Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

MABISZ ajánlása a villám- és túlfeszültség-károk megelőzéséhez és csökkentéséhez


1
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége
ajánlása
a villám- és túlfeszültség-károk
megelőzéséhez és csökkentéséhez
1. Bevezető
Az elmúlt néhány év statisztikai adatai
rámutatnak arra, hogy a villámcsapások
jelentős károkat okoznak. A káresemények
gyakoriságának növekedése kisebb részben
az időjárás, nagyobb részben az építési
technológiák és a műszaki berendezések
változásával vannak összefüggésben:
Egyrészt az épületek hőszigetelésére fel-
használt éghető szigetelőanyagok növelik a
közvetlen villámcsapás hatására keletke
tűz kockázatát vagy a keletkezett kár nagy-
ságát.
Másrészt a korszerű, energiatakarékos,
általában integrált áramköröket tartalmazó
műszaki berendezések (elektronikusan
vezérelt ipari gépek, elektronikai háztartási
eszközök, számítástechnikai és szórakoz-
tató elektronikai eszközök) zavarérzé-
kenysége megnövekedett, ezért a hálóza-
tokon (erősáramú, kábel TV, telefon, stb.)
fellépő túlfeszültség-impulzusok egyre
gyakrabban okozhatják meghibásodásu-
kat. (Meg kell jegyezni, hogy a berendezé-
seket rosító túlfeszültség-impulzus lehet
belső, hálózati eredetű is, de a jelen írás
elsősorban a villámcsapásra visszavezet-
hető túlfeszültségekkel foglalkozik, nem
képezik tárgyát az egyéb túlfeszültség-
jelenségek.)
Sok esetben nem csak a közvetlen károk-
kal, hanem járulékos veszteségekkel is
számolni kell, pl. a számítógépek adatai-
1. kép: Villám elsődleges hatására kigyulladt épü-
let. A villámvédelmi rendszer („villámhárító”)
feladata, hogy közvetlen villámcsapás esetén meg-
óvja az építményt a tűz keletkezésétől, és a szemé-
lyeket érő áramütéstől.
Fotó: Szabolcs Online/russmedia.hu
2. kép: Villám másodlagos hatására károsodott
vezérlő elektronika. A túlfeszültség-védelmi rend-
szer feladata, hogy megóvja a villamos és elektro-
nikus eszközöket a meghibásodástól.
Fotó: OBO Bettermann
2
nak elvesztéséből, vagy a termelés leállásából fakadóan.
A károk bekövetkezési valószínűsége azonban szakszerű villámvédelmi intézkedésekkel je-
lentős mértékben csökkenthető: a tűz keletkezésével szemben a villámvédelmi rendszer (az
elsődleges villámvédelmi intézkedésnek is nevezett villámhárító”), a villamos és elektroni-
kus készülékek meghibásodásával szemben pedig (a gyakran másodlagos villámvédelemként
említett) ún. többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer nyújt védelmet.
Ez a kétféle intézkedés-rendszer alkalmazási célját tekintve lényegében független egymástól,
de a megfelelő védelem érdekében mindkettő kiépítése szükséges.
Bár a villám- és túlfeszültség-védelmi intézkedések megjelenésükben sok esetben egyszerű-
nek tűnhetnek, a hatékony védelem kiépítéséhez villám- és túlfeszültség-védelemben jártas
épületvillamossági szakember közreműködése szükséges. Megfelelően kivitelezett villámvé-
delemmel tehát minimálisra csökkenthetjük a villámkárok kockázatát, kivételes esetekben
azonban a védelmi intézkedések ellenére is okozhat kárt a villámcsapás.
Aki rendelkezik megfelelő biztosítással, mely a legfontosabb kárenyhítési lehetőség, ebben az
esetben számíthat a biztosítási kárenyhítési szolgáltatásra. Ennek ellenére a biztosítás csak a
bekövetkezett károsodás helyreállításában és az anyagi veszteség minimalizálásában segít, de
nem mentesít a sok kellemetlenségtől, az ügyintézéstől.
Mindezeket szem előtt tartva a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző vil-
lámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a
biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.
2. A villám hatására bekövetkező károk és a villámvédelmi intézkedések
A továbbiak elsősorban biztosítási szempontból tekintik át a villám hatására bekövetkező ká-
rokat és a károk csökkentésére alkalmazható védelmi intézkedéseket.
2.1. Védekezés a villám elsődleges hatásai ellen
2.1.1. A villám elsődleges hatása: Az építményt vagy az építményhez csatlakozó
vezetéket érő villámcsapás hatására bekövetkező áramütés, tűz, mechanikai
károsodás
Megjegyzés: A villám elsődleges hatásaira vonatkozóan ld. még B. melléklet 1. pontja.
2.1.2. Káresemények, amelyek a villámcsapás elsődleges hatásaként
következhetnek be az építményekben
A villámcsapás elsődleges hatására bekövetkező károsodások jellemzője, hogy a
káresemény a villámcsapás talppontjának környezetében megjelenő jelentős hőmér-
sékletnövekedés, vagy jelentős nagyságú vezetett villámáram következménye. Ilyen
káresemény lehet például:
3
a) Építmény tetejének meggyulladása.
b) Tetőfedés (pl. tetőcserepek) sérülése.
c) A tetőn elhelyezett berendezések mechanikai sérülése, meggyulladása.
d) Kémény sérülése.
e) Az építmény vezetőképes (fém) cső- és vezetékrendszereinek mechanikai sérü-
lése.
f) Az építményben lévő berendezések, készülékek meggyulladása vagy mechani-
kai sérülése.
g) Villamos hálózat, jellemzően elosztókba épített eszközök és készülékek (pl.
kismegszakítók) mechanikai vagy villamos jellegű sérülése.
h) Építményekben elhelyezett haszonállatok elpusztulása a villám által okozott
érintési és lépésfeszültség miatt.
2.1.3. Az alábbi események megvalósulása esetén valószínűsíthető elsődleges vil-
lámcsapás
a) Olvadási, égési nyomok.
b) Szerkezeti törések, mechanikai sérülések (pl. süllyesztett vezetékek kirobba-
nása” a falból, elosztó szétesése).
c) Villamos és elektronikus eszközök meghibásodása a villámcsapás tágabb r-
nyezetében.
d) Túlfeszültség-védelmi eszközök elhasználódása, sérülése.
e) Villámcsapás 500 méteres körzetben.
Megjegyzés: Az, hogy valamely tényező vagy tényezők nem jelennek meg, nem zárja ki, hogy egy
káresemény villámcsapás elsődleges hatására következett be.
2.1.4. A villám elsődleges hatásai elleni védelem kialakításának kötelezettsége
A villámcsapás elsődleges hatásai ellen villámvédelmi rendszer (köznyelvben meg-
honosodott formája „villámhárító”) kialakításával lehet védekezni.
Az építmények egy részénél jogszabályból, illetve szabványból levezethető kötele-
zettség van a villámvédelmi rendszer kialakítására, rendszeres felülvizsgálatára és
karbantartására. Ide tartoznak például:
- kórházak,
- oktatási intézmények,
- szállodák,
- nagyobb társasházak (kialakítási jellemzőiktől függően),
- nagyobb szórakozóhelyek, közforgalmú épületek,
- ipari csarnokok, épületek,
- robbanásveszélyes ipari létesítmények,
- stb.
A jogszabályokból és szabványokból levezethető, jellemzően életvédelmi célú köte-
lezettség csak a védelmi intézkedések minimális szintjére vonatkozik, tehát abban az
4
esetben is célszerű a villámvédelmi rendszer kialakítása, ha arra jogszabály vagy
szabvány alapján nincs kötelezettség.
Vagyonvédelmi szempontból a villámvédelmi rendszer kiépítése ha arra nincs jog-
szabályból vagy szabványból levezethető kötelezettség, akkor – a tulajdonos vagy az
üzemeltető döntésétől függ. Lényeges annak tudatosítása, hogy a villámvédelmi
rendszer kiépítése olyan védelmi intézkedés, amellyel megelőzhetőek a villám elsőd-
leges hatásának következtében előálló káresemények, és/vagy mértékük csökkenthe-
tő.
2.1.5. A villámvédelmi rendszer kialakítása
A villámok romboló hatású villamos kisülések. A villámcsatorna, illetve a villám-
csapás talppontjának hőmérséklete elérheti a több ezer Celsius fokot, a villámáram
csúcsértéke pedig a néhány százezer Ampert. Annak ellenére, hogy a villámkisülés
mindössze néhány ezredmásodpercig tart, energiája olyan nagy, hogy képes jelentős
nagyságú tüzet, vagy mechanikai károsodást okozni. A villámáram levezetését kísé-
feszültségnövekedés hatására a közelben tartózkodó személyek és állatok halálos
áramütést szenvedhetnek.
A villámjelenségek bonyolult fizikai háttere, és a villámvédelem életvédelmi-
biztonsági funkciója miatt a védekezés összetett feladat, akkor is, ha a védelmi in-
tézkedések látszólag egyszerű formában valósulnak meg. Éppen ezért a villámvé-
delmi rendszer megtervezése és kivitelezése (megfelelő jogosultsággal rendelkező)
villámvédelemben jártas szakembert igénylő feladat.
A villámvédelmi rendszer létesítése során eleget kell tenni a vonatkozó jogszabályi
előírásoknak és szabványkövetelményeknek.
2.1.6. A villámvédelmi rendszer karbantartása és felülvizsgálata
A létesítést követően gondoskodni kell a villámvédelmi rendszer karbantartásáról,
felülvizsgálatáról. Az ún. időszakos felülvizsgálat célja, hogy a jogszabályban előírt
sűrűséggel megtörténjen a villámvédelmi rendszer állapotának és alkalmasságának
felmérése, és ellenőrzésre kerüljön, hogy az előző felülvizsgálat óta történtek-e
olyan változások, amelyek szükségessé teszik a villámvédelmi rendszer átalakítását,
kiegészítését, kijavítását.
2.2. Védekezés a villám másodlagos hatásai ellen
2.2.1. A villám másodlagos hatása: A villámcsapás hatására a villamos és
elektronikus rendszerekben bekövetkező meghibásodás
Megjegyzés: A villám másodlagos hatásaira vonatkozóan ld. még B. melléklet 3. pontja.
2.2.2. Káresemények, amelyek a villám másodlagos hatásaként következhetnek be
az építményekben
5
A villám másodlagos hatására bekövetkező károsodások jellemzője, hogy a kárese-
mény a villám által keltett, vezetéken keresztül érkező villamos impulzus vagy „su-
gárzott” elektromágneses energia következménye. Ilyen káresemény lehet például:
a) Modemek és hasonló, villamos és telekommunikációs vezetékre csatlakozó
eszközök meghibásodása.
b) Elektronikus vezérléssel rendelkező gépészeti berendezések (kazán, klímabe-
rendezés stb.) vezérlőpaneleinek vagy egyéb villamos részeinek meghibásodá-
sa.
c) Érzékeny laboratóriumi, orvostechnikai műszerek és berendezések meghibáso-
dása.
d) Szórakoztató elektronikai rendszerek (TV, házimozi) meghibásodása.
e) Elektronikus vezérléssel rendelkező háztartási berendezések (hűtőgép, mosó-
gép, konyhai berendezések stb.) vezérlőpaneleinek vagy egb villamos része-
inek meghibásodása.
f) Villamos elosztókba épített elektronikus eszközök (pl. busz-modulok) meghi-
básodása.
g) Csatlakozók, kábelek és vezetékek szigeteléseinek átütése (ennek következté-
ben esetleg zárlata is).
h) Technológia berendezések vezérlésének meghibásodása.
1. Megjegyzés: A készülékekben és szerkezetekben fellépő meghibásodásnak nem minden esetben
vannak szabad szemmel jól látható kísérőjelenségei (pl. égési nyomok).
2. Megjegyzés: Meghibásodások bekövetkezhetnek olyan túlfeszültségek miatt is, amelyek nem g-
köri eredetűek.
2.2.3. Az alábbi események megvalósulása esetén valószínűsíthető villám
másodlagos hasa
a) Elsődleges villámkárok bekövetkezése (ld. 2.1.2. pont).
b) Kábelek és vezetékek szigeteléseinek átütése (ennek következtében esetleg r-
lata is).
c) Villamos és elektronikus szülékek szigeteléseinek átütése, félvezetőinek
tönkremenetele (pl. háztartási eszközök, telekommunikációs eszközök).
d) növeli a valószínűséget több, egymáshoz közeli villamos rendszer részét képe-
eszköz egyidejű meghibásodása.
e) Villámcsapás 3000 méteres körzetben.
Megjegyzés: Az, hogy valamely tényező vagy tényezők nem jelennek meg, nem zárja ki, hogy egy
resemény villámcsapás másodlagos hatására következett be.
2.2.4. A villám másodlagos hatásai elleni védelem kialakításának kötelezettsége
A villámcsapás másodlagos hatásai ellen megfelelő, szakszerűen kivitelezett koordi-
nált túlfeszültség-védelmi rendszer kialakításával lehet védekezni.
6
Az építmények egy részénél jogszabályból, illetve szabványból levezethető kötele-
zettség van a túlfeszültség-védelmi rendszer kialakítására, rendszeres felülvizsgála-
tára és karbantartására. Ide tartoznak például:
- kórházak,
- oktatási intézmények,
- szállodák,
- nagyobb szórakozóhelyek, közforgalmú épületek,
- robbanásveszélyes ipari létesítmények,
amelyek esetében jogszabály rendelkezik a túlfeszültség-védelem kialakításának
szükségességéről.
A jogszabályokból és szabványokból levezethető kötelezettség csak a védelmi intéz-
kedések minimális szintjére vonatkozik, tehát abban az esetben is van lehetőség l-
feszültség-védelmi rendszer kialakítására, ha arra jogszabály vagy szabvány alapján
nincs kötelezettség.
Vagyonvédelmi szempontból a túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítése ha arra
nincs jogszabályból vagy szabványból levezethető kötelezettség, akkor a tulajdo-
nos, vagy az üzemeltető döntésétől függ. Lényeges annak tudatosítása, hogy a meg-
felelő túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítése olyan védelmi intézkedés, amellyel
megelőzhetőek a villám másodlagos hatásának következtében előálló káresemények,
és/vagy mértékük csökkenthető.
2.2.5. A megfelelő túlfeszültség-védelmi rendszer kialakítása
A villám környezetében a villámcsatornában és a villámvédelmi rendszerben fol
villámáram hatására a (fémes) vezetékhálózatokon rövid idejű, néhány ezredmásod-
percig tartó feszültség- és áramimpulzusok jelennek meg. Az ún. túlfeszültség-
impulzusok csúcsértéke elérheti a néhány ezer voltot, a túlfeszültség-impulzusokat
követő áramimpulzusok csúcsértéke pedig a néhány ezer ampert. Ezek az impulzu-
sok rövid időtartamuk ellenére képesek a villamos és elektronikus rendszerekben át-
ütéseket okozni, amelyek tartós vagy ideiglenes meghibásodásokhoz vezetnek.
Ezek a meghibásodások általában csak anyagi veszteséget okoznak, egyes építmé-
nyek (pl. kórházak, robbanásveszélyes ipari létesítmények) esetében azonban a
meghibásodás emberi életet is veszélyeztethet.
A villámjelenségek bonyolult fizikai háttere miatt a túlfeszültség-védelmi rendszer
kialakítása összetett feladat. Megtervezése és kivitelezése (megfelelő felkészültség-
gel rendelkező) túlfeszültség-védelemben jártas szakembert igényel.
Különösen megfontolandó a túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítése, ha a berende-
zés érzékenysége, nagy értéke, üzemelési körülményei ezt indokolttá teszik.
A túlfeszültség-védelmi rendszer létesítése során eleget kell tenni a vonatkozó jog-
szabályi előírásoknak és szabványkövetelményeknek.
7
A túlfeszültség-védelmi rendszer minimális műszaki tartalmára a C. melléklet ad
iránymutatást.
2.2.6. A túlfeszültség-védelmi rendszer karbantartása és felülvizsgálata
A létesítést követően gondoskodni kell a túlfeszültség-védelmi rendszer karbantartá-
sáról, felülvizsgálatáról. Az ún. időszakos felülvizsgálat célja, hogy a jogszabályban
előírt sűrűséggel megtörténjen a túlfeszültség-védelmi rendszer állapotának és al-
kalmasságának felmérése, és meghatározásra kerüljön, hogy az előző felülvizsgálat
óta történtek-e olyan változások, amelyek szükségessé teszik az SPM átalakítását,
kiegészítését.
8
A. melléklet
Fogalmak
Tranziens túlfeszültség: rövid idejű, többnyire néhány ezredmásodpercig tartó
feszültségimpulzus. A túlfeszültség-impulzus csúcsértéke jelentősen meghaladhatja a hálózat
és/vagy készülék megengedett legnagyobb feszültségét, elérheti a néhány ezer voltot, a
túlfeszültség-impulzusokat követő áramimpulzusok csúcsértéke pedig a néhány ezer ampert.
Lehet légköri eredetű (villámcsapás), és „kapcsolási” (külső vagy belső hálózati) eredetű.
Túlfeszültség: a villamos, és elektronikus hálózatokban, illetve azok villamos, elektronikus
készülékekben a megengedett legnagyobb feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség.
Megkülönböztethető tranziens, vagy üzemi túlfeszültség.
Túlfeszültség-védelmi eszköz (SPD Surge Protective Device): Olyan, hálózatra telepített
eszköz, amely a villamos és elektronikus rendszert (hálózatot és eszközöket) védi a hálózato-
kon a villám hatására fellépő, rövid idejű feszültségnövekedéstől. Az ajánlásban említett SPD-
k fajtái:
T1 SPD: Olyan, erősáramú hálózatba történő beépítésre szánt SPD, amely teljesíti az
MSZ EN 61643-11 szabvány 1. típusú SPD-kre vonatkozó követelményeit.
T2 SPD: Olyan, erősáramú hálózatba történő beépítésre szánt SPD, amely teljesíti az
MSZ EN 61643-11 szabvány 2. típusú SPD-kre vonatkozó követelményeit.
T3 SPD: Olyan, erősáramú hálózatba történő beépítésre szánt SPD, amely teljesíti az
MSZ EN 61643-11 szabvány 3. típusú SPD-kre vonatkozó követelményeit.
D kat. SPD: Olyan, telekommunikációs hálózatba történő beépítésre szánt SPD, amely
teljesíti az MSZ EN 61643-21 szabvány D1 vagy D2 kategóriájú SPD-kre vonatkozó
követelményeit.
Megjegyzés: A leggyakrabban alkalmazott SPD-k felépítésével, műszaki paramétereivel, be-
építési helyével kapcsolatban ld. még C. melléklet 7. pont.
Túlfeszültség-védelmi intézkedések (SPM Surge Protection Measures): A villám elekt-
romágneses impulzusa elleni védelmi intézkedések összessége, az MSZ EN 62305-nek meg-
felelően. Ennek részei a koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer, a földelőrendszer, az ösz-
szekötő hálózat, valamint a nyomvonal kialakítási és elektromágneses árnyékolási intézkedé-
sek.
9
Megjegyzés: Annak ellenére, hogy az SPM összetett intézkedési rendszer, a gyakorlatban á
villámimpulzus elleni védelem általában a túlfeszültség-védelmi eszközökből álló koordinált
túlfeszültség-védelmi rendszer formájában valósul meg.
Üzemi túlfeszültség: jellemzően lassan változó, kisfrekvenciás (50Hz) jelenség, amely
azonban sokáig képes fennmaradni.
Villám elsődleges hatása: Az építményt vagy a csatlakozóvezetéket érő villámcsapás hatásá-
ra bekövetkező áramütés, tűz, mechanikai károsodás
Villám másodlagos hatása: A villámcsapás hatására a villamos és elektronikus
rendszerekben bekövetkező meghibásodás
Villámvédelmi intézkedések: A villám elsődleges és másodlagos hatásai ellen alkalmazott
védelmi intézkedések összessége.
Villámvédelmi rendszer (LPS Lightning Protection System): Az MSZ EN 62305 szab-
vány szerinti villámvédelmi rendszer. Ennek részei a felfogórendszer, a levezetőrendszer, a
földelőrendszer, a villámvédelmi potenciálkiegyenlítés, a veszélyes megközelítés elleni véde-
kezés, valamint a veszélyes érintési és lépésfeszültség elleni védekezés.
Megjegyzés: Az LPS köznyelvben meghonosodott elnevezése a „villámhárító”.
10
B. melléklet
Tájékoztatás a villámvédelmi intézkedések szabványossági hátteréről
E melléklet célja, hogy pontosítsa az ajánlásban leírtakat, tekintettel arra, hogy a biztosítói és
a műszaki szakmában alkalmazott terminológia elté.
1. A villám elsődleges hatásai, az MSZ EN 62305 terminológiájával leírva
1.1. Vagyonvédelmi szempontból
elsődleges hatásnak az S1 vagy S3
forrásba tartozó villámok hatására
bekövetkező D2 károsodást tekintjük.
Ide tartozik az S1 forrásba tartozó
villámok hatására bekövetkező D1
károsodás is, amennyiben az áramütés
hatására haszonállatok pusztulnak el.
Nem ide, hanem az élet- és
balesetbiztosítás körébe tartozik az a
D1 károsodás, amennyiben a villám
hatására bekövetkező áramütés miatt
személyek életüket vesztik.
Nem ide, hanem a másodlagos hatások
körébe tartozik az S1 forrásba tartozó
villámok hatására bekövetkező D3 ká-
rosodás.
2. Káresemények, amelyek a villámcsapás elsődleges hatásaként következnek be
az építményekben
2.1. A leggyakrabban tapasztalható káreseményeket a 2.1.2. pont sorolja fel.
2.2. Villámvédelmi szempontból a haszonállatokat az építmények részének lehet
tekinteni abban az értelemben, hogy védelmükről az építmény megfelelő
kialakításával kell/lehet védekezni.
2.3. Közvetlen (S1) villámcsapás hatására az építményekben lévő villamos és
elektronikus készülékek is meghibásodhatnak (D3 károsodás). Ez a káresemény
biztosítási szempontból a villám másodlagos hatásai közé van sorolva. Elsődleges
hatásként csak olyan károsodás vehető figyelembe, amely készülékek, elosztók és
készülékeket összekötő vezetékek mechanikai sérülésében vagy kigyulladásában
nyilvánul meg.
1. ábra: A különböző villámcsapás-fajták
(források, S1-S4) hatására bekövetkező káro-
sodások és meghibásodások (D1-D3) közötti
elméleti kapcsolat
11
3. A villámvédelmi rendszer (LPS) létesítése
3.1. A létesítés során eleget kell tenni a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak és
az érvényes MSZ EN 62305 szabványnak.
4. A villám másodlagos hatásai, az MSZ EN 62305 terminológiájával leírva
4.1. Vagyonvédelmi szempontból másodlagos hatásnak az S1, S2, S3, S4 forrásba
tartozó villámok hatására bekövetkező D3 károsodást tekintjük.
5. A túlfeszültség-védelmi rendszer (SPM) létesítése
5.1. A létesítés során eleget kell tenni a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak és
az érvényes MSZ EN 62305 szabványnak.
12
C. melléklet
Ajánlás a túlfeszültség-védelmi rendszer minimális műszaki tartalmára
1. Túlfeszültség-védelmi eszközök beépítési helye
1.1. Lakáscélú ingatlanok túlfeszültség-védelme
1.1.1. Társasházi lakások:
- Fogyasztói főelosztóba épített, a beépítés helyének megfelelően méretezett l-
feszültség-védelmi eszköz (T1+2 vagy T2 típusú SPD)
- Telekommunikációs (fémvezetős) csatlakozásba épített túlfeszültség-védelmi
eszköz (D kategóriájú SPD)
Beépítési hely (a 2. és 3. ábrán jelölve)
2
3
4
5
-
T2
(1)
T3
(2)
D kat.
T2
T2
(1)
T3
(2)
D kat.
T1+T2
T2
(1)
T3
(2)
D kat.
Megjegyzések
(1)
Javasolt, amennyiben az előző helyen beépített T2 SPD-től a fogyasztói főelosztó távolsága nagyobb, mint 20 m
(2)
Javasolt, amennyiben az előző helyen beépített T2 SPD-l a kiemelt jelentőségű fogyasztókészülék távolsága nagyobb,
mint 10 m
(3)
A túlfeszültség-védelmi eszköz fogyasztásmérő előtti (méretlen oldali) beépítése esetén eleget kell tenni a hálózati engedé-
lyes („áramszolgáltató”) követelményeinek is!
2. ábra: Túlfeszültség-védelmi eszközök java-
solt beépítési helye családi ház esetén
3. ábra: Túlfeszültség-védelmi eszközök java-
solt beépítési helye társasházi lakás esetén
13
1.1.2. Családi házak, nyaralók:
- Fogyasztói főelosztóba épített, a beépítés helyének megfelelően méretezett l-
feszültség-védelmi eszköz (T1+2 vagy T2 típusú SPD)
- 10-nél több leágazó áramkört tartalmazó elosztóba épített, a beépítés helyének
megfelelően méretezett túlfeszültség-védelmi eszköz (T2 típusú SPD)
- Telekommunikációs (fémvezetős) csatlakozásba épített túlfeszültség-védelmi
eszköz (D kategóriájú SPD)
1.2. Vállalkozási célú ingatlanok túlfeszültség-védelme
1.2.1. Építmények helyiség-részei (pl. épületben bérelt irodák):
- Fogyasztói főelosztóba épített, a beépítés helyének megfelelően méretezett l-
feszültség-védelmi eszköz (T1+2 vagy T2 típusú SPD)
- Telekommunikációs (fémvezetős) csatlakozás belépési pontján beépített túlfe-
szültség-védelmi eszköz (D kategóriájú SPD)
1. Megjegyzés: A biztosítási szempontból kiemelt jelentőségű villamos és/vagy
elektronikus fogyasztók előtti T2 vagy T3 típusú SPD távolsága a vezetéken
mérve – nem lehet 10 méternél nagyobb.
2. Megjegyzés: Bérelt helyiségek esetében, ha a megadott helyeken a túlfeszült-
ség-védelmi eszközök beépítésére a tulajdoni határok miatt nincs lehetőség,
akkor a védelmet ott javasolt beépíteni, ahol a vezetékek átlépik a helyiség
határát.
1.2.2. Önálló építmények, építmény-részek:
- Villamos kiviteli terven alapuló túlfeszültség-védelmi rendszer, amely legalább
az alábbi pontokon beépített túlfeszültség-védelmi eszközöket tartalmaz:
Főelosztóba épített a beépítés helyének megfelelően méretezett
túlfeszültség-védelmi eszköz (T1+2 vagy T2 típusú SPD)
10-nél több leágazó áramkört tartalmazó elosztóba épített, a be-
építés helyének megfelelően méretezett túlfeszültség-védelmi
eszköz (T2 típusú SPD)
Telekommunikációs (fémvezetős) csatlakozás belépési pontján
beépített túlfeszültség-védelmi eszköz (D kategóriájú SPD)
1. Megjegyzés: A biztosítási szempontból kiemelt jelentőségű villamos és/vagy
elektronikus fogyasztók előtti T2 vagy T3 típusú SPD távolsága a vezeté-
ken mérve – nem lehet 10 méternél nagyobb.
14
2. Túlfeszültség-védelmi eszközök túlfeszültség-védelmi szempontból lényeges
műszaki paraméterei
1. Megjegyzés: A megadott értékek minimális értékek, a beépítés körülményeitől
függően szükség lehet nagyobb levezetőképességgel, alacsonyabb védelmi fe-
szültségszinttel stb. rendelkező védelem beépítésére.
2. Megjegyzés: A megadott túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD-k) a leggyakrab-
ban alkalmazott felépítésű és műszaki paraméterű túlfeszültség-védelmi eszkö-
zök.
2.1. Erősáramú túlfeszültség-védelmi eszközök (230/400 VAC hálózatokon)
2.1.1. T1 túlfeszültség-védelmi eszköz
Az MSZ EN 61643-11 szabvány szerinti 1. típusú (T1) SPD
- TN-C hálózatokon: L-PEN vezetők között szikraköz vagy varisztor
- TN-S hálózatokon: L-N vezetők között szikraköz vagy varisztor, N-PE között
szikraköz; vagy (alternatív megoldásként) L, N-PE vezetők között szikraköz
vagy varisztor
- Névleges levezetőképesség: min. 7 kA (10/350 µs)
- Védelmi feszültségszint (névleges levezetőképességre vonatkozóan): max. 2,5
kV
- Utánfolyó zárlati áram megszakítóképesség (szikraközöknél): min. 6 kA
eff
2.1.2. T2 túlfeszültség-védelmi eszköz
Az MSZ EN 61643-11 szabvány szerinti 2. típusú (T2) SPD
- TN-C hálózatokon: L-PEN vezetők között varisztor
- TN-S hálózatokon: L-N vezetők között varisztor, N-PE között szikraköz; vagy
(alternatív megoldásként) L,N-PE vezetők között varisztor
- Névleges levezetőképesség: min. 10 kA (8/20 µs)
- Védelmi feszültségszint (névleges levezetőképességre vonatkozóan): max. 1,5
kV
2.1.3. T1+2 túlfeszültség-védelmi eszköz
Olyan SPD, amely minden műszaki paraméterében a T1 és a T2 SPD-kre vonatkozó
követelmények közül a szigorúbbat teljesíti (levezetőképességében a T1-re, védelmi
feszültségszintjében pedig a T2-re vonatkozó értékeket)
2.1.4. T3 túlfeszültség-védelmi eszköz
Az MSZ EN 61643-11 szabvány szerinti 3. típusú (T3) SPD
15
- TN-S hálózatokon: L-N vezetők között varisztor, N-PE között szikraköz
- Névleges levezetőképesség: min. 2,5 kA (8/20 µs)
- Védelmi feszültségszint (névleges levezetőképességre vonatkozóan): max. 1,5
kV
2.2. Telekommunikációs túlfeszültség-védelmi eszközök
2.2.1. D kat. túlfeszültség-védelmi eszköz
Az MSZ EN 61643-21 szabvány szerinti D1 vagy D2 kategóriájú SPD
- Névleges levezetőképesség: min. 2,5 kA (8/20 µs)
16
D. melléklet
Hivatkozott szabványok és jogszabályok, szakirodalom
Jogszabályok
54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Szabványok
MSZ EN 62305-1:2011 Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek (IEC 62305-1:2010, mó-
dosítva)
MSZ EN 62305-2:2012 Villámvédelem. 2. rész: Kockázatkezelés (IEC 62305-2:2010, módo-
sítva)
MSZ EN 62305-3: 2011 Villámvédelem. 3. rész: Építmények fizikai károsodása és életve-
szély (IEC 62305-3:2010, módosítva)
MSZ EN 62305-4:2011 Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek építmé-
nyekben (IEC 62305-4:2010, módosítva)
Szakirodalom
Villámvédelem 2009. Jegyzet, Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Az anyag lezárva 2015. június 15.
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com