Lakásbiztosítási Bizottság
1
LAKÁSBIZTOSÍTÁSI ÚTMUTATÓ
A MABISZ Lakásbiztosítási útmutató nem mintaszabályzat, csak segítséget ad biztosítási
fogalmak értelmezéséhez. Jelen útmutató a jogszabályi rendelkezések alapján készült,
melytől a biztosítási feltételek a jogszabály által meghatározott körben eltérhetnek.
Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen
megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.
(Hatályos 2014. 03.15-től, az új Ptk. alapján létrejött szerződésekre)
Lakásbiztosítási Bizottság
2
Tartalomjegyzék
1. Milyen szempontok alapján, hogyan válasszunk lakásbiztosítást? ..................................................... 4
2. A lakásbiztosítási szerződések főbb típusai: az „all risk” / „per risk” lényege és főbb jellegzetességei
................................................................................................................................................................. 5
3. Mit jelent az összevont, többkockázatú biztosítás? ............................................................................ 6
4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos általános információk ............................................................. 6
A biztosítási szerződés alanyai ............................................................................................................ 6
A biztosítási szerződés létrejötte ........................................................................................................ 8
A kockázatviselés kezdete ................................................................................................................... 9
5. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ................................ 9
6. A biztosítási szerződés módosítása ................................................................................................... 10
7. A szerződés megszűnésének esetei, reaktíválás és ezekhez kapcsolódó információk ..................... 10
8. Díjfizetéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalók ................................................................................ 13
9. A biztosítási összeg fogalma, lényege, elmélete; az alulbiztosítás (pro-rata), túlbiztosítás ............. 15
10. A szolgáltatás (térítés elve) – az újérték elve, ezen belül az indexálás lényege, fontossága .......... 16
11. Az önrész fogalma, figyelembevétele kár esetén ............................................................................ 17
12. Az ügyfél kötelezettségei ................................................................................................................. 18
13. A biztosító kötelezettségei .............................................................................................................. 20
14. Mentesülések és kizárások fogalmi meghatározása ....................................................................... 21
15. Adatkezeléssel kapcsolatos tudnivalók ........................................................................................... 22
16. Panasz, panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók ........................................................................... 25
17. Biztosítható vagyontárgyak és biztosítási események fogalma. Mikortól áll fenn a biztosító
szolgáltatási kötelezettsége?................................................................................................................. 27
18. A térítés, kárrendezés általános szempontjai ................................................................................. 28
19. Az avultatás működése .................................................................................................................... 29
20. Hitelfedezeti lakásbiztosítás ............................................................................................................ 30
21. Egyéb hasznos tanácsok .................................................................................................................. 31
Lakásbiztosítási Bizottság
3
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Leendő Ügyfelünk!
Az első Lakásbiztosítási Útmutatót 2013 év elején a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)
Lakásbiztosítási Bizottsága állította össze. Az elmúlt időszak jogszabályváltozásaira -
különösen az új Polgári Törvénykönyvre (továbbiakban Ptk.) - tekintettel elkészítettük az új
szabályozásnak megfelelő tájékoztatónkat.
Örömünkre szolgál, hogy ügyfélként, leendő ügyfélként, illetve a téma iránt érdeklődőként
elolvassa ismeretterjesztő anyagunkat. Célunk, hogy a lakásbiztosításhoz kapcsolódó
legfontosabb fogalmakkal, tudnivalókkal megismertessük Önt, hiszen a lakásbiztosítás
minden háztartás számára kiemelten fontos kérdés kell, hogy legyen. A lakásbiztosítás egyike
a legszélesebb körben kötött biztosításoknak, a KSH 2011. évi népszámlálás adatai szerint ma
a 4,3 millió magyar lakás közel háromnegyede rendelkezik lakásbiztosítással.
De vajon ismerjük-e pontosan a témához tartozó olyan alapfogalmakat, mint például az
alulbiztosítás, az önrészesedés vagy az új érték elve? Hogyan kötünk biztosítást? Kizárólag a
biztosításközvetítő vagy ügynök megkeresése, ajánlása alapján, vagy tudatosan, különböző
szempontokat figyelembe véve, áttekintve a biztosítók termékeit? Kezdjük az
alapismeretekkel.
Mi a biztosítás? „A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben
meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott
szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.”
A két szerződő fél között a kapcsolat különleges jelentőségét az ügylet kockázati tartalma
adja. A biztosító díj fizetése ellenében kockázatot vállal. Vagyis: egy később bekövetkező kár
esetén a biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak alapján térítést fizet, mely a lakásban,
vagyontárgyakban keletkezett károk helyreállítását, pótlását szolgálja, de kiterjedhet a
másnak okozott kárért való helytállásra is. A lakásbiztosítások az új Ptk. szerint un.
kárbiztosítások.
A biztosítás az öngondoskodás egyik formája. Bár mindannyian bízunk abban, hogy
házunkat, lakásunkat, ingóságainkat, vagyontárgyainkat nem éri kár, ha mégis bekövetkezik
a biztosítási esemény (tűz, árvíz, betörés stb.) és van biztosításunk, tudunk hová fordulni
térítésért.
Ez a tájékoztató Önnek nyújt segítséget. Ha most készül lakásbiztosítást kötni, felhívja a
figyelmet a legfontosabb tudnivalókra, ha pedig már van lakásbiztosítása, segít átgondolni,
hogy az vajon minden szempontból megfelel-e az Ön aktuális szükségleteinek.
Lakásbiztosítási Bizottság
4
Mielőtt aláírja a szerződést, tekintse át az abban szereplő feltételeket, a biztosított és a
biztosító jogait, kötelezettségeit. Javasoljuk, hogy időközönként vizsgálja felül meglévő
lakásbiztosítását. Ha például a biztosított ingatlanban, vagyontárgyakban jelentős
értékváltozás következik be, biztosítója közreműködésével a megváltozott körülményekhez
igazítsa hozzá a biztosítási fedezeteket.
Fontos tudnivaló, hogy az új Ptk. biztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit csak a
2014. március 15-i hatálybalépést követően kötött szerződések esetében kell alkalmazni.
Ha Ön 2014. március 15. előtt rendelkezett lakásbiztosítással, akkor a régi Ptk. szabályai
érvényesek, még a szerződés későbbi módosítása esetén is, külön teendő nincs.
A felek (Ön és a biztosító) azonban megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatályba lépése
előtt kötött szerződéseket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.
2014. március 15. után új lakásbiztosítási szerződés, új ügyféllel már kizárólag az új Ptk.
szerint köthető meg. Jelen útmutató az új Ptk. alapján létrejött szerződésekre vonatkozó
tájékoztatást tartalmaz.
A MABISZ kiemelten fontos feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is
nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Reméljük, hogy az útmutatóban szereplő ismeretek
segítségére lesznek lakásbiztosítása kezelésében. Ha további kérdése van biztosításával
kapcsolatban kérjük, keresse fel biztosítóját.
1. Milyen szempontok alapján, hogyan válasszunk lakásbiztosítást?
Egy lakásbiztosítási szerződés több évre szóló, tartós kapcsolatot jelent a szerződő felek –
vagyis a biztosító és az ügyfél – között, amely az egyik fél (általában az ügyfél) ajánlatával
indul és a másik fél (a biztosító) elfogadó nyilatkozatával vagy ráutaló magatartásával kerül
véglegesen megkötésre. Ezt a szerződéses kapcsolatot a kölcsönös bizalmon alapuló,
folyamatos együttműködés teheti még zökkenőmentesebbé. Fontos, hogy a bizalmi viszony
már a szerződés megkötése előtt létrejöjjön, vagyis az ügyfélnek (szerződőnek) már az
ajánlat aláírása előtt tisztában kell lennie azzal, hogy pontosan milyen biztosítást és milyen
feltételekkel vásárol.
Az alábbiakban részletezett szempontok átgondolása segíthet a fontos kérdések
megválaszolásában, egyben megkönnyíti a lakásbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos
eligazodást is.
Milyen mértékben igazítható az adott lakásbiztosítási szerződés a konkrét
igényekhez?
Hogyan jön létre, hogyan, mikor és miért módosítható egy lakásbiztosítási szerződés?
Milyen kötelezettségeket jelent egy biztosítási szerződés megkötése az ügyfél
Lakásbiztosítási Bizottság
5
számára?
Milyen kötelezettségeket jelent egy biztosítási szerződés megkötése a biztosító
számára?
Milyen biztosítási elemek (kockázatok) választhatók?
Milyen vagyontárgyakra terjedhet ki a biztosítás?
Mit jelent az alulbiztosítottság és melyek a következményei?
Az alap (vagyon)biztosítás mellett milyen további kiegészítő biztosításokat lehet és
érdemes kapcsolni a szerződéshez?
Milyen módon, milyen gyakorisággal kell fizetni a díjat, melyek a díjfizetés további
szabályai?
Mit jelent és hogyan működik az árszínvonal figyelemmel kísérése, az értékkövetés?
Milyen kedvezményeket vehet igénybe az ügyfél a szerződés megkötésekor, esetleg a
szerződés tartama alatt?
Mit jelent az „újérték” elve?
Mit jelent az önrészesedés, alkalmazza-e az adott biztosító, s ha igen, mekkora ennek
a mértéke?
Milyen elvek mentén határozzák meg a térítési összeget, és mi ennek a maximuma?
Milyen vagyonvédelmi előírásokat és limiteket alkalmaz a biztosító a „betöréses
lopás” típusú káresemény kapcsán?
Mi a teendő kár esetén?
Milyen szabályok vonatkoznak a kár helyreállítására, a kárbejelentésre, a
kárrendezéshez szükséges dokumentumokra?
Milyen módon, milyen csatornákon keresztül működik az ügyintézés, kárbejelentés,
panaszkezelés?
Célunk, hogy a felsorolt kérdések értelmezését és átgondolt megválaszolását a következő
pontokban szereplő információk alapján Ön is könnyen elvégezhesse.
2. A lakásbiztosítási szerződések főbb típusai: az „all risk” / „per risk” lényege
és főbb jellegzetességei
„All risk” jellegű biztosítás: Valamennyi olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szabályzat
tételesen nem zár ki. Az ilyen kockázatviselési jellegű biztosítások feltételei tehát inkább az
úgynevezett kizárásokat fogalmazzák meg tételesen és részletesebben – vagyis azokat az
eseteket, hogy mikor nem fizet a biztosító. Amely káresemény viszont nincs kizárva, az
biztosítási eseménynek minősül és kiváltja a biztosító szolgáltatási kötelezettségét.
Példa: Amennyiben a szerződés feltételeiben nem zárták ki a meteor becsapódásból
származó károkat, akkor az ügyfél (biztosított) vagyontárgyai fedezetben vannak ilyen jellegű
károk bekövetkezése esetén is.
Lakásbiztosítási Bizottság
6
„Per risk” jellegű biztosítás: Az előzőekkel ellentétben a biztosítás kizárólag azokra a
kártípusokra nyújt fedezetet, amelyeket a feltételekben meghatároztak. Amennyiben a
feltételekben nem definiált káresemény következik be, a biztosító nem téríti meg a kárt. A
lakásbiztosításban a „per risk” típusú biztosítás az általános.
Példa: Egy kizárólag tűzkárra fedezetet nyújtó biztosítás esetén, a biztosító megtéríti a
feltételben leírtak szerint bekövetkező tűzkárokat, de például a vezetékes vízkárokat vagy
üvegtörés-károkat már nem.
3. Mit jelent az összevont, többkockázatú biztosítás?
Ezt a kategóriát egy másik fogalom megismerésén keresztül lehet a legegyszerűbben
megérteni. Az úgynevezett „egykockázatú biztosítások” egyetlen káreseményre térítő
biztosítások, ilyen például a kizárólag csak tűzkárra fedezetet nyújtó épületbiztosítás.
A többkockázatú biztosítások egyetlen szerződés keretein belül, egyidejűleg többféle
káreseményre is fedezetet nyújtanak. Példa erre egy olyan lakásbiztosítás, amely fedezetet
nyújt tűzkárra, robbanásra, földrengésre, viharra, felhőszakadásra, betöréses lopásra,
vízkárra stb. is.
Ezekre a különböző kockázatokra (veszélynemekre) jellemzően nem külön-külön
fedezetenként (pl. tűzkár, földrengés stb.), hanem egyszerre, egyetlen szerződés keretében
lehet szerződni. Ezért nevezhetjük ezeket a biztosításokat „többkockázatú” szerződéseknek.
Az „összevont biztosítások” kategóriája olyan termékkonstrukciót takar, amelyben az
épületek, ingóságok biztosíthatóságán túl további, úgynevezett kiegészítő biztosításokat is
köthetünk, például kiegészítő felelősségbiztosítást, kiegészítő balesetbiztosítást stb.
4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos általános információk
A biztosítási szerződés alanyai
Biztosító: A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben
(továbbiakban Bit.) meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel bíró részvénytársaság,
szövetkezet vagy egyesület, amely biztosítási díj ellenében köteles a szerződésben
meghatározott kockázatokra fedezetet vállalni, és a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező szerződésben meghatározott biztosítási eseményre szolgáltatást teljesíteni.
Lakásbiztosítási Bizottság
7
Szerződő: Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki valamely vagyoni vagy
valamely személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezése
elkerülésében érdekelt, vagy aki az érdekelt személy javára a biztosítási szerződést megköti,
majd a szerződés létrejötte esetén biztosítási díjat fizet. A szerződő köteles a biztosítással
kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, a biztosító pedig a szerződőhöz intézi saját
jognyilatkozatait.
Biztosított: Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akinek a vagyona vagy
vagyoni érdeke biztosításra kerül. Általában a biztosított jogosult a biztosító szolgáltatására,
még akkor is, ha a díjat a szerződőként a biztosítottól eltérő személy fizeti.
A biztosított és a szerződő személye gyakran egybeesik, vagyis az a személy köti a szerződést,
aki a biztosítandó vagyontárgy tulajdonosa, vagy más kapcsolat alapján érdekelt, például
bérlő, zálogjogosult stb.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a szerződő köteles a biztosítottat tájékoztatni a
szerződésben bekövetkezett változásokról és a biztosító hozzá intézett nyilatkozatairól. Ha a
szerződő és a biztosított nem azonos személy a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli
nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.
A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a
biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a
biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles
a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is -
megtéríteni.
Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró
természetes személy.
Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró
személy.
Kisvállalkozások biztosítása
A lakásbiztosítási szerződések jelentős részében kisvállalkozások biztosítására is van
lehetőség. Felhívjuk a figyelmet: kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a szerződést
fogyasztóként vagy nem ilyen minőségben kötik meg, mivel a jogviszonyban az adott
esetben ettől függően eltérő szabályok alkalmazandóak.
Kedvezményezett: Az a személy, akit a biztosítási szerződésben megjelöltek
kedvezményezettként, és aki a biztosító szolgáltatására jogosult. Erre a kárbiztosításoknál
(saját vagyonban keletkezett vagy felelősségi károknál) nincs lehetőség csak az
összegbiztosítások (élet-, baleset-) és egészségbiztosítás esetén, alapesetben a biztosított
Lakásbiztosítási Bizottság
8
illetve halála esetén örököse lesz a jogosult biztosítási összeg felvételére, de a biztosított és a
szerződő együtt jelölhet más kedvezményezettet.
Zálogjogosult:
A legtöbb hitellel finanszírozott lakásvásárlás kapcsán a szerződésben nevesítésre kerülhet
egy harmadik szereplő is, a hitelt nyújtó bank, amely a hitelnyújtás feltételeként
zálogszerződést köt, és ezzel egyidejűleg előírhatja a lakásbiztosítási szerződés megkötését.
A biztosítási szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés megkötését az ügyfél és a biztosító is kezdeményezheti, azonban a
legtöbb biztosítónál az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak – akár közvetlenül, akár
közvetítőn keresztül –, nem pedig fordítva. Ez annak ellenére is így van, hogy az ügyfél a
biztosító által készített vagy elismert nyomtatványon vagy elektronikus felületen a díjszabás
szerint teszi meg ajánlatát.
Az ajánlat kitöltését, aláírását és a biztosítóhoz való benyújtását követően a biztosítónak fő
szabály szerint 15 nap áll a rendelkezésére, hogy eldöntse, vállalhatja-e az ajánlatban
igényelt fedezetet (figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkusznak való átadás nem jelenti az
ajánlattétel megtörténtét, mivel az alkusz nem a biztosító nevében jár el, tevékenységéért a
biztosító nem tartozik felelősséggel). Az ajánlattételt követően három lehetőség fordulhat
elő:
a/ A biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül fedezetet igazoló
dokumentumot (továbbiakban kötvényt) küld az ügyfélnek, mely esetben az
ajánlatott elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben a biztosító 15 napon belül nem
nyilatkozik írásban az ajánlatra, melyet a jogviszony tartalmára vonatkozó,
jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati
lapon, a díjszabásnak megfelelően tettek, a biztosítási szerződés szintén létrejön.
b/ Ha a biztosító csak módosításokkal fogadja el az ajánlatot, olyan kötvényt bocsát
ki, amely ezeket a módosításokat tartalmazza. Ebben az esetben az ügyfél a kötvény
kézhezvételét követően a biztosítási feltételekben meghatározott időn belül
kifogásolhatja az eltéréseket. Amennyiben nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, úgy a
biztosítási szerződés a módosított tartalommal lép érvénybe. Lényeges eltérések
esetében csak akkor lehet ezt az eljárást alkalmazni, ha a biztosító írásban külön
felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésekre. Ha a figyelemfelhívás elmaradt, a
szerződés az ajánlati tartalommal jön létre.
c/ Amennyiben a biztosító 15 napon belül jelzi az ügyfélnek, hogy nem fogadja el az
ajánlatát, a szerződés nem jön létre, ebben az esetben a biztosító hiánytalanul,
valamint kamatmentesen visszautalja az esetlegesen befizetett díjat.
Lakásbiztosítási Bizottság
9
A kockázatviselés kezdete
A kockázatviselés kezdete az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító átvállalja a
biztosítási szerződésben meghatározott kockázatokat. Annak ellenére, hogy a legtöbb
esetben a kockázatviselés fogalmát a hatálybalépés szinonimájaként alkalmazzák, a két
fogalom nem pontosan és szükségszerűen jelenti ugyanazt. A hatálybalépés az az időpont a
szerződéses jogviszonyban, amelytől kezdődően a szerződés képes joghatás kifejtésére.
A kockázatviselés megkezdése is tekinthető például ilyen típusú joghatásnak, ám a két
időpont nem feltétlenül esik egybe. Lehetséges például, hogy szerződést kötünk, de csak
valamely jövőbeli időpontra vonatkozólag. Ilyenkor a szerződés érvényesen (hatályosan)
létrejön, de a kockázatviselés csak egy későbbi időpontban indul majd meg. Ezt a
leggyakrabban akkor alkalmazzák, amikor egy jelenleg meglévő szerződésünket a biztosítási
évfordulóra szabályosan felmondjuk és a felmondást követően az évforduló napjára előre
kötünk egy új biztosítási szerződést. Ezt nevezzük halasztott kockázatviselésnek.
A kockázatviselés lényege tehát, hogy a biztosítási védelem ettől az időponttól illeti meg az
ügyfelet. A biztosító kockázatviselése a szerződési feltételekben meghatározott időpontban
kezdődik.
A kockázatviselés kezdetének pontos napja a biztosítási kötvényen is feltüntetésre kerül, de
azt is figyelembe kell venni, hogy a szerződés egyes elemeire vonatkozóan a biztosító a
feltételekben várakozási időt határozhat meg, amely alatt bekövetkezett meghatározott
eseményekre nem köteles szolgáltatást teljesíteni.
5. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási
időszak
A biztosítási szerződést határozatlan vagy határozott időtartamra lehet megkötni. A
határozatlan időtartamra kötött szerződéseknél csak a hatálybalépést és a kockázatviselés
kezdő időpontját, míg a határozott időtartamú szerződések esetében a kockázatviselés
kezdetét és végét is meghatározzák.
A biztosítási időszak a határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén rendszerint
megegyezik a biztosítási szerződés teljes tartamával. Határozatlan tartamra kötött biztosítási
szerződésnél a biztosítási időszak általában egy év. A biztosítási díjat (tól-ig) a biztosító egy
biztosítási időszakra határozza meg, de a megfizetése részletekben is történhet.
A biztosítási évforduló lakásbiztosítási szerződések esetében általában a szerződés
megkötésének vagy a kockázatviselés megkezdésének a napja, esetleg az ezen időpontokat
követő hónap első napja. A biztosítás évfordulója a következő biztosítási időszakban is
Lakásbiztosítási Bizottság
10
pontosan ugyanerre a napra esik majd. Ezt a napot a biztosítási kötvény minden esetben
tartalmazza.
6. A biztosítási szerződés módosítása
A felek (a szerződő és a biztosító) a biztosítási szerződés tartalmát közös megegyezéssel
bármikor módosíthatják. Amennyiben a módosítást valamelyik fél kezdeményezi, és azt a
másik fél elfogadja, a szerződés módosul. A szerződésmódosítással nem érintett részek
változatlanul érvényben maradnak. Amennyiben viszont a másik fél a módosító javaslatot
nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Példa: Az ügyfél melléképületet épített a szerződésben már biztosított házához. A
melléképületet is biztosítani szeretné, ezért kérheti a már meglévő biztosítás módosítását
oly módon, hogy az kiterjedjen a melléképületre is. A biztosító vagy elfogadja a módosító
javaslatot és a melléképület is biztosítva lesz, vagy a megfelelő feltételek hiánya esetén
elutasítja.
A biztosítási szerződés módosításának minősül az az eset is, amikor jelentős
kockázatnövekedés miatt javasol a biztosító módosítást. Ezeknek a módosításoknak a
szabályait a biztosítási feltételek tartalmazzák.
7. A szerződés megszűnésének esetei, reaktiválás, és ezekhez kapcsolódó
információk
A biztosítási szerződés megszűnése jogi kategória, amely azt eredményezi, hogy a szerződés,
illetve az abban foglalt kétoldalú kötelezettségek megszűnnek.
A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:
a/ Érdekmúlással, lehetetlenüléssel
Érdekmúlás következik be, ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási
érdek megszűnik (például a biztosított eladta a biztosítási szerződésben biztosított
lakást). Ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált (például mert a
biztosított vagyontárgyat ellopták, vagyis az már nem tud tűzben vagy más biztosítási
eseményben megsemmisülni), lehetetlenülésről beszélünk. A fenti esetekben a
szerződés, illetve annak megfelelő része az érdekmúlás vagy lehetetlenülés napjával
szűnik meg, a biztosító az esetleges díjtöbbletet köteles visszafizetni a szerződőnek.
Abban az esetben, ha a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg a
szerződés, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak (ez jellemzően egy év) a
teljes díja, amelyben a kockázatviselés véget ért. Ez úgy történik, hogy a biztosítási
évfordulóig járó, még be nem fizetett díjat a biztosító levonhatja a térítésből.
Lakásbiztosítási Bizottság
11
Amennyiben egyéb okból szűnik meg a szerződés, a biztosítót csak addig a napig járó
időarányos díj illeti meg, amikor a biztosító kockázatviselése véget ért. Ha viszont az
ügyfél ennél magasabb összegű díjat fizetett be, a különbözetet a biztosító köteles
visszafizetni.
Amennyiben a felek az ügyfél kérésére egy későbbi kockázatviselési kezdetben
állapodtak meg a szerződés megkötésekor, de még a kockázatviselés kezdete előtt a
biztosítási esemény bekövetkezett, a bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási
érdek megszűnt, akkor a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik, és nem
válik hatályossá, vagyis olyan, mintha meg sem kötötték volna.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő ezen jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga
átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az
új tulajdonos birtokában volt. Lehetséges példa a lakás, bérlő általi megvásárlása, vagy
a lízingelt vagyontárgyak esete, ahol a tulajdonos a lízing tartamának lejártáig a bank
vagy más finanszírozó, de közben már az ügyfél, vagyis a lízingbevevő használja a
vagyontárgyat, lakást. Ilyen esetekben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is
átszáll és az átszálláskor esedékes biztosítási díjakért a korábbi és az új tulajdonos
együtt felelős. Az ilyen szerződést azonban a tulajdonjog átszállásáról való
tudomásszerzést követő harminc napon belül bármelyik fél írásban, harmincnapos
határidővel felmondhatja.
b/ Díj nem fizetés miatt
A díj befizetésének elmulasztása esetén a biztosítónak – a következményekre történő
figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos
póthatáridő kitűzésével a díjfizetés teljesítésére írásban fel kell hívnia. Amennyiben a
póthatáridő leteltéig sem történik meg a díjfizetés, akkor a szerződés az esedékesség
napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését
késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A biztosító a szerződés hosszabb tartamára tekintettel tartamengedményt adhat a
szerződőnek. A szerződő felmondása illetve a szerződés díjnemfizetéssel való
megszűnése esetén a biztosító a biztosítási feltételek szerint követelheti az általa adott
tartamengedmény illetve annak arányos részének megfizetését.
c/ Felmondással
A határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződés megszűnhet egyoldalúan,
valamelyik fél (a szerződő vagy a biztosító) felmondásával is. A felmondást írásban kell
megtenni, indoklás nem szükséges, ám a felmondás ilyen esetben csak a szerződésben
rögzített biztosítási évforduló napjára vonatkozhat. Fontos követelmény, hogy a
felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a másik féllel közölni.
Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a szerződő egy záradékban lemond a felmondási
jogáról 2 vagy 3 évre néhány százalék díjengedményért cserébe, akkor amennyiben a
Lakásbiztosítási Bizottság
12
szerződő mégis felmondja évfordulóra a szerződést, a biztosító követelheti annak a
díjengedménynek (tartamengedménynek) a megfizetését, amelyet a szerződés
hosszabb tartamára tekintettel nyújtott.
Amennyiben a felek a szerződést határozott tartamra kötik, a biztosítási szerződés – ha
a felek rövidebb időtartamban nem állapodnak meg – legfeljebb 3 évig nem mondható
fel, azaz a negyedik évtől kezdve mondható fel.
d/ Tartam lejártakor
A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés - a fenti eseteken túl - a tartam
lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban szűnik meg.
e/ Közös megegyezéssel
A biztosítási szerződés megszűnhet a szerződő felek közös akaratával, közös
megegyezés alapján is.
Fontos tudni, hogy a biztosítónak joga van értesülni minden, a szerződés létrejötte, és
a biztosítandó vagyontárgy biztosításának elvállalása szempontjából fontos
információról, körülményről, illetve azoknak a szerződés tartama alatt történő
megváltozásáról. Ez a közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a
biztosítottat egyaránt terheli. Ha a biztosító a szerződést érintő lényeges
körülményekről csak a szerződéskötés után szerez tudomást, vagy ha ilyen változást
jelentenek be hozzá, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős
növekedését eredményezik, akkor a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül joga
van javaslatot tenni szerződésmódosításra, vagy a szerződést 30 napra írásban fel is
mondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak
kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat
közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítónak
mindig figyelmeztetnie kell az ügyfelét a módosító javaslat megtételekor.
Amennyiben a szerződés a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül jött létre, és ez a
szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, akkor a
biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a
szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a
szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a
biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon
belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja, de erre is fel kell hívni a módosító
javaslatban az ügyfél figyelmét.
Amennyiben a szerződés a b) pontban leírtak szerint a folytatólagos díj nemfizetése
miatt megszűnt, de a szerződő később mégis szeretné, hogy a biztosító változatlan
tartalommal viselje a kockázatot, élhet a reaktiválás intézményével. A kockázatviselés
helyreállítását a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kell kérnie a
Lakásbiztosítási Bizottság
13
biztosítótól, de csak akkor van rá lehetősége, ha az elmaradt díjakat a szerződő
maradéktalanul rendezte. Fontos tudnivaló, hogy a biztosító nem köteles reaktiválni a
szerződést, ez a biztosító egyedi döntésén múlik.
A reaktiválás célja az, hogy a biztosító egyetértése esetén újból életbe léptethető a
szerződés anélkül, hogy az ügyfeleknek újat kellene kötniük, elveszítve esetleg a
szerződés folyamatosságából adódó, már megszerzett előnyöket (például a
kármentességi engedményt).
8. Díjfizetéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalók
A biztosítási szerződés megkötésekor a két szerződő fél a biztosító, illetve a szerződő
(ügyfél). A szerződés keretében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy megfizeti a
biztosítási díjat.
A biztosító a biztosítási díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg. A biztosítás első
díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés
létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján
esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a
kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő a biztosítás éves díját
részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).
A biztosítási díj megfizetése különböző módokon történhet. A lakossági biztosítások
esetében leginkább gyakori a csekkes befizetés. Ebben az esetben a biztosító egy évre előre
vagy a fizetési gyakoriságnak megfelelő ütemezésben megküldi a csekket a szerződő részére,
aki ennek befizetésével a soron következő biztosítási időszak kezdetéig eleget tehet
díjfizetési kötelezettségének.
A biztosítási díj megfizetésének másik módja a csoportos beszedési megbízás. Ebben az
esetben a biztosító - a szerződő által a bankjának adott felhatalmazás alapján - a díj
esedékességének hónapjában egy vagy két alkalommal megkísérli beszedni a megadott
bankszámláról az esedékes díjat. Ennek feltételei:
legyen az ügyfél bankszámláján megfelelő összegű pénz;
ne legyen a limitált összeg alacsonyabb, mint az esedékes díj;
a bank a bankszámlára is bejegyezze a megbízást.
Lakásbiztosítási Bizottság
14
A csoportos beszedési megbízás „netbankár”-on keresztül is megadható, módosítható,
visszavonható, nem kell nyomtatványt kitölteni.
A fentieken kívül a biztosítási díj megfizethető egyszeri díjátutalással vagy állandó átutalási
megbízással is.
Mind a csoportos beszedés, mind az állandó átutalási megbízás esetében gondoskodni kell
arról, hogy az esetleg emelkedő biztosítás díjak (értékkövetés esetén) ne okozzanak
problémát a díj fizetésénél.
A különböző díjfizetési gyakoriságokhoz és díjfizetési módokhoz tartozóan egyes biztosítók
kedvezményeket, pótdíjakat is rendelhetnek, ezért szerződéskötés előtt érdemes erről is
tájékozódnunk.
Fokozottan figyelni kell arra, hogy a csoportos beszedési megbízás leadása a bankunknál
vagy az állandó átutalási megbízás rögzítése számlánkon nem jelenti a fizetési kötelezettség
teljesítését!
Mindig ügyeljünk arra is, hogy a díjak fizetésénél a biztosító által kért hivatkozással
(általában a szerződésszám) fizessünk, mert így a pénzt azonnal a biztosítási szerződéshez
tudják könyvelni. Ellenkező esetben az összeg egy úgynevezett függő számlára kerül, és
akkor is csak késedelemmel lesz a szerződéshez könyvelve, ha a befizetés azonosítható.
Bármely módját választjuk is a díj megfizetésének, mindig ügyeljünk arra, hogy a díjfizetés
időben megtörténjen, vagyis az esedékesség időpontjáig beérkezzen a biztosító számlájára.
Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító - a következményekre történő
figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos
póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével
a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Ha a biztosító írásbeli felszólítást nem küld, a folyó biztosítási időszakon belül, az időszak
végéig kockázatban marad.
Fontos továbbá tudni, hogy a díj nemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem
helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító visszautalja. (Ld. még a 7. pontban a
reaktiválásról írtakat.)
Lakásbiztosítási Bizottság
15
9. A biztosítási összeg fogalma, lényege, elmélete; az alulbiztosítás (pro-rata),
túlbiztosítás
A különböző biztosítótársaságoknál köthető biztosítási szerződések egységesek abban, hogy
mindegyikben találunk bizonyos, összegszerűen (általában Ft-ban) meghatározott tételeket.
Ezek a konkrét összegek az adott lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak
(pl. épületek, ingóságok stb.) értékét – vagyis a biztosítási érdek pénzben kifejezett értékét -
hivatottak meghatározni. A biztosított vagyontárgyak pénzben meghatározott értéke a
biztosítási összeg.
A biztosítási összeg meghatározására azért van szükség, mert egy-egy biztosítási esemény
bekövetkezésekor ez az összeg lesz a biztosító szolgáltatási (fizetési) kötelezettségének felső
határa, máshogyan fogalmazva az adott kár kapcsán - a károsodott vagyontárgyak
tekintetében - legfeljebb ennyit fizet majd a biztosító.
Nagyon fontos tehát, hogy a biztosítási összeg minden esetben pontosan – a valóságos
viszonyoknak és vagyonértékeknek megfelelően – kerüljön meghatározásra, hiszen csak így
lehet teljes a biztosítási védelem. Azt szokták mondani, hogy a helyesen, pontosan
meghatározott biztosítási összeg a jól kötött biztosítási szerződés „lelke” egyben a biztosító
korrekt helytállási kötelezettségének záloga.
A biztosítási összeget minden esetben vagyoncsoportonként (vagyon-kategóriánként)
határozzák meg: például épület vagyoncsoport, általános ingóságok vagyoncsoport,
értéktárgy vagy kiemelt értékű ingóságok vagyoncsoportja stb.
A biztosítási összeg megállapításának alapja a modern lakásbiztosítások esetén általában az
újérték elv, vagyis épületek esetében azok teljes újjáépítési költségét, az ingóságok esetében
azok új állapotban történő, újrabeszerzési értékét kell figyelembe venni a biztosítási összeg
megállapításához. Erre azért van szükség, mert ha az adott biztosított vagyontárgy károsodik
vagy megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy
a károsodott vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően
kijavítani, vagy amennyiben szükséges pótolni lehessen.
Az úgynevezett értéktárgyak, illetve kiemelt értékű ingóságok kategóriája ebből a
szempontból kivételt képez és más megítélés alá esik, hiszen ezen vagyontárgyak
vonatkozásában az újérték elv nem értelmezhető (például egy több száz éves festmény vagy
egy antik bútordarab esetében). Az ebbe a kategóriába tartozó vagyontárgyak értékét
mindig valóságos értéken kell figyelembe venni, vagyis amennyiért pl. el lehetne adni vagy
meg lehetne vásárolni azokat.
A biztosítási összeget formailag minden esetben a szerződő határozza meg, a gyakorlatban
Lakásbiztosítási Bizottság
16
azonban ehhez a biztosító segítséget nyújthat. Erre a célra dolgozták ki az úgynevezett
ajánlott vagy javasolt egységár intézményét, amely az adott biztosító által valamely vetítési
alapra (praktikusan például a hasznos alapterület egy négyzetméterére) kalkulált újjáépítési
költség. Mivel a biztosítók ilyen típusú számítása jellemzően elméleti alapon nyugszik,
előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a biztosító által javasolt biztosítási összeg nem felel
meg a valóságnak. A konkrét épület újjáépítési költsége annak kialakítottságától függően
lehet a biztosító által javasolt értéktől jóval magasabb, de alacsonyabb is. Ilyen esetben az
ügyfél természetesen igényelheti, hogy az általa javasolt biztosítási összegre kössék meg a
szerződést, hiszen az felel meg jobban az érdekeinek.
A biztosítók nemcsak az épületekre, de az általános vagy háztartási ingóságokra is adnak meg
javasolt egységárakat, de az értéktárgyakra, kiemelt értékű ingóságokra nem.
A biztosító által javasolt egységár elfogadásának további előnye, hogy az így létrejött
szerződések kapcsán a biztosítók általában vállalják, hogy kár esetén csak kivételes
esetekben vizsgálnak alulbiztosítottságot, nem alkalmaznak pro-rátát (bővebben lásd
később), feltéve, hogy az ügyfél a valóságnak megfelelően adta meg a vetítési alapot, például
a biztosítandó épület hasznos alapterületét.
Alulbiztosítás (pro-rata): Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke
meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító
káresemény esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg,
mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a
vagyontárgy tényleges értékéhez.
Túlbiztosítás: Túlbiztosítás akkor következik be, ha vagyontárgyainkat egy biztosítónál azok -
újjáépítési, újrabeszerzési vagy valóságos - értékénél magasabb összegre biztosítjuk. Ilyen
esetben a biztosítási szerződés az újjáépítési, újrabeszerzési vagy valós biztosítási érdeket
meghaladó részben semmis, ezért a biztosítónak a biztosítási összeget (és ezzel együtt a díjat
is) megfelelően le kell szállítania.
Előfordulhat, hogy egy vagyontárgyat több biztosítónál is biztosítanak, ilyenkor nem
túlbiztosításról beszélünk, mert mindegyik szerződés érvényesen fennmaradhat, de a
vagyontárgy értékénél több ekkor sem kerülhet kifizetésre, a biztosítók egymás között
elszámolnak a károk rendezését követően, díjvisszafizetésre nem kerül sor.
10. A szolgáltatás (térítés elve) – az újérték elve, ezen belül az indexálás
lényege, fontossága
Újérték alatt a biztosított vagyontárgy újraépítési értékét, beszerzési új értékét, illetve
részleges kár esetén azt a helyreállítási, javítási költséget értjük, amellyel az eredeti, kár
Lakásbiztosítási Bizottság
17
előtti állapot helyreállítható.
Az árszínvonal változásának következményeinek elhárítása, különösen az újérték biztosítás
fenntartása érdekében a vagyonbiztosítási összegeket a biztosítási évfordulót megelőzően a
következő biztosítási időszakra a biztosító az átlagos árszínvonal változásához igazítja. Ezt
indexálásnak, más néven értékkövetésnek nevezik.
Ennek során a biztosító a biztosítási összeg korrekciója érdekében a Központi Statisztikai
Hivatal adatait, például a számított lakásjavítási, karbantartási árindexet vagy a fogyasztói
árindexet veszi figyelembe. Előbbit jellemzően az épületek, utóbbit az ingóságok esetében. A
biztosítási összegek változását a biztosítási díj változása is arányosan követi.
11. Az önrész fogalma, figyelembevétele kár esetén
Biztosítási (lakásbiztosítási) szerződések egyaránt köthetőek önrésszel vagy önrész nélkül. Ez
mindig a biztosító termékfeltételeitől és a szerződő választásán múlik.
Amennyiben egy szerződést úgy kötünk meg, hogy abban vállaltunk önrészt, akkor az
legtöbbször valamekkora díjkedvezménnyel is jár, ugyanazon szerződéstípus önrész nélküli
változatához képest.
Az önrész (önrészesedés) a kár azon része, amely a szerződés alapján a biztosítottat terheli.
Célja a kis összegű károk számának csökkentése és a közös kockázatvállalás révén
felelősségteljesebb magatartás elérése.
A hazai biztosítói gyakorlat jellemzően kétféle önrész típust alkalmaz. Az egyik az ún.
eléréses önrész, a másik az úgynevezett levonásos önrész. Mindkét önrész típus megadható
%-ban vagy konkrét Ft-összegben is. A százalékban megadott érték a keletkezett kár
valamekkora százaléka.
Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege a biztosító által nyújtott térítési
összegből levonásra kerül, az önrész alatti károk pedig nem térülnek. Ilyen típusú önrész
választása esetén a biztosítók általában jelentősebb mértékű díjkedvezményt is adnak.
Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészesedés mértékét meghaladó összegű károk
levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a
biztosító nem téríti meg. Ennek a konstrukciónak a célja, a kis összegű, úgynevezett bagatell
károk kiiktatása a fedezetből. Ezzel a biztosító – az ilyen típusú káresetek jellemzően nagy
száma miatt - jelentős ún. kárrendezési és adminisztrációs költséget takarít meg, éppen ezért
tud kedvezményt nyújtani az ilyen önrészt választó ügyfelek biztosítási díjaiból. Ezzel az
Lakásbiztosítási Bizottság
18
önrész változattal azonban az ügyfél is jól jár, hiszen olcsóbb lesz biztosításának díja,
ugyanakkor pedig az önrész mértékét meghaladó nagyobb károk levonás nélkül kerülnek
kifizetésre.
Mindezek miatt, bármilyen típusú önrész vállalása minden esetben igen alapos megfontolást
és átgondolást igényel.
12. Az ügyfél kötelezettségei
A lakásbiztosítási szerződések esetében, mint minden polgárjogi szerződés esetén, a felek
kötelezettségeket vállalnak a szerződéses cél eléréséhez kapcsolódóan.
Ahogyan a biztosító szolgáltatási kötelezettséget vállal arra, hogy egy biztosítási esemény
bekövetkeztekor szolgáltatást nyújt ügyfelének, az ügyfél is vállalja, hogy a fizetési határidőt
betartva, megfizeti a biztosítási díjat.
Írásban megállapodhatnak a szerződő felek, hogy a biztosító a kockázatot már olyan
időponttól kezdődően viseli, amikor a szerződés még nem jött létre. Ez az előzetes
fedezetvállalás. Ha a szerződés létrejön, az abban meghatározott biztosítási díj az előzetes
fedezetvállalás időszakára is irányadó.
A szerződés megkötésének meghiúsulása esetén a szerződő fél az előzetes fedezetvállalás
időszakára a biztosító által a kockázatvállalás előzetesen meghatározott módszerei alapján
megállapított megfelelő díjat köteles megfizetni.
Az ügyfél általános kötelezettségei
a/ Közlési és változás bejelentési kötelezettség
A szerződő, biztosított köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából
lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie
kellett.
A szerződő, biztosított köteles a szerződés teljes tartama alatt a lényeges körülmények
változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A bejelentési határidőt a biztosítási feltételek tartalmazzák (általában 5-15 nap).
Fontos szem előtt tartani, hogy a közlésre, változás bejelentésre vonatkozó kötelezettség
megsértése esetén a biztosító teljesítési kötelezettséget nem vállal, kivéve ha a szerződő fél
bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a
szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
Változásbejelentési kötelezettség alá esik például, ha az egyébként már biztosított épülethez
Lakásbiztosítási Bizottság
19
hozzáépítünk egy új épületrészt, kibővítjük a tetőteret, új melléképületeket, építményeket
hozunk létre. Ezek a változások a biztosítási összeg szempontjából mind-mind olyan
jellegűek, amelyek miatt indokolt lehet a már megkötött szerződés biztosítási összegének
módosítása, elsősorban azonban a biztosítónak történő bejelentés.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet
és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük
elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre
köteles lett volna.
b/ Kárbejelentési kötelezettség
A biztosítási eseményeket azok bekövetkezte, illetve a kár tudomásunkra jutásának
időpontjától számított határidőn belül a biztosító felé be kell jelenteni. A határidő biztosítási
szerződésenként és biztosítási eseményenként is eltérhet, de általában 2-8 munkanap.
A biztosítónak a biztosítási eseménnyel összefüggésben végzett vizsgálatát lehetővé kell
tenni, egyben a káresemény és a kárösszeg pontos meghatározása érdekében a biztosító
kérésére minden szükséges információt meg kell adni.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási
esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem
jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának
ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges
körülmény kideríthetetlenné válik.
c/ Állapotmegőrzési kötelezettség
Fontos, hogy a kár helyszínén, illetve a károsodott vagyontárgyak állapotán a biztosító által
történő teljes körű vizsgálat érdekében csak a kárenyhítés indokolt mértékéig változtassunk.
Ez a korlátozás a biztosító ellenkező engedélye hiányában a biztosítási szerződésben
meghatározott időtartamig, általában a bejelentést követő 5 napig vagy a szakértői szemle
időpontjáig érvényes.
Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű
változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása
szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
d/ Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
Biztosítási szándékunkban vagyontárgyaink megóvása vezérel bennünket. Ebből kiindulva a
vagyontárgyaink károsodásának lehetőségét a minimális szinten kívánjuk tartani, esetleges
veszélyeztetés esetén gondoskodunk a veszély elhárításáról, minimalizálásáról, valamint a
már bekövetkezett káresemény alkalmával mindent megteszünk azért, hogy további
károsodások ne következzenek be (se vagyoni-, se személyi károk/sérülések).
Lakásbiztosítási Bizottság
20
Amennyiben ennek a kötelezettségünknek nem teszünk eleget, a biztosító a biztosítási
szolgáltatás összegét tekintve olyan arányban, illetve mértékben csökkentheti a térítés
összegét, amilyen arányban, illetve mértékben a kár kialakulásában közrehatott a
kármegelőzési-, kárenyhítési kötelezettségünk elmulasztása.
e) Kötelezettségek felelősségbiztosítási módozat alatt bekövetkező káresemény alkalmával
A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül - a bejelentési kötelezettség
megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett - köteles a biztosítónak
írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével
kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen
kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc napos
bejelentési határidőt biztosít a jogszabály.
f) Egyéb kötelezettségek
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a
biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben
bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a
biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles
a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is -
megtéríteni.
13. A biztosító kötelezettségei
a/ Tájékoztatási kötelezettség
A biztosítónak vagy képviselőjének tájékoztatási kötelezettsége van az ügyféllel szemben:
A biztosítási szerződés megkötése előtt
Példa: Milyen biztosítási eseményekre nyújt fedezetet az adott biztosítási termék?
A szerződés fennállása során
A biztosító köteles az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban
tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett
adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
Biztosítási esemény bekövetkezésekor
Tájékoztatni kell az ügyfelet a kárigény bejelentésnek módjáról, a bejelentéshez
szükséges dokumentumokról, a kárfelmérés és kárrendezés lépéseiről is.
Lakásbiztosítási Bizottság
21
b/ Szolgáltatási kötelezettség
Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény
bekövetkezett, és a jogalap tisztázott, a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége keletkezik,
vagyis térítést kell fizetnie.
14. Mentesülések és kizárások fogalmi meghatározása
a/ Mentesülés
Gyakorlati szempontból a „biztosító mentesülése” azt jelenti, hogy a károsodást olyan
esemény vagy események okozták, amelyre, illetve amelyekre a biztosító a szerződésben
fedezetet vállalt, de mégsem téríti meg a helyreállítás költségét, mert az adott biztosítási
esemény bekövetkezését a szerződő (biztosított) oldaláról felmerült meghatározott emberi
magatartás idézte elő.
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen,
szándékos vagy súlyosan gondolatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy
az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk,
tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott
vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított
tagja, munkavállalója vagy a megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is
alkalmazni kell.
A mentesülés egyik tipikus esete a szándékos károkozás, például ha a lakástulajdonos
felgyújtja a lakását.
A mentesülést eredményező tényállást, körülményt minden esetben a biztosítónak kell
bizonyítania.
b/ Kizárások
A biztosítási szerződések feltételeiben szerepelnek azok az események, amelyek ha
bekövetkeznek, a keletkező károk helyreállítási költségeit a biztosító megtéríti. Ezeket az
eseményeket nevezzük biztosítási eseménynek. Egyes biztosítási eseményekre vonatkozóan
a biztosítók a kockázatvállalás mértékét különböző körülmények, esetek kizárásával
Lakásbiztosítási Bizottság
22
csökkentik. A kizárások gyakorlatilag a különböző biztosítási fedezetek átvállalásának
korlátait jelentik.
Nem téríti meg a biztosító (általános kizárások) például:
a biztosítási szerződés megkötése előtt keletkezett károkat,
a háború vagy terrorcselekmények által okozott károkat,
polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi
rendbontás, zavargások során keletkezett károkat,
nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben
keletkezett károkat,
környezetszennyezéssel kapcsolatos károkat,
gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság)
visszavezethető károkat,
a biztosított ingatlanban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás során
okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat, stb.
15. Adatkezeléssel kapcsolatos tudnivalók
Adatkezelés célja, a kezelhető adatok köre, az adatkezelés jogalapja
A biztosító a biztosítási szerződés megkötését megelőző tárgyalások, az ajánlatadás, az
ajánlattétel majd a kockázat elbírálása során, illetőleg a már létrejött biztosítási jogviszony
tartama alatt az ügyfeleitől többféle adat rendelkezésre bocsátását kéri. A felvett adatok
köre az ügyfelek által igényelt kockázat terjedelmétől és jellegétől, biztosítási esemény
bekövetkezése esetén a biztosítási szerződés alapján érvényesíthető szolgáltatástól függően
eltérő lehet, de ez korántsem jelent korlátlanságot.
Egyfelől, a biztosító adatkezelésének célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez,
illetőleg a már megkötött szerződés módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott
egyéb cél lehet. Másfelől, a biztosító csak azokat az adatokat jogosult kezelni (felvenni,
rögzíteni, rendszerezni, tárolni, felhasználni stb.), amelyek a biztosítási szerződéssel, annak
létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Másként megfogalmazva, az
adatok ún. készletezése nem megengedett, mert ez szemben áll az adattakarékosság elvével,
amelynek értelmében a biztosító is csak az adatkezelés fentebb említett – a Bit.-ben
meghatározott – céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas
adatokat kezelheti. Az ezen adatkezeléssel érintett, a biztosító egyes ügyfeleinek (ideértve a
károsultat is) személyi körülményeire, a különleges adatnak minősülő egészségi állapotra, az
ügyfél vagyoni helyzetére, gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval
kötött szerződéseire vonatkozó adatkör biztosítási titkot képez.
Lakásbiztosítási Bizottság
23
Az a tény, hogy a Bit. feljogosítja a biztosítót az általa végzett biztosítási tevékenységre
figyelemmel meghatározott célú és e cél megvalósulásához szükséges, biztosítási titkot
képező adatok kezelésére, nem zárja ki a biztosító más célú adatkezelését. Gondoljunk
például azokra a közvetlen megkeresés módszerével végzett tájékoztatási tevékenységekre,
amelyek célja a biztosítási termékek vagy szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos reklám
továbbítása a fogyasztók illetőleg kereskedelmi partnerek részére. A szükséges
hozzájárulások megadása alapján a biztosító ilyen direkt marketing tevékenységet is
végezhet és ebből a célból ügyfelei személyes adatait kezelheti. Lényeges hangsúlyozni, hogy
míg a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítélése céljából végzett adatkezelésre a Bit.
feljogosító rendelkezése a jogalap, addig az ettől eltérő – így például a direkt marketing –
célú adatkezelés csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával megengedett. Természetesen
ebben az esetben is érvényesülnie kell, hogy csak olyan személyes adat kezelhető, amely a
cél elérésére alkalmas, továbbá az adat a cél megvalósulásához szükséges mértékben
kezelhető.
Adatkezelés időtartama
A biztosító a hatályos jogszabályok keretei között – különös tekintettel az
információszabadságról és az információs önrendelkezésről szóló törvény és a Bit.
rendelkezéseire – a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején,
valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban
igény érvényesíthető. Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, az adatkezelés addig az
időtartamig megengedett, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban
igény érvényesíthető.
Amennyiben a biztosító adatkezelése elérte a célját, az adatkezelés célja megszűnt, vagy az
adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása illetve törvényi rendelkezés hiányában (már)
nem áll fenn, a biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött
szerződéssel kapcsolatos személyes adatot.
Fontos kiemelni, hogy a Bit. a biztosító biztosítási tevékenységére vonatkozó adatkezelés
speciális szabályait tartalmazza, amelyek eltérhetnek más jogszabályok adatkezelési
előírásaitól. Ez azt jelenti, hogy a Bit. alapján jogalapját vesztett adatkezelés (például egy
adott biztosítási szerződésből az elévülési időre figyelemmel igény már nem érvényesíthető)
fenntartása más törvényi rendelkezések alapján nem eredményez jogellenességet. A
biztosítási szerződések megkötése, a díjigazolások kiállítása, a biztosítási szerződések alapján
teljesített kifizetések stb. olyan gazdasági műveletek, amelyekről a biztosítónak, mint
gazdálkodónak és egyben piaci szereplőnek, a bizonylati fegyelem szabálya alapján
bizonylatot kell kiállítania (készítenie). Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által
kiállított, készített okmány (például számla, szerződés, megállapodás stb.) – függetlenül
annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli
Lakásbiztosítási Bizottság
24
elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. Az ilyen, a biztosító könyvviteli elszámolását
közvetlenül vagy közvetve alátámasztó bizonylatok megőrzésére, azaz az adatkezelésre és
annak idejére a számviteli törvény előírásai az irányadóak.
Biztosítási titok megtartásának kötelezettsége, a mentesség esetei
Főszabály szerint a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait. Ez a kötelezettség
terheli azonban mindazokat is, akik biztosítási titkot képező adatokhoz a biztosítóval
kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
A titoktartási kötelezettségből következik, hogy a biztosító az általa kezelt biztosítási titkot
képező adatokat nem adhatja ki harmadik személynek. Ez a tilalom értelemszerűen nem
érvényesül az adatalanynak, tehát a biztosító érintett ügyfelének vagy törvényes
képviselőjének írásbeli felmentése esetén, amelynek alapján a biztosító kiadhat biztosítási
titkot harmadik személynek a kiszolgáltatható titokkör pontos megjelölése birtokában. Ez
egyben azt is jelenti, hogy a tartalmában túl általános felmentő nyilatkozat nem
értelmezhető kiterjesztően, tehát akként, hogy az érintett ügyfélre illetőleg szerződésére
vonatkozó valamennyi adat kiadható lenne.
A titoktartási kötelezettség alól nem csak maga az érintett adhat felmentést a biztosító
számára. A Bit. részletesen felsorolja az ún. mentességi eseteket, megjelölve azokat a
személyeket és szervezeteket, akikkel, illetve amelyekkel szemben a biztosító titoktartási
kötelezettsége nem áll fenn. A fentieken túl a Bit. tételesen meghatározza a biztosítási titkot
képező adatok átadásának azokat az eseteit is, amelyeket – például közérdekvédelmi okból –
egyáltalán nem tekint titoksértésnek.
Az ügyfelek tájékoztatása
Általános, ezért a biztosítóra is, mint adatkezelőre irányadó jogszabályi előírás, az előzetes
tájékoztatási kötelezettség. Ennek értelmében az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt
közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező, továbbá az adatkezelés
megkezdése előtt egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adni különösen
az adatkezelés céljáról,
az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről,
az adatkezelés időtartamáról,
arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat,
melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei.
A Bit.-nek az ügyfelek (a Bit. rendelkezezései szerint adott esetben az