K&H lakásbiztosítás
2
tartalom
ügyféltájékoztató 3
szerződési feltételek 7
1. általános feltételek 7
1.1. szerződő, biztosított 7
1.2. a szerződés létrejötte 7
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 7
1.5. a biztosítási szerződés módosítása 7
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 7
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 8
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 8
1.9. értékkövetés szabályai 8
1.10. önrészesedés 8
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 8
1.12. mentesülés 10
1.13. általános kizárások 10
1.14. egyéb rendelkezések 11
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés 11
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 11
2.1. biztosított 11
2.2. területi hatály 11
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 11
2.4. biztosítási összeg 13
2.5. biztosítási események 13
2.6. a Biztosító szolgáltatása 24
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 27
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 27
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 29
4. kiegészítő balesetbiztosítások 29
4.1. balesetbiztosítás 29
4.2. temetési biztosítás 36
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
(1. számú melléklet)
38
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
(
2. számú melléklet)
40
3
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiztosítást, amely
otthonát és ingóságait védi az alábbiakban felsorolt veszélynemek
ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. július 1-jén alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a
K&H Biztosító (továbbiakban: biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata
személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H
Biztosító biztosításközvetítőt. Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében
áll a lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.
Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
-
a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen
meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.
kerítés, fürdőmedence stb.), ingóságokra (az ékszerektől a
bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft
erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott
állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más vagyontárgyakkal
történő károsodására is az általános háztartási ingóságok
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási
eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe
vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi
épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft
összeget meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás szerződési
feltételeit, amelyek részletesen tartalmazzák azoknak a
vagyontárgyaknak és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és
korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül
biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:
-
magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,
- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett összeroppanás kár,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag
elektromos vezetékekben keletkezett villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén
az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,
antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott
vagyontárgyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt
bekövetkező kár,
- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel
okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár és jégeső
vagy hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben a padlószint felett
kevesebb mint 30 cm-rel tárolt biztosított vagyontárgyakban
keletkezett vízkár,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a lopás, betöréses
lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési limitet
meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
-
tűzkárok biztosítása: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos
hatása, az idegen tárgyak rádőlése, ráesése, légijármű ütközés,
ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése.
- földmozgáskár biztosítás: földrengés, földcsuszamlás, kő- és
földomlás, ismeretlen üreg beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása
milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?
Az alapfedezet az Ön választása alapján kiterjeszthető az alábbi
fedezetekkel:
-
különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia főzőlap,
bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett előtető, télikert,
üvegtégla, üveg tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör,
akvárium és terrárium üvegezése, úszómedence vagy
medence üvegezése, zuhanykabin,
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása: betöréses
lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató
K&H lakásbiztosítás
1-10221-03
-
vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24
- törzskönyvezett kutya és macska biztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási
költségeinek térítése
- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott
károkra: szerződésen kívül okozott személyi sérüléssel vagy
tárgyrongálással járó (dologi) károk
- kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó
egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű
csonttörés, csontrepedés, vagy 28 napot meghaladó
gyógytartam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban
esett kár
- temetési biztosítás
- túlfeszültség biztosítás
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő
nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek
megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki
átutalással, vagy postai átutalással. A díjfizetés gyakorisága lehet éves
(egy összegben egész évre), féléves vagy negyedéves.
Csoportos beszedési megbízás fizetési mód választása esetén 5%
díjengedményt, banki átutalással történő fizetési mód esetén 3%
kedvezményt nyújtunk.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható. Az ajánlat aláírásával a felek az
első díj tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben
foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díj-nemfizetés miatt vagy évfordulóra történő
felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére
bármikor felmondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak
vége előtt 30 napon belül már nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő által
meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási
évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az
alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH
által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új
biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási
összeg és az alkalmazott index szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor
kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási
összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szempontjából minden
lényeges körülményt köteles írásban közölni a biztosítóval
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a
változásjelentésre is. Abban az esetben, ha
a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő az
ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt) változás történik,
értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges
módosítások elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,
biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvet-lenül központunkat
is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,
ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség,
továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben,
polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró
közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő
biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett
tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve az külföldi
bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása. (2003. évi LX. törvény 153-
165.§).
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez"
elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés
részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja rögtön biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
4
K&H lakásbiztosítás
megtalálható. A bejelentéssel fordulhat a Biztosító központi irodájához
is a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös telefonszámon, a kar@khab.hu
email címen, valamint bejelentheti a kárt faxon a (06 1) 461 5235-ös
faxszámon. A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be
kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt
legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,
ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás
szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a
Biztosított, illetve Szerződő vagy a vele közös háztartásban élő
hozzátartozó, vagy a Biztosított, illetve Szerződő - vezető munkakört
vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat
terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése
esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekövetkezett kár
mértékéből káreseményenként, a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.
Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően
alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. A
maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.
-
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális
helyreállítási költségen téríti meg; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási
költségből az értékemelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban
az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti
valóságos értéken.
-
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges
vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az
elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti
valóságos értéken téríti a Biztosító.
-
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség
erejéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke
70%- ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés
levonásra kerül.
Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk,
ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
-
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő
indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és
kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb
kárenyhítési költségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei,
ideiglenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a
biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 2%-
áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a
Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a
biztosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a
tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában
téríti meg a Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a
szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
-
írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy (06 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: www.kh.hu
betörésvédelmi tanácsok
A szerződési feltételek 1. számú mellékletében megtalálja a K&H
Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az alábbi gondolatokkal szeretnénk
segítséget is nyújtani, és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni
a figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás megnyugtató
biztonságot jelent az Ön és családja számára. Vannak veszélyek,
5
K&H lakásbiztosítás
amelyek ellen lehet és kell is védekezni, érdemes még időben a
megfelelő intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé tartozik
a betöréses lopás és rablás. Az egész társadalomban jelentős
problémát okoz a betöréses lopások számának növekedése. Az
emberek számára mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül
nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A jó biztosítás képes
pótolni az anyagi veszteségeket, de a Biztosító nem tudja semlegesíteni
például azokat a lelki károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes kötődésű,
megszokott eredeti tárgyait.
Két fontos megállapítás:
-
a betörés a nap bármely percében megtörténhet és annak a
valószínűsége, hogy az Ön otthonát is betörés érheti, sajnos
egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt
elriasztanák az egyszerű, de hatékony védelmi eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok zárrészeinek állapotán,
valamint az üvegfelületek védelmen múlik. A zárak megvizsgálása
mellett néhány megszívlelendő jótanács:
1.
Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban felkapcsolva egy
lámpát! Ha lehetőségei engedik, használjon programozható
kapcsoló órát, amely különböző időpontokban be- és
kikapcsolja a hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2. Csukjon és zárjon be minden külső ajtót, garázsajtót, ablakot és
zárat, ha nincs otthon! Ha van üvegezett teraszajtaja a háznak,
ne hagyja benne belülről a kulcsot!
3. Ha van a ház körül létra, zárja el!
4. Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg egy ismerőst,
hogy ürítse ki rendszeresen a postaládáját!
5. Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása előtt! Hagyja
meg nekik az értesítési címet!
6. Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy ha saját
széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha széfet kíván beszerezni,
szívesen állunk rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7. Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és kérje meg a
látogatót, hogy azonosítsa magát! Mielőtt ajtót nyit, akassza be
a biztonsági láncot! Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne
nyisson ajtót!
8. Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb nyilvánvaló
helyeken, mint például a postaládában, a lábtörlő alatt, a
virágtartóban!
9. Kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a betörések
száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy értékű
ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy, gyűjtemény,
szőrme, nagy értékű híradástechnikai berendezések, stb.)
vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel, kérjük fogadja
meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott készüléket
vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos vizsgálatok után adják meg
egy termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített termék
rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez:
- Bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező szakemberre a riasztó
felszerelését!
- Ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét rendőrségi vagy
olyan biztonsági szolgálat központjába, amely riasztás eseten
járőrt küld a helyszínre.
- A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne feledje
azonban, hogy nem helyettesíti a jó minőségű zárakat és a
nyílászáró-védelmet.
6
K&H lakásbiztosítás
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési
feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait,
amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a
jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz
intézett irásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik
(a továbbiakban: biztosított), különösen:
-
a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
-
lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továbbá a szerződésben kötvényben (fedezetet igazoló
dokumentumban) meg nem nevezett, de a biztosítási esemény
bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén állandó
jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak) közeli
hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ (1) 1. és 2. pontja).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)
megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő
jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:
Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá
intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról
a biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási
ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít
ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak
beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító
által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti
tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása
időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét
követő napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító
köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és
az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a
szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön
létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor
írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott
időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak
átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott (1.2.4-ben
meghatározott) 15 napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a
kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet
korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az
ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek
lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az
igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei
alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi
elbírálása szükséges.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a
biztosítási időszak
1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor
módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul
marad.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének
tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a
biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy
annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a
biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen
esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti
meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító
részére be kell mutatni.
1.6.2. Évfordulóra történő felmondás: a felek a szerződést a biztosítási
időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
1.6.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül
megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a
díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább
harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen
elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik
7
K&H lakásbiztosítás
a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei (BOB-13)
kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton
érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az
adott biztosítási időszak végével megszűnik.
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj
utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj
visszatérítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a
kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel
megszüntethetik.
1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási
szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj
megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az
esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás megállapított
díja egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (fedezetet igazoló
dokumentum) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor
a fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül
kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási
szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással,
folyószámláról vagy készpénz-átutalási megbízáson.
1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat
tekinti befizetettnek.
1.7.4. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban
állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás
szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által
kiállított és a szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő
tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján
esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.5. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.6. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely
díjfizetési ütemezés szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti
ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
ütemezésre módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem éri
el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és 3 000
Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés
megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj
megfizetését követelheti.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben
a biztosítási díj megállapításának alapja.
1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.
1.9. értékkövetés szabályai
1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által
meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak
szerint:
1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a
KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a következő biztosítási
időszakra érvényes biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és
az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az
ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből
káreseményenként a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és
balesetbiztosítási események esetén a Biztosító nem alkalmaz
önrészesedést.
1.10.2. Az önrészesedés mértéke a biztosítási évfordulóval
módosítható.
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat átadásával egyidőben
köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges
körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy
ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség
feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a
Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más
írásos formában kérdést tett fel.
1.11.1.2. A szerződéskötés után a szerződő és a biztosított
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak
írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
8
K&H lakásbiztosítás