K&H lakásbiztosítás
érvényes: 2016. május 12-től
készült a MABISZ Lakásbiztosítási
Standard Termékvázlat figyelembevételével
n
2
t
artalom
ügyféltájékoztató 3
szerződési feltételek 7
1. általános feltételek 7
1.1. szerződő, biztosított 7
1.2. a szerződés létrejötte 7
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7
1
.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 7
1.5. a biztosítási szerződés módosítása 7
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 8
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 8
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 8
1.9. értékkövetés szabályai 8
1.10. önrészesedés 9
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 9
1.12. mentesülés 10
1.13. általános kizárások 11
1.14. egyéb rendelkezések 11
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés 11
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 11
2.1. biztosított 11
2.2. területi hatály 12
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 12
2.4. biztosítási összeg 13
2.5. biztosítási események 13
2.6. a Biztosító szolgáltatása 27
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 29
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 29
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 31
4. kiegészítő balesetbiztosítás feltételei 31
4.1. balesetbiztosítás 31
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
(1. számú melléklet)
39
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
(
2. számú melléklet)
42
a kisállat-biztosítás kizárásainak kiegészítése
(
3. számú melléklet)
44
3
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiztosítást, amely
otthonát és ingóságait védi az alábbiakban felsorolt veszélynemek
ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a
K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata
személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H
Biztosító biztosításközvetítőt. Honlapunkon (kh.hu) lehetőségében áll a
lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási
tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.
Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
-
a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen
meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.
kerítés, fürdőmedence stb.), ingóságokra (az ékszerektől a
bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft
erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott
állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más vagyontárgyakkal
történő károsodására is az általános háztartási ingóságok
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási
eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe
vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi
épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft
összeget meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás szerződési
feltételeit, amely részletesen tartalmazza azoknak a vagyontárgyaknak
és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és korlátozásokat),
amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül
biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:
-
magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,
- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett összeroppanás kár,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag
elektromos vezetékekben keletkezett villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén
az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,
antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott
vagyontárgyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt
bekövetkező kár,
- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel
okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhőszakadás kár,
viharkár és jégeső vagy hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú, nem lakás célú helyiségekben a
padlószint felett kevesebb mint 12 cm-rel tárolt biztosított
vagyontárgyakban keletkezett vízkár,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a lopás, betöréses
lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési limitet
meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
-
tűzkárok biztosítása: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos
hatása, az idegen tárgyak rádőlése, ráesése, légijármű ütközés,
ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése.
- földmozgáskár biztosítás: földrengés, földcsuszamlás, kő- és
földomlás, ismeretlen üreg beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása.
milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?
Az alapfedezet az Ön választása alapján kiterjeszthető az alábbi
fedezetekkel:
-
különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia főzőlap,
bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett előtető, télikert,
üvegtégla, üveg tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör,
akvárium és terrárium üvegezése, úszómedence vagy
medence üvegezése, zuhanykabin,
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása: betöréses
lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
K&H lakásbiztosítás ügyféltájékoztató
K&H lakásbiztosítás
1-10221-06
-
vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24/7
- kisállatbiztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási
költségeinek térítése
- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott
károkra: szerződésen kívül okozott személyi sérüléssel vagy
tárgyrongálással járó (dologi) károk
- kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó
egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű
csonttörés, csontrepedés, vagy 28 napot meghaladó
gyógytartam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban
esett kár
- temetési biztosítás
- túlfeszültség biztosítás
- fedezet építés, bővítés alatt álló épületekre
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat / kötvény aláí-
rását követő nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi
időpontban a felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos
beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási
megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy
összegben egész évre), féléves vagy negyedéves.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható. Az ajánlat / kötvény aláírásával
a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi
értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak
meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díj-nemfizetés miatt vagy évfordulóra történő
felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére
bármikor felmondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak
vége előtt 30 napon belül már nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő által
meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási
évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az
alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH
által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új
biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási
összeg és az alkalmazott index szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor
kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási
összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szempontjából minden
lényeges körülményt köteles írásban közölni a biztosítóval
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a
változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés
bármely adatában (amely adatokat a szerződő a szerződéskötés során
közölt) változás történik, értesítse biztosítás-közvetítőjét, aki segít
elintézni a szükséges módosítások elvégzését. Mely adatok ezek?
Pl.: név, cím, tulajdon, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,
ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség,
továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben,
polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró
közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő
biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett
tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve az külföldi
bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megköté-
séhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási
szerződés részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefon-
száma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található meg.
4
K&H lakásbiztosítás
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási
kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
email címen,
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszámon,
valamint
-
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
Amennyiben rendelkezik Lakásszerviz 24/7 kiegészítő biztosítással, a
szerződésben meghatározott események bekövetkezésekor kérjük
vegye fel a kapcsolatot a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízott-
jával, a Europ Assistance Magyarország Kft-vel, a
(+36 40) 200 799
telefonszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt
legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,
ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás
szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a
Biztosított, illetve Szerződő vagy a vele közös háztartásban élő
hozzátartozó, vagy a Biztosított, illetve Szerződő - vezető munkakört
vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat
terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése
esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekövetkezett kár
mértékéből káreseményenként, a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.
Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően
alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. A
maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.
-
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális
helyreállítási költségen téríti meg; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási
költségből az értékemelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban
az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti
valóságos értéken.
-
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges
vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az
elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti
valóságos értéken téríti a Biztosító.
-
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség
erejéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke
70%- ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés
levonásra kerül.
Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk,
ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
-
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő
indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és
kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb
kárenyhítési költségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei,
ideiglenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a
biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 2%-
áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a
Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a
biztosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a
tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában
téríti meg a Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a
szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
-
a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
-
a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
-
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött
levélben, vagy
-
személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket
bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
5
K&H lakásbiztosítás
betörésvédelmi tanácsok
A szerződési feltételek 1. számú mellékletében megtalálja a K&H
Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az alábbi gondolatokkal szeretnénk
segítséget is nyújtani, és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni
a figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás megnyugtató
biztonságot jelent az Ön és családja számára. Vannak veszélyek,
amelyek ellen lehet és kell is védekezni, érdemes még időben a
megfelelő intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé tartozik
a betöréses lopás és rablás. Az egész társadalomban jelentős
problémát okoz a betöréses lopások számának növekedése. Az
emberek számára mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg
közvetlenül nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A jó
biztosítás képes pótolni az anyagi veszteségeket, de a Biztosító nem
tudja semlegesíteni például azokat a lelki károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes kötődésű,
megszokott eredeti tárgyait.
Két fontos megállapítás:
-
a betörés a nap bármely percében megtörténhet és annak a
valószínűsége, hogy az Ön otthonát is betörés érheti, sajnos
egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt
elriasztanák az egyszerű, de hatékony védelmi eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok zárrészeinek állapotán,
valamint az üvegfelületek védelmen múlik. A zárak megvizsgálása
mellett néhány megszívlelendő jótanács:
1.
Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban felkapcsolva egy
lámpát! Ha lehetőségei engedik, használjon programozható
kapcsoló órát, amely különböző időpontokban be- és
kikapcsolja a hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2. Csukjon és zárjon be minden külső ajtót, garázsajtót, ablakot és
zárat, ha nincs otthon! Ha van üvegezett teraszajtaja a háznak,
ne hagyja benne belülről a kulcsot!
3. Ha van a ház körül létra, zárja el!
4. Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg egy ismerőst,
hogy ürítse ki rendszeresen a postaládáját!
5. Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása előtt! Hagyja
meg nekik az értesítési címet!
6. Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy ha saját
széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha széfet kíván beszerezni,
szívesen állunk rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7. Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és kérje meg a
látogatót, hogy azonosítsa magát! Mielőtt ajtót nyit, akassza be
a biztonsági láncot! Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne
nyisson ajtót!
8. Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb nyilvánvaló
helyeken, mint például a postaládában, a lábtörlő alatt, a
virágtartóban!
9. Kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a betörések
száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy értékű
ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy, gyűjtemény,
szőrme, nagy értékű híradástechnikai berendezések, stb.)
vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel, kérjük fogadja
meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott készüléket
vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos vizsgálatok után adják meg
egy termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített termék
rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez:
- Bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező szakemberre a riasztó
felszerelését!
- Ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét rendőrségi vagy
olyan biztonsági szolgálat központjába, amely riasztás eseten
járőrt küld a helyszínre.
- A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne feledje
azonban, hogy nem helyettesíti a jó minőségű zárakat és a
nyílászáró-védelmet.
6
K&H lakásbiztosítás
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési
feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait,
amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a
jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz
intézett irásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (fedezetet
igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes
személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik
(a továbbiakban: biztosított), különösen:
-
a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
-
lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továbbá a szerződésben kötvényben (fedezetet igazoló
dokumentumban) meg nem nevezett, de a biztosítási esemény
bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén állandó
jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak) közeli
hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ (1) 1. és 2. pontja).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)
megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő
jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban:
Szerződő). A Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá
intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról
a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a
biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet
megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a
Biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban
esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a
szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is -
megtéríteni.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási
ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít
ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak
beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító
által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti
tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása
időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét
követő napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító
köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és
az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a
szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön
létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor
írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön
létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt állít ki.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott
időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak
átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott (1.2.4-ben
meghatározott) 15 napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a
kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet
korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.
Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az
ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek
lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az
igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei
alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi
elbírálása szükséges.
1.3.2. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetén a Biztosító kockázatviselése a kötvényen meghatározott időben
kezdődik meg. Ebben az esetben az 1.3.1-ben foglaltak a szerződésre
nem alkalmazhatóak.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a
biztosítási időszak
A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak
egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete
hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor
módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul
marad.
7
K&H lakásbiztosítás
a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosító kockázatviselésének
tartama alatt a biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a
biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy
annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a
biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen
esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti
meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító
részére be kell mutatni.
A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy
tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím
alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben
a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog
átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség
továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést
követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel
felmondhatja.
1.6.2. Évfordulóra történő felmondás: a felek a szerződést a biztosítási
időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
1.6.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül
megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a
díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább
harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen
elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve,
ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási
időszak végével megszűnik.
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj
utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj
visszatérítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a
díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő
alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés
kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett
díjjal arányos időtartamra marad fenn.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel
megszüntethetik.
1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási
szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj
megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az
esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás megállapított díja
egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (fedezetet igazoló
dokumentum) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor
a fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül
kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási szerződés
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel, csoportos beszedési
megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson.
1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat
tekinti befizetettnek.
1.7.4. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírá-
sával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj
megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj
megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a
szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján
esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.5. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása
esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő. Amennyiben erre
nem kerül sor, úgy az első díj esedékességére az 1.7.4-ben foglaltak
az irányadóak.
1.7.6. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.7. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely
díjfizetési ütemezés szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti
ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
ütemezésre módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem éri
el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és 3 000
Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.8. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés
megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj
megfizetését követelheti.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben
a biztosítási díj megállapításának alapja.
1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.
1.8.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet
automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége
továbbra is fennáll.
1.9. értékkövetés szabályai
1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által
meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak
szerint:
8
K&H lakásbiztosítás
1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a
KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a következő biztosítási
időszakra érvényes biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és
az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az
ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből
káreseményenként a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és
balesetbiztosítási események esetén a Biztosító nem alkalmaz
önrészesedést.
1.10.2. Az önrészesedés mértéke a biztosítási évfordulóval
módosítható.
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító
tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési
kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan
körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen
vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést
tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak
megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési
kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása
önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
1.11.1.2. A szerződéskötés után a szerződő és a biztosított
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak
írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő,
mellékletek bármely adata.
A szerződő és a biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik.
1.11.1.3. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a
szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és
ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését
eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül
javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc
napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés
a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik,
amennyiben a biztosító erre a következményre a módosító javaslat
megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
1.11.1.4. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- tulajdonváltozás
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy
a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása),
- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása,
amennyiben a szerződő (biztosított) gazdálkodó szervezet,
1.11.1.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és
nyilatkozatokat írásban kell közölni.
1.11.1.6. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés
tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.1.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség
egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat
olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval
közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre
köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség
megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.11.1.8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig
köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
1.11.2.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az
adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
Ezen követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés
szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit,
előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
1.11.2.2. A Szerződő és Biztosított köteles a kárt tőle telhetően
megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és
tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai
berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint
az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk
keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a
hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,
szabványok az irányadók.
1.11.2.3. A Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését követően
haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,
mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg
épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott
vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.11.2.4. A Szerződő és Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk
csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles
továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével
kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok
megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és Biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli
épület(ek) vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték
csapját elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és
berendezést vízteleníteni kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez
vonatkozik az üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre.
Családi és hétvégi házakra a fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha
azok több, mint 72 órán át lakatlanok.
9
K&H lakásbiztosítás
1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a
kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzé-
sére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított két munkanapon belül, illetve felelősségbiztosítási esemény
esetén 30 napon belül írásban (online kárbejelentési felületen,
e-mailben, faxon, levélben), vagy telefonon köteles bejelenteni a
Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és
lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások
tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét
nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak,
a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt
munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.11.3.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi
fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.3.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár
bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy
állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás
következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötelezettsége
elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné
váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott
vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de
legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan
állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,
tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító
rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a
biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás
összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét
bizonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által
történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási
számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt
hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve
épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi
feljelentést.
1.11.3.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat
terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.10. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb
adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,
illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való
megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól
számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is
fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már
eleget tett.
1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú
melléklet tartalmazza.
1.11.5. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.6. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.7. szolgáltatási kötelezettség
1.11.7.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést
követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk
esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a
Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.7.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más
károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt
csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási
esemény következménye.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a szerződő vagy biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a
Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a
biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört
betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású
tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a
Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a
biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.
10
K&H lakásbiztosítás
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az
alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély
nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott
személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l
légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer
hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben
keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. A közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési
kötelezettség (1.11.1. pont) megsértése esetében a Biztosító
kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő vagy a biztosított
bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a
Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény
bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses
mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,
felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető
jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi
önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból
nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az
Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény
illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal
közös háztartásban élő hozzátartozó.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a
károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat
tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is
érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a
költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként
a Biztosított követelését kell kielégíteni.
1.14.2. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.14.3. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkö-
téséhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási
szerződés részét képezi.
1.14.4. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.14.5. A biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses
lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági
ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött
levélben, vagy
-
személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket
bírósági úton érvényesíthetik.
a biztosítók felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
további szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon
és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban
okoztak.
2.1. biztosított
Jelen különös feltételek szerint biztosított:
- épületek, építmények esetében:
- a szerződésben (kötvényben) név szerint megnevezett olyan
természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy
megóvásához érdeke fűződik, különösen:
- a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni
hányaduk arányában
- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
- ingóságok vonatkozásában:
- épületek, építmények biztosítottja(i);
- továbbá a név szerint meg nem nevezett, de a biztosítási
esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés
helyén állandó jelleggel ott lakó, az épületek, építmények
biztosítottjai közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk.
8:1.§ (1) 1. és 2. pontja).
11
K&H lakásbiztosítás
2.2. területi hatály
2.2.1. a kockázatviselés helye:
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) kötvényben feltüntetett
címe,
- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-
nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett
ingatlan.
2.2.2.
Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén
keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben
áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen
rendelkeznek.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. épületek, építmények vagyoncsoport
a)
Saját tulajdon
esetén a Biztosító kockázatviselése a szerző-
désben (kötvényben) megnevezett:
-
állandóan vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi
házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.),
-
melléképületre (garázs, kazánház, kamra, terménytároló, ól,
istálló, pince stb.),
-
építményekre (úszómedence, vízóraakna, kerítés, stb.),
-
valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem
részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre,
építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának
erejéig.
Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a
biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és
ott nem életvitelszerűen rendezkedett be.
A biztosítási szerződésben építmény megnevezés alatt biztosított
építmények 500 000 Ft-os összesített biztosítási összegig külön-külön
megnevezés nélkül is biztosítottak. Ha az építmények összesített
biztosítási összege az 500 000 Ft-ot meghaladja, akkor az 500 000 Ft
feletti részre a biztosító kockázatviselése csak abban az esetben áll
fenn, ha a biztosítási szerződésben az összes építmény külön-külön
megnevezésre került.
b)
Bérlemény
esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény
határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a
bérlő felelősségi körébe tartozó, épületberendezési és
épületfelszerelési tárgyakra terjed ki:
-
ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny,
vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó
szerelvényekkel,
-
csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző
berendezés,
-
beépített bútor- és térelválasztó,
-
beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető
berendezések és szerelvények,
-
elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás
fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő
szakaszon,
-
belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés,
tapétázás, mázolás,
-
padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.),
-
antennarendszer.
2.3.2. ingóságok vagyoncsoport
2.3.2.1. A biztosítás kiterjed a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá
az általuk bérelt, kölcsönvett, használatra vagy megőrzésre átvett
háztartási ingóságokra a szerződésben (kötvényben) meghatározott
biztosítási összeg(ek) és feltételek szerint.
2.3.2.2. Jelen szerződési feltételek szerint háztartási ingóságok azok a
be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez
szükségesek, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására
szolgálnak,
és nem képeznek kereskedelmi mennyiséget, továbbá nem
tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban meghatározott
vagyontárgyak közé.
A Biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok -
egyedi értéküktől függetlenül - három vagyoncsoportot alkotnak.
2.3.2.3. A szoftvereket (operációs rendszerek, irodai-, fotó-, grafikai-,
biztonsági programok/programcsomagok, valamint minden olyan
kereskedelmi forgalomban megvásárolt szoftver, amelyet magáncélra
használnak) 100 000 Ft-os összesített biztosítási összeg felett külön
részletezve (az ajánlaton vagy annak mellékleteként külön lapon
tételesen (szoftver neve és verziószáma) részletezve) kell biztosításra
feladni. A tételes részletezés hiányában a Biztosító kockázatviselése a
szoftverek kárai esetén legfeljebb 100 000 Ft-ig (de ezen belül
maximum a „C” vagyoncsoport biztosítási összegéig) terjed ki.
2.3.2.4. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a "C" vagyoncsoport
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokra, lábon álló növényi
kultúrákra vagy a lakásban tartott dísznövényekre, amennyiben
ugyanazon biztosítási esemény miatt más vagyontárgyak is károsodnak
(önálló károkra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki)
.
2.3.2.5. A kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén, a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási eseményenként
150 000 Ft erejéig viseli a kockázatot a Biztosító. Betöréses lopás
esetében a kártérítés feltétele a minimális mechanikai védelem
megléte.
2.3.2.6. Amennyiben az ingóságbiztosításon belül a „C” (Általános
háztartási ingóságok) vagyoncsoport nem kerül biztosításra, az „A” és a
„B” vagyoncsoport sem biztosítható.
2.3.2.7. Amennyiben a „C” (Általános háztartási ingóságok)
vagyoncsoport biztosítási összege nem éri el az épületek, építmények
vagyoncsoport összevont biztosítási összegének 10%-át, a Biztosító
jogosult ingóságbiztosítás nélkül kötvényesíteni az ajánlatot.
2.3.3. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,
szerszámok
A biztosítás kiterjed az építés, felújítás alatt álló épületek esetében a
kockázatviselés helyén tartott és az építéshez, felújításhoz szükséges
még be nem épített építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti
elemek, valamint szerszámok káraira a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összeg és feltételek szerint.
Biztosítási összeg: a "C" vagyoncsoport ingóságbiztosítási
összeghatárán belül az épületbiztosítási összeg 20%-a.
12
K&H lakásbiztosítás
“A”
elzárva tartható
kiemelt értékek
Jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,
drágakövek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasz-
nálásával készült ékszerek, tárgyak, bélyeg- és érme-
gyűjtemények, továbbá készpénz.
“B”
kiemelt, de
elzárva nem
tartható értékek
El nem zárható nemesfém tárgyak (étkészletek, ezüst
dísztárgyak stb.), képzőművészeti alkotások, valódi
szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek,
antik bútorok, egyéb gyűjtemények.
“C”
általános
háztartási
ingóságok
Minden olyan ingóság, amely nem tartozik az "A", "B"
vagyoncsoportba.
Az építőanyagok esetében a Biztosító
- a 2.5.1.1. tűzkárok biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása,
2.5.1.3. vízkárok biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
bekezdésekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
2.3.4. kizárások, korlátozások
Jelen szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyak az
alábbiak:
a)
tulajdon esetén
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari és kereskedelmi épületek,
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek.
b)
bérlemény esetén
-
magának az épületnek a határoló falai, tetőszerkezete,
teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari és kereskedelmi épületek,
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek,
-
valamint jelen feltételek 2.3.1. b) pontjában fel nem sorolt
vagyontárgyak.
c)
ingóságok esetén
-
50 000 Ft összeget meghaladó készpénz,
-
valuta, betétkönyv, értékpapír és értékcikk, hitelkártya,
bankkártya és készpénzhelyettesítő okirat,
-
a kézirat, terv, dokumentáció és egyéb okmányok,
- számítógépes adathordozón tárolt adatok,
- vállalkozási tevékenység vagyontárgyai,
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi - motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó és azok fődarabjai (pl.
vitorláshajó, motorcsónak, stb.), tartozékai, tartalék
alkatrészei,
- a vendégek és fizetővendégek vagyontárgyai,
- bérlő(k), albérlő(k) vagyontárgyai, amennyiben nem ő(k) a
szerződés szerződője;
- számítógépre, laptopra, notebookra, egyéb elektronikus
eszközökre telepített vagy másolt, bármilyen más módon
létrehozott vagy szerzett adatok, programok,
- saját készítésű multimédiás kiadványok,
- a merevlemezen vagy az adathordozón tárolt biztonsági
másolat (sem program, sem adat, sem multimédia
vonatkozásában),
- saját vagy átvett adatállomány,
- olyan szoftverek, amelyek vásárlását vagy meglétét a
biztosított nem tudja igazolni,
- nem magánjellegű (hanem pl. üzleti, foglalkozási) céllal
használt programok,
- az adatvesztés, a kár esetén szükséges újratelepítés
költségei.
d)
Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése ingóságok esetén:
- az "A" és "B" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra,
valamint
- a "C" vagyoncsoportba tartozó és 200 000 Ft egyedi értéket
meghaladó vagyontárgyakra,
ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben vagy a
szabadban tartva, bármely biztosítási esemény következtében
károsodnak.
e)
Építés alatt álló épületek esetében ingóságok betöréses lopás
és rablás, valamint épülettartozékok lopás, betöréses lopás és
rablás biztosítása nem köthető meg.
2.4. biztosítási összeg
2.4.1. biztosítási összeg meghatározása, túlbiztosítás és alulbiztosítás
2.4.1.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg. A biztosítási
összeg nem haladhatja meg az épületek, építmények káridőponti
újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti új
állapotban történő beszerzési értékét (újérték).
Ingóságok (valamint a vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak
biztosításában a tárgyi eszközök, készletek) esetén minden
vagyoncsoportra külön-külön, de vagyoncsoportonként összesítve kell
meghatározni a biztosítási összeget.
2.4.1.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). Amennyiben a Biztosító
által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem
vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén nem érvényesül az
alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.
2.4.1.3. A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is
megjelölhet biztosítási összegként. Azon vagyoncsoport esetében,
amelynek biztosítási összegére a Biztosító nem tesz javaslatot, a
Biztosító alulbiztosítottság esetén az aránylagos kártérítést szintén
alkalmazhatja.
2.4.2. többszörös biztosítás
2.4.2.1. Ha a szerződő valamely másik biztosítónál a biztosított értékre
vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik
biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles
közölni a Biztosítóval.
2.4.2.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg
nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy 2.4.1.1. pontban
meghatározott értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy 2.4.1.1.
pontban meghatározott értékét meghaladó részére vonatkozó
megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
2.5. biztosítási események
2.5.1. alapbiztosítás (biztosítási események, kizárások és korlátozások)
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt
bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki,
amelyek a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.
2.5.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) biztosítása
2.5.1.1.1. biztosítási események
tűz
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett,
de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt
elektromos tűz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt
okoz
13
K&H lakásbiztosítás
robbanás, összeroppanás
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és
nyomásváltozása okoz
villámcsapás
a vagyontárgyakban a villámcsapás által közvetlenül és a villám
becsapódási helyének 1 000 méteres körzetében közvetve okozott kár
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya
becsapódása által okozott kár
idegen tárgyak rádőlése, ráesése
a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát
képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a
kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz
2.5.1.1.2. kizárások, korlátozások
a)
A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a
károkat, amelyek:
-
vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi
pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés,
elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,
-
rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontár-
gyakban (kazánok, kemencék stb.) elhasználódás,
használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő,
valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban
vagy a kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során
keletkeztek,
-
magában az öngyulladt anyagban (a tűz keletkezésének
helye) keletkeztek, kivéve az abból átterjedő tűzkárt,
-
tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,
-
kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás,
biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában
következtek be,
-
az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben
vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt
védelem hiánya, illetve kiiktatása következtében álltak elő,
-
elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben,
vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár
fényjelenséggel, akár anélkül - történő sérülés vagy
megsemmisülés miatt következtek be (pl. túláram,
túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen
érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések
meghibásodása)
-
tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,
ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz
által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és
koromszennyeződési károkat.
b)
A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
-
üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban,
gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),
-
tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a
tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási
hiányosságokra vezethető vissza,
-
elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz,
megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás
folytán következtek be,
-
folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a
tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt
keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad
fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen
következett be,
-
berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc,
kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő
(de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett
károsodását),
-
hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében
fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,
-
repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.
A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az
épületek, építmények összeomlásának kárát, amely az épület,
építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett.
c)
A biztosítás nem terjed ki tűz és robbanás károkra, ha a
biztosított helységekben "A" vagy "B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot
háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
d)
A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
a villám becsapódási helyének 1 000 méteres körzetén kívül
keletkeztek,
-
a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt villámvédelmi
rendszerek hiánya vagy hibája miatt keletkeztek,
-
villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültség-
védelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos
vezetékekben keletkeztek,
- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban,
szerekben keletkeztek (következményi károk),
- oly módon következtek be, hogy a biztosított épület(ek) 72
órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul
csatlakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy
antennához, antennarendszerekhez.
e)
A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és
légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
-
a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,
- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított,
a biztosított épület(ek), építmény(ek) tulajdonosa, használója
vagy ezek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által
keletkezett károkra.
2.5.1.2.
viharkárok biztosítása
2.5.1.2.1. biztosítási események
vihar
a)
A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása,
illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított
vagyontárgyakban kárt okoznak
b)
A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott
károk biztosítási fedezete csak az épület(ek)re és az
épület(ek)ben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra
vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten
vagy az általa megbontott </