Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

Gépjármű felelősség (GFB)

Kinek kell megkötni a gépjármű-felelősségbiztosítást?

Először is tisztázzunk két fogalmat, tulajdonos és az üzembentartó!

A tulajdonos: ez talán elég egyértelmű, övé a jármű, ő adhatja el, stb.
Az üzembentartó: ő felel a jármű műszaki állapotáért, valamint minden egyébért, hogy a jármű közlekedhessen.
/üzembentartója csak a forgalomba helyezett járműnek van!/

Mindig a jármű üzembentartójának kell biztosítást kötni. 

A legtöbb esetben a tulajdonos és az üzembentartó azonos, de nem mindig.

Milyen járművekre kell megkötni a gépjármű-felelősségbiztosítást?

Minden a 2009. évi LXII. törvényben meghatározott járműre.

  • Személygépkocsik (M1 gépjármű-kategória)
    • 37 kW teljesítményig
    • 38 kW-tól 50 kW teljesítményig
    • 51 kW-tól 70 kW teljesítményig
    • 71 kW-tól 100 kW teljesítményig
    • 101 kW-tól 180 kW teljesítményig
    • 180 kW teljesítmény felett
  • Motorkerékpárok (L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)
    • 12 kW teljesítményig
    • 13 kW-tól 35 kW teljesítményig
    • 36 kW-tól 70 kW teljesítményig
    • 70 kW teljesítmény felett
  • Autóbuszok (M2, M3 gépjármű-kategória)
    • 10-től 19 férőhelyig
    • 20-tól 42 férőhelyig
    • 43-tól 79 férőhelyig
    • 80 férőhelytől
  • Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött, M3 gépjármű-kategória)
  • Tehergépkocsik (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
    • 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
  • Vontatók (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
  • Pótkocsik, félpótkocsik (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)
    • 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig
    • 10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
  • Mezőgazdasági vontatók (T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória)
    • Lassú járművek
  • Munkagépek (S1, S2 gépjármű-kategória)
  • Segédmotoros kerékpárok (L1e, L2e gépjármű-kategória)
  • Négykerekű segédmotoros kerékpárok (L6e gépjármű-kategória)

Alapvetően amin van rendszám, arra biztosan kell!
Továbbá minden önjáró robbanómotorral ellátott járműre nagy valószínűséggel kell, ami részt vehet közúti közlekedésben.

Fontos! Ha egy jármű szerepel a központi járműadatbázisban (azaz van rendszáma és forgalomba van helyezve) arra biztosan kell élő felelősségbiztosítás, akkor is,  ha esetleg nincs érvényes műszakija, vagy annyira összetört, hogy teljesen mozgásképtelen! Ha nincs rá biztosítás, a biztosítás nélküli napokra Fedezetlenségi Díjat kell fizetni. Ezért, ha a jármű huzamosabb ideig nem tud részt venni a forgalomban, vagy biztosan tudjuk hogy jó ideig nem fogjuk használni, vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az okmányirodában. Ezáltal nem csak a biztosítási díjat, de a gépjárműadót (lánykori nevén súlyadót) is megúszhatjuk arra az időszakra, amíg járművünk nem vesz részt a forgalomban.

Mikor kell megkötni a gépjármű-felelősségbiztosítást?

Mivel a törvény nem ad “tól-ig” határidőt, ezért gyakorlatilag azonnal.
Tehát, ha elmegyek és veszek egy autót 2014. február 2-án 16 óra 32 perckor (az adásvételin fel kell tüntetni az óra percet) és 16 óra 33 perckor balesetet okoz a jármű, azért már én felelek, és nem az előző tulajdonos. Az ő felelőssége 16 óra 32 perckor lejárt, ahogy a GFB-je is. Ha nem kötöttem az autóra GFB-t az adásvétel után, de még a baleset előtt akkor bizony nekem kell kifizetnem az okozott kárt. Továbbá minden eltelt napra az adásvétel és a biztosítás között  Fedezetlenségi Díjat kell fizetni.

Tudom, tudom a törvény 14 napon belüli átiratást ír elő, de ez nem a biztosításra, hanem az okmányirodai ügyintézésre vonatkozik. 

Hogyan tudom felmondani a gépjármű-felelősségbiztosítást?

A GFB biztosítást felmondani csak évfordulókor, mégpedig az évforduló előtt 30 naptári nappal a biztosítótársasághoz beérkezett írásos felmondással lehet.

Itt a kulcsszavak a 30 nap, a beérkezett és az írásban. Ha a 29. napon érkezik meg a biztosítóhoz a felmondás, akkor elkéstünk, a szerződés megújul és mi kénytelenek vagyunk újabb egy évig ottmaradni és fizetni, mint a katonatiszt.

Hogyan tudom módosítani a gépjármű-felelősségbiztosítást?

Biztosítási éven belül sehogy, hisz a törvény kimondja, hogy a megkötés után díjat befolyásoló tényező nem módosítható. Az egyetlen kivételt az esetleges bónuszátvezetés képzi, de ebben az esetben is csak a bónuszfok-átvezetés okozta díjcsökkenés, vagy díjnövekedés érvényesül. Minden egyéb módosítás évfordulókor érvényesíthető, de itt is igaz, hogy az évforduló előtt minimum 30 naptári nappal értesíteni kell a biztosítót az igényelt változásról.

Mikor kell fizetnem, meddig és mennyit?

A biztosítási díjnak az esedékességtől számított 60. naptári napig kell beérkeznie a biztosítóhoz.

Figyeljünk oda! Az első, hogy a díj nem biztos hogy annyi, amennyit gondoltunk, hiszen pl. hibás bónuszbesorolás miatt módosulhat. Ha csökken, az nem gond, de ha nő, a biztosító kiküldi a “csekket” a különbözetről, aminek szintén be kell érkeznie ahhoz, hogy a biztosítást ne töröljék.

Ha a biztosítási díj az esedékességtől számított 60. naptári napig nem érkezik be, a biztosító a 2009. évi LXII. törvény értelmében a biztosítást törölni köteles! Nincs mérlegelési lehetőség, hiába érkezik be a díj a hatvan valahányadik napon, még az is lehet, hogy a beérkezésig nem törlődött a biztosítás, de ez nem változtat azon, hogy a biztosító kénytelen a törlést végrehajtani. Ilyenkor a törlés napjától elkezd ketyegni a fedezetlenségi díj, egészen addig, amíg újra nem kötjük a biztosítást. 

Mi a fedezetlenségi díj?

Tulajdonképp egy büntetés, amit az üzembentartóra rónak ki arra az időszakra, amikor a jármű forgalomban volt, de nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.
Napi szinten számolják, a mértéke központilag meghatározott, a jármű típusától és teljesítményétől függ.

Mi a baleseti adó?

Először is semmi köze a balesetekhez. Ez egy közteher, egy adónem, amely a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kötésére kötelezett járművek üzembentartóit terheli.
Ugyan a biztosító szedi be, de valójában ez az összeg az államkincstárhoz kerül. Fontos, hogy a megfizetése nem a biztosító kötelezettsége, mint mondjuk a biztosítási adóé, ezért ha a biztosítón keresztül nem fizettük meg, akkor a NAV felé kell rendeznünk. Az adó összege a mindenkori biztosítási díj 30%-a, de maximum napi 83 Ft.

2019. január 1.-én felváltotta a baleseti adót a biztosítási adó. A 2019. január 1. vagy utáni évfordulós biztosításoknál az évforduló napjától, ilietve az újonnan kötött biztosításoknál a biztosítási adó mértéke a biztosítási díj 23%-a de maximum napi 83 Ft. azaz egy 100 000 Ft díjú GFB biztosítás után a biztosító 23 000 Ft-ot fizet állambácsinak.  Ez az adónem nem jelenik meg fogyasztói oldalon, tehát ellentétben a baleseti adóval, melyet külön feltüntettek a számlán, ez az adónem sehol nem látszik, de atól még létezik és fizetjük.

Jó hír viszont, hogy a törvény a biztosítási díj %-ában határozza meg az adót, és mivel a fedezetlenségi díj nem biztosítási díj, arra nem vonatkozik a biztosítási adó, míg a baleseti adó a fedezetlenségi díjat is sujtotta.

Mi tegyek, ha díjnemfizetés miatt törölték a gépjármű-felelősségbiztosításomat?

Sürgősen újra kell kötni a biztosítást!

Mégpedig a törvény szerint tárgy éven belül annál a biztosítónál, ahol megszűnt.
Tehát, ha a biztosításom évfordulója pl. 2015.06.01. és a biztosítás megszűnik 2015.05.01-én, akkor ha 06.01. előtt kötöm újra, csak a régi biztosítómnál köthetem meg, de ha 06.01. után kötöm újra, akkor már bármelyik biztosítónál megköthetem.

Fontos! Ne várjunk! Ha csak felmerül bennünk a gyanúja, hogy elkéstünk a befizetéssel, inkább járjunk utána, hogy valóban túlcsúsztunk-e a fizetési határidőn.
Négy ok miatt is fontos a gyors újrakötés:

  • Amíg nincs biztosításunk, ha balesetet okozunk, nekünk kell megtéríteni az okozott kárt.
  • 2019-ben egy átlagos 51-70KW teljesítményű személygépjárműre a fedezetlenségi díj napi 620 F t/nap, azaz 4 340 Ft/hét, vagyis 19 200 Ft/hó, tehát 226 300 Ft évente. Tehát tetemes méretű büntetésre számíthatunk az eltelt idő függvényében
  • Ha nincs érvényes GFB-nk, büntet a rendőr, ha közúti ellenőrzésen esünk át.
  • Ha huzamosabb ideig nincs GFB-nk, az önkormányzat kivonja a forgalomból a járművet, valamint akár közigazgatási bírságot is kiszabhat.

Milyen esetekben szűnik meg érdekmúlással a szerződés?

A szerződés érdekmúlással szűnik meg:

  • a gépjármű forgalomból történő kivonásával,
  • az üzembentartó változása esetén,
  • szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg,
  • tulajdonjog átszállása esetén, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.
  • külföldi nyilvántartásba vételnél (a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el).

Mi a bonus-malus rendszer?

A  bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő több osztályból álló, a balesetmentes közlekedést jutalmazó, a biztosítási díjat befolyásoló rendszer.

A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseket ún. bonus-malus osztályba kell besorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. Fontos, hogy az adott bónuszfok üzembentartóhoz és járműhöz kötődik, tehát amíg fennáll, az üzembentartói jogviszony nem vihető át másik járműre. Azaz ha van két személygépjárművem az egyik B10-ben mondjuk egy kis Fiat Panda, meg egy másik A0-ban egy Subaru Impreza nem tudom megcserélni a kért bónuszt, pedig ez esetben kb. 100 000 Ft a különbség a díjban.

bonus (kármentességi díjengedmény) B1 – B10:  Ha a gépjárművel kapcsolatban a megfigyelési időszakban (biztosítási év) kárkifizetés nem történt, vagy a károsult(ak)nak kifizetett teljes kártérítési összeget a károkozó gépjármű üzembentartója (biztosított) saját elhatározásából visszafizette a biztosító társaságnak, és a biztosítás legalább 9 hónapon keresztül díjjal rendezett élő biztosítás volt, akkor az üzembentartó kármentességi díjengedményre jogosult, amely az jelenti, hogy besorolási fokozata 1 fokozattal javul a következő biztosítási időszakban.

A0: Kezdő (alap) bónuszfok, nem jár díjcsökkenéssel, de emelkedéssel sem.

malus (károkozás miatti pótdíj) M1 – M4: Ha a megfigyelési időszakban (biztosítási év) a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban kárkifizetés történt, és a kár nem lett megtérítve a biztosító társaságnak, a megfigyelési időszakot követő biztosítási évben az üzembentartó bónuszfokozatot veszít.

Egy figyelembe vett kár esetén:
Személygépkocsi és motorkerékpár esetén 2 fokozatot
egyéb esetben (pl: teherautó) 1 fokozatot.
Két figyelembe vett kár esetén:
Személygépkocsi és motorkerékpár esetén 4 fokozatot
egyéb esetben (pl: teherautó) 2 fokozatot.
Három figyelembe vett kár esetén:
Személygépkocsi és motorkerékpár esetén 6 fokozatot
egyéb esetben (pl: teherautó) 3 fokozatot.

Ha a szerződő négy, vagy több figyelembe vett kárt okozott, akkor az M4-es bonus-malus osztályba kerül.

Általában minden bónuszfok 5%-kal csökkenti az A0-hoz képest a díjat, míg a máluszfokok duplázzák.
Természetesen ez nem egy kőbevésett szabály, ettől a biztosítótársaságok eltérhetnek.

Hogyan vihetem át a  bónuszomat másik járműre?

Ha a GFB szerződés érdekmúlással megszűnik, a bónuszfok felszabadul, és átvihető másik azonos kategóriájú járműre két éven belül. Tehát motorról – motorra, személygépkocsiról – személygépkocsira, stb.. Ehhez mindössze az új biztosítási szerződés megkötésekor meg kell adni előzményként a régi biztosítás adatait, vagy ha már meglévő biztosításra szeretnénk átvezettetni, akkor ezt írásban kérhetjük a biztosítótársaságtól.

 

Körmendi Péter
K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém
06(30)2691207

Ha biztosítással kapcsolatos kérdése van, kérdezzen bátran!

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com