Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

PTK (1959. évi IV. Tv.)

I. 1959. évi IV. törvény
1959. évi IV. törvény
a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
1
A 2011.06.30. -tól 2014.03.14-ig hatályos szöveg
Tartalomjegyzék
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1
A törvény célja . . . . . . . . . . . . . . . 1
A Ptk. értelmezése . . . . . . . . . . . . . 1
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek tel-
jesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . 2
MÁSODIK RÉSZ
A SZEMÉLYEK 2
I. CÍM
AZ EMBER MINT JOGALANY . . . 2
I. Fejezet
A jogképesség 2
A méhmagzat gondnoka . . . . . . . . . . 3
II. Fejezet
A cselekvőképesség 3
A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőké-
pesség, illetve cselekvőképtelenség . . 3
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvő-
képtelen kiskorúakra vonatkozó közös
szabályok . . . . . . . . . . . . . . . 4
A cselekvőképesség korlátozása és kizárása
gondnokság alá helyezéssel . . . . . . 4
A cselekvőképességet korlátozó és a cselek-
vőképességet kizáró gondnokság alá
helyezettekre vonatkozó közös szabályok 6
Cselekvőképtelenség gondnokság alá helye-
zés nélkül . . . . . . . . . . . . . . . 6
Zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokren-
delés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A gondnok kirendelése . . . . . . . . . . . 7
A gondnok tevékenysége . . . . . . . . . . 8
A gondnokság alá helyezés megszüntetése,
illetve módosítása . . . . . . . . . . . 8
Cselekvőképességet érintő gondnokság . . . 9
III. Fejezet
A jogképesség megszűnése; a holtnak nyilvá-
nítás 9
Holtnak nyilvánítás . . . . . . . . . . . . . 9
II. CÍM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
IV. Fejezet 9
III. CÍM
A JOGI SZEMÉLYEK . . . . . . . . 10
V. Fejezet
A jogképesség; a jogi személy létrejötte és
megszűnése 10
VI. Fejezet
A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó
külön rendelkezések 10
1. Az állami vállalat . . . . . . . . . . . . 10
Állami vállalat . . . . . . . . . . . . . . . . 11
2. A tröszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
3. Egyéb állami gazdálkodó szerv . . . . . . 11
4. Költségvetési szerv . . . . . . . . . . . . 11
Az állami költségvetési szervek képviselete 11
5. A szövetkezet . . . . . . . . . . . . . . . 11
6. A jogi személyiségű gazdasági társaság . 12
7. Közhasznú társaság . . . . . . . . . . . 13
8. Az egyesület és a köztestület . . . . . . . 13
A sportági országos szakszövetség . . . . . 14
9. Egyes jogi személyek vállalata . . . . . 14
10. A leányvállalat . . . . . . . . . . . . . 15
11. Az alapítvány . . . . . . . . . . . . . . 15
12. Az egyesülés . . . . . . . . . . . . . . 18
1
A kihirdetés napja: 1959. augusztus 11. A hatálybalépés napja: 1960. május 1. A törvényt az 1977. évi IV. törvény a módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalta, ezért a jegyzetben csak az ezt követő módosításokat közöljük. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
II. 1959. évi IV. törvény
IV. CÍM
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉ-
DELME . . . . . . . . . . . . . . . . 19
VII. Fejezet
A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fű-
ződő jogok 19
A személyhez fűződő jogok . . . . . . . . . 19
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok . . . 21
HARMADIK RÉSZ
A TULAJDONJOG 21
I. CÍM
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . 21
VIII. Fejezet 21
IX. Fejezet
A tulajdonjog tárgyai 21
X. Fejezet
A tulajdonjog tartalma és védelme 22
A birtoklás joga . . . . . . . . . . . . . . . 22
A használat és a hasznok szedésének joga . 22
A rendelkezési jog . . . . . . . . . . . . . . 23
A tulajdonjog védelme . . . . . . . . . . . 24
XI. Fejezet
A tulajdonjog megszerzése 24
Tulajdonszerzés átruházással . . . . . . . . 24
Tulajdonszerzés hatósági határozattal és ár-
verés útján . . . . . . . . . . . . . . . 24
Az elbirtoklás . . . . . . . . . . . . . . . . 25
A termékek, a termények és a szaporulat el-
sajátítása . . . . . . . . . . . . . . . . 25
A vedék . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
A gazdátlan javak elsajátítása . . . . . . . . 26
Méhraj befogása . . . . . . . . . . . . . . . 26
A vadak, a halak tulajdonjogának megszer-
zése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
A találás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Eljárás találás esetén . . . . . . . . . . . . 26
A feldolgozás és az egyesítés . . . . . . . . 27
XII. Fejezet
A közös tulajdon 28
Elővásárlási jog közös tulajdonban álló ház-
ingatlanra . . . . . . . . . . . . . . . 28
A közös tulajdon megszüntetése . . . . . . 28
A társasháztulajdon . . . . . . . . . . . . . 29
XIII. Fejezet
A használati jogok 29
A földhasználat . . . . . . . . . . . . . . . 29
A haszonélvezet és a használat . . . . . . . 29
A telki szolgalom . . . . . . . . . . . . . . 30
Használati jog alapítása . . . . . . . . . . . 31
II. CÍM
A KÖZTULAJDONRA VONATKO-
KÜLÖN SZABÁLYOK . . . . . 31
XIV. Fejezet
Az állami tulajdonjog 31
Az állami tulajdon tárgyai . . . . . . . . . 31
Gazdálkodás az állami tulajdonnal . . . . . 32
A kisajátítás . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Az állami tulajdon védelme . . . . . . . . 32
XV. Fejezet 32
III. CÍM
A BIRTOK . . . . . . . . . . . . . . 32
XVI. Fejezet
A birtok és a birtokvédelem 32
A birtok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
A birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . 33
Birtokvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Birtoklás jogalap nélkül . . . . . . . . . . . 34
A felelős őrzés . . . . . . . . . . . . . . . . 34
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖTELMI JOG 35
I. CÍM
A SZERZŐDÉS . . . . . . . . . . . . 35
XVII. Fejezet
Általános szabályok 35
XVIII. Fejezet
A szerződés megkötése 36
A szerződési akarat és kifejezése . . . . . . 36
Az előszerződés . . . . . . . . . . . . . . . 37
A szerződési feltételek tisztességtelensége . 38
A jogválasztás korlátozása . . . . . . . . . 39
A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés . . . 40
A szerződés létrejötte . . . . . . . . . . . . 40
A szerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . 41
A szerződés alakja . . . . . . . . . . . . . . 41
XIX. Fejezet
A képviselet 41
A meghatalmazás . . . . . . . . . . . . . . 42
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
III. 1959. évi IV. törvény
Ügyeinek vitelében akadályozott személy
képviselete . . . . . . . . . . . . . . 42
Az eseti gondnokság . . . . . . . . . . . . 42
XX. Fejezet
A szerződés tartalma és tárgya 43
A feltétel és időhatározás . . . . . . . . . . 43
A vagylagos szolgáltatás . . . . . . . . . . 43
A pénztartozás. A kamat . . . . . . . . . . 44
A harmadik személy javára szóló szerződés 44
XXI. Fejezet
A semmisség és a megtámadhatóság 44
A Ptk. 270-271. §-ához . . . . . . . . . . 45
Szolgáltatásnak az állam javára való megíté-
lése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
XXII. Fejezet
A szerződés módosítása. A tartozáselismerés 46
Módosítás szerződéssel, illetőleg egyezséggel 46
Szerződésmódosítás bírósági úton . . . . . 47
A tartozáselismerés . . . . . . . . . . . . . 47
XXIII. Fejezet
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 47
A foglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
A kötbér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
A jótállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
A bankgarancia . . . . . . . . . . . . . . . 48
A jogvesztés kikötése . . . . . . . . . . . . 48
A ZÁLOGJOG . . . . . . . . . . . . . . . 48
1. Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . 48
Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . 48
A zálogjog keletkezése . . . . . . . . . . . 49
A zálogtárgy értékesítése . . . . . . . . . . 49
A zálogjog érvényesítése . . . . . . . . . . 50
A zálogjog megszűnése . . . . . . . . . . . 51
2. Zálogjog dolgokon . . . . . . . . . . . . 52
Jelzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
Kézizálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . 53
3. Vagyont terhelő zálogjog . . . . . . . . . 53
4. Zálogjog jogon és követelésen . . . . . . 55
5. Önálló zálogjog . . . . . . . . . . . . . . 55
Az óvadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
A kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
XXIV. Fejezet
A teljesítés és a beszámítás 58
A teljesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
A teljesítés helye . . . . . . . . . . . . . . 58
Lakóhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
A teljesítés ideje . . . . . . . . . . . . . . . 59
A teljesítés módja . . . . . . . . . . . . . . 59
Bírósági letétbehelyezés . . . . . . . . . . . 60
A fajta és mennyiség szerint meghatározott
szolgáltatás teljesítése . . . . . . . . . 60
A pénztartozás teljesítése . . . . . . . . . . 61
Jognyilatkozat adása . . . . . . . . . . . . . 61
A beszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . 61
XXV. Fejezet
A szerződésszegés 61
A kötelezett késedelme . . . . . . . . . . . 61
Fizetési késedelem jogkövetkezményei gaz-
dálkodó szervezetek terven alapuló vi-
szonyában . . . . . . . . . . . . . . . 63
A jogosult késedelme . . . . . . . . . . . . 63
A hibás teljesítés . . . . . . . . . . . . . . 63
A teljesítés lehetetlenné válása . . . . . . . 65
A teljesítés megtagadása . . . . . . . . . . 66
A szerződésszegés közös szabályai . . . . . 66
XXVI. Fejezet 67
Az elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
A szerződés megszűnésének egyes esetei . . 67
Az elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
XXVII. Fejezet
Az engedményezés és a tartozásátvállalás 68
Az engedményezés . . . . . . . . . . . . . 68
A tartozásátvállalás . . . . . . . . . . . . . 68
XXVIII. Fejezet
Több jogosult vagy több kötelezett a szerző-
désben 69
XXVIII/A. Fejezet
Az értékpapír 69
II. CÍM
FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍ-
VÜL OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS
JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGO-
DÁSÉRT . . . . . . . . . . . . . . . 71
XXIX. Fejezet
A kártérítés általános szabályai 71
XXX. Fejezet
A felelősség egyes esetei 71
A veszélyes üzem működéséből eredő károk 71
Felelősség olyan személyek károkozásáért,
akiknek belátási képessége hiányzik
vagy korlátozott . . . . . . . . . . . . 72
Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő
és megbízott károkozása . . . . . . . 72
Az állattartók felelőssége . . . . . . . . . . 73
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
IV. 1959. évi IV. törvény
Az épületekről lehulló tárgy által okozott kár 73
A nem vagyoni kár . . . . . . . . . . . . . 73
XXXI. Fejezet
A felelősség módja, a kártérítés mértéke 73
XXXII. Fejezet
Jogalap nélküli gazdagodás 74
Szolgáltatásnak az állam javára való megíté-
lése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
III. CÍM
EGYES SZERZŐDÉSEK . . . . . . . 75
XXXIII. Fejezet
Az adásvétel és a csere 75
1. Az adásvétel . . . . . . . . . . . . . . . 75
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 75
Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és
tehermentességéért . . . . . . . . . . 76
Az adásvétel egyes különös nemei . . . . . 76
2. A csere . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
XXXIV. Fejezet
A szállítási és a közüzemi szerződés 78
1. A szállítási szerződés . . . . . . . . . . . 78
2. A közüzemi szerződés . . . . . . . . . . 79
XXXV. Fejezet
A vállalkozás 79
1. Általános szabályok . . . . . . . . . . . 79
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 79
2. Az építési szerződés . . . . . . . . . . . 81
3. A szerelési szerződés . . . . . . . . . . . 82
4. A tervezési szerződés . . . . . . . . . . . 83
5. A kutatási szerződés . . . . . . . . . . . 83
6. Az utazási szerződés . . . . . . . . . . . 84
XXXVI. Fejezet
A mezőgazdasági termékértékesítési szerző-
dés 84
XXXVII. Fejezet
A bérlet 85
1. A dolgok bérlete . . . . . . . . . . . . . 85
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 85
A bérlet megszűnése . . . . . . . . . . . . 86
2. A lakásbérlet. A lakásbérlet létrejötte . . 87
Lakásbérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
XXXVIII. Fejezet
A haszonbérlet 87
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 87
A haszonbérlet megszűnése . . . . . . . . . 88
Haszonbérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Vegyes rendelkezések . . . . . . . . . . . . 88
XXXIX. Fejezet
A letét 88
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 88
A letét megszűnése . . . . . . . . . . . . . 89
A letét különös nemei . . . . . . . . . . . . 89
A szálloda felelősségének mértéke . . . . . 89
XL. Fejezet
A megbízás. A megbízás nélküli ügyvitel 90
1. A megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . 90
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 90
A megbízás megszűnése . . . . . . . . . . 91
2. A megbízás nélküli ügyvitel . . . . . . . 91
XLI. Fejezet
A fuvarozás 92
A fuvarlevél . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 92
A fuvarozó és a feladó felelőssége . . . . . 94
Egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . 94
XLII. Fejezet
A bizomány 95
XLIII. Fejezet
A szállítmányozás 96
A felek jogai és telezettségei . . . . . . . 96
A szállítmányozó felelőssége . . . . . . . . 96
Egyéb rendelkezések . . . . . . . . . . . . 97
XLIV. Fejezet
A bank- és hitelviszonyok 97
1. A hitel- és a kölcsönszerződés . . . . . . 97
2. A bankszámla- és a betétszerződés . . . 98
3. A folyószámla-szerződés . . . . . . . . . 98
4. A takarékbetét-szerződés . . . . . . . . 98
XLV. Fejezet
A biztosítás 99
1. Közös szabályok . . . . . . . . . . . . . 99
2. A vagyonbiztosítás . . . . . . . . . . . . 100
A felelősségbiztosítás . . . . . . . . . . . . 102
3. Az életbiztosítás . . . . . . . . . . . . . 102
4. A balesetbiztosítás . . . . . . . . . . . . 103
5. Vegyes rendelkezések . . . . . . . . . . 103
Biztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
V. 1959. évi IV. törvény
XLVI. Fejezet
A társaság 104
1. A polgári jogi társaság . . . . . . . . . . 104
2. Az építőközösség . . . . . . . . . . . . . 105
3. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai106
4. A jogi személyiség nélküli gazdasági tár-
saság . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
5. A társasház-közösség . . . . . . . . . . 107
XLVII. Fejezet
Az ajándékozás 107
XLVIII. Fejezet
A haszonkölcsön 107
XLIX. Fejezet
A tartási és az életjáradéki szerződés 108
1. A tartási szerződés . . . . . . . . . . . . 108
2. Az életjáradéki szerződés . . . . . . . . . 109
L. Fejezet
A díjkitűzés 109
Kötelezettségvállalás közérdekű célra . . . . 109
1. A díjkitűzés . . . . . . . . . . . . . . . . 109
2. Kötelezettségvállalás közérdekű célra . . 109
ÖTÖDIK RÉSZ
ÖRÖKLÉSI JOG 109
I. CÍM
AZ ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI . . . . . . . . . . . . . 109
LI. Fejezet
Általános szabályok 110
Hagyaték, örökség, öröklés . . . . . . . . . 110
Kiesés az öröklésből . . . . . . . . . . . . 110
Érdemtelenség . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Lemondás az öröklésről . . . . . . . . . . . 110
A kiesésre vonatkozó rendelkezések alkal-
mazása . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
II. CÍM
TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS . . . . . . 111
LII. Fejezet
Törvényes örökösök 111
A törvényes öröklés általános rendje . . . . 111
Ági öröklés . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélve-
zeti joga . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési
jogi szabályok . . . . . . . . . . . . . 113
Osztályrabocsátás . . . . . . . . . . . . . . 113
III. CÍM
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ
ÖRÖKLÉS . . . . . . . . . . . . . . 113
LIII. Fejezet
A végrendelet 114
A végrendelkezés joga . . . . . . . . . . . 114
A végrendelet fajai . . . . . . . . . . . . . 114
Közvégrendelet . . . . . . . . . . . . . . . 114
Közvégrendelet tétele bíróságnál . . . . . . 114
Írásbeli magánvégrendelet . . . . . . . . . 114
Közös rendelkezések az írásbeli végrendele-
tekre . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
Szóbeli végrendelet . . . . . . . . . . . . . 115
LIV. Fejezet
A végrendelet tartalma 115
Örökösnevezés . . . . . . . . . . . . . . . 115
A törvényes és a végrendeleti öröklés kap-
csolata. Kizárás . . . . . . . . . . . . 115
Az örökrész meghatározása. vedékjog . . 115
Helyettes örökös . . . . . . . . . . . . . . . 116
Hagyomány. Meghagyás . . . . . . . . . . 116
Közérdekű meghagyás . . . . . . . . . . . 116
LV. Fejezet
A végrendelet érvénytelensége és hatályta-
lansága 116
A végrendelet érvénytelensége . . . . . . . 116
A végrendelet hatálytalansága . . . . . . . . 117
A végrendelet részleges érvénytelensége, il-
letőleg hatálytalansága . . . . . . . . 117
A végrendelet megtámadása . . . . . . . . 117
LVI. Fejezet
Öröklési szerződés 117
Az öröklési szerződés általános szabályai . . 117
Halál esetére szóló ajándékozás . . . . . . . 118
Rendelkezés várt öröklésről . . . . . . . . . 118
IV. CÍM
KÖTELESRÉSZ . . . . . . . . . . . 118
LVII. Fejezet
A kötelesrész és annak kielégítése 118
Kötelesrészre jogosultak . . . . . . . . . . 118
Kitagadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
A kötelesrész mértéke és alapja . . . . . . . 119
A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték.
Betudás . . . . . . . . . . . . . . . . 119
Felelősség a kötelesrész kielégítéséért . . . 120
A kötelesrész kiadása . . . . . . . . . . . . 120
V. CÍM
AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI . . . 120
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
VI. 1959. évi IV. törvény
LVIII. Fejezet
Az örökség megszerzése 120
Az öröklés megnyílta . . . . . . . . . . . . 120
Az örökség visszautasítása . . . . . . . . . 120
Külön rendelkezések a hagyomány és a meg-
hagyás tekintetében . . . . . . . . . . 121
LIX. Fejezet
Az örökös jogállása 121
Hagyatéki tartozások . . . . . . . . . . . . 121
Felelősség a hagyatéki tartozásokért . . . . 121
Kielégítés az örökös által . . . . . . . . . . 121
A hagyatéki hitelezők felhívása . . . . . . . 122
Az örökös jogállása . . . . . . . . . . . . . 122
A hagyományos felelőssége a hagyatéki tar-
tozásokért . . . . . . . . . . . . . . . 122
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 122
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépése . . 124
Átmeneti rendelkezések . . . . . . . . . . . 125
Hatályukat vesztő, illetőleg hatályban mara-
jogszabályok . . . . . . . . . . . . 125
A határidők számítása . . . . . . . . . . . . 127
Melléklet az 1960. évi 11. törvényerejű ren-
delethez . . . . . . . . . . . . . . . . 128
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
1. 1959. évi IV. törvény
1959. évi IV. törvény
a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
1
(A hatálybalépéséről és a végrehajtásáról szóló
1960. évi 11. törvényerejű rendelettel és az 1978. évi
2. törvényerejű rendelettel egységes szerkezetben.)
[Jelölések: a Polgári Törvénykönyv: Ptk., a Polgá-
ri Törvénykönyv hatálybalépéséről szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet: Ptké., a
2
Polgári Törvénykönyv
módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi
IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló
1978. évi 2. törvényerejű rendelet: Tvr.]
3
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ
RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
Ptk. 1. §
4
(1) Ez a törvény az állampolgárok, vala-
mint az állami, önkormányzati, gazdasági és társa-
dalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni
és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e vi-
szonyokat szabályozó más jogszabályokat ha el-
térően nem rendelkeznek e törvénnyel összhang-
ban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell ér-
telmezni.
(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság
gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell
értelmezni.
A Ptk. értelmezése
Ptké. 5. § (1) A Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése
előtti bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint
nem lehet értelmezni.
(2) A Ptk. hatálybalépésével hatályát veszti
a) a Legfelsőbb Bíróság valamennyi polgári jogi
tartalmú, telező erejű iránymutató döntése (elvi
döntés, elvi megállapítás),
b) a Legfelsőbb Bíróság által hatályában fenntartott
valamennyi polgári jogi tartalmú teljes ülési hatá-
rozat, jogegységi döntvény és elvi határozat,
c) valamennyi polgári jogi tartalmú kollégiumi ál-
lásfoglalás.
(3) Az előző bekezdés nem vonatkozik az a)-c) pon-
tokban felsorolt azokra a döntésekre, amelyek a Ptk.
által nem szabályozott, illetőleg külön szabályozásra
fenntartott intézményhez (pl. nemzetközi magánjog,
szerzői, találmányi jog), vagy olyan jogszabályhoz
kapcsolódnak, amelynek hatályát ez a törvényerejű
rendelet nem érinti.
(4)
5
A Központi Gazdasági Döntőbizottság elvi hatá-
rozatainak érvényét a Ptk. hatálybalépése nem érinti.
A Ptk. rendelkezéseivel ellentétes jogszabályon ala-
puló elvi határozatok azonban a Ptk. hatálybalépé-
vel hatályukat vesztik.
Ptké. 6. §
6
Ptk. 2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és
személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érde-
keit.
(2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket meg-
illető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi
rendeltetésének megfelelően.
Ptk. 3. §
7
(1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkot-
mányban elismert valamennyi formáját.
(2)
8
(3)
9
1
A kihirdetés napja: 1959. augusztus 11. A hatálybalépés napja: 1960. május 1. A törvényt az 1977. évi IV. törvény a módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalta, ezért a jegyzetben csak az ezt követő módosításokat közöljük. Hatályos: 1996. 01. 01.
2
A kihirdetés napja: 1960. április 12. Hatályos: 1996. 01. 01.
3
A kihirdetés napja: 1978. február 1. Hatályos: 1996. 01. 01.
4
A Ptk. 1. §-ának (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
5
A Központi Gazdasági Döntőbizottság 1973. január 1-jével megszűnt [ 1972. évi 29. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdés]. Hatályos:
1996. 01. 01.
6
A Ptké. 6. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
7
Lásd az 1949. évi XX. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
8
A Ptk. 3. §-ának (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
9
A Ptk. 3. §-ának (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
2. 1959. évi IV. törvény
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek
teljesítése
Ptk. 4. §
10
(1)
11
A polgári jogok gyakorlása és a kö-
telezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség
és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsö-
nösen együttműködve kötelesek eljárni.
(2)
12
(3)
13
(4) Ha ez a törvény szigorúbb vetelményt nem tá-
maszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Sa-
ját felróható magatartására előnyök szerzése végett
senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a
másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2)
14
Joggal való visszaélésnek minősül a jog gya-
korlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze
nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgaz-
daság megkárosítására, a személyek zaklatására, jo-
gaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illeték-
telen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által meg-
kívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a maga-
tartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást
érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyi-
latkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az ér-
deksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyi-
latkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha
a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny jutta-
tásától tették függővé.
Ptk. 6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben
való megtérítésére telezheti azt, akinek szándékos
magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal
olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kí-
vül károsodás érte.
Ptk. 7. §
15
(1) A törvényben biztosított jogok védel-
me az állam minden szervének kötelessége. Érvé-
nyesítésük ha törvény másképpen nem rendelkezik
bírósági útra tartozik.
(2)
16
Bírósági peres eljárás helyett a felek válasz-
tottbírósági eljárást thetnek ki, ha legalább a fe-
lek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen
foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kap-
csolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon ren-
delkezhetnek.
MÁSODIK RÉSZ
A SZEMÉLYEK
I. CÍM
AZ EMBER MINT JOGALANY
I. Fejezet
A jogképesség
Ptk. 8. § (1) A Magyar Köztársaságban minden ember
jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemze-
tiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül
egyenlő.
(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyol-
dalú nyilatkozat semmis.
Ptk. 9. § A jogképesség az embert, ha élve születik,
fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fo-
gamzás időpontjának a születéstől visszafelé számí-
tott háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani
lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későb-
ben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
Ptké. 76. § A fogamzás időpontját a gyermek érdeke
ellenére csak akkor lehet bizonyítani, ha a fogamzás a
Ptk. hatálybalépése után történt.
Ptk. 10. § A gyermek részére már megszületése előtt
gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása
érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és tör-
vényes képviselője között érdekellentét van.
11
Az 1959. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése a 2006. évi III. törvény 2. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
10
A Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
12
A Ptk. 4. §-ának (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
13
A Ptk. 4. §-ának (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
14
A Ptk.-ban a „népgazdaság” kifejezést „nemzetgazdaság”-ra változtatta az 1991. évi XIV. törvény 16. §-ának (4) bekezdése. Hatályos:
1996. 01. 01.
15
A Ptk. 7. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
16
A Ptk. 7. §-ának (2) bekezdése az 1994. évi LXXI. törvény 65. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
3. 1959. évi IV. törvény
A méhmagzat gondnoka
Ptké. 7. § (1) Méhmagzat részére a gondnokot a
gyámhatóság rendeli ki.
(2)
17
A gondnokrendelést bármelyik szülő vagy
nagyszülő, az ügyész, illetőleg az anya lakóhelye
szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi
jegyző kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is
helye van.
(3) A gondnok abban az ügyben, amelyben kirendel-
ték, olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.
II. Fejezet
18
A cselekvőképesség
Ptk. 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cse-
lekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem
zárja ki.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy
tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy
egyoldalú nyilatkozat semmis.
A kiskorúság miatti korlátozott
cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség
Ptk. 12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét
még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot tött. A
házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésé-
vel, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiá-
nya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági
engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
Ptké. 77. § A házasságkötés a Ptk. hatálybalépése előtt
kötött házasságnál sem jár a nagykorúság megszerzé-
vel, ha a bíróság a házasságot a cselekvőképesség
hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámha-
tósági engedély miatt érvénytelennek nyilvánítja.
Ptk. 12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kis-
korú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és
nem cselekvőképtelen.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatko-
zatának érvényességéhez ha jogszabály kivételt
nem tesz törvényes képviselőjének beleegyezése
vagy utólagos váhagyása szükséges. Ha a korlá-
tozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé vá-
lik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényes-
ségéről.
(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvé-
nyes képviselőjének közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot,
amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükség-
leteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű
szerződéseket;
c) rendelkezik munkával szerzett keresményével;
keresménye erejéig erre telezettséget vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizá-
rólag előnyt szerez.
(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvő-
képes kiskorúnak a d) pontban foglaltak szerint
ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyé-
vel visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes
képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jó-
vá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó
nyilatkozatát pótolja.
(5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőké-
pes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozato-
kat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a kor-
látozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát
kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett ke-
resményre vonatkoznak.
Ptk. 12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a
tizennegyedik életévét nem töltötte be.
(2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már
betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképessé-
get kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság
alá helyezési eljárásra a 15. § rendelkezései megfe-
lelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagyko-
rúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat
jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
Ptk. 12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyi-
latkozata semmis; nevében a törvényes képviselője
jár el.
(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképte-
len kiskorú által kötött és már teljesített csekély je-
lentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a min-
dennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb
megfontolást nem igényel.
Ptk. 12/D. § A törvényes képviselőnek a kiskorú sze-
mélyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele
során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az íté-
lőképessége birtokában cselekvőképtelen kisko-
véleményét figyelembe kell vennie.
17
A Ptké. 7. §-ának (2) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
18
Az 1959. évi IV. törvény II. fejezete a 2001. évi XV. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 11. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
4. 1959. évi IV. törvény
A korlátozottan cselekvőképes és a
cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó közös
szabályok
Ptk. 13. § (1) A törvényes képviselő jognyilatkozata-
inak érvényességéhez a gyámhatóság váhagyása
szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra,
b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megil-
lető jogokra vagy telezettségre; külön is vissza-
utasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasí-
tására,
c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy
bármely módon történő megterhelésére vonatko-
zik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingat-
lan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg
kerül sor haszonélvezet alapítására,
d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgálta-
tott vagyonára,
e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve va-
gyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke
meghaladja a külön jogszabályban meghatározott
összeget.
(2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jog-
nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváha-
gyása nem szükséges.
Ptk. 13/A. § (1) A kiskorú még a gyámhatóság jóvá-
hagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilat-
kozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért
megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy
amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
(2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselek-
vőképes kiskorút a munkával szerzett keresményé-
vel való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos
mértékű ajándékozást.
Ptk. 13/B. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és
a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak
annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvő-
képessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet
megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelős-
sége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
A cselekvőképesség korlátozása és kizárása
gondnokság alá helyezéssel
Ptk. 14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagy-
korú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá
helyezett.
(2)
19
A gondnokság alá helyezést a nagykorú sze-
mély házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli
rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérhe-
ti.
(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a
gyámhatóság tudomást szerez,a gondnokság alá he-
lyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekez-
désben meghatározott közeli hozzátartozó a gyám-
hatóságnak a perindítás szükségességéről való tájé-
koztatását ve 60 napon belül nem teszi meg.
(4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a
bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek
az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a
pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szen-
vedélybetegsége miatt általános jelleggel, illetve
egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan vagy
időszakonként visszatérően nagymértékben csök-
kent.
(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak rész-
leges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan
érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport
tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlá-
tozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem
korlátozza.
(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok
tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helye-
zett személy teljes cselekvőképességét:
1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli
ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a mun-
kaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszony-
ból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjá-
ban foglalt mértéket meghaladó vedelemmel való
rendelkezés;
2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelke-
zési jog;
3. családjogi jognyilatkozatok megtétele
a)
20
a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal
kapcsolatos jognyilatkozat,
b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilat-
kozat megtétele,
19
Az 1959. évi IV. törvény 14. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2009. 07. 01.
20
Az 1959. évi IV. törvény 14. § (6) bekezdés 3. a) alpontja a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 2. pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
5. 1959. évi IV. törvény
c) a gyermeke nevének meghatározása és annak
megváltoztatása,
d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájá-
rulás;
4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni dön-
tés meghozatala;
5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat meg-
tétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);
6. örökösödési ügyek;
7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelye-
zéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gya-
korlása;
9. tartózkodási hely meghatározása.
Ptk. 14/A. § (1) A bíróságnak a cselekvőképesség
korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell
a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgála-
ta iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely
nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedé-
sétől számított öt év.
(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell
megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá
helyezés megszüntetésére, annak hatályában való
fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gond-
nokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá
változtatására, a cselekvőképességet kizáró gond-
nokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság
alá helyezésre történő módosítására, illetve cselek-
vőképességet korlátozó gondnokság esetén a gond-
nokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök
módosítására irányulhat.
Ptk. 14/B. § (1) A korlátozottan cselekvőképes sze-
mély jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bí-
róság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekin-
tetében a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezé-
vel vagy utólagos váhagyásával tette. A gondno-
kolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság
dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cse-
lekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatko-
zatainak érvényességéről.
(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondno-
ka közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot,
amelyre a jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükség-
leteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű
szerződéseket;
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony
jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szo-
ciális és munkanélküli ellátásból származó vedel-
me 50%-ával; annak erejéig telezettséget is vál-
lalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizá-
rólag előnyt szerez.
(3) A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közok-
iratban feljogosíthatja a gondnokát annak hozzájá-
rulása esetén arra, hogy helyette és nevében ál-
talános jelleggel eljárjon, jognyilatkozatot tegyen,
kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilat-
kozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a
korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatko-
zatát kívánja meg.
(4) A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti általános fel-
hatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal a
gondnok egyidejű tájékoztatása mellett bármikor
visszavonhatja.
(5) Azonnali intézkedést igény esetben, illetve kü-
lön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3) be-
kezdésben meghatározott megállapodás hiányában
is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt
helyett.
Tvr. 10. § A törvényes képviselő jognyilatkozatával és
a gyámhatóság váhagyásával kapcsolatos szabályo-
kat csak a törvény hatálybalépése után tett jognyilat-
kozatokra lehet alkalmazni.
Ptk. 15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a
bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezett.
(2)
21
A gondnokság alá helyezést a nagykorú sze-
mély házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli
rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérhe-
ti.
(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a
gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá he-
lyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekez-
désben meghatározott közeli hozzátartozó a gyám-
hatóságnak a perindítás szükségességéről való tájé-
koztatást vető 60 napon belül nem teszi meg.
(4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bí-
róság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei
21
Az 1959. évi IV. törvény 15. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
6. 1959. évi IV. törvény
viteléhez szükséges belátási képessége pszichés ál-
lapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan
teljes mértékben hiányzik.
(5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gond-
nokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkez-
nie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve,
ha az érintett személy belátási képességének hiánya
véglegesnek tekinthető.
Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői vé-
leményében nyilatkoznia kell.
Ptk. 15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyi-
latkozata a (2) bekezdésben foglalt kivétellel
semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak
a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánsá-
gát, kéréseit pl. a tartózkodási helyére vonatkozó-
an a döntések meghozatala előtt meg kell hallgat-
nia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha
a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megsze-
gi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti
elmozdítását vonhatja maga után.
(2) A cselekvőképtelen személy maga is megköthe-
ti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, ame-
lyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő,
és különösebb megfontolást nem igényelnek.
A cselekvőképességet korlátozó és a
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezettekre vonatkozó közös szabályok
Ptk. 16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka,
korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érin-
tett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvé-
nyességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges,
ha a jognyilatkozat a gondnokolt
a) tartására,
b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára
vagy kötelezettségére,
c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely
módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem
értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték
nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor ha-
szonélvezet alapítására,
d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára,
e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot ki-
rendelő határozatban megállapított összeget, de
legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb va-
gyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik.
(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hoz-
zájárulhat
a) a cselekvőképtelen személy gondnoka, korláto-
zott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt
és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá
helyezett személy leszármazójának önálló háztar-
tás alapításához, fenntartásához, illetve más létfon-
tosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló va-
gyonának terhére; a támogatás mértéke a leszárma-
kötelesrészét nem haladhatja meg;
b) a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és
gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által tör-
ténő az a) pontban foglaltak alá nem tartozó
ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül le-
mondásához, illetve közcélra történő felajánlásá-
hoz, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt meg-
élhetését nem veszélyezteti.
(3) Nincs szükség a gyámhatóság váhagyására
a) bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált
jognyilatkozat érvényességéhez,
b) ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet kor-
látozó gondnokság alá helyezett személy cselekvő-
képességét az (1) bekezdésben meghatározott jog-
nyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.
Ptk. 16/A. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és
a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak
annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselek-
vőképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet
megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelős-
sége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés
nélkül
Ptk. 17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cse-
lekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy
ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartó-
san vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg
teljesen hiányzik.
(2) A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőkép-
telen személy jognyilatkozata a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel semmis.
(3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőkép-
telen nagykorú személy jognyilatkozatát a végin-
tézkedése kivételével cselekvőképtelenség miatt
nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és
körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jog-
nyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is in-
dokolt lett volna.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
7. 1959. évi IV. törvény
Zárlat elrendelése és ideiglenes
gondnokrendelés
Ptk. 18. § (1) Ha cselekvőképességet korlátozó vagy
kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás in-
dokolt, és az érintett személy vagyonának védelme
sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyon-
ra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgond-
nokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen
nincs helye fellebbezésnek.
(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bí-
rósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intéz-
kedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a ren-
delkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Ptk. 18/A. § (1) A gyámhatóság kivételesen, azonna-
li intézkedést igény esetben ideiglenes gondnokot
rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az
ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszi-
chés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tar-
tósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek vé-
delme más módon elsősorban zárlat elrendelésével
nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirende-
határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirende-
határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gond-
nok a 14. § (6) bekezdésében meghatározott ügycso-
portok közül melyekben járhat el az érintett személy
helyett.
Ptk. 18/B. § A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését,
illetve az ideiglenes gondnokrendelést követő 8 na-
pon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell
indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetle-
vél benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot,
illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül
kell vizsgálnia.
A gondnok kirendelése
Ptk. 19. § (1) A bíróság által gondnokság alá helyezett
személy részére a gondnokot a gyámhatóság rende-
li ki. A gondnokrendelés részletes szabályait külön
jogszabály határozza meg.
(2) Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú
személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a
gondnoki tisztséget vállalja.
Ptk. 19/A. § (1)
22
Gondnokká ha ez az érdekeivel
nem ellentétes a gondnokság alá helyezett által
még cselekvőképes állapotában közokiratban kije-
lölt vagy a gondnokság alá helyezést vetően meg-
nevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor el-
sősorban együttélő házastársát vagy bejegyzett élet-
társát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házas-
társ, bejegyzett élettárs kirendelése veszélyeztetné a
gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gond-
nokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság el-
látására az összes körülmények figyelembevételével
alkalmasnak mutatkozik.
(2) A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas sze-
mélyek közül a szülőket, illetve a szülők által a
haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben
megnevezett személyt, ilyenek hiányában más hoz-
zátartozókat akik szükség esetén a személyes gon-
doskodást is el tudják látni előnyben kell részesí-
teni.
(3) Ha a gondnok az (1)-(2) bekezdésben foglaltak
szerint nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hi-
vatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gond-
nok csak büntetlen előéletű személy lehet. Hivatá-
sos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybete-
gekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó tár-
sadalmi szervezet (pl. egyesület) által a tagjai közül
ajánlott személy is kirendelhető.
(4) Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a sze-
mélye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten
tiltakozik.
Ptk. 19/B. § (1) A gondnokolt részére kivételesen
több gondnok is kirendelhető. Többes gondnokren-
delésre akkor kerülhet sor, ha
a) a gondnokság alá helyezett személy mindkét szü-
lője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a
gondnokságot, vagy
b) a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes
más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eset-
ben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gond-
nokok feladatkörének pontos megoszlását.
(3) A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a
gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendel-
het. A helyettes gondnok dönthet a távollévő vagy
más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett
a gondnokoltat érintő, azonnali intézkedést igény
ügyekben.
Ptk. 19/C. § (1) A gyámhatóság a gondnokot a tiszt-
ségéből felmenti, ha
22
Az 1959. évi IV. törvény 19/A. § (1) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 3- 4. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
8. 1959. évi IV. törvény
a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszün-
tette,
b) a gondnokolt meghalt,
c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri,
d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gond-
nok kirendelésének is akadályát jelentette volna.
(2) A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmoz-
dítja azonnali intézkedést igény esetben ezt meg-
előzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha
a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy olyan
cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit
súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
(3) Ha a gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből az
(1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból men-
ti fel, ezzel egyidejűleg a gondnokolt haláláról a
gondnokság alá helyezést elrendelő bíróságot értesí-
tenie kell, a halál tényének a gondnokoltak névjegy-
zékébe történő bejegyzés végett.
Tvr. 10. § A törvényes képviselő jognyilatkozatával és
a gyámhatóság váhagyásával kapcsolatos szabályo-
kat csak a törvény hatálybalépése után tett jognyilat-
kozatokra lehet alkalmazni.
A gondnok tevékenysége
Ptk. 20. § (1) A gondnok általános jelleggel, illetve
a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatáro-
zott ügyekben a gondnokság alá helyezett személy
vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
(2) A gondnok indokolt esetben vállalása esetén a
gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja.
Ptk. 20/A. § A gondnok tevékenységét a gyámhatóság
felügyeli. A gondnok a működéséről, illetve a gondno-
kolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor,
egyébként pedig évente köteles beszámolni a gyámha-
tóságnak.
Ptk. 20/B. § A gondnok köteles a gyámhatóság felhí-
vására beszolgáltatni a gondnokolt pénzét, értékpapír-
jait, valamint értéktárgyait, ha azokat figyelemmel
a 20/C. §-ban foglaltakra is a rendes vagyonkeze-
lés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani
nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyon-
nal való rendelkezéshez a gyámhatóság váhagyása
szükséges.
Ptk. 20/C. § A gondnok vagyonkezelésének a gondno-
kolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a gond-
nokolt személyes kívánságait meghallgatni, és a va-
gyon állagától függően a jogos igényeket lehetőség
szerint teljesíteni.
Ptk. 20/D. § (1) A gondnok a vagyon kezeléséről a
(2) bekezdésben foglalt kivétellel évente köteles
számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok
a gondnokolt közeli hozzátartozója és a gondnokolt
vagyoni viszonyai rendes számadást nem tesznek
szükségessé, a gyámhatóság egyszerűsített szám-
adást is engedélyezhet.
(2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem
köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nin-
csen vagyona és a munkaviszonyból származó jö-
vedelmének, nyugdíjának, egyéb járadékának havi
összege nem haladja meg a külön jogszabályban
meghatározott mértéket.
(3) Ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (rész-
vényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni hoz-
zájárulása 50%-át, de legalább 100 000 Ft-ot megha-
ladó mértékű telezettségvállalásához a gyámható-
ság váhagyását kell kérnie. Ha a gazdálkodó szer-
vezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készí-
tésére teles, a beszámolót a gondnoknak az éves
számadás során a gyámhatósághoz be kell nyújtania.
(4) A gyámhatóság a gondnokot az (1) és (3) bekez-
désben meghatározottakon kívül indokolt esetben
eseti számadásra telezheti. Eseti számadás elő-
írásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.
(5) A gondnok vagyonkezelésének részletes szabá-
lyait külön jogszabály határozza meg.
A gondnokság alá helyezés megszüntetése,
illetve módosítása
Ptk. 21. § (1) A cselekvőképességet érintő gondnok-
ságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka
már nem áll fenn.
(2)
23
A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt
maga a gondnokság alatt álló, házastársa, bejegyzett
élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok,
a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.
(3) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti
perindításnak a 14/A. § szerinti kötelező felülvizs-
gálat időpontja előtt is helye van.
23
Az 1959. évi IV. törvény 21. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
9. 1959. évi IV. törvény
(4) A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá
helyezés megszüntetésén kívül kérhetik cselekvőké-
pességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycso-
portok módosítását, amelyek vonatkozásában a bí-
róság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta,
a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselek-
vőképességet kizáró gondnoksággá változtatását, il-
letve a cselekvőképességet kizáró gondnokság cse-
lekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés-
re történő módosítását is.
Cselekvőképességet érintő gondnokság
Ptké. 8-13. §
24
Ptké. 14. §
25
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)
26
az egyesület, a köztestület, az alapítvány és a
közalapítvány beszámolási és könyvvezetési kötele-
zettségére vonatkozó szabályokat,
b) a kiskereskedelmi árubeszerzés során szállított ter-
mékek tárolására szolgáló eszközök (göngyölegek)
visszavételére és visszaszállítására vonatkozó szabá-
lyokat,
c) azokat a szerződési feltételeket, amelyek a fogyasz-
val tött szerződésben tisztességtelennek minő-
sülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításig
tisztességtelennek kell tekinteni
rendeletben állapítsa meg.
III. Fejezet
A jogképesség megszűnése; a holtnak
nyilvánítás
Ptk. 22. § A jogképesség a halállal szűnik meg.
Ptk. 23. §
27
Az eltűnt személyt bírósági határozattal
holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt
év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen
adat ismeretes volna.
Ptk. 24. § (1) A bíróság a halál napját a körülmények
mérlegelése alapján állapítja meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet ered-
ményre, a halál időpontja az eltűnést ve hónap
tizenötödik napja.
Ptk. 25. § (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellen-
kező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a
határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy
később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei
egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvá-
nító határozatot megfelelően módosítja. A jogkövet-
kezmények ilyen esetben a módosított határozat sze-
rint alakulnak.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a
határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és
a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bí-
róság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül
helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmé-
nyek ha jogszabály kivételt nem tesz semmisek.
(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat ha-
tálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkez-
mények ha jogszabály kivételt nem tesz semmi-
sek.
Holtnak nyilvánítás
Ptké. 15. §
28
Felhatalmazást kap az igazságügy-
miniszter, hogy a holtnak nyilvánítási eljárást, vala-
mint a halál tényének bírósági megállapításával kap-
csolatos kérdéseket rendelettel szabályozza.
II. CÍM
29
IV. Fejezet
30
Ptk. 26. §
31
Ptk. 27. §
33 32
24
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 8- 14. §-ait a 2001. évi XV. törvény 9. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2001. 11. 01.
25
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 14. §-át a 2007. évi LXXXII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2007.07.01.
26
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 14. § a) pontja a 2006. évi IV. törvény 367. § 10. pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2009.07.01.
27
Lásd az 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
28
Végrehajtására lásd az 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
29
A 1998. évi XXXIII. törvény 60. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 04. 01.
30
A 1998. évi XXXIII. törvény 60. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 04. 01.
31
A 1998. évi XXXIII. törvény 60. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 04. 01.
32
Lásd a 16/1993. (VI. 15.) PM rendelet et és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 109/C. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
33
A 1998. évi XXXIII. törvény 60. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 04. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
10. 1959. évi IV. törvény
III. CÍM
A JOGI SZEMÉLYEK
V. Fejezet
A jogképesség; a jogi személy
létrejötte és megszűnése
Ptk. 28. § (1)
34
Az állam mint a vagyoni jogviszo-
nyok alanya jogi személy. Az államot a polgári
jogviszonyokban ha jogszabály ettől eltérően nem
rendelkezik az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter képviseli.
(2)
35
A kártérítési, megtérítési és kártalanítási te-
lezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában
vállalt szerződéses kötelezettség az államot költség-
vetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított
költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is ter-
heli.
(3) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek
az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és
más egyéb szervezetek.
(4) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra
a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél
fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
Ptk. 29. § (1) A jogi személy létrejöttének és meg-
szüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy
egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt
jogszabály is létesíthet.
(2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban,
határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jo-
gi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és ha
erről külön jogszabály nem rendelkezik képviselő-
jét.
(3)
36 37
A jogi személy nevében aláírásra a jogi
személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró,
és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli
alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott sze-
mély aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a ren-
delkezésektől eltérhet.
(4)
38
Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyil-
vántartásba vételhez ti, a bejegyzett körülmé-
nyek megváltoztatása harmadik személyek irányá-
ban csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántar-
tásba bevezették.
Ptk. 30. § (1) Ha a jogszabály vagy annak felhatal-
mazása alapján az alapító határozat vagy okirat
másként nem rendelkezik, a jogi személy szerveze-
ti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, iro-
dája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve,
szakosztálya stb.) nem jogi személy.
(2) A szervezeti egység vezetője az egység rendelte-
tésszerű működése által meghatározott körben a jogi
személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító
határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet.
VI. Fejezet
A jogi személyek egyes fajtáira
vonatkozó külön rendelkezések
39
1. Az állami vállalat
40
Ptk. 31. §
41
(1) Az állami vállalat jogi személy.
(2) Az állami vállalat a rábízott vagyonnal törvény-
ben meghatározott módon és felelősséggel önálló-
an gazdálkodik.
(3) Az állami vállalat telezettségeiért a rábízott va-
gyonnal felel.
(4) Az állam jogszabályban meghatározott módon
irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását
és más tevékenységét.
(5) Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat
tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell
megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetek-
től való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
34
Az 1959. évi IV. törvény 28. § (1) bekezdése a 2010. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2010.06.17.
35
Az 1959. évi IV. törvény 28. § 2. bekezdését a 2003. évi LV. törvény 9. §-a iktatta be. Hatályos: 2003. 07. 19.
36
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 3. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
37
A 1959. évi IV. törvény Ptk. 29. § (3) bekezdése a 2007. évi LXI. törvény 30. § ( 2) i) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2007. 09. 01.
38
Lásd a Ptk. 54. §-ának (3) bekezdését, 58. §-ának (4) bekezdését, 60. §-át és 71. §-ának (3) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
39
A Ptk. VI. Fejezet eredeti 39-74. §-ainak számozását 34-69. §-okra változtatta az 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos:
1996. 01. 01.
40
A Ptk. „1. Az állami vállalat” című rész §-ainak szövege az 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
41
A Ptk. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
11. 1959. évi IV. törvény
(6)
42
Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E
jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott
csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja
át.
Ptk. 32. § (1) Az állami vállalat általános vezetését el-
látja
a) a vállalati tanács, vagy
b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldött-
gyűlése, illetőleg
c) az igazgató.
(2) A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az
igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el.
(3) Az állami vállalat kezelésében levő vagyont nem
lehet elvonni; jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
Ptk. 33. §
43
Az állami vállalatra vonatkozó részletes
szabályokat külön törvény állapítja meg.
Állami vállalat
Ptké. 16. §
44
Ptké. 17. §
45
2. A tröszt
Ptk. 34. § (1) Az alapító szerv a felügyelete alá tarto-
több vállalat gazdaságos működésének és fejlesz-
tésének előmozdítására és e vállalatok irányítására
trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében működő
vállalatok jogi személyek.
(2) A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a
tröszt keretében működő vállalatokat.
(3)
46
A trösztre vonatkozó részletes szabályokat kü-
lön törvény állapítja meg.
3. Egyéb állami gazdálkodó szerv
Ptk. 35. § Ha a jogszabály másként nem rendelkezik,
az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az
egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is.
4. Költségvetési szerv
47
Ptk. 36. § (1) A költségvetési szerv jogi személy.
(2) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezető-
je látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek
meghatározott csoportjára nézve a szerv dolgozójá-
ra ruházhatja át.
Az állami költségvetési szervek képviselete
Ptké. 18. §
48
Ptké. 19. §
49
Ptk. 37. § (1) A költségvetési szervet a költségvetését
meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, meg-
térítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a
kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek irányá-
ban vállalt.
(2) Ilyen esetben a költségvetési fedezetről a költség-
vetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskod-
ni.
5. A szövetkezet
Ptk. 38. §
50
A szövetkezet az alapszabályban meg-
határozott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott
tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi
személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja
a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturá-
lis, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei ki-
elégítésének elősegítése.
Ptk. 39-50. §
51
Ptk. 51. §
52
A szövetkezetre vonatkozó részletes sza-
bályokat külön törvény állapítja meg.
42
A Ptk. 31. §-ának (6) bekezdését az 1985. évi 25. törvényerejű rendelet 7. §-a iktatta be a törvénybe. Hatályos: 1996. 01. 01.
43
Lásd az 1977. évi VI. törvényt és a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
44
A Ptké. 16. §-át az 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 28. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
45
A Ptké. 17. §-át az 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 28. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
46
Lásd az 1977. évi VI. törvényt és a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
47
A Ptk. VI. Fejezetének 4. Címe az 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
48
A Ptké. 18. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
49
A Ptké. 19. §-át az 1971. évi 31. törvényerejű rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
50
Az 1959. évi IV. törvény 38. §-a a 2006. évi X. törvény 108. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 07. 01.
51
A Ptk. 39-50. §-ait az 1992. évi II. törvény 62. §-a (1) bekezdésének 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
52
Lásd az 1992. évi I. és II. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
12. 1959. évi IV. törvény
6. A jogi személyiségű gazdasági társaság
53
Ptk. 52. § (1) Az állam, a jogi személyek, a jogi sze-
mélyiség nélküli gazdasági társaságok és a termé-
szetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevé-
kenység folytatására vagy annak elősegítésére sa-
ját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot ala-
píthatnak.
(2)
54
Jogi személyként működő gazdasági társaság:
a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a
részvénytársaság.
(3)
55
Ptk. 53. § (1)
56
(2)
57
A közös vállalat a tagok által alapított olyan
gazdasági társaság, amely telezettségeiért elsősor-
ban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tar-
tozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásai-
ért együttesen vagyoni hozzájárulásuk arányában
kezesként felelnek.
(3)
58
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági
társaság, amely előre meghatározott összegű törzs-
betétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) ala-
kul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal
szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a tár-
sasági szerződésben esetleg megállapított egyéb va-
gyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A tár-
saság kötelezettségeiért törvényben meghatározott
kivétellel a tag nem felel.
(4)
59
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság,
amely előre meghatározott számú és névértékű rész-
vényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul,
és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a rész-
vénytársasággal szemben a részvény névértékének
vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
A részvénytársaság kötelezettségeiért törvényben
meghatározott kivétellel a részvényes nem felel.
Ptk. 54. §
60
(1) A gazdasági társaság alapításához
társasági szerződés (alapító okirat); részvénytársa-
sági formában működő gazdasági társaság esetében
pedig alapszabály (alapító okirat) szükséges.
(2) A társasági szerződésben meg kell határozni:
a) a társaság cégnevét és székhelyét,
b) a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhe-
lyük (székhelyük) kivéve az alapszabályban a
részvényeseket feltüntetésével,
c) a társaság tevékenységi körét,
d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a ta-
gok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátá-
sának módját és idejét,
e) a cégjegyzés módját,
f) a veze tisztségviselők nevét és lakóhelyét,
g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot
határozott időre alapítják, valamint
h) mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló
törvény az egyes társasági formáknál kötelezően
előír.
(3) A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegy-
zéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
Ptk. 55. §
61
A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt
felelősségű társaságnál az ügyvezető, míg részvény-
társaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazda-
sági társaságot harmadik személyekkel szemben, va-
lamint bíróságok és hatóságok előtt.
Ptk. 56. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, ha
a) a társasági szerződésben (alapszabályban) meg-
határozott időtartam eltelt, vagy más megszűnési
feltétel megvalósult;
b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését;
c)
62
elhatározza jogutódlással történő megszűnését
(átalakulását);
53
A Ptk. VI. Fejezet 6. Címe és az 52-56. §-ai az 1988. évi XXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
54
Az 1959. évi IV. törvény 52. § (2) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
1998. 06. 16.
55
A 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 06. 16.
56
A 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 06. 16.
57
Az 1959. évi IV. törvény 53. § 2. bekezdésének első mondata az 1997. évi CXLIV. törvény 303. § 2. bekezdésének megfelelően mó-
dosított szöveg. Hatályos: 1998. 06. 16.
58
Az 1959. évi IV. törvény 53. § 3. bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 303. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1998. 06. 16.
59
Az 1959. évi IV. törvény 53. § 4. bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 303. § 4. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1998. 06. 16.
60
Az 1959. évi IV. törvény 54. §-a az 1997. évi CXLIV. törvény 303. § 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1998.
06. 16.
61
Az 1959. évi IV. törvény 55. §-a a 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1998. 06.
16.
62
Az 1959. évi IV. törvény 56. § 1. bekezdésének c) és d) pontjai az 1997. évi CXLIV. törvény 303. § 6. bekezdésének megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 1998. 06. 16.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
13. 1959. évi IV. törvény
d) tagjainak száma a korlátolt felelősségű társasá-
got és a részvénytársaságot kivéve egy főre csök-
ken, és törvényben meghatározott határidőn belül
nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot;
e)
63
a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
f)
64
a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;
g)
65
a bíróság felszámolási eljárás során megszün-
teti;
h) a gazdasági társaságról szóló törvénynek az egyes
társasági formákra vonatkozó szabályai azt előír-
ják.
(2)
66
A gazdasági társaságra vonatkozó részletes sza-
bályokat külön törvény állapítja meg.
7. Közhasznú társaság
67
Ptk. 57. §
68
Ptk. 58. §
69
Ptk. 59. §
70 71
Ptk. 60. §
72
8. Az egyesület és a köztestület
73
Ptk. 61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott,
önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alap-
szabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott
tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi
tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
Ptk. 62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendel-
kezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhe-
lyéről, valamint szervezetéről.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével
jön létre.
(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.
Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység foly-
tatására nem alapítható.
(4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület
tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Ptk. 63. § Az egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését
a legfelsőbb szerve kimondja;
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszű-
nését megállapítja.
Ptk. 64. §
74
Az egyesülési jog alapján létrehozott tár-
sadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az
egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók.
Ptk. 65. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyil-
vántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek
létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tag-
ságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékeny-
séghez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület
jogi személy.
(2)
75
Köztestület különösen a Magyar Tudományos
Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, ame-
lyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a köz-
feladat ellátásához szükséges törvényben meghatá-
rozott jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket ön-
igazgatása útján érvényesíti.
63
Lásd az 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
64
Az 1959. évi IV. törvény 56. § 1. bekezdésének f) pontját az 1997. évi CXLIV. törvény 303. § 6. bekezdése iktatta be, egyidejűleg az
f) és g) pont jelölése g) és h) pontra változott. Hatályos: 1998. 06. 16.
65
Lásd az 1991. évi IL. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
66
Lásd az 1988. évi VI. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
67
Az 1959. évi IV. törvény VI. fejezetének 7. pontja az 1997. évi CXLIV. törvény 304. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1998. 06. 16.
68
A 2006. évi IV. törvény 367. § 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009.07.01.
69
A 2006. évi IV. törvény 367. § 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009.07.01.
70
Az 1959. évi IV. törvény 59. § 1. bekezdése a 2003. évi XXIV. törvény 15. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2003. 06. 09.
71
A 2006. évi IV. törvény 367. § 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009.07.01.
72
A 2006. évi IV. törvény 367. § 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009.07.01.
73
A Ptk. VI. Fejezete 8. pontjának címét és a cím alatti szövegét (61-65. §) az 1993. évi XCII. törvény 3. §-a állapította meg. Azok az
egyesületek, amelyeknek a neve a „kamara” szót tartalmazza, vagy más köztestületi formára utal, 1995. december 31-ig kötelesek alapsza-
bályuknak az egyesület nevére vonatkozó rendelkezését e törvény rendelkezéseire figyelemmel módosítani [ 1993. évi XCII. törvény 40. §
(7) bekezdés]. Hatályos: 1996. 01. 01.
74
Lásd az 1989. évi II. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
75
Lásd az 1994. évi XVI. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
14. 1959. évi IV. törvény
(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot
kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy megha-
tározott tevékenység csak köztestület tagjaként foly-
tatható.
(5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kap-
csolatos adatok közérdekűek.
(6) A köztestületre ha törvény eltérően nem rendel-
kezik az egyesületre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
A sportági országos szakszövetség
76
Ptk. 66. § (1) A sportági országos szakszövetség (a
továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és
nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, ame-
lyet a sportágban működő sportszervezetek hozhat-
nak létre a külön jogszabályban meghatározott felté-
telekkel.
(2) A szakszövetség a külön jogszabályban és az
alapszabályában meghatározott feladatokat lát el. A
szakszövetség jogi személy.
(3) Törvény meghatározhat olyan feladatot, amelyet
kizárólag a szakszövetség láthat el. A szakszövetség
a feladatai ellátásához szükséges törvényben meg-
határozott jogosítványokkal rendelkezik és ezeket
önigazgatása útján gyakorolja.
(4) A szakszövetségre ha törvény eltérően nem ren-
delkezik az egyesületre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
Ptk. 67-69.§
77
9. Egyes jogi személyek vállalata
78
Ptk. 70. §
79
(1) A helyi önkormányzat, továbbá a
szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az
egyesület vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi sze-
mély.
(2)
80
Egyesület esetében feltétel, hogy a vállalat lé-
tesítését az egyesület alapszabálya megengedje.
Ptk. 71. § (1) A vállalatot létesítő okiratban meg kell
állapítani a 29. § (2) bekezdésében meghatározott
tényeken és körülményeken kívül a létesítő jogi
személy nevét, a vállalat induló vagyonát, továbbá a
jogszabályban előírt egyéb tényeket és körülménye-
ket.
(2) A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére;
nevét úgy kell meghatározni, hogy az a vállalatnak
más gazdálkodó szervezettől való megkülönbözteté-
sére alkalmas legyen.
(3)
81 82
A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzés-
sel jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik
meg.
Ptk. 72. § (1) A vállalat tevékenységi körét a létesítő
jogi személy a jogszabályok keretei között ál-
lapítja meg, s biztosítja a tevékenység ellátásához
szükséges vagyont.
(2) A létesítő jogi személy részesedhet a vállalatnak
az állami költségvetéssel szemben fennálló tele-
zettségei teljesítése után fennmaradó nyereségéből;
a részesedés mértékét a létesítő okirat állapítja meg.
(3) A létesítő jogi személy a vállalat kötelezettségei-
ért kezesként felel.
(4)
83
A vállalat igazgatóját a létesítő jogi személy ne-
vezi ki és menti fel, valamint gyakorolja a munkavi-
szonyában az egyéb munkáltatói jogokat.
(5) A létesítő szerv előírhatja, hogy a vállalat általá-
nos vezetését a kinevezett igazgató mellett ve-
zetőtestület látja el. A vezetőtestület létesítésének
rendjét, létszámát, döntési jogkörét a létesítő okirat-
ban kell meghatározni, s ezt, valamint a működésé-
vel kapcsolatos egyéb kérdéseket a szervezeti és mű-
ködési szabályzatnak is tartalmaznia kell.
(6) A létesítő jogi személy a vállalatot megszüntethe-
ti.
76
Az 1959. évi IV. törvény 66. §-át a 2000. évi CXLV. törvény 99. §-a iktatta be. Hatályos: 2001. 01. 01.
77
A Ptk. 66-69. §-át az 1989. évi II. törvény 27. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
78
A Ptk. VI. Fejezet 9. Címét és a 70-73. §-át az 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 3. §-a iktatta be a törvénybe. Lásd az 1990. évi IV.
törvény 18. §-ának (2) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
79
A Ptk. 70. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (1) bekezdésével megállapított, s az 1993. évi XCII. törvény 40.
§-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
80
A Ptk. 70. §-ának (2) bekezdése az 1989. évi II. törvény 28. §-a (2) bekezdésének, valamint az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (5) bekez-
désének megfelelően módosított szöveg. Az Alkotmánybíróság 12/1995. (II. 22.) AB határozatával a 70. § (2) bekezdésének első mondatát,
valamint a második mondat „további” szövegrészét megsemmisítette. Hatályos: 1996. 01. 01.
81
A Ptk. 71. §-ának (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
82
Az 1959. évi IV. törvény 71. § (3) bekezdése a 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
1998. 06. 16.
83
A Ptk. 72. §-a (4) bekezdésének második mondatát az 1992. évi XXII. törvény 203. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül
helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
15. 1959. évi IV. törvény
(7)
84
Ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik a fel-
számolás esetét kivéve -, végelszámolásnak van he-
lye. A végelszámolás módjára az állami vállalatok-
ról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvény-
ben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy
a megmaradó vagyon a létesítő szervet illeti meg.
Ptk. 73. §
85
(1) Az igazgató képviseli a vállalatot har-
madik személyekkel szemben, valamint bíróságok
és más hatóságok előtt; e jogkörét esetenként vagy
az ügyek meghatározott csoportjára nézve a válla-
lat dolgozóira ruházhatja át. A képviseleti, illetőleg
az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell
nyilvántartani.
(2) A vállalat szervezeti és működési szabályzatát az
igazgató állapítja meg. Ebben gondoskodnia kell a
vállalat tevékenységének ellátására legmegfelelőbb
szervezet kialakításáról.
10. A leányvállalat
86
Ptk. 74. § (1) Jogszabályban meghatározott gazdálko-
szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is
folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhat-
nak létre. A leányvállalat jogi személy.
(2) A leányvállalatot létesítő okiratnak a 29. § (2)
bekezdésében és a 71. § (1) bekezdésében megha-
tározott tényeken és körülményeken kívül tartal-
maznia kell a leányvállalat és a létesítő szerv együtt-
működésének módját, valamint azokat a jogokat és
kötelezettségeket, amelyek a létesítő szervet és a le-
ányvállalatot az együttműködés során megilletik, il-
letőleg terhelik.
(3)
87 88
A leányvállalatra az egyes jogi személyek
vállalatára vonatkozó szabályokat azzal az eltérés-
sel kell alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítésé-
hez jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetér-
tése nem szükséges.
(4)
89
A leányvállalatra vonatkozó további szabályo-
kat külön jogszabály állapítja meg.
11. Az alapítvány
90
Ptk. 74/A. §
91
(1) Magánszemély, jogi személy és jo-
gi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társa-
ság (a továbbiakban együtt: alapító) tartós köz-
érdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat
létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékeny-
ség folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány
javára a célja megvalósításához szükséges vagyont
kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.
(2)
92
Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételé-
vel jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható
meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatáro-
zott feltételeknek megfelel. Az alapítvány tevékeny-
ségét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jog-
erőre emelkedése napján kezdheti meg.
(3)
93
A nyilvántartásba vétel után az alapító az ala-
pítványt nem vonhatja vissza.
(4)
94 95
Az alapítványt annak székhelye szerint ille-
tékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a
továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bíró-
sághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni
84
A Ptk. 72. §-ának (7) bekezdését az 1991. évi IL. törvény 83. §-ának e) pontja iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
85
A vállalati nyilvántartásról, a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és a vízgazdálkodási társulatok törzskönyvéről,
valamint a képviseleti könyvről szóló 63/1988. (XII. 26.) PM rendeletet a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről
szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 27. §-ának (2) bekezdése 1990. január 1. napjával hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
86
A Ptk. VI. Fejezet 10. Címét és a 74. §-át az 1984. évi 33. törvényerejű rendelet 3. §-a iktatta be a törvénybe. Hatályos: 1996. 01. 01.
87
Az 1959. évi IV. törvény 74. § 3. bekezdése a 2006. évi CIX. törvény 167. § 3. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2007. 01. 01.
88
A Ptk. 70. §-a (2) bekezdésének a vállalat létesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértését szabályozó első mondatát a 12/1995.
(II. 22.) AB határozat megsemmisítette. Hatályos: 1996. 01. 01.
89
Lásd a leányvállalatról szóló 65/1984. (XII. 28.) MT rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
90
A Ptk. VI. Fejezet 11. Címét és a 74/A.-74/F. §-át az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 1. §-a iktatta be a törvénybe. Hatályos: 1996.
01. 01.
91
A Ptk. 74/A. §-ának (1)- (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996.
01. 01.
92
Az 1959. évi IV. törvény 74/A. § 2. bekezdése a 2001. évi CVI. törvény 2. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 01. 01.
93
A Ptk. 74/A. §-ának (3)- (4) bekezdése az 1990. évi I. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
94
Az 1959. évi IV. törvény 74/A. § 4. bekezdése a 2006. évi CIX. törvény 167. § 3. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2007. 01. 01.
95
Az 1959. évi IV. törvény 74/A. § 4. bekezdése a 2001. évi CVI. törvény 2. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
16. 1959. évi IV. törvény
kell az igazságügyért felelős miniszter rendeletében
meghatározott okiratokat.
(5)
96 97
A bíróság a nyilvántartásba vételről nempe-
res eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba
vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbe-
síti.
(6)
98
Az alapítvány a nyilvántartásból való törlés-
sel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni
kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatko-
szabályokat.
Ptk. 74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni
az alapítvány
a) nevét;
b) célját;
c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási
módját;
d) székhelyét.
(2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet
az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és
egyéb feltételekről is.
(3)
99
Az alapító az alapító okiratban az alapítvány
szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja,
ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és kép-
viseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a mű-
ködéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt
vagyonból elkülönített vagyonnal.
(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást
megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz az
alapító okiratban meghatározott feltételek mellett
bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az
alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű
vagyont kell bocsátani, amely a működése megkez-
déséhez feltétlenül szükséges.
(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben az
alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme
nélkül módosíthatja. A módosításra egyebekben az
alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabá-
lyokat kell megfelelően alkalmazni.
(6)
100
Az alapítvány gazdálkodására az egyesület
gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.]
az irányadók.
Ptk. 74/C. § (1) Az alapító az alapító okiratban ki-
jelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön
szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet)
az alapítvány képviselője.
Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet
a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között
hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tag-
ja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel
bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az
időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése ese-
tén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az
új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételé-
vel egyidejűleg válik hatályossá.
101
(2)
102
A bíróság teles kezelő szerv (szervezet) kije-
löléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem ren-
delkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a fel-
adat ellátását nem vállalja.
(3)
103
Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre
olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító
közvetlenül vagy közvetve az alapítvány vagyo-
nának felhasználására meghatározó befolyást gyako-
rolhat.
(4)
104
Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön
szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkez-
nie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az
alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig
a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti
jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is.
A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik
személy irányában hatálytalan. Az alapító az alapító
okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv
(szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képvise-
leti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog
gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.
(5) A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztség-
viselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során
96
Az 1959. évi IV. törvény 74/A. § 5. bekezdése a 2001. évi CVI. törvény 8. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 01. 01.
97
A Ptk. 74/A. §-ának (5) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
98
A Ptk. 74/A. §-ának (6) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
99
A Ptk. 74/B. §-ának (3)- (6) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
100
Lásd a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
101
Az 1959. évi IV. törvény 74/C. § 1. bekezdését a 2001. évi CVI. törvény 3. § 1. bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2002. 01. 01.
102
A Ptk. 74/C. §-ának (2) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
103
A Ptk. 74/C. §-ának (3)- (5) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés
számozását (6) bekezdésre változtatta. Hatályos: 1996. 01. 01.
104
Az 1959. évi IV. törvény 74/C. § 4. bekezdése a 2001. évi CVI. törvény 3. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
17. 1959. évi IV. törvény
harmadik személynek okozott kárért az alapítvány
felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségé-
ben az alapítványnak okozott kárért a polgári jog ál-
talános szabályai szerint felel.
(6)
105 106
Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenysé-
gével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a
kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet
(szervezetet) jelölhet ki.
(7)
107
Az alapító az alapító okiratban az e törvényben
biztosított jogainak gyakorlására különösen halála,
megszűnése esetére maga helyett más személyt is
kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó ren-
delkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántar-
tásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Ala-
pító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más sze-
mély hiányában a kezelő szerv (szervezet) vagy az
ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján az
alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.
Ptk. 74/D. §
108
(1) Ha az alapítvány létrehozása az
alapító okiratot tartalmazó végrendeletben történt,
annak nyilvántartásba vétele iránt ha az nem a vég-
rendeleti végrehajtó feladata a közjegyző által ki-
rendelt ügygondnok köteles gondoskodni.
(2) A végrendeletben létesített alapítványt nyilván-
tartásba vétele esetén olyannak kell tekinteni, mint
amely a javára rendelt vagyont az öröklés megnyíl-
tával megszerezte. A végrendeletbe foglalt, de a tör-
vényben meghatározott feltételek hiánya miatt nyil-
vántartásba nem vett alapítvány részére történő va-
gyonrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekin-
teni.
Ptk. 74/E. §
109
(1) A bíróság az alapítványt a nyil-
vántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatá-
rozott
a) cél megvalósult;
b) idő eltelt;
c) feltétel bekövetkezett.
(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántar-
tásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy
más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
(3)
110 111
A bíróság az ügyész keresete alapján az ala-
pítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása le-
hetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás foly-
tán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az
alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti,
ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlen-
vált.
(4)
112
A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a
kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapít-
vány célját veszélyezteti és az alapító a bíróság fel-
hívása ellenére a kijelölést nem vonja vissza és ke-
zelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
(5) A megszűnt alapítvány vagyonát az alapító ok-
irat eltérő rendelkezése hiányában a bíróság hason-
célú alapítvány támogatására köteles fordítani.
(6)
113 114
A bíróság az érdekelt alapítók közös ké-
relmére új alapítvány létrehozása vagy más ala-
pítványhoz való csatlakozás céljából elrendelheti
az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapít-
ványok céljainak megvalósításával összhangban áll.
Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez
az új, illetőleg a megfelelően módosított a meg-
szűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező ala-
pító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság
eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vo-
natkozó szabályokat kell alkalmazni.
Ptk. 74/F. §
115
(1) Az alapítvány működése felett az
ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvé-
nyességi felügyeletet gyakorol.
(2) Ha az alapítvány működésének törvényessége
másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz
105
Az 1959. évi IV. törvény 74/C. § 6. bekezdése a 2001. évi CVI. törvény 8. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 01. 01.
106
A Ptk. 74/C. §-ának (6), korábban (3) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
107
Az 1959. évi IV. törvény 74/C. § 7. bekezdését a 2001. évi CVI. törvény 3. § 3. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2002. 01. 01.
108
Az 1959. évi IV. törvény 74/D. §-a a 2010. évi CXV. törvény 48. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01.
109
A Ptk. 74/E. §-ának (1)- (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996.
01. 01.
110
Az 1959. évi IV. törvény 74/E. § 3. bekezdése a 2001. évi CVI. törvény 4. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 01. 01.
111
A Ptk. 74/E. §-ának (3) bekezdése az 1990. évi I. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
112
A Ptk. 74/E. §-ának (4)- (5) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4 §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
113
Az 1959. évi IV. törvény 74/E. § 6. bekezdése a 2001. évi CVI. törvény 4. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 01. 01.
114
A Ptk. 74/E. §-ának (6) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
115
A Ptk. 74/F. §-a az 1990. évi I. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
18. 1959. évi IV. törvény
fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az
alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabály-
nak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő
eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt
megszünteti.
Ptk. 74/G. §
116
Ptké. 91. § A Ptk. hatálybalépésekor még fennálló ala-
pítványokra a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.
Ptké. 91/A. §
117
(1) Az alapítvány nyilvántartásba
vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén
a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül
postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzés-
ben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
A hiánypótlásra megfelelő legfeljebb negyvenöt
napos határidőt kell biztosítani, amely kérelemre,
indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.
A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése
miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiány-
pótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást
hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság
a kérelmet végzéssel elutasítja.
(2) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számí-
tott hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántar-
tásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határ-
idő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés pos-
tára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illető-
leg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra
biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető fi-
gyelembe.
(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti döntési köte-
lezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíró-
ság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc na-
pon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket
a kérelem elbírálása érdekében.
(4)
118
Ha a kérelem elbírálására a (3) bekezdésben
foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba
vétel a (2) bekezdésben meghatározott határidő le-
teltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tar-
talommal létrejön.
(5) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását
a változástól számított hatvan napon belül a bíró-
ságnak be kell jelenteni, a bejelentésre az (1)-(4) be-
kezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügy-
miniszter rendeletében meghatározott adatokat, köz-
tük az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagja-
inak, valamint az alapítvány képviselőjének nevét,
lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt
adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyil-
vánosak ideértve a még el nem bírált kérelmet és
mellékleteit is azokat bárki megtekintheti és azok-
ról feljegyzést készíthet.
(7)
119
A bíróság az alapítvány adatait számítógépen
rögzíti.
Ptké. 91/B. §
120
(1) Az 1987. szeptember 1-je előtti
alapítványrendelést közérdekű célra való kötelezett-
ségvállalásnak kell tekinteni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti alapítványrendelés
végrendelettel történt, azt közérdekű meghagyásnak
kell tekinteni.
(3) A kötelezett a közérdekű célra való kötelezettség-
vállalást az alapítvány létrehozására vonatkozó sza-
bályok szerint alapítvánnyá alakíthatja át.
12. Az egyesülés
121
Ptk. 74/H. § (1) Az egyesülés a tagok által gazdálko-
dásuk eredményességének előmozdítására és gaz-
dasági tevékenységük összehangolására, valamint
szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi szemé-
lyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egye-
sülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meg-
haladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetem-
legesen felelnek.
(2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesí-
tését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodá-
si tevékenységet is végezhet.
(3) Az egyesülés a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a
bejegyzés napjával jön létre.
(4) Az „egyesülés” elnevezést a kooperációs társaság
cégnevében fel kell tüntetni.
(5) Az egyesülésre vonatkozó részletes szabályokat
külön törvény állapítja meg.
116
Az 1959. évi IV. törvény 74/G. §-át a 2006. évi LXV. törvény 1. § 1. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 08. 24.
117
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. §-át a 2001. évi CVI. törvény 6. §-a iktatta be ( a (4) és a (7) bekezdés 2003. jan. 1-én lép
hatályba). Hatályos: 2002. 01. 01.
118
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. § 4. bekezdését a 2001. évi CVI. törvény 6. §-a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01.
119
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/A. § 7. bekezdését a 2001. évi CVI. törvény 6. §-a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01.
120
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 91/B. §-át a 2007. évi LXXXII. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2007.07.01.
121
Az 1959. évi IV. törvény VI. fejezetének 12. pontját és címét az 1997. évi CXLIV. törvény 304. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos:
1998. 06. 16.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
19. 1959. évi IV. törvény
IV. CÍM
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI
VÉDELME
VII. Fejezet
A személyhez és a szellemi
alkotásokhoz fűződő jogok
A személyhez fűződő jogok
Ptk. 75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki
köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védel-
me alatt állnak.
(2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatko-
szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell,
kivéve ha a védelem jellegénél fogva csak a ma-
gánszemélyeket illeti meg.
(3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a ma-
gatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve,
hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket
nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jo-
gokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú
nyilatkozat semmis.
Ptk. 76. §
122
A személyhez fűződő jogok sérelmét je-
lenti különösen az egyenlő bánásmód követelményé-
nek megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és
a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi
épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi
méltóság megsértése.
Ptk. 77. § (1) Mindenkinek joga van a névviseléshez.
(2) Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként
közszerepléssel járó tevékenységet mások jogainak
és törvényes érdekeinek sérelme nélkül felvett v-
vel is lehet folytatni.
(3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak
a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a
nevétől, amelyek hasonló működési körben és azo-
nos területen tevékenykednek.
(4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha
valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtala-
nul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos,
irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató ha
neve összetéveszthető a már korábban is hasonló te-
vékenységet folytató személy nevével az érintett
személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböz-
tető toldással vagy elhagyással használhatja e tevé-
kenység gyakorlása során.
Ptk. 78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme ki-
terjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírv sérelmét jelenti különösen, ha valaki
más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt
állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet
fel.
Ptk. 79. §
123
A sajtó-helyreigazításra irányuló igény
érvényesítésének szabályait a sajtószabadságról és a
médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi
CIV. törvény, valamint a polgári perrendtartásról ren-
delkező törvény állapítja meg.
Ptk. 80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsérté-
sét jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével
kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hoza-
talához a nyilvános közszereplés kivételével az
érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt
büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást
(hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltány-
lást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével
szabad felhasználni.
Tvr. 2. § Az eltűnt, illetőleg a büntetőeljárás alatt álló
személyről készült képmás vagy hangfelvétel felhasz-
nálását az eltűnt személy felkutatását vagy körözését
elrendelő, illetőleg az a hatóság engedélyezheti, amely
előtt a büntetőeljárás folyik.
Ptk. 81. §
124
(1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki
a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy
üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyil-
vánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
(2)
125
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kap-
csolódó minden olyan tény, információ, megoldás
vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, ille-
téktelenek által történő megszerzése vagy felhasz-
nálása a jogosult ide nem értve a magyar államot
122
Az 1959. évi IV. törvény 76. §-a a 37. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 27.
123
Az 1959. évi IV. törvény 79. §-a a 2010. évi CIV. törvény 22. § (3) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01.
01.
124
Az 1959. évi IV. törvény 81. §-a a 2003. évi XXIV. törvény 16. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 06. 09.
125
Az 1959. évi IV. törvény 81. § (2) bekezdése a 2009. évi XXXI. törvény 1. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2009. 05. 22.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
20. 1959. évi IV. törvény
jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke-
it sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban
tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedé-
seket megtette.
(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a he-
lyi önkormányzati költségvetés, illetve az euró-
pai közösségi támogatás felhasználásával, költség-
vetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami
és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával,
használatával, hasznosításával, az azzal való rendel-
kezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont
érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos
adat, valamint az az adat, amelynek megismerését
vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közér-
dekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban
nem eredményezheti az olyan adatokhoz így külö-
nösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megol-
dásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezé-
si és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-
ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, amelyek
megismerése az üzleti tevékenység végzése szem-
pontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy
ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános
adat megismerésének lehetőségét.
(4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszeré-
vel pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérés-
re köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekez-
dés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonat-
kozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly mó-
don is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy
a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás
megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő
szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi
felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kez-
deményezhető.
Ptk. 82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi
személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.
Ptk. 83. §
126
(1) A számítógéppel vagy más módon
történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez
fűződő jogokat nem sértheti.
(2)
127
A nyilvántartott adatokról tájékoztatást az
érintett személyen kívül – csak az arra jogosult
szervnek vagy személynek lehet adni.
(3) Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény
vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett
személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését kü-
lön jogszabályban meghatározott módon követelhe-
ti.
Tvr. 3. §
128
Ptk. 84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában meg-
sértenek, az eset körülményeihez képest a következő
polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) vetelheti a jogsértés megtörténtének bírósági
megállapítását;
b) vetelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő
eltiltását a további jogsértéstől;
c) vetelheti, hogy a jogsér nyilatkozattal vagy
más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy
szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén
az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosít-
sanak;
d) vetelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a
jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsér-
részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel
előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő
mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség
szabályai szerint.
(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll
arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bí-
róság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírsá-
got is kiszabhat.
(3)
129
E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés
tilos reklám közzétételével történt.
Ptk. 85. § (1) A személyhez fűződő jogokat a (2) és
a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel csak szemé-
lyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvő-
képes személy a személyhez fűződő jogai védelmé-
ben maga is felléphet.
(2) A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok vé-
delmében törvényes képviselője, az ismeretlen he-
lyen távolle személyhez fűződő jogok védelmé-
ben pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.
(3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bí-
rósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a sze-
mély, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban része-
sített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi sze-
mély) hírnevét sér magatartás közérdekbe üt-
126
A Ptk. 83. §-ának (1) bekezdése az 1992. évi LXIII. törvény 33. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
127
A Ptk. 83. §-a (2) bekezdésének második mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 1996. 01. 01.
128
A Tvr. 3. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
129
Az 1959. évi IV. törvény 84. § 3. bekezdését az 1997. évi LVIII. törvény 23. §-ának b) pontja iktatta be. Hatályos: 1997. 09. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
21. 1959. évi IV. törvény
közik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az
ügyész is jogosult.
(4) Ha a jogsértést valószínűsítették, és a késedelem
nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes in-
tézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés
eszközének bírósági zár alá vételét is.
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok
Ptk. 86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme
alatt áll.
(2)
130 131
A védelmet e törvény rendelkezésein kí-
vül az alkotások meghatározott fajtáira, valamint
egyes rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvé-
delmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-,
származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hang-
felvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák
meg.
(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is,
amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek,
de amelyek társadalmilag széles körben felhasznál-
hatók és még közkinccsé nem váltak.
(4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni ér-
tékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és
tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezde-
tét és tartamát jogszabály határozza meg.
Tvr. 4. § (1) A személyeket a vagyoni értékű gazdasá-
gi, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalata-
ik tekintetében a megkezdett vagy tervbe vett hasz-
nosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a vé-
delem.
(2)
132
Ptk. 87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jo-
gát megsértik a külön jogszabályban meghatáro-
zott védelmen kívül a személyhez fűződő jogok
megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket tá-
maszthatja.
(2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó
szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni érté-
gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és ta-
pasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt
is vetelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy
felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni
eredményben.
HARMADIK RÉSZ
A TULAJDONJOG
I. CÍM
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI
VIII. Fejezet
Ptk. 88-90. §
133
Ptk. 91. §
134
Ptk. 92-93. §
135
IX. Fejezet
A tulajdonjog tárgyai
Ptk. 94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdon-
jog tárgya lehet.
(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog sza-
bályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az
értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosít-
ható természeti erőkre.
Ptk. 95. § (1) A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a
dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az
elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusz-
tulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használ-
hatósága számottevően csökkenne (alkotórész).
(2) A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami
nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű
használatához vagy épségben tartásához rendszerint
szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék).
130
Az 1959. évi IV. törvény 86. § 2. bekezdése a 2003. évi CII. törvény 111. § 1. bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2004. 05. 01.
131
Lásd az 1969. évi III., az 1969. évi IX., az 1995. évi XXXIII. törvényt, az 1975. évi 18., az 1978. évi 28., az 1982. évi 1. törvényerejű
rendeletet, valamint a 78/1989. (VII. 10.) MT rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
132
A Tvr. 4. §-ának (2) bekezdését az 1993. XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
133
A Ptk. 88-90. §-át, valamint a VIII. Fejezet címét és alcímeit az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon
kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
134
A Ptk. 91. §-át és az előtte le címet az 1986. évi 34. törvényerejű rendelet mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
135
A Ptk. 92-93. §-át az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
22. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 96. § A föld tulajdonjoga a föld méhének kincse-
ire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
Ptk. 97. § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost
illeti meg.
(2)
136
Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjo-
ga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írás-
beli megállapodás így rendelkezik.
Tvr. 11. § Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendel-
kezéseket a törvény hatálybalépésekor már meglévő
épületek tekintetében is alkalmazni kell.
(3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdono-
sát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.
Ptké. 78. § Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendel-
kezéseket a Ptk. hatálybalépésekor idegen földön már
megle épületek tekintetében is alkalmazni kell.
X. Fejezet
A tulajdonjog tartalma és védelme
A birtoklás joga
Ptk. 98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a
birtokvédelem.
A használat és a hasznok szedésének joga
Ptk. 99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és
a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal
járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amely-
nek megtérítésére senkit sem lehet telezni.
Ptk. 100. § A tulajdonos a dolog használata so-
rán köteles tartózkodni minden olyan magatartástól,
amellyel másokat, különösen szomszédait szükségte-
lenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszé-
lyeztetné.
Ptk. 101. § (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a
szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anél-
kül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskod-
nék.
(2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott
gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdo-
nosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyö-
kerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld
rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa
azokat felhívás ellenére sem távolítja el.
Ptké. 20. § A közterületre áthajló ágakról lehulló gyü-
mölcsöket ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi
bárki felszedheti.
Ptk. 102. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése,
állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének
összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása cél-
jából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos
kártalanítás ellenében köteles a földjére való belé-
pést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás el-
lenében használhatja, amennyiben ez a földjén való
építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási
munkálatok elvégzéséhez szükséges.
Ptk. 103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy
mezsgye választja el egymástól, ennek használatára
a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat
olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a
jogszabály a kerítés létesítésére telezi. Ha jogsza-
bály erről nem rendelkezik, a költségek őket a hatá-
rolt földhosszúság arányában terhelik.
Ptk. 104. § (1) A föld határvonalán álló fa vagy bokor
és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédo-
kat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszé-
dok ugyanilyen arányban viselik.
(2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik
föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tu-
lajdonosa vetelheti, hogy azt közös költségen tá-
volítsák el.
Ptk. 105. § A tilosban talált állatot a föld használója
mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt
tulajdonosa meg nem téríti.
Ptk. 106. § A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó
rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapo-
dása eltérhet.
Ptké. 21. §
137
A Ptk-nak a szomszédjogra vonatkozó
rendelkezéseitől eltérő szabályokat a települési önkor-
mányzat rendelete is megállapíthat.
Ptk. 107. § (1) Másnak életét, testi épségét vagy va-
gyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem
hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulaj-
donos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet
136
A Ptk. 97. §-ának (2)- (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
137
A Ptké. 21. §-a az 1991. évi XX. törvény 48. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
23. 1959. évi IV. törvény
megszüntetése végett a szükséges mértékben igény-
be vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okoz-
zanak. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet ese-
tében ez a telezettség a tulajdonost csak akkor ter-
heli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mér-
tékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a
behatás vetkeztében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személy-
től kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet
megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt oko-
zott, kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegető
veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával
hárítanak el, az ebből eredő kárt, amennyiben e tár-
gyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett ér-
dekeik arányában valamennyien viselik; ezt a sza-
bályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított
szükséges költség megosztására is.
Ptk. 108. §
138 139
(1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni
köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosí-
tott szervek a szakfeladataik ellátásához szükséges
mértékben az ingatlant időlegesen használják, ar-
ra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát
egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan
tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértéké-
nek megfelelő kártalanítás illeti meg.
(2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan
rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelen-
tős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan
megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti.
(3)
140
A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos ter-
melési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb
előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
Ptk. 109. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének
határain túl építkezett, a szomszéd választása sze-
rint követelheti, hogy a túlépítő
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel oko-
zott értékcsökkenésért adjon kártalanítást,
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megoszt-
ható, vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének a megvásárlását
akkor vetelheti a túlépítőtől, ha
a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében
használhatatlanná válik,
b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglal-
kozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetet-
lenné vagy számottevően költségesebbé válik.
Ptk. 110. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy
ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltako-
zott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyre-
állítása még nem okozott volna aránytalan károso-
dást, a szomszéd a 109. § (1) bekezdésében megha-
tározottakon kívül választása szerint vetelheti,
hogy a túlépítő
a) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérí-
tése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy
b) az épületet bontsa le.
(2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelhe-
ti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel
nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot hely-
reállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti
azonban a beépített anyag elvitelének a joga.
Ptk. 111. § (1) A bíróság a túlépítés következményeit
a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja;
nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely
ellen mindkét fél tiltakozik.
(2)
141
Ptké. 79. § A túlépítésre, a beépítésre, valamint a rá-
építésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet
alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után
történt.
A rendelkezési jog
Ptk. 112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a
dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének
jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja
vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulaj-
donjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.
(2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
138
A Ptk. 108. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
139
Lásd az 1964. évi III., az 1992. évi LXXII., az 1994. évi XLI., az 1994. évi XLVIII. és az 1995. évi LVII. törvényt. Hatályos: 1996. 01.
01.
140
Lásd az 1964. évi III., az 1994. évi XLI., az 1994. évi XLVIII. és az 1995. évi LVII. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
141
A Ptk. 111. §-ának (2) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996.
01. 01.
142
A Ptk. 113. §-ának második mondatát az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
24. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 113. §
142
Ha az épület tulajdonjoga a földtulaj-
donost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld
tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni.
Ptk. 114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat
a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tila-
lommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelke-
zés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak
a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátoz-
ni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tila-
lom az átruházónak vagy más személynek a dolog-
ra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az
ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tün-
tetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
(3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési
tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy
a) a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyez-
ték,
b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként
rosszhiszemű volt, vagy
c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt.
A tulajdonjog védelme
Ptk. 115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
(2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint
önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden
olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely
tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátoz-
za vagy lehetetlenné teszi.
(3) A tulajdonos vetelheti a jogellenes beavatkozás
vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a bir-
tokából kikerült, vetelheti a visszaadását.
Ptk. 116. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulaj-
donjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte,
igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-
nyilvántartás feltüntesse.
(2) Az ingatlan-nyilvántartás ha jogszabály kivételt
nem tesz a tulajdonjog és más jogosultságok fenn-
állását hitelesen tanúsítja.
(3)
143
Az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályait
külön jogszabály tartalmazza.
XI. Fejezet
A tulajdonjog megszerzése
Tulajdonszerzés átruházással
Ptk. 117. § (1) Átruházással ha a törvény kivételt
nem tesz csak a dolog tulajdonosától lehet a tu-
lajdonjogot megszerezni.
(2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irá-
nyuló szerződésen vagy más jogcímen felül a do-
log átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényle-
ges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet
végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az
átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének
hatalmába került.
(3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre
irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tu-
lajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba va-
bejegyzése is szükséges.
(4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelhe-
ti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba va-
bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba
lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, ki-
véve ha a későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell
alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is.
Ptk. 118. § (1) Kereskedelmi forgalomban eladott
dolgon a jóhiszemű ve akkor is tulajdonjogot sze-
rez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos.
(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot
szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgál-
tatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt
a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az
első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszol-
gáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek
jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhisze-
birtoklás szabályai irányadók.
Ptk. 119. § Akire pénzt vagy bemutatóra szóló érték-
papírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az
átruházó nem volt tulajdonos.
Tulajdonszerzés hatósági határozattal és
árverés útján
Ptk. 120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy
árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá
válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tu-
lajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére
nem vonatkozik.
143
Lásd az 1972. évi 31. törvényerejű rendeletet és a 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
25. 1959. évi IV. törvény
(2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozat-
tal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon ér-
tékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdon-
szerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági ha-
tározat vagy visszterhes szerződés alapján jóhisze-
személlyel szemben fennálló telezettségéért.
Az állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn,
ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyon-
tárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt.
(3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-
nyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára
bejegyzett jogokat.
Az elbirtoklás
Ptk. 121. §
144
(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog
tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan ese-
tében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át
szakadatlanul birtokolja.
(2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos
vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbir-
toklás útján nem szerez tulajdonjogot.
(3)
145
(4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor
sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei
csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és
a föld nem osztható meg.
(5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-
nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzés-
re nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatla-
non az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fe-
jében jogot szerzett.
Ptk. 122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejé-
hez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének bir-
toklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
Ptk. 123. § Ha a tulajdonos menthető okból nincs ab-
ban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorol-
hassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig
az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként
az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél ke-
vesebb volna hátra.
Ptk. 124. § (1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban
felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,
b) a tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §),
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt
egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven
belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb bir-
tokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig
eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás
a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból
kezdődik.
Ptké. 80. § A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lé-
elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év
szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél ke-
vesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalé-
pését megelőzően bekövetkezett nyugvására és meg-
szakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.
A termékek, a termények és a szaporulat
elsajátítása
Ptk. 125. § (1) Akinek más dolgán olyan joga van,
amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat
tulajdonbavételére jogosítja ha ezek tulajdonjogát
korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdon-
jogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a
dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporu-
lat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá.
(2) Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a ter-
mények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogo-
sítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szer-
zett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a terméke-
ket, a terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája
arányában és máshonnan meg nem térülő költekezé-
sei erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki.
(3)
146
A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg
rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíró-
ság vagy a községi (városi, fővárosi kerületi) jegyző
előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjo-
got szerez a dolog termékein, terményein és szapo-
rulatain.
A vedék
Ptk. 126. § A föld tulajdonosa megszerzi mindazok-
nak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb vál-
tak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a
144
Az 1959. évi IV. törvény 121. § 1. bekezdése a 2001. évi XIX. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 05.
31.
145
A Ptk. 121. §-ának (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Lásd még a
hivatkozott törvény 16. §-ának (2) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
146
A Ptk. 125. §-ának (3) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
26. 1959. évi IV. törvény
termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet al-
kalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást il-
let.
A gazdátlan javak elsajátítása
Ptk. 127. §
147
Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon
birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.
Méhraj befogása
Ptké. 22. § Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két na-
pon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki
tulajdonjogot szerezhet.
A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése
Ptk. 128. §
148
(1) A vadak, továbbá a folyóvizekben
és a természetes tavakban élő halak, valamint más
hasznos víziállatok ha törvény eltérően nem ren-
delkezik az állam tulajdonában vannak.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhul-
lott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.
(3)
149
A halászati jog gyakorlására jogosult által ki-
fogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát ha
törvény eltérően nem rendelkezik a halászati jog
gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult
által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat
ha törvény eltérően nem rendelkezik a halászati jog
gyakorlására jogosult tulajdonába kerül.
A találás
150
Ptk. 129. §
151
(1) Ha valaki feltehetően más tulajdo-
nában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára
igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdeké-
ben ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakap-
hassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül
a dologért nem jelentkezett.
(2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a
közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy
más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgal-
közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén
találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat
három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos
a találást követő egy éven belül követelheti a dolog,
illetve a vételár kiadását.
Ptk. 130. § Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak
tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltá-
nyos összegű találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett
mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy
a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
Ptk. 131. § Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi ha-
táridőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem
szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog
értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.
Ptk. 132. § (1) Ha valaki olyan értékes dolgot ta-
lált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy
amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment,
köteles azt az államnak felajánlani.
(2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a talá-
tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a
dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.
(3)
152
Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy
muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga
az államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához
kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak
járó díj mértékét külön jogszabály állapítja meg.
Eljárás találás
153
esetén
Ptké. 23. §
154
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a dolgok találása esetén követendő eljárás szabálya-
it rendeletben megállapítsa.
147
A Ptk. 127. §-a az 1991. évi XIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
148
Az 1959. évi IV. törvény 128. § 1. bekezdése az 1997. évi XLI. törvény 53. § 3. bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1997. 08. 26.
149
Az 1959. évi IV. törvény 128. § 3. bekezdése az 1997. évi XLI. törvény 53. § 3. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1997. 08. 26.
150
Lásd a 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
151
A Ptk. 129. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
152
A muzeális tárgyak találása esetén vetendő eljárásról lásd az 1963. évi 9. törvényerejű rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
153
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet jelölt részét a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01.
154
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 23. §-a a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (6) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2009.09.01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
27. 1959. évi IV. törvény
A feldolgozás és az egyesítés
Ptk. 133. § (1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy
átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dol-
got állít elő, a dolog tulajdonosának választása sze-
rint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy mun-
kája értékének megtérítése ellenében az új dolog tu-
lajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított
dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulaj-
donosát választási jog nem illeti, csupán a dolog ér-
tékének megtérítését vetelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt,
a választás joga minden esetben az anyag tulajdono-
sát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulaj-
donjogát választja, csak gazdagodását teles meg-
téríteni.
Ptk. 134. § (1) Ha több személy dolgai úgy egyesül-
nek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan
károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egy-
általán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon ke-
letkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tu-
lajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés
előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a
többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába
veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
(2) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesü-
lést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő.
Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a
gazdagodás megtérítését vetelheti.
Ptk. 135. § (1)
155
(2) Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy
összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart
igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosul-
tak között megfelelő arányban fel kell osztani.
(3) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása
mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból leg-
feljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése
után fennmaradó összeg illeti meg.
Ptk. 136. § (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjé-
re vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel
megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag érté-
két teles megtéríteni.
(2)
156
Ptk. 137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult
lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a
földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazda-
godását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtu-
lajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek,
illetőleg ha a föld megosztható a föld megfelelő
részének a megvásárlására.
(2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld
megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület érté-
ke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének érté-
két lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdo-
nos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő
csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az
esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.
(3) Ha valaki a más tulajdonában le épületet bővíti,
ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen
földön már épület áll, a ráépítéssel a felek eltérő
megállapodása hiányában közös tulajdon keletke-
zik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan
értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján
kell megállapítani.
(4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályo-
kat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a rá-
építő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a
ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a rá-
építőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem
okozott volna aránytalan károsodást.
Ptk. 138. § (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, ille-
tőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köte-
les annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak meg-
téríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szer-
zett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni.
Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdon-
jogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is kö-
teles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni.
(2)
157
(3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
Ptké. 79. § A túlépítésre, a beépítésre, valamint a rá-
építésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet
alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után
történt.
155
A Ptk. 135. §-ának (1) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996.
01. 01.
156
A Ptk. 136. §-ának (2) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996.
01. 01.
157
A Ptk. 138. §-ának (2) bekezdését az Alkotmánybíróság 29/1992. (V. 19.) AB határozatával megsemmisítette. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
28. 1959. évi IV. törvény
XII. Fejezet
A közös tulajdon
Ptk. 139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon
meghatározott hányadok szerint több személyt is
megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hánya-
da egyenlő.
Ptk. 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogo-
sult a dolog birtoklására és használatára; e jogot
azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja
a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes
érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a
rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások
kérdésében a tulajdonostársak ha a törvény más-
ként nem rendelkezik szótöbbséggel határoznak;
minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányá-
ban van szavazati joga.
Ptk. 141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulaj-
doni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban
terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dolog-
gal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni vi-
szonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arány-
ban viselik a dologban beállott kárt is.
Ptk. 142. § Az állag megóvásához és fenntartásához
feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulaj-
donostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső
részét mindegyik tulajdonostárs viselni teles. Ilyen
kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehető-
ség szerint értesíteni kell.
Ptk. 143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot
kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást
sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges
sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróság-
nál megtámadhatja. A megtámadás a határozat vég-
rehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt
esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tu-
lajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munká-
lat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és
fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kí-
ván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a hasz-
nálat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulaj-
donostárs kérelmére a bíróság határoz.
Ptk. 144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata
szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások-
hoz,
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához,
az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba
adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon
való megterheléséhez.
Ptk. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik
tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tu-
lajdonostársat harmadik személlyel szemben elővá-
sárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti
meg.
(3)
158
A külön jogszabályokban más személy részére
biztosított elővásárlási jog ha törvény kivételt nem
tesz megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
Elővásárlási jog közös tulajdonban álló
házingatlanra
Ptké. 24. § Kisebb házingatlanban fennálló állami tu-
lajdoni illetőség elidegenítése esetén a tulajdonostár-
sat elővásárlási jog csak akkor illeti meg, ha a bérlő
a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jogával
nem él.
Ptké. 24/A. §
159
Ptk. 146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulaj-
donostárs önállóan is felléphet.
A közös tulajdon megszüntetése
Ptk. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bárme-
lyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemon-
dás semmis.
Ptk. 148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban
természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét
ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel in-
dokolt megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy
vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez
158
Az 1959. évi IV. törvény 145. § 3. bekezdését a 2002. évi XXIII. törvény 28. § 1. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2002. 07. 27.
159
A Ptké. 24/A. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
29. 1959. évi IV. törvény
a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegye-
zése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulaj-
donban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonos-
társ tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó mél-
tányos érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethe-
meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelenté-
keny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendel-
tetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait ér-
tékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak
között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat
az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az
értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon
megszüntetésének olyan módját, amely ellen vala-
mennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A társasháztulajdon
Ptk. 149. § (1) Épületen úgy is lehet közös tulajdont
létesíteni, hogy az épület meghatározott részei el-
sősorban a lakások a tulajdonostársak külön tulaj-
donában vannak (társasháztulajdon).
(2) A társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostár-
sak alapító okiratba foglalt megállapodása és a tár-
sasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzése szükséges.
(3) A közös tulajdonnak a társasháztulajdonná való
átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bí-
róság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító ok-
iratot a bíróság ítélete pótolja.
(4)
160
A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabá-
lyait a külön jogszabályban meghatározott eltérések-
kel kell alkalmazni.
XIII. Fejezet
A használati jogok
Ptk. 150-154. §
161
A földhasználat
Ptk. 155. §
162
Ha az épület tulajdonjogát az építkező
szerzi meg [97. § (2) bek., 137. § (2) bek.], az épület
tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrész-
letre) használati jog illeti meg.
Tvr. 11. § Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendel-
kezéseket a törvény hatálybalépésekor már meglévő
épületek tekintetében is alkalmazni kell.
Ptk. 156. §
163
(1) A megállapodáson vagy bírósági
határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az
épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) hasz-
nálatára és hasznai szedésére, valamint köteles visel-
ni az ennek fenntartásával járó terheket.
(2) Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruhá-
zással történő megszerzése esetén az épület új tulaj-
donosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel
illeti meg.
A haszonélvezet és a használat
Ptk. 157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogo-
sult a más személy tulajdonában álló dolgot birto-
kában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos
a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jo-
gát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a ha-
szonélvező e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának sze-
mélyében beállott változásra tekintet nélkül fennma-
rad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfel-
jebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
Ptk. 158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet az-
zal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlan-
ra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy
hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik ha-
szonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-
nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a
haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy
olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a
dologért ellenszolgáltatást nem adott.
Ptk. 159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásá-
ban a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles
eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket
160
Lásd az 1977. évi 11. törvényerejű rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
161
A Ptk. „A tartós földhasználat” címet és a 150-154. §-t az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
162
A Ptk. 155. §-a az 1991. évi XIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
163
A Ptk. 156. §-a az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
30. 1959. évi IV. törvény
a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételé-
vel; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a do-
log használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a
dologhoz fűződő közterheket.
(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ru-
házhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellen-
érték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak
akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos azonos felté-
telek mellett a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fe-
nyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni
ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a
haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, teles
továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítá-
sára, illetőleg a kár vetkezményeinek megszünte-
tésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező
köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős
a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizo-
nyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzet-
ben általában elvárható. A rendeltetésszerű haszná-
lattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem kö-
teles megtéríteni.
Ptk. 160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletke-
zésekor megle elhasználható dolgokkal, gazdasági
felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálko-
dás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonél-
vezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni,
ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
Ptk. 161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet
gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg
nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolog-
nak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását
egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása
nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot
követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság
a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakor-
lását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is meg-
illetik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gya-
korlását átengedte.
Ptk. 162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási
vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha
felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező
követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek
megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsök-
kenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gaz-
dagodása az így megállapított összeget meghaladja,
a különbözetet is teles megtéríteni.
Ptk. 163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős
részben elpusztul, a tulajdonos nem teles azt hely-
reállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonél-
vezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreál-
lításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a ha-
szonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet
tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre
terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a
haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására
vagy pótlására fordítását is vetelheti.
Ptk. 164. § (1) A kamatozó vetelés vagy más hasz-
not hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélve-
zetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre
kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájáru-
lásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a ha-
szonélvező hátrányára megváltoztatni.
Ptk. 165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a
dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szük-
ségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és
hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása
másnak nem engedhe át.
(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet
szabályait kell alkalmazni.
A telki szolgalom
Ptk. 166. § (1) Telki szolgalom alapján valamely in-
gatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát megha-
tározott terjedelemben használhatja, vagy vetelhe-
ti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a
jogosultságából egyébként folyó valamely magatar-
tástól tartózkodjék.
(2) Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelveze-
tés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése,
épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számá-
ra előnyös más hasonló célra lehet alapítani.
Ptk. 167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfe-
lelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a
jogosult földjeiken átjárjon.
Ptké. 80. § A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lé-
elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
31. 1959. évi IV. törvény
szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél ke-
vesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalé-
pését megelőzően bekövetkezett nyugvására és meg-
szakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.
Ptk. 168. § (1) A telki szolgalom létesítésére az ingat-
lan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabá-
lyokat kell alkalmazni.
(2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az in-
gatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen
annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szíves-
ségből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása
nem vezet elbirtoklásra.
(3) A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem
lehet.
Ptk. 169. § (1) A telki szolgalom gyakorlása során a
szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit
kímélve kell eljárni.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely beren-
dezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntar-
tás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét
ellenkező megállapodás hiányában olyan arány-
ban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy
felszerelést használják.
Ptk. 170. § (1) A bíróság a telki szolgalmat megszün-
tetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jo-
gosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához
nem szükséges.
(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven
át nem gyakorolta bár ez módjában állt -, vagy el-
tűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
Ptké. 80. § A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lé-
elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év
szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél ke-
vesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalé-
pését megelőzően bekövetkezett nyugvására és meg-
szakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.
Használati jog alapítása
Ptk. 171. § (1) Ingatlanra közérdekből a külön jogsza-
bályban feljogosított szervek javára államigazgatá-
si szerv határozatával szolgalmat vagy más hasz-
nálati jogot lehet alapítani. A használati jog alapítá-
sáért kártalanítás jár.
(2)
164
A használati jog alapításának eseteit, továbbá
a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja
meg.
II. CÍM
A KÖZTULAJDONRA VONATKOZÓ
KÜLÖN SZABÁLYOK
165
XIV. Fejezet
Az állami tulajdonjog
166
Az állami tulajdon tárgyai
167
Ptk. 172. §
168
Ha törvény eltérően nem rendelkezik,
kizárólag az állam tulajdonában vannak
a) a föld méhének kincsei,
b)
169
a felszín alatti vizek, felszín alatti vizek termé-
szetes víztar képződményei, folyóvizek és termé-
szetes tavak, valamint ezek medre,
c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újon-
nan keletkezett sziget,
d)
170
az országos közutak, az országos törzshálózati
vasúti pályák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér,
továbbá az ország területe feletti légtér,
e)
171
a távközlésre felhasználható frekvenciák,
f)
172
a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési
szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő háló-
zatok és szolgáltatások együttműködéséhez szüksé-
ges azonosítók és ezek tartományai.
g)
173
Ptk. 173. § (1) Forgalomképtelenek
a) a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok,
164
Lásd a 129/1991. (X. 1.) Korm. rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
165
A Ptk. II. Címének szövege az 1991. évi XIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
166
A Ptk. XIV. Fejezetének címe az 1991. évi XIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
167
A Ptk. 172- 176. §-ai előtti cím az 1991. évi XIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
168
A Ptk. 172. §-a az 1991. évi XIV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
169
A Ptk. 172. §-ának b) pontja az 1995. évi LVII. törvény 45. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
170
Az 1959. évi IV. törvény 172. § d) pontja a 2005. évi CLXXXIII. törvény 91. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006.
01. 01.
171
A Ptk. 172. §-ának e) pontja az 1992. évi XXV. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
172
Az 1959. évi IV. törvény 172. § f) pontját a 2001. évi XL. törvény 108. § 1. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2001. 12. 23.
173
A Ptk. 172. §-ának f) és g) pontját az 1995. évi LXXI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
32. 1959. évi IV. törvény
b)
174
törvényben meghatározott más dolgok.
(2) A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis.
Gazdálkodás az állami tulajdonnal
175
Ptk. 174. §
176
A kizárólag állami tulajdonban álló do-
log birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az
állam törvényben szabályozott módon másnak át-
engedheti.
Ptk. 175. §
177 178
Az állam az egyes vagyontárgya-
it másra bízhatja, ebben az esetben a jogszabályok
rendelkezéseinek megfelelően ez utóbbi gyakorolja
a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető
jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen telezettségeit.
Ptk. 176. §
179
A kisajátítás
180
Ptk. 177. §
181
(1) Ingatlant kivételesen, közérdekből
törvényben megállapított esetekben, módon és cé-
lokra lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért
teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.
(2)
182
A kisajátítás részletes szabályairól külön tör-
vény rendelkezik.
Ptk. 178. §
183
Az állami tulajdon védelme
184
Ptk. 179-180. §
185
Ptk. 181. §
186
(1) Aki az állami tulajdon védelmére
vagy széles körben fenyege veszély elhárítására
irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik,
kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevé-
kenység munkaköréből folyó közvetlen telessége
volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mind-
azokról gondoskodni kell, akiket eltartott, illetőleg
akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett vol-
na, feltéve, hogy a tartásra rászorulnak.
(2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károso-
dás üzemi balesetnek minősül-e, vagy hogy a káro-
sult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Kártalanításra az állami tulajdon kezelője, ha pe-
dig a károsodás széles körben fenyegető veszély el-
hárításával kapcsolatban állt elő, az állam teles.
Ptké. 25. §
187
XV. Fejezet
Ptk. 182-186. §
188
III. CÍM
A BIRTOK
XVI. Fejezet
A birtok és a birtokvédelem
A birtok
Ptk. 187. § (1) A birtokot megszerzi, aki a dolgot ma-
gához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába
kerül (birtokos).
(2) Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más sze-
mély hatalmába kerül, valamint az, akinek a földjén
használati jog áll fenn.
174
A Ptk. 173. §-a (1) bekezdésének b) pontja az 1991. évi XIV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
175
A Ptk. 174. § fölött lévő cím az 1991. évi XIV. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
176
A Ptk. 174. §-a az 1991. évi XIV. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
177
A Ptk. 175. §-a az 1991. évi XIV. törvény 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
178
Lásd az 1977. évi VI. törvény 27- 28. §-át, valamint az 1992. évi XXXVIII. törvényt, az 1994. évi XL. törvényt és az 1995. évi XXXIX.
törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
179
A Ptk. 176. §-át az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
180
Lásd az Alkotmány 13. §-ának (2) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
181
A Ptk. 177. §-a az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
182
Lásd az 1976. évi 24. törvényerejű rendeletet és a végrehajtásról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
183
A Ptk. 178. §-át az 1992. évi XII. törvény 2. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
184
Az alcím az 1991. évi XIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
185
A Ptk. 179-180. §-át az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
186
Lásd a 3/1980. (VIII. 30.) BM rendelet 17. §-ának (2) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
187
A Ptké. 25. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
188
A Ptk. XV. Fejezetét (182-186. §) az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996.
01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
33. 1959. évi IV. törvény
A birtokvédelem
Ptk. 188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nél-
kül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos
önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szem-
ben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot ti-
los önhatalommal szerezte meg.
(3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvéde-
lemben azzal szemben is, akitől a birtokát származ-
tatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átenged-
te.
Ptk. 189. § (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem
mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követel-
heti a dolognak közös birtokba bocsátását.
(2) A közös birtokosok egymás közötti viszonyuk
alapján egymással szemben is jogosultak birtok-
védelemre.
Ptk. 190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló tá-
madást a birtok megvédéséhez szükséges mérték-
ben önhatalommal is elháríthatja.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében ön-
hatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtok-
védelmi eszközök igénybevételével járó időveszte-
ség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Ptk. 191. §
189
(1) Akit birtokától megfosztanak vagy
birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül
kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy
a zavarás megszüntetését.
(2)
190
(3)
191
A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállít-
ja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve
ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folya-
modott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtok-
lásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot
hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költsé-
gek kérdésében is.
(4)
192
A jegyző határozata ellen államigazgatási úton
jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében
hozott határozatot három napon belül végre kell haj-
tani.
Ptk. 192. §
193
(1) Az a fél, aki a jegyző határozatát
sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számí-
tott tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határo-
zat megváltoztatását.
(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását
vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után
közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvet-
lenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben
a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogo-
sultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart
fél jogosultságát vélelmezni kell.
Birtokvédelem
Ptké. 26. §
194
A birtokvita eldöntéséhez szükséges té-
nyeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érde-
kében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.
Ptké. 27. §
195
(1) A hasznok, károk és költségek kér-
désében hozott határozat végrehajtása a birtokvitá-
ban eljáró jegyző székhelye szerint illetékes helyi bí-
róság hatáskörébe tartozik.
(2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott
határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor,
ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a bir-
toklás kérdésében keresetet indított.
(3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésé-
ben akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtok-
lás kérdésében indított keresetet.
(4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében ho-
zott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a
rendelkezésre álló adatok alapján a határozat meg-
változtatása várható.
Ptké. 28. § (1)
196
189
A Ptk. 191. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
190
A Ptk. 191. §-ának (2) bekezdését az 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 24. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
191
A Ptk. 191. §-ának (3) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
192
A Ptk. 191. §-ának (4) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
193
A Ptk. 192. §-a az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
194
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 26. § (1) bekezdése a 2009. évi LVI. törvény 4. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2009. 10. 01.
195
A Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-ának (3) bekezdésével megállapított és az 1991. évi XX.
törvény 48. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
196
A 2009. évi LVI. törvény 5. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009. 10. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
34. 1959. évi IV. törvény
(2) A határozatot sérelmesnek tar fél az ellenérdekű
fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt
napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasz-
tása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől
a bíróság dönt.
(3)
197
A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv
székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet
nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonat-
kozó iratokkal együtt három napon belül köteles a
helyi bírósághoz áttenni.
(4) Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották
be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszer-
zése iránt intézkedik.
Ptké. 29. §
198
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a
jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás rész-
letes szabályait rendeletben meghatározza.
Ptké. 30. §
199
Ptké. 31. §
200
Ptké. 31/A. §
201
Birtoklás jogalap nélkül
Ptk. 193. § (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birto-
kában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak ki-
adni.
(2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg
a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket
ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabá-
lyai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását
az a birtokos, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy
egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte
meg.
Ptk. 194. § (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köte-
les, vetelheti a dologra fordított szükséges költsé-
gei megtérítését a dolog fenntartásával rendszerint
együttjáró kisebb kiadások kivételével -, továbbá el-
viheti az általa létesített berendezési és felszerelési
tárgyakat.
(2) A birtokos jóhiszeműsége esetén a hasznokkal
nem fedezett hasznos költségei megtérítését is köve-
telheti, rosszhiszeműsége esetén pedig a jogalap nél-
küli gazdagodás szabályai szerint vetelhet megté-
rítést.
(3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet
gyakorolni.
Ptk. 195. § (1) A birtokos teles a jogosultnak kiadni
a dolog megle hasznait, kivéve, ha ellenszolgálta-
tás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.
(2)
202
A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre,
amíg a birtokot tőle a jegyző, illetőleg a bíróság előtt
vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem
felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve ha nem
vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé felelősségére
az általános szabályok, használati és a hasznok sze-
désére vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabá-
lyai az irányadók.
(3) A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azok-
nak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott
vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dolog-
ban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek
a jogosultnál nem vetkeztek volna be.
A felelős őrzés
Ptk. 196. § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül
tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fog-
va jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a
jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles
gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős
őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtéríté-
séig visszatarthatja.
(2) A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot
nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a
dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tila-
lom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben
minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem követ-
kezett volna be.
(3) A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait
kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasz-
197
A Ptké. 28. §-ának (3) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
198
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 29. §-át a 2009. évi LVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.10.01.
199
A Ptké. 30. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
200
A Ptké. 31. §-át az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 40. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
201
A Ptké. 31/A. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
202
Az 1991. évi XX. törvény 47. §-ának (5) bekezdése értelmében a szakigazgatási szerv helyett jegyzőt kell érteni. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
35. 1959. évi IV. törvény
tott hasznok értékét az őrzésből folyó igényei be-
számításával megtéríteni.
Ptk. 197. §
203
(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő
határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és an-
nak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel
vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző
a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.
(2) A gyorsan romló dolgot amennyiben lehetséges
értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni.
(3) Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a fel-
használt dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
Ptké. 81. § A felelős őrzésre vonatkozó rendelkezése-
ket a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett tényállások-
ra csak a Ptk. hatálybalépésétől kezdve kell alkalmaz-
ni.
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖTELMI JOG
I. CÍM
A SZERZŐDÉS
XVII. Fejezet
Általános szabályok
Ptk. 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletke-
zik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szol-
gáltatás követelésére.
(2)
204
Jogszabály szerződés tését kötelezővé tehe-
ti.
(3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosult-
ság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből
szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogsza-
bály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így
rendelkezik, és a telezettet, a jogosultat és a szol-
gáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az
esetben jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezé-
se hiányában a szerződésre vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
Ptk. 199. § Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogsza-
bályban megállapított esetekben keletkezik jogosult-
ság a szolgáltatás vetelésére; az egyoldalú nyilat-
kozatokra ha a törvény kivételt nem tesz a szerző-
désre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkal-
mazni.
Ptk. 200. §
205
(1) A szerződés tartalmát a felek sza-
badon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatko-
rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha
jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2)
206
Semmis az a szerződés, amely jogszabály-
ba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével
kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkö-
vetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha
nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
Ptk. 201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért
ha a szerződésből vagy a körülményekből kifeje-
zetten más nem következik ellenszolgáltatás jár.
(2)
207
Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között
anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándé-
ka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában
feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szen-
vedő fél a szerződést megtámadhatja.
(3)
208
A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban
az esetben is, ha a hitelnyújtó szerződésben meg-
határozott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között
a szerződéskötés egyéb körülményeit is figyelembe
véve feltűnően nagy az értékkülönbség.
Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötése-
kor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően
aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzso-
rás szerződés).
Ptk. 203. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik
személy igényének kielégítési alapját részben vagy
egészben elvonták, e harmadik személy irányában
hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy
reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2)
209
Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi
személlyel, amellyel való viszonyában többségi be-
folyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával
203
A Ptk. 197. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
204
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 4. §-át. Lásd még az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet et és a 43/1991. (VII. 12.) AB
határozatot, továbbá az 1995. évi XLII. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
205
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 5. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
206
A Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 14. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
207
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 6. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
208
Az 1959. évi IV. törvény 201. § (3) bekezdését a 2008. évi CXV. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009. 03. 01.
209
Az 1959. évi IV. törvény 203. § (2) bekezdése a 2006. évi IV. törvény 338. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2006.07.01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
36. 1959. évi IV. törvény
vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzá-
tartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműsé-
get, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyan-
csak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az
ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy
befolyása alatt működő jogi személyek egymás kö-
zötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen
vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
(3) Az a fél, aki a szerződésből származó ingyenes
előnytől fel nem róható módon elesett, a harmadik
személy irányában nem felel.
Ptk. 204. § (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket,
kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély
alapján bonyolítják le;
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért
vagy adott kölcsönből eredő követeléseket;
c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv
útján való érvényesítését jogszabály kizárja.
(2) A bírósági úton nem érvényesíthető vetelés biz-
tosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes tel-
jesítést azonban nem lehet visszakövetelni.
(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvénye-
síthető, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a ren-
delkezést ha jogszabály másként nem rendelkezik
az elévült vetelésekre nem lehet alkalmazni.
XVIII. Fejezet
A szerződés megkötése
A szerződési akarat és kifejezése
Ptk. 205. § (1)
210
A szerződés a felek akaratának köl-
csönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges,
valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített
kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem
kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben,
amelyeket jogszabály rendez.
(3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni
kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos
érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoz-
tatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő
minden lényeges körülményről.
(4) Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a
szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek
kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.
Ptk. 205/A. §
211
(1) Általános szerződési feltételnek
minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik
fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan,
a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz,
és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Az általános szerződési feltételt használó felet ter-
heli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a
felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell
megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a
felek között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben
a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre
meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg
megtárgyalták-e.
(3) Az általános szerződési feltételnek minősítés
szempontjából közömbös a szerződési feltételek ter-
jedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körül-
mény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szer-
kesztve vagy attól elválasztva jelennek meg.
Ptk. 205/B. §
212
(1) Az általános szerződési feltétel
csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazó-
ja lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát
megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy
ráutaló magatartással elfogadta.
(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az álta-
lános szerződési feltételről, amely a szokásos szer-
ződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendel-
kezésektől lényegesen vagy valamely korábban a fe-
lek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel
csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik
fél a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően
kifejezetten elfogadta.
Ptk. 205/C. §
213
Ha az általános szerződési feltétel és
a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi
válik a szerződés részévé.
Ptk. 206. §
214
(1) A szerződéskötési kötelezettség
körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíró-
ság jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapít-
hatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha
a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a
210
Az 1959. évi IV. törvény 205. §-a a 2006. évi III. törvény 3. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2006. 03.
01.
211
Az 1959. évi IV. törvény 205/A- 205/C. §-át a 2006. évi III. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006.03.01.
212
Az 1959. évi IV. törvény 205/A- 205/C. §-át a 2006. évi III. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006.03.01.
213
Az 1959. évi IV. törvény 205/A- 205/C. §-át a 2006. évi III. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006.03.01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
37. 1959. évi IV. törvény
szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés
teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.
(2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság
a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosít-
hatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában
fenntarthatja.
(3)
215
(4)
216
Ha a felek megállapodása valamely nem lé-
nyeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogsza-
bály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a
bíróság a szerződést a szerződés céljának és tar-
talmának figyelembevételével a forgalmi szokások
alapján kiegészítheti.
Ptk. 207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén
úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a
nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülménye-
ire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelen-
tése szerint értenie kellett.
(2)
217
Ha az általános szerződési feltétel, illetve a
fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben
foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg
egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő
fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelme-
zést kell elfogadni.
(3)
218
Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt
értelmezési szabály a 209/B. §, valamint a 301/A.
§ (5) és (6) bekezdése alapján indított eljárásokban
vitatott kikötés, illetve általános szerződési feltétel
tekintetében.
(4)
219
Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged,
nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(5)
220
A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a
szerződés érvényessége szempontjából közömbös.
(6)
221
A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más
szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés
alapján kell megítélni.
Az előszerződés
Ptk. 208. §
222
(1) A felek megállapodhatnak abban,
hogy későbbi időpontban egymással szerződést köt-
nek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre
előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alap-
ján a felek telesek a szerződést megkötni.
(2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé tehe-
ti.
(3)
223
A szerződés megkötésének elmaradása esetén
a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést lét-
rehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a
szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés
a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapo-
dást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazda-
ság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a fe-
lek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes
körülményei alapján a szerződés tartalma meghatá-
rozható.
(4) A bíróság a szerződést kivételesen az előszerző-
désben megállapított feltételek módosításával is lét-
rehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a fe-
lek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja.
(5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagad-
hatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte
után beállott körülmény folytán a szerződés teljesí-
tésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése
nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körül-
mény alapján a szerződés megkötése után elállásnak
vagy felmondásnak lenne helye.
(6) Az előszerződésre egyébként az annak alapján
megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok meg-
felelően irányadók.
214
A Ptk. 206. §-ának (1) és (2) bekezdése az 1991. évi XI. törvény 16. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996.
01. 01.
215
A Ptk. 206. §-ának (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
216
A Ptk. 206. §-ának (4) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
217
Az 1959. évi IV. törvény 207. § (2) bekezdése a 2006. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2006.03.01.
218
Az 1959. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdését a 2006. évi III. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006.03.01.
219
A 2006. évi III. törvény 4. § (2) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2006. 03. 01.
220
A 2006. évi III. törvény 4. § (2) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2006. 03. 01.
221
A 2006. évi III. törvény 4. § (2) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2006. 03. 01.
222
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 7. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
223
A Ptk. 208. §-ának (3)- (5) bekezdése az 1991. évi XI. törvény 16. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
38. 1959. évi IV. törvény
A szerződési feltételek tisztességtelensége
224
Ptk. 209. § (1)
225
Tisztességtelen az általános szerző-
dési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egye-
dileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a fe-
leknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettsé-
geit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének
megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szer-
ződési feltétel támasztójával szerződést fél hát-
rányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapítása-
kor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló min-
den olyan körülményt, amely a szerződés megköté-
sére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás termé-
szetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltéte-
leivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a felté-
teleket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztes-
ségtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenke-
bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(4)
226
Az általános szerződési feltétel és a fogyasz-
tói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel
tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza,
ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(5)
227
A tisztességtelen szerződési feltételekre vonat-
kozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgál-
tatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellen-
szolgáltatás arányát meghatározó szerződési kiköté-
sekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
(6)
228
Nem minősülhet tisztességtelennek a szer-
ződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg,
vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák
meg.
Ptk. 209/A. §
229
(1) Az általános szerződési feltétel-
ként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést
a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződé-
si feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a
fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisz-
tességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a
fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Ptk. 209/B. § (1)
230
Az általános szerződési feltétel-
ként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztesség-
telen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvény-
telenségének megállapítását a külön jogszabályban
meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bí-
róság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a ki-
kötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre ki-
terjedő hatállyal megállapítja.
(2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet
kérheti továbbá az olyan általános szerződési fel-
tétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet
fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából ha-
tároztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé,
akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkal-
mazásra.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha
megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel
tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a vő-
re nézve) a kikötés nyilvánosságra hozójával szer-
ződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvény-
telenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési fel-
tétel alkalmazója teles a fogyasztó igényét az íté-
let alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá
eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel
nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.
(4) Az (2) bekezdés szerinti per az ellen is megindít-
ható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötések
céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisz-
tességtelen általános szerződési feltétel alkalmazá-
sát nyilvánosan ajánlja. A bíróság, ha megállapítja
a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességte-
lenségét, azt alkalmazása esetére érvénytelenné
nyilvánítja, és eltilt az alkalmazásra ajánlástól.
Ptk. 209/C. §
231
224
Az 1959. évi IV. törvény 209. §-át megelőző alcíme a 2006. évi III. törvény 5. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2006.03.01.
225
Az 1959. évi IV. törvény 209. §-a a 2006. évi III. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2006. 03.
01.
226
Az 1959. évi IV. törvény 209. § (4) bekezdése a 2009. évi XXXI. törvény 1. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2009.05.22.
227
Az 1959. évi IV. törvény 209. § (5) bekezdését a 2009. évi XXXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.05.22.
228
A 2009. évi XXXI. törvény 1. § (2) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 05. 22.
229
Az 1959. évi IV. törvény 209/A. §-a a 2006. évi III. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2006.
03. 01.
230
Az 1959. évi IV. törvény 209/B. §-a a 2006. évi III. törvény 5. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2006.
03. 01.
231
A 2006. évi III. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 03. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
39. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 209/D. §
232
Tvr. 5. §
233
Fogyasztói szerződés megkötésénél alkal-
mazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett
általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illet-
ve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a
tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalma-
zásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kér-
heti a bíróságtól
a) az ügyész,
b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá
központi hivatal vezetője,
c) a jegyző és a főjegyző,
d) a gazdasági, szakmai kamara, érdekképviseleti
szervezet,
e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezet, valamint
f) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamá-
nak joga alapján létrejött azon minősített szervezet
az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében
-, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől
eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK európai parla-
menti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdé-
se alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában köz-
zétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános
szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra ho-
zója, illetve alkalmazásra ajánlója a Magyar Köztár-
saság területén fejti ki tevékenységét.
Tvr. 12. § A sérelmet szenvedett fél a szerződést e cí-
men csak akkor támadhatja meg, ha annak megkötése
a törvény hatálybalépése után történt.
Tvr. 5/A. §
234
Tvr. 5/B. §
235
(1) Ha a bíróság a tisztességtelen álta-
lános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel
alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő
hatállyal megállapítja, az igény érvényesítőjének ké-
relmére ítéletében elrendelheti, hogy a kikötés alkal-
mazója saját költségére a kikötés érvénytelenségé-
nek megállapítására vonatkozó közlemény közzété-
teléről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a
közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek
tartalmaznia kell az érintett kikötés pontos megha-
tározását, tisztességtelenségének megállapítását, va-
lamint az e jellegét alátámasztó érveket. Közzététel
alatt érteni kell különösen az országos napilapban és
az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.
(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell ab-
ban az esetben is, ha a bíróság szerződésben még
nem alkalmazott általános szerződési feltétel tisztes-
ségtelenségét állapítja meg. A közzétételről az érin-
tett általános szerződési feltétel nyilvánosságra ho-
zójának, illetve alkalmazásra ajánlójának kell saját
költségére gondoskodnia.
A jogválasztás korlátozása
236
Tvr. 5/C. § (1) Ha a felek a magyar nemzetközi ma-
gánjog szabályai szerint a fogyasztói szerződésükre
külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében
is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerződési szabá-
lyait kell alkalmazni, feltéve, hogy a nemzetközi ma-
gánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
28/A. §-ának alkalmazása jogválasztás hiányában
a magyar jog alkalmazására vezetne.
(2)
237
Ha egy szerződés vagy a nyilvánosan megis-
merhetővé tett, illetve alkalmazásra ajánlott általá-
nos szerződési feltétel az Európai Gazdasági Tér-
ség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll,
harmadik ország jogának a felek által a szerződésre
irányadó jogként való választása érvénytelen annyi-
ban, amennyiben e harmadik ország joga az említett
államnak a 93/13/EGK tanácsi irányelvet, vagy az
1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet
átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelke-
zésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által
választott jog helyett az említett állam jogát kell a
szerződésre alkalmazni.
232
A 2006. évi III. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 03. 01.
233
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5. §-a a 2006. évi III. törvény 10. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2006. 03. 01.
234
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/A. §-át a 2006. évi III. törvény 16. § 3. bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
2006. 03. 01.
235
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/B. §-a a 2006. évi III. törvény 11. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 03.
01.
236
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/C. §-át megelőző alcímet a 2006. évi III. törvény 12. § 1. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006.
03. 01.
237
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/C. § 2. bekezdését a 2006. évi III. törvény 12. § 2. bekezdése iktatta be. Egyidejűleg a § korábbi
bekezdésének számozása 1. bekezdésre módosult. Hatályos: 2006. 03. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
40. 1959. évi IV. törvény
A vedés, a megtévesztés, a fenyegetés
Ptk. 210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor vala-
mely lényeges körülmény tekintetében vedésben
volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha té-
vedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési
nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés
lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakér
a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmá-
ra nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.
(3) Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a té-
ves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük
megtámadhatja.
(4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes
fenyegetéssel vett a szerződés megkötésére, a szer-
ződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt
kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fe-
nyegetés harmadik személy részéről történt, és erről
a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(5) Ingyenes szerződés esetében tévedés, megtévesz-
tés vagy fenyegetés címén a szerződést akkor is meg
lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem
ismerhette fel.
A szerződés létrejötte
Ptk. 211. § (1) Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz,
ajánlatához kötve marad, kivéve, ha töttségét az
ajánlat megtételekor kizárta.
(2) Az ajánlatte kötöttségének idejét meghatároz-
hatja. Ennek hiányában jelenlevők között vagy tele-
fonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség meg-
szűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fo-
gadja. vollevőnek tett ajánlat esetében az ajánla-
ti kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg,
amelyen belül az ajánlatte tekintettel az ajánlat-
ban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat el-
küldésének módjára a válasz megérkezését rendes
körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati
kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja.
Ptk. 212. § (1) A jogosult a szükséges adatok közlé-
vel és a szükséges okiratok megküldésével aján-
lattételre felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötele-
zettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek a felhívás
kézhezvételétől számított harminc napon belül kell
az ajánlatát megtennie.
(2) Ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza az aján-
lattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a
kötelezett a felhívás kézhezvételétől számított tizen-
öt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az
esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától
számít.
(3) A határidőket jogszabály vagy ha a jogszabály
lehetővé teszi a felek közös megállapodással elté-
rően is megállapíthatják.
Ptk. 213. § (1) A szerződés jelenlevők között abban
az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogad-
ják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfo-
gadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.
(2) Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlat-
nak kell tekinteni.
(3) Ha a szerződés távollevők között jön létre, a szer-
ződés létrejöttének helye az ajánlatte lakóhelye, il-
letve székhelye (telephelye).
Ptk. 214. § (1) A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban
vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomás-
szerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távira-
ti úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az
szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.
(2) A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza le-
het vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a
visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik fél-
hez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.
(3) Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, az ellen-
szolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát
a szerződés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél
költségeit azonban meg kell térítenie.
(4) Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az
ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlatte te-
les a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy
a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szer-
ződés létrejön.
Ptk. 215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harma-
dik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás
szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön
létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kö-
töttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a má-
sik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harma-
dik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jó-
váhagyás felől nem nyilatkozik.
(2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörtén-
vel a szerződés ha jogszabály kivételt nem tesz
megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön
létre.
(3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a
szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit
kell alkalmazni.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
41. 1959. évi IV. törvény
A szerződés alakja
Ptk. 216. § (1) Szerződést jogszabály ellenkező ren-
delkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet
kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is
kifejezésre lehet juttatni.
(2) A nyilatkozattétel elmulasztása ha az nem ráuta-
magatartás csak akkor minősül elfogadásnak, ha
ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megál-
lapodtak.
Ptk. 217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatáro-
zott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött
szerződés ha jogszabály másként nem rendelkezik
semmis.
(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a
szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben ál-
lapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy
részének elfogadásával a szerződés akkor is érvé-
nyessé válik, ha az alakiságot mellőzték.
Ptk. 218. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írás-
beli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tar-
talmát írásba kell foglalni.
(2) Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szer-
ződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés
érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító ere-
magánokirat szükséges.
(3) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szer-
ződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az
ilyen alakban tött szerződés megszüntetése vagy
felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A
szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt
megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az an-
nak megfelelő tényleges állapot a felek egyező aka-
ratából létrejött.
A szerződés alakja
Ptké. 37. §
238
Ptké. 38. § (1) Ha az okiratot több példányban állítják
ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél
csak a másik félnek szánt példányt írja alá.
(2)
239
Ha jogszabály a szerződés érvényességéhez
írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezé-
se hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek
kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint
a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, to-
vábbá a külön törvényben meghatározott maradandó
eszközzel tett nyilatkozatváltás így különösen fo-
kozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt ok-
irat útján létrejött megegyezést.
(3)
240
Ha a szerződésre a felek megállapodása rendel
írásbeli alakot, a felek megállapodása kiterjedhet ar-
ra is, hogy az írásba foglalás követelményét a (2) be-
kezdés szerinti módok közül melyik alkalmazásával
kell teljesíteni.
(4)
241
A közokirat minden más alakszerűséget pótol.
XIX. Fejezet
A képviselet
Ptk. 219. § (1) Más személy (képviselő) útján is lehet
szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni,
kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak
személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt
korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet.
(2) A képviselő cselekménye által a képviselt válik jo-
gosítottá, illetőleg kötelezetté.
Ptk. 220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szol-
gáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi
személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaál-
helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot
amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik,
vagy a körülményekből más nem vetkezik az ott
szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolítá-
sánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása
harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve,
ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett
volna.
(3) E rendelkezések megfelelően irányadók a magán-
személy alkalmazottjára is.
Ptk. 221. § (1) Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen
túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna,
más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek
nevében eljárt, nem hagyja vá, teles a vele szer-
ződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát
238
A Ptké. 37. §-át az 1974. évi III. törvény 29. §-ának (5) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd a 7/1974. (X. 17.) KkM rendelet et.
Hatályos: 1996. 01. 01.
239
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 38. § 2. bekezdése a 2004. évi CXIX. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2004. 12. 24.
240
A Ptké. 38. § (3) bekezdését a 2001. évi XXXV. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2001. 09. 01.
241
Számozását módosította a 2001. évi XXXV. törvény 28. § (2) bekezdése. Hatályos: 2001. 09. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
42. 1959. évi IV. törvény
megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkö-
téséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, kü-
lönösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti
jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján
kívül nem tudott.
(2) A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel
tartozik.
(3) A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy
ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy,
akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi sze-
mély, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdek-
ellentét esetében is eljárhat.
A meghatalmazás
Ptk. 222. § Képviseleti jogot a törvényen, a hatósá-
gi rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képvi-
seleten felül a képviselőhöz, a másik félhez vagy az
érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatal-
mazás) lehet létesíteni.
Ptk. 223. § (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszerű-
ségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meg-
hatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az ál-
talános meghatalmazás csak írásban érvényes.
(2) A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában
visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemű
harmadik személy irányában csak akkor hatályos,
ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvénye-
sen nem lehet lemondani.
(3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával meg-
szűnik.
Ügyeinek vitelében akadályozott személy
képviselete
Ptk. 224. §
242
(1) A gyámhatóság kérelemre gondno-
kot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelé-
ben akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen
tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan,
de visszatérésében gátolva van.
(2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselek-
vőképességét nem érinti.
(3) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gond-
nokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, ame-
lyeket külön jogszabály reá bíz. A távollevő gond-
noka ezenfelül a gyámhatóság előzetes hozzájáru-
lásával minden olyan intézkedést megtehet, amivel
a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A ha-
laszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság
hozzájárulása nem szükséges; erről azonban mi-
helyt lehet a gyámhatóságnak be kell számolni.
Ptké. 39. § A gondnokrendelést bármely érdekelt és
bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye
van.
Ptké. 40. § Az ügyeinek vitelében akadályozott sze-
mély gondnokának kirendelésére ennek a törvény-
erejű rendeletnek a gondnokság alá helyezett sze-
mély gondnokára vonatkozó rendelkezéseit (11. §)
kell megfelelően alkalmazni.
Ptké. 41. §
243
Ptké. 42. § (1) A gondnokot a gyámhatóság felmenti,
ha a gondnokrendelés célja megvalósult, vagy annak
oka megszűnt.
(2)
244
A gondnok működésére, felmentésére és el-
mozdítására a gyámra vonatkozó szabályokat is
megfelelően alkalmazni kell.
Az eseti gondnokság
Ptk. 225. § (1) Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok
akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése
folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges aka-
dály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gond-
nokot rendel.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképte-
len vagy korlátozottan cselekvőképes személynek
nincs törvényes képviselője, vagy annak személye
nem állapítható meg, továbbá
b) ha az ismeretlen, távolle vagy ügyeinek vitelé-
ben egyébként akadályozott személy jogainak meg-
óvása érdekében szükséges.
(3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el,
mint a gyám, illetőleg a gondnok.
(4) A szülői felügyeletet gyakor szülő, a gyám és a
gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre,
amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.
Ptké. 43. § (1) A gondnokrendelést bármely érdekelt
és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is
helye van.
242
Lásd a 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
243
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 41. §-át a 2001. évi XV. törvény 9. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2001. 11. 01.
244
Lásd az 1952. évi IV. törvény Harmadik részét ( 93- 110. §) és a 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
43. 1959. évi IV. törvény
(2) A szülő, a gyám, illetőleg a gondnok eseti gond-
nok kirendelése céljából köteles a gyámhatóság-
nak haladéktalanul jelentést tenni, ha akár jogsza-
bály, akár a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár
pedig tényleges akadály miatt nem járhat el.
Ptké. 44-45. §
245
Ptké. 46. §
246
Ptké. 46/A. §
247
XX. Fejezet
A szerződés tartalma és tárgya
Ptk. 226. § (1) Jogszabály meghatározhatja a szerző-
dés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy
ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek el-
térően rendelkeznek.
(2)
248 249
Jogszabály a hatályba lépése előtt megkö-
tött szerződések tartalmát csak kivételesen változ-
tathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma
bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kér-
heti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy ha
jogszabály másképpen nem rendelkezik a szerző-
déstől elállhat.
(3)
250 251
Hatósági ár megállapítására külön törvény
szerint kerülhet sor.
(4)
252
(5)
253
Ptk. 227. § (1) A szerződésben kikötött szolgáltatás
valamely dolog adására, tevékenységre, tevékeny-
ségtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irá-
nyulhat.
(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés
semmis.
A feltétel és időhatározás
Ptk. 228. § (1) Ha a felek a szerződés hatályának be-
álltát bizonytalan vőbeni eseménytől tették függő-
vé (felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya e felté-
tel bekövetkeztével áll be.
(2) Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tet-
ték bizonytalan vőbeni eseménytől függővé (bontó
feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatá-
lya megszűnik.
(3) Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy le-
hetetlen feltétel semmis; az ilyen feltétellel kötött
szerződésre a részleges érvénytelenség szabályait
(239. §) kell alkalmazni.
Ptk. 229. § (1) Amíg a feltétel bekövetkezése függő-
ben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a feltétel
bekövetkezése, illetőleg meghiúsulása esetére a má-
sik fél jogát csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály
harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében
szerzett jogát nem érinti.
(2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására
nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga
idézte elő.
(3) A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően
alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szer-
ződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely
időponthoz tötték.
A vagylagos szolgáltatás
Ptk. 230. § (1) Ha a felek a szerződés tárgyaként több
szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások
közül választani lehet, a választás joga ha jogsza-
bály kivételt nem tesz a kötelezettet illeti. A kö-
telezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitűzött
teljesítési határidő elteltével a jogosultra száll át.
(2) Ha a jogosult választhatna, de a választással kése-
delembe esik, e joga a telezettre száll át.
245
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 44- 45. §-ait a 2001. évi XV. törvény 9. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2001. 11. 01.
246
A Ptké. 46. §-a az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 40. §-ának (2) bekezdése folytán hatályát vesztette. Hatályos: 1996. 01. 01.
247
A Ptké. 46/A. §-a az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 40. §-ának (2) bekezdése folytán hatályát vesztette. Hatályos: 1996. 01. 01.
248
A Ptk. 226. §-a (2) bekezdésének utolsó mondatát az 1990. évi LXXXVII. törvény 22. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 1996. 01. 01.
249
Lásd a 32/1991. (VI. 16.) AB határozatot. Hatályos: 1996. 01. 01.
250
A Ptk. 226. §-ának (3) bekezdése az 1990. évi LXXXVII. törvény 22. §-a (2) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
251
Lásd az 1990. évi LXXXVII. törvény 7- 18. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
252
A Ptk. 226. §-ának (4)- (5) bekezdését az 1990. évi LXXXVII. törvény 22. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
253
A Ptk. 226. §-ának (4)- (5) bekezdését az 1990. évi LXXXVII. törvény 22. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
44. 1959. évi IV. törvény
A pénztartozás. A kamat
Ptk. 231. § (1) Pénztartozást ellenkező kikötés hiá-
nyában a teljesítés helyén érvényben levő pénz-
nemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott
tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő
árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
(3)
254
Ptk. 232. §
255 256
(1) A szerződéses kapcsolatokban
ha jogszabály kivételt nem tesz kamat jár. Ma-
gánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában
kamat csak kikötés esetében jár.
(2)
257
Az államháztartás alrendszereiben harmadik
személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszere-
ket egyébként harmadik személyekkel szemben ter-
helő fizetési kötelezettség esetén, ide értve a támo-
gatási szerződésekből eredő fizetési kötelezettséget
is, a kamatfizetés mellőzésére vagy a törvényesnél
alacsonyabb mértékű kamat fizetésére irányuló szer-
ződési kikötés ha jogszabály eltérően nem rendel-
kezik semmis. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni
az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatá-
sok felhasználására tött szerződésekben, valamint
a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásá-
val megbízott és e körben olyan szervezetek által vál-
lalt fizetési kötelezettség esetében is, amelyet állam-
háztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen
szervezet többségi befolyással rendelkezik.
(3)
258
A kamat mértéke ha jogszabály kivételt nem
tesz megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fize-
tendő kamat számításakor az érintett naptári félévet
megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapka-
mat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
(4)
259
A felek által túlzott mértékben megállapított
kamatot a bíróság mérsékelheti.
Ptké. 82. § A kamat mértékére vonatkozó rendelkezé-
seket a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogvi-
szonyból eredő kamatkövetelésre nem lehet alkalmaz-
ni.
A harmadik személy javára szóló szerződés
Ptk. 233. § (1) Ha a felek harmadik személy részére
teljesítendő szolgáltatásra töttek szerződést, e har-
madik személy csak akkor válik közvetlenül jogo-
sulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték.
(2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól
kezdve rendelkezik, hogy a szerződésről őt valame-
lyik fél értesítette; ha a jogot visszautasítja, azzal a
javára szerződött fél rendelkezik.
(3) A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a har-
madik személlyel szemben is érvényesítheti.
XXI. Fejezet
A semmisség és a megtámadhatóság
Ptk. 234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségé-
re ha a törvény kivételt nem tesz bárki határidő
nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához
külön eljárásra nincs szükség.
(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés ér-
vényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes,
kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenke-
zik.
Ptk. 235. § (1) A megtámadható szerződés a meg-
támadás vetkeztében megkötésének időpontjától
kezdődő hatállyal érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jo-
gosult, akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik.
Ptk. 236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban
kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredmény-
telensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt ér-
vényesíteni.
(2) A megtámadási határidő megkezdődik
a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet
megszűntekor;
c)
260
a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansá-
ga vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209/A. §
254
Az 1959. évi IV. törvény 231. § 3. bekezdését a 2001. évi XCIII. törvény 6. § 1. bekezdés n) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
2002. 01. 01.
255
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 9. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
256
A Ptk. 232. § (1) bekezdése második mondatának második részét, amely szerint „kamatos kamatot érvényesen nem lehet kikötni” az
Alkotmánybíróság 61/1993. (XI. 29.) AB határozatával megsemmisítette. Hatályos: 1996. 01. 01.
257
Az 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdését a 2009. évi XXXI. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.07.01.
258
A 2009. évi XXXI. törvény 1. § (3) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
259
A 2009. évi XXXI. törvény 1. § (3) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
260
Az 1959. évi IV. törvény 236. § (2) bekezdés c) pontja a 2006. évi III. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2006.03.01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
45. 1959. évi IV. törvény
(1) bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés] esetén a sérel-
met szenvedő fél teljesítésekor részletekben tör-
ténő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő
a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek meg-
szűntekor.
(3) A megtámadási határidőre az elévülés nyugvá-
sának és megszakadásának szabályai megfelelően
irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből
eredő követeléssel szemben kifogás útján megtáma-
dási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási
határidő már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtáma-
dásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta
után a szerződést írásban megerősíti, vagy a meg-
támadásról egyébként írásban lemond.
Ptké. 83. § (1) A Ptk. hatálybalépése előtt létrejött
szerződést a Ptk. hatálybalépésétől számított egy
éven belül akkor is meg lehet támadni, ha a meg-
támadási határidő a Ptk. szerint már eltelt.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a meg-
támadási jog az érvényesítésével való indokolatlan
késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt meg-
szűnt.
[A Ptk. 261. §-ához]
261
Ptké. 83/A. §
262
(1) Az egyes gazdasági és pénzügyi
tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosítá-
sáról szóló 2010. évi XC. törvény 81. §-ával meg-
állapított Ptk. 261. § (4) bekezdését a hatálybalépé-
sét követően kötött jelzálogjog alapítására irányuló
szerződésre kell alkalmazni azzal, hogy a hatályba-
lépését megelőzően tött jelzálogjoggal biztosított
kölcsönszerződés vonatkozásában sincsen akadálya
a) a vetelés, illetve a tartozás tekintetében történő
jogutódlásnak (engedményezés, tartozásátvállalás,
a jogutódlás egyéb esetei),
b) a szerződés módosításának,
c) a vetelés biztosítékául szolgáló ingatlanra be-
jegyzett jelzálogjogról történő lemondással egyide-
jűleg más ingatlanon jelzálogjog alapításának (fe-
dezetcsere), vagy
d) a szerződés megszüntetése és azonos vagy más
hitelezővel a kötelezett által kötött új szerződés
(kölcsönkiváltás) jelzálogjoggal való biztosításá-
nak,
ha-a b) és d) pontban foglalt esetben a biztosítan-
követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb.
(2) A vetelés mértéke a korábbinál nem terhesebb-
nek akkor tekinthető, ha annak összege az alkal-
mazott árfolyamok különbözőségéből és az eredeti
kölcsöntartozás megszüntetésével, illetve az azt ki-
váltó kölcsön folyósításával összefüggésben igazol-
tan felmerülő díjakból, költségekből adódó többlet-
követeléstől eltekintve nem haladja meg az eredeti
követelés még fennálló összegét.
A Ptk. 270-271. §-ához
263
Ptké. 83/B. §
264
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 1-3. §-
ával megállapított Ptk. 270. § (1)-(3) és (6) bekezdé-
sét, 271. § (1) bekezdését és e törvényerejű rendelet
49. §-át a hatálybalépésüket követően kötött, óvadék
alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.
Ptk. 237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szer-
ződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállíta-
ni.
(2)
265
Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet
nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a ha-
tározathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.
Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvání-
tani, ha az érvénytelenség oka különösen uzsorás
szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő arány-
talansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésé-
vel megszüntethető. Ezekben az esetekben rendel-
kezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó
szolgáltatás visszatérítéséről.
(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy
részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérel-
met szenvedő felet részletfizetés engedélyezése ese-
tén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél
viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előny-
nek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek kö-
teles visszatéríteni.
261
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet jelölt része a 2010. évi CLIX. törvény 4. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2011.01.01.
262
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 83/A. §-a a 2010. évi CLIX. törvény 4. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2011.01.01.
263
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet jelölt részét a 2010. évi CLIX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.06.30.
264
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 83/B. §-át a 2010. évi CLIX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2011.06.30.
265
Az 1959. évi IV. törvény 237. § 2. bekezdésének második mondata az 1997. évi CXLIX. törvény 6. §-ának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 1998. 03. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
46. 1959. évi IV. törvény
(4)
266
A bíróság az ügyész indítványára az állam ja-
vára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott,
a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesz-
vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként
csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás
szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajá-
szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az
államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell
megítélni.
Szolgáltatásnak az állam javára való
megítélése
Ptké. 32. § (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíte-
ni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján fel-
tehető, hogy szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az
állam javára való megítélésére kerül sor.
(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legké-
sőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított ti-
zenöt napon belül köteles megtenni.
(3) Az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesí-
tésétől számított tizenöt napon belül a per szünete-
lésének vagy a pert befejező határozat hozatalának
nincs helye.
Ptké. 33. § Uzsorás szerződés esetében a bíróság a sé-
relmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elen-
gedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára
való megítélését indítványozza.
Ptké. 34. § Ha a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésében és
a 361. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetek-
ben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni
előnynek) az állam javára csak részben való megítélé-
sét indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyi-
ban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb össze-
get az állam javára nem ítélhet meg.
Ptké. 35. § A szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az
állam javára való megítélését nem akadályozza az,
hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkap-
ta, illetőleg a vagyoni előnyt a gazdagodást előidéző
fél már visszakapta.
Ptké. 36. § Az állam javára megítélt szolgáltatások
behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénz-
ügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügy-
miniszterrel egyetértésben szabályozza.
Ptké. 36/A. §
267
Az ügyész keresetet indíthat a sem-
mis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem meg-
szüntetése érdekében a szerződés semmisségének
megállapítása iránt.
Ptk. 238. § (1) Érvénytelen szerződés érvényessé nyil-
vánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegé-
sért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva
érvényes lett volna.
(2) Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhisze-
műen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből
eredő kárának megtérítését vetelheti; ha azonban
az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezet-
hető vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mel-
lőzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel
szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tar-
tozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő maga-
tartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság
a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása
útján is nyújthatja.
Ptk. 239. §
268
(1) A szerződés részbeni érvénytelen-
sége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg,
ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem tötték
volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség
esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvény-
telen rész nélkül nem teljesíthető.
XXII. Fejezet
A szerződés módosítása. A
tartozáselismerés
Módosítás szerződéssel, illetőleg egyezséggel
Ptk. 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a fe-
lek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés
tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-
vállalásuk jogcímét.
(2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott
szerződésnek a módosítással nem érintett része vál-
tozatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgá-
zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötele-
zett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem
válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően ke-
letkezett kifogásaik is fennmaradnak.
266
A Ptk. 237. §-ának (4) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
267
A Ptké. 36/A. §-át az 1995. évi LX. törvény 33. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
268
Az 1959. évi IV. törvény 239. §-a a 2006. évi III. törvény 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2006. 03. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
47. 1959. évi IV. törvény
(3) A szerződést egyezséggel is lehet módosítani.
Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás
vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel
úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymás-
nak.
(4) Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvé-
nyességét nem érinti a feleknek olyan körülményre
vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy
amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre
is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizo-
nyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehe-
tett volna hárítani.
Szerződésmódosítás bírósági úton
Ptk. 241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a
felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést vető-
en beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik
fél lényeges jogos érdekét sérti.
A tartozáselismerés
Ptk. 242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcí-
mét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli an-
nak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bíró-
sági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés ér-
vénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbe-
li nyilatkozattal történik.
XXIII. Fejezet
A szerződést biztosító
mellékkötelezettségek
A foglaló
Ptk. 243. § (1) A szerződés megkötésekor a kötele-
zettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.
(2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget
vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinte-
ni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül
kitűnik.
Ptk. 244. § Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szol-
gáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a
foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerző-
dés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem
felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
Ptk. 245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős
személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót
kétszeresen köteles visszatéríteni.
(2) A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, ille-
tőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződés-
szegés vetkezményei alól nem mentesít; a kártérí-
tésbe azonban a foglaló értéke beszámít.
(3) A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.
A kötbér
Ptk. 246. § (1) A kötelezett meghatározott pénz-
összeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha
olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szer-
ződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban
lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése
semmis.
(2)
269
A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha ká-
ra nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghala-
kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait
is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtéríté-
sét az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is kö-
vetelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.
(3) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvénye-
sítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem
vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfi-
zetése nem mentesít a teljesítés alól.
(4)
270
Ptk. 247. § (1) A túlzott mértékű kötbér összegét a bí-
róság mérsékelheti.
(2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikö-
tött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkal-
mazni.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés bizto-
sítására kikötött tbért bírósági úton nem lehet ér-
vényesíteni.
Ptké. 88. § Az a megítélt tbérkövetelés, amelynek
elévülése a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van,
a Ptk. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül
akkor is érvényesíthető, ha az elévülési időből ennél
kevesebb van hátra.
269
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 10. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
270
A Ptk. 246. §-ának (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
48. 1959. évi IV. törvény
A jótállás
Ptk. 248. §
271
(1) Aki a szerződés hibátlan teljesíté-
séért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra
köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak
akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a tel-
jesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a
törvényből eredő jogait nem érinti.
(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget
keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, to-
vábbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt
feltételek szerint terheli.
(3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilat-
kozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének
nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, te-
rületi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésé-
nek módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás
a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érin-
ti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írás-
ban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell,
és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótál-
lást telezően előíró jogszabály a jótállási nyilatko-
zatra vonatkozóan további követelményeket állapít-
hat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek
nemteljesülése nem érinti a jótállási telezettség-
vállalás érvényességét.
(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor kö-
zölheti kifogását a kötelezettel.
(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására
vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál
megfelelően alkalmazni kell.
A bankgarancia
Ptk. 249. § A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy
meghatározott feltételek így különösen bizonyos
esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok
benyújtása esetében és határidőn belül a kedvezmé-
nyezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog
teljesíteni.
A jogvesztés kikötése
Ptk. 250. § (1) A felek írásban megállapodhatnak ab-
ban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít
valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szer-
ződés alapján megilletné.
(2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná,
a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.
A ZÁLOGJOG
272
1. Közös szabályok
Általános rendelkezések
Ptk. 251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben
meghatározott vagy meghatározható követelésének
biztosítására szolgáló zálogtárgyból törvény elté-
rendelkezése hiányában más követeléseket meg-
előző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett
nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető ve-
telés zálogjoggal biztosítása semmis.
(2) Zálogjog vőbeli vagy feltételes követelés bizto-
sítására is alapítható.
(3) A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz
a veteléshez igazodik, amelynek biztosítására a
zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés
és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá
a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
(4) A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az
új jogosultra. A zálogjogot törvény eltérő rendel-
kezése hiányában csak a veteléssel együtt lehet
átruházni.
Ptk. 252. § (1) Zálogjog tárgya lehet minden birtokba
vehető dolog, átruházható jog vagy vetelés.
(2) A zálogjog a felek megállapodásától függően a
zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha azonban a zá-
logtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem
terjed ki az elvált termésre, kivéve, ha a zálogtárgyat
már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták.
Ptk. 253. § (1) Ha a zálogjog ugyanannak a vete-
lésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség
esetén minden zálogtárgy az egész vetelés bizto-
sítására szolgál.
(2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában van-
nak és jogviszonyukból más nem következik, egy-
más közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének
arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az
arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdo-
nostól a többlet arányos megtérítését vetelheti.
271
Az 1959. évi IV. törvény 248. §-a a 2002. évi XXXVI. törvény 2. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 07. 01.
272
Az 1959. évi IV. törvény 251- 254. §-a a 2000. évi CXXXVII. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 09.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
49. 1959. évi IV. törvény
A zálogjog keletkezése
Ptk. 254. § (1)
273
Zálogjog szerződés, jogszabály
vagy bírósági határozat és ha jogszabály így ren-
delkezik hatósági döntés alapján keletkezhet.
(2) A zálogszerződést írásban kell megkötni. Egyes
zálogtárgyak meghatározott módon történő elzálo-
gosításához jogszabály további alakszerűségi köve-
telményeket fűzhet.
A zálogtárgy értékesítése
Ptké. 47. § (1)
274
A Magyar Országos Közjegyzői
Kamaránál (a továbbiakban: Kamara) vezetett nyil-
vántartás az egyedi azonosításra kétséget kizáróan
alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcso-
latosan a felek által közjegyzői közreműködés nélkül
tett zálogjogi nyilatkozaton alapuló bejegyzés kivé-
telével közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba
bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálog-
jogot alapító zálogszerződés vagy a zálogjogviszony
létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve ható-
sági döntés létrejöttét. E nyilvántartásba (a további-
akban: zálogjogi nyilvántartás) bárki betekinthet, a
szerződő felek (5) bekezdés a) pontja szerinti sze-
mélyes adatait azonban csak az ismerheti meg, aki
ehhez fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja.
(2)
275
Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell an-
nak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban
bízva ellenérték fejében szerez jogot. A Ptk. 262.
§-ának (6) bekezdésében meghatározott esetekben
jogot szer harmadik személy rosszhiszeműségét
azonban önmagában nem alapozza meg az a körül-
mény, hogy e személy a nyilvántartásba történő bete-
kintéssel az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fenn-
állásáról tudomást szerezhetett volna, e rendelkezés
az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas
ingó dolgot terhelő jelzálogjog nyilvántartott adatai
tekintetében nem alkalmazható.
(3) A zálogjogi nyilvántartást a Kamara a székhelyén
vezeti. A nyilvántartás részeként rögzíti a jogsza-
bállyal létesített közjegyzői állások törzsadatait és az
azokban beállott változásokat. A nyilvántartás veze-
tése ideértve a nyilvántartási adatok archiválását
is számítógép útján, az adatbiztonsági vetelmé-
nyeknek megfelelően történik.
(4)
276
Zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba törté-
bejegyzése alapjául a zálogszerződés vagy a zá-
logjogviszony létesítésére irányuló bírósági határo-
zat, illetve hatósági döntés (a továbbiakban együtt:
okirat) adatai szolgálnak. Az egyedi azonosításra
kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzá-
logjoggal kapcsolatos bejegyzés alapjául a nyilatko-
zattételre jogosult által elektronikus úton tett zálog-
jogi nyilatkozatban foglalt adatok is szolgálhatnak.
(5) A zálogjogi nyilvántartás az okirat adatai közül a
következőket tartalmazza:
a) a zálogkötelezett, továbbá ha az nem azonos
a zálogkötelezettel a biztosított követelés kötele-
zettje (személyes telezett) és a zálogjogosult
1. természetes személy esetén: családi és utóneve,
előző neve, születési ideje és hozzájárulásával
lakcíme,
2. jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság esetén: elnevezése,
székhelye és azonosító adatai (cégjegyzékszáma,
ennek hiányában adószáma),
3. egyéb szervezet esetén annak azonosító adatai;
b) a zálogtárgy megjelölése;
c) a biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejára-
ta, összege, illetve legmagasabb összege;
d) a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezé-
se, kiállítója, kelte, ügyszáma, valamint a bejegyző
közjegyző neve, székhelye és törzsszáma;
e) a zálogjog keletkezésének és módosulásának idő-
pontja, ha ez a bejegyzés napjától eltér;
f) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve
a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő le-
mondás;
g) a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zá-
logkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy
más hatósági eljárás megindításának időpontja, az
eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megne-
vezése és ügyszáma;
h) a vagyont terhelő zálogjog átalakítása.
273
A 1959. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdése a 2007. évi LXIV. törvény 61. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2007.08.01.
274
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 47. § (1)- (2) bekezdése a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdésének megfelelően megál-
lapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01.
275
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 47. § (1)- (2) bekezdése a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (1) bekezdésének megfelelően megál-
lapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01.
276
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 47. § (4) bekezdése a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2009.09.01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
50. 1959. évi IV. törvény
(6) A bejegyzésben a zálogtárgyat az okirat, illetve
annak melléklete szerint, vagy az okiratban, illetve
annak mellékletében foglaltakra utalással kell rögzí-
teni. Vagyont terhelő zálogjog esetén, ha az a zálog-
kötelezett egész vagyonát terheli, az okiratban ezt,
a vagyon meghatározott részét terhelő zálogjog ese-
tében pedig az okiratban vagy annak mellékletében
szabatos körülírással a vagyon e meghatározott
körét kell feltüntetni.
(7)
277
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan al-
kalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcso-
latos bejegyzésre irányuló zálogjogi nyilatkozatot
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a zálog-
jogi nyilvántartás felhasználójaként nyilvántartásba
vett személy az elektronikus személyazonosítását
követően vagy elektronikusan aláírt elektronikus
nyomtatvány kitöltése útján tehet. Az elektronikus
nyomtatvány alapján történő bejegyzésben az (5) be-
kezdés a)-c) ésf) pontjában foglalt adatokat, a be-
jegyzés alapjául szolgáló nyilatkozat és a bejegyző
személyének az (5) bekezdés a) pontja szerinti vagy
elektronikus azonosító adatait, a bejegyzés időpont-
ját, valamint annak sorszámát az igazságügyért fe-
lelős miniszter rendeletében meghatározott módon
kell feltüntetni.
Ptké. 47/A. §
278
(1) A zálogjog alapításának, válto-
zásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb
adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő be-
jegyzéséről a közjegyző kérelemre elektronikus
adatátvitel útján gondoskodik. A bejegyzés meg-
történtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a
jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön ké-
relem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az
adatokat a zálogjog megszűnését követően haladék-
talanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegy-
zett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az
okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely
közjegyző illetékes.
(2)
279
Ha a jogszabály szerint valamely bejegyzés
alapjául közokiratba nem foglalt jognyilatkozat is
elegendő, azt az egyedi azonosításra kétséget ki-
záróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal
kapcsolatos jognyilatkozat kivételével olyan teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen
a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát köz-
jegyző tanúsítja. Nem jegyezhető be a változás, ha az
annak alapjául szolgáló magánokiratnak olyan alaki
vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az ab-
ban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvényte-
len, vagy ha a bejegyzési kérelem az annak tartalmát
meghatározó jogszabály rendelkezéseinek egyéb ok-
ból nem felel meg.
(3) Ha a zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek
nyilvántartásból való törlését nem a zálogkötelezett
kéri, erről a zálogkötelezettet a közjegyző azzal ér-
tesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30
napon belül a törölt zálogjog ranghelyén a közjegy-
zőnél új zálogjogot alapíthat, vagy a törléstől szá-
mított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának
bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérel-
met határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti,
hogy e jogával nem él, a közjegyző a bejegyzés tör-
lése iránt intézkedik.
(4) A közjegyző a kérelem tárgyában a mellékelt
okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül
végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó ha-
tározat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határo-
zatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a hatá-
rozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a
nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsít-
ványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek. E sza-
bályokat megfelelően alkalmazni kell abban az eset-
ben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határo-
zatát kijavítja vagy kiegészíti.
(5) A közjegyző eljárására egyebekben ha az eljá-
rásra irányadó szabályokból vagy az eljárás nempe-
res jellegéből más nem következik a Polgári per-
rendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)
280
A zálogjog érvényesítése
281
Ptk. 255. § (1) A zálogtárgyból való kielégítés ha
jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat
alapján végrehajtás útján történik.
(2) Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött
az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötele-
277
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 47. § (7) bekezdését a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01.
278
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 47/A. §-át a 2000. évi CXXXVII. törvény 2. § 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2001. 09. 01.
279
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 47/A. § (2) bekezdése a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (4) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2009.09.01.
280
A 2009. évi XXXI. törvény 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2009.09.01.
281
Az 1959. évi IV. törvény 255- 260. §-a a 2000. évi CXXXVII. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 09.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
51. 1959. évi IV. törvény
zettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi
a zálogtárgy tulajdonjogát.
Ptk. 256. § (1) A kielégítési jogot ha törvény elté-
rően nem rendelkezik a zálogtárgyra az elzálogo-
sítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt
a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő
rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jo-
gosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében
(rangsor) illeti meg.
(2) Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult hatá-
rozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sor-
rendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálog-
tárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szük-
séges.
Ptk. 257. § (1) A felek a legalacsonyabb eladási ár,
illetve ennek számítási módja és a zálogjogosult
kielégítési jogának megnyíltától számított határidő
meghatározásával írásban a kielégítési jog meg-
nyílta előtt is megállapodhatnak a zálogtárgy közös
értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatáro-
zott határidő alatt, illetve feltételek mellett a zálog-
tárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítés-
re irányuló megállapodás hatályát veszti.
(2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára
van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzlet-
szerűen foglalkozik a zálogjoggal biztosított köve-
telései tekintetében ideértve minden hitelintézetet -,
a felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel abban
is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat
bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesít-
heti.
(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye,
vagy azt a felek alkalmazni nem kívánják, úgy az (1)
bekezdésben foglalt feltételekkel megállapodhatnak
abban, hogy a jogosult a zálogtárgy értékesítésére
záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével
üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek
megbízást adhat.
(4)
282
A felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel
megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített vég-
rehajtási értékesítésében is.
Ptk. 258. § (1) A zálogtárgy értékesítésére vagy az er-
re irányuló megbízás kiadására feljogosított [257. §
(2)-(3) bek.] e joga alapján a zálogtárgy tulajdono-
sa helyett és nevében eljárva jogosult a zálogtárgy
tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs
a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását
kérheti.
(2) A zálogtárgy értékesítése előtt a telezettet érte-
síteni kell az értékesítés módjáról, helyéről és idejé-
ről.
(3) A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosul-
tat illeti meg, de teles a kötelezettel elszámolni, és
a követelését, annak járulékait, valamint az értéke-
sítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt
kiadni. Semmis a zálogjog megszűnése előtt kötött
az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolá-
si kötelezettség alól mentesíti.
(4) Jogszabály a bírósági végrehajtás mellőzésével
történő értékesítés módjára vonatkozóan további
szabályokat is megállapíthat.
A zálogjog megszűnése
Ptk. 259. § (1) Ha a zálogtárgy tulajdonosa, valamint
a vetelés kötelezettje (személyes kötelezett) kü-
lönböző személy és a jogosult a zálogtárgyból ki-
elégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a vetelés
pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés ere-
jéig a tulajdonosra száll át.
(2) Ha a jogosultat egyébként nem a személyes köte-
lezett elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetőleg a ki-
elégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a
kielégítő személyre száll át. Ez a személy vetelheti
a zálogtárgy átadását, illetőleg a zálogjognak javára
való bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat kiadását.
(3) A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik,
vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha
a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a meg-
térítési követelés biztosítására fennmarad.
(4) Megszűnik a zálogjog abban az esetben is, ha a
zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát; vagy a zá-
logtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított ve-
telést megszerzi, a zálogjog azonban ha a vete-
lést megszerző tulajdonos nem személyes kötelezett
a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányá-
ban fennmarad.
(5) A zálogjog megszűnik, ha törvény a végrehajtási
vagy más eljárás körében így rendelkezik.
Ptk. 260. § (1) A zálogjog megszűnik akkor is, ha a
zálogtárgy elpusztul.
(2) Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsök-
kenéséért a tulajdonos felelős, továbbá, ha a zálog-
282
Az 1959. évi IV. törvény 257. § (4) bekezdését a 2008. évi XXXIX. törvény 39. §-a iktatta be. Hatályos: 2009.01.01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
52. 1959. évi IV. törvény
tárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján töt-
ték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a tulaj-
donostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől
megfelelő új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenés-
nek megfelelő további fedezetet lehet vetelni.
(3) A zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsök-
kenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kár-
térítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, il-
letőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzá-
logjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult
ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására for-
dítását vetelheti.
(4) Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében
értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az
értékesítéshez ha ennek elháríthatatlan akadálya
nincs a tulajdonos beleegyezése szükséges.
2. Zálogjog dolgokon
283
Jelzálogjog
Ptk. 261. § (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zá-
logkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog
rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köte-
les azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötele-
zett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét ve-
szélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselek-
mény megtiltását és a veszély elhárításához szüksé-
ges intézkedések elrendelését.
(2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a vetelés ki-
elégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálog-
tárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértéké-
nek megfelelő biztosíték adását. Ha a telezett a jo-
gosult felhívásának megfelelő határidőn belül nem
tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhat-
ja.
(3) Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy ré-
szén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett
tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban
zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak
az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyil-
vántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a köte-
lezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére
létesíthető.
(4)
284
Természetes személy ide nem értve az egyéni
vállalkozót devizában nyilvántartott, vagy nyújtott
(deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hi-
telezői vetelés biztosítására, természetes személy
tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak ter-
mészetes személy tulajdonában tulajdoni illető-
ségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő
rendelkezése semmis.
Ptk. 262. § (1) Ingatlant csak jelzálogjog alapítása út-
ján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jel-
zálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen
felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba
való bejegyzése szükséges.
(2) Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik a zálogszer-
ződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálog-
jognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál
külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyil-
vántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzé-
se szükséges. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel,
továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölése nem le-
hetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre
fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meg-
határozható.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartásba (nyil-
vántartás) történő bejegyzésben a nyilvántartásra
irányadó szabályok szerinti egyéb adatok mellett
fel kell tüntetni a vetelés összegét (jövőbeli kö-
vetelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb
összeget), valamint annak járulékait, ez utóbbiak a
zálogszerződés tartalmára utalással is megjelölhe-
tők. A követelés csökkenése vagy megszűnése a be-
jegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.
(4) A tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban azt is
feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül
a feljegyzésben meghatározott összegnél nem na-
gyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megter-
helni. Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben
meghatározott határidő alatt kérik, a bejegyzett jel-
zálogjog a feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez
(ranghely) igazodó ranghelyet kap.
(5) A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálog-
jog tárgya lehet a rendelkezési jog megszerzésétől
függő hatállyal olyan dolog is, amelyre a zálog-
kötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez
rendelkezési jogot. Az ilyen zálogjog ranghelyét a
bejegyzésének időpontja határozza meg, e szabályra
azonban nem lehet hivatkozni azzal szemben, akinek
javára a rendelkezési jog korábbi jogosultja alapított
zálogjogot.
283
Az 1959. évi IV. törvény 261- 266. §-a a 2000. évi CXXXVII. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 09.
01.
284
Az 1959. évi IV. törvény 261. § (4) bekezdését a 2010. évi XC. törvény 81. §-a iktatta be. Hatályos: 2010.08.14.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
53. 1959. évi IV. törvény
(6) A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálog-
jog megszűnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi for-
galomban vagy rendes gazdálkodás körében jóhisze-
ve részére értékesítik. Megszűnik továbbá ab-
ban az esetben is, ha a jóhiszemű vevő a mindennapi
élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog tulajdon-
jogát visszterhesen szerzi meg.
Ptk. 263. § (1) Ha a felek olyan veteléseket biztosí-
tanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben
meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen kelet-
keznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a jog-
viszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb össze-
get is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogo-
sult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbizto-
sítéki jelzálogjog).
(2) Ha a jogviszonyba új kötelezett lép a keretbizto-
sítéki jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött
követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biz-
tosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kö-
telezett terhére keletkeztek.
(3) A kötelezett ha a zálogszerződésben meghatá-
rozott jogviszony megszűnt, és abból eredő, vagy a
zálogszerződésben meghatározott jogcímen keletke-
zett vetelésből származó tartozása nem áll fenn
követelheti, hogy a jogosult a keretbiztosítéki jelzá-
logjogáról mondjon le.
Ptk. 264. § (1) A jelzálogjog megszűnik akkor is, ha a
követelés elévül.
(2) A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyén
és a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog
törlésével egyidejűleg, annál nem terhesebb új jel-
zálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés ranghe-
lyét egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos er-
ről a jogáról harmadik személlyel vagy a lemondás-
sal érintett ranghelyet ve ranghelyen bejegyzett
zálogjogosulttal szemben mondhat le. Ilyen esetben
a tulajdonos a ranghellyel kapcsolatos jogait csak an-
nak hozzájárulásával gyakorolhatja, akivel szemben
arról lemondott.
Kézizálogjog
Ptk. 265. § (1) Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irá-
nyuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is
szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó)
kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jó-
hiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az,
aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.
(2) Kézizálogjog sem a dolog egy részén, sem annak
tulajdoni illetőségén nem szerezhető. Nem lehet ké-
zizálogjog tárgya olyan dolog sem, amelyre vonat-
kozóan ezt jogszabály kizárja.
(3) A kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles
épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor
azt a zálogkötelezettnek visszaadni.
(4) A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiá-
nyában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de
természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A
hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésé-
re szolgálnak. A jogosult a hasznokról elszámolni
köteles.
(5) Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értéké-
nek lényeges csökkenésétől lehet tartani, a kötelezett
vagy a tulajdonos más megfelelő biztosíték felaján-
lása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti.
(6) A kézizálogjog megszűnik, ha a kézizálogjog jo-
gosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja.
Megszűnik akkor is, ha a jogosult a birtokából aka-
ratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem
szerzi vissza, és evégből bírósághoz sem fordul.
3. Vagyont terhelő zálogjog
Ptk. 266. § (1) A jogi személy, illetve jogi személyi-
ség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén
vagy annak önálló gazdasági egységként működtet-
hető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és
követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül a
zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és
a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való be-
jegyzésével vagyont terhelő zálogjog alapítható.
Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kö-
telezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed,
attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett
rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a
vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül.
(2) A vagyont terhelő zálogjog jogosultja a kielégí-
tési jogának megnyíltával a zálogkötelezett vagyo-
nából a vagyon egységének fenntartása mellett ke-
reshet kielégítést, de a vagyont terhelő zálogjogot a
zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az
abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálog-
joggá is átalakíthatja. Az átalakító jognyilatkozat az
általa létesítendő zálogjogok létrejöttéhez a zálog-
szerződésen felül szükséges további feltételeket nem
pótolja.
(3) Vagyont terhelő zálogjoga, illetve az átalakító jog-
nyilatkozattal létesített zálogjoga alapján a jogosult
a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének időpontja
szerinti ranghelyen gyakorolhatja kielégítési jogát. E
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
54. 1959. évi IV. törvény
rendelkezésre azonban nem hivatkozhat azzal szem-
ben, aki a vagyonba tartozó valamely vagyontárgyon
a) annak a vagyonba kerülését megelőzően zálogjo-
got,
b) a zálogjogi nyilvántartáson kívüli más nyilván-
tartásba bejegyzett jelzálogjogot,
c) kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen kézizá-
logjogot, illetve jogot vagy követelést terhelő zá-
logjogot szerzett.
(4) Az elzálogosított vagyon kielégítést veszélyez-
tető mértékű csökkenése esetén a zálogjogosult az
átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának meg-
nyílta előtt is megteheti.
(5) Az elzálogosított vagyon kielégítést veszélyez-
tető mértékű csökkenéséről a kötelezett a jogosul-
tat értesíteni teles. A felek szerződésükben a va-
gyon csökkenésének kielégítést veszélyeztető mérté-
két is meghatározhatják. Megállapodhatnak továbbá
abban is, hogy a zálogjogosult a kötelezett gazdál-
kodását ellenőrizheti.
(6) A vagyont terhelő zálogjogra egyebekben a jelzá-
logjog szabályait kell alkalmazni.
Ptké. 48. §
285
(1) Ha a zálogkötelezettel szemben fel-
számolási eljárás vagy a zálogtárgyra is kiterjedő bí-
rósági végrehajtás folyik, a jogosult a Ptk. 257. §-
ában foglalt megállapodás szerinti jogait felszámo-
lási eljárás esetében a felszámolást elrendelő végzés
közzétételétől, bírósági végrehajtás esetében pedig a
zálogtárgy lefoglalásától kezdve nem gyakorolhat-
ja, kielégítést a felszámolási eljárás, illetve a bírósági
végrehajtás körében és annak szabályai szerint kap-
hat.
(2) Ha a zálogjog a zálogtárgynak felszámolási vagy
végrehajtási eljárás keretében történő értékesítésé-
vel megszűnik, a zálogjogosult az eljárásra irányadó
szabályok szerint az értékesítés során befolyt vé-
telár tekintetében gyakorolhatja kielégítési jogát.
(3) Lakóingatlan elzálogosítása esetén ha a felek el-
térően nem állapodnak meg a zálogjogosult a zá-
logjoga érvényesítése során az ingatlan kiürített ál-
lapotban való értékesítését vetelheti.
(4) A Ptk. 257. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában
a felszámoló és az önálló bírósági végrehajtó árve-
rés szervezésével hivatalból foglalkozó személynek
minősül.
Ptké. 48/A. §
286
(1) Az egyedi azonosításra kétséget
kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog a
zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül
is alapítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzésére
az erre irányuló zálogjogi nyilatkozat alapján akkor
kerülhet sor, ha a nyilatkozatte a zálogszerződést
tartalmazó okiratot elektronikus okirati formában az
e célra biztosított tárhelyen elhelyezte, és a bejegy-
zéshez az ellenérdekű fél hozzájárult. A bejegyzett
jelzálogjog törlésére ha a törlésre irányuló nyilat-
kozatot a zálogkötelezett tette akkor kerülhet sor,
ha a zálogjogosult ahhoz hozzájárult, vagy a zálog-
kötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatko-
zatától számított 30 napon belül nem tett a bejegyzés
fenntartására irányuló nyilatkozatot.
(3) A zálogjogi nyilatkozatról az ellenérdekű fél a
nyilatkozattal egyidejűleg elektronikus úton értesí-
tést kap. A zálogkötelezett felel minden olyan kár-
ért, amely azért vetkezett be, mert a zálogszerző-
désben vállalt telezettsége ellenére nem járult hoz-
a zálogjog bejegyzéséhez. A zálogjogosult felel
viszont minden olyan kárért, amely azért követke-
zett be, mert annak ellenére nem járult hozzá a zá-
logjog törléséhez, illetve tett a bejegyzés fenntartá-
sára irányuló nyilatkozatot, hogy már nem áll fenn
a zálogjoggal biztosított vetelése vagy olyan jog-
viszony, amelyből zálogjoggal biztosított vetelése
keletkezhet.
(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tárhe-
lyen elhelyezett zálogszerződésbe a felek bármelyike
által elektronikus formában megadott engedély alap-
ján erre feljogosított személy elektronikus úton be-
tekinthet.
(5) A zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való
bejegyzéséért, a változás bejegyzéséért, a zálogjog
törléséért, valamint a nyilvántartásba való betekin-
tésért a Kamara javára jogszabályban meghatározott
költségtérítést kell fizetni.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős mi-
niszter, hogy rendeletben állapítsa meg a zálogjo-
gi nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, az
egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas in-
gó dolgot és egyedi azonosítására szolgáló adatainak
körét, az e vonatkozásban joghatás kiváltására alkal-
mas zálogjogi nyilatkozatok fajtáit, az ilyen nyilatko-
zaton alapuló bejegyzés módját, továbbá a költség-
285
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 48. §-a a 2000. évi CXXXVII. törvény 2. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2001. 09. 01.
286
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 48/A. §-át a 2009. évi XXXI. törvény 2. § (5) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
55. 1959. évi IV. törvény
térítés mértékét és a mentesség eseteit.
4. Zálogjog jogon és követelésen
287
Ptk. 267. § (1)
288
Jogon vagy vetelésen az erre irá-
nyuló szerződéssel alapítható zálogjog. E zálogjog
a zálogkötelezett javára vőben keletkező jogok-
ra és vetelésekre is kiterjedhet. A zálogjog tár-
gyát képező jogok vagy követelések körülírással is
meghatározhatók. Ha a jog vagy vetelés fennállá-
sát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a zálogjog az e
nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Zálogjog
osztható követelés meghatározott részén is keletkez-
het.
(2) A zálogjog érvényesítéséhez a jog vagy követe-
lés kötelezettjét a zálogjog megalapításáról értesí-
teni kell. A zálogjogosult a zálogkötelezettől a zá-
logjog érvényesítéséhez szükséges okiratok átadását
követelheti.
(3) A jogot vagy követelést terhelő zálogjog tele-
zettje a zálogjogra kiterjedő hatállyal csak a jo-
gosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkoza-
tot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti,
vagy hátrányosan változtatja meg. Ezt a szabályt a
bankszámlaszerződés alapján fennálló számlaköve-
telés elzálogosítása esetén a számlatulajdonos bank-
számla feletti rendelkezési joga tekintetében csak
akkor kell alkalmazni, ha azt a felek a zálogszerző-
désben kifejezetten kikötötték.
Ptk. 268. § (1) Ha az elzálogosított követelés a zá-
logtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt vá-
lik esedékessé, az elzálogosított követelést annak
kötelezettje-a zálogszerződés eltérő rendelkezése hi-
ányában csak a zálogjogosult és a vetelés jogo-
sultja kezéhez együttesen teljesítheti, a pénzkövete-
lést azonban mindkét jogosult javára bírósági letét-
be helyezéssel kell teljesíteni, ha bármelyikük ezt kí-
vánja. Ha az elzálogosított vetelés valamely dolog
szolgáltatására irányul és a felek megállapodása sze-
rint a zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó do-
log birtoklásának joga, a vetelés kötelezettje csak
a zálogjogosultnak teljesíthet.
(2) Ha az elzálogosított vetelés a zálogtárgyból va-
kielégítési jog megnyílta után válik esedékessé,
és azt a zálogjog érvényesítése során nem értékesí-
tették, e követelést annak telezettje a zálogszer-
ződés eltérő rendelkezése hiányában csak a zálog-
jogosultnak teljesítheti.
(3) Ha az elzálogosított vetelést a zálogjogosult ke-
zéhez kell teljesíteni, a teljesített pénzkövetelésre
az óvadékra irányadó szabályokat, a teljesítés egyéb
tárgyára pedig a kézizálogjog szabályait kell alkal-
mazni.
(4) Ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy
a jog gyakorlása e követelés jogosultjának jognyilat-
kozatától vagy általa teljesíthető feltételtől függ, ki-
elégítési jogának megnyílta után e jognyilatkozatot a
zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az ese-
dékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.
(5) Ha a zálogtárgy jog vagy követelés, a zálogjog-
ra vonatkozó közös szabályok alkalmazása során a
zálogtárgy tulajdonosán a jog vagy vetelés jogo-
sultját, a zálogtárgy tulajdonjogán pedig a jogot vagy
követelést kell érteni.
5. Önálló zálogjog
Ptk. 269. § (1) Zálogjog úgy is alapítható, hogy az
a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje.
Ilyen esetben a zálogjogosult a zálogszerződésben
meghatározott összeg, valamint annak járulékai ere-
jéig kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból
kereshet kielégítést.
(2) A zálogjogosult kielégítéséhez ha a felek más-
ként nem állapodnak meg az önálló zálogjognak
a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmon-
dása szükséges, a felmondás ideje eltérő megálla-
podás hiányában hat hónap.
(3) Az önálló zálogjog átruházható. A zálogkötelezett
az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból
eredő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog
közvetlen megszerzője vagy ennek olyan jogutódja
ellen érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingye-
nesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául
szolgáló jogviszonyt ismerte.
(4) Az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása
mellett követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi
pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megál-
lapodásával ha a zálogjogot a nyilvántartás tartal-
mazza, úgy a megállapodáson felül a nyilvántartás-
ba történő bejegyzésével átváltoztatható. Az átvál-
toztatáshoz nincs szükség a rangsorban azonos vagy
hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására.
287
Az 1959. évi IV. törvény 267- 269. §-a a 2000. évi CXXXVII. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 09.
01.
288
A 1959. évi IV. törvény 267. § (1) bekezdése a 2007. évi LXI. törvény 31. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 09.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
56. 1959. évi IV. törvény
(5) Az önálló zálogjogra egyebekben a 251-268. §-
okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően al-
kalmazni.
Az óvadék
Ptk. 270. § (1)
289
Valamely vetelés biztosításá-
ra pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron,
egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi
eszközön és hitelkövetelésen az erre irányuló szer-
ződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék
alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog vagy más
követelés, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
(2)
290
Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljá-
rást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen
azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogo-
sult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan ren-
delkezése alól egyébként kikerül, különösen a bank-
számlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti szám-
lán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harma-
dik személy számláján a jogosult javára történő jó-
váírást is, hitelkövetelés esetén az azt tanúsító, illet-
ve érvényesítéséhez szükséges okiratok rendelkezés-
re bocsátását. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a
nyújtott biztosítékra a zálogjog szabályait kell alkal-
mazni.
(3)
291
Ha az óvadék tárgya nem hitelkövetelés, a
felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult
használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele.
Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való
rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb az
óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig
egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék ere-
deti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék ere-
deti tárgyának helyébe lép.
(4) Bankszámla-követelés esetén egyenértékű fede-
zetnek kell tekinteni a számlán azonos pénznemben
elhelyezett, azonos összeget. Értékpapír és egyéb
pénzügyi eszköz esetén egyenértékű fedezetnek kell
tekinteni az azonos kibocsátó, illetve adós által,
azonos sorozatban kibocsátott másik értékpapírt és
egyéb pénzügyi eszközt, illetve bármely olyan fe-
dezetet, amely a felek megállapodása szerint az ér-
tékpapír és egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatos
valamely esemény bekövetkeztekor az óvadék erede-
ti tárgyának helyébe lép.
(5) A felek a (3) bekezdéstől eltérően úgy is megálla-
podhatnak, hogy a jogosult kielégítési jogának meg-
nyíltakor a telezett az óvadékkal biztosított tar-
tozásába az egyenértékű fedezet értékére vonatkozó
követelését beszámíthatja.
(6)
292
A felek megállapodhatnak abban, hogy a kö-
telezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyíl-
ta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti,
ebben az esetben az egyenértékű fedezet az óvadék
eredeti tárgyának helyébe lép. Ha az óvadék tárgya
hitelkövetelés, és azt a jogosult kielégítési jogának
megnyílta előtt a kötelezettnek teljesítik, a kötelezett
a (7) bekezdés szerinti kiegészítő biztosíték nyújtá-
sára köteles.
(7) A felek megállapodhatnak abban, hogy az óvadék
tárgya vagy a biztosított követelés értékének válto-
zásakor a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására,
illetve a jogosult a túlzott biztosíték kötelezett részé-
re való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az
óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja.
Óvadék
293
A Ptk. 270. §-ának (1) bekezdéséhez]
294
Ptké. 49. §
295
(1) Óvadék tárgyául szolgáló hitelkö-
vetelésen azt a követelést kell érteni, amely hitelinté-
zettel ideértve a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében
felsorolt, valamint a 4 cikk 1. pontját átültető EGT-
állam jogszabályai szerint hitelintézetnek minősülő
pénzügyi intézményeket is tött kölcsönszerző-
désből származik.
289
Az 1959. évi IV. törvény 270. § (1)- (3) bekezdése a 2010. évi CLIX. törvény 1. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2011.06.30.
290
Az 1959. évi IV. törvény 270. § (1)- (3) bekezdése a 2010. évi CLIX. törvény 1. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2011.06.30.
291
Az 1959. évi IV. törvény 270. § (1)- (3) bekezdése a 2010. évi CLIX. törvény 1. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2011.06.30.
292
Az 1959. évi IV. törvény 270. § (6) bekezdése a 2010. évi CLIX. törvény 1. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2011.06.30.
293
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet jelölt része a 2010. évi CLIX. törvény 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2011.06.30.
294
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet jelölt része a 2010. évi CLIX. törvény 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2011.06.30.
295
Az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 49. §-a a 2010. évi CLIX. törvény 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2011.06.30.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
57. 1959. évi IV. törvény
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óva-
dék tárgyát képező hitelköveteléssel szemben a be-
számítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányu-
szerződéses kikötés vagy joglemondó nyilatkozat
érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.
Ptk. 271. § (1)
296
Kielégítési joga megnyílásakor a
jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óva-
dék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óva-
dék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilváno-
san jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott idő-
pontban a felektől függetlenül meghatározható árral
rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz.
Egyéb értékpapír, hitelkövetelés vagy pénzügyi esz-
köz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát
akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben
megállapodtak és az értékelés módját szerződésük-
ben meghatározták. Hitelkövetelésből való közvet-
len kielégítéshez az is szükséges, hogy a hitelköve-
telés óvadékba adásáról a vetelés telezettjét az
engedményezés szabályai szerint értesítsék.
(2) Ha a felek az óvadék tárgyául szolgáló értékpapír
és egyéb pénzügyi eszköz értékesítésében állapod-
tak meg, az értékesítés a szerződésben meghatáro-
zott feltételek szerint történik.
(3) A jogosult minden esetben teles a kötelezettel
ésszerű időn belül elszámolni, és a vetelését és
annak járulékait meghaladó fedezetet, illetve ér-
tékesítés esetén a követelését, annak járulékait és
az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó
bevételt a kötelezett részére kiadni.
(4) Ha a felek megállapodásának a kielégítési jog
gyakorlására vonatkozó kikötése kereskedelmi
szempontból ésszerűtlen, a kikötést megtámadhatja
az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kikötés sérti.
(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a kielégítési jog
gyakorlásának módja, különösen a (3) bekezdés sze-
rinti telezettség elmulasztása sérti, az ebből ere-
kárnak megtérítését a jogosulttól követelheti. A
jogosult mentesül, ha bizonyítja, hogy kereskedelmi
szempontból ésszerű módon járt el.
Ptk. 271/A. §
297
Az óvadékra egyebekben a 254. §
(2) bekezdésében foglaltak kivételével a zálogjogra
vonatkozó közös szabályokat kell megfelelően alkal-
mazni.
A kezesség
Ptk. 272. § (1) Kezességi szerződéssel a kezes arra
vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett
nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesí-
teni.
(2) Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
Ptk. 273. § (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötele-
zettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; ér-
vényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a köte-
lezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé,
mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban
a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellék-
szolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a vég-
rehajtási költségekért csak akkor felel, ha a kereset-
indítás előtt őt a teljesítésre felszólították.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthető vetelés keze-
vel szemben a vetelést bírósági úton nem lehet
érvényesíteni.
Ptk. 274. § (1) A kezes mindaddig megtagadhatja a
teljesítést, amíg a vetelés a kötelezettől és az olyan
kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül
vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kö-
telezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
(2) A kezes nem vetelheti, hogy a jogosult a kö-
vetelést először a telezettől hajtsa be (készfizető
kezesség), ha
a) a felek így állapodtak meg,
b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták,
c) a kezességet bank vállalta.
Ptk. 275. § Ha ugyanazért a telezettségért egyidejű-
leg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezes-
séget, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen fe-
lelnek.
Ptk. 276. § (1) Amennyiben a kezes a jogosultat kielé-
gíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvál-
lalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a
végrehajtási joggal együtt reá száll.
(2) A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult le-
mond a vetelést biztosító olyan jogról, amelynek
alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést
kaphatott volna, vagy amennyiben a vetelés a jo-
gosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
296
Az 1959. évi IV. törvény 271. § (1) bekezdése a 2010. évi CLIX. törvény 2. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2011.06.30.
297
Az 1959. évi IV. törvény 271/A. §-át a 2004. évi XXVII. törvény 43. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 05. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
58. 1959. évi IV. törvény
XXIV. Fejezet
A teljesítés és a beszámítás
A teljesítés
Ptk. 277. §
298
(1) A szerződéseket tartalmuknak
megfelelően, a megszabott helyen és időben, a meg-
állapított mennyiség, minőség és választék szerint
kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés idő-
pontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, ame-
lyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rend-
szerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve
nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos faj-
tájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogo-
sult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás termé-
szetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az im-
portálónak vagy ezek képviselőjének a szolgálta-
tás konkrét tulajdonságaira vonatkozó különösen
reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő nyil-
vános kijelentését, és
c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatá-
rozott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés idő-
pontjában a telezett tudomására hozta, és abba a
kötelezett beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban
szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként be-
mutatott szolgáltatásban tulajdonságokkal.
(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) be-
kezdés b) pontjában említett nyilvános kijelentés-
nek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy
a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is
kellett ismernie, vagy
b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpont-
jáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy
c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési
elhatározását nem befolyásolhatta.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában
gyártónak minősül az a személy is, aki a dolgon elhe-
lyezett nevel, védjegyével vagy egyéb megkülön-
böztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként
tünteti fel.
(4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködés-
re kötelesek. A telezettnek a szerződés teljesíté-
se érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig
ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.
(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lé-
nyeges körülményről kötelesek egymást tájékoztat-
ni.
(6)
299
A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló
szerződés esetén, köteles a dolgot a jogszabályok
rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfe-
lelően azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a
dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasz-
náláshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kö-
telezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének
tanúsítására is köteles.
A teljesítés helye
Ptk. 278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhe-
lye, illetőleg székhelye, kivéve, ha
a) jogszabály eltérően rendelkezik,
b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más
következik,
c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más he-
lyen van.
(2)
300
Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhe-
lyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell
küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem
kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal tör-
ténik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a telezett
elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a
szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fo-
gyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó
részére való átadással történik meg.
(3) Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével
vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a telje-
sítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye.
(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerző-
déseinél a teljesítés helye ha a jogosult más helyet
nem jelöl meg a jogosult székhelye (telephelye),
illetőleg, fuvarozó közbenjöttével történő teljesítés
esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől elté-
rően rendelkezhet.
298
Az 1959. évi IV. törvény 277. § 1. bekezdése a 2002. évi XXXVI. törvény 3. §-ának megfelelően módosított szöveg, egyidejűleg a §
új 2. és 3. bekezdéssel egészült ki, és az eredeti 2- 4. bekezdés számozása 4- 6. bekezdésre változott. Hatályos: 2003. 07. 01.
299
A Ptk. 277. §-ának (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
300
Az 1959. évi IV. törvény 278. § 2. bekezdése a 2002. évi XXXVI. törvény 4. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003.
07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
59. 1959. évi IV. törvény
Lakóhely
Ptké. 50. §
301
(1) Ptk. alkalmazásában lakóhely az,
ahol az állampolgárnak bejelentett lakása van.
(2) A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőké-
pes személy lakóhelyét törvényes képviselője bele-
egyezésével választhatja meg.
(3) A jogi személy székhelye az a hely, amelyet a
nyilvántartás székhelyként feltüntet, ennek hiányá-
ban pedig az, ahol a jogi személy központi tevékeny-
ségét kifejti.
Ptk. 279. § (1) Ha valamelyik szerződő fél lakóhelyét,
illetőleg székhelyét a teljesítést megelőzően megvál-
toztatja, viseli a teljesítés során ebből eredő költség-
többletet.
(2) A teljesítéssel a kárveszély ha a törvény kivételt
nem tesz a másik szerződő félre száll át.
A teljesítés ideje
Ptk. 280. § (1) Ha a teljesítés ideje nincs meghatároz-
va,
a) bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését kö-
vetelheti,
b) ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötele-
zettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.
(2) A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges
idő elteltével köteles teljesíteni.
(3) A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti jára-
dékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a
hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem
érvényesített részleteket bírósági úton többé nem kö-
vetelheti.
Ptk. 281. § (1) Ha jogszabály vagy szerződés alapján
a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem
köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik
fél a szolgáltatást fel nem ajánlja.
(2)
302
Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl
kell járnia, a szolgáltatást biztosíték hiányában
megtagadhatja, ha
a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan
kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásá-
val időközben késedelembe esik, amíg a késedelem
tart;
b) a másik fél vagyoni viszonyainak időközben be-
következett jelentős megromlása folytán a viszont-
szolgáltatás veszélyeztetve van;
c) a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethi-
ány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
(3) A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat
a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő
határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el.
(4) Annak a félnek a jogaira és telezettségeire, aki
a szolgáltatás megtagadására jogosult, egyebekben
a felelős őrzés szabályai irányadók.
Ptk. 282. § (1) A teljesítési határidőbe a szerződéskö-
tés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési ha-
táridő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a
következő munkanapon jár le.
(2) A telezett a határnapot megelőzően, illetőleg a
határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésé-
vel teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a
felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni.
A teljesítés módja
Ptk. 283. § (1) A jogosult ha jogszabály kivételt
nem tesz a körülmények által lehetővé tett legrö-
videbb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy
a teljesítés megfelelő-e.
(2)
303
A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azo-
kat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét ta-
núsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik.
(3) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással já-
költségek ideértve a csomagolás és mérlegelés
költségeit is a telezettet, az átvétellel járó költ-
ségek pedig a jogosultat terhelik.
Ptk. 284. § (1) A telezett a teljesítéskor nyugtát kö-
vetelhet, és követelheti a telezvény visszaadását.
(2) A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve,
ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza.
(3) Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mu-
tat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személy-
nek kell tekinteni, ha ezt felismerhető körülmény
kétségessé nem teszi.
301
Lásd az 1992. évi LXVI. törvényt és a végrehajtásáról szóló 143/1993. (X. 26.) Korm. rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
302
A Ptk. 281. §-ának (2)- (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg. A § egyidejűleg (4) bekezdést iktatott
a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
303
A Ptk. 283. §-ának (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (2) bekezdés számozását
(3) bekezdésre változtatta. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
60. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 285. § Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult rész-
teljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesí-
tést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét
sérti.
Ptk. 286. § (1) A jogosult a harmadik személy részé-
ről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha eh-
hez a telezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs
személyhez tve, illetőleg nem igényel olyan szak-
értelmet vagy képességet, amellyel a harmadik sze-
mély nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása
nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes
érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörtén-
jék.
(2) A követelés biztosítékai ilyenkor fennmaradnak,
amennyiben a követelés a teljesítő harmadik sze-
mélyre átszáll, vagy e harmadik személy a tele-
zettől megtérítést vetelhet.
Ptk. 287. § (1) Ha a jogosult személye bizonytalan, la-
kóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jo-
gosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá
értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló köte-
lezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet telje-
síteni.
(2) A kötelezett a letétbehelyezés alkalmával kiköthe-
ti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak,
ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra bizto-
sítékot nyújtott; a letétet mindaddig visszavonhatja,
amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.
(3) A letétbehelyezésnek a teljesítés helye vagy a kö-
telezett lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illeté-
kes bíróságnál kell történnie. A letétbehelyezéssel
való teljesítés költségét a jogosult viseli.
Bírósági letétbehelyezés
Ptké. 51. § (1) A jogosult személye akkor tekinthető
bizonytalannak, ha azt a kötelezett önhibáján kívül
nem tudja megállapítani. Egymagában az, hogy har-
madik személy magát jogosultságának valószínűsí-
tése nélkül jelöli meg jogosultként, a bírósági letét-
behelyezésre nem ad alapot.
(2) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a le-
tétbehelyezésről szóló értesítés kézhezvételétől szá-
mított öt év alatt évül el.
(3) Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga
elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.
A fajta és mennyiség szerint meghatározott
szolgáltatás teljesítése
Ptk. 288. § Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség
szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták
meg, a forgalomban szokásos minőségű dolgokkal
kell teljesíteni.
Ptk. 289. § Ha valaki fajta szerint meghatározott maga
termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt
egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem
köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól be-
szerezni. Ez a szabály a szerződésszegésért való fele-
lősséget nem érinti.
Ptk. 290. §
304
(1) Ha a kötelezettnek a jogosulttal
szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése nem
fedezi valamennyi tartozását, azt a kötelezett rendel-
kezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tarto-
zásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismer-
hetően szánta.
(2)
305
Ha a telezett nem rendelkezett, és szándéka
sem ismerhető fel, a teljesítést
a) régebben lejárt,
b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,
c) egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig
a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell for-
dítani.
(3) Az egyenlő mértékben biztosított követeléseket a
teljesítés arányosan csökkenti.
Ptk. 291. § (1) Ha valaki fajta és mennyiség sze-
rint meghatározott dolgot ugyanannak a személy-
nek különböző helyekre köteles küldeni, de az
egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogo-
sult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló
mennyiséget elosztani.
(2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelke-
zik, a telezett az egyes helyekre járó mennyiséget
arányosan teles csökkenteni, kivéve, ha az általa
is ismert nemzetgazdasági érdekek más elosztást in-
dokolnak.
304
A Ptk. 290. §-a (1) bekezdésének második mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül
helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
305
A Ptk. 290. §-a (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996.
01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
61. 1959. évi IV. törvény
A pénztartozás teljesítése
Ptk. 292. § (1) A pénztartozás teljesítésének helye
ha jogszabály kivételt nem tesz a jogosult lakóhe-
lye, illetőleg székhelye.
(2)
306
A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg
a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köte-
les elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti
időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az
ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megál-
lapodása jogszabály engedélye hiányában sem-
mis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire
nem hat ki.
Ptk. 293. § Ha a telezett kamattal és költséggel is
tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyen-
lítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a
kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kö-
telezett eltérő rendelkezése hatálytalan.
Ptk. 294. §
307
Az állami pénzintézeti számlarendszer-
be bevont szervezetek fizetéseire vonatkozó rendelke-
zéseket külön jogszabály tartalmazza.
Jognyilatkozat adása
Ptk. 295. § Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására
irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja.
A beszámítás
Ptk. 296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben
fennálló egynemű és lejárt követelését ha jogsza-
bály kivételt nem tesz a jogosulthoz intézett vagy a
bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába
beszámíthatja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűn-
nek.
Ptk. 297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szol-
gáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján
meghatározott célra kell fordítani, továbbá a túlfi-
zetés esetét kivéve tartási, életjáradéki és baleseti
járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan oko-
zott kár megtérítésére irányuló követeléssel szem-
ben.
(2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem
érvényesíthető követelését; elévült vetelését azon-
ban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés
keletkezésekor még nem következett be.
(3) Végrehajtás alól mentes veteléssel szemben
csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a kö-
veteléssel azonos jogalapból ered.
(4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel
megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy köz-
okiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.
XXV. Fejezet
A szerződésszegés
A kötelezett késedelme
Ptk. 298. § A kötelezett késedelembe esik,
a) ha a szerződésben megállapított vagy a szolgálta-
tás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható tel-
jesítési idő eredménytelenül eltelt;
b) más esetekben, ha telezettségét a jogosult fel-
szólítására nem teljesíti.
Ptk. 299. § (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jo-
gosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bi-
zonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvár-
ható.
(2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja,
felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje
alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve, ha bizo-
nyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetke-
zett volna.
Ptk. 300. § (1) A jogosult függetlenül attól, hogy a
kötelezett késedelmét kimentette-e követelheti a
teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, el-
állhat a szerződéstől.
(2) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek meg-
szűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek
megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető
rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban és
nem máskor kellett volna teljesíteni, vagy ha a jo-
gosult utólagos teljesítésre megfelelő határidőt sza-
bott, és az is eredménytelenül telt el.
(3)
308
306
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 12. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
307
Lásd a 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet et és a 3/1992. (MK 34.) MNB rendelkezést. Hatályos: 1996. 01. 01.
308
A Ptk. 300. §-ának (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
62. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 301. §
309
(1) Pénztartozás esetében ha jogsza-
bály eltérően nem rendelkezik a kötelezett a kése-
delembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a
késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utol-
napon érvényes jegybanki alapkamattal megegye-
mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is
beáll, ha a telezett késedelmét kimenti.
(2)
310
Az államháztartás alrendszereiben harmadik
személyekkel szemben vállalt vagy az alrendsze-
reket egyébként harmadik személyekkel szemben
terhelő fizetési telezettség késedelmes teljesíté-
se esetén a késedelmi kamat tekintetében is alkal-
mazni kell a kamatfizetés mellőzésére vagy a törvé-
nyesnél alacsonyabb mértékű kamatfizetésre irányu-
szerződési kikötés semmisségére vonatkozó ren-
delkezést.
(3)
311
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpont-
jáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a
kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kama-
ton felül ha jogszabály eltérően nem rendelkezik
a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző
utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyhar-
madával megegyező mértékű kamatot, de összessé-
gében legalább az (1) bekezdésben meghatározott
kamatot teles megfizetni.
(4)
312
A felek által túlzott mértékben megállapított
késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
(5)
313
A jogosult vetelheti a késedelmi kamatot
meghaladó kárát.
Ptk. 301/A. §
314
(1) Gazdálkodó szervezetek között a
késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érin-
tett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizeté-
si felszólításának (számlájának) kézhezvételétől szá-
mított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jo-
gosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől,
ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának)
kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy
a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.
(4)
315
A késedelmi kamat mértékét vagy esedékes-
ségét a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően,
a jóhiszeműség és tisztesség vetelményének meg-
sértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult
hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogo-
sult megtámadhatja.
(5)
316
Az általános szerződési feltételként a szerző-
dés részévé váló, a (4) bekezdés szerinti kikötést
a külön jogszabályban meghatározott szervezet is
megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás ala-
possága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét
a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi fél-
re kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelen-
ség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket,
amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.
(6)
317
A külön jogszabályban meghatározott szerve-
zet kérheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés sze-
rinti általános szerződési feltétel tisztességtelensé-
gének megállapítását, amelyet szerződéskötések cél-
jából határoztak meg és tettek nyilvánosan megis-
merhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem
került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános
szerződési feltétel tisztességtelenségének megálla-
pítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel
alkalmazásától.
(7)
318
A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól jogsza-
bály csak a jogosult javára térhet el.
(8)
319
A felek által a (2) bekezdésben meghatározott-
hoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapí-
tott késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat
esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól
eltérően megállapított időpontját a bíróság megvál-
toztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől va-
eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények
indokolták.
309
Az 1959. évi IV. törvény 301. § 1- 2. bekezdései a 2002. évi XXXVI. törvény 5. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2004. 05. 01.
310
Az 1959. évi IV. törvény 301. § (2) bekezdését a 2009. évi XXXI. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.07.01.
311
A 2009. évi XXXI. törvény 1. § (4) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
312
A 2009. évi XXXI. törvény 1. § (4) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
313
A 2009. évi XXXI. törvény 1. § (4) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
314
Az 1959. évi IV. törvény 301/A. §-át a 2002. évi XXXVI. törvény 6. §-a iktatta be. Hatályos: 2004. 05. 01.
315
Az 1959. évi IV. törvény 301/A. § (4)- (6) bekezdését a 2006. évi III. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2006.03.01.
316
Az 1959. évi IV. törvény 301/A. § (4)- (6) bekezdését a 2006. évi III. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2006.03.01.
317
Az 1959. évi IV. törvény 301/A. § (4)- (6) bekezdését a 2006. évi III. törvény 8. §-a iktatta be. Hatályos: 2006.03.01.
318
A 2006. évi III. törvény 8. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2006. 03. 01.
319
A 2006. évi III. törvény 8. §-ának megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2006. 03. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
63. 1959. évi IV. törvény
Tvr. 5/D. §
320
(1) A Ptk. 301/A. §-ának (5) bekezdése
szerinti megtámadásra, valamint a 301/A. § (6) be-
kezdése szerinti eljárás kezdeményezésére jogosult
a kis- és középvállalkozások érdekeinek képvisele-
tét ellátó társadalmi szervezet.
(2) Az 5/B. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni
kell a Ptk. 301/A. §-ának (5) és (6) bekezdése alap-
ján indított eljárásokban is.
Fizetési késedelem jogkövetkezményei
gazdálkodó szervezetek terven alapuló
viszonyában
321
Ptké. 52. §
322
Ptké. 53. §
323
Ptké. 54. §
324
Ptké. 55. §
325
Ptké. 56. §
326
Ptké. 57-63. §
327
A jogosult késedelme
Ptk. 302. § A jogosult késedelembe esik, ha
a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fo-
gadja el;
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilat-
kozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kö-
telezett megfelelően teljesíteni tudjon;
c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem
adja vissza.
Ptk. 303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni a köte-
lezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bi-
zonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvár-
ható.
(2) A jogosult függetlenül attól, hogy késedelmét
kimentette-e -
a) teles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költ-
ségeket megtéríteni;
b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, el-
veszésének vagy megrongálódásának veszélyét,
mintha a teljesítést elfogadta volna;
c) késedelme idejére kamatot nem vetelhet.
(3) A jogosult késedelme a telezett egyidejű kése-
delmét kizárja.
Ptk. 304. § A jogosult késedelmére vonatkozó szabá-
lyokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta
és mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a
teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi
hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették.
A hibás teljesítés
Ptk. 305. §
328
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben
a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kö-
telezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a tel-
jesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban
vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságok-
nak.
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog
szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szer-
ződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan
személy végezte el, akinek magatartásáért a kötele-
zett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgálta-
tott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelő-
en a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összesze-
relés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.
Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely
e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A telezett a hibás teljesítésért felelősséggel tar-
tozik (kellékszavatosság).
320
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/D. §-át a 2006. évi III. törvény 13. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. 03. 01.
321
A cím az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (5) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
322
A Ptké. 52. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
323
A Ptké. 53. §-a az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 40. §-ának (2) bekezdése folytán hatályát vesztette. Hatályos: 1996. 01. 01.
324
A Ptké. 54. §-a az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 40. §-ának (2) bekezdése folytán hatályát vesztette. Hatályos: 1996. 01. 01.
325
A Ptké. 55. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
326
A Ptké. 56. §-a az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 40. §-ának (2) bekezdése folytán hatályát vesztette. Hatályos: 1996. 01. 01.
327
A Ptké. 57-63. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996.
01. 01.
328
Az 1959. évi IV. törvény 305- 306/A. §-ai a 2002. évi XXXVI. törvény 7. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 07.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
64. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskö-
tés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett,
a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól.
Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól
akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibá-
jára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkal-
matlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizo-
nyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő
hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés idő-
pontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog ter-
mészetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethe-
tetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban választása szerint kijavítást vagy
kicserélést vetelhet, kivéve, ha a választott sza-
vatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az
a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesí-
tésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget
eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott do-
log hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerző-
désszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével
a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga,
vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést
nem vállalta, vagy e telezettségének a (2) bekez-
désben írt feltételekkel nem tud eleget tenni vá-
lasztása szerint megfelelő árleszállítást igényel-
het vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba
miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést a dolog tulajdonsá-
gaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére fi-
gyelemmel megfelelő határidőn belül, a jogosult-
nak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell el-
végezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő ha-
táridőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a
hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy
mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellen-
szolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés,
amely a szavatossági jogoknak a törvényben meg-
határozott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
Ptk. 306/A. § A jogosult a választott szavatossági jo-
gáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt kö-
teles a telezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérés-
re a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés
egyébként indokolt volt.
Ptké. 84. § (1) A szavatossági jogok érvényesítésére
vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt lét-
rejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől
kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatáro-
zott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szava-
tossági jogok az érvényesítésükkel való indokolat-
lan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt meg-
szűnnek.
Ptk. 307. §
329
(1) A jogosult a hiba felfedezése után
a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn
belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésé-
től számított két hónapon belül közölt kifogást kellő
időben közöltnek kell tekintetni. A felek ettől eltérő
megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult fe-
lelős.
Ptk. 308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától szá-
mított hat hónapos elévülési határidő alatt érvénye-
sítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használható-
ságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy
kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező
alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az
igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a sza-
vatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap
alatt évül el.
(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási
időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot
nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatos-
sági jog érvényesíthetőségének határideje a dolog-
nak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítá-
sa) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrész-
re), valamint a kijavítás következményeként jelent-
kező hiba tekintetében újból kezdődik.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó az
(1)-(2) bekezdéstől eltérően a teljesítés időpont-
jától számított kétéves elévülési határidő alatt érvé-
nyesítheti szavatossági igényét. Az ennél videbb
elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha
a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a fe-
lek videbb határidőben is megállapodhatnak, egy
329
Az 1959. évi IV. törvény 307- 308/C. §-ai a 2002. évi XXXVI. törvény 7. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 07.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
65. 1959. évi IV. törvény
évnél videbb elévülési határidő azonban ebben az
esetben sem köthető ki.
Ptk. 308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthető ok-
ból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba
a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308.
§-ban meghatározott határidőn belül nem volt felis-
merhető, a szavatossági jogok érvényesítésének ha-
tárideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tar-
tós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha
a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb,
az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E
határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben
megállapított hároméves határidőnél videbb határ-
idő kikötése semmis.
Ptk. 308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott do-
log minden olyan hibája miatt határidőben érvényesí-
tettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt
előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igé-
nyét csak a dolognak a megjelölt hiba szempontjá-
ból elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a
szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minő-
sül érvényesítettnek.
Ptk. 308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a
jogalapból eredő veteléssel szemben kifogásként a
határidők eltelte után is érvényesíthetők.
Tvr. 6. §
330
(1)
(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat ar-
ra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irány-
adó határidő hat hónapnál videbb [308. § (1) be-
kezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a
jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő mó-
don (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanú-
sítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.
Ptk. 309. §
331
(1) A szavatossági telezettség telje-
sítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésé-
vel kapcsolatos költségek ideértve különösen az
anyag-, munka- és továbbítási költségeket a kötele-
zettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek
ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem kö-
teles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríte-
ni, amely a rendeltetésszerű használat vetkezmé-
nye.
Ptk. 310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kí-
vül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának meg-
térítését is vetelheti a kártérítés szabályai szerint.
Ptk. 311. § (1) Ha a fogyasztói szerződés hibás telje-
sítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik sze-
mély (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói
szerződés telezettje vetelheti az előző kötelezet-
től a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igé-
nyek kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve,
hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó tele-
zettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekez-
dés szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégíté-
sétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt
érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesíté-
se időpontjától számított legfeljebb öt évig érvénye-
síthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötele-
zett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezet-
tel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határ-
idők megfelelő alkalmazásával.
Ptk. 311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire
vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell
akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására
irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli
teljesítését kell érteni.
Tvr. 13. § A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossá-
gi jogokra és kártérítésre, valamint ezek érvényesíté-
sének határidejére vonatkozó rendelkezések csak ak-
kor alkalmazhatók, ha a szerződés teljesítése a törvény
hatálybalépése után történt.
Ptké. 87. § Az állatszavatosságra vonatkozó rendelke-
zéseket a Ptk. hatálybalépése előtt tött szerződésre
csak akkor lehet alkalmazni, ha a szerződést a Ptk. ha-
tálybalépése után teljesítik.
A teljesítés lehetetlenné válása
Ptk. 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehe-
tetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés
megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudo-
mást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik
felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő
kárért a mulasztó felelős.
330
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 6. § 1. bekezdését a 2002. évi XXXVI. törvény 29. § 1. bekezdésének c) pontja hatályon kívül
helyezte. Hatályos: 2003. 07. 01.
331
Az 1959. évi IV. törvény 309- 311/A. §-ai a 2002. évi XXXVI. törvény 7. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 07.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
66. 1959. évi IV. törvény
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, ame-
lyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elma-
radása miatt kártérítést vetelhet.
(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, ame-
lyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozá-
sa alól, és vetelheti kárának megtérítését.
(4) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyik-
nek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a töb-
bi szolgáltatásra korlátozódik.
(5) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult
fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szol-
gáltatás és a lehetetlenné válás vetkezményei kö-
zött.
(6) Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának ma-
radványa a telezett birtokában maradt, vagy a kö-
telezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpót-
lást kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány,
illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellen-
szolgáltatás arányos része ellenében.
A teljesítés megtagadása
Ptk. 313. § Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül
megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a le-
hetetlenülés vetkezményeinek alkalmazása között.
A szerződésszegés közös szabályai
Ptk. 314. §
332
(1) A szándékosan, súlyos gondatlan-
sággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az
életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerző-
désszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet
kizárni.
(2)
333
A szerződésszegésért való felelősséget ha
jogszabály másként nem rendelkezik nem le-
het kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó
hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése
vagy egyéb előny kiegyenlíti.
(3)
334
Külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos
belföldi szerződésre vonatkozó jogszabály a szerző-
désszegést és vetkezményeit a törvénytől eltérően
szabályozhatja, a felelősség korlátozását vagy kizá-
rását az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kivé-
telével megengedheti.
Ptk. 315. § Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga
gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásá-
ért felelős.
Ptk. 316. §
335
(1) Ha a jogosult a teljesítést a szerző-
désszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből
igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló
jogait fenntartotta.
(2)
336
Ptk. 317. § (1) Osztható szolgáltatás egy részére vo-
natkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés
következményei csak erre a részre következnek be.
A jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jo-
gait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bi-
zonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés
következtében már nem áll érdekében.
(2) Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás
egy részére vonatkozik, következményei az egész
szerződésre beállnak.
Ptk. 318. §
337
(1) A szerződésszegésért való felelős-
ségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződé-
sen kívül okozott károkért való felelősség szabályait
kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés
mérséklésének ha a jogszabály kivételt nem tesz
nincs helye.
(2) A szerződésszegésen alapuló igények érvényesí-
tése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszol-
gáltatás teljesítése egészben vagy részben az álla-
mi költségvetésből történik. A jogosult az igény ér-
vényesítésétől jogszabály eltérő rendelkezése hi-
ányában eltekinthet, ha a rendelkezésre álló ada-
tok alapján meggyőződést szerzett arról, hogy a szer-
ződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza,
amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerző-
désszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együtt-
működése szempontjából jelentéktelen.
332
A Ptk. 314. §-ának (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
333
Az 1959. évi IV. törvény 314. § 2. bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 8. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1998.
03. 01.
334
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 15. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
335
A Ptk. 316. §-a (1) bekezdésének második mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül
helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
336
A Ptk. 316. §-a (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996.
01. 01.
337
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 18. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
67. 1959. évi IV. törvény
(3)
338
Ha a szerződésszegésen alapuló igények ér-
vényesítése kötelező, és a jogosult e kötelezettségé-
nek indokolatlanul nem tesz eleget, a pénzkövetelés-
re (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a
kifizetéseket a költségvetésből teljesítő pénzintézet
az állam javára érvényesítheti.
XXVI. Fejezet
A szerződés megszűnésének egyes esetei.
Az elévülés
A szerződés megszűnésének egyes esetei
Ptk. 319. § (1) A felek a szerződést közös megegye-
zéssel megszüntethetik vagy felbonthatják.
(2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés
a vőre nézve szűnik meg, és a felek további szol-
gáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már
nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellen-
értékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már
teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellen-
szolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli
szolgáltatás visszajár.
(3) A szerződés felbontása esetében a szerződés meg-
kötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik
meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Ptk. 320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál
fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez inté-
zett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést
felbontja.
(2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellené-
ben is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű bánat-
pénz összegét mérsékelheti.
(3) Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállá-
si jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást
nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja
visszaszolgáltatni.
Ptk. 321. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál
fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik fél-
hez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás
a szerződést megszünteti.
(2) Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvény-
ben vagy a szerződésben meghatározott felmondási
idő elteltéig a szerződés fennmarad.
Ptk. 322. § Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a sze-
mély lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés meg-
szűnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit
nem érinti.
Ptk. 323. § (1) A kötelezett halálával a szerződés nem
szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető
szolgáltatásra irányult.
(2) A jogosult halála akkor szünteti meg a szerző-
dést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására
irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükséglete-
inek fedezésére lett volna alkalmas.
Az elévülés
Ptk. 324. §
339
(1) A vetelések öt év alatt elévülnek,
ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellék-
követelések is elévülnek. A főköveteléstől függet-
len mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem
érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálog-
ból való kielégítést nem akadályozza.
Ptk. 325. § (1) Az elévült vetelést bírósági úton ér-
vényesíteni nem lehet.
(2) A felek videbb elévülési határidőben is meg-
állapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvé-
nyes. Az egy évnél videbb elévülési határidőt a
felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthat-
ják, egyébként az elévülési határidők meghosszab-
bítására irányuló megállapodás semmis.
Ptk. 326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a
követelés esedékessé vált.
(2) Ha a vetelést a jogosult menthető okból nem
tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől szá-
mított egy éven belül egyéves vagy ennél videbb
elévülési idő esetében pedig három hónapon belül
a vetelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési
idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három
hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell
alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a tel-
jesítésre halasztást adott.
338
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 15. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
339
A Ptk. 324. §-a (1) bekezdésének második mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül
helyezte. Lásd még az 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (8) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
68. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 327. §
340
(1) A követelés teljesítésére irányuló
írásbeli felszólítás, a vetelés bírósági úton való ér-
vényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítá-
sa ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak
a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az
elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést
megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévü-
lés újból megkezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végre-
hajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a vég-
rehajtási cselekmények szakítják meg.
Ptké. 85. § (1) Ha az elévülés a Ptk. hatálybalépése-
kor folyamatban van, a követelés a Ptk. hatálybalé-
pésétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ezt a
szabályt nem lehet alkalmazni, ha a vetelés az ér-
vényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a
Ptk. hatálybalépése előtt megszűnt.
(2) Ezeket a rendelkezéseket az öt évnél videbb el-
évülési időkre nem lehet alkalmazni.
(3) Az elévülésnek a Ptk. hatálybalépését megelő-
zően bekövetkezett nyugvására, megszakadására és
megrövidítésére a korábbi jogot kell alkalmazni.
XXVII. Fejezet
Az engedményezés és a
tartozásátvállalás
Az engedményezés
Ptk. 328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel
másra átruházhatja (engedményezés).
(2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez
kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek en-
gedményezését jogszabály kizárja.
(3) Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni
kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedmé-
nyezőnek teljesíteni.
(4) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kö-
telezett az értesítés után csak az új jogosultnak (en-
gedményes) teljesíthet; az engedményestől származó
értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedmé-
nyezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában
csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki enged-
ményesként fellépett.
Ptk. 329. § (1) Az engedményezéssel az engedményes
a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak a köve-
telést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jo-
gok is.
(2) A telezettnek az engedményezésről való értesí-
tése az elévülést megszakítja.
(3) A kötelezett az engedményessel szemben érvénye-
sítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat
az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményező-
vel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon
keletkeztek.
Ptk. 330. § (1) Az engedményező az engedményessel
szemben a telezett szolgáltatásáért az engedmé-
nyezés fejében kapott ellenérték erejéig kezesként
felel, kivéve ha
a) a vetelést kifejezetten bizonytalan vetelés-
ként ruházta át az engedményesre;
b) felelősségét egyébként kizárta.
(2) Egyebekben az ellenérték fejében való enged-
ményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az
ajándékozás szabályait kell alkalmazni.
Ptk. 331. § Ha a követelés jogszabály vagy hatóság
rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő ren-
delkezése hiányában az engedményezés szabályait
kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a ko-
rábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor marad
fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.
A tartozásátvállalás
Ptk. 332. § (1) Ha valaki a telezettel megállapodik
abban, hogy tartozását átvállalja, teles a jogosult
hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megta-
gadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az
a lejáratkor teljesíthessen.
(2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul,
a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megille-
tik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogo-
sulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek
a jogosulttal szemben fennálló vetelését azonban
nem számíthatja be.
(3) A tartozásátvállalással a vetelést biztosító ke-
zesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hoz-
zájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.
Ptk. 333. § Ha a telezettség jogszabály vagy ható-
ság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő
340
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 16. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
69. 1959. évi IV. törvény
rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabálya-
it kell megfelelően alkalmazni.
XXVIII. Fejezet
Több jogosult vagy több kötelezett a
szerződésben
Ptk. 334. §
341
(1) Ha többen tartoznak egy szolgálta-
tással, illetőleg egy szolgáltatást többen vetelhet-
nek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő ren-
delkezése hiányában minden kötelezettől csak a rá-
eső részt lehet követelni, és minden jogosult csak az
őt megillető részt vetelheti. A kötelezettek, illető-
leg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlő.
(2) Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bárme-
lyik kötelezettől vagy valamennyiüktől vetelhető
(a kötelezettek egyetemlegessége).
(3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást
követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (a
jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike
követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helye-
zését valamennyiük javára.
Ptk. 335. § (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet
meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást köve-
telheti, de a telezettet egyszeri szolgáltatás terhe-
li (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség
minden jogosulttal szemben megszűnik, amennyi-
ben bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosult késedelme, a szolgáltatás lehetetlenné
válása, továbbá bármelyik félnek olyan jognyilatko-
zata, amely a követelés érvényesítésének vagy a kö-
telezettség teljesítésének feltétele így különösen a
felmondás, a megintés és a választási jog gyakorlása
mindegyik jogosultra kihat.
(3) A vetelés egyik jogosulttal szemben sem évül
el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiük-
kel szemben be nem következtek.
(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert in-
dít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett anél-
kül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezál-
tal mentesülne a többi jogosult irányában megta-
gadhatja a teljesítést.
Ptk. 336. § A jogosultakat ha jogviszonyukból más
nem vetkezik a követelés egymás között egyenlő
arányban illeti meg.
Ptk. 337. § (1) Egyetemleges telezettség esetében
minden telezett az egész szolgáltatással tartozik,
de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a köte-
lezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal
szemben a többiek telezettsége is megszűnik.
(2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerző-
désszegéséért is felelnek.
(3) Minden telezett a többieket megillető kifogá-
sokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a ki-
fogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Be-
számításra azonban a társkötelezettek követeléseit
nem lehet felhasználni.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben be-
álló késedelme valamennyiük javára beáll.
Ptk. 338. § (1) Az egyetemleges telezetteket – ha
jogviszonyukból más nem vetkezik a kötelezett-
ség egymás között egyenlő arányban terheli. Ha va-
lamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét
meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társköte-
lezettel szemben a vetelésnek őket terhelő része
erejéig megtérítési vetelése támad.
(2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szem-
ben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól ré-
szesült.
(3) A jogosultnak teljesítő telezettre a jogosultat
megillető és a többiek teljesítésének biztosítására is
szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi köte-
lezettől megtérítést vetelhet.
XXVIII/A. Fejezet
342
Az értékpapír
Ptk. 338/A. § (1) A pénzkövetelésről szóló értékpapír
kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötele-
zettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpa-
pírban megnevezett más személy az értékpapír elle-
nében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az ér-
tékpapír jogosultjának.
(2)
343
Értékpapírnak csak olyan okirat vagy jogsza-
bályban megjelölt más módon rögzített, nyilván-
tartott és továbbított adat tekinthető, amely jogsza-
341
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 17. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
342
A Ptk. XXVIII/A. Fejezete az 1988. évi XXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
343
Az 1959. évi IV. törvény 338/A. § 2. bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1997. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
70. 1959. évi IV. törvény
bályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és
kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában
történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.
(3) Értékpapírt jogszabály eltérő rendelkezése hiá-
nyában bemutatóra és névre szólóan lehet kiállíta-
ni.
Ptk. 338/B. §
344
(1) Értékpapírban meghatározott
követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt meg-
terhelni ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik
csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.
(2)
345
Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában be-
mutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a
jogosult személyének megjelölését vagy tartalmaz-
za ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az érték-
papír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek,
hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles
teljesíteni (bemutatási záradék). A bemutatóra szóló
értékpapírt annak birtokba adásával lehet átruházni.
(3) A nyomdai úton előállított vre szóló értékpapír
teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át.
(4) A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy
az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó
által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az ér-
tékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a
személyt, akire az értékpapírt átruházzák. A forgat-
mány nem érvényességi kelléke az átruházás jogcí-
méül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).
(5) Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy
a toldatra vezetett, az átruházó által aláírt olyan
írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír át-
ruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a
személynek a megjelölését, akire az értékpapírt át-
ruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházó-
nak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő
aláírása is.
(6) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása
esetében az értékpapír birtokosa
a) az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére,
akár más személy nevére,
b) az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forgat-
mánnyal, akár más személy nevére szóló teljes for-
gatmánnyal,
c) az értékpapírt harmadik személynek tovább ad-
hatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené
és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el.
(7) Jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a kibo-
csátó az értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával
a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizár-
ja (negatív rendeleti záradék). Az ilyen értékpapír az
engedményezés hatálval ruházható át.
(8) A dematerializált értékpapír átruházása külön
jogszabályban meghatározott módon a jogosult ja-
vára vezetett értékpapír-számlán történő váírással
történik.
(9) Az egyes értékpapírokat szabályozó jogszabály az
értékpapír átruházására vonatkozóan e § rendelkezé-
seitől eltérő szabályokat is megállapíthat.
Ptk. 338/C. §
346
(1) Az értékpapírból eredő jogok
gyakorlására jogosultnak kell tekinteni:
a) bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír
birtokosát;
b) névre szóló értékpapír esetén
1. ha azt nyomdai úton előállították, az értékpapír
azon birtokosát, akit az értékpapír eredeti szöve-
ge jogosultként megjelöl vagy akit a forgatmányok
megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, ak-
kor is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely
üres forgatmányra újabb forgatmány vetkezik, az
utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az ér-
tékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg;
2. ha az dematerializált értékpapírként került előál-
lításra, azt, akinek az értékpapír-számláján az ér-
tékpapírt nyilvántartják.
(2) A bemutatóra szóló, és a negatív rendeleti zára-
dékot nem tartalmazó vre szóló értékpapír átruhá-
zásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az
értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az
átruházó milyen jogokkal rendelkezett.
(3) Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben
az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül
nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek vala-
mely korábbi jogosulttal szemben fennálló szemé-
lyes viszonyán alapulnak.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) be-
kezdés szerint jogosultnak tekintendő jóhiszemű
344
Az 1959. évi IV. törvény 338/B. § 1. bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1997. 01. 01.
345
Az 1959. évi IV. törvény 338/B. § 2- 3. bekezdése a 436. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg, ezzel egyidejűleg új 4-9.
számú bekezdéssel egészült ki. Hatályos: 2002. 01. 01.
346
Az 1959. évi IV. törvény 338/C. §-át a 436. § 2. bekezdése iktatta be, ezzel egyidejűleg a korábbi 338/C. § számozása 338/D. §-ra
változott. Hatályos: 2002. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
71. 1959. évi IV. törvény
személynek az értékpapírból eredő jogosultságát
nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházás-
nak nem volt jogcíme vagy ha a jogcím érvénytelen
vagy hatálytalan volt.
Ptk. 338/D. § Értékpapírt külön jogszabály szerint
valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más
jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultság-
ról is ki lehet állítani. Erre az értékpapírra jogsza-
bály eltérő rendelkezése hiányában a pénzkövetelés-
ről szóló értékpapír szabályait kell megfelelően alkal-
mazni.
II. CÍM
FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL
OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS JOGALAP
NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT
XXIX. Fejezet
A kártérítés általános szabályai
Ptk. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz,
köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól,
ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.
(2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli
méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelős-
ség alól részben mentesítheti.
Ptk. 340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg
csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az
az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell
megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból szár-
mazott, hogy a károsult e telezettségének nem tett
eleget.
(2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása,
akiknek magatartásáért felelős.
Ptk. 341. § (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyez-
tetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről
a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatar-
tástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szük-
séges intézkedések megtételére és szükség szerint
biztosíték adására.
(2)
347
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a
károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevé-
kenységgel idézték elő.
Ptk. 342. § (1) Semmis valamely szerződésnek az a
kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlan-
ságból eredő károkozásért, az életben, a testi épség-
ben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá
bűncselekmény következményeiért való felelősséget
előre korlátozza vagy kizárja.
(2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegye-
zésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket
nem sért vagy veszélyeztet.
Ptk. 343. § A jogtalan támadás vagy a jogtalan és köz-
vetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdeké-
ben a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha
a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem
lépte túl.
Ptk. 344. § (1) Ha többen közösen okoznak kárt, fele-
lősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egy-
mással szemben pedig magatartásuk felróhatósága
arányában oszlik meg.
(2) A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik
meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem
lehet megállapítani.
(3) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség
megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk ará-
nyában is marasztalhatja, ha
a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tete-
mesen nem is késlelteti, vagy
b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkezté-
ben, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nél-
kül késlekedett.
XXX. Fejezet
A felelősség egyes esetei
A veszélyes üzem működéséből eredő károk
Ptk. 345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékeny-
séget folytat, teles az ebből eredő kárt megtéríteni.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt
olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott
veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Eze-
ket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az em-
beri környezetet veszélyeztető tevékenységével más-
nak kárt okoz.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyi-
ben a károsult felróható magatartásából származott.
(3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez
a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatko-
zik.
(4) A kártérítési vetelés három év alatt elévül.
347
Lásd az 1990. évi LXXXVI. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
72. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 346. § (1) Ha a kárt több személy fokozott ve-
széllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás
közti viszonyukban a felelősség általános szabályait
kell alkalmazni.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de
a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysé-
ge körében bekövetkezett rendellenességre vezethe-
vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.
(3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó
tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség
okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél
sem állapítható meg, kárát felróhatóság hiányában
mindegyik fél maga viseli.
(4)
348 349
Az üzemi balesetért való felelősség szabá-
lyait külön jogszabályok állapítják meg.
Felelősség olyan személyek károkozásáért,
akiknek belátási képessége hiányzik vagy
korlátozott
Ptk. 347. § (1) Akinek belátási képessége hiányzik
vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyet-
te gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a fel-
ügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az
adott helyzetben általában elvárható.
(2) Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gon-
dozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivétele-
sen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy
egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset
körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilván-
valóan indokolttá teszik.
(3) A károkozó belátási képességének hiányára vagy
fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapo-
tát maga idézte elő.
(4) Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan
kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondo-
zója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit fel-
róhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egye-
temlegesen felelős.
Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és
megbízott károkozása
Ptk. 348. § (1) Ha az alkalmazott a munkaviszonyá-
val összefüggésben harmadik személynek kárt okoz,
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsult-
tal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell al-
kalmazni akkor is, ha a szövetkezet tagja okoz a tag-
sági viszonyával összefüggésben harmadik személy-
nek kárt.
(2)
350
Ptk. 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott
kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani,
ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítha-
tó, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas
rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.
(2)
351
(3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és
ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség-
re is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
Tvr. 14. § Az államigazgatási jogkörben okozott kár-
ral, valamint a nem vagyoni kárral kapcsolatos fele-
lősségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha
a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után
történt.
Ptk. 350. § (1) A megbízott által ilyen minőségben
okozott kárért a károsult harmadik személlyel szem-
ben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen fele-
lős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal el-
látásában és felügyeletében mulasztás nem terheli.
Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet
folytató személyek felelősségére nem vonatkozik.
(2) Állandó jellegű megbízási viszony esetében, to-
vábbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt gaz-
dálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó
viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való fe-
lelősség szabályait is alkalmazhatja.
(3) A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt
személy nem felelős.
(4) E törvény szabályai szerint felel az általa okozott
kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt sze-
méllyel munkaviszonyban nem álló képviselő pedig
a képviselttel szemben. A megbízó vagy a képviselt
személy az általa harmadik személynek nyújtott kár-
térítés fejében ugyancsak e törvény szerint követel-
het megtérítést a megbízottól, illetőleg a képviselő-
től.
348
A Magyar Közlöny 1978. évi 31. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
349
Lásd az 1992. évi XXII. törvény 174- 187. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
350
Az 1959. évi IV. törvény 348. § 2. bekezdését az 1/1996. (I. 26.) AB határozat megsemmisítette . Hatályos: 1996. 01. 26.
351
A Ptk. 349. §-ának (2) bekezdését az Alkotmánybíróság az 53/1992. (X. 29.) AB határozatával megsemmisítette. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
73. 1959. évi IV. törvény
(5)
352
Az alkalmazott és munkáltató közti ilyen igé-
nyekre a Munka Törvénykönyvének szabályai, szö-
vetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig külön
jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az állattartók felelőssége
Ptk. 351. § (1) Aki állatot tart, az általános szabályok
szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak
okoz.
(2) Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott ve-
széllyel járó tevékenységet folytat.
Az épületekről lehulló tárgy által okozott kár
Ptk. 352. § (1) Épület egyes részeinek lehullásából
vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kár-
ért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyít-
ja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatko-
szabályokat nem sértették meg, és az építkezés
vagy karbantartás során a károk megelőzése érdeké-
ben úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általá-
ban elvárható.
(2) Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével oko-
zott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek
érdekében a tárgyat kifüggesztették.
(3) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személy-
nek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtéríté-
sét követelhesse.
Ptk. 353. § (1) Valamely tárgynak a lakásból vagy
más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy
kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a
lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős.
(2) Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót meg-
nevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség alól,
ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartóz-
kodott a helyiségben.
(3) Valamely tárgynak az épület közös használatára
szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével
vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szem-
ben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a
károkozót megnevezi, kezesként felel.
(4) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek
azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személy-
től a kár megtérítését követelhesse.
A nem vagyoni kár
Ptk. 354. §
353
XXXI. Fejezet
A felelősség módja, a kártérítés
mértéke
Ptk. 355. §
354
(1) A kárért felelős személy teles az
eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem le-
hetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kí-
vánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni ká-
rát megtéríteni.
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a kö-
rülmények a kár természetben való megtérítését in-
dokolják. A kár természetben való megtérítése külö-
nösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a
károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a ren-
delkezésére áll.
(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani.
Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a
kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra
jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásá-
nak kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a
károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az
elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást
vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat
ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Ptk. 356. § (1) Akinek munkaképessége baleset foly-
tán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a
baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti ke-
resetét neki fel nem róható okból nem éri el.
(2) Balesetből eredő munkaképtelenség vagy
munkaképesség-csökkenés esetében az elmaradt ke-
resetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási el-
látásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni.
(3) A járadék megállapításánál a balesetért felelős
személy javára nem vehető figyelembe az a kereset
(jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy
a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága elle-
nére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
352
Lásd az 1992. évi XXII. törvény VIII. Fejezetét ( 166- 173. §) és IX. Fejezetét ( 174- 184. §), továbbá az 1992. évi I. törvény 70- 72.
§-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
353
A Ptk. 354. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
354
A Ptk. 355. §-ának (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
74. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 357. § (1) A balesetet szenvedett személy kere-
setveszteségét (jövedelemkiesését) általában a bal-
esetet megelőző egy évben elért rendszeres kereset
(jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni.
Ha az említett idő alatt a keresetben (jövedelemben)
tartós jellegű változás állott be, csak a változás utáni
kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni.
(2) Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a
balesetkor rendszeres jellegű és határozott összegű
volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál fi-
gyelembe venni.
(3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1)
és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak
meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát
munkaviszony (tagsági viszony) alapján végző sze-
mélyek átlagos havi keresete az irányadó.
(4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapí-
tásánál figyelembe kell venni azt a vőbeli válto-
zást is, amelynek meghatározott időpontban való be-
következésével már előre teljes bizonyossággal lehet
számolni.
Ptk. 358. § (1) A baleset következtében meghalt sze-
mély által eltartottak olyan összegű tartást pótló já-
radékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek a
tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető kerese-
tüket (jövedelmüket) is figyelembe véve a baleset
előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset vet-
keztében meghalt személy a tartási kötelezettségé-
nek megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tar-
tást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét
menthető okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékel-
ni kell, hogy a járadékot igény érvényesítette-e, il-
letőleg érvényesíthet-e vetelést azokkal szemben,
akik az ő tartására a baleset idején meghalt sze-
méllyel egysorban voltak kötelesek.
Ptk. 359. § (1) Ha a kár mértéke akár csak részben
pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozá-
sért felelős személyt olyan összegű általános kártérí-
tés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes
anyagi kárpótlására alkalmas.
(2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs
helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke
utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha
azonban a telezett általános kártérítésként járadé-
kot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a
járadékfizetés időtartamának megváltoztatását a kö-
rülmények alakulásához képest követelheti.
Ptk. 360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkezte-
kor nyomban esedékes.
(2) A kárért felelős személy helyzetére a szerződés
teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó sza-
bályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a kö-
vetelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra
vonatkozó szabályokat a kártérítési vetelésekre is
megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell al-
kalmazni, hogy öt évnél videbb idő alatt nem évül-
het el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűn-
cselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel oko-
zott kár esetén azonban a vetelés öt éven túl sem
évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethe-
tősége el nem évül.
XXXII. Fejezet
Jogalap nélküli gazdagodás
Ptk. 361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut
vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríte-
ni.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki
attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha
a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel,
és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megál-
lapítható, vagy
b) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.
(3)
355
Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kel-
lene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző ma-
gatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész in-
dítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti
meg.
Szolgáltatásnak az állam javára való
megítélése
Ptké. 32. § (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíte-
ni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján fel-
tehető, hogy szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az
állam javára való megítélésére kerül sor.
(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legké-
sőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított ti-
zenöt napon belül köteles megtenni.
355
A Ptk. 361. §-ának (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
75. 1959. évi IV. törvény
(3) Az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesí-
tésétől számított tizenöt napon belül a per szünete-
lésének vagy a pert befejező határozat hozatalának
nincs helye.
Ptké. 33. § Uzsorás szerződés esetében a bíróság a sé-
relmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elen-
gedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára
való megítélését indítványozza.
Ptké. 34. § Ha a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésében és
a 361. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetek-
ben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni
előnynek) az állam javára csak részben való megítélé-
sét indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyi-
ban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb össze-
get az állam javára nem ítélhet meg.
Ptké. 35. § A szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az
állam javára való megítélését nem akadályozza az,
hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkap-
ta, illetőleg a vagyoni előnyt a gazdagodást előidéző
fél már visszakapta.
Ptké. 36. § Az állam javára megítélt szolgáltatások
behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénz-
ügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügy-
miniszterrel egyetértésben szabályozza.
Ptké. 36/A. §
356
Az ügyész keresetet indíthat a sem-
mis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem meg-
szüntetése érdekében a szerződés semmisségének
megállapítása iránt.
Ptk. 362. § Az életfenntartás céljára adott és arra fel-
használt juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve,
ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást
bűncselekmény útján szerezték meg.
Ptk. 363. § (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni
előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklás-
ra vonatkozó szabályokat (195. §) kell alkalmazni;
a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított
szükséges költségei megtérítését vetelheti.
(2) Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgál-
tatni nem lehet, értékét kell megtéríteni.
Ptk. 364. § A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként
a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
III. CÍM
EGYES SZERZŐDÉSEK
XXXIII. Fejezet
Az adásvétel és a csere
1. Az adásvétel
Ptk. 365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó
köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a
dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig kö-
teles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs
kivonva a forgalomból.
(3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerző-
dés írásba foglalása szükséges.
(4) Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági
felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha eb-
ben a felek kifejezetten megállapodtak.
Ptk. 366. § (1) Ha vételárként piaci árat töttek ki, a
teljesítési helynek megfelelő piacon, a teljesítési idő-
ben kialakult középárat kell megfizetni.
(2) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint
megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell ki-
számítani.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 367. § (1) Az eladó köteles a vevőt a dolog lénye-
ges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos
követelményekről, különösen a dologra vonatkozó
esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhek-
ről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülmé-
nyekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó ok-
iratokat a vevőnek átadni.
(2) Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-
nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével
kapcsolatos költségeket.
(3) A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházá-
si illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költsé-
gei a vevőt terhelik.
Ptk. 368. § (1) Az eladó a tulajdonjogot csak a szer-
ződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár
teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn.
(2) A ve a tulajdonjog-fenntartás hatályossága ide-
jén a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti
meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen
és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
356
A Ptké. 36/A. §-át az 1995. évi LX. törvény 33. §-ának (6) bekezdése iktatta be. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
76. 1959. évi IV. törvény
(3) Az ingatlan vevője ha a tulajdonjognak az
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt bir-
tokba lép ennek napjától kezdve szedi a dolog
hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek meg-
térítésére senkit sem lehet kötelezni.
Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és
tehermentességéért
Ptk. 369. § (1) Ha harmadik személynek az adásvétel
tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszer-
zését akadályozza, a ve elállhat a szerződéstől, és
kártérítést vetelhet.
(2) E jogainak gyakorlása előtt a ve köteles az el-
adót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra,
hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy
adjon megfelelő biztosítékot.
(3) Ha a vevő harmadik személy joga következtében
a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy
az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést ve-
telhet.
(4) Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés meg-
kötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a ve-
elállási jogát nem érinti.
(2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap
elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapo-
dás semmis.
(3)
357
A bíróság a tulajdonost törvény eltérő ren-
delkezése hiányában a vételi jogból folyó kötele-
zettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyít-
ja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben
olyan lényeges változás állott be, hogy a telezett-
ség teljesítése tőle nem várható el.
(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog
szabályait kell alkalmazni.
Ptk. 370. § (1) Ha harmadik személynek a dolgon
olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát kor-
látozza, a ve megfelelő határidő kitűzésével teher-
mentesítést vetelhet, és a tehermentesítésig meg-
tagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését.
(2) A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a
dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy
egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan
költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és
kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fe-
jében a vételár megfelelő csökkentését vetelheti.
Ezek a jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a te-
hermentesítésre megszabott határidő eredménytele-
nül telt el, és a ve nem kívánja a dolog tehermen-
tesítését.
(4) Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerző-
dés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon kor-
látozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivé-
ve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdon-
szerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentessé-
gért az eladó akkor is szavatol, ha arról a ve tudott.
Az adásvétel egyes különös nemei
Ptk. 371. § (1) Ha a dolgot megtekintésre vagy próbá-
ra vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától
függ. A ve e nyilatkozatát nem teles indokolni.
(2) Az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre; ha
a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem ha-
tályos.
(3) Ha a ve a dolgot próbára átvette, és az eladó ál-
tal kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés
hatályos.
(4) Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelye-
ket a vevő felismerhetett.
Ptk. 372. § (1) Minta szerinti vétel esetében az eladó
a mintának megfelelő dolgot teles szolgáltatni.
(2) Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért ak-
kor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában
is megvolt.
(3) Ha a ve a mintát nem mutatja fel, őt terheli an-
nak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt
meg.
Ptk. 373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dolog-
ra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot
enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot
a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra
jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tu-
lajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodá-
si helye vagy más körülményei miatt rendkívüli ne-
hézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz in-
tézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáé
teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a
szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott
határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdo-
nos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál
kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
357
Az 1959. évi IV. törvény 375. § 3. bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235. § 4. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
1997. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
77. 1959. évi IV. törvény
(3) Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben
hatályos, aki a bejegyzést vetően az ingatlanon
valamely jogot szerez.
(4)
358
Az elővásárlási jog átruházása ha törvény el-
térően nem rendelkezik semmis, gazdálkodó szer-
vezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog
gyakorlására jogosult.
(5) Az elővásárlási jog ha törvény eltérően nem ren-
delkezik az örökösökre nem száll át.
(6) Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket
a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkal-
mazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog
a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
Ptk. 374. § (1) Az eladott dolog visszavásárlásának
jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba
kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevő-
höz intézett nyilatkozatával jön létre.
(2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet ki-
kötni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral;
az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül
követelheti azt az összeget, amellyel a dolog érté-
ke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás idő-
pontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levon-
hatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsök-
kenést.
(4) Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meg-
hiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog
neki fel nem róható okból megsemmisült, a vissza-
vásárlási jog megszűnik.
(5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlá-
si jog szabályait kell alkalmazni.
Ptké. 86. § A Ptk. hatálybalépése előtt kikötött vissza-
vásárlási és vételi jog a Ptk. hatálybalépésétől számí-
tott öt év elteltével megszűnik, kivéve, ha a kikötött
időből ennél kevesebb van hátra.
Ptk. 375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot
(opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilat-
kozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó
megállapodást a dolog és a vételár megjelölésével
írásba kell foglalni
(2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap
elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapo-
dás semmis.
(3)
359
A bíróság a tulajdonost törvény eltérő ren-
delkezése hiányában a vételi jogból folyó kötele-
zettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyít-
ja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben
olyan lényeges változás állott be, hogy a telezett-
ség teljesítése tőle nem várható el.
(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog
szabályait kell alkalmazni.
Ptk. 376. § (1) A felek megállapodhatnak, hogy a ve-
vő a vételárat meghatározott időpontokban, több
részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes ki-
egyenlítése előtt neki átadják (részletvétel).
(2) Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a
részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát ar-
ra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor
nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet
megfizetésének első ízben való elmulasztása eseté-
ben csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg érte-
sítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett.
(3) Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles
használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt
a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával
járó értékcsökkenést meghaladja.
(4) A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy ér-
tékcsökkenésének veszélyét a tulajdonjog fenntar-
tása esetében is a vevő viseli.
Ptk. 377. §
360
2. A csere
Ptk. 378. § Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának
kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az
adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Eb-
ben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgálta-
tása, és ve a másik fél szolgáltatása tekintetében.
XXXIV. Fejezet
361
358
Az 1959. évi IV. törvény 373. § 4. bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg, egy-
idejűleg az eredeti 5. bekezdés számozása 6. bekezdésre változott. Hatályos: 1997. 01. 01.
359
Az 1959. évi IV. törvény 375. § 3. bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235. § 4. bekezdésének megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1997. 01. 01.
360
A 2006. évi III. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 03. 01.
361
Végrehajtására lásd az 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet. Lásd még az 1995. évi XL. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
78. 1959. évi IV. törvény
A szállítási és a közüzemi szerződés
362
1. A szállítási szerződés
Ptk. 379. § (1) Szállítási szerződés alapján a szállító
köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikö-
tött későbbi időpontban vagy időszakban a megren-
delőnek átadni, a megrendelő pedig teles a dolgot
átvenni és az árát megfizetni.
(2)
363
Ptk. 380. §
364
A felek a dolog minőségét, a minőség
és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi
és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják
szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mind-
két fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra
utalással, mintával vagy részletes leírással.
Ptk. 381. § (1) A megrendelő a szerződéstől bármikor
elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni.
(2)
365
Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet
nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazda-
sági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb
érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása ese-
tében bármelyik fél kérelmére a szerződést a jö-
vőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is
köteles a szállító kárát megtéríteni.
Ptk. 382. §
366
(1) A szállító teles a megrendelőt a
teljesítés idejéről legalább három nappal előbb érte-
síteni.
(2) Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dol-
got csomagolva és mérlegelve adja át. A csomago-
lásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog ép-
ségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt meg-
óvja.
Ptk. 383. § (1) A csomagolt és mérlegelt dolgot a szál-
lító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttó-
súly és darabszám szerint átvenni.
(2)
367
A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő
telephelye.
(3) A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el
nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgála-
tot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől
számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a meg-
vizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvé-
gezni.
(4) A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak fel-
fedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és
egyben szavatossági igényét megjelölni teles.
Ptk. 383/A. §
368
(1) Fuvarozó közbenjöttével történő
szállítás esetén a megrendelő köteles a szállító ér-
dekében a fuvarozóval szembeni igény érvényesí-
téséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről
a szállítót haladéktalanul értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések elmulasz-
tása esetén a megrendelő nem vetelheti a szállító-
tól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel
azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben
érvényesíthetők lettek volna.
Ptk. 384. § (1) A megrendelő a dolgot az átvételtől
számított három napon belül kicsomagolás és meg-
vizsgálás nélkül tovább küldheti.
(2) Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy ré-
szére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és
minőségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie.
(3) Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi
vagy minőségi hibát észlel, teles erről a szállítót
és a megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
Ptk. 385. § A közreműködő hibás teljesítése alapján a
szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti joga-
it, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés
miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a mi-
nőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének
eleget tett.
362
A Ptk. XXXIV. Fejezetének címe az 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
363
A Ptk. 379. §-ának (2) bekezdését az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
364
A Ptk. 380. §-a az 1993. évi XCII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
365
A Ptk. 381. § (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
366
A Ptk. 382. §-ának (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
367
A Ptk. 383. §-ának (2)- (4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996.
01. 01.
368
A Ptk. 383/A. §-át az 1993. évi XCII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
369
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 7. §-át a 2002. évi XXXVI. törvény 29. § 1. bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 2003. 07. 01.
370
A Ptk. 386. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
79. 1959. évi IV. törvény
Tvr. 7. §
369
Ptk. 386. §
370
2. A közüzemi szerződés
371
Ptk. 387. §
372 373
Közüzemi szerződés alapján a szol-
gáltató teles meghatározott időponttól a felhasználó
számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó
igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást
így különösen gázt, villamos energiát és vizet nyúj-
tani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat
fizetni.
Ptk. 388. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szer-
ződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
(2) A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogsza-
bályban meghatározott esetekben tagadhatja meg,
illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban
meghatározott feltételektől teheti függővé.
(3)
374
A szolgáltató a felhasználóval szemben a tel-
jesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben
szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.
(4) A szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban
meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.
XXXV. Fejezet
375
A vállalkozás
1. Általános szabályok
Ptk. 389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalko-
valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldol-
gozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megja-
vítására vagy munkával elérhető más eredmény létre-
hozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére
és díj fizetésére teles.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 390. § (1) A felek megállapodhatnak abban,
hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági
adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő
pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.
(2) A megrendelő a részletes ajánlatot a törvény el-
térő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megál-
lapodásának hiányában szabadon felhasználhatja
abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozó-
val nem t szerződést.
(3) A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költ-
ségvetésre utalással is meghatározhatják.
Ptk. 391. § (1) A vállalkozó a munkát saját költségén
végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni,
hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befe-
jezését.
(2)
376
A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jo-
gosult.
(3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozó-
ért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna;
alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig
felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem
következett volna be.
Ptk. 392. § (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása
szerint teles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a
munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a telje-
sítést terhesebbé. A felek ezektől a rendelkezésektől
eltérhetnek.
(2) A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan
körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vál-
lalkozás eredményességét vagy kellő időre való el-
végzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés el-
mulasztásából eredő kárért felelős.
(3) Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig
célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a
vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmezte-
tés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős.
Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére
utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfele-
anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha
nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő
371
Lásd az 1994. évi XLI. és XLVIII., továbbá az 1995. évi LVII. törvényt, a 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet et, az 1/1977. (IV. 6.)
NIM rendelet et, a 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet et és a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
372
Az 1959. évi IV. törvény 387. §-a a 2002. évi XXXVI. törvény 29. § 1. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2003. 07. 01.
373
A Ptk. 387. §-a, valamint a felette cím az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (5) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatá-
lyos: 1996. 01. 01.
374
Az 1959. évi IV. törvény 388. § 3. bekezdése a 2002. évi XXXVI. törvény 29. § 1. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2003. 07. 01.
375
Lásd az 1987. évi 19. törvényerejű rendeletet. Lásd még az 1995. évi XL. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
376
A Ptk. 391. §-a (2) bekezdésének második mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül
helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
80. 1959. évi IV. törvény
utasítása szerint a megrendelő kockázatára teles a
munkát elvégezni.
(4) A vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, il-
letve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha
ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsérté-
sére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyezteté-
sére vezetne.
Ptk. 393. § (1) Ha a munkát a megrendelő által kije-
lölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a mun-
kahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelke-
zésére bocsátani.
(2)
377
A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig
megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét
nem teljesíti. Ha a megrendelő e telezettségének a
vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn be-
lül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződés-
től és kártérítést vetelhet.
(3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó te-
vékenykedik, a megrendelő a munkának gazdaságos
és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzésé-
hez szükséges feltételeket teles megteremteni, a
vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést össze-
hangolni. A munka nem megfelelő megszervezésé-
vel másnak okozott kárt a mulasztó teles megtérí-
teni.
(4) Több vállalkozó munkavégzése esetén az együtt-
működés módjának és feltételeinek meghatározá-
sa érdekében a megrendelő és a vállalkozó szerző-
dést thetnek egymással. A szerződésben megha-
tározhatják a munka összehangolása vén elérhető
megtakarítások és egyéb előnyök, valamint az egyes
feleknél felmerülő többletköltségek megosztásának
módját.
Ptk. 394. §
378
(1) A megrendelő a munkát és a fel-
használásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerző-
désben, illetőleg jogszabályban meghatározott eset-
ben pedig ellenőrizni teles. Nem mentesül a vál-
lalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellen-
őrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte
el.
(2) Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (elta-
kar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének
újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó kö-
teles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a
beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés
ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépí-
tett munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból
végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállal-
kozónak megfizeti.
(3) Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése vén új
elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről
szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nél-
kül mással nem közölheti.
Ptk. 395. § (1) A megrendelő a szerződéstől bármikor
elállhat, teles azonban a vállalkozó kárát megtérí-
teni.
(2)
379
Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet
nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazda-
sági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb
érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása ese-
tében bármelyik fél kérelmére a szerződést a jö-
vőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is
köteles a vállalkozó kárát megtéríteni.
(3)
380
Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el,
mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvaló
vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számot-
te késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt
a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megren-
delő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok sze-
rint kártérítést vetelhet.
(4) Ha a munka végzése során a körülmények arra en-
gednének vetkeztetést, hogy a teljesítés hibás lesz,
a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tű-
zött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gya-
korolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
Ptk. 396. § (1) A felek a szolgáltatás átadásakor közö-
sen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indo-
kolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minő-
ségének megállapításához szükségesek.
(2)
381
Eltérő szakmai szokás hiányában a próba le-
folytatásához szükséges feltételeket a megrendelő
a vállalkozó költségére biztosítja, a próbát pedig a
vállalkozó végzi.
377
A Ptk. 393. §-ának (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
378
A Ptk. 394. §-ának (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
379
A Ptk. 395. §-ának (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
380
A Ptk. 395. §-ának (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
381
A Ptk. 396. §-ának (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
81. 1959. évi IV. törvény
(3) A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgálta-
tott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szük-
séges tájékoztatást megadni.
(4) A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat
megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötele-
zettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hi-
ányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű hasz-
nálatba nem vehető.
Ptk. 397. § (1) A díj ha jogszabály kivételt nem tesz
a vállalkozás teljesítésekor esedékes.
(2) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog ille-
ti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain,
amelyek a vállalkozási szerződés vetkeztében bir-
tokába kerültek.
Ptk. 398. §
382
Az alvállalkozó vagy más közreműkö-
hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig ér-
vényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel
szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik,
feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására
vonatkozó telezettségének eleget tett.
Ptk. 399. § Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlen-
né, amelyért egyik fél sem felelős, és
a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében
vagy érdekkörén kívül merül fel, a vállalkozót az el-
végzett munka és költségei fejében a díj arányos ré-
sze illeti meg;
b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében
merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekköré-
ben merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a meg-
rendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállal-
kozó a lehetetlenné válás folytán költségben megta-
karított, továbbá amelyet a felszabadult időben má-
sutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshe-
tett volna.
Ptk. 400. § (1) A megkezdett, valamint a befejezett,
de át nem adott tekintetében a kárveszély a telje-
sítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok sze-
rint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között.
(2) A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok követ-
keztében elpusztult újbóli előállítására, a meg-
rendelő pedig annak átvételére nem köteles.
(3) A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagokban
és eszközökben esett kár viselésére az általános sza-
bályokat kell alkalmazni.
Ptk. 401. §
383
Önálló feladat ellátására alkalmas,
összetett gazdasági, illetve műszaki egység megva-
lósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a
vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az
ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalko-
val összehangolt elvégzéséhez szükséges feltétele-
ket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az
együttműködés módjának és feltételeinek meghatáro-
zásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállal-
kozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben
kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek telje-
sítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges
tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga
készítette (fővállalkozás).
2. Az építési szerződés
Ptk. 402. §
384
(1) Építési szerződés alapján a vállal-
kozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megren-
delő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
(2)
385
(3)
386
Ptk. 403. § (1) Ha a szerződés megkötésekor a kivi-
telezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés,
műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek
fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az
építési-szerelési munka egészére vonatkozó költség-
előirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű
díjat a szerződésben meg kell határozni.
(2) Ha a szolgáltatás természetéből más nem vet-
kezik, a szolgáltatás oszthatatlan. Ha azonban a fe-
lek a szerződésben a munka egyes részeinek átadás-
átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást osztha-
tónak kell tekinteni.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mun-
ka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési
eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedé-
lyek beszerzése a megrendelő feladata.
382
A Ptk. 398. §-a az 1993. évi XCII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
383
A Ptk. 401. §-a az 1993. évi XCII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
384
A 1959. évi IV. törvény Ptk. 402. §-a a 2007. évi LXXVIII. törvény 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2007. 07.
07.
385
A 35/2010. (III. 31.) AB határozat megsemmisítette. Hatályos: 2010. 03. 31.
386
A 35/2010. (III. 31.) AB határozat megsemmisítette. Hatályos: 2010. 03. 31.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
82. 1959. évi IV. törvény
(4) A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szerep-
lő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (több-
letmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges
munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendelte-
tésszerűen nem használható. E munkák díjainak el-
számolásáról külön jogszabály rendelkezik.
Ptk. 404. §
387
(1) A munkahely az építési-szerelési
munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szer-
ződés teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitűzött
alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.
(2)
388
A megrendelő köteles a munkát időközönként
ellenőrizni.
(3)
389
A felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden
lényeges adatot, körülményt és utasítást a munkahe-
lyen vezetett naplóban telesek egymással közölni.
(4) A vállalkozó kérésére szükség esetén a meg-
rendelő teles a tervek magyarázatát, a részletes ki-
vitelezési utasítást megadni.
Ptk. 405. §
390
(1) A megrendelő köteles a munkát a
vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött
átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizs-
gálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás
munkarészekre eső költségvetési összegeket, vala-
mint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket
jegyzőkönyvben rögzíteni.
(2) Ha a megrendelő egyes munkarészeket a teljesí-
tés előtt ideiglenes jelleggel átvesz (előzetes átadás),
ezek tekintetében a kárveszély az átvétel időpontjá-
tól a megrendelőre száll át.
(3) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-
átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illető-
leg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megren-
delő a szolgáltatást nem vette át.
(4) Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan
jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hi-
bákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijaví-
tásukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem aka-
dályozzák a rendeltetésszerű használatot.
(5) Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven
belül a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint
újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás).
A megrendelő készíti elő az utófelülvizsgálati eljá-
rást és hívja meg arra a vállalkozót.
Ptk. 406. §
391
3. A szerelési szerződés
Ptk. 407. §
392
(1) Szerelési szerződés alapján a vál-
lalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a
megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére
köteles.
(2) A szerelési szerződésre jogszabály eltérő rendel-
kezése hiányában az építési szerződés szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
(3)
393
Ptk. 407/A. §
394
(1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel
történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.
(2) A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy
a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vo-
natkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányo-
kat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított ha-
táridőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi köré-
be tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a
próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.
(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers-
és segédanyagokat, valamint különleges műszereket
a megrendelőnek kell biztosítania.
(5) A megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha
a próbaüzem során olyan kisebb jelentőségű hibá-
kat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a
rendeltetésszerű állandó és előírt üzemeltetést nem
akadályozzák, és egyébként a berendezés a szerző-
désben kikötött feltételeknek megfelel.
387
A Ptk. 404. §-ának (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
388
A Ptk. 404. §-ának (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
389
A Ptk. 404. §-ának (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
390
A Ptk. 405. §-a az 1993. évi XCII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
391
A Ptk. 406. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
392
A Ptk. 407. §-ának (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
393
A Ptk. 407. §-ának (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
394
A Ptk. 407/A. §-át az 1993. évi XCII. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
83. 1959. évi IV. törvény
4. A tervezési szerződés
Ptk. 408. § Tervezési szerződés alapján a vállalko-
műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a
megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére
köteles.
Ptk. 409. § (1) A felek a szerződésben a műszaki-
gazdasági tervezőmunka fokozatos szolgáltatásában
is megállapodhatnak.
(2) A felek a szerződésben kiköthetik a kártérítési fe-
lelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszony-
latban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-
gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vál-
lalja.
(3) A megrendelő a tervet csak a szerződésben meg-
határozott célra és esetben használhatja fel, nyilvá-
nosságra nem hozhatja.
Ptk. 410. §
395
(1) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatá-
sától számított három éven belül megkezdődött, a
terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok
elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett
szolgáltatás teljesítésének időpontja.
(2) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított
három év után kezdődik meg, a felek megállapodhat-
nak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja
és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmassá-
gáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, il-
letve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet
(korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerű-
ségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti.
(3) Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv al-
kalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv
szolgáltatásától számított három éven belül a kivite-
lezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthe-
szavatossági igények elévülési idejének kezdetét
a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének
időpontjától kell számítani.
(4) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik sze-
mélynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését
akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra
az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szava-
tosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bo-
csátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotá-
sok tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
Ptk. 411. §
396
5. A kutatási szerződés
Ptk. 412. §
397
(1) Kutatási szerződés alapján a vállal-
kozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig
díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak ab-
ban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése
esetén is jár.
(2) A szerződést írásba kell foglalni. A szerződés ha-
tározatlan időre is megköthető.
(3) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bo-
csátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alko-
tások tekintetében
a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vál-
lalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevé-
kenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem
hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen
esetben a szellemi alkotással a megrendelő szaba-
don rendelkezik;
b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti
ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékeny-
sége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem
hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen
esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon
rendelkezik.
Ptk. 413. § (1) A vállalkozó csak a megrendelő hozzá-
járulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szük-
ség a megrendelő hozzájárulására, ha a vállalkozó
meghatározott eredmény elérésére vállalkozott.
(2) A megrendelő a vállalkozó szolgáltatását csak a
szerződésben meghatározott célra használhatja fel,
nyilvánosságra nem hozhatja.
(3) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik sze-
mélynek nincs olyan joga, amely a szolgáltatás fel-
használását megakadályozza vagy korlátozza. Erre
a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházá-
sáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(4)
398
A vállalkozó a szerződésben kikötheti kártérí-
tési felelősségének korlátozását.
395
A Ptk. 410. §-a az 1993. évi XCII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
396
A Ptk. 411. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
397
A Ptk. 412. §-a az 1993. évi XCII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
398
A Ptk. 413. §-a (4) bekezdésének első mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
84. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 414. §
399
A felek a határozatlan időre kötött szer-
ződést hat hónapra felmondhatják.
Ptk. 414/A. §
400
A kutatási szerződésre a külön nem
szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerződés ál-
talános szabályait, illetőleg a megbízási szerződés-
re vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkal-
mazni.
6. Az utazási szerződés
Ptk. 415. § (1) Utazási szerződés alapján a vállalkozó
utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott
utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodás-
ból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból
így különösen szállás, étkezés álló szolgáltatást
teljesíteni, a megrendelő pedig teles a díjat meg-
fizetni.
(2) Ha a vállalkozó csak a szerződésben meghatáro-
zott egyes kikötésektől eltérően tud telezettségé-
nek eleget tenni, a megrendelő a díj csökkentését és
kárának megtérítését vetelheti.
Ptk. 416. §
401
Az utazási szerződésnek ideértve az
utazással kapcsolatos egyes szolgáltatások közvetíté-
sére irányuló szerződést is részletes szabályait külön
jogszabály állapítja meg.
XXXVI. Fejezet
A mezőgazdasági termékértékesítési
szerződés
Ptk. 417. § (1) Mezőgazdasági termékértékesítési
szerződés alapján a termelő meghatározott mennyi-
ségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját
nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles kikötött
későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulaj-
donába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köte-
les a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és
az ellenértékét megfizetni.
(2) A szerződés tárgya valamely terméknek meghatá-
rozott területen megtermelése, továbbá állat nevelé-
se vagy hizlalása is lehet.
(3)
402
Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte
termény, termék és a nem saját nevelésű, illetve hiz-
lalású állat továbbadására is köthet mezőgazdasági
termékértékesítési szerződést.
Ptk. 418. §
403
(1) A felek a mennyiséget meghatároz-
hatják a mezőgazdasági termék sajátosságának meg-
felelő mértékegységben vagy meghatározott terület
teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes
hozamában vagy ezek hányadában. A minőséget, a
minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját,
a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meg-
határozhatják szabványra vagy más előírásra, mind-
két fél által ismert szokványra vagy mintaszabály-
zatra utalással vagy szabatos leírással.
(2) A szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az
írásba foglalás elmulasztása esetében is érvényes a
szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből szárma-
kötelezettségeit teljesítette.
Ptk. 418/A. §
404
(1) A szerződő felek a mezőgazda-
sági termékértékesítési szerződésben telezettséget
vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő il-
letve a termelő a megrendelő részére a teljesítést
elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban
tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az
adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi.
(2) Ha a vetőmagot vagy más szaporítóanyagot a
megrendelő szolgáltatja, a termelő csak ezt használ-
hatja fel. Nem használható fel azonban az a vetőmag,
szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a termelő mi-
nőségi kifogással élt, és azt a megrendelő elfogad-
ta, vagy a minőség meghatározására jogosult szerv
a minőségi hibát megállapította.
Ptk. 419. §
405
(1)
(2) A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként
adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem
tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés
eredményéből nem fedezhetők.
(3) Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tár-
gyának természete miatt bekövetkezett értékcsökke-
nés a késedelemért felelős fél terhére esik, kivéve,
ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a másik fél
felelős.
399
A Ptk. 414. §-a az 1993. évi XCII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
400
A Ptk. 414/A. §-át az 1993. évi XCII. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
401
Végrehajtására lásd a 11/1978. (III. 1.) MT rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
402
A Ptk. 417. §-ának (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 31. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
403
A Ptk. 418. §-ának (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 32. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
404
A Ptk. 418/A. §-át az 1993. évi XCII. törvény 33. §-a iktatta a szövegbe. Hatályos: 1996. 01. 01.
405
A Ptk. 419. §-ának (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
85. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 420. § (1) Ha a szerződésben vállalt valamely kö-
telezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütkö-
zik, erről a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve
ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismer-
nie kellett.
(2) Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását
a szerződésszegés elbírálása során figyelembe kell
venni.
Ptk. 421. § (1) A termelő a teljesítési határnap, illetve
határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban
a teljesítés megkezdéséről a megrendelőt az átvétel-
hez szükséges felkészülési idő biztosításával előze-
tesen értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő
kárért a termelő felelős.
(2)
406
A termelő jogosult a szerződésben kikötött
mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(3) A teljesítés helye a termelő telephelye.
(4) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a
megrendelő köteles a termelő érdekében a fu-
varozóval szembeni igény érvényesítéséhez szüksé-
ges intézkedéseket megtenni, és erről a termelőt ha-
ladéktalanul értesíteni.
(5) A (4) bekezdésben előírt intézkedések elmulasz-
tása esetén a megrendelő nem vetelheti a termelő-
től azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel
azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben
érvényesíthetők lettek volna.
Ptk. 422. §
407
(1)
(2) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést
több évre is meg lehet kötni; ebben az esetben a felek
az árban nem telesek megállapodni.
(3) Több évre szóló szerződésben a felek arra is vál-
lalkozhatnak, hogy
a) a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést kö-
zös kockázatviselés mellett végzik;
b) a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés so-
rán elért nyereséget a szerződésben megállapított
arányban megosztják.
(4) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés-
re jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az
adásvétel, illetőleg a vállalkozás szabályait kell meg-
felelően alkalmazni.
(5)
408
XXXVII. Fejezet
A bérlet
1. A dolgok bérlete
Ptk. 423. § Bérleti szerződés alapján a bérbeadó te-
les a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a
bérlő pedig bért fizetni.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 424. §
409
(1) A bérbeadó ha jogszabály elté-
rően nem rendelkezik szavatol azért, hogy a bé-
relt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződéssze-
használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a
szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás
teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az elté-
réssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás he-
lyett az azonnali hatál felmondás joga illeti meg,
kicserélést pedig nem vetelhet.
(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik sze-
mélynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan
joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy
megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a
tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irány-
adó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a bérlő elállás helyett azonnali hatállyal fel-
mondhat.
Ptk. 425. § (1) A bérlő a dolgot rendeltetésének és
a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős
minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes
vagy szerződésellenes használat vetkezménye.
(2) A bérbeadó
a) a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőriz-
heti a használatot;
b) vetelheti a rendeltetésellenes vagy szerződés-
ellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen
használatból eredő kárának megtérítését;
c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább fo-
lyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyege veszély sú-
lyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezet-
406
A Ptk. 421. §-ának (2)- (5) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 34. §-a iktatta a szövegbe, s a § addigi szövegét (1) bekezdésre
változtatta. Hatályos: 1996. 01. 01.
407
A Ptk. 422. §-ának (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
408
A Ptk. 422. §-ának (5) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
409
A Ptk. 424. §-a (1) bekezdésének első mondata az 1990. évi I. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
86. 1959. évi IV. törvény
ne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja,
és kártérítést vetelhet.
(3) Ha a bérlő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakí-
tási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbe-
adó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges,
a bérbeadó kívánságára teles az eredeti állapotot
helyreállítani.
(4) Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorol-
hatja, ha a bér a dolgot akár engedélyével, akár
anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik sze-
mély használatába adta.
Ptk. 426. § (1) Ingatlant vagy lakást ha jogszabály
másként nem rendelkezik a bérbeadó engedélye
nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használa-
tába lehet adni. Más dolgot a bérlő a bérbeadó en-
gedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik
személy használatába.
(2) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélvel más
használatába adta, a használó magatartásáért mint a
sajátjáért felel.
(3) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül
engedi át másnak használatra, felelős azokért a ká-
rokért is, amelyek e nélkül nem vetkeztek volna
be.
Ptk. 427. § (1) A dolog fenntartásával járó kisebb ki-
adásokat a bérlő, a többi kiadást, valamint a dologgal
kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a bérbe-
adót terhelő munkálatok szükségessége merül fel, és
köteles megengedni, hogy a bérbeadó azokat elvé-
gezze, továbbá a károk elhárításához szükséges in-
tézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásá-
ból eredő károkért a bérlő felelős.
(3) A bérlő a dologra fordított szükséges kiadásainak
megtérítését vetelheti; egyéb költségeinek megté-
rítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint
tarthat igényt.
Ptk. 428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre kö-
teles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot
rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.
(2) A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó
a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve,
hogy a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és vet-
kezményekre való figyelmeztetéssel a hátralék meg-
fizetésére írásban felszólította, és a bérlő e határidő
elteltéig sem fizetett.
Ptk. 429. § (1) Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albér-
letbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a
bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain
zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjog fennáll,
megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontár-
gyak elszállítását.
(3) Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállá-
sát, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követe-
lésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül
más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta,
a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bí-
rósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálog-
joga megszűnik.
(4) Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó
engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biz-
tosítékot nem nyújt, a bérbeadó vetelheti a dolog-
nak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog
visszaszállításával a zálogjog feléled.
A bérlet megszűnése
Ptk. 430. § (1) A szerződésben megállapított idő eltel-
vel vagy a szerződésben meghatározott körülmé-
nyek bekövetkeztével a bérlet megszűnik.
(2) Megszűnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul.
Ptk. 431. § (1) A határozatlan időre kötött bérletet ti-
zenöt napra fel lehet mondani.
(2) Határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott
időre tött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a bér-
a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó
tizenöt napon belül nem tiltakozik.
(3) A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérle-
tet is felmondhatják; e jogukat azonban legkésőbb a
hagyaték birtokbavételétől, illetőleg átadásától szá-
mított harminc napon belül gyakorolhatják.
Ptk. 432. § (1) A bérlő köteles megengedni, hogy aki
a dolgot meg kívánja venni, azt megfelelő időben és
módon megtekinthesse.
(2) A határozott időre kötött bérletet a bérbe adott do-
log vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő
a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei
tekintetében megtévesztette.
(3) Ha a bérbeadó személyében változás állt be, a bér-
követelés átszállásának időpontjára az engedmény
szabályait kell alkalmazni.
(4) A ve arra az időre, amelyre a bérlő a béreket
az eladónak előre megfizette, bérfizetést csak akkor
követelhet, ha az előrefizetésről az adásvételi szerző-
dés megkötésekor nem tudott, és arról nem is kellett
tudnia, különösen ha a bérlő az előrefizetés tekinte-
tében megtévesztette.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
87. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 433. § (1) A bérlő a bérlet megszűnése előtt te-
les megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja
venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthes-
se.
(2) A bérlet megszűnése után a bérlő teles a dol-
got a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szem-
ben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett kö-
veteléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak
használata nélkül visszatarthatja. Ezt a szabályt in-
gatlan és lakás bérletére nem lehet alkalmazni.
(3) Ha a bér a dolgot jogosulatlanul tartja vissza,
minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem kö-
vetkezett volna be.
(4) A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra
felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül lesze-
relheti.
2. A lakásbérlet. A lakásbérlet létrejötte
Ptk. 434. §
410
(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbe-
adó és a bérlő szerződése hozza létre.
(2)
411
A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek
jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet
megszűnésére vonatkozó szabályokat külön törvény
tartalmazza.
(3)
412
A lakásbérlet szabályait ha jogszabály más-
ként nem rendelkezik megfelelően alkalmazni kell
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.
(4)
413
Jogszabály a (2) bekezdésben említett tör-
vény keretei között a lakásbérlet létrejöttének,
megszűnésének, a lakásbérleti jog folytatásának, a
lakások elidegenítésének további feltételeit is meg-
állapíthatja.
Ptk. 435-451. §
414
Lakásbérlet
Ptké. 64. § A lakás bérlőjét mindaddig megilleti a bir-
tokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős
határozatot végre nem hajtják.
XXXVIII. Fejezet
A haszonbérlet
Ptk. 452. § (1) Haszonbérleti szerződés alapján a ha-
szonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület
vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára
és hasznainak szedésére jogosult, és teles ennek
fejében haszonbért fizetni.
(2) A haszonbér a felek megállapodása szerint pénz-
ben vagy természetben jár.
(3)
415
Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adá-
sához írásbeli szerződés szükséges; jogszabály a
szerződés érvényességét hatósági váhagyáshoz
kötheti. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe
adása ha törvény másként nem rendelkezik sem-
mis.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 453. § (1) A haszonbérlő a dolog használatára és
hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás sza-
bályainak megfelelően jogosult.
(2) Mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles
a földet rendeltetésének megfelelően megművelni és
ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termő-
képessége fennmaradjon.
Ptk. 454. § (1) A dolog fenntartásához szükséges fel-
újítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos köz-
terhek viselése a haszonbérlőt terheli.
(2) A rendkívüli felújítás a haszonbérbe adót terheli.
Ptk. 455. § (1) A haszonbért időszakonként utólag
kell megfizetni.
(2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csa-
pás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos
termés kétharmada sem termett meg, méltányos ha-
szonbérmérséklést, illetőleg haszonbér-elengedést
igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a ter-
més betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
(3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a
következő évek terméséből sem lehet vetelni.
410
A Ptk. 434. §-a az 1993. évi LXXVIII. törvény 95. §-ának (1). bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
411
Lásd az 1993. évi LXXVIII. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
412
Lásd az 1993. évi LXXVIII. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
413
Lásd az 1993. évi LXXVIII. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
414
A Ptk. 435-451. §-át az 1993. évi LXXVIII. törvény 92. §-ának (4) bekezdése, illetve 1. számú mellékletének I/a) pontja 1993. december
31-ével hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
415
Az 1959. évi IV. törvény 452. § 3. bekezdése a 2002. évi XXIII. törvény 28. § 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2002. 07. 27.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
88. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 456. § A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér
erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek
a haszonbérelt területen le vagyontárgyain zálogjog
illeti meg.
A haszonbérlet megszűnése
Ptk. 457. § (1) A határozatlan időre tött mezőgaz-
dasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a
gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog
haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap.
(2) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhat-
ja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő
a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy
súlyosan veszélyezteti épségét;
b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a ha-
szonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálko-
dást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés
eredményességét, a föld termőképességét, az állat-
állományt vagy a felszerelést;
c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után kö-
zölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határ-
időben sem fizeti meg.
(3) Ha az azonnali hatál felmondást a haszonbérlő
három napon belül nem veszi tudomásul, a haszon-
bérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz
fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát
veszti.
(4) A felmondás csak írásban érvényes.
Ptk. 458. § (1) A haszonbérlő örökösei a mezőgazda-
sági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is
felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év vé-
gét megelőző hat hónapon belül halt meg.
(2) Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljá-
rás jogerős befejezésének időpontjától számított har-
minc napon belül gyakorolhatják.
Ptk. 459. §
416
Haszonbérlet
Ptké. 65. §
417
Ptk. 460. § A mezőgazdasági haszonbérlet megszűn-
vel a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan ál-
lapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő
módon azonnal folytatni lehessen.
Vegyes rendelkezések
Ptk. 461. § (1) A haszonbérletre ha a törvény más-
ként nem rendelkezik a dologbérlet szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(2)
418
A mezőgazdasági haszonbérlet szabályait jog-
szabály a törvénytől eltérően is megállapíthatja.
XXXIX. Fejezet
A letét
Ptk. 462. § (1) Letéti szerződés alapján a letétemé-
nyes köteles a lete által rábízott dolgot időlegesen
megőrizni.
(2) A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja,
ha olyan körülmények vetkeznek be, amelyeknél
fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét kö-
vetelhetné [466. § (2) bek.].
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 463. § (1) A letéteményes a dolgot a szerződés-
ben meghatározott módon köteles őrizni. A dolgot
nem használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, ki-
véve, ha ebbe a lete beleegyezett, vagy ez a lete-
vőnek károsodástól való megóvása érdekében szük-
séges; e tilalom megszegése esetében felelős minden
kárért, amely e nélkül nem következett volna be.
(2) A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik
személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot ő
maga őrizte volna. Ha azonban a harmadik személy
igénybevételét a letevőnek károsodástól való meg-
óvása tette szükségessé, az igénybe vett személyért a
letéteményes nem felelős, ha bizonyítja, hogy e sze-
mély kiválasztása, utasításokkal való ellátása és el-
lenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott hely-
zetben általában elvárható.
Ptk. 464. § (1) A letéteményes kötelezettsége a keze-
lésre csak akkor terjed ki, ha a kezelést kikötik, vagy
a letett dolog természete azt szükségessé teszi; eb-
ben a vonatkozásban a megbízás szabályait kell al-
kalmazni.
(2) A letéteményes teles a letevőt a letétre vonatko-
minden lényeges körülményről értesíteni; ennek
elmulasztásából eredő károkért felelős.
416
A Ptk. 459. §-át az 1992. évi II. törvény 62. §-a (1) bekezdésének 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
417
A Ptké. 65. §-át az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
418
Lásd az 1994. évi LV. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
89. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 465. § (1) A lete díj fizetésére köteles, kivéve
ha a körülményekből, különösen a felek viszonyából
arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a meg-
őrzést ingyen vállalta. A díj utólag jár, és magában
foglalja a megőrzéssel rendszerint együttjáró költsé-
geket.
(2) A letéteményes egyéb szükséges költségei megté-
rítését követelheti.
(3) A szükséges költségek megtérítését a letétemé-
nyes akkor is követelheti, ha a letét egyébként ingye-
nes.
(4) A letéteményest díjkövetelése és költségei bizto-
sítására zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a va-
gyontárgyain, amelyek a letét következtében kerül-
tek birtokába.
A letét megszűnése
Ptk. 466. § (1) A letevő a dolgot bármikor visszaköve-
telheti; a letéteményes pedig a letéti szerződést, ha
a letét időtartamát a szerződésben nem állapították
meg, tizenöt napi felmondással bármikor megszün-
tetheti.
(2) Ha a szerződésből a letét időtartama megállapít-
ható, a letéteményes a dolgot ennek az időnek az el-
teltével köteles visszaadni, a lete pedig visszaven-
ni. Ezt megelőzően a letéteményes a dolog visszavé-
telét csak akkor vetelheti, ha a dolog biztonsága
veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem fog-
lalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor ál-
tala nem ismert olyan körülmények vetkeztek be,
amelyek a dolog további őrizetét számára nagymér-
tékben megnehezítik.
(3) Ha a díjazott letét a szerződésből megállapítható
idő eltelte előtt szűnik meg, a letevő a díj arányos ré-
szét köteles megfizetni. Ha a letétet a letéteményes
szüntette meg, a lete a díjból levonhatja azt a kárt,
amely őt a dolog idő előtti visszaadásából érte.
(4) A letétbe helyezett dolgot az őrzés helyén kell
visszaadni. Ha a lete a dolog visszavételét meg-
tagadja, a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
A letét különös nemei
Ptk. 467. § (1) A szálloda felelős azért a kárért, ame-
lyet a megszálló vendég dolgainak elvesztése, el-
pusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivé-
ve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazot-
tainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatat-
lan ok vagy a vendég maga okozta.
(2) A felelősség azokban a dolgokban bekövetkezett
károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában
kijelölt, illetőleg általában erre rendelt helyen vagy
a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda
olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételé-
re jogosultnak tarthatott.
(3) Értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért a
szálloda csak akkor felelős, éspedig a felelősség
mértékének korlátozása nélkül, ha
a) a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette;
b) a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta;
c) a kár olyan okból következett be, amelyért az álta-
lános szabályok szerint felelősségel tartozik. Ebben
az esetben a bizonyítás a vendéget terheli.
Ptk. 468. § (1) A szálloda felelősségét nem korlátoz-
hatja és nem zárhatja ki.
(2) Jogszabály a kártérítés mértékét korlátozhatja.
Nem terjedhet ki a korlátozás arra az esetre, ha a
vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, va-
lamint az értéktárgyakért, értékpapírokért és kész-
pénzért való felelősségre.
A szálloda felelősségének mértéke
Ptké. 66. §
419
A kártérítésnek a Ptk. 468. §-a (2) be-
kezdésének első mondatában említett mértéke a napi
szobaár összegének az ötvenszerese, kivéve, ha a kár
ennél kevesebb.
Ptk. 469. § A vendég a kárt haladéktalanul köteles be-
jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a szálloda a kár-
ért az általános szabályok szerint tartozik felelősség-
gel, de a bizonyítás sikertelenségének következménye
a vendégre hárul.
Ptk. 470. § A szállodát az elszállásolásból folyó kö-
vetelései biztosítására zálogjog illeti meg a vendég-
nek azokon a dolgain, amelyeket a szállodába magá-
val vitt. Erre a zálogjogra a bérbeadó zálogjogának
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ptk. 471. § (1) A fürdők, véházak, éttermek, szín-
házak és hasonló vállalatok, továbbá a ruhatárat
üzemben tartók felelősségére a szálloda felelősségé-
nek szabályait a következő eltérésekkel kell alkal-
mazni:
419
A Ptké. 66. §-a az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 4. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
90. 1959. évi IV. törvény
a) a vállalat felelőssége csak az olyan dolgokra ter-
jed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helyiségébe
rendszerint magukkal szoktak vinni;
b) ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésé-
re dolgaik megőrzése céljából, a vállalat csak az itt
elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelős-
séggel.
(2) A felelősség e korlátozásai figyelmen kívül ma-
radnak, ha a látogató bizonyítja, hogy a vállalat nem
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.
Ptk. 472. § Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesít-
hető dolog, és a megállapodás szerint a letéteményes
később ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben
köteles visszaszolgáltatni, a kölcsön szabályait kell al-
kalmazni azzal az eltéréssel, hogy a visszaadás helyé-
re és idejére a letét szabályai irányadók, és hogy a le-
te követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkö-
vetelést lehet beszámítani.
Ptk. 473. §
420
(1) A bankletétre, az értékpapírletétre,
a bírói letétre és a közgyűjteményi letétre a jelen
fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy
jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(2) Jogszabály a letevők javára a jelen fejezettől elté-
szabályokat állapíthat meg, ha a letéti szerződés
dolgok raktározására irányul.
XL. Fejezet
A megbízás. A megbízás nélküli
ügyvitel
1. A megbízás
Ptk. 474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbí-
zott köteles a rábízott ügyet ellátni.
(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érde-
kének megfelelően kell teljesíteni.
(3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre
van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek
szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás
alapján kötendő szerződésre előír.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 475. § (1) A megbízott személyesen köteles eljár-
ni; igénybe veheti azonban más személy közremű-
ködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha
ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az
igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott
ügyet maga látta volna el.
(2) A megbízott igénybe veheti más személy közre-
működését akkor is, ha ez a megbízónak károso-
dástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben
az esetben az igénybe vett személyért nem felelős,
ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasítá-
sokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére
nem volt joga, felelős azokért a károkért is, ame-
lyek e személy igénybevétele nélkül nem vetkez-
tek volna be.
(4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a meg-
bízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős,
ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasítá-
sokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 476. § Ha a megbízó célszerűtlen vagy szaksze-
rűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyel-
meztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés
ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt
terhelik.
Ptk. 477. § (1) A megbízott köteles a megbízót tevé-
kenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szük-
ség esetén e nélkül is tájékoztatni, különösen ha más
személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a
felmerült új körülmények az utasítások módosítását
teszik indokolttá.
(2) A megbízott a megbízó utasításától csak akkor
térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megkö-
veteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs
mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul érte-
síteni kell.
(3) A megbízott teles a megbízót a megbízás telje-
sítéséről haladéktalanul értesíteni.
Ptk. 478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivé-
ve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti
viszonyból arra lehet vetkeztetni, hogy a megbí-
zott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
(2) A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása
nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csök-
kentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bi-
zonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben
olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.
420
Az 1959. évi IV. törvény 473. §-a a 436. § 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
91. 1959. évi IV. törvény
(3) Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt
meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos
részét követelheti.
(4) A díj a szerződés megszűnésekor esedékes.
Ptk. 479. § (1) Az ügy ellátásával felmerült költségek
a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előle-
gezésére nem köteles.
(2) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles
elszámolni és ennek keretében a megbízónak mind-
azt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából
vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit
abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
(3) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a
megbízottat a megbízás alapján harmadik szemé-
lyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesí-
teni, valamint szükséges és hasznos költségeit meg-
téríteni.
Ptk. 480. § A megbízottat költségei és díjkövetelése
biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon
a vagyontárgyain, amelyek a megbízás vetkeztében
kerültek birtokába.
A megbízás megszűnése
Ptk. 481. § A szerződés a megbízás teljesítése nélkül
is megszűnik, ha
a) valamelyik fél a szerződést felmondja;
b) bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy
megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek
jogutódja van;
c) a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan
cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cse-
lekvőképességét elveszti;
d) a megbízás tárgytalanná válik.
Ptk. 482. § (1) Ha a megbízás a megbízó személyében
rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az idő-
pontban vetkezik be, amikor a megbízott a meg-
szűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez.
(2) A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy
cselekvőképességének megszűnése esetén a szerző-
dés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének
védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mind-
addig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az
ügy intézéséről gondoskodni nem képes.
Ptk. 483. § (1) A megbízó a szerződést bármikor
azonnali hatállyal felmondhatja, teles azonban
helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezett-
ségekért.
(2) A szerződést a megbízott is bármikor felmondhat-
ja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell
lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről
gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződéssze-
gése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.
(3) Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül tör-
tént, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a
megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegen-
volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről
gondoskodhassék.
(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása
semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál a felek
a felmondás jogának korlátozásában megállapodhat-
nak.
2. A megbízás nélküli ügyvitel
Ptk. 484. § Aki valamely ügyben más helyett eljár
anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként
jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt
annak érdeke és feltehe akarata megkívánja, akinek
javára beavatkozott.
Ptk. 485. § (1) A más ügyébe jogosultság nélkül va-
beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni,
ha megfelel a másik érdekének és feltehető akara-
tának, különösen ha a beavatkozás őt károsodástól
óvja meg.
(2)
421
Életveszély elhárítása végett az életveszély-
be került személy, széles körben fenyegető veszély
megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos
vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kö-
telezettség teljesítése végett a tartásra köteles sze-
mély akarata ellenére is helye van beavatkozásnak.
Ptk. 486. § (1) A megbízás nélküli ügyvivő köteles
azt, akinek érdekében beavatkozott, erről haladékta-
lanul értesíteni; egyebekben őt a megbízott tele-
zettségei terhelik.
(2) Ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása he-
lyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül
attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e.
421
A Ptk. 485. §-ának (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
92. 1959. évi IV. törvény
(3) Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás
nélküli ügyvivő díjazást nem vetelhet, költségei-
nek megtérítését csak a jogalap nélküli gazdagodás
szabályai szerint követelheti, és felelős mindazért a
kárért, amely beavatkozása nélkül nem vetkezhe-
tett volna be.
Ptk. 487. § Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga,
idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a meg-
bízás nélküli ügyvitelből eredő jogokat lehet érvénye-
síteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljáró személy a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint költsé-
geit beszámíthatja.
XLI. Fejezet
A fuvarozás
Ptk. 488. § (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvaro-
díjazás ellenében teles a küldeményt rendelte-
tési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltat-
ni.
(2) A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre.
Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele
jelenti a fuvarozás elvállalását.
A fuvarlevél
Ptk. 489. § (1) Ha a szerződő felek a fuvarozásról fu-
varlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fu-
varozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény
átvételét. Az átvétel napja míg mást nem bizonyí-
tanak az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó
aláírta (lebélyegezte).
(2) Jogszabály a fuvarlevél kiállítását meghatáro-
zott alakban és tartalommal kötelezővé teheti.
(3) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarle-
vél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a fel-
adónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismer-
vényt adni.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 490. § (1) A feladó teles a küldeményt úgy cso-
magolni, hogy a csomagolás azt megóvja, és a kül-
demény mások személyét vagy vagyonát ne veszé-
lyeztesse.
(2) Ha felismerhető, hogy a csomagolás ezeknek a
követelményeknek nem felel meg, a fuvarozó a kül-
demény továbbítását csak a feladó írásbeli kívánsá-
gára és csak akkor vállalhatja, ha az mások szemé-
lyét vagy vagyonát nem veszélyezteti.
Ptk. 491. § (1) A feladó teles a fuvarozónak a kül-
demény továbbításához vagy útközben szükséges
hatósági kezeléséhez a megfelelő okmányokat átad-
ni. Míg ez meg nem történt, a fuvarozó a küldemény
átvételét megtagadhatja.
(2) A fuvarozó köteles az átadott okmányokat megfe-
lelően felhasználni.
Ptk. 492. § (1) A fuvarozó teles a fuvareszközt a
megfelelő időben és helyen, fuvarozásra alkalmas ál-
lapotban kiállítani, és ha jogszabály másképpen
nem rendelkezik a fuvarozást haladéktalanul meg-
kezdeni.
(2) A küldemény berakása a feladót, kirakása a cím-
zettet terheli, ha jogszabály másképpen nem rendel-
kezik.
(3) Ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a meg-
felelő fuvareszköz kiállításával késlekedik, a feladó
elállhat és
a) kártérítésként a berakás eredménytelen megkí-
sérléséből eredő költségeket, valamint a más fuva-
rozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet vetelheti;
b) a küldemény elvesztése vagy megsemmisülése,
illetőleg késedelemből származó értékcsökkenése
(megrongálódás, áru megromlása) esetében pedig
követelheti a küldeménynek az értékét, illetőleg az
értékcsökkenést. Ezt a jogát azonban csak akkor ér-
vényesítheti, ha a fuvarozóval közölte a küldemény
tárgyát, vagy arról a fuvarozó e nélkül is tudott,
vagy tudnia kellett.
(4) Ha a feladó késlekedik a berakással, a fuvarozó
kárának megtérítését vetelheti, és el is állhat a
szerződéstől.
Ptk. 493. § (1) A fuvarozónak a küldemény továbbítá-
sában a gazdaságosság és a küldemény biztonságá-
nak figyelembevételével kell eljárnia.
(2) A fuvarozó köteles a feladó utasításait vetni.
Jogszabály azonban a feladó utasítási jogát korlátoz-
hatja.
(3) Ha a fuvarozó olyan utasítást kap, amely veszé-
lyezteti a fuvarozás gazdaságos, gyors és biztonsá-
422
A Ptk. 493. §-ának (4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
93. 1959. évi IV. törvény
gos teljesítését, köteles erre a feladó figyelmét hala-
déktalanul felhívni.
(4)
422
Ha a feladó az utasítást írásban megismétli, a
fuvarozó köteles azt a feladó veszélyére és költségé-
re végrehajtani; meg kell azonban tagadnia az utasí-
tás teljesítését, ha annak végrehajtásával veszélyez-
tetné mások személyét, vagy megkárosítaná mások
vagyonát.
Ptk. 494. § (1) Ha a fuvarozás akadályba ütközik, a
fuvarozó köteles a feladótól haladéktalanul utasítást
kérni; a fuvarozó e telezettségét jogszabály korlá-
tozhatja és ki is zárhatja.
(2) A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig já-
arányos részét és a fuvarozó költségeit köteles
megfizetni, amennyiben azok meg nem fizetésével
gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a fuvarozó bizo-
nyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül fel-
merült ok idézte elő.
Ptk. 495. § (1) A fuvarozó teles a feladót a fuva-
rozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges
körülményről haladéktalanul értesíteni. Az ennek el-
mulasztásából eredő károkért felelős.
(2) Az értesítési kötelezettség különösen akkor áll
fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási határ-
idő lényeges túllépése várható, ha a küldemény ép-
sége veszélyben van, vagy ha a küldemény kiszol-
gáltatása nem lehetséges.
(3) Az értesítési kötelezettséget jogszabály korlátoz-
hatja.
Ptk. 496. § (1) A feladó a fuvarozás megkezdése előtt
a szerződéstől elállhat, köteles azonban a fuvarozó
kárát megtéríteni.
(2) A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetőleg
amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett,
megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkez-
zék. Ebben a jogkörében a küldeményt útközben fel-
tartóztathatja, visszairányíthatja, más címzettet vagy
rendeltetési helyet jelölhet ki.
(3) A feladót terheli az utólagos rendelkezésével fel-
merült díjtöbblet és költség.
Ptk. 497. § (1) A fuvarozó a küldemény megérkezésé-
ről a címzettet haladéktalanul köteles értesíteni. Az
értesítés vétele után a küldemény a címzett rendel-
kezésére áll.
(2) A küldemény megérkezéséről szóló értesítés véte-
le előtt a címzett a küldemény biztonsága és az átvé-
tel előkészítése érdekében utasításokat adhat a fuva-
rozónak. Az utasítások a fuvarozót csak akkor te-
lezik, ha nem ellentétesek a feladó rendelkezéseivel.
Az utasításokból eredő költség a címzettet terheli.
Jogszabály a címzett utasításadási jogát korlátozhat-
ja.
(3) Ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni, vagy a
címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem
egyenlíti ki, a fuvarozó köteles a feladót haladékta-
lanul értesíteni és a küldeményt a felelős őrzés sza-
bályai szerint megőrizni.
(4) A küldemény megérkezéséről szóló értesítés véte-
le után a fuvarozó elleni igényeket a feladón kívül a
címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részéről tör-
tént érvényesítés a másik félnek ezt a jogát megszün-
teti.
Ptk. 498. § (1) A fuvarozó a küldemény továbbítását
más fuvarozóra is bízhatja.
(2) A fuvarozásban részt ve fuvarozók egyetemle-
gesen felelősek, ha azonban a további fuvarozókat a
feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel.
(3) Több fuvarozó közreműködése esetében mind-
egyik fuvarozó követelheti az őt illető díj és költsé-
gek kiegyenlítését. Az első fuvarozó azonban érvé-
nyesítheti a feladóval szemben az őt vető, az utol-
fuvarozó pedig a címzettel szemben az őt meg-
előző fuvarozók díj- és költségkövetelését.
Ptk. 499. § (1) A fuvarozó a fuvarozási díj, továbbá a
fuvarozásra szükséges és hasznosan fordított költsé-
gek megtérítését vetelheti.
(2) A fuvarozót a fuvardíj és költségek erejéig zálog-
jog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvaro-
zással kapcsolatosan birtokába kerültek.
(3) A zálogjogot a fuvarozó a többi fuvarozó előtte
ismert veteléseinek biztosítására is köteles érvé-
nyesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző fuvarozókkal
szemben kezesként felel.
(4)
423
A fuvarozó zálogjoggal biztosított követelését
a zálogtárgyból más zálogjogosultakat megelőzően,
bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban
való értékesítéssel elégítheti ki.
423
A Ptk. 499. §-ának (4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
94. 1959. évi IV. törvény
A fuvarozó és a feladó felelőssége
Ptk. 500. § (1) A késedelmes fuvarozó a késedelem
tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak
megfelelő összegű tbért köteles megfizetni. A ká-
rosult a kötbért meghaladó kárának megtérítését ak-
kor követelheti, ha a fuvarozó a határidőben való tel-
jesítéséhez fűződő érdek ismeretében írásban vállal-
ta a határidő megtartását, és nem bizonyítja, hogy a
késedelmet tevékenységi körén kívül eső elhárítha-
tatlan ok idézte elő.
(2) A felelősség e korlátozását nem lehet alkalmazni
arra, aki alkalomszerűen vállalkozik fuvarozásra.
Ptk. 501. § A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a
küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő
alatt a küldemény teljes vagy részleges elvesztésé-
ből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből kelet-
kezett, kivéve ha a kár
a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elhárítha-
tatlan ok,
b) a küldemény belső tulajdonsága,
c) a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossá-
ga,
d) a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett
által végzett kirakás, vagy
e) annak következtében állott elő, hogy a feladó, a
címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárha-
tó, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges
okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, to-
vábbá ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény
kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről.
Ptk. 502. § (1) A fuvarozót terheli annak bizonyítása,
hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elhárítha-
tatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet ter-
heli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény
belső tulajdonságára vezethető vissza.
(2) A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy
a kár nem ennek következtében állott elő, a feladó,
illetőleg a címzett köteles bizonyítani.
(3) Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást a cím-
zett végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár
nem a berakás, illetőleg a kirakás vetkeztében ál-
lott elő.
(4) A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizo-
nyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvár-
ható.
Ptk. 503. § (1) A küldemény teljes vagy részleges el-
vesztése, illetőleg megsemmisülése esetében a fuva-
rozó fuvardíjra, illetőleg a fuvardíj arányos részére
nem tarthat igényt, köteles továbbá megtéríteni az
elveszett dolog értékét.
(2) A küldemény megrongálódása esetében a fuvaro-
választása szerint vagy az értékcsökkenés megté-
rítésére, vagy pedig rongálódás kiküszöbölésére kö-
teles.
(3) Ha a kárt a fuvarozó szándékosan okozta, az ebből
eredő minden kárért felelős.
Ptk. 504. § (1) Ha az átvételkor felismerhető, hogy a
küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szem-
ben az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. En-
nek elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Az átvétel után csak három napon belül és csak
akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támaszta-
ni, ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehe-
tett felismerni.
(3) A fuvarozási szerződés alapján támasztható igé-
nyek egy év alatt évülnek el. Az elévülés kezdő idő-
pontja a küldemény kiszolgáltatásának időpontja, il-
letőleg az az időpont, amikor a küldeményt ki kellett
volna szolgáltatni.
(4) Ha a fuvarozási szerződésből eredő igény érvé-
nyesítése előzetes eljárás lefolytatásától függ, az el-
járást megindító felszólítás az elévülést nem szakítja
meg, de az eljárás időtartama az elévülési időbe nem
számítható be.
Ptk. 505. § (1) Ha a feladó írásban utasította a fuvaro-
zót arra, hogy a küldeményt a csomagolás hiányos-
sága ellenére vegye át, a csomagolás hiányossága kö-
vetkeztében a fuvarozóra vagy más személyre háru-
kárt köteles megtéríteni, és viseli a küldeményben
keletkezett kárt is. Ha pedig a fuvarozó a csomago-
lás kívülről észrevehe hiányossága ellenére anél-
kül vette át a küldeményt, hogy erre a feladó írás-
ban utasította volna, a csomagolás hiányossága kö-
vetkeztében a fuvarozóra vagy más személyre háruló
kárt, valamint a küldeményben keletkezett kárt fele
részben a fuvarozó, fele részben a feladó viseli.
(2) Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó kö-
teles helytállni, a feladótól azonban a felelősség ál-
talános szabályai szerint megtérítést követelhet.
Egyéb rendelkezések
Ptk. 506. § (1) Ha a küldeményt az országhatáron túl
kell továbbítani, e fejezet rendelkezéseit csak annyi-
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
95. 1959. évi IV. törvény
ban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szer-
ződés vagy egyezmény, illetőleg szabály másképpen
nem rendelkezik.
(2)
424
Hajózási, illetőleg légifuvarozási vállalat fu-
varozási szerződéseire e fejezet annyiban irányadó,
amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés,
egyezmény, illetőleg szabály eltérően nem rendelke-
zik.
(3) Személyek szállításának elvállalására ha jogsza-
bály kivételt nem tesz a vállalkozás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
XLII. Fejezet
A bizomány
Ptk. 507. § Bizományi szerződés alapján a bizomá-
nyos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját
nevében adásvételi szerződést kötni.
Ptk. 508. §
425
(1) Ha a bizományos a megbízóra ked-
vezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szer-
ződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben
megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót il-
leti meg.
(2) Ha a bizományos a bizományi szerződésben meg-
állapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az ár-
különbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy
az adásvételi szerződést a megállapított áron meg-
kötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óv-
ta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
(3) Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikö-
tött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az adás-
vételi szerződést visszautasíthatja, kivéve ha a bizo-
mányos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de
az értékkülönbözetet megtéríti.
Ptk. 509. § (1) A bizományi szerződés alapján kötött
adásvételi szerződés a bizományossal szerződő fél-
lel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
(2) A bizományos a megbízónak felelősséggel tarto-
zik mindazoknak a telezettségeknek a teljesítésé-
ért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán
terhelik.
(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennál-
és a megbízót illető vetelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által meg-
vett dolgokra;
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tar-
tott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről
megállapítható, hogy a megbízót illetik.
Ptk. 510. §
426
(1) A bizományos az adásvételi szerző-
dést a megbízóval maga is megkötheti.
(2) A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerző-
dést a megbízóval maga köti meg.
Ptk. 511. § (1) A bizományosnak díj csak annyiban
jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítet-
ték.
(2) A díj magában foglalja a bizomány ellátásával
rendszerint együttjáró költségeket, kivéve az áru fu-
varozásával felmerült kiadásokat.
(3) A bizományos a díjban benne nem foglalt szük-
séges és hasznos költségei megtérítését követelheti;
a díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit
csak akkor vetelheti, ha az adásvételi szerződés
a megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment
teljesedésbe.
Ptk. 512. § (1) Az adásvételi szerződés megkötése
előtt a megbízó a szerződést azonnali hatályú fel-
mondással, a bizományos pedig tizenöt napos fel-
mondással megszüntetheti.
(2) A felmondási jog korlátozása vagy kizárása sem-
mis.
Ptk. 513. § (1) Bizományi szerződés az a szerződés is,
amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, ha-
nem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget.
(2) A bizományra e fejezet eltérő rendelkezései hi-
ányában a megbízás szabályait kell alkalmazni.
424
Lásd légifuvarozásra 1996. július 1-ig az 1981. évi 8. törvényerejű rendeletet és a 22/1965. (XI. 14.) Korm. rendelet et, 1996. július
1-jét követően az 1995. évi XCVII. törvényt és a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet et, hajózási fuvarozásra pedig lásd az 1/1957. (IV. 20.)
KPM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
425
A Ptk. 508. §-a (1) bekezdésének második mondatát „Az ezzel ellentétes megállapodás semmis, ha magánszemély a megbízó.” a
73/1992. (XII. 28.) AB határozat megsemmisítette. Hatályos: 1996. 01. 01.
426
A Ptk. 510. §-a (1) bekezdésének első mondatrészét „Ha a dologra jogszabály vagy hatóság rögzített árat állapít meg, vagy a szerződő
felek gazdálkodó szervezetek.” a 73/1992. (XII. 28.) AB határozat megsemmisítette. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
96. 1959. évi IV. törvény
XLIII. Fejezet
A szállítmányozás
Ptk. 514. § (1) Szállítmányozási szerződés alapján a
szállítmányozó köteles valamely küldemény továb-
bításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződése-
ket a saját nevében és megbízója számlájára megköt-
ni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos
egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles
az ezért járó díjat megfizetni.
(2) A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre.
Tvr. 15. § A szállítmányozással kapcsolatos rendelke-
zést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a tör-
vény hatálybalépéséig a szerződés nem jött létre.
A felek jogai és kötelezettségei
Ptk. 515. § (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy
más szállítmányozó megválasztásában, az útirány
megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesíté-
sében a gazdaságosság és a küldemény biztonságá-
nak figyelembevételével kell eljárnia.
(2) A szállítmányozó teles a megbízó utasításait
követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a
küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását,
köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul
felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megis-
métli az ő költségére és veszélyére köteles a szállít-
mányozó azt végrehajtani.
(3) A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó
utasítására köteles biztosítani.
Ptk. 516. § (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is
elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is
igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban
a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba.
(2) A szállítmányozó az általa választott más szállít-
mányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha azon-
ban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó
adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felel-
nek a megbízónak.
Ptk. 517. § (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval
szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; fe-
lelős minden kárért, amely e kötelezettségének meg-
szegése folytán a megbízót éri.
(2) Ez a szabály nem érinti a megbízónak azt a jogát,
hogy igényét maga érvényesítse.
Ptk. 518. § (1) A szállítmányozó a szállítmányozási
díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és
hasznosan fordított költségek megtérítését vetel-
heti.
(2) A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíj-
kedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a
fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továb-
bított küldemények után neki juttat.
Ptk. 519. § (1) A szállítmányozót díjai és költségei
erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg
azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcso-
latosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a
birtokában levő okmányok révén rendelkezik.
(2) A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmá-
nyozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is
köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző
szállítmányozóknak közvetlenül felelős.
(3)
427
A szállítmányozó zálogjoggal biztosított ve-
telését a zálogtárgyból a fuvarozó után, de más jo-
gosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, a ke-
reskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégíthe-
ti ki.
A szállítmányozó felelőssége
Ptk. 520. § (1) A szállítmányozó szállítmányozási te-
vékenysége körében a küldeményben bekövetkezett
kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános
szabályok szerint felel.
(2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szál-
lítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó mód-
jára, ha
a) maga fuvarozta a küldeményt, vagy
b) a küldeményt mások küldeményeivel együtt,
ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve
(gyűjtőforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek
során keletkezett.
(3) A szállítmányozási szerződés alapján támasztha-
igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kez-
időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a
fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az
időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése
megkezdődött.
427
A Ptk. 519. §-ának (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
97. 1959. évi IV. törvény
Egyéb rendelkezések
Ptk. 521. § (1) A szállítmányozás szabályait kell al-
kalmazni akkor is, ha a szállítmányozó megbízója
nevében ti meg a küldemény továbbításához szük-
séges szerződést, továbbá ha a szállítmányozó külde-
mény átvételére kap megbízást; ez esetben felel azért
is, hogy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek.
(2) Ha a szállítmányozó megbízója nevében tötte
meg a küldemény továbbításához szükséges szerző-
dést, a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben csak
akkor érvényesítheti, ha erre a megbízó kifejezetten
feljogosította.
(3) Amennyiben e fejezetből más nem következik, a
szállítmányozó szerződéseire és más jogcselekmé-
nyeire a bizomány, a küldemény kezelésére, meg-
óvására és továbbítására pedig a fuvarozás szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
XLIV. Fejezet
A bank- és hitelviszonyok
1. A hitel- és a kölcsönszerződés
Ptk. 522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet
arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében
meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél
rendelkezésére, és a keret terhére a szerződésben
meghatározott feltételek megléte esetén kölcsön-
szerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
(2) A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerző-
dés írásba foglalása szükséges.
Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzinté-
zet vagy más hitelező teles meghatározott pénz-
összeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós
pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint
visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet jogszabály eltérő ren-
delkezése hiányában az adós kamat fizetésére kö-
teles (bankkölcsön).
Ptk. 524. § (1) A kölcsönösszeg átadását a hitelező
megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés meg-
kötése után akár az ő, akár az adós körülményei-
ben olyan lényeges változás állott be, amely miatt
a szerződés teljesítése többé el nem várható, továb-
a szerződés megkötése után olyan körülmények
következtek be, amelyek miatt azonnali hatál fel-
mondásnak (525. §) van helye.
(2) Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem teles,
ebben az esetben azonban a hitelezőnek a szerződés
megkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. Ha a hi-
telező pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az
időre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget akár
hitelszerződés alapján, akár anélkül az adós ren-
delkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére köteles.
Ptk. 525. § (1) A hitelező azonnali hatállyal felmond-
hatja a kölcsönt, ha
a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra
fordítása lehetetlen;
b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meg-
határozott céljától eltérően használja;
c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen
csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására
nem egészíti ki;
d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fede-
zet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a
kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
e) az adós más súlyos szerződésszegést vetett el.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, az (1) bekezdésben
meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal fel-
mondhatja a kölcsönt, ha
a) az adós hitelképtelenné válik,
b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének
megállapításánál valótlan tények közlésével, ada-
tok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette,
amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapí-
tását befolyásolta;
c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy
céljának megvalósításával kapcsolatos vizsgálatot
figyelmeztetés ellenére akadályozza, ideértve
azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jog-
szabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét
megszegi.
Ptk. 526. § (1) A határozatlan időre kötött kölcsön-
szerződés tizenöt napi felmondással szüntethető
meg.
(2) A hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó
visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott
lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén
pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg.
Ptk. 527. § (1) Ha az adós a kölcsönösszeget neki fel-
róható módon a szerződésben meghatározott céltól
eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő
jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától kez-
dődően állanak be.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
98. 1959. évi IV. törvény
(2) Ha az adós kamat fizetésére teles, a kamatot ne-
gyedévenként utólag, illetőleg akkor kell megfizetni,
amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik.
Ptk. 528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irány-
adó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor
is, ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesít-
hető dolgot ad kölcsön.
(2) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre
és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkal-
mazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzinté-
zet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrá-
sából nyújt az adósnak.
(3)
428
A bankhitel- és bankkölcsönszerződés részle-
tes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
2. A bankszámla- és a betétszerződés
429
Ptk. 529. § (1) Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet
kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél
(számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszkö-
zöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabály-
szerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti,
a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt
összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti.
(2) A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket
használhatja.
(3) A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszer-
ződést nem szünteti meg.
Ptk. 530. §
430
Betétszerződés alapján a pénzintézet
köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után
kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint
visszafizetni.
3. A folyószámla-szerződés
Ptk. 531. § (1) Folyószámla-szerződéssel a felek
meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös
pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszá-
molására vállalnak telezettséget.
(2) A felek folyószámlán levő egyes veteléseikkel
nem rendelkezhetnek; rendelkezési joguk a folyó-
számla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá
vonni csak a folyószámlának a végrehajtás foganato-
sításakor fennálló egyenlegét lehet.
(3) A folyószámlára kerülő egyes vetelések elévü-
lése az egyenleg elévülésének kezdő időpontjával
veszi kezdetét.
Ptk. 532. § (1) Az egyenleget, illetőleg az annak alap-
jául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a
közléstől számított tizenöt napon belül írásban kifo-
gásolhatják.
(2) Ha a felek az egyenleget nem kifogásolták, il-
letőleg a kifogásolt tételekben megegyeztek, vagy
a kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott,
az egyes vetelések megszűnnek, és helyükbe a
folyószámla-egyenleg lép.
4. A takarékbetét-szerződés
431
Ptk. 533. § (1) Takarékbetét-szerződés alapján a
pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv
vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak
összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2)
432
Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni.
Takarékbetét elhelyezhető a hitelintézetnél más ked-
vezményezett részére is.
(3) A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelye-
zés idejére kamatot, illetőleg nyereménybetét ese-
tén a sorsolás eredményétől függően nyereményt
fizet ki.
(4)
433
A takarékbetét összegének visszafizetésére és
a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatko-
követelés nem évül el.
Ptk. 534. §
434
Ptk. 535. §
435
(1) A takarékbetét-szerződés részletes
szabályait külön jogszabály tartalmazza.
428
Lásd a 39/1984. (XI. 8.) MT rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
429
Lásd az 1995. évi XCV. törvény 47. §-ának (7) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
430
A Ptk. 530. §-ának második mondatát az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos:
1996. 01. 01.
431
Lásd az 1995. évi XCV. törvény 47. §-ának (7) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
432
Az 1959. évi IV. törvény 533. § 2. bekezdése a 2001. évi LXXXIII. törvény 4. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001.
12. 19.
433
A Ptk. 533. §-a (4) bekezdésének első mondatát az 1993. évi XXIV. törvény 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 1996. 01. 01.
434
A Ptk. 534. §-át az 1993. évi CXII. törvény 43. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
435
Lásd az 1989. évi 2. törvényerejű rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
99. 1959. évi IV. törvény
(2)
436
A magánszemélyek által bankszámlaszer-
ződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a
takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
(3)
437
A magánszemélyek ideértve ezek jogi sze-
mélyiséggel nem rendelkező társaságait is külön
jogszabály alapján szerződéskötési kötelezettség alá
tartozó bankszámlaszerződéseire az 533. § (4) be-
kezdésében foglaltakat és a bankszámlaszerződés
szabályait kell alkalmazni.
XLV. Fejezet
A biztosítás
438
1. Közös szabályok
Ptk. 536. § (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosí-
meghatározott vőbeni esemény (biztosítási ese-
mény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek
megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a
biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj
fizetésére kötelezi magát.
(2) A biztosítási esemény lehet különösen:
a) a szerződésben megállapított károsító esemény;
b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor eléré-
se;
c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó bal-
eset.
Ptk. 537. § (1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli
megállapodásával jön létre.
(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító
az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik.
Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító
vagy képviselője részére történő átadása időpontjára
visszamenő hatállyal jön létre.
(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre-
jött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biz-
tosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy
a szerződést a szabályzatnak megfelelően módosít-
sák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani,
amelyen az ajánlat a biztosítónak kötvénykiállításra
jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a ja-
vaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon be-
lül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módo-
sító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon
belül a szerződést harminc napra írásban felmond-
hatja.
Ptk. 538. § (1) Az írásbeli megállapodást, illetőleg a
biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény
(igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja.
Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az
eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a
szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt
a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet
alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél
figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban fel-
hívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
(2) A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor
is vetelheti, ha a szerződés más módon már létre-
jött.
Ptk. 539. § (1) A biztosítás az azt követő napon lép
hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biz-
tosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg
amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás-
ban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igé-
nyét bírósági úton érvényesíti.
(2) Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjé-
nek fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától szá-
mított negyedik napon a biztosító számlájára, illető-
leg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szer-
ződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban
érkezett be.
Ptk. 540. § (1) A biztosított a szerződéskötéskor kö-
teles a biztosítás elvállalása szempontjából lénye-
ges minden olyan körülményt a biztosítóval közöl-
ni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biz-
tosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak
megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségé-
nek eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul ha-
gyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezett-
ség megsértését.
(2) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és
a szerződő fél a szerződésben meghatározott lénye-
ges körülmények változását megfelelő határidőn be-
lül köteles legyen a biztosítónak írásban bejelenteni.
(3) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irá-
nyuló kötelezettség megsértése esetében a biztosí-
kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják,
hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül-
ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy
436
Lásd az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 38. §-át. Hatályos: 1996. 01. 01.
437
A Ptk. 535. §-ának (3) bekezdését az 1987. évi 14. törvényerejű rendelet 3. §-a iktatta a be a törvénybe. Hatályos: 1996. 01. 01.
438
Lásd az 1995. évi XCVI. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
100. 1959. évi IV. törvény
az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet-
keztében.
Ptk. 541. § (1) Ha a biztosító csak a szerződéskötés
után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges
körülményekről, továbbá ha a szerződésben megha-
tározott lényeges körülmények változását közlik ve-
le, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szer-
ződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot a sza-
bályzat értelmében nem vállalhatja a szerződést
harminc napra írásban felmondhatja.
(2) Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogad-
ja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol,
a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí-
tott harmincadik napon megszűnik. Erre a következ-
ményre a biztosítottat a módosító javaslat megtéte-
lekor figyelmeztetni kell.
(3) Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az
eredeti tartalommal hatályban marad.
Ptk. 542. § (1) A biztosítás első díja a szerződés létre-
jöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszak-
nak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(2) Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell
megfizetni.
(3) Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodás-
sal eltérhetnek.
Ptk. 543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől szá-
mított harmincadik nap elteltével a szerződés meg-
szűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg,
és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biz-
tosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítet-
te.
(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bíró-
sági út igénybevételének határidejét további har-
minc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékes-
ségtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a
körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre
írásban felszólítja.
Ptk. 544. § (1) A biztosítási esemény bekövetkezését
a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilá-
gosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a
bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőr-
zését.
(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi-
ben a biztosított az előző bekezdésben előírt te-
lezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körül-
mények kideríthetetlenekké válnak.
Ptk. 545. § (1) Ha a biztosítás hatályának kezdete
előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke-
zése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek meg-
szűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része
nem válik hatályossá.
(2) Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény
bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási
érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak meg-
felelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
Ptk. 546. § (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik,
a biztosító az egész évre járó díj megfizetését ve-
telheti, kivéve ha a felek videbb időszakban álla-
podtak meg.
(2) A szerződés megszűnésének egyéb esetében a
biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó dí-
jak megfizetését vetelheti, amelyben veszélyvise-
lése véget ért.
Ptk. 547. § (1) Ha a biztosítási szerződést nem a biz-
tosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a
biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biz-
tosított belépéséig (550. §) a díjfizetési kötelezettség
a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá
kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkoza-
tok megtételére.
(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irá-
nyuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet
és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan kö-
rülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bár-
melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy
neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz-
lésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
2. A vagyonbiztosítás
Ptk. 548. § Vagyonbiztosítási szerződést csak az köt-
het, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki
a szerződést érdekelt személy javára köti meg.
Ptk. 549. § (1) A biztosítási összeg nem haladhatja
meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A
vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében
a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás sem-
mis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.
(2) E rendelkezések ellenére is lehet biztosítási szer-
ződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke,
továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban va-
beszerzésének értéke erejéig.
Ptk. 550. § Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a
biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozat-
tal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
101. 1959. évi IV. törvény
esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díja-
kért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
Ptk. 551. § (1) A határozatlan időre tött szerződést
a felek bármikor felmondhatják.
(2) A felek a szerződésben a felmondási jogot legfel-
jebb három évre kizárhatják.
(3) Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól,
és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított
időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik év-
től kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
Felmondás esetében a biztosító a szabályzat szerint
követelheti annak a díjengedménynek a megfizeté-
sét, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekin-
tettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
(4) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére
kell felmondani. A felmondási idő harminc nap.
Ptk. 552. § (1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét
fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási
összeggel a kifizetett díjjal arányos időtartamra
marad fenn.
(2) Ha a szerződés a díj nem fizetése miatt megszű-
nik, a biztosító a szabályzat szerint vetelheti a tar-
tamengedmény megfizetését.
Ptk. 553. § (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik,
a biztosító a szabályzatban megállapított időn belül
köteles szolgáltatását teljesíteni.
(2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél ki-
sebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában
a kárt olyan arányban teles megtéríteni, ahogy a
biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
Ptk. 554. § A biztosítási összeg a folyó biztosítási év-
re a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha
a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Ezt
a rendelkezést a felelősség- és a balesetbiztosítás kö-
rében nem lehet alkalmazni.
Ptk. 555. § (1) A biztosított teles a kárt tőle telhető-
en enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított
kármegelőzési és kárenyhítési teendőiben.
(2) A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhe-
lik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(3) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél
kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan
arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási
összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
Ptk. 556. § (1) A biztosító mentesül fizetési tele-
zettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt
jogellenesen
a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél,
b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) a biztosítottnak a szabályzatban megállapított
munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbí-
zottai,
d) a biztosított jogi személynek a szabályzatban
meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozták.
(2) A szabályzat a biztosító mentesülését csak veze-
tő, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével
együttjáró munkakört betöltő alkalmazottak, megbí-
zottak, tagok, illetőleg szervek magatartásához fűz-
heti.
(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kár-
enyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni
kell.
Ptk. 557. § (1) A biztosítási esemény bekövetkezte
után a biztosított vagyontárgy állapotában a bizto-
sított a szabályzat által megállapított határidőn belül
csak annyiban változtathat, amennyiben ez a káreny-
hítéshez szükséges.
(2) Amennyiben a megengedettnél nagyobb mér
változtatás következtében a biztosító számára fizeté-
si kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges
körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezett-
sége nem áll be.
Ptk. 558. § (1) Amennyiben a biztosító a kárt megté-
rítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a bizto-
sítottat illették meg a kárért felelős személlyel szem-
ben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban
élő hozzátartozó.
(2) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog
csak részben szállt át, és a biztosító a kárért felelős
személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságá-
ra köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíte-
ni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító
a költségek előlegezésétől teheti függővé.
(3) Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljá-
rásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt
érték mindkettőjük vetelését nem fedezi, a bizto-
sított elsőbbséget élvez.
(4) Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosí-
tott arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a
kártalanítási összeget vissza kell fizetni.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
102. 1959. évi IV. törvény
A felelősségbiztosítás
439
Ptk. 559. § (1) Felelősségbiztosítási szerződés alap-
ján a biztosított vetelheti, hogy a biztosító a
szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt
olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály sze-
rint felelős.
(2) A biztosító a megállapított kártérítési összeget
csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igé-
nyét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
A biztosított csak annyiban vetelheti, hogy a biz-
tosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult
követelését ő egyenlítette ki.
(3) A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos
gondatlanságnak a szerződésben megállapított ese-
teiben azonban vetelheti a biztosítottól a kifizetett
biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a biztosí-
tott bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt
jogellenes.
(4) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosító-
val szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító
tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása
pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a
biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezek-
ről lemondott.
3. Az életbiztosítás
Ptk. 560. § (1) Életbiztosítási szerződésben kedvez-
ményezett lehet
a) a szerződésben megnevezett személy;
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
c) a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a
szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szó-
kötvényt sem állítottak ki.
(2) A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezmé-
nyezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat-
kozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet
meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a
biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a
kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkez-
te előtt meghal.
Ptk. 561. § (1) Az életbiztosítási szerződés megköté-
séhez és módosításához ha a szerződést nem ő köti
meg a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a tör-
vényes képviseletet gyakorló köti meg, a szerződés
érvényességéhez a gyámhatóság váhagyása szük-
séges.
(2) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosí-
tási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tar-
talmazó része semmis; ilyen esetben kedvezménye-
zettnek a biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinte-
ni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási
összegből a szerződő fél költekezéseit beleértve a
kifizetett biztosítási díjakat köteles megtéríteni.
(3) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott
hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A
visszavonás következtében a szerződés a biztosítási
időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a
szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe
belép.
Ptk. 562. § (1) A biztosított a szerződő fél beleegyezé-
vel a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez
a biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(2) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy
díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosító-
val közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép-
het.
(3) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban ese-
dékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetem-
legesen felelős.
Ptk. 563. § (1) Ha a biztosító csak később szerez tudo-
mást a szerződéskor már fennállott lényeges körül-
ményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fenn-
állásának csupán az első öt évében gyakorolhatja.
(2) A közlési telezettség megsértése ellenére beáll
a biztosító telezettsége, ha a szerződés megköté-
sétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már
eltelt.
Ptk. 564. § (1) A biztosítási díjat a biztosító az el-
évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően
csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a bizto-
sított a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre
halasztásban állapodtak meg.
(2) Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási
összeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellené-
ben köteles kifizetni.
Ptk. 565. § (1) Ha a szerződés bármely okból a bizto-
sítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosí-
teles a befizetett díjaknak a szabályzatban meg-
állapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
439
Lásd az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet et és a 43/1991. (VII. 12.) AB határozatot. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
103. 1959. évi IV. törvény
(2) Díjfizetés elmulasztása esetében a szerződés
megfelelően csökkentett biztosítási összeggel ma-
rad fenn; a biztosított azonban ehelyett követelhe-
ti a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási
összeg kifizetését.
(3) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól
mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szán-
dékos magatartása következtében vesztette életét; a
visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösö-
ket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem ré-
szesülhet.
(4) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nél-
kül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási
összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríte-
ni, ha a biztosított
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye
folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
b) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkö-
vetett öngyilkosság vetkeztében halt meg.
4. A balesetbiztosítás
Ptk. 566. § (1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás
szabályait a következő kérdésekben kell alkalmazni:
a) a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha
nem a biztosított a szerződő fél [561. § (1) bek.];
b) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának vissza-
vonására és belépési jogára [561. § (3) bek.];
c) a kedvezményezett kijelölésére és jogaira [560. §,
561. § (2) bek.];
d) a biztosító mentesülésére, ha a szerződő fél halá-
lát a biztosítási összegre jogosult okozta [565. § (3)
bek.].
(2) A biztosítási összeg nem esik korlátozás alá, és a
biztosító a kárért felelős személlyel szemben igényt
nem támaszthat.
(3) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított fog-
lalkozásának megváltoztatásával a biztosítási összeg
a veszélyviselésnek megfelelően kifejezett meg-
állapodás nélkül is módosul.
(4) A felek a felmondási jog korlátozásában érvénye-
sen nem állapodhatnak meg.
(5) A balesetbiztosításra egyébként a vagyonbiztosí-
tás szabályait kell alkalmazni.
5. Vegyes rendelkezések
Ptk. 567. § (1) A jelen fejezet rendelkezéseitől a biz-
tosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított,
illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény ki-
fejezett engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat
azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény
meghatározott rendkívüli körülményekkel kapcsola-
tosan következik be, a biztosító nem köteles teljesí-
teni.
(2) A fuvarozási biztosításra eltérő szabályokat lehet
megállapítani; a viszontbiztosításra a vagyonbizto-
sítás szabályait kell alkalmazni, a felek azonban e
szabályoktól eltérhetnek.
(3)
440
A telező biztosítás, valamint a külön tör-
vényben szabályozott nem-piacképes kockázatú biz-
tosítás szabályait jogszabály a törvénytől eltérően ál-
lapíthatja meg.
Biztosítás
Ptké. 67. § A biztosítási szerződésben kiköthető, hogy
ha a biztosítási esemény a szabályzatban meghatáro-
zott okból és ott megállapított időn belül következik
be, a biztosító csak a befizetett díjaknak a szabályzat-
ban meghatározott részét teles kifizetni. A szabály-
zat hat hónapnál hosszabb időt nem állapíthat meg.
Ptké. 68. § (1)
441
(2) A biztosított (szerződő fél) vetelheti, hogy a
biztosító a szabályzatot bocsássa rendelkezésére.
Ptké. 69. § (1) A biztosított (szerződő fél) nyilatkoza-
ta a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biz-
tosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazga-
tóság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendel-
kezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a
biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére tör-
tént átadásához fűződő joghatályt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell al-
kalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatá-
lyára is.
Ptké. 70. §
442
440
Az 1959. évi IV. törvény 567. § 3. bekezdése az 1997. évi CXIII. törvény 17. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatá-
lyos: 1997. 12. 20.
441
A Ptké. 68. §-ának (1) bekezdését az 1995. évi XCVI. törvény 175. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
442
A Ptké. 70. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
104. 1959. évi IV. törvény
Ptké. 89. § A Ptk.-nak a biztosításra vonatkozó rendel-
kezéseit a hatálybalépése előtt létrejött, még fennál-
biztosítási szerződésekből eredő jogokra és te-
lezettségekre csak akkor kell alkalmazni, ha a jogok
és kötelezettségek a Ptk. hatálybalépése után keletkez-
tek.
Ptké. 90. § (1) Ha a korábbi jogszabály, illetőleg a
biztosítási szerződés által a szerződés létrejöttére,
módosulására és megszűnésére, továbbá a kockázat-
viselés kezdetére és megszűnésére megállapított ha-
táridő a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, azt
a határidőt kell figyelembe venni, amely később jár
le.
(2) A korábbi jogszabály által a biztosítási díj irán-
ti követelés bírósági úton való érvényesítésére és a
szerződés megszűnésére megállapított és folyamat-
ban le határidő legkésőbb a Ptk. hatálybalépését
követő harmincadik napon jár le.
XLVI. Fejezet
443
A társaság
1. A polgári jogi társaság
Ptk. 568. § (1) A polgári jogi társaság létesítésére irá-
nyuló társasági szerződéssel a felek arra vállal-
nak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet
is igény közös céljuk elérése érdekében együttmű-
ködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást
közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társasá-
got a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására
és az erre irányuló tevékenységük összehangolására,
vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.
(2)
444
(3)
445
(4)
446
A társaság valamelyik tagját a személyes te-
vékenység alól mentesítő megállapodás semmis; ha
azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi sze-
mélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag-
ja is van, a szerződés úgy is rendelkezhet, hogy e tag
csak vagyoni hozzájárulásra teles.
Ptk. 569. § (1) A tagok vagyoni hozzájárulása közös
tulajdonukba megy át. A társasági szerződés úgy is
rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illető-
leg annak meghatározott része közös használatukba
kerül.
(2) A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díja-
zást, a tagsági viszonyból folyó személyes közremű-
ködésért díjazást érvényesen kikötni nem lehet.
Ptk. 570. § (1) A vagyoni hozzájárulás vagy értéke ki-
adását csak a társaság megszűnésekor, illetőleg ak-
kor lehet vetelni, ha a tag a társaságtól megválik.
(2) A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a
többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és
meg nem terhelhető.
(3) A tag hitelezőjének vetelésére csak az a hányad
szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság megszű-
nése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hite-
lező e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot megil-
lető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben
az esetben sem vetelheti a tagnak járó hányad ter-
mészetben való kiadását.
Ptk. 571. § (1) A társasági szerződés eltérő rendelke-
zése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást
meghaladó veszteség a tagok között egyenlő arány-
ban oszlik meg. A működés során szerzett közös tu-
lajdonba került dolgok tulajdoni hányada a társasá-
gi szerződés eltérő rendelkezése hiányában egyen-
lő. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot
a nyereségből vagy a veszteségből kizár.
(2) Az elszámolás évenként történik.
Ptk. 572. § (1) Az ügyek vitelére minden tag jogosult.
(2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell te-
kinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi ta-
got képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsé-
ge akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági
szerződés rendelte ki.
(3) Valamely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a töb-
bi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti
el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasá-
gi szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság
rendes működése körét meghaladó ügyekben.
(4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasz-
nosítására és a rendelkezésre a társasági szerződés
eltérő rendelkezése hiányában e törvénynek a kö-
zös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
443
A Ptk. XLVI. fejezte az 1988. évi XXV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg, amely egyúttal az 578/A.-578/H. §-t beiktatta a fejezetbe.
Hatályos: 1996. 01. 01.
444
Az 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 06. 16.
445
Az 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1998. 06. 16.
446
Az 1959. évi IV. törvény 568. § (4) bekezdése a 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
1998. 06. 16.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
105. 1959. évi IV. törvény
A tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkez-
het és a közös tulajdon megszüntetését csak a társa-
ság megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból va-
kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező
megállapodás semmis.
Ptk. 573. § (1) A tag közreműködését meghatározott
ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozat-
tal kizárhatja.
(2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből
kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az
ezzel ellenkező megállapodás semmis.
Ptk. 574. § A társasági tevékenységből eredő tartozá-
sokért, illetőleg az ilyen tevékenységgel okozott károk
megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a ta-
gok felelőssége egyetemleges.
Ptk. 575. § (1) A határozatlan időre létesített társasá-
got bármely tag három hónapra felmondhatja (ren-
des felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmat-
lan időre esik, a többi tag egyhangú határozattal a
felmondási időt legfeljebb további három hónappal
meghosszabbíthatja.
(2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhat-
ja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat,
különösen ha a társasági szerződést súlyosan meg-
szegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele
való további együttműködést vagy a társaság céljá-
nak elérését nagymértékben veszélyezteti.
Ptk. 576. § (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli
megszűnése vagy rendes felmondás esetében a meg-
maradó tagok a társaság továbbfolytatását határoz-
hatják el.
(2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot
nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező meg-
állapodás semmis.
Ptk. 577. § A társaság megszűnik:
a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása
többé nem lehetséges;
b) ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a
tagok a társaságot tovább folytatják;
c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nél-
küli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha
a tagok a társaságot tovább folytatják;
d) azonnali hatál felmondással;
e) a társaság közös elhatározással való megszünteté-
vel;
f) ha a tagok száma egyre csökken.
Ptk. 578. § (1) A társaság tovább folytatása esetén azt
az örököst, illetőleg jogutódot, aki a tagokkal való
megegyezés alapján nem válik a társaság tagjává, to-
vábbá azt a tagot, aki felmondta a szerződést, pénz-
ben is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság meg-
szűnésére irányadó szabályok szerint történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a
társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában
a közös használatba került vagyoni hozzájárulást ter-
mészetben kell kiadni.
(3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is,
illetőleg az örökhagyó tartozásaiért való felelősség
szabályai szerint a meghalt tag örököse felelős azo-
kért a tartozásokért, amelyek a felmondási idő lejár-
táig, illetőleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig
keletkeztek.
Ptk. 578/A. §
447
(1) A társaság megszűnésekor elszá-
molásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet
szabályait a végelszámolás során is alkalmazni kell.
(2) A társasági tevékenységből eredő tartozások ki-
egyenlítése után lehetőleg természetben vissza
kell adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A több-
let, valamint a hiány megosztása a nyereség, illető-
leg a veszteség elszámolására vonatkozó szabályok
szerint történik.
2. Az építőközösség
Ptk. 578/B. § (1) Az építőközösségi szerződésben a
felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület fel-
építése végett együttműködnek és az ehhez szüksé-
ges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bo-
csátják.
(2) Az építőközösség írásba foglalt szerződéssel jön
létre.
(3) A felek a szerződésben kötelezettséget vállalnak a
tulajdoni viszonyaik rendezésére; így különösen ar-
ra, hogy a felépített épületre társasház-tulajdont hoz-
nak létre és ennek során a szerződésben meghatáro-
zott épületrészeket (lakásokat és nem lakás céljára
szolgáló helyiségeket) az építőközösség egyes tagja-
inak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pe-
447
Az 1959. évi IV. törvény 578/A. § 1. bekezdésének első mondata az 1997. évi CXLIV. törvény 305. § 1. bekezdésének megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 1998. 06. 16.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
106. 1959. évi IV. törvény
dig külön tulajdonuk arányában a tagok közös
tulajdonába adják.
Ptk. 578/C. § (1) Az építéssel kapcsolatos költségek
az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő épü-
letrészek arányában terhelik.
(2) Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek kö-
rében a képviseletre az jogosult, akit a szerződésben
kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerződés
határozza meg. A nem megfelelő ügyvitel ellen vagy
a képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak,
e vitát a tagok többsége dönti el. Az ügyek vitelére
és a képviseletre való jogosultságot a tagok többsége
megvonhatja.
Ptk. 578/D. § (1) Az építőközösségnek azt a tagját,
aki írásbeli felszólítás ellenére a szerződés megsze-
gésével vagy más magatartásával az építést jelentő-
sen veszélyezteti, a tagok többsége kizárhatja az épí-
tőközösségből. A kizárást írásban kell közölni. A tag
a kizárással szemben a közléstől számított harminc
napon belül a bírósághoz fordulhat; e határidő elmu-
lasztása jogvesztéssel jár.
(2) A kizárt tag az építés céljára szolgáló telken és
a tagok egyéb közös vagyonán fennálló tulajdoni il-
letőségét a kizárás közlését követő harminc napon
belül az építőközösségbe belépő általa kiválasz-
tott és a tagok többsége által elfogadott új tagra
ruházhatja át. Ha a kizárt tag a bírósághoz fordult, a
harminc napos határidő a bíróság határozatának jog-
erőre emelkedésétől számít. Ha a kizárt tag tulajdoni
illetőségét harminc napon belül nem ruházta át, arra
a tagok többsége által kiválasztott, az építőközösség-
be belépő új tagot a kizáráskori értéknek megfelelő
vételáron vételi jog illeti meg.
(3) A szerződést bármely tag három hónapra fel-
mondhatja. Ilyen esetben a (2) bekezdés rendelke-
zéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A szerződés azonnali hatályú felmondásának van
helye, ha a tag tulajdoni illetőségét az építőközösség-
be belépő, a tagok többsége által elfogadott új tagra
ruházza át.
Ptk. 578/E. § Az építőközösség megszűnik, ha
a) az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszo-
nyaikat (társasház-tulajdon létesítésével, lakásfenn-
tar szövetkezet alapításával vagy más módon) ren-
dezték, vagy
b) megszüntetését a tagok közösen elhatározták.
Ptk. 578/F. § Az építőközösségre az 569. §-ban, az
570. §-ban, az 578. § (3) bekezdésében, valamint az
578/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is megfelelően
alkalmazni kell.
3. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai
Ptk. 578/G. §
448 449
(1) Az élettársak együttélésük
alatt a szerzésben való közreműködésük arányában
szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés ará-
nya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell
tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzés-
ben való közreműködésnek számít.
(2)
450
Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a há-
zastársak és a bejegyzett élettársak kivételével a
közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni
viszonyaira is.
4. A jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság
451
Ptk. 578/H. § (1) Jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságok: a közkereseti társaság és a betéti társa-
ság.
(2)
452
A közkereseti társaság létesítésére irányuló
társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállal-
nak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges
felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet
folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság
rendelkezésére bocsátják.
(3) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági
szerződéssel a társaság tagjai közös gazdasági te-
vékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly
módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége
korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társa-
ság telezettségeiért, míg legalább egy másik tag
448
Az 1959. évi IV. törvény 578/G. § 1. bekezdésének első mondata az 1996. évi XLII. törvény 1. §-ának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1996. 06. 19.
449
Az Alkotmánybíróság az 578/G. § alkotmányellenessége vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában az eljárást 14/1995. (III. 13.) AB
határozatának 2. pontjával 1996. március 1-jéig felfüggesztette. Hatályos: 1996. 01. 01.
450
Az 1959. évi IV. törvény 578/G. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 5. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
451
Lásd az 1988. évi VI. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
452
Az 1959. évi IV. törvény 578/H. § (2) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 1998. 06. 16.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
107. 1959. évi IV. törvény
(kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében kor-
látozott.
(4)
453
A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság-
ra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény ál-
lapítja meg.
5. A társasház-közösség
454
Ptk. 578/I. § (1) A társasház-tulajdon alapján a tulaj-
donostársaknak az épület fenntartására, felújítására
alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a
közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat,
viseli a közös tulajdon terheit.
(2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat kü-
lön törvény állapítja meg.
XLVII. Fejezet
Az ajándékozás
Ptk. 579. § (1) Ajándékozási szerződés alapján az
egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingye-
nes vagyoni előny juttatására teles.
(2) Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szer-
ződés írásba foglalása szükséges.
Ptk. 580. § Az ajándékozási szerződés teljesítését az
ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az
ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után kö-
rülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való
viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a
szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.
Ptk. 581. § (1) Az ajándékozó a megajándékozott tu-
lajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lé-
nyeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során
abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megaján-
dékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándéko-
san vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a
kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megaján-
dékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lénye-
ges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem
ismer.
(2) Az ajándékozó az általános szabályok szerint fe-
lelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kap-
csolatosan a megajándékozott egyéb vagyontárgyá-
ban okoz.
Ptk. 582. § (1) A még meglé ajándékot az ajándéko-
visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra lét-
fenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék
visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem
veszélyezteti.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hoz-
zátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozó-
ja rovására súlyos jogsértést vet el, az ajándékozó
visszakövetelheti az ajándékot, vagy vetelheti az
ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot,
vagy vetelheti az ajándék helyébe lépett értéket
akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az
ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e
nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az
ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkö-
vetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az
ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátás-
nak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő
ok nélkül hosszabb ideig nem veteli vissza.
(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének
nincs helye.
XLVIII. Fejezet
A haszonkölcsön
Ptk. 583. § (1) Haszonkölcsön-szerződés alapján a
kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben megha-
tározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatá-
ba adni, a kölcsönvevő pedig teles azt a szerződés
megszűntekor visszaadni.
(2) A szerződés teljesítését a kölcsönadó megtagad-
hatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése
után akár az ő, akár a kölcsönve körülményeiben
olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés
teljesítése tőle el nem várható, továbbá ha a szer-
ződés megkötése után olyan körülmények vetkez-
tek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondás-
nak van helye [585. § (4) bek.].
Ptk. 584. § (1) A kölcsönvevő a dolgot rendeltetésé-
nek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan
kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerződéselle-
nes használat vetkezménye.
(2) A kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó engedélye
nélkül harmadik személy használatába nem adhatja.
453
Lásd az 1988. évi VI. törvény III. fejezetét ( 55- 102. §). Hatályos: 1996. 01. 01.
454
Az 1959. évi IV. törvény 578/I. §-át és az azt megelőző alcímét az 1997. évi CLVII. törvény 43. §-a iktatta be. Hatályos: 1998. 03. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
108. 1959. évi IV. törvény
E rendelkezés megszegése esetén azokért a károkért
is felelős, amelyek enélkül nem következtek volna
be.
(3) A dolog szaporulata a kölcsönadót illeti.
(4) A dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevőt
terhelik. A dologra fordított egyéb költségeit a meg-
bízás nélküli ügyvitel szabályai szerint vetelheti.
Ptk. 585. § (1) A haszonkölcsön megszűnik
a) a kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint
szükséges idő elteltével;
b) felmondással, illetőleg a dolog visszaadásával;
c) a kölcsönvevő halálával;
d) azonnali hatál felmondással.
(2) Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg,
a kölcsönadó a szerződést tizenöt napra mondhatja
fel. A kölcsönadó halála esetén örököse a felmon-
dás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak
egyébként nem volna helye.
(3) A kölcsönve a dolog visszaadását bármikor fel-
ajánlhatja; a kölcsönadó a dolog visszavételét alapos
ok nélkül nem tagadhatja meg.
(4) Azonnali hatál felmondásnak van helye, ha
a) a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné
vált;
b) a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetéselle-
nesen vagy szerződésellenesen használja, engedély
nélkül harmadik személy használatába adja, vagy
pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a
kölcsönve nem fogja épségben visszaadni;
c) a felek között a viszony a kölcsönve magatar-
tása vetkeztében megromlott;
d) a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a
kölcsönadónak szüksége van a dologra.
XLIX. Fejezet
A tartási és az életjáradéki szerződés
1. A tartási szerződés
Ptk. 586. § (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél
köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási
szerződést kötelezettként jogi személy is köthet.
(2)
455
A tartási szerződést írásban kell megkötni.
(3) A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyítta-
tásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.
(4) A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tar-
tási kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért va-
felelősség szabályai szerint annyiban száll át,
amennyiben a telezett haláláig nyújtott tartás az
ellenszolgáltatást nem fedezi.
Ptk. 587. § (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdo-
nában levő ingatlant a telezettre átruházza, a tartá-
si jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyez-
ni.
(2)
456
Ha a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték, a jogosult a tartási telezettség elmu-
lasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonat-
kozó szabályok szerint kielégítést kereshet.
(3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az
új tulajdonos teles a kielégítést tűrni.
Ptk. 588. §
457
Ptk. 589. § (1) A bíróság a tartási szerződést mind-
két fél érdekeinek figyelembevételével módosít-
hatja.
(2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei
folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált,
bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végle-
ges vagy az említett körülmények megszűntéig tar
átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a
szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a
szerződés megszüntetését.
(3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégí-
tésével szünteti meg.
Ptk. 590. § (1) Ha a körülményekből más nem vet-
kezik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási
szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért el-
lenszolgáltatás nem jár.
(2) Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálá-
val is megszűnik.
(3) A kötelezett az ingyenes tartási szerződés meg-
szüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy
életjáradéki szerződéssé átalakítása a szerződéskö-
tés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva
reá nézve túlságos megterheléssel járna.
(4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is
megfelelően alkalmazni kell.
455
A Ptk. 586. §-ának (2) bekezdése az 1993. évi LXXXVIII. törvény 95. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996.
01. 01.
456
Lásd az 1994. évi LIII. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01.
457
A Ptk. 588. §-át az 1990. évi XXII. törvény 5. §-ának a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
109. 1959. évi IV. törvény
2. Az életjáradéki szerződés
Ptk. 591. § (1) Életjáradéki szerződés alapján az
egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy termény-
mennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására
köteles.
(2) Az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
L. Fejezet
A díjkitűzés
Kötelezettségvállalás közérdekű célra
1. A díjkitűzés
Ptk. 592. § (1) Ha valaki meghatározott teljesítmény
vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat
ígér, a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a meg-
szabott követelménynek eleget tett. E kötelezettség
akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a
díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.
(2) Ha a megszabott követelménynek többen együt-
tesen tettek eleget, a díjat közöttük közreműködé-
sük arányában, ha pedig ezt nem lehet megállapíta-
ni, vagy a követelménynek többen külön-külön tet-
tek eleget, egyenlő arányban kell megosztani.
(3) A díjkitűzésre irányuló ígéret visszavonása csak
akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát ki-
fejezetten fenntartotta, és a visszavonás az eredmény
megvalósulása előtt legalább ugyanolyan nyilváno-
san történt, mint a díjkitűzés.
2. Kötelezettségvállalás közérdekű célra
Ptk. 593. §
458
(1) Magánszemély, jogi személy és jo-
gi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társa-
ság írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy álta-
la meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyo-
ni szolgáltatást teljesít. A szolgáltatás ingyenességét
nem érinti az olyan kikötés, amely meghalt személy
emlékével kapcsolatos, és amelynek teljesítése va-
gyoni szolgáltatással is jár.
(2) A kötelezett megállapíthatja azokat a feltételeket,
amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra
kell fordítani; feltételként lehet kikötni azt is, hogy a
szolgáltatásnak a meghatározott célra való fordítása
a kötelezett nevének feltüntetésével történjék.
(3) A kötelezett kijelölheti azt a személyt, akinek ja-
vára a szolgáltatást fordítani kell.
Ptk. 594. §
459
(1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a
szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra
fordítja, annak kijelöléséről az ügyész keresete alap-
ján a bíróság határoz.
(2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a
meghatározott célra, az ebből eredő igények érvé-
nyesítésére az ügyész is jogosult.
Ptk. 595. § (1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kö-
telezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csak ak-
kor lehet visszavonni, ha a telezettség elvállalása
után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges vál-
tozás állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem
várható.
(2) A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgálta-
tásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bár-
mikor visszavonhatja.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a már
teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs he-
lye.
Ptk. 596. § (1) A kötelezettség megszűnik a kötelezett
halálával, továbbá ha az a cél, amelyre a szolgálta-
tást fordítani kell, megvalósult, vagy megvalósítása
többé nem lehetséges.
(2) Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy meg-
hiúsulása miatt szűnt meg, a fel nem használt szol-
gáltatásokat a kötelezett részére vissza kell szolgál-
tatni.
Ptk. 597. §
460
ÖTÖDIK RÉSZ
ÖRÖKLÉSI JOG
I. CÍM
AZ ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI
LI. Fejezet
458
A Ptk. 593. §-a (1) bekezdésének első mondata az 1993. évi XCII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
459
A Ptk. 594. §-a az 1993. évi XCII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
460
A Ptk. 597. §-át az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
110. 1959. évi IV. törvény
Általános szabályok
Hagyaték, örökség, öröklés
Ptk. 598. § Az ember halálával hagyatéka, mint egész
száll az örökösre (öröklés).
Ptk. 599. § (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés
alapján lehet.
(2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés
maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Vég-
intézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény
az irányadó.
(3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll.
Az állam törvényes örökös.
Kiesés az öröklésből
Ptk. 600. § Kiesik az öröklésből
a) aki az örökhagyó előtt meghal;
b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvény-
nél fogva nem szerezheti meg;
c) aki az öröklésre érdemtelen;
d) aki lemondott az öröklésről;
e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kita-
gadott;
f) aki az örökséget visszautasította.
Ptk. 601. § (1)
461
Törvény alapján nem örökölhet
az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa, ha
az öröklés megnyílásakor a házastársak, bejegyzett
élettársak között életközösség nem állott fenn, és az
eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközös-
ség visszaállítására nem volt kilátás.
(2)
462
Az életközösség megszakadása előtt tett végin-
tézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó házas-
társa vagy bejegyzett élettársa, ha az öröklés meg-
nyílásakor a házastársak vagy a bejegyzett élettár-
sak között életközösség nem állott fenn, kivéve ha
a körülményekből az vetkezik, hogy az örökha-
gyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert
házastársát vagy bejegyzett élettársát az életközös-
ség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta ré-
szesíteni.
(3)
463
Ha a házastársak vagy a bejegyzett élettársak
között az öröklés megnyílásakor életközösség nem
állott fenn, az örökhagyó házastársának, bejegyzett
élettársának az öröklésből való kiesésére csak az hi-
vatkozhat, aki a házastárs, bejegyzett élettárs kiesése
folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá
rótt kötelezettségtől, illetőleg más tehertől mentesül-
ne.
Érdemtelenség
Ptk. 602. § (1) Érdemtelen az öröklésre
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végaka-
ratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy
annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek
valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az
örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy
az örökhagyó végintézkedésében részesített sze-
mély életére tört.
(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az
érdemtelenségre vezető magatartást bárki ellen irá-
nyult is az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irá-
nyult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az
érdemtelen személy kiesése folytán maga örököl-
ne, vagy a végintézkedéssel reá rótt telezettségtől
vagy más tehertől mentesülne.
Lemondás az öröklésről
Ptk. 603. § (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az
örökhagyóval tött írásbeli szerződésben egészben
vagy részben lemondhat az öröklésről.
(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy
fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni,
mint a végrendeletet.
Ptk. 604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemon-
leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy
ha az a telesrészt elérő kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás
kétség esetében csak arra az esetre szól, ha e megha-
tározott személy az örökhagyó után örököl. Az örök-
461
Az 1959. évi IV. törvény 601. § (1) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 1. és 6. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
462
Az 1959. évi IV. törvény 601. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 3. és 7- 8. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
463
Az 1959. évi IV. törvény 601. § (3) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 4. és 8- 9. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
111. 1959. évi IV. törvény
hagyó leszármazójának lemondása kétség esetében
csak a többi leszármazó javára szolgál.
Ptk. 605. § (1) Az öröklésről való lemondás ellenke-
megállapodás hiányában a kötelesrészről való
lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás
azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemond-
óra más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás ellenkező megállapodás hiányában
kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb
másnak kiesése vetkeztében vekszik, úgyszin-
tén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemon-
dás után szerzett, kivéve ha a szerzés az örökhagyó
vagyonában olyan rendkívüli vekedést idézett elő,
amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem
tette volna meg.
A kiesésre vonatkozó rendelkezések
alkalmazása
Ptk. 606. §
464
Az öröklésből kiesésre vonatkozó ren-
delkezéseket a házastárs, a bejegyzett élettárs haszon-
élvezeti joga, a kötelesrész és a hagyomány tekinteté-
ben is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a ha-
gyományos kiesése ha e vonatkozásban helyettesítés
nem történt a hagyománnyal terhelt személy mente-
sülését jelenti.
II. CÍM
TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS
LII. Fejezet
Törvényes örökösök
A törvényes öröklés általános rendje
Ptk. 607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örök-
hagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi le-
származó helyén egymás közt egyenlő részekben a
kiesett gyermekei örökölnek.
(4)
465
Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a be-
jegyzett élettárs örököl.
Ptk. 608. § (1)
466
Leszármazók házastárs és bejegy-
zett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örököl-
nek fejenként egyenlő részben.
(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszár-
mazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek he-
lyén annak leszármazói.
(3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül
a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örököl-
nek.
Ptk. 609. § (1)
467
Leszármazóknak, házastársnak, be-
jegyzett élettársnak, szülőknek és szülők leszárma-
zóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő ré-
szekben az örökhagyó nagyszülői.
(2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek le-
származói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő
helyén ennek leszármazói.
(3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, he-
lyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek
helyén leszármazója örököl.
(4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön
leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a
másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.
Ptk. 610. § Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a
nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes
örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó
távolabbi felmenői.
Ági öröklés
Ptk. 611. § (1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a
törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felme-
nőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult
vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér
leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett va-
gyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a
testvér leszármazója az örökhagyóval közös felme-
nőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta.
(3) A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyíta-
nia, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
464
Az 1959. évi IV. törvény 606. §-a a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2009. 07. 01.
465
Az 1959. évi IV. törvény 607. § (4) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 11. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
466
Az 1959. évi IV. törvény 608. § (1) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 12. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
467
Az 1959. évi IV. törvény 609. § (1) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 13. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
112. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 612. § (1) A szülő örökli azokat a vagyontárgya-
kat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az
örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a tör-
vényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.
(2) Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult
szülő, sem szülői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha
nagyszülő nincs, az örökhagyó távolabbi felmenője
örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felme-
nőjéről hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örök-
hagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Ptk. 613. § (1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek
ki
a) arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó
halálakor már nincs meg;
b) az ági vagyontárgy helyébe lépett, vagy az ági va-
gyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
c) a szokásos mértékű ajándékra.
(2) Az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruhá-
zott, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy
pótlásának, vagy értéke megtérítésének nincs helye.
(3)
468
Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi
kapcsolat után a túlélő házastárssal vagy bejegyzett
élettárssal szemben a szokásos mértékű berendezési
és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet
igényt támasztani.
Ptk. 614. § (1) Az ági vagyontárgyat természetben
kell kiadni.
(2) Ha a természetben való kiadás célszerűtlennek
mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének
pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti
joga
469
Ptk. 615. § (1)
470
Az örökhagyó házastársa, bejegy-
zett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a ha-
szonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (öz-
vegyi jog).
(2)
471
Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új há-
zasságot t, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot lé-
tesít, haszonélvezeti joga megszűnik.
Ptk. 616. § (1)
472
A házastárs vagy a bejegyzett élet-
társ haszonélvezetének korlátozását csak a leszárma-
zók kérhetik.
(2)
473
A haszonélvezet korlátozásának bármikor he-
lye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű
lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs
vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa,
figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat,
valamint saját vagyonát és munkájának eredményét
is.
(3)
474
Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs,
mind az örökösök kérhetik a házastársa, bejegyzett
élettársa haszonélvezeti jogának megváltását. A há-
zastárs vagy a bejegyzett élettárs által lakott lakás-
ra, az általa használt berendezési és felszerelési tár-
gyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem le-
het kérni.
(4)
475
A házastársat, és a bejegyzett élettársat a
megváltásra kerülő vagyonból természetben vagy
pénzben olyan rész illeti meg, amelyet mint az
örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszár-
mazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a há-
zastársat, és a bejegyzett élettársat az ági vagyon
egyharmada illeti meg.
(5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiá-
nyában az öröklés megnyílásától számított egy éven
468
Az 1959. évi IV. törvény 613. § (3) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 14. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
469
Az 1959. évi IV. törvény 615. §-át megelőző alcím a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 4. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
470
Az 1959. évi IV. törvény 615. § (1) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
471
Az 1959. évi IV. törvény 615. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 11. és 15. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
472
Az 1959. évi IV. törvény 616. § (1) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 11. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
473
Az 1959. évi IV. törvény 616. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 11. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
474
Az 1959. évi IV. törvény 616. § (3) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 11. és 16. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
475
Az 1959. évi IV. törvény 616. § (4) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 17. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
113. 1959. évi IV. törvény
belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes köz-
jegyzőnél kell kérni.
Tvr. 16. § A házastárs haszonélvezeti jogának megvál-
tását csak abban az esetben lehet kérni, ha a törvény
hatálybalépéséig
a) a hagyatékot még nem adták át, vagy
b) hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltá-
tól egy év még nem telt el.
Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi
szabályok
Ptk. 617. § (1) Az örökbefogadott az örökbefogadás
fennállása alatt az örökbefogadó vér szerinti le-
származójaként örököl.
(2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott
törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után.
(3)
476
Az örökbefogadott után ha az örökbefogadás
az örökbefogadott életében nem szűnt meg leszár-
mazó, házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az
örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a
törvényes öröklés szabályai szerint.
(4) Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó,
sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök
az örökbefogadott vér szerinti rokonai.
Ptk. 618. § Titkos örökbefogadás esetén az örökbefo-
gadott és vér szerinti rokonai között az örökbefoga-
dás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcso-
lat.
Tvr. 8. §
477
E rendelkezés alkalmazásában titkos
örökbefogadás a Csjt. 48. §-a (3)-(4) bekezdésében,
továbbá (5) bekezdésének a) és b) pontjában megha-
tározott eset.
Tvr. 17. § Az örökbefogadással kapcsolatos rendelke-
zéseket a törvény hatálybalépése előtt megnyílt örök-
lés esetében is alkalmazni kell, feltéve, hogy az örök-
befogadást 1960. május 1-jét vetően engedélyezte
a gyámhatóság. A már átadott örökséget, illetőleg a
ténylegesen birtokba vett hagyaték tulajdonjogát ez a
rendelkezés nem érinti.
Osztályrabocsátás
Ptk. 619. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl,
mindegyik örököstárs teles a hagyaték értékéhez
hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az
értékét, amelyben őt az örökhagyó életében része-
sítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó
kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet vet-
keztetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezett-
ségével adta (osztályrabocsátás).
(2) A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tar-
tásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást
akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örök-
hagyó kifejezetten kikötötte.
Ptk. 620. § (1) A hagyaték, valamint az osztályra bo-
csátott ingyenes adományok tiszta értékének össze-
számításával nyert együttes érték megfelelő arányos
elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örö-
köstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az
örököstárs által osztályra bocsátott értéket.
(2) Az érték megállapításánál az adomány juttatás-
kori értékét kell számításba venni. Ha ennek az ér-
téknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan
méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmé-
nyek figyelembevételével állapítja meg.
Ptk. 621. § Ha az öröklésből kiesett személynek le-
származója van, ez utóbbi teles a kiesett személy
által kapott adományt osztályra bocsátani. Több le-
származónak az osztályra bocsátott értékek figyelem-
bevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által
kapott adományt a hagyatékban való részesedés ará-
nyában kell levonni.
Ptk. 622. § Ha az örököstárs által osztályra bocsátott
érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osz-
tályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámí-
tott értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyon-
ból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban
visszatéríteni nem teles. Ilyen esetben a hagyatékot
a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesü-
örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adomá-
nyának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
III. CÍM
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ
ÖRÖKLÉS
476
Az 1959. évi IV. törvény 617. § (3) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 12. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
477
A Tvr. 8. §-a az 1990. évi XV. törvény 10. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
114. 1959. évi IV. törvény
LIII. Fejezet
A végrendelet
A végrendelkezés joga
Ptk. 623. § (1) Az örökhagyó halála esetére vagyoná-
ról vagy annak egy részéről végrendelettel rendel-
kezhet.
(2) Végrendelkezni csak személyesen lehet.
A végrendelet fajai
Ptk. 624. § (1) Végrendelkezni lehet közvégrendelet-
tel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli vég-
rendelkezésnek csak a törvény által külön meghatá-
rozott esetekben van helye.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak köz-
végrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez
sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a
gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasás-
ra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van,
írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.
Közvégrendelet
Ptk. 625. § (1) Közvégrendeletet közjegyző vagy bí-
róság előtt lehet tenni.
Közvégrendelet tétele bíróságnál
Ptké. 71. §
478
Közvégrendeletet helyi bíróság előtt le-
het tenni.
(2)
479
Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni
olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy
a végrendelkező házastársának, bejegyzett élettársá-
nak hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
(3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrende-
let tételében közreműködő személy, valamint ennek
hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy
gondnokoltja javára szól.
Ptk. 626. §
480
A közvégrendelet alaki érvényességére
a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó ren-
delkezések irányadók.
Írásbeli magánvégrendelet
Ptk. 627. § Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan
nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendel-
kező ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud.
Ptk. 628. § (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a vég-
rendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha ma-
gától a végrendelkezőtől származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő
egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvég-
rendelet érvénytelen.
Ptk. 629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvé-
nyes, ha annak végrendeleti minősége, keltének he-
lye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha
a végrendelkező azt
a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt
már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak is-
meri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk
is e minőségük feltüntetésével aláírják; vagy
c)
481
aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a köz-
jegyzőnél végrendeletként feltüntetve szemé-
lyesen letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvég-
rendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját el-
látták folyamatos sorszámozással, továbbá a végren-
delkező és ha a végrendelet érvényességéhez tanúk
alkalmazása szükséges mindkét tanú aláírásával.
Ptk. 630. § Az írásbeli magánvégrendelet érvényessé-
gének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartal-
mát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet téte-
lénél működött közre.
Ptk. 631. § Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen,
ha a tanú
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítá-
sára nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnok-
ság alatt áll;
c) írástudatlan.
478
A Ptké. 71. §-a az 1972. évi IV. törvénynek és az 1983. évi 25. törvényerejű rendeletnek megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
1996. 01. 01.
479
Az 1959. évi IV. törvény 625. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 9. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
480
Lásd az 1991. évi XLI. törvény IX. fejezetét ( 111- 132. §) és X. fejezetét ( 133- 157. §). Hatályos: 1996. 01. 01.
481
Lásd az 1991. évi XLI. törvény 135. §-ának (3) bekezdését. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
115. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 632. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja
vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hoz-
zátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve
ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját
kezűleg írta és aláírta.
(2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló
juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezés-
nél rajta kívül két tanú működött közre.
Közös rendelkezések az írásbeli
végrendeletekre
Ptk. 633. § Sem a közvégrendelet, sem pedig az írás-
beli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az,
ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendel-
kező akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy
egyébként nem található meg; ha azonban az írásbe-
li magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt,
de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell
feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
Szóbeli végrendelet
Ptk. 634. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét
fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli vég-
rendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny ne-
hézséggel tehetne.
Ptk. 635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes,
ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a
tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjede-
lemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti,
hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának szemé-
lyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érde-
keltségére tekintettel megállapított korlátozások a
szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása
azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem
kelléke.
Ptké. 92. § (2) A Ptk.-nak a végrendelet alakszerűsé-
geire vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése
előtt kelt végrendeletre is alkalmazni kell.
LIV. Fejezet
A végrendelet tartalma
Örökösnevezés
Ptk. 636. § (1) Az örökhagyó végrendeletében egy
vagy több örököst nevezhet.
(2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyaté-
kát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja.
(3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökha-
gyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő
meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat,
ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a részesí-
tettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia
kell.
A törvényes és a végrendeleti öröklés
kapcsolata. Kizárás
Ptk. 637. § (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a
hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében tör-
vényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény
kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem
következik.
(2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy az-
válhat, akár más személynek örökössé nevezésé-
vel, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozat-
tal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem
kell indokolni.
(3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből a
kötelesrészre jogosult is kizárható.
Az örökrész meghatározása. vedékjog
Ptk. 638. § Ha az örökhagyó akár az egész hagyaték-
ra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki
tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mérté-
két nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arány-
ban örökölnek.
Ptk. 639. § (1) Ha az örökhagyó úgy nevezett több
örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy
ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik ne-
vezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse
lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett
többi örökös részesedése arányosan vekszik (nö-
vedékjog).
(2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak tör-
vényes örököse is lenne, a vedékjog alapján az
örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcso-
latban álló többi nevezett örökös örökrésze arányo-
san növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyet-
tes örököse, és a végrendeletből más nem vetke-
zik.
(3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örö-
köst csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örö-
kös kiesése vetkeztében és csak erre a tárgyra néz-
ve illeti növedékjog.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
116. 1959. évi IV. törvény
Helyettes örökös
Ptk. 640. § (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örö-
kös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé
(helyettes örökös).
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben tör-
vényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját el-
lenkező végrendeleti intézkedés hiányában helyet-
tes örökösnek kell tekinteni.
Hagyomány. Meghagyás
Ptk. 641. § (1) Hagyomány a hagyatékban megle
valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatáro-
zott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés
nem minősül öröklésnek.
(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örö-
kösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni
szolgáltatást teljesítsen.
(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni
(előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhel-
ni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség
esetében a hagyomány az örököst terheli.
(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett ha-
gyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás
után a vedékjog, mint a meghatározott hagyatéki
tárgyra nevezett örökösöket.
Ptk. 642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő
személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amely-
nek vetelésére más nem válik jogosulttá (megha-
gyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azon-
ban, amely szerződés tárgyául alkalmas szolgálta-
tásban áll, az érdekelt szerv vetelheti. Kétség ese-
tében a meghagyás az örököst terheli.
(2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a
meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a megha-
gyással terhelt a részesítést elveszíti, ha a megha-
gyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki fel-
róható okból válik lehetetlenné.
Közérdekű meghagyás
Ptké. 72. §
482
A közérdekű meghagyásról az annak
célja szerint illetékes állami felügyelő szervet értesí-
teni kell.
Ptk. 642. § (2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a ré-
szesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a
meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meg-
hagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki fel-
róható okból válik lehetetlenné.
Ptk. 643. § A hagyományra és a meghagyásra
amennyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekből más
nem következik a végrendeleti öröklés szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
LV. Fejezet
A végrendelet érvénytelensége és
hatálytalansága
A végrendelet érvénytelensége
Ptk. 644. § Két vagy több személynek bármilyen alak-
ban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése ér-
vénytelen.
Ptké. 73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba
foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökha-
gyók tnek harmadik személlyel szerződést.
Ptké. 74. §
483
Ptk. 645. § (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti in-
tézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak
egy részében valamely eseménytől vagy időponttól
kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen.
Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt
örökösnevezés azonban, mint helyettes örökösneve-
zés megáll, ha annak feltételei megvannak.
(2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy
időponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a ha-
gyomány tárgyát megszerezte, azzal a feltétel vagy
időpont bekövetkezéséig sem élők között, sem ha-
lál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául
szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban el-
idegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez
a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellen-
érték fejében szerzett jogát nem érinti.
Ptké. 93. § Ha az öröklés a Ptk. hatálybalépése előtt
nyílt meg, az utóöröklésre akkor is a korábbi jogot
kell alkalmazni, ha az utóöröklés a Ptk. hatálybalépé-
se után vetkezik be.
Ptk. 646. § Annak örökössé nevezése, aki az örökha-
gyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen.
482
A Ptké. 72. §-át az 1987. évi 11. törvényerejű rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 1996. 01. 01.
483
A Ptké. 74. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
117. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 647. § (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellent-
mondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensé-
ge azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét
nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örök-
hagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna
meg.
(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött vég-
rendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontó-
feltételt pedig nem kell figyelembe venni.
Ptk. 648. § A cselekvőképességet kizáró gondnokság
alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gond-
nokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már
megszűnt.
Ptk. 649. § (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelke-
zés, ha
a) az örökhagyó vedett nyilatkozata tartalmában,
vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem
akart tenni;
b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a té-
ves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult vá-
rakozás indította;
c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel
vagy tisztességtelen befolyással bírta az intézke-
désre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökha-
gyó a rendelkezést különben nem tette volna meg.
(2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt
az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott
alakban váhagyja.
A végrendelet hatálytalansága
Ptk. 650. § (1) A végrendelet a visszavonással hatály-
talanná válik. A visszavonásra ha a törvény más-
ként nem rendelkezik a végrendelet tételére vonat-
kozó szabályok irányadók.
(2) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a ko-
rábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A
korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet ren-
delkezéseivel nem ellentétes rendelkezései ha az
örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg
hatályban maradnak.
Ptk. 651. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát
veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó,
illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti,
vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisü-
lésben megnyugszik.
(2) A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát
veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha
a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek
egyébként is megfelel.
(3) A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örök-
hagyó a szóbeli rendelkezés feltételéül szolgáló
helyzet megszűnése után megszakítás nélkül leg-
alább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott
volna más alakban végrendeletet.
A végrendelet részleges érvénytelensége,
illetőleg hatálytalansága
Ptk. 652. § Ha a végrendelet több rendelkezése közül
valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez feltéve,
hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik a töb-
bi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályát nem
érinti.
A végrendelet megtámadása
Ptk. 653. § A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg
hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvény-
telenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása ese-
tében maga örököl vagy tehertől mentesül.
Ptk. 654. § A végrendelet érvénytelenségének, illető-
leg hatálytalanságának megállapítására irányuló igé-
nyét a jogosult bármikor érvényesítheti.
LVI. Fejezet
Öröklési szerződés
Az öröklési szerződés általános szabályai
Ptk. 655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó
arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tar-
tás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
(2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármi-
lyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyó-
val szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe
foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.
Ptké. 94. § A Ptk. hatálybalépése előtt kelt öröklési
szerződésre a korábbi jogot kell alkalmazni.
Ptk. 656. § Az öröklési szerződés érvényességére az
írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket az-
zal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan
cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvé-
nyességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a
gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá hogy
a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alaki-
ságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
118. 1959. évi IV. törvény
készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényessé-
gét hatósági váhagyáshoz theti.
Ptké. 73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba
foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökha-
gyók tnek harmadik személlyel szerződést.
Ptké. 74. §
484
Ptk. 657. § (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, ame-
lyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között,
sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési
szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyóval
szerződő fél javára az ingatlan-nyilvántartásban el-
idegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és
ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
Ptk. 658. §
485
(1) Az öröklési szerződés módosításá-
ra és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell al-
kalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződés-
re vonatkoznak.
(2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira
az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó szabá-
lyokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a
kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek
megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratá-
ból létrejött, a szerződés megszűnése a különben kö-
telező alakiságok nélkül is érvényes.
Halál esetére szóló ajándékozás
Ptk. 659. § (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel
történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túl-
éli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakisá-
gaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók.
(2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan jutta-
tásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében ha-
gyománynak minősülne.
Rendelkezés várt öröklésről
Ptk. 660. § (1) Az örökhagyó leszármazói egymás kö-
zött az örökhagyó életében is thetnek szerződést
várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szer-
ződést nem köthetnek.
(2) A szerződés csak írásban érvényes.
IV. CÍM
KÖTELESRÉSZ
LVII. Fejezet
A kötelesrész és annak kielégítése
Kötelesrészre jogosultak
Ptk. 661. §
486
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó le-
származóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továb-
szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó
törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az
lenne.
Kitagadás
Ptk. 662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökha-
gyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kita-
gadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak
okát kifejezetten megjelöli.
Ptk. 663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a köteles-
részre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt
követett el;
c)
487
az örökhagyó egyenesági rokonainak, házas-
társának vagy bejegyzett élettársának életére tört,
vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet vetett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltar-
tási telezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadság-
vesztésre ítélték.
(2)
488
Házastársát vagy bejegyzett élettársát az örök-
hagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet
durván sér magatartása miatt is kitagadhatja.
484
A Ptké. 74. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01.
01.
485
A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése az 1990. évi XXII. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
486
Az 1959. évi IV. törvény 661. §-a a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 18. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2009. 07. 01.
487
Az 1959. évi IV. törvény 663. § (1) bekezdés c) pontja a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 19. pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
488
Az 1959. évi IV. törvény 663. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 20. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
119. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az
örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utó-
lagos megbocsátással pedig a végintézkedés vissza-
vonása nélkül is hatálytalanná válik.
(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek köteles-
részre van igénye. Az utólagos megbocsátással ha-
tálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az ál-
talános szabályok szerint örököl.
A kötelesrész mértéke és alapja
Ptk. 665. § (1) telesrész címén a leszármazót és a
szülőt annak fele illeti, ami neki a kötelesrész alap-
ja szerint számítva mint törvényes örökösnek jutna.
(2)
489
Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettár-
sat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné
meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan
korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja,
figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat,
valamint saját vagyonát és munkájának eredményét
is. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élet-
társat telesrészül törvényes örökrészének fele illeti
meg.
Ptk. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta
értéke, valamint az örökhagyó által élők között bár-
kinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való
számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan mél-
tánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes
körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a ha-
gyományokat és a meghagyásokat nem szabad teher-
ként figyelembe venni.
Ptk. 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt év-
nél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a
kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat ke-
letkezését megelőzően juttatott;
c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék ér-
téke;
d)
490
a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra
rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nél-
kül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szüksé-
ges mértékben.
(2)
491
A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kap-
csolat házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból
származó, illetőleg a házastársak által örökbe foga-
dott gyermek esetében a házasságkötés, a bejegy-
zett élettársi kapcsolat létesítése, egyébként pedig a
gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házassá-
got kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített,
a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az
első ilyen kapcsolat.
(3)
492
A házastársat, és a bejegyzett élettársat ha-
szonélvezet alakjában megillető telesrész alapjául
csak a hagyatékban megle vagyontárgyak szolgál-
nak.
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökha-
gyó elengedte, nem lehet a jogosult saját telesré-
szének alapjához hozzászámítani.
A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték.
Betudás
Ptk. 668. § (1) A telesrész kielégítésére szolgál
mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely cí-
men kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen
kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hoz-
kell számítani (betudás).
(2) Ha a telesrészre jogosult az öröklésből kiesett,
leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mind-
annak az adománynak az értékét, amelyet ő és a ki-
esett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt
a hagyatékban való részesedésének arányában köte-
les betudni.
(3) Az örökhagyó a betudást kifejezett nyilatkozat-
tal elengedheti. A betudás elengedése más jogosult
kötelesrészét nem sértheti.
489
Az 1959. évi IV. törvény 665. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 21. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
490
Az 1959. évi IV. törvény 667. § (1) bekezdés d) pontja a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
491
Az 1959. évi IV. törvény 667. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 22- 24. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
492
Az 1959. évi IV. törvény 667. § (3) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 17. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
120. 1959. évi IV. törvény
Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
Ptk. 669. § (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegé-
szítését a vetkező sorrend szerint lehet vetelni:
a) a telesrész kielégítéséért elsősorban a hagya-
tékban részesedő személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető
részéért az örökhagyó által a halálát megelőző ti-
zenöt éven belül megadományozottak adományaik
időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
(2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik
figyelembe vehető értéke (670. §) határozza meg.
(3) Aki a juttatásból önhibáján kívül elesett, a köte-
lesrészért nem felel.
Ptk. 670. § (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész
kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kö-
telesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal
a részével felel, amely törvényes örökrészét megha-
ladja.
(2)
493
A kötelesrészre jogosult házastársa, bejegy-
zett élettársa, leszármazója és ennek házastársa, be-
jegyzett élettársa mentesül a felelősség alól annyi-
ban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke
a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt
sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes
örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni,
ha a telesrészre jogosult igényét házastársával, be-
jegyzett élettársával, leszármazójával, illetőleg en-
nek házastársával, bejegyzett élettársával szemben
érvényesíti.
(3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kö-
telesrész alapja szerint kell számításba venni.
A kötelesrész kiadása
Ptk. 671. § (1)
494
A kötelesrészt minden teher és kor-
látozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a telesrész
kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs
vagy a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélveze-
tét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott
haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélve-
zet megszűnése után lehet kiadni.
(2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak kor-
látozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a
korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre ha-
tályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet,
hogy a jogosult csupán a telesrészét kapja meg,
ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekinte-
tében is el nem fogadja.
Ptk. 672. § (1) A telesrészre jogosult kötelesrészé-
nek pénzben való kiadását követelheti.
(2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örök-
hagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított
akarata.
(3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jo-
gosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az
összes körülmények mérlegelése alapján elrendelhe-
ti a kötelesrésznek egészben vagy részben természet-
ben való kiadását.
V. CÍM
AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI
LVIII. Fejezet
Az örökség megszerzése
Az öröklés megnyílta
Ptk. 673. § (1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyí-
lik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot,
illetőleg annak neki jutó részét vagy meghatározott
tárgyát (örökség) elfogadás vagy bármely más jog-
cselekmény nélkül megszerzi.
Az örökség visszautasítása
Ptk. 674. § (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az
örökséget visszautasíthatja. Az államot, mint törvé-
nyes örököst az örökség visszautasításának joga nem
illeti meg.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja
a)
495
b) a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a
hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, ál-
latállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem
foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági terme-
léssel.
493
Az 1959. évi IV. törvény 670. § (2) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 1. és 25. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
494
Az 1959. évi IV. törvény 671. § (1) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 11. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
495
A Ptk. 674. §-a (2) bekezdésének a) pontját az 1993. évi XCII. törvény 40. §-a (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
121. 1959. évi IV. törvény
(3) A feltételhez vagy időhöz tött, a megszorítással
tett, valamint a meg nem engedett részleges vissza-
utasítás érvénytelen.
Ptk. 675. § (1) Ha az örökös az öröklés megnyílta után
a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgató-
lag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja
vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondás a hagyaté-
ki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel
történik.
(3) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell
tekinteni az örökség olyan birtokba vételét vagy a
hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is,
amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irá-
nyuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak
minősül az is, ha az örökös a közjegyző által bár-
mely érdekelt kérelmére kitűzött határidő alatt nem
tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.
Külön rendelkezések a hagyomány és a
meghagyás tekintetében
Ptk. 676. § Az örökség megszerzésére vonatkozó ren-
delkezéseket a hagyomány és a meghagyás tekinteté-
ben is megfelelően alkalmazni kell.
LIX. Fejezet
Az örökös jogállása
Hagyatéki tartozások
Ptk. 677. § (1) Hagyatéki tartozások:
a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és ke-
zelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költ-
ségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló telezettségek;
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló köte-
lezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és
fennállásán nem változtat, hogy az akár az öröklés
megnyílta előtt, akár utóbb az örökös, mint hitele-
javára keletkezett.
Ptk. 678. § (1) A hagyatéki tartozások sorrendje sze-
rint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés
alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba so-
roltakat.
(2) Abban a csoportban, amelyben az összes tartozá-
sok teljes kielégítésére lehetőség már nincs, kielégí-
tésnek a vetelések arányában van helye.
Felelősség a hagyatéki tartozásokért
Ptk. 679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a
hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hite-
lezőknek. Amennyiben a vetelés érvényesítésekor
a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örö-
kös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig
egyéb vagyonával is felel.
(2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem
kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a kö-
veteléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak
érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak
meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örö-
kös felelőssége megállapításánál számításba venni,
amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból
esett el.
(3)
496
A házastárs, és a bejegyzett élettárs tűrni köte-
les, hogy a házastársi, vagy bejegyzett élettársi ha-
szonélvezevel terhelt vagyonból a hitelezők köve-
teléseiket a hagyományon és a meghagyáson ala-
puló vetelések kivételével kielégítsék. A köte-
lesrész a házastárs, és a bejegyzett élettárs korláto-
zott haszonélvezetét nem sértheti.
Kielégítés az örökös által
Ptk. 680. § (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a ha-
gyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha fi-
gyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között
ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és
meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozáso-
kat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellen-
kező esetben csak a sorrend szerint (678. §) nyújthat
kielégítést.
(2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó vala-
mely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön kielégí-
tésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig
a sorrendre tekintet nélkül teljes kielégítést ke-
reshet.
(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felró-
ható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül
maradt hitelezőnek egész vagyonával felel.
496
Az 1959. évi IV. törvény 679. § (3) bekezdése a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 26. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
122. 1959. évi IV. törvény
A hagyatéki hitelezők felhívása
Ptk. 681. § (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy isme-
retlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérhe-
ti, hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket
követeléseik bejelentésére.
(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői fel-
hívásban megszabott határidő alatt nem jelentette
be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend
megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének
aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a ha-
gyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól
csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégí-
tést igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örö-
kösnek a követelésről a bejelentés nélkül is tudomá-
sa volt.
Az örökös jogállása
Ptk. 682. § (1) Több örököst a hagyatéki osztály előtt
közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség
általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a ha-
gyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak vala-
mennyi örökös nevében és részére követelhető, az
adós pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesít-
het.
(3) A közösség a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A
hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézke-
déssel rendezheti.
Ptk. 683. § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tar-
tozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pe-
dig azt vetően egyetemlegesen felelnek.
(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból
a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű
meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagya-
téki hitelezők követeléséért csak akkor felelős, ha a
követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.
A hagyományos felelőssége a hagyatéki
tartozásokért
Ptk. 684. § (1) A más hagyatéki hitelező sérelmével
kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdago-
dás szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben
a hitelező az örököstől kielégítést nem szerezhetett.
(2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meg-
hagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.
Ptké. 92. § (1) A Ptk.-nak az öröklési jogot szabályo-
rendelkezéseit ha ez a törvényerejű rendelet
másként nem rendelkezik csak a Ptk. hatálybalé-
pése után megnyílt öröklésre lehet alkalmazni.
(2) A Ptk.-nak a végrendelet alakszerűségeire vonat-
kozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése előtt kelt
végrendeletre is alkalmazni kell.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Ptk. 685. § E törvény alkalmazásában
a)
497
jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, to-
vábbá a törvény felhatalmazása alapján, annak ke-
retei között az önkormányzati rendelet; a 28. § (1)
bekezdése tekintetében az állami vagyon felügyele-
téért felelős miniszter rendelete; a 29. § (3) bekezdé-
se, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése,
a 305. § (1) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése,
az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése
tekintetében valamennyi jogszabály;
Tvr. 18. § A törvény hatálybalépése előtt kiadott hatá-
lyos jogszabályokat ez a rendelkezés nem érinti.
b)
498 499
közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegy-
zett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefoga-
dott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-
, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
497
Az 1959. évi IV. törvény 685. § a) pontja a 2010. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2010.06.17.
498
A Ptk. 685. §-ának b) pontja az 1993. évi LXXVIII. törvény I. melléklete a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1996.
01. 01.
499
Az 1959. évi IV. törvény 18. § b) pontja a 2009. évi XXIX. törvény 17. § (1) bekezdés 1. és 10. pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
500
Az 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja a 56. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 08. 18.
501
A 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja a 2007. évi XCIX. törvény 21. § (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2007. 08. 01.
502
Az 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja a 367. § 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006.07.01.
503
Az 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja a 2009. évi CXV. törvény 40. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
123. 1959. évi IV. törvény
hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbe-
li rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a
házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona
és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett
élettársa;
c)
500 501 502 503
gazdálkodó szervezet: az állami válla-
lat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet,
a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazda-
sági társaság, az európai részvénytársaság, az egye-
sülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai te-
rületi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi
személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálko-
dási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végre-
hajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vál-
lalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költség-
vetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az
alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő
polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezet-
re vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivé-
ve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelke-
zést tartalmaz;
d)
504
fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékeny-
ség körén kívül eső célból szerződést személy;
e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fo-
gyasztó és olyan személy között jön létre, aki
(amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevé-
kenysége körében ti; a törvény jótállásra és kel-
lékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásá-
ban az a szerződés minősül fogyasztói szerződés-
nek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos
energiát, a tartályban, palackban vagy egyéb mó-
don korlátozott mennyiségben vagy meghatározott
űrtartalommal ki nem szerelt vizet és gázt, továbbá
a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés
folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen
eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó szemé-
lyesen részt vehet (fogyasztási cikk).
f)
505
teljes hiteldíj: a kölcsönért fizetendő ellenérték,
amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutaléko-
kat és minden egyéb a kölcsön felhasználásával
kapcsolatosan teljesítendő ellenszolgáltatást.
Ptk. 685/A. §
506
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan
házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat léte-
sítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasá-
gi közösségben (életközösségben) együtt élő személy
között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással há-
zassági életközössége, bejegyzett élettársi életközös-
sége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egy-
mással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltest-
véri kapcsolatban.
Ptk. 685/B. § (1)
507
Többségi befolyás: az olyan kap-
csolat, amelynek révén természetes személy, jogi
személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendel-
kező) egy jogi személyben a szavazatok több mint
ötven százalékával vagy meghatározó befolyással
rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy
jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak
tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői
vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének meg-
választására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényese-
ivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelke-
zik a szavazatok több mint ötven százalékával.
(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a be-
folyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti
jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A be-
folyással rendelkezőnek egy jogi személyben a sza-
vazatok több mint ötven százalékával közvetett mó-
don való rendelkezése vagy egy jogi személyben
közvetetten fennálló meghatározó befolyása megál-
lapítása során a jogi személyben szavazati joggal
rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást)
megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyás-
sal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve
vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes
vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven
százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell
figyelembe venni.
(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók
közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy
szavazati jogát egybe kell számítani.
Ptk. 686. § E törvény épületekre vonatkozó rendelke-
zéseit más építményekre is megfelelően alkalmazni
kell.
504
Az 1959. évi IV. törvény 685. §-ának d) pontja a 2002. évi XXXVI. törvény 8. §-ának megfelelően módosított szöveg, egyidejűleg a §
e) ponttal egészült ki. Hatályos: 2003. 07. 01.
505
Az 1959. évi IV. törvény 685. § f) pontját a 2008. évi CXV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.03.01.
506
Az 1959. évi IV. törvény 685/A. §-a a 2009. évi XXIX. törvény 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009. 07. 01.
507
Az 1959. évi IV. törvény 685/B. §-a a 2006. évi IV. törvény 338. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2006.
07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
124. 1959. évi IV. törvény
Ptk. 687. § A törvény hatálybalépéséről és a szükséges
átmeneti rendelkezések megállapításáról külön tör-
vényerejű rendelet rendelkezik.
Ptk. 688. §
508
Ez a törvény a következő uniós jogi ak-
tusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.)
a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott
tisztességtelen szerződési feltételekről; a törvény
205/A-205/B. §-a, 207. §-ának (2) és (3) bekezdése,
209. §-a, 209/A. §-ának (2) bekezdése, 209/B. §-a,
239. §-ának (2) bekezdése, valamint 685. §-ának d)
pontja;
b) az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK
irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek
adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vo-
natkozásairól; a törvény 248. §-ának (1)-(3) bekez-
dése, 277. §-ának (1)-(3) bekezdése, 305. §-ának (2)
bekezdése, 305/A. §-a, 306. §-ának (1)-(2) és (5)
bekezdése, 307. §-ának (2) bekezdése, 308. §-ának
(4) bekezdése, 308/A. §-ának (2) bekezdése, 309. §-
ának (1) bekezdése, 311. §-a, 372. §-ának (2) bekez-
dése, valamint 685. §-ának d)-e) pontja;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK
irányelve (2000. június 29.) a kereskedelmi ügyle-
tekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről;
a törvény 209. §-ának (2) bekezdése, 301/A. §-a és
368. §-ának (1) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK
irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékok-
ról szóló megállapodásokról; a törvény 270-271/A.
§-a.
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépése
Ptké. 1. § A Magyar Köztársaság Polgári Törvény-
könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiak-
ban: Ptk.) az 1960. évi május 1. napján lép hatály-
ba.
Ptké. 2. §
509
Tvr. 19. §
510
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
rendeletben állapítsa meg az utazási szerződés rész-
letes szabályait.
Tvr. 20. §
511 512 513
Felhatalmazást kap a gyermekek
és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy az
igazságügyért felelős miniszterrel, az adópolitikáért
felelős miniszterrel és a helyi önkormányzatokért fe-
lelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a jog-
nyilatkozat tárgyának azt az értékét, amelynél a törvé-
nyes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a
gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Tvr. 21. §
514 515
Felhatalmazást kap az adópolitiká-
ért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel
egyetértésben meghatározza azokat a közérdekű célo-
kat, amelyekre a bíróság által, a személyekhez fűződő
jog megsértőjével szemben kiszabott bírság fordítha-
tó.
Tvr. 22. §
516 517
Felhatalmazást kap a kereskedele-
mért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős
miniszterrel egyetértésben rendelettel megállapítsa a
kiskereskedelmi forgalomban eladott dolgokra vonat-
kozó szavatossági és jótállási igényeknek a törvény
rendelkezései szerint történő intézésének eljárási sza-
bályait.
Tvr. 23. §
518
(1)
(2)
519
508
Az 1959. évi IV. törvény 688. §-a a 2006. évi III. törvény 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2006. 03. 01.
509
A Ptké. 2. §-át az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1996. 01. 01.
510
Az 1959. évi IV. törvény 19. §-a a 2008. évi XLVII. törvény 32. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008. 06. 29.
511
Az 1987. évi VII. törvény 2. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
512
Végrehajtására lásd a 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
513
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 20. §-a a 2006. évi CIX. törvény 162. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2007. 01. 01.
514
Végrehajtására lásd 14/1978. (VIII. 8.) PM rendeletet. Hatályos: 1996. 01. 01.
515
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 21. §-a a 2006. évi CIX. törvény 162. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2007. 01. 01.
516
Végrehajtására lásd 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet et. Hatályos: 1996. 01. 01.
517
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 22. §-a a 2006. évi CIX. törvény 162. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2007. 01. 01.
518
A 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 27. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01.
519
A Tvr. 23. §-ának (2) bekezdését az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet 43. §-a (2) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályos: 1996. 01. 01.
520
A 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 27. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
125. 1959. évi IV. törvény
Tvr. 24. §
520
Átmeneti rendelkezések
Ptké. 75. § (1) A Ptk. rendelkezéseit – ha ez a tör-
vényerejű rendelet másként nem rendelkezik a ha-
tálybalépése előtt keletkezett jogviszonyból eredő és
jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kö-
telezettségekre is alkalmazni kell.
(2) Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat érvényességé-
hez alakszerűséget kíván meg, és ez a törvényerejű
rendelet másként nem rendelkezik, a Ptk. hatályba-
lépése előtt ilyen alakszerűség nélkül tett jognyilat-
kozat érvényességét a korábbi jogszabályok rendel-
kezései alapján kell elbírálni.
Tvr. 9. § A törvény rendelkezéseit ha ez a törvény-
erejű rendelet másként nem rendelkezik a hatályba-
lépése előtt keletkezett jogviszonyból eredő és jogerős
határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettsé-
gekre is alkalmazni kell.
Hatályukat vesztő, illetőleg hatályban maradó
jogszabályok
Ptké. 95. § A felszabadulás előtt alkotott polgári jogi
tartalmú jogszabályok, illetőleg a felszabadulás előtt
alkotott jogszabályok polgári jogi tartalmú rendelke-
zései az e törvényerejű rendelet mellékletében fel-
sorolt kivételekkel hatályukat vesztik.
Ptké. 96. § (1) Hatályukat vesztik a felszabadulás után
alkotott következő jogszabályok, illetőleg a felszaba-
dulás után alkotott jogszabályok következő rendel-
kezései:
a törvényes öröklésre vonatkozó egyes jogszabályok
módosításáról szóló 1946. évi XVIII. tv.;
a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. tv.;
a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény egyes
rendelkezéseit módosító 1947. évi XXIV. tv.;
a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény egyes
rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg ki-
egészítéséről szóló 1948. évi XXXI. tv.;
az alapítványokra vonatkozó kérdések szabályozásá-
ról szóló 1949. évi 2. tvr. 9-10. §-a;
a szövetkezetek felügyeletéről szóló 1949. évi 10.
tvr. 2-3. §-a;
a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13.
tvr. 27. §-a (2) bekezdése második mondatának a ta-
láló jutalmazására vonatkozó rendelkezése;
az állami vállalatról szóló 1950. évi 32. tvr.,
az állami vállalatokról szóló 1950. évi 32. törvény-
erejű rendelet módosítása tárgyában kiadott 1952.
évi 5. tvr.;
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtá-
sa, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabá-
lyozása tárgyában kiadott 1952. évi 23. tvr. 11. §-a,
21-41. §-a;
az ipari termékek minőségének védelméről szóló
1953. évi 12. tvr. 11. és 16. §-a;
a kisajátításról szóló 1955. évi 23. tvr. 11. §-ának (2)
bekezdése;
az egyesületek feletti felügyeleti jogkör gyakorlásá-
ról szóló 1957. évi 3. tvr.;
a termelési és terményértékesítési szerződésről szóló
1958. évi 17. tvr.;
a termelési és terményértékesítési szerződésről szó-
1958. évi 17. törvényerejű rendelet kiegészítése
tárgyában kiadott 1958. évi 33. tvr.;
a részvénytársaságok és a szövetkezetek igazgatósá-
gának és felügyelő bizottságának kiegészítése, vala-
mint közgyűlésük megtartásának kivételes engedé-
lyezése tárgyában kibocsátott 3.100/1945. (VI. 18.)
ME rendelet;
a vasút kártérítési telezettségének módosításáról
szóló 2.830/1946. (III. 23.) ME rendelet;
a kereskedelmi társaságokra vonatkozó egyes ren-
delkezésekről szóló 4.370/1946. (IV. 21.) ME ren-
delet;
a szövetkezetek alapszabálymódosító közgyű-
lésére vonatkozó hirdetmény tartalmáról szóló
11.000/1947. (IX. 14.) Korm. rendelet;
a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműki-
adók Szövetkezetéről szóló 12.110/1947. (X. 15.)
Korm. rendelet;
a halászati szövetkezetekről szóló 12.440/1947. (X.
24.) Korm. rendelet;
egyes hitelintézetek jogi helyzetének rendezéséről
szóló 12.810/1947. (XI. 8.) Korm. rendelet;
a kölcsönös biztosító társaságok mint szövetkezetek
tárgyában kibocsátott 12.820/1947. (XI. 8.) Korm.
rendelet;
a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő
Szövetkezete, a „MEGA Hegyvidéki Bortermelők
Értékesítő Szövetkezete, valamint a Hegyközségek
és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete működé-
sének szabályozásáról szóló 12.850/1947. (XI. 8.)
Korm. rendelet;
a hitelszövetkezetekről és az Országos Szövetkezeti
Hitelintézetről szóló 12.890/1947. (XI. 19.) Korm.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
126. 1959. évi IV. törvény
rendelet 1-40. §-a, 54. §-a, 57. §-a, 61. §-a, 65-67.
§-a;
a biztosító magánvállalatok alaptőkéjének és biz-
tosítási alapjának újabb szabályozásáról szóló
5.900/1942. ME rendeletben és a biztosító magán-
vállalatok életbiztosítási díjtartalékának gyűjtésé-
vel kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
8.830/1939. ME rendeletben pengőben meghatáro-
zott összegeknek forintérték átszámítása tárgyában
kibocsátott 1.120/1948. (I. 29.) Korm. rendelet;
az állami érdekeltségű biztosító magánvállala-
tok üzletvitelének egységes irányításáról szóló
6.430/1948. (VI. 11.) Korm. rendelet;
az ipari központokról szóló 7.210/1948. (VII. 3.)
Korm. rendelet;
a megszűnő szövetkezet vagyonának bejelenté-
séről, átruházásáról és iparjogosítványáról szóló
7.890/1948. (VII. 27.) Korm. rendelet;
a földművesszövetkezetekről szóló 8.000/1948.
(VIII. 13.) Korm. rendelet; 1-3. §-a, 4. §-ának (2)
és (3) bekezdése, 5-14. §-a, 15. §-a (1) bekezdésé-
nek b) és c) pontja, valamint (2) bekezdése, 16. §-a,
17. §-ának (3) bekezdése, 18. §-a (2) bekezdésének
harmadik mondata és (3) bekezdése, 19-28. §-a, 32.
§-a, 34-38. §-a;
egyes szövetkezeteknek közigazgatási úton való fel-
oszlatásáról szóló 10.160/1948. (X. 5.) Korm. ren-
delet;
a földbérlő szövetkezetekről szóló, továbbá a föld-
művesszövetkezetekről szóló 8.000/1948. (VIII.
13.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módo-
sítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kibocsátott
12.000/1948. (XI. 7.) Korm. rendelet;
a háború folytán szükségessé vált kivételes holt-
nak nyilvánítási szabályok megállapításáról szóló
12.200/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet;
a földbérlő szövetkezetek tagjaira vonatkozó ren-
delkezések kiegészítéséről szóló 13.010/1948. (XII.
19.) Korm. rendelet;
az ügyleti biztosítékadás szabályozásáról szóló
870/1949. (I. 29.) Korm. rendelet;
a nem ipari vállalatok kezelése és közvetlen irányí-
tása céljából központok létesítése tárgyában kiadott
980/1949. (I. 29.) Korm. rendelet;
a 4.800/1926. ME rendelet állományátruházást sza-
bályozó rendelkezéseinek az állami érdekeltségű
biztosítókra való alkalmazásáról szóló 1.360/1949.
(II. 12.) Korm. rendelet;
a termelőszövetkezeti csoportok egyes vagyoni kér-
déseiről szóló 2.550/1949. (III. 19.) Korm. rendelet;
a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, az Orszá-
gos Szövetkezeti Tanács és a szövetkezeti felügye-
lői állások megszűnéséről szóló 4.049/1949. (V. 22.)
Korm. rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 4-
14. §-a;
a Szövetkezetek Országos Szövetségének alakulásá-
ról szóló 4.050/1949. (V. 22.) Korm. rendelet 1-2.
§-a, 3. §-ának (1)-(3) bekezdése, 4. §-a, 6. §-a, 7.
§-a (2) bekezdésének f) pontja, valamint (3) és (4)
bekezdése, 8-9. §-a, 14-16. §-a, 17. §-ának (2) be-
kezdése, 19. §-a;
a természetben járó magánjogi tartozások teljesíté-
sének szabályozásáról szóló 4.224/1949. (IX. 6.) MT
rendelet;
a földművesszövetkezetekről szóló 8.000/1948.
(VIII. 13.) Korm. rendelet kiegészítése tárgyában
kibocsátott 4.236/1949. (IX. 16.) MT rendelet 2-4.
§-a;
az alapítványokra vonatkozó kérdések szabályozásá-
ról szóló 1949. évi 2. törvényerejű rendelet végrehaj-
tása tárgyában kibocsátott 4.245/1949. (IX. 20.) MT
rendelet 5. §-a;
a volt kereskedelem- és szövetkezetügyi minisz-
ter szövetkezeti hatáskörének átszállásáról szóló
4.325/1949. (XI. 20.) MT rendelet;
a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mér-
tékének megállapításáról szóló 4.360/1949. (XII.
30.) MT rendelet;
az egyesülésekről szóló 102/1950. (IV. 4.) MT ren-
delet 1. §-ának (3) bekezdése, 10. §-a, 12-14. §-a;
a holtnak nyilvánítási eljárás során kibocsátott
hirdetmény közzétételének korlátozásáról szóló
130/1950. (V. 3.) MT rendelet;
a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezé-
sek üzemben tartásáról szóló 177/1950. (VI. 25.)
MT rendelet 10. §-ának (2) bekezdése;
a feloszlatott egyesületek egyes vagyoni viszonyai-
nak rendezéséről szóló 231/1950. (IX. 7.) MT ren-
delet;
az állami ingatlanvagyon tulajdonjoga, kezelése,
nyilvántartása és forgalma tárgyában kibocsátott
244/1950. (X. 1.) MT rendelet 4. §-ának a Ptk. 169.
§val ellentétes rendelkezései;
a trösztökről szóló 122/1951. (VI. 17.) MT rendelet
1. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a;
a biztosítási díj fizetésének szabályozásáról szóló
152/1951. (VIII. 11.) MT rendelet;
a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) MT ren-
delet 6. §-ának (3) bekezdése;
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
127. 1959. évi IV. törvény
a törvényes zálogjog vagy visszatartási jog címén a
szálloda birtokában levő ingóságok értékesítéséről
szóló 70/1952. (VIII. 23.) MT rendelet 1. és 2. §-
ának a visszatartási joggal kapcsolatos rendelkezése,
4-5. §-a;
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
(Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelke-
zések tárgyában kibocsátott 105/1952. (XII. 28.) MT
rendelet 10. §-a;
az állami szervek jogi képviseletéről szóló 50/1953.
(X. 23.) MT rendelet;
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
hatálybaléptetése tárgyában kibocsátott 105/1952.
(XII. 28.) MT rendeletet módosító 46/1954. (VIII.
1.) MT rendelet 3. §-a;
a szállítási szerződésekről szóló 50/1955. (VIII. 19.)
MT rendelet 13. §-ának (1) bekezdése, valamint 16.
§-ának (3) bekezdése;
a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról
szóló 51/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 28. §-ának
(2) bekezdése, 42. §-ának (1)-(6) és (8) bekezdése;
az állami kiskereskedelmi vállalatok árurészletügy-
leteiről szóló 5/1956. (II. 21.) MT rendelet 2. és 3.
§-a;
a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rende-
let 13. §-ának (2)-(4) bekezdése, 15. §-a, 17. §-ának
(2) bekezdése, 21. §-ának (3) bekezdése, 23. §-a, 29.
§-a, 44. §-a (2) bekezdés b) pontjának a bérlet fel-
mondásával kapcsolatos rendelkezése;
az egyesületek feletti felügyelet és ellenőrzés szabá-
lyozásáról szóló 3/1957. (I. 20.) Korm. rendelet;
a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rende-
let végrehajtása tárgyában kibocsátott 15/1957. (III.
7.) Korm. rendelet 31. §-a;
az új szövetkezeti törvény megalkotásáról szóló
1.088/1956. (IX. 4.) Mt. h.;
az egyes szövetkezetek feloszlatása szempontjából
tekintetbe körülményekről szóló 101.400/1947.
(V. 1.) KSzM rendelet;
a földművesszövetkezetek alapszabálymintájának
közzétételéről szóló 122.000/1948. (XI. 7.) KSzM
rendelet;
a holtnak nyilvánításra vonatkozó hirdetmények és
végzések közléséről szóló 100.000/1949. (XII. 16.)
IM rendelet;
a szállítási kötelezettséget elmulasztó szerződéses
sertéshizlalók és tenyésztők kártérítési felelősségé-
ről szóló 4/1954. (III. 27.) BgyM rendelet;
a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17.
törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kibo-
csátott 1/1957. (III. 12.) BkM rendelet 8. §-ának má-
sodik mondata;
a szállodákban (pensiókban) érvényesíthető árak és
díjak megállapításáról szóló 1/1957. (V. 15.) BkM-
ÁH rendelet 6. §-a (1) bekezdésének első mondata;
a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM ren-
delet 1. §-ának (3) bekezdése.
(2) Hatályukat vesztik a különféle szabályzatoknak a
Ptk., valamint e törvényerejű rendelet szabályaival
ellentétes rendelkezései.
Ptké. 97. § (1) Ha valamely jogszabály e törvényere-
rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályra,
illetőleg valamely jogszabálynak e törvényerejű ren-
delettel hatályon kívül helyezett rendelkezésére utal,
ehelyett a Ptk.-t vagy e törvényerejű rendeletet, ille-
tőleg ezek megfelelő rendelkezéseit kell érteni.
(2) Ha valamely jogszabály pénztartozás késedelmes
fizetése esetére kötbérfizetési kötelezettséget ír elő,
az ilyen rendelkezést késedelmi kamatfizetési köte-
lezettséget előíró rendelkezésnek kell tekinteni.
(3) Ha valamely jogszabály a határidőszámítással
kapcsolatban vasárnapot vagy ünnepnapot említ,
ezek helyett munkaszüneti napot kell érteni.
A határidők számítása
Ptké. 3. § (1) A napokban megállapított határidőbe a
kezdő napot nem kell beleszámítani.
(2) A hetekben, hónapokban vagy években megálla-
pított határidő azon a napon jár le, amely elnevezé-
sénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak;
ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a
hónap utolsó napján jár le.
(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a
határidő a vetkező munkanapon jár le.
Ptké. 4. § (1) Ha a felek a határidőt meghosszabbítják,
az új határidőt kétség esetén az eredeti határidő el-
teltét követő naptól kell számítani.
(2) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kez-
detén vetkezik be.
(3) A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek
a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjá-
nak elteltével állnak be.
Tvr. 25. §
521
(1)
521
A 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 27. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 07. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
128. 1959. évi IV. törvény
(2)
522
(3)
523
(4)
524
(5)
525
(6)
526
Ptké. 98. § Ez a törvényerejű rendelet az 1960. évi má-
jus 1. napján lép hatályba.
Tvr. 26. § Ez a törvényerejű rendelet 1978. évi március
1. napján lép hatályba.
Tvr. 27. §
527
Ez a törvényerejű rendelet a vetkező
uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a
fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott tisz-
tességtelen szerződési feltételekről, 6. cikk (2) be-
kezdés, 7. cikk (2) bekezdés [a törvényerejű rendelet
5/C. §-ának (2) bekezdése, illetve 5. §-a];
b) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irány-
elve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme
érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljá-
rásokról, 4. cikk (1) bekezdés [a törvényerejű rende-
let 5. §-ának f) pontja];
c) az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK
irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek
adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vo-
natkozásairól, 7. cikk (2) bekezdés [a törvényerejű
rendelet 5/C. §-ának (2) bekezdése];
d) az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK
irányelve (2000. június 29.) a kereskedelmi ügyle-
tekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről,
3. cikk (5) bekezdés (a törvényerejű rendelet 5/D. §-
a).
Melléklet az 1960. évi 11. törvényerejű
rendelethez
528
1.
529
Hatályban maradnak a felszabadulás előtti jog-
szabályok vetkező rendelkezései:
a kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII.
törvény 291-298., 434., 436-452. §-a;
2. Továbbra is hatályban maradnak a jelzáloggal és a
biztosító egyesületekkel kapcsolatos a Ptk.-val és e
törvényerejű rendelettel nem ellentétes rendelkezé-
sek.
3. Továbbra is hatályban maradnak a nemzetközi
egyezmények polgári jogi tartalmú rendelkezései.
522
A Tvr. 25. §-a (2)-(5) bekezdésének szövege beiktatva az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet megfelelő szakaszainál. Hatályos: 1996.
01. 01.
523
A Tvr. 25. §-a (2)-(5) bekezdésének szövege beiktatva az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet megfelelő szakaszainál. Hatályos: 1996.
01. 01.
524
A Tvr. 25. §-a (2)-(5) bekezdésének szövege beiktatva az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet megfelelő szakaszainál. Hatályos: 1996.
01. 01.
525
A Tvr. 25. §-a (2)-(5) bekezdésének szövege beiktatva az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet megfelelő szakaszainál. Hatályos: 1996.
01. 01.
526
A 2006. évi CIX. törvény 172. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 01. 01.
527
Az 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 27. §-át a 2006. évi III. törvény 14. §-a iktatta be. Hatályos: 2006. 03. 01.
528
A mellékletet módosította az 1985. évi 16. törvényerejű rendelet, az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet, az 1986. évi 34. törvényerejű
rendelet, az 1987. évi 28. törvényerejű rendelet és az 1988. évi VI. törvény 370. §-a. A melléklet közzétéve az Igazságügyi Közlöny 1978.
évi 5. számában. Hatályos: 1996. 01. 01.
529
Az 1988. évi VI. törvény 331. §-ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1996. 01. 01.
Hatályos: 2011.6.30.-2014.3.14..
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com