Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H fészek társasház-biztosítás szerződési feltételei és ügyfél-tájékoztató

K&H fészek társasház-biztosítás
érvényes: 2017.06.02-től
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
2
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
3
K&H fészek társasház-biztosítás
ügyfél-tájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H Biz-
tosító Zrt. K&H fészek társasház-biztosítását, amely
a társasházi közös vagy lakásszövetkezeti tulaj-
donba tartozó épületekre, építményekre és ingósá-
gokra, illetve a külön tulajdonba tarto épületré-
szekre nyújt kártérítési fedezetet az alábbiakban fel-
sorolt kockázatok ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító)
1992. február 19-jén alakult meg Budapesten. Bizto-
sítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi cso-
portjának, a KBC csoportnak a tagja.
Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársa-
ság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos:
KBC Insurance NV 100%-ban.
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (+36 1) 489 9100,
fax: (+36 1) 489 9102).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör-
vény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban
Bit.), és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvény-
könyvről (a továbbiakban Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995.
évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osz-
talékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A biztosítás megköthető ALAP fedezetre és
BŐVÍTETT fedezetre.
A társasház-biztosítási szerződés ALAP vagyonbiz-
tosítási fedezete a lakóépület(ek), melléképület(ek)
és építmény(ek) közös tulajdonba tartozó részeiben,
valamint a közös tulajdonba tartozó ingóságok va-
gyontárgyaiban bekövetkezett biztosítási esemé-
nyekre terjed ki.
BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet esetén a biz-
tosítás kiterjed az ALAP fedezetben biztosított va-
gyontárgyakon túl a külön tulajdonba tartozó épület-
részekre is.
Közös tulajdonba tartozónak minősülnek a társas-
házi alapító okirat szerint osztatlan közös tulajdonba
tartozó vagy a külön tulajdonként meg nem határo-
zott, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képező:
épületrészek, épületszerkezetek, tartozékok és
szerelvények;
a közös használatra szolgáló helyiségek;
a közös tulajdon részét képeközponti beren-
dezések;
építmények;
melléképületek.
Külön tulajdon a társasházi alapító okiratban külön
tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára
szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei
(albetétek), illetve a szövetkezeti alapszabály sze-
rint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületré-
szei.
A külön tulajdonba tartozó vagyontárgyak
(albetétek) BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezetbe
tartozó (az ALAP fedezetben nem biztosítható) ré-
szeinek biztosítási összege összesen legfeljebb az
ALAP vagyonbiztosítási fedezetben biztosított ösz-
szes albetét közös tulajdonba tarto részeinek
(épületek, építmények vagyoncsoportba tartozó)
biztosítási összegének 2/3-a lehet. Az egyes
albetétek között a biztosítási összeg a lakott terület
arányában oszlik meg.
Közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosí-
tott közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásá-
ban szereplő ingóságok.
Közös tulajdonú ingóságok tekintetében a biztosí-
tási fedezet
1-11102-11
K&H fészek társasház-biztosítás
_____________________________________________________________________________________________________________
4
100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási
összeg esetén az épület biztosítási összege 5%-
ának megfelelő összeghatárig,
100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási ösz-
szeg esetén az épület biztosítási összege 2%-
ának megfelelő összeghatárig, de minimum 5
millió Ft-ig terjed.
mire nem terjed ki a biztosítás?
A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vá-
lyog, illetve agyag falaza épületekre, építmé-
nyekre, valamint azokra az épület- és építmény-
részekre, amelyek anyaga fa, döngölt föld, vá-
lyog vagy agyag.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H fészek tár-
sasház-biztosítás szerződési feltételeit, amely
részletesen felsorolja azokat az eseményeket
(kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem
terjed ki a biztosítás.
A Biztosító nem téríti meg - például
környezetszennyezéssel, vagy
hatósági rendelkezésekkel összefüggésben
keletkezett károkat;
a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot
vagy egyéb büntető jellegű költségeket;
a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés
alapján térülő károkat;
befejezetlen beruházásokban vagy kivitele-
zés alatt álló épületekben bekövetkezett káro-
kat;
idegen vagyontárgyak károsodását.
A kockázatviselés nem terjed ki azokra a ká-
rokra, amelyek
tervezési, építési hibával,
a karbantartás elmulasztásával összefüggés-
ben következtek be.
Közös ingóságok tekintetében nem biztosítha-
tók például az alábbi vagyontárgyak:
készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök;
kéziratok, tervek, adathordozón tárolt adatál-
lományok;
érmék, bélyegek;
képzőművészeti alkotások;
valódi szőrmék és kézi csomózású szőnye-
gek;
felelősségbiztosításra kötelezett (gép)jármű-
vek.
Nem térülnek továbbá a szabadban, illetve nem
lezárt helyiségben tárolt, illetve tartott ingósá-
gok kárai (kivéve szemetes kuka).
Fentieken túlmenően az egyes veszélynemekhez
tartozó kizárásokat és korlátozásokat a szerző-
dési feltételek részletesen tartalmazza.
A felelősségbiztosítás nem terjed ki például:
a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján térít-
hető károkra,
a szerződő partnernek okozott károkra,
a házi- és a vadállatok által okozott károkra,
a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen
is érvényesíthető igényekre,
a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
hatósági engedély nélkül való végzéséből
eredő károkra,
a környezet-szennyezési károkra,
a munkaadói felelősség körébe tartozó ká-
rokra.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítás?
Az alapbiztosítás egy (ALAP vagy VÍTETT) va-
gyonbiztosítási fedezetből és az ALAP felelősség-
biztosítási fedezetből áll. A kiegészítő biztosítások
az alapbiztosításhoz választhatók.
Az ALAP és BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet
az alábbi káreseményekre terjed ki: tűz, elektromos
tűz, robbanás, összeroppanás, zvetlen és közve-
tett villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz üt-
közése, légijármű ütközése, földrengés, földcsu-
szamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beom-
lása, vihar, a vihar által megrongált tetőzeten, kisza-
kított nyílászárón, ill. a vihar okozta falazati résen
keresztül a viharral együttjáró csapadék károko-
zása, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás, ve-
zetéktörés, idegen tárgyak rádőlése, a szerkezetileg
beépített és a nyílászárók üvegezésének, valamint
az ezeken lévő betörésvédő fólia törése és repe-
dése.
A BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet alapján ve-
zetéktörés esetén megtérítjük a nyitva felejtett víz-
csap miatt keletkezett károkat, a mosógép ürítő-
és/vagy összekötő csövének kiugrásából ereká-
rokat, valamint a károk elhárításához szükséges
épület bontási és helyreállítási költségeit, valamint
káreseményenként legfeljebb 6 folyóméterig a sérült
helyett beépített új csővezeték árát.
Az alap-felelősségbiztosítási (épülethasználói)
fedezet esetében a Biztosító megtéríti a harmadik