K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2013.04.04.-től

Home
/
Lakás és vagyon
/
K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2013.04.04.-től

K&H lakásbiztosítás

tartalom

ügyféltájékoztató 3

szerződési feltételek 7

1. általános feltételek 7

1.1. szerződő, biztosított 7

1.2. a szerződés létrejötte 7

1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 7

1.5. a biztosítási szerződés módosítása 7

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 7

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 7

1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 8

1.9. értékkövetés szabályai 8

1.10. önrészesedés 8

1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 8

1.12. mentesülés 10

1.13. általános kizárások 10

1.14. egyéb rendelkezések 10

1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés 10

2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 11

2.1. biztosított 11

2.2. területi hatály 11

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 11

2.4. biztosítási összeg 12

2.5. biztosítási események 13

2.6. a Biztosító szolgáltatása 23

3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 26

3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 26

3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 28

4. kiegészítő balesetbiztosítások 28

4.1. balesetbiztosítás 28

4.2. temetési biztosítás 34

védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz (1. számú melléklet)

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról (

2. számú melléklet) 38

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiztosítást, amely

otthonát és ingóságait védi az alábbiakban felsorolt veszélynemek

ellen.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. július 1-jén alakult meg Budapesten.

Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,

a KBC csoportnak a tagja.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési címe: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 3,52 milliárd Ft

Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013

Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, 114. Pf.

777, telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország

egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a

K&H Biztosító (továbbiakban: biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata

személyes.

Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H

Biztosító biztosításközvetítőt. Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében

áll a lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a

biztosítási tevékenységről és az 1959. évi IV. törvény a Polgári

Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.

Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a

társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:

a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen

meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.

kerítés, fürdőmedence stb.), ingóságokra (az ékszerektől a

bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft

erejéig készpénzre is,

- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott

állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más vagyontárgyakkal

történő károsodására is az általános háztartási ingóságok

biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig,

- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a

biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási

eseményenként 150 000 Ft erejéig.

mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?

A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe

vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi

épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft

összeget meghaladó készpénzre.

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás szerződési

feltételeit, amelyek részletesen tartalmazzák azoknak a

vagyontárgyaknak és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és

korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.

A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül

biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:

magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,

- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt

keletkezett összeroppanás kár,

- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri

túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag

elektromos vezetékekben keletkezett villámcsapás kár,

- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén

az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,

antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott

vagyontárgyak villámcsapás okozta kára,

- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt

bekövetkező kár,

- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel

okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,

- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta

kiüregelődésből eredő kár,

- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár és jégeső

vagy hónyomás kár,

- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben a padlószint felett

kevesebb mint 30 cm-rel tárolt biztosított vagyontárgyakban

keletkezett vízkár,

- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,

szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben

bekövetkezett vezetékes vízkár,

- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a lopás, betöréses

lopás és rablás károk

- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési limitet

meghaladó lopás és betöréses lopás kár.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?

Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:

tűzkárok biztosítása: tűz, elektromos tűz, robbanás,

összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos

hatása, az idegen tárgyak rádőlése, ráesése, légijármű ütközés,

ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése.

- földmozgáskár biztosítás: földrengés, földcsuszamlás, kő- és

földomlás, ismeretlen üreg beomlása

- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés

- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés

- általános üvegek üvegtörés biztosítása

milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?

Az alapfedezet az Ön választása alapján kiterjeszthető az alábbi

fedezetekkel:

különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia főzőlap,

bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett előtető, télikert,

üvegtégla, üveg tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör,

akvárium és terrárium üvegezése, úszómedence vagy

medence üvegezése, zuhanykabin,

- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása: betöréses

lopás, rablás, épület rongálás

- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása

K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató

1-10221-00

vandalizmus biztosítás

- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása

- vakolatkárok biztosítása

- besurranásos lopás biztosítás

- szolgáltatás kimaradás biztosítás

- kényelmi csomag

- tetőbeázás károk biztosítása

- K&H lakásszerviz 24

- törzskönyvezett kutya és macska biztosítás

- munkanélküliség biztosítás

- garázsban tárolt gépjármű biztosítása

- füst és korom által okozott károk biztosítása

- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási

költségeinek térítése

- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása

- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott

károkra: szerződésen kívül okozott személyi sérüléssel vagy

tárgyrongálással járó (dologi) károk

- kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és

haszonállatban okozott károkra

- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európára

- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó

egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű

csonttörés, csontrepedés, vagy 28 napot meghaladó

gyógytartam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban

esett kár

- temetési biztosítás

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő

nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek

megállapodhatnak.

A Biztosító számára a Ptk. 15 napot nyújt az ajánlat elbírálására, ha azt

addig nem utasítja el a biztosító, akkor a kockázatviselés kezdete a fent

leírt időpont.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási

időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés

kezdete hónapjának első napja.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki

átutalással, vagy postai átutalással. A díjfizetés gyakorisága lehet éves

(egy összegben egész évre), féléves vagy negyedéves.

Csoportos beszedési megbízás fizetési mód választása esetén 5%

díjengedményt, banki átutalással történő fizetési mód esetén 3%

kedvezményt nyújtunk.

A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási

szerződés évfordulójakor módosítható. Az ajánlat aláírásával a felek az

első díj tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben

foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös

megegyezéssel, díj-nemfizetés miatt vagy évfordulóra történő

felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére

bármikor felmondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak

vége előtt 30 napon belül már nem mondható fel.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg

módosításának lehetősége?

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő által

meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási

évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan

(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az

alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH

által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12

hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási

árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói

árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5

százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új

biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási

összeg és az alkalmazott index szorzata

A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor

kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási

összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt

köteles írásban közölni a biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc

napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha

a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő az

ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt) változás történik,

értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges

módosítások elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,

engedményezés, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvet-

lenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok

körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,

ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben

meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek

vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, nyomozóhatóság,

ügyészség, bíróság, bírósági végrehajtó, közjegyző, adóhatóság,

gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,

Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő

biztosító, alapvető jogok biztosa, pénzügyi jogok biztosa, Nemzeti

Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott,

kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve az

Országos Rendőr-főkapitányság, külföldi bűnüldöző szerv és külföldi

Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok

szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata

nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a

hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére

személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. (2003. évi LX.

törvény 153-165.§).

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati

tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez"

elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés

részét képezi.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja rögtön biztosításközvetítőjét, akinek

telefonszáma a kötvényén megtalálható. A bejelentéssel fordulhat a

Biztosító központi irodájához is a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös

telefonszámon, valamint bejelentheti a kárt faxon a (06 1) 461 5235-

ös faxszámon. A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül

be kell jelentenie a Biztosító felé.

Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.

Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,

ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás

szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a

biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a

biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak

kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,

tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat

beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekövetkezett kár

mértékéből káreseményenként, a szerződésben (biztosítási kötvényen)

meghatározott összeget maga viseli.

vagyonbiztosítási károk térítése:

A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.

Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően

alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport

tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor

a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási

összeg és a tényleges érték között.

Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő

elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. A

maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.

épületek, építmények kárai

A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális

helyreállítási költségen téríti meg; ha azonban az

elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási

költségből az értékemelkedés levonásra kerül.

A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban

az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti

valóságos értéken.

Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges

vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az

elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti

valóságos értéken téríti a Biztosító.

ingóságban bekövetkezett károk

A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség

erejéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke

70%- ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés

levonásra kerül.

Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk,

ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:

káridőponti valóságos értéken.

közvetett költségek megtérítése:

A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő

indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és

kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb

kárenyhítési költségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei,

ideiglenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a

biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 2%-

áig térítjük meg.

felelősségbiztosítási károk térítése:

Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a

Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a

biztosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a

tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában

téríti meg a Biztosító.

balesetbiztosítási károk térítése:

Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a

szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.

hová forduljon esetleges panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,

Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (06 1) 461 5276,

- e-mailben: biztosito@kh.hu,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,

vagy (06 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében

eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi

eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját

alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013

Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP

Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági

úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi

személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,

társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért

kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a

szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

központi Iroda:

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

telefon: (06 1) 328 9000

fax: (06 1) 461 5276

látogassa meg honlapunkat: www.kh.hu

betörésvédelmi tanácsok

A szerződési feltételek 1. számú mellékletében megtalálja a K&H

Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az alábbi gondolatokkal szeretnénk

segítséget is nyújtani, és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni

a figyelmét néhány fontos részletre.

mit tehet Ön a saját biztonságáért?

A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás megnyugtató

biztonságot jelent az Ön és családja számára. Vannak veszélyek,

amelyek ellen lehet és kell is védekezni, érdemes még időben a

megfelelő intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé tartozik

a betöréses lopás és rablás. Az egész társadalomban jelentős

problémát okoz a betöréses lopások számának növekedése. Az

emberek számára mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül

nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A jó biztosítás képes

pótolni az anyagi veszteségeket, de a Biztosító nem tudja semlegesíteni

például azokat a lelki károkat, melyek egy betörést

kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes kötődésű,

megszokott eredeti tárgyait.

Két fontos megállapítás:

a betörés a nap bármely percében megtörténhet és annak a

valószínűsége, hogy az Ön otthonát is betörés érheti, sajnos

egyre nagyobb

- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt

elriasztanák az egyszerű, de hatékony védelmi eszközök.

mi a megoldás?

A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok zárrészeinek állapotán,

valamint az üvegfelületek védelmen múlik. A zárak megvizsgálása

mellett néhány megszívlelendő jótanács:

Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban felkapcsolva egy

lámpát! Ha lehetőségei engedik, használjon programozható

kapcsoló órát, amely különböző időpontokban be- és

kikapcsolja a hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!

2. Csukjon és zárjon be minden külső ajtót, garázsajtót, ablakot és

zárat, ha nincs otthon! Ha van üvegezett teraszajtaja a háznak,

ne hagyja benne belülről a kulcsot!

3. Ha van a ház körül létra, zárja el!

4. Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg egy ismerőst,

hogy ürítse ki rendszeresen a postaládáját!

5. Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása előtt! Hagyja

meg nekik az értesítési címet!

6. Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy ha saját

széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha széfet kíván beszerezni,

szívesen állunk rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel

kapcsolatban.)

7. Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és kérje meg a

látogatót, hogy azonosítsa magát! Mielőtt ajtót nyit, akassza be

a biztonsági láncot! Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne

nyisson ajtót!

8. Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb nyilvánvaló

helyeken, mint például a postaládában, a lábtörlő alatt, a

virágtartóban!

9. Kapcsolja be a riasztó berendezését!

miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?

- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a betörések

száma

- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy értékű

ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy, gyűjtemény,

szőrme, nagy értékű híradástechnikai berendezések, stb.)

vannak

Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel, kérjük fogadja

meg tanácsunkat:

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott készüléket

vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos vizsgálatok után adják meg

egy termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített termék

rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.

A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható

működéséhez:

- Bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező szakemberre a riasztó

felszerelését!

- Ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét rendőrségi vagy

olyan biztonsági szolgálat központjába, amely riasztás eseten

járőrt küld a helyszínre.

- A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne feledje

azonban, hogy nem helyettesíti a jó minőségű zárakat és a

nyílászáró-védelmet.

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal

arra, hogy díjfizetés ellenében a jelen szerződési feltételekben

részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a

biztosítási kötvény és a jelen szerződési feltételek alapján

kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény, a jelen szerződési

feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásos jognyilatkozatai. A

szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv

rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot

kell alkalmazni.

1. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,

amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.

Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek

eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az

érvényesek.

1.1. Szerződő, Biztosított

1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (kötvényben)

név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy

jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a

vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított),

különösen:

a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk

arányában

lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában

továbbá a szerződésben (kötvényben) meg nem nevezett, de a

biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés

helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak)

közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 685 § b. pontja).

1.1.2. A szerződő a szerződésben (kötvényben) megnevezett biztosított,

vagy aki a szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy

javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a

jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.

1.2. a szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre

oly módon, hogy a szerződő által aláírt biztosítási ajánlat alapján a

Biztosító kötvényt bocsát ki.

1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett időpontban

megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától

számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott 15 napon belül

visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt

időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának

napját követő nap 0:00 órája. A szerződés akkor is létrejön, ha a

Biztosító az ajánlatra annak átadásától számított 15 napon belül nem

nyilatkozik. Ez esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy

képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön

létre.

1.3.2. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést

a szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény

tartalma szerint jön létre. Ez a rendelkezés a lényeges eltérésekre csak

akkor vonatkozik, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a

kötvény megküldésekor írásban felhívta.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a

biztosítási időszak

1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási

időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés

kezdete hónapjának első napja.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor

módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul

marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosítási szerződés hatálya

alatt a biztosítottnak a biztosított vagyontárgyak megóvásához fűződő

érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése

lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik

az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné

válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés

megszűnése hónapjának utolsó napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító

részére be kell mutatni.

1.6.2. Évfordulóra történő felmondás: a felek a szerződést a biztosítási

időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

1.6.3. Díjnemfizetés: a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben

megjelölt esedékességi naptól számított harmincadik nap elteltével a

biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették

meg, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a

díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének

határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől

számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a

szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A díjnemfizetés miatt megszűnt

biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza

újból létre. A Biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a

kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével

a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel

megszüntethetik.

1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási

szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is köteles az esetleges

díjkülönbözet visszatérítésére.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás megállapított

díja egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.

Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (kötvényben)

megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. Ha az ajánlat

a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény

éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási

szerződés (kötvény) tartalmazza.

a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei (BOB-13)

A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással,

folyószámláról vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).

1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására

kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott

biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat

tekinti befizetettnek.

1.7.4. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban

állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás

szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által

kiállított és a szerződőnek megküldött kötvény és díjesedékességi

értesítő tartalmazza.

Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján

esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.

1.7.5. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti

meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött

jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben

esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.

1.7.6. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely

díjfizetési ütemezés szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket is

figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti

ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési

ütemezésre módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem éri

el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és 3 000

Ft minimál díjon kötvényesíteni.

1.7.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító a biztosítási

időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság

1.8.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg.

A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben

a biztosítási díj megállapításának alapja.

1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és

melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített

biztosítási összegére.

Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt

értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító

alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a

Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási

összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló

új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő

elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén

nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos

kártérítés.

A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet

biztosítási összegként.

Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a

Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az

aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.

1.9. értékkövetés szabályai

1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által

meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót

megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz

külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak

szerint:

1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a

KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12

hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási

árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói

árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5

százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a következő biztosítási

időszakra érvényes biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és

az alkalmazott index szorzata.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz

intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az

ilyen nyilatkozat szerződésmódosításnak minősül.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből

káreseményenként a szerződésben (biztosítási kötvényen)

meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és

balesetbiztosítási események esetén a Biztosító nem alkalmaz

önrészesedést.

1.10.2. Az önrészesedés mértéke a biztosítási évfordulóval

módosítható.

1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei

A. szerződő, biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat átadásával egyidőben

köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges

körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy

ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség

feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a

Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más

írásos formában kérdést tett fel.

1.11.1.2. A szerződéskötés után a szerződő (biztosított) haladéktalanul,

de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban

bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a

szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító

kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,

körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő,

mellékletek bármely adata.

A szerződő (biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,

végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési

kötelezettség alá esik.

1.11.1.3. A Biztosító a kockázatviselésének mértékét befolyásoló

változások bejelentését új ajánlatként kezeli, és jogosult azt elbírálni a

Polgári Törvénykönyv szerint erre nyitva álló 15 napos határidőn belül.

1.11.1.4. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megváltozott,

- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy

a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása,

eladása),

- ha más biztosítóval a biztosított vagyontárgyakra további

biztosítási szerződés jön létre,

- csődeljárás megindítása, amennyiben a szerződő (biztosított)

gazdálkodó szervezet,

- ha a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlan címadatai

megváltoznak,

- ha a kapcsolattartóként, képviselőként, tisztségviselőként

megjelölt személy / szervezet adataiban változás történik, a

kapcsolattartó, képviselő, tisztségviselő személye megváltozik.

1.11.1.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és

nyilatkozatokat írásban kell közölni.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által

szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama

alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

1.11.2.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és

enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai

folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések

üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes

hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges

intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk

keletkezését.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a

hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,

szabványok az irányadók.

1.11.2.2. A biztosított a káresemény észlelését követően

haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,

mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg

épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a

rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott

vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.11.2.3. A biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó

berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a

vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban

a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése

érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli épület(ek)

vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.

Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni

kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az üzemen kívül

helyezett egyéb vizes berendezésekre. Családi és hétvégi házakra a

fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha azok több, mint 72 órán át

lakatlanok.

1.11.2.4. A Biztosító maga, képviselője, illetve megbízottja útján

jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának

ellenőrzésére.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)

bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól

számított két munkanapon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben),

vagy telefonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges

felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés,

valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

1.11.3.2. Amennyiben a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és

emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító

teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt

munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést

megkezdeni.

1.11.3.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi

fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.11.3.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár

bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy

állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás

következtében a Biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása

szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált,

úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik

munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet

a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése

esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy

károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott

vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de

legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan

állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni

vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,

tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.11.3.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító

rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a

biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás

összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy

tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét

bizonyító dokumentumokat,

- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által

történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási

számláját,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt

hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve

épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi

feljelentést.

1.11.3.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár

összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat

terheli.

A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és

összegének független szakértő által történő megállapítását. A független

szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.11.3.10. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító

képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági

iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb

adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,

illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való

megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól

számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is

fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már

eleget tett.

1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú

melléklet tartalmazza.

1.11.5. díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.6. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve

ezek akadályáról.

1.11.7. szolgáltatási kötelezettség

1.11.7.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést

követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk

esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a

határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a

Biztosítóhoz beérkezett.

A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja

- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt

személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által

megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel

kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.11.7.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más

károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt

csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási

esemény következménye.

1.12. mentesülés

1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

- a biztosított,

- a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója

(hozzátartozó: a Ptk. 685.§ b) szerint),

- a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított

vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -

alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési

kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a

Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan

gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a

biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.

1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az

alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély

nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott

személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l

légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer

hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben

keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért

következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges

intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,

hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy

ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.12.3. A közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési

kötelezettség (1.11.1. pont) megsértése esetében a Biztosító

kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott

vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem

hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások

1.13.1. A Biztosító nem téríti meg

- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,

- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses

mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,

- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,

felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,

tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,

- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.

1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető

jellegű költségeket és

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő

károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi

önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból

nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az

Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból

származó támogatás alapján megtérülő károkat.

1.14. egyéb rendelkezések

1.14.1. Ha a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok,

amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a

Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető

visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.14.2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény

bekövetkezésétől számított 2 (kettő) év alatt, ha a szerződő gazdálkodó

szervezet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 (egy) év

elteltével évülnek el.

1.14.3. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati

tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez"

elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés

részét képezi.

1.14.4. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási

szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek

megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben

akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő egységének

tudomására jutott.

1.14.5. A biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses

lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a

rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági

ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a

kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,

Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (06 1) 461 5276,

- e-mailben: biztosito@kh.hu,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-

ös, vagy a (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet

bejelenteni.