102. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online

vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív

vitarendezési eljárást folytat, a fogyasztói jogviták online rendezéséről,

valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról

(fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU

európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform

feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló

elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési

kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság

2015/1051. számú végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével

köteles eljárni.

86. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 102. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó vagy a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kérésére

tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő

kötelezettségekkel kapcsolatban.

(4)

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 102. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köteles a tagjai számára

rendszeres képzést szervezni.

103. § (1) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy

vagy szervezet a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig

érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a

békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott

határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy

személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita

tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról

nyilvántartást vezet.

(3) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy részéről a pénzügyi fogyasztói jogvita

alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalára azért került sor, mert a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet

kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi

eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak

aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata - az abban

meghatározott feltételekkel - köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az

(1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy

személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a

szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

104. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére

indul.

(2)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 164. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani, a

méltányossági kérelem kivételével az erre rendszeresített nyomtatványon. A

kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett, a 39. §-ban meghatározott törvények

hatálya alá tartozó személy vagy szervezet nevét, székhelyét,

c) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és

bizonyítékokat,

d) a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,

e) az elutasított panaszt és az elutasítást tartalmazó iratot,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást

vagy polgári peres eljárást nem indított,

g)

4

4 Módosította: 2019. évi XXXIV. törvény 125. § b).

amennyiben a kérelemhez különleges adat is kapcsolódik, a fogyasztó

nyilatkozatát arra nézve, hogy a kérelme benyújtásával egyidejűleg különleges

adata tekintetében hozzájárul az adatkezeléshez és adatátadáshoz,

h) a döntésre irányuló indítványt,

i) méltányosság iránti kérelem esetén a fogyasztó nyilatkozatát arra

vonatkozóan, hogy ugyanabból a ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt

korábban nem terjesztett elő méltányossági kérelmet a Pénzügyi Békéltető

Testületnél.

87. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát

(kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így

különösen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy

vagy szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában

a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés

megkísérléséről.

(4) A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó

meghatalmazott útján jár el.

(5)

1

1 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § i).

Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a

Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet - annak beérkezésétől számított

tizenöt munkanapon belül - a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a

kérelmezőnek visszaküldi.

105. §

2

2 Módosította: ugyane törvény 187. §, 2015. évi LXXXV. törvény 182. § i).

Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás

eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 6:25. § (1) és (2)

bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 6:24. § (1) és (2)

bekezdésében foglaltak irányadók.

106. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az

eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Pénzügyi

Békéltető Testülethez beérkezik.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc

napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A

Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet - a

kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel rendelkező szervezetnek

haladéktalanul megküldi.

(3)

3

3 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § j).

A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén

értesíti a feleket, és - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eljárás

megindulásától számított hetvenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki

a felek számára.

(4)

4

4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 165. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt

eljáró tanács tagjainak vagy az adott ügyben egyedül eljáró testületi tag nevét.

(5)

5

5 Megállapította: 2015. évi CCXV. törvény 104. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján

kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez

azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. Ha a felek meghallgatás

előtt nem járulnak hozzá az eljárás írásbeli lefolytatásához, azonban bármelyik

fél a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács - a meghallgatás

megtartását követően - a felek előzetes hozzájárulása nélkül is lefolytathatja

az eljárást írásban.

107. §

6

6 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 103. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése

nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

aa) a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak, vagy

ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog

iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor;

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű;

88. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

d) az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve, ha a Pénzügyi Békéltető

Testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására; vagy

e) a kérelmező a 104. § (5) bekezdésében meghatározott hiánypótlási

felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette.

108. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött

időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a

feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével kellő időben

előzetesen értesíti.

(1a)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 104. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben arra is ki kell térni,

hogy

a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet

arról, hogy elfogadja a Pénzügyi Békéltető Testület ajánlását, az egyezségi

ajánlatot vagy a kötelezést tartalmazó határozatot,

b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás

keretében folyamodjanak jogorvoslatért,

c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott

határozattól, és

d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy

szervezet a 103. § (1) bekezdésében meghatározott általános alávetési

nyilatkozatot tett-e.

(1b)

2

2 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 104. § (1). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az (1) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a Pénzügyi

Békéltető Testület eljárásában meghozatalra kerülő döntések joghatására

történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek

nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az

eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve

képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás

várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának

lehetőségére is.

(2)

3

3 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 104. § (2). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a

fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz

elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a

méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének

kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje

meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja

azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként

hivatkozik. Figyelmeztetni kell a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya

alá tartozó személyt vagy szervezetet, hogy egyezség létrehozatalára

feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá

az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a

rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az (5)

bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő

tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén az MNB -

fogyasztóvédelmi eljárás keretében - fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

89. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 167. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy

szervezet válasziratának másolatát a Pénzügyi Békéltető Testület a

kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő,

azt a meghallgatáson adja át.

(4)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 167. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy

vagy szervezet válasziratát nem terjeszti elő, a Pénzügyi Békéltető Testület

köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai

elismerésének tekintené.

(5)

3

3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 104. § (3). Hatályos: 2016. VII. 1-től.

A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy

szervezetet a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában együttműködési

kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (2) bekezdésben

meghatározott tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát

megküldeni a Pénzügyi Békéltető Testület számára. A fogyasztói jogviták

online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK

irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013.

május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

alkalmazásának kivételével a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó személy vagy szervezet a meghallgatáson egyezség létrehozatalára

feljogosított személy részvételét biztosítani köteles.

109. § A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a feleknek

postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó

rendelkezések szerint kézbesíti.

110. § (1) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak.

(2) Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezet.

111. § (1)

4

4 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. § j).

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg

létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács

azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az

eljárást folytatja a méltányossági kérelmeket tartalmazó ügyek kivételével.

(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban

részesíteni, és köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk

előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség

esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás nyilvánosságához mindkét

fél hozzájárul.

112. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon

módosítható vagy kiegészíthető, kivéve ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel

okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a 39. §-ban meghatározott

törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az alávetésre hivatkozva

a kérelem módosítása vagy kiegészítése ellen tiltakozik.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem

jelenik meg vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az

eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

90. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból -

ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség,

e)

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 105. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a 107. §-ban meghatározott valamely körülmény a tudomására jut.

(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül

befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke

legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(6)

2

2 Beiktatta: 2014. évi CIV. törvény 52. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület évente két alkalommal, július, illetve

augusztus, valamint december hónapban 8-15 munkanap eljárási szünetet

tart, amely időtartam az eljárási határidőkbe nem számítható be. Az eljárási

szünet pontos idejét a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke évente határozza

meg és a Pénzügyi Békéltető Testület honlapján közzéteszi.

113. §

3

3 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 106. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a

39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet

általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt

vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett

nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve

kötelezőként elismerte, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás

kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri

el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

(2) A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot

hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy

vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és

a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem a kötelezést

tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg az egymillió forintot.

114. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell

terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés

alapjául szolgáló indokokra.

(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán

a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a

célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan

felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek

személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

(3) A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás

költségének összegéről és annak viseléséről.

(4) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet

eldöntötte.

(5)

4

4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 168. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére - a határozat

kézbesítését követő naptól számított - legalább tizenöt napos határidőt kell

szabni.

(6) A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A

kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát

legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

91. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

115. § A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását -

a felek nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának és az eljárás

eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni.

116. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt

a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

(2) A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek

nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban a (3) bekezdésben

meghatározottak szerint kérhető a bíróságtól.

(3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül

helyezését kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény

rendelkezéseinek,

b) a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

(4)

1

1 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 174. § e).

A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy

szervezet az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon

túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül -

akkor is kérheti a Fővárosi Törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel

meg a jogszabályoknak.

117. § (1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani.

A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és

cselekvőképességgel rendelkezik.

(2) A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(3) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az

ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

(4)

2

2 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 112. § a).

A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 2016.

évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) ELSŐ-HATODIK RÉSZÉNEK

rendelkezései irányadók.

118. § (1) A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a határozatban előforduló

bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló

elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás

meghatározott része tekintetében értelmezés kiadását.

(2)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 169. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet indokoltnak tartja, annak

beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az

értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve

az ajánlás részévé válik.

(3)

4

4 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 169. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület az (1) bekezdésben meghatározott hibát a

határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül

kérelem hiányában is kijavíthatja.

(4)

5

5 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 169. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület a kijavított határozatot vagy ajánlást a

kijavítást követő öt munkanapon belül megküldi a feleknek.

92. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

119. § (1) Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személy vagy szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi

Békéltető Testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita

tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az

ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap

elteltével - nyilvánosságra hozni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha

annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása

jogerősen le nem zárult.

120. § (1)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 170. § (1). Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személy vagy szervezet a kötelezést tartalmazó határozatot vagy a

határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja

végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal

történő ellátását.

(2) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a

Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

(3)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 170. § (2). Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személy vagy szervezet a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést

tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy annak elmaradásáról, illetve az

ajánlásban foglaltak követéséről vagy a követésének elmaradásáról hatvan

napon belül írásban köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.

121. §

3

3 Megállapította: 2016. évi CXLII. törvény 19. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) A 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést

tartalmazó határozat ellen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó személy vagy szervezet a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül

ellentmondással élhet.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást elutasítja, ha

a) elkésett,

b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik.

(3) Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás

következményei igazolással orvosolhatók.

(4) Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a

határidőt az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napjától kell számítani.

Ha azonban a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály

csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel,

illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított

egy hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(5) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a

körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

(6) Az igazolási kérelem tárgyában a Pénzügyi Békéltető Testület dönt.

(7) Az igazolási kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

93. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(8)

1

1 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 150. §. Hatályos: 2017. VII. 1-től.

Az ellentmondást - igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási

kérelmet és egyben az ellentmondást - elutasító határozat ellen az

ellentmondást előterjesztő fél fellebbezhet. A fellebbezést a fogyasztó belföldi

lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti

törvényszék a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint

nemperes eljárásban bírálja el. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel,

tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a törvényszék illetékességét az

ellentmondást előterjesztő fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,

vagy - ha az ellentmondást előterjesztő fél nem természetes személy - az

ellentmondást előterjesztő fél székhelye alapítja meg.

122. §

2

2 Megállapította: 2016. évi CXLII. törvény 19. §. Hatályos: 2017. I. 1-től.

(1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás

perré alakul át.

(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az

eljárásában benyújtott iratokat, a határozatot, valamint az ellentmondást az

ellentmondás benyújtásától számított tizenöt napon belül megküldi a (3)

bekezdés szerinti bíróságnak.

(3) A perre a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a

belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes. Ha a fogyasztó belföldi

lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az

alperes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy - ha az alperes

nem természetes személy - az alperes székhelye alapítja meg.

(4) Ha a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést

tartalmazó határozatot határidőn belül ellentmondással megtámadják, a

határozat hatályát veszti, feltéve, hogy az ellentmondást a Pénzügyi Békéltető

Testület nem utasítja el.

(5)

3

3 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 111. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az

ellentmondást nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak, és egyidejűleg

felhívja a fogyasztót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon

belül

a) terjesszen elő a felhívásban megjelölt bíróságon a Pp. 257. §-a szerinti

keresetet tartalmazó iratot, amelyben az ügyszám feltüntetése mellett utaljon

az ügy Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárási előzményére,

b) fizesse meg a peres eljárás illetékét, és

c) mellékelje a Pénzügyi Békéltető Testület felhívását.

(6)

4

4 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 111. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja

el, hogy

a) a Pp. 259. §-ában meghatározott esetekben a bíróság az eljárást

megszünteti, valamint

b) ha a fogyasztó a Pp. alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a

Pp. alapján az elektronikus kapcsolattartást választja, akkor a Pp. elektronikus

kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései szerint köteles eljárni.

(7)

5

5 Megállapította: 2017. évi CXXX. törvény 111. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Ha a fogyasztó a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a bíróság a

Pp. 259. §-ában meghatározott esetekben az eljárást megszünteti.

(8) A per befejezését követően a bíróság a pert befejező jogerős

határozatának egy kiadmányát a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött

iratokkal együtt megküldi a Pénzügyi Békéltető Testületnek.

94. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(9)

1

1 Módosította: 2017. évi CXXX. törvény 112. § b).

A bíróság eljárására egyebekben a Pp. XVI. fejezetének rendelkezései -

azzal, hogy közjegyző alatt a Pénzügyi Békéltető Testületet kell érteni -

megfelelően irányadók.

123. §

2

2 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 53. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Pénzügyi Békéltető Testület döntéseihez az adott ügyben

független, jogi egyetemi diplomával és szakvizsgával rendelkező jogász vagy

közgazdasági egyetemi diplomával rendelkező közgazdász állásfoglalását

szerezheti be, az eljárására vonatkozó részletes szabályokat az e törvény

keretei között kialakított működési rendje tartalmazza.

33. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi

fogyasztói jogvita esetén

124. § A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek

vagy személyek tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a

továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység)

összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény

rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

125. § Ezen alcím alkalmazásában:

a) határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita,

amelyben

aa)

3

3 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 174. § f).

az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon

található, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy

vagy szervezet székhelye, telephelye, letelepedési helye a Európai Gazdasági

Térségről szóló megállapodásban részes más államban van, vagy

ab) az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más

EGT-államban található, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó személy vagy szervezet székhelye Magyarországon van;

b) pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel

rendelkező szolgáltató tevékenységét is érteni kell.

126. § (1) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel

rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett, a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet közötti,

pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az

eljárás megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a

Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak döntését

magára nézve kötelezőnek ismerje el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele

nem áll fenn, a Pénzügyi Békéltető Testület

a) tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli

alternatív vitarendezési fórumról, valamint az annak eljárására vonatkozó

sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való előzetes egyeztetés

szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt

határidőkről, továbbá

b) a fogyasztónak a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített

kérelmét - a fogyasztó kérésére - továbbítja az eljárásra hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli

alternatív vitarendezési fórumhoz.

95. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

127. § (1) Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények

mérlegelése alapján kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás

tartásához mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni.

(2) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását

nem kezdeményezi, a 108. § (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás

időpontja helyett a feleknek az eljárás megindításáról való tájékoztatását

tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az értesítésben

erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a

figyelmet.

(3) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását

nem kezdeményezte, az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának

megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével írásbeli tájékoztatást

vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait,

álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára

az ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.

(4) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását

nem kezdeményezte, a 114. § (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács

határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul meg kell küldeni a

feleknek.

128. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó kérésére - köteles

azon a nyelven eljárni és határozatát hiteles másolatban azon a nyelven

meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés nyelve, illetve amely a

jogvitával érintett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy vagy

szervezet és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.

(2) Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.

(3) Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható

meg.

129. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére

haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni - a

99. §-ban meghatározottakon túl -

a) a FIN-Net működéséről, továbbá

b) a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló

pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más EGT-állambeli alternatív

vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel

összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására

hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben részt vevő más

EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást ad

az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel

összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő

tevékenységéről külön összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet

követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.

(4) A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a

tájékoztatót nyilvánosságra hozza, és megküldi a pénz-, tőke- és biztosítási

piac szabályozásáért felelős miniszternek.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az

Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon

tájékoztatást adni.

96. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

33/A. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásaival kapcsolatos

nyilvánosságra hozatal

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 107. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

130. §

2

2 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 108. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető

Testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a

tárgyévet követő év január 31-éig jóváhagyásra megküldi az MNB elnökének.

(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a

tájékoztatót harminc napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a

fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint azt külön kérésre az

igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről elkészült

összefoglaló tájékoztató tartalmazza legalább:

a) a beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását,

b) a fogyasztók és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyek vagy szervezetek között gyakran vitákat eredményező,

rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ajánlásokat arra

vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy

oldhatók meg,

c) azon pénzügyi békéltető testületi eljárások számára vonatkozó adatokat,

amelyekben a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor,

továbbá az elutasítás 107. § szerinti indokának megjelölését és ezek

százalékos arányát,

d) az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz

viszonyított arányát, a fogyasztó igényének megalapozottsága,

megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az eljárást megszüntető

döntésekre és ez utóbbiak okaira, amennyiben ismertek,

e) amennyiben ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az

eljárás eredményének megfelelően jártak el,

f) a fogyasztói jogviták lezárásához szükséges átlagos időtartamot,

g) amennyiben ismert, a meghozatalra került ajánlások, kötelezést

tartalmazó határozatok, egyezséget jóváhagyó határozatok vállalkozás általi

teljesítésére vonatkozó adatokat,

h) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület tagja a FIN-Net-nek.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kétévente összefoglaló tájékoztatót küld a

fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, amely tartalmazza:

a) tájékoztatást a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai számára rendszeresen

nyújtott képzésekről, és

b) a Pénzügyi Békéltető Testület értékelését az általa lefolytatott eljárások

eredményességéről és teljesítménye javításának lehetséges módjairól.

130/A. §

3

3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 109. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteszi annak a 39. §-ban

meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynek vagy szervezetnek a

nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a

108. § (2) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére

vonatkozó - a 108. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú -

nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon

megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre a 108. § (2) bekezdésében

meghatározott értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó személy vagy szervezet figyelmét fel kell hívni.

97. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség a 88. § (4)

bekezdés c) pontjában meghatározott bírság kiszabásáról szóló közlésétől

számított öt évig áll fenn.

130/B. §

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 109. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter - a Pénzügyi Békéltető

Testület által megküldött adatok alapján - az általa vezetett minisztérium

honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:

a) a Pénzügyi Békéltető Testület címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme,

valamint hivatkozás a honlapja elérhetőségére,

b) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai - a 101/A. §-ban

meghatározott, a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett - névjegyzékének

elérhetőségére,

c) a 99. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a Pénzügyi

Békéltető Testület eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid,

közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,

d) a 130. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását akadályozó vállalkozásoknak a

130/A. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,

f) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján

általános alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek - (2)

bekezdés n) pontja szerint közzétett - neveinek elérhetőségére, és

g) a 101. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabályzatok.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület naprakész, az eljárására vonatkozó és

könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet,

amelyen lehetővé teszi, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét

és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén

elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő

információkat:

a) a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségét, így különösen székhelyét,

levelezési címét, e-mail címét, telefonszámát, valamint faxszámát,

b) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületet az Európai Bizottság

jegyzékében nyilvántartásba vették-e,

c) a pénzügyi békéltető testületi tagok nevét, valamint megbízatásuk

időtartamát, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését,

szakterületüket,

d) a pénzügyi békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára

vonatkozó törvényes követelményeket,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület tagságát az alternatív vitarendezési

fórumok határokon átnyúló vitarendezést elősegítő hálózatában,

f) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörére vonatkozó információkat,

g) azt a tájékoztatást, amely szerint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása

jogszabályon, valamint az eljárási szabályzatán alapul,

h) azt a tájékoztatást, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kizárólag

fogyasztónak minősülő személy kezdeményezheti a Pénzügyi Békéltető

Testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen megkísérelte

a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan

bizonyítékkal rendelkezik,

i) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a fogyasztó bármikor visszavonhatja

kérelmét,

j) a fogyasztói jogvitával érintett felek költségviselésére vonatkozó

tájékoztatást,

98. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

k) a pénzügyi békéltető testületi eljárás átlagos időtartamát,

l) a pénzügyi békéltető testületi eljárás során meghozatalra kerülő

lehetséges döntésekre, azok joghatására és kikényszeríthetőségére, valamint

ennek módjára vonatkozó tájékoztatást,

m) a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozó éves

beszámolót, és

n) a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános

alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek nevét.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület az internetes honlapján közzéteszi az

Európai Bizottságnak a békéltető testületekről vezetett jegyzékét.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kezdeményezése alapján a

fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartásba veszi a Pénzügyi

Békéltető Testület (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatait.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület a nyilvántartásba vétele érdekében a

következőkről tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert:

a) név, elérhetőség és honlapcím,

b) szervezeti felépítés és finanszírozás, ideértve a Pénzügyi Békéltető

Testület tagjainak személyére, javadalmazására, megbízatásuk idejére és arra

a szervezetre vonatkozó információkat, amelynek a megbízásában állnak,

c) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak átlagos időtartama, a 130. § (2)

bekezdése szerinti tájékoztató benyújtását követően,

d) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek,

e) nyilatkozat arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület megfelel a (2)

bekezdésben, a 102. § (1) és (4) bekezdésében, a 105. §-ban, a 106. § (3)

bekezdésében, a 107. §-ban, a 108. § (1)-(1b) bekezdésében, a 111. § (2)

bekezdésében, a 114. § (6) bekezdésében, valamint a 130. §-ban

meghatározott követelményeknek.

(6) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület nem teljesíti az (5) bekezdés e)

pontjában meghatározott követelményeket a fogyasztóvédelemért felelős

miniszter felszólítja a Pénzügyi Békéltető Testületet a követelmények és a

tájékoztatás haladéktalan teljesítésére. Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a

felszólítást követő kilencven nap elteltével sem felel meg a követelményeknek,

vagy nem adja meg a szükséges tájékoztatást, a fogyasztóvédelemért felelős

miniszter törli a Pénzügyi Békéltető Testületet a nyilvántartásból, és az erről

szóló döntését megküldi a Pénzügyi Békéltető Testület részére.

(7) Az (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatok

megváltozása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület haladéktalanul értesíti a

fogyasztóvédelemért felelős minisztert.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL

34. Kapcsolat az Országgyűléssel

131. § (1) Az Országgyűlés írásbeli vagy szóbeli eseti tájékoztatást kérhet az

MNB elnökétől.

99. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az MNB elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az

Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának az MNB

féléves tevékenységéről az éves beszámoló tartalmának megfelelő

tartalommal. Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó

bizottságának kérésére a beszámolóval összefüggésben az MNB elnöke

személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles.

(3) Az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős

állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási

kötelezettség is terheli.

(4) Az MNB elnöke külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés

feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(5) Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint

beruházásaira vonatkozóan - az alapvető és egyéb feladatai vonatkozásában

elkülönítetten - részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően

összehasonlító elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és

beruházási költségek alakulásáról. Az elemzést a könyvvizsgáló véleményével

ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági

ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére.

(6) Az MNB az (5) bekezdésben meghatározott részletes éves terv

elkészítésével egyidejűleg javaslatot tehet a felügyeleti díj külön

jogszabályban meghatározott mértékének megállapítására, amelyet megküld

az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint a

pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(7) Az MNB elnökének (1)-(3) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségei

nem eredményezhetnek beavatkozást az MNB döntéshozó szervei tagjai

függetlenségébe, nem befolyásolhatják az MNB elnökének mint az EKB

Általános Tanácsa tagjának fennálló státuszát és nem befolyásolják az

Alapokmányból fakadó titoktartási kötelezettségek betartását.

35. Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal

132. § Az MNB feladataival és a pénzügyi közvetítőrendszer működésével

kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB

véleményét.

133. § A miniszter a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének (a

továbbiakban: tervezet) Kormány által történő elfogadását követően

haladéktalanul tájékoztatja az MNB-t a tervezetről. Az MNB jogosult a

tervezettel kapcsolatos véleményét közvetlenül megküldeni a miniszternek.

Ezt a véleményt a Költségvetési Tanács ülésén az MNB elnöke jeleníti meg. Az

így megjelenített vélemény azonban nem köti az MNB elnökét a Költségvetési

Tanács tagjaként biztosított jogainak szabad gyakorlásában.

134. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához

az MNB elnökét meg kell hívni.

135. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai

körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről - amennyiben törvény eltérően

nem rendelkezik - legalább negyedévente jelentést készít és hoz

nyilvánosságra. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt

jelentet meg.

(2) Az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyek és szervezetek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer

működéséről évente prudenciális, valamint fogyasztóvédelmi kockázati

jelentést készít.

100. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) Az MNB a Kormány, illetve a Kormány tagjai részére a monetáris

folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges

kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.

(4) Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a

működés szempontjából kiemelten fontos, az igazgatóság 12. § szerinti

jogkörében meghozott döntésekről a döntés meghozatalát követően

tájékoztatja a minisztert. Az MNB köteles az általa végrehajtott

devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert

hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban

megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.

(5) A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi

szervezetekben a Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény

eltérően nem rendelkezik.

136. § A Kormány, a központi államigazgatási szervek az MNB kérésére

tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.

137. § (1) A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a

tartalékkezelés során kötött egyed ügyletekre vonatkozó adatok, a

tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok - amennyiben azok

nem minősített adatok - az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de

legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok

ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

(2) A Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, és az igazgatóság

döntésének meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, az

alapvető feladat ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló adat a

keletkezésétől számított harminc évig nem nyilvános, ezen határidő alatt - sem

a döntés meghozatalát megelőzően, sem azt követően - a döntés

megalapozását szolgáló adat megismerésére vonatkozó igény nem terjeszthető

elő.

138. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladata ellátása

során tagként beléphet a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti

nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe.

36. Kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal

139. § (1) A Nemzetközi Valutaalap által Magyarország tagságát illetően

hozott határozat, valamint a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya értelmében

a Nemzetközi Valutaalapnak időszakonként fizetendő összegek tekintetében a

jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában

meghatározott megfelelő forrásokból Magyarország nevében kifizetést

teljesítő szerv feladatait az MNB látja el, beleértve a Nemzetközi Valutaalap

Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvétellel kapcsolatos

fizetések teljesítését is.

(2) Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban,

Magyarország tagságával összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési

kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat ki a Nemzetközi Valutaalap

javára.

101. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv

feladatát Magyarország részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az

MNB jogosult Magyarország nevében a Nemzetközi Valutaalap

alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható valamennyi műveletet és

ügyletet létrehozni és lebonyolítani és a Nemzetközi Valutaalap

alapokmányának rendelkezései alapján Magyarországnak átutalt vagy fizetett

bármilyen összeg tekintetében a pénzügyi szerv minőségében jogosultként

eljárni.

(4) A Nemzetközi Valutaalapnak Magyarországon tartott valutakészleteit

kijelölt letéteményesként az MNB őrzi.

37. Kapcsolat az Európai Unió egyes intézményeivel

140. § (1) Az MNB együttműködik

a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel

aa) az Európai Bizottsággal,

ab) az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal,

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai

Értékpapír-piaci Hatósággal,

ac) az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

ad) az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint

ae) az Európai Bankbizottsággal,

b) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel az Európai

Rendszerkockázati Testülettel,

c)

1

1 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (7). Hatályos: 2014. IX. 16-tól.

a 4. § (8) bekezdésben meghatározott feladatára tekintettel az Európai

Bankhatósággal.

(2)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 172. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában

fennálló, e hatóságok feladatainak az ellátásához szükséges bejelentési, adat-

és információszolgáltatási kötelezettségeket.

(3) Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt,

illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési

vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére

kiadott tevékenységi engedélyt,

c) az olyan befektetési alapkezelő számára kiadott - átruházható

értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások kezelésére

vonatkozó - engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik

országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon

bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek

eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett hitelintézet harmadik

országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés

megszűnését,

e)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 172. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.

harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon

bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan

részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett

biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás

leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

102. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

f)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 172. § (3). Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § p).

azokat az általános problémákat, amelyeket a Magyarországon működő

biztosítók, viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők

vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek

tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük vagy

tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását,

illetve annak megszűnését,

h)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (1). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

azt, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában

foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz

képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a

biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási

alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő

értékesítést,

i)

3

3 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § m).

összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 174. § (5)-(7) bekezdése

tekintetében - alkalmazott eljárásokat,

j) a Tpt. 181/J. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás

eredményeként az MNB látja el az összevont alapú felügyeletet,

k)

4

4 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXXV. törvény 183. § (1) e). Hatálytalan: 2015. VII. 7-től.

l) a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító

harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba

ütközésének tényét,

m)

5

5 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § n).

a Hpt. 199. § (5) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. §

(2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait,

beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok

módosítását,

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló

2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett

eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok

közzétételi helyeit,

q) azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira

vonatkozó adatokat, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal

foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi,

rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július

13-i 2009/65/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) 52. cikk (4)

bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó

jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint

r)

6

6 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi LXXXV. törvény 183. § (1) e). Hatálytalan: 2015. VII. 7-től.

s)

7

7 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 169. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények és a globálisan

rendszerszinten jelentős intézmény nevét és azt, hogy a globálisan

rendszerszinten jelentős intézmények melyik alkategóriába tartoznak,

t)

8

8 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 169. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

a 35/A. § (1) bekezdésében, a Hpt. 92. § (1) bekezdésében és a Bszt.

110/G. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményét,

103. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

u)

1

1 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 169. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és 110/B. § (8) bekezdése szerinti

mentesítést,

v)

2

2 Beiktatta: 2015. évi CLXII. törvény 17. § (1). Módosította: 2016. évi LXVII. törvény 217. § 1.

a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Bit.) 279. § (5) bekezdésében és a 284. § (3) bekezdésében

meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4)

bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számát és típusát.

(4) Az MNB tájékoztatja

a) az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot

aa) a piaci visszaélésekről, valamint a befektetési vállalkozásokra és az

árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével

kapcsolatban kiszabott közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a

nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő jelleggel,

ab) az értékpapírt kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra

történő bevezetést kérő személy értesítésével egyidejűleg a tájékoztató és

annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról, amellyel egyidejűleg a tájékoztató

és a tájékoztató kiegészítő jegyzékeinek egy példányát is megküldi,

ac) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély,

tőzsde alapítására vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére,

befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáról

és visszavonásáról,

ad) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról,

amelynek jegyzékét megküldi, illetve a jegyzék változásáról,

ae) azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról,

amelyek a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és

szervezetek rendelkezésére állnak,

af) azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról,

amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében

foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a

felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint

ag)

3

3 Módosította: 2017. évi LIII. törvény 89. § (3).

a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában

rendelkezésére álló információkról,

ah)

4

4 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 151. §. Hatályos: 2018. I. 3-tól.

a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban

bekövetkezett változásról,

ai)

5

5 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 151. §. Hatályos: 2018. I. 3-tól.

a Tpt. 310/A. § (10) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban

bekövetkezett változásról,

aj)

6

6 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 151. §. Hatályos: 2018. I. 3-tól.

a Bszt. 154/H. §-a alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett

változásról,

ak)

7

7 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az

53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a)

bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint

az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős

ítéletekről,

ax)

8

8 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (8). Hatályos: 2014. IX. 16-tól.

a belső piac integritásának védelme és alternatív finanszírozási forma

felkutatása érdekében;

104. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

b)

1

1 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 169. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.

az Európai Bankhatóságot

ba)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (3). Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § i).

a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó

intézmény számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyéről -

hitelintézet esetén azzal, hogy melyik betétbiztosítási rendszerhez csatlakozott

-, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,

bb) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi

fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,

bc) a Hpt. 36. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,

bd) a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról

és annak megszűnéséről,

be)

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (4). Hatályos: 2017. XI. 21-től.

a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése

szerinti megállapodásról, ha a megállapodás eredményeként az MNB látja el

az összevont alapú felügyeletet, az összevont alapú felügyelet alatt álló

intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről,

eljárásokról és mechanizmusokról,

bf) a Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése szerinti értékeléséről,

bg)

4

4 Módosította: 2017. évi LIII. törvény 89. § (3).

a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában

rendelkezésére álló információkról,

bh) azon hatóságok nevéről, amelyek a Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja

szerinti üzleti titok és 161. § (2) bekezdés c) pontja szerinti banktitok alóli

mentesítés keretében információt kaptak,

bi) hitelintézetben megszerzett befolyásoló részesedésről,

bj) azon pénzügyi holding társaságról vagy vegyes pénzügyi holding

társaságról, amely az 575/2013/EU rendelet 11. cikke alá tartozik,

bk) ha a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi

LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pkt.) 9. § (3), (7) és (11) bekezdését

alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,

bl) a Hpt. 126. § (5) bekezdésében meghatározott információkról,

bm) a Hpt. 145. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről,

bn) a Hpt. 174. § (5) bekezdése, a 185. §, 199. § (5) bekezdése, valamint a

Bszt. 164. §-a alapján hozott határozatokról,

bo) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy

befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi

engedélyről,

bp) a Hpt. 114. §-a szerinti helyreállítási terv kialakításával és

koordinálásával kapcsolatosan tervezett megbeszélésekről,

bq) a Hpt. 180. § (1) bekezdésének és a Bszt. 162. § (5) bekezdésének

alkalmazásáról,

br) a Hpt. 177. § és Bszt. 163/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálati és

értékelési eljárások működéséről és az MNB által alkalmazott módszerről,

bs) a 35/A. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,

bt) a Hpt. 86. §-ával, 88. §-ával, valamint a Bszt. 110/A. §-ával és 110/C.

§-ával kapcsolatos döntésről,

bu) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan

rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a

globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,

bv) a 35/A. §-ban, a Hpt. 92. §-ában, és a Bszt. 110/G. §-ában meghatározott

felülvizsgálatok eredményéről,

105. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

bw) ha a Pkt. 9. §-a (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes

pénzügyi holding társaság esetében,

bx) a Hpt. 112. § (5) bekezdése és a Bszt. 24/D. § (5) bekezdése szerinti

elemzésről,

by) Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti

mentesítésről,

bz)

1

1 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (9). Módosította: 2018. évi CXXVI. törvény 95. § j).

az illetékes szanálási hatóságokkal való egyeztetés után a szavatoló

tőkére, a leírható és átalakítható kötelezettségekre vonatkozó Szantv. 65. § (3)

bekezdésében és 68. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények

alkalmazásáról,

bzs)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.

a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos

részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint

az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. §

(1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével

összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal

kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről;

c)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 172. § (5). Hatályos: 2016. I. 1-től.

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot

ca)

4

4 Módosította: 2017. évi LIII. törvény 89. § (3).

a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában

rendelkezésére álló információkról,

cb) a biztosító, a viszontbiztosító és a foglalkoztatói nyugdíjintézmény

tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról,

cc) - az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének

egyidejű bemutatásával - az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára

kiadott tevékenységi engedélyről és annak visszavonásáról, amely közvetlenül

vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

cd) harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon

bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan

részesedésszerzéséről, amelynek eredményeképpen a Magyarországon

bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás

leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnéséről,

ce) azokról az általános problémákról, amelyeket a Magyarországon működő

biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő

letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő

folytatása során,

cf)

5

5 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 216. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

a Bit. 279. § (5) bekezdésében és 284. § (3) bekezdésében meghatározott

tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében

meghatározott intézkedéseknek a számáról és típusáról,

cg)

6

6 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 216. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

a Bit. 310. § (4) és (5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak

alapján hozott határozatról,

ch)

7

7 Megállapította: 2016. évi LXVII. törvény 216. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos

részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti információkról,

vizsgálatokról és határozatokról,

106. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

ci)

1

1 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (7). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a)

és (5c) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról,

valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott

jogerős ítéletekről,

cj)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (7). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

minden évben, összesített tájékoztatás keretében a Bit. biztosítási és

viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése okán

hozott valamennyi határozatáról,

ck)

3

3 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (7). Hatályos: 2018. II. 23-tól.

arról, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában

foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz

képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a

biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási

alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő

értékesítést;

d)

4

4 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 169. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.

az Európai Bankbizottságot a harmadik országban székhellyel rendelkező

hitelintézet magyarországi fióktelepére kiadott tevékenységi engedélyről;

e)

5

5 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 169. § (4). Hatályos: 2014. I. 1-től.

az Európai Rendszerkockázati Testületet

ea) a 33. § (4) bekezdése alapján meghatározott negyedéves anticiklikus

pufferrátáról, és a 43. § (2) bekezdés m) pontja szerint nyilvánosságra hozott

információkról,

eb) a Bszt. 110/A. § (4) bekezdése és a 110/B. § (8) bekezdése szerinti

mentesítésről,

ec) a 35. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,

ed) az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan

rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a

globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,

ee) a 35. § (1) bekezdésben, a Hpt. 89. § (9) bekezdésében, valamint a Bszt.

110/D. § (9) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményéről,

ef)

6

6 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (10). Hatályos: 2014. VII. 21-től.

a Szantv. 113. § (2) bekezdésében foglaltakról.

(4a)

7

7 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (8). Hatályos: 2018. I. 13-tól.

Az MNB tájékoztatja

a) az Európai Bankhatóságot:

aa) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény

nyilvántartásba vett pénzforgalmi közvetítőiről,

ab) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,

ac) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az

eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

ad) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott

információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra

vonatkozó összesített statisztikai adatokról,

b) az EKB-t

ba) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az

eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

bb) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott

információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra

vonatkozó összesített statisztikai adatokról.

107. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4b)

1

1 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 84. § (8). Hatályos: 2018. I. 13-tól.

Ha a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV.

törvény 55/B. §-ában említett bejelentés mérlegelését követően az MNB azt

állapítja meg, hogy az esemény releváns lehet a 39. §-ban meghatározott

törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó

más hatóságok vagy egyéb hatóságok számára, úgy ez utóbbiaknak is

értesítést küld.

(5)

2

2 Megállapította: 2015. évi CLXII. törvény 17. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.

A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben - az érintett csoport

szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával -

jelezni kell azt is, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosítónak vagy

viszontbiztosítónak adták ki vagy olyan biztosítótól vagy viszontbiztosítótól

vonták vissza, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli

vállalkozás leányvállalata.

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az

európai bankbizottság létrehozásáról szóló, 2003. november 5-i 2004/10/EK

bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell

küldeni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell

mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(8)

3

3 Megállapította: 2015. évi CLXII. törvény 17. § (4). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB a (3) bekezdés a), e), g) és n) pontja szerinti bejelentést az EGT

állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is megküldi.

(9) A Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozóan az Európai

Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást

ad.

(10)

4

4 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 90. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Az MNB értesítheti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az olyan

helyzetekről, amikor a befektetési vállalkozást érintő helyszíni ellenőrzés vagy

vizsgálat elvégzéséhez vagy információcseréhez kapcsolódó felügyeleti

megkeresését elutasították vagy nem jártak el észszerű időben.

141. § (1) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési

vállalkozások Hpt. és Bszt. szerinti javadalmazási politikájával kapcsolatban

jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat a javadalmazási trendek

értékelése céljából összegyűjti. Az MNB ezt az információt megküldi az

Európai Bankhatóságnak.

(2) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési

vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási

politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és

munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti

javadalmazási kategóriában helyezkednek el. Az MNB ezen információkat

továbbítja az Európai Bankhatóságnak.

141/A. §

5

5 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 170. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével

kapcsolatosan tájékoztatja

a) a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1

hónappal az Európai Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az érintett

EGT-államnak vagy érintett harmadik országnak az illetékes vagy a kijelölt

hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy

módosítani,

108. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

b) az Európai Bizottságot, az Európai Bankhatóságot, az Európai

Rendszerkockázati Testületet és az érintett EGT-állam illetékes vagy kijelölt

hatóságát, ha a 35. § alapján elismeri a másik EGT-államban meghatározott

rendszerkockázati tőkepufferrátát.

(2) Ha az MNB a 183/A. § alapján anticiklikus tőkepufferátát határoz meg a

Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára 2016. január

1-jét megelőzően, akkor arról tájékoztatja az Európai Bizottságot, az Európai

Rendszerkockázati Testületet, az Európai Bankhatóságot és a releváns

felügyeleti kollégiumot.

(3) Ha valamely EGT-állam erre kijelölt hatóság anticiklikus tőkepufferrátát

határoz meg 2016. január 1-jét megelőzően, akkor az MNB azt elismerheti, de

az elismeréséről tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot, az Európai

Rendszerkockázati Testületet, az Európai Bankhatóságot és a releváns

felügyeleti kollégiumot.

38. Felügyeleti kollégium

142. § (1) Az MNB mint a külön törvényben meghatározott konszolidáló

felügyeleti hatóság, az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása -

ideértve a válsághelyzetek kezelésében történő együttműködést is -, valamint

a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival

történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti

kollégiumot hoz létre.

(2) A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett,

hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival közösen biztosítja:

a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcserét;

b) a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes

átruházásáról történő megállapodást;

c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló

felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítását, amelyekre az összevont

alapú felügyelet együttesen kiterjed;

d) a felügyeleti munka hatékonyságának növelését;

e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a

prudenciális követelmények következetes alkalmazását mindazon

vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet

együttesen kiterjed;

f)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 173. § (1). Módosította: 2016. évi LXVII. törvény 217. §

2.

a Hpt. 176. § (4) bekezdése szerinti együttműködést, valamint a biztosítók

és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról

szóló kormányrendelet szerinti feladatok ellátását biztosító együttműködést.

109. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 173. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től.

A felügyeleti kollégium az MNB és a többi érintett tagállam hatáskörrel

rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, az

MNB által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. Az

MNB a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű

hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,

EU-szintű biztosítói anyavállalat, EU-szintű viszontbiztosítói anyavállalat,

EU-szintű biztosítói holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding

társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes tevékenységű biztosítói holding

társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság

anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett - külön

törvényben meghatározott - rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő

hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi

bankokat és az összevont alapú vagy pénzügyi konglomerátum szintű

kiegészítő felügyeléshez kapcsolódóan adott esetben a harmadik érintett

ország hatáskörrel rendelkező hatóságait kérheti fel.

(4) A kollégium ülésein az MNB elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki

feladatokat. Az MNB dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén

vagy adott tevékenységében a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező

pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek részt, tekintettel a

másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának adott

tevékenységben betöltött szerepére. Az MNB tájékoztatja a felügyeleti

kollégium tagjait az ülés várható témáiról és az azon hozott döntésekről.

(5)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 173. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha

magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó

hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító vagy befektetési vállalkozás az Európai

Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített, azzal,

hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak

megfelelően alkalmazandóak.

(6)

3

3 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 173. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot és az Európai

Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot a felügyeleti kollégium őket

érintő tevékenységéről és közli velük a felügyeleti konvergencia

szempontjából lényeges információkat.

(7) Az MNB a fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más

külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium

tevékenységében.

143. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

eljárva létrehozza és működteti a 648/2012/EU rendelet 18. cikkében

meghatározott kollégiumot.

39. Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel

144. § Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának

kezdeményezését megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék

elnökének a véleményét.

40. Az MNB számlavezetési tevékenysége

145. § (1) Az MNB vezeti

a) a kincstári egységes számlát és

110. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

pénzforgalmi számláját.

(2) Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci

kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot

fizet a központi költségvetés javára.

41. Kapcsolat az államháztartással

146. § Az MNB nem nyújthat folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az

Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkében meghatározott

közszektor számára, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhat

adósságinstrumentumot, figyelembe véve a Szerződés 104. cikkében és a

104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges

fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i 3603/93/EK

rendeletben foglaltakat.

147. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és

kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon

történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve

árfolyamveszteséget a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles

helyezni.

(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci

értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése

után - a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forintárfolyam kiegyenlítési

tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének

része.

(4)

1

1 Módosította: 2015. évi CI. törvény 52. §.

Ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege a

rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, és ezen negatív egyenleg

meghaladja az eredménytartalék és a tárgyévi eredmény pozitív összegét,

akkor a negatív egyenlegnek az eredménytartalék és a tárgyévi eredmény

pozitív összegét meghaladó mértékéig, illetve az eredménytartalék és a

tárgyévi eredmény negatív egyenlege esetén a kiegyenlítési tartalékok negatív

egyenlegének mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi

költségvetés az eredménytartalék javára pénzben térítést nyújt, amit a

tárgyévi mérlegben el kell számolni.

(5)

2

2 Módosította: 2015. évi CI. törvény 52. §.

Ha az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok összege

a végleges adatok alapján - figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is -

negatív egyenlegű, és ezen negatív egyenleg meghaladja az eredménytartalék

és a tárgyévi eredmény összegét, akkor a negatív egyenlegnek az

eredménytartalék és a tárgyévi eredmény összegét meghaladó mértékéig a 6.

§ (2) bekezdés szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő

nyolc napon belül a központi költségvetés az eredménytartalék javára pénzben

térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok

alapján megállapított térítési szükségletet, akkor a túlfizetést az MNB a 6. §

(2) bekezdése szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő

nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti közvetlenül az

eredménytartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben

kimutatni.

111. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

148. § (1) Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában

lévő értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam

megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.

(2) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában

történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az

állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(3) Az MNB az állammal vagy az állam megbízottjaként piaci feltételek

mellett határidős és fedezeti ügyleteket köthet.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ MNB SZERVEINEK TAGJAIRA ÉS A TOVÁBBI ALKALMAZOTTAKRA

VONATKOZÓ SZABÁLYOK

42. Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelőbizottság

tagjainak díjazása

149. § (1)

1

1 Megállapította: 2016. évi XXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2016. V. 6-tól.

Az elnök MNB-től származó havi bére 5 millió forint.

(2)

2

2 Megállapította: 2016. évi XXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2016. V. 6-tól.

Az alelnök MNB-től származó bére az elnök havi bérének 90%-a.

(3)

3

3 Megállapította: 2016. évi XXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2016. V. 6-tól.

A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott

tagjainak MNB-től származó bére az elnök havi bérének 60%-a.

(4) Az elnök, az alelnökök, továbbá a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c)

pontjában meghatározott tagjai a MNB-től származó egyéb juttatásokra

(ideértve a nem pénzbeni, természetbeni és szociális juttatásokat) azonos

feltételekkel jogosultak.

(5)

4

4 Megállapította: 2016. évi XXXI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2016. V. 6-tól.

A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja az elnök havi bérének

70%-a.

(6)

5

5 Megállapította: 2016. évi XXXI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2016. V. 6-tól.

A felügyelőbizottság további tagjainak tiszteletdíja az elnök havi bérének

60%-a.

(7) Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás

nem illeti meg.

(8) Az MNB Monetáris Tanácsának tagjai megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a)

pontja szerinti megszűnését követő 6 hónapig hitelintézetnél munkaviszonyt

vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthetnek. E tilalom

ellentételezéseképpen a megbízatásuk 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti

megszűnésekor hat havi bérükkel azonos összegű juttatás illeti meg őket.

43. Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása

150. § (1) Az MNB alkalmazottai és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek a

feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott személyes adatot, minősített

adatot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési titkot, pénztártitkot, biztosítási

titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni, ezen adatok

kezelésére vonatkozó jogszabályokat betartani. Ez a kötelezettség a

megbízatás megszűnését követően is fennmarad.

112. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az MNB alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági

tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot,

tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az MNB nem köteles

más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Az MNB

alkalmazottai a szakmai titkot jogosulatlanul nem tehetik közzé és nem

hasznosíthatják.

151. § (1) Az MNB alkalmazottaira - e törvényben szabályozott kivételekkel -

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Mt. 204. § (3) bekezdése, 205. §-a és 207. §-a az MNB-re, illetve

alkalmazottaira nem alkalmazandó.

44. Összeférhetetlenség

152. § (1) Az MNB-nek a 9., a 13., a 97 és a 100. § hatálya alá tartozó,

valamint a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott alapvető feladatokat ellátó

alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet és nem

tarthat fenn tagsági vagy részvényesi viszonyt, munkaviszonyt vagy

munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy

felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 39. §-ban meghatározott törvények

hatálya alá tartozó szervezetnél.

(2) Nem jelenti az (1) bekezdés szerinti tilalom sérelmét az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, szövetkezeti hitelintézeti,

vagy biztosító egyesületi tagsági viszony, a 79. § (2) bekezdése szerinti

nonprofit gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagsági viszony,

valamint azon pénzügyi intézménynél betöltött (1) bekezdés szerinti

jogviszony, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik.

(3) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja öröklés

kivételével:

a) értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési

értékpapírt, jelzáloglevelet -, vagy

b) az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt

nem szerezhet.

(4) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja

a) jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a fennálló, illetve

tulajdonában lévő, és

b) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul

nyilatkozik az öröklés útján szerzett

tagsági vagy részvényesi jogviszonyáról, illetve minden olyan pénzügyi

eszközéről, amelyet jogviszonya létesítését követően nem szerezhet.

(5) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja tagsági

vagy részvényesi jogviszonyát, illetve értékpapírját és egyéb pénzügyi

eszközét az MNB-vel való jogviszonya keletkezésének időpontjától, vagy az

öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését számított három

hónapon belül megszünteti, illetve elidegeníti.

(6) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja

haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontját követően

a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 39. §-ban meghatározott

törvények hatálya alá tartozó szervezettel tagsági vagy részvényesi jogviszonyt

létesített, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt

szerzett.

113. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(7) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya

keletkezésének időpontjában nyilatkozik biztosító egyesületben,

magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban

fennálló tagsági viszonyáról.

(8) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja jogviszonya

keletkezésének időpontjában nyilatkozik arról, hogy vele közös háztartásban

élő közeli hozzátartozója a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági

tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban áll. Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott

alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontját követően keletkezett

ilyen jogviszonyt haladéktalanul bejelenti.

(9) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja

a) az (1) bekezdésben foglalt jogviszonya megszüntetéséig,

b) az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, valamint

c) a (6)-(8) bekezdésben meghatározott esetben

nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az

érintett szervezetre vonatkozik.

153. § (1) Az MNB-nek a 4. § (1)-(6) bekezdésében meghatározott alapvető

feladatokat ellátó alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem

létesíthet és nem tarthat fenn munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági

tagságot pénzügyi intézménynél - ide nem értve azon pénzügyi intézményt,

amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik -, kiegészítő pénzügyi

szolgáltatást végző egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az

Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Befektető-védelmi Alapnál.

(2) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja pénzügyi

intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és

befektetési vállalkozásban - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - befolyással

nem rendelkezhet.

(3) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és

b) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul

nyilatkozik a jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,

pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi

személyben, befektetési vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az

MNB-vel létrejövő jogviszonya keletkezésének az időpontjától számított, illetve

az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő három

hónapon belül megszünteti.

(4)

1

1 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § o).

Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja a Bszt.

szerinti pénzügyi eszköz szerzését - az állampapír, a nyilvános, nyílt végű

befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével - a megszerzést

követő három munkanapon belül bejelenti.

(5) Az MNB-nek az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazottja az (1)-(3)

bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása megszüntetéséig, valamint a (4)

bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet részt olyan döntés

előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

114. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(6) A Monetáris Tanács tagja, valamint az MNB alkalmazottja a 152. §-ban,

az (1)-(5) bekezdésben, a 154-156. §-ban meghatározott összeférhetetlenségre

vonatkozó szabályoktól eltérően - bejelentési kötelezettség nélkül - létesíthet

és tarthat fenn az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál - a

munkaviszony kivételével - igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagsági

viszonyt, valamint az MNB által létrehozott alapítvány kezelőszervében,

kuratóriumában, felügyelőbizottságában - a munkaviszony kivételével - tagsági

viszonyt.

154. § (1)

1

1 Megállapította: 2014. évi CI. törvény 98. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja

munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB

elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a

tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső

szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, amelyet

köteles bejelenteni.

(2) Az MNB-nek a 152. és a 153. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi

intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben,

befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról, és

b) haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban

meghatározott befolyást szerzett.

(3) Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya

keletkezésének időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös

háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő

pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban

befolyással rendelkezik, vagy befolyást szerez.

(4) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles

nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az MNB

alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig

nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben

tartozása áll fenn.

(5) Az MNB alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy

a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél,

kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személynél vagy befektetési

vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági

viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban áll, és

b) haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli

hozzátartozójának az a) pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.

(6) Az MNB alkalmazottja az (1)-(5) bekezdésben meghatározott esetben

nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az

érintett szervezetre vonatkozik.

155. § (1) Az MNB-nek a 9. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja a

152-154. §-ban foglalt bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör

gyakorlójának teszi meg.

(2) Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként

az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti),

ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

115. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) Az MNB a 152-154. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése

érdekében, annak ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett

bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony megszűnését követő három

évig nyilvántartja.

(4) A 152-154. § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk.-ban ilyenként

meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

156. § (1) A Monetáris Tanács tagja csak e törvény szerinti döntéshozói

feladataival összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet, pártban

tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános

közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési

vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és

köztisztviselő.

(2) A Monetáris Tanács tagja nem lehet gazdasági társaság vezető

tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja.

(3) Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre

irányuló további jogviszonyt nem létesíthetnek.

(4) A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti tagja

bejelentési kötelezettség mellett létesíthet olyan további munkaviszonyt vagy

munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amely nem eredményez

összeférhetetlenséget a monetáris tanácsi tagságával.

(5)

1

1 Megállapította: 2014. évi CI. törvény 99. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Monetáris Tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási,

művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet

jelentő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt és nevelőszülői

foglalkoztatási jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek

bejelenteni.

(6) A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a 152.

§-ban és az (5) bekezdésben foglalt bejelentési, és nyilatkozattételi

kötelezettségének a köztársasági elnöknél, a Monetáris Tanács 9. § (4)

bekezdés c) pontja szerinti tagja a 152. §-ban, valamint a (4) és (5)

bekezdésben foglalt bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettségének az

Országgyűlés elnökénél tesz eleget.

(7)

2

2 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 174. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A Monetáris Tanács tagjára nézve a 152. § (1) bekezdésében foglalt

összeférhetetlenségi szabályokat - a Magyar Állam vagy az MNB többségi

tulajdonában álló, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

szervezetnél létesítendő tagsági vagy részvényesi viszony, munkaviszony vagy

munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy

felügyelőbizottsági tagsági jogviszony kivételével - az MNB-vel fennálló

munkaviszonya megszűnését követően is hat hónapig alkalmazni kell.

(8) A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja

összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök,

a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja

összeférhetetlenségét az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó

bizottságának javaslatára az Országgyűlés elnöke mondja ki.

(9) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az

összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az

összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(10) A felügyelő bizottság tagjaira nézve a 154. és 155. § rendelkezéseit

alkalmazni kell.

116. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

45. Vagyonnyilatkozat

157. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés

c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az

országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és

gyakorisággal tesznek vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti vagyonnyilatkozatot

a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december

31-ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes

vagyonnyilatkozatot a kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára

vonatkozóan kell megtenni. A nyilatkozattételre kötelezett saját

vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-

vagy élettársának, valamint gyermekeinek az országgyűlési képviselők

vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi

ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tartja nyilván. A Monetáris Tanács

tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai vagyonnyilatkozatára, illetve az

azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az

országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával

kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A

vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az

Országgyűlés elnökénél.

HATODIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

46. Jegybanki jogosultságok

158. § (1) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása

érdekében javaslatot tehet a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy

törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály

megalkotására. Az MNB elnökének döntése szerint a javaslattétel a

nyilvánosság útján is történhet.

(2) Az MNB elnökének a Kormánynak tett, az (1) bekezdésben

meghatározott javaslatával összefüggésben a Kormány nevében a pénz-, tőke-

és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Kormány tagjának tett

javaslat esetén a Kormány tagja a javaslat kézhezvételét vagy nyilvánosságra

hozatalát követő 15 munkanapon belül köteles az MNB elnökét - amennyiben a

javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni

a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás

megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé

terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a kihirdetés

határidejéről, jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló

eljárás hiányában a Kormány - a Kormány tagjának tett javaslat esetén - a

Kormány tagja döntésének indokairól.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a

javaslat címzettje haladéktalanul köteles az MNB elnökét - amennyiben a

javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni

a késedelem okairól, valamint - egyetértése esetén - az Országgyűlés elé

terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.

117. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

159. § (1) Az MNB jogosult

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti

pénzforgalmi szolgáltató,

b) a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,

c)

1

1 Módosította: 2014. évi XXV. törvény 17. § a).

a Hpt.. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző

szervezet,

d) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet,

e) a központi értéktár,

f) az Országos Betétbiztosítási Alap,

g) a Befektető-védelmi Alap,

h) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásával

összefüggésben bármely más belföldi szervezet és

i) külföldi jegybank, valamint a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésében

meghatározott feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi

szerződésből eredő kötelezettségek ellátása érdekében bármely más külföldi

szervezet,

j)

2

2 Beiktatta: 2015. évi XXXIX. törvény 15. §. Módosította: 2015. évi CCXIV. törvény 26. §.

a Kárrendezési Alap

részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.

(1a)

3

3 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 254. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.

Az MNB jogosult munkavállalói részére forintban és külföldi

pénznemben fizetési számlát vezetni azzal, hogy ezen bankszámla terhére a

munkavállaló kizárólag fizetési számláról történő készpénzkifizetésről

rendelkezhet.

(2) Az MNB a 4. § (1)-(5) és (7) bekezdésében foglalt feladatai ellátása során

jogosult forintban, külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és

kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely egyéb

műveletet végezni.

(3) Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása

során a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő

szolgáltatásként pénzügyi eszköz letéti őrzését és nyilvántartását láthatja el,

ehhez kapcsolódóan ügyfélszámlát vezethet, továbbá letétet kezelhet és ehhez

kapcsolódóan értékpapírszámlát vezethet, valamint nyomdai úton előállított

értékpapír esetén azt nyilvántarthatja és ügyfélszámlát vezethet.

(4)

4

4 Megállapította: 2017. évi CXCVII. törvény 395. §. Hatályos: 2018. VII. 1-től.

Az MNB az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság és az

ügyészség tevékenységének támogatása céljából, a monetáris finanszírozás

146. § szerinti tilalmának betartásával jogosult forint és külföldi bankjegyeket

biztosítani e szervek részére a büntetőeljárás lefolytatásához.

160. § (1) Az MNB-t a 4. § (1)-(7) bekezdésben meghatározott feladatainak

ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának

bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg.

Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági

eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E

rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az MNB rendelkezésére

bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.

118. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(1a)

1

1 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 175. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Amennyiben a monetáris politikai eszköz vonatkozásában kerül sor a

pénzügyi intézmények egymás közötti, valamint a pénzügyi intézmény és az

MNB közötti fogyasztói szerződésnek nem minősülő hitel- és pénzkölcsön

nyújtására és pénzügyi lízingre vonatkozó szerződések átruházására, a Ptk.

szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni,

hogy a szerződésállomány-átruházással sem a Polgári Törvénykönyvről szóló

1959. évi IV. törvény, sem a 2013. évi V. törvény hatálya alatt álló szerződés

biztosítékai nem szűnnek meg, valamint nem szükséges a szerződésben

maradó fél hozzájárulása.

(2) A 4. § (1)-(7) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásával

összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék esetében a

csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénynek a zálogjog és az

óvadék közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó

rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió

másik tagállamának központi bankja, valamint az EKB javára, a központi banki

feladataik ellátásával kapcsolatosan nyújtott biztosítékokra is.

(4) Az MNB a 18. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a

hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére

vezetett pénzforgalmi számlák terhére - hatósági átutalás és az átutalási

végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőző sorrendben - elégítheti

ki.

161. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez

a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.

162. § (1) Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt

kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

(2) Az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban, a többségi

tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre.

(3)

2

2 Beiktatta: 2016. évi XXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2016. V. 6-tól.

Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság

által az MNB bármely feladatának ellátásával kapcsolatban kezelt azon adat,

amelynek megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerinti központi

pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket sértene, az MNB vagy az MNB többségi

vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság általi nyilvánosságra

hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem

nyilvános.

119. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4)

1

1 Beiktatta: 2016. évi XXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2016. V. 6-tól.

Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság

és ezen gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a

versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve

irányított vállalkozás által kezelt üzleti tevékenységgel kapcsolatos azon adat,

amelynek más által történő megismerése az MNB többségi vagy kizárólagos

tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság által a

tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló

törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti

tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene, nem ismerhető

meg. Aránytalan sérelemnek minősül az, ha az adat más általi megszerzése,

hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB

többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy ezen

gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a

versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve

irányított vállalkozás bármely versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.

(5)

2

2 Beiktatta: 2016. évi XXXI. törvény 4. §. Hatályos: 2016. V. 6-tól.

Az MNB által létrehozott alapítvány gazdálkodását az Állami

Számvevőszék ellenőrzi.

47. Az MNB adatkezelése

163. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, az

57. §-ban meghatározottakon túl nemzetközi együttműködés során külföldi

pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat az MNB kizárólag a

Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében történő részvételhez kapcsolódó

feladatok ellátásához használhatja fel, valamint egyedi adatokat ezen

feladatok ellátásához adhat ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak.

(2)

3

3 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § h).

Az MNB által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi

felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább

egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok

kezeléséhez. Az EGT államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó

hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni,

mintha Magyarország területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet

biztosító adattovábbításra kerülne sor.

(3) A MNB a kormányzati ellenőrzési szerv rendelkezésére bocsátja

mindazon adatokat, amelyek kezelésére a kormányzati ellenőrzési szerv az

államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 63. §

(1) bekezdés g) pontjában és azzal összefüggésben az Áht. 63. § (1) bekezdés

h) pontjában meghatározott feladatai ellátásához törvény alapján jogosult.

(4)

4

4 Beiktatta: 2014. évi XXXVII. törvény 160. § (11). Hatályos: 2014. VII. 21-től.

Az MNB szervezeti egysége az MNB más feladatköréhez tartozó

feladatot ellátó szervezeti egységének rendelkezésére bocsátja mindazon

adatokat, amelyek kezelése a másik szervezeti egység jogszabályban

meghatározott feladatai ellátásához is szükséges.

48. Közérdekű igényérvényesítés

120. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

164. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen,

akinek tevékenysége a 39. §-ban meghatározott törvények és az azok

végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe vagy a 81. § (1) bekezdés

b) pontjában meghatározott rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek

tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános

szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles,

a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után

perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a

jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor

kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely

helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem

kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 176. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény

jogalapja és az igényben megjelölt kár, illetve sérelemdíj összege, illetve

egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett egyes

fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen

megállapítható, az MNB kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 39.

§-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet

az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság

állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi

fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben

meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a

jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 39. §-ban meghatározott törvények

hatálya alá tartozó személy vagy szervezet ellen indított perben - kártérítési

igény esetén - kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára

közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a

körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a

jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli

kötelezés teljesítésének követelésére.

(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az MNB-t, hogy a jogsértő

költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a

jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 39.

§-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet

meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles a (4)

bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek

megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó

kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az

ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására

irányuló eljárásában vizsgálja.

(7) Az e § szerinti, az MNB általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak

azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét

önállóan érvényesítse.

(8) A keresetindítási jog az (1) és a (2)-(7) bekezdésben meghatározottak

szerint megilleti

a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói

érdekek képviseletét ellátó egyesületeket, továbbá

121. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

b)

1

1 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § h).

azokat az EGT bármely államának joga alapján létrejött feljogosított

egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a

2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése

alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek,

feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény a 41. § (1) bekezdésében

meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén

alapul.

(9)

2

2 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 152. §. Hatályos: 2017. VII. 1-től.

Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében - a Ptk.

6:105. §-a alapján, az abban foglalt szabályok szerint - közérdekű keresetet

terjeszthet elő a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá

tartozó szervezet vagy személy közötti szerződés részévé váló tisztességtelen

általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.

(10)

3

3 Beiktatta: 2017. évi CXXX. törvény 111. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-től.

Az (1), (8) és (9) bekezdés szerinti pereket a Pp. közérdekből indított

perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.

48/A.

4

4 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 177. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

A bejelentők védelme

164/A. §

5

5 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 177. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) Az MNB-hez a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet

működésének a szabálytalanságával kapcsolatban bárki bejelentéssel élhet.

(2) Az MNB a hozzá beérkezett bejelentéseket a panaszokról és a közérdekű

bejelentésekről szóló törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) közérdekű bejelentésre

vonatkozó szabályai szerint az e §-ban meghatározott eltéréssel köteles

elintézni azzal, hogy ahol a Pkbtv. rendelkezése közérdekű bejelentést említ,

azon az e §-ban meghatározott bejelentést kell érteni.

(3) A bejelentés olyan körülményre hívja fel az MNB figyelmét, amely alapján

megalapozottan feltehető a 39. §-ban meghatározott személy vagy szervezet

működésére vonatkozó törvényben vagy egyéb jogszabályban meghatározott -

fogyasztóvédelmi rendelkezések körébe nem tartozó - rendelkezés

megsértése. A bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított tizenöt napon belül

megvizsgálja a bejelentést.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően a (3)

bekezdésben meghatározott rendelkezés megsértése valószínűsíthető, az MNB

megindítja a 48. § (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott eljárást.

(6) Az eljárás megindításáról vagy annak mellőzéséről, továbbá az eljárás

megindításának mellőzése esetén annak indokairól tájékoztatja a bejelentőt.

(7) Ahol a Pkbtv. rendelkezése

a) közérdekű bejelentést említ, azon az e §-ban meghatározott bejelentést,

b) állami szervet említ, azon az MNB-t

kell érteni.

49. Részesedésszerzés és osztalékfizetés

165. § (1) Az MNB-nek - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - sem

belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.

(2) Az MNB részesedést szerezhet és tarthat fenn

a) a tevékenységével összefüggésben létrehozott,

b) a fizetési rendszer működtetése tevékenységet vagy

122. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

c)

1

1 Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 183. § (2) c).

tőzsdei, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző

szervezetben.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1) és (7) bekezdésében

meghatározott feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében

történő, szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő

értékpapírok megszerzésére, azzal, hogy az MNB nem szerezhet a Bszt.

szerinti minősített befolyást a kibocsátóban. Az MNB a 4. § (1) és (7)

bekezdésében meghatározott feladatai keretében nem szerezhet közvetlenül a

kibocsátótól tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (3) bekezdésében

meghatározott feladatának teljesítése során végrehajtott

részesedésszerzésére.

(5) Az MNB az Alapokmány 28. és 29. cikkében meghatározottak szerinti

arányban járul hozzá az EKB tőkéjéhez.

166. § (1)

2

2 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 51. §. Hatályos: 2016. I. 1-től.

Az MNB a 147. § (5) bekezdése alapján a kiegyenlítési tartalékok

negatív összegének ellentételezésére fel nem használt előző évi eredménnyel

kiegészített eredménytartalékból az igazgatóság 12. § (4) bekezdés b) pontja

alapján meghozott döntésében foglaltak szerint fizet osztalékot.

(2) Az MNB osztalékelőleget nem fizet.

(3) Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot

meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés közvetlenül az

eredménytartalék javára a tárgyévi beszámolóról történő, a 6. § (2) bekezdés

szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő 8 napon belül

megtéríti.

(4) A részvényes az eredménytartalék javára pénzben tőkejuttatást nyújthat.

50. A felügyeleti díj fizetésének szabályai

167. § (1) A felügyeleti díj bevallását az MNB honlapján közzétett

nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban

meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott

nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve az MNB-hez

benyújtja.

(3) A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a

kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj

megfizetése a díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.

(4) Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)-(3) bekezdésben foglalt

kötelezettségének, az MNB ellenőrzési eljárást indít.

(5) Bevallás benyújtására nem köteles a tőkepiaci függő ügynök, a független

pénzpiaci közvetítő és a független biztosításközvetítő.

168. § (1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első

napján engedéllyel rendelkező, illetve az MNB nyilvántartásában szereplő

díjfizetésre kötelezett évente egy összegben január 31-éig utalja át az MNB

számlájára.

(2) A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj

összegét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja

át az MNB számlájára.

123. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(3) Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - ha az

adott évről készített éves beszámolónak a 39. §-ban meghatározott törvények

hatálya alá tartozó szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása

miatt szükséges - a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet

követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós

tételként kell bevallani.

(4) A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év

második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy

időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a

tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás

csökkenthető.

169. § (1)

1

1 Megállapította: 2014. évi XVI. törvény 255. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.

Az MNB által jogerősen megállapított és meg nem fizetett

felügyeleti díjat, valamint a felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes

teljesítése esetén felszámított késedelmi pótlékot az MNB megkeresésére az

állami adóhatóság adók módjára hajtja be. Az MNB az állami adóhatóság

megkereséséhez a jogerős határozat egy példányát köteles csatolni.

(2) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a

168. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi

pótlékot kell fizetni.

(3) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás

időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének

háromszázhatvanötöd része.

51. Az MNB bevételei

170. § (1) A MNB bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) az MNB által kiszabott bírságok,

c) az igazgatási-szolgáltatási díj és

d) az egyéb - a)-c) pontba nem tartozó - bevétel.

(2) Az MNB számára megfizetett bírság összegével megegyező összeget a (3)

bekezdés szerinti célokra fordít, az e célra fel nem használt összeget az

eredménytartalék javára kell elszámolni.

(3) Az MNB által kiszabott bírságból származó bevétel

a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására,

b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások

elősegítésére, támogatására,

c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság

fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó

oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére,

d) alapítványi támogatásra, valamint

e) karitatív célra

fordítható.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

124. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

52. Felhatalmazó rendelkezések

171. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy

rendeletben szabályozza:

a) a Monetáris Tanács döntésének megfelelően az alapkamat mértékét,

1

1 Lásd: 22/2013. (X. 29.) MNB rendelet, 25/2013. (XI. 26.) MNB rendelet, 1/2014. (I. 21.) MNB

rendelet, 3/2014. (II. 18.) MNB rendelet, 7/2014. (III. 25.) MNB rendelet, 13/2014. (IV. 29.) MNB

rendelet, 23/2014. (VI. 24.) MNB rendelet, 6/2015. (III. 24.) MNB rendelet, 13/2015. (IV. 21.) MNB

rendelet, 15/2015. (V. 26.) MNB rendelet, 17/2015. (VI. 23.) MNB rendelet, 7/2016. (III. 22.) MNB

rendelet, 15/2016. (IV. 26.) MNB rendelet, 18/2016. (V. 24.) MNB rendelet.

b) a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta

mértékét, és a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét,

2

2 Lásd: 46/2015. (XI. 11.) MNB rendelet.

c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének

módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,

d) a bankjegyek és az érmék - ideértve az emlékbankjegyeket és az

emlékérméket is - kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását,

3

3 Lásd: 20/2013. (X. 2.) MNB rendelet, 21/2013. (X. 14.) MNB rendelet, 24/2013. (XI. 7.) MNB

rendelet, 4/2014. (III. 18.) MNB rendelet, 5/2014. (III. 18.) MNB rendelet, 6/2014. (III. 18.) MNB

rendelet, 8/2014. (III. 31.) MNB rendelet, 9/2014. (III. 31.) MNB rendelet, 11/2014. (IV. 18.) MNB

rendelet, 12/2014. (IV. 18.) MNB rendelet, 15/2014. (V. 19.) MNB rendelet, 16/2014. (V. 19.) MNB

rendelet, 21/2014. (VI. 11.) MNB rendelet, 22/2014. (VI. 11.) MNB rendelet, 25/2014. (VII. 17.)

MNB rendelet, 26/2014. (VII. 17.) MNB rendelet, 29/2014. (VII. 30.) MNB rendelet, 31/2014. (IX.

1.) MNB rendelet, 33/2014. (IX. 15.) MNB rendelet, 37/2014. (X. 6.) MNB rendelet, 38/2014. (X.

6.) MNB rendelet, 41/2014. (XI. 3.) MNB rendelet, 43/2014. (XI. 13.) MNB rendelet, 44/2014. (XI.

13.) MNB rendelet, 45/2014. (XI. 13.) MNB rendelet, 46/2014. (XI. 13.) MNB rendelet, 56/2014.

(XII. 13.) MNB rendelet, 57/2014. (XII. 13.) MNB rendelet, 1/2015. (II. 19.) MNB rendelet, 2/2015.

(II. 19.) MNB rendelet, 7/2015. (III. 25.) MNB rendelet, 8/2015. (III. 25.) MNB rendelet, 9/2015.

(III. 30.) MNB rendelet, 10/2015. (III. 30.) MNB rendelet, 11/2015. (IV. 20.) MNB rendelet,

12/2015. (IV. 20.) MNB rendelet, 18/2015. (VI. 23.) MNB rendelet, 19/2015. (VI. 23.) MNB

rendelet, 29/2015. (VIII. 17.) MNB rendelet, 30/2015. (IX. 2.) MNB rendelet, 31/2015. (IX. 24.)

MNB rendelet, 32/2015. (IX. 24.) MNB rendelet, 33/2015. (IX. 24.) MNB rendelet, 34/2015. (IX.

24.) MNB rendelet, 38/2015. (IX. 29.) MNB rendelet, 39/2015. (IX. 29.) MNB rendelet, 41/2015.

(X. 13.) MNB rendelet, 42/2015. (X. 13.) MNB rendelet, 44/2015. (XI. 2.) MNB rendelet, 45/2015.

(XI. 2.) MNB rendelet, 9/2016. (IV. 21.) MNB rendelet, 10/2016. (IV. 21.) MNB rendelet, 11/2016.

(IV. 21.) MNB rendelet, 12/2016. (IV. 21.) MNB rendelet, 13/2016. (IV. 21.) MNB rendelet,

14/2016. (IV. 25.) MNB rendelet, 23/2016. (VII. 8.) MNB rendelet, 24/2016. (VII. 8.) MNB

rendelet, 25/2016. (VII. 13.) MNB rendelet, 26/2016. (VII. 13.) MNB rendelet, 27/2016. (VII. 13.)

MNB rendelet, 28/2016. (VII. 29.) MNB rendelet, 29/2016. (VII. 29.) MNB rendelet, 30/2016. (VII.

29.) MNB rendelete, 31/2016. (VIII. 8.) MNB rendelet, 32/2016. (VIII. 8.) MNB rendelet, 34/2016.

(IX. 2.) MNB rendelet, 35/2016. (IX. 2.) MNB rendelet, 36/2016. (IX. 20.) MNB rendelet, 37/2016.

(IX. 20.) MNB rendelet, 41/2016. (XI. 2.) MNB rendelet, 42/2016. (XI. 14.) MNB rendelet, 43/2016.

(XI. 14.) MNB rendelet, 44/2016. (XI. 14.) MNB rendelet, 2/2017. (II. 16.) MNB rendelet, 3/2017.

(II. 16.) MNB rendelet, 4/2017. (II. 23.) MNB rendelet, 5/2017. (II. 23.) MNB rendelet, 6/2017. (III.

2.) MNB rendelet, 7/2017. (III. 2.) MNB rendelet, 8/2017. (III. 2.) MNB rendelet, 9/2017. (IV. 20.)

MNB rendelet, 10/2017. (IV. 20.) MNB rendelet, 12/2017. (V. 17.) MNB rendelet, 13/2017. (V. 26.)

MNB rendelet, 14/2017. (V. 26.) MNB rendelet, 16/2017. (VI. 13.) MNB rendelet, 17/2017. (VI.

23.) MNB rendelet, 18/2017. (VI. 23.) MNB rendelet, 21/2017. (VIII. 23.) MNB rendelet, 22/2017.

(VIII. 23.) MNB rendelet, 23/2017. (IX. 28.) MNB rendelet, 24/2017. (IX. 28.) MNB rendelet,

25/2017. (X. 27.) MNB rendelet, 26/2017. (X. 27.) MNB rendelet, 32/2017. (XI. 29.) MNB rendelet,

1/2018. (I. 29.) MNB rendelet, 2/2018. (I. 29.) MNB rendelet, 4/2018. (II. 22.) MNB rendelet,

5/2018. (II. 22.) MNB rendelet, 6/2018. (III. 12.) MNB rendelet, 7/2018. (III. 12.) MNB rendelet,

8/2018. (III. 12.) MNB rendelet, 11/2018. (IV. 17.) MNB rendelet, 12/2018. (V. 9.) MNB rendelet,

13/2018. (V. 9.) MNB rendelet, 14/2018. (V. 24.) MNB rendelet, 15/2018. (V. 24.) MNB rendelet,

16/2018. (V. 24.) MNB rendelet, 19/2018. (VI. 21.) MNB rendelet, 20/2018. (VI. 21.) MNB

rendelet, 21/2018. (VI. 21.) MNB rendelet, 23/2018. (VI. 29.) MNB rendelet, 24/2018. (VI. 29.)

MNB rendelet, 25/2018. (VII. 3.) MNB rendelet, 26/2018. (VII. 3.) MNB rendelet, 27/2018. (VII.

31.) MNB rendelet, 28/2018. (VII. 31.) MNB rendelet, 30/2018. (X. 15.) MNB rendelet, 31/2018.

(X. 15.) MNB rendelet, 32/2018. (X. 16.) MNB rendelet, 33/2018. (XI. 9.) MNB rendelet, 34/2018.

(XI. 9.) MNB rendelet, 41/2018. (XI. 16.) MNB rendelet, 42/2018. (XI. 16.) MNB rende

125. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni

védelmével kapcsolatos, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és

egyéb feladatokat,

f) a 24. § (5) bekezdése szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek

körét, az adatszolgáltatás módját és tartalmát,

g) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által

forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és

érméről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit,

valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és

megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,

h) az euróutánzatokra - ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és

zsetonokat is - vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok

kivételével, az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004.

december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével,

i) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az

információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét, valamint

az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos

problémáival kapcsolatos bejelentéssel kapcsolatos kérdéseket,

1

1 Lásd: 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet, 23/2013. (XI. 6.) MNB rendelet, 37/2013. (XII. 29.) MNB

rendelet, 38/2013. (XII. 29.) MNB rendelet, 39/2013. (XII. 29.) MNB rendelet, 42/2013. (XII. 29.)

MNB rendelet, 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet, 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet, 49/2014. (XI.

27.) MNB rendelet, 50/2014. (XI. 28.) MNB rendelet, 51/2014. (XII. 9.) MNB rendelet, 52/2014.

(XII. 9.) MNB rendelet, 48/2015. (XII. 8.) MNB rendelet, 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelet, 50/2015.

(XII. 9.) MNB rendelet, 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet, 52/2015. (XII. 11.) MNB rendelet,

58/2015. (XII. 22.) MNB rendelet, 55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet 11. §, 1/2016. (I. 13.) MNB

rendelet, 20/2016. (VI. 6.) MNB rendelet, 48/2016. (XII. 12.) MNB rendelet, 49/2016. (XII. 12.)

MNB rendelet, 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelet, 51/2016. (XII. 12.) MNB rendelet, 52/2016. (XII.

12.) MNB rendelet, 27/2017. (XI. 21.) MNB rendelet 3. § (1)., 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet.,

29/2017. (XI. 22.) MNB rendelet, 30/2017. (XI. 23.) MNB rendelet, 35/2018. (XI. 13.) MNB

rendelet, 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelet, 37/2018. (XI. 13.) MNB rendelet, 38/2018. (XI. 14.)

MNB rendelet, 39/2018. (XI. 14.) MNB rendelet, 40/2018. (XI. 14.) MNB rendelet, 47/2018. (XII.

17.) MNB rendelet.

j) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire

vonatkozó szabályokat,

2

2 Lásd: 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet, 44/2013. (XII. 29.) MNB rendelet, 17/2018. (V. 29.) MNB

rendelet.

k) a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a

Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a rendszerszintű

kockázatok kialakulásának megelőzése, azok csökkentése, a pénzügyi

közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése érdekében szükséges

intézkedéseket:

3

3 Lásd: 47/2018. (XII. 17.) MNB rendelet.

ka) a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges

intézkedéseket,

4

4 Lásd: 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet.

kb) az anticiklikus tőkepuffer képzésének és működésének feltételeit,

5

5 Lásd: 57/2015. (XII. 22.) MNB rendelet.

kc) a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges

követelményeket,

6

6 Lásd: 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet, 24/2014. (VI. 27.) MNB rendelet, 20/2015. (VI. 29.) MNB

rendelet, 25/2015. (VII. 30.) MNB rendelet, 35/2015. (IX. 24.) MNB rendelet, 10/2018. (III. 27.)

MNB rendelet.

kd)

7

7 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXXXVI. törvény 174. § a). Hatálytalan: 2014. I. 1-től.

126. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5)

bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben

szabályozza

a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának, továbbá a

fizetési módok részletes szabályait,

1

1 Lásd: 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet, 47/2018. (XII. 17.) MNB rendelet.

b) a készpénzforgalmazás feltételeit,

2

2 Lásd: 14/2016. (IV. 25.) MNB rendelet.

c) a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait és

d)

3

3 Módosította: 2014. évi XXV. törvény 17. § b).

a fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó részletes

szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5)

bekezdésében és a 28. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feladatai körében

rendeletben szabályozza

a)

4

4 Módosította: 2014. évi XXV. törvény 17. § b).

a fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetek

üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit és a tevékenység

végzéséhez szükséges szabályzatokra vonatkozó követelményeket;

b) a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet

üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit, továbbá

ba) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó

szabályokat,

bb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai

feltételeket,

bc) az elszámolás és a teljesítés rendjét,

bd) a kockázatok kezelésének szabályait,

be) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait,

bf) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait

és

bg) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának

alapelveit;

c) a központi értéktár esetében

ca) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó

szabályokat,

cb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai

feltételeket,

cc) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának

alapelveit és

cd) a kockázatok kezelésének szabályait;

d) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében

da) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó

szabályokat,

db) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai

feltételeket,

dc) a központi szerződő fél által garantált ügyletek teljesítéséhez kapcsolódó

kötelezettségvállalás szabályait,

dd) a kockázatok kezelésének szabályait,

de) a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,

df) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait

és

127. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

dg) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának

alapelveit és

dh) elszámolás és teljesítés rendjét.

172. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a

Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi

Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a pénzügyi közvetítőrendszer

biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult

valamennyi, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven

napra egyes, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások

nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg,

korlátozza vagy feltételekhez kösse, abban az esetben, ha az érintett

tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése

szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős

kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további

feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon

tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző

személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző

szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a

tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy

a) nagyszámú, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó

személy és szervezet ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy

b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.

(3) Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit az (1) bekezdés szerinti

rendeletben úgy kell meghatározni, hogy az a (2) bekezdés szerinti jelentős

kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős

kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési

szabadság korlátozását.

(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdésben meghatározott rendelet

meghozataláról és annak szükségességének indokairól a döntést követően, de

a kihirdetést megelőzően tájékoztatja a Kormányt.

173. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy

rendeletben szabályozza:

a)

1

1 Megállapította: 2015. évi LXXXV. törvény 178. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és személyei, az önkéntes

kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói

nyugdíj szolgáltató esetében az MNB hatáskörébe tartozó eljárások - ide nem

értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés

véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - tekintetében

aa) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,

ab) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,

ac) nyilvántartásba vételre,

ad) tevékenységi engedély megadására,

ae) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,

af) fióktelep létesítésére,

ag)

2

2 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 113. § k).

a szabályzatának jóváhagyására vagy módosításának jóváhagyására,

ah) a minősített befolyás engedélyezésére,

ai) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges

engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre,

128. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

aj)

1

1 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 110. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának tájékoztatási

kötelezettsége megszüntetésére,

ak)

2

2 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 110. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a sorozatban kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához,

illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez vagy multilaterális

kereskedési rendszerbe történő regisztrálásához szükséges tájékoztató vagy

alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

al)

3

3 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 110. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéshez

szükséges nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a

díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó

részletes szabályokat,

b) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által

forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és

érméről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezésére irányuló

eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj

megfizetésére,

c) az MNB által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában

használt nyelvekre,

4

4 Lásd: 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet, 28/2013. (XII. 16.) MNB rendelet.

d) a 59. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján alkalmazandó

formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és

benyújtására,

5

5 Lásd: 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet, 29/2013. (XII. 16.) MNB rendelet, 30/2013. (XII. 16.) MNB

rendelet, 32/2013. (XII. 16.) MNB rendelet 2. § (3), 33/2013. (XII. 16.) MNB rendelet, 39/2013.

(XII. 29.) MNB rendelet, 18/2014. (VI. 3.) MNB rendelet, 19/2014. (VI. 3.) MNB rendelet, 40/2014.

(X. 29.) MNB rendelet, 58/2015. (XII. 22.) MNB rendelet, 4/2016. (III. 1.) MNB rendelet, 36/2017.

(XII. 27.) MNB rendelet.

e)

6

6 Módosította: 2016. évi LIII. törvény 114. § d).

az 1. mellékletben meghatározott elektronikus kapcsolattartással érintett

ügyekben a szervezet és az MNB között kizárólagos elektronikus

kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB

által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára

7

7 Lásd: 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelet, 31/2013. (XII. 16.) MNB rendelet, 32/2013. (XII. 16.) MNB

rendelet, 34/2013. (XII. 16.) MNB rendelet, 39/2013. (XII. 29.) MNB rendelet 3. § (4), 5. § (2),

41/2013. (XII. 29.) MNB rendelet, 19/2014. (VI. 3.) MNB rendelet, 58/2015. (XII. 22.) MNB

rendelet 3. § (5), 5. § (2), 36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet.

vonatkozó részletes szabályokat.

173/A. §

8

8 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 91. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy

rendeletben szabályozza a 13. § (11) és (11a) bekezdésben meghatározott

hatáskörgyakorlásra, valamint a hatáskör gyakorlójának helyettesítésére

vonatkozó részletes szabályokat.

9

9 Lásd: 48/2018. (XII. 21.) MNB rendelet.

174. § (1) Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős

miniszter véleményét nem kell kikérni.

(2) A 171. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak

hatálybalépése előtt 15 nappal kell kihirdetni.

(3) Az MNB a 171. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott rendelet

kibocsátását megelőzően tájékoztatja az Európai Rendszerkockázati

Testületet.

129. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

53. Hatálybalépés

175. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel

- a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-174. §, a 176-177. §, a 178. § (1)-(4), (6)-(9) bekezdése, a 179. § (1),

(3) és (4) bekezdése, a 180. §, a 182. §, a 184-186. § és a 188. § 2013. október

1-jén lép hatályba.

(3) A 187. § 2014. március 15-én lép hatályba.

54. Átmeneti rendelkezések

176. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban:

PSZÁF) 2013. október 1-jén - (2)-(8) bekezdésben és a 177-183. §-ban foglaltak

figyelembevételével - megszűnik.

(2) Az e törvényben meghatározott kivétellel 2013. október 1-jétől - az

államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11. § (5) bekezdése szerinti

kijelölt szervként - az MNB gyakorolja és teljesíti a PSZÁF magánjogi jogait és

kötelezettségeit.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek átszállása a PSZÁF-fal

szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással

szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet

érvényesíteni.

(4) A 2013. október 1-jén már fennálló, továbbá a PSZÁF megszűnésével

kapcsolatban keletkező számviteli és adózási kötelezettségeket a PSZÁF által

átadott iratok alapján az MNB teljesíti. A PSZÁF megszűnéséhez kapcsolódó

záró beszámolót az MNB a számviteli szabályozásért felelős miniszter által

vezetett minisztérium közreműködésével készíti el.

(5) A 2013. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő közbeszerzési

eljárásokban a PSZÁF helyébe az MNB lép.

(6)

1

1 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 173. § r).

A 2013. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő peres és nemperes

eljárásokban a PSZÁF helyébe az MNB, továbbá a PSZÁF által működtetett

Pénzügyi Békéltető Testület helyébe a Pénzügyi Békéltető Testület lép.

(7) A PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntéssel

szemben bírósági felülvizsgálati eljárás megindítására irányuló keresetet

2013. szeptember 30-át követően az MNB ellen kell benyújtani.

(8) A PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően kiadott ajánlás hatályát e

törvény hatálybalépése nem érinti.

177. § (1) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF vagyonkezelésében lévő

állami vagyon - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvény erejénél

fogva ingyenesen az MNB tulajdonába kerül, amely az MNB

eredménytartalékát növeli.

(2) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF vagyonkezelésében lévő állami

tulajdonú ingatlanok e törvény erejénél fogva ingyenesen az MNB

vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre

vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)

2

2 Módosította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 174. § g).

2013. október 1-jétől a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. üzletrésze

feletti tulajdonosi jogokat az állam nevében az MNB gyakorolja.

130. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(4) Az (1) bekezdés alapján az MNB tulajdonába kerülő vagyonelemek

bekerülési értéke megegyezik az eszköznek az átadáskori nyilvántartási

értékével. A PSZÁF 176. § szerinti megszűnése, valamint a vagyonkezelésében

álló vagyon tulajdonának és vagyonkezelési jogának átszállása az általános

forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h)

pontjában foglalt átalakítással esik egy tekintet alá.

(5) A 2013. szeptember 30-án a PSZÁF nyilvántartásban szereplő, valamint a

176. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott kötelezettségei az MNB mérlegébe

kerülnek, amely az MNB eredménytartalékát csökkenti. Ezen elemek

bekerülési értéke megegyezik az átadáskori nyilvántartási értékével.

(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott, az MNB mérlegébe kerülő

kötelezettség teljesítésére annak esedékességekor az MNB-nek a PSZÁF-tól

átvett pénzeszközei és a felügyeleti tevékenységből származó bevételei nem

nyújtanak megfelelő pénzügyi fedezetet, az így lejárt tartozások a PSZÁF-tól

átvett pénzeszközökön és a felügyeleti tevékenységből származó bevételeken

felüli részének teljesítésért az állam köteles helytállni. Az állam helytállási

kötelezettsége kiterjed továbbá a 176. § (6) bekezdésében meghatározott

peres és nemperes eljárások esetén a PSZÁF által ezen követelésekre képzett

céltartalékon felül az MNB-t terhelő kötelezettségek összegére, és a 176. § (7)

bekezdésben meghatározott eljárásokból eredő MNB-t terhelő kötelezettségek

megtérítésére.

178. § (1) A 2013. október 1-jén folyamatban lévő közigazgatási hatósági

eljárásokban a PSZÁF helyébe az MNB lép. A PSZÁF által folytatott, 2013.

október 1-jén már folyamatban lévő eljárásokra és folyamatban lévő

megismételt eljárásokra a 2013. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell

alkalmazni azzal, hogy a PSZÁF alatt az MNB-t kell érteni. Az MNB

gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás a 2013. október

1-jén folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön. Az MNB ellenőrzi a

PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntésekben

foglaltak végrehajtását, továbbá az ezen döntésekben megállapított

kötelezettségeket az MNB felé kell teljesíteni.

(2) A PSZÁF által kötött, 2013. szeptember 30-án hatályban lévő hatósági

szerződések esetében 2013. október 1-jén a PSZÁF helyébe az MNB lép. A

hatósági szerződésre a 2013. szeptember 30-án hatályos szabályokat kell

alkalmazni, azzal, hogy a PSZÁF alatt az MNB-t kell érteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a

Pénzügyi Békéltető Testület folyamatban lévő eljárására, azzal, hogy a PSZÁF

által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület jogutódjának a Pénzügyi

Békéltető Testület - mint az MNB által működtetett szakmailag független

testület - tekintendő.

(4) A PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testületnél tett általános

alávetési nyilatkozat érvényessége, és hatálya a Pénzügyi Békéltető Testület

vonatkozásában az alávetési nyilatkozatban meghatározott tartalommal

fennáll.

(5) A PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett

alávetési nyilatkozatokról vezetett nyilvántartás 2013. szeptember 30-án

fennálló adatait átadja az MNB részére, amely azt az általa működtetett

Pénzügyi Békéltető Testület rendelkezésére bocsátja.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület a PSZÁF által működtetett Pénzügyi

Békéltető Testület ajánlásait honlapján közzéteheti.

131. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(7) A Pénzügyi Békéltető Testület a FIN-Net alapító okiratában megállapított

feladatok vonatkozásában a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető

Testület jogutódjának tekintendő.

(8) A PSZÁF és jogelődei által külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal

kötött, 2013. szeptember 30-án hatályos együttműködési megállapodások

esetében, valamint a pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti

nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekben 2013.

szeptember 30-án fennálló tagság tekintetében a magyarországi szerződő fél

vagy tag vonatkozásában 2013. október 1-jétől a PSZÁF jogutódjaként az MNB

jogosult eljárni.

(9) Az MNB köteles tájékoztatni az együttműködési megállapodásokban

részes feleket és a nemzetközi szervezeteket arról, hogy a megállapodással

érintett jogviszony és tagsági jogviszony tekintetében - a (8) bekezdés alapján

- a PSZÁF helyett az MNB jogosult eljárni.

179. § (1) A PSZÁF feladatainak ellátásával összefüggő hatósági engedélyek

jogosultjának 2013. október 1-jétől az MNB tekintendő. A hatósági engedélyek

ennek megfelelő módosítását az MNB kezdeményezi.

(2) Nem jelenti az adótitok, banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok,

pénztártitok, biztosítási titok, foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok

sérelmét, ha a PSZÁF az MNB számára ezen titokkörbe eső adatokat ad át e

törvény kihirdetését követően, e törvény hatálybalépéséből adódó feladatok

ellátása érdekében.

(3) Az európai uniós finanszírozású pályázatok és projektek tekintetében

2013. október 1-jén a PSZÁF helyébe az MNB lép. Az MNB a projektekkel

kapcsolatosan szükséges szerződésmódosításokat 2013. október 1-jét követő

tíz napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a

szerződésmódosítások végrehajtásáról a kezdeményezéstől számított húsz

napon belül intézkedik.

(4) 2013. október 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azon jogviszony,

amelynek kizárólagos jogosultja az MNB és kizárólagos kötelezettje a PSZÁF,

vagy amelynek kizárólagos kötelezettje az MNB és kizárólagos jogosultja a

PSZÁF.

180. § (1) A PSZÁF megszűnésének napján a fizetési számláit meg kell

szüntetni, a megszűnés napján a PSZÁF fizetési számláin lévő pénzeszközök, a

PSZÁF javára szóló fizetési megbízás alapján a PSZÁF fizetési számláin még

jóvá nem írt összegek és a PSZÁF e napon fennálló készpénzállománya az

MNB-t illetik meg. Az átvett pénzeszközök az MNB eredménytartalékát

növelik.

(2) A PSZÁF számláit vezető szerv a PSZÁF megszűnésének napján a PSZÁF

rendelkezése alapján átutalja valamennyi, a PSZÁF fizetési számláján lévő

pénzeszközt az MNB fizetési számlájára.

(3) A PSZÁF megszűnését követően esedékessé váló, PSZÁF javára fizetendő

felügyeleti díjat, igazgatási szolgáltatási díjat és bírságot 2013. október 1-jétől

az MNB-nek kell befizetni.

181. § (1) A PSZÁF 2013. szeptember 30-án hivatalban lévő elnöke, illetve

az általa adott meghatalmazás alapján a PSZÁF 2013. szeptember 30-án

hivatalban lévő más vezetője vagy vezetői (a továbbiakban: átadó) 2013.

október 1-jén jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adják át a PSZÁF

feladat- és hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyeit az MNB elnökének,

illetve az általa adott meghatalmazás alapján az MNB más vezetőjének (a

továbbiakban: átvevő).

132. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó

tájékoztatást nyújt mindazon tényekről, átadja mindazon okiratokat az

átvevőnek, amelyek a 176-180. § és a 183. § alapján a 2013. október 1-jével az

MNB-t megillető jogok és az MNB-t terhelő kötelezettségek gyakorlásához,

illetve érvényesítéséhez szükségesek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó

átadja a 177. § (1) és (4) bekezdés szerinti állami vagyon és a 177. § (5)

bekezdésében meghatározott kötelezettségek nyilvántartását és nyilatkozik

annak teljeskörűségéről.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás-átvétel keretében az átadó

átadja a PSZÁF őrzésében lévő, a PSZÁF által 2013. október 1-jét megelőzően

foglalkoztatott személyekre vonatkozó személyi anyagokat,

vagyonnyilatkozatokat és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben

meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján készített

szakvéleményeket.

(5) Az átadó a PSZÁF-nál foglalkoztatott legmagasabb beosztású, az

információtechnológiáért felelős vezető közreműködésével teljeskörűen átadja

a PSZÁF által üzemeltetett információtechnológiai rendszerek

információtechnológiai infrastruktúráját, rendszereit, ideértve a PSZÁF

feladatkörébe tartozó

a) nyilvántartások vezetésével,

b) adatszolgáltatási, jelentéstételi, közzétételi rendszer működtetésével,

c) elektronikus kapcsolattartással

kapcsolatos feladatainak ellátásához, illetve működésének biztosításához

szükséges valamennyi alkalmazást, felhasználói jogosultságot és - amennyiben

átruházhatóak - az információtechnológiai rendszer működtetéséhez

szükséges licenceket, továbbá a PSZÁF által 2013. szeptember 30-án kezelt

adatvagyont.

(6) Az (1)-(2) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a PSZÁF által

működtetett Pénzügyi Békéltető Testület esetében is, azzal, hogy az átadó a

PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület 2013. szeptember 30-án

hivatalban lévő elnöke, illetve az általa adott meghatalmazás alapján a PSZÁF

2013. szeptember 30-án hivatalban lévő más vezetője.

182. § (1) Az MNB részére benyújtandó formanyomtatványt és elektronikus

űrlapot 2013. december 1-jéig az MNB abban az esetben is elfogadja, ha az a

2013. szeptember 30-án hatályos jogszabályokban ezek tartalmára, formájára

és benyújtására vonatkozóan előírtaknak megfelel.

(2) Ha az MNB elnöke 2013. október 1-jét követően a 59. § (4) bekezdése

alapján formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és

benyújtására vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletet alkot, e

rendelet kihirdetését követő hatvanadik napig az abban szabályozott

engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési, valamint

bejelentésekre vonatkozó eljárásokban a rendelet kihirdetését megelőző

napon hatályos előírások szerint is, ilyenek hiányában a rendeletben előírt

követelmények nélkül is teljesíthetők a rendelettel érintett kötelezettségek.

183. § (1) 2013. október 1-jén - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel

- annak a személynek, akinek 2013. szeptember 30-án a PSZÁF-fal

a) határozatlan idejű közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya áll

fenn, e jogviszonya határozatlan idejű MNB-vel fennálló munkaviszonnyá,

b) határozott idejű közszolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya áll fenn,

e jogviszonya határozott idejű MNB-vel fennálló munkaviszonnyá alakul át.

133. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes

munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén

részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át. A 2013. szeptember 30-án a

PSZÁF-fal fennállt közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban

kikötött próbaidő mértéke a jogviszonyváltást követően változatlan marad

azzal, hogy a próbaidő leteltének időpontja legfeljebb 2013. december 31.

napjáig tarthat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a közszolgálati

jogviszony, illetve munkaviszony, ha az MNB - a munkaviszonyra vonatkozó

jogszabály rendelkezései alapján - nem létesíthet munkaviszonyt az (1)

bekezdésben meghatározott személlyel. Ebben az esetben a közszolgálati

jogviszony, illetve a munkaviszony e törvény erejénél fogva 2013. szeptember

30-án megszűnik azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személlyel

2013. október 15-ig a 2013. szeptember 30-án hatályos kinevezésében vagy

munkaszerződésében meghatározottak szerint - a Kttv. 72. § (3)-(4)

bekezdésében foglaltak szerint - kell elszámolni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy munkabére 2013. október

1-jétől nem lehet kevesebb, mint a PSZÁF-nál 2013. szeptember 30-án a

közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban:

Kttv.) alapján besorolása szerint őt megillető illetmény a Kttv. szerint járó

pótlékokkal együtt, illetve mint a 2013. szeptember 30-án a munka

törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint

fennálló munkaszerződése alapján őt megillető munkabér.

(4) Ha a munkavállaló az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint

létrejött munkaviszonyában a munkaszerződését annak átvételét követő nyolc

munkanapon belül nem írja alá, munkaviszonya az Mt.-nek a munkavállaló

felmondására vonatkozó szabályai szerint szűnik meg, azzal, hogy a

felmondási idő kezdete a munkaszerződés átvételét követő kilencedik napon

kezdődik, kivéve, ha a késedelem a munkavállaló önhibáján kívül eső okból

következett be. A munkaszerződés munkavállaló általi aláírásának időpontjáig

a munkáltatói jogkört a munkavállaló felett az MNB-vel létrejött

munkaviszonyában az MNB kijelölt alelnöke gyakorolja.

(5) A PSZÁF elnökének és alelnökeinek, valamint a Pénzügyi Békéltető

Testület elnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya 2013.

szeptember 30-án megszűnik. A PSZÁF elnöke megbízatásának megszűnését a

miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök, a PSZÁF alelnöke és a

Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését a PSZÁF

elnöke állapítja meg. A PSZÁF elnöke, alelnöke és a Pénzügyi Békéltető

Testület elnöke a felmentési időre járó jövedelmével megegyező egyösszegű

juttatásra, valamint végkielégítésre jogosult a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 20. § (2) és (3) bekezdésében

meghatározott mértékben, amelyeket a megbízatás megszűnését megelőző

napon egy összegben kell részükre kifizetni.

(6) A PSZÁF-nál hatályos kollektív szerződés 2013. október 1-jén hatályát

veszti.

(7) A PSZÁF-nál működő üzemi tanács 2013. október 1-jén megszűnik.

(8) A közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá átalakulása tekintetében e

törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kttv. 72. §-ában foglaltakat kell

alkalmazni.

134. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(9) A (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az (1)

bekezdésben meghatározott személlyel szemben e törvény alapján

összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok

megszüntethető, ennek érdekében a munkavállaló 2013. október 15-éig

intézkedik és ezt igazolja.

(10) A PSZÁF 2013. október 1-jei megszűnését követő hat hónapon belül az

MNB alkalmazottai munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése

tekintetében a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül a

költséghatékony létszámgazdálkodás megvalósítása érdekében a

feladatellátáshoz nem szükséges munkakörök megszüntetése.

(11) A PSZÁF-fal fennálló, (1) bekezdés szerinti jogviszony időtartamát -

ideértve a jogviszonnyal kapcsolatosan elismert egyéb foglalkoztatási

időtartamot is - az átalakulást követően az MNB-vel fennálló munkaviszonyban

töltött időként kell elismerni és figyelembe venni. A PSZÁF 2013. szeptember

30-án a PSZÁF-nál foglalkoztatott személyek számára közszolgálati igazolást

vagy munkáltatói igazolást állít ki.

(12) A PSZÁF mentesül a Kttv. 130. §-a szerinti teljesítményértékelési

kötelezettség végrehajtása alól.

(13) A PSZÁF által 2013. szeptember 30-án foglalkoztatott személyek

részére - az őket közszolgálati jogviszonyukban, illetve munkaviszonyukban

2013. szeptember 30. napjáig megillető - ki nem adott szabadságot a PSZÁF

megváltja.

(14) A PSZÁF által 2013. szeptember 30-án foglalkoztatott személyek

jogosultak a PSZÁF által biztosított 2013. évi béren kívüli juttatás teljes

mértékére. Amennyiben az MNB által biztosított béren kívüli juttatás éves

összege meghaladja a PSZÁF által biztosított béren kívüli juttatás éves

összegét, a jogviszonyváltással érintettek az éves juttatás különbözete

időarányos részére jogosultak.

(15) A PSZÁF által 2013. szeptember 30-án a prémiumévek programról és a

különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a

továbbiakban: Péptv.) szabályai szerint foglalkoztatott személyek MNB-nél e

törvény szerinti jogviszonyváltással létrejött munkaviszonyára a Péptv.-t - a

programban résztvevő foglalkoztatott részére a prémiumévek programban

való részvételhez kapcsolódóan a jogviszonyváltást megelőzően meghatározott

feltételek megtartása mellett - alkalmazni kell.

(16) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek tekintetében az MNB a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló, a munkáltató vagy kifizető által

foglalkoztatott biztosítottak adataira vonatkozó jelentéstételi és

változás-bejelentési kötelezettségének a munkaviszony létesítésétől számított

8 munkanapon belül tehet eleget.

183/A. §

1

1 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 171. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

(1) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően - a (2), a (3)

vagy a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az anticiklikus tőkepufferrátát a

Hpt. 87. §-a és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2013.

évi CCXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított Bszt. 110/B.

§-a szerinti mértékben legkésőbb 2019. január 1-jétől állapítja meg.

(2) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta

mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában

meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapíthatja

meg:

135. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

a) 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,

azzal, hogy 2017. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a

Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában

meghatározottak szerint állapítja meg.

(3) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta

mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában

meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:

a) 2015. január 1-je és 2015. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig,

azzal, hogy 2018. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a

Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában

meghatározottak szerint állapítja meg.

(4) Az MNB a 33. § (1) bekezdésének megfelelően anticiklikus tőkepufferráta

mértékét a Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában

meghatározott mértéktől eltérően az MNB a következők szerint állapítja meg:

a) 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 0,625%-áig,

b) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 1,25%-áig, valamint

c) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e közötti időszakban az

575/2013/EU rendelet 92. cikk 3. bekezdésében meghatározott teljes

kockázati kitettségérték legfeljebb 1,875%-áig

azzal, hogy 2019. január 1-jétől az anticiklikus tőkepufferrátát a 33. §-ban és a

Hpt. 87. §-ában és a Bszt. Módtv.-vel megállapított 110/B. §-ában

meghatározottak szerint állapítja meg.

183/B. §

1

1 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 171. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

Az MNB a Módtv.-vel megállapított 35/A. § (5) bekezdésének

megfelelően 3% és 5% közötti rendszerkockázati tőkepuffert 2015. január

1-jétől írhat elő.

183/C. §

2

2 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 171. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

A PSZÁF 176. § szerinti megszűnése előtt a pénzügyi felügyeleti

feladatainak ellátásával összefüggésben keletkezett, a PSZÁF

nyilvántartásában, irattárában 2013. szeptember 30. napján fellelhető iratokat

az MNB jogosult kezelni.

136. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

183/D. §

1

1 Beiktatta: 2014. évi XVI. törvény 256. §. Hatályos: 2014. II. 25-től.

(1) A Magyar Nemzeti Bank térítésmentesen megszerzi a

Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. - állam tulajdonában álló - üzletrésze

feletti tulajdonosi jogokat, amely részesedés a Magyar Nemzeti Bank

eredménytartalékát növeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésének a napja a

Kbftv. hatálybalépésének a napja.

183/E. §

2

2 Beiktatta: 2014. évi CIV. törvény 54. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói

kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes

kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített

elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény és az

egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a

kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény hatálya

alá tartozó ügyekben

a) a Pénzügyi Békéltető Testület a 106. § (3) bekezdésétől eltérően hetvenöt

napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára,

b) a szolgáltató a 108. § (2) bekezdésben részletezett tartalmú válasziratát az

értesítés részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül küldi meg

a Pénzügyi Békéltető Testület részére.

183/F. §

3

3 Beiktatta: 2015. évi LXXXV. törvény 179. §. Hatályos: 2015. VII. 7-től.

(1) E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi

közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő

módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)

megállapított 26. § (3) és (4) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését

követően indított hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 64. § (2) bekezdését az MNB az átfogó

vizsgálatainak az időbeli ütemezése során a 2016. január 1-től alkalmazza.

Ezen időpontot megelőzően az e törvény Módtv. hatálybalépését megelőző

napján hatályos 64. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3)

4

4 Beiktatta: 2016. évi CXXI. törvény 83. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.

Ha a Magyar Nemzeti Bank az elektronikus ügyintézést az elektronikus

ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi

CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően

nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e

törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

183/G. §

5

5 Beiktatta: 2016. évi XXXI. törvény 5. §. Hatályos: 2016. V. 6-tól.

(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

módosításáról szóló 2016. évi XXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.)

megállapított 49. § (1), (1a), (4)-(7) bekezdését, valamint 60. § (1a) bekezdését

a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni

kell.

(2) A Módtv.2.-vel megállapított 149. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdését a

Módtv.2. hatálybalépését követő naptári hónap első napjától kell alkalmazni.

137. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

183/H. §

1

1 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 111. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

(1) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes

törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - 58. §

(2) bekezdésében meghatározott szervezetek legkésőbb 2017. január 1-jéig

kötelesek az elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyekben a

szervezet és az MNB között elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára,

tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely

működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó

rendeletben meghatározott követelményeknek eleget tenni, az ehhez

szükséges regisztrációt elvégezni.

(2) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények

módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - 58. § (2)

bekezdésében meghatározott szervezetek az (1) bekezdésben meghatározott

rendelet követelményeinek való megfelelést és az ehhez szükséges

regisztrációt követően, de legkésőbb 2017. január 1-jétől kötelesek

elektronikus kapcsolattartásra.

183/I. §

2

2 Beiktatta: 2017. évi CXCI. törvény 4. § (19). Hatályos: 2018. I. 1-től.

A 2018. január 1. napján már folyamatban lévő azon engedélyezési,

ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásokban, ahol

az MNB érdemi határozatot még nem hozott, illetve az eljárást még nem

szüntette meg, e törvénynek a 2017. december 31-én hatályos rendelkezéseit

kell alkalmazni az eljárás egésze tekintetében, és a döntések végrehajtása

során azzal, hogy ahol e törvény Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi

Bíróságot említ, azon Fővárosi Törvényszéket kell érteni és a bíróság az MNB

döntését nem változtathatja meg.

183/J. §

3

3 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 92. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények

jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a

továbbiakban: Módtv.3.) 85. § (1) bekezdésével megállapított 14. § (8)

bekezdést a hatálybalépésekor megbízatásukat töltő felügyelőbizottsági tagok

megbízatásának időtartama tekintetében is alkalmazni kell.

183/K. §

4

4 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 92. §. Hatályos: 2018. XII. 29-től.

A Módtv.3.-mal megállapított 13. § rendelkezéseit mindazon

hatósági ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Módtv.3. hatálybalépésekor

az MNB végleges döntést nem hozott.

55. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének

megfelelés

184. §

5

5 Megállapította: 2014. évi CIV. törvény 55. §. Módosította: 2015. évi LXXXV. törvény 182. § k), l),

m).

Az 1-14. §, a 16-21. §, a 23. § (1), (2) és (10) bekezdése, a 24. § (1),

(2), (4) és (5) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése, a 27-28. §-a, a 29-32. §-a,

a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. § (1) bekezdése, a 36. §, a 39. § (1) és (2)

bekezdése, a 42. §, a 44. § (1)-(4) bekezdése, a 96-101. §, a 167-169. §, a 176.

§, a 178. § (8) és (9) bekezdése és a 183. § (1) és (5) bekezdése az Alaptörvény

41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

56. Az Európai Unió jogának való megfelelés

185. §

6

6 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 93. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től.

Ez a törvény

138. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

1. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és

szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása

tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK

tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdésének és 16. cikkének,

2. a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK,

88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. május 11-i

2005/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének,

3. a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv,

valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2005.

november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére

irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti

és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint 4. cikk (1)

bekezdésének,

5. az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési

vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási

rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) szóló, 2010. július 13-i

2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi

hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek,

nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében

történő módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/111/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,

7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és

gyakorlásáról szóló (Szolvencia II), 2009. november 25-i 2009/138/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti

követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés,

valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma

tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 2010/43/EK

Bizottság irányelvnek,

9. a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok

egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra

vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról szóló,

2010. július 1-jei 2010/44/EK bizottsági irányelvnek,

10. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK,

2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és

2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság),

az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és

Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai

Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló,

2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

11. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a

pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő

felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. november 16-i

2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

12. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és

befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv

módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

139. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

13. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK,

az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti

hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai

felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében

történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti

és tanácsi irányelvnek,

14. a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a

2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU

európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

15. az Európai Parlament és a Tanács irányelve az átruházható

értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV)

vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések

összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a

javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról

szóló, 2014. július 23-i 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

16. a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20-i 2016/97/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek,

17. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és

felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i 2016/2341 európai parlamenti és

tanácsi irányelvnek,

18. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ügyfelek

pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelme, a termékirányítási

kötelezettségek, valamint a díjak, jutalékok vagy pénzbeli és nem pénzbeli

juttatások nyújtására vagy átvételére alkalmazandó szabályok tekintetében

történő kiegészítéséről szóló, 2016. április 7-i (EU) 2017/593 felhatalmazáson

alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

185/A. §

1

1 Megállapította: 2018. évi CXXVI. törvény 93. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től.

Ez a törvény

1. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli

kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok

kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli

ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010.

november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

2. a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos

egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet,

3. az euró átutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek

megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012.

március 14-i 260/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

4. az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU

európai parlamenti és tanácsi rendelet,

5. az európai szociális vállalkozási alapokról szóló, 2013. április 17-i

346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

6. a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes

alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló, 2013.

május 15-i 447/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

140. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

7. a nem uniós ABAK-ok referencia-tagállamának a 2011/61/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározását szolgáló eljárás

létrehozásáról szóló, 2013. május 15-i 448/2013/EU bizottsági végrehajtási

rendelet,

8. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június

26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

9. a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

10. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április

29-i 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

11. az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló. 2015. április 29-i

760/2015/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

12. az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás

átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015.

november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

13. a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként

vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről,

valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU

rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai

parlamenti és tanácsi rendelet,

14. a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési

vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az

irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő

kiegészítéséről szóló, 2016. április 25-i (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló

bizottsági rendelet,

15. a 600/2014. európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes

fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a

termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos

felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016.

május 18-i (EU) 2017/567 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

16. a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai

parlamenti és tanácsi rendelet,

17. az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az

európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet

módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és

tanácsi rendelet,

18.

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 93. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális

követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017.

december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

19.

2

2 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 93. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az

egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi

keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a

2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet

módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti

és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

186. § (1) A 24. § (1) bekezdés a) pontja a hamispénz-figyelő rendszerhez

(CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i

EKB/2001/11 európai központi banki határozatnak való megfelelést szolgálja.

141. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

(2) A 24. § (1) bekezdés b)-d) pontja, valamint (2)-(6) bekezdése - a 171. § (1)

bekezdés e) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott MNB

rendelettel együtt -

1. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések

megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet és az

azt módosító 44/2009/EK tanácsi rendelet,

2. az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések

megállapításáról szóló 1338/2001/EK rendelet hatásainak az eurót közös

valutaként el nem fogadó tagállamokra történő kiterjesztéséről szóló, 2001.

június 28-i 1339/2001/EK tanácsi rendelet és az azt módosító 45/2009/EK

tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB

feladatkörében és eljárásában.

(3) E törvény 41. § (1) bekezdése, a 87. §-a, 88. § (1) bekezdés a)-c) pontja és

a 89. §-a a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti

hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK

európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (6) bekezdésének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB

feladatkörében és eljárásában.

(4) E törvény 41. § (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok

alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló

2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös

jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i

2007/76/EK bizottsági határozat, valamint az azt módosító 2008. március 17-i

2008/282/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést

állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.

(5) A 40. §

a)

1

1 Hatályon kívül helyezte: 2018. évi CXXVI. törvény 96. § f). Hatálytalan: 2018. XII. 29-től.

b)

2

2 Megállapította: 2017. évi LXIX. törvény 154. § (1). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

(2) bekezdése a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet

módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és

tanácsi rendelet,

c) (3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a

tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással

történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése

tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK

bizottsági rendelet,

d) (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a

2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember

16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13.

cikkének,

e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i

1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése

és 25a. cikke,

f) (8) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi

szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei

648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete,

g)

3

3 Beiktatta: 2014. évi CIV. törvény 56. §. Hatályos: 2015. I. 1-től.

(16) bekezdése a 909/2014/EU rendelet,

142. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

h)

1

1 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 154. § (2). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

(20) bekezdése a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló

rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a

2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon

kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és

tanácsi rendelet,

i)

2

2 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 154. § (2). Hatályos: 2017. VII. 1-től.

(24) bekezdése az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az

újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet

módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti

és tanácsi rendelet,

j)

3

3 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 154. § (3). Hatályos: 2018. I. 1-től.

(23) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben

referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez

felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv,

továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU)

2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k)

4

4 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 154. § (4). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

(21) bekezdése a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint

a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos

felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság

(EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet,

l)

5

5 Beiktatta: 2017. évi LXIX. törvény 154. § (4). Hatályos: 2018. I. 3-tól.

(22) bekezdése a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a

befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei,

valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében

történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565

felhatalmazáson alapuló rendelet,

m)

6

6 Beiktatta: 2017. évi CXLV. törvény 86. § (1). Hatályos: 2018. I. 13-tól.

(25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve

biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat

tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU

európai parlamenti és tanácsi rendelet

n)

7

7 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 94. § (1). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

(26) bekezdése a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU)

2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

o)

8

8 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 94. § (1). Hatályos: 2018. XII. 29-től.

(27) bekezdése az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU

rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU

rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai

parlamenti és tanácsi rendelet

p)

9

9 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 94. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

(28) bekezdése a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra

vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet

módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti

és tanácsi rendelet,

143. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

q)

1

1 Beiktatta: 2018. évi CXXVI. törvény 94. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.

(29) bekezdése az értékpapírosítás általános keretrendszerének

meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás

egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a

2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU

rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai

parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB

feladatkörében és eljárásában.

(6) A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002.

szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő

forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv

és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk,

b)

2

2 Megállapította: 2017. évi CXLV. törvény 86. § (2). Hatályos: 2018. I. 13-tól.

az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015.

november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a

2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet

módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

102. cikk,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.)

a fogyasztói hitel-megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv

hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

d) a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták

bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre

vonatkozó elvekről,

e) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK

rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK

európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 12. cikke,

f)

3

3 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 112. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK

rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online

vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai

parlamenti és tanácsi rendelet,

g)

4

4 Beiktatta: 2016. évi LIII. törvény 112. §. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK

rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív

vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti

és tanácsi irányelv

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB

feladatkörében és eljárásában.

57. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

187. §

5

5 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2014. III. 16-tól.

188. §

6

6 Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2013. X. 2-től.

1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez

7

7 Megállapította: 2016. évi LIII. törvény 115. §, 2. melléklet. Hatályos: 2016. VII. 1-től.

144. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

I. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett egyes ügyek

1

1 Módosította: 2017. évi CXLV. törvény 87. § q).

Az MNB és

a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap

tekintetében

aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a

1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap

tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői

információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés

hatálybalépésének jóváhagyására,

2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap

tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői

információja jóváhagyására,

3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata,

hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az

ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

4. nyilvános, zárt végű értékpapíralap esetén a kibocsátási

tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a

kezelési szabályzat jóváhagyására,

5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási

tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának

jóváhagyására,

6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA

kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők

számára történő forgalmazásának engedélyezésére,

ab) a befektetési alap nyilvántartásba vételére,

ac) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,

ad) a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az

értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére,

ae) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban

1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének

engedélyezésére,

2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a

gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85

százalékát,

3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a

gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem

gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,

4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén

annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV

gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén

annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás

eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén

annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85

százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp

létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,

145. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV

számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdés b) pontja,

valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként

működjön tovább,

8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,

9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő

ÁÉKBV-je legyen,

10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után

létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,

11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a

gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés

jóváhagyására,

12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként

létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a

cél-ÁÉKBV-től,

13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való

törlésére,

af) egyebekben

1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának

engedélyezésére,

2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató

jóváhagyására,

3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő

átalakulásának engedélyezésére,

4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,

5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,

6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére,

7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon

befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap

részalapjává válást jelentő - egyesülés engedélyezésére,

8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának

engedélyezésére,

9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

felfüggesztésének engedélyezésére,

10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének

meghosszabbítására,

11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,

12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének

engedélyezésére,

13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a

letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,

b) a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel

kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a

ba) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor,

mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére

jogosító engedélyét az MNB visszavonta,

bb) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor,

mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap

kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen

befektetési alapkezelő sem veszi át,

146. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

c) a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy

között a Tpt. 22. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban

szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való

egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,

d) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő

bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő

regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó között

da) a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

db) az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

e) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő

bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő

regisztrációját kezdeményező személy között

ea) a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének

engedélyezésére,

eb) az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

f) a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi

intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai

Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének

engedélyezésére,

g) a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy

helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama

regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy

helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba

hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített

tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

h) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a

tájékoztató közzétételének engedélyezésére,

i) a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan

forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő

adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,

j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4)

bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató között

ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a

szabályozott információ bejelentésére

vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.

II.

1

1 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXLV. törvény 88. § c). Hatálytalan: 2018. I. 1-től.

147. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

TARTALOMJEGYZÉK

2013. évi CXXXIX. törvény 1

a Magyar Nemzeti Bankról 1

ELSŐ RÉSZ 1

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja,

feladatai és szervezete 1

I. Fejezet 1

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja

és alapvető feladatai 1

1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges

célja 1

2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai 2

II. Fejezet 3

Az MNB szervezete 3

3. Az MNB jogi formája 3

4. Az MNB szervei 4

5. A Monetáris Tanács 4

6. Az MNB elnöke 5

7. Az MNB alelnökei 6

8. Az igazgatóság 6

9. A Pénzügyi Stabilitási Tanács 7

10. A felügyelőbizottság 9

11. Könyvvizsgáló 9

MÁSODIK RÉSZ 10

AZ MNB FELADATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES

SZABÁLYOK 10

III. Fejezet 10

Az MNB egyes alapvető feladatai 10

12. A monetáris politika 10

13. Kötelező jegybanki tartalék 10

14. Jegybanki alapkamat 11

15. Árfolyamok 11

16. Pénzkibocsátás 11

17. Pénzforgalom és felvigyázás 15

18. Jegybanki információs rendszer 15

IV. Fejezet 18

A rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével

kapcsolatos alapvető feladatok 18

19. A hitelkínálat figyelemmel kísérése 18

20. A túlzott hitelkiáramlás megakadályozását

szolgáló intézkedések 18

21. Az anticiklikus tőkepuffer 19

22. A rendszerszintű likviditási kockázatok

csökkentését szolgáló intézkedések 20

148. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

23. A rendszerszinten jelentős intézmények

csődvalószínűségét csökkentő intézkedések 20

23/A. Rendszerszintű vagy makroprudenciális

kockázatot csökkentő intézkedések 21

24. A rendszerkockázat kezelésével kapcsolatos

további feladatok 23

V. Fejezet 23

Felügyeleti feladatok 23

HARMADIK RÉSZ 33

AZ MNB ELJÁRÁSAI 33

VI. Fejezet 33

A hatósági eljárások közös szabályai 33

24/A. Jogorvoslat 48

25. Elektronikus kapcsolattartás 49

VII. Fejezet 50

Egyes hatósági eljárások 50

26. Engedélyezési eljárás 50

27. Ellenőrzési eljárás 51

28. A felügyeleti biztos 64

29. Fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás 67

30. Piacfelügyeleti eljárás 73

30/A. A hatósági szerződésre vonatkozó

szabályok 81

30/B. Felügyeleti ellenőrzés 82

VIII. Fejezet 82

A Pénzügyi Békéltető Testület 82

31. A Pénzügyi Békéltető Testület feladata,

szervezete és működése 82

32. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása 85

33. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása

határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita

esetén 94

33/A. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásaival

kapcsolatos nyilvánosságra hozatal 96

NEGYEDIK RÉSZ 98

AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL 98

34. Kapcsolat az Országgyűléssel 98

35. Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és

a nyilvánossággal 99

36. Kapcsolat a Nemzetközi Valutaalappal 100

37. Kapcsolat az Európai Unió egyes intézményeivel 101

38. Felügyeleti kollégium 108

39. Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel 109

40. Az MNB számlavezetési tevékenysége 109

41. Kapcsolat az államháztartással 110

ÖTÖDIK RÉSZ 111

149. oldal

Hatály: 2019.IV.26. - határozatlan

2013. évi CXXXIX. törvény - a Magyar Nemzeti Bankról

AZ MNB SZERVEINEK TAGJAIRA ÉS A TOVÁBBI

ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 111

42. Az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a

felügyelőbizottság tagjainak díjazása 111

43. Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak

jogállása 111

44. Összeférhetetlenség 112

45. Vagyonnyilatkozat 116

HATODIK RÉSZ 116

VEGYES RENDELKEZÉSEK 116

46. Jegybanki jogosultságok 116

47. Az MNB adatkezelése 119

48. Közérdekű igényérvényesítés 119

48/A. A bejelentők védelme 121

49. Részesedésszerzés és osztalékfizetés 121

50. A felügyeleti díj fizetésének szabályai 122

51. Az MNB bevételei 123

IX. FEJEZET 123

Záró rendelkezések 123

52. Felhatalmazó rendelkezések 124

53. Hatálybalépés 129

54. Átmeneti rendelkezések 129

55. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó

követelményének megfelelés 137

56. Az Európai Unió jogának való megfelelés 137

57. Módosító és hatályon kívül helyező

rendelkezések 143

1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez 143

I. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett

egyes ügyek 144

II. 146

Copyright 2025 Biztosításokról érthetően Created by Tűzló Dekor Kft.

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com