Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2017.06.02.-től

K&H lakásbiztosítás
érvényes: 2017. június 2-től
készült a MABISZ Lakásbiztosítási
Standard Termékvázlat figyelembevételével
n
3
tartalom
ügyfél-tájékoztató 5
szerződési feltételek 11
1. általános feltételek 11
1.1. szerződő, biztosított 11
1
.2. a szerződés létrejötte 11
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 11
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 11
1
.5. a biztosítási szerződés módosítása 11
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 12
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 12
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 12
1.9. értékkövetés szabályai 13
1.10. önrészesedés 13
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 13
1.12. mentesülés 14
1.13. általános kizárások 15
1.14. egyéb rendelkezések 15
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség 15
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés 17
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 17
2.1. biztosított 18
2.2. területi hatály 18
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 18
2.4. biztosítási összeg 19
2.5. biztosítási események 20
2.6. a Biztosító szolgáltatása 33
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 35
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 35
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 37
4. kiegészítő balesetbiztosítás feltételei 37
4.1. balesetbiztosítás 37
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
(1. számú melléklet)
46
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
(
2. számú melléklet)
49
a kisállat-biztosítás kizárásainak kiegészítése
(
3. számú melléklet)
51
5
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiz-
t
osítást, amely otthonát és ingóságait védi az alábbi-
akban felsorolt veszélynemek ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) 1992.
február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosító-
rsaságunk Eupa egyik legesebb péngyi
csoportjának, a KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény
a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: Bit.) és a
2013. évi V. törny a Polri Törvénykönyvl
(a továbbiakban: Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerző-
désre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995.
évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról és az
1996. évi LXXXI. törvény a rsasági adóról és
osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
-
a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a
kötvényen meghatározott lakó- és melléképületre,
építményekre (pl. kerítés, fürdőmedence stb.),
ingóságokra (az ékszerektől a bélyeggyűjtemé-
nyen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft
erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból
tartott állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más
vagyontárgyakkal rténő károsodására is az
általános háztartási ingóságok biztosítási össze-
gén belül, annak 5%-a erejéig,
-
a kockázatviselés helyén vül, Magyarország
területén a biztosított ingóságra biztosítottanként
és biztosítási eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra,
üvegházakra, földbe vájt kikövezetlen falú építményekre,
különálló ipari és kereskedelmi épületekre,rmilyen
készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft összeget
meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás
szerződési feltételeit, amely részletesen tartalmazza
azoknak a vagyontárgyaknak és eseményeknek a
felsorolását (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre
nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően,
nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra
kerül például:
-
magában az öngyulladt anyagban keletkezett
tűzkár,
- az élet, étmény statikai és méretezési
elégtelensége miatt keletkezett összeroppanás
kár,
- vilmvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy
kizárólag elektromos vezetékekben keletkezett
villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 ón keresztüli
lakatlansága esetén az elektromos, elektronikus
hálózathoz, vagy antennához, antennarend-
szerekhez indokolatlanul csatlakoztatott vagyon-
tárgyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása
miatt bekövetkező kár,
- bánszattal, ldmunkálatokkal, tfúrással,
földkitermeléssel okozott földcsuszamlás, valamint
föld- és kőomlás kár,
- csapadékz, természetes- vagy mesterséges
vizek okozta kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban rolt ingógokban keletkezett
felhőszakas kár, viharkár és jégeső vagy
hónyos kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padoza, nem lakás célú
K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató
K&H lakásbiztosítás
1-10221-08
helyiségekben a padlószint felett kevesebb mint
12 cm-rel tárolt biztotott vagyontárgyakban
keletkezett vízkár,
- magában a rosodást előidéző lt tarto-
kokban, szerelvényekben és a vezetékre
kapcsolt ztarsi pben bekövetkezett
vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a
lopás, betöréses lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési
limitet meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed
ki:
-
zkárok biztosa: z, elektromos tűz,
robbanás, összeroppanás, villámcsapás, villám-
csapás másodlagos hatása, az idegen tárgyak
rádőlése, ráesése, légijármű ütközés, ismeretlen
közlekedési eszköz beleütközése.
- földmozgáskár biztosítás: ldrengés, földcsu-
szams, kő- és földoms, ismeretlen üreg
beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az alapbiztosítás az Ön választása alapján kiterjeszthető
az alábbi fedezetekkel:
-
különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia
főzőlap, bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett
előtető, télikert, üvegtégla, üveg tecserép,
rcsempék, normál tükör, akrium és
terrárium üvegezése, úszómedence vagy medence
üvegezése, zuhanykabin,
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása:
betöréses lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás
biztosítása
-
vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosí-
tása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24/7
- kisállatbiztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn
túli javítási költségeinek térítése
-
háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben
okozott károkra: szersen kívül okozott
személyi sérüléssel vagy tárgyrongálással járó
(
dologi) károk
- kutyatartói felességbiztosítás kiterjeszse
gépjárműben és haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesz-
tése Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő
maradandó egészségkárosodás; baleseti eredetű
műtét; baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés,
vagy 28 napot meghaladó gyógytartam; baleset
miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban esett kár
- temetési biztosítás
- túlfeszültség biztosítás
- fedezet építés, bővítés alatt álló épületekre
mikor kezdődik a koczatviselés?
A biztosítási szerződés legkobban a biztosítási
ajánlat / kötvény aláírását követő nap nulla órakor lép
halyba. Ettől el bbi ipontban a felek
megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető.
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló
minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának
első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bank-
rtyával), csoportos beszesi megbízással, banki
átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai
csekken). A jfizetés gyakorisága lehet éves (egy
összegben egész évre előre történő fizetéssel), féléves
vagy negyedéves.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a
biztosítási szerződés évfordujakor módosítha.
Az ajánlat / kötvény aláírásával a felek az első díj
tekintetében a kötnyben és a díjesekességi
értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztás-
ban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
s megegyessel, j-nemfizetés miatt vagy
6
K&H lakásbiztosítás
felmonssal. Határozatlan itartamú szerződés
a biztosítási időszak végére bármikor felmondható azzal
a korlátozással, hogy a biztosítási időszak vége előtt
3
0 napon belül már nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási
összeg módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő
által meghatározott vagyonbiztosísi összegeket a
Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően a következő
biztosítási időszakra automatikusan (azaz n
jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az
alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis
index) a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett,
12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási,
-karbantartási árindex (épületek, építmények vagyon-
csoportra), illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyon-
csoportra), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet
(alkalmazott index). Így a módosított (az új biztosítási
időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi
biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év
folyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási összeg
dot. A biztosi összegek ltozását a
biztosítási díj arányosan követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szem-
pontjából minden lényeges körülményt köteles írásban
közölni a biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban
az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában
(amely adatokat a szerződő a szerződéskötés során
közölt) változás történik, értesítse biztosítás-közvetítőjét,
aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzését.
Mely adatok ezek? Pl.: név, cím, tulajdon, biztosítási
összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül köz-
pontunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a
biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet
kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy
törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi
szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladat-
körében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntető-
eljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség,
tobbá az általuk kirendelt szartő, ügyészség,
büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás,
i
lletve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság,
a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben
eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,
a
hag, gmhatóság, egészségügyi hatóság,
nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal,
Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető
jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információ-
szabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett
tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve az
külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs
Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok relmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatás-
vizslatok elvégse ljából a miniszter résre
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és
gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, valamint
az adatkezelési tájékoztató elnevezé nyomtatvány
tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha resemény történik, hívja biztosításközvetítőjét,
akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló
dokumentumon) található meg.
A bevetkezett rt bejelentheti onlinekárbeje-
lentési felületünn is a
https://ugyfelportal.kh.hu
/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának
megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
email címen,
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
s központi
telefonszámon, valamint
-
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
Amennyiben rendelkezik Lakásszerviz 24/7 kiegészítő
biztosítással, a szerződésben meghatározott esemé-
nyek bekövetkezésekor kérjük vegye fel a kapcso-
latot a K&H Biztosító setségnyújsi megzott-
val, a Europ Assistance Magyarorsg Kft-vel,
a
(+36 40) 200 799
telefonszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősség-
biztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell
bejelenteni.
7
K&H lakásbiztosítás
Speclis teendők adott resemények bevet-
kezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzol-
t
óságnak is. Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell
jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van
szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító rkifizetési telezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha nem biztosított káresemény
történt. A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt
a Biztosított, illetve Szerző vagy a vele közös
háztartásban élő hozzátarto, vagy a Biztosított,
illetve Szerződő - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője,
tagja vagy szerve sndékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a Biztosító
szolgáltatási telezettge alól a Szerdőt és a
Biztotottat terhe rmegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges
utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekö-
vetkezett kár mértékéből káreseményenként, a szerző-
désben (biztosítási kötvényen) meghatározott összeget
maga viseli.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően
ti meg. Amennyiben az adott vagyonrgyat,
vagyoncsoportot illetően alulbiztotottság áll fenn
- vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges értéke
nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a
kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll
a biztosítási összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget
a szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az
alulbiztotottságot. A maradvánrték a biztosítási
összegből levonásra kerül.
-
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a
reális helyrllítási ltgen téríti meg; ha
azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot
meghaladó, a helyreállítási költségből az érték-
emelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek;
ha azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot
meghaladó: káridőponti valóságos értéken.
-
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat
részleges vagy teljes kárát a reális helyreállítási
költségen; ha az elhasználódottság mértéke az
5
0%-ot meghaladja, káridőponti valóságos érté-
ken téríti a Biztosító.
-
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási
k
öltség erejéig térítjük; ha azonban az elhasz-
nálódottság mértéke 70%- ot meghaladó, a javí-
tási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.
Nem javítható rok esetében újrabeszerzési
értéken térítünk, ha azonban az elhasználódottság
mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valósá-
gos értéken.
-
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen
felmerülő indokolt és igazolt költségeket (oltás,
mentés, bontás és kiürítés, elszállítás, ideiglenes
fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költségek,
rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideiglenes
lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében
a biztosítási összegen belül az épület biztosítási
összegének 2%-áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szánkos vagy lyosan gondatlan
magatartása esetén a Biztosító a károsultnak kifizetett
összeg visszafizetését követelheti a biztosítottól. Közös
(lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a tulajdo-
nosokat terhelő felelősségi rokat a tulajdoni hányad
arányában téríti meg a Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgál-
tatása a szerződési feltételekben meghatározott baleset-
biztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát beje-
lentheti:
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
,
vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
-
a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
-
a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
-
írásban a
K&H Biztosí Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
-
személyesen a zponti Ügylszolgálat ügy-
intézőinél vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén
az ölló foglalkozásán és gazdagi tekeny-
ségén kívül eső célok érdekében eljáró természe-
8
K&H lakásbiztosítás
tes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534
Budapest BKKP Pf.: 777., telefon: (+36 80) 203 776,
e
-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrettével és telje-
sével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén
a
fogyasz álláspontját amasztó bizonté-
kaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Buda-
pest BKKP Pf.:172, telefon: (+36 80) 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) eljárását kezdemé-
nyezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyig lküli szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102).
Adatkezesi panasszal kapcsolatosan a Biztosító
belső adatdelmi felehez, bírósághoz vagy
a Nemzeti Adatvédelmi és Inforciószabad-
g Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erz-
bet fasor 22/C., telefon: (+36 1) 391 1400,
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési
feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanul-
mányozza át.
Jogvita esetén a szerződési feltételekben
foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további hasznos
tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meghatározásokat
olvashat.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
9
K&H lakásbiztosítás
betörésvédelmi tanácsok
A szersi feltelek 1. s mellékleben
m
egtalálja a K&H Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az
alábbi gondolatokkal szeretnénk segítséget is nyújtani,
és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni a
figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfele vagyonvédelem és egy jó biztos
megnyugtató biztonságot jelent az Ön és családja
számára. Vannak veszélyek, amelyek ellen lehet és kell is
dekezni, érdemes még időben a megfele
intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé
tartozik a betöréses lopás és rabs. Az egész
társadalomban jelentős problémát okoz a betöréses
lopások számának növekedése. Az emberek számára
mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül
nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A
biztosítás képes pótolni az anyagi veszteségeket, de a
Biztosító nem tudja semlegesíteni például azokat a lelki
károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes
kötődésű, megszokott eredeti tárgyait.
Két fontos megállapítás:
-
a betörés a nap bármely percében megtörténhet
és annak a valószínűsége, hogy az Ön otthonát is
betörés érheti, sajnos egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a
betörőt elriasztanák az egyszerű, de hatékony
védelmi eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nszák, illetve azok
rrészeinek állapotán, valamint az üvegfelületek
védelmen múlik. A zárak megvizsgálása mellett néhány
megszívlelendő jótanács:
1.
Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban
felkapcsolva egy lámpát! Ha lehetőségei engedik,
használjon programozható kapcsoló órát, amely
különböző időpontokban be- és kikapcsolja a
hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2.Csukjon és zárjon be minden kül ajt,
garázsajtót, ablakot és zárat, ha nincs otthon! Ha
van üvegezett teraszajtaja a háznak, ne hagyja
benne belülről a kulcsot!
3.Ha van a ház körül létra, zárja el!
4.Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg
egy ismerőst, hogy ürítse ki rendszeresen a
postaládáját!
5.Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása
előtt! Hagyja meg nekik az értesítési címet!
6
.Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy
ha sat sffel rendelkezik, abba zárja el!
(Ha sfet n beszerezni, szívesen állunk
rendelkere a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7.Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és
kérje meg a látogatót, hogy azonosítsa magát!
Mielőtt ajtót nyit, akassza be a biztonsági láncot!
Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne nyisson
ajtót!
8.Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb
nyilvánvaló helyeken, mint például a postaládában,
a lábtörlő alatt, a virágtartóban!
9.Kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a
betörések száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó,
nagy értékű ingóságok (pl. ékszer, nemesfém,
antik rgy, gyűjtemény, szőrme, nagy értékű
híradástechnikai berendezések, stb.) vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel,
kérjük fogadja meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott
készüléket vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos
vizsgálatok után adják meg egy termékre a minőségi
tanúsítványt. Minden minősített termék rendelkezik
MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez:
- Bízza rendőrgi engellyel rendelkező
szakemberre a riasztó felszerelését!
- Ha teheti, csatlakoztassa riasz rendszerét
rendőrgi vagy olyan biztonsági szolgálat
központjába, amely riasztás eseten járőrt küld a
helyszínre.
- A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne
feledje azonban, hogy nem helyetteti a
minőségű zárakat és a nyílászáró-védelmet.
10
K&H lakásbiztosítás
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztotási esemény esetén a jelen szerződési
feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait,
amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a
jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz
intézett irásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik
(a továbbiakban: biztosított), különösen:
-
a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
-
lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továbbá a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meg nem
nevezett, de a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a
kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok
szerinti biztosított(ak) közeli hozzátartozója és hozzátartozója.
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)
megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő
jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:
Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá
intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról
a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a
biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet
megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a
Biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban
esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
A szerződésbe belé biztosított köteles a szerződő lnek a
szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is -
megtéríteni.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási
ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít
ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak
beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító
által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti
tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére rtént átadása
időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét
követő napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító
köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és
az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a
szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön
létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor
írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön
létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt állít ki.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton/kötvényen meghatá-
rozott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadásától számított 15 napon belül visszautasítja. Az ajánlaton
a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet
korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az
ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek
lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az
igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei
alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi
elbírálása szükséges.
1.3.2. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a Biztosító kockázatviselése a kötvényen meghatározott időben
kezdődik meg. Ebben az esetben az 1.3.1-ben foglaltak a szerződésre
nem alkalmazhatóak.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a
biztosítási időszak
A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak
egy év, a biztosítási évforduminden évben a kockázatviselés kezdete
hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor
módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul
marad.
11
K&H lakásbiztosítás
a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei
1.6. a biztosítási szerződés megsnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlen válás: ha a biztosí kockázatviselésének
tartama alatt a biztosítottnak a biztosísi érdeke megszűnik, vagy a
biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy
annak érintett sze - megsnik az érdek megszűnésének, illetve a
biztosítási eseny lehetetlen válásának napjával. A Biztosít ilyen
esetben a biztotási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti
meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazodokumentumot a Biztosí
résre be kell mutatni.
A biztosítási érdek megszünéséhez fűző jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztotott vagyontárgy
tulajdonjoga átszállásának vetkeznye és a vagyontárgy más jogcím
alapján már korábban is az új tulajdonos birtoban volt. Ebben az esetben
a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog
átsllása időpontban esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerzősre díjfizesi kötelezettség
továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.
A szerződést rmelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést
követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel
felmondhatja.
1.6.2. Rendes felmons: a határozatlan időre kötött szerzőst a felek
írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel
felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez
határiben megérkezik.
1.6.3. Díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül
megfizetésre, a biztosító jfizetésre rténő felszólítást küld, amelyben a
díj megfizesére vonatkoan a felszólító elkülsétől számított legalább
harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen
elteltével a biztosísi szerződés a tharidő napval megsnik kivéve,
ha a biztotó a díjvetelését késedelem néll bírósági úton érvényesíti.
A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni.
Abban az esetben, ha a szerzős a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a
folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző
fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban rheti a
biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási
fedezetet a megszűnt szerzős feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve,
hogy a kobban esekes vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerzős díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási
időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosí - a
díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatko szabályok megfele
alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés
kieszísére, a szerdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett
díjjal arányos időtartamra marad fenn.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel
megszüntethetik.
1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási
szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj
megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése get ért és köteles az
esetleges díjkünbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. Jelen szerződési feltelek szerint kötött biztosítás megállapított díja
egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (fedezetet igazo
dokumentum) megjeltek szerint - éves, ves vagy negyedéves lehet.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor
a fedezetet igazo dokumentum éves jfizetési gyakoriság szerint kerül
kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási szerdés
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel, csoportos beszedési
megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson.
1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat
tekinti befizetettnek.
1.7.4. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírá-
sával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj
megfizetése tekintetében. E megállapos szerint az első díj
megfizetésének esedékességét a Biztosí által kiállított és a
szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján
esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.5. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő. Amennyiben erre
nem kerül sor, úgy az első díj esedékességére az 1.7.4-ben foglaltak
az irányadóak.
1.7.6. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.7. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely
díjfizetési gyakoriság szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket
is figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti
ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
gyakoriságra módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem
éri el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és
3 000 Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.8. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés
megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra teljes j
megfizetését követelheti.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg. A biztosítási
összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a biztosítási
díj megállapításának alapja.
1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értékl alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosí
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.
1.8.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet
automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége
továbbra is fennáll.
12
K&H lakásbiztosítás
1.9. értékkövetés szabályai
1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által
meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak
szerint:
1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a
(Központi Statisztikai Hivatal) által az indelás alkalmazát
megelőzően utoljára zzétett, 12 napos tartamra vonatkozó,
számított lakásjavítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények
vagyoncsoportra), illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyon-
csoportra), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott
index). Így a következő biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg
az előző évi biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik
napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási
évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés
időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.
1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az
ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből
reseményenként a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és
balesetbiztosítási események esetén a Biztosí nem alkalmaz
önrészesedést.
1.10.2. Az önrészesedés mérke a biztotási évforduval
módosítható.
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító
tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési
kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan
körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen
vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést
tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak
megfele laszaival a szerződő illetve a biztosított zlési
kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása
önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
1.11.1.2. A szerdéstés un a szerző és a biztosított
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak
írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási tvény, ajánlat, adatközlő,
mellékletek bármely adata.
A szerződő és a biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik.
1.11.1.3. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a
szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és
ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését
eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc
napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés
a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik,
amennyiben a biztosító erre a következményre a módosító javaslat
megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
1.11.1.4. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- tulajdonváltozás
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy
a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása),
- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása,
amennyiben a szerződő (biztosított) gazdálkodó szervezet,
1.11.1.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és
nyilatkozatokat írásban kell közölni.
1.11.1.6. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés
tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.1.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség
egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat
olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval
közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre
köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség
megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.11.1.8. A biztosított a reseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig
köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
1.11.2.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az
adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
Ezen követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés
szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit,
előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
1.11.2.2. A Szerződő és Biztosított köteles a kárt tőle telhetően
megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és
tartokai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai
berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint
az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további rok
keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a gazda gondosságán túl a
hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági harozatok,
szabványok az irányadók.
1.11.2.3. A Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését követően
haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,
mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg
épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott
vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
13
K&H lakásbiztosítás
1.11.2.4. A Szerződő és Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk
csatlako berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles
továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével
kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok
megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és Biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli
épület(ek) vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték
csapját elzárni. Fűtési inyben valamennyi zvezetéket és
berendezést vízteleníteni kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez
vonatkozik az üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre.
Családi és hétvégi házakra a fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha
azok több, mint 72 órán át lakatlanok.
1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a
kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzé-
sére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított két munkanapon belül, illetve felelősségbiztosítási esemény
esetén 30 napon belül írásban (online rbejelentési felületen,
e-mailben, faxon, levélben), vagy telefonon köteles bejelenteni a
Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és
lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások
tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét
nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak,
a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt
munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.11.3.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi
fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.3.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár
bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy
állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb rté ltoztatás
következtében a Biztosító számára szolgáltatási kötelezettsége
elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné
váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
előtt a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
rosodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott
vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de
legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan
állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,
tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító
rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a
biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás
összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét
bizonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által
történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási
számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt
hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve
épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi
feljelentést.
1.11.3.9. A biztosísi esemény bekövetkezésének és a r
összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat
terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.10. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a rüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb
adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,
illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való
megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól
számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is
fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már
eleget tett.
1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú
melléklet tartalmazza.
1.11.5. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.6. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.7. szolgáltatási kötelezettség
1.11.7.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést
követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk
esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a
Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéig, ha a biztosísi eseménnyel
kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.7.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más
károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt
csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási
esemény következménye.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a szerződő vagy biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk
14
K&H lakásbiztosítás
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a
biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöl - alkalmazottjuk, megzottjuk, veze beosztású
tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szerk
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkeseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a
Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a
biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az
alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély
nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott
személyeknek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító
ha szer hatása alatti állapoval közvetlen okozati
összefüggésben keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. A közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési
telezettség (1.11.1. pont) megsérse esetében a Bizto
kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő vagy a biztosított
bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a
Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses
mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,
felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető
jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi
önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból
nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az
Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény
illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal
közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a
károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat
tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is
érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a
költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként
a Biztosított követelését kell kielégíteni.
1.14.2. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.14.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.14.4. A biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses
lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági
ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.14.5. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el.
Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási
esemény időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek
azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással
összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a
biztosítási tevékenységl szóló 2014. évi LXXXVIII. rvény (a
továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
1.15.2. A 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes
hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az
ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha
törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a
biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és
mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és
a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló