Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2016.08.26.-tól

K&H lakásbiztosítás
érvényes: 2016. augusztus 26-tól
készült a MABISZ Lakásbiztosítási
Standard Termékvázlat figyelembevételével
n
3
tartalom
ügyféltájékoztató 5
szerződési feltételek 9
1. általános feltételek 9
1.1. szerződő, biztosított 9
1
.2. a szerződés létrejötte 9
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 9
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 9
1
.5. a biztosítási szerződés módosítása 9
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 10
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 10
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 10
1.9. értékkövetés szabályai 10
1.10. önrészesedés 11
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 11
1.12. mentesülés 12
1.13. általános kizárások 13
1.14. egyéb rendelkezések 13
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség 13
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés 15
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 15
2.1. biztosított 15
2.2. területi hatály 15
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 15
2.4. biztosítási összeg 17
2.5. biztosítási események 17
2.6. a Biztosító szolgáltatása 30
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 33
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 33
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 35
4. kiegészítő balesetbiztosítás feltételei 35
4.1. balesetbiztosítás 35
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
(1. számú melléklet)
43
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
(
2. számú melléklet)
46
a kisállat-biztosítás kizárásainak kiegészítése
(
3. számú melléklet)
48
5
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiztosítást, amely
otthonát és ingóságait védi az alábbiakban felsorolt veszélynemek
ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a
K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata
személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H
Biztosító biztosításközvetítőt. Honlapunkon (kh.hu) lehetőségében áll a
lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási
tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.
Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
-
a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen
meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.
kerítés, fürdőmedence stb.), ingóságokra (az ékszerektől a
bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft
erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott
állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más vagyontárgyakkal
történő károsodására is az általános háztartási ingóságok
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a
biztotott ingóságra biztosítottanként és biztosítási
eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe
vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi
épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft
összeget meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás szerződési
feltételeit, amely részletesen tartalmazza azoknak a vagyontárgyaknak
és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és korlátozásokat),
amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül
biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:
-
magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,
- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett összeroppanás kár,
- villámdelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag
elektromos vezetékekben keletkezett villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén
az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,
antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott
vagyontárgyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt
bekövetkező kár,
- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel
okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhőszakadás kár,
viharkár és jégeső vagy hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú, nem lakás célú helyiségekben a
padlószint felett kevesebb mint 12 cm-rel tárolt biztosított
vagyontárgyakban keletkezett vízkár,
- magában a rosodást előidéző lt tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a lopás, betöréses
lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maxilis kártérítési limitet
meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
-
zkárok biztosítása: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos
hatása, az idegen tárgyak rádőlése, ráesése, légijármű ütközés,
ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése.
- földmozgáskár biztosítás: földrengés, földcsuszamlás, kő- és
földomlás, ismeretlen üreg beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása.
milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?
Az alapfedezet az Ön választása alapján kiterjeszthető az alábbi
fedezetekkel:
-
különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia főzőlap,
bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett előtető, télikert,
üvegtégla, üveg tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör,
akvárium és terrárium üvegese, úszómedence vagy
medence üvegezése, zuhanykabin,
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása: betöréses
lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
K&H lakásbiztosítás ügyféltájékozta
K&H lakásbiztosítás
1-10221-07
-
vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24/7
- kisállatbiztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási
költségeinek térítése
- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszelyi miségben okozott
károkra: szerződésen kívül okozott személyi sérüléssel vagy
tárgyrongálással járó (dologi) károk
- kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó
egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű
csontrés, csontrepedés, vagy 28 napot meghala
gyógytartam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban
esett kár
- temetési biztosítás
- túlfeszültség biztosítás
- fedezet építés, bővítés alatt álló épületekre
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat / kötvény aláí-
rását követő nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi
időpontban a felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos
beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási
megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy
összegben egész évre), féléves vagy negyedéves.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható. Az ajánlat / kötvény aláírásával
a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi
értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak
meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztotási szerződés megszűnhet érdeklással, zös
megegyezéssel, j-nemfizetés miatt vagy évfordura rténő
felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére
bármikor felmondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak
vége előtt 30 napon belül már nem mondható fel.
mi az értékköves módja, rtéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérk biztosítás fenntarsa érdekében a Szerződő által
meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási
évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az
alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH
által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új
biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási
összeg és az alkalmazott index szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor
kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási
összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szempontjából minden
nyeges körülményt teles írásban közölni a biztosíval
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a
változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés
bármely adatában (amely adatokat a szerződő a szerződéskötés során
közölt) változás történik, értesítse biztosítás-közvetítőjét, aki segít
elintézni a szükséges módosítások elvégzését. Mely adatok ezek?
Pl.: név, cím, tulajdon, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,
ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség,
továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben,
polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró
zjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóhaság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átve
biztotó, alapve jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett
tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve az külföldi
bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megköté-
séhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási
szerződés részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefon-
száma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található meg.
6
K&H lakásbiztosítás
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
men, ahol biztosísi
kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
email címen,
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszámon,
valamint
-
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
Amennyiben rendelkezik Lakásszerviz 24/7 kiegészítő biztosítással, a
szerződésben meghatározott események bekövetkezésekor kérjük
vegye fel a kapcsolatot a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízott-
jával, a Europ Assistance Magyarország Kft-vel, a
(+36 40) 200 799
telefonszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt
legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,
ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás
szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a
Biztosított, illetve Szerződő vagy a vele közös háztartásban élő
hozzátartozó, vagy a Biztosított, illetve Szerződő - vezető munkakört
vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy lyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat
terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése
esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekövetkezett kár
mértékéből káreseményenként, a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.
Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően
alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. A
maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.
-
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítha rokat a Biztosító a rlis
helyrllísi költségen téríti meg; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási
költségből az értékemelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban
az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti
valóságos értéken.
-
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges
vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az
elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti
valóságos értéken téríti a Biztosító.
-
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség
erejéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke
70%- ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés
levonásra kerül.
Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk,
ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
-
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő
indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és
kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb
kárenyhítési költségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei,
ideiglenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a
biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 2%-
áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a
Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a
biztosítottól. zös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a
tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában
téríti meg a Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Bizto szolgáltatása a
szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
-
a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
-
a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
-
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött
levélben, vagy
-
személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önál
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket
bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
K&H lakásbiztosítás
betörésvédelmi tanácsok
A szerződési feltételek 1. számú mellékletében megtalálja a K&H
Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az alábbi gondolatokkal szeretnénk
segítséget is nyújtani, és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni
a figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás megnyugtató
biztonságot jelent az Ön és családja számára. Vannak veszélyek,
amelyek ellen lehet és kell is védekezni, érdemes még időben a
megfelelő intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé tartozik
a betöréses lopás és rablás. Az egész rsadalomban jelentős
problémát okoz a betöréses lopások számának vekedése. Az
emberek számára mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg
közvetlenül nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A
biztosítás képes pótolni az anyagi veszteségeket, de a Biztosító nem
tudja semlegesíteni például azokat a lelki károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes kötődésű,
megszokott eredeti tárgyait.
Két fontos megállapítás:
-
a betörés a nap bármely percében megtörténhet és annak a
valószínűsége, hogy az Ön otthonát is betörés érheti, sajnos
egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt
elriasztanák az egyszerű, de hatékony védelmi eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok zárrészeinek állapotán,
valamint az üvegfelületek védelmen múlik. A zárak megvizsgálása
mellett néhány megszívlelendő jótanács:
1.
Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban felkapcsolva egy
lámpát! Ha lehetőségei engedik, használjon programozható
kapcsoló órát, amely nbö ipontokban be- és
kikapcsolja a hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2. Csukjon és zárjon be minden külső ajtót, garázsajtót, ablakot és
zárat, ha nincs otthon! Ha van üvegezett teraszajtaja a háznak,
ne hagyja benne belülről a kulcsot!
3. Ha van a ház körül létra, zárja el!
4. Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg egy ismerőst,
hogy ürítse ki rendszeresen a postaládáját!
5. Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása előtt! Hagyja
meg nekik az értesítési címet!
6. Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy ha saját
széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha széfet kíván beszerezni,
szívesen állunk rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7. Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és kérje meg a
látogatót, hogy azonosítsa magát! Mielőtt ajtót nyit, akassza be
a biztonsági láncot! Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne
nyisson ajtót!
8. Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb nyilvánvaló
helyeken, mint például a postaládában, a lábtörlő alatt, a
virágtartóban!
9. Kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a betörések
száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy értékű
ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy, gyűjtemény,
szőrme, nagy értékű híradástechnikai berendezések, stb.)
vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel, kérjük fogadja
meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott készüléket
vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos vizsgálatok után adják meg
egy termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített termék
rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez:
- Bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező szakemberre a riasztó
felszerelését!
- Ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét rendőrségi vagy
olyan biztonsági szolgálat központjába, amely riasztás eseten
járőrt küld a helyszínre.
- A riasz berendezés minőségi védelmet ad, ne feledje
azonban, hogy nem helyettesíti a minőségű zárakat és a
nyílászáró-védelmet.
8
K&H lakásbiztosítás
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési
feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait,
amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a
jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz
intézett irásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik
(a továbbiakban: biztosított), különösen:
-
a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
-
lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továb a szerzősben kötvényben (fedezetet igazo
dokumentumban) meg nem nevezett, de a biztosítási esemény
bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén állandó
jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak) közeli
hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ (1) 1. és 2. pontja).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)
megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő
jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:
Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá
intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról
a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a
biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet
megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a
Biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban
esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
A szerződésbe be biztosított teles a szerződő lnek a
szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is -
megtéríteni.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási
ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít
ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak
beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító
által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti
tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító szére történt átadása
időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét
követő napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító
köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és
az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a
szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön
létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor
írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön
létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt állít ki.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott
időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak
átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott (1.2.4-ben
megharozott) 15 napon bel visszautasítja. Az anlaton a
kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet
korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az
ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek
lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az
igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei
alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi
elbírálása szükséges.
1.3.2. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a Biztosító kockázatviselése a kötvényen meghatározott időben
kezdődik meg. Ebben az esetben az 1.3.1-ben foglaltak a szerződésre
nem alkalmazhatóak.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a
biztosítási időszak
A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak
egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete
hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel rmikor
módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul
marad.
9
K&H lakásbiztosítás
a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének
tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a
biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy
annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a
biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen
esetben a biztosítási szerdés megszűse napjáig számított díj illeti
meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúst igazoló dokumentumot a Biztosító
részére be kell mutatni.
A biztosítási érdek megszünéséhez jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy
tulajdonjoga átszállásának következnye és a vagyontárgy más jogcím
alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben
a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog
átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség
továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést
követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel
felmondhatja.
1.6.2. Évfordulóra történő felmondás: a felek a szerződést a biztosítási
időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
1.6.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási j nem kerül
megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást ld, amelyben a
díj megfizetésére vonatkoan a felszólító elküldésétől számított legalább
harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatárieredménytelen
elteltével a biztosísi szerződés a pótharidő napjával megszűnik kivéve,
ha a biztotó a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a
folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő
fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a
biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási
fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve,
hogy a kobban esedékes vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerződés jnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási
időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy szét fizették meg, és a Biztosí - a
díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő
alkalmazásával - erednytelenül hívta fel a szerzőfelet a befizetés
kiegészísére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett
díjjal arányos időtartamra marad fenn.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel
megszüntethetik.
1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon lmenően a biztosítási
szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj
megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az
esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj,jfizetés szabályai
1.7.1. Jelen szerződési feltelek szerint kötött biztosítás megállapított díja
egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (fedezetet igazoló
dokumentum) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor
a fedezetet igazo dokumentum éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül
kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási szerződés
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel, csoportos beszedési
megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson.
1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat
tekinti befizetettnek.
1.7.4. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírá-
sával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj
megfizetése tekintetében. E megállapos szerint az első díj
megfizetésének esedékességét a Bizto által kiállított és a
szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján
esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.5. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő. Amennyiben erre
nem kerül sor, úgy az első díj esedékességére az 1.7.4-ben foglaltak
az irányadóak.
1.7.6. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.7. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely
díjfizetési ütemezés szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti
ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
ütemezésre módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem éri
el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és 3 000
Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.8. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés
megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj
megfizetését követelheti.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben
a biztosítási díj megállapításának alapja.
1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értékl alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosí
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.
1.8.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet
automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége
továbbra is fennáll.
1.9. értékkövetés szabályai
1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által
meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak
szerint:
10
K&H lakásbiztosítás
1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a
KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a következő biztosítási
időszakra érvényes biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és
az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik
napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási
évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés
időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.
1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az
ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből
reseményenként a szerződésben (biztosítási tvényen)
meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és
balesetbiztosítási események esetén a Biztosí nem alkalmaz
önrészesedést.
1.10.2. Az önszesedés mértéke a biztosísi évfordulóval
módosítható.
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges lményt a Biztosító
tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési
kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan
körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen
vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést
tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak
megfele válaszaival a szerződő illetve a biztosított zlési
kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása
önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
1.11.1.2. A szerződéstés után a szer és a biztosított
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak
írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő,
mellékletek bármely adata.
A szerződő és a biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik.
1.11.1.3. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a
szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és
ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését
eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc
napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés
a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik,
amennyiben a biztosító erre a következményre a módosító javaslat
megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
1.11.1.4. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- tulajdonváltozás
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy
a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása),
- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása,
amennyiben a szerződő (biztosított) gazdálkodó szervezet,
1.11.1.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és
nyilatkozatokat írásban kell közölni.
1.11.1.6. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés
tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.1.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség
egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat
olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval
közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre
köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség
megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.11.1.8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, rmilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig
köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
1.11.2.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az
adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
Ezen követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés
szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit,
előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
1.11.2.2. A Szerződő és Biztosított köteles a kárt tőle telhetően
megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és
tartokai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai
berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint
az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a tobbi rok
keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a gazda gondosságán túl a
hatályos jogszalyok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,
szabványok az irányadók.
1.11.2.3. A Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését követően
haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,
mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg
épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott
vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.11.2.4. A Szerződő és Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk
csatlako berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles
továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével
kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok
megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és Biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli
épület(ek) vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték
csapját elzárni. Fűtési idényben valamennyi zvezetéket és
11
K&H lakásbiztosítás
berendezést vízteleníteni kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez
vonatkozik az üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre.
Családi és hétvégi házakra a fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha
azok több, mint 72 órán át lakatlanok.
1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a
kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzé-
sére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított két munkanapon belül, illetve felelősségbiztosítási esemény
esetén 30 napon belül írásban (online rbejelentési felületen,
e-mailben, faxon, levélben), vagy telefonon köteles bejelenteni a
Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat teles megadni, és
lehetővé kell tennie a bejelens, valamint a felvigosítások
tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét
nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak,
a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt
munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.11.3.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi
fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.3.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár
bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy
állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtas
következtében a Biztosító számára szolgáltatási kötelezettsége
elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné
váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
rosodásának utólagos igazolása érdekében. A rosodott
vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de
legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan
állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,
tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító
rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a
biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás
összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét
bizonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által
történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási
számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt
hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve
épületrongálás, és vandalizmus esen a rendőrségi
feljelentést.
1.11.3.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat
terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.10. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb
adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,
illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való
megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól
számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is
fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már
eleget tett.
1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú
melléklet tartalmazza.
1.11.5. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.6. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.7. szolgáltatási kötelezettség
1.11.7.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést
követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk
esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a
Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.7.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más
károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt
csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási
esemény következménye.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a szerződő vagy biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a
Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a
biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
beltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású
tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkeseket a kármegelőzési és kárenyhísi
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
12
K&H lakásbiztosítás
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a
Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a
biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az
alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély
nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott
személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l
légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer
hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben
keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. A közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési
telezettség (1.11.1. pont) megsérse eseben a Biztosí
kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő vagy a biztosított
bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a
Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses
mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,
felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető
jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi
önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból
nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az
Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény
illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal
közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a
károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat
tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is
érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a
költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként
a Biztosított követelését kell kielégíteni.
1.14.2. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.14.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.14.4. A biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses
lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági
ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.14.5. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el.
Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási
esemény időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek
azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással
összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a
biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
1.15.2. A 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett
adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes
hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az
ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha
törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a
biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és
mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és
a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi
adatokat a biztosító a 1.15.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak.
rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával
kezelheti.
1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a)
a biztosító vagy a viszontbiztosí ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a)
a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az
ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró
bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a
természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró
hitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi
vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa
kirendelt szakértővel,
e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2)
bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási
szervvel,
j) törnyben megharozott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-
gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
13
K&H lakásbiztosítás
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási
szerződési állony tekinteben az erre inyu
megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok
tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a
nyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok
tekintetében a könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá-
ciószabadság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a
biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog-
alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az
adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának
kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben
nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettg a eső kifizetésl törnyben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a
pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási
szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli
megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét
vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az
adatkérés célját és jogalapját.
1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és
az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi
megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban:
FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában
foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt
kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11.
pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és az
1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az
ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül
az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági
szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó
hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul,
írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási
ügylet
a)
a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben
foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszléssel, pénzmossal, nszövetségben vagy
bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábíszer
birtoklásával, ros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer
szísének esegítével, új pszichoaktív anyaggal
visszléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény
feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával,
robbaanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
fegyverrel vagy lőszerrel visszaéssel, nzmosással,
nszövetségben vagy nszervezetben elkövetett
bűncselekménnyel
van összefüggésben.
1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió
által elrendelt nzügyi és vagyoni korláto intézkedések
grehajtáról s törnyben meghatározott bejelentési
kötelezettségének tesz eleget.
1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a
felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére
történő átadása.
1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha
a)
a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás
alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő
adatot,
b) a pénzügyi információs egységként ködő haság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törnyben meghatározott
feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs
egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér
biztosítási titoknak minősülő adatot.
1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a
viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a)
ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az
adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és
jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok
védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében
meghatározott bármely módon biztosított.
1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba
történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a)
az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye
(főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a
külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megálla-
podásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő
adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló
törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő
adatátadás.
14
K&H lakásbiztosítás
1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a
biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva
nem tagadhatja meg.
1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes
adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.15.4. pont
alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő
adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem
tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja
alapján végzett adattovábbításokról.
1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a
biztotási, viszontbiztosísi, illetve a megbízási jogviszony
fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal
kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény
érvényesíthető.
1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos
személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó
adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok
tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött
levélben, vagy
-
személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest,