1
K&H lakásbiztosítás
érvényes: 2020. május 8-tól
készült a MABISZ Lakásbiztosítási
Standard Termékvázlat figyelembevételével
2
Tartalomjegyzék
ügyfél-tájékoztató .............................................................................................................................................................3
szerződési feltételek ........................................................................................................................................................9
1. általános feltételek ......................................................................................................................................................9
1.1. Szerződő, Biztosított ...................................................................................................................................... 9
1.2. a szerződés létrejötte ....................................................................................................................................9
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete .............................................................9
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ........................................10
1.5. a biztosítási szerződés módosítása .............................................................................................................10
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ..........................................................................................10
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai, kedvezmények ...................................................................................10
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság ........................................................................................................11
1.9. értékkövetés és a biztosítási díj módosításának szabályai .........................................................................11
1.10. önrészesedés ..............................................................................................................................................12
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei......................................................................................................12
1.12. mentesülés ..................................................................................................................................................14
1.13. általános kizárások ......................................................................................................................................15
1.14. egyéb rendelkezések ...................................................................................................................................15
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ................................................................................15
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés ...............................................................................................................18
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei ....................................................................................................19
2.1. biztosított .....................................................................................................................................................19
2.2. területi hatály ...............................................................................................................................................19
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre ..................................................................................................................19
2.4. biztosítási összeg ........................................................................................................................................22
2.5. biztosítási események .................................................................................................................................22
2.6. a Biztosító szolgáltatása ..............................................................................................................................40
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei ............................................................................................................44
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra .............................................................44
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz ..........................................................................................46
4. kiegészítő balesetbiztosítások ................................................................................................................................46
4.1. balesetbiztosítás ..........................................................................................................................................46
4.2. temetési biztosítás .......................................................................................................................................55
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz (1. számú melléklet) .....................................................................56
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról (2. számú melléklet) .......................59
a kisállatbiztosítás kizárásainak kiegészítése (3. számú melléklet) ............................................................................61
adatkezelési tájékoztató (kivonat) (4. számú melléklet) ...............................................................................................63
3
K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H
lakásbiztosítást, amely otthonát és ingóságait védi az
alábbiakban felsorolt veszélynemek ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) 1992.
február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosító-
társaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi
csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és
Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhely: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (székhely:
1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428
2600, (+36 80) 203 776, internet: www.mnb.hu,
levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest).
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény
a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: Bit.) és a
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a
továbbiakban: Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995.
évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról és az
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és
osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék
értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt
biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen
javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők
javadalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői
tájékoztató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
- a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a
kötvényen meghatározott lakó- és melléképületre,
építményekre (pl. kukatároló, kút, medence,
kemence, pergola stb.), ingóságokra (az ékszerektől
a bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb
50 000 Ft erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból
tartott állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más
vagyontárgyakkal együtt történő károsodására is az
egyéb ingóságok biztosítási összegén belül, annak
5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország
területén a biztosított ingóságra biztosítottanként és
biztosítási eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra,
üvegházakra, földbe vájt kikövezetlen falú
építményekre, különálló ipari és kereskedelmi
épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő
eszközre vagy 50 000 Ft összeget meghaladó
készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás
szerződési feltételeit, amely részletesen tartalmazza
azoknak a vagyontárgyaknak és eseményeknek a
felsorolását (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre
nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain
túlmenően, nem minősül biztosítási eseménynek,
tehát kizárásra kerül például:
- magában az öngyulladt anyagban keletkezett
tűzkár,
- az épület, építmény statikai és méretezési
elégtelensége miatt keletkezett összeroppanás
kár,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy
kizárólag elektromos vezetékekben keletkezett
villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli
lakatlansága esetén az elektromos, elektronikus
hálózathoz, vagy antennához,
antennarendszerekhez indokolatlanul
csatlakoztatott vagyontárgyak villámcsapás
okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása
miatt bekövetkező kár,
1-10221-16
4
- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással,
földkitermeléssel okozott földcsuszamlás, valamint
föld- és kőomlás kár,
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges
vizek okozta kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett
felhőszakadás kár, viharkár és jégeső vagy
hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú, nem lakás célú
helyiségekben a padlószint felett kevesebb mint
12 cm-rel tárolt biztosított vagyontárgyakban
keletkezett vízkár,
- magában a károsodást előidéző sérült
tartozékokban, szerelvényekben és a vezetékre
kapcsolt háztartási gépben bekövetkezett
vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a
lopás, betöréses lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési
limitet meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási
fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre
terjed ki:
- tűzkárok biztosítása: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás
másodlagos hatása, az idegen tárgyak rádőlése,
ráesése, légijármű ütközés, ismeretlen közlekedési
eszköz beleütközése
- földmozgáskár biztosítás: földrengés,
földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen üreg
beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az alapbiztosítás az Ön választása alapján kiterjeszthető
az alábbi fedezetekkel:
- különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia
főzőlap, háztartási és konyhai gépek üvegezése,
kandalló üvegezése, bútorok üvegezése, üvegtető,
üvegezett előtető, télikert, üvegtégla, üveg
tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör, akvárium és
terrárium üvegezése, úszómedence vagy medence
üvegezése, zuhanykabin, konyhai üveg hátfal
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása:
betöréses lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás
biztosítása
- vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak
biztosítása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24/7
- kisállatbiztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn
túli javítási költségeinek térítése
- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben
okozott károkra: szerződésen kívül okozott személyi
sérüléssel vagy tárgyrongálással járó (dologi) károk
- kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése
gépjárműben és haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése
Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő
maradandó egészségkárosodás; baleseti eredetű
műtét; baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés,
vagy 28 napot meghaladó gyógytartam; baleset miatti
kórházi gyógykezelés; ruházatban esett kár
- temetési biztosítás
- túlfeszültség biztosítás
- fedezet építés, bővítés alatt álló épületekre
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat/
kötvény aláírását követő nap nulla órakor lép hatályba.
Ettől eltérő későbbi időpontban a felek
megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A
biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden
évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó
terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással,
vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).
A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben
egész évre előre történő fizetéssel), féléves vagy
negyedéves.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a
biztosítási szerződés évfordulójakor módosítható. Az
5
ajánlat / kötvény aláírásával a felek az első díj
tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi
értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
közös megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy
felmondással. Határozatlan időtartamú szerződés a
biztosítási időszak végére bármikor felmondható azzal a
korlátozással, hogy a biztosítási időszak vége előtt 30
napon belül már nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási
összeg módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő
által meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a
Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően a
következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja
(értékkövetés) az alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis
index) a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett,
12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási,
-karbantartási árindex (épületek, építmények
vagyoncsoportra), illetve fogyasztói árindex (ingóságok
vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal
eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új
biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az
előző évi biztosítási összeg és az alkalmazott index
szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év
folyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási
összeg módosítását. A biztosítási összegek változását a
biztosítási díj arányosan követi.
Amennyiben a Szerződő nem kíván élni az értékkövetés
lehetőségével, azt a biztosítási évfordulóig írásban
jelezheti a Biztosító felé.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés
szempontjából minden lényeges körülményt köteles
írásban közölni a biztosítóval haladéktalanul, de
legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a
változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási
szerződés bármely adatában (amely adatokat a
Szerződő a szerződéskötés során közölt) változás
történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít
elintézni a szükséges módosítások elvégzését. Mely
adatok ezek? Pl.: név, cím, tulajdon, biztosítási összeg,
stb. A változásról írásban közvetlenül központunkat is
értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a
biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet
kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy
törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek teljesülése esetén)
az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában:
Felügyelet, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, a
bíróság által kirendelt szakértő, továbbá az önálló
bírósági végrehajtó, főhitelező, Családi Csődvédelmi
Szolgálat, családi vagyonfelügyelő, közjegyző, továbbá
az általa kirendelt szakértő, adóhatóság,
nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal,
gyámhatóság, egészségügyi államigazgatási szerv, a
titkosszolgálati eszközök alkalmazására-, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szerv,
viszontbiztosító, valamint együttbiztosítás esetén a
kockázatvállaló biztosító, átvevő biztosító, kiszervezett
tevékenységet végző, könyvvizsgáló, harmadik
országbeli biztosító, biztosításközvetítő, alapvető jogok
biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és
gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, valamint
az adatkezelési tájékoztató elnevezésű nyomtatvány
tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét
képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét,
akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló
dokumentumon) található meg.
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési
felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol
biztosítási kötvényszámának megadásával gyorsan,
egyszerűen intézheti ügyét.
A káreseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
6
- a mailto:kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi
telefonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
Amennyiben rendelkezik Lakásszerviz 24/7 kiegészítő
biztosítással, a szerződésben meghatározott
események bekövetkezésekor kérjük vegye fel a
kapcsolatot a K&H Biztosító segítségnyújtási
megbízottjával, a Europ Assistance Magyarország Kft-vel
a
(+36 80) 200 799 telefonszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve
felelősségbiztosítási eseményt legkésőbb 30 napon
belül kell bejelenteni.
Speciális teendők adott káresemények
bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a
tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a
rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van
szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha nem biztosított káresemény
történt. A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a
kárt a Biztosított, illetve Szerződő vagy a vele közös
háztartásban élő hozzátartozó, vagy a Biztosított,
illetve Szerződő - vezető munkakört vagy a
biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül
továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól
a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési
és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges
utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően
téríti meg. Amennyiben az adott vagyontárgyat,
vagyoncsoportot illetően alulbiztosítottság áll fenn –
vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges értéke
nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a
kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll
a biztosítási összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási
összeget a Szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja
az alulbiztosítottságot. A maradványérték a biztosítási
összegből levonásra kerül.
- épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális
helyreállítási költségen téríti meg; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a
helyreállítási költségből az értékemelkedés levonásra
kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha
azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot
meghaladó: káridőponti valóságos értéken.
- festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat
részleges vagy teljes kárát a reális helyreállítási
költségen; ha az elhasználódottság mértéke az 50%-
ot meghaladja, káridőponti valóságos értéken téríti a
Biztosító.
- ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási
költség erejéig térítjük; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó, a
javítási költségből az értékemelkedés levonásra
kerül. Nem javítható károk esetében újrabeszerzési
értéken térítünk, ha azonban az elhasználódottság
mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos
értéken.
- közvetett költségek megtérítése
A biztosítási események folytán szükségszerűen
felmerülő indokolt és igazolt költségeket (oltás,
mentés, bontás és kiürítés, elszállítás, ideiglenes
fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költségek,
rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideiglenes
lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a
biztosítási összegen belül az épület biztosítási
összegének 2%-áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan
magatartása esetén a Biztosító a károsultnak
kifizetett összeg visszafizetését követelheti a
biztosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben
okozott és a tulajdonosokat terhelő felelősségi
károkat a tulajdoni hányad arányában téríti meg a
Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító
szolgáltatása a szerződési feltételekben meghatározott
balesetbiztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
7
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát
bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355,
vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,
- a kar@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat
ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az
önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül
eső célok érdekében eljáró természetes személy
(fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (székhely: 1054
Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600,
(+36 80) 203 776, internet: www.mnb.hu, levelezési cím:
Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével
kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a
fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a
Pénzügyi Békéltető Testület (székhely: 1054 Budapest,
Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80)
203 776, internet: www.penzugyibekeltetotestulet.hu,
levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 172) eljárását
kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság,
jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton
érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (székhely:
1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428
2600, (+36 80) 203 776, internet: www.mnb.hu,
levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső
adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadág Hatósághoz (1125
Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., telefon: (+36 1)
391 1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési
feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan
tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési
feltételekben foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további
hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom
meghatározásokat olvashat.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
8
betörésvédelmi tanácsok
A szerződési feltételek 1. számú mellékletében
megtalálja a K&H Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az
alábbi gondolatokkal szeretnénk segítséget is nyújtani,
és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni a
figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás
megnyugtató biztonságot jelent az Ön és családja
számára. Vannak veszélyek, amelyek ellen lehet és kell
is védekezni, érdemes még időben a megfelelő
intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé
tartozik a betöréses lopás és rablás. Az egész
társadalomban jelentős problémát okoz a betöréses
lopások számának növekedése. Az emberek számára
mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül
nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A jó
biztosítás képes pótolni az anyagi veszteségeket, de a
Biztosító nem tudja semlegesíteni például azokat a lelki
károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes
kötődésű, megszokott eredeti tárgyait.
Két fontos megállapítás:
- a betörés a nap bármely percében megtörténhet és
annak a valószínűsége, hogy az Ön otthonát is
betörés érheti, sajnos egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt
elriasztanák az egyszerű, de hatékony védelmi
eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok
zárrészeinek állapotán, valamint az üvegfelületek
védelmen múlik. A zárak megvizsgálása mellett néhány
megszívlelendő jótanács:
1. ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban
felkapcsolva egy lámpát! Ha lehetőségei engedik,
használjon programozható kapcsoló órát, amely
különböző időpontokban be- és kikapcsolja a hozzá
csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2. csukjon és zárjon be minden külső ajtót,
garázsajtót, ablakot és zárat, ha nincs otthon! Ha
van üvegezett teraszajtaja a háznak, ne hagyja
benne belülről a kulcsot!
3. ha van a ház körül létra, zárja el!
4. ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg
egy ismerőst, hogy ürítse ki rendszeresen a
postaládáját!
5. ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása
előtt! Hagyja meg nekik az értesítési címet!
6. értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy
ha saját széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha
széfet kíván beszerezni, szívesen állunk
rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7. ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és
kérje meg a látogatót, hogy azonosítsa magát!
Mielőtt ajtót nyit, akassza be a biztonsági láncot!
Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne nyisson
ajtót!
8. ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb
nyilvánvaló helyeken, mint például a postaládában,
a lábtörlő alatt, a virágtartóban!
9. kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a
betörések száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy
értékű ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy,
gyűjtemény, szőrme, nagy értékű híradástechnikai
berendezések, stb.) vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel,
kérjük fogadja meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által
elfogadott készüléket vásároljon! A biztosítók
szakemberei alapos vizsgálatok után adják meg egy
termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített
termék rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a
vásárlás előtt kérjen el. A legfontosabb lépések a riasztó
berendezés megbízható működéséhez:
- bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező
szakemberre a riasztó felszerelését!
- ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét
rendőrségi vagy olyan biztonsági szolgálat
központjába, amely riasztás eseten járőrt küld a
helyszínre.
- a riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne
feledje azonban, hogy nem helyettesíti a jó minőségű
zárakat és a nyílászáró-védelmet.
9
K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a
biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett
írásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A
biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a
továbbiakban: biztosított), különösen:
- a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk arányában
- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továbbá a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meg nem nevezett, de a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a
kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak) közeli hozzátartozója és hozzátartozója.
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő
jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:
Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá
intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a
biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A
szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít
ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára
visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a
szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre
oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt állít ki.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton/kötvényen meghatározott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak
átadásától számított 15 napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi,
mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek
lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei
alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
10
1.3.2. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása esetén a Biztosító kockázatviselése a kötvényen meghatározott időben
kezdődik meg. Ebben az esetben az 1.3.1-ben foglaltak a szerződésre nem alkalmazhatóak.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete
hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul marad.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy
a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a
biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti
meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy
tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az
esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és
új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel
felmondhatja.
1.6.2. rendes felmondás: a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel
felmondhatják. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
1.6.3. díjnemfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen
elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági
úton érvényesíti.
A Biztosító jogosult a meg nem fizetett díj iránti igényét érvényesíteni. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a
folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti
a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve,
hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő
alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett
díjjal arányos időtartamra marad fenn.
1.6.4. közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik.
1.6.5. a Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó
díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai, kedvezmények
1.7.1. jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás megállapított díja egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetési gyakoriság szerint
kerül kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel, csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénz-átutalási megbízáson.
1.7.2. a biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. a Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (pl.: szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése, Szerződő név,
Szerződő születési dátuma) érkezett díjat tekinti befizetettnek.
1.7.4. az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.
Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
Mobil kártyaelfogadó terminál használatával történő díjfizetés esetén a Biztosító a díj megfizetését a befizetés (tranzakció) dátumát követő
munkanapon teljesítettnek tekinti.
11
1.7.5. az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj
megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a szerződőnek
megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.6. azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása esetében az első díj szerződéskötéskor fizetendő. Amennyiben erre nem
kerül sor, úgy az első díj esedékességére az 1.7.4-ben foglaltak az irányadóak.
1.7.7. ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.8. a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely díjfizetési gyakoriság szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket
is figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
gyakoriságra módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem éri el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és 3 000
Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.9. biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését
követelheti.
1.7.10. jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás esetén a Biztosító az alábbi kedvezményeket alkalmazza:
Keresztértékesítési és hűségkedvezmény: A Szerződő keresztértékesítési és hűségkedvezményre jogosult abban az esetben, ha a
lakásbiztosítási ajánlat aláírásának időpontjában rendelkezik bármilyen biztosítással a K&H Biztosítónál, illetve K&H Bank Zrt-nél vezetett
folyószámlával (továbbiakban: K&H termék). Egy meglévő K&H termék esetén 10%, kettő meglévő K&H termék esetén 20% és három meglévő
K&H termék esetén 25% kedvezmény alkalmazható. Jelen kedvezmény a K&H Biztosító direkt értékesítési portálán nem vehető igénybe.
Online kedvezmény: A K&H Bank Zrt. által történő online szerződéskötés esetén 25% online kedvezmény kerül alkalmazásra.
Díjfizetési kedvezmények: a Szerződő által választott díjfizetési mód és gyakoriság függvényében díjfizetési kedvezmény alkalmazható az
alábbiak szerint:
- bármely banki díjfizetési mód választása esetén, negyedéves díjfizetési gyakoriság esetén 5%, féléves díjfizetési gyakoriság választása
esetén 10% és éves díjfizetési gyakoriság választása esetén 15% díjfizetési kedvezmény alkalmazható.
- postai csekken történő díjfizetési mód választása esetén kizárólag éves díjfizetési gyakoriság választása esetén alkalmazható díjfizetési
kedvezmény, amelynek mértéke 5%.
Kampány kedvezmény: A biztosító által meghirdetett, előre meghatározott időszakra, értékesítési csatornára és szerződési paraméterekre nyújtott
kedvezmény, amelynek feltételeiről a biztosító a lakásbiztosítási termékoldalán (www.kh.hu/biztositas/lakasbiztositas) nyújt részletes
tájékoztatást.
A kedvezmények az igénybe vételi feltételek teljesülése esetén automatikusan kerülnek alkalmazásra. Több kedvezmény igénybe vétele esetén
a kedvezmények mértéke összeadódik.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. a biztosítási összeget a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a biztosítási
díj megállapításának alapja.
1.8.2. a Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és melléképület), valamint a "C" egyéb ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító alkalmazhatja
az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Alulbiztosítottság esetén a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a
vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén nem
érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az aránylagos
kártérítést alkalmazza.
1.8.3. amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet
automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.
1.9. értékkövetés és a biztosítási díj módosításának szabályai
1.9.1. az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:
12
1.9.2. a biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a (Központi Statisztikai Hivatal) által az indexálás alkalmazását
megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási árindex (épületek, építmények
vagyoncsoportra), illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így
a következő biztosítási időszakra érvényes biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási
évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.
1.9.3. a biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen
nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.
1.9.4. amennyiben a Szerződő nem kíván élni az értékkövetés lehetőségével, azt a biztosítási évfordulóig írásban jelezheti a Biztosító felé.
1.9.5. a Biztosító az alábbi indokok alapján jogosult a jelen szerződést egyoldalúan módosítani:
- az irányadó jogszabályi környezet változása, ideértve a jogszabályváltozást, az MNB által kiadott szabályozó normák, felügyeleti
határozat szerinti kötelezést, továbbá a Biztosítóra kötelező bírósági, más hatósági döntés alapján a szerződési feltétel bármely
részét;
- a szolgáltatásnyújtást meghatározó jogszabályi környezeten kívüli feltételek, így különösen a szolgáltatásnyújtásban közreműködő,
a szolgáltatásnyújtás során a Biztosítóval kapcsolatot létesítő harmadik felek által alkalmazott vonatkozó szerződési feltételeinek,
díjtételeinek változása esetén a nyújtott asszisztenciával kapcsolatos rendelkezéseket;
- a Biztosító nyilvántartási rendszerének módosítása esetén;
- új díjfizetési lehetőségek, módok bevezetése; korábbi díjfizetési módok megszüntetése esetén a díjfizetésre vonatkozó
rendelkezéseket.
1.9.6. a jelen szerződést a Biztosító egyoldalúan a fenti pontban rögzített indokok alapján jogosult módosítani. A módosítást a
Biztosító köteles a módosítás hatálybalépését legalább harminc nappal megelőzően írásban közölni a Szerződővel, illetve a
Biztosítottal.
1.9.7. amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a változtatásokat nem fogadja el, úgy a szerződést felmondhatja.
1.10. önrészesedés
1.10.1. amennyiben a szerződési feltételek rendelkeznek önrészesedésről a meghatározott biztosítási esemény kapcsán, a biztosított a
bekövetkezett kár mértékéből káreseményenként a szerződési feltételekben meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés).
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. a szerződő (biztosított) az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség).
A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen vagy mellékleteiben,
valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a
szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési
kötelezettség megsértését.
1.11.1.2. a szerződéskötés után a szerződő és a biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő, mellékletek
bármely adata.
A szerződő és a biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik.
1.11.1.3. ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek
a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a
szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés
a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, amennyiben a biztosító erre a következményre a módosító javaslat
megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
1.11.1.4. lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- tulajdonváltozás
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása),
13
- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása, amennyiben a szerződő (biztosított) gazdálkodó szervezet,
1.11.1.5. a biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
1.11.1.6. a Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama
alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.1.7. a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat
olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett
volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók,
amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.11.1.8. a biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles
8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
1.11.2.1. a szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
Ezen követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja
a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
1.11.2.2. a Szerződő és Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotórészei és tartozékai
folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági
és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok
az irányadók.
1.11.2.3. a Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban
az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.11.2.4. a Szerződő és Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles
továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok
megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és Biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli épület(ek) vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját
elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az üzemen
kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre. Családi és hétvégi házakra a fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha azok több, mint 72 órán át
lakatlanok.
1.11.2.5. a Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. a biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított
két munkanapon belül, illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (online kárbejelentési felületen, e-mailben, faxon,
levélben), vagy telefonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés,
valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. a Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.11.3.4. a Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.3.5. a biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy
állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás
következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné
váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.6. ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése előtt a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a
kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
14
1.11.3.7. a károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes
felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. a Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a
biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító
dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi feljelentést.
1.11.3.9. a biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő
költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.10. a biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat
megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági
ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül
írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
1.11.5. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.6. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.
1.11.7. szolgáltatási kötelezettség
1.11.7.1. a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk esetén
a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által megkívánt
igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.7.2. ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt csak
olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.
1.12. mentesülés
1.12.1. mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a szerződő vagy biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy
súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a
Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
1.12.2. a jelen feltételek alapján súlyosan gondatlannak különösen az alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
15
- ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos megsértése
miatt következett be,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott személyeknek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító hatású szer
hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos
megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően három
éven belül már következett be biztosítási esemény,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. a közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési kötelezettség (1.11.1. pont) megsértése esetében a Biztosító
kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő vagy a biztosított bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a
Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. a Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
- a Biztosított hivatásos sportolói vagy versenyzői tevékenységből eredő károkat, valamint az amatőr sportverseny körében okozott
felelősségi károkat.
1.13.2. nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyújtott
támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó
támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. a biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal
közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a
Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől
teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
1.14.2. a biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.14.3. a szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.14.4. a biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.14.5. a biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási
esemény időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.15.1. a biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a
biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
1.15.2. az 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes
hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható
előny.
16
1.15.3. a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a
biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1.15.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak.
rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
1.15.5. biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre
vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri
meg.
1.15.6. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban
eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában
eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a
kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti
közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési
nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései
szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával
kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs
Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével
kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga
alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói
feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve
teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben
meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a
mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely
tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–
s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap
igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
1.15.7. az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés
vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
17
1.15.8. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az
Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló
Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-
törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség,
valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
1.15.9. a biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.16. pontokban és az 1.15.18. pontban
meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.15.10. a biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
1.15.11. a biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az
ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat
merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal
visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének
elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus
finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben
1.15.12. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió
és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott
bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.15.13. nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
1.15.14. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B. §
szerinti adattovábbítás.
1.15.15. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése
céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott
pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
1.15.16. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz
vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó
előírásoknak megfelel.
1.15.17. a biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.15.18. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez
szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
1.15.19. az 1.15.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
1.15.20. az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak
vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
18
1.15.21. a biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja alapján
végzett adattovábbításokról.
1.15.22. a biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának
idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény
érvényesíthető.
1.15.23. a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.15.24. a biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos
személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
1.15.25. a Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi
rendelkezések az irányadók.
1.15.26. az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben
nevesített jogosult is gyakorolhatja.
1.15.27. a biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel
kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6)
bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
a szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80)
203 776, internet: www.mnb.hu, levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási
jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a
Pénzügyi Békéltető Testület (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776, internet:
www.penzugyibekeltetotestulet.hu, levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági
úton érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9., telefon: (+36 1) 428 2600, (+36 80) 203 776, internet:
www.mnb.hu, levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest).
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu)
fordulhat.
19
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
2.1. biztosított
jelen különös feltételek szerint biztosított:
- épületek, építmények esetében:
- a szerződésben (kötvényben) név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik, különösen:
- a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk arányában
- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
- ingóságok vonatkozásában:
- épületek, építmények biztosítottja(i);
- amennyiben a biztosítási szerződésben nem kerültek biztosításra épületek, építmények, úgy a szerződésben (kötvényben) név szerint
megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a
vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik
- továbbá a név szerint meg nem nevezett, de a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén állandó
jelleggel ott lakó, az épületek, építmények biztosítottjainak közeli hozzátartozója és hozzátartozója.
2.2. területi hatály
2.2.1. a kockázatviselés helye:
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) kötvényben feltüntetett címe,
- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan- nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan.
2.2.2. ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az
esetben áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen rendelkeznek.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. épületek, építmények vagyoncsoport
a) saját tulajdon
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett, a Biztosított tulajdonában lévő épületre,
melléképületre és a hozzájuk tartozó épületrészekre és épülettartozékokra, valamint építményre, továbbá a szerződésben tételesen nem
részletezett, a biztosított épülethez tartozó közös tulajdonú, használatú épületrészekre és építményekre a Biztosított tulajdoni hányadának
erejéig.
b) bérlemény
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett, a Biztosított által bérlet ház-, vagy
lakásbérlemény határoló falain belül a saját tulajdonában lévő, valamint a bérlő felelősségi körébe tartozó, a 2.3.1.3. pontban meghatározott
épülettartozékokra.
2.3.1.1. épület
Jelen biztosítás szempontjából épületnek minősül az állandó vagy ideiglenes lakhatás céljára szolgáló szerkezetileg önálló építmény teljes állaga
és a hozzá tartozó épülettartozékok, valamint a lakóépülettel egy tető alatt lévő, vagy azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló zárt
épületrészek.
Jelen pont szerint épületrésznek minősülhet a garázs, kazánház, kamra, tároló, ól, istálló, pince, présház, szérű, műhely, nyári konyha.
Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a Biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és ott nem
életvitelszerűen rendezkedett be.
biztosítható épületek:
- ház: családi ház, ikerház, sorház, hétvégi ház, tanya, hegyi hajlék, présház
- többlakásos épületben lévő lakás
2.3.1.2. melléképület
Jelen biztosítás szempontjából melléképületnek minősül a nem lakhatás céljára szolgáló, zárható, a lakóépülettől különálló zárt építmény teljes
állaga és a hozzá tartozó épülettartozékok, valamint a melléképülettel egy tető alatt lévő, vagy azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló
egyéb zárt épületrészek.
biztosítható melléképületek:
- garázs, kazánház, kamra, tároló, ól, istálló, pince, présház, szérű, műhely, nyári konyha
2.3.1.3. épülettartozékok
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a 2.3.1.1. és 2.3.1.2. pontok szerinti biztosított épület és melléképület szerves részét képező, ahhoz fixen
rögzített vagy hozzáépített épületgépészeti és egyéb berendezésekre, rendszerekre és azok szerelvényeire, melyek biztosítják az épület,
melléképület rendeltetésszerű használatát.
Az épülettartozékok kárai az épület, melléképület biztosítási összegén belül, annak erejéig kerülnek térítésre.
Biztosított vagyontárgyak:
- nyílászárók, árnyékolók,
20
- kerítés, kerítéskapu, csengő, kaputelefon, kapunyitó rendszer,
- védelmi, riasztó és tűzjelző berendezés,
- antennarendszer, villámvédelmi berendezések,
- előtető, külső és belső lépcső, belső válaszfal, galéria, álmennyezet, térelválasztó,
- vakolat, festés, mázolás, tapétázás, burkolat, padlóburkolat,
- fűtő-, hűtő-, vízellátó, egészségügyi, tisztálkodási és szellőztető berendezések,
- víz-, gáz-, elektromos hálózat, szennyvíz és csapadékvíz elvezető rendszer,
- az épülethez szilárdan rögzített napkollektor, napelem, szélerőmű, szélturbina, geotermikus hűtési-fűtési rendszer,
- épületgépészeti szempontból beépített szauna, jakuzzi,
- a Biztosított épülettel azonos tulajdonban lévő felvonó
2.3.1.4. építmény
Jelen biztosítás szempontjából építménynek minősül az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként vásárolt helyhez kötött, stabilan
rögzített szabadban álló műszaki alkotás teljes állaga és a hozzá tartozó berendezések, rendszerek és azok szerelvényei.
Biztosítható építmények:
- vízóraakna, udvari térburkolat, autó beálló, kukatároló,
- kerti bútorok és gyermekjátékok (pl.: kerti pad, kerti lámpa, hinta)
- kút, kerti tó, szökőkút, medence (ide nem értve a medence üveg fedését, egyéb üvegezését), derítő, ciszterna, automata öntözőrendszer,
- szabadban álló szauna, jakuzzi,
- tűzrakó hely, kemence, pavilon, filagória, pergola,
- az épülettől különálló napkollektor, napelem, szélerőmű, szélturbina, geotermikus hűtési-fűtési rendszerek.
Amennyiben a kockázatviselés helyén lévő, a Biztosított tulajdonát képező vagy általa bérelt építmények összértéke meghaladja az
építmények biztosításra feladott összesített biztosítási összegét, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét.
2.3.2. ingóságok vagyoncsoport
2.3.2.1. a Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott biztosítási összeg(ek) és jelen
biztosítási feltételek szerint, a Biztosítottak tulajdonát képező ingóságokra, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett, használatra vagy megőrzésre
átvett egyéb ingóságokra („C” vagyoncsoport).
Jelen biztosítás szempontjából ingóságnak minősülnek azok a vagyontárgyak, amelyek nem minősülnek a 2.3.1.3. pontban meghatározott
épülettartozéknak, illetve a 2.3.1.4. pontban meghatározott építménynek.
A bútorok, háztartási és konyhai készülékek, gépek és berendezések minden esetben ingóságnak minősülnek, függetlenül azok beépítettségétől.
2.3.2.2. a Biztosító kockázatviselésének szempontjából az ingóságok az egyedi értéküktől függetlenül három vagyoncsoportot alkotnak.
2.3.2.2.1. „A” elzárva tartható kiemelt értékek
- jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakövek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, tárgyak,
- bélyeg- és érmegyűjtemények,
- készpénz
2.3.2.2.2. „B” kiemelt, de elzárva nem tartható értékek
- el nem zárható nemesfémnek minősülő anyagból vagy annak felhasználásával készült tárgyak (pl.: étkészletek, dísztárgyak),
- képzőművészeti alkotások,
- valódi szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek,
- antik bútorok és tárgyak,
- egyéb gyűjtemények
2.3.2.2.3. „C” egyéb ingóságok
- háztartási ingóságok: a háztartás viteléhez szükséges vagyontárgyak, melyek a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására
szolgálnak, és nem képeznek kereskedelmi mennyiséget (pl.: bútorok, helyhez nem kötött és stabilan nem rögzített kerti bútorok és játékok,
világító testek, szőnyegek, függönyök, háztartási és konyhai készülékek, ruházat, élelmiszer).
- híradástechnikai és számítástechnikai eszközök: híradástechnikai, számítástechnikai, multimédiás, szórakoztató elektronikai eszközök és
berendezések; adathordozón tárolt (pl.: mágneses és optikai adattároló, flash memória) nem saját fejlesztésű kereskedelmi forgalomban
kapható és magáncélú felhasználású szoftverek; adathordozón tárolt (szerzői jogvédelem alá eső) kereskedelmi forgalomban vásárolt
multimédiás kiadványok; fotó és videó berendezések, kellékek.
- hobbi és sporteszközök, barkácsfelszerelések: a felelősségbiztosításra forgalomba helyezésük esetén sem kötelezett vízi, légi és
szárazföldi motoros eszközök, és ezek fődarabjai; sportfelszerelések, sportkiegészítők; hangszerek; háztartási használatú kerti
berendezések, gépek és eszközök; magánhasználatra tartott barkácsgépek, szerszámok; a fegyvertartási szabályok betartásával tárolt,
engedélyezett sport- és vadászfegyverek.
- épületgépészeti szempontból nem beépített és nem szabadban álló szauna, jakuzzi
- kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatok, lábon álló növényi kultúrák, valamint lakásban tartott dísznövények
- építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek, szerszámok
Jelen biztosítás szempontjából gyűjtemények minősül az olyan vagyontárgyak összessége, melyek együttesen az egyediségük, különlegességük,
vagy ritkaságuk miatt kiemelt értéket képviselnek.
2.3.2.3. a szoftverek (operációs rendszerek, irodai-, fotó-, grafikai-, biztonsági programok/programcsomagok, valamint minden kereskedelmi
forgalomban megvásárolt szoftver) abban az esetben biztosítottak, ha azokat magáncélra használják. A Biztosító kockázatviselése a szoftverek
kárai esetén legfeljebb a "C" egyéb ingóság vagyoncsoport biztosítási összegéig terjed ki.
21
2.3.2.4. a Biztosító kockázatviselése kiterjed a "C" egyéb ingóság vagyoncsoport biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig a biztosított
ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokra, lábon álló növényi kultúrákra vagy a lakásban tartott dísznövényekre, amennyiben
ugyanazon biztosítási esemény miatt más vagyontárgyak is károsodnak (önálló károkra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki).
2.3.2.5. a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén, a biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási eseményenként 150 000
Ft erejéig viseli a kockázatot a Biztosító. Betöréses lopás esetében a kártérítés feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.
2.3.2.6. amennyiben az ingóságbiztosításon belül a „C” egyéb ingóság vagyoncsoport nem kerül biztosításra, az „A” és a „B”
vagyoncsoport sem biztosítható.
2.3.2.7. amennyiben a „C” (egyéb ingóság) vagyoncsoport biztosítási összege nem éri el az épületek, építmények vagyoncsoport
összevont biztosítási összegének 10%-át, a Biztosító jogosult ingóságbiztosítás nélkül kötvényesíteni az ajánlatot.
2.3.3. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek, szerszámok
A biztosítás kiterjed az építés, felújítás alatt álló épületek esetében a kockázatviselés helyén tartott és az építéshez, felújításhoz szükséges még
be nem épített építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek, valamint szerszámok káraira a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összeg és feltételek szerint.
Biztosítási összeg: a "C" egyéb ingóság vagyoncsoport ingóságbiztosítási összeghatárán belül az épületbiztosítási összeg 20%-a.
Az építőanyagok esetében a Biztosító
- a 2.5.1.1. tűzkárok biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása,
- 2.5.1.3. vízkárok biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása bekezdésekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt
fedezetet.
2.3.4. kizárások, korlátozások
Jelen szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyak az alábbiak:
a) épületek, építmények vagyoncsoport
saját tulajdon esetén
- a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
- a fóliasátrak és üvegházak,
- különálló ipari- és kereskedelmi épületek,
- kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység céljára szolgáló épületek.
bérlemény esetén
- magának az épületnek a határoló falai, tetőszerkezete, teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,
- a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
- a fóliasátrak és üvegházak,
- különálló ipari és kereskedelmi épületek,
- kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység céljára szolgáló épületek,
- valamint jelen feltételek 2.3.1.3. pontjában fel nem sorolt vagyontárgyak.
b) ingóság vagyoncsoport esetén
- 50 000 Ft összeget meghaladó készpénz,
- valuta, betétkönyv, értékpapír és értékcikk, hitelkártya, bankkártya és készpénzhelyettesítő okirat,
- a kézirat, terv, dokumentáció és egyéb okmányok,
- számítógépes adathordozón tárolt adatok,
- vállalkozási tevékenység vagyontárgyai,
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi - motoros közlekedési eszköz, lakókocsi,
utánfutó és azok fődarabjai (pl. vitorláshajó, motorcsónak, stb.), tartozékai, tartalék alkatrészei,
- a vendégek és fizetővendégek vagyontárgyai,
- bérlő(k), albérlő(k) vagyontárgyai, amennyiben nem ő(k) a szerződés szerződője;
- számítógépre, laptopra, notebookra, egyéb elektronikus eszközökre telepített vagy másolt, bármilyen más módon létrehozott vagy
szerzett adatok, programok,
- saját készítésű multimédiás kiadványok,
- a merevlemezen vagy az adathordozón tárolt biztonsági másolat (sem program, sem adat, sem multimédia vonatkozásában),
- saját vagy átvett adatállomány,
- olyan szoftverek, amelyek vásárlását vagy meglétét a biztosított nem tudja igazolni,
- nem magánjellegű (hanem pl. üzleti, foglalkozási) céllal használt programok,
- az adatvesztés, a kár esetén szükséges újratelepítés költségei.
c) nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése ingóságok esetén az "A" és "B" vagyoncsoportba tartozó ingóságokra, ha garázsban,
padláson, pincében vagy a szabadban tartva, bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
Továbbá a „C” vagyoncsoportba tartozó ingóságok esetén a Biztosító tárgyanként maximum 300 000 Ft összegig téríti meg a kárt, ha
garázsban, padláson, pincében, vagy a szabadban tartva, bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
22
d) építés alatt álló épületek esetében ingóságok betöréses lopás és rablás, valamint épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás
biztosítása nem köthető meg.
2.4. biztosítási összeg
2.4.1. biztosítási összeg meghatározása, túlbiztosítás és alulbiztosítás
2.4.1.1. a biztosítási összeg meghatározására és az alulbiztosítottságra vonatkozó rendelkezéséket az 1.8. pont tartalmazza.
A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben
(fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyon- csoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási
összegre korlátozódik. Az egy kockázatviselési helyen az ugyanazon vagyoncsoportba tartozó összes vagyontárgy biztosítottnak minősül.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg az épületek, építmények káridőponti újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti
új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).
Ingóságok (valamint a vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosításában a tárgyi eszközök, készletek) esetén minden vagyoncsoportra
külön-külön, de vagyoncsoportonként összesítve kell meghatározni a biztosítási összeget.
Túlbiztosítás esetén a Szerződő jogosult a már megfizetett, a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg és a valós érték különbözete alapján
kiszámított biztosítási díj visszatérítésére.
2.4.2. többszörös biztosítás
2.4.2.1. ha a szerződő valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik
biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Biztosítóval.
2.4.2.2. a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy 2.4.1.1. pontban
meghatározott értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy 2.4.1.1. pontban meghatározott értékét meghaladó részére vonatkozó
megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
2.5. biztosítási események
2.5.1. alapbiztosítás (biztosítási események, kizárások és korlátozások)
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki, amelyek
a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.
2.5.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) biztosítása
2.5.1.1.1. biztosítási események
tűz
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt
elektromos tűz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt okoz
robbanás, összeroppanás
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és nyomásváltozása okoz
villámcsapás
a vagyontárgyakban a villámcsapás által közvetlenül és a villám becsapódási helyének 1 000 méteres körzetében közvetve okozott kár
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár
idegen tárgyak rádőlése, ráesése
a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a
kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz
2.5.1.1.2. kizárások, korlátozások
a) a Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:
- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés, elváltozás,
deformálódás miatt keletkeztek,
- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kemencék stb.) elhasználódás, használatuk közbeni
kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban vagy a kemencékben levő
vagyontárgyakban az égetés során keletkeztek,
- magában az éghető, öngyulladt anyagban (pl: termény, fűtő- és egyéb éghető anyag) keletkeztek, kivéve az abból átterjedő tűzkárt,
23
- tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,
- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában
következtek be,
- az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt védelem
hiánya, illetve kiiktatása következtében álltak elő,
- elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben, vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár fényjelenséggel,
akár anélkül - történő sérülés vagy megsemmisülés miatt következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési
hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása)
- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak, ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz által a
biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és koromszennyeződési károkat.
b) a Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:
- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
- üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),
- tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságokra
vezethető vissza,
- elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás folytán
következtek be,
- folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt keletkeztek,
kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,
- berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő (de téríti
az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett károsodását),
- hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,
- repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.
A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az épületek, építmények összeomlásának kárát, amely az épület,
építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.
c) a biztosítás nem terjed ki tűz és robbanás károkra, ha a biztosított helységekben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat által
hivatkozott "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást
meghaladó mennyiségben tárolnak.
d) a Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:
- a villám becsapódási helyének 1 000 méteres körzetén kívül keletkeztek,
- a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt villámvédelmi rendszerek hiánya vagy hibája miatt keletkeztek,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültség- védelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos vezetékekben
keletkeztek,
- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban, szerekben keletkeztek (következményi károk),
- oly módon következtek be, hogy a biztosított épület(ek) 72 órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul csatlakoztak
az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához, antennarendszerekhez.
e) a biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,
- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított, a biztosított épület(ek), építmény(ek) tulajdonosa, használója vagy
ezek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által keletkezett károkra.
2.5.1.2. viharkárok biztosítása
2.5.1.2.1. biztosítási események
vihar
a) A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt
okoznak
b) A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott károk biztosítási fedezete csak az épület(ek)re, építmény(ek)re és az
ezekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten vagy az általa megbontott
nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít
jégeső
a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés
hónyomás
a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés
A Biztosító hónyomás kapcsán kizárólag a biztosított épület(ek) és építmény(ek) - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők -
tetőzetében és a tetőzethez rögzített gépészeti és épületfelszerelési tárgyakban keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül, illetve
a megbontott nyílászárón keresztül beáramló csapadék (hó) által az épület(ek)ben és építmény(ek)ben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban
okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek - fenti események okozta ledőlése,
összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
24
2.5.1.2.2. kizárások, korlátozások
a) nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító, ha a vihar okozta károk:
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében,
- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),
- üvegházakban, fóliasátrakban,
- épületek nyílászáróinak üvegezésében (kivéve, ha a nyílászáróban egyéb vihar által okozott kár is keletkezett),
- a 2.3.2.4. pontban meghatározott, a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokban, vagy lábon álló növényi
kultúrákban,
- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben, építményekben,
- karbantartás elmulasztása miatt,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- helyiségeken belüli légáramlás miatt keletkeztek.
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.
b) a Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás károkat, amelyek
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében,
- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üvegházakban, fólia sátrakban,
- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- a medencék fedésében vagy azok üvegezésében keletkeztek.
2.5.1.3. vízkárok biztosítása
a) természetes vizek károkozása
2.5.1.3.1. biztosítási események
árvíz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó
csatornák, tavak kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el
felhőszakadás
olyan csapadékhatás, amelynek következtében a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a szabályszerűen
kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
2.5.1.3.2. kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkat, amelyek
- a befogadó és elvezető létesítményekben (pl.: vízelvezető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben,
halastavakban, víztározókban keletkeztek,
- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek.
Jelen szerződési feltételek szerint hullámtérnek minősül a felszíni élővizek nem ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy
természetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a vízügyi
hatóság annak minősít.
nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek:
- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel,
- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
- talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára használt helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket nem tároltak
legalább 12 cm-rel a padlószint felett,
- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében
keletkeztek,
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, salétromosodás, penészesedés formájában keletkeztek,
- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek,
- a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés által keletkeztek,
- hóolvadás következményeként keletkeztek,
- a Biztosított érdekkörébe tartozó vízelvezető árkok, csatornák nem megfelelő állapota miatt keletkeztek.
Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és
építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.
b) vezetéktörés
2.5.1.3.3. biztosítási események
Az ivó- és szennyvízvezetékek, vízelvezető rendszerek, melegvíz- ellátási, valamint távhővezetékek, központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá
ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékainak, valamint az ezekre rákapcsolt háztartási gépek repedése, törése, kilyukadása, dugulása, és
a csatlakozások elmozdulása miatt, valamint nyitva
25
hagyott csap miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított
vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
Továbbá a Biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal megtéríti az előző pontban meghatározott okok miatt a víz (folyadék) váratlan,
előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlásának elhárításához szükséges feltárási és helyreállítási költségeket
azokban az esetekben, amikor a kiáramlás az épületen kívül történt és a kiáramlott víz (folyadék) a biztosított vagyontárgyban kárt nem okoz.
Amennyiben a feltárás, helyreállítás nem biztosított épületet, építményt is érint, az ezekkel kapcsolatos költségeket a Biztosító nem
téríti meg.
a biztosítás fedezete kiterjed továbbá
- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése, repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító hatására,
- a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csővének kiugrásából eredő károkra,
- vezetéktörés biztosítási esemény következtében az elfolyt víz költségére, a 10 000 Ft-os önrészesedéssel csökkentett kárösszegre, egy
biztosítási időszakban legfeljebb 50 000 Ft erejéig,
- az akvárium törése, repedése esetén, a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra, egy biztosítási időszakban
legfeljebb 50 000 Ft erejéig,
- a vezetéktörés elhárításához szükséges épület-bontási és - helyreállítási költségekre, valamint biztosítási eseményenként legfeljebb 6
folyóméterig a sérült helyett beépített új csővezeték árára.
2.5.1.3.4. kizárások, korlátozások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a Biztosító,
- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat, illetve az elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét, ide nem értve a vezetéktörés
biztosítási esemény következtében elfolyt víz költségét,
- az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat, a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának
értékét, azaz azt a költséget, amely biztosítási esemény bekövetkezésének hiányában, az átlagos víz-használati adatok alapján a
biztosítottat terhelte volna,
- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,
- talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára használt helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket nem tároltak
legalább 12 cm-rel a padlószint felett,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban, szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben bekövetkezett
károsodást,
- karbantartás elmulasztása miatt bekövetkező károkat, különös tekintettel az 1.11.2. pontban foglalt kármegelőzési
kötelezettségekre,
- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat (próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.),
- akváriumtörés, repedés esetén magában az akváriumban és a benne lévő élőlényekben, valamint akvarisztikai felszerelésekben
keletkezett károkat.
2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
2.5.1.4.1. biztosítási események
földrengés
A Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 5. fokozatát elérte,
vagy meghaladta.
földcsuszamlás
A földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.
föld- és kőomlás
A talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő, kőtörmelék, szikla,
vagy föld leomlás, lezúdulás.
ismeretlen üreg beomlása
Sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő építmény
vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.
2.5.1.4.2. kizárások, korlátozások
a) a Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett károkat, amelyeket:
- jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés okozott.
b) a Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:
- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,
- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek (robbantás, bányászati tevékenység - beleértve a külszíni kitermelést
is -, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvíz-szintsüllyesztés),
- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti részének beomlása miatt keletkeztek,
- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
26
- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás
tömörítésű töltés stb.),
- más biztosítás (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítás stb.) által fedezettek,
- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivitelezési, karbantartási
hiányosság) miatt keletkeztek.
c) a Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből erednek,
- alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), építmény(ek) alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,
- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb üregek, építmények megszüntetéséből, tömedékeléséből adódnak,
- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.
2.5.1.5. általános üvegek üvegtörés biztosítása
2.5.1.5.1. biztosítási esemény
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
a Biztosító kockázatviselése
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) szerkezetileg beépített üvegezésében,
- a biztosított épület(ek), építmény(ek)nyílászáróinak üvegezésében és
- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő betörésvédő fóliában
- valamint a biztosított épület(ek), építmény(ek) erkély- és loggiaüvegezésében
keletkezett károkra terjed ki.
A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt költségekre
vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és
visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei), ide nem értve a befoglaló - különös tekintettel a gyártás során egybeépített üvegezésű
- szerkezet átalakítását, javítását, pótlását.
2.5.1.5.2. biztosítási összeg
A biztosított általános üvegezés biztosítási összegét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza. Annak mértéke az épületbiztosítási
összeg százalékában (minimum 2%-a, legfeljebb 9%-a) kerül meghatározásra.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethető kártérítés
felső határa. A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított üvegezés méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos
költségek figyelembevételével - határozza meg.
2.5.1.5.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés
keretében biztosított épület(ek), építmény(ek) tartozékát képezi. Ha a biztosítási fedezet nem terjed ki az épületek, építmények
biztosítására, abban az esetben az általános üvegek sem biztosítottak.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:
- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének törése, repedése,
- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezése,
- üvegtégla, üveg tetőcserép,
- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- bútorüvegezés,
- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő, plexi- és akril, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok és
tükörcsempék, velencei tükör, az üvegfestmény, művészeti értékű üvegezés, optikai üveg, öblösüveg, zuhanykabin)
- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,
- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és fényvédő
fóliában üvegtörés nélkül keletkező sérülések,
- a keretezés, foglalat sérülése,
- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,
- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károk.
2.5.2. kiegészítő vagyonbiztosítások
Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kockázatviselése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed ki,
amelyeket a biztosítási kötvény tartalmaz és amelyekre a szerződő a külön díjat megfizette.
Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az irányadók. A
kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.
A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázatviselésének kezdete leghamarabb az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével
megegyező időpontban indulhat. Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a szerződő az alapbiztosítástól eltérő, későbbi időpontban
kezdeményezi, az a biztosítási szerződés módosítása kezdeményezésének minősül.
Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.
27
2.5.2.1. különleges üvegek üvegtörés biztosítása
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
2.5.2.1.1. biztosítható vagyontárgyak
Biztosított vagyontárgyak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt különleges üvegezések, amennyiben azok biztosítva lettek:
- kerámia főzőlap
- háztartási és konyhai gépek üvegezése
- kandalló üvegezése
- bútorok üvegezése
- üvegtető, üvegezett előtető, télikert
- üvegtégla, üveg tetőcserép
- tükörcsempék
- normál tükör
- akvárium és terrárium üvegezése
- úszómedence vagy medence üvegezése
- zuhanykabin üvegezése
- konyhai üveg hátfal
2.5.2.1.2. biztosítási összeg
A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a szerződésben összesítetten meg kell határozni.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethető kártérítés
felső határa, amelyet új értéken kell megadni. A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított üvegezés méretének, minőségének és a várható
pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.
Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának biztosítási összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoportba tartozó összes
üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél, akkor az alulbiztosítás miatt a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg
és a káridőponti új érték arányában fizeti meg.
2.5.2.1.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a 2.5.1.5. általános üvegek üvegtörés biztosítása pontban kizárt és jelen kiegészítő
biztosítással nem fedezett kockázatokra.
2.5.2.2. ingóságok betöréses lopás és rablás biztosítása
2.5.2.2.1. biztosítási események
betöréses lopás
Amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, a kockázatviselés helyén található lezárt helyiségbe
erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.
Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságokat lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból, annak feltörésével lopták el.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva vagy bukó állásban hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó,
ablakok stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.
rablás
Amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja, tagja, tisztségviselője,
szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy
védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség
elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
járulékos rongálás
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén a biztosított
- épület(ek)ben,
- melléképület(ek)ben,
- építmény(ek)ben,
- ingóságokban,
- továbbá a biztosítottságtól függetlenül az épület(ek)ben, melléképület(ek)ben (pl. nyílászárókban)
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással, rablással vagy annak kísérletével összefüggésben, az elkövetés érdekében
keletkezett.
A Biztosító megtéríti a betöréses lopás vagy rablás biztosítási események bekövetkezése vagy annak kísérlete esetén a velük összefüggésben
megrongálódott épületkárokat, biztosítási eseményen- ként legfeljebb 200 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.2.2. kártérítési limitek
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége a biztosított ingóságok káraira terjed ki és a kárkifizetés maximális értékeit az alábbi táblázatok
tartalmazzák. A Biztosító szolgáltatásának maximális terjedelme aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult meg a
biztosítási esemény helyszínéül szolgáló biztosított épület (lakás) esetében, az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses lopáshoz"
elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.
28
állandóan lakott, üdülőterületi állandóan lakott épületek:
Állandóan lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított állandó ottlakásra berendezkedett, valamint életvitelszerűen és
ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) ott tartózkodik.
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából állandóan lakottnak minősül továbbá:
- az állandóan lakott házhoz tartozó, a kockázatviselés helyén lévő melléképület,
- a többlakásos épületben lévő, állandóan lakott lakáshoz tartozó, azzal egy tető alatt lévő és a biztosított kizárólagos használatában lévő, a
2.3.1.1. pontban meghatározott épületrész (pl.: tároló, garázs),
- az állandóan lakott épülettel egy tető alatt lévő, vagy azzal egybeépített nem lakhatás céljára szolgáló zárt épületrész,
- valamint a lakóépület földterületén álló, és a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképület is.
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
“A”
“B”
“C”
minimális mechanikai védelem
200 000
1 000 000
4 800 000
részleges mechanikai védelem
500 000
2 000 000
12 000 000
teljeskörű mechanikai védelem,
vagy
részleges mechanikai védelem és minimális elektronikai
jelzőrendszer
1 000 000 10 000 000 24 000 000
teljeskörű mechanikai védelem és minimális
elektronikai jelzőrendszer
4 000 000 20 000 000 48 000 000
minimális vagy részleges mechanikai védelem
és teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
10 000 000 40 000 000
korlátozás nélkül
teljeskörű mechanikai védelem és részleges elektronikai jelzőrendszer
Az "A" vagyoncsoport esetében nyújtható maximális kártérítési határ a kárkori védelmi szinthez rendelt kártérítési limiten túlmenően az alábbi
táblázatban található tárolási módokhoz rendelt kártérítési limit szerint módosul
tárolási módok
biztosítási eseményenkénti maximális
kártérítési limit Ft
tetszőleges módon tárolva
200 000
MABISZ minősítéssel rendelkező beépített és lezárt páncélkazettában tárolva
1 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt páncélszekrényben tárolva
2 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt páncélszekrényben tárolva, amely fúrás és
nyitásérzékelővel ellátott és az elektronikus jelzőrendszerbe bekötött.
10 000 000
ideiglenesen lakott épületek:
Ideiglenesen lakottnak minősül minden olyan lakóépület, amely nem felel meg az állandóan lakott épületek kritériumainak.
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából minden esetben ideiglenesen lakottnak minősülnek az alábbiak:
- az építés alatt álló épület,
- tanya,
- külön kockázatviselési helyen található garázs, melléképület
- valamint a teljesen lakatlan épület,
- az ideiglenesen lakott házhoz, lakáshoz tartozó épületrész és melléképület.
Ideiglenesen lakott épületek esetében az ingóságok kártérítésének alapvető feltétele, hogy a kár bekövetkezésének időpontjában a biztosított
épület vonatkozásában legalább a részleges mechanikai védelem előírásai, vagy minimális mechanikai védelem megléte esetén a teljeskörű
elektronikai jelzőrendszer előírásai teljesüljenek. Részleges mechanikai védelemnél gyengébb védelmi szint megléte esetén a Biztosító
szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító az "A" és a "B" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra vonatkozóan nem nyújt
kártérítést, míg a "C" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kártérítésének felső határa biztosítási eseményenként összesen 500 000 - 2 000
000 Ft közötti lehet az alábbi táblázatban foglaltak szerint:
29
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
“A”, “B” “C”
minimális mechanikai védelem
-
-
részleges mechanikai védelem
-
500 000
teljeskörű mechanikai védelem,
vagy részleges mechanikai védelem és minimális elektronikai
jelzőrendszer
-
1 000 000
minimális vagy részleges mechanikai védelem és teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
-
2 000 000
teljeskörű mechanikai védelem és minimális vagy részleges elektronikai
jelzőrendszer
-
2 000 000
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb két alkalommal nyújt szolgáltatást.
2.5.2.2.3. kizárások, korlátozások
2.5.2.2.3.1. abban az esetben, ha a biztosított épület nem beépített utcasorban fekszik, és a legközelebbi állandóan lakott épület
telekhatára 100 m sugarú körnél távolabb van a biztosított épület (lakás) telekhatárától, de ez a biztosított állandó bejelentett lakhelye,
illetve nem ez a biztosított állandó lakhelye, de állandó lakhelynek minősül, ott a kártérítés felső határa biztosítási eseményenként a
védelmi szinttől függően legfeljebb 2 000 000 Ft.
2.5.2.2.3.2. a kártérítés alapvető feltétele, hogy a kár bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület (lakás) vonatkozásában
legalább a minimális mechanikai védelem előírásai teljesüljenek.
2.5.2.2.3.3. a Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület esetében, amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet
(deszka, préselt faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat stb.).
2.5.2.2.3.4. a közös használatú helyiségekben elhelyezett ingóságok nem biztosítottak. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából
közös helyiségnek minősülnek azok az épületrészek, melyek nem a Biztosított kizárólagos tulajdonában, használatában állnak.
2.5.2.2.3.5. a kárkifizetés semmilyen esetben sem haladhatja meg a kárkori védelmi szinthez a fenti táblázatokban rendelt
összegeket. A Biztosító, a bizonyított biztosítási esemény esetén mindig a kár időpontjában meglevő védettségi szinthez, valamint a tárolási
szabályokhoz rendelt (fenti táblázatokban található) biztosítási összegig áll kockázatban.
Amennyiben a kár úgy keletkezett, hogy a biztosított nem helyezte üzembe az összes rendelkezésre álló biztonsági berendezést, a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
2.5.2.2.3.6. a biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás kárt, ha a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja, szerve vagy hozzátartozója) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső
(bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség elhagyásakor - bármilyen rövid
idejű távozás esetén is - nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen
nem védte.
2.5.2.3. épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott kockázatviselési helyen, a biztosított épületek
épülettartozékainak kárait megtéríti a kötvényben meghatározott kártérítési összeghatár erejéig, amennyiben a kár jelen pontban meghatározott
biztosítási esemény(ek) során keletkezett.
2.5.2.3.1. biztosított vagyontárgyak
A biztosított épülethez, melléképülethez tartozó, a 2.3.1.3 pontban felsorolt vagyontárgyak.
2.5.2.3.2. biztosítási események
- a 2.5.2.2. betöréses lopás és rablás biztosítási eseményei közül a betöréses lopás és a rablás, valamint
- a lopás.
Lopásnak minősül a biztosított épületek, építmények külső felületére szakszerűen felszerelt, a járószinttől minimum 3 méter magasan elhelyezett
épülettartozékok leszerelése és eltulajdonítása.
2.5.2.3.3. kártérítési limit
A Biztosító biztosítási eseményenkénti kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit (kártérítési limitet) a biztosítási szerződés (kötvény)
tartalmazza.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb egy alkalommal nyújt szolgáltatást.
30
2.5.2.3.4. kizárások, korlátozások
Betöréses lopás esetén:
- állandóan lakott és üdülőterületi állandóan lakott épület esetén legalább a minimális mechanikai védelem,
- ideiglenesen lakott épület esetén a részleges mechanikai védelem előírásainak kell teljesülnie.
A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület (lakás) esetében, amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka,
préselt faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat, stb.).
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg a közös használatú helyiségekben felszerelt, de saját tulajdonú épülettartozékok kárait. Jelen kiegészítő
biztosítás szempontjából közös helyiségnek minősülnek azok az épületrészek, melyek nem a Biztosított kizárólagos tulajdonában, használatában
állnak.
A kárkifizetés biztosítási eseményenként semmilyen esetben sem haladhatja meg a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott
kártérítési limitet biztosítási eseményenként.
2.5.2.4. besurranásos lopás biztosítás
2.5.2.4.1. biztosítási esemény
besurranásos lopás
amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a nyitva felejtett (nem bezárt) ajtón vagy ablakon keresztül a kockázatviselés helyén található
helyiségbe behatolt vagy a biztosított (vagy alkalmazottja, megbízottja, tagja, tisztségviselője) jóhiszeműen beengedte
2.5.2.4.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a besurranásos lopás károkat a biztosított ingóságokban biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50 000 Ft
összeghatárig.
2.5.2.4.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg azokat a besurranásos lopás károkat, amelyek az épületekben, építményekben keletkeztek.
2.5.2.5. vandalizmus biztosítás
Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a 2.5.2.3. épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása fejezetben meghatározott kiegészítő
biztosítással együtt köthető.
2.5.2.5.1. biztosítási esemény
vandalizmus
céltalan károkozás, amelynek során a biztosított vagyontárgy tulajdonságai oly módon megváltoznak, hogy alkalmatlanná válik az eredeti funkciója
ellátására, illetve esztétikailag jelentős mértékben károsodik
2.5.2.5.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti azokat a vandalizmusból eredő közvetlen költségeket, amelyeket idegen elkövető a kockázatviselés helyén az alábbiakban
felsorolt és biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek:
- kaputelefon(ok), elektromos kapuk, védelmi rendszerek vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek)hez
tartozó és rendeltetésszerű használatban lévő kaputelefon-rendszer(ek), elektromos kapuk vagy egyéb védelmi rendszerek kültéri
egységeinek szemmel látható vandalizmus káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik.
A Biztosító nem téríti meg:
- a beltéri (erősítő) egységekben,
- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben, annak tartozékaiban keletkezett károkat.
- bejárati kapu(k), ajtók vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi be- illetve kijárati célt szolgáló
épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak, ajtajainak vandalizmus káraira.
- építmények vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő biztosított vagyontárgyak (rögzített
lámpatestek, padok, gyerekjátékok) vandalizmus káraira, ha azok nem közösségi használatban vannak. A szabadban álló építmény(ek)
minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak.
- szemetes kukák vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő szeméttároló, szemetes kukák
vandalizmus káraira. A szeméttárolók csak minimum
150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak.
31
- kerti dísznövények vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő kerti dísznövények vandalizmus káraira,
amennyiben azok legalább 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kert(ek)ben következtek be, ha a kert(ek) nem lakóközösségi
használatban van(nak). A cserépben nevelt és tárolt dísznövények nem biztosítottak.
- az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, valamint a riasztórendszer, elektromos kapumozgató szerkezetek vandalizmus
kára(i)
- beépített napkollektorok és napelemek (vandalizmus) kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő, biztosított
épület(ek)re, építmény(ek)re felszerelt, üzembe helyezett napkollektorok és napelemek vandalizmus káraira.
A Biztosító a vandalizmus károkból felmerülő költségeket
- biztosítási időszakonként összességében a biztosítási összegen belül az épületek, építmények biztosítási összegének 0,5%-áig fizeti,
- biztosítási eseményenként a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási összegen belül legfeljebb 200 000 Ft.
2.5.2.5.3. kizárások, korlátozások
Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási károk.
2.5.2.6. vakolatkárok biztosítása
2.5.2.6.1. biztosított vagyontárgyak
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosított vagyontárgyak az épületek, építmények külső vakolata, vakolati rendszere, burkolata és
festése.
2.5.2.6.2. biztosítási események
- a 2.5.1.2. viharkárok biztosítási eseményei, és
- a 2.5.1.3., a) természetes vizek károkozása - biztosítási események pontokban meghatározott biztosítási események.
2.5.2.6.3. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a 2.5.2.6.2. pontban meghatározott biztosítási események miatt, a biztosított épületek, építmények vakolatkárait biztosítási
eseményenként legfeljebb az épületek, építmények biztosítási összegének 10%-áig.
2.5.2.6.4. kizárások, korlátozások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
- a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;
- a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát, amennyiben ugyanazon a helyen már korábban is károsodott és az újabb kár az
előzménykár javítását követő egy éven belül történt;
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, salétromosodás, penészesedés formájában keletkeztek;
- belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben nem sérült falrész esztétikai színezésére, festésére.
2.5.2.7. füst és korom által okozott károk biztosítása
A Biztosító megtéríti a biztosított épületben, a tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származó károkat. A biztosítási fedezet nem
terjed ki azokra a füst- vagy koromszennyeződési károkra, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül keletkező tűz okozott.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított által nem rendeltetésszerű helyen és módon gyújtott tűz miatt keletkező füst- és
koromszennyeződésekre.
2.5.2.8. vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás keretén belül a Biztosító vállalja, hogy a K&H lakásbiztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott
kockázatviselési helyen, a biztosított épület(ek)ben a biztosított által folytatott vállalkozói tevékenység tulajdonába tartozó vagy a vállalkozás által
használatra vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak kárait megtéríti a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összeg és feltételek
szerint, amennyiben a kár a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási események során keletkezett.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított lakóépületben (lakásban, főépületben) folytatott vállalkozási tevékenység biztosított
lakóépületben (lakásban, főépületben) elhelyezett vagyontárgyaira terjed ki, amennyiben a tevékenységre igénybe vett terület nem
haladja meg a lakóépület (lakás, főépület) teljes alapterületének 1/3 részét.
2.5.2.8.1. biztosítható vagyontárgyak
a) tárgyi eszközök vagyoncsoport:
- műszaki berendezések
- gépek
- üzleti berendezések
- irodai elektronikus berendezések és eszközök
- egyéb berendezések
- befejezetlen beruházások, amelyek tartósan, közvetlenül, vagy közvetett módon szolgálják a biztosított vállalkozási tevékenységét,
függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e, vagy sem
32
b) készletek vagyoncsoport:
- anyagok
- göngyölegek
- befejezetlen termékek és félkésztermékek
- késztermékek és áruk
c) nem biztosítható vagyontárgyak:
- készpénz
- állatok
- lábonálló növényi kultúrák
- gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alá tartozó járművek és alkatrészeik
- rendszám nélküli járművek
- értékpapír, értékcikk
- jövedéki termékek (pl. szeszesital, dohányáru, stb.)
- vegyszerek
2.5.2.8.2. biztosítási összeg, értékkövetés
A biztosítási összeget a szerződő határozza meg vagyoncsoportonként. A biztosítási összeget új értéken (káridőponti új állapotba történő
újrabeszerzési, utánpótlási értéken) kell meghatározni és az nem haladhatja meg összesítve a 2 000 000 Ft-ot. 2 000 000 Ft feletti biztosítási
összeg érvényesen nem köthető ki.
Befejezetlen termékek és félkésztermékek esetében a készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermékek esetében
az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő- és szerelőipari tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a legnagyobb készletezett
mennyiség szorzata képezi a biztosítási összeget.
Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb készletezett mennyiség és a beszerzési ár, vagy előállítási költség szorzata.
A biztosítási összegek indexálása a jelen szerződési feltétel 1.9. értékkövetés pontjában foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy az
összes vagyoncsoport vonatkozásában a fogyasztói árindex kerül alkalmazásra.
2.5.2.8.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagokra, drágakövekre, igazgyöngyökre,
valamint ezek felhasználásával készült ékszerekre, tárgyakra, bélyeg- és érmegyűjteményekre, valamint készpénzre.
A Biztosító nem nyújt szolgáltatást abban az esetben, ha a tevékenység - részben vagy teljesen - az alábbiak valamelyike:
- mobiltelefon- vagy telekommunikációs eszközök kereskedelme
- híradástechnikai vagy számítástechnikai eszközök kereskedelme
- bizományos kereskedelem
- nem működő panzió, szálloda
- játékterem.
2.5.2.8.4. kárbejelentés és kárrendezési eljárás kiegészítő szabályai
Jelen kiegészítő biztosítás alapján ideiglenesen lakott épület esetében a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
Alulbiztosítás esetén a jogkövetkezményeket a Biztosító jelen kiegészítő biztosításra is alkalmazza a 1.8. biztosítási összeg, alulbiztosítás pontban
foglaltak szerint. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes,
kár időpontjában fennálló új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
A Biztosító kártérítése a kár időpontjában fennálló új értéken történik. A kártérítés felső határa biztosítási eseményenként és biztosítási
időszakonként 2 000 000 Ft.
2.5.2.8.5. kártérítési limitek betöréses lopás biztosítási esemény esetén
A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi táblázat tartalmazza.
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
tárgyi eszköz készlet
minimális mechanikai védelem
500 000
500 000
minimális mechanikai védelem és elektronikai védelem
VAGY részleges mechanikai védelem
1 000 000 1 000 000
2.5.2.9. kényelmi csomag
2.5.2.9.1. okmányok beszerzése
A biztosítási szerződésben (kötvényben) szereplő biztosítási események bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a velük összefüggésben
megsérült, megsemmisült vagy az ellopott személyi okmányok pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek igazolt költségét, biztosítási
időszakonként és szerződésenként legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb 50 000 Ft összeghatárig. Jelen fedezet nem terjed ki a
kockázatviselés helyén kívül bekövetkező biztosítási eseményekre.
33
Jelen záradék értelmében okmánynak a biztosított tulajdonát képező, az alábbiakban felsoroltak minősülnek:
- személyi igazolvány,
- lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,
- egyéni vállalkozói igazolvány,
- diákigazolvány,
- TAJ-kártya,
- adóigazolvány,
- születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat,
- közlekedési okmányok: vezetői engedély (jogosítvány), forgalmi engedély, kékkártya, gépjármű törzskönyv, nemzetközi vezetői engedély,
kishajó hajólevele.
2.5.2.9.2. bankkártya letiltás
A Biztosító megtéríti a biztosított hitelkártyájának vagy lakossági folyószámlájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása
következtében szükségessé vált kártyaletiltás díját kizárólag az érintett pénzintézet által kiállított igazolás alapján, biztosítási időszakonként
és szerződésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig.
Nem téríti meg a Biztosító a hitel- vagy bankkártya ellopása miatt bekövetkezett egyéb károkat és egyéb költségeket.
2.5.2.9.3. zárcsere
A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása, a biztosított saját maga általi kizárása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét
szükségessé vált cseréje esetén a Biztosító megtéríti a zárcsere számlával igazolt költségét, biztosítási időszakonként és szerződésenként
legfeljebb két alkalommal, biztosítási eseményenként legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.9.4. fagyasztott élelmiszerek megromlása
A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén lévő fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlása esetén azok
újrabeszerzési értékét, ha
- azok megromlása a biztosítási szerződésben (kötvényben) szereplő biztosítási események következménye, vagy
- az elektromos áramszolgáltató minimum 8 órás folyamatos szolgáltatás-kimaradása miatt keletkezett.
Az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató által kiállított igazolással kell bizonyítani a
biztosítottnak.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb összesen 50 000 Ft összeghatárig nyújt szolgáltatást.
A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a fagyasztókészülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.
2.5.2.9.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz,
lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek térítése
A Biztosító megtéríti biztosítási időszakonként legfeljebb 250 000 Ft összeghatárig a kockázatviselés helyén tárolt, felelősségbiztosítással
rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó be nem épített tartozékaiban,
tartalék alkatrészeiben keletkezett károkat, amelyeket a szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási események okoztak. Nem
minősülnek tartozéknak, illetve tartalék alkatrészeknek a járművek fődarabjai.
2.5.2.9.6. darázsfészek irtás költségeinek megtérítése
Kockázatviselés helyén található darázsfészek esetén a Biztosító megtéríti a darázsfészek irtásának költségeit, továbbá a biztosított épületben,
a darazsak által, illetve a fészekirtással kapcsolatban szükségszerűen okozott károkat.
A Biztosító biztosítási időszakonként és szerződésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb összesen 50 000 Ft összeghatárig nyújt
szolgáltatást.
Kártérítés feltétele, hogy a darázsfészek irtás kizárólag szakképzettséggel és erre vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező szakcég vagy
egyéni vállalkozó által, számla ellenében történjen (házilag végzett irtás költségei nem térülnek), továbbá csak állandóan lakott épület esetén téríti
meg a Biztosító ezeket a költségeket.
2.5.2.10. háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási költségeinek térítése
Jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén használt és ott károsodott
elektromos árammal működő háztartási berendezések, különösen a
- műsorvevő és híradástechnikai készülékek,
- mosó- és szárítógépek, vasalók,
- mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- közérzetjavító készülékek (pl. párologtató, ventillátor),
- kozmetikai berendezések (pl. epillátor, borotva, hajszárító),
- hűtő- és fagyasztó berendezések,
- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések
garancia (szavatossági) és jótállási időn túli javítási költségeit, amennyiben a hiba a vagyontárgy rendeltetésszerű használatát gátolja.
A Biztosító helytállási kötelezettsége az alábbiak együttes fennállása esetén áll fenn:
- a biztosított rendelkezik a károsodott vagyontárgy vásárlási számlájával, érvényesített garancialevelével,
34
- a gyártóra kötelező vagy a gyártó által vállalt garancia (szavatossági) és jótállási idő lejárt, a biztosított a károsodott vagyontárgyat a saját
költségén javíttatná,
- a kár helyreállítása (javítás), és a garancia (szavatossági) illetve a jótállási idő lejárta között legfeljebb a garancia (szavatossági) idő vagy
jótállási idő közül a hosszabbik idejével azonos időtartam, de legfeljebb 2 naptári év telt el,
- a hiba garanciális hiba,
- a javítás a garancialevélben felsorolt márkaszervizek valamelyikében történt.
A Biztosító helytállási kötelezettsége a javításról kiállított számla értékének 50 %-ig terjed. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb két
alkalommal, de legfeljebb összesen 50 000 Ft összeg- határig nyújt szolgáltatást.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a telekommunikációs és számítástechnikai eszközökre.
2.5.2.11. háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
2.5.2.11.1. jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén használt
és ott károsodott, elektromos árammal működő alábbi háztartási gépek:
- mosó- és szárítógépek, vasalók,
- mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- hűtő- és fagyasztó berendezések,
- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések,
illetve ezek bármely részének váratlanul, előre nem látható módon, rövid zárlat vagy belső eredetű – részleges vagy teljes – fizikai károsodás
miatt bekövetkezett kárait.
2.5.2.11.2. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb két alkalommal, de biztosítási időszakonként összesen legfeljebb 200 000 Ft
összeghatárig téríti meg az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy újrabeszerzési költségeket.
a biztosítási fedezet nem terjed ki:
- a telekommunikációs és számítástechnikai eszközökre,
- a műsorvevő és híradástechnikai készülékekre,
- a közérzetjavító készülékekre (pl. párologtató, ventillátor),
- a kozmetikai berendezésekre (pl. epillátor borotva, hajszárító).
- valamint egyéb, a 2.5.2.11.1. pontban fel nem sorolt háztartási gépekre.
nem téríti meg a Biztosító:
- a szándékos rongálásból, a kezelési utasítástól eltérő használatból származó károkat,
- a kopó alkatrészek cseréjének, továbbá az előírt karbantartási munkák költségeit,
- az olyan hibák vagy hiányosságok miatt keletkező károkat, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a szerződő és a biztosított
számára ismertek voltak, vagy ismerniük kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-
e vagy nem,
- azokat a károkat, amelyek:
- oka közvetlenül vagy közvetve bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, műholdas vagy rádióhullámú
adatátviteli csatorna kimaradása vagy megszakadása;
- amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint a biztosított vagyontárgy gyártója vagy szállítója felelős.
Nem minősül biztosítási eseménynek a vagyontárgy leejtése, lesodrása.
2.5.2.12. szolgáltatás kimaradás biztosítás
A Biztosító megtéríti a közüzemi szolgáltatás (villamos energia, gázszolgáltatás, távhő szolgáltatás, közműves ivóvízellátás és szennyvízellátás)
24 órát meghaladó folyamatos szolgáltatás kimaradása esetén a szolgáltatás kimaradás miatt a kockázatviselés helyén, a biztosított
vagyontárgyakban keletkező kárt.
A szolgáltatás kimaradás tényét és időtartamát a biztosítottnak, a kockázatviselési hely szerint illetékes közüzemi szolgáltató által kiállított
igazolással kell igazolnia.
A Biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 25 000 Ft összeghatárig téríti meg a felmerült kárt.
Nem téríti meg a Biztosító a kockázatviselés helyén lévő fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerekben az elektromos
áramszolgáltató szolgáltatás-kimaradása miatt keletkező károkat.
A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha a szolgáltatás kimaradáson kívül más károsító tényező (tervezési, kivitelezési vagy karbantartási
hiányosságok, illetve nem rendeltetésszerű üzemelés) is közrehatott a kár bekövetkezésében.
2.5.2.13. kisállat-biztosítás
2.5.2.13.1. a Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonát képező vagy tartásában lévő mikrochippel ellátott (mikrochip:
elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas és az ISO 11784
szabványnak megfelel), szakszerűen vezetett Kisállat Egészségügyi Könyvvel rendelkező egészséges kutya (Canis familiaris), valamint
ugyanezen feltételeknek megfelelő macska (Felis silvestris catus) (összefoglaló néven: kisállat) baleset vagy betegség következtében felmerülő
állatorvosi költségek térítésére, valamint baleset miatti elhullására.
35
Jelen kiegészítő biztosítás keretében biztosíthatók a 6 hónapnál idősebb és 8 évesnél fiatalabb, fent megjelölt kisállatok.
A biztosítási fedezetbe vonhatósági korhatár vizsgálata a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény bekövetkezését követő kárbejelentés
megtételekor történik meg. A nyolc éves életkort elérő állatok vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítás hatálya alatt
változatlanul fennáll abban az esetben, ha az állat születési időpontja és a jelen kiegészítő biztosítás megkötése között kevesebb, mint nyolc év
telt el és az állat a fentiekben meghatározottaknak már a jelen kiegészítő biztosítás megkötésekor megfelelt.
2.5.2.13.2. jelen kiegészítő biztosítás területi hatálya Magyarország.
2.5.2.13.3. a Biztosító szolgáltatása, biztosítási összeg
A jelen kiegészítő biztosítás tekintetében a Biztosító kártérítésének felső
határa a biztosítási összeg, amely azonban érvényesen nem haladhatja meg a 100 000 Ft-ot. A Biztosító kártérítésének felső határa független a
biztosított kutyák, macskák számától.
2.5.2.13.4. a Biztosító szolgáltatásának korlátozása
A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a biztosítási összegen belül – káreseményenként és biztosítási időszakonként
az alábbi táblázatban meghatározott kártérítési limitek erejéig nyújt kártérítést.
A Biztosított a megállapított kárösszegből biztosítási eseményenként 10 000 Ft önrészesedést maga visel.
biztosítási események kártérítési limitek
baleset miatti állatorvosi kezelés
25 000 Ft/kár,
100 000 Ft/biztosítási időszak
betegség miatti állatorvosi kezelés
25 000 Ft/kár,
100 000 Ft/biztosítási időszak
baleset miatti elhullás 100 000 Ft
2.5.2.13.5. biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított állat betegség vagy baleset miatt szükségessé váló állatorvosi kezelése, valamint baleset miatti
elhullása.
Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:
- az állatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérő helyen
és/vagy időben végezték,
- az állatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az állatorvosi kezelések a
balesetből vagy a betegségből közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a konkrét betegség szövődményei miatti kezelések,
illetve a hibás orvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),
- a betegségek kiújulásából származó állatorvosi kezeléseket, függetlenül attól, hogy az állatot korábban gyógyultnak nyilvánítottak.
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha egy magyarországi székhelyű, államilag elismert állatorvosi
végzettséggel és működési engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen tevékenység végzésére jogosult állatorvosi egészségügyi
intézmény végzi.
baleset: Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hirtelen fellépő, közvetlenül, kívülről ható, előre nem látható
esemény (kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely a biztosított állat állatorvosi (állatkórházi, klinikai) kezelését teszi szükségessé.
Balesetnek minősül a mérgezés, a különféle tárgyak – idegen test – lenyelése is.
betegség: A biztosítás szempontjából betegségnek minősül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális
kórokozók) által okozott fertőző megbetegedés, továbbá nem fertőző szervi betegségek, amelyek a biztosított állat állatorvosi (állatkórházi, klinikai)
kezelését teszi szükségessé.
baleset miatti elhullás: Biztosítási esemény az a baleset, amelynek következtében a biztosított állat a balesetet követő 30 napon belül elhullik.
állatorvosi kezelési költség: A jelen biztosítás szempontjából állatorvosi kezelési költség alatt értendő a biztosított állat baleset vagy betegség
miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, a balesettel vagy betegséggel összefüggésben szükségessé váló laboratóriumi és
képalkotó vizsgálatok díja, a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára, valamint a
biztosított állatot kezelő állatorvos által az állatnak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára. Jelen biztosítás
szempontjából nem tartoznak az állatorvosi kezelési költségeinek körébe az alternatív gyógyászati módszer alkalmazásával
kapcsolatos költségek, még akkor sem, ha azt szakképzett állatorvos nyújtja.
2.5.2.13.6. várakozási idő
Jelen kiegészítő biztosítás hatálya alatt a Biztosító kockázatviselése betegség biztosítási esemény esetében 15 nap várakozási idő leteltét
követően, tehát a kiegészítő biztosítás létrejöttétől számított 16. nap 0 órakor kezdődik.
36
2.5.2.13.7. kizárások
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha olyan baleset következménye, amely a biztosítási szerződés
hatálya alatt történt, illetve olyan betegség következménye, amely a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, és a biztosítási szerződés
megkötésétől számított 15 napos várakozási idő letelte után kezdődött.
Jelen kiegészítő feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek a 3. számú mellékletben felsorolt betegségek miatt végzett
állatorvosi beavatkozások, és a biztosító nem téríti meg az ezzel kapcsolatos költségeket.
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi állatorvosi kezelések, és nem téríti meg
a biztosító az alábbi állatorvosi kezelések költségeit:
- amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése után végeztek,
- amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegséggel, annak kiújulásával, vagy bekövetkezett balesettel kapcsolatban
végeztek,
- amelyet betegség kockázat esetén az előírt 15 napos várakozási idő tartama alatt kezdődő betegséggel kapcsolatban végeztek,
- a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavatkozások (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések) és
vizsgálatok költségei,
- az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül indokolttá),
- a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvágás, fogkezelés és -pótlás, karmok eltávolítása) költségei,
- az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre
visszavezethető balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi beavatkozások, műtétek költségei,
- a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések,
- az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint az állat képzésével kapcsolatos kezelések,
- az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosztizált betegség
következménye,
- a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek – ilyen például a veszettség – kezelési költségei,
- az idegen tárgy lenyeléséből származó állatorvosi kezelés, ha nem telt el legalább tizenkét hónap a korábbi ilyen kárbejelentéstől.
Ha a kár valószínűsíthetően, az eset körülményeiből adódóan, a fentiekben felsorolt egy vagy több okból következett be, úgy az ellenkező
bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a kár a fenti okokból következett be. A vélelem megdöntése a szerződőt/biztosítottat terheli.
Nem téríti meg a Biztosító
- az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy az állat szállítása súlyosan veszélyeztetné a kisállat egészségét,
- az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit,
- azon állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem képezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állatorvoshoz
szállításának költsége,
- a kisállat eutanáziájának (végleges elaltatásának) költségeit, kivéve az állat megszüntethetetlen vagy csak hosszú időtartamú
kezeléssel megszüntethető szenvedése esetében,
- a baleset miatti elhullás biztosítási esemény igazolására szolgáló állatorvosi kórlap kiállításának költségét,
- az állatorvosi rendelő vagy állatkórház hivatalosan meghirdetett árlistáján szereplő, az egyes beavatkozásoknál megjelölt díjaknál
magasabb költségeket,
- azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy betegségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a biztosított által az
állat gondozásával megbízott személy szándékolt magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.
- kisállat tetemének szállításával, temetésével, elhamvasztásával vagy más módon történő kezelésével összefüggő költségeit.
2.5.2.13.8. mentesülés
A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító mentesülésére adhat alapot különösen:
- az állat kínzása,
- az állat gondozásának elhanyagolása,
- baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos értesítésének elmulasztása,
- az állatorvos által előírt, illetve ajánlott kezelés elmulasztása, az előírástól eltérő alkalmazása,
- a mindenkor hatályos állategészségügyi vagy állatvédelmi jogszabályok megszegése.
2.5.2.13.9. a kárrendezéshez szükséges dokumentumok
A baleset vagy betegség miatti kezelés biztosítási esemény kárbejelentéséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző állatorvos
által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tartalmaznia kell a következőket:
- a tulajdonos neve, címe,
- a betegséggel kapcsolatos kórelőzmény (anamnézis),
- a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),
- az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket (terápia), azoknak időpontját, a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve,
születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok, Kisállat Egészségügyi Könyv).
A baleset miatti elhullás biztosítási esemény bekövetkezésekor szükséges csatolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő adatokkal:
- a tulajdonos neve, címe,
- megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében hullott el,
- a baleset bekövetkeztének és az állat elhullásának dátuma,
- a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok, Kisállat Egészségügyi Könyv).
-
2.5.2.14. tetőbeázási károk biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító megtéríti a biztosított épület(ek)en belüli, a biztosított épület tetejéről történő, a lapos- és magastető-
szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panel- hézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta beázási károkat,
amelyek a biztosított épületben keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.
37
A kártérítés nem terjed ki:
- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés, tetőjavítás) költségeire,
- a biztosított epület(ek)en belüli ingóságokban keletkezett károkra (azok biztosítottságától függetlenül),
- az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elégtelensége miatt keletkezett károk megtérítésére.
Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a Biztosító
kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás
igazolt időpontját követő egy éven túl történt.
2.5.2.15. garázsban tárolt gépjármű biztosítása
2.5.2.15.1. a Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén, garázsban tárolt gépjárműben a szerződési feltételek 2.5.1.1. tűzkárok
biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása, 2.5.1.3. vízkárok biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása alapján bekövetkezett
károkat. A kártérítés feltétele, hogy a gépjármű a fenti pontokban meghatározott biztosítási események miatt a kockázatviselés helyén található
és a biztosítás keretein belül biztosított garázsban károsodott.
2.5.2.15.2. biztosított gépjármű kizárólag a szerződési feltétek 1.1. pontja szerinti biztosított(ak) tulajdonát képező vagy általa lízingelt
személygépjármű vagy maximum 3,5 tonna megengedett össztömegű tehergépjármű.
2.5.2.15.3. a Biztosító szolgáltatása a javítással helyreállítható károk esetén:
A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának megfelelő számlával igazolt
helyreállítási költségét téríti meg.
Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben az alkatrész sérülése
gazdaságosan nem javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti a Biztosító, amely költségen belül az alkatrészár nem lehet
nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX rendszerben megtalálható alkatrészár.
A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági
üzemben tartási előírások szerint nem javítható.
A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költségét pedig csak
akkor, ha a jármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a Biztosító az
értékemelkedést levonja. A karosszéria részleges fényezési költségét a Biztosító változtatás nélkül megtéríti.
A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén a beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést a Biztosító levonja (káridőponti
avult értéken térít).
2.5.2.15.4. Biztosító szolgáltatása totálkár esetén:
A Biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha a helyreállítási költség eléri, illetve meghaladja a jármű (biztosított vagyontárgy)
magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének 60%-át.
A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti forgalmi értéken történik, amelynek meghatározására az EUROTAX adatai szolgálnak. A
biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét. Amennyiben a
biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kívánja, de azt a biztosító által meghatározott összegért nem tudja, ez esetben a biztosító segítséget
nyújt az értékesítésben, vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csökkenti.
Ha a biztosított a biztosító jóváhagyása nélkül a maradványt (roncsot) a biztosító által megállapított maradványérték (roncsérték) alatti összegért
értékesíti, ez esetben a biztosító az értékkülönbözetet nem téríti meg. Totálkárnál a maradvány (a roncs) a biztosított tulajdonában marad, a
maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.
Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak fizetendő illetéket és adót a biztosítottnak csak akkor téríti meg a
biztosító, ha a biztosított hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót megfizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult. A biztosító
az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe
vételére nem jogosult.
2.5.2.15.5. egyéb biztosítási szerződés alapján megtérülő károk önrészesedésének térítése
A Biztosító megtéríti a jelen fedezet alapján a kártérítésnél alkalmazott, a kárösszegből levont – és az Ügyfél számára ki nem fizetett –
önrészesedés összegét, amennyiben a - 2.5.2.15.1. pontban meghatározott biztosítási esemény által - keletkezett kár bármilyen egyéb biztosítási
szerződés alapján megtérült. A fentiek szerinti kártérítés feltétele, hogy az egyéb biztosítási szerződés szerződője megegyezzen a jelen
szerződési feltételek 1.1. pontjában meghatározott biztosítottal.
2.5.2.15.6. nem téríti meg a Biztosító:
- nem személygépjármű kategóriájú jármű, a 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépjármű, illetve veterán használati módú
vagy muzeális minősítéssel rendelkező járművek kárait;
- a gépjármű be nem épített tartozékaiban, tartalék alkatrészeiben keletkezett károkat;
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat;
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat;
- tűz és robbanás esetén nem térül a gépjárműben keletkezett kár, amennyiben a tűz a gépjárműből indult ki;
- nem biztosított garázsban, a kockázatviselés helyén található, de épületnek nem minősülő helyen, illetve a szabadban tárolt
gépjármű kárát.
A Biztosító biztosítási időszakonként - függetlenül a gépjárművek számától - 1 alkalommal, összesen legfeljebb 2 000 000 Ft összeghatárig nyújt
kártérítést.
38
2.5.2.16. K&H lakásszerviz 24/7
A K&H lakásszerviz 24/7 szolgáltatás az év minden napján 0-24 óráig áll rendelkezésre, és a lehető legrövidebb időn belül vészelhárító
szakembert vagy mesterembert küld, továbbá átvállalja ennek költségeit, vagy szakiparost szervez alábbiak szerint.
A szolgáltatást a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízottja, a Europ Assistance Magyarország Kft. nyújtja.
2.5.2.16.1. hiba és vészelhárítás
Vészelhárító szakember segítség igényelhető, ha a biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan külső
mechanikai behatás következtében olyan esemény vagy meghibásodás következik be, amely sürgős elhárítást tesz szükségessé a további károk
vagy károsodás, illetve balesetveszély megelőzése érdekében, és a biztosítási szerződés által fedezett biztosítási események körébe tartozik, és
a Biztosító szolgáltatását kiváltja.
Mesterember kiküldése igényelhető, ha a biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan külső mechanikai
behatás következtében előállt esemény vagy hiba nem igényel sürgős elhárítást, de a biztosítási szerződés által fedezett biztosítási események
körébe tartozik, és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.
Elsődlegesen a következő szakmákban (amennyiben ezekre a biztosítási szerződés kiterjed):
- víz-, gáz-, fűtésszerelő
- tetőfedő
- üveges
- villanyszerelő
- zárjavító
- lakatos
továbbá biztosítási eseménytől függetlenül duguláselhárító. A vészelhárító szakember vagy mesterember küldésének elbírálása a Biztosító
segítségnyújtási megbízottjának hatáskörébe tartozik.
2.5.2.16.2. a Biztosító által vállalt költségek
A Biztosító megbízottja által küldött vészelhárítónak vagy mesterembernek a hibaelhárítás érdekében felmerült költségeit, mint
- kiszállási díj
- munkadíj
- anyagköltség
a Biztosító eseményenként legfeljebb 35 000 forint összeghatárig (de összesen legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási
összeg vagy kártérítési összeg erejéig) vállalja át, amennyiben a biztosítási szerződés erre fedezetet nyújt.
Hiba- és vészelhárítás esetén a 35 000 forint összeghatár feletti költségeket közvetlenül a vészelhárító szakember vagy a mesterember részére
a Biztosítottaknak a helyszínen ki kell egyenlíteniük. Azt követően a biztosított a telefonos diszpécsernél megtett kárbejelentése alapján a Biztosító
illetékes kárrendezési egységétől – a szerződési feltételek szerint – utólagos kárrendezést igényelhet.
A hiba- és vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak
lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.
A rendszeres karbantartás elmulasztása következtében - vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges
javításokat nem végezték el - ugyanazon a helyen ismételten előforduló, a vészhelyzetet előidéző hiba vagy esemény elhárításának költségeit a
Biztosító nem köteles fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a K&H lakásszerviz 24/7 szolgáltatást igénybe vevőt terhelik.
2.5.2.16.3. A hibaelhárítás igénybevételének módja
A Biztosító megbízottja a K&H lakásszerviz 24/7 szolgáltatás igénylése esetén a bejelentést követő, lehető legrövidebb időn belül vészelhárító
szakembert vagy mesterembert küld a helyszínre.
A szolgáltatás igénylése elérhető a (+36 80) 200 799 telefonszámon, amely hétvégén is, éjjel-nappal elérhető.
Az igényléskor meg kell adni:
- a biztosítási kötvényszámot,
- a szerződő nevét
- a kockázatviselés helyét (káresemény helyszínének címét).
2.5.2.16.4. szakiparos szervezése
A vészelhárító szakember vagy mesterember igénylésén túl, azokban az esetekben, amelyekre a biztosítási szerződés nem terjed ki, bizonyos
szakmunkák elvégzéséhez a Biztosító az alábbi szakiparosok szervezését vállalja:
- víz-, gáz-, fűtésszerelő,
- villanyszerelő,
- klímaszerelő,
- riasztószerelő
- zárjavító, lakatos,
- tetőfedő,
- üveges,
- duguláselhárító.
A munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) ilyen esetben a szolgáltatást igénybe vevőt terheli.
A szakiparos szervezése csak akkor vehető igénybe, amennyiben az esemény vagy hiba a biztosítási szerződésben meghatározott
kockázatviselési helyen következett be, valamint a biztosítási szerződés érvényes, továbbá biztosítási díjjal rendezett.
39
2.5.2.17. munkanélküliség biztosítás
2.5.2.17.1. biztosítási esemény
munkanélkülivé válás
Határozatlan idejű munkaviszonyban álló alkalmazottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, a mindenkor hatályos magyar jogszabályok
alapján magyar illetékességgel rendelkező hatóságnál bejelentett munkanélkülivé, álláskeresővé válása és ezzel összefüggésben
munkanélküliséggel, álláskereséssel összefüggő, járadékra (álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék) való jogosultság szerzése.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja: a munkanélküliséggel, álláskereséssel összefüggő járadékra való jogosultság
megszerzésének napja.
2.5.2.17.2. biztosítottak köre
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítottnak minősül az 1.1. pontban foglaltakon túlmenően az alábbi valamennyi feltételt is teljesítő
természetes személy:
- aki a biztosítási esemény bekövetkezésekor a 18. életévét betöltötte, de a 65. életévét még nem töltötte be (az életkor meghatározásakor a
tárgyévből ki kell vonni a biztosított születési évét),
- a biztosítási esemény bekövetkezése előtt minimum 6 hónapos, határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezett.
2.5.2.17.3. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító vállalja a biztosított munkanélkülivé válása esetén a munkanélküliség időtartamára, a kockázatviselési helyre vonatkozóan felmerülő
rezsi költségek (villamos energia, gázszolgáltatás, távhő szolgáltatás, közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) számla ellenében történő
megtérítését az alábbiak szerint.
A Biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítás szerződéskötésétől számított 6 hónap várakozási idő eltelte után kezdődik.
A biztosított munkanélküliségének első hónapjára esedékes rezsi költségeket a Biztosító nem téríti meg (önrészesedés).
A Biztosító első szolgáltatási kötelezettsége a biztosított munkanélküliségének első napjától számított egy naptári hónap elteltét követő hónapra
esedékessé váló rezsi költség vonatkozásában merül fel. A biztosított folyamatos munkanélkülisége esetén a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége havonta, a munkanélküliség 2. hónapjától kezdve, a mindenkor esedékessé váló aktuális hónapra felmerülő rezsi költségek
vonatkozásában áll fenn. A Biztosító a felmerülő rezsi költségeket havonta legfeljebb összesen 20 000 Ft összeghatárig téríti meg. A Biztosító
biztosítási eseményenként legfeljebb 3 havi rezsi költség megtérítését vállalja.
A Biztosító a biztosítottnak a kockázatviselés tartamán belül ismételten bekövetkező munkanélkülivé válása esetén is kötelezettséget vállal az
aktuális szolgáltatási összegek teljesítésére. A kockázatviselés tartamán belül ismételten bekövetkező biztosítási eseménnyel kapcsolatban
azonban a Biztosító csak abban az esetben teljesít szolgáltatást, ha a biztosított a két ilyen biztosítási esemény között legalább 6 hónap
időtartamú, folyamatos munkaviszonyban állt. Jelen biztosítási feltételek szerint folyamatos munkaviszonynak minősül a megszakítás nélküli
munkaviszony, valamint, ha a Biztosított kettő munkaviszonya között legfeljebb 15 naptári nap telt el. Az önrészesedést minden egyes biztosítási
eseménnyel kapcsolatban alkalmazni kell.
A Biztosítónak joga van a biztosítási szolgáltatási igényt elutasítani, amennyiben a munkanélküliség a biztosított önhibájából vagy saját
kezdeményezése folytán következett be.
2.5.2.18. túlfeszültség biztosítás
2.5.2.18.1. biztosított vagyontárgyak, biztosítási esemény
Jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén használt és ott károsodott,
elektromos árammal működő
- telekommunikációs és számítástechnikai eszközök,
- műsorvevő és híradástechnikai készülékek,
- riasztórendszerek,
- mosó- és szárítógépek, vasalók, mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- hűtő- és fagyasztó berendezések, főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések, illetve ezek bármely részének váratlanul, előre nem látható módon, a szolgáltatott (közüzemi) vagy vásárolt
(szabadpiaci) villamosenergia hálózat feszültség- megnövekedése miatt bekövetkezett kárait.
2.5.2.18.2. kártérítés mértéke, önrészesedés
A jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosított az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy javíthatatlanság, ill. gazdaságtalan javítás esetén
az újrabeszerzési költségek mértékéből káreseményeként 10 000 Ft–ot maga visel (önrészesedés).
A 10 000 Ft-os önrészesedéssel csökkentett kárösszeget a Biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb a kötvényben (fedezetet igazoló
dokumentumban) meghatározott limit erejéig téríti meg.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb két alkalommal nyújt kártérítést.
2.5.2.18.3. kizárások, korlátozások
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
- a közérzetjavító készülékekre (pl. párologtató, ventillátor),
- a kozmetikai berendezésekre (pl. epilátor, borotva, hajszárító)
- a kerti gépekre (fűnyíró, fűkasza, elektromos olló, sövényvágó, fűszegélynyíró, láncfűrész, stb.)
- elektromos barkácsgépekre (fúrógép, köszörű, sarokcsiszoló, gyalu, stb.)
- azon elektromos árammal működő eszközökre és azok bármely részére, amelyek a jelen kiegészítő biztosítási feltételek biztosított
vagyontárgyak pontjában nem kerültek felsorolásra.
40
nem téríti meg a Biztosító:
- a szándékos rongálásból, a kezelési utasítástól eltérő használatból származó károkat, szakszerűtlen beavatkozásokból eredő
károkat, nem a gyártó által előírt módon elvégzett átalakításból, módosításból eredő károkat beleértve a szakszerviz vagy
márkaszerviz által végzett tevékenységet is, illetve a karbantartás hiányából vagy nem megfelelő karbantartásból származó károkat,
- a kopó alkatrészek cseréjének, továbbá az előírt karbantartásnak a költségeit,
- az olyan hibák vagy hiányosságok miatt keletkező károkat, amelyek már e kiegészítő biztosítás hatályba lépésekor a szerződő és a
biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerniük kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a Biztosító
ismerte-e vagy nem,
- azokat a károkat, amelyekért jogszabály, vagy szerződés szerint a biztosított vagyontárgy gyártója vagy szállítója felelős,
- saját tulajdonú áramfejlesztő (pl. aggregátor, generátor, napelem) által termelt villamos energia feszültség megnövekedéséből eredő károkat.
A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a kártérítési igény elbírálásához általa megbízott szakértőt vegyen igénybe a készülék bevizsgálása
céljából és a biztosítási eseményt a szakértő által kiállított szakvélemény alapján bírálja el. A Biztosító által megbízott szakértő költségét a Biztosító
fizeti meg.
2.5.2.19. fedezet építés, bővítés alatt álló épületekre
2.5.2.19.1. biztosítási események, kártérítés mértéke
Jelen kiegészítő fedezet értelmében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak
változatlan érvényben hagyásával a biztosítási szerződés hatálya alatt a Biztosító kockázatviselése kiterjed az építés, valamint az építési
engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes állagára – beleértve azok beépített és még be nem épített
alkotórészeit és tartozékait is – a jelen szerződési feltételek 2.5.1.1. tűzkárok biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása, 2.5.1.3. vízkárok
biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása bekezdésekben meghatározott biztosítási eseményekre az ezen pontokban és ezek
alpontjaiban részletezett összes feltétel figyelembe vételével.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa az épületek, építmények vagyoncsoport kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott
biztosítási összege.
A jelen kiegészítő fedezet alapján a Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződési feltételek 2.5.2.2. bekezdésben meghatározott betöréses
lopás, rablás és járulékos rongálás biztosítási eseményekre oly módon, hogy az építés alatt álló épület még be nem épített alkotórészeinek és
tartozékainak káraira az ingóságok „C” vagyoncsoportjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezen biztosítási események tekintetében
az ideiglenesen lakott ingatlanokra vonatkozó kártérítési limitek, védelmi előírások és egyéb feltételek érvényesek.
2.5.2.19.2. a Biztosító szolgáltatása
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatása a szerződési feltételek 2.6. bekezdésben foglaltak szerint történik az alábbi
eltérésekkel:
- a még be nem épített alkotórészek és tartozékok kárait a Biztosító új anyagok esetén új értéken, bontott, használt anyagok esetén pótlási
értéken téríti meg,
- teljes kár esetén a Biztosító a kárt a biztosítási összeghatáron belül az épület káridőponti készültségi szintjéig terjedő biztosítási összegig
téríti meg.
2.5.2.19.3. mentesülés
Mentesül a Biztosító a kártérítési kötelezettsége alól, amennyiben a biztosítási szerződést építési tevékenységet üzletszerűen végző
természetes, vagy nem természetes személy kötötte. Amennyiben ez a tény Biztosító tudomására jut, a jelen kiegészítő fedezet alapján
a Biztosítottat kártérítés nem illeti meg, a Biztosító a kiegészítő fedezetet annak kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnteti és a
megfizetett díjat visszatéríti.
2.6. a Biztosító szolgáltatása
Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság
mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.
A Biztosító a kár időpontjában meglévő és a kockázatviselés kezdetét követően károsodott vagyontárgyak kárainak megtérítésére vállal fedezetet.
A Biztosító a biztosítási szerződésben meghatározottak szerinti önrészesedési összeggel csökkentett kárösszeget fizeti ki.
2.6.1. szolgáltatásra jogosultak köre
A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított jogosult.
Amennyiben a biztosítási szerződést az ingatlan bérlője köti meg, úgy a Biztosító szolgáltatására a biztosított épületek, építmények károsodása
esetén a tulajdonos és a bérlő közül, a Biztosított írásbeli nyilatkozata alapján az jogosult, aki a kárt ténylegesen helyreállítja.
2.6.2. térítési összeghatár meghatározásának alapelvei
2.6.2.1. biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint kerülnek térítésre:
a) részleges kár esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés
levonásra került
41
b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de legfeljebb a biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.
c) festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy teljes kára esetén:
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%, vagy ez alatti: helyreállítási, javítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.
Ha a helyiség
- mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy
- két oldalfalának
a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, akkor a Biztosító a teljes helyiség vonatkozásában téríti meg a károsodott felülettel azonos
felületképzésnek a helyreállítási költségét.
2.6.2.2. a biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítése
a) részleges kár esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés
levonásra kerül.
b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke 70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de legfeljebb a biztosítási
összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.
c) Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen
mértékben a biztosított felelősséggel tartozik a bekövetkezett kárért. Ezen vagyontárgyak esetén a Biztosító a kárt a tulajdonos részére
káridőponti (avult) értéken téríti meg.
d) A 2.3.3. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek, szerszámok pont szerint biztosított vagyontárgyak esetében a
Biztosító a károkat új építő anyagok esetében újértéken, bontott, használt építőanyagok és szerszámok esetében pótlási értéken téríti meg.
e) A 2.5.2.9.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek fedezete/kiegészítő kockázata pont szerint biztosított vagyontárgyak
esetében a Biztosító a károkat káridőponti (avult) értéken téríti meg.
2.6.2.3. üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre
A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költségek, amelyek a
pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek.
2.6.3. közvetett költségek megtérítése
A Biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított
vagyontárgyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indokolt és igazolt alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyiben azok a
biztosítottat terhelik.
A közvetett kiadások, költségek térítésének összege biztosítási eseményenként összességében nem haladhatja meg a biztosítási összegen felül
az épületek, építmények biztosítási összegének 2%-át. A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti a Biztosító a biztosítási
szerződésben meghatározott önrészesedési összeg levonását és alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést.
2.6.3.1. kárenyhítés költségei
Megtéríti a Biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és kiürítés során
keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos
költségeket.
Megtéríti a Biztosító a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes
közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban
felmerült költségeket.
Megtérülnek továbbá a mentési munkák során okozott közvetlen károk (építmények, kerítés károsodása, esetleges taposási károk, parkrendezés
költségei, stb.).
A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
2.6.3.2. rom- és törmelékeltakarítás költségei
A Biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve a törmelék hivatalosan engedélyezett legközelebbi lerakóhelyre történő
szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási költségeit. Megtéríti a Biztosító az ingóságok elszállításának és a
helyreállítás időtartamára a raktározásának költségeit, amennyiben a károsodás mértéke alapján az szükséges. Megtéríti a Biztosító a károsodás
miatt a helyreállítás érdekében esetlegesen szükséges ismételt tervezés és hatósági engedélyezés költségeit.
42
2.6.3.3. ideiglenes lakás bérleti díja
Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (lakást) biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a
lakhatóvá válásig a Biztosító megtéríti a biztosítási összegen felül az azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjait,
de legfeljebb 5 hónap időtartamra, a lakóépületre (lakásra) vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb 100 000 Ft összeghatárig.
2.6.3.4. elmaradt lakbér
Ha biztosítási esemény következtében a biztosított lakóépületben (lakásban) vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben oly mértékű kár
keletkezik, hogy a lakóépület (lakás) bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének
fizetését a biztosítottnak, a Biztosító megtéríti az emiatt elmaradt lakbért, bérleti díjat a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 5 hónapig az
érintett lakóépületre (lakásra) vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb 50 000 Ft
összeghatárig.
2.6.4. a szolgáltatás különös szabályai
2.6.4.1. részleges károk esetében a Biztosító az indokolt teljes javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege
azonban nem haladhatja meg a teljes kár címén fizethető összeget.
2.6.4.2. a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, valamint azt az
összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet, a Biztosító minden esetben levonja.
Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre.
A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik a valóságos és
az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási összegig.
2.6.4.3. a Biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek, mind a káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében - azonos minőség mellett
- a kockázatviselés helyén létező leggazdaságosabb piaci áraknak megfelelő kárelszámolásra, kártérítésre.
A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreállítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folyamat során
határozza meg.
2.6.4.4. a vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható,
akkor a hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval kell pótolni. A Biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet levonására. Ha erre
sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a Biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
A Biztosító nem kötelezhető a kár előtti állapot helyreállítását indokolatlanul meghaladó kártérítésre. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól,
a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
2.6.4.5. a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:
- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki,
- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,
- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása
miatt állt elő,
- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként keletkezett,
- garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy
részleges kára esetén a garnitúra, sorozat, stb. – kártól mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elő.
A Biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyiségek használhatatlansága miatti veszteségeket, egészségkárosodást,
sérelemdíjat) nem térít.
Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely személyi, érzelmi okokra vezethető vissza és eltér a vagyontárgy reális értékétől) a
Biztosító kártérítést nem nyújt.
nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:
- talajban,
- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával
okozati összefüggésben,
- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
- természetes elhasználódás miatt keletkezett.
2.6.4.6. a károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyanként külön kell
nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.
2.6.4.7. a Biztosító szolgáltatását (a helyreállítási költség megtérítését) az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti, amennyiben a
biztosított a pótlás, javítás kapcsán az ÁFA visszaigénylésére jogosult, vagy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése,
újrabeszerzése során nem merült fel.
2.6.4.8. eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak azonos méretben, kivitelezettségben és minőségben történő helyreállítását
(újraépítését), illetve pótlását.
Amennyiben a helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapotnak megfelelően történik, az ebből származó esetleges többlet költségeket a Biztosító
nem téríti meg.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor
a Biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.
43
2.6.4.9. a jelen feltételek alkalmazásában:
- teljes (totál)kárnak minősül az a kár, amikor a biztosított vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, avagy
teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással
alátámasztva nem indokolt (gazdaságtalan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy
káridőponti új értékét, illetve valóságos értékét.
- részleges kár: az a kár, amely javítással illetve a részek pótlásával helyreállítható.
- újérték alatt értjük:
- épületek, építmények vonatkozásában az újraépítési értéket, amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének
időpontjában a károsodott biztosított - vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy új állapotban való felépítésének a 2.6.4.8. pontban
foglaltak szerinti átlagos költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem haladhatja meg az adott vagyoncsoportra megállapított
biztosítási összeget
- ingóságok vonatkozásában a beszerzési újértéket, amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének időpontjában a
károsodott biztosított vagyontárgy, avagy azzal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való, a 2.6.4.8. pontban foglaltak
szerinti átlagos beszerzésének költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyoncsoportra megállapított
biztosítási összegnél
- részleges kár esetén a helyreállítási, javítási költséget, amely megfelel a kár időpontjában a károsodott biztosított vagyontárgy 2.6.4.8.
pontban foglaltak szerinti helyreállítási, javítási költségének, illetve árának, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyontárgy
műszaki értékénél, valamint a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél
- káridőponti valóságos érték: a kár időpontjában a vagyontárgyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt bekövetkezett
értékcsökkenés) mértékével csökkentett értéke.
2.6.4.10. építmények biztosítási esemény következtében bekövetkezett károsodása esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kötvényen
(fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett összesített építmény-biztosítási összegig terjed.
2.6.4.11. a kárösszegen felül a Biztosító megtéríti a kárkori avult értéken magát a károsodást okozó biztosított vagyontárgyat is, amennyiben a
kárösszeg meghaladja az ingóságok együttes biztosítási összegének 20%-át.
2.6.4.12. a biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétéről tudomást szerez, a rendőrséget és a Biztosítót haladéktalanul értesíteni,
a Biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a Biztosítót meghatalmazni, hogy az
eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a szükséges intézkedéseket megtehesse.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle, mert abban
a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az esetben a Biztosító az újrabeszerzési értéket téríti (alulbiztosítás esetén
aránylagos kártérítés). A biztosított pedig az ellopott tárgy tulajdonjogát a Biztosítóra ruházza át.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által teljesített
szolgáltatást vissza kell fizetnie. Ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tőle, úgy a Biztosítótól kapott kártérítést
megtartja, és a tárgy tulajdonjoga átszáll a Biztosítóra.
2.6.4.13. amennyiben az épület helyreállítási költsége magasabb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett
forgalmi értékénél és a biztosított az ingatlant nem kívánja a kockázatviselési helyen újjáépíteni, a káron haszonszerzés tilalmára tekintettel a
Biztosító a károsodott ingatlan maradvánnyal csökkentett forgalmi értékét téríti meg. A maradvánnyal csökkentett forgalmi érték és a tényleges
újjáépítési érték (de maximum a biztosítási összeg) közötti különbséget a Biztosító csak abban az esetben köteles megfizetni, amennyiben a
biztosított számlával igazoltan az ingatlant újjáépíti, helyreállítja. A Biztosító ebben az esetben a forgalmi érték feletti szolgáltatását folyamatosan
a készültség ütemének megfelelően teljesíti.
44
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítási szerződésben (kötvényben)
megjelölésre került, és a biztosítási kötvény tartalmazza - a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény
bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat az olyan károk
megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra
3.1.1. biztosítottak
Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai az 1.1. pontban meghatározott biztosítottak.
3.1.2. területi hatály
Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában a Biztosító a kockázatviselés helyén, valamint Magyarország területén okozott és bekövetkezett
károkra terjed ki.
3.1.3. biztosítási események és a kárbejelentés
3.1.3.1. jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együttesen
teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelyet a biztosított magánszemélyi minőségében
a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal szerződéses kapcsolatban álló személyeknek
szerződésen kívül okozott, és amelynek megtérítéséért a biztosított alábbi minőségeiben a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel
tartozik:
- a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója vagy építtetője, amennyiben az adott kockázatviselés helyére a kiegészítő
felelősségbiztosítás megkötésre került,
- belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
- elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések üzembentartója (kivéve kültéri parabola antenna üzembentartója),
- kerékpár, járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási eszközök használója,
- nem hivatásszerű sporttevékenység (kivéve versenysport- lovaglás, vadászat) folytatója,
- háztartási pb. gázpalack használója,
- háziállattartó (kivéve a kutyatartói minőségben okozott jármű és haszonállat károk),
- nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója,
- közúti balesetet előidéző gyalogos,
- fűtő olajat tároló személy (kivéve a talaj vagy vizek szennyeződéséből eredő károkat).
3.1.3.2. a Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott
tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező
esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
3.1.3.3. megtéríti továbbá a Biztosító a lakásszövetkezeti vagy társasházi ingatlanok esetén azokat a károkat, amelyeket tűz, robbanás,
vezetékből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz idézett elő és amelyek miatt
- a lakásszövetkezeti tagok vagy a társasházi tulajdonostársak a biztosított ellen,
- a lakásszövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen, igényként érvényesítenek.
3.1.3.4. megtéríti a Biztosító a biztosított helyett a tűz, robbanás, vezetékből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz által okozott károkat
is, amelyek miatt a bérbeadó jogszabály alapján igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.
3.1.3.5. jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás esetén
a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének időpontja az a
nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés
vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az
egészségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.
A kár bejelentésének napja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.
3.1.4. kizárások, korlátozások
az általános feltételek 1.13. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás:
- a biztosított által elszenvedett kárra,
- a szerződő és a biztosított egymásnak okozott káraira, a biztosítottak egymásnak okozott káraira,
- a biztosított által a közeli hozzátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának, vezető tisztség-viselőjének,
tulajdonosa(i)nak, a tulajdonában lévő szervezetnek okozott károkra,
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a motoros vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek
üzemeltetésével, használatával okozott károkra,
- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka, tevékenység során
keletkezett,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási
kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,
45
- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott szerződésen belüli károkra, (a szerződéses lánc tagjának
minősül a biztosítottal közvetve vagy közvetlenül szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás (különösen az alvállalkozó,
fővállalkozó, megbízó, megbízott, más közreműködő)
- a vadállatok által okozott károkra,
- a szerződő fegyvertartói minőségében okozott károkra,
- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt
bekövetkező károkra,
- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak hiányával megépített épület(ek), építmény(ek) kivitelezési hibája
miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a kivitelező/építtető a biztosított volt,
- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,
- az azbesztózissal összefüggő károkra,
- a biztosított lakó-, illetve tulajdonosi közösség vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre,
- a Biztosított által távirányítású repülő eszközzel okozott károkra (pl.: drón, quadrokopter, repülőgép),
- a Biztosított által kerékpárverseny során okozott károkra.
a Biztosító nem téríti meg továbbá:
- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,
- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.
3.1.5. biztosítási összeg
3.1.5.1. a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (kötvényben) feltüntetett biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra
szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.
3.1.5.2. a biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat
a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
3.1.5.3. abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a
szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.
3.1.5.4. amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti
biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet
kártérítést.
3.1.6. a kárrendezési eljárás különös szabályai
3.1.6.1. a Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét
közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult
követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.
Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét
nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik;
ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
3.1.6.2. a biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a biztosított
bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A Biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik.
Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos
egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
3.1.6.3. a Biztosító a biztosítási összeg - 3.1.5. pont - erejéig téríti meg az eljárási költségeket, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján
vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
3.1.6.4. a Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti:
- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot,
- sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,
- a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez, kiküszöböléséhez szükséges,
- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor is, ha azok
eredményre nem vezettek,
- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülményeinek megállapítása, a kárigény
jogosságának tisztázása, a biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a biztosított polgári és
büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet,
ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.
46
Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosítottja felelősségének mértékéig terjed.
A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
3.1.6.5. a Biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett
rendszeres jövedelem kiesést.
3.1.6.6. jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt
érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni
eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során
a Biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben
érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)
3.1.6.7. a közös épülettulajdonosi minőségben okozott - a tulajdonosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának
arányában téríti a Biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a Biztosítónál biztosított lakás tulajdoni hányada és a szövetkezet
összes lakásának tulajdoni hányada arányában téríti a Biztosító.
3.1.6.8. a biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban
bejelenteni.
3.1.7. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben.
A Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta.
A jelen kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősülnek az 1.12. pontban meghatározott esetek.
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz
3.2.1. felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése
A Biztosító kockázatviselése a 3.1.2. pontban foglaltaktól eltérően, a 3. kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei szerinti kiegészítő
felelősségbiztosítás vonatkozásában Európa földrajzi területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki. Európa földrajzi területén a következő
országokat értjük: Albánia, Andorra, Anglia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észak-Írország,
Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország,
Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország,
Oroszország (európai rész: az Ural-hegység – Ural-folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino, Skócia, Spanyolország,
Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz - Dardanellák – Márvány-tenger határig), Ukrajna,
Vatikán, Wales.
3.2.2. kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és haszonállatban okozott károkra
A Biztosító kockázatviselése a 3.1.3. pontban foglaltaktól eltérően, kiterjed a biztosított magánszemély kutyatartói minőségében gépjárműben,
valamint haszonállatban a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal szerződéses
kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül okozott felelősségi káraira, amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. A Biztosító szolgáltatásának felső határa jelen kiegészítő kockázat alapján biztosítási
eseményenként és egyben biztosítási időszakonként legfeljebb 2 000 000 Ft, függetlenül a biztosított által tartott kutyák számától.
4. kiegészítő balesetbiztosítások
4.1. balesetbiztosítás
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben a kiegészítő balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben megjelölésre került - a
Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottak balesetével kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkezése
esetén a jelen feltételekben, valamint a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint szolgáltatást nyújt. Jelen kiegészítő
feltételeket a balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó biztosítási szerződésekre kell megfelelően alkalmazni.
4.1.1. biztosított, kedvezményezett
4.1.1.1. a biztosítottak azok a személyek, akiknek a balesetével kapcsolatos biztosítási eseményre jelen kiegészítő biztosítási szerződés
létrejön.
Jelen feltételek szerint biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kockázatviselési helyen állandó jelleggel, életközösségen együtt lakó
valamennyi természetes személy, aki a szerződéskötéskor a 70. életévét még nem töltötte be.
A kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottja rokkant nyugdíjas személy nem lehet.
A Biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a szerződés kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.
47
4.1.1.2. kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
a) a szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával szerződéskötéskor, illetve a tartamon belül bármikor kedvezményezettet jelölhet meg
és módosíthat.
b) a biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kötött kiegészítő biztosítási szerződés kedvezményezettet kijelölő része semmis, ez esetben
kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve az örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási
díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
c) több kedvezményezett esetében százalékosan meg kell határozni jogosultságuk arányát (csak egész számú % lehet, amelyeknek
összege 100%). Ennek hiányában a Biztosító a kedvezményezettek részére egyenlő arányban teljesít.
d) a kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal.
e) a kiegészítő biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a biztosított, a szerződő, a biztosított örököse(i), a szerződésben
megnevezett más személy(ek).
f) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződés másként
rendelkezik.
g) a biztosított halála esetén a kedvezményezett a biztosított örököse, ha a kiegészítő biztosítási szerződésben más kedvezményezettet
nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen.
A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a kedvezményezett kijelöléséhez és módosításához is. A biztosítotti nyilatkozat beszerzésére a
szerződő köteles.
4.1.2. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés területi hatálya
A Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
4.1.3. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés módosítása
4.1.3.1. biztosítási évfordulókor a biztosítás a többszörözési szorzó vonatkozásában módosítható.
4.1.4. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés megszűnésének további esetei
4.1.4.1. az 1.6. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott biztosított vonatkozásában megszűnik a kiegészítő biztosítási szerződés:
a) az összes biztosított halála esetén, vagy
b) ha valamennyi biztosított rokkantnyugdíjas lesz, vagy
c) a kiegészítő balesetbiztosítás szerződő általi felmondásával.
A szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést az 1.6. pontban meghatározott feltételek szerint mondhatja fel.
4.1.4.2. jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os baleseti maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény
bekövetkezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott biztosított vonatkozásában megszűnik.
4.1.5. biztosítási események
Biztosítási esemény az az esemény, ami a Biztosító szolgáltatását kiváltja. Amennyiben a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás tartama
alatt nem következik be, úgy a kiegészítő biztosítási szerződés a Biztosító szolgáltatása nélkül megszűnik.
4.1.5.1. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt ért baleset vagy közlekedési baleset, ha a baleset következtében a
baleset megtörténtétől számított egy éven belül a biztosított meghal. A kiegészítő biztosítás szolgáltatása balesetből származó egy éven belül
bekövetkező haláleset, mint biztosítási esemény bekövetkezésekor válik esedékessé. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a
baleset időpontja.
4.1.5.2. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt ért baleset vagy közlekedési baleset, amelynek következtében a
biztosított a baleset napjától számított egy éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi
és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, amely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha a biztosított
egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség
megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai
következmények és egyéb (szociális, anyagi stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó
szolgáltatási igény alapját. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.
4.1.5.3. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt ért baleset, amelynek következtében a biztosított a jelen feltételekben
meghatározott műtétre szorul. Jelen feltételek szempontjából műtétnek minősülnek az orvosszakmai szabályok megtartásával a biztosítottnál
kórházban elvégzett orvosi beavatkozások. A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja a biztosított baleset miatti műtéte esetén a baleset
időpontja.
4.1.5.4. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt ért baleset, ha a baleset következtében a biztosított csonttörést vagy
csontrepedést, vagy legalább 28 napon túl gyógyuló sérülést szenved. 28 napon túl gyógyulónak minősül az a sérülés, amelynek következtében
a biztosított az adott időszakban munkavégzésre képtelen. Azonos balesetből eredően az egymást követő többszöri, 28 napnál rövidebb
gyógytartamok nem adódnak össze. A fogtörés nem minősül biztosítási eseménynek. A biztosítási esemény időpontja a baleset
bekövetkeztének napja.
4.1.5.5. biztosítási esemény a biztosított orvosilag szükséges gyógykezelése fekvőbetegként kórházban baleseti következmény miatt abban az
esetben, ha legalább 3 éjszakát kórházban tölt. A biztosítási esemény a gyógykezeléssel kezdődik és a szükséges gyógykezelés végéig tart.
48
4.1.5.6.
nem biztosítási esemény:
- a szülés, a terhesség alatti kórházi ápolás és a terhességmegszakítás,
- a házi ápolás, valamint az olyan kórházi kezelések és kivizsgálások, amelyek okozati összefüggésben állnak különösen a
geriátriával, rehabilitációval, utógondozással, gyógypedagógiával, logopédiával, gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával,
masszázzsal, fürdőkúrával vagy a fogyókúrával,
- a mesterséges megtermékenyítés, sterilizáció, esztétikai, plasztikai sebészet (utóbbi kettőnél kivéve, ha egészségi állapotromlás
elhárítása miatt orvosilag szükséges), illetve ezekre irányuló vizsgálat valamennyi formája,
- az olyan kórházi kezelések és kivizsgálások, amelyeknek nem a biztosított egészségi állapota romlásának megakadályozása a célja
(pl. szűrés, esztétikai, plasztikai műtétek stb.).
4.1.5.7. a gyógykezelés olyan orvosi kezelés, amely az orvostudomány általánosan elismert álláspontja szerint megfelelő az egészség újbóli
helyreállítására, az állapot javítására vagy a rosszabbodás megakadályozására.
4.1.6. biztosítási összeg, Biztosító szolgáltatása
A biztosítási összegek a biztosítási szerződésben (kötvényben) kerülnek meghatározásra. A kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító a biztosítási
esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától
függetlenül):
4.1.6.1. a biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlékony sérülés címén már kifizetett kártérítéstől:
- 175 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.2. a biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó egészségkárosodása esetén:
- 350 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az egészségkárosodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül kifizetésre a 4.1.11. pont
rendelkezései szerint.
4.1.6.3. a biztosított 1 és 10% közötti, de legfeljebb 10%-os baleseti eredetű maradandó egészségkárosodási foka esetén:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.4. amennyiben baleseti műtéti térítés biztosítási esemény következett be, a biztosítási összeg:
- 50 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
A műtéteket a Biztosító műtéti csoportokba sorolja (4.1.11.2. pont és a Műtéti térítés kivonatos lista I. táblázat) és ezen műtéti csoportokba
sorolástól függ a szolgáltatandó biztosítási térítés (4.1.11.3.2. pont).
4.1.6.5. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése, vagy legalább 28 napon túl gyógyuló sérülése esetén, függetlenül az
egészségkárosodás vagy baleseti halál címén kifizetett kártérítéstől:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.6. a biztosított baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelése esetén:
- a 3. éjszakát követő naptól kezdődően naponta 3 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig felemelt
összeg.
4.1.6.7. megtéríti továbbá a Biztosító a biztosítottnak a balesetkor magán viselt ruházatában keletkezett károkat.
A biztosított ruházati kára esetén a biztosítási összeg:
- a tényleges kár szerinti összeg, de legfeljebb 14 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig felemelt
összeg.
4.1.6.8. az egy szerződésen belül biztosított összes biztosítottra és összes biztosítási eseményre ugyanaz a többszörözési mérték vonatkozik.
4.1.6.9. a biztosított közlekedési balesetből eredő halála vagy maradandó egészségkárosodása esetén a Biztosító a 4.1.6.1. pontban baleseti
halál esetére, vagy a 4.1.6.2. és a 4.1.6.3. pontban baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összegek
helyett a hivatkozott pontokban meghatározott biztosítási összegek kétszeresét fizeti ki.
4.1.7. a biztosítási díj
A biztosítási díj a Biztosító által vállalt kötelezettségek (így különösen a kockázatviselés) ellenértéke.
4.1.8. kizárások, korlátozások
4.1.8.1. a Biztosító a biztosítási szerződésbe kikötéseket tehet, amelyeknek következményeként nem visel kockázatot a feltüntetett
testrész(ek)kel, eseményekkel kapcsolatban.
4.1.8.2. a Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az esetre, ha
- a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, vízi járművel, vagy bármilyen légi járművel, vagy sporteszközzel sportversenyen
való részvétel következtében vagy ilyen eseményekre való felkészülés során következik be,
49
- ha a biztosított halála nem menetrendszerinti légiforgalom keretében végrehajtott légiúton, vagy körrepülésen való részvétel
következménye,
- ha a biztosított halála légiforgalomban nem engedélyezett légi járművön következik be,
- ha a biztosított halála légiforgalomban történő hivatásszerű tevékenysége közben, azzal összefüggésben vagy annak
következményeként következett be.
A Biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a szervezett (menetrendszerinti) légiforgalom keretében végrehajtott olyan légiúton,
vagy körrepülésen való részvétel következménye, amelyen a biztosított a légiforgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, nem
hivatásszerűen tevékenykedő vezetőként vett részt.
4.1.8.3. a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi eseményekre:
a) a biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete, következménye (akkor is, ha a biztosított azt beszámítási
képességének hiányában követte el),
b) bármilyen gyorsasági versenyen, vagy erre való felkészülésen való részvétel során bekövetkező baleset,
c) a polgári légiforgalmon kívüli repülés során bekövetkezett baleset,
d) amelyek oka egészben vagy részben:
- kóros elmeállapot,
- állam elleni bűncselekmény,
- a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye,
e) amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi sporttevékenységeivel:
- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival,
gokart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak sport,
- repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés,
hőlégballonozás, bunjee jumping,
- egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes ill. nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, bázisugrás, hegymászás
illetve sziklamászás V. foktól, illetve 4000 m felett, barlangászat,
- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló tevékenység.
4.1.8.4. baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10- 100%) vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerződés
megkötése előtt bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy funkciójukban korlátozott (nem ép, nyomorék) testrészek és
szervek kizártak.
4.1.8.6. a kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem téríti.
4.1.8.7. a műtéti térítésre és kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási védelemből kizártak:
- a biztosítás illetve a kockázatviselés kezdete előtt megkezdődött gyógykezelések,
- azok a baleseti következmények, amelyek a kockázatviselés kezdete előtt keletkeztek, illetve amelyeket a kockázatviselés kezdete
előtt diagnosztizáltak, azonban csak a kockázatviselés kezdete után kerül sor a műtétekre, gyógykezelésre,
- a terhesség alatti műtétekre, kivéve, ha a műtét a Biztosító orvosának véleménye alapján nem áll összefüggésben a terhességgel,
- a szüléssel okozati összefüggésben álló műtétekre abban az esetben, ha a fogamzás a biztosítási szerződés hatálybalépése előtt
történt (a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 270. napot kell tekinteni),
- az olyan műtétekre, amelyeknek nem a biztosított egészségi állapota romlásának megakadályozása a célja (pl. esztétikai, plasztikai
műtétek),
- a varratkiszedések,
- szerződéskötéstől számított 5 éven belüli arthroscopos térdműtét,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek alkohol vagy kábítószer élvezete miatt alakulnak ki, illetve következnek
be, továbbá ha ezek miatt rosszabbodnak, (nem terjed ki a kockázatviselés a megvonási eljárásokra és az elvonókúrára),
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek zavargások és verekedések során keletkeztek,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek a biztosított által elkövetett bűncselekmények miatt keletkeztek.
4.1.9. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei
4.1.9.1. az 1.12. pontban meghatározott eseteken túlmenően a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben
- a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása, vagy
- a biztosított halálán kívüli biztosítási eseményt a biztosított illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan gondatlan, jogellenes
magatartása idézte elő.
4.1.9.2. a kiegészítő biztosítás adott biztosítottra vonatkozó része a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben,
ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két
éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.
4.1.9.2.1. a biztosított, illetve a szerződő súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha
a) a baleset bekövetkeztekor igazolt alkohol fogyasztásával vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotban volt,
b) a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be,
c) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak
megfelelően alkalmazták, vagy
d) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel.
4.1.9.3. mentesül a Biztosító, ha a baleset a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi
szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be.
50
4.1.9.4. a biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Mentesül a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól, amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.
4.1.10. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
4.1.10.1. a Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatározott
szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás időpontjában esetlegesen fennálló díjhátralék levonása után.
4.1.10.2. abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító
a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
A 2. számú melléklet (’tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról’) tartalmazza a kárrendezés során bekérhető
iratok listáját.
4.1.10.3. a szolgáltatási igény teljesítéséhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:
- halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés,
halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv, stb.).
- baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).
- a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a kedvezményezett
a szerződésben név szerint nem nevezték meg.
- hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat.
- amennyiben szükséges a Biztosító kérésére egyéb dokumentumokat is be kell nyújtani.
4.1.11. a Biztosító szolgáltatása
4.1.11.1. baleseti halál biztosítási esemény esetén:
- a balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos
biztosítási szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összeget fizeti ki.
- a haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény miatt baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként általa kifizetett
összeget beszámítja.
4.1.11.2. a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10- 100%) biztosítási esemény esetén:
- -a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10- 100%) esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor válik esedékessé, ha
az egészségkárosodás maradandó, vagy ha az egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik és a baleset napjától számított 1 év eltelt.
Ez utóbbi esetben a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset napjától számított 1 év letelte után fennálló egészségkárosodás
mértékének megfelelően állapítja meg.
- a biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak
benyújtásával kezdeményezheti a maradandó egészségkárosodás megállapítását. Állapotrosszabbodás esetén a Biztosító csak a már
korábban megállapított és egészségkárosodási fok és az új egészségkárosodási fok közötti különbözetet téríti meg.
- a Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben rögzített
biztosítási összegből a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő összegű szolgáltatást nyújt.
- a térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító orvosa a testrészek, érzékszervek egészségkárosodása alábbi táblázata szerint
állapítja meg.
testrészek, érzékszervek egészségkárosodása
egészségkárosodás
foka (%)
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése
100%
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége
70%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége
70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége
65%
egyik kar könyökízület alattig való vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a
biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette
65%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége
60%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%
egyik lábszár részleges csonkolása 50%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a
biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette
45%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége
30%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%
51
testrészek, érzékszervek egészségkárosodása
egészségkárosodás
foka (%)
a szaglóérzék teljes elvesztése 10%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége
10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2%
- ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi épség
(működőképesség) orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázat
figyelembevételével a Biztosító orvosa állapítja meg. A Biztosítót más orvosszakértői testületek határozata nem köti, így például a
társadalombiztosítási szervek határozata nem szolgál alapul a szolgáltatás mértékének megállapításánál. A baleset előtt már maradandóan
károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.
- a Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés esedékességekor hatályos biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási
összegnél (több testrész egészségkárosodása esetén sem). A Biztosító az egyes biztosítási események bejelentésének sorrendjében teljesít
mindaddig, amíg a balesetből eredő egészségkárosodások összesített százalékos mértéke el nem éri a 100%-ot. Az utolsó
egészségkárosodás százalékosan olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás mértéke nem haladhatja
meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy vagy több baleset történt.
- amennyiben a baleset előtt már meglévő betegségek vagy fogyatékosságok közrehatottak a maradandó egészségkárosodás mértékében, és
ez a közrehatás legalább 25%-os volt, a Biztosító a fizetendő összeget a közrehatás mértékével csökkenti.
- a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és megállapítására még a
biztosított életében kerül sor.
- maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül
meghal.
- ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg,
a Biztosító saját döntése alapján a biztosított részére kifizetheti a tényállás alapján a biztosítottnak minimálisan járó összeget. Ez az összeg
a végleges egészségkárosodási kifizetésbe beleszámít.
- a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál az egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse.
4.1.11.3. baleseti műtéti térítés biztosítási esemény esetén:
4.1.11.3.1. a Biztosító a biztosított kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett balesete esetén a baleset napjától számított egy éven belül
bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.
4.1.11.3.2. a Biztosító szolgáltatása a műtét napján hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összegnek az elvégzett
műtét besorolása szerinti százalékos mértéke. Amennyiben a biztosított balesete miatt szükséges műtét a kockázatviselési tartamon túl következik
be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeget kell figyelembe venni.
4.1.11.3.3. a műtétek besorolása a műtéti listán található, ennek kivonatos tájékoztatója a jelen feltételekben található. A műtéti lista az orvosi
beavatkozások nemzetközi kódrendszerrel definiált (WHO-kód) felsorolása, amely a Biztosító központi irodájában tekinthető meg.
4.1.11.3.4. baleseti műtéti szolgáltatásra kifizethető kártérítés egy biztosítási éven belül maximum a biztosítási összeg háromszorosa lehet,
függetlenül a baleseti események számától (akár műtéti csoportonként, akár műtétenként). A műtéti beavatkozást követő 2 héten belül elvégzett
ugyanazon műtéti beavatkozás jelen biztosítás szempontjából nem minősül újabb biztosítási eseménynek.
4.1.11.3.5. amennyiben ugyanazon baleset kapcsán több műtét elvégzésére kerül sor, úgy csak a legmagasabb műtéti besorolású műtét kerül
térítésre.
4.1.11.3.6. amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás a műtéti listán nem található meg, úgy a műtét besorolását a Biztosító orvosa
állapítja meg.
4.1.11.3.7. a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál a műtét indokoltságát és az egészségi állapotot az általa megnevezett
orvosokkal ellenőriztesse.
4.1.11.4. csonttörés és csontrepedés, illetve 28 napot meghaladó gyógytartam biztosítási esemény esetén:
4.1.11.4.1. balesetből származó csonttörés, csontrepedés illetve 28 napot meghaladó gyógytartam esetén a Biztosító balesetenként a
bekövetkezett törések, repedések számától függetlenül egyszeri kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összeget fizeti.
A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből eredő kifizetésre terjed ki egy biztosítási időszakban. A Biztosító fenntartja magának
a jogot, hogy a Biztosító által kijelölt orvosokkal ellenőriztesse a biztosítottnál a gyógyulás időtartamát.
4.1.11.5. baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény esetén:
4.1.11.5.1. a baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény esetén
a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott napi térítést szolgáltatja minden
naptári napra abban az esetben, ha a biztosított kórházi tartózkodását megfelelő okmányokkal igazolja.
52
4.1.11.5.2. a biztosított balesete esetén a Biztosító a baleset napjától számított egy éven belül bekövetkező, a baleseti következmények
elhárítása miatt szükséges és megkezdett kórházi gyógykezelésre nyújt szolgáltatást.
4.1.11.5.3. a biztosított maximálisan 90 napot vehet igénybe egy biztosítási időszak alatt.
4.1.11.6. a biztosított ruházati kára esetén a Biztosító biztosítási eseményenként megtéríti a keletkezett kárt a tényleges kár erejéig. A Biztosító
a ruházatban keletkezett károkra csak abban az esetben nyújt térítést, amennyiben a károsult balesete miatt jelen szerződés alapján,
egyéb jogcímen balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult. A kártérítés alapja az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy újrabeszerzési
érték. A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből eredő kifizetésre terjed ki egy biztosítási évben.
4.1.12. a Biztosító teljesítésének feltételei
4.1.12.1. a Biztosító szolgáltatásához minden olyan dokumentumot rendelkezésre kell bocsátani, amely az általános és a közös feltételekben
szerepel.
4.1.12.2. a szolgáltatási igényt írásban kell a Biztosítónak bejelenteni.
4.1.12.3. amennyiben szükséges a szolgáltatási igény elbírálásához, a Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb
dokumentumokat is be kell nyújtani. A Biztosító beszerezhet a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további igazolásokat, okiratokat,
nyilatkozatokat is.
4.1.12.4. baleseti halál esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül
rendelkezésre kell bocsátani a halál baleseti eredetét bizonyító iratokat (pl. baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés stb.).
4.1.12.5. baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-100%) esetén: az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon kívül, szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani:
a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum fénymásolatát,
b) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat,
c) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, a Biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befejező határozatot
(így különösen az eljárást megtagadó vagy megszüntető határozatot, illetve a jogerős bírósági határozatot).
4.1.12.6. a Biztosító az alábbi határidőkön belül teljesít:
a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító az 1.11.3. pontban
meghatározottak szerint,
b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 15 napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 1 év letelte után 15
napon belül.
4.1.12.7. műtéti térítés szolgáltatása esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést, orvosi igazolást,
b) kórház által kiadott műtéti leírást,
c) a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl. rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.8. csonttörésre és csontrepedésre vonatkozó szolgáltatás esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös
feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül a Biztosító a kárigény elbírálásához egyéb dokumentumokat is bekérhet, különösen a baleseti
eredetet és a csonttörést, csontrepedést bizonyító iratokat (pl. röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve hatósági határozat,
jegyzőkönyv).
4.1.12.9. 28 napot meghaladó gyógytartam esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a) a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolást,
b) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
c) a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat (pl. a baleseti
jegyzőkönyvet),
d) a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl. rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.10. baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés esetén, a szolgáltatási igény
teljesítéséhez az általános és a különös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a) a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
b) baleset esetén a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl. rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.11. ruházati kár esetén: a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő adatokat.
4.1.13. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén
4.1.13.1. a közlési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási kötelezettség alól, ha
az adott biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási szerződés fennállásától a biztosítási esemény bekövetkezéséig már legalább 5 év eltelt.
A változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási kötelezettség alól,
ha a szerződésben meghatározott lényeges körülményekre vonatkozó változásbejelentési határidő leteltét követően legalább öt év eltelt.
A biztosított köteles a szerződés tartama alatt az alábbi lényeges körülmények változását bejelenteni:
53
lakcímváltozást, személyi adatainak és körülményeinek (foglalkozásának, sporttevékenységének) változásait 30 napon belül a Biztosítónak
bejelenteni.
4.1.14. titoktartási kötelezettség alóli felmentés
4.1.14.1. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírásával a biztosított beleegyezik abba, hogy az őt kezelő orvosok, kórházak
és egyéb egészségügyi intézmények a Biztosító kérésére kockázatelbírálás és kárrendezés céljából információt bocsássanak rendelkezésre,
ennek érdekében a biztosított az őt kezelő orvosokat, kórházakat és egyéb egészségügyi intézményeket felmenti az orvosi titoktartási
kötelezettség alól.
A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a szerződés tartama és az elévülési idő alatt:
- a biztosított, a szerződő, a kedvezményezett személyi adatait
- a biztosítási összeget
- az egészségi állapottal összefüggő adatokat
- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét
- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.
Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és kárrendezés
céljából a Biztosító vezető orvosa és az ezen tevékenységet a Biztosító részére végző orvosok is, valamint a viszontbiztosító megkaphatják.
4.1.15. értelmezések, fogalmak, meghatározások
4.1.15.1. a baleset fogalma
4.1.15.1.1. jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szempontjából a baleset olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai
és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri.
4.1.15.1.2. jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a biztosított akaratán kívüli
események is: a) vízbefúlás, b) villámcsapás, c) mérgező gázok belélegzése.
4.1.15.1.3. jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szerint - a fentiektől eltekintve - nem minősül balesetnek:
a) az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki,
kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában
következett be,
d) az orvosi műtét következménye,
e) az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező esemény,
f) a porckorongsérv és hasi sérv, kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről illetve ha a hasi sérv az ép
hasfalat közvetlenül érő egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
4.1.15.1.4. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkalmazásában közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért
baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként, mint közlekedésben résztvevő szenved balesetet.
nem minősül közlekedési balesetnek:
a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c) a jármű vezetőjét, utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben
következett be.
4.1.15.2. a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma
4.1.15.2.1. jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai
felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen kiegészítő
biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak - még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbetegellátást végeznek -
a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai, "krónikus"
intézetek, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intézmények, illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai,
feltéve, hogy a biztosított az osztály jellegének megfelelő szolgáltatásban részesült.
4.1.15.2.2. jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendő az orvosi beavatkozásoknak az
orvosszakmai szabályok megtartásával kórházban történő elvégzése a biztosítottnál.
4.1.15.2.3. jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkalmazásában műtéti lista a "Műtétek térítési kategóriák szerinti
csoportosítása" című tételes lista (a továbbiakban: műtéti lista), amely az orvosi beavatkozásoknak nemzetközi kódrendszerrel azonosított (WHO-
kód) felsorolása. A műtéti lista a Biztosító központi irodájában igény esetén megtekinthető.
54
műtéti térítés kivonatos lista I.
a K&H Biztosító Zrt. otthonbiztosításait kiegészítő balesetbiztosításaihoz
1. a műtétek csoportba sorolása a műtéti listán található meg. A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója a 3. pont alatt található
meg.
2. a műtéti térítés biztosítás esetében a Biztosító térítése biztosítási esemény bekövetkeztekor:
a. az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 200%-a,
b. a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,
c. a 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,
d. a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a.
e. az 5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétnek minősülnek. Amennyiben a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre,
a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
3. a műtétek csoportba sorolásának kivonatos - néhány példán keresztüli - tájékoztatója:
WHO kód műtét megnevezése
1. csoport
5814h teljes térdprotézis beültetése
5815c csípőprotézis fejének cseréje
50117 koponyaüregi vérömleny eltávolítása
50201 nyílt agykoponyasérülés ellátása
50311 ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte
50340 gerinctörésnél csontdarab kiemelése a gerinccsatornából
52077 belső hallójárat feltárása scala (hátsó koponyagödör) felől
53240 felső tüdőlebeny eltávolítása
53340 hörgővarrat
53471 rekeszizomvarrat
53742 pitvari sérülés ellátása
58151 TEP, teljes csípőprotézis
2. csoport
5810h gerinc belső rögzítése
51340 szivárványhártya-előesés kimetszése
51360 szivárványhártya-plasztika, varrat
51510 idegen test eltávolítása mágnessel a szemből
51570 üvegtestcsere
51630 szemeltávolítás
52090 kimetszés a közép, illetve a belsőfülben
53010 gége egy részének eltávolítása
53152 hangréstágító műtét külső feltárásból
53431 mellkasfal egy darabjának eltávolítása
58101 nyaki csigolya rögzítése (csont + lemez)
58145 térd csontos beroppanás kiemelése, csontpótás, lemez
3. csoport
5792h félcső lemezelés
50440 idegátültetés
51150 szem kötőhártyájának varrata
53932 érsérülés ellátása folttal
54131 lépeltávolítás
57902 combnyakszegezés
57924 csavarozás
58480 combamputáció
4. csoport
50420 idegvarrat
58240 feszítőín-varrat a kézen
5790b bőrön keresztül történő dróttűzés
51440 szemlencse-eltávolítás
51470 szemlencse-beültetés
51850 külső hallójárat képzése vagy helyreállítása
51950 dobhártya plasztikája
52130 orr eltávolítása
53150 hangréstágító műtét gégetükrözéssel
57723 arccsonttörés ellátása (minilemez, csavar, T lemez)
57890 végtaghosszabbítás a felkaron
57903 fedett combnyak csavarozása
58096 ízület ideiglenes áttűzése
58130 külbokaszalag varrat
58177 kéztőcsontprotézis beültetése
58330 izom-, ínkiirtás
58400 kézujjamputáció
5. csoport - nem térített műtétek
52100 orrvérzés ellátása edzőszerrel
52310 fog sebészi eltávolítása
57880 belső fémrögzítés eltávolítása (szeg, lemez stb.)
58900 bőrvarrat
81050 idegentest-eltávolítás gégetükrözéssel
81230 gyomormosás
88912 helyi infiltrációs érzéstelenítés
8362g velőűr felfúrás
82090 ficam zárt helyretétele
83304 külső rögzítés eltávolítása
84712 combcsontba fúrt dróttal történő húzatás
81040 idegen test eltávolítása orrtükrözéssel
88050 vérátömlesztés
16970 arthroscopia
55
4.2. temetési biztosítás
Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító kötelezettséget vállal, hogy a biztosított baleseti halála esetén a jelen feltételekben meghatározottak
szerint kártérítést nyújt.
Baleseti halálnak minősül, ha a biztosítottat a kockázatviselés tartama alatt ért baleset vagy közlekedési baleset következtében a baleset
megtörténtétől számított egy éven belül meghal. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.
Jelen feltételek szerint biztosított(ak) az 1.1. pontban meghatározott személy(ek).
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a temetés számlával igazolt költségeit legfeljebb 200 000 Ft összeghatárig.
A kártérítés feltétele a baleseti halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok és a temetés költségeit igazoló számla benyújtása.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb egy biztosítási esemény esetén térít.
A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben:
- a biztosítási eseményt a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása, vagy
- a biztosított, illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan gondatlan, jogellenes magatartása idézte elő.
56
1. számú melléklet - védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
jelen védelmi előírások szempontjából
minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és az ajtók, ajtószerkezetek az alábbi
követelményeket kielégítik:
- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása
szükséges. Támpontok:
- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább
10 cm vastagságú
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található,
vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy
betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3 000-et és az
egyedi minősített lamellás zár (a MABISZ ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági zárnak) vagy egy darab, de több (min. 4)
ponton záródó zár végzi
- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak
részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi követelményeknek
megfelelnek:
- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása
szükséges. Támpontok:
- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet,
a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a
mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található
- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, be- és kifeszítés, reteszhúzás ellen védettek
- a zárást min. két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros
mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs
lehetőségeinek száma meghaladja a 10 000-et és a min. 6 lamellás zár (a MABISZ ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági
zárnak), vagy egy darab, de több (min. 4) ponton záródó zár végzi
- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal legyen a tokhoz rögzítve
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja
- a zár nyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárjanak, a zárbetétet letörés ellen védeni kell
- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 5 mm-en belül legyen
- bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni
- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges
- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől
3 m-nél alacsonyabban helyezkednek el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült -
vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a
MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3/B1 minősítéssel, dobásálló üveg A1 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrendszerrel
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó)
körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 100 mm 15 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel
egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el)
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz kell erősíteni.
teljeskörű mechanikai védelem
Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek,
padozatok, nyílászárók határolják:
- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása
szükséges. Támpontok:
- a 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló
lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott
- az ajtószerkezeteket kiemelés, be- és kifeszítés ellen védeni kell
- bevésőzár vagy hengerzár esetén a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell
- a zárást min. két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros
mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs
lehetőségeinek száma meghaladja a 10 000-et és a min. 6 lamellás zár (a MABISZ ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági
zárnak), vagy egy darab, de több (min. 4) ponton záródó zár végzi
- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti
kialakításúnak kell lenni (faanyag esetén az ajtólap min. 40 mm vastag és tömör legyen)
- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges
- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 2 mm-en belül legyen (keményfa esetén 5 mm)
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja
57
- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tokhoz rögzítve
- az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell
- a zárszerkezetnek több (legalább 4) ponton kell biztosítania a zárást
- a reteszelési mélységnek min. 18 mm-t kell elérnie
- a zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell
- üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten - vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyagból készített
(pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üvegszerkezetek) szerkezet – fogadható el (a normál üvegezés megfelelő méretű és
hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek)
- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől
3 m-nél alacsonyabb helyezkednek el - teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy
ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ
által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:
- minősített behatolás-késleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyajtók, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló; bejárati ajtók
esetében min. B1 minősítésű áttörésbiztos) üveg
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel
erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről
nem szerelhető műszaki megoldás fogadható el),
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell erősíteni.
minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelző rendszer, ha térvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő
nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon,
- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű
szilárdságú anyagból - készüljön,
- az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél, vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú
anyag legyen és eltávolítása illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,
- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,
- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után
egy másodpercen belül riasztania kell,
- a jelzőáramkör megszakadást a rendszernek jeleznie kell,
- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1- 3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra
illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles
állapotba,
- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan
távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,
- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a
hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,
- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes
táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,
- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás
üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
- akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,
- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.
részleges elektronikai jelzőrendszer
Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és
csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha kiderül, hogy a térvédelem,
tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei árnyékban vannak (árnyék alatt azt kell
érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem). (Pl. a bejárati ajtót TV kamerával figyelik, ám a
hálószoba ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a hálószoba így észrevétlenül megközelíthető, az
elektronikus jelző rendszer tehát csak részleges.)
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
- a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,
- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,
- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű
szilárdságú anyagból - készüljön,
- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg
a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,
- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,
- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel
együtt - az üzemeltető vagy a szerviz által - kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,
- a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,
- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után
egy másodpercen belül riasztania kell,
58
- a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,
- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze
(riasztania kell),
- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,
- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak
kell lennie,
- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan
távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,
- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra
illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles
állapotba,
- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel
rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,
- az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,
- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energia forrási elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,
- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,
- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás
üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,
- a nyitás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,
- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acélvédőcsőbe helyezve kell vezetni.
teljes körű elektronikai jelzőrendszer
A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotó elemei az alábbi védelmi körök: felületvédelem, térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem
(támadásjelzés). Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljes körű.
teljes körű felületvédelem:
Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő
(38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási
kísérleteket.
teljes körű térvédelem:
Teljes körű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.
teljes körű tárgyvédelem:
Teljes körű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.
teljes körű személyvédelem:
Teljes körű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadásnak kitett személyre kiterjed.
59
2. számú melléklet - tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti
be:
K&H lakásbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény
bekövetkezésekor minden
esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
építési tervdokumentáció és engedély
árajánlat, költségvetés
a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi
szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
fényképek, tanú nyilatkozat
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
vállalkozói tevékenység vagyontárgyait ért károk esetén a vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló
bírósági végzés
ÁFA nyilatkozat
Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről
bizományosi szerződések
vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok, leltárívek,
könyvelési bizonylatok
érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
lakhatósági igazolás
őrnapló, őrutasítás
eredeti jótállási jegy
használati utasítás
szervizjegyek
hagyatékátadó végzés
a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
tűzkárok esetén
tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
árvízkárok esetén
illetékes vízügyi hatóság igazolása
vezetéktörés során elfolyt
vízkárok esetén
a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása
a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg
vihar- és jégveréskárok
esetén
meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény szerviztől
földrengéskárok esetén
szeizmológiai intézet igazolása
bányatérkép
betöréses lopás- és
rabláskárok esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi berendezések
minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
lopás és besurranásos lopás
károk esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési
hozzájárulás
épületrongálás- és
vandalizmuskárok esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi berendezések
minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
vakolatkárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
bankkártya letiltás esetén
(elvesztés, ellopás miatt)
az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról
személyi okmányok pótlása
esetén
igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek k
öltségeiről
fagyasztott élelmiszerek
megromlása esetén
illetékes áramszolgáltató igazolása az áramkimaradás tényéről és időtartamáról
háztartási elektromos
berendezések garancia időn
túli javítása esetén
érvényesített garancia levél
K&H lakásbiztosítás
kárrendezésekor a Biztosító az
alábbi okiratokat kérheti be
szolgáltatás kimaradás miatt
felmerült károk esetén
közüzemi szolgáltató által kiállított igazolás a
szolgáltatás kimaradás tényéről és időtartamáról
háztartási gépek géptörés
kárai
érvényesített garancia levél
garázsban tárolt gépjármű
károk esetén
javítási számla
garázsban tárolt gépjármű
károk esetén
kisállatok baleset és betegség
kárai esetén
javítási árajánlat
szervizkönyv
törzskönyv másolata
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról
60
egyéb biztosítás alapján térülő károk esetén a levont önrészesedés
térítéséhez, a kárkifi
zetésnél keletkezett olyan
dokumentum, amely egyértelműen tartalmazza a ki nem fizetett önrészesedés mértékét
kisállatok baleset és
betegség kárai esetén
Kisállat Egészségügyi Könyv, mikrochipes azonosító adatok
állatorvosi dokumentáció, baleset miatti elhullás esetén e tény állatorvos általi igazolása
tetőbeázás-kár esetén
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
munkanélküliség ideje alatti
rezsi költség térítése esetén
munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot
a területileg illetékes munkaügyi központ határozatát a munkanélküliséggel, álláskereséssel összefüggésben
lévő járadék (álláskeresési járadék, álláskeresési segély) megállapításáról
havonta a járadék folyósítását igazoló
bankszámlakivonat vagy a postai utalvány másolata
túlfeszültségi kár esetén
a biztosító megbízásából (vagy a biztosító előzetes jóváhagyásával) eljáró szakértő által kiállított, a
készülék(ek) meghibásodásának okát igazoló szakvélemény
új készülék beszerzési számlája; javítási árajánlat, vagy számla
ideiglenes lakás igénybevétele
esetén
i
deiglenes lakás bérleti szerződése
elmaradt lakbér esetén
bérleti szerződés
baleseti károk esetén
baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás, illetve
lelet
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti anyakönyvi
kivonat, kórházi zárójelentés,
halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány,
feltéve, hogy a kedvezményezett a
szerződésben név szerint nem nevezték meg
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv,
Társadalombiztosító által kiállított TB
-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat
fekvőbetegként kórházi gyógykezelés, vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a kórház által
kiadott műtéti leírás, orvosi dokumentumok
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve hatósági
határozat, jegyzőkönyv
28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás a kórházi
kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi
zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges
iratok, baleseti jegyzőkönyv
ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő, eredeti számlák
temetési költségek térítése
esetén
a baleset körülményeit rögzítő
okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás, illetve lelet
halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi
zárójelentés, halott
-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány,
feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem
nevezték meg
temetés költségeit igazoló számla
sérelemdíj esetén
sérelemdíj összegszerűségét igazoló dokumentum
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, Szerződőnek illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a
biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak
érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
61
3. számú melléket - kisállatbiztosítás kizárásainak kiegészítése
A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok (a felsorolás az adott fajtára és annak
keresztezéseire is vonatkozik)
I. kutyák
Affenpinscher (majom-pincsi) cardiomyopathia
Afgán agár Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis,
aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia
Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) degeneratív
gerincvelőbántalom, megemelkedett izomtónus
Airdale terrier narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás)
Akita Von Willebrand betegség, Uveodermatológiai szindróma,
fiatalkori polyarthritis, cataracta, entropium, glaucoma, microphtalmia,
PRA, retina dysplasia, csípőízületi diszplázia
Amerikai eszkimókutya narcolepsia, cinkfüggő dermatosis
Amerikai staffordshire terrier csípőízületi diszplázia
Amerikai rókakopó amyloidosis
Angol agár lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás)
Angol bulldog urát húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycső
előesése, arteria pulmonalisstenosis, kamrai sövénydefektus
Angol masztiff csípőízületi diszplázia
Angol véreb (Bloodhound) spinalis izomatrophia (SMN)
Ausztrál juhászkutya pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Angol springer spániel ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia,
fehérjevesztéses enteropathia (PLE), Rage-szindróma, Woolly-
szindróma
Argentin dog csípőízületi diszplázia
Ausztrál pásztorkutya dermatomyositis, szemlencse-luxáció
Basenji Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis,
aminoaciduria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferativ
bélbetegség
Basset hound Basset Hound thrombopathia, összetett
immunodeficiencia, dermatomyositis
Beagle Beagle pain syndroma, rézfüggő májbetegség,
hyperlipidaemia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkór
(tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, arteria pulmonalisstenosis
Beauce-i juhászkutya (Beauceron) dermatomyositis
Bedlington terrier rézfüggő májbetegség
Belga malinois myositis
Belga juhászkutya (Tervueren) pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás)
Bernáthegyi kutya narcolepsia
Bichon Frisé reszketőkór (tremor, shaker)
Bobtail (óangol juhászkutya) szív-pitvari sövénydefektus,
degeneratív gerincvelőbántalom
Bordeaux-i dog csípőízületi diszplázia
Border Collie szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie
syndroma), pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Border Terrier cranio-mandibularis osteopathia, ismétlődő
pitvarileállás
Boston Terrier lokális calcinosis (calcinosis circumscripta),
craniomandibuláris osteopathia
Boxer aorta-stenosis, szívpitvari sövénydefektus, szívritmuszavar,
lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cardiomyopathia,
histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, nodularis
dermatofibrosis, szfingomielin lipidosis (Niemann-Pick betegség)
Brazil masztiff csípőízületi diszplázia
Brie-i juhászkutya (Briard) hyperlipidaemia, állandó éjszakai vakság
Breton vizsla (Brittany spaniel) kisagyi degeneráció,
hyperlipidaemia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása,
szemlencse- luxáció, spinalis izomatrophia (SMN)
Bullmasztiff csípőízületi diszplázia
Bullterrier policysztás vesebetegség, örökletes veseelfajulás,
szemlencse-luxáció, aorta billentyű stenosis, mitrális billentyű
diszplázia, cink felszívódási zavarok
Cairn terrier cranio-mandibularis osteopathia, szemlencse-luxáció, A-
vitamin függő dermatosis
Cavalier King Charles spániel a mitrális szívbillentyű ödémás
degenerációja, xantin-húgykövesség
Csau-csau (Chow Chow) entropium, ectropium, hypothyreoidizmus,
vese diszplázia
Chesapeake Bay retriever degeneratív gerincvelőbántalom
Cocker spániel (amerikai és angol) ciklikus hemtopoiesis (ciklikus
neutropenia), a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása,
szemlencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyúmirigy
gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függő dermatosis, Sinuscsomó
betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteriosus
(Botalli) persistens
Dalmata urat húgykövesség, szőrtüsző-gyulladás (Bronzing
syndroma), görcsös izomösszehúzódás, pannus (szuperficiális
szaruhártya-gyulladás)
Dandie Dinmont terrier szemlencse-luxáció
Dobermann cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD),
Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria),
Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája, B12
vitamin felszívódási zavara
Drótszőrű foxterrier leucodystrophia (progresszív ataxia),
szemlencse- luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus, Fallot-
tetralógia
Drótszőrű griffon narcolepsia
Flandriai pásztorkutya (Bouvier des Flandres) myopathia
Fox terrier szemlencse-luxáció, nyelőcsőtágulat, megaoesophagus,
Fallot-tetralógia
Francia bulldog histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás
Golden retriever degenerativ gerincvelőbántalom, nodularis
dermatofibrosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis
Ír szetter degenerativ gerincvelőbántalom, gluténfüggő bélbetegség,
jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia
Jack Russel terrier szemlencse-luxáció, progresszív
ataxia
Kanári-szigeteki kutya csípőízületi diszplázia, entropium, ectropium
Kaukázusi juhászkutya csípőízületi diszplázia
Kelpie pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Kerry blue Terrier cranio-mandibularis osteopathia, spinális
izomatrophia (SMN), degeneratív gerincvelőbántalom, ”spiculosis”
Kis angol terrier (Toy terrier) szemlencse-luxáció
Kínai harcikutya (Shar-Pei) amyloidosis (Shar-Pei láz), szemlencse-
luxáció, synovitis, mucinosis
Kuvasz dermatomyositis
Labrador retriever degeneratív gerincvelőbántalom, mozgás
kiváltotta collapsus (EIC), Fanconi syndróma (glucosuria, metabolikus
acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függő
dermatosis, csípőízületi diszplázia
Malamut PRA, cataracta, entropium, chondrodysplasia,
polyneuropathia, cink felszívódási zavarok
Mallorcai masztiff csípőízületi diszplázia
Máltai selyemszőrű kutya (Maltese) nekrotizáló
meningoencephalitis, reszketőkór (tremor, shaker)
Miniatűr Bullterrier mitralis billentyű diszplázia, policysztás
vesebetegség, allergiás dermatitis, függő acrodermatosis, cink
felszívódási zavarok
Mopsz necrotizaló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis)
Német dog cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája
Német juhászkutya lokális calcinosis (calcinosis circumscripta),
degeneratív gerincvelőbántalom, dermatomyositis, acanthosis nigricans,
exocrine pancreatic insufficiency (EPI), hasnyálmirigy elégtelenség,
lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, pannus (szuperficiális
szaruhártya-gyulladás), aortastenosis, ductus arteriosus (Botalli)
persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenciája,
kamrai sövénydefektus, csípőízületi diszplázia
62
Norvég Elkhound Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis,
aminoaciduria), vese eredetű glucosuria
Norwich terrier szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara
„Scottie Cramp”
Pireneusi hegyikutya cranio-mandibularis osteopathia
Pireneusi masztiff csípőízületi diszplázia
Pit bullterrier csípőízületi diszplázia, cataracta
Pointer lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-
gyulladás), spinalis izomatrophia (SMN), aorta-stenosis
Pomerániai törpespicc ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia)
Portugál vízikutya cardiomyopathia
Rókakopó (angol es amerikai) amyloidosis
Rottweiler a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lupoid
onychopathy, narcolepsia, spinalis izomatrophia (SMN),
polyneuropathia, csípőízületi diszplázia
Sarplaninai juhászkutya urat húgykövesség, csípőízületi diszplázia
Schnauzer (óriás) narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis, B12
vitamin felszívódási zavara
Schnauzer (törpe) Comedo-szindróma, hyperlipidaemia,
megaoesophagus, izom-dystrophia, Sinuscsomó betegség (sick sinus
syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia
Sealy<