Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

MABISZ Lakásbiztosítási útmutató ( Régi PTK )


Lakásbiztosítási Bizottság
1
LAKÁSBIZTOSÍTÁSI ÚTMUTATÓ
A MABISZ Lakásbiztosítási útmutató nem mintaszabályzat, csak segítséget ad biztosítási
fogalmak értelmezéséhez. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott
biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.
Lakásbiztosítási Bizottság
2
Tartalomjegyzék
1. Milyen szempontok alapján, hogyan válasszunk lakásbiztosítást? ..................................................... 4
2. A lakásbiztosítási szerződések főbb típusai: az „all risk” / „per risk” lényege és főbb jellegzetességei
................................................................................................................................................................. 5
3. Mit jelent az összevont, többkockázatú biztosítás? ............................................................................ 5
4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos általános információk ............................................................. 6
A biztosítási szerződés alanyai ............................................................................................................ 6
A biztosítási szerződés létrejötte ........................................................................................................ 7
A szerződés hatályba lépése ............................................................................................................... 8
A kockázatviselés kezdete ................................................................................................................... 8
5. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ................................ 9
6. A biztosítási szerződés módosítása ..................................................................................................... 9
7. A szerződés megszűnésének esetei, respíró, reaktiválás .................................................................. 10
8. Díjfizetéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalók ................................................................................ 12
9. A biztosítási összeg fogalma, lényege, elmélete; az alulbiztosítás (pro-rata) ................................... 14
10. A szolgáltatás (térítés elve) – az újérték elve, ezen belül az indexálás lényege, fontossága .......... 15
11. Az önrész fogalma, figyelembevétele kár esetén ............................................................................ 15
12. Az ügyfél kötelezettségei ................................................................................................................. 16
13. A biztosító kötelezettségei .............................................................................................................. 17
14. Mentesülések és kizárások fogalmi meghatározása ....................................................................... 18
15. Adatkezeléssel kapcsolatos tudnivalók ........................................................................................... 19
16. Panasz, panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók ........................................................................... 20
17. Biztosítható vagyontárgyak és biztosítási események fogalma. Mikortól áll fenn a biztosító
szolgáltatási kötelezettsége?................................................................................................................. 22
18. A térítés, kárrendezés általános szempontjai ................................................................................. 23
19. Az avultatás működése .................................................................................................................... 24
20. Hitelfedezeti lakásbiztosítás ............................................................................................................ 25
21. Egyéb hasznos tanácsok .................................................................................................................. 27
Lakásbiztosítási Bizottság
3
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Leendő Ügyfelünk!
A Lakásbiztosítási Útmutatót a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási
Bizottsága állította össze. Örömünkre szolgál, hogy ügyfélként, leendő ügyfélként, illetve a
téma iránt érdeklődőként elolvassa ismeretterjesztő anyagunkat. Célunk, hogy a
lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakkal, tudnivalókkal megismertessük Önt,
hiszen a lakásbiztosítás minden háztartás számára kiemelten fontos kérdés kell, hogy legyen.
A lakásbiztosítás egyike a legszélesebb körben kötött biztosításoknak, a KSH 2011. évi adatai
szerint ma a 4,3 millió magyar lakás közel háromnegyede rendelkezik lakásbiztosítással.
De vajon ismerjük-e pontosan a témához tartozó olyan alapfogalmakat, mint például az
alulbiztosítás, az önrészesedés vagy az új érték elve? Hogyan kötünk biztosítást? Kizárólag a
biztosításközvetítő vagy ügynök megkeresése, ajánlása alapján, vagy tudatosan, különböző
szempontokat figyelembe véve, áttekintve a biztosítók termékeit? Kezdjük az
alapismeretekkel.
Mi a biztosítás? A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény
(biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeget fizet, vagy más
szolgáltatást teljesít, a biztosított, illetve a másik szerződő fél számára. A két szerződő fél
között a kapcsolat különleges jelentőségét az ügylet kockázati tartalma adja. A biztosító díj
fizetése ellenében átvállalja az ügyféltől a kockázatot. Vagyis: egy jövőben véletlenszerűen
bekövetkező kár esetén a biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak alapján térítést fizet,
mely a lakásban, vagyontárgyakban keletkezett károk helyreállítását, pótlását szolgálja.
A biztosítás az öngondoskodás egyik formája. Bár mindannyian bízunk abban, hogy
házunkat, lakásunkat, ingóságainkat, vagyontárgyainkat nem éri kár, ha mégis bekövetkezik
a biztosítási esemény (tűz, árvíz, betörés stb.) és van biztosításunk, tudunk hová fordulni
térítésért.
Ez a tájékoztató Önnek nyújt segítséget. Ha most készül lakásbiztosítást kötni, felhívja a
figyelmet a legfontosabb tudnivalókra, ha pedig már van lakásbiztosítása, segít átgondolni,
hogy az vajon minden szempontból megfelel-e az Ön aktuális szükségleteinek.
Mielőtt aláírja a szerződést, tekintse át az abban szereplő feltételeket, a biztosított és a
biztosító jogait, kötelezettségeit. Javasoljuk, hogy időközönként vizsgálja felül meglévő
lakásbiztosítását. Ha például a biztosított ingatlanban, vagyontárgyakban jelentős
értékváltozás következik be, biztosítója közreműködésével a megváltozott körülményekhez
igazítsa hozzá a biztosítási fedezeteket.
Lakásbiztosítási Bizottság
4
A MABISZ kiemelten fontos feladatának tekinti a fogyasztóvédelmi szempontból is
nélkülözhetetlen korrekt tájékoztatást. Reméljük, hogy az útmutatóban szereplő ismeretek
segítségére lesznek lakásbiztosítása kezelésében. Ha további kérdése van biztosításával
kapcsolatban kérjük, keresse fel biztosítóját.
1. Milyen szempontok alapján, hogyan válasszunk lakásbiztosítást?
Egy lakásbiztosítási szerződés több évre szóló, tartós kapcsolatot jelent a szerződő felek
vagyis a biztosító és az ügyfél között. Ezt a szerződéses kapcsolatot a kölcsönös bizalmon
alapuló, folyamatos együttműködés teheti még zökkenőmentesebbé. Fontos, hogy a bizalmi
viszony már a szerződés megkötése előtt létrejöjjön, vagyis az ügyfélnek (szerződőnek) már
az ajánlat aláírása előtt tisztában kell lennie azzal, hogy pontosan milyen biztosítást és
milyen feltételekkel vásárol.
Az alábbiakban szletezett szempontok átgondolása segíthet a fontos kérdések
megválaszolásában, egyben megkönnyíti a lakásbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos
eligazodást is.
Milyen mértékben igazítható az adott lakásbiztosítási szerződés a konkrét
igényekhez?
Hogyan jön létre, hogyan és miért módosítható egy lakásbiztosítási szerződés?
Milyen kötelezettségeket jelent egy biztosítási szerződés megkötése az ügyfél
számára?
Milyen kötelezettségeket jelent egy biztosítási szerződés megkötése a biztosító
számára?
Milyen biztosítási elemek (kockázatok) választhatók?
Milyen vagyontárgyakra terjedhet ki a biztosítás?
Mit jelent az alulbiztosítottság és melyek a következményei?
Az alap (vagyon)biztosítás mellett milyen további kiegészítő biztosításokat lehet és
érdemes kapcsolni a szerződéshez?
Milyen módon, milyen gyakorisággal kell fizetni a díjat, melyek a díjfizetés további
szabályai?
Mit jelent és hogyan működik az értékkövetés?
Milyen kedvezményeket vehet igénybe az ügyfél a szerződés megkötésekor, esetleg a
szerződés tartama alatt?
Mit jelent az „újérték” elve?
Mit jelent az önrészesedés, alkalmazza-e az adott biztosító, s ha igen, mekkora ennek
a mértéke?
Milyen elvek mentén határozzák meg a kártérítési összeget, és mi ennek a
Lakásbiztosítási Bizottság
5
maximuma?
Milyen vagyonvédelmi előírásokat és limiteket alkalmaz a biztosító a „betöréses
lopás” típusú káresemény kapcsán?
Mi a teendő kár esetén?
Milyen szabályok vonatkoznak a kár helyreállítására, a kárbejelentésre, a
kárrendezéshez szükséges dokumentumokra?
Milyen módon, milyen csatornákon keresztül működik az ügyintézés, kárbejelentés,
panaszkezelés?
Célunk, hogy a felsorolt kérdések értelmezését és átgondolt megválaszolását a következő
pontokban szereplő információk alapján Ön is könnyen elvégezhesse.
2. A lakásbiztosítási szerződések főbb típusai: az all risk/ per risk lényege
és főbb jellegzetességei
„All risk” jellegű biztosítás: Valamennyi olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szabályzat
tételesen nem zár ki. Az ilyen kockázatviselési jellegű biztosítások feltételei tehát inkább az
úgynevezett kizárásokat fogalmazzák meg tételesen és részletesebben vagyis azokat az
eseteket, hogy mikor nem fizet a biztosító. Amely káresemény viszont nincs kizárva, az
biztosítási eseménynek minősül és kiváltja a biztosító szolgáltatási kötelezettségét.
Példa: Amennyiben a szerződés feltételeiben nem zárták ki a meteor becsapódásból
származó károkat, akkor az ügyfél (biztosított) vagyontárgyai fedezetben vannak ilyen jellegű
károk bekövetkezése esetén is.
„Per risk” jellegű biztosítás: Az előzőekkel ellentétben a biztosítás kizárólag azokra a
kártípusokra nyújt fedezetet, amelyeket a feltételekben meghatároztak. Amennyiben a
feltételekben nem definiált káresemény következik be, a biztosító nem téríti meg a kárt.
Példa: Egy kizárólag tűzkárra fedezetet nyújtó biztosítás esetén, a biztosító megtéríti a
feltételben leírtak szerint bekövetkező tűzkárokat, de például a vezetékes vízkárokat vagy
üvegtörés-károkat már nem.
3. Mit jelent az összevont, többkockázatú biztosítás?
Ezt a kategóriát egy másik fogalom megismerésén keresztül lehet a legegyszerűbben
megérteni. Az úgynevezett „egykockázatú biztosítások” egyetlen káreseményre térítő
biztosítások, ilyen például a kizárólag csak tűzkárra fedezetet nyújtó épületbiztosítás.
Lakásbiztosítási Bizottság
6
A többkockázatú biztosítások egyetlen szerződés keretein belül, egyidejűleg többféle
káreseményre is fedezetet nyújtanak. Példa erre egy olyan lakásbiztosítás, amely fedezetet
nyújt tűzkárra, robbanásra, földrengésre, viharra, felhőszakadásra, betöréses lopásra,
vízkárra stb. is.
Ezekre a különböző kockázatokra (veszélynemekre) jellemzően nem külön-külön
fedezetenként (pl. tűzkár, földrengés stb.), hanem egyszerre, egyetlen szerződés keretében
lehet szerződni. Ezért nevezhetjük ezeket a biztosításokat „többkockázatú” szerződéseknek.
Az „összevont biztosítások” kategóriája olyan termékkonstrukciót takar, amelyben az
épületek, ingóságok biztosíthatóságán l további, úgynevezett kiegészítő biztosításokat is
köthetünk, például kiegészítő felelősségbiztosítást, kiegészítő balesetbiztosítást stb.
4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos általános információk
A biztosítási szerződés alanyai
Biztosító: A biztosítási rvényben meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel bíró
részvénytársaság, szövetkezet vagy egyesület, amely biztosítási díj ellenében átvállalja a
kockázatot, egyben kötelezettséget vállal a feltételekben meghatározott szolgáltatás
teljesítésére.
Szerződő: Az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz,
majd az ajánlat elfogadása esetén biztosítási díjat fizet. A szerződő köteles a biztosítással
kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, a biztosító pedig a szerződőhöz intézi saját
jognyilatkozatait.
Biztosított: Az a természetes vagy jogi személy, akinek a vagyona vagy vagyoni érdeke
biztosításra kerül. Általában a biztosított jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha
a díjat a szerződőként a biztosítottól eltérő személy fizeti.
A biztosított és a szerződő személye gyakran egybeesik, vagyis az a személy köti a szerződést,
aki a biztosítandó vagyontárgy tulajdonosa is. Amennyiben a szerződést nem maga a
biztosított kötötte, ő akkor is rmikor a szerződő fél helyébe léphet, amennyiben erről
írásban nyilatkozik a biztosítónak. Ebben az esetben a szerződővel együtt egyetemlegesen
felelősek azért, hogy a folyó biztosítási időszakban esedékes díjak beérkezzenek a biztosító
számlájára.
Lakásbiztosítási Bizottság
7
Kedvezményezett: Az a személy, akit a biztosítási szerződésben megjelöltek
kedvezményezettként, és aki a biztosító szolgáltatására jogosult. Erre a
személybiztosításoknál van lehetőség, alapesetben mindig a biztosított illetve halála esetén
örököse a jogosult, de előfordulhat, hogy a biztosított és a szerződő együtt más
kedvezményezettet jelöl meg.
Engedményes: Vagyonbiztosítás esetén a biztosított a biztosítási szerződés alapján az őt
megillető követelést (térítést) másra átruházhatja (engedményezi).
A legtöbb hitellel finanszírozott lakásvásárlás kapcsán a szerződésben nevesítésre kerülhet
egy harmadik szereplő is, a hitelt nyújtó bank, amely a hitelnyújtás feltételeként előírhatja a
lakásbiztosítási szerződés megkötését. Ebben a tulajdonos (biztosított/szerződő) a biztosított
épülettel kapcsolatos károk esetén a bankot jelöli meg engedményesként. Mindezt egy
úgynevezett engedményezési ügylet formájában bonyolítják le. Ebben az esetben a szerződő
(tulajdonos) az engedményező, a bank pedig az engedményes, vagyis egy ilyen ügyletben,
kár esetén elsődlegesen a bank jogosult a biztosító szolgáltatására. (Bővebben lásd a 20.
pontban.)
A biztosítási szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés létrejöttét az ügyfél a biztosítóhoz intézett írásos ajánlattal
kezdeményezheti. Fontos rögzíteni, hogy formailag az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak
akár közvetlenül, akár közvetítőn keresztül , nem pedig fordítva. Ez annak ellenére is így
van, hogy az ügyfél rendszerint a biztosító saját nyomtatványán teszi meg ajánlatát. A
biztosító ugyanis egy módozat kapcsán ügyfelével általános szerződési feltételek alapján köt
szerződést.
Az ajánlat kitöltését és a biztosítóhoz való benyújtását követően (figyelemmel kell lenni arra,
hogy az alkusznak való átadás nem azonos ezzel az időponttal) a biztosítónak 15 nap áll a
rendelkezésére, hogy eldöntse, vállalja-e az ajánlatban igényelt kockázatot. Az ajánlatkérést
követően három lehetőség fordulhat elő:
a/ A biztosító elfogadó nyilatkozatot küld az ügyfélnek, vagy ha 15 napon belül nem
nyilatkozik írásban az ajánlatra, akkor azt elfogadottnak tekinti. A biztosító elfogadó
nyilatkozatát biztosítási kötvény, igazolójegy vagy biztosítási bélyeg is pótolhatja.
b/ Ha a biztosító csak módosításokkal fogadja el az ajánlatot, olyan kötvényt bocsát
ki, amely ezeket a módosításokat tartalmazza. Ebben az esetben a kötvény
kézhezvételét követően az ügyfélnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy kifogásolja az
eltéréseket. Amennyiben nem kíván élni ezzel a lehetőségével, úgy a biztosítási
szerződés a dosított tartalommal lép érvénybe. Lényeges eltérések esetében csak
akkor lehet ezt az eljárást alkalmazni, ha a biztosító írásban külön felhívta a szerződő
fél figyelmét az eltérésekre. Ha a figyelemfelhívás elmaradt, a szerződés az ajánlati
Lakásbiztosítási Bizottság
8
tartalommal jön létre.
c/ Amennyiben a biztosító 15 napon belül jelzi az ügyfélnek, hogy nem fogadja el az
ajánlatát, a szerződés nem jön létre, és a biztosító hiánytalanul, valamint
kamatmentesen visszautalja az esetlegesen befizetett díjelőleget.
A szerződés hatályba lépése
A biztosítási szerződés általában egy nappal azután lép hatályba, hogy a szerződő fél az első
díjat befizette a biztosító számlájára vagy pénztárába. Ha a szerződő fél a biztosító
képviselőjének a díjat megfizette, úgy azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik
napon a biztosító számlájára, illetve pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.
Eltérő az egyes biztosítók gyakorlata abban a tekintetben, hogy az első biztosítási díj mikor
tekinthető megfizetettnek. Van olyan társaság, amely az ügyfél általi befizetés napját tekinti
a díjfizetés napjának, máshol az ügyfél által megfizetett díjnak a biztosító számláján történő
megjelenését tekintik a biztosítási díj megfizetési napjának. Mivel a két gyakorlat között
jelentős akár több napnyi eltérés is lehet, ezért szerződéskötés előtt érdemes mindig
meggyőződni arról, hogy a választott társaság melyik gyakorlatot követi.
A felek eltérhetnek a főszabálytól és megállapodhatnak abban, hogy a szerződő az első díjat
egy későbbi időpontban fizeti meg. Ez az úgynevezett halasztott díjfizetés lehetősége. A
szerződés ilyenkor a díjhalasztásban való megállapodást követő napon lép hatályba.
A későbbi (folytatólagos) díj vagy díjrészlet mindig annak az időszaknak az első napján
esedékes, amelyre az adott díj vonatkozik.
A kockázatviselés kezdete
A kockázatviselés kezdete az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító átvállalja a
biztosítási szerződésben meghatározott kockázatokat. Annak ellenére, hogy a legtöbb
esetben a kockázatviselés fogalmát a hatálybalépés szinonimájaként alkalmazzák, a két
fogalom nem pontosan és szükségszerűen jelenti ugyanazt. A hatálybalépés az az időpont a
szerződéses jogviszonyban, amelytől kezdődően a szerződés képes joghatás kifejtésére.
A kockázatviselés megkezdése is tekinthető például ilyen típusú joghatásnak, ám a két
időpont nem feltétlenül esik egybe. Lehetséges például, hogy szerződést kötünk, de csak
valamely jövőbeli időpontra vonatkozólag. Ilyenkor a szerződés létrejön, s amennyiben a
díját megfizetjük hatályba is lép, de a kockázatviselés csak egy későbbi időpontban indul
majd meg. Ezt a leggyakrabban akkor alkalmazzák, amikor egy jelenleg meglévő
szerződésünket évfordulóra felmondjuk és a felmondást követően az évforduló napjára előre
Lakásbiztosítási Bizottság
9
kötünk egy új biztosítási szerződést.
A kockázatviselés lényege tehát, hogy a biztosítási védelem ettől az időponttól illeti meg az
ügyfelet.
A kockázatviselés kezdetének pontos időpontja a biztosítási ajánlaton és a biztosítási
kötvényen is feltüntetésre kerül.
5. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási
időszak
A biztosítási szerződést határozatlan vagy határozott időtartamra lehet megkötni. A
határozatlan időtartamra kötött szerződéseknél csak a kockázatviselés kezdő időpontját, míg
a határozott időtartamú szerződések esetében a kockázatviselés kezdetét és végét is
meghatározzák.
A biztosítási időszak a határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén megegyezik a
biztosítási szerződés teljes tartamával. Határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződésnél
a biztosítási időszak általában egy év. A biztosítási díjat (tól-ig) a biztosító egy biztosítási
időszakra határozza meg, de a megfizetése részletekben is történhet.
A biztosítási évforduló lakásbiztosítási szerződések esetében általában a szerződés
megkötésének vagy a kockázatviselés megkezdésének a napja, esetleg az ezen időpontokat
követő hónap első napja. A biztosítás évfordulója a következő biztosítási időszakban is
pontosan ugyanerre a napra esik majd. Ezt a napot a biztosítási kötvény minden esetben
tartalmazza.
6. A biztosítási szerződés módosítása
A felek (a szerződő és a biztosító) a biztosítási szerződés tartalmát közös megegyezéssel
bármikor dosíthatják. Amennyiben a módosítást a szerződő kezdeményezi, és azt a
biztosító elfogadja, a szerződés módosul. Amennyiben viszont a biztosító a módosító
javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A
szerződésmódosítással nem érintett részek változatlanul érvényben maradnak.
Példa: Az ügyfél melléképületet épített a szerződésben már biztosított házához. A
melléképületet is biztosítani szeretné, ezért kérheti a már meglévő biztosítás módosítását
oly módon, hogy az kiterjedjen a melléképületre is. A biztosító vagy elfogadja a módosító
javaslatot és a melléképület is biztosítva lesz, vagy a megfelelő feltételek hiánya esetén
elutasítja.
Lakásbiztosítási Bizottság
10
7. A szerződés megszűnésének esetei, respíró, reaktiválás
A biztosítási szerződés megszűnése jogi kategória, amely azt eredményezi, hogy a szerződés,
illetve az abban foglalt kétoldalú kötelezettségek megszűnnek.
A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg:
a/ Érdekmúlással:
Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt (például a
biztosított eladta a biztosítási szerződésben biztosított lakást), ezeket az eseteket
érdekmúlásnak nevezik. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált
(például mert a biztosított vagyontárgyat ellopták, vagyis az már nem tud tűzben vagy
más biztosítási eseményben megsemmisülni), ilyenkor lehetetlenülésről beszélünk. A
fenti esetekben a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával
szűnik meg. Abban az esetben, ha a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik
meg a szerződés, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak (ez jellemzően
egy év) a teljes díja, amelyben a kockázatviselés véget ért. Ez úgy történik, hogy a
biztosítási évfordulóig járó, még be nem fizetett díjat a biztosító levonja a térítésből.
Amennyiben egyéb okból szűnik meg a szerződés, a biztosítót csak annak a hónapnak
az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben a biztosító kockázatviselése
véget ért. Tehát ha május 4-én a biztosított eladta a lakást, akkor csak a május 31-ig
járó időarányos díj illeti meg a biztosítót. Ha viszont az ügyfél ennél magasabb összegű
díjat fizetett be, a különbözetet a biztosítónak vissza kell fizetnie.
Fontos tudni, hogy a biztosítónak joga van értesülni minden, a szerződés létrejötte, és
a biztosítandó vagyontárgy biztosításának elvállalása szempontjából fontos
információról, illetve körülményről. Ha valamiről csak a szerződéskötés után szerez
tudomást, vagy ha ilyen változást jelentenek be hozzá, akkor 15 napon belül joga van
javaslatot tenni szerződésmódosításra. Ha pedig a szabályzatai szerint a megváltozott
körülmények mellett már nem is vállalhatta volna a biztosítást, akkor a szerződést 30
napra írásban fel is mondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el,
vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől
számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítónak mindig
figyelmeztetnie kell az ügyfelét a módosító javaslat megtételekor.
b/ Díjnemfizetés miatt kétféleképpen szűnhet meg a biztosítási szerződés:
az első biztosítási díj, illetve a halasztott díj (amikor az első díj kiegyenlítése
nem a szerződéskötés alkalmával, hanem később történik) befizetésének
elmulasztása esetén az esedékességtől számított 30. (itt is lehet szó
Lakásbiztosítási Bizottság
11
halasztásról) nap elteltével,
az egyszeri biztosítási díj vagy a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása
esetén az esedékességtől számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos
díjat nem pótolták, és a szerződő halasztást nem kapott, illetve a biztosító a
díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette már. Főszabály szerint a
szerződés díjnemfizetés esetén 30 nap múlva szűnik meg, de ettől az ügyfél
javára el lehet térni, így van olyan biztosító, amely 60 vagy 90 napig is életben
tartja a szerződést, díjfizetési késedelem esetén.
c/ Felmondással:
A határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződés megszűnhet egyoldalúan,
valamelyik fél (a szerződő vagy a biztosító) felmondásával is. A felmondást írásban kell
megtenni, indoklás nem szükséges, ám a felmondás ilyen esetben csak a szerződésben
rögzített biztosítási évforduló napjára vonatkozhat. Fontos követelmény, hogy a
felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a másik féllel közölni.
Amennyiben a felek a szerződést határozott tartamra kötik a biztosítási szerződés ha
eltérően nem állapodnak meg – 3 évig nem mondható fel.
d/ Tartam lejártakor
A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés - a fenti eseteken túl - a tartam
lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban szűnik meg.
e/ Közös megegyezéssel
A biztosítási szerződés megszűnhet a szerződő felek közös akaratával, közös
megegyezés alapján is.
A díjnemfizetéssel történő megszűnéshez kapcsolódik egy fontos fogalom, a respíró,
más néven türelmi időszak. Ez a biztosítási feltételekben rögzített időszak, amely a
biztosítási díj esedékességének napján kezdődik, és amely alatt a biztosító a biztosítási
díj megfizetése nélkül is kockázatban áll, azaz egy térítésköteles kár esetén fizetnie kell.
Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat a respíró időszak végéig sem fizeti meg, úgy a
biztosítási szerződés díjnemfizetéssel megszűnik. A respíró időtartama általában 30
nap, de a szerződő és a biztosító ennél hosszabb időszakban is megállapodhat.
Amennyiben már lejárt a respíró időszak, és a szerződés díjnemfizetés miatt megszűnt,
de a szerződő vagy a biztosított később mégis szeretné azt változatlan tartalommal
folytatni, vagyis újból hatályba léptetni, élhet a reaktíválás intézményével. Ezt írásban
kell kérnie a biztosítótól, de csak akkor van lehetősége, ha az elmaradt díjakat a
Lakásbiztosítási Bizottság
12
szerződő maradéktalanul rendezte, és a szerződés erre lehetőséget is nyújt. Fontos
tudnivaló, hogy a respíró lejárta és a reaktíválás dátuma közötti időszakra a biztosító
nem áll kockázatban, vagyis az ezen időszak alatt keletkezett károkat nem téríti meg.
Az ebből adódó esetleges viták elkerülésére a biztosítók általában a reaktíválás
feltételéül egy kármentességi nyilatkozatot is kérnek, amelyben a biztosított írásban
nyilatkozik arról, hogy az utolsó díjjal fedezett nap és a reaktíválás kérésének napja
között semmilyen biztosítási káresemény nem történt, illetve hogy az ebben az
időszakban keletkezett károk kapcsán a biztosított később sem kíván kárigénnyel élni.
A fenti két lehetőség célja az, hogy amennyiben az ügyfelek megfeledkeznek a
díjfizetésről vagy akadályoztatva vannak abban, ilyenkor egy meghatározott időre még
biztosítva maradhat a vagyontárgyuk, ha pedig ebből is kicsúsztak, pótlólag újból
életbe léptethetik a szerződést anélkül, hogy újat kellene kötniük, elveszítve esetleg a
szerződés folyamatosságából adódó, már megszerzett előnyöket (például a
kármentességi engedményt).
8. Díjfizetéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalók
A biztosítási szerződés megkötésekor a két szerződő fél a biztosító, illetve a szerződő
(ügyfél). A szerződés keretében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy egy
meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén bizonyos
összeget kifizet a biztosított részére, az ügyfél pedig arra, hogy megfizeti a biztosítási díjat.
A biztosító a biztosítási díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg. A biztosítás első
díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj annak a biztosítási időszaknak az első
napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől a
kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő a határozatlan tartamú
biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).
A biztosítási díj megfizetése különböző módokon történhet. A lakossági biztosítások
esetében leginkább a csekkes befizetés jellemző. Ebben az esetben a biztosító egy évre
előre vagy a fizetési gyakoriságnak megfelelő ütemezésben megküldi a csekket a szerződő
részére, aki ennek befizetésével a soron következő biztosítási időszak kezdetéig eleget tehet
díjfizetési kötelezettségének.
A biztosítási díj megfizetésének másik módja a csoportos beszedési megbízás. Ebben az
esetben a biztosító - a szerződő által a bankjának adott felhatalmazás alapján - a díj
Lakásbiztosítási Bizottság
13
esedékességének hónapjában egy vagy két alkalommal megkísérli beszedni a megadott
bankszámláról az esedékes díjat. Ennek feltételei:
legyen az ügyfél bankszámlán megfelelő összegű pénz;
a bank a bankszámlára is bejegyezze a megbízást.
A csoportos beszedési megbízás „netbankár”-on keresztül is megadható, módosítható,
visszavonható, nem kell nyomtatványt kitölteni.
A fentieken kívül a biztosítási díj megfizethető egyszeri díjátutalással vagy állandó átutalási
megbízással is.
Mind a csoportos beszedés, mind az állandó átutalási megbízás esetében gondoskodni kell
arról, hogy az esetleg emelkedő biztosítás díjak (értékkövetés esetén) ne okozzanak
problémát a díj fizetésénél.
A különböző díjfizetési gyakoriságokhoz és díjfizetési módokhoz tartozóan egyes biztosítók
kedvezményeket, pótdíjakat is rendelhetnek, ezért szerződéskötés előtt érdemes erről is
tájékozódnunk.
Fokozottan figyelni kell arra, hogy a csoportos beszedési megbízás leadása a bankunknál
vagy az állanátutalási megbízás rögzítése számlánkon nem jelenti a fizetési kötelezettség
teljesítését!
Mindig ügyeljünk arra is, hogy a díjak fizetésénél a biztosító által kért hivatkozással
(általában a szerződésszám) fizessünk, mert így a pénzt azonnal a biztosítási szerződéshez
tudják könyvelni. Ellenkező esetben az összeg egy úgynevezett függő számlára kerül, és
akkor is csak késedelemmel lesz a szerződéshez könyvelve, ha a befizetés azonosítható.
Bármely módját választjuk is a díj megfizetésének, mindig ügyeljünk arra, hogy a díjfizetés
időben megtörténjen.
A biztosító a szerződés díjnemfizetési okkal történt megszűnése esetén is követelheti a
respíró időszakára járó díjat, hiszen ekkor a kockázatviselése még fennállt.
Fontos továbbá tudni, hogy a díjnemfizetés miatti megszűnést követően befizetett díj nem
helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító visszautalja, levonva belőle azt a
díjrészt, amely a respíró időszakra jár.
Csak díjrendezett szerződésre teljesít térítést a biztosító: ha a biztosítási esemény a respíró
idő után következik be, a biztosító nem szolgáltat!
Lakásbiztosítási Bizottság
14
9. A biztosítási összeg fogalma, lényege, elmélete; az alulbiztosítás (pro-rata)
A biztosítási összeget minden esetben vagyoncsoportonként (vagyon-kategóriánként)
határozzák meg: például épület vagyoncsoport, általános ingóságok vagyoncsoport,
értéktárgy vagy kiemelt értékű ingóságok vagyoncsoportja stb.
A biztosítási összeg megállapításának alapja a modern lakásbiztosítások esetén általában az
újérték-elv, vagyis épületek esetében azok teljes újjáépítési költségét, az ingóságok esetében
azok új állapotban történő, újrabeszerzési értékét kell figyelembe venni a biztosítási összeg
megállapításához. Erre azért van szükség, mert ha az adott biztosított vagyontárgy károsodik,
a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell tartalmaznia ahhoz, hogy azt a
káreseményt követően pótolni lehessen. Az értéktárgyak, illetve kiemelt értékű ingóságok
kategóriája ebből a szempontból kivételt képez és más megítélés alá esik, hiszen ezen
vagyontárgyak vonatkozásában az újérték-elv nem értelmezhető (például egy több száz éves
festmény vagy egy antik bútor esetében). Az ebbe a kategóriába tartozó vagyontárgyak
értékét mindig valóságos értéken kell figyelembe venni, vagyis amennyiért el lehetne adni
vagy meg lehetne vásárolni azokat.
A biztosítási összeget formailag minden esetben a szerződő határozza meg, a gyakorlatban
azonban ehhez a biztosító segítséget nyújt. Erre a célra dolgozták ki az úgynevezett ajánlott
vagy javasolt egységár intézményét, amely az adott biztosító által valamely vetítési alapra
(praktikusan például a hasznos alapterület egy négyzetméterére) kalkulált újjáépítési költség.
Mivel a biztosítók ilyen típusú számítása jellemzően elméleti alapon nyugszik, előfordulhat,
hogy bizonyos esetekben a biztosító által javasolt biztosítási összeg nem felel meg a
valóságnak. A konkrét épület újjáépítési költsége annak kialakítottságától függően lehet a
biztosító által javasolt értéktől val magasabb, de alacsonyabb is. Ilyen esetben az ügyfél
természetesen igényelheti, hogy az általa javasolt biztosítási összegre kössék meg a
szerződést, hiszen az jobban megfelel a valóságnak.
A biztosítók nemcsak az épületekre, de az általános vagy háztartási ingóságokra is adnak meg
javasolt egységárakat, értéktárgyakra, kiemelt értékű ingóságokra azonban nem.
A biztosító által javasolt egységár elfogadásának további előnye, hogy az így létrejött
szerződések kapcsán a biztosítók általában vállalják, hogy kár esetén csak kivételes
esetekben vizsgálnak alulbiztosítottságot, nem alkalmaznak pro-rátát (bővebben lásd
később), feltéve, hogy az ügyfél a valóságnak megfelelően adta meg a vetítési alapot, például
a biztosítandó épület hasznos alapterületét.
Alulbiztosítás (pro-rata): Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja
a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító káresemény
Lakásbiztosítási Bizottság
15
esetén pro-rata térítést alkalmaz, azaz a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan
mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy tényleges értéke aránylik a vagyontárgy
biztosítási összegéhez.
10. A szolgáltatás (térítés elve) – az újérték elve, ezen belül az indexálás
lényege, fontossága
Újérték alatt a biztosított vagyontárgy újraépítési értékét, beszerzési új értékét, illetve
részleges kár esetén azt a helyreállítási, javítási költséget értjük, amellyel az eredeti, kárelőtti
állapot helyreállítható.
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a vagyonbiztosítási összegeket a biztosítási
évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra a biztosító az átlagos árszínvonal
változásához igazítja. Ezt indexálásnak, más néven értékkövetésnek nevezik.
Ennek során a biztosító a biztosítási összeg korrekciója érdekében a Központi Statisztikai
Hivatal adatait, például a számított lakásjavítási, karbantartási árindexet vagy a fogyasztói
árindexet veszi figyelembe. Előbbit jellemzően az épületek, utóbbit az ingóságok esetében. A
biztosítási összegek változását a biztosítási díj változása is arányosan követi.
11. Az önrész fogalma, figyelembevétele kár esetén
Biztosítási (lakásbiztosítási) szerződések egyaránt köthetőek önrésszel vagy önrész nélkül. Ez
mindig a biztosító termékfeltételeitől és szerződő választásán múlik.
Amennyiben egy szerződést úgy kötünk meg, hogy abban vállaltunk önrészt, akkor az
legtöbbször valamekkora díjkedvezménnyel is jár, ugyanazon szerződéstípus önrész nélküli
változatához képest.
Az önrész (önrészesedés) a kár azon része, amely a szerződés alapján a biztosítottat terheli.
Célja a kis össze károk számának csökkentése és a közös kockázatvállalás révén
felelősségteljesebb magatartás elérése.
A hazai biztosítói gyakorlat jellemzően kétféle önrész típust alkalmaz. Az egyik az ún.
eléréses önrész, a másik az úgynevezett levonásos önrész. Mindkét önrész típus megadható
%-ban vagy konkrét Ft-összegben is. A százalékban megadott érték a keletkezett kár
valamekkora százaléka.
Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege a biztosító által nyújtott térítési
Lakásbiztosítási Bizottság
16
összegből levonásra kerül, az önrész alatti károk pedig nem térülnek. Ilyen típusú önrész
választása esetén a biztosítók általában jelentősebb mértékű díjkedvezményt is adnak.
Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészesedés mértékét meghaladó összegű károk
levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a
biztosító nem téríti meg. Ennek a konstrukciónak a célja, a kis összegű, úgynevezett bagatell
károk kiiktatása a fedezetből. Ezzel a biztosító az ilyen típusú káresetek jellemzően nagy
száma miatt - jelentős ún. kárrendezési és adminisztrációs költséget takarít meg, éppen ezért
tud kedvezményt nyújtani az ilyen önrészt választó ügyfelek biztosítási díjaiból. Ezzel az
önrész változattal azonban az ügyfél is jól jár, hiszen olcsóbb lesz biztosításának díja,
ugyanakkor pedig az önrész mértékét meghaladó nagyobb károk, levonás nélkül kerülnek
kifizetésre.
Mindezek miatt, bármilyen típusú önrész vállalása minden esetben igen alapos megfontolást
és átgondolást igényel.
12. Az ügyfél kötelezettségei
A lakásbiztosítási szerződések esetében, mint minden polgárjogi szerződés esetén, a felek
kötelezettségeket vállalnak a szerződéses cél eléréséhez kapcsolódóan.
Ahogyan a biztosító szolgáltatási kötelezettséget vállal arra, hogy egy biztosítási esemény
bekövetkeztekor szolgáltatást nyújtson ügyfelének, az ügyfél is vállalja, hogy a fizetési
határidőt betartva, megfizeti a biztosítási díjat.
Az ügyfél általános kötelezettségei
a/ Közlési és változás bejelentési kötelezettség
Fontos szem előtt tartani, hogy a közlésre, változás bejelentésre vonatkozó kötelezettség
megsértése esetén a biztosító kötelezettséget nem vállal, kivéve ha bizonyítható, hogy az
elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy
az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A szerződés adataiban történő
változás bejelentésére vonatkozóan a bejelentési határidő általában 5-15 nap.
Ilyen lehet, ha az egyébként már biztosított épülethez hozzáépítünk egy új épületrészt,
kibővítjük a tetőteret, új melléképületeket, építményeket hozunk létre. Ezek a változások a
biztosítási összeg szempontjából mind-mind olyan jellegűek, amelyek miatt indokolt lehet a
már megkötött szerződés biztosítási összegének dosítása, elsősorban azonban a
biztosítónak történő bejelentés.
Lakásbiztosítási Bizottság
17
b/ Kárbejelentési kötelezettség
A biztosítási eseményeket azok bekövetkezte, illetve a kár tudomásunkra jutásának
időpontjától számított határidőn belül a biztosító felé be kell jelenteni. A határidő biztosítási
szerződésenként és biztosítási eseményenként is eltérhet, de általában 2-8 munkanap.
Fontos, hogy a kár helyszínén, illetve a károsodott vagyontárgyak állapotán a biztosító által
történő teljes körű vizsgálat érdekében csak a kárenyhítés indokolt mértékéig változtassunk.
Ez a korlátozás a biztosító ellenkező engedélye hiányában a biztosítási szerződésben
meghatározott időtartamig, általában a bejelentést követő 5 napig vagy a szakértői szemle
időpontjáig érvényes.
A biztosítónak a biztosítási eseménnyel összefüggésben végzett vizsgálatát lehetővé kell
tenni, egyben a káresemény és a kárösszeg pontos meghatározása érdekében a biztosító
kérésére minden szükséges információt meg kell adni.
c/ Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
Biztosítási szándékunkban vagyontárgyaink megóvása vezérel bennünket. Ebből kiindulva a
vagyontárgyaink károsodásának lehetőségét a minimális szinten kívánjuk tartani, esetleges
veszélyeztetés esetén gondoskodunk a veszély elhárításáról, minimalizálásáról, valamint a
már bekövetkezett káresemény alkalmával mindent megteszünk azért, hogy további
károsodások ne következzenek be (se vagyoni-, se személyi károk/sérülések).
Amennyiben ennek a kötelezettségünknek nem teszünk eleget, a biztosító a biztosítási
szolgáltatás összegét tekintve olyan arányban, illetve mértékben csökkentheti a térítés
összegét, amilyen arányban, illetve mértékben a kár kialakulásában közrehatott a
kármegelőzési-, kárenyhítési kötelezettségünk elmulasztása.
13. A biztosító kötelezettségei
a/ Tájékoztatási kötelezettség
A biztosítónak vagy képviselőjének tájékoztatási kötelezettsége van az ügyféllel szemben:
A biztosítási szerződés megkötése előtt
Példa: Milyen biztosítási eseményekre nyújt fedezetet az adott biztosítási termék?
A szerződés fennállása során
A biztosító köteles az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban
tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett
Lakásbiztosítási Bizottság
18
adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
Biztosítási esemény bekövetkezésekor
Tájékoztatni kell az ügyfelet a kárigény bejelentésnek módjáról, a bejelentéshez
szükséges dokumentumokról, a kárfelmérés és kárrendezés lépéseiről is.
b/ Szolgáltatási kötelezettség
Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény
bekövetkezett, és a jogalap tisztázott, a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége keletkezik,
vagyis térítést kell fizetnie.
14. Mentesülések és kizárások fogalmi meghatározása
a/ Mentesülés
A biztosítási feltételek meghatározzák azokat a tényállásokat, körülményeket, amelyek
fennállása esetén a biztosító a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 556.§ (1) bekezdésének
rendelkezései alapján a biztosítási szerződésben vállalt fizetési kötelezettsége alól mentesül.
Gyakorlati szempontból a „biztosító mentesülése” azt jelenti, hogy a károsodást olyan
esemény vagy események okozták, amelyre, illetve amelyekre a biztosító a szerződésben
fedezetet vállalt, de mégsem téríti meg a helyreállítás költségét, mert az adott biztosítási
esemény bekövetkezését meghatározott emberi magatartás idézte elő.
A Ptk. alapján a biztosító mentesülését az eredményezi, ha a biztosított, illetve a szerződő
vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk jogellenes és szándékos vagy súlyosan
gondatlan magatartásával függ össze a károsodás.
A mentesülés egyik tipikus esete a szándékos károkozás, például ha a lakástulajdonos
felgyújtja a lakását.
A mentesülést eredményező tényállást, körülményt minden esetben a biztosítónak kell
bizonyítania.
b/ Kizárások
A biztosítási szerződések feltételeiben szerepelnek azok az események, amelyek
bekövetkezése miatt a keletkező károk helyreállítási költségeit a biztosító megtéríti. Egyes
biztosítási eseményekre vonatkozóan a biztosítók a kockázatvállalás mértékét különböző
körülmények, esetek kizárásával csökkentik. A kizárások gyakorlatilag a különböző biztosítási
fedezetek átvállalásának korlátait jelentik.
Lakásbiztosítási Bizottság
19
Nem téríti meg a biztosító (általános kizárások) például:
a biztosítási szerződés megkötése előtt keletkezett károkat
a háború vagy terrorcselekmények által okozott károkat
polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi
rendbontás, zavargások során keletkezett károkat
nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben
keletkezett károkat
környezetszennyezéssel kapcsolatos károkat
gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság)
visszavezethető károkat
a biztosított ingatlanban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás során
okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat stb.
15. Adatkezeléssel kapcsolatos tudnivalók
A biztosítók az ügyfelekkel kötött biztosítási szerződések teljesítése érdekében az ügyfelek
hozzájárulásán alapuló adatkezelést végeznek. Az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosultak
kezelni, amelyek a biztosítási szerződés létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával vagy a
biztosító szolgáltatásával (kártérítéssel) összefüggésben állnak.
A személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam
alatt kezelhetik, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Kötelesek törölni minden olyan, az ügyfeleikkel, a volt ügyfeleikkel vagy a létre nem jött
szerződésekkel kapcsolatos személyes adatot, amelyek kezelése esetében az adatkezelési cél
megszűnt vagy amelyek kezeléséhez az érintett nem járult hozzá, illetve amelyek
kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a
biztosító szolgáltatására jogosult más személy, illetve ügyfél az a személy is, aki a
szerződésre ajánlatot tesz.
A személyes és biztosítási adatok átadásáról, kezeléséről ügyfélként nyilatkozni kell. Az
adatkezelési nyilatkozat a biztosítási ajánlat részét képezi. Esetenként a biztosítási ajánlat
csak hivatkozik a biztosítási feltételben vagy az ügyféltájékoztatóban részletezett
adatkezelési irányelvekre. Az ügyfél a biztosítási ajánlat aláírásával elismeri, hogy ezeket az
irányelveket megismerte, hozzájárul adatainak kezeléséhez és azok jogszerű, harmadik
személynek történő átadásához. Az adatkezelési nyilatkozat kitöltését a biztosítók a
kárrendezés során is kérhetik a káreseményben érintett személyektől.
Lakásbiztosítási Bizottság
20
Biztosítási titkot az alábbi adatok képeznek különösen:
a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni
helyzetére, gazdálkodására, illetve a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozó
adatok
b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke
c) a biztosítási összeg
d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal
összefüggő adatok, melyet kizárólag az érintett személy írásbeli felhatalmazásával
kezelhet a biztosító
e) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő
összes lényeges tény és körülmény.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha a törvény másként nem
rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit,
alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során
bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek:
a) ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok
körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad
b) ha a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítótársaságok a biztosítási titkot képező ügyféladatokat a törvényi előírás alapján
jogszerűen kiadhatják. (Például a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró
nyomozó hatóságnak és ügyészségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatnak, az egészségügyi
hatóságnak, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek stb.)
16. Panasz, panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók
Az ügyfél panasszal fordulhat a biztosítóhoz, ha bármely szolgáltatásával kapcsolatosan
elégedetlen. Panasz esetén első lépésként ahhoz a biztosítóhoz kell fordulnia, amellyel
szerződéses kapcsolatban áll. Az ügyfél panaszt tehet szóban (személyesen, telefonon) vagy
írásban (postán feladott levélben, telefaxon, elektronikus levélben). Fontos tudni, hogy a
telefonon rténő panaszkezelés esetén a biztosító hangfelvételt készít. A biztosító a szóban
tett panaszt azonnal köteles megvizsgálni és orvosolni. Amennyiben nincs lehetőség az
azonnali kivizsgálásra, a biztosítónak jegyzőkönyvet kell felvennie. Az írásban tett panasz,
valamint az azonnal ki nem vizsgálható panasz esetén a biztosító – a panasz közlésétől
Lakásbiztosítási Bizottság
21
számított - 30 napon belül megküldi indokolással ellátott álláspontját az ügyfélnek. A panasz
elutasítása esetén a biztosítónak tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve
a szerződés létrejöttével, érvényességével, megszűnésével, szerződésszegéssel vagy annak
joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT), illetve a
bírósághoz fordulhat.
A biztosítónak a jogszabályi előírások figyelembevételével az ügyfelek panaszainak gyors,
hatékony és átlátható kezelése céljából a panaszügyintézés módjáról és eljárásáról
panaszkezelési szabályzatot kell készítenie. Ezt olyan helyen kell kifüggeszteni, ahol az
ügyfelek hozzáférhetnek, a weboldalán szintén közzé kell tennie. Az ügyfél panaszának
kivizsgálásáért a biztosító külön díjat nem számíthat fel.
Az ügyfél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást akkor
kezdeményezhet, ha a biztosítónál azonosításra alkalmas módon szóban vagy írásban
már tett panaszt, de arra választ nem kapott, vagy az intézkedéssel, eljárással nincs
megelégedve. Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.
2011. április 1-től az ország 8 vidéki városában (Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár,
Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) ingyenesen elérhető pénzügyi
fogyasztóvédelmi irodák nyíltak.
A hálózat célja, hogy ne csak Budapesten, a PSZÁF Ügyfélszolgálatánál, hanem vidéken is
elérhető legyen egy olyan független és szakszerű pénzügyi tanácsadó szolgálat, mely
orvosolja a helyben megválaszolható panaszokat. Az irodák pénzügyi kérdésekben, így a
biztosításokhoz kapcsolódóan is megbízható tájékoztatást nyújtanak, valamint támogatják a
fogyasztói jogérvényesítést is. Segítenek az ügyfeleknek eligazodni abban is, hogy
sérelmeiket mely intézmény tudja a leggyorsabban, leghatékonyabban kezelni, továbbá
támogatást nyújtanak a pénzügyi szolgáltatókhoz, így a biztosítókhoz benyújtandó
panaszbeadványok szakszerű, formailag is megfelelő elkészítésében.
A pénzügyi szolgáltatókkal, köztük a biztosítókkal kapcsolatos hatósági ügyekben a PSZÁF az
illetékes. Egyedi szerződéses jogvitákban a Pénzügyi Békéltető Testületet vagy a bíróságot
kell felkeresni.
2011. július 1-től működik a Pénzügyi Békéltető Testület, amely egy új, alternatív
vitarendezési fórum. Az eljárást a fogyasztó kezdeményezheti. A PBT a felek (biztosító és
ügyfél) között elsősorban az egyezség létrehozását kísérli meg. Amennyiben ez nem sikerül,
az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése
érdekében. A PBT eljárása ingyenes. Az eljárást csak akkor kezdeményezheti az ügyfél, ha a
biztosítónál már eljárt és eredménytelennek ítéli meg az ügy rendezését.
Lakásbiztosítási Bizottság
22
17. Biztosítható vagyontárgyak és biztosítási események fogalma. Mikortól áll
fenn a biztosító szolgáltatási kötelezettsége?
A biztosítási feltételekben a biztosító tételesen felsorolja a biztosítható kockázatokat, illetve
ezeken belül nevesíti azokat a biztosítható vagyoncsoportokat és vagyontárgyakat, amelyek
az adott szerződésben biztosíthatók.
A lakossági vagyonbiztosítások egyik fő csoportját az épületek, építmények képezik. Ide
tartoznak a - és melléképületek, az ingatlanon található, nem épületként funkcionáló, de a
talajhoz szilárdan kötődő, épített szerkezetek (építmények), például az épített kerítések,
szilárd burkolatú járdák, kerti építmények stb., azonban a telek maga nem.
A biztosítás általában állandóan lakott, illetve nem állandóan lakott (például nyaraló)
épületekre is megköthető.
A következő jelentősebb vagyonbiztosítási csoport az ingóság. Az ebbe a kategóriába
sorolható vagyontárgyak összességét is vagyoncsoportnak nevezzük, ám a biztosítás
szempontjából speciális tulajdonságokkal bíró vagyontárgyakra - így az általános háztartási
ingóságokra, a műértékkel bíró képzőművészeti alkotásokra, a készpénzre, a vállalkozói
tulajdonú vagyontárgyakra, a szabadban tartott vagyontárgyakra stb. - eltérő szabályok
vonatkoznak, ezért ezek vagyoncsoportokba sorolása és megnevezése biztosítónként eltérő
lehet.
A vagyoncsoportok egymástól függetlenül is biztosíthatók, ám az egy-egy vagyoncsoportba
tartozó vagyontárgyak csak együtt, egységesen kezelhetők.
Biztosítható kockázatok
Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló
néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar,
felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a feltétel részletesen tartalmazza.
Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés
(vezetékes-víz károk) az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is. Gyakori elem a baleset- és
felelősségbiztosítás is, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók ezeken kívül
számos más kockázatot is tartalmazhatnak. Ma már 50-60 különböző kockázatot lefedő
biztosítási csomagok is megtalálhatók a piacon.
Lakásbiztosítási Bizottság
23
18. A térítés, kárrendezés általános szempontjai
Lakásbiztosítási szerződés esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a
kockázatviselés időtartama alatt a szerződésben meghatározott esemény bekövetkezte
esetén a szerződésben meghatározott módon és mértékben ellenszolgáltatást nyújt. Ez
jellemzően a biztosított vagyontárgyban esett kár szben vagy egészben történő pénzügyi
kompenzációja, de lehet természetbeni teljesítés is (például szerelő kiküldése a károsodott
vagyontárgyhoz stb.).
A lakásbiztosításban rendszerint meglévő felelősségbiztosítás megléte esetén a biztosító arra
vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott módon és mértékben mentesíti a
kárért felelős biztosítottat olyan kártérítési igények alól, amelyeket vele szemben
masztanak (pl. leáztatás esetén vagy ha a lakás előtti járdán elcsúszó gyalogos jelent be
kárigényt a biztosítottal szemben stb.)
Nagyon fontos, hogy mindig a konkrét biztosítási szerződés ad választ arra, mely események
minősülnek biztosítási eseménynek. Ezért elengedhetetlen, hogy a szerződési feltételeket és
az ügyféltájékoztatót a szerződéskötést megelőzően gondosan olvassuk át.
A biztosítási esemény bekövetkeztét és a biztosítót ez alapján terhelő szolgáltatási
kötelezettség mértékét a szolgáltatást igénybe vevő félnek kell bizonyítania. A bekövetkezett
kárt minél hamarabb, de legkésőbb a szerződési feltételek rendelkezései szerint be kell
jelenteni a biztosítónak és lehetővé kell tenni a bejelentés tartalmának ellenőrzését.
A kárrendezési eljárás lehet szemléhez kötött, vagy szemle nélküli. Erről is a szerződési
feltételek, illetve az adott biztosító ügyfélszolgálata adnak tájékoztatást.
A káreseménnyel kapcsolatos bizonyítás történhet a kár helyszínének felmérésével és/vagy
az okiratok becsatolásával. A kár helyszínén a kárfelmérésig lehetőség szerint csupán a
kárelhárításhoz, kárenyhítéshez szükséges változtatásokat tegyük meg, amennyiben
lehetséges, fotók, videók felhasználásával dokumentáljuk a kárképet és a kárhelyszínt.
Szintén a szerződésből kell kiderülnie annak, hogy a kár rendezéséhez a biztosító milyen
dokumentumok becsatolását kéri. Ezek kártípusonként változóak: másra lesz szükség egy
üvegkár esetén, mint egy betöréses lopás vizsgálatánál.
A biztosítók törekednek arra, hogy a szerződés tartalmazzon valamennyi szóba jöhető
dokumentumot, de természetesen nem lehet minden szükséges dokumentumot előre
megjelölni. Ennek következtében a biztosító a listán szereplő dokumentumokon túl is kérhet
további bizonyítékokat, amelyek a biztosítási esemény jogalapjának vagy
összegszerűségének megállapításához elengedhetetlenül szükségesek. Ha ilyen igény
Lakásbiztosítási Bizottság
24
fölmerül, azt jellemzően a kárfelvételi jegyzőkönyvben vagy a későbbi levelezés során közli a
biztosító. Fontos tudni, hogy a biztosított a keletkezett kár bizonyításához esetleg más, a
szerződésben nem szereplő bizonyítékot is felhasználhat.
A kárrendezési eljárás, valamint a biztosító fizetési kötelezettségének végső határideje
szintén a szerződési feltételekben található. A határidők biztosítónként eltérőek lehetnek.
19. Az avultatás működése
Annak ellenére, hogy a hazai lakásbiztosítások térítésének elve az újérték-elv, az újértéken
történő térítés nem minden esetben érvényesül automatikusan, feltétel nélkül. Ezen a
ponton is lehetnek bizonyos korlátozások, amelyekkel érdemes tisztában lennünk az
esetleges későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Abban az esetben ugyanis, ha a biztosított vagyontárgy (például az épület vagy bármely
háztartási ingóság) állaga a káresemény időpillanatában már jelentős mértékben
elhasználódott (avult), vagy rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban van, annak új értéken
történő megtérítése bizonyos tekintetben jogosulatlan előnyhöz juttatná az ügyfelet. A
biztosítás célja viszont kifejezetten a káresemény előtti állapot helyreállítása, vagyis a
biztosítás nem eredményezhet „gazdagodást”, többlet javakat. Nem eredményezheti, hogy a
biztosított a káreseményt követően jobb helyzetbe kerüljön, mint amilyen helyzetben a
káresemény bekövetkezése előtt volt.
Példa: Nem elvárható, hogy egy 20 éves fekete-fehér tévékészülék csőtörés vagy tűzeset
miatti károsodását követően, a biztosító egy új korszerű, síkképernyős tévékészülék
beszerzésére elegendő összeget térítsen.
Az ilyen típusú megalapozatlan kártérítési igények kiszűrésére a biztosítók úgynevezett
avultatást alkalmaznak. Vagyis, ha egy károsodott vagyontárgy a káreseményt megelőzően
már nagyon nagymértékben, mondjuk 80 százalékosan avult, (elhasználódott) a biztosító
nem az újérték elv alapján, hanem a vagyontárgy valóságos (avult) értéke alapján nyújt
térítést. Ez az avultsági szint biztosítási konstrukciónként (módozatonként, termékenként) és
biztosító társaságonként is eltérő lehet, épületek esetében jellemzően alacsonyabb (70-75
százalék, ingóságok esetében inkább magasabb, 80-85 százalék). Vagyis egy 80-85
százaléknál avultabb háztartási gép esetében a biztosító már nem újértéken, hanem avult
értéken térít.
Arra vonatkozóan, hogy egy vagyontárgy mikor éri el a 80 százalékos avultsági szintet, nincs
kialakult és egységesen alkalmazott szakmai sztenderd, azt a helyszíni kárszakértők mindig
egyedileg, a konkrét körülmények figyelembevételével és állapotfelmérésével állapítják meg.
Lakásbiztosítási Bizottság
25
Teljesen eltérő szemlélet és módszertan szükséges egy épület, egy szoba, egy falfestés
avultságának vagy egy műszaki cikk, mondjuk egy hajszárító vagy egy mosógép avultságának
megállapításához. A káridőponti avult értéket (valóságos érték) épületek esetén az építés,
ingóságoknál a vásárlás óta eltelt időszakra eső értékcsökkenés figyelembevételével lehet
közelíteni oly módon, hogy a káridőponti újraépítési vagy újértéket csökkentjük a
vagyontárgy életkorának, használtsági fokának megfelelő összeggel. Ez az úgynevezett
amortizáció (értékcsökkenés).
Abban az esetben, ha a biztosító avult értéken kíván téríteni, természetesen a biztosítottnak
(károsultnak) lehetősége van ennek visszautasítására, ilyenkor azonban a biztosított
ügyfélnek kell bizonyítania a károsodott vagyontárgy káresemény előtti valóságos értékét.
Értéktárgyak, kiemelt értékű ingóságok esetében a biztosító minden esetben valóságos
értéken térít. Ennek oka, hogy ebben a kategóriában, például arany ékszerek, festmények,
régiségek, antik tárgyak stb. jellemzően nem érvényesül az infláció értékcsökkentő hatása.
20. Hitelfedezeti lakásbiztosítás
Amennyiben egy ingatlan vételárát részben vagy egészben hitel igénybevételével
egyenlítették ki, úgy a bank (hitelező) előírja a hitelt felvevő (adós) részére, hogy a
finanszírozott ingatlanra ingatlanbiztosítást kössön, a megkötött biztosítás szolgáltatásra
jogosultja pedig a hitelező lesz.
Ilyenkor a biztosító a biztosítási kötvényen a hitelezőt engedményesként záradékolja (ún.
hitelfedezeti záradék) a mindenkor fennálló kamat-, és tőketartozás, de legfeljebb az épület
biztosítási összegének erejéig.
A záradék alapján a biztosító az ingatlanra kifizetendő biztosítási térítési összeget
elsődlegesen a hitelező részére jogosult és köteles átutalni.
A hitelező lemondhat a térítési összegről a biztosított javára, de erről a hitelező írásbeli
hozzájárulását kell benyújtani a biztosítónak. (A biztosított lehet az adós vagy egy harmadik
személy, de az ingatlan megóvásában való érdekeltségének a biztosítási szerződés teljes
időbeli hatálya alatt fent kell állnia.)
Az írásbeli hozzájárulás alapján a biztosító a térítést az adós (biztosított) részére fizeti ki, az
így kapott összeget - ha ezt a hitelező előírja - a hitel fedezetét jelentő ingatlan
károsodásának kijavítására kell fordítani.
A biztosítási kötvényen a hitelező javára záradékolt engedményesi jog törlése iránti írásbeli
kérelmet a biztosító csak azzal a feltétellel teljesítheti, ha a kérelemhez az adós mellékeli a
Lakásbiztosítási Bizottság
26
hitelező hozzájáruló nyilatkozatát. A biztosító írásban értesíti a hitelezőt a biztosítási
díjfizetés elmulasztásáról, illetve a lakásbiztosítási szerződés bármely okból történő
megszűnésének tényéről és időpontjáról.
A hitelfedezeti biztosításnak a hitel fedezetét jelentő ingatlanban bekövetkező épületkárokra
kell fedezetet nyújtania, azaz elegendő lehet az épületbiztosítás megkötése, amely kiterjed
az elemi károkra, a tűzkárra, a katasztrófakárokra, valamint a vezetékes vízkárokra a hitelező
döntése alapján.
A hitelfedezeti biztosításon belül az épület mellett az ingóságok is biztosíthatók, de az
ingóságokra kifizetendő térítési összegre általában nem terjed ki a hitelező engedményesi
joga.
A biztosítást a hitel teljes futamidejére kell megkötni, úgy, hogy az épületek biztosítási
összege elérje az igénybe vett hitel összegét, ezt a hitelező vizsgálhatja.
Hitelfedezeti biztosítás megkötésekor a biztosítási ajánlaton a szerződőnek meg kell adnia a
banki (hitelezői) engedményezési adatokat, amelyek magukba foglalják a hitelező
pénzintézet nevét és címét, a hitel összegét forintban és devizában, a hitel kezdeti és lejárati
dátumát, valamint a hitelszerződés azonosító számát.
A gyakorlat bankonként eltérő lehet, de a hitel elbírálásához a hitelintézetek általában
elfogadják a megkötött biztosítási ajánlatot, amelyhez csatolva van az első biztosítási díj
megfizetését igazoló bizonylat is. Egyes esetekben a hitelező a biztosítási ajánlat mellett
kérheti a kedvezményezetti jogának előjegyzéséről szóló biztosítói igazolás benyújtását is.
Legkésőbb a hitel folyósítása előtt be kell mutatni a hitelfedezeti záradékkal ellátott
biztosítási kötvényt, amelyhez kiegészítésként szintén kérhetik a biztosítási díj
rendezettségének igazolását, valamint a hitelező kedvezményezetti jogának immár
végleges – bejegyzéséről szóló biztosítói igazolást is.
A meglévő biztosítást a biztosítási szerződés évfordulójára lehet felmondani. A felmondási
igényt a biztosítás évfordulóját megelőzően minimum 30 nappal írásban kell jelezni a
biztosító felé. Az évforduló időpontja a biztosítási kötvényen található meg.
Az új biztosítás megkötésénél arra kell odafigyelni, hogy az új biztosítási szerződés hatályba
lépésének napja megegyezzen a régi szerződés megszűnését követő nappal, azaz a biztosítási
fedezet folyamatos legyen.
A régi biztosítás megszűntetéséhez a biztosítóhoz be kell nyújtani a hitelező engedményesi
jogának törléséről szóló hozzájáruló nyilatkozatot. Az új biztosításra pedig a régivel azonos
Lakásbiztosítási Bizottság
27
módon - be kell jegyeztetni a hitelfedezeti záradékot. A fentiekből is következik, hogy a
biztosítóváltásról, a biztosítás módosításáról a hitelezőt minden esetben tájékoztatni kell.
21. Egyéb hasznos tanácsok
Amennyiben Ön már rendelkezik lakásbiztosítással, az első és legfontosabb lépést már
megtette jövőbeni biztonsága érdekében, de ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve nincs
további teendője a szerződéssel kapcsolatban.
a/ Rendszeres, határidőre történő díjfizetés
A biztosítás kizárólag akkor tölti be funkcióját, ha a szerződés díjjal rendezett, vagyis ha az
ügyfél rendszeresen és határidőre befizeti a biztosítási díjat.
Amennyiben a csekkes díjfizetési módot választotta, mindig a soron következő biztosítási
időszak (hónap, negyedév, félév vagy év) időszak első napjáig kell befizetnie a díjat.
Amennyiben az ügyfél banki átutalással teljesít, akkor is figyelemmel kell lennie a befizetési
határidőre, illetve csoportos díjbeszedés esetén gondoskodnia kell arról, hogy a díjlehívás
napján legyen elegendő fedezet bankszámláján, továbbá hogy a díj a biztosító számlájára
érkezzen be a fizetési határidő napjáig.
A biztosítási díj elmaradásának igen súlyos következményei lehetnek, a vonatkozó
jogszabályok alapján és az egyes biztosítók biztosítási feltételei szerint 30, 60 vagy 90 nap
elteltével megszűnik a szerződés.
b/ Vagyonértékek nyomon követése
Feltételezve, hogy szerződéskötéskor a megfelelő és aktuális értékeken (biztosítási összegen)
kötötte meg biztosítását (épületek esetében újraépítési értéken, ingóság esetében újra-
beszerzési vagy újértéken) évről évre figyelmemmel kell kísérnie az egyes
vagyonkategóriákhoz (pl. épületek, ingóságok stb.) tartozó biztosítási összegek
értékhatárainak alakulását, amennyiben pedig szükséges, aktualizálnia kell azokat.
A szerződéskötéskori kiindulási állapothoz képest a biztosítók minden évben indexálhatják a
biztosítási összegeket, azért, hogy szolgáltatásaikat a jövőben is újértéken nyújthassák. Ez
azonban csak egy úgynevezett általános értékkövetés, hozzávetőlegesen az infláció
értékcsökkentő hatásának kiküszöbölésére elég. Abban az esetben, ha az Ön vagyonában ezt
meghaladó mértékű változás állt be, például nagyobb értékű háztartási vagy éppen
barkácsgépeket vásárolt, bővítette a ház hasznos alapterületét, korszerűsítette, átépítette,
felújította lakását stb., ezek a változások mind-mind az átlagosnál magasabb szintű
Lakásbiztosítási Bizottság
28
vagyonnövekedést eredményezhetnek. Ilyen esetben vegye fel a kapcsolatot biztosítójával
és a változás bejelentési kötelezettségének is eleget téve jelentse be a vagyonértékben
bekövetkezett változásokat. Vagyonérték változás esetén a biztosító a bejelentett szerződés
módosítási igényt elbírálja, elfogadás esetén a biztosítási díj is változhat. Amennyiben
mindezt nem tesszük meg, jelentősebb vagyonérték változások következtében könnyen
alulbiztosítottá válhatnak vagyontárgyaink, amelynek igen hátrányos következményei
lehetnek egy-egy nagyobb kár esetén. (bővebben lásd a 9. pontban)
Hasonló módon kell eljárnia, ha az eredetileg biztosított vagyonértékek vonatkozásában
csökkenés következett be, például nagy értékű vagyontárgyak kerülnek ki a háztartásból,
vagy épületrészeket bontanak le. Ilyenkor azért célszerű módosítani a szerződését, mert a
biztosított vagyonértékben történő csökkenés miatt az ingatlan túlbiztosítottá válik, vagyis a
biztosítási díj egy részét olyan vagyontömeg kockázatai után fizetik meg, amely nincs is
birtokban.
c/ Lakóközösségi közös biztosítások
Amennyiben Ön nem közvetlenül saját szerződés alapján, hanem valamilyen közösség,
például társasház, lakásszövetkezet stb. által kötött szerződésen keresztül biztosított,
célszerű folyamatosan nyomon követnie a közösségi szerződés vagyonértékeinek alakulását,
illetve díjrendezettségi státuszát. Ha a közösségi biztosítás által nyújtott vagyonértékek az
Ön vagyontárgyaira nem nyújtanak kellő fedezetet, célszerű egyénileg, külön kiegészítő
biztosítást is kötnie.
Ilyenkor az a legpraktikusabb, ha a közösségi biztosítást is nyújtó biztosítóhoz fordul, de ez
nem előírás. Viszont, a kiegészítőként kötött egyéni szerződésekben minden esetben fel kell
tüntetni a közösségi biztosítási fedezet tényét.
Amikor új lakóközösségbe (társasház, lakásszövetkezet, lakópark, lakófalu stb.) költözik, még
az adásvételi szerződés megkötése előtt tájékozódjon a közös képviselőnél a meglévő
biztosítási védelemről.
d/ Ingatlan adásvétele
Amennyiben az ingatlanját eladja, az adásvétel tényét jelentse be - szükség szerint igazolva -
a biztosítónak. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási érdek megszűnése miatt az
érdekmúlás napjával megszűnteti a szerződést, az előre megfizetett többletdíjat pedig
visszautalja a szerződőnek. Csoportos díjfizetésű szerződés esetén ne felejtse el értesíteni
bankját sem.
Egy-egy ingatlan értékesítése gyakran együtt jár egy másik ingatlan megvásárlásával. Nagyon
fontos, hogy az újonnan megszerzett tulajdon rögtön a tulajdonszerzés legelső napjától
Lakásbiztosítási Bizottság
29
biztosított legyen, ezért lehetőség szerint még a tulajdonba vétel napját megelőzően kössön
biztosítási szerződést. Amennyiben az újonnan megvásárolt ingatlanhoz hitelt is igényelt, a
bankok a legtöbb esetben eleve megkövetelik a hitelfedezeti ingatlanbiztosítás megkötését.
(bővebben lásd a 20. pontban)
Tájékoztatónkban igyekeztünk bemutatni a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó legfontosabb
tudnivalókat. Bízunk benne, hogy ezzel is hozzájárultunk az Ön kockázatainak optimális
csökkentéséhez. Amennyiben további kérdései merülnek fel, kérjük, érdeklődjön
biztosítójánál vagy biztosításközvetítőjénél.