Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 2013.04.04.-től

K&H lakásbiztosítás
2
tartalom
ügyféltájékoztató 3
szerződési feltételek 7
1. általános feltételek 7
1.1. szerződő, biztosított 7
1.2. a szerződés létrejötte 7
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 7
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 7
1.5. a biztosítási szerződés módosítása 7
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 7
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 7
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság 8
1.9. értékkövetés szabályai 8
1.10. önrészesedés 8
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei 8
1.12. mentesülés 10
1.13. általános kizárások 10
1.14. egyéb rendelkezések 10
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés 10
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei 11
2.1. biztosított 11
2.2. területi hatály 11
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 11
2.4. biztosítási összeg 12
2.5. biztosítási események 13
2.6. a Biztosító szolgáltatása 23
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei 26
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott károkra 26
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz 28
4. kiegészítő balesetbiztosítások 28
4.1. balesetbiztosítás 28
4.2. temetési biztosítás 34
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz (1. számú melléklet)
36
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról (
2. számú melléklet) 38
3
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H lakásbiztosítást, amely
otthonát és ingóságait védi az alábbiakban felsorolt veszélynemek
ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. július 1-jén alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 3,52 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, 114. Pf.
777, telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a
K&H Biztosító (továbbiakban: biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata
személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H
Biztosító biztosításközvetítőt. Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében
áll a lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről és az 1959. évi IV. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.
Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H lakásbiztosítási szerződés fedezetet nyújt:
-
a biztosított személyek érdekeltségébe tartozó, a kötvényen
meghatározott lakó- és melléképületre, építményekre (pl.
kerítés, fürdőmedence stb.), ingóságokra (az ékszerektől a
bélyeggyűjteményen át a mosógépig), és legfeljebb 50 000 Ft
erejéig készpénzre is,
- a biztosított ingatlanon kedvtelésből, vagy hobbiból tartott
állatok vagy lábon álló növényi kultúrák más vagyontárgyakkal
történő károsodására is az általános háztartási ingóságok
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig,
- a kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási
eseményenként 150 000 Ft erejéig.
mire nem terjed ki a K&H lakásbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki pl. fóliasátrakra, üvegházakra, földbe
vájt kikövezetlen falú építményekre, különálló ipari és kereskedelmi
épületekre, bármilyen készpénz-helyettesítő eszközre vagy 50 000 Ft
összeget meghaladó készpénzre.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H lakásbiztosítás szerződési
feltételeit, amelyek részletesen tartalmazzák azoknak a
vagyontárgyaknak és eseményeknek a felsorolását (kizárásokat és
korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítási szerződés.
A szerződési feltételek általános kizárásain túlmenően, nem minősül
biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül például:
-
magában az öngyulladt anyagban keletkezett tűzkár,
- az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett összeroppanás kár,
- villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag
elektromos vezetékekben keletkezett villámcsapás kár,
- a biztosított épület(ek) 72 órán keresztüli lakatlansága esetén
az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához,
antennarendszerekhez indokolatlanul csatlakoztatott
vagyontárgyak villámcsapás okozta kára,
- robbantás, illetve a repülőgépek hangrobbanása miatt
bekövetkező kár,
- bányászattal, földmunkálatokkal, kútfúrással, földkitermeléssel
okozott földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás kár,
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből eredő kár,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár és jégeső
vagy hónyomás kár,
- a belvíz és a talajvíz által okozott vízkár,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben a padlószint felett
kevesebb mint 30 cm-rel tárolt biztosított vagyontárgyakban
keletkezett vízkár,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett vezetékes vízkár,
- az építés, felújítás alatt álló épületek esetén a lopás, betöréses
lopás és rablás károk
- a védelmi szinthez tartozó maximális kártérítési limitet
meghaladó lopás és betöréses lopás kár.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Az alapbiztosítás az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
-
tűzkárok biztosítása: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos
hatása, az idegen tárgyak rádőlése, ráesése, légijármű ütközés,
ismeretlen közlekedési eszköz beleütközése.
- földmozgáskár biztosítás: földrengés, földcsuszamlás, kő- és
földomlás, ismeretlen üreg beomlása
- vízkár biztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés
- viharkár biztosítás: vihar, hónyomás, jégverés
- általános üvegek üvegtörés biztosítása
milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?
Az alapfedezet az Ön választása alapján kiterjeszthető az alábbi
fedezetekkel:
-
különleges üvegek üvegtörés biztosítása: kerámia főzőlap,
bútorok üvegezése, üvegtető, üvegezett előtető, télikert,
üvegtégla, üveg tetőcserép, tükörcsempék, normál tükör,
akvárium és terrárium üvegezése, úszómedence vagy
medence üvegezése, zuhanykabin,
- ingóságok betöréses lopás- és rablás biztosítása: betöréses
lopás, rablás, épület rongálás
- épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
K&H lakásbiztosítás ügyfél-tájékoztató
1-10221-00
-
vandalizmus biztosítás
- vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
- vakolatkárok biztosítása
- besurranásos lopás biztosítás
- szolgáltatás kimaradás biztosítás
- kényelmi csomag
- tetőbeázás károk biztosítása
- K&H lakásszerviz 24
- törzskönyvezett kutya és macska biztosítás
- munkanélküliség biztosítás
- garázsban tárolt gépjármű biztosítása
- füst és korom által okozott károk biztosítása
- háztartási elektromos berendezések garancia időn túli javítási
költségeinek térítése
- háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
- felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott
károkra: szerződésen kívül okozott személyi sérüléssel vagy
tárgyrongálással járó (dologi) károk
- kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra
- felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európára
- balesetbiztosítás: baleseti halál; balesetből eredő maradandó
egészségkárosodás; baleseti eredetű műtét; baleseti eredetű
csonttörés, csontrepedés, vagy 28 napot meghaladó
gyógytartam; baleset miatti kórházi gyógykezelés; ruházatban
esett kár
- temetési biztosítás
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő
nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek
megállapodhatnak.
A Biztosító számára a Ptk. 15 napot nyújt az ajánlat elbírálására, ha azt
addig nem utasítja el a biztosító, akkor a kockázatviselés kezdete a fent
leírt időpont.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan tartamra köthető. A biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki
átutalással, vagy postai átutalással. A díjfizetés gyakorisága lehet éves
(egy összegben egész évre), féléves vagy negyedéves.
Csoportos beszedési megbízás fizetési mód választása esetén 5%
díjengedményt, banki átutalással történő fizetési mód esetén 3%
kedvezményt nyújtunk.
A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható. Az ajánlat aláírásával a felek az
első díj tekintetében a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben
foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díj-nemfizetés miatt vagy évfordulóra történő
felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére
bármikor felmondható azzal a korlátozással, hogy a biztosítási időszak
vége előtt 30 napon belül már nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő által
meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási
évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az
alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH
által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új
biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási
összeg és az alkalmazott index szorzata
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor
kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási
összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt
köteles írásban közölni a biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha
a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő az
ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt) változás történik,
értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges
módosítások elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,
engedményezés, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvet-
lenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,
ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, nyomozóhatóság,
ügyészség, bíróság, bírósági végrehajtó, közjegyző, adóhatóság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő
biztosító, alapvető jogok biztosa, pénzügyi jogok biztosa, Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott,
kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve az
Országos Rendőr-főkapitányság, külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére
személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. (2003. évi LX.
törvény 153-165.§).
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez"
elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés
részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja rögtön biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényén megtalálható. A bejelentéssel fordulhat a
Biztosító központi irodájához is a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös
telefonszámon, valamint bejelentheti a kárt faxon a (06 1) 461 5235-
ös faxszámon. A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé.
4
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,
ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás
szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a
biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a
biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak
kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Önrészesedés választása esetén a biztosított a bekövetkezett kár
mértékéből káreseményenként, a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli.
vagyonbiztosítási károk térítése:
A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg.
Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően
alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között.
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. A
maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.
-
épületek, építmények kárai
A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális
helyreállítási költségen téríti meg; ha azonban az
elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási
költségből az értékemelkedés levonásra kerül.
A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban
az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti
valóságos értéken.
-
Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges
vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az
elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti
valóságos értéken téríti a Biztosító.
-
ingóságban bekövetkezett károk
A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség
erejéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke
70%- ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés
levonásra kerül.
Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk,
ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
-
közvetett költségek megtérítése:
A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő
indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és
kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb
kárenyhítési költségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei,
ideiglenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a
biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 2%-
áig térítjük meg.
felelősségbiztosítási károk térítése:
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a
Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a
biztosítottól. Közös (lakás)tulajdonosi minőségben okozott és a
tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a tulajdoni hányad arányában
téríti meg a Biztosító.
balesetbiztosítási károk térítése:
Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a
szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg.
hová forduljon esetleges panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
-
írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös,
vagy (06 1) 328 9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi Iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: www.kh.hu
betörésvédelmi tanácsok
A szerződési feltételek 1. számú mellékletében megtalálja a K&H
Biztosító Zrt. védelmi előírásait, de az alábbi gondolatokkal szeretnénk
segítséget is nyújtani, és a műszaki kérdések felsorolása mellett felhívni
a figyelmét néhány fontos részletre.
mit tehet Ön a saját biztonságáért?
A megfelelő vagyonvédelem és egy jó biztosítás megnyugtató
biztonságot jelent az Ön és családja számára. Vannak veszélyek,
amelyek ellen lehet és kell is védekezni, érdemes még időben a
megfelelő intézkedéseket megtenni. A kivédhető veszélyek közé tartozik
a betöréses lopás és rablás. Az egész társadalomban jelentős
problémát okoz a betöréses lopások számának növekedése. Az
emberek számára mindaddig távolinak tűnik a veszély, amíg közvetlenül
nem érinti őket, és nem válik az komoly valósággá. A jó biztosítás képes
pótolni az anyagi veszteségeket, de a Biztosító nem tudja semlegesíteni
például azokat a lelki károkat, melyek egy betörést
kísérnek, és nem tudja pótolni a tulajdonos személyes kötődésű,
megszokott eredeti tárgyait.
5
Két fontos megállapítás:
-
a betörés a nap bármely percében megtörténhet és annak a
valószínűsége, hogy az Ön otthonát is betörés érheti, sajnos
egyre nagyobb
- a betörések többsége nem történne meg, ha a betörőt
elriasztanák az egyszerű, de hatékony védelmi eszközök.
mi a megoldás?
A biztonság részben a nyílászárók, illetve azok zárrészeinek állapotán,
valamint az üvegfelületek védelmen múlik. A zárak megvizsgálása
mellett néhány megszívlelendő jótanács:
1.
Ha este elmegy otthonról, hagyjon a lakásban felkapcsolva egy
lámpát! Ha lehetőségei engedik, használjon programozható
kapcsoló órát, amely különböző időpontokban be- és
kikapcsolja a hozzá csatlakoztatott világítótesteket, rádiót, stb.!
2. Csukjon és zárjon be minden külső ajtót, garázsajtót, ablakot és
zárat, ha nincs otthon! Ha van üvegezett teraszajtaja a háznak,
ne hagyja benne belülről a kulcsot!
3. Ha van a ház körül létra, zárja el!
4. Ha elutazik, mondja le az újságot vagy bízzon meg egy ismerőst,
hogy ürítse ki rendszeresen a postaládáját!
5. Ne felejtse el értesíteni barátait, rokonait elutazása előtt! Hagyja
meg nekik az értesítési címet!
6. Értéktárgyait helyezze el egy bank széfjében, vagy ha saját
széffel rendelkezik, abba zárja el! (Ha széfet kíván beszerezni,
szívesen állunk rendelkezésére a biztonsági paraméterekkel
kapcsolatban.)
7. Ha csengetnek, használja a kitekintő ablakot és kérje meg a
látogatót, hogy azonosítsa magát! Mielőtt ajtót nyit, akassza be
a biztonsági láncot! Amíg a látogató nem azonosítja magát, ne
nyisson ajtót!
8. Ne hagyjon elöl kulcsokat a lakásban vagy egyéb nyilvánvaló
helyeken, mint például a postaládában, a lábtörlő alatt, a
virágtartóban!
9. Kapcsolja be a riasztó berendezését!
miért lehet Önnek szüksége riasztó berendezésre?
- azért, mert lakóhelyének körzetében emelkedik a betörések
száma
- azért, mert lakásában a betörő számára vonzó, nagy értékű
ingóságok (pl. ékszer, nemesfém, antik tárgy, gyűjtemény,
szőrme, nagy értékű híradástechnikai berendezések, stb.)
vannak
Ha úgy határoz, hogy riasztó berendezést szereltet fel, kérjük fogadja
meg tanácsunkat:
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott készüléket
vásároljon! A biztosítók szakemberei alapos vizsgálatok után adják meg
egy termékre a minőségi tanúsítványt. Minden minősített termék
rendelkezik MABISZ tanúsítvánnyal, melyet a vásárlás előtt kérjen el.
A legfontosobb lépések a riasztó berendezés megbízható
működéséhez:
- Bízza rendőrségi engedéllyel rendelkező szakemberre a riasztó
felszerelését!
- Ha teheti, csatlakoztassa riasztó rendszerét rendőrségi vagy
olyan biztonsági szolgálat központjába, amely riasztás eseten
járőrt küld a helyszínre.
- A riasztó berendezés minőségi védelmet ad, ne feledje
azonban, hogy nem helyettesíti a jó minőségű zárakat és a
nyílászáró-védelmet.
6
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében a jelen szerződési feltételekben
részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a
biztosítási kötvény és a jelen szerződési feltételek alapján
kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény, a jelen szerződési
feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásos jognyilatkozatai. A
szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv
rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot
kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H lakásbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók.
Amennyiben azonban az egyéb (2., 3. és 4.) fejezetekben leírt feltételek
eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az
érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a szerződésben (kötvényben)
név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a
vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: biztosított),
különösen:
-
a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni hányaduk
arányában
-
lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
továbbá a szerződésben (kötvényben) meg nem nevezett, de a
biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés
helyén állandó jelleggel ott lakó, az előző pontok szerinti biztosított(ak)
közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 685 § b. pontja).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (kötvényben) megnevezett biztosított,
vagy aki a szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy
javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a
jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.2. a szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre
oly módon, hogy a szerződő által aláírt biztosítási ajánlat alapján a
Biztosító kötvényt bocsát ki.
1.3. a biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett időpontban
megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától
számított, a Ptk. által rendelkezésére bocsátott 15 napon belül
visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt
időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának
napját követő nap 0:00 órája. A szerződés akkor is létrejön, ha a
Biztosító az ajánlatra annak átadásától számított 15 napon belül nem
nyilatkozik. Ez esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy
képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön
létre.
1.3.2. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést
a szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény
tartalma szerint jön létre. Ez a rendelkezés a lényeges eltérésekre csak
akkor vonatkozik, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a
kötvény megküldésekor írásban felhívta.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a
biztosítási időszak
1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási
időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés
kezdete hónapjának első napja.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor
módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul
marad.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenné válás: ha a biztosítási szerződés hatálya
alatt a biztosítottnak a biztosított vagyontárgyak megóvásához fűződő
érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése
lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik
az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné
válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés
megszűnése hónapjának utolsó napjáig számított díj illeti meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító
részére be kell mutatni.
1.6.2. Évfordulóra történő felmondás: a felek a szerződést a biztosítási
időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.
1.6.3. Díjnemfizetés: a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben
megjelölt esedékességi naptól számított harmincadik nap elteltével a
biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették
meg, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a
díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének
határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől
számított 30. nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a
szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. A díjnemfizetés miatt megszűnt
biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza
újból létre. A Biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a
kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével
a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel
megszüntethetik.
1.6.5. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási
szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is köteles az esetleges
díjkülönbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás megállapított
díja egy biztosítási időszakra vonatkozik, a biztosítási időszak egy év.
Az éves díj megfizetési gyakorisága - a szerződésben (kötvényben)
megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. Ha az ajánlat
a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény
éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási
szerződés (kötvény) tartalmazza.
7
a K&H Biztosító Zrt. K&H lakásbiztosításának szerződési feltételei (BOB-13)
A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással,
folyószámláról vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).
1.7.2. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriság módosítására
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az adott
biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
1.7.3. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett díjat
tekinti befizetettnek.
1.7.4. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban
állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás
szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által
kiállított és a szerződőnek megküldött kötvény és díjesedékességi
értesítő tartalmazza.
Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján
esedékesek, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.5. Ha a szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti
meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött
jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben
esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.7.6. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely
díjfizetési ütemezés szerint kiszámolt díjrészlete - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 3 000 Ft. A minimál díjrészlet alatti
ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimál díjrészletet teljesítő díjfizetési
ütemezésre módosítani vagy amennyiben éves díjfizetés esetén sem éri
el a minimális 3 000 Ft-os díjrészletet, akkor éves díjfizetésen és 3 000
Ft minimál díjon kötvényesíteni.
1.7.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító a biztosítási
időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.
1.8. a biztosítási összeg, alulbiztosítottság
1.8.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben
a biztosítási díj megállapításának alapja.
1.8.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő
elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén
nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos
kártérítés.
A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet
biztosítási összegként.
Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a
Biztosító nem tesz javaslatot, a Biztosító alulbiztosítottság esetén az
aránylagos kártérítést szintén alkalmazhatja.
1.9. értékkövetés szabályai
1.9.1. Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által
meghatározott biztosítási összeget a Biztosító a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz
külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak
szerint:
1.9.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a
KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási
árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói
árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5
százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a következő biztosítási
időszakra érvényes biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és
az alkalmazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.
1.9.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az
ilyen nyilatkozat szerződésmódosításnak minősül.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, a bekövetkezett vagyonbiztosítási kár mértékéből
káreseményenként a szerződésben (biztosítási kötvényen)
meghatározott összeget maga viseli (önrészesedés). A felelősség- és
balesetbiztosítási események esetén a Biztosító nem alkalmaz
önrészesedést.
1.10.2. Az önrészesedés mértéke a biztosítási évfordulóval
módosítható.
1.11. szerződő felek speciális kötelezettségei
A. szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási, közlési és változás-bejelentési kötelezettség
1.11.1.1. A szerződő (biztosított) az ajánlat átadásával egyidőben
köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges
körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy
ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség
feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a
Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más
írásos formában kérdést tett fel.
1.11.1.2. A szerződéskötés után a szerződő (biztosított) haladéktalanul,
de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a
szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő,
mellékletek bármely adata.
A szerződő (biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik.
1.11.1.3. A Biztosító a kockázatviselésének mértékét befolyásoló
változások bejelentését új ajánlatként kezeli, és jogosult azt elbírálni a
Polgári Törvénykönyv szerint erre nyitva álló 15 napos határidőn belül.
1.11.1.4. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:
- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megváltozott,
- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy
a már létező jellege megváltozik (helyiségek bérbeadása,
eladása),
- ha más biztosítóval a biztosított vagyontárgyakra további
biztosítási szerződés jön létre,
- csődeljárás megindítása, amennyiben a szerződő (biztosított)
gazdálkodó szervezet,
- ha a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlan címadatai
megváltoznak,
- ha a kapcsolattartóként, képviselőként, tisztségviselőként
megjelölt személy / szervezet adataiban változás történik, a
kapcsolattartó, képviselő, tisztségviselő személye megváltozik.
8
1.11.1.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és
nyilatkozatokat írásban kell közölni.
A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által
szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama
alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.11.2. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
1.11.2.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és
enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai
folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések
üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes
hatósági és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk
keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a
hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,
szabványok az irányadók.
1.11.2.2. A biztosított a káresemény észlelését követően
haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás,
mentés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás, lopás, besurranásos lopás, illetőleg
épületrongálás, és vandalizmus esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott
vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.11.2.3. A biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó
berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a
vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban
a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése
érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli épület(ek)
vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni
kell, ha azokat nem üzemeltetik. Ugyanez vonatkozik az üzemen kívül
helyezett egyéb vizes berendezésekre. Családi és hétvégi házakra a
fenti szabályozás csak akkor érvényes, ha azok több, mint 72 órán át
lakatlanok.
1.11.2.4. A Biztosító maga, képviselője, illetve megbízottja útján
jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának
ellenőrzésére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól
számított két munkanapon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben),
vagy telefonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges
felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés,
valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és
emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító
teljesítési kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt
munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést
megkezdeni.
1.11.3.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi
fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.11.3.5. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár
bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyontárgy
állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás
következtében a Biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása
szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált,
úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy
károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott
vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de
legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan
állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,
tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító
rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a
biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás
összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét
bizonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által
történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási
számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt
hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve
épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi
feljelentést.
1.11.3.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat
terheli.
A szerződő (biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és
összegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.10. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági
iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb
adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról,
illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való
megküldésével - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól
számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is
fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már
eleget tett.
1.11.4. kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját a 2. számú
melléklet tartalmazza.
1.11.5. díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.6. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
9
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.7. szolgáltatási kötelezettség
1.11.7.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést
követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk
esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a
határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a
Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt
személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által
megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy
- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.
1.11.7.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más
károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt
csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási
esemény következménye.
1.12. mentesülés
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen
- a biztosított,
- a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója
(hozzátartozó: a Ptk. 685.§ b) szerint),
- a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a
Biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a
biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az
alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély
nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,
- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott
személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l
légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer
hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben
keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért
következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges
intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem,
hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.
1.12.3. A közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési
kötelezettség (1.11.1. pont) megsértése esetében a Biztosító
kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott
vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem
hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A Biztosító nem téríti meg
- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses
mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,
- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel,
felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal,
tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,
- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető
jellegű költségeket és
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi
önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból
nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az
Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból
származó támogatás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. Ha a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok,
amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.14.2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény
bekövetkezésétől számított 2 (kettő) év alatt, ha a szerződő gazdálkodó
szervezet a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 1 (egy) év
elteltével évülnek el.
1.14.3. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez"
elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés
részét képezi.
1.14.4. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek
megtenni. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben
akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő egységének
tudomására jutott.
1.14.5. A biztosított vállalja, hogy lopás, besurranásos lopás, betöréses
lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági
ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A biztosítottnak ez a
kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:
- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,
- faxon: (06 1) 461 5276,
- e-mailben: biztosito@kh.hu,
- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-
ös, vagy a (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet
bejelenteni.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013
Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
10
A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági
úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.
Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi
személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
a biztosítók felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
további szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon
és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban
okoztak.
2.1. biztosított
Jelen különös feltételek szerint biztosított:
- épületek, építmények esetében:
- a szerződésben (kötvényben) név szerint megnevezett olyan
természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy
megóvásához érdeke fűződik, különösen:
- a tulajdonos, vagy a tulajdonostársak, tulajdoni
hányaduk arányában
- lakásbérlő, bérlőtárs, bérleti hányaduk arányában
- ingóságok vonatkozásában:
- épületek, építmények biztosítottja(i);
- továbbá a név szerint meg nem nevezett, de a biztosítási
esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés
helyén állandó jelleggel ott lakó, az épületek, építmények
biztosítottjai közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk.
685 § b. pontja).
2.2. területi hatály
2.2.1. a kockázatviselés helye:
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) kötvényben feltüntetett
címe,
- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-
nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett
ingatlan.
2.2.2. Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén
keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben
áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen
rendelkeznek.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. épületek, építmények vagyoncsoport
a)
Saját tulajdon esetén a Biztosító kockázatviselése a szerző-
désben (kötvényben) megnevezett:
-
állandóan vagy ideiglenesen lakott lakóépületre (családi
házra, lakásra, nyaraló, hétvégi ház, tanya, stb.),
-
melléképületre (garázs, kazánház, kamra, terménytároló, ól,
istálló, pince stb.),
-
építményekre (úszómedence, vízóraakna, kerítés, stb.),
-
valamint a szerződésben (kötvényben) tételesen nem
részletezett, közös tulajdonú, használatú épületrészekre,
építményekre vonatkozik a biztosított tulajdoni hányadának
erejéig.
Ideiglenesen lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a
biztosított ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) nem tartózkodik ott és
ott nem életvitelszerűen rendezkedett be.
Amennyiben az építmények összesített biztosítási összege a 500 000
Ft-ot nem haladja meg, azok 500 000 Ft-os összesített biztosítási
összegig külön-külön megnevezés nélkül is biztosítottak.
b)
Bérlemény esetén a Biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény
határoló falain belül a bérlő saját tulajdonában lévő, valamint a
bérlő felelősségi körébe tartozó, épületberendezési és
épületfelszerelési tárgyakra terjed ki:
-
ajtó- és ablak szerkezete, spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny,
vászonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó
szerelvényekkel,
-
csengő és kaputelefon, valamint riasztó és tűzjelző
berendezés,
-
beépített bútor- és térelválasztó,
-
beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető
berendezések és szerelvények,
-
elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás
fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő
szakaszon,
-
belső válaszfal, belső lépcső, burkolat, vakolat, festés,
tapétázás, mázolás,
-
padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg stb.),
-
antennarendszer.
2.3.2. ingóságok vagyoncsoport
2.3.2.1. A biztosítás kiterjed a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá
az általuk bérelt, kölcsönvett, használatra vagy megőrzésre átvett
háztartási ingóságokra a szerződésben (kötvényben) meghatározott
biztosítási összeg(ek) és feltételek szerint.
2.3.2.2. Jelen szerződési feltételek szerint háztartási ingóságok azok a
be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez
szükségesek, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására
szolgálnak, és nem képeznek kereskedelmi mennyiséget, továbbá nem
tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban meghatározott
vagyontárgyak közé.
A Biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok -
egyedi értéküktől függetlenül - három vagyoncsoportot alkotnak.
2.3.2.3. A szoftvereket (operációs rendszerek, irodai-, fotó-, grafikai-,
biztonsági programok/programcsomagok, valamint minden olyan
kereskedelmi forgalomban megvásárolt szoftver, amelyet magáncélra
használnak) 100 000 Ft-os összesített biztosítási összeg felett külön
részletezve (az ajánlaton vagy annak mellékleteként külön lapon
tételesen (szoftver neve és verziószáma) részletezve) kell biztosításra
feladni. A tételes részletezés hiányában a Biztosító kockázatviselése a
11
“A”
elzárva tartható
kiemelt értékek
Jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,
drágakövek, igazgyöngyök, valamint ezek felhasz-
nálásával készült ékszerek, tárgyak, bélyeg- és érme-
gyűjtemények, továbbá készpénz.
“B”
kiemelt, de
elzárva nem
tartható értékek
El nem zárható nemesfém tárgyak (étkészletek, ezüst
dísztárgyak stb.), képzőművészeti alkotások, valódi
szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek,
antik bútorok, egyéb gyűjtemények.
“C”
általános
háztartási
ingóságok
Minden olyan ingóság, amely nem tartozik az "A", "B"
vagyoncsoportba.
szoftverek kárai esetén legfeljebb 100 000 Ft-ig (de ezen belül
maximum a „C” vagyoncsoport biztosítási összegéig) terjed ki.
2.3.2.4. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a "C" vagyoncsoport
biztosítási összegén belül, annak 5%-a erejéig a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokra, lábon álló növényi
kultúrákra vagy a lakásban tartott dísznövényekre, amennyiben
ugyanazon biztosítási esemény miatt más vagyontárgyak is károsodnak
(önálló károkra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki).
2.3.2.5. A kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén, a
biztosított ingóságra biztosítottanként és biztosítási eseményenként
150 000 Ft erejéig viseli a kockázatot a Biztosító. Betöréses lopás
esetében a kártérítés feltétele a minimális mechanikai védelem
megléte.
2.3.2.6. Amennyiben az ingóságbiztosításon belül a „C” (Általános
háztartási ingóságok) vagyoncsoport nem kerül biztosításra, az „A” és a
„B” vagyoncsoport sem biztosítható.
2.3.2.7. Amennyiben a „C” (Általános háztartási ingóságok)
vagyoncsoport biztosítási összege nem éri el az épületek, építmények
vagyoncsoport összevont biztosítási összegének 10%-át, a Biztosító
jogosult ingóságbiztosítás nélkül kötvényesíteni az ajánlatot.
2.3.3. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,
szerszámok
A biztosítás kiterjed az építés, felújítás alatt álló épületek esetében a
kockázatviselés helyén tartott és az építéshez, felújításhoz szükséges
még be nem épített építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti
elemek, valamint szerszámok káraira a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összeg és feltételek szerint.
Biztosítási összeg: a "C" vagyoncsoport ingóságbiztosítási
összeghatárán belül az épületbiztosítási összeg 20%-a.
Az építőanyagok esetében a Biztosító
- a 2.5.1.1. tűzkárok biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása,
2.5.1.3. vízkárok biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
bekezdésekben meghatározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
2.3.4. kizárások, korlátozások
Jelen szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyak az
alábbiak:
a)
tulajdon esetén
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari és kereskedelmi épületek,
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek.
b)
bérlemény esetén
-
magának az épületnek a határoló falai, tetőszerkezete,
teherhordó szerkezetei, közös helyiségei,
-
a földbe vájt kikövezetlen falú építmények,
-
a fóliasátrak és üvegházak,
-
különálló ipari és kereskedelmi épületek,
-
kizárólagosan vállalkozási célú vagy kereső tevékenység
céljára szolgáló épületek,
-
valamint jelen feltételek 2.3.1. b) pontjában fel nem sorolt
vagyontárgyak.
c)
ingóságok esetén
-
50 000 Ft összeget meghaladó készpénz,
-
valuta, betétkönyv, értékpapír és értékcikk, hitelkártya,
bankkártya és készpénzhelyettesítő okirat,
-
a kézirat, terv, dokumentáció és egyéb okmányok,
- számítógépes adathordozón tárolt adatok,
- vállalkozási tevékenység vagyontárgyai,
- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi - motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó és azok fődarabjai (pl.
vitorláshajó, motorcsónak, stb.), tartozékai, tartalék
alkatrészei,
- a vendégek és fizetővendégek vagyontárgyai,
- bérlő(k), albérlő(k) vagyontárgyai, amennyiben nem ő(k) a
szerződés szerződője;
- számítógépre, laptopra, notebookra, egyéb elektronikus
eszközökre telepített vagy másolt, bármilyen más módon
létrehozott vagy szerzett adatok, programok,
- saját készítésű multimédiás kiadványok,
- a merevlemezen vagy az adathordozón tárolt biztonsági
másolat (sem program, sem adat, sem multimédia
vonatkozásában),
- saját vagy átvett adatállomány,
- olyan szoftverek, amelyek vásárlását vagy meglétét a
biztosított nem tudja igazolni,
- nem magánjellegű (hanem pl. üzleti, foglalkozási) céllal
használt programok,
- az adatvesztés, a kár esetén szükséges újratelepítés
költségei.
d)
Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése ingóságok esetén:
- az "A" és "B" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra,
valamint
- a "C" vagyoncsoportba tartozó és 200 000 Ft egyedi értéket
meghaladó vagyontárgyakra,
ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben vagy a
biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban tartva,
bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
e)
Építés alatt álló épületek esetében ingóságok betöréses lopás
és rablás, valamint épülettartozékok lopás, betöréses lopás és
rablás biztosítása nem köthető meg.
2.4. biztosítási összeg
2.4.1. biztosítási összeg meghatározása, alulbiztosítás
2.4.1.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg. A biztosítási
összeg nem haladhatja meg az épületek, építmények káridőponti
újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti új
állapotban történő beszerzési értékét (újérték).
Ingóságok (valamint a vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak
biztosításában a tárgyi eszközök, készletek) esetén minden
vagyoncsoportra külön-külön, de vagyoncsoportonként összesítve kell
meghatározni a biztosítási összeget.
2.4.1.2. A Biztosító javaslatot tesz a szerződőnek az épületek (lakó- és
melléképület), valamint az "C" ingóság vagyoncsoport összesített
biztosítási összegére.
Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a Biztosító által javasolt
értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a Biztosító
alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a
Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási
összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló
új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). Amennyiben a Biztosító
által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem
vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén nem érvényesül az
alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.
2.4.1.3. A szerződő a Biztosító által javasoltnál magasabb értéket is
megjelölhet biztosítási összegként. Azon vagyoncsoport esetében,
amelynek biztosítási összegére a Biztosító nem tesz javaslatot, a
12
Biztosító alulbiztosítottság esetén az aránylagos kártérítést szintén
alkalmazhatja.
2.4.2. túlbiztosítás, többszörös biztosítás
2.4.2.1. Ha a szerződő valamely másik biztosítónál a biztosított értékre
vonatkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött, a másik
biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles
közölni a Biztosítóval. Többszörös biztosítás esetén a későbbi
időpontban kötött szerződés a korábban létrejött szerződéssel
megegyező kockázatra és biztosítási összegre vonatkozóan semmis.
2.4.2.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg
nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy 2.4.1.1. pontban
meghatározott értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy 2.4.1.1.
pontban meghatározott értékét meghaladó részére vonatkozó
megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
2.5. biztosítási események
2.5.1. alapbiztosítás (biztosítási események, kizárások és korlátozások)
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt
bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki,
amelyek a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.
2.5.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk) biztosítása
2.5.1.1.1. biztosítási események
tűz
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett,
de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt
elektromos tűz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt
okoz
robbanás, összeroppanás
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és
nyomásváltozása okoz
villámcsapás
a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve okozott
kár
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya
becsapódása által okozott kár
idegen tárgyak rádőlése, ráesése
a kockázatviselés helyén kívül található, nem a biztosított tulajdonát
képező idegen tárgy által rádőléssel, ráeséssel okozott kár, ha az a
kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz
2.5.1.1.2. kizárások, korlátozások
a)
A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a
károkat, amelyek:
-
vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi
pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés,
elváltozás, deformálódás miatt keletkeztek,
-
rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontár-
gyakban (kazánok, kemencék stb.) elhasználódás,
használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő,
valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban
vagy a kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során
keletkeztek,
-
magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az
abból átterjedő tűzkárt,
-
tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,
-
kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás,
biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában
következtek be,
-
az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben
vagy vezetékekben természetes elhasználódás, vagy az előírt
védelem hiánya, illetve kiiktatása következtében álltak elő,
-
elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben,
vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár
fényjelenséggel, akár anélkül - történő sérülés vagy
megsemmisülés miatt következtek be (pl. túláram,
túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen
érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések
meghibásodása)
-
tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,
ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tűz
által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és
koromszennyeződési károkat.
b)
A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
-
üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban,
gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),
-
tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a
tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási
hiányosságokra vezethető vissza,
-
elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz,
megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás
folytán következtek be,
-
folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a
tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt
keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad
fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen
következett be,
-
berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc,
kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő
(de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett
károsodását),
-
hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében
fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,
-
repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.
A Biztosító nem téríti meg összeroppanás kockázat alapján az
épületek, építmények összeomlásának kárát, amely az épület,
építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt
keletkezett.
c)
A biztosítás nem terjed ki tűz és robbanás károkra, ha a
biztosított helységekben "A" vagy "B" tűzveszélyességi
osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot
háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
d)
A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
-
a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt villámvédelmi
rendszerek hiánya vagy hibája miatt keletkeztek,
-
villámvédelmi rendszerekben (kivéve: beltéri túlfeszültség-
védelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos
vezetékekben keletkeztek,
- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban,
szerekben keletkeztek (következményi károk),
13
- oly módon következtek be, hogy a biztosított épület(ek) 72
órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul
csatlakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy
antennához, antennarendszerekhez.
e)
A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és
légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
-
a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,
- olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított,
a biztosított épület(ek), építmény(ek) tulajdonosa, használója
vagy ezek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által
keletkezett károkra.
2.5.1.2. viharkárok biztosítása
2.5.1.2.1. biztosítási események
vihar
a)
A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása,
illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított
vagyontárgyakban kárt okoznak
b)
A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott
károk biztosítási fedezete csak az épület(ek)re és az
épület(ek)ben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra
vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten
vagy az általa megbontott nyílászárón, illetve a vihar okozta
falazati résen keresztül károsít
jégeső
a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott
törés vagy deformációs sérülés
hónyomás
a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása
miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés
A Biztosító jégeső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosított épület(ek)
és építmény(ek) - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők
- tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn
keresztül, illetve a megbontott nyílászárón keresztül beáramló csapadék
(hó, jég) által az épület(ek)ben és építmény(ek)ben elhelyezett biztosított
vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá az
épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek - fenti események
okozta ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat.
2.5.1.2.2. kizárások, korlátozások
a)
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
ha a viharkár:
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),
- üvegházakban, fóliasátrakban,
- épületek nyílászáróinak üvegezésében (kivéve, ha a
nyílászáróban egyéb vihar által okozott kár is keletkezett),
- a 2.1.2.4. pontban meghatározott, a biztosított ingatlanon
kedvtelésből, vagy hobbiból tartott állatokban, vagy lábon álló
növényi kultúrákban,
- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb
mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben,
építményekben,
- karbantartás elmulasztása miatt,
- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett vagy
- helyiségeken belüli légáramlás miatt következett be.
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy
tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.
b)
A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás
károkat, amelyek
- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben,
üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben,
- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer
karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,
- szabadban tárolt ingóságokban,
- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek.
2.5.1.3. vízkárok biztosítása
a) természetes vizek károkozása
2.5.1.3.1. biztosítási események
árvíz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges
vízfolyások, tavak, víztározók, továbbá az azokba nyílt torkolattal
csatlakozó csatornák, tavak kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett
területet önt el
felhőszakadás
olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagymennyiségű
(1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik és
elöntéssel károsít
2.5.1.3.2. kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta
károkat, amelyek
- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi
létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben,
halastavakban, víztározókban keletkeztek,
- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem
mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek.
Jelen szerződési feltételek szerint hullámtérnek minősül a felszíni
élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy
természetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek
minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a
vízügyi hatóság annak minősít.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat (illetve
költségeket), amelyek
- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési,
illetve árvízvédelmi munka során merültek fel,
- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított
vagyontárgyakban úgy keletkeztek, hogy azokat nem tárolták
legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
- felhőszakadás következtében az épületek, építmények külső
vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és
festésében keletkeztek,
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás,
gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek,
- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.
Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag
falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és
építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.
14
b) vezetéktörés
2.5.1.3.3. biztosítási események
Az ivó- és szennyvízvezetékek, vízelvezető rendszerek, melegvíz-
ellátási, valamint távhővezetékek, központi fűtési és hűtési rendszerek,
továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, tartozékainak, valamint az
ezekre rákapcsolt háztartási gépek repedése, törése, kilyukadása,
dugulása, és a csatlakozások elmozdulása miatt, valamint nyitva
hagyott csap miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható
körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a
biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
A biztosítás fedezete
- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése,
repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító
hatására,
- a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából
eredő károkra,
- a károk elhárításához szükséges épület-bontási és -
helyreállítási költségekre, valamint biztosítási eseményenként
legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új
csővezeték árára is kiterjed.
2.5.1.3.4. kizárások, korlátozások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
- magukban az elfolyt folyadékokban keletkezett károkat,
illetve az elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét,
- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatóak és az
üzemszerű működést nem befolyásolják,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
- magában a károsodást előidéző sérült tartozékokban,
szerelvényekben és a vezetékre kapcsolt háztartási gépben
bekövetkezett károsodást,
- karbantartás elmulasztása miatt bekövetkező károkat,
különös tekintettel az 1.11.2. pontban foglalt kármegelőzési
kötelezettségekre,
- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat
(próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).
2.5.1.4. földmozgás károk biztosítása
2.5.1.4.1. biztosítási események
földrengés
a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a
káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6.
fokozatát elérte, vagy meghaladta
földcsuszamlás
a földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan
balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár
föld- és kőomlás
a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása
következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő,
kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás
ismeretlen üreg beomlása
sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a
káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem
szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező
beomlása
2.5.1.4.2. kizárások, korlátozások
a)
A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett
károkat, amelyeket:
- jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés
okozott.
b)
A Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint
föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:
- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,
- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek
(robbantás, bányászati tevékenység - beleértve a külszíni
kitermelést is -, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás,
talajvíz-szintsüllyesztés),
- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti
részének beomlása miatt keletkeztek,
- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a
talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás
tömörítésű töltés stb.),
- más biztosítás (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítás stb.)
által fedezettek,
- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem
megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivitelezési,
karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.
c)
A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása
miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta
kiüregelődésből erednek,
- alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), építmény(ek) alatti
feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,
- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb
üregek, építmények megszüntetéséből, tömedékeléséből
adódnak,
- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.
2.5.1.5. általános üvegek üvegtörés biztosítása
2.5.1.5.1. biztosítási esemény
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
A Biztosító kockázatviselése
- a biztosított épület(ek), építmény(ek) szerkezetileg beépített
üvegezésében,
- a biztosított épület(ek), építmény(ek)nyílászáróinak üvegezé-
sében és
- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő
betörésvédő fóliában
- valamint a biztosított épület(ek), építmény(ek) erkély- és
loggiaüvegezésében
keletkezett károkra terjed ki.
A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és
beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt
költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében
szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a
nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés,
bontás, stb., költségei), ide nem értve a befoglaló - különös tekintettel
a gyártás során egybeépített üvegezésű - szerkezet átalakítását,
javítását, pótlását.
2.5.1.5.2. biztosítási összeg
A biztosított általános üvegezés biztosítási összegét a szerződés
(kötvény) tartalmazza. Annak mértéke az épületbiztosítási összeg
százalékában (minimum 2%-a, legfeljebb 9%-a) kerül meghatározásra.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a
biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethető
kártérítés felső határa. A biztosítási összeget a szerződő - a biztosított
üvegezés méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az
egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.
2.5.1.5.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre
vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés
15
keretében biztosított épület(ek), építmény(ek) tartozékát képezi. Ha a
biztosítási fedezet nem terjed ki az épületek, építmények biztosítására,
abban az esetben az általános üvegek sem biztosítottak.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:
- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének
törése, repedése,
- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence
vagy medence üvegezése,
- üvegtégla, üveg tetőcserép,
- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,
- bútorüvegezés,
- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő,
plexi- és akril, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia
főzőlapok és tükörcsempék, velencei tükör, az üvegfestmény,
művészeti értékű üvegezés, optikai üveg, öblösüveg,
zuhanykabin)
- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,
- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett
karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve
biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező
sérülések,
- a keretezés, foglalat sérülése,
- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy
toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,
- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok
üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban
keletkezett károk.
2.5.2. kiegészítő vagyonbiztosítások
Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kockázatviselése
azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed
ki, amelyeket a biztosítási kötvény tartalmaz és amelyekre a szerződő a
külön díjat megfizette.
Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott
kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az
irányadók. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem
köthetők meg.
A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázat-
viselésének kezdete leghamarabb az alapbiztosítás kockázatviselési
kezdetével megegyező időpontban indulhat. Amennyiben a kiegészítő
biztosítás megkötését a szerződő az alapbiztosítástól eltérő, későbbi
időpontban kezdeményezi, az a biztosítási szerződés módosítása
kezdeményezésének minősül.
Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő
biztosítások is megszűnnek.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben
feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.
2.5.2.1. különleges üvegek üvegtörés biztosítása
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat, a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási összegeken belül.
2.5.2.1.1. biztosított vagyontárgyak
Biztosított vagyontárgyak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt
különleges üvegezések, amennyiben azok biztosítva lettek:
- kerámia főzőlap
- bútorok üvegezése
- üvegtető, üvegezett előtető, télikert
- üvegtégla, üveg tetőcserép
- tükörcsempék
- normál tükör
- akvárium és terrárium üvegezése
- úszómedence vagy medence üvegezése
- zuhanykabin üvegezése
2.5.2.1.2. biztosítási összeg
A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a szerződésben
összesítetten meg kell határozni.
A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a
biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként fizethető
kártérítés felső határa, amelyet új értéken kell megadni. A biztosítási
összeget a szerződő - a biztosított üvegezés méretének, minőségének
és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek
figyelembevételével - határozza meg.
Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának biztosítási
összege alacsonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoportba tartozó összes
üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél, akkor az alulbiztosítás
miatt a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási
összeg és a káridőponti új érték arányában fizeti meg.
2.5.2.1.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a 2.5.1.5. általános üvegek
üvegtörés biztosítása pontban kizárt és jelen kiegészítő biztosítással
nem fedezett kockázatokra.
2.5.2.2. ingóságok betöréses lopás és rablás biztosítása
2.5.2.2.1. biztosítási események
betöréses lopás
Amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított
vagyontárgyakat magában foglaló, a kockázatviselés helyén található
lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját
bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más
eszközzel felnyitotta.
Betöréses lopásnak minősül az is, ha a háztartási ingóságot
lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból, annak
feltörésével lopták el.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva vagy
bukó állásban hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó,
ablakok stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.
rablás
Amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a
tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja, tagja,
tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni
közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha
a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot,
élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
épületrongálás (járulékos rongálás)
A kockázatviselés helyén a biztosított
- épület(ek)ben,
- melléképület(ek)ben,
- tároló(k)ban és
- építmény(ek)ben
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással,
rablással vagy annak kísérletével összefüggésben, az elkövetés
érdekében keletkezett.
A Biztosító megtéríti a betöréses lopás vagy rablás biztosítási
események bekövetkezése vagy annak kísérlete esetén a velük
összefüggésben megrongálódott épületkárokat is biztosítási
eseményenként legfeljebb 200 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.2.2. kizárások, korlátozások
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából nem képezik a kártérítés
tárgyát a falfirkálási károk.
16
2.5.2.2.3. kártérítési limitek
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége a biztosított háztartási ingóságok
káraira terjed ki és a kárkifizetés maximális értékeit az alábbi táblázatok
tartalmazzák. A Biztosító szolgáltatásának maximális terjedelme
aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult
meg a biztosítási esemény helyszínéül szolgáló biztosított épület (lakás)
esetében, az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses
lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.
állandóan lakott épületek:
Állandóan lakottnak minősül az az épület (lakás), amelyben a biztosított
állandó ottlakásra berendezkedett, valamint életvitelszerűen és
ténylegesen (az év legalább 2/3-ában) ott tartózkodik.
állandóan lakottnak minősül továbbá:
- az állandóan lakott családi házhoz tartozó, a kockázatviselés helyén
lévő melléképület, a többlakásos társasházban lévő, állandóan lakott
lakáshoz tartozó, azzal egy fedélszék alatti és a biztosított kizárólagos
használatában lévő tároló, valamint a lakóépület földterületén álló, és a
biztosított kizárólagos használatában lévő melléképület is. A nyaraló, a
hétvégi ház és a tanya minden esetben ideiglenesen lakott épületnek
minősül.
Az "A" vagyoncsoport esetében nyújtható maximális kártérítési határ a
kárkori védelmi szinthez rendelt kártérítési limiten túlmenően az alábbi
táblázatban található tárolási módokhoz rendelt kártérítési limit szerint
módosul.
ideiglenesen lakott épület:
Ideiglenesen lakottnak minősül minden olyan lakóépület , amely nem
felel meg az állandóan lakott épületek kritériumainak.
A biztosítás szempontjából minden esetben ideiglenesen lakottnak
minősülnek az alábbiak:
- az építés, felújítás alatt álló épület
- nyaraló, hétvégi ház és tanya,
- külön kockázatviselési helyen található garázs, melléképület
- valamint a teljesen lakatlan épület (lakás).
Ideiglenesen lakott épületek esetében a kártérítés alapvető feltétele,
hogy a kár bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület
vonatkozásában legalább a részleges mechanikai védelem előírásai tel-
jesüljenek. Részleges mechanikai védelemnél gyengébb védelmi szint
megléte esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító az "A" és a "B"
vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra vonatkozóan nem nyújt
kártérítést, míg a "C" vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak
kártérítésének felső határa biztosítási eseményenként összesen
500 000 - 2 000 000 Ft közötti lehet az alábbi táblázatban foglaltak
szerint:
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási
időszakonként legfeljebb két alkalommal nyújt szolgáltatást.
A 2.3.3. pont szerint biztosított építőanyagok, épületszerkezeti,
épületgépészeti elemek, szerszámok betöréses lopás káraira a Biztosító
biztosítási eseményenként legfeljebb 500 000 Ft összeghatárig térít.
2.5.2.2.4. kizárások, korlátozások
2.5.2.2.4.1. Abban az esetben, ha a biztosított épület nem beépített
utcasorban fekszik, és a legközelebbi állandóan lakott épület
telekhatára 100 m sugarú körnél távolabb van a biztosított épület
(lakás) telekhatárától, de ez a biztosított állandó bejelentett lakhelye,
illetve nem ez a biztosított állandó lakhelye, de állandó lakhelynek
minősül, ott a kártérítés felső határa biztosítási eseményenként a
védelmi szinttől függően legfeljebb 2 000 000 Ft.
2.5.2.2.4.2. A kártérítés alapvető feltétele, hogy a kár
bekövetkezésének időpontjában a biztosított épület (lakás)
vonatkozásában legalább a minimális mechanikai védelem előírásai
teljesüljenek.
17
n
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
“A” “B” “C”
minimális mechanikai védelem 200 000 1 000 000 4 800 000
részleges mechanikai védelem 500 000 2 000 000 12 000 000
teljeskörű mechanikai védelem, vagy
részleges mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
1 000 000 10 000 000 24 000 000
teljeskörű mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
4 000 000 20 000 000 48 000 000
minimális vagy részleges mechanikai
védelem és teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
10 000 000 40 000 000
korlátozás
nélkül
teljeskörű mechanikai védelem és rész-
leges elektronikai jelzőrendszer
n
tárolási módok
biztosítási eseményenkénti
maximális kártérítési limit Ft
Tetszőleges módon tárolva 200 000
MABISZ minősítéssel rendelkező beépített és
lezárt páncélkazettában tárolva
1 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva
2 000 000
MABISZ minősítéssel rendelkező, lezárt
páncélszekrényben tárolva, amely fúrás és
nyitásérzékelővel ellátott és az elektronikus
jelzőrendszerbe bekötött.
10 000 000
n
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
“A”, “B” “C”
minimális mechanikai védelem - -
részleges mechanikai védelem - 500 000
teljeskörű mechanikai védelem, vagy
részleges mechanikai védelem és mini-
mális elektronikai jelzőrendszer
-
1 000 000
minimális vagy részleges mechanikai
védelem és teljeskörű elektronikai
jelzőrendszer
- 2 000 000
teljeskörű mechanikai védelem és mini-
mális vagy részleges elektronikai
jelzőrendszer
- 2 000 000
2.5.2.2.4.3. A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület
esetében, amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka,
préselt faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat stb.).
2.5.2.2.4.4. A közös használatú helyiségekben elhelyezett ingóságok
nem biztosítottak.
2.5.2.2.4.5. A kárkifizetés semmilyen esetben sem haladhatja meg a
kárkori védelmi szinthez a fenti táblázatokban rendelt összegeket. A
Biztosító, a bizonyított biztosítási esemény esetén mindig a kár
időpontjában meglevő védettségi szinthez, valamint a tárolási
szabályokhoz rendelt (fenti táblázatokban található) biztosítási összegig
áll kockázatban.
Amennyiben a kár úgy keletkezett, hogy a biztosított nem helyezte
üzembe az összes rendelkezésre álló biztonsági berendezést, a
Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
2.5.2.2.4.6. A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás
kárt, ha a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja, szerve vagy hozzátartozója) a biztosított
vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati)
ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés
felhasználásával a helyiség elhagyásakor - bármilyen rövid idejű
távozás esetén is - nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók
zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte.
2.5.2.3. épülettartozékok lopás, betöréses lopás és rablás biztosítása
A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási szerződésben (kötvényben)
meghatározott kockázatviselési helyen, a biztosított épületek
épülettartozékai, - berendezési, - felszerelési tárgyainak kárait megtéríti
a kötvényben meghatározott kártérítési összeghatár erejéig,
amennyiben a kár jelen pontban meghatározott biztosítási esemény(ek)
során keletkezett.
2.5.2.3.1. biztosítható vagyontárgyak
A biztosított épülethez szilárdan rögzített vagy beépített épület-
tartozékok, -berendezési és –felszerelési tárgyak (összefoglalóan
épülettartozékok).
2.5.2.3.2. biztosítási események
- a 2.5.2.2. betöréses lopás és rablás biztosítási eseményei
közül a betöréses lopás és a rablás, valamint
- a lopás.
Lopásnak minősül a biztosított épületek, építmények külső felületére
szakszerűen felszerelt, a járószinttől minimum 3 méter magasan
elhelyezett épület-tartozékok, -berendezési és -felszerelési tárgyak
leszerelése és eltulajdonítása.
2.5.2.3.3. kártérítési limit
A Biztosító biztosítási eseményenkénti kárkifizetési kötelezettségének
maximális értékeit (kártérítési limitet) a biztosítási szerződés (kötvény)
tartalmazza.
Ideiglenesen lakott épületek esetében a Biztosító biztosítási
időszakonként legfeljebb egy alkalommal nyújt szolgáltatást.
2.5.2.3.4. kizárások, korlátozások
Betöréses lopás esetén:
- állandóan lakott épület esetén legalább a minimális
mechanikai védelem,
- ideiglenesen lakott épület esetén a részleges mechanikai
védelem előírásainak kell teljesülnie.
A Biztosító kockázatviselése nem áll fenn azon épület (lakás) esetében,
amelyek falazata egyszeres térelhatároló szerkezet (deszka, préselt
faforgács, műanyag, fémlemez vagy drótfonat, stb.).
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg a közös helyiségekben felszerelt, de saját
tulajdonú épülettartozékok kárait.
A kárkifizetés biztosítási eseményenként semmilyen esetben sem
haladhatja meg a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott
kártérítési limitet biztosítási eseményenként.
2.5.2.4. besurranásos lopás biztosítás
2.5.2.4.1. biztosítási esemény
besurranásos lopás
amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a nyitva felejtett (nem
bezárt) ajtón vagy ablakon keresztül a kockázatviselés helyén található
helyiségbe behatolt vagy a biztosított (vagy alkalmazottja, megbízottja,
tagja, tisztségviselője) jóhiszeműen beengedte
2.5.2.4.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a besurranásos lopás károkat a biztosított
ingóságokban biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb
50 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.4.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.
A Biztosító nem téríti meg azokat a besurranásos lopás károkat,
amelyek az épületekben, építményekben keletkeztek.
2.5.2.5. vandalizmus biztosítás
Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag a 2.5.2.3. épülettartozékok lopás,
betöréses lopás és rablás biztosítása fejezetben meghatározott
kiegészítő biztosítással együtt köthető.
2.5.2.5.1. biztosítási események
vandalizmus
céltalan károkozás, amelynek során a biztosított vagyontárgy
tulajdonságai oly módon megváltoznak, hogy alkalmatlanná válik az
eredeti funkciója ellátására, illetve esztétikailag jelentős mértékben
károsodik
2.5.2.5.2. Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti azokat a vandalizmusból eredő közvetlen
költségeket, amelyeket idegen elkövető a kockázatviselés helyén az
alábbiakban felsorolt és biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben
azok más biztosítás alapján nem térülnek:
- kaputelefon(ok), elektromos kapuk, védelmi rendszerek
vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított
épület(ek)hez tartozó és rendeltetésszerű használatban lévő
kaputelefon-rendszer(ek), elektromos kapuk vagy egyéb
védelmi rendszerek kültéri egységeinek szemmel látható
vandalizmus káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot
lehetetlenné teszik.
A Biztosító nem téríti meg:
- a beltéri (erősítő) egységekben,
- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben,
annak tartozékaiban keletkezett károkat.
- bejárati kapu(k), ajtók vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi be- illetve kijárati célt
szolgáló épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak, ajtajainak
vandalizmus káraira.
- építmények vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet kiterjed a
biztosított tulajdonában lévő biztosított vagyontárgyak (rögzített
lámpatestek, padok, gyerekjátékok) vandalizmus káraira, ha
azok nem közösségi használatban vannak. A szabadban álló
18
építmény(ek) minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és
lezárt kertekben biztosítottak.
- szemetes kukák vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított tulajdonában lévő szeméttároló, szemetes
kukák vandalizmus káraira. A szeméttárolók csak minimum
150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben
biztosítottak.
- kerti dísznövények vandalizmus kára(i): a biztosítási fedezet
kiterjed a biztosított tulajdonában lévő kerti dísznövények
vandalizmus káraira, amennyiben azok legalább 150 cm magas
kerítéssel ellátott és lezárt kert(ek)ben következtek be, ha a
kert(ek) nem lakóközösségi használatban van(nak). A
cserépben nevelt és tárolt dísznövények nem biztosítottak.
- az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, valamint
a riasztórendszer, elektromos kapumozgató szerkezetek
vandalizmus kára(i)
- beépített napkollektorok és napelemek (vandalizmus) kára(i): a
biztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában lévő,
biztosított épület(ek)re, építmény(ek)re felszerelt, üzembe
helyezett napkollektorok és napelemek vandalizmus káraira.
A Biztosító a vandalizmus károkból felmerülő költségeket
- biztosítási időszakonként összességében a biztosítási összegen
belül az épületek, építmények biztosítási összegének 0,5%-áig
fizeti,
- biztosítási eseményenként a Biztosító szolgáltatási kötele-
zettsége a biztosítási összegen belül legfeljebb 200 000 Ft.
2.5.2.5.3. kizárások, korlátozások
Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási
károk.
2.5.2.6. vakolatkárok biztosítása
2.5.2.6.1. biztosított vagyontárgyak
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosított vagyontárgyak az
épületek, építmények külső vakolata, vakolati rendszere, burkolata és
festése.
2.5.2.6.2. biztosítási események
- a 2.5.1.2. viharkárok biztosítási eseményei, és
- a 2.5.1.3., a) természetes vizek károkozása - biztosítási
események pontokban meghatározott biztosítási események.
2.5.2.6.3. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a 2.5.2.6.2. pontban meghatározott biztosítási
események miatt, a biztosított épületek, építmények vakolatkárait
biztosítási eseményenként legfeljebb az épületek, építmények
biztosítási összegének 10%-áig.
2.5.2.6.4. kizárások, korlátozások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
- a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;
- a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát, amennyiben
ugyanazon a helyen már korábban is károsodott és az újabb kár
az előzménykár javítását követő egy éven belül történt;
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás,
gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek;
- belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben nem sérült
falrész esztétikai színezésére, festésére.
2.5.2.7. füst és korom által okozott károk biztosítása
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban, a tűzkár nélküli
füst- vagy koromszennyeződésből származó károkat. A biztosítási
fedezet nem terjed ki azokra a füst- vagy koromszennyeződési károkra,
amelyeket a kockázatviselés helyén kívül keletkező tűz okozott.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított által gyújtott tűz miatt
keletkező füst- és koromszennyeződésekre.
2.5.2.8. vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás keretén belül a Biztosító vállalja, hogy a K&H
lakásbiztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott kockázat-
viselési helyen, a biztosított épület(ek)ben a biztosított által folytatott
vállalkozói tevékenység tulajdonába tartozó vagy a vállalkozás által
használatra vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak kárait megtéríti a
szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási összeg és
feltételek szerint, amennyiben a kár a szerződésben (kötvényben)
meghatározott biztosítási események során keletkezett.
A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított lakóépületben
(lakásban, főépületben) folytatott vállalkozási tevékenység biztosított
lakóépületben (lakásban, főépületben) elhelyezett vagyontárgyaira
terjed ki, amennyiben a tevékenységre igénybe vett terület nem haladja
meg a lakóépület (lakás, főépület) teljes alapterületének 1/3 részét.
2.5.2.8.1. biztosítható vagyontárgyak
a)
tárgyi eszközök vagyoncsoport:
- műszaki berendezések
- gépek
- üzleti berendezések
- irodai elektronikus berendezések és eszközök
- egyéb berendezések
- befejezetlen beruházások, amelyek tartósan, közvetlenül,
vagy közvetett módon szolgálják a biztosított vállalkozási
tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre
kerültek-e, vagy sem
b)
készletek vagyoncsoport:
- anyagok
- göngyölegek
- befejezetlen termékek és félkésztermékek
- késztermékek és áruk
c)
nem biztosítható vagyontárgyak:
- készpénz
- állatok
- lábonálló növényi kultúrák
- gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alá tartozó
járművek és alkatrészeik
- rendszám nélküli járművek
- értékpapír, értékcikk
- jövedéki termékek (pl. szeszesital, dohányáru, stb.)
- vegyszerek
2.5.2.8.2. biztosítási összeg, értékkövetés
A biztosítási összeget a szerződő határozza meg vagyoncsoportonként.
A biztosítási összeget új értéken (káridőponti új állapotba történő
újrabeszerzési, utánpótlási értéken) kell meghatározni és az nem
haladhatja meg összesítve a 2 000 000 Ft-ot. 2 000 000 Ft feletti
biztosítási összeg érvényesen nem köthető ki.
Befejezetlen termékek és félkésztermékek esetében a készültségi
foknak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermékek
esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő- és
szerelőipari tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a
legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a biztosítási
összeget.
Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb
19
készletezett mennyiség és a beszerzési ár, vagy előállítási költség
szorzata.
A biztosítási összegek indexálása a jelen szerződési feltétel 1.9.
értékkövetés pontjában foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel,
hogy az összes vagyoncsoport vonatkozásában a fogyasztói árindex
kerül alkalmazásra.
2.5.2.8.3. kizárások, korlátozások
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jogszabály szerint
nemesfémnek minősülő anyagokra, drágakövekre, igazgyöngyökre,
valamint ezek felhasználásával készült ékszerekre, tárgyakra, bélyeg-
és érmegyűjteményekre, valamint készpénzre.
A Biztosító nem nyújt szolgáltatást abban az esetben, ha a tevékenység
- részben vagy teljesen - az alábbiak valamelyike:
- mobiltelefon- vagy telekommunikációs eszközök kereskedelme
- híradástechnikai vagy számítástechnikai eszközök
kereskedelme
- bizományos kereskedelem
- nem működő panzió, szálloda
- játékterem.
2.5.2.8.4. kárbejelentés és kárrendezési eljárás kiegészítő szabályai
Jelen kiegészítő biztosítás alapján ideiglenesen lakott épület esetében
a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
Alulbiztosítás esetén a jogkövetkezményeket a Biztosító jelen kiegészítő
biztosításra is alkalmazza a 1.8. biztosítási összeg, alulbiztosítás
pontban foglaltak szerint. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport,
vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új értékéhez aránylik
(aránylagos kártérítés).
A Biztosító kártérítése a kár időpontjában fennálló új értéken történik. A
kártérítés felső határa biztosítási eseményenként és biztosítási
időszakonként 2 000 000 Ft.
2.5.2.8.5. kártérítési limitek betöréses lopás biztosítási esemény
esetén
A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi
táblázat tartalmazza.
2.5.2.9. kényelmi csomag
2.5.2.9.1. okmányok beszerzése
A biztosítási szerződésben (kötvényben) szereplő biztosítási események
bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a velük összefüggésben
megsérült, megsemmisült vagy az ellopott személyi okmányok
pótlásával kapcsolatban felmerülő illetékek igazolt költségét, biztosítási
időszakonként és szerződésenként legfeljebb két alkalommal, összesen
legfeljebb 50 000 Ft összeghatárig.
Jelen záradék értelmében okmánynak a biztosított tulajdonát képező,
az alábbiakban felsoroltak minősülnek:
- személyi igazolvány,
- lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,
- egyéni vállalkozói igazolvány,
- diákigazolvány,
- TAJ-kártya,
- adóigazolvány,
- születési-, házassági-, halotti anyakönyvi kivonat,
- közlekedési okmányok: vezetői engedély (jogosítvány), forgalmi
engedély, kékkártya, gépjármű törzskönyv, nemzetközi vezetői
engedély, kishajó hajólevele.
2.5.2.9.2. bankkártya letiltás
A Biztosító megtéríti a biztosított hitelkártyájának vagy lakossági
folyószámlájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása
következtében szükségessé vált kártyaletiltás díját kizárólag az érintett
pénzintézet által kiállított igazolás alapján, biztosítási időszakonként és
szerződésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 10 000 Ft
összeghatárig.
Nem téríti meg a Biztosító a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,
valamint a hitel- vagy bankkártya ellopása miatt bekövetkezett egyéb
károkat és egyéb költségeket.
2.5.2.9.3. zárcsere
A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása, a biztosított saját
maga általi kizárása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét
szükségessé vált cseréje esetén a Biztosító megtéríti a zárcsere
számlával igazolt költségét, biztosítási időszakonként és
szerződésenként legfeljebb két alkalommal, biztosítási eseményenként
legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig.
2.5.2.9.4. fagyasztott élelmiszerek megromlása
A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén lévő
fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlása
esetén azok számlával igazolt újrabeszerzési értékét, ha
- azok megromlása a biztosítási szerződésben (kötvényben)
szereplő biztosítási események következménye, vagy
- az elektromos áramszolgáltató minimum 8 órás folyamatos
szolgáltatás-kimaradása miatt keletkezett.
Az áramkimaradás tényét és időtartamát a kockázatviselés helye
szerint illetékes áramszolgáltató által kiállított igazolással kell
bizonyítani a biztosítottnak.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb összesen 50 000 Ft
összeghatárig nyújt szolgáltatást.
A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a fagyasztókészülék vagy az
ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.
2.5.2.9.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési
eszköz, lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék
alkatrészeinek térítése
A Biztosító megtéríti biztosítási időszakonként legfeljebb 250 000 Ft
összeghatárig a kockázatviselés helyén tárolt, felelősségbiztosítással
rendelkező, illetőleg az arra kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -,
motoros közlekedési eszköz, lakókocsi, utánfutó be nem épített
tartozékaiban, tartalék alkatrészeiben keletkezett károkat, amelyeket a
szerződésben (kötvényben) meghatározott biztosítási események okoz-
tak. Nem minősülnek tartozéknak, illetve tartalék alkatrészeknek a
járművek fődarabjai.
2.5.2.10. háztartási elektromos berendezések garancia időn túli
javítási költségeinek térítése
Jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító megtéríti a
biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén használt és ott
károsodott elektromos árammal működő háztartási berendezések,
különösen a
- műsorvevő és híradástechnikai készülékek,
- mosó- és szárítógépek, vasalók,
- mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- közérzetjavító készülékek (pl. párologtató, ventillátor),
20
n
védelem típusa
vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási
eseményenkénti maximális kártérítési limitek Ft
tárgyi eszköz készlet
minimális mechanikai védelem
500 000 500 000
minimális mechanikai védelem és
elektronikai védelem VAGY részleges
mechanikai védelem
1 000 000 1 000 000
- kozmetikai berendezések (pl. epillátor, borotva, hajszárító),
- hűtő- és fagyasztó berendezések,
- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések
garancia (szavatossági) és jótállási időn túli javítási költségeit,
amennyiben a hiba a vagyontárgy rendeltetésszerű használatát gátolja.
A Biztosító helytállási kötelezettsége az alábbiak együttes fennállása
esetén áll fenn:
- a biztosított rendelkezik a károsodott vagyontárgy vásárlási
számlájával, érvényesített garancialevelével,
- a gyártóra kötelező vagy a gyártó által vállalt garancia
(szavatossági) és jótállási idő lejárt, a biztosított a károsodott
vagyontárgyat a saját költségén javíttatná,
- a kár helyreállítása (javítás), és a garancia (szavatossági) és
jótállási idő lejárta között legfeljebb a garancia (szavatossági)
idő vagy jótállási idő közül a hosszabbik idejével azonos
időtartam, de legfeljebb 2 naptári év telt el,
- a hiba garanciális hiba,
a javítás a garancialevélben felsorolt márkaszervizek valamelyikében
történt.
A Biztosító helytállási kötelezettsége a javításról kiállított számla
értékének 50 %-ig terjed. A Biztosító biztosítási időszakonként
legfeljebb két alkalommal, de legfeljebb összesen 50 000 Ft összeg-
határig nyújt szolgáltatást.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a telekommunikációs
és számítástechnikai eszközökre.
2.5.2.11. háztartási gépek géptörés és rövidzárlat biztosítása
2.5.2.11.1. Jelen kiegészítő biztosítás keretein belül a Biztosító
megtéríti a biztosított tulajdonában lévő, a kockázatviselés helyén
használt és ott károsodott, elektromos árammal működő alábbi
háztartási gépek:
- mosó- és szárítógépek, vasalók,
- mosogatógépek,
- tisztító és takarító funkciót ellátó készülékek,
- hűtő- és fagyasztó berendezések,
- főző, sütő, és melegítő funkciót ellátó készülékek,
- hűtő és/vagy fűtő berendezések,
illetve ezek bármely részének váratlanul, előre nem látható módon,
rövid zárlat vagy belső eredetű – részleges vagy teljes – fizikai
károsodás miatt bekövetkezett kárait.
2.5.2.11.2. A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb két
alkalommal, de biztosítási időszakonként összesen legfeljebb 200 000
Ft összeghatárig téríti meg az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási
vagy újrabeszerzési költségeket.
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
- a telekommunikációs és számítástechnikai eszközökre,
- a műsorvevő és híradástechnikai készülékekre,
- a közérzetjavító készülékekre (pl. párologtató, ventillátor),
- a kozmetikai berendezésekre (pl. epillátor borotva, hajszárító).
- valamint egyéb, a 2.5.2.11.1. pontban fel nem sorolt háztartási
gépekre.
Nem téríti meg a Biztosító:
- a szándékos rongálásból, a kezelési utasítástól eltérő
használatból származó károkat,
- a kopó alkatrészek cseréjének, továbbá az előírt karbantartási
munkák költségeit,
- az olyan hibák vagy hiányosságok miatt keletkező károkat,
amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a szerződő és a
biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerniük kellett,
függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a
Biztosító ismerte-e vagy nem,
- azokat a károkat, amelyek:
- oka közvetlenül vagy közvetve bármely közüzemi, gáz-, víz-
vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, műholdas vagy
rádióhullámú adatátviteli csatorna kimaradása vagy
megszakadása;
- amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint a biztosított
vagyontárgy gyártója vagy szállítója felelős.
Nem minősül biztosítási eseménynek a vagyontárgy leejtése, lesodrása.
2.5.2.12. szolgáltatás kimaradás biztosítás
A Biztosító megtéríti a közüzemi szolgáltatás (villamos energia,
gázszolgáltatás, távhő szolgáltatás, közműves ivóvízellátás és
szennyvízellátás) 24 órát meghaladó folyamatos szolgáltatás
kimaradása esetén a szolgáltatás kimaradás miatt a kockázatviselés
helyén, a biztosított vagyontárgyakban keletkező kárt.
A szolgáltatás kimaradás tényét és időtartamát a biztosítottnak, a
kockázatviselési hely szerint illetékes közüzemi szolgáltató által kiállított
igazolással kell igazolnia.
A Biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 25 000
Ft összeghatárig téríti meg a felmerült kárt.
Nem téríti meg a Biztosító a kockázatviselés helyén lévő
fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerekben az
elektromos áramszolgáltató szolgáltatás-kimaradása miatt keletkező
károkat.
A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha a szolgáltatás kimaradáson kívül
más károsító tényező (tervezési, kivitelezési vagy karbantartási
hiányosságok, illetve nem rendeltetésszerű üzemelés) is közrehatott a
kár bekövetkezésében.
2.5.2.13. törzskönyvezett kutya és macska biztosítás
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a törzskönyvezett, szakszerűen
vezetett oltási lappal rendelkező kutyák és/vagy macskák baleset vagy
betegség okozta elhullására. Jelen kiegészítő kockázat keretében
biztosíthatók az 1 évesnél idősebb és 8 évesnél fiatalabb,
törzskönyvezett kutyák és/vagy macskák.
A Biztosító biztosítási időszakonként és szerződésenként a biztosítási
összeg erejéig, de legfeljebb 100.000 Ft összeghatárig nyújt
kártérítést, függetlenül a kutyák és/vagy a macskák számától.
A Biztosító baleset vagy betegség miatti elhullás esetén megtéríti az
állat biztosított értékét, illetve a kórházi, rendelőintézeti kezelés
költségeihez a biztosított érték 10%-áig járul hozzá biztosítási
időszakonként. A kockázatviselés kezdete betegségi káresemény
esetén a szerződés megkötését követő 16. nap 0 órája.
2.5.2.14. tetőbeázási károk biztosítása
Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító megtéríti a biztosított
helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított épület tetejéről
történő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges
falszerkezet panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű
csapadék okozta beázási károkat, amelyek a biztosított
vagyontárgyakban keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás
alapján nem térülnek.
A kártérítés nem terjed ki:
- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés,
tetőjavítás) költségeire.
Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás
ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a Biztosító
kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó
21
hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt
időpontját követő egy éven túl történt.
2.5.2.15. garázsban tárolt gépjármű biztosítása
2.5.2.15.1. A Biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén, garázsban
tárolt személygépjárműben a szerződési feltételek 2.5.1.1. tűzkárok
biztosítása, a 2.5.1.2. viharkárok biztosítása, 2.5.1.3. vízkárok
biztosítása és a 2.5.1.4. földmozgás károk miatt bekövetkezett,
javítással helyreállítható károkat. A kártérítés feltétele, hogy a gépjármű
a fenti pontokban meghatározott biztosítási események miatt a
kockázatviselés helyén található és a biztosítás keretein belül biztosított
garázsban károsodott.
2.5.2.15.2. Biztosított gépjármű kizárólag a szerződési feltétek 1.1.
pontja szerinti biztosított(ak) tulajdonát képező vagy általa lízingelt
személygépjármű.
2.5.2.15.3. Biztosító szolgáltatása a javítással helyreállítható károk
esetén:
A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgy
magyarországi átlagos árszínvonalának megfelelő számlával igazolt
helyreállítási költségét téríti meg.
Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a
javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben az alkatrész sérülése
gazdaságosan nem javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás
költségét téríti a Biztosító, amely költségen belül az alkatrészár nem
lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális AUDATEX
rendszerben megtalálható alkatrészár.
A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a biztosító cserére
vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a törött üveg a
hatósági üzemben tartási előírások szerint nem javítható.
A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési
költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költségét pedig
csak akkor, ha a jármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre
szorul. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a Biztosító az
értékemelkedést levonja. A karosszéria részleges fényezési költségét a
Biztosító változtatás nélkül megtéríti.
A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén a
beépített új alkatrészek miatti értéknövekedést a Biztosító levonja
(káridőponti avult értéken térít).
2.5.2.15.4. Nem téríti meg a Biztosító:
- nem személygépjármű kategóriájú jármű, illetve veterán
használati módú vagy muzeális minősítéssel rendelkező
járművek kárait;
- a gépjármű be nem épített tartozékaiban, tartalék
alkatrészeiben keletkezett károkat;
- a javítással nem helyreállítható (totálkáros) gépjármű kárait. A
Biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha a
helyreállítási költség eléri, illetve meghaladja a jármű (biztosított
vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi
értékének 60%-át;
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő
károkat;
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat;
- tűz és robbanás esetén nem térül a személygépjárműben
keletkezett kár, amennyiben a tűz a gépjárműből indult ki;
- nem garázsban vagy nem biztosított garázsban tárolt
személygépjármű kárát.
A Biztosító biztosítási időszakonként 1 alkalommal, összesen legfeljebb
2 000 000 Ft összeghatárig nyújt kártérítést.
2.5.2.16. K&H lakásszerviz 24
A K&H lakásszerviz 24 szolgáltatás az év minden napján 0-24 óráig áll
rendelkezésre, és a lehető legrövidebb időn belül vészelhárító
szakembert vagy mesterembert küld, továbbá átvállalja ennek
költségeit, vagy szakiparost szervez alábbiak szerint.
2.5.2.16.1.vészelhárító szakember vagy mesterember küldése
Vészelhárító szakember segítség igényelhető, ha a biztosított épület
gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan
külső mechanikai behatás következtében olyan esemény vagy
meghibásodás következik be, amely sürgős elhárítást tesz szükségessé
a további károk vagy károsodás, illetve balesetveszély megelőzése
érdekében, és a Biztosító által fedezett biztosítási események körébe
tartozik, és a Biztosító szolgáltatását kiváltja.
Mesterember kiküldése igényelhető, ha a biztosított épület gépészeti,
műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy váratlan külső
mechanikai behatás következtében előállt esemény vagy hiba nem
igényel sürgős elhárítást, de a biztosítási szerződés által fedezett
biztosítási események körébe tartozik, és a Biztosító szolgáltatását
kiváltja.
Ilyen események vagy hibák lehetnek (amennyiben ezekre a biztosítási
szerződés kiterjed):
- vezetéktörés esetén:
- vízelzárás
- vezeték javítás 6 m-ig
- dugulás elhárítás
- felhőszakadás esetén azonnali szivattyúzás
- vihar esetén:
- tetőjavítás
- ideiglenes tető készítése
- bádogozás javítása
- betörés esetén:
- nyílászárók javítása
- zárcsere
- üvegtörés esetén üvegezés
- kényelmi szolgáltatások esetén (amennyiben a kényelmi
csomagot tartalmazza a biztosítási szerződés fedezete)
zárcsere
A vészelhárító szakember vagy mesterember küldésének elbírálása a
Biztosító telefonos diszpécserének hatáskörébe tartozik.
2.5.2.16.2.a Biztosító által vállalt költségek
A Biztosító által küldött vészelhárítónak vagy mesterembernek a
hibaelhárítás érdekében felmerült költségeit (kiszállási díj, munkadíj,
anyagköltség) a Biztosító eseményenként legfeljebb 35 000 forint
összeghatárig (de összesen legfeljebb a biztosítási szerződésben
meghatározott biztosítási összeg vagy kártérítési összeg erejéig) vállalja
át, amennyiben a biztosítási szerződés erre fedezetet nyújt.
Hibaelhárítás esetén a 35 000 forint összeghatár feletti költségeket
közvetlenül a vészelhárító szakember vagy a mesterember részére a
helyszínen ki kell egyenlítenie. Azt követően a biztosított a telefonos
diszpécsernél megtett kárbejelentése alapján a Biztosító illetékes
kárrendezési egységétől – az szerződési feltételek szerint – utólagos
kárrendezést igényelhet.
A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok,
szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak
lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot
helyreállítása.
A rendszeres karbantartás elmulasztása következtében - vagy amiatt,
hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges
javításokat nem végezték el - ugyanazon a helyen ismételten
előforduló, a vészhelyzetet előidéző hiba vagy esemény elhárításának
költségeit a Biztosító nem köteles
fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a K&H
lakásszerviz 24 szolgáltatást igénybe vevőt terhelik.
2.5.2.16.3.A hibaelhárítás igénybevételének módja:
A Biztosító a K&H lakásszerviz 24 szolgáltatás igénylése esetén a
bejelentést követő, lehető legrövidebb időn belül vészelhárító
szakembert vagy mesterembert küld a helyszínre.
22
A szolgáltatás igénylése elérhető a
06 40 200 799
telefonszámon, amely hétvégén is, éjjel-nappal elérhető.
Az igényléskor meg kell adni:
- a biztosítási kötvényszámot,
- a szerződő nevét
- a kockázatviselés helyét (káresemény helyszínének címét).
2.5.2.16.4.szakiparos szervezése
A vészelhárító szakember vagy mesterember igénylésén túl, azokban az
esetekben, amelyekre az biztosítási szerződés feltételei értelmében a
Biztosító nem vállal fedezetet, bizonyos szakmunkák elvégzéséhez a
Biztosító az alábbi szakiparosok szervezését vállalja:
- víz-, gáz-, fűtésszerelő,
- villanyszerelő,
- klímaszerelő,
- riasztószerelő
- zárjavító, lakatos,
- tetőfedő,
- üveges,
- duguláselhárító.
A szakiparosok előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgoznak
és a várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.
A munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj,
anyagköltség) ilyen esetben a szolgáltatást igénybe vevőt terheli.
A szakiparos szervezése csak akkor vehető igénybe, amennyiben az
esemény vagy hiba a biztosítási szerződésben meghatározott
kockázatviselési helyen következett be és a biztosítási szerződés
érvényes és biztosítási díjjal rendezett.
2.5.2.17. munkanélküliség biztosítás
2.5.2.17.1.biztosítási esemény
munkanélkülivé válás
Határozatlan idejű munkaviszonyban álló alkalmazottnak a
kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, a mindenkor hatályos
magyar jogszabályok alapján minősülő munkanélkülivé, álláskeresővé
válása és ezzel összefüggésben munkanélküliséggel, álláskereséssel
összefüggő, járadékra (álláskeresési járadék, álláskeresési segély,
vállalkozói járadék) való jogosultság szerzése.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja esetén a
munkanélküliséggel, álláskereséssel összefüggő járadékra való
jogosultság megszerzésének napja.
2.5.2.17.2.biztosítottak köre
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítottnak minősül az 1.1.
pontban foglaltakon túlmenően az alábbi valamennyi feltételt is teljesítő
természetes személy:
- aki a kockázatviselés kezdetekor a 18. életévét betöltötte, de a
65. életévét még nem töltötte be (az életkor meghatározásakor
a tárgyévből ki kell vonni a biztosított születési évét),
- a biztosítási esemény bekövetkezése előtt minimum 6 hónapos,
határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezett.
2.5.2.17.3.a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító vállalja a biztosított munkanélkülivé válása esetén a
munkanélküliség időtartamára, a kockázatviselési helyre vonatkozóan
felmerülő rezsi költségek (villamos energia, gázszolgáltatás, távhő
szolgáltatás, közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés) számla
ellenében történő megtérítését az alábbiak szerint.
A Biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítás szerződéskötésétől
számított 6 hónap várakozási idő eltelte után kezdődik.
A biztosított munkanélküliségének első hónapjára esedékes rezsi
költségeket a Biztosító nem téríti meg (önrészesedés).
A Biztosító első szolgáltatási kötelezettsége a biztosított
munkanélküliségének első napjától számított egy naptári hónap elteltét
követő hónapra esedékessé váló rezsi költség vonatkozásában merül
fel. A biztosított folyamatos munkanélkülisége esetén a Biztosító
szolgáltatási kötelezettsége havonta, a munkanélküliség 2. hónapjától
kezdve, a mindenkor esedékessé váló aktuális hónapra felmerülő rezsi
költségek vonatkozásában áll fenn. A Biztosító a felmerülő rezsi
költségeket havonta legfeljebb összesen 20 000 Ft összeghatárig téríti
meg. A Biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb 3 havi rezsi
költség megtérítését vállalja.
A Biztosító a biztosítottnak a kockázatviselés tartamán belül ismételten
bekövetkező munkanélkülivé válása esetén is kötelezettséget vállal az
aktuális szolgáltatási összegek teljesítésére. A kockázatviselés
tartamán belül ismételten bekövetkező biztosítási eseménnyel
kapcsolatban azonban a Biztosító csak abban az esetben teljesít
szolgáltatást, ha a biztosított a két ilyen biztosítási esemény között
legalább 6 hónap időtartamú, folyamatos munkaviszonyban állt. Az
önrészesedést minden egyes biztosítási eseménnyel kapcsolatban
alkalmazni kell.
A Biztosítónak joga van a biztosítási szolgáltatási igényt elutasítani,
amennyiben a munkanélküliség a biztosított önhibájából vagy saját
kezdeményezése folytán következett be.
2.6. a Biztosító szolgáltatása
Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási
események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a
biztosítottság mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.
A Biztosító a kár időpontjában meglévő és a kockázatviselés kezdetét
követően károsodott vagyontárgyak kárainak megtérítésére vállal
fedezetet.
A Biztosító a biztosítási szerződésben meghatározottak szerinti
önrészesedési összeggel csökkentett kárösszeget fizeti ki.
2.6.1 szolgáltatásra jogosultak köre
A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított
jogosult.
2.6.2. térítési összeghatár meghatározásának alapelvei
2.6.2.1. biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint
kerülnek térítésre:
a) részleges kár esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az
értékemelkedés levonásra került
b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan
javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de legfeljebb a
biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
c) festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy
teljes kára esetén:
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%, vagy ez alatti:
helyreállítási, javítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
23
Ha a helyiség
- mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy
- két oldalfalának
a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, akkor a Biztosító a
teljes helyiség vonatkozásában téríti meg a károsodott felülettel azonos
felületképzésnek a helyreállítási költségét.
2.6.2.2. a biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítése
a) részleges kár esetén:
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az
értékemelkedés levonásra kerül.
b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan
javíthatóság)
- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságának mértéke
70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de legfeljebb a
biztosítási összegig.
- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó:
káridőponti valóságos értéken.
c) Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak
károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen
mértékben a biztosított felelősséggel tartozik a bekövetkezett kárért.
Ezen vagyontárgyak esetén a Biztosító a kárt a tulajdonos részére
káridőponti (avult) értéken téríti meg.
d) A 2.3.3. építőanyagok, épületszerkezeti, épületgépészeti elemek,
szerszámok pont szerint biztosított vagyontárgyak esetében a Biztosító
a károkat új építő anyagok esetében újértéken, bontott, használt
építőanyagok és szerszámok esetében pótlási értéken téríti meg.
e) A 2.5.2.9.5. felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett - vízi, légi és szárazföldi -, motoros közlekedési eszköz,
lakókocsi, utánfutó tartozékainak, tartalék alkatrészeinek fede-
zete/kiegészítő kockázata pont szerint biztosított vagyontárgyak
esetében a Biztosító a károkat káridőponti (avult) értéken téríti meg.
2.6.2.3. üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre
A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla
pótlási költsége és azon szükséges és indokolt költségek, amelyek a
pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek.
2.6.3. közvetett költségek megtérítése
A Biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés
alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított
vagyontárgyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indokolt és
igazolt alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyiben azok a
biztosítottat terhelik.
A közvetett kiadások, költségek térítésének összege biztosítási
eseményenként összességében nem haladhatja meg a biztosítási
összegen felül az épületek, építmények biztosítási összegének 2%-át.
A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti a
Biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedési
összeg levonását és alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést.
2.6.3.1. kárenyhítés költségei
Megtéríti a Biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költségeit,
beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és kiürítés
során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott
tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival
kapcsolatos költségeket.
Megtéríti a Biztosító a károsodott vagyontárgy elszállításával, az
ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes
közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy
megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban
felmerült költségeket.
Megtérülnek továbbá a mentési munkák során okozott közvetlen károk
(építmények, kerítés károsodása, esetleges taposási károk,
parkrendezés költségei, stb.).
A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés
nem vezetett eredményre.
2.6.3.2. rom- és törmelékeltakarítás költségei
A Biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve
a törmelék hivatalosan engedélyezett legközelebbi lerakóhelyre történő
szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási
költségeit. Megtéríti a Biztosító az ingóságok elszállításának és a
helyreállítás időtartamára a raktározásának költségeit, amennyiben a
károsodás mértéke alapján az szükséges. Megtéríti a Biztosító a
károsodás miatt a helyreállítás érdekében esetlegesen szükséges
ismételt tervezés és hatósági engedélyezés költségeit.
2.6.3.3. ideiglenes lakás bérleti díja
Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (lakást)
biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, a
kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a Biztosító megtéríti a biztosítási
összegen felül az azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt
többlet bérleti díjait, de legfeljebb 5 hónap időtartamra, a lakóépületre
(lakásra) vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb 100 000 Ft
összeghatárig.
2.6.3.4. elmaradt lakbér
Ha biztosítási esemény következtében a biztosított lakóépületben
(lakásban) vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben oly mértékű kár
keletkezik, hogy a lakóépület (lakás) bérlője jogszabály vagy bérleti
szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy
részének fizetését a biztosítottnak, a Biztosító megtéríti az emiatt
elmaradt lakbért, bérleti díjat a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb
5 hónapig az érintett lakóépületre (lakásra) vagy nem lakás céljára
szolgáló helyiségekre vonatkozóan, havonta szerződésenként legfeljebb
50 000 Ft összeghatárig.
2.6.4. a szolgáltatás különös szabályai
2.6.4.1. Részleges károk esetében a Biztosító az indokolt teljes javítási
és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség összege
azonban nem haladhatja meg a teljes kár címén fizethető összeget.
2.6.4.2. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az
értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, valamint azt
az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet, a
Biztosító minden esetben levonja.
Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a
vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig
kerül térítésre.
A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény
bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik a
valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási
összegig.
2.6.4.3. A Biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek, mind a
káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében - azonos minőség
mellett - a kockázatviselés helyén létező leggazdaságosabb piaci
áraknak megfelelő kárelszámolásra, kártérítésre.
A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás,
helyreállítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási
folyamat során határozza meg.
2.6.4.4. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell
pótolni. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható,
akkor a hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval kell
pótolni. A Biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet levonására.
Ha erre sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell
24
felhasználni, a Biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai
értékcsökkenését.
A Biztosító nem kötelezhető a kár előtti állapot helyreállítását
indokolatlanul meghaladó kártérítésre. Ha a helyreállítás eltér az eredeti
állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási
költsége.
2.6.4.5. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:
- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott
biztosítási fedezet nem terjed ki,
- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik,
amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,
- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott
tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának
meghiúsulása miatt állt elő,
- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti
könyvek és okmányok károsodása következményeként
keletkezett,
- garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok,
gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése
vagy részleges kára esetén a garnitúra, sorozat, stb. – kártól
mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elő.
A Biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyiségek
használhatatlansága miatti veszteségeket, egészségkárosodást) nem
térít.
Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely személyi, érzelmi
okokra vezethető vissza és eltér a vagyontárgy reális értékétől) a
Biztosító kártérítést nem nyújt.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:
- talajban,
- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmu-
lasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem
tartásával okozati összefüggésben,
- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
- természetes elhasználódás miatt keletkezett.
2.6.4.6. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és
munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyanként külön kell
nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a
biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.
2.6.4.7. A Biztosító szolgáltatását (a helyreállítási költség megtérítését)
az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti, amennyiben a
biztosított a pótlás, javítás kapcsán az ÁFA visszaigénylésére jogosult,
vagy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése,
újrabeszerzése során nem merült fel.
2.6.4.8. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak azonos
méretben, kivitelezettségben és minőségben történő helyreállítását
(újraépítését), illetve pótlását.
Amennyiben a helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapotnak
megfelelően történik, az ebből származó esetleges többlet költségeket
a Biztosító nem téríti meg.
Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos
műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre,
akkor a Biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a
kártérítési összegből levonja.
2.6.4.9. A Biztosító a más forrásból megtérülő károkat nem téríti meg,
illetve a kártérítés megfizetése után a biztosított a káreseménnyel
kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által
kifizetett összeg erejéig köteles a Biztosítónak megfizetni.
2.6.4.10. A jelen feltételek alkalmazásában:
- teljes (totál)kárnak minősül az a kár, amikor a biztosított
vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem
állítható helyre, avagy teljesen megsemmisül, vagy olyan
mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem
lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem
indokolt (gazdaságtalan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan,
ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy
káridőponti új értékét, illetve valóságos értékét.
- részleges kár: az a kár, amely javítással illetve a részek
pótlásával helyreállítható.
- újérték alatt értjük:
- épületek, építmények vonatkozásában az újraépítési értéket,
amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény
bekövetkezésének időpontjában a károsodott biztosított -
vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy új állapotban való
felépítésének a 2.6.4.8. pontban foglaltak szerinti átlagos
költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem
haladhatja meg az adott vagyoncsoportra megállapított
biztosítási összeget
- ingóságok vonatkozásában a beszerzési újértéket, amely
teljes kár esetén megegyezik a káresemény
bekövetkezésének időpontjában a károsodott biztosított
vagyontárgy, avagy azzal azonos gyártmányú, típusú
vagyontárgy új állapotban való, a 2.6.4.8. pontban foglaltak
szerinti átlagos beszerzésének költségével, illetve árával,
azonban a kártérítés nem lehet több az adott
vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél
- részleges kár esetén a helyreállítási, javítási költséget, amely
megfelel a kár időpontjában a károsodott biztosított
vagyontárgy 2.6.4.8. pontban foglaltak szerinti helyreállítási,
javítási költségének, illetve árának, azonban a kártérítés nem
lehet több az adott vagyontárgy műszaki értékénél, valamint
a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél
- káridőponti valóságos érték: a kár időpontjában a
vagyontárgyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt
bekövetkezett értékcsökkenés) mértékével csökkentett értéke.
2.6.4.11. Az építmények esetében külön-külön megnevezés és
biztosítási összeg nélkül a kártérítés maximuma 500 000 Ft.
2.6.4.12. A kárösszegen felül a Biztosító megtéríti a kárkori avult
értéken magát a károsodást okozó biztosított vagyontárgyat is,
amennyiben a kárösszeg meghaladja az ingóságok együttes biztosítási
összegének 20%-át.
2.6.4.13. A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétéről
tudomást szerez, a rendőrséget és a Biztosítót haladéktalanul
értesíteni, a Biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és
visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a Biztosítót
meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére a
szükséges intézkedéseket megtehesse.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a
biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tőle,
mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta.
Ebben az esetben a Biztosító az újrabeszerzési értéket téríti
(alulbiztosítás esetén aránylagos kártérítés). A biztosított pedig az
ellopott tárgy tulajdonjogát a Biztosítóra ruházza át.
Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, a
biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási
összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert
az átvétel nem várható el tőle, úgy a Biztosítótól kapott kártérítést
megtartja, és a tárgy tulajdonjoga átszáll a Biztosítóra.
2.6.4.14. Amennyiben az épület helyreállítási költsége magasabb az
ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett
forgalmi értékénél és a biztosított az ingatlant nem kívánja a
kockázatviselési helyen újjáépíteni, a káron haszonszerzés tilalmára
25
tekintettel a Biztosító a károsodott ingatlan maradvánnyal csökkentett
forgalmi értékét téríti meg. A maradvánnyal csökkentett forgalmi érték
és a tényleges újjáépítési érték (de maximum a biztosítási összeg)
közötti különbséget a Biztosító csak abban az esetben köteles
megfizetni, amennyiben a biztosított számlával igazoltan az ingatlant
újjáépíti, helyreállítja. A Biztosító ebben az esetben a forgalmi érték
feletti szolgáltatását folyamatosan a készültség ütemének megfelelően
teljesíti.
3. kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben jelen
kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítási szerződésben (kötvényben)
megjelölésre került, és a biztosítási kötvény tartalmazza - a Biztosító
biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási
esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben
meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat az
olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai
szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
3.1. felelősségbiztosítás magánszemélyi minőségben okozott
károkra
3.1.1. biztosítottak
Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai az 1.1. pontban meghatározott
biztosítottak.
3.1.2. területi hatály
Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában a Biztosító a kockázatviselés
helyén, valamint Magyarország területén okozott és bekövetkezett
károkra terjed ki.
3.1.3. biztosítási események
3.1.3.1. Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a
jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a Biztosítóhoz
bejelentett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy
dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelyet a biztosított
magánszemélyi minőségében a biztosítottal szerződéses jogviszonyban
nem álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal szerződéses
kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül okozott, és amelynek
megtérítéséért a biztosított alábbi minőségeiben a magyar polgári jog
szabályai szerint felelősséggel tartozik:
- a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója
vagy építtetője, amennyiben az adott kockázatviselés helyére a
kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésre került,
- belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási
képességű személyek gondozója,
- elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések
üzembentartója (kivéve kültéri parabola antenna
üzembentartója),
- kerékpár, járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási
eszközök használója,
- nem hivatásszerű sporttevékenység (kivéve
versenysportlovaglás, vadászat) folytatója,
- háztartási pb. gázpalack használója,
- háziállattartó (kivéve a kutyatartói minőségben okozott jármű és
haszonállat károk),
- nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója,
- közúti balesetet előidéző gyalogos,
- fűtő olajat tároló személy (kivéve a talaj vagy vizek
szennyeződéséből eredő károkat).
3.1.3.2. Megtéríti továbbá a Biztosító a lakásszövetkezeti vagy
társasházi ingatlanok esetén azokat a
károkat, amelyeket tűz, robbanás, vezetékből és azok szerelvényeiből
kiömlő víz vagy gáz idézett elő és amelyek miatt
- a lakásszövetkezeti tagok vagy a társasházi tulajdonostársak a
biztosított ellen,
- a lakásszövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen,
igényként érvényesítenek.
3.1.3.3. Megtéríti a Biztosító a biztosított helyett a tűz, robbanás,
vezetékből vagy azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz által okozott
károkat is, amelyek miatt a bérbeadó jogszabály alapján igényt
érvényesít a biztosított bérlővel szemben.
3.1.3.4. Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap,
amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás
esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár
bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének
időpontja az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége
esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál
esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a
sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető
személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának
napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a
sorozat első káreseményének időpontja. A kár bejelentésének napja az
a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban
bejelentette.
3.1.4. kizárások, korlátozások
Az általános feltételek 1.13. pontjában szereplő kizárásokon felül nem
terjed ki a biztosítás
- a biztosított által elszenvedett kárra,
- a szerződő és a biztosított egymásnak okozott káraira, a
biztosítottak egymásnak okozott káraira,
- a biztosított által a Ptk. 685. § (b) pontjában felsorolt közeli
hozzátartozójának, vagy alkalmazottjának, megbízottjának,
tagjának, vezető tisztségviselőjének, tulajdonosa(i)nak, a
tulajdonában lévő szervezetnek okozott károkra,
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető
károkra, valamint a motoros vízi és a légi járművek, egyéb
gépjárművek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,
- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott
személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka,
tevékenység során keletkezett,
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb,
szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási
kötelezettségen alapuló kárigényekre,
- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalkozás
vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,
- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely tagjának
okozott szerződésen belüli károkra,
- a vadállatok által okozott károkra,
- a szerződő fegyvertartói minőségében okozott károkra,
- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése,
eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt
bekövetkező károkra,
- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak
hiányával megépített épület(ek), építmény(ek) kivitelezési hibája
miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a
kivitelező/építtető a biztosított volt,
- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat,
értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,
- az azbesztózissal összefüggő károkra,
- a biztosított lakó-, illetve tulajdonosi közösség vezető
tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,
- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető
igényekre.
A Biztosító nem téríti meg továbbá:
- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet
szennyezésével okoztak,
26
- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház,
lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,
- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.
3.1.5. biztosítási összeg
3.1.5.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben
(kötvényben) feltüntetett biztosítási eseményenkénti és a biztosítási
időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely
magában foglalja az eljárási költségeket is.
3.1.5.2. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási
eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a
szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási
összeghatárig terjed.
3.1.5.3. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több
személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti
biztosítási összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés
kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet
kártérítést.
3.1.5.4. Amennyiben a biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító
további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik.
3.1.5.5. Ha a biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett
kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi
időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító
kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában
fennálló biztosítási eseményenkénti, de legfeljebb a még ki nem
merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.
3.1.6. a kárbejelentés és a kárrendezési eljárás különös szabályai
3.1.6.1. A biztosítási esemény Biztosítóhoz történő bejelentése a
biztosított kötelessége.
3.1.6.2. A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a
kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét
közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor
követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult
követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt
érdemlően igazolnia.
3.1.6.3. A biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben
csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a biztosított
bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt
vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A Biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli
képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik,
de csak abban az esetben, ha a perben részt vett, vagy a perről az első
tárgyalás megtartása előtt értesült és a részvételről lemondott.
3.1.6.4. A Biztosító a biztosítási összeg - 3.1.5. pont - erejéig, a
magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben
a biztosított helyett megtéríti:
- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem
kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a nem vagyoni
kárpótlást,
- a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem
vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez
szükséges,
- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe
eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor is,
ha azok eredményre nem vezettek,
- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek
a károsult által támasztott kárigény körülményeinek
megállapítása, a kárigény jogosságának tisztázása, a biztosított
peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A
biztosítás fedezi a biztosított polgári és büntetőjogi védelmével,
a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos
költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt fedezetet, ha a
Biztosító képviselője a perben részt vett, illetve a perben való
részvételről lemondott.
Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító
helytállási kötelezettsége csak a biztosítottja felelősségének mértékéig
terjed.
A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a
máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
3.1.6.5. A Biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve
a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett
rendszeres jövedelem kiesést.
3.1.6.6. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek
tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt
érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a
károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni
eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár).
(Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása
során a Biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási
összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben
érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed
ki.)
3.1.6.7. A közös épülettulajdonosi minőségben okozott - a
tulajdonosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosított tulajdoni
hányadának arányában téríti a Biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő
felelősségi károkat a Biztosítónál biztosított lakás tulajdoni hányada és
a szövetkezet összes lakásának tulajdoni hányada arányában téríti a
Biztosító.
3.1.6.8. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen
címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban
bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig tartozik azt a Biztosító-
nak megtéríteni.
3.1.7. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal
szemben.
A Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését
követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta.
A jelen kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak
minősül a károkozás, ha
- a kár a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottjának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának
0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet
meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti
állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
- a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi
szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok
olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő,
amiből eredően három éven belül már következett be biztosítási
esemény,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és
azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a
szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak
ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
27
- ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy
szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos
megsértése miatt következett be.
A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg
megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan
gondatlannak minősítette.
3.2. kiegészítő biztosítások felelősségbiztosításhoz
3.2.1. felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése
A Biztosító kockázatviselése a 3.1.2. pontban foglaltaktól eltérően, a 3.
kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei szerinti kiegészítő
felelősségbiztosítás vonatkozásában Európa földrajzi területén okozott
és bekövetkezett károkra terjed ki.
3.2.2. kutyatartói felelősségbiztosítás kiterjesztése gépjárműben és
haszonállatban okozott károkra
A Biztosító kockázatviselése a 3.1.3. pontban foglaltaktól eltérően,
kiterjed a biztosított magánszemély kutyatartói minőségében
gépjárműben, valamint haszonállatban a biztosítottal szerződéses
jogviszonyban nem álló harmadik személynek, illetőleg a biztosítottal
szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül okozott
felelősségi káraira, amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar
polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. A
Biztosító szolgáltatásának felső határa jelen kiegészítő kockázat alapján
biztosítási eseményenként és egyben biztosítási időszakonként
legfeljebb 2 000 000 Ft, függetlenül a biztosított által tartott kutyák
számától.
4. kiegészítő balesetbiztosítások
4.1. balesetbiztosítás
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben a kiegészítő
balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben (kötvényben) megjelölésre
került, és a biztosítási kötvény tartalmazza - a Biztosító biztosítási díj
ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottak balesetével
kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen
feltételekben, valamint a szerződésben meghatározott mértékben és
feltételek szerint szolgáltatást nyújt. Jelen kiegészítő feltételeket a
balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó biztosítási szerződésekre
kell megfelelően alkalmazni.
4.1.1. biztosított, kedvezményezett
4.1.1. A biztosítottak azok a személyek, akiknek a balesetével
kapcsolatos biztosítási eseményre jelen kiegészítő biztosítási szerződés
létrejön.
A kiegészítő biztosítás 70. életévét be nem töltött természetes
személyek javára köthető meg.
Jelen feltételek szerint biztosított
- a szerződésben (kötvényben) az alapbiztosítás biztosítottjaként
megnevezett és a kiegészítő balesetbiztosításra név szerint
feltüntetett személy, valamint
- a szerződő választásától függően az összes, a biztosítottal
állandó jelleggel, életközösségben együtt lakó személy, akiket a
biztosításra név szerint be kell jelenteni.
4.1.2. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra
jogosult.
a)
A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával szerződés-
kötéskor, illetve a tartamon belül bármikor kedvezményezettet
jelölhet meg és módosíthat.
b)
A biztosított írásbeli hozzájárulása nélkül kötött kiegészítő
biztosítási szerződés kedvezményezettet kijelölő része semmis,
ez esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve az
örökösét kell tekinteni.
c)
Több kedvezményezett esetében százalékosan meg kell
határozni jogosultságuk arányát (csak egész számú % lehet,
amelynek összege 100%). Ennek hiányában a Biztosító a
kedvezményezettek részére egyenlő arányban teljesít.
d)
A kedvezményezett jelölése hatályát veszti, ha a
kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt
meghal.
e)
A kiegészítő biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a
biztosított, a szerződő, a biztosított örököse(i), a szerződésben
megnevezett más személy(ek).
f)
A biztosított életében esedékes szolgáltatások
kedvezményezettje a biztosított, kivéve, ha a kiegészítő
biztosítási szerződés másként rendelkezik.
g)
A biztosított halála esetén a kedvezményezett a biztosított
örököse, ha a kiegészítő biztosítási szerződésben más
kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a
kedvezményezett jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen.
A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a kedvezményezett
kijelöléséhez és módosításához is. A biztosítotti nyilatkozat
beszerzésére a szerződő köteles.
4.1.2. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés területi hatálya
A Biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
4.1.3. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés létrejötte
4.1.3.1. A kiegészítő biztosítási szerződés létrejöttekor megjelölt
biztosítottakon kívül újonnan biztosítandó személyek esetében a
Biztosító kockázatviselése a szerződő írásbeli közlése alapján a
Biztosító tudomásszerzését követő hónap első napjának 0. órájától
kezdődik. Amennyiben a Biztosító kockázatviselése valamely biztosított
személy vonatkozásában megszűnik, az erre irányuló bejelentéssel
egyidejűleg a szerződő jogosult új biztosított megnevezésére (biztosítotti
csere). Az új biztosított esetében a jelen feltételeknek a kiegészítő
biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha biztosítotti csere nélkül
új biztosított lép be a kiegészítő biztosítási szerződésbe.
Új, illetve kilépő biztosított esetén a Biztosító a kiegészítő biztosítási
szerződés díját adott biztosítottra meghatározott díjjal módosítja.
4.1.3.2. A kiegészítő biztosítási szerződés rokkant nyugdíjas személy
vonatkozásában nem köthető meg.
4.1.3.3. Biztosítási évfordulókor a biztosítási kockázatok és fedezetek
biztosítási összegeik vonatkozásában módosíthatóak.
4.1.4. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés megszűnésének
további esetei
4.1.4.1 Az 1.6. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott
biztosított vonatkozásában megszűnik a kiegészítő biztosítási
szerződés:
a)
a biztosított halála esetén, vagy
b)
a biztosított cseréje esetén (a szerződő által jelzett új biztosított
lép a helyébe), vagy
c)
felmondással (a szerződő által jelzett, csere nélküli kilépéssel).
A szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést adott
biztosított(ak) vonatkozásában az 1.6. pontban meghatározott feltételek
szerint mondhatja fel.
4.1.4.2. Jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os
baleseti maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény
bekövetkezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott
biztosított vonatkozásában megszűnik.
28
4.1.5. biztosítási események
Biztosítási esemény az az esemény, ami a Biztosító szolgáltatását
kiváltja. Amennyiben a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás
tartama alatt nem következik be, úgy a kiegészítő biztosítási szerződés
a Biztosító szolgáltatása nélkül megszűnik.
jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerint:
4.1.5.1. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset vagy közlekedési baleset, ha a baleset következtében
a baleset megtörténtétől számított egy éven belül a biztosított meghal.
A kiegészítő biztosítás szolgáltatása balesetből származó egy éven belül
bekövetkező haláleset, mint biztosítási esemény bekövetkezésekor válik
esedékessé. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a
baleset időpontja.
4.1.5.2. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset vagy közlekedési baleset, amelynek következtében a
biztosított a baleset napjától számított egy éven belül maradandó
egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodásnak tekintendő az
olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, amely a
szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor,
ha a biztosított egészségi állapota orvosilag kialakultnak, stabilnak
tekinthető. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a
munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység
abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében
kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális,
anyagi stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó
egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját. A
biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.
4.1.5.3. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset, amelynek következtében a biztosított a jelen
feltételekben meghatározott műtétre szorul. Jelen feltételek
szempontjából műtétnek minősülnek az orvosszakmai szabályok
megtartásával a biztosítottnál kórházban elvégzett orvosi
beavatkozások. A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja a
biztosított baleset miatti műtéte esetén a baleset időpontja.
4.1.5.4. biztosítási esemény a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset, ha a baleset következtében a biztosított csonttörést
vagy csontrepedést, vagy legalább 28 napon túl gyógyuló sérülést
szenved. 28 napon túl gyógyulónak minősül az a sérülés, amelynek
következtében a biztosított az adott időszakban munkavégzésre
képtelen. Azonos balesetből eredően az egymást követő többszöri, 28
napnál rövidebb gyógytartamok nem adódnak össze. A fogtörés nem
minősül biztosítási eseménynek. A biztosítási esemény időpontja a
baleset bekövetkeztének napja.
4.1.5.5. biztosítási esemény a biztosított orvosilag szükséges
gyógykezelése fekvőbetegként kórházban baleseti következmény miatt
abban az esetben, ha legalább 3 éjszakát kórházban tölt. A biztosítási
esemény a gyógykezeléssel kezdődik és a szükséges gyógykezelés
végéig tart. Nem biztosítási esemény:
- a szülés, a terhesség alatti kórházi ápolás és a terhesség-
megszakítás,
- a házi ápolás, valamint az olyan kórházi kezelések és
kivizsgálások, amelyek okozati összefüggésben állnak
különösen a geriátriával, rehabilitációval, utógondozással,
gyógypedagógiával, logopédiával, gyógytornával, fizio- és
fizikoterápiával, masszázzsal, fürdőkúrával vagy a fogyókúrával,
- a mesterséges megtermékenyítés, sterilizáció, esztétikai,
plasztikai sebészet (utóbbi kettőnél kivéve, ha egészségi
állapotromlás elhárítása miatt orvosilag szükséges), illetve
ezekre irányuló vizsgálat valamennyi formája,
- az olyan kórházi kezelések és kivizsgálások, amelyeknek nem a
biztosított egészségi állapota romlásának megakadályozása a
célja (pl. szűrés, esztétikai, plasztikai műtétek stb.).
4.1.5.6. A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, amely az orvostudomány
általánosan elismert álláspontja szerint megfelelő az egészség újbóli
helyreállítására, az állapot javítására vagy a rosszabbodás
megakadályozására.
4.1.6. biztosítási összeg, Biztosító szolgáltatása
A biztosítási összegek a biztosítási szerződésben (kötvényben) kerülnek
meghatározásra. A kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító a biztosítási
esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben)
rögzített biztosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától
függetlenül):
4.1.6.1. a biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlékony
sérülés címén már kifizetett kártérítéstől:
- 175 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de
legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.2. a biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó
egészségkárosodása esetén:
- 350 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de
legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az
egészségkárosodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül
kifizetésre a 4.1.11. a Biztosító szolgáltatása pont rendelkezései szerint.
4.1.6.3. a biztosított 1 és 10% közötti, de legfeljebb 10%-os baleseti
eredetű maradandó egészségkárosodási foka esetén:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb
az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.4. amennyiben baleseti műtéti térítés biztosítási esemény
következett be, a biztosítási összeg:
- 50 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de
legfeljebb az ötszöröséig felemelt összeg.
A műtéteket a Biztosító műtéti csoportokba sorolja (4.1.11.2. pont és a
Műtéti térítés kivonatos lista I. táblázat) és ezen műtéti csoportokba
sorolástól függ a szolgáltatandó biztosítási térítés (4.1.11.3.2. pont).
4.1.6.5. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése, vagy
legalább 28 napon túl gyógyuló sérülése esetén, függetlenül az
egészségkárosodás vagy baleseti halál címén kifizetett kártérítéstől:
- 7 000 Ft vagy annak egész számú többszörösével, de legfeljebb
az ötszöröséig felemelt összeg.
4.1.6.6. a biztosított baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelése esetén:
- a 3. éjszakát követő naptól kezdődően naponta 3 000 Ft vagy
annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig
felemelt összeg.
4.1.6.7. Megtéríti továbbá a Biztosító a biztosítottnak a balesetkor
magán viselt ruházatában keletkezett károkat.
A biztosított ruházati kára esetén a biztosítási összeg:
- a tényleges kár szerinti összeg, de legfeljebb 14 000 Ft vagy
annak egész számú többszörösével, de legfeljebb az ötszöröséig
felemelt összeg.
4.1.6.8. Az egy szerződésen belül biztosított összes biztosítottra és
összes biztosítási eseményre ugyanaz a többszörözési mérték
vonatkozik.
4.1.6.9. A biztosított közlekedési balesetből eredő halála vagy
maradandó egészségkárosodása esetén a Biztosító a 4.1.6.1. pontban
baleseti halál esetére, vagy a 4.1.6.2. és a 4.1.6.3. pontban baleseti
eredetű maradandó egészségkárosodás esetére meghatározott
biztosítási összegek helyett a hivatkozott pontokban meghatározott
biztosítási összegek kétszeresét fizeti ki.
29
4.1.7. a biztosítási díj, értékkövetés
4.1.7.1. A biztosítási díj a Biztosító által vállalt kötelezettségek (így
különösen a kockázatviselés) ellenértéke.
4.1.7.2. A Biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a
szerződés kezdetének évszámából vagy újonnan belépő biztosított
esetében a szerződésbe való belépésének évszámából levonja a
biztosított születésének évszámát.
Amennyiben a biztosított születésének évszámát helytelenül közölték
vagy helytelenül állapították meg, és életkora alapján számára a
kiegészítő biztosítási szerződést meg sem köthették volna, akkor a biz-
tosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító teljesítési kötelezettsége
nem áll be, a kiegészítő biztosítási szerződés az adott biztosított
vonatkozásában érvénytelen.
4.1.7.3. A Biztosító jogosult a biztosítási díjat évente egyszer, a
biztosítási évforduló alkalmával módosítani. A biztosítási összegeket a
Biztosító indexálhatja. A biztosítási összeg változásával változik a
biztosítási díj is.
4.1.8. kizárások, korlátozások
4.1.8.1. A Biztosító a biztosítási kötvénybe kikötéseket tehet,
amelyeknek következményeként nem visel kockázatot a feltüntetett
testrész(ek)kel, eseményekkel kapcsolatban.
4.1.8.2. A Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki arra az
esetre, ha
- a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, vízi járművel,
vagy bármilyen légi járművel, vagy sporteszközzel
sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen
eseményekre való felkészülés során következik be,
- ha a biztosított halála nem menetrendszerinti légiforgalom
keretében végrehajtott légiúton, vagy körrepülésen való
részvétel következménye,
- ha a biztosított halála légiforgalomban nem engedélyezett légi
járművön következik be,
- ha a biztosított halála légiforgalomban történő hivatásszerű
tevékenysége közben, azzal összefüggésben vagy annak
következményeként következett be.
A Biztosító a teljes kockázatot viseli, ha a biztosított halála a szervezett
(menetrendszerinti) légiforgalom keretében végrehajtott olyan légiúton,
vagy körrepülésen való részvétel következménye, amelyen a biztosított
a légiforgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, nem
hivatásszerűen tevékenykedő vezetőként vett részt.
4.1.8.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi
eseményekre:
a)
a biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete,
következménye (akkor is, ha a biztosított azt beszámítási
képességének hiányában követte el),
b)
bármilyen gyorsasági versenyen, vagy erre való felkészülésen
való részvétel során bekövetkező baleset,
c)
a polgári légiforgalmon kívüli repülés során bekövetkezett
baleset,
d)
amelyek oka egészben vagy részben:
- kóros elmeállapot,
- állam elleni bűncselekmény,
- a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye,
e)
amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított alábbi
sporttevékenységeivel:
- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár
sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival,
gokart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak
sport,
- repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás, vitorlázó
repülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, paplanrepülés,
hőlégballonozás, bunjee jumping,
- egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes ill.
nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás illetve
sziklamászás V. foktól, illetve 4000 m felett, barlangászat,
- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló
tevékenység.
4.1.8.4. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10-
100%) vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerződés
megkötése előtt bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy
funkciójukban korlátozott (nem ép, nyomorék) testrészek és szervek
kizártak.
4.1.8.5. A kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem téríti.
4.1.8.6. Műtéti térítési és kórházi napi térítési szolgáltatásban nem
részesülhet az a biztosított, aki a szerződés megkötésekor rokkant
nyugdíjazás alatt áll.
4.1.8.7. A műtéti térítésre és kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási
védelemből kizártak:
- a biztosítás illetve a kockázatviselés kezdete előtt megkezdődött
gyógykezelések,
- azok a baleseti következmények, amelyek a kockázatviselés
kezdete előtt keletkeztek, illetve amelyeket a kockázatviselés
kezdete előtt diagnosztizáltak, azonban csak a kockázatviselés
kezdete után kerül sor a műtétekre, gyógykezelésre,
- a terhesség alatti műtétekre, kivéve, ha a műtét a Biztosító
orvosának véleménye alapján nem áll összefüggésben a
terhességgel,
- a szüléssel okozati összefüggésben álló műtétekre abban az
esetben, ha a fogamzás a biztosítási szerződés hatálybalépése
előtt történt (a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé
számított 270. napot kell tekinteni),
- az olyan műtétekre, amelyeknek nem a biztosított egészségi
állapota romlásának megakadályozása a célja (pl. esztétikai,
plasztikai műtétek),
- a varratkiszedések,
- szerződéskötéstől számított 5 éven belüli arthroscopos
térdműtét,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek
alkohol vagy kábítószer élvezete miatt alakulnak ki, illetve
következnek be, továbbá ha ezek miatt rosszabbodnak, (nem
terjed ki a kockázatviselés a megvonási eljárásokra és az
elvonókúrára),
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek
zavargások és verekedések során keletkeztek,
- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek a
biztosított által elkövetett bűncselekmények miatt keletkeztek.
4.1.9. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei
4.1.9.1. Az 1.12. pontban meghatározott eseteken túlmenően a
Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben
- a biztosítási eseményt a biztosítási összegre jogosult szándékos
magatartása, vagy
- a biztosított, illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan
gondatlan, jogellenes magatartása idézte elő.
Ha biztosított egészségromlását a biztosítási összegre jogosult -
amennyiben az nem a biztosított, illetve a szerződő - szándékosan
okozta, akkor a biztosítási összeg a biztosítottat illeti meg.
4.1.9.2. A kiegészítő szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a
biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a
biztosított, illetve a szerződő szándékos bűncselekménye folytán vagy
azzal összefüggésben hal meg.
30
4.1.9.2.1. A biztosított, illetve a szerződő súlyosan gondatlanul jár el
különösen, ha
a)
a baleset bekövetkeztekor igazoltan alkoholos állapotban volt,
b)
a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye folytán vagy
azzal összefüggésben következett be,
c)
kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt
állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az
előírásnak megfelelően alkalmazták, vagy
d)
olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes
forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes vezetői
engedéllyel.
4.1.9.3. Mentesül a Biztosító, ha a baleset a biztosított munkavégzése
során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi megsértése
miatt következett be.
4.1.9.4. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy
köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ennek
megfelelően haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe vennie, és az
orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatnia kell.
Gondoskodni kell a megfelelő ápolásról és baleset esetén a
következmények lehetőség szerinti csökkentéséről. Mentesül a
Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a
biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.
4.1.10. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
4.1.10.1. A Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási
esemény bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatározott
szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás időpontjában
esetlegesen fennálló díjhátralék levonása után.
4.1.10.2. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat
felhívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a
szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló
dokumentumok alapján bírálja el.
4.1.10.3. A szolgáltatási igény teljesítéséhez a következő
dokumentumokat kell benyújtani:
- halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló
dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi
zárójelentés, halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat
illetve jegyzőkönyv, stb.).
- baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. baleseti
jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).
- a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a
kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték
meg.
- hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy
megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat.
- amennyiben szükséges a Biztosító kérésére egyéb
dokumentumokat is be kell nyújtani.
4.1.11. a Biztosító szolgáltatása
4.1.11.1. Baleseti halál biztosítási esemény esetén:
- A balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag
bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény
időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (kötvényben)
rögzített biztosítási összeget fizeti ki.
- A haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény miatt
baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként általa
kifizetett összeget beszámítja.
4.1.11.2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-
100%) biztosítási esemény esetén:
- A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-
100%) esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor
válik esedékessé, ha az egészségkárosodás maradandó, vagy
ha az egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik és a
baleset napjától számított 1 év eltelt. Ez utóbbi esetben a
Biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset napjától
számított 1 év letelte után fennálló egészségkárosodás
mértékének megfelelően állapítja meg.
- A biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és
megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást
igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a
maradandó egészségkárosodás megállapítását. Állapot-
rosszabbodás esetén a Biztosító csak a már korábban
megállapított és egészségkárosodási fok és az új egészség-
károsodási fok közötti különbözetet téríti meg.
- A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a
biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összegből a
maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő összegű
szolgáltatást nyújt.
- A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító
orvosa a testrészek, érzékszervek egészségkárosodása alábbi
táblázata szerint állapítja meg.
- Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a
szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy
szellemi épség (működőképesség) orvosi szempontból milyen
mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás
mértékét a fenti táblázat figyelembevételével a Biztosító orvosa
állapítja meg. A Biztosítót más orvosszakértői testületek
31
n
testrészek, érzékszervek egészségkárosodása
egészség-
károsodás foka
(%)
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület
teljes működésképtelensége
70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes
működésképtelensége
65%
egyik kar könyökízület alattig való vagy egyik kéz teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége
60%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a
másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte
előtt elvesztette
65%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes
működésképtelensége
60%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%
egyik lábszár részleges csonkolása 50%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított
a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt
elvesztette
45%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%
a szaglóérzék teljes elvesztése 10%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2%
határozata nem köti, így például a társadalombiztosítási szervek
határozata nem szolgál alapul a szolgáltatás mértékének
megállapításánál. A baleset előtt már maradandóan károsodott,
nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a
biztosításból kizártak.
- A Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés
esedékességekor hatályos biztosítási szerződésben
(kötvényben) meghatározott biztosítási összegnél (több testrész
egészségkárosodása esetén sem). A Biztosító az egyes
biztosítási események bejelentésének sorrendjében teljesít
mindaddig, amíg a balesetből eredő egészségkárosodások
összesített százalékos mértéke el nem éri a 100%-ot. Az utolsó
egészségkárosodás százalékosan olyan mértékben vehető
figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás mértéke
nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy
vagy több baleset történt.
- Amennyiben a baleset előtt már meglévő betegségek vagy
fogyatékosságok közrehatottak a maradandó egészség-
károsodás mértékében, és ez a közrehatás legalább 25%-os
volt, a Biztosító a fizetendő összeget a közrehatás mértékével
csökkenti.
- A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben
áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és meg-
állapítására még a biztosított életében kerül sor.
- Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény
nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon
belül meghal.
- Ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már
megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg
nagysága még nem állapítható meg, a Biztosító saját döntése
alapján a biztosított részére kifizetheti a tényállás alapján a
biztosítottnak minimálisan járó összeget. Ez az összeg a
végleges egészségkárosodási kifizetésbe beleszámít.
- A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál az
egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosokkal
ellenőriztesse.
4.1.11.3. Baleseti műtéti térítés biztosítási esemény esetén:
4.1.11.3.1. A Biztosító a biztosított kockázatviselés tartamán belül
bekövetkezett balesete esetén a baleset napjától számított egy éven
belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt
szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.
4.1.11.3.2. A Biztosító szolgáltatása a műtét napján hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összegnek az elvégzett
műtét besorolása szerinti százalékos mértéke. Amennyiben a biztosított
balesete miatt szükséges műtét a kockázatviselési tartamon túl
következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó
hatályos biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeget kell
figyelembe venni.
4.1.11.3.3. A műtétek besorolása a műtéti listán található, ennek
kivonatos tájékoztatója a jelen feltételekben található. A műtéti lista az
orvosi beavatkozások nemzetközi kódrendszerrel definiált (WHO-kód)
felsorolása, amely a Biztosító központi irodájában, valamint a honlapján
tekinthető meg.
4.1.11.3.4. A Biztosító szolgáltatása egy biztosítási éven belül nem
haladhatja meg az aktuális biztosítási összeg háromszorosát, azaz a
Biztosító szolgáltatásának felső mértéke egy biztosítási éven belül több
biztosítási esemény fennállása esetén is legfeljebb az aktuális
biztosítási összeg háromszorosa (akár műtéti csoportonként, akár
műtétenként). A műtéti beavatkozást követő 2 héten belül elvégzett
ugyanazon műtéti beavatkozás jelen biztosítás szempontjából nem
minősül újabb biztosítási eseménynek.
4.1.11.3.5. Amennyiben egy műtéti beavatkozás során több sebészeti
eljárás szükséges, akkor a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a
beavatkozás során elvégzett legmagasabb százalékos besorolású
műtét alapulvételével állapítja meg.
4.1.11.3.6. Amennyiben az elvégzett sebészeti beavatkozás a műtéti
listán nem található meg, úgy a műtét besorolását a Biztosító orvosa
állapítja meg.
4.1.11.3.7. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál
a műtét indokoltságát és az egészségi állapotot az általa megnevezett
orvosokkal ellenőriztesse.
4.1.11.4. Csonttörés és csontrepedés, illetve 28 napot meghaladó
gyógytartam biztosítási esemény esetén:
4.1.11.4.1. Balesetből származó csonttörés, csontrepedés illetve 28
napot meghaladó gyógytartam esetén a Biztosító balesetenként a
bekövetkezett törések, repedések számától függetlenül egyszeri
kifizetésként a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási
szerződésben (kötvényben) rögzített biztosítási összeget fizeti. A
Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből eredő
kifizetésre terjed ki egy biztosítási időszakban. A Biztosító fenntartja
magának a jogot, hogy a Biztosító által kijelölt orvosokkal ellenőriztesse
a biztosítottnál a gyógyulás időtartamát.
4.1.11.5. Baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény
esetén:
4.1.11.5.1. A baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés biztosítási esemény
esetén a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos
biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott napi térítést
szolgáltatja minden naptári napra abban az esetben, ha a biztosított
kórházi tartózkodását megfelelő okmányokkal igazolja.
4.1.11.5.2. A biztosított balesete esetén a Biztosító a baleset napjától
számított egy éven belül bekövetkező, a baleseti következmények
elhárítása miatt szükséges és megkezdett kórházi gyógykezelésre nyújt
szolgáltatást.
4.1.11.5.3. A biztosított maximálisan 90 napot vehet igénybe egy
biztosítási időszak alatt.
4.1.11.6. A biztosított ruházati kára esetén a Biztosító biztosítási
eseményenként megtéríti a keletkezett kárt a tényleges kár erejéig. A
Biztosító a ruházatban keletkezett károkra csak abban az esetben nyújt
térítést, amennyiben a károsult balesete miatt jelen szerződés alapján,
egyéb jogcímen balesetbiztosítási szolgáltatásra jogosult. A kártérítés
alapja az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy újrabeszerzési
érték. A Biztosító szolgáltatása legfeljebb 3 biztosítási eseményből
eredő kifizetésre terjed ki egy biztosítási évben.
4.1.12. a Biztosító teljesítésének feltételei
4.1.12.1. A Biztosító szolgáltatásához minden olyan dokumentumot
rendelkezésre kell bocsátani, amely az általános és a közös
feltételekben szerepel.
4.1.12.2. A szolgáltatási igényt írásban kell a Biztosítónak bejelenteni.
4.1.12.3. Amennyiben szükséges a szolgáltatási igény elbírálásához, a
Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb
dokumentumokat is be kell nyújtani. A Biztosító beszerezhet a
szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további igazolásokat,
okiratokat, nyilatkozatokat is.
4.1.12.4. Baleseti halál esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az
általános és a közös feltételekben meghatározott dokumentumokon
kívül rendelkezésre kell bocsátani a halál baleseti eredetét bizonyító ira-
tokat (pl. baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés stb.).
4.1.12.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10-
100%) esetén: az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon kívül, szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell
nyújtani:
a)
a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a
szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi
dokumentum fénymásolatát,
b)
a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges
iratokat,
32
c)
amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági
eljárás indult, a Biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befejező
határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy
megszüntető határozatot, illetve a jogerős bírósági határozatot).
4.1.12.6. A Biztosító az alábbi határidőkön belül teljesít:
a)
az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások
alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító az 1.11.3.
pontban meghatározottak szerint,
b)
egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 15
napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 1 év letelte
után 15 napon belül.
4.1.12.7. Műtéti térítés szolgáltatása esetén: a szolgáltatási igény
teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a)
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést, orvosi
igazolást,
b)
a kórház által kiadott műtéti leírást,
c)
a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl.
rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.8. Csonttörésre és csontrepedésre vonatkozó szolgáltatás
esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a közös
feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül a Biztosító a
kárigény elbírálásához egyéb dokumentumokat is bekérhet, különösen
a baleseti eredetet és a csonttörést, csontrepedést bizonyító iratokat
(pl. röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve
hatósági határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.9. 28 napot meghaladó gyógytartam esetén: a szolgáltatási
igény teljesítéséhez az általános és a közös feltételekben meghatározott
dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat kell benyújtani:
a)
a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolást,
b)
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
c)
a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset
közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat (pl.
a baleseti jegyzőkönyvet),
d)
a baleset körülményeit tartalmazó dokumentumokat (pl.
rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.10. Baleseti következmény miatti, orvosilag szükséges
fekvőbetegként kórházban történő gyógykezelés esetén, a szolgáltatási
igény teljesítéséhez az általános és a különös feltételekben
meghatározott dokumentumokon kívül a következő dokumentumokat
kell benyújtani:
a)
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezését, a
kórházi kezelés időtartamát, a kórházi zárójelentést,
b)
baleset esetén a baleset körülményeit tartalmazó
dokumentumokat (pl. rendőrségi határozat, jegyzőkönyv).
4.1.12.11. Ruházati kár esetén: a tényleges kár mértékének
megállapítását lehetővé tevő adatokat.
4.1.13. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól
közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése
esetén
4.1.13.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése
esetében a Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási
szolgáltatási kötelezettség alól, ha az adott biztosítottra vonatkozó
kiegészítő biztosítási szerződés fennállásától a biztosítási esemény
bekövetkezéséig már legalább 5 év eltelt.
A biztosított köteles a szerződés tartama alatt bekövetkezett
lakcímváltozást, személyi adatainak és körülményeinek változásait 30
napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
4.1.14. titoktartási kötelezettség alóli felmentés
4.1.14.1. Az ajánlat aláírásával a biztosított beleegyezik abba, hogy az
őt kezelő orvosok, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények a
Biztosító kérésére kockázatelbírálás és kárrendezés céljából
információt bocsássanak rendelkezésre, ennek érdekében a biztosított
az őt kezelő orvosokat, kórházakat és egyéb egészségügyi
intézményeket felmenti az orvosi titoktartási kötelezettség alól.
A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a
szerződés tartama és az elévülési idő alatt:
- a biztosított, a szerződő, a kedvezményezett személyi adatait
- a biztosítási összeget
- az egészségi állapottal összefüggő adatokat
- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét
- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a
szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és
körülményt.
Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik. Az
egészségi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és
kárrendezés céljából a Biztosító vezető orvosa és az ezen
tevékenységet a Biztosító részére végző orvosok is, valamint a
viszontbiztosító megkaphatják.
4.1.15. értelmezések, fogalmak, meghatározások
4.1.15.1. a baleset fogalma
4.1.15.1.1. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából a baleset olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai
és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a
kockázatviselés tartama alatt éri.
4.1.15.1.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a biztosított akaratán
kívüli események is: a) vízbefúlás, b) villámcsapás, c) mérgező gázok
belélegzése.
4.1.15.1.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szerint - a fentiektől eltekintve - nem minősül balesetnek:
a)
az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy
vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű
fizikális ok váltja ki, kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően
rendelkeznek,
b)
a foglalkozási betegség (ártalom),
c)
a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban
az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában
következett be,
d)
az orvosi műtét következménye,
e)
az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező
esemény,
f)
a porckorongsérv és hasi sérv, kivéve, ha a porckorongsérv az
egyébként ép porckorongot kívülről illetve ha a hasi sérv az ép
hasfalat közvetlenül érő egyszeri, extrém, mechanikus behatás
következménye.
4.1.15.1.4. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
alkalmazásában közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért
baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű
vezetőjeként vagy utasaként, mint közlekedésben résztvevő szenved
balesetet.
Nem minősül közlekedési balesetnek:
a)
a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében
semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
b)
a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy
gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c)
a jármű vezetőjét, utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű
vagy más jármű haladásával, illetve megállásával
összefüggésben következett be.
33
4.1.15.2. a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma
4.1.15.2.1 Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai
felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó
intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll. Jelen
kiegészítő biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak - még
abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbetegellátást
végeznek - a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők,
gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai,
"krónikus" intézetek, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó
intézmények, illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai,
feltéve, hogy a biztosított az osztály jellegének megfelelő
szolgáltatásban részesült.
4.1.15.2.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
alkalmazásában műtétnek tekintendő az orvosi beavatkozásoknak az
orvosszakmai szabályok megtartásával kórházban történő elvégzése a
biztosítottnál.
4.1.15.2.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek
alkalmazásában műtéti lista a "Műtétek térítési kategóriák szerinti
csoportosítása" című tételes lista (a továbbiakban: műtéti lista), amely
az orvosi beavatkozásoknak nemzetközi kódrendszerrel azonosított
(WHO-kód) felsorolása. A műtéti lista a Biztosító központi irodájában,
valamint a honlapján, igény esetén megtekinthető.
műtéti térítés kivonatos lista I.
a K&H Biztosító Zrt. otthonbiztosításait kiegészítő balesetbiztosításaihoz
1. A műtétek csoportba sorolása a műtéti listán található meg.
A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója a 3. pont alatt
található meg.
2. A műtéti térítés biztosítás esetében a Biztosító térítése biztosítási
esemény bekövetkeztekor:
a)
az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg
200%a,
b)
a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg
100%a,
c)
a 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%a,
d)
a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%a.
e)
az 5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétnek
minősülnek. Amennyiben a biztosítotton az 5. csoportba sorolt
műtétet hajtják végre, a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.
3. A műtétek csoportba sorolásának kivonatos - néhány példán
keresztüli - tájékoztatója:
WHO kód Műtét megnevezése
1. csoport
5814H Teljes térdprotézis beültetése
5815C Csípőprotézis fejének cseréje
50117 Koponyaüregi vérömleny eltávolítása
50201 Nyílt agykoponyasérülés ellátása
50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte
50340 Gerinctörésnél csontdarab kiemelése a gerinccsatornából
52077 Belső hallójárat feltárása scala (hátsó koponyagödör) felől
53240 Felső tüdőlebeny eltávolítása
53340 Hörgővarrat
53471 Rekeszizomvarrat
53742 Pitvari sérülés ellátása
58151 TEP, teljes csípőprotézis
2. csoport
5810H Gerinc belső rögzítése
51340 Szivárványhártya-előesés kimetszése
51360 Szivárványhártya-plasztika, varrat
51510 Idegen test eltávolítása mágnessel a szemből
51570 Üvegtestcsere
51630 Szemeltávolítás
52090 Kimetszés a közép, illetve a belsőfülben
53010 Gége egy részének eltávolítása
53152 Hangréstágító műtét külső feltárásból
53431 Mellkasfal egy darabjának eltávolítása
58101 Nyaki csigolya rögzítése (csont + lemez)
58145 Térd csontos beroppanás kiemelése, csontpótás, lemez
3. csoport
5792H Félcső lemezelés
50440 Idegátültetés
51150 Szem kötőhártyájának varrata
53932 Érsérülés ellátása folttal
54131 Lépeltávolítás
57902 Combnyakszegezés
57924 Csavarozás
58480 Combamputáció
4. csoport
50420 Idegvarrat
58240 Feszítőín-varrat a kézen
5790B Bőrön keresztül történő dróttűzés
51440 Szemlencse-eltávolítás
51470 Szemlencse-beültetés
51850 Külső hallójárat képzése vagy helyreállítása
51950 Dobhártya plasztikája
52130 Orr eltávolítása
53150 Hangréstágító műtét gégetükrözéssel
57723 Arccsonttörés ellátása (minilemez, csavar, T lemez)
57890 Végtaghosszabbítás a felkaron
57903 Fedett combnyak csavarozása
58096 Ízület ideiglenes áttűzése
58130 Külbokaszalag varrat
58177 Kéztőcsontprotézis beültetése
58330 Izom-, ínkiirtás
58400 Kézujjamputáció
5. csoport - nem térített műtétek
52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel
52310 Fog sebészi eltávolítása
57880 Belső fémrögzítés eltávolítása (szeg, lemez stb.)
58900 Bőrvarrat
81050 Idegentest-eltávolítás gégetükrözéssel
81230 Gyomormosás
88912 Helyi infiltrációs érzéstelenítés
8362G Velőűr felfúrás
82090 Ficam zárt helyretétele
83304 Külső rögzítés eltávolítása
84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás
81040 Idegen test eltávolítása orrtükrözéssel
88050 Vérátömlesztés
16970 Arthroscopia
34
4.2. temetési biztosítás
Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító kötelezettséget vállal, hogy
a biztosított baleseti halála esetén a jelen feltételekben
meghatározottak szerint kártérítést nyújt.
Baleseti halálnak minősül, ha a biztosítottat a kockázatviselés tartama
alatt ért baleset vagy közlekedési baleset következtében a baleset
megtörténtétől számított egy éven belül meghal. A biztosítási esemény
bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.
Jelen feltételek szerint biztosított(ak) az 1.1. pontban meghatározott
személy(ek).
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a
temetés számlával igazolt költségeit legfeljebb 200 000 Ft összeg-
határig.
A kártérítés feltétele a baleseti halál tényét és a haláleset körülményeit
igazoló dokumentumok és a temetés költségeit igazoló számla
benyújtása.
A Biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb egy biztosítási esemény
esetén térít.
A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben:
- a biztosítási eseményt a biztosítási összegre jogosult szándékos
magatartása, vagy
- a biztosított, illetőleg a szerződő szándékos vagy súlyosan
gondatlan, jogellenes magatartása idézte elő.
35
1. számú melléklet
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
jelen védelmi előírások szempontjából
minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai,
padozatai, födémszerkezetei és az ajtók, ajtószerkezetek az alábbi
követelményeket kielégítik:
- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 6 cm vastagságú
tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet
kialakítása szükséges. Támpontok:
- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet,
illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet,
amely legalább 10 cm vastagságú
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek,
amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló
anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet
biztosító egyéb anyagot helyeztek el
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár,
vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy
szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár,
minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma
meghaladja a 3 000-et és az egyedi minősített lamellás zár (a
MABISZ ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül
biztonsági zárnak)
- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében
min. 6 mm vastagságúak
részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai,
födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók az alábbi
követelményeknek megfelelnek:
- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 15 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű
falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:
- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm
átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15
épületszerkezeti beton elfogadott)
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok,
amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló
anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító
egyéb anyag található
- az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, be- és
kifeszítés, reteszhúzás ellen védettek
- a zárást min. két darab, egymástól legalább 30 cm-re
elhelyezett olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár,
vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy
szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár,
minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma
meghaladja a 10 000-et és a min. 6 lamellás zár (a MABISZ
ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági
zárnak), vagy egy darab, de több (min. 4) ponton záródó zár
végzi
- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű
szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal legyen a tokhoz
rögzítve
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
- a zár nyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen
zárjanak, a zárbetétet letörés ellen védeni kell
- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 5 mm-en belül legyen
- bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát
fémlemezzel meg kell erősíteni
- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges
- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) -
abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása
nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabban helyezkednek el -
teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm
átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel
egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki
megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására
alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3/B1
minősítéssel, dobásálló üveg A1 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai
jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai
jelzőrendszerrel
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4
darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű
(falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési)
mélység 100 mm 15 cm-es hagyományos tömör téglafal
esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más
műszaki megoldás fogadható el)
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy
egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz
kell erősíteni.
teljeskörű mechanikai védelem
Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden
oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok,
födémek, padozatok, nyílászárók határolják:
- falazatok, padozatok, födémszerkezetek: min. 38 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű
falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:
- a 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm
átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15
épületszerkezeti beton) elfogadott
- az ajtószerkezeteket kiemelés, be- és kifeszítés ellen védeni kell
- bevésőzár vagy hengerzár esetén a zárszekrényt fúrás elleni
támadásnak ellenálló módon védeni kell
- a zárást min. két darab, egymástól legalább 30 cm-re
elhelyezett olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár,
vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy
szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár,
minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma
meghaladja a 10 000-et és a min. 6 lamellás zár (a MABISZ
ajánlással nem rendelkező lakat nem minősül biztonsági
zárnak), vagy egy darab, de több (min. 4) ponton záródó zár
végzi
- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy
ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást
biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni (faanyag esetén az
ajtólap min. 40 mm vastag és tömör legyen)
- fatok esetén megerősített zárlemez szükséges
- az ajtólap és az ajtótok zárás pontossága 2 mm-en belül legyen
(keményfa esetén 5 mm)
- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
- az ajtó min. 3 darab dió pánttal – vagy azzal egyenértékű
szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - legyen a tokhoz
rögzítve
- az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés, reteszhúzás ellen
védeni kell
- a zárszerkezetnek több (legalább 4) ponton kell biztosítania a
zárást
- a reteszelési mélységnek min. 18 mm-t kell elérnie
- a zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell
- üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1)
üveggel szerelten - vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó
36
anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott
minősített üvegszerkezetek) szerkezet – fogadható el (a normál
üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel
védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a
követelményeknek)
- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) -
abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása
nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkednek el -
teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm
átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel
egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki
megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására
alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:
- minősített behatolás-késleltető (ablakok, kirakatok, portálok,
erkélyajtók, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű
dobásálló; bejárati ajtók esetében min. B1 minősítésű
áttörésbiztos) üveg
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai
jelzőrendszerrel
- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4
darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű
(falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési)
mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal
esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető
műszaki megoldás fogadható el),
- a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy
egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz
kell erősíteni.
37
2. számú melléklet
38
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:
K&H lakásbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány
tulajdoni lap, banki engedményező nyilatkozat
építési tervdokumentáció és engedély
árajánlat, költségvetés
a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumentumok, beszerzési számla,
adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
fényképek, tanú nyilatkozat
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
vállalkozói tevékenység vagyontárgyait ért károk esetén a vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést
igazoló bírósági végzés
ÁFA nyilatkozat
Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás
felvételéről
bizományosi szerződések
vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok,
leltárívek, könyvelési bizonylatok
érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
lakhatósági igazolás
őrnapló, őrutasítás
eredeti jótállási jegy
használati utasítás
szervizjegyek
hagyatékátadó végzés
a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
tűzkárok esetén
tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági
igazolás
árvízkárok esetén illetékes vízügyi hatóság igazolása
vihar- és jégveréskárok esetén meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény szerviztől
földrengéskárok esetén
szeizmológiai intézet igazolása
bányatérkép
betöréses lopás- és rabláskárok
esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi
berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
lopás és besurranásos lopás
károk esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás,
épületrongálás- és
vandalizmuskárok esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi
berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
vakolatkárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
bankkártya letiltás esetén
(elvesztés, ellopás miatt)
az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról
személyi okmányok pótlása
esetén
igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről
fagyasztott élelmiszerek
megromlása esetén
illetékes áramszolgáltató igazolása az áramkimaradás tényéről és időtartamáról
39
K&H lakásbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
háztartási elektromos
berendezések garancia időn túli
javítása esetén
érvényesített garancia levél
szolgáltatás kimaradás miatt
felmerült károk esetén
közüzemi szolgáltató által kiállított igazolás a szolgáltatás kimaradás tényéről és időtartamáról
háztartási gépek géptörés kárai érvényesített garancia levél
garázsban tárolt gépjármű
károk esetén
javítási számla, javítási árajánlat
szervizkönyv
törzskönyv másolata
lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról
törzskönyvezett kutyák és/vagy
macskák kárai esetén
oltási lap, törzskönyv
orvosi dokumentáció
tetőbeázás-kár esetén előzménykár esetén az előző javítás igazolása
munkanélküliség ideje alatti
rezsi költség térítése esetén
munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatot
a területileg illetékes munkaügyi központ határozatát a munkanélküliséggel, álláskereséssel
összefüggésben lévő járadék (álláskeresési járadék, álláskeresési segély) megállapításáról
havonta a járadék folyósítását igazoló bankszámlakivonat vagy a postai utalvány másolata
ideiglenes lakás igénybevétele
esetén
ideiglenes lakás bérleti szerződése
elmaradt lakbér esetén bérleti szerződés
baleseti károk esetén
baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi
leírás, illetve lelet
hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti
anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve
jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve
jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat
fekvőbetegként kórházi gyógykezelés, vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a
kórház által kiadott műtéti leírás, orvosi dokumentumok
csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés,
illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás
a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának
megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset
körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv
ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő, eredeti számlák
temetési költségek térítése
esetén
a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás, illetve lelet
halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi
zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési
bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
temetés költségeit igazoló számla
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény
bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy
követelését érvényesíthesse.
K&H Biztosító Zrt.
n
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
n
telefon: (06 1/20/30/70) 335 3355
n
fax: (06 1) 461 5276
n
www.kh.hu
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com