Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H GFB szerződési feltételek és ügyféltájékoztató 2018.10.19.-től

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató
K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
érvényes: 2018. október 19-től
3
tartalom
biztosítási feltételek a Gfbt. alapján .............................................................................................................................................. 4
a biztosítási kötelezettség ........................................................................................................................................................... 5
a szerződés létrejötte és megszűnése ......................................................................................................................................... 6
a gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok ..................................................................................................... 7
a
helytállási kötelezettség és annak mértéke ................................................................................................................................ 7
a biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak ...................................................................................................... 8
a biztosítási szerződés területi hatálya ......................................................................................................................................... 8
a
biztosító kockázatviselése ........................................................................................................................................................ 8
díjfizetés ................................................................................................................................................................................... 9
fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok ................................................................................................................. 9
díjtarifa, díjhirdetés ................................................................................................................................................................... 9
bonus-malus rendszer ................................................................................................................................................................ 10
szünetelés ................................................................................................................................................................................. 10
kártérítési igények érvényesítése ................................................................................................................................................ 10
törvényi engedmény ................................................................................................................................................................... 11
visszkereset ............................................................................................................................................................................... 11
a biztosítási fedezet fennállásának igazolása
........................................................................................................................... 12
a K&H Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató kiegészítő rendelkezései ................................. 13
a nemzetgazdagi miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besoros,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
........................................................................................................ 18
1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez
........................................................................................................... 20
a pénzügyminiszter 34/2009. (XII. 22.) PM rendelete a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és
magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsí
igazolóeszközökre vonatkozó szabályairól ...................................................................................................................................... 21
2. melléklet: adatkezesi tákoztató (kivonat)
.................................................................................................................... 22
4
A Bizto jelen szerzősi feltétele a telező géprmű-
felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban:
Gfbt.) rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a jogszabály
szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartásával,
csak a szerződő felek jogait és kötelezettségeit érintő rendelkezések
figyelembevételével.
biztosítási feltételek a Gfbt. alapján
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény
hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben
tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű -
ha annak rendeltetés helye szerinti tallama
Magyarország - tulajdonosára, és az általuk kötött
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
b) Magyarország területén rendezett gépjármű-versenyen
(edzésen) szt vevő gépjárművekre tött
felelősségbiztosítási szerződésekre;
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. lius 28-i, a
72/166/EGK tanácsi irányelvnek a géprmű-
felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról
szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a
nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező sza-
bályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések
esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az
időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott
szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt
kapott a pjármű-felességbiztosísi tekenység
végzésére, és Magyarország területén az e törvényben
foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelős-
ségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység
folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben
tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-
kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus
osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj
meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós
tényező összessége;
6. egyedi szerzős: adott üzemben tar által, egy
meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő
biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az
üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés
időtartamának kivételével díjfizetés hiánban
kockázatviselés lküli időtartara (fedezetlenség
időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa
meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi
engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély,
valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros
kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult
gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható,
mivel annak javítási, valamint a kár elhárísával
kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően
esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a
pjármű károsos ipontjában fennál forgalmi
értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett
összegét meghaladja.
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon jogi
személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben
tartó által biztosított gépjárvek együttesen kezelt
csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási
időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként
hatósági engedélyre és jelzésre telezett - a közúti
közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b)
pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi,
mezőgazdasági vonta, négykerekű sedmotoros
kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a
hatósági engedélyre és jelzésre nem telezett
segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől
elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára
rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott
fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt
telezettség alapján megtött pjármű-
felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely
tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot,
valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek
okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás
kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen
megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát,
időpontját, illetve a kármentesség tényét;
17. ismeretlen gépjármű: az a pjármű, amely nem
azonotha, illetve utólag sem azonosítható, mivel
elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem
rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem
felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a
bizto által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk
rendesével, a biztosító peres és peren kívüli
képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy
szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre
jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától
eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által
biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült
kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti
tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a
károsulttal szemben képviseli;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti
biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott
pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség
ellenére biztosítással nem rendelke üzemben tartó
gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott
korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve
által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk
megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa
Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a pjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti
tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel
és ügyfél-tájékoztató
1-20405-31
belföldi károsult s tallam területén telephellyel
rendelkező pjármű üzemeltetéséből eredően a
zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára
kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési
megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a
kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben
meghatározott esetekben;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint
egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi
XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott
fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési
tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott,
egyéb szervezet vagy szely, akit vagy amelyet a
ködése szerinti ország nemzeti irojának
jóváhagyásával a ldkártyarendszerhez tartozó ország
biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában
okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és
rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete,
amely ellátja a nemzetközi géprmű-biztosísi
megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő
koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon-
jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a
rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő-
tartam folyamán az a gépjármű telephely szerinti
országától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó
lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég
tulajdonszerzése esetén annak székhelye található,
illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási
helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni
vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a
tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye,
fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan
megállapodás, amely alapján az egyezményben részes
országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás
helyett az illető országban megkövetelt gépjár-
felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági
jelzét (forgalmi rendszámát) az országjellel egtt
elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább
25%-os össz-szervezeti egészségrosodással járó
maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő,
legalább 6 hónapos gyógytartammal lyos
egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely
tagállamaként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Eupai Gazdasági rségről szóló
megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a pjárművet állandó vagy
ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett
gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű
felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy
(jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó
lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási
helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos
időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a
szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg -
díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország
hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben
tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a
tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott,
egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-
felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti
iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a
biztotók áltanak ki az üzemben tartó smára, a
meglátogatott orsgban megkövetelt géprmű-
felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megál-
lapodások alapján az ezen megállapodásokban részes
országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok
hatóságai a ldkártyában megtestesü igazolást az
országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. §
E rvény alkalmasában r és kártérítés alatt a
relemdíj-követelés alapul szolgá személyiségi
jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.
3/B. §
(1) Ahol e törny euróban meghatározott összegről
rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig
tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak)
vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban
meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző
naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való
átszámítására vonatkozó Magyar Nemzeti Bank által
közzétett hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá-
sával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell
kiszámítani.
a biztosítási kötelezettség
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója
teles a lön jogszaly alapján mentesített
gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a
gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e
törnyben meghatározott feltételek szerinti biztosítási
szerződést kötni, és azt jfizetéssel hatályban tartani
(biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem
rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű
hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának
időpontjától - a szünetelés kivételével - a gépjármű
forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban
megharozott forgalomba helyezésre nem kötelezett
pjármű esetében a forgalomban történő részvétel
kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megtésére vonatkozó telezettség
tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjár
tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt érdemlően
igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett
személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül
sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a
tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést
haladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében
meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség
a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a)
bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól
terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben
meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az
üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezsében
meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség
a gépjár új üzemben tartóját a peres, nemperes
eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre
emelkedését követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve
ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási
kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély,
illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének
időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási
kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés
legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre
5
emelkedésétől számított 30 napig tartha hatályban,
amennyiben a pjármű birtokosa a halál tényét a
biztosítónak bejelentette, és a szerződést jfizetéssel
hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a
gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország
- köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre
bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e
törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
a szerződés létrejötte és megszűnése
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben
tartónak, valamint azon gépjár tulajdononak,
melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország,
az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási
szerződés megkötére vonatkozó a biztosí
jtarifájának megfele ajánlatát a 13. § (1)
bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles
elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan
nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen
időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött
szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról
annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az
üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt
a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint
(díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott
biztosítási időszak tra részére fedezetet nyújtó
szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a
biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés
az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó
annál a biztosítónál köteles a szerződést az újrakötött
szerződés kockázatvisesi kezdetének időpontjában
alkalmazan jtarifa alapján megkötni, ahol a
szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére
rté felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben
tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő
biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem teles
elfogadni.
6. §
(1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti
módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó
a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő
ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre
vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a
szerződéskötés ljából megharozott tartalommal a
biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak
átadától számított 15 napon belül az 5. § (4)
bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1)
bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés
akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül
nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az
ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal –
az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az
ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a
díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő
hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében
meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható
módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a
biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az
ajánlat dosítására tett javaslatot a szerző a
kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a
szerződés a tizenötödik nap eltelvel az ajánlat
hatályosulásának időpontjára visszame hallyal a
módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,
köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat
dosítására vonatkozó javaslat ténre, valamint a
javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire.
Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának
megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az
e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés
tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is)
kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani
vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. §
(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára
(biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek
megállapodása alapján elektronikus úton indokolás
nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez
határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül - az e törvényben megha-
tározott eseteken túl - a szerződés csak a felek közös
megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdeklással snik meg a pjármű
forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása
esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe
helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem
történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés
alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog
átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság
megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott
ntést megelő időpontként kerül bejegyzésre, a
szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes
eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre
emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással
megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb
okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog
átszállása esetén, ha a szerzőskösre kötelezett
üzemben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással
történő megszűnése miatt következik be, a szerződés
érdekmúlással nem szűnik meg.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatko-
zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e
törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű
forgalomból törté kivonásának, a gépjármű első és
ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű
tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos
(átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog
ltoshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége
teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő
bejegyzésél, továb az üzemben tar és a
járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét
érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről -
e tény rműnyilvántartásba rté bejegyzével
egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton
értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során
figyelembe veszi.
(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő
gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló
biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt
feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák
kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének,
továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő
bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton
értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során
figyelembe vesz.
6
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben
tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog
átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló
okiratot, a forgalomban történő szvétel végleges
megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál
15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történő megszűnés
esetének kitelével - a biztosítási szerződés meg-
szűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön
rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a
megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő
30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor
alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem
tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a
biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt
közölni a biztosítóval, így különösen fennálló szerződés
esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját
követő az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam
kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási
időszakra vonatkozóan a fedezetet njtó biztosító
megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát,
továbbá amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik
vele – a kártörténeti rendszer azonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerzőskötéskor köteles a
fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a
biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a
gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett
személy által kötött szerződés az üzemben tartó jogosultság
keletkezésének - járnyilvántartásba bejegyzett -
időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben
megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés
létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben
tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30
napon belül nem történik meg,a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a
biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett
adatok változását.
10. §
(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási
időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés
érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonás-
ra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy
a Bit. 289. § (6a)
bekezdésében meghatározott felügyeleti
tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a
tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi
engedély visszavonására hivatkozással új szerződést
köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett
szerződés amennyiben korábban nem szűnt meg az új
szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző
napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor
a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő
részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó
ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
a gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek
az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés
létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést
illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában
a biztosítási iszak, illetve tartam kezdő napn
alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így
megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem
változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonat-
kozásában egy a meghirdetés napjától smított
hatvannapos időszakon túli előre meghatározott naptól
alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendeletében meghatározott módon, a Magyar Nemzeti
Bank honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés
közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján
zzétenni. Eltérés esetén a Magyar Nemzeti Bank
honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Géprműflottára a flottához tartozó gépjárművek
kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú
szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott
gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát
tartalmazó pályázatában és az annak alapján megkötött
szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és а
(3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
a helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és
azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a
kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben
a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése
során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak
számától függetlenül a biztosí dologi károk esetén
káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak
megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti
rok esetén káresenyenként hatmillió-hetvenezer
eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni,
amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán
rmilyen jogcímen érvényesíthe követeléseket, az
igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti
költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt
időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a
zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek
nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást
kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a
resemény helye szerinti ország gépjármű-felelős-
ségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító
szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének
mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban
előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a
biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll
fenn.
(3) Azonos okból bevetkezett, azzal zvetlen okozati
összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény
egy biztosítási eseménynek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult
megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2)
bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési
igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a
rokra reseményenként meghatározott összeghez
viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a
biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell
figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések
tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási
összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a
radékkifizesek tőkeértékét arányosan csökkentve
állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi,
illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti
összeg kimerül, a biztosítási összeg feloszsakor
figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet
kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem
róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt
olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott
biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen
arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból
részesülhetett volna.
7
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak
akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a
károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg
felosztását vetően jelentkezik, vagy növekszik (pl.
egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4)
bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási
összeg újrafelosztása miatt jogosult a bbi érintett
károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az
új rtérítési arányt meghala rtétési összeget
visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az
újrafelosztás lehetőségél teles a károsultat a
kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg
írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási
összeg (1) bekezsben meghatározottak szerinti
felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az
esetben a bbi rosult a biztosísi összeg újra-
felosztásából eredő új rtérítési aránynak megfelelő
kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a rokozó pjárműben elhelyezett tárgyakban
keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók
személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a rokozó pjármű biztosítottjainak egymással
szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve
elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy
az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros
hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán
keletkezett;
e) a pjármű balesete lkül az út burkolaban
keletkezett;
f) a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül -
munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás
következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy
karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés
során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül
keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban
folyamatos állagronlással okozott, illetőleg
állagromlásból adódott;
l) ború, hábos cselekmény, terrorcselekny
következményeként keletkezett.
a biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16.§
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek
esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes
forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek,
továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a
négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továba
külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre
nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7)
bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben
megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A zúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti
közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
miniszteri rendeletben megharozott mezőgazdasági
erőgép (lassú rmű) esetében határozatlan tartamú
szerződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási
időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak
szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt
szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell
tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja - a szünetelés időtartama
alatt hatályba lépő szerződések kivételével - a kockázat-
viselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a
szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő
biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában
rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható
díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas
módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája a 23. § (3a) bekezdése alapján csak a
javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból,
hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosu
szerződésnek minősül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a
szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából
hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerződő
hozzájáruló nyilatkozata alapján - elektronikus úton is
megtehető.
a biztosítási szerződés területi hatálya
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok
területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak
területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar
Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú
megállapodást kötött.
a biztosító kockázatviselése
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által
a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában
a szerződés trejöttének időpontjában, a 4. § (3)
bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött
szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság
keletkezésének - rműnyilvántartásba bejegyzett -
időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben
megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés
létrejöttének időpontjában - kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási
szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító
vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfoga
nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosí által egyoldalúan, a másik l
közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem
tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan
kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet)
befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az
esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali
fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részé
teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében
meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a
biztosíkockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a
forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a
szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének
változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben
tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba
bejegyzett időpontjában szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott
érdekmúlással törté megszűnése esetén a biztosító
kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy
hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését
8
követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az
időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés zös
megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés
megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási
időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási
időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi
idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén
a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési
kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének
kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély
visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének
napja.
díjfizetés
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre
illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó
biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja
a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót
(egyszeri díj).
21. §
(1) A biztotás első jrészlete, valamint folytatólagos
díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott
időpontokban esedékesek. Ennek hiánban az el
díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet
pedig az adott díjfizetési időszaknak az el napján
esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezsében meghatározott
megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által
már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más
tartosára kell elszámolni, az üzemben tar a
jkünbözetet a felek eltérő megállapodásának
hiányában az esedékes következő biztosítási díjrészlettel
együtt a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése
esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri jat - a felek eltérő megállapodásának
hiányában - a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a
szerződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító
a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig -
a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a
szerződő lnek a díj esedékességétől számított
hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre
vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen
leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem
szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon
megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon
belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést
küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés
miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő
l a szerződés megkösekor teles megfizetni az
újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási
időszak hátralévő részére járó díjat, és amennyiben még
nem fizette meg a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés
vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti
díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a
kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló
értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől
számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles
kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a
fedezetlenség időtartamát vetően szerdést köt.
A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó
öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi jat az arról rtént
tudomásszerzést vetően halaktalanul teles
kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre
meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a
fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító
díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a 3) és (4) bekezdésben meghatározottak
szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes
biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó
teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos
határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet-
lenséggel érintett iszak meghaladja a 120 napot,
részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott
telezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4)
bekezsében meghatározott rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak
a díjhirdest köve naptári évre vonatko, a
Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez
kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre
számított tarifáját gépjármű kategóriánként, legkésőbb a
naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar
Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon a Magyar
Nemzeti Bank honlapján meghirdeti, tobbá ezzel
egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a
Magyar Nemzeti Bank honlapján meghirdetett tarifa az
alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt
vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a
biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben
vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat
beszedni.
díjtarifa, díjhirdetés
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában
a meghirdetett a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő
napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki és azt az
adott biztosítási iszak alatt jogszabály elté
rendelkezése hiányában nem változtathatja meg, kivéve,
ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a
szerződés megkötésekor fennálló zlési vagy
együttműködési kötelezettségének megsértése következ-
tében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor
fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének
megsértése esetén a szerződés díja legkébb a
kockázatviselés kezdetét ve hatvan napon belül,
az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett a
szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével
a kockázatviselés kezdetétől alkalmazan hallyal
módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján
alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában
egy a meghirdetés napjától számított hatvannapos
időszakon túli előre meghatározott naptól alkalmazandó
díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében
meghatározott módon, a Magyar Nemzeti Bank honlapján
meghirdetni, továb a meghirdetés közzétételével
egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni.
Eltérés esetén a Magyar Nemzeti Bank honlapján
meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a
24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel
rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a
szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig
a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek
minősül.
9
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó
díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló
helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé
tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhető
tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon a
díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3)
bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó
díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló
szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt
abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy
pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek
minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon
átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország
területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles
gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett
információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén
betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás
díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő
hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó
díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak
alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni,
ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
bonus-malus rendszer
25. §
(1) Az üzemben tartó a rmentes időszakhoz igazodó
díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a
biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények
számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint
kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti
adatokon alapubonus-malus rendszert működtetni, továbbá
a kártörténeti igazolásokat kiadni.
szünetelés
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő
gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó
kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a
gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes
kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a
kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak
megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának
napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének
napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy
éven belül nem történik meg, a szerződés ez egyéves időszak
utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a
felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés
megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló
szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben
meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül
tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés
szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező
károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége
a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban
tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében
a szünetelésnek nincs helye.
kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, aNemzeti Iroda,
a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet
a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben
foglaltak szerint megtéti. E kárrítés nem érinti a
károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel
okozott károkért va felesség szabályai alapján
érvényesíthető további kártérítési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási
szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben
tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e
törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla
kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező
rosult keresetet indíthat a rokozó Magyarorsg
területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a
lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset
bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a
baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult
lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult
lasztása szerint a kárképviselővel szemben is
érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a
helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a
pjármű és a biztosítási szerződés azonosítához
szükséges - a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban
meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges
körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott
adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása
céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a
rtalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanísi
Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a
rképviselőhöz, az egészségbiztosísi szervhez, a
nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási
titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a
tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles
bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén -
kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül
történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a
káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése
közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal,
a levelevel, a rtalanítási Számla kezelőjével, a
kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem
alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt
álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási
szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények
érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevé-
telével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezés-
hez szükges adatok megadával és a lényeges
rülnyek leísával, valamint a reseménnyel
kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv
megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál
írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem
rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben
megha-tározottakat 5 munkanapon belül köteles a
Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult
a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság
tájékoztatás a alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi
meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik
a resemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes
biztotási szerződéssel vagy a szerződés fennállása
vitás és más biztosítási fedezetet nyújtó biztosító
érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést
további intézkedés megtétele nélkül annak beérkezésétől
számított 8 munkanapon belül teles a Kártalanítási
Számla kezelőjének továbbítani és a rosultat erről
10
egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15
napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a
dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla
kezelőjéhez történő beérkezésének napját vető
munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is,
ha a reseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy
nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az
eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelke
üzemben tartó a (3) bekezdésben megharozottakat
5 munkanapon belül köteles a rtalanítási Számla
kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője
jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztotási
szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről
gondoskodni.
(5) Külldön bekövetkezett káresemény bejelensének
határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője,
a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési
eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást
nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról,
eredményéről, a károsult és a károkozó 46. § (2)
bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes
adatairól, a gépjár hatósági jelzéséről, a biztosító
megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról,
valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre
vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges
alapvető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője,
a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a
Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen
dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de
ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési
igény benyújtásától számított három hónapon belül a
károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni
azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem
vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a
kamatra vonatkozó tájékoztast) összegszerűen
megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben
foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben,
amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem
egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem
állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított
felelősségre vonatko nyilatkozatában foglaltak és a
rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a
biztotott kártérítési felelősségéhez mérten köteles
megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet
hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében
meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre
- is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő,
a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti
perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű
pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a
kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős
megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt
készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások
nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az
értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az
értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről
tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához
szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt
összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a
károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű
helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését,
anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről
szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a
zlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a
gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti
rté nettó rtérítési összeggel szabadon kíván
rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének
feltétele fennáll, a biztosí az (1) bekezdés szerinti
értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár
esetén vagy ha a káresemény következtében károsult
gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a
biztosí a gépjármű károsodás időpontjában fennál
forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel)
csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a
károsult kárát.
törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási
Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg
erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat -
a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az
üzemben tartót és a vezetőt - illették meg a kárért felelős
személlyel szemben.
visszkereset
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6)
bekezsében megharozott előlegezés esetén a
Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési
összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó
vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül
vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén
bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan
okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési
pesgre hátrányosan ható szertől befolsolt
állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a
gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve,
ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési
pesgre hátrányosan ható szertől befolsolt
állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetől, ha a pjármű vezetére jogosító
engedéllyel nem rendelkezett, illetve rmely
biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek
adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet
engedéllyel veze esetében a gépjárművezei
engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű
súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával,
illetve foglalkos körében elvetett szándékos
veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés
megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezé-
sekor, vagy egyébnt terhe közsi, változás-
bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem
teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési
kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a
vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a
megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy
biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti
Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb
5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az
üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások
keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a
11
biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla
kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követe-
lését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1)
bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem
szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda,
valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az
általa teljesített szolltas keretei között legfeljebb
500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a
Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem
érvényesíthet megtérítési igényt.
a biztosítási fedezet fennállásának igazolása
45. §
(1) A forgalmi engedélybe történő üzembentari adat
bejegyzése és a gépjármű időszakos vizsgálata során,
továb a közúti forgalomban résztvevő rmű elle-
nőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását az ellenőrzésre
jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel,
a tvénynyilvántar szervvel számítópes kommu-
nikács kapcsolat setségével ellerzi. E hasági
eljárások során az ügyfél, illetve az ellenőrzés alá vont
jogosult a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1a)
bekezdésben meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani.
(1a) A biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult
hatóság - a 44. §-ban meghatározott, azonban az (1)
bekezsben nem említett - elrása során történő
tanúsítására a gépjárművek telező gépjármű-felelős-
ségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazoló-
eszkökre vonatko szabályokról szóló miniszteri
rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.
(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvény-
nyilvántartó szerv általi összevetésével, vagy az ellenőrzésre
jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a
gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvény-
nyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az
üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes járási
hivatal a külön jogszabályban meghatározott módon az
57/A. § (1) bekezdének megfelelően mentesített
gépjárművek kivételével a gépjárművet kivonja a forga-
lomból.
(2a) A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű
forgalomba történő visszahelyesének ltségeit az
üzemben tartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés
szerinti eljárás lefolytatására azért került sor, mert a biztosító
a kötvénynyilvántartó szervet határidőn belül nem, vagy
- a biztosító érdekkörében felmerült okból - vesen
értesítette.
12
13
Jelen szerződési feltétel azokat a kiegészítő rendelkezéseket
tartalmazza, amelyeket a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító)
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseire kell alkalmazni a
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató
rendelkezései mellett.
A Biztosító jelen kiegészítő rendelkezései a 2009. évi LXII. törvény
(továbbiakban: Gfbt.), és a 2014. LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.)
rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel szült, a telező
pjármű-felességbiztosísi feltétel és ügyfél-tákozta
rendelkezéseinek kiegészítésére.
A Biztosító jelen feltételei kiegészülnek a bonus-malus rendszer, az
abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes
szabályaival, valamint a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének
fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokkal.
A biztosítási szerződés részét képezik: az ajánlat, annak mellékletei: a
nyilatkozatok, az adatlapok, az igazolóeszközök, valamint a hivatkozott
szerződési feltétel; a kötvény.
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése folyamán
az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem
vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül
sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának részleteit
a „Biztosításközvetíi tájékozta elnevezé dokumentum
tartalmazza.
1. díjfizetés
A biztosítás ja fizethe csoportos beszedési megbízással,
bankkártyával, folyószámláról vagy készpénzátutalási megbízással
(postai csekken).
Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a jfizetés
gyakorisága lehet éves, féléves, negyedéves, havi.
Új szerzős megkösére havi díjfizetési gyakorisággal nincs
lehetőség.
A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján
esedékes. A folytatólagos díjrészletekre vonatkozóan az esedékesség a
biztosítási időszak kezdetéhez képest a díjfizetés gyakorisága szerint
meghatározott hónapnak azon napja, amely számánál fogva a
biztosítási időszak kezdőnapjának megfelel. Amennyiben a díjfizetés
gyakorisága szerint meghatározott hónapban nincs a biztosítási időszak
kezdetének napjával azonos számú nap, úgy az esedékesség a hónap
utolsó napja.
A biztosító kockázatviselésének jogszabályban meghatározott
szünetelése esetén a biztosítási szerződésben biztosított gépjármű
ismételt forgalomba helyezése valamint a szünetelés lejárta esetén a
szünetelést követő díjrészlet esedékessége az ismételt forgalmoba
helyezés valamint a szünetelés lejáratának a napja.
Ha a díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlaton nem jelöli be, akkor
a Biztosí jogosult a határozatlan időtartamra kötött szerződést
negyedéves díjfizetési gyakorisággal kötvényesíteni.
A díjfizetés gyakorisága a biztosítási évfordulóval módosítható.
Abban az esetben, ha a Szerződő a biztosítási díj kiegyenlítése
érdekében felhatalmazást adott a Biztosítónak csoportos beszedés
indítására, valamint a számlavezető pénzintézetének a csoportos
beszedés teljesítésére, de ettől eltérően a Biztosí készpénzátutalási
megbízást ld a Szerződő részére, úgy a Szerződő postai befizetéssel,
avagy átutalás indításával köteles kiegyenlíteni a részére megküldött
értesítőn szereplő összeget.
Amennyiben nem áll a Szerződő rendelkezésre az esedékessé vált
biztosítási díjrészlet megfizetésére szolgáló, a Biztosító által kiállított
jesedékességi értető, vagy s dokumentum, amelynek
felhasználásával díjfizetést teljesíthetne, úgy a jogszabályban
telezően előírt fedezet folyamatos fennállása, a szerzős
jfizetéssel történő hatályban tarsa érdekében a Szerződő
kötelezettsége a türelmi időn belül postai befizetéssel, avagy átutalás
indításával jfizetést teljesíteni az adott kötvényszámra való
hivatkozással.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a
biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás
esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek
tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.
A jelen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-
tájékoztató 19. § (3) bekezdése alapján a Biztosító a díj (első díjrészlet)
azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé
tette a K&H honlapon történő ajánlattétel során, azaz a K&H honlapon
a szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha az első díjrészlet
azonnal megfizetésre kerül. Azonnali díjfizetés nélkül a szerződés
bármelyik K&H bankfiókban, vagy biztosításközvetítőnél, továbbá a
Biztosító ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben megköthető.
2. területi csoport meghatározása
A díjtarifában meghirdetett területi csoport kiválasztásának alapja
természetes személy esetén a lakóhely, nem természetes személy
esetén pedig a telephely. (Az egyéni vállalkozó a díj meghatározása
szempontjából természetes személynek minősül.)
Természetes személyek esetén a lakóhely meghatározása személyi
okmányok alapján, lakcímet igazoló hatógi igazolvány, és
személyazonosító igazolvány, vagy személy igazolvány alapján történik.
Nem természetes személy esetében telephelynek a forgalmi
engedélybe bejegyzett telephely minősül.
Amennyiben a szerződő lakóhelye/telephelye a díjtarifában közölt
területi besorolás alapján nem beazonosítható, a területi csoport
meghatározásakor a Biztosító jogosult az "1"-es jelű területi csoportot
alkalmazni.
3. M forgalmi rendszám alá tartozó járművek
A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a
mezőgazdasági erőgépekre kiváltásra kerülő "M" forgalmi rendszám
alá tartozó gépjárműveket a biztosító egyedileg azonosítva, külön-külön
biztosítja.
4. káresemény bejelentése
A biztosított és a károsult a káreseményt a biztosítónál bejelentheti:
- személyesen az ügyfélszolgálati irodában; 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.
- írásban a biztosító ügyfélszolgálanak mzett levélben;
Budapest 1851
- fax: (+36 1) 461 5254
- telefonon: (+36 1/20/30/70) 335 3355;
- interneten a Biztosító honlapján az erre a célra kialakított
felületen; kh.hu
- e-mailben az erre a célra trehozott e-mail címen;
biztosito@kh.hu, gepjarmukar@khab.hu
5. kártérítési igények elévülése
Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a
Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.
a K&H Biztosító kötele gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékozta
kiegészítő rendelkezései
6. a biztosítási titoknak minősülő adatokról
A megkötött szerződésére vonatkozóan, a Szerződő által közölt adatok
biztosítási titoknak minősülnek, azokat csak akkor lehet kiadni
harmadik személynek, ha ahhoz a Szerződő vagy törvényes képviselője
írásban hozzájárul.
7. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
7.1 A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon
biztotási titoknak minősü adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással
összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a
biztotási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. rvény
(a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
7.2. A 7.1 pontban meghatározott ltól eltérő lból gzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes
hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az
ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
7.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha
törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a
biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és
mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
7.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefügaz egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi
adatokat a biztosító a 7.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak.
rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával
kezelheti.
7.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója
ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
7.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és
az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során
eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továb a végrehajtási ügyben eljáró önálló rósági
végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési
eljárásában el főhitelezővel, Családi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 7.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezsében foglalt esetben az egészségügyi
államigazgatási szervvel,
j) törnyben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszkök alkalmazására, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott
adatok tekintetében a kötvénynyilvántarst vezető
kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást
vezető kárnyilvántartó szervvel, továb a rmű-
nyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos
zúti zlekedési igazgasi feladatokkal összefüggő
hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal,
valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási
szerződési állomány tekinteben az erre irányu
megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás
közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a
Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a
levelezővel, az Inforciós Központtal, a Kártalanítási
Szervezettel, a rrendezési megbízottal és a
kárképviselővel, továbbá a közúti közlekedési balesetével
kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a
balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében
az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá
a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok
tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei
minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik
országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a
magyar jogszabályok által masztott vetelményeket
kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli
biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljá Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a
káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri
rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-
malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott
esetekben a biztosítóval
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott
támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-
megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel,
az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt
álló, gazdagi elemzésekkel foglalko inzménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy
személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés
megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját
és jogalapját teles megjelölni. A cél és a jogalap
igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
7.7. Az 7.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben
nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettg a eső kifizetésről rvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a nzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a
pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási
szerződés vonatkozásában, ha a nzügyi intézmény ísbeli
megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét
vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját.
7.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és
az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi
megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
14
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban:
FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában
foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt
kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
7.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 7.6. és 7.11. pontokban, az
7.5. pontban, az 7.6. 7.13. pontokban és az 7.15. pontban
meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes
adatait továbbíthatja.
7.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az
7.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
7.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat,
az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság
írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban
tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszléssel, terrorcselekménnyel, robbanó-
anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel
vagy szerrel visszléssel, nzmosással, bűnszö-
vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse-
lekménnyel,
b) a Btk. szerinti bítószer-kereskedelemmel, bítószer
birtoklásával, ros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer
szísének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal
visszléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény
feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszí-
rozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
nzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben
elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
7.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió
által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte-
lezettségének tesz eleget.
7.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a
felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére
történő átadása.
7.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás
alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő
adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról s törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban
kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
7.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a
viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiánban az
adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja
és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes
adatok védelmének megfelelő szintje az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
7.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba
történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
7.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye
(főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a
külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megál-
lapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
ljál a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
törnyben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében
történő adatátadás.
7.18. A 7.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a
viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja
meg.
7.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 7.4. pont alá eső
adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok
továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
7.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem
tájékoztathatja a 7.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 7.11. pontja alapján
végzett adattovábbításokról.
7.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a
biztotási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony
fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
7.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsusával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
7.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos
személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
7.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok
kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatko jogszabályi
rendelkezések az irányadók.
7.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében
az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben
nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a
jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének
teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek
megfele teljesíse, a biztosísi szerdésekkel kapcsolatos
visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más
biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6)
bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
15
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a minisztérium részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása.
Természetes személyek személyes és különleges adatainak kezelé-
sére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról szóló tájékoztatást
a "Nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez" elne-
vezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét
képezi.
16
8.
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:
K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kárrendezésekor a Biztosító
az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány (káridőpont, káresemény helye, a károsodott vagyontárgy megnevezése, a kár leírása)
rendőrségi igazolás a baleset bekövetkezéséről
a Károkozó felelősségét igazoló okirat
részletes okozói nyilatkozat
a kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai
írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt
bankszámlaszámról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez
meghatalmazás a Biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet,
azokról másolatokat készíthet,
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, hitelt érdemlő igazolás
gépjárműkár esetén
vezetői engedély
a jármű forgalmi engedélye
törzskönyv
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásához
meghatalmazás a javító részére a kárigénylői jogok átruházásához
eredeti vásárláskori számla
eredeti javítási számla, javítási árajánlat
totálkárt szenvedett jármű esetén a Vám- és Pénzügyőrségnek befizetett illetékről és adóról hitelt
érdemlő igazolás, valamint ÁFA igény esetén, annak befizetéséről igazolás
totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása (számla vagy adás-vételi
szerződés)
a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően felmerült járulékos költségek
eredeti számlája, igazolása
ÁFA-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat a káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán
kiállított számlák vonatkozásában
tachográf korong, vagy digitális tachográf kiolvasási lehetősége
bérgépjármű igény és elmaradt
haszon esetén
bérleti (kölcsönadási) szerződés
gépjárműbérlésről kiállított eredeti számla
munkaszerződés
orvosi dokumentáció (pl. mozgáskorlátozottság esetén)
útnyilvántartás
cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
NAV által érkeztetett adóbevallás vagy NAV által kiállított jövedelemigazolás
elmaradt vagy más által végzett teljesítések tényének, ellenértékének és költségének igazolása
adókártya másolata, iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok másolata
17
9. panaszügyintézés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner
Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (+36 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önál
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztódelmi eljárást
kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasz álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.: 777) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálko szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
A biztosítók felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
tel: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
11. társaságunk adatai
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának a KBC
csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet
végez.
Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársaság.
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
A társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.
Cégjegyzékszám: Cg.01-10-041919
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény
bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését
érvényesíthesse.
K&H kötelező gépjármű-felelősség-biztosítások
kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
dologi kárigény esetén
eredeti javítási számla, javítási árajánlat
eredeti vásárláskori számla
személyi sérülés esetén
teljes orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok)
szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolás
tulajdoni lap
halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
születési-, házassági anyakönyvi kivonat
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány
a sérült baleset előtti betegségeit, állapotát igazoló orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás,
zárójelentés, orvosi iratok), szakvélemények, leletek
a keresőképtelenségi igazolás ("Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről") másolata és
a táppénz összegének igazolása
vállalkozói igazolvány, vállalkozói vagy megbízási szerződés
munkáltatói jövedelemigazolás, NAV által érkeztetett adóbevallás vagy NAV által kiállított
jövedelemigazolás,
rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás, árvaellátás igazolása, munkaköri leírás
természetes személyek közötti háztartási munkára létesített jogviszony esetén a foglalkoztatás
bejelentését és a regisztrációs díj befizetését igazoló okirat
1. a bonus-malus rendszer általános szabályai
1.§
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított géprmű kárrténeti adatra
(kármentesség ténre) vonatkozó igazolást igénylő
üzembentartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a
biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval
fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses
jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául
szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert
vagy vele szemben jogerősen megílt kártérítési
kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel
kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben
hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett
kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli vissza-
fizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő
üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben
magyarországi telephelyű gépjár vonatkozásában az
adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerző-
déses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2.§
(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motor-
kerékrra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra,
mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-
kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és
4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából
az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási
időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti
időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti
táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály
valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(3a) A biztosí a rtörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti
besorolás céljából törté felhasználás mellett a díjtarifa
szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
egyedi szerdéseit a bonus-malus rendszer szerint
nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus
rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben
tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az
üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba
sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tar
rhuzamosan üzemeltetett tobbi járveire nem
használható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és
erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor,
úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár
a szerződés besorolását nem érinti.
2. a besorolásra vonatkozó szabályok
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése
A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás
figyelembevételével létrejött szerződést.