Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató
K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
érvényes: 2018. február 23-tól
2
tartalom
biztosítási feltételek a Gfbt. alapján .............................................................................................................................................. 3
a biztosítási kötelezettség ........................................................................................................................................................... 4
a szerződés létrejötte és megszűnése ......................................................................................................................................... 5
a gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok ..................................................................................................... 6
a
helytállási kötelezettség és annak mértéke ................................................................................................................................ 6
a biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak ...................................................................................................... 7
a biztosítási szerződés területi hatálya ......................................................................................................................................... 7
a
biztosító kockázatviselése ........................................................................................................................................................ 7
díjfizetés ................................................................................................................................................................................... 8
fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok ................................................................................................................. 8
díjtarifa, díjhirdetés ................................................................................................................................................................... 8
bonus-malus rendszer ................................................................................................................................................................ 9
szünetelés ................................................................................................................................................................................. 9
kártérítési igények érvényesítése ................................................................................................................................................ 9
törvényi engedmény ................................................................................................................................................................... 10
visszkereset ............................................................................................................................................................................... 10
a biztosítási fedezet fennállásának igazolása
........................................................................................................................... 11
a K&H Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató kiegészítő rendelkezései ................................. 12
a nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,
illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
........................................................................................................ 17
a pénzügyminiszter 34/2009. (XII. 22.) PM rendelete a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és
magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító
igazolóeszközökre vonatkozó szabályairól ...................................................................................................................................... 20
3
A Biztosító jelen szerződési feltétele a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban:
Gfbt.) rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a jogszabály
szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartásával,
csak a szerződő felek jogait és kötelezettségeit érintő rendelkezések
figyelembevételével.
biztosítási feltételek a Gfbt. alapján
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény
hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben
tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű -
ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama
Magyarország - tulajdonosára, és az általuk kötött
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
b) Magyarország területén rendezett gépjármű-versenyen
(edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött
felelősségbiztosítási szerződésekre;
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a
72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-
felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról
szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a
nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező sza-
bályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések
esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az
időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott
szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt
kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység
végzésére, és Magyarország területén az e törvényben
foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelős-
ségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység
folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben
tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-
kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus
osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj
meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós
tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy
meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő
biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az
üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés
időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában
kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség
időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa
meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi
engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély,
valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros
kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult
gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható,
mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával
kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően
esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a
gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi
értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett
összegét meghaladja.
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi
személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben
tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt
csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási
időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként
hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti
közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b)
pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi,
mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros
kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a
hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett
segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől
elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára
rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott
fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt
kötelezettség alapján megkötött gépjármű-
felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely
tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot,
valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek
okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás
kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen
megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát,
időpontját, illetve a kármentesség tényét;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem
azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel
elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem
rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem
felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a
biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk
rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli
képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy
szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre
jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától
eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által
biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült
kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti
tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a
károsulttal szemben képviseli;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti
biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott
pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség
ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó
gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott
korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve
által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk
megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa
Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti
tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel
és ügyfél-tájékoztató
1-20405-29
belföldi károsult más tagállam területén telephellyel
rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a
zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára
kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési
megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a
kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben
meghatározott esetekben;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint
egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi
XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott
fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési
tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott,
egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a
működése szerinti ország nemzeti irodájának
jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország
biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában
okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és
rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete,
amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási
megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő
koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon-
jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a
rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő-
tartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti
országától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó
lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég
tulajdonszerzése esetén annak székhelye található,
illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási
helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni
vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a
tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye,
fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan
megállapodás, amely alapján az egyezményben részes
országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás
helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-
felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági
jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt
elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább
25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó
maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő,
legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos
egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely
tagállamaként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy
ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett
gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű
felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy
(jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó
lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási
helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos
időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a
szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg -
díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország
hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben
tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a
tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott,
egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-
felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti
iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a
biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a
meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-
felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megál-
lapodások alapján az ezen megállapodásokban részes
országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok
hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az
országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. §
E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a
sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi
jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.
3/B. §
(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről
rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig
tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak)
vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban
meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző
naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való
átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által
közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá-
sával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell
kiszámítani.
a biztosítási kötelezettség
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója
köteles – a külön jogszabály alapján mentesített
gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a
gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e
törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási
szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani
(biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem
rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű
hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának
időpontjától - a szünetelés kivételével - a gépjármű
forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban
meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett
gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel
kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség
tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű
tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt érdemlően
igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett
személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül
sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a
tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést
haladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében
meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség
a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a)
bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól
terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben
meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az
üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében
meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség
a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes
eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre
emelkedését követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve
ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási
kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély,
illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének
időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási
kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés
legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre
4
emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban,
amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a
biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel
hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a
gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország
- köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre
bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e
törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
a szerződés létrejötte és megszűnése
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben
tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának,
melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország,
az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási
szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító
díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1)
bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles
elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan
nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen
időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött
szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról
annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az
üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt
a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint
(díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott
biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó
szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a
biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés
az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó
annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött
szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában
alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a
szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére
történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben
tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő
biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles
elfogadni.
6. §
(1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti
módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó
a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő
ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre
vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a
szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a
biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak
átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4)
bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1)
bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés
akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül
nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az
ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal –
az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az
ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a
díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő
hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében
meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható
módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a
biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az
ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a
kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a
szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat
hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a
módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,
köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat
módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a
javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire.
Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának
megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az
e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés
tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is)
kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani
vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. §
(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára
(biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek
megállapodása alapján – elektronikus úton indokolás
nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez
határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül - az e törvényben megha-
tározott eseteken túl - a szerződés csak a felek közös
megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű
forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása
esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe
helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem
történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés
alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog
átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság
megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott
döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a
szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes
eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre
emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással
megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb
okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog
átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett
üzemben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással
történő megszűnése miatt következik be, a szerződés
érdekmúlással nem szűnik meg.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatko-
zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e
törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű
forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és
ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű
tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos
(átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog
változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége
teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő
bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a
járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét
érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről -
e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével
egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton
értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során
figyelembe veszi.
(1a)* Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő
gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló
biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt
feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák
kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének,
továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő
bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton
értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során
figyelembe vesz.
5
* hatályos: 2018. július 1-től
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben
tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog
átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló
okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges
megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál
15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történő megszűnés
esetének kivételével - a biztosítási szerződés meg-
szűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön
rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a
megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő
30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor
alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem
tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a
biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt
közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés
esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját
követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam
kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási
időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító
megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát,
továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik
vele – a kártörténeti rendszer azonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a
fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a
biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a
gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett
személy által kötött szerződés az üzemben tartó jogosultság
keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett -
időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben
megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés
létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben
tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30
napon belül nem történik meg,a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a
biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett
adatok változását.
10. §
(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási
időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés
érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonás-
ra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy
a Bit. 289. § (6a)
bekezdésében meghatározott felügyeleti
tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a
tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi
engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést
köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett
szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új
szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző
napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor
a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő
részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó
ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
a gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek
az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés
létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést
illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában
a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján
alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így
megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem
változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonat-
kozásában egy – a meghirdetés napjától számított
hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól
alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendeletében meghatározott módon, a Magyar Nemzeti
Bank honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés
közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján
közzétenni. Eltérés esetén a Magyar Nemzeti Bank
honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek
kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú
szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott –
gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát
tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött
szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és а
(3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
a helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és
azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a
kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben
a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése
során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak
számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén
káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak
megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti
károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer
eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni,
amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán
bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az
igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti
költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt
időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a
zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek
nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást
kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a
káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelős-
ségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító
szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének
mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban
előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a
biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll
fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati
összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény
egy biztosítási eseménynek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult
megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2)
bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési
igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a
károkra káreseményenként meghatározott összeghez
viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a
biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell
figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések
tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási
összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a
járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve
állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi,
illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti
összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor
figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet
kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem
róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt
olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott
biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen
arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból
részesülhetett volna.
6
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak
akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a
károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg
felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl.
egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4)
bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási
összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett
károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az
új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget
visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az
újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a
kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg
írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási
összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti
felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az
esetben a többi károsult a biztosítási összeg újra-
felosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő
kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban
keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók
személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással
szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve
elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy
az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros
hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán
keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában
keletkezett;
f) a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül -
munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás
következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy
karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés
során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül
keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban
folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg
állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény
következményeként keletkezett.
a biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16.§
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek
esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes
forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek,
továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a
négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a
külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre
nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7)
bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben
megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti
közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági
erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú
szerződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási
időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak
szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt
szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell
tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja - a szünetelés időtartama
alatt hatályba lépő szerződések kivételével - a kockázat-
viselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a
szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő
biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában
rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható
díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas
módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a
javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból,
hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló
szerződésnek minősül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a
szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából
hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerződő
hozzájáruló nyilatkozata alapján - elektronikus úton is
megtehető.
a biztosítási szerződés területi hatálya
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok
területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak
területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar
Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú
megállapodást kötött.
a biztosító kockázatviselése
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által
a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában
a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3)
bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött
szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság
keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett -
időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben
megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés
létrejöttének időpontjában - kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási
szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító
vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó
nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél
közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem
tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan
kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet)
befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az
esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali
fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé
teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében
meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a
biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a
forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a
szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének
változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben
tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba
bejegyzett időpontjában szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott
érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító
kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy
hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését
7
követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az
időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös
megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés
megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási
időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási
időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi
idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén
a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési
kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének
kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély
visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének
napja.
díjfizetés
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre
illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó
biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja
a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót
(egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos
díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott
időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első
díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet
pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján
esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott
megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által
már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más
tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a
díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának
hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel
együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése
esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat - a felek eltérő megállapodásának
hiányában - a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a
szerződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító
a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig -
a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a
szerződő félnek a díj esedékességétől számított
hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre
vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen
leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem
szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon
megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon
belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést
küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés
miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő
fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az
újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási
időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még
nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés
vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti
díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a
kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló
értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől
számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles
kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a
fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó
öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt
tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles
kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó
meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a
fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító
díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a 3) és (4) bekezdésben meghatározottak
szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes
biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó
teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos
határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet-
lenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot,
részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4)
bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak
– a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a
Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez
kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre
számított – tarifáját gépjármű kategóriánként, legkésőbb a
naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar
Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon a Magyar
Nemzeti Bank honlapján meghirdeti, továbbá ezzel
egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a
Magyar Nemzeti Bank honlapján meghirdetett tarifa az
alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt
vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a
biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben
vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat
beszedni.
díjtarifa, díjhirdetés
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában
a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő
napján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az
adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve,
ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a
szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy
együttműködési kötelezettségének megsértése következ-
tében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor
fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének
megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a
kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül,
az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a
szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével –
a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal
módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján
alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában
egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos
időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó
díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében
meghatározott módon, a Magyar Nemzeti Bank honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével
egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni.
Eltérés esetén a Magyar Nemzeti Bank honlapján
meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a
24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel
rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a
szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig
a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek
minősül.
8
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó
díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló
helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé
tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé
tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a
díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3)
bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó
díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló
szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt
abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy
pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek
minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon
átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország
területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles
gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett
információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén
betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás
díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő
hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó
díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak
alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni,
ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
bonus-malus rendszer
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó
díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a
biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények
számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint
kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti
adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá
a kártörténeti igazolásokat kiadni.
szünetelés
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő
gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó
kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a
gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes
kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a
kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak
megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának
napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének
napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy
éven belül nem történik meg, a szerződés ez egyéves időszak
utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a
felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés
megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló
szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben
meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül
tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés
szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező
károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége
a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban
tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében
a szünetelésnek nincs helye.
kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, aNemzeti Iroda,
a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet
a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben
foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a
károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel
okozott károkért való felelősség szabályai alapján
érvényesíthető további kártérítési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási
szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben
tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e
törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla
kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező
károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország
területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a
lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset
bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a
baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult
lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult
választása szerint a kárképviselővel szemben is
érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a
helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a
gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához
szükséges - a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban
meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges
körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott
adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása
céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a
Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási
Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a
kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a
nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási
titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a
tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles
bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén -
kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül
történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a
káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése
közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal,
a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a
kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem
alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt
álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási
szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények
érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevé-
telével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezés-
hez szükséges adatok megadásával és a lényeges
körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel
kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv
megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál
írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem
rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben
megha-tározottakat 5 munkanapon belül köteles a
Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult
– a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság
tájékoztatás a alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi
meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik
a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes
biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása
vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító
érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést –
további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől
számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási
Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről
9
egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15
napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a
dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla
kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő
munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is,
ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy
nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az
eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező
üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat
5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla
kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője
jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási
szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről
gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének
határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője,
a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési
eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást
nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról,
eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2)
bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes
adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító
megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról,
valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre
vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges
alapvető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője,
a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a
Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen
dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de
ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési
igény benyújtásától számított három hónapon belül a
károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni
azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem
vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a
kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen
megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben
foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben,
amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem
egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem
állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított
felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a
rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a
biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles
megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet
hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében
meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre
- is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő,
a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti
perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű
pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a
kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős
megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt
készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások
nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az
értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az
értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről
tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához
szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt
összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a
károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű
helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését,
anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről
szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a
közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a
gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti
mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván
rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének
feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti
értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár
esetén vagy ha a káresemény következtében károsult
gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a
biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló
forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel)
csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a
károsult kárát.
törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási
Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg
erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat -
a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az
üzemben tartót és a vezetőt - illették meg a kárért felelős
személlyel szemben.
visszkereset
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6)
bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a
Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési
összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó
vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül
vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén
bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan
okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt
állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a
gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve,
ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt
állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító
engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely
biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek
adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet
engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői
engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű
súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával,
illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos
veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés
megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezé-
sekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-
bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem
teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési
kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a
vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a
megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy
biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti
Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb
5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az
üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások
keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a
10
biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla
kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követe-
lését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1)
bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem
szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda,
valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az
általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb
500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a
Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem
érvényesíthet megtérítési igényt.
a biztosítási fedezet fennállásának igazolása
45. §
(1) A forgalmi engedélybe történő üzembentartói adat
bejegyzése és a gépjármű időszakos vizsgálata során,
továbbá a közúti forgalomban résztvevő jármű elle-
nőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását az ellenőrzésre
jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel,
a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommu-
nikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi. E hatósági
eljárások során az ügyfél, illetve az ellenőrzés alá vont
jogosult a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1a)
bekezdésben meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani.
(1a) A biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult
hatóság - a 44. §-ban meghatározott, azonban az (1)
bekezdésben nem említett - eljárása során történő
tanúsítására a gépjárművek kötelező gépjármű-felelős-
ségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazoló-
eszközökre vonatkozó szabályokról szóló miniszteri
rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.
(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvény-
nyilvántartó szerv általi összevetésével, vagy az ellenőrzésre
jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a
gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvény-
nyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az
üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes járási
hivatal a külön jogszabályban meghatározott módon – az
57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített
gépjárművek kivételével – a gépjárművet kivonja a forga-
lomból.
(2a) A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű
forgalomba történő visszahelyezésének költségeit az
üzemben tartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés
szerinti eljárás lefolytatására azért került sor, mert a biztosító
a kötvénynyilvántartó szervet határidőn belül nem, vagy
- a biztosító érdekkörében felmerült okból - tévesen
értesítette.
11
12
Jelen szerződési feltétel azokat a kiegészítő rendelkezéseket
tartalmazza, amelyeket a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító)
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseire kell alkalmazni a
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató
rendelkezései mellett.
A Biztosító jelen kiegészítő rendelkezései a 2009. évi LXII. törvény
(továbbiakban: Gfbt.), és a 2014. LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.)
rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a Kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató
rendelkezéseinek kiegészítésére.
A Biztosító jelen feltételei kiegészülnek a bonus-malus rendszer, az
abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes
szabályaival, valamint a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének
fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokkal.
A biztosítási szerződés részét képezik: az ajánlat, annak mellékletei: a
nyilatkozatok, az adatlapok, az igazolóeszközök, valamint a hivatkozott
szerződési feltétel; a kötvény.
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése folyamán
az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem
vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül
sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának részleteit
a „Biztosításközvetítői tájékoztató” elnevezésű dokumentum
tartalmazza.
1. díjfizetés
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással,
folyószámláról vagy készpénzátutalási megbízással (postai csekken).
Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a díjfizetés
gyakorisága lehet éves, féléves, negyedéves, havi.
Új szerződés megkötésére havi díjfizetési gyakorisággal nincs
lehetőség.
A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján
esedékes. A folytatólagos díjrészletekre vonatkozóan az esedékesség a
biztosítási időszak kezdetéhez képest a díjfizetés gyakorisága szerint
meghatározott hónapnak azon napja, amely számánál fogva a
biztosítási időszak kezdőnapjának megfelel. Amennyiben a díjfizetés
gyakorisága szerint meghatározott hónapban nincs a biztosítási időszak
kezdetének napjával azonos számú nap, úgy az esedékesség a hónap
utolsó napja.
A biztosító kockázatviselésének – jogszabályban meghatározott –
szünetelése esetén a biztosítási szerződésben biztosított gépjármű
ismételt forgalomba helyezése valamint a szünetelés lejárta esetén a
szünetelést követő díjrészlet esedékessége az ismételt forgalmoba
helyezés valamint a szünetelés lejáratának a napja.
Ha a díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlaton nem jelöli be, akkor
a Biztosító jogosult a határozatlan időtartamra kötött szerződést
negyedéves díjfizetési gyakorisággal kötvényesíteni.
A díjfizetés gyakorisága a biztosítási évfordulóval módosítható.
Abban az esetben, ha a Szerződő a biztosítási díj kiegyenlítése
érdekében felhatalmazást adott a Biztosítónak csoportos beszedés
indítására, valamint a számlavezető pénzintézetének a csoportos
beszedés teljesítésére, de ettől eltérően a Biztosító készpénzátutalási
megbízást küld a Szerződő részére, úgy a Szerződő postai befizetéssel,
avagy átutalás indításával köteles kiegyenlíteni a részére megküldött
értesítőn szereplő összeget.
Amennyiben nem áll a Szerződő rendelkezésre az esedékessé vált
biztosítási díjrészlet megfizetésére szolgáló, a Biztosító által kiállított
díjesedékességi értesítő, vagy más dokumentum, amelynek
felhasználásával díjfizetést teljesíthetne, úgy a jogszabályban
kötelezően előírt fedezet folyamatos fennállása, a szerződés
díjfizetéssel történő hatályban tartása érdekében a Szerződő
kötelezettsége a türelmi időn belül postai befizetéssel, avagy átutalás
indításával díjfizetést teljesíteni az adott kötvényszámra való
hivatkozással.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a
biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás
esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek
tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.
2. területi csoport meghatározása
A díjtarifában meghirdetett területi csoport kiválasztásának alapja
természetes személy esetén a lakóhely, nem természetes személy
esetén pedig a telephely. (Az egyéni vállalkozó a díj meghatározása
szempontjából természetes személynek minősül.)
Természetes személyek esetén a lakóhely meghatározása személyi
okmányok alapján, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, és
személyazonosító igazolvány, vagy személy igazolvány alapján történik.
Nem természetes személy esetében telephelynek a forgalmi
engedélybe bejegyzett telephely minősül.
Amennyiben a szerződő lakóhelye/telephelye a díjtarifában közölt
területi besorolás alapján nem beazonosítható, a területi csoport
meghatározásakor a Biztosító jogosult az "1"-es jelű területi csoportot
alkalmazni.
3. M forgalmi rendszám alá tartozó járművek
A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a
mezőgazdasági erőgépekre kiváltásra kerülő "M" forgalmi rendszám
alá tartozó gépjárműveket a biztosító egyedileg azonosítva, külön-külön
biztosítja.
4. káresemény bejelentése
A biztosított és a károsult a káreseményt a biztosítónál bejelentheti:
- személyesen az ügyfélszolgálati irodában; 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.
- írásban a biztosító ügyfélszolgálatának címzett levélben;
Budapest 1851
- fax: (+36 1) 461 5254
- telefonon: (+36 1/20/30/70) 335 3355;
- interneten a Biztosító honlapján az erre a célra kialakított
felületen; kh.hu
- e-mailben az erre a célra létrehozott e-mail címen;
biztosito@kh.hu, gepjarmukar@khab.hu
5. kártérítési igények elévülése
Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a
Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.
a K&H Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató
kiegészítő rendelkezései
6. a biztosítási titoknak minősülő adatokról
A megkötött szerződésére vonatkozóan, a Szerződő által közölt adatok
biztosítási titoknak minősülnek, azokat csak akkor lehet kiadni
harmadik személynek, ha ahhoz a Szerződő vagy törvényes képviselője
írásban hozzájárul.
7. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
7.1 A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon
biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással
összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a
biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
7.2. A 7.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes
hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az
ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
7.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha
törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a
biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és
mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
7.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a
hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi
adatokat a biztosító a 7.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak.
rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával
kezelheti.
7.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója
ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
7.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és
az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során
eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági
végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési
eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 7.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi
államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott
adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető
kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást
vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármű-
nyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos
közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő
hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal,
valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási
szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló
megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás
közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a
Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a
levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási
Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a
kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével
kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a
balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében
az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá
a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok
tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által
támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei
minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik
országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a
magyar jogszabályok által támasztott követelményeket
kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli
biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a
káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri
rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-
malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott
esetekben a biztosítóval
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott
támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-
megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel,
az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt
álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy
személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés
megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját
és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap
igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító
jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
7.7. Az 7.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben
nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a
pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási
szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli
megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét
vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját.
7.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és
az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi
megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
13
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban:
FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában
foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt
kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
7.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 7.6. és 7.11. pontokban, az
7.5. pontban, az 7.6. – 7.13. pontokban és az 7.15. pontban
meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes
adatait továbbíthatja.
7.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az
7.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
7.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat,
az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság
írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban
tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó-
anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel
vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszö-
vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse-
lekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer
birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer
készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal
visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény
feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszí-
rozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben
elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
7.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió
által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte-
lezettségének tesz eleget.
7.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a
felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére
történő átadása.
7.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás
alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő
adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban
kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
7.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a
viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az
adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja
és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes
adatok védelmének megfelelő szintje az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
7.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba
történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
7.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye
(főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a
külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megál-
lapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében
történő adatátadás.
7.18. A 7.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a
viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja
meg.
7.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat
az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 7.4. pont alá eső
adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok
továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
7.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem
tájékoztathatja a 7.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 7.11. pontja alapján
végzett adattovábbításokról.
7.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a
biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony
fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
7.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
7.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos
személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
7.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok
kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezések az irányadók.
7.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében
az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben
nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a
jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének
teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek
megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos
visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más
biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6)
bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
14
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a minisztérium részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása.
Természetes személyek személyes és különleges adatainak kezelé-
sére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról szóló tájékoztatást
a "Nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez" elne-
vezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét
képezi.
15
8.
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:
K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kárrendezésekor a Biztosító
az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány (káridőpont, káresemény helye, a károsodott vagyontárgy megnevezése, a kár leírása)
rendőrségi igazolás a baleset bekövetkezéséről
a Károkozó felelősségét igazoló okirat
részletes okozói nyilatkozat
a kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai
írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt
bankszámlaszámról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez
meghatalmazás a Biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet,
azokról másolatokat készíthet,
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, hitelt érdemlő igazolás
gépjárműkár esetén
vezetői engedély
a jármű forgalmi engedélye
törzskönyv
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásához
meghatalmazás a javító részére a kárigénylői jogok átruházásához
eredeti vásárláskori számla
eredeti javítási számla, javítási árajánlat
totálkárt szenvedett jármű esetén a Vám- és Pénzügyőrségnek befizetett illetékről és adóról hitelt
érdemlő igazolás, valamint ÁFA igény esetén, annak befizetéséről igazolás
totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása (számla vagy adás-vételi
szerződés)
a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően felmerült járulékos költségek
eredeti számlája, igazolása
ÁFA-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat a káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán
kiállított számlák vonatkozásában
tachográf korong, vagy digitális tachográf kiolvasási lehetősége
bérgépjármű igény és elmaradt
haszon esetén
bérleti (kölcsönadási) szerződés
gépjárműbérlésről kiállított eredeti számla
munkaszerződés
orvosi dokumentáció (pl. mozgáskorlátozottság esetén)
útnyilvántartás
cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
NAV által érkeztetett adóbevallás vagy NAV által kiállított jövedelemigazolás
elmaradt vagy más által végzett teljesítések tényének, ellenértékének és költségének igazolása
adókártya másolata, iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok másolata
16
9. panaszügyintézés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Lechner
Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (+36 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.: 777) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
A biztosítók felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
tel: (+36 1) 489 910