K&H vállalkozói biztosítás
érvényes: 2018. május 25-től
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói biz-
tosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és
készleteit védi az alábbiakban felsorolt, de részben Ön által
kiválasztott veszélynemek ellen, valamint segítséget nyújt az
Ön, mint biztosított személy által okozott felelősségi károk
esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzü-
gyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarorszá-
gon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: H-1534 Budapest
BKKP Pf. 777, telefon: (06 1) 489 9100, fax:
(06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat
segítségével a K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és
ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében
működő K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Honlapunkon
(kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez legközelebb található
biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz-
tosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi
CXVII. törvény a személyi jövedelem-adóról és az 1996. évi
LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik
a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadal-
mazás fizetésére sem kerül sor.
A
biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának
részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum
t
artalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H vállalkozói biztosítás fedezetet nyújt a biztosított szemé-
lyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott
mindazon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre (épületekre, épít-
ményekre, műszaki berendezésekre, gépekre, egyéb beren-
dezésekre, befejezetlen beruházásokra, stb.) készletekre és
készpénzre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják,
illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.
A vagyonbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző
kiegészítő kockázatokat Ön határozza meg, így a biztosítási
szerződés garantáltan a vállalkozása által kívánt fedezeteket
tartalmazza.
mire nem terjed ki a K&H vállalkozói biztosítás?
Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növényi
kultúrák és a gépjármű-felelősségbiztosítási kötési kötele-
zettség alá tartozó járművek, valamint az értékpapír, értékcikk.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói biztosítás
szerződési feltételeit, amelyek részletezik azokat az ese-
ményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem ter-
jed ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül
például:
–
a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel
összefüggésben keletkezett károk,
– környezetszennyezéssel összefüggésben keletkezett
károk,
– a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés-
sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és
harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett
károk,
– hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett
károk,
– a bírság, a kötbér, a késedelmi kamat vagy egyéb
büntető jellegű költségek,
– a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károk,
– tűzkárok esetében a rendeltetésszerűen tűznek,
hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, elhasználódás
folytán,
– magukban az öngyulladt anyagokban, kivéve az abból
átterjedő tűzkárt
– kizárólag erjedés, befülledés, biológiai égés, korrózió,
vegyi folyamat,
– elektromos gépekben, berendezésekben természetes
elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya vagy kiik-
tatása következtében,
– az elektromos áram hatására tűzkár nélkül történő
sérülés vagy megsemmisülés miatt keletkezett károk,
K&H vállalkozói biztosítás
ügyfél-tájékoztató
3
1-10800-18
4
– bármely anyag feldolgozása közben rendeltetésszerűen
használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő
anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakvál-
tozás miatt keletkezett károk,
– tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása,
repülőgépek hangrobbanása miatt előálló rob-
banáskárok,
– az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt keletkezett
károk,
– ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű
ütközése során a felelősségbiztosítással rendelkező,
illetőleg arra kötelezett azonosítható járművek által oko-
zott károk.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, közvetlen és közvetett villámcsapás,
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése,
füst, hő és kororm, földrengés, földcsuszamlás, föld- és
kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, 54 km/óra szélsebességet
elérő és meghaladó vihar, jégeső, hónyomás, árvíz,
felhőszakadás, vezetéktörés, technológiai csővezetéktörés és
az automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törés okozta károk.
Az üvegtörés károk esetében az alapfedezet a biztosított épület
szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésére valamint
az ezeken lévő betörésvédő fóliára terjed ki.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az Ön választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a
fedezet:
–
betöréses lopás- és rablás kiegészítő biztosítással,
amely betöréses lopás, rablás során keletkezett károkat,
valamint legfeljebb 200 000 forintig a rongálással oko-
zott károkat téríti meg.
– üzemszünet kiegészítő biztosítással, amely a vállalkozás
kényszerű tűz-, földmozgás-, vihar-, jégeső és hónyomás
vagy vízkárok miatt bekövetkezett szünetelése esetén
nyújt térítést,
– szállítmánybiztosítással, amely tűz-, földmozgás-,
viharkárok és közlekedési baleset miatt bekövetkező
szállítmány-károkra nyújt fedezetet,
– irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések,
eszközök kiegészítő biztosításával, amely az alapbiz-
tosítás keretében is biztosított irodai és kereskedelmi
elektronikus berendezésekben és eszközökben rövidzár-
lat és a kezelési hibák esetén is fedezetet nyújt,
– vakolat károk biztosításával
– tetőbeázási károk biztosításával
– vandalizmus károk biztosításával
– különleges üvegek üvegtörés biztosításával
– általános és épülethasználói felelősségbiztosítással, a
szerződésen kívüli harmadik személynek okozott károk
megtérítése alól mentesít,
– gyógyszertári felelősségbiztosítási záradékkal, amely a
gyógyszertári munkavégzés közben a foglalkozási szabá-
lyok megsértésével/megszegésével, szerződésen belül
okozott személyi sérüléses károkra nyújt fedezetet
– tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradékkal, amely
a szakképzésben részt vevő tanulót a munkavégzés
során, idegen harmadik személynek vagy az ott dolgo-
zóknak vagy az oktatóknak okozott károk alól mentesíti,
illetve azon káreseményekre nyújt fedezetet, amelyeket
üzemi baleset folytán a tanuló elszenved,
– munkáltatói felelősségbiztosítással, amely a munkáltatói
minőségben a magyar polgári jog szabályai szerint
k
ártérítési kötelezettség alól mentesít,
– bérlői felelősségbiztosítással, amely tűz, robbanás,
összeroppanás, vezetékből kiömlő víz vagy gőz által, a
bérleményben okozott dologi károkért a bérlőt terhelő
kártérítési kötelezettség alapján nyújt fedezetet,
– termékfelelősség-biztosítással, amely azokra a személyi
sérüléses vagy dologi károkra nyújt fedezetet, ame-
lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója,
forgalmazója kártérítési kötelezettséggel tartozik,
– bérbeadói felelősségbiztosítással, amely érvényes bérleti
szerződés alapján a bérbe adott épületben, az épület
helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz, rob-
banás, csőtörés káresemény által okozott – bérbeadót
terhelő - felelősségi károkat téríti meg,
–
környezetszennyezési felelősségbiztosítással, amely
előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű,
normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel történő
környezetszennyezéses (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág)
károkra nyújt fedezetet,
– szolgáltatói felelősségbiztosítással, amely azokra a szol-
gáltatás teljesítése során okozott dologi (tárgyrongálási)
károkra nyújt fedezetet, amelyekért a Biztosított
szerződéses partnerével, illetve annak képviselőjével
szemben a magyar polgári jog szabályai szerint
kártérítési kötelezettséggel tartozik,
– szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítási
záradékkal, amely a szálloda üzemeltetése, szállásadói
tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással
összefüggésben - a vendégnek okozott dologi károkra
terjed ki,
– gépjárműjavítók felelősségbiztosítási záradékával, a
Biztosított tevékenységi körébe eső cselekedetekre,
mulasztásra visszavezethető olyan károkra nyújt
fedezetet, amelyek a javítás során, telephelyen belüli
mozgatás alkalmával, valamint telephelyen kívül,
kipróbálásból eredően a kipróbált gépjárműben
keletkeztek,
– gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősségbizto-
sítási záradékával, amely a gépjármű eredetiségére
vonatkozó vizsgálat eredményét tanúsító téves sza-
kvélemény kiállításával okozott károk alól mentesít,
– szolgáltatás tárgyában okozott károk biztosítása
záradékkal, amely azon vagyontárgyakban bekövetkezett
közvetlen dologi károkra terjed ki, amelyek a szolgáltatás
tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított által nyúj-
tott szolgáltatás irányul.
A kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésének feltétele az
alap vagyonbiztosítás, valamint az általános és épülethasználói
kiegészítő felelősségbiztosítás egyidejű megkötése.
A maximális biztosítási összegeket, valamint a társaságunk
által téríthető maximális kártérítési összegeket a szerződési
feltételek tartalmazzák.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat/
kötvény aláírását követő nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől
eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.
5
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető.
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden
évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves,
negyedéves és havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés
évfordulójakor módosítható. A biztosítási ajánlat/kötvény
aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodhatnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra írásban
történő felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási
időszak végére bármikor felmondható, de a felmondó nyi-
latkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be
kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Biztosító a tárgyi
eszközök és készletek vagyonbiztosítási összegeit a Központi
Statisztikai Hivatal adatai alapján a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés)
az alábbiak szerint:
A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási
összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata.
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz
alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből
képzett súlyozott átlag árindex. A fenti lehetőségeken túl a
szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a
biztosítási összegek módosítását. A biztosítási összegek vál-
tozását a biztosítási díj követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából min-
den lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik
a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási
szerződés bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a
szerződéskötés során közölt) változás történik, értesítse
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítá-
sok elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,
tevékenység, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biz-
tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni
harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője
írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi
szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében
eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében
e
ljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk
kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,
valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,
adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kár-
rendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada-
tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega-
lapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy-
minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok
átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
található meg.
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési
felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyor-
san, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
–
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postací-
men,
–
a
kar@kh.hu
email címen,
– a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszá-
mon, valamint
– a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt
legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rablás esetén a káreseményt be kell
jelenteni a rendőrségnek is. A Biztosított köteles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület
alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biz-
tonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
további károk keletkezését. A károk megelőzésére és
elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabá-
6
lyok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az
irányadók.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes
mentesülési okokat és a kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül továbbá a Biztosító, ha pl. a
kárt a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátar-
tozó, avagy a Biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottja, megbízottja, tisztviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül
továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt
és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó
okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsopor-
tonként külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos
kártérítést a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár
időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg
közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot. Az értékesíthető,
illetve hasznosítható maradványérték a biztosítási összegből
levonásra kerül. Attól függően, hogy a Szerződő milyen értéken
határozta meg a biztosítási összeget, a vagyontárgyakban
bekövetkezett teljes kár térítése (legfeljebb a biztosítási összeg
erejéig) új érték biztosítás esetében új értéken, valóságos érték
biztosítás esetén káridőponti tényleges (avult) értéken történik.
Részleges kárnál új érték biztosítás esetén a javítási (helyreál-
lítási) költség erejéig térítjük meg a kárt, valóságos érték biz-
tosítás esetén az értékemelkedés a helyreállítási költségből
levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyon-
tárgy értékének 25%-át!). A saját készletek kára esetén a
térítés előállítási vagy beszerzési áron történik. Idegen vagyon-
tárgyakban bekövetkezett károk a káridőponti valóságos
értéken kerülnek térítésre.
A biztosítási események folytán ténylegesen felmerült és iga-
zolható költségeket mentés, oltás, romeltakarítás) legfeljebb
200 000 forint erejéig, de legfeljebb a biztosítási összeg 5%-ig
térítjük meg.
Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített
biztosítási összege nem haladja meg a 100 000 000 forintot,
a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de
legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot maga
viseli (önrészesedés). Abban az esetben, ha a biztosított
vagyoncsoportok összesített biztosítási összege meghaladja a
100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekö-
vetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb
500 000 forintot maga viseli.
A biztosított káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár
10%-át maga viseli. Kiegészítő üzemszünet biztosítás esetén
az alapbiztosítási eseménytől számított első négy napra jutó
üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt
önrészesedésként a kárkifizetésből a Biztosító levonja.
Kiegészítő szállítmány biztosítás esetén a biztosított káre-
seményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább
10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot önrészesedésként
maga viseli.
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
Felelősségbiztosítás alapján kártérítésből a Biztosító nem von
önrészesedést kivéve, ha a kiegészítő feltételekben az
önrészesedés alkalmazása előírásra kerül. Ha a Szerződő által,
a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérkölt-
ség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges
érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkö-
vetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának
a
lapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
– a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
–
a
biztosito@kh.hu
e
-mail címen,
– a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
– írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldött levélben, vagy
– személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso-
latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspon-
tját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525
Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy
bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak
stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit,
ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita
esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
A
K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget
vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezde-
tét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen
szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a
Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési
feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A
biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a
felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilat-
kozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási
szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmaz-
zák, amelyek a K&H vállalkozói biztosítási szerződés egészére
alkalmazandók. Amennyiben azonban az egyéb (2. és 3.)
fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban
az azokban meghatározottak az érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
megnevezett olyan természetes személy (egyéni vállalkozó),
jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gaz-
dasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke
fűződik (a továbbiakban: Biztosított).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni
vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási
esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az
érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő).
A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a
jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a
szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a
szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köte-
les tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a
biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a
szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása
nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási
időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel
egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított
k
öteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit -
ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
1.1.4. A Szerződő, Biztosított az ajánlat / kötvény (fedezetet
igazoló dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biz-
tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges
körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert,
vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési
k
ötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre
vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen vagy
mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában
kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a
valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosí-
tott közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések
megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési
kötelezettség megsértését. A Szerződő, Biztosított köteles
emellett változásjelentési kötelezettségének is eleget tenni az
1.11. pontban részletezettek szerint.
1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott
fizetésében, a további díjrészletek fizetése és a minimálisan
fizetendő díj
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő
biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített aján-
lati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő.
Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal
- az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára
visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő
napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
kiállítani.
1.2.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumen-
tum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges
eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a
Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel-
hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá-
nak megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve
van.
a K&H Biztosító Zrt.
K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei
7
8
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megál-
lapodásával jön létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője
kötvényt állít ki.
1.2.7. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott
időpontban megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá-
tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult
az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási
határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton
a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen
n
em lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő
n
ap 0:00 órája.
1.2.8. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak
meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás
szerint az első díj megfizetésének ese-dékességét a Biztosító
által kiállított és a Szerződőnek megküldött díjesedékességi
értesítő tartalmazza.
1.2.9. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő.
Amennyiben erre nem kerül sor, úgy az első díj
esedékességére az 1.2.8-ban foglaltak az irányadóak.
1.2.10. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak
az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díj-
fizetési gyakoriság - a szerződésben (kötvényben,fedezetet
igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves,
negyedéves vagy havi lehet.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biz-
tosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum)
tartalmazza.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz ren-
delkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával)
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). Az esedékes
díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biz-
tosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási meg-
bízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján
teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítása
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az
adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett
díjat tekinti befizetettnek.
1.2.11. Ha a Szerződő a díjrészletet annak esedékességekor
nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó,
szerződésben kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási
időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem
fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.2.12. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés
díja egy teljes biztosítási időszakra - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 12 000 Ft, havi díjfizetési
gyakoriság esetén a minimális díj mértéke 24 000 Ft. A min-
i
máldíj alatti ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimáldíjon
kötvényesíteni.
1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya
1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a
biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben
a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a
Biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a
Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat a
K&H vállalkozói biztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben
foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.
1.4. a szerződés megszűnése
1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írás-
ban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő fel-
mondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére
legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell
érkeznie.
1.4.2. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre,
a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés
a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon
(6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében
szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a koc-
kázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet
a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja,
feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat
megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott
biztosítási időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz-
tosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta
fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos
időtartamra marad fenn.
Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése
megszűnik.
1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biz-
tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a
szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek
megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné
válásának napjával.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a
Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek
megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alka-
lmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon-
tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyon-
tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos
birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a
biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása
időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési
kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kock-
ázatviselésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való
tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban,
harmincnapos határidővel felmondhatja.
1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szer-
ződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó tel-
jes díj megfizetését követelheti.
1.5. biztosítási események, a biztosítási összeg, az
önrészesedés
1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2. és 3.
fejezetek (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.
1.5.2. A biztosítási összegeket és a Biztosított által viselt
önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum) és/vagy a 2. és 3. fejezetekben (illetve
ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartalmazzák.
A szerződésben összegszerűen vagy százalékosan rögzített
önrészesedés a kárkifizetésből levonásra kerül.
1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra
vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe
veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége
megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
1.6 nem biztosítható tevékenységek
– időszakosan (szezonálisan) működő kereskedések,
– vegyszerraktározás,
– piaci árusok, vásározók vállalkozása,
– disco, játékterem,
– használtcikk kiskereskedés,
– zálogház, ékszerbolt,
– nem működő panzió, szálloda és egyéb vendéglátói-
pari egységek
1.7. általános kizárások
1.7.1. A Biztosító nem téríti meg
– a nukleáris eseményekkel és radioaktív szeny-
nyezéssel,
– környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
– a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elek-
tromágneses mezők által előidézett vagy okozott,
vagy ezek sugárzásával,
– a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tün-
tetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval
és harci cselekményekkel,
– hatósági rendelkezésekkel összefüggésben kelet-
kezett károkat,
– az 1.6. pontban felsorolt, nem biztosítható
tevékenységre kötött biztosítási szerződés alapján
benyújtott kárigényeket.
1.7.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
– a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb
büntető jellegű költségeket,
– a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károkat,
– egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti
károkat,
– a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési,
helyi önkormányzati költségvetési, elékülönített állami
pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam,
nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek
által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó
támogatás alapján megtérülő károkat,
1.8. a Biztosító mentesülése
1.8.1. Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége
alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogel-
lenesen
– a Szerződő illetve a Biztosított,
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz-
zátartozó: a Ptk. 8:1. 2. pont szerint),
– a üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy - vezető
munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelé-
sével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk,
megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük,
tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekin-
tetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben
visszakövetelési jog illeti meg.
1.8.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak
különösen az alábbi esetek minősülnek:
– a károkozás engedélyhez kötött tevékenység enge-
dély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüg-
gésben történt,
– a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.8.1. pontban
meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol
- vagy 0,5 mg/l légalkohol - szintet meghaladó ittas
vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával
közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
– a kár a korábbi károsodással azonos körülmények
között azért következett be, mert a Biztosított nem
tette meg a szükséges intézkedéseket a
kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a
hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
– a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak
minősítette.
1.8.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a vál-
tozásbejelentési kötelezettség (1.11. pont) megsértése
esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha
bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett
körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a
biztosítási esemény bekövetkeztében.
9
1.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
1.9.1. A Biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás-
ra jutástól számított két munkanapon illetve felelősségbiz-
tosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (az online
kárbejelentési felületen, levélben, e-mailben, faxon) vagy tele-
f
onon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilá-
gosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a beje-
lentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
1.9.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e
kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége
nem áll be.
1.9.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől
számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk
esetét) a kárrendezést megkezdeni.
1.9.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes
belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.9.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfel-
jebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott
vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges
mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél
nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító
számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempon-
tjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
kötelezettsége nem áll be.
1.9.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított
ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a
Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreál-
lításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köte-
les fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának
utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak
maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a
kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapot-
ban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.9.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen
készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján
történik.
1.9.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a
Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira-
tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való
jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához
szükségesek, így különösen:
– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult va-
gyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg
annak mértékét bizonyító dokumentumokat,
– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a
Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát,
törött üveg helyreállítási számláját,
– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
– tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat
hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati
tűzoltóság igazolását,
– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági
eljárás,
– betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelen-
t
ést,
– a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett
szállító- vagy menetlevelet a következő adatok feltün-
tetésével: a szállítás időpontja, az áru megnevezése,
az áru darabszáma ill. tömege, a rendeltetési hely.
1.9.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a
károsultat terheli.
A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának
é
s összegének független szakértő által történő megál-
lapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.9.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen-
tést követő 15 napon belül esedékes. Ha a Biztosított
(felelősségi károk esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot
tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani,
amikor az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
– ha kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa
megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően,
a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig,
és/vagy
– az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötele-
zettség nem terheli.
1.9.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen
kívül más károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott,
a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen
mértékben az a biztosítási esemény következménye.
1.9.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos
hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a
nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a
vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról
- annak fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított
köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon
belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a
Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget
tett.
1.10. a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.10.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése
érdekében az adott helyzetben általában elvárható maga-
tartást köteles tanúsítani. Ez követelmény alkalmazandó
abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő
fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár
megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kár-
esemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek
hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás
követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés
szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor
is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered-
ményre.
10
1.10.2. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az
épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról,
a
biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
további károk keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondos-
ságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósá-
g
i határozatok, szabványok az irányadók.
1.10.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését
követően haladéktalanul köteles
– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az
oltás, mentés eredményessége érdekében,
– betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve
károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosít-
hatóan megjelölni.
1.10.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a
hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondo-
skodni. Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető beren-
dezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és
építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése
érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem
működő) telephelyen, vagy épületben, épületrészben a
vízvezeték- és fűtésrendszert vízteleníteni az elfagyás,
csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telep-
helyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet nélkül
hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel-
szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
1.10.5. A Biztosító, képviselője, illetve megbízottja útján jogo-
sult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásá-
nak ellenőrzésére.
1.11. változásbejelentési kötelezettség
1.11.1. A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
Szerződő (Biztosított) haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni
– minden olyan körülményben bekövetkezett változást,
amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
– minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a
Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő
és mellékleteinek bármely adata.
A Szerződő (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási
eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása
változásbejelentési kötelezettség alá esik.
1.11.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-
tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat
jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés
módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel-
mondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy
arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a
következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő
fél figyelmét felhívta.
1.11.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az
alábbiak:
– ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
–
ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység
indul, vagy a már létező jellege megváltozik
(helységek bérbeadása),
– a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
– csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás
megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított)
gazdálkodó szervezet,
1.12. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok
1.12.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem
szabályozott kérdésekben az általános feltételekben
(1. fejezet) foglaltak az irányadóak. A kiegészítő biztosítások
az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.
1.12.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító
kockázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázat-
viselési kezdetével megegyező időpontban indul.
Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az
alapbiztosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biz-
tosítási szerződés módosítása kezdeményezésének minősül.
1.12.3. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a
kiegészítő biztosítások is megszűnnek.
1.12.4. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
kiegészítő biztosításokra terjed ki.
1.12.5. A közlésre és változás bejelentésére irányuló
kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat,
egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme-
lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia
kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése
esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érin-
tett.
1.12.6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg
erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.13. egyéb rendelkezések
1.13.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás
esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy
a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére
bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a
kárigény elbírálásától.
11
1.13.2. A Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biz-
tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is,
írásban kötelesek megtenni. A Szerződő, Biztosított nyi-
latkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a
B
iztosító tudomására jutott.
1.13.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig
megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha
a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar-
tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e
követelést biztosítják.
H
a a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a
k
árokozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí-
tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí-
tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének
érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti
függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított
követelését kell kielégíteni.
A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt
megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.13.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket
és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerző-
dés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.13.5. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt
évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az
elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell
meghatározni.
1.13.6. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.13.6.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame-
lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván-
tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés
célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez,
módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szük-
séges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott
egyéb cél lehet.
1.13.6.2. A 1.13.6.1. pontban meghatározott céltól eltérő
célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító
csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hoz-
zájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány,
és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
1.13.6.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás
nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj-
donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a
biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen
módon hozzájutottak.
1.13.6.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban:
Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a
1.13.6.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. ren-
delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá-
val kezelheti.
1.13.6.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik
személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.13.6.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó
hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes
eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság
által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a ter-
mészetes személyek adósságrendezési eljárás-
ában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az
általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.13.6.7. pontban foglalt esetekben az
adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol-
gálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal-
lal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az
egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte
esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás
esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő
biztosítási szerződési állomány tekintetében – az
erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint –
az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet
végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok
ellátásához szükséges adatok tekintetében a
könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal.
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy
írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az
ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a
o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg-
12
jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.
1.13.6.7. Az 1.13.6.6. e) pontja alapján a biztosítási titok
m
egtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll
fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót
törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi
kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro-
zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A
biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.
évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézmén-
nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez
kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a
pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz-
tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját.
1.13.6.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biz-
tosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a
Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés
előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló
Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb
közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.
törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-
ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján
az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel-
jesítésében merül ki.
1.13.6.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.13.6.6. és
1.13.6.11. pontokban, az 1.13.6.5. pontban, az 1.13.6.6. –
1.13.6.13. pontokban és az 1.13.6.15. pontban meghatáro-
zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes
adatait továbbíthatja.
1.13.6.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás
keretén kívül az 1.13.6.6. pontban meghatározott szervek
alkalmazottaira is kiterjed.
1.13.6.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton-
sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá-
val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köte-
les haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül
fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV.
törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza-
éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter-
rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban-
tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben
vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény-
nyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel,
kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel
vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új
p
szichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek-
ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu-
lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, rob-
banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz-
mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben
elkövetett bűncselekménnyel
v
an összefüggésben.
1.13.6.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont-
biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben
meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
1.13.6.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok
sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelü-
gyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi
csoport irányító tagja részére történő átadása.
1.13.6.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző
szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő
hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finan-
szírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvényben meghatározott feladatkörében
eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység
írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás-
ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
1.13.6.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító
és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz,
viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó
szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany)
ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában –
az adattovábbításnak törvényben meghatározott
adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik
országban a személyes adatok védelmének
megfelelő szintje az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)
bekezdésében meghatározott bármely módon biz-
tosított.
1.13.6.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik
tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő
adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.13.6.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből
az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg,
13
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás
székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság
számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges
adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a mag-
y
ar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban
foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok
elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügye-
letéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel-
jesítése érdekében történő adatátadás.
1.13.6.18. Az 1.13.6.17. pontban meghatározott adatok
átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok
védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
1.13.6.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő
személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év
elteltével, a 1.13.6.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv.
szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása
esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.13.6.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett szemé-
lyt nem tájékoztathatja a 1.13.6.6. b), f) és j) pontjai, illetve a
1.13.6.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.
1.13.6.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada-
tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási
jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt
kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a
megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.13.6.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött
biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat
kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával
kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.13.6.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni
minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött
szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek
kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy ame-
lynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren-
delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi
jogalap.
1.13.6.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez
kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére
vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
1.13.6.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok
tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorol-
hatja.
1.13.7. Panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldöttlevélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyinté-
z
őinél vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön
fasor 9.
c
ímen.
F
ogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
f
oglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A
biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso-
l
atos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó
á
lláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető
Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím:
1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti,
vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak
stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
2. a vagyonbiztosítás feltételei
A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított
módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a
biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási
események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontár-
gyakban okoztak.
A kockázatviselés helye:
– a biztosított telephely, épület(ek), építmény(ek)
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)
feltüntetett címe (település, utca, házszám, vagy a
Földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő hely-
rajzi szám szerint feltüntetett ingatlan).
Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén
keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az
esetben áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről
egyértelműen rendelkeznek.
2.1. biztosítható vagyoncsoportok
2.1.1. épületek, építmények:
Az épületek, építmények jelen feltételek tekintetében tárgyi
eszköznek minősülnek.
2.1.2. egyéb tárgyi eszközök:
Műszaki berendezések, gépek, rendszám nélküli járművek,
üzemi és üzleti felszerelések, irodai és kereskedelmi elektro-
nikus berendezések és eszközök, egyéb berendezések
valamint befejezetlen beruházások, amelyek tartósan,
közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a biztosított vál-
lalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembehe-
lyezésre kerültek-e vagy sem.
14
2.1.3. készletek:
Anyagok, alapanyagok, göngyölegek, befejezetlen termelés és
félkésztermékek, késztermékek és áruk, amelyek a
tevékenységi folyamatban részt vesznek, a folyamatban át-
alakulnak, illetőleg a tevékenység során változatlan állapot-
ban maradnak.
2.1.4. készpénz
2.1.5. kizárások, korlátozások
Nem biztosítható vagyontárgyak:
– az állatok,
– a lábonálló növényi kultúrák,
– a gépjármű-felelősségbiztosítás kötési kötelezettség
alá tartozó járművek,
– az értékpapír, értékcikk,
– termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök,
épületek.
2.2. biztosítási összeg, értékkövetés (indexálás)
A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) biztosítási összegét a
Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szol-
gáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megál-
lapításának alapja.
A biztosítási összeget a Szerződő az alábbiak szerint köteles
meghatározni:
A Szerződő nem köteles a biztosításba vont telephelyen lévő
összes - a 2.1.1-2.1.4. pontokban meghatározott - vagyon-
csoportot biztosítani, azonban a biztosítani kívánt vagyoncso-
port tekintetében a teljes telephelyi vagyonértéket köteles biz-
tosítási összegként megjelölni. A Szerződő köteles a tárgyi
eszközök legalább egyik vagyoncsoportjának (2.1.1. illetve
2.1.2. pont) teljes vagyonértékét biztosítási összegként meg-
jelölni, azaz a biztosítási szerződésbe bevonni.
Ha a biztosítási összeg a biztosításba vont vagyoncsoport tel-
jes értékénél kevesebb, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiz-
tosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt
csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a
vagyoncsoport teljes, kár időpontjában fennálló értékéhez
aránylik (aránylagos kártérítés). Az aránylagos kártérítés
mértékét a Biztosító vagyoncsoportonként külön-külön állapít-
ja meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor,
ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és
a biztosítási összeg közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot.
A Szerződő által meghatározott biztosítási összeget a tárgyi
eszközök és készletek esetében a Biztosító a biztosítási évfor-
dulót megelőzően a következő biztosítási időszakra
automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül)
indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett,
12 hónapos tartamra vonatkozó számított árindex.
Az indexáláshoz alkalmazott árindex az építőipari és a
fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex (bázis
index), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkal-
mazott index). A módosított (új biztosítási időszakra érvényes)
biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és az alkal-
mazott index szorzata.
A biztosítási összegek változását a biztosítási díj követi.
A
Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja
a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biz-
tosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre
álló adatok alapján - várható díjról.
A
biztosítási összeg módosítását a Szerződő a Biztosítóhoz
intézett írásbelinek minősülő nyilatkozatával maga is bármikor
kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási
javaslatnak minősül.
2.2.1. tárgyi eszközök (2.1.1. és 2.1.2.) biztosítási összege
a) új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár),
b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték.
2.2.2. készletek (2.1.3.) biztosítási összege
– vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok,
áruk, késztermékek esetében a beszerzési ár, illetve
előállítási (önköltségi) ár,
– a készletek között kimutatandó kisértékű (50.000
forint egyedi érték alatti beszerzési árú) anyagi
eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés,
stb.) esetében a valóságos érték, melyet a felek a
beszerzési ár 50 %-ában határoznak meg,
– göngyölegek esetében a betétdíj,
– befejezetlen termelés és félkész termékek esetében a
készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját
előállítású késztermékek esetében az előállítási költ-
ség, alaptevékenységen kívüli építő- és szerelőipari
tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a
legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a
biztosítási összeget.
2.2.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. pontban meghatározott vagyon-
tárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját (a Szerző-
dő választása alapján új érték vagy valóságos érték) a kötvény
(fedezet igazoló dokumentum) tartalmazza.
2.2.4. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves
legnagyobb készletezett mennyiség és a beszerzési ár, vagy
előállítási költség szorzata, vagy a külön listán tételesen rész-
letezett biztosítási összeg.
2.2.5. önrészesedés
Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok
összesített biztosítási összege nem haladja meg a
100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a
bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és
legfeljebb 200 000 forintot maga viseli (önrészesedés).
Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok
összesített biztosítási összege meghaladja a 100 000.000
forintot, a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár
10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 500 000
forintot maga viseli.
A jelen pontban meghatározottaktól eltérő módon kerül az
önrészesedés megállapításra azon károk tekintetében, ame-
lyekre vonatkozóan jelen feltételek speciális önrészesedési
szabályokat állapítanak meg.
15
2.3. biztosítási események, kizárások és korlátozások
2.3.1. az alapbiztosítás körébe tartozó biztosítási események:
2.3.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)
tűz
amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott
keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,
elektromos tűz
amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő
tűzzel kárt okoz,
robbanás
olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök
kiterjedése okoz,
összeroppanás
amely a vagyontárgyban hirtelen nyomáscsökkenés miatt
keletkezett,
villámcsapás
a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve
okozott kár,
ismeretlen közlekedési eszköz
ütközése miatt keletkezett
rongálási kár,
légijármű ütközés
a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy
rakománya becsapódása által okozott kár,
füst, hő és korom
amely a kockázatviselés helyén lévő tüzelő, fűtő, vagy
szárítóberendezés nem tervszerű működéséből ered, és a
kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban
tűzkár nélkül kárt okoz,
kizárások, korlátozások
a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat
a károkat, amelyek:
– vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi
pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás,
elszíneződés, elváltozás, deformálódás miatt
keletkeztek,
– a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va-
gyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.)
elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás,
repedés folytán álltak elô, valamint ezek hatására
magukban a kiáradó anyagokban, vagy a kemencék-
ben levő vagyontárgyakban az égetés során
keletkeztek,
– magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve
az abból átterjedő tűzkárt,
– kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakvál-
tozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folya-
mat formájában következtek be,
– az elektromos gépekben, berendezésekben vagy fel-
szerelésekben természetes elhasználódás, vagy az
előírt védelem hiánya illetve kiiktatása következtében
álltak elő,
– elektromos gépekben, berendezésekben, felszere-
lésekben az elektromos áram hatására - tűzkár nélkül
történő sérülés vagy megsemmisülés miatt
következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatá-
sok, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-,
irányító- és biztonsági berendezések meghibá-
sodása),
– bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) fel-
dolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szárítás)
rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a fel-
dolgozás alatt levő anyagban égés, pörkölés,
elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak elő.
b) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján
azokat a károkat, amelyek:
– céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
– az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl.
kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),
– tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás
ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy kar-
bantartási hiányosságokra vezethető vissza,
– elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és
nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy
keletkező gáznyomás folytán következtek be,
– a folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása,
illetve a tárolókban levő anyagok természetes
nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata
olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és belső
nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,
– a berendezések, készülékek vagy más műszerek,
üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott
terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontár-
gyak e miatt bekövetkezett károsodását),
– a hasadó anyagok robbanása, illetve ennek
következtében fellépő sugárszennyezés miatt kelet-
keztek,
– a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt
keletkeztek.
c) A Biztosító nem téríti meg az összeroppannás kárt, ha az
épület, építmény összeomlása az épület, építmény sta-
tikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.
d) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján
azokat a károkat, amelyek:
– az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt kelet-
keztek,
– hűtőberendezésekben tartott anyagokban, szerekben
keletkeztek (következményi károk),
– oly módon következtek be, hogy a biztosított telep-
helyek, épület(ek) 72 órán át használaton kívül voltak
és a vagyontárgyak indokolatlanul csatlakoztak az
elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy anten-
nához, antennarendszerekhez.
– magában a villámvédelmi rendszerben (kivéve: beltéri
túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizáró-
lag elektromos vezetékekben keletkeztek.
e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és
légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
– a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra
kötelezett, azonosítható járművek által okozott
károkra,
– az olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a
biztosított épület, építmény tulajdonosa, használója
16
vagy ilyen személyek hozzátartozója, tagja, alkalma-
zottja, megbízottja, tisztségviselője vagy szerve
üzemeltet,
– a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
– legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése
által keletkezett károkra.
f) A Biztosító nem téríti meg a füst, hő és korom szennye-
ződés károkat, amelyek:
– rendeltetésszerűen működő tüzelő, fűtő, vagy
szárítóberendezésből erednek,
– magában a füstöt, hőt, kormot kibocsátó vagyontárgy-
ban keletkeztek,
– használati értéket nem csökkentő esztétikai károk,
– a biztosított által gyújtott tűz miatt keletkeztek.
2.3.1.2. földmozgás károk
földrengés
a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely
a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus
Skála) 6. fokozatát elérte, vagy meghaladta.
földcsuszamlás
a földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan
balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.
föld- és kőomlás
a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása
következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen
bekövetkező kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlása, lezú-
dulása.
ismeretlen üreg beomlása
sem a Biztosított, sem a Szerződő által nem ismert, vagy a
káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban
nem szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen
bekövetkező beomlása.
kizárások
a) A Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt
keletkezett károkat,amelyek:
– már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld
alatti részének beomlása miatt keletkeztek,
– tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt
keletkeztek (robbantás, bányászati tevékenység -
beleértve a külszini kitermelést is -, alagút, föld-
munkaárok építése, kútfúrás, talajvíz-szintsüly-
lyesztés),
– a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
– a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán
a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó
csatorna, hibás tömörítésű töltés stb.).
b) A Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt
keletkezett károkat, amelyeket:
– jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő
földrengés okozott.
c) A Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás,
valamint föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat,
amelyek:
– a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,
– a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal
nem megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivite-
lezési, karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.
d) A Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg
beomlása miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:
– csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek
okozta kiüregelődésből erednek,
– alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), épít-
mény(ek) alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedé-
séből erednek,
– beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt
újabb üregek, építmények megszűntetéséből, vagy a
tömedékeléséből, vagy a szükségessé vált
tömedékelésének elmaradásából adódnak,
– bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.
2.3.1.3. viharkárok
vihar
a) A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és
szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított
vagyontárgyakban kárt okoznak.
b) A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) oko-
zott károk biztosítási fedezete csak az épületekre és az
épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakra vonatko-
zik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakí-
tott nyílászáron, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül
károsít.
c) A viharbiztosítási fedezet nem vonatkozik a biztosított va-
gyontárgyak közül a nem rendeltetésszerűen szabadban
tároltakra.
kizárások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
ha a viharkár:
– épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
– ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),
– üvegházakban, fóliasátrakban,
– halastavakban, víztározókban, medencékben és
egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),
– tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló
épületekben, építményekben az építés vagy felújítás
által érintett épületrészben,
– karbantartás elmulasztása miatt,
– üvegezésben, üvegfelületekben,
– nem rendeltetésszerűen szabadban tárolt vagyontár-
gyakban,
– közlekedő járműben,
– vízen úszó vízi járműben, vontatmányokban és kikötői
létesítményekben,
– a helyiségeken belüli légáramlás következtében tár-
gyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló
törés vagy egyéb károsodásként következett be.
2.3.1.4. jégeső és hónyomás
a) Jégesőnek minősül a jégszemek, jégszemcsék formájában
lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.
b) Hónyomásnak minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő
hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés
vagy deformációs sérülés.
c) A Biztosító jégeső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosí-
tott épületek és építmények -
kivéve a hideg- és melegágyak
üvegezése, üvegtetők
- tetőzetében keletkezett és a
17
megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül beáramló
csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben
elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti
meg. Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok
egyes részeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhe-
lyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
d) A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a
károkra is, amelyeket a biztosított épületről lecsúszó hó az
építésügyi előírásnak megfelelő állapotú, hiánytalan hófogók
m
egléte esetén az ereszcsatornában és a szerződésben biz-
tosított épületszerkezeti elemben okoz.
kizárások
A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a vál-
lalkozási térbe vagy tetőtérbe befújt hó olvadása miatt
keletkezett károkra.
A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás
károkat, amelyek
– épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében,
– hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben,
üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben,
előtetőben, csatornában, ereszben,
– a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer kar-
bantartásának elmulasztásával okozati összefüggés-
ben,
– hófogó szerkezetekben,
– nem rendeltetésszerűen szabadban tárolt vagyontár-
gyakban,
– fedett medencékben vagy ezek üvegezésében
keletkeztek
2.3.1.5. vízkárok
a) természetes vizek károkozása
árvíz
az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mester-
séges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a
víz árvíz ellen védett területet önt el.
felhőszakadás
olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult,
nagymennyiségű (1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a tala-
jszinten felgyülemlik és elöntéssel károsít.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve
felhőszakadás okozta károkat, amelyek
– a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi
létesítményekben, gátakban, öntözőberendezések-
ben, halastavakban, víztározókban keletkeztek,
– a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a
nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban
keletkeztek (hullámtér a felszíni élővizek ármentesített
szakaszán a partél és a töltéskorona vagy ter-
mészetes magaspart közötti terület, nem mentett
árterület: az árvízvédelmi művekkel nem védett
terület, vagy amelyet a vízügyi hatóság annak
minősít.)
Nem téríti meg továbbá azokat a károkat (illetve költségeket),
amelyek
– hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz-
megelőzési, ill. árvízvédelmi munka során merültek
fel,
– talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
– felhőszakadás következtében a talajszint alatti
padozatú helyiségekben tárolt biztosított egyéb tárgyi
eszközökben, készletekben és készpénzben kelet-
keztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a
padlószint felett,
– felhőszakadás következtében az épületek (épít-
mények) külső vakolatában, vakolati rendszerében,
burkolatában és festésében keletkeztek,
– elöntés nélküli átnedvesedés, lábazaton keresztüli
átszivárgás, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás,
penészesedés, korhadás miatt keletkeztek.
– belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek.
Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve
agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az
épület- és építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy
agyag.
b) vezetéktörés
vezetéktörés
A kockázatviselés helyén belül található ivó- és szennyvíz-
vezetékek épületszerkezeten belül, vagy kívül, vízelvezető
rendszerek, melegvízellátási, valamint távhővezeték,
csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és
hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezé-
seinek, tartozékainak törése, repedése vagy kilyukadása miatt
a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények
között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a
biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
A biztosítás kiterjed a biztosított
– épületekben (építményekben) a szerkezetileg beépí-
tett vezetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek
(építmények) vízellátását biztosító fővezeték(ek)be
épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok,
– ingatlanok esetén az ott levő épületek (építmények)
ellátását biztosító összes, az ingatlanon belül található
vezeték, vízvezeték esetén az ingatlan vízellátását biz-
tosító fôvezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)-et
követő vezetékszakaszok törése következtében kifolyó
víz (folyadék) által okozott károkra.
kizárások
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító,
– magukban az elfolyt folyadékokban, gázokban,
gőzökben keletkezett károkat, illetve az elfolyt
folyadék, gáz, gőz értékét,
– a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait -
törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,
– az olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak
és az üzemszerű működést nem befolyásolják,
– a gombásodás, fakorhadás, penészesedés for-
májában keletkező károkat,
18
– csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzárószer-
kezetek nyitvahagyása miatt keletkezett károkat,
– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított egyéb tárgyi eszközökben, készletekben és
készpénzben keletkezett károkat, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
– magában a károsodást előidéző sérült vezetékben,
tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
– nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).
c) technológiai csővezetéktörés
technológiai csővezetéktörés
a folyadékok, savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szén-
hidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és hasonlók)
csővezetékeinek, armaturáinak, edényzetének törése vagy
repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények
között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, mely során a biz-
tosított vagyontárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása
rombolja, deformálja, a kiáramló folyadék anyagi tulajdon-
ságával összefüggésben szennyezi, áztatja, károsítja.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
– magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,
– olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és
az üzemszerű működést nem befolyásolják,
– csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró
szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,
– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
– magában a károsodást előidéző sérült vezetékben,
tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
– nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).
d) automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése
automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése
az automata tűzoltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak,
berendezéseinek tartozékainak törése vagy repedése, illetve
előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná
vált víz- (folyadék) kiáramlás miatt a biztosított vagyontár-
gyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
– magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,
– olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és
az üzemszerű működést nem befolyásolják,
– csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró
szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,
– a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
– magában a károsodást előidéző sérült vezetékben,
tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
– nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).
2.3.1.6. üvegtörés károk
A
Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból
bekövetkező törés vagy repedés károkat.
A Biztosító kockázatviselése
– a biztosított épületek és építmények szerkezetileg
beépített üvegezésében,
– a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak
ü
vegezésében és
– a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő
betörésvédő fóliában keletkezett károkat foglalja
magában, a biztosítási időszak alatt legfeljebb a biz-
tosításra feladott épületérték 2%-áig.
A biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően -
káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár
10%-át maga viseli (önrészesedés).
korlátozás
A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üve-
gezésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen
szerződés keretében biztosított épület tartozékát képezi.
A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű,
minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szük-
séges és indokolt költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás,
javítás érdekében szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrá-
csok, belső zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és vissza-
szerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei), ide nem
értve a befoglaló - különös tekintettel a gyártás során egy-
beépített üvegezésű - szerkezet átalakítását, javítását,
pótlását.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockáza-
tokra:
– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének
törése, repedése,
– az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvege-
zésének törése, repedése,
– építmények üvegezése, az üvegház, meleg- és
hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence
üvegezése,
– üvegtégla, üveg tetőcserép,
– az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett
karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve
biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül
keletkező sérülések,
– a keretezés, foglalat sérülése,
– a biztosítási szerződés megkötésekor már törött,
repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett
további kárai,
– taposóüvegekben keletkezett károk.
2.3.2. A kiegészítő (választható) biztosítások körébe tartozó
biztosítási események
Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kocká-
zatviselése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási
eseményekre) terjed ki, amelyeket a Szerződő az ajánla-
ton/kötvényen megjelölt és a külön biztosítási díjat megfizette.
19
2.3.2.1. betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás
biztosíthatók, az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak:
– az egyéb tárgyi eszközök, a készletek,
– a készpénz.
biztosítási események
a) betöréses lopás:
amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított
vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe
erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizonyí-
t
ottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve
más eszközzel felnyitotta.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyit-
va hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó,
ablakok stb.), vagy nyíláson keresztül jutottak be.
kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál
A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit
az alábbi táblázat tartalmazza. A Biztosító szolgáltatásának
maximális terjedelme aszerint alakul, hogy a kár időpontjában
milyen védelmi szint valósult meg a kockázatviselés helyén
lévő épületben, ahol a biztosítási esemény bekövetkezett az e
feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses
lopáshoz" elnevezésű 1. sz.mellékletben foglaltak alapján.
Legfeljebb 200 000 Ft értékben megtéríti a Biztosító a betö-
réses lopás vagy annak kísérlete során a biztosított vagyon-
tárgyakban rongálással okozott károkat is a kártérítési limiten
felül.
b) rablás:
amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása
során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbí-
zottja tagja, tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e
személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre
képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az
eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy
testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
kizárások
A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás
kárt, ha:
– értékpapír, váltó, kötvény, részvény károsodott,
– a Biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja tagja,
tisztségviselője, szerve) a biztosított vagyontárgyak
elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső
(bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott
zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség
elhagyásakor nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú
külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit
reteszhúzás ellen nem védte,
– az alkalmazott pénz-, vagy páncélszekrényt csak az
ún. szúrózárral zárta le, ill. az azokra felszerelt összes
zár bezárását elmulasztotta,
– ha a pénzkazetta- vagy páncélszekrény kulcsait
(beleértve a másodkulcsokat is) az üzlet- ill.
üzemzárás után a kockázatviselés helyén tartotta,
ahol a pénz- vagy páncélszekrény, ill. kazetta volt, és
azt a jogtalan eltulajdonítás során a tettes felhasználta.
2.3.2.2. üzemszünet kiegészítő biztosítás
Az üzemszünet-biztosítási esemény a vállalkozás (ipari,
kereskedelmi, szolgáltató tevékenység) kényszerű
szünetelése, ha a szünetelést kiváltó ok a Biztosított jelen
szerződésének alapbiztosításában foglalt 2.3.1.1-2.3.1.5.
pontokban meghatározott tűz-, földmozgás, vihar-, jégeső és
hónyomás vagy vízkár biztosítási esemény valamelyikének
bekövetkezte azzal a feltétellel, hogy az ilyen biztosítási
esemény a Biztosító kárfizetési kötelezettségét eredményezi.
E szerződés szerint üzemszüneti veszteség az alapbiztosítás-
ban foglalt a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó
tűzkárok (és tűzkár típusú károk), földmozgás károk,
viharkárok, jégeső és hónyomás valamint vízkárok (2.3.1.1-
2.3.1.5. pontok) miatti üzemszünet következtében fellépő
olyan költségek (fix költség, bér jellegű kifizetések), amelyek
az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat - amelyeket az
üzemszünet bekövetkezte nélkül kigazdálkodott volna -,
valamint az elmaradt adózás előtti pozitív eredmény.
kizárások
Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt üzemszüneti kárként:
a) amely a vállalkozásnak egyéb okból történő tényleges
szüneteltetése alatt következett be (pl.: átalakítás, tatarozás,
szezonon kívüli szünetelés stb. időszakában). A Biztosító ezek-
ben az esetekben is térítést nyújt az arra az időtartamra eső
üzemszüneti veszteségekre, amellyel az - egyébként nor-
mális - üzemszünet a károsító biztosítási esemény miatt
meghosszabbodott,
b) amely pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány,
üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver
megsemmisülése, elrablása, ellopása, elvesztése vagy
megrongálódása miatt következett be,
c) amely az elektromos eszközök, berendezések és gépek
károsodásából eredő olyan üzemszüneti veszteség, melynek
során a károsodott elektromos eszközről, berendezésről és
gépről tűz más vagyontárgyra nem terjedt át,
d) amely olyan üzemszüneti, illetve többlet-üzemszüneti
veszteség, amelyet hatósági intézkedésekkel elrendelt építési
(vagy helyreállítási és üzemkorlátozási) tilalom okozott,
e) amely üvegtörés következtében keletkezett,
20
n
védelem típusa
n
vagyoncsoportok és az ahhoz ren-
delt biztosítási eseményenkénti maxi-
mális kártérítési limit ezer forint
egyéb tárgyi
eszközök
készletek készpénz
minimális mechanikai védelem 2 000 2 000 100
minimális mechanikai védelem +
riasztó
6 000 6 000 300
minimális mechanikai védelem +
szakszolgálathoz bekötött riasztó
10 000 10 000 500
részleges mechanikai védelem 15 000 15 000 500
részleges mechanikai védelem +
riasztó
30 000 30 000 1 000
részleges mechanikai védelem +
szakszolgálathoz bekötött riasztó
biztosítási
összeg
biztosítási
összeg
3 000
f) a károsodott, elpusztult, elveszett vagyontárgyak
előállításához, ill. újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi
fedezet (hitelfedezet) hiánya, továbbá késedelmes biztosítása,
a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan
vagy jelentős késedelme, illetve nem körültekintő, nem
kellően gondos szervezése okozott.
a kár megállapításánál figyelembe veendő (biztosított)
veszteségek, veszteségcsoportok
a) Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére
kifizetett munkabér és az ahhoz kapcsolódó közterhek.
b
) Az
anyag és anyagjellegű költségek kivételével
m
inden
olyan egyéb költség, amely (általános költségek, fel nem osz-
tott költségek) az üzemszünet alatt is terheli a Biztosítottat;
feltéve, ha az üzemszünet hiányában azt kigazdálkodta volna.
Ilyen költségek a következők:
– rendszeres befizetési kötelezettségek, ha azokat az
üzemszünet tartama alatti időszakra is be kell fizetni,
és jogszabályon alapuló törlési lehetőség nincs.
Ennek keretében kerülnek térítésre az adók (általános
forgalmi adó, fogyasztási adó kivételével), biztosítási
díjak, illetékek stb.,
– olyan állandó fenntartási kiadások, amelyek a
tevékenység szünetelésének ellenére rendszeresen
felmerülnek, és kiegyenlítésüket a vállalkozó az
üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte előtt létrejött
szerződés alapján köteles teljesíteni. Ennek keretében
kerülnek megtérítésre az üzemszünet tartamára eső
bérleti, előfizetési, használati, postai díjak, továbbá
azok a rezsiköltségek, amelyek nem a helyreállítással
összefüggésben merülnek fel (pl. energiaköltség, iro-
dai kiadások, telefondíjak, gépjárművek üze-
meltetése, fenntartási költség stb.),
– az értékcsökkenés,
– az üzemszünet miatt elmaradt pozitív üzemi nyereség
(a forgalmi adóval és a különböző nem normatív
támogatásokkal módosított, az elszámolás alapjául
szolgáló nettó nyereség).
a kár megállapításánál figyelembe nem veendő (nem biztosí-
tott) veszteségek, veszteségcsoportok
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:
a) a nyers-, segéd- és üzemanyagokra, valamint a beszerzett
árukra, termékekre, továbbá a termékek előállítására, forgal-
mazására, szolgáltatások teljesítésére irányuló közvetlen
ráfordítás, amennyiben nem a folyamatos üzemfenn-
tartásához szükséges ráfordításokról vagy kívülről jövő ener-
gia illetve tárolás legalacsonyabb díjszabásáról van szó,
b) az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó,
c) a kötbér, bírság, büntetőkamat, perköltség,
d) a forgalomtól függő biztosítási díjak,
e) a forgalomtól függő licencdíjak és a forgalomtól függő
feltalálói díjak,
f) azok a nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolód-
nak a termeléshez, kereskedelemhez (pl. tőkeműveletekből
származó nyereségek).
a Biztosító kockázatviselésének terjedelme, önrészesedés
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a fentiek szerint
körülírt üzemszünet ötödik napjától kezdődően felmerülő
üzemszüneti veszteségekre vonatkozik és legfeljebb a
kilencvenedik napig felmerülő üzemszüneti veszteségekig ter-
jed. E határidőket az üzemszünetet kiváltó alap biztosítási
esemény bekövetkezésének időpontjától kell számítani.
Az alap biztosítási eseménytől számított első négy napra jutó
üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt
önrészesedésként a kárkifizetésből a Biztosító levonja
(önrészesedés).
A Biztosító egy biztosítási időszakban csak az első üzem-
szüneti biztosítási eseményre nyújt térítést.
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége - a fenti korlátozásokat
is figyelembe véve - egy üzemszüneti biztosítási eseményre
legfeljebb 5 000 000 forintig terjed.
a biztosítási díj meghatározásának alapja
A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási
időszakot megelőző pénzügyi év teljes árbevétele.
2.3.2.3. kiegészítő szállítmánybiztosítás
A kiegészítő szállítmánybiztosítás alapján a Biztosító megtéríti
az alapbiztosításban biztosított saját vagy idegen tulajdonú
tárgyi eszközben, árukészletben, kész- és félkész termékben,
valamint a javításra vagy bizományba átvett vagyontárgyak-
ban a saját tulajdonú (illetve bérelt vagy lízingelt) gépjármű-
vel végzett belföldi szállítás során a Magyarország területén
bekövetkező károkat az alábbiak szerint.
A kockázatviselés tartama a szállítmány haladéktalan szál-
lításához elvégzett berakodás befejezésétől a rendeltetési
helyen az áru haladéktalan kirakodása megkezdéséig terjedő
időszak.
A biztosított vagyontárgyak az alapbiztosításban biztosított,
– saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközök,
– saját vagy idegen tulajdonú árukészlet,
– saját gyártású kész- és félkész termékek,
– idegen tulajdonú javításra átvett és a szállítmány
bizonylatán (szállítólevélen) feltüntetett vagyontár-
gyak.
A biztosítási események
az alapbiztosításban meghatározott
alábbi biztosítási események:
– tűzkárok (2.3.1.1. pont szerint)
– földmozgás károk (2.3.1.2. pont szerint)
– viharkárok (2.3.1.3. pont szerint)
valamint
– a közlekedési baleset: e tekintetben biztosítási
eseménynek minősül, ha a szállítóeszközt ért
közlekedési baleset következtében a biztosított va-
gyontárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek.
Megtéríti a Biztosító a szállítóeszközt ért közlekedési
balesettel összefüggésben a biztosított vagyontár-
gyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.
kizárások
Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás
– a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállító
eszközön történő elhelyezése közben keletkezett
sérülésekre,
21
– a fegyverekre,
– a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,
– a túlterhelt szállítóeszközzel történő szállításra,
– a szakszerűtlen vagy alkalmatlan járművel végzett
szállításból eredő károkra,
– a lopásból (kivéve a közlekedési baleseti kárnál fent
írtakat), feltörésből, rablásból eredő károkra.
E feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a szállítás
közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biz-
tosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
biztosítási összeg, önrészesedés
A Biztosító egy biztosítási időszakban legfeljebb az első két
szállítmánybiztosítási biztosítási eseményre nyújt kárki-
fizetést.
A Biztosító kárfizetési kötelezettsége biztosítási
i
dőszakonként a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
feltüntetett biztosítási összegig, legfeljebb azonban 2 000
000 forintig, egy biztosítási eseményre pedig legfeljebb
1 000 000 forintig terjed.
A Biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően - kár-
eseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább
10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot maga viseli
(önrészesedés).
2.3.2.4. irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések,
eszközök kiegészítő biztosítása
biztosítási esemény
nek minősül a biztosított vagyontárgyak-
nak vagy azok bármely részének a kockázatviselés tartamán
belül, a biztosítási szerződésben megnevezett koc-
kázatviselési helyen, az alapbiztosítás keretében biztosított
irodai és kereskedelmi elektronikus berendezésekben,
eszközökben a rövidzárlat és a kezelési hibák okozta, előre
nem látott és hirtelen bekövetkező olyan részleges vagy teljes
fizikai károsodása, amely javítást vagy cserét tesz szük-
ségessé.
biztosítható vagyontárgyak:
jelen feltételek szempontjából iro-
dai és kereskedelmi elektronikus berendezéseknek,
eszközöknek minősülnek a számítógépek és kiegészítőik
(pl. nyomtató), a telefonközpontok, a telefax, a fénymásoló, a
szkenner és a riasztó berendezés, valamint a digitális
pénztárgép, elektronikus mérleg, árleolvasó és árazó beren-
dezések.
Jelen kiegészítő biztosításra feladott vagyontárgyak biztosítási
összegét a Szerződő határozza meg. Az érték meghatározásá-
nak alapja a biztosítható vagyontárgyak új értéke. A Szerződő
által ilyen módon meghatározott biztosítási összeg a
kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) szerepel, azon-
ban annak értéke - érvényesen - nem haladhatja meg
a 10 000 000 forintot.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek oka
közvetlenül vagy közvetve:
a) a EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát el
nem érő földrengés, földcsuszamlás, föld és kőomlás valamint
üregbeomlás;
b) a vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása;
c) olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés
hatályba lépésekor a Szerződő (Biztosított) számára ismertek
voltak, vagy ismerni kellett;
d) bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, tele-
fonhálózat, műholdas vagy rádió hullámú adatátviteli csatorna
kimaradása vagy megszakadása;
e) a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás,
kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás), vagy a
légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;
f) a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kapcso-
latosan felmerülő bármilyen költség, kivéve ha az ilyen
meghibásodást a biztosított vagyontárgyban biztosítási
esemény okozta;
g) a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcsolatosan
felmerülő bármilyen költség. Ez a kizárás vonatkozik a kar-
bantartási műveletek során kicserélt alkatrészekre is;
h) amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosított
vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;
i) az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a
bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály, bérleti, lízing
vagy karbantartási szerződés alapján;
j) bármilyen következményi kár;
k) az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok,
szigetelések, hevederek, kábelek, láncok, gumiabroncsok,
cserélhető eszközök, vésett hengerek, üveg-, porcelán- és
kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi közegek, gáz,
kenőolaj, üzemanyag, vegyszerek károsodása;
l) esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy
zománcozott felületek karcolásai;
A k.-l. pontokban felsorolt kizárások ellenére a Biztosító
kártérítést nyújt a kizárt eseményekre abban az esetben, ha
biztosított vagyontárgyakban a szerződés szerint egyéb
térítendő kár is keletkezett.
2.3.2.5. vakolat károk biztosítása
biztosított vagyontárgyak
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosított vagyon-
tárgyak az épületek, építmények külső vakolata, vakolati
rendszere, burkolata és festése.
biztosítási események
– a 2.3.1.3. viharkárok biztosítási eseményei, és
– a 2.3.1.5., a) természetes vizek károkozása – biz-
tosítási események pontokban meghatározott biz-
tosítási események.
a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító megtéríti a 2.3.2.5.2. pontban meghatározott biz-
tosítási események miatt, a biztosított épületek, építmények
vakolatkárait biztosítási eseményenként legfeljebb az
épületek, építmények biztosítási összegének 10%-áig.
22
kizárások, korlátozások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
– a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;
– a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát,
amennyiben ugyanazon a helyen már korábban is
károsodott és az újabb kár az előzménykár javítását
követő egy éven belül történt;
– elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdá-
sodás, gombásodás, penészesedés formájában
keletkeztek;
– belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;
– lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben
nem sérült falrész esztétikai színezésére, festésére.
2.3.2.6. tetőbeázási károk biztosítása
Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító megtéríti a biz-
tosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított
épület tetejéről történő, a lapos- és magastető-szerkezet,
valamint a függőleges falszerkezet panelhézagainak
szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta
beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban
keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem
térülnek.
A kártérítés nem terjed ki:
– a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének
(tetőszigetelés, tetőjavítás) költségeire.
Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy
tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen
következett be, a Biztosító kizárólag abban az esetben téríti
meg a kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javí-
totta ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját
követő egy éven túl történt.
2.3.2.7. különleges üvegek üvegtörés biztosítása
Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a törés vagy
repedés következtében keletkezett károkat.
nem biztosítási esemény
– a lepattogzás, kagylósódás miatt keletkezett
károsodás,
– az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés,
fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.
biztosított vagyontárgyak
A biztosítási védelem kiterjed az alábbi üvegezésre, amelyek
lehetnek:
a) épület, épületszerkezeti üvegek
– üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükör-
falak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés
– cégtáblák, reklámtáblák üvegezése, kivéve neonok,
– napkollektor
– az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és
betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta
lévő fólia együttes értékének megfelelően)
b) berendezések üvegezése
– bútorok üvegezése,
– pultok, polcok üvegezése,
– tükrök,
– akváriumok, terráriumok üvegezése
– a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció
és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta
l
évő fólia együttes értékének megfelelően).
c) szerkezetileg beépített üveg, bérelt épület esetén
nem biztosítható üvegek
– műalkotás,
– copolit üvegezés,
– üveget helyettesítő műanyagok.
– járófelületbe épített taposó üveg,
– világító testek.
Biztosítási összeg a biztosításra feladott üvegezés pótlási
értéke.
önrészesedés
A biztosított - a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően - káre-
seményenként a bekövetkezett üvegtörés kár 10%-át maga
viseli
kárkifizetés
A Biztosító megtéríti
– a károsodott üveggel azonos minőségű üvegezés
pótlási értékét,
– az üvegezés cseréjéhez szükséges védő beren-
dezések, zárak, rácsok le és felszerelési költségét a
biztosítási összegen belül, a pótlandó üvegezés
értékének 20 %-a erejéig,
– az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet,
állvány, alpinista munka költségeit a biztosítási össze-
gen belül, a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a
erejéig.
A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet,
vagy keret károsodása miatt keletkezett károkat.
2.3.2.8. vandalizmus károk biztosítása
Céltalan rongálás miatt keletkezett károk, melyeket az
elkövető a biztosított vagyontárgyak megrongálásával idézett
elő.
A kártérítési limit összesen és legfeljebb a biztosított vagyon-
tárgyak biztosítási összegének 10 %-a.
Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a
falfirkálási és üvegtörési károk.
2.4. a Biztosító szolgáltatása (kártérítés) az alap- és kiegészí-
tő vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások
Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biz-
tosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak
szerint, a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgál-
tatást.
A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a
Biztosított jogosult.
23
2.4.1. A Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő
tárgyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.
a) Részleges kár esetén:
– Újérték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költ-
s
égen.
– Valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken,
azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonás-
ra kerül.
Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyon-
tárgy káridőponti valóságos értékének 25 %-át, a Biztosító
eltekint az értéknövekedés levonásától.
b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságta-
lan javíthatóság)
– Új érték biztosítás esetén újértéken, de maximum a
biztosítási összegig történik.
– Valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken,
de maximum a biztosítási összegig.
c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés
alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén
a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos
értékéig kerül térítésre.
A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény
bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a Biztosított jogo-
sulttá válik a valóságos és az újérték közti különbözet
megtérítésére a biztosítási összegig.
e) A károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési
összegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatás-
ban vagy visszatérítésben részesül a Biztosított, a vagyon-
tárgy újjáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)
2.4.2. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök
kárát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig
téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi
eszközök térítése a hasznosítási összeg.
2.4.3. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a
Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási
költségek mértékéig téríti meg a káridőponti befejezési árak,
illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
2.4.4. Idegen vagyontárgyakat (a Biztosított által bérelt, köl-
csönvett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra,
javításra átvett épületeket, építményeket, gépeket, beren-
dezéseket, felszereléseket) a valóságos értéknek megfelelően
téríti a Biztosító, az 2.4.1.-2.4.2. pont szerint.
2.4.5. Saját készletek kára esetén a térítés a biztosítási
összegnek megfelelően történik, előállítási vagy beszerzési
áron.
2.4.6. Kereskedelmi áruk kárát:
a) nagykereskedelmi áruk esetén a káridőponti beszerzési
áron,
b) kiskereskedelmi áruk vagy készletek esetén a forgalmazási
költséggel növelt beszerzési áron,
c) vendéglátóipari nyersanyag és áruk esetében a káridőponti
újrabeszerzési áron,
d
) felvásárolt termékek esetében a felvásárlási áron téríti a
Biztosító.
2.4.7. A Biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli
nyilvántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok,
minták, modellek kárkori értékének megállapítása a tervek,
dokumentációk alapján történik.
2.4.8. Nem a Biztosított tulajdonát képező, de biztosított és a
Biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra,
tárolásra vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek
minősülő vagyontárgyak (készletek) károsodása esetén
– a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,
– teljes megsemmisülés esetén a káridőponti valóságos
érték kerül térítésre.
2.4.9. Nem a Biztosított tulajdonát képező (betétdíjas)
göngyölegek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső
határa a biztosítási összeg.
2.4.10. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési
összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok
értékét a Biztosító minden esetben levonja.
2.4.11. A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káre-
semények (biztosítási események) folytán a biztosított va-
gyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és iga-
zolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a következők
szerint:
a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai
enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült
költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával,
az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az
ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer
kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló
intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, a Biztosító a teljes
biztosítási összegen belül, annak 5%-áig, de legfeljebb
200 000 forintig téríti;
b) a Biztosítottat terhelő, a biztosítási eseménnyel kapcso-
latosan felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási költségeket,
beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán
keletkezett károkat, a Biztosító a teljes biztosítási összegen
belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 200 000 forintig téríti.
2.4.12. A károk mennyiségi megállapítása a Biztosító
helyszíni vizsgálata során a károsulttal készített tételes fel-
sorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
2.4.13. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:
a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott
biztosítási fedezet nem terjed ki,
b) az üzemszünet biztosítás kivételével azon költségeket,
amelyek a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből
származó gazdasági hátrányként jelentkeznek (pl. ter-
meléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér,
többletköltség, vagy egyéb veszteség),
24
c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből szár-
mazik, amely további rendeltetésszerű használatát nem
befolyásolja,
d) a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott
tartalék alkatrészeinek, tartozékainak eredeti célú fel-
használása a kár miatt híusult meg,
e) a normalizált hiány (káló),
f) készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk,
üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként
keletkezett, (kivéve, ha a készpénzkár betöréses lopás, rablás
során következett be, és a Szerződő e kockázatokra kiegészítő
biztosítást kötött).
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:
g) talajban,
h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságá-
val, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és
üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg-
gésben,
i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.
2.4.14. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás,
pótlás, helyreállítás, ill. egyéb kártalanítás értékét versenytár-
gyalási folyamat során határozza meg.
2.4.15. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos
anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontár-
gyanként külön kell nyilvántartania és elszámolnia,
függetlenül attól, hogy a helyreállítást a Biztosított saját maga
vagy idegen kivitelező végzi.
2.4.16. A Biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve
teljesíti a szolgáltatást. A Biztosító csak abban az esetben
téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási
költséget, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott
vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése során
felmerült, és a Biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás,
javítás kapcsán ÁFA-visszaigénylésre nem jogosult.
2.4.17. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem
kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell fel-
használni, a Biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai
értékcsökkenését.
2.4.18. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a
károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű
módon már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a kor-
szerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési
összegből levonja.
Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás
esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás
vagy helyreállítás költségeit fizeti.
2.4.19. A jelen feltételek alkalmazásában:
– Teljes (totál)kárnak minősül, ha a biztosított vagyon-
tárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben
sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehet-
séges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem
indokolt.
–
Az újérték megegyezik a károsulttal azonos gyárt-
mányú, típusú vagyontárgy új állapotban való
felépítésének vagy újrabeszerzésének az általános
forgalmi adóval csökkentett átlagos költségével.
– A valóságos (avult) értéket a Biztosító úgy számítja ki,
hogy az új értékből levonja a használati idő alatt
bekövetkezett értékcsökkenést.
3. a kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei
Az alábbiakban részletezett általános és épülethasználói,
munkáltatói, bérlői, termék -, bérbeadói, tanulói, környezet-
szennyezési és szolgáltatói felelősségbiztosítások, az alap
vagyonbiztosítás választható kiegészítő biztosításai, amelyek
közül a Biztosító kockázatviselése azokra terjed ki, amely
kiegészítő felelősségbiztosítások a biztosítási szerződésben
megjelölésre kerültek, és amelyeket a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. A munkáltatói,
bérlői, bérbeadói, tanulói, környezetszennyezési, termék- és
szolgáltatói felelősségbiztosítás megkötésének feltétele az
általános és épülethasználói felelősségbiztosítás egyidejű
megléte.
Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap,
amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt.
Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap, amikor a
mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.
A kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a
károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az
időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál
beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés
vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető
személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megál-
lapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja;
sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.
A kár bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár
bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.
A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban
bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott
tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha
olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre
adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési
kötelezettsége nem áll be.
a) kizárások
Az általános feltételek 1.7. pontjában szereplő kizárásokon
felül nem terjed ki a biztosítás
– a Biztosított által elszenvedett kárra,
– a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott
káraira,
– légi járművek, repülőterek üzembentartói minő-
ségében, légi járművek alkatrészeinek és tar-
tozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba
hozatalából, karbantartásából, javításából eredő
károkra,
– lassú folyamatos állagromlással okozott károkra,
amelyek zaj, rakódás, szag, füst, kormozódás, korróz-
ió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében
álltak elő,
– olyan károkra, amelyeket a Biztosított azonos
károkozási körülményekkel okozott, és a Biztosító fel-
hívása ellenére a károkozási körülményt nem szün-
tette meg, noha az megszüntethető lett volna,
25
– ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy
írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére
figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges
intézkedédés elmaradása miatt következett be,
– többletkárokra, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása
ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett
eleget,
– elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüg-
gésben bekövetkező közvetett és közvetlen káraira,
– szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel
kapcsolatos jog megsértéséből eredő károkra,
– a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkra,
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján
téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek,
egyéb gépjárművek üzemeltetésével, használatával
okozott károkra,
– az épülethasználói minőségben nem a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban)
megjelölt telephelyen okozott károkra,
– az épülethasználói minőségben nem a 3.1.1.2. pont-
ban részletezett épülethasználói felelősségbiztosítási
esemény körébe tartozó károkra,
– ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatáro-
zott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett
munka során keletkezett,
– a jogszabályban meghatározott felelősségnél
szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat-
ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kár-
igényekre,
– a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott tár-
sadalmi munka során keletkezett károkra,
– a Biztosított szerződő partnerének vagy a szerződési
lánc bármely tagjának okozott károkra,
– a házi- és a vadállatok által okozott károkra,
– épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások
gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük
elmulasztása miatt bekövetkező károkra,
– a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően,
vagy annak hiányával megépített épület(ek), épít-
mény(ek) kivitelezési hibája miatt, az arra
visszavezethető károkra, amennyiben a
kivitelező/építettő a Biztosított volt,
– a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött
tevékenységek hatósági engedély nélkül való
végzéséből eredő károkra,
– a munkagépek által okozott nem baleseti jellegű
útrongálási, mesterséges tereptárgyakban okozott
(töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy növényi
kultúrák letaposásából származó károkra,
– a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat,
értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,
– azokra a károkra, amelyeket a Biztosítottak egymás-
nak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak, tagjaiknak,
vezető tisztségviselőiknek, tulajdonosa(i)nak, a tulaj-
donukban lévő szervezetnek vagy hozzátartozóiknak
okoztak,
– a Biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen
minőségükben okozott károkra,
– a szállítással, szállítmányozással összefüggésben
keletkezett károkra,
– az azbesztózissal összefüggő károkra
– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is
érvényesíthető igényekre.
A Biztosító nem téríti meg továbbá:
– a termék vagy szolgáltatás hibájából keletkezett
(termékfelelősségi) károkat,
– a bérlői, bérbeadói, szolgáltatói minőségben okozott
károkat,
– a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés alatt
okozott károkat,
– azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a
környezet szennyezésével okoztak,
– a munkáltatói felelősség körébe tartozó károkat,
kivéve, ha ezen kockázatokra a vonatkozó kiegészítő
felelősségbiztosítások megkötésre kerültek.
b) a biztosítási összeg, önrészesedés
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló
biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.
A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a
biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával
merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költ-
ségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított
jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg
erejéig téríti meg.
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául
közölt adat (pl.: forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a
tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás
jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának
alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási
eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása
a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti
biztosítási összeghatárig terjed.
Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több
személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási
eseményenkénti biztosítási összeg nem elegendő valamennyi
kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak
az őket ért kár arányában fizet kártérítést.
Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a
Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik,
fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett
kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely
későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent
be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekö-
vetkezésének időpontjában fennálló biztosítási esemé-
nyenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási
időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.
A Biztosító a jelen kiegészítő feltételek alapján nyújtott szol-
gáltatása összegéből nem von le önrészesedést, kivéve, ha a
kiegészítő feltételekben az önrészesedés alkalmazása
előírásra kerül.
c) a kárrendezési eljárás különös szabályai
A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a
kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban
26
igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti.
A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő
kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
Ennek tényét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.
H
a a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények
miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezett-
sége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biz-
tosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás
többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító
viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben
csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a
Biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a
B
iztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gon-
doskodott, vagy ezekről lemondott. A Biztosító jogosult ellátni
a Biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselet-
tel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe-
lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy
az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha
a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A Biztosító a biztosítási összeg erejéig, ha e költségek a biz-
tosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával
merültek fel.
A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási
eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti:
– személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget
(jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló
járadékot,
– sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,
– a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,
– mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és
hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges,
– kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés
körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költ-
ségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,
– azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költ-
ségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény
körülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságá-
nak tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni
képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a
Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a
bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcso-
latos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt
fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával,
illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.
Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a
Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja
felelősségének mértékéig terjed.
A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a
máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
A Biztosító nem téríti meg a károsult
– elmaradt hasznait, üzemszüneti veszteségeit, kivéve a
károsult személyi sérülésével összefüggésben
bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést;
– gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan
következményi károkat, amelyek abból származtak,
hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy
jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káre-
seménynek tekintendő, ha a Biztosítottal szemben több olyan
kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek
vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igény-
érvényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő
károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biz-
t
osítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító
a Biztosított iránymutatása szerint jár el.
A biztosítási összeg
elégtelensége, vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben
érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet
nem terjed ki.)
A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen
címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a
Biztosítónak írásban bejelenteni.
d) a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)
A Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása
sem mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a
károsulttal szemben.
A Biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követel-
heti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozta. A jelen kiegészítő feltételek te-
kintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha
– a kár a Biztosított - vezető munkakört vagy a
Biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő - alkalmazottjának, megbízottjá-
nak, tisztségviselőjének, tagjának 0,8 ezrelék véralko-
hol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas
vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával
közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
– a kárt a Biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi
szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen
szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos meg-
sértésével idézte elő, amiből eredően három éven
belül már következett be biztosítási esemény,
– a kár a korábbi károsodással azonos körülmények
között és azért következett be, mert a Biztosított nem
tette meg a szükséges intézkedéseket a kár-
megelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a
hatóság vagy a Biztosító a kár ismétlődésének veszé-
lyére írásban is figyelmeztette.
– ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági
vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy
folyamatos megsértése miatt következett be.
A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg
megtérítését a Biztosítottól, ha a károkozást a bíróság
súlyosan gondatlannak minősítette.
e) felek együttműködése
– Szerződő köteles a szerződés megkötésekor a
Biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden
lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is,
ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti,
foglalkozási titoknak minősül. Az adatok
helyességéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel
akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy
képviselője közreműködött,
27
– Szerződő köteles a biztosítási szerződés
megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási
é
vfordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező
adatokról (pl.: bérköltség, forgalom, növénytermelési
érték) a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a
biztosítási díjat aktualizálja,
– a Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg
foglalkozási titok tekintetében titoktartási
kötelezettség terheli,
– a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító
kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős
igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket,
hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabály-
zatok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átad-
ni, vagy ezekbe betekintést biztosítani,
– a Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más
biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is
szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre
érvényes szerződés szerint a Biztosító kocká-
zatviselése kiterjed.
f)
A 3.1. általános és épülethasználói, 3.2. munkáltatói,
3.3. bérlői, 3.4. termék -, 3.5. szolgáltatói, 3.6. bérbeadói
valamint 3.7. környezetszennyezési kiegészítő felelősség-
biztosítási fejezetekben nem szabályozott kérdésekben az
1. általános feltételek fejezet, valamint a 3. kiegészítő
felelősségbiztosítások feltételei fejezet rendelkezései az
irányadók.
3.1. a kiegészítő általános és épülethasználói felelősségbiz-
tosítás feltételei
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító díj-
fizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási
esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat a szerződésen kívüli harmadik
személynek okozott károk megtérítése alól, amelyekért a
magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötele-
zettséggel tartozik.
3.1.1. biztosítási események
3.1.1.1. általános felelősségbiztosítás
Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az
a Magyarország területén a vállalkozási tevékenység
végzésével összefüggésben, szerződésen kívüli harmadik
személynek jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt
okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek)
személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó
káresemény, amelynek megtérítéséért a Biztosított a magyar
polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
3.1.1.2. épülethasználói felelősségbiztosítás
Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az
a szerződésen kívüli harmadik személynek a jelen biztosító
kockázatviselésének tartama alatt okozott, bekövetkezett
(együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléses vagy
dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelynek
megtérítéséért a Biztosított, mint a kötvényen (fedezetet iga-
zoló dokumentumon) megjelölt telephely
– tulajdonosa vagy
– bérlője,
e minőségében a magyar polgári jog szabályai szerint
felelősséggel tartozik.
3.1.1.3. K&H Gyógyszertári felelősségbiztosítási záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit)
azokra a szerződésen belül okozott személyi sérüléses
károkra, amelyeket a Biztosított, vagy a Biztosított alkal-
mazásában álló gyógyszerész, gyógyszertári asszisztens,
illetőleg gyógyszerkiadó szakasszisztens a gyógyszertári
munkavégzés közben a foglalkozási szabályok megsértésé-
vel/megszegésével okozott és amelyekért a Biztosított
kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Személyi sérülésnek minősül a károsult halála, testi sérülése,
valamint egészségkárosodása.
A biztosítási fedezet kiterjed a Biztosítottat, mint magisztrális
gyógyszer előállítóját terhelő kártérítési kötelezettségekre is.
Nem téríti meg a Biztosító a bizonyíthatóan vérrel, vérkészít-
ménnyel átvitt betegségekkel összefüggésben előterjesztett
kártérítési igényeket, továbbá a vér, vérkészítmények és vér-
transzfúziós berendezések által okozott károkat, valamint az
AIDS és Hepatitis fertőzésekből eredő károkat.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 Ft káreseményenként.
A fentieken túlmenően a záradékra a K&H vállalkozói biz-
tosítás (KVB-13) szerződési feltételeiben foglaltak az
irányadók.
3.1.1.4. K&H tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit):
– azokra a károkra, amelyeket a szakképzésben részt
vevô tanuló a gyakorlati képzés során, annak
helyszínén, oktatási idô alatt, a számára a tanulmányi
szerzôdésben rögzített munkavégzés során, idegen
harmadik személynek vagy az ott dolgozóknak vagy
az oktatóknak okoz és amelyek miatt, mint a tanuló
foglalkoztatója, a magyar jog szabályai szerint
kártérítési felelôsséggel tartozik vagy
– az olyan, a szakképzésben résztvevő tanuló által – a
gyakorlati képzés során, annak a helyszínén, a
számára a tanulmányi szerzôdésben rögzített
munkavégzése kapcsán, az oktatási idô alatt- üzemi
baleset folytán elszenvedett károkra, amelyekért, mint
a szakképzés szervezője, illetve nyújtója a Munka
törvénykönyve szerint felelôsséggel tartozik.
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként
és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit
elkülönülhet a K&H általános felelősségbiztosításnál meg-
határozott limittől.
A fentieken túlmenően a záradékra a K&H vállalkozói biz-
tosítás:
– kiegészítő általános és épülethasználói felelősség-
biztosítás feltételeiben és
– kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei-
ben foglaltak az irányadóak.
3.2. a kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei
3.2.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
28
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
m
entesíti a Biztosítottat a munkabalesettel összefüggésben
jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen
teljesítendő feltételek) károk megtérítése alól, amelyekért a
Biztosított munkáltatói minőségében a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
3.2.2. kizárások
Nem terjed ki a biztosítás
– munkáltatói felelősségbiztosítás tekintetében a
foglalkozási ill. munkahelyi ártalomból és megbe-
tegedésből eredő károkra, valamint a dologi károkra,
– munkáltatói felelősségbiztosítás tekintetében a
munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan
távozóban, útközben ért balesetek miatti károkra.
3.3. kiegészítő bérlői felelősségbiztosítás
3.3.1. biztosítási esemény, a kockázatviselés helye
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat a kockázatviselés helyén jelen biz-
tosító kockázatviselésének tartama alatt
– tűz,
– robbanás, összeroppanás,
– vezetékekből kiömlő víz vagy gőz által a bérelt épület-
ben, építményben okozott, bekövetkezett (együttesen
teljesítendő feltételek) dologi (tárgyrongálási) károk
megtérítése alól, amelyekért a Biztosított - mint a
kötvényen (fedezet igazoló dokumentumon) megjelölt
telephely (épület, helyiség vagy helyiségcsoport)
bérlője - a bérbeadóval szemben a magyar polgári jog
szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A kockázatviselés helye a Biztosított bérelt telephelye.
3.4. kiegészítő termékfelelősség-biztosítás
3.4.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat jelen biztosító kockázatviselésének
tartama alatt a Magyarország területén okozott, bekövetkezett
(együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel járó
vagy dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, ame-
lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója, for-
galmazója a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési
kötelezettséggel tartozik.
3.4.2. kizárások
Nem terjed ki a biztosítás
– a tudomány és technika adott színvonalán fel nem
ismerhető kárforrás által okozott károkra,
– magában a hibás termékben és tartozékaiban
keletkezett kárra,
– közvetlenül a felhasználási, kezelési, karbantartási
utasítások hiányából, illetve hibáiból, hiányosságaiból
keletkező kárra,
– a hibás termék feldolgozása, más termékkel való -
gyártási, előállítási folyamatban történő -
összeépítése során más dologban keletkezett kárra,
– a felülvizsgálatra, javításra, szervízelésre, cserére,
vagy a forgalomból történő kivonásra történő vissza-
hívás költségeire,
– a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve
hibátlan termékkel való pótlással kapcsolatos költ-
ségekre,
– a genetikai károkra,
– tisztán pénzügyi veszteségekből eredő károkra.
3.4.3. a súlyos gondatlanság speciális esetei
Az általános, és épülethasználói felelősségbiztosítás
feltételeiben szereplő eseteken (3.1.5. pont) túlmenően
súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, és így a Biztosító
visszakövetelését alapozza meg, ha a Biztosított
– a terméket a gyártásra vonatkozó kötelező technoló-
giai előírások, szabályok megszegésével, azok be
nem tartásával bocsátotta ki,
– a termékgyártásra vagy -raktározásra vonatkozó
speciális egészségügyi/egészségvédelmi előírásokat
súlyosan megsértette, és a kár így következett be,
– a kárt olyan termékkel okozta, amelynek forgalomból
való kivonását (visszahívását) a hatóság elrendelte, és
a Biztosított ezen kötelezettségét nem teljesítette,
– a termék fokozottan veszélyes tulajdonságáról
tájékoztatást, felhívást nem, vagy tévesen illetve
hiányosan adott, és a személyi sérülés (egész-
ségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a termék
e fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő.
3.4.4. biztosítási összeg, önrészesedés
3.4.4.2. Több, azonos okból bekövetkezett káresemény egy
biztosítási eseménynek (egy káreseménynek) minősül a
Biztosító szolgáltatása tekintetében.
3.5. kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosítás
3.5.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat a biztosító kockázatviselésének tarta-
ma alatt a Magyarország területén a szolgáltatás teljesítése
során okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő
feltételek) dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, ame-
lyekért a Biztosított - mint a Biztosított által a Biztosító felé
írásban közölt tevékenysége során történő szolgáltatás
nyújtója - szerződéses partnerével, illetve annak képviselő-
jével szemben a magyar polgári jog szabályai szerint
kártérítési kötelezettséggel tartozik.
29
Jelen kiegészítő feltételek szempontjából biztosítási esemény
a
Biztosított által a Biztosító felé írásban közölt tevékenysége
során történő szolgáltatásnyújtás közben, illetve hibás tel-
jesítése következtében szerződéses partnerének, illetve annak
képviselőjének okozott közvetlen dologi kár.
3.5.2. kizárások és korlátozások
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a jótállási, szavatossági igényekre, illetve az ezzel
kapcsolatban felmerült költségekre, a késedelemmel,
illetve a nem teljesítéssel összefüggésben felmerült
igényekre,
– azon vagyontárgyakban bekövetkezett károkra, ame-
lyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a
Biztosított szolgáltatása irányul,
– azon engedélyköteles tevékenység végzése folytán
keletkezett megtérítési igényekre, amelyre a
Biztosított a szükséges engedélyekkel nem ren-
delkezett, vagy az egyéb előírásoknak nem felelt meg,
– a tisztítással eltávolítható szennyezési károkra,
– államigazgatási (közigazgatási), hatósági jogkör
gyakorlásával összefüggésben okozott károkra,
– a Biztosított alvállalkozójának okozott károkra, illetve a
Biztosított alvállalkozója által okozott károkra,
– targoncák, daruk által okozott károkra.
3.5.3. egyéb rendelekzések
A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási
időszakot megelőző pénzügyi év teljes forgalma.
3.5.4.1. szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítás
záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében jelen
záradék alapján kiterjed a szálloda üzemeltetése, szállásadói
tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással össze-
függésben - a vendégnek okozott dologi károkra.
Nem téríti meg a Biztosító:
– készpénzben, értékcikkben, óra és ékszerben kelet-
kezett kárt,
– a vendég gépjárművében okozott totálkárt, a Biztosító
a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha a
helyreállítási költség eléri, illetve meghaladja a jármű
(biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti
piaci forgalmi értékének 60%-át,
– gépjármű lopáskárt,
– a gépjármű feltörésével okozott kár.
A kártérítési limit maximum 15 000 000 forint - a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint -
káreseményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen,
amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói
felelősségbiztosításnál meghatározott limittől. Jogszabály
alapján káreseményenként a kártérítés mértéke legfeljebb a
napi szobaár összegének ötvenszeresét nem haladhatja meg.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.5.4.2. gépjárműjavítók felelősségbiztosítása záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási
összeghatárig (limit) a javításra átvett gépjárművekben
keletkezett, polgári jogi felelősségből eredő, a Biztosított
tevékenységi körébe eső cselekedetekre, mulasztásra
visszavezethető olyan károkra, amelyek a javítás során, telep-
helyen belüli mozgatás alkalmával keletkeztek, valamint
telephelyen kívül, kipróbálásból eredően a kipróbált
g
épjárműben keletkeztek.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
– a járművek üvegezésében okozott repedés, törés,
– hibás, vagy nem megfelelő alkatrész beépítéséből
eredő kár,
– a szabadban tárolt járművek feltöréséből, ellopásából
eredő kár,
– a javítással összefüggő következményi kár, valamint a
– szakmai hibából, nem megfelelő javítási tech-
nológiából származó kár.
A szolgáltatás közvetlen tárgyával kapcsolatos felelősségi körre
a biztosítás nem vonatkozik. (A szolgáltatás közvetlen tárgya: a
Biztosított által átvett gépjármű szerkezeti részei, amelyek
javítására, cseréjére, felülvizsgálatára a Biztosított és a szolgál-
tatás megrendelője között szerződés jött létre, valamint azok a
szerkezeti elemek, amelyeket a megrendelés teljesítéséhez
eredeti helyükről el kell mozdítani, ki kell szerelni.
Közvetlen szerelés tárgyának minősül a gépjárművek már
sérült, hibás vagy elhasználódott minden olyan szerkezeti
része, amely cserére, javításra szorul, akkor is, ha nem képezi
megrendelés tárgyát.)
A fedezet a javításra történő átvételtől a kijavított gépjármű
átadásáig tart.
A Biztosító kártérítésének alapja a valóságos érték.
A kártérítés felső határa 15 000 000 forint - a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint -
káreseményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen,
amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősség-
biztosításnál meghatározott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.5.4.3. gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősség-
biztosítása záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
jed azon dologi károkra, amelyek a biztosított által, a
gépjármű eredetiségére vonatkozó vizsgálat eredményét
tanúsító téves szakvélemény kiállításával keletkeztek.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
– a biztosított által alkalmazott vizsgálati
eljárások/rendszerek szabályos, előírásszerű
használata ellenére, külső okok (pl. külső adatbázis
hibája) miatt bekövetkező károk,
– a jogszabályban előírt felelősségnél szigorúbb,
szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt
helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,
– a kötbér, bírság, valamint egyéb büntető jellegű költ-
ségek,
– a jogosultság vagy engedély hiányában végzett ere-
detiségvizsgálat, illetőleg annak során kiállított erede-
tiségvizsgálati szakvéleménnyel okozott károk.
A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként
és gépjárművenként, egy biztosítási időszakon belül össze-
sen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói
felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.5.4.4. Szolgáltatás tárgyában okozott károk záradék
A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-
30
jed azon vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen dologi
károkra, amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve ame-
lyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.
Nem téríti meg a Biztosító:
– a szolgáltatás tárgyának olyan kárait, melyek a szol-
gáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak,
elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére
szorultak,
– esztétikai és korszerűségi hibákból származó
kártérítési igényeket,
– gépjárművekben okozott károkat.
A kártérítési limit maximum 5 000 000 forint káre-
seményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen,
amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói
felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.
Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de
minimum 20 000 forint káreseményenként.
3.6. kiegészítő bérbeadói felelősségbiztosítás
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén jelen feltételekben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat, az általa - érvényes bérleti szerződés
alapján bérbe adott épület - bérbeadói minőségében, az
épület helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz, rob-
banás, csőtörés káresemény által okozott felelősségi károk
alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint
kártérítési felelősséggel tartozik.
Nem téríti meg a Biztosító:
– a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt
ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből,
szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előnyt
(következményi kárt),
– a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karban-
tartása, az erről szóló tájékoztató hiánya vagy
hiányossága következtében a bérlőnél jelentkező
elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt).
3.7. kiegészítő környezetszennyezési felelősségbiztosítás
3.7.1. biztosítási esemény
Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biz-
tosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biz-
tosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen feltételben és a
szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint
mentesíti a Biztosítottat jelen biztosító kockázatviselésének
tartama alatt Magyarország területén okozott, bekövetkezett
(együttesen teljesítendő feltételek), olyan előreláthatatlan,
hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű, normális üzemi
folyamattól eltérő eseménnyel történő környezetszennyezéses
(pl.: talaj, levegő, víz, élővilág) károk alól, amelyekért a hatá-
lyos magyar jogszabályok szerint a Biztosított kártérítési
felelősséggel tartozik.
3.7.2. kizárások és korlátozások
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a lassú vagy folyamatos vagy ismétlődő, nem
balesetszerűen bekövetkezett károkra,
– magukban a környezetszennyezést előidéző dolgok-
ban keletkezett károkra,
– a megmunkálásra, feldolgozásra, javításra, szállításra
átvett idegen dolgokban keletkezett károkra,
– vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott
károkra,
– útrongálási, valamint a talaj és növényi kultúrában
okozott letaposási károkra,
– a környezetszennyezési bírságra,
– szennyvíztisztító-,egyéb tisztító- és hulladék-feldolgo-
zó berendezésekre, üzemekre, az ezek által okozott
károkra,
– veszélyes hulladék köztes tárolására, vagy az ez által
okozott károkra valamint mindennemű végleges
tárolásra vagy az ez által okozott károkra.
3.7.3. Biztosító visszakövetelési joga
A 3. d) pontban meghatározott eseteken túl súlyosan gondat-
lan károkozásnak minősül, és a Biztosító a kifizetett kártérítés
megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha:
– a Biztosított a környezetvédelmi előírásokat
megsértette, és a bekövetkezett kár ennek a követ-
kezménye,
– a szükséges javítási és karbantartási munkákat nem
végezte el.
3.7.4. egyéb rendelkezések
A biztosítási díj számításának alapja a Biztosított koc-
kázatviselés kezdetét megelőző évi forgalma, megújítás
esetén a biztosítási évfordulót megelőző év forgalma.
Újonnan indult/induló vállalkozás esetén a biztosítási díj
számításának alapja a tervezett éves forgalom.
31
védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz
minimális mechanikai - fizikai védelem
Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a
védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ
BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTON-
SÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített
védelemmel látták el az alábbiak szerint:
– A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival
egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges.
Néhány támpont az egyenértékűség meghatá-
rozásához:
– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szend-
vicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű
lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm
vastagságú
– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített
szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöt-
tük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a
mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb
anyagot helyeztek el
– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos
hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy két-
tollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombiná-
ciójú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat,
melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a
3000-et és az egyedi minősített lamellás zár
– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése
összességében min. 6 mm vastagságúak
részleges mechanikai - fizikai védelem
Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a
védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ
BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTON-
SÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített
védelemmel látták el az alábbiak szerint:
1. falazatok, födémek, padozatok
A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm
vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű
falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az
egyenértékűség meghatározásához:
– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill.
födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5
mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton
minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfo-
gadott)
– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített
falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük
hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai
ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található
2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)
Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a
vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális
követelményeknek.
– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa,
vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű
ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell
lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására
megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton
r
ögzített ellenlemezt kell alkalmazni
– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-
enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál,
legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél
tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfal-
nál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél
tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biz-
tosítani
– az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet
esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa
s
zilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a
fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap,
a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az
előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás
követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál
legalább 10 mm átmérőjű, acéllemez borításnál
legalább 6 mm átmérőjű legyen
– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell
rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen
bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1
mm vastagságú acéllemezzel kell borítani
– az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm
lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfel-
jebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap
és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem
befolyásolhatja
– az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal
egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánt-
tal - kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat
kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, két-
szárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat
reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni
– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30
cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biz-
tosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t
el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell.
Önálló reteszelési pontként csak az egymástól
legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogad-
hatók el
– a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny-
falak stb.) - abban az esetben, ha valamely
segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-
nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét mini-
mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű
köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárd-
ságú - kívülről nem szerelhető más műszaki
megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács
kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.
pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg,
min. A3 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elek-
tronikai jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg
– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az
ablakokra előírt követelményeknek azzal a különb-
séggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt,
nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix
portálelemekkel szemben támasztott követelmények
értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal
32
1. számú melléklet
– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe
az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás
szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok
legalább 300 mm-enként követik egymást és
legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják,
hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával,
roncsolásával valósítható meg.
3. zárszerkezetek
– a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a
s
zabványokban előírt biztonsági követelményeknek.
4. hengerzárbetétek
– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a
min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mág-
neszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a
10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni
védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3
percig nem nyitható
5. fix és mobil rácsok
– a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny-
falak stb.) - abban az esetben, ha valamely
segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-
nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét mini-
mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű
köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárd-
ságú - kívülről nem szerelhető más műszaki
megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet
helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács
kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.
pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg,
min. B 1 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elek-
tronikai jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg ill. A1
minősítésű dobásálló üveg
– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatáro-
zottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rác-
sok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét
kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldás-
sal kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" fel-
tolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel,
vagy más megoldással biztosítani kell.
– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de
legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem
kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő,
a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38
cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy
ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki
megoldású)
megjegyzés
:
Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező
lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.
minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban
felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem
vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél ala-
csonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű
területvédelem van kialakítva.
rendszerrel szemben támasztott követelmények:
A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által
minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált
tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.
A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval,
kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet.
A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek
felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a
30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az
eszköz szabotázsvédelméről.
Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővo-
nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell.
Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek
legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.
A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két
másodpercen belül riasszon.
A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a
központi egységen azonosíthatók legyenek.
A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antenná-
ja is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.
A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött
saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés
kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező
hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje
legalább 100 dB/m legyen.
A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell fel-
szerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után
1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve
kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell
lennie.
Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elek-
tromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor
biztosítsa.
Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén
automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rend-
szer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte
után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati
táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.
Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rend-
szer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő
a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan
hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rend-
szer élesítését.
távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer
Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a
jelzőrendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon,
rádiótelefon, vagy rádió adó-vevő berendezés útján biztonsági
távfelügyeleti központba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a
helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és
intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló
rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló szol-
gálattal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik.
A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza
és archiválja a védett objektumban telepített elektronikus biz-
tonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot
információkat.
33
1. számú melléklet
készpénz tárolási szabályai
A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább
az alábbiak szerint tárolandó (a tárolás céljára szolgáló helyi-
ség) - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű
legyen:
a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt
beépített, rögzített lemezkazettában
b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között
megerősített, rögzített lemezszekrényben
c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között
biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú megerősített,
rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben
d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett
MABISZ minősítéssel rendelkező, megfelelő értékhatárú
páncélszekrényben, melyet nyitásérzékelő, testhang-
érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre
34
1. számú melléklet
A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat,
dokumentumokat kérheti be:
tájékoztató a K&H Biztosító által
a kárrendezés során bekérhető okiratokról
K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
káresemény bekövetkezésekor
minden esetben
a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő
nyomtatvány
tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
építési tervdokumentáció és engedély
árajánlat, költségvetés
a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi
szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
fényképek, tanú nyilatkozat
a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás
hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
ÁFA nyilatkozat
Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás
felvételéről
bizományosi szerződések
vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok,
leltárívek, könyvelési bizonylatok
érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
őrnapló, őrutasítás
eredeti jótállási jegy
szervizjegyek, használati utasítás
a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
tűzkárok esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
árvízkárok esetén illetékes vízügyi hatóság igazolása
vihar- és jégveréskárok esetén meteorológiai intézet igazolása
villámcsapáskárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
szakvélemény szerviztől
földrengéskárok esetén
szeizmológiai intézet igazolása
bányatérkép
betöréses lopás-, rablás-,
vandalizmus-,és épületrongá-
lási károk esetén
rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védelmi
berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
vakolatkárok esetén
meteorológiai intézet igazolása
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
tetőbeázás-kár esetén
előzménykár esetén az előző javítás igazolása
tűz üzemszünet károk esetén
Tb járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését igazoló bizonylat
jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárösszegét és a
kifizetését tanúsító eredeti nyugták, számlák
szakértői jelentések
a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállítási szerződések, üzleti terv
és jelentés
folyó évi és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet kalkulációk, és
azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzem-
szünet bekövetkezése nélkül
könyvvizsgálói és audit szakvélemény
35
2. számú melléklet
36
K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be
gépjárműben bekövetkező
károk esetén
forgalmi engedély
állapotlap
szállítás során bekövetkező
károk esetén
szállító- és menetlevél
felelősségi károk bekövet-
kezésekor minden esetben
a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről
a Károsult részletes igénybejelentése
a Biztosított felelősségének és a kár mértékének megállapítására vonatkozó hatósági határozatok,
társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, belső szabályzatok
a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diag-
nózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló
orvosi bizonyítvány
káresettel összefüggő jegyzőkönyvek
személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló
járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló dokumentumot, orvos szakértői vélemények,
orvosi leletek
bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló, eredeti számla, polgári illetve
büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló, eredeti számla
polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költ-
ségeket igazoló, eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés
általános felelősségi károk
esetén
beruházásokhoz szükséges hatósági engedély
épülettulajdonosi vagy -használói minőség igazolása
szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányi szerződése
állatorvos magángyakorlati engedélyének igazolása
őrző-védő szerződés, őrnapló, őrigazolvány
elektronikus betörésvédelmi eszközök megrendelési szerződés
teljes orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok)
károsodott vagyontárgyak eredeti számlái
károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája
balesettel okozati összefüggésben felmerült költségek számlái
jövedelemigazolás
táppénz igazolás
rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás
árvaellátás igazolása
szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása
munkaköri leírás
tulajdoni lap
halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
születési-, házassági anyakönyvi kivonat
hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány
bérlői felelősségi károk esetén bérleti szerződés
munkáltatói felelősségi károk
esetén
alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerződés)
termékfelelősségi károk esetén
a biztosított termékgyártói (előállítói), forgalmazói, importálói minőségének igazolása
külföldi féllel kötött szerződések és egyéb megállapodások igazolása, a termék használati utasítása
a termék forgalomba hozatali engedélyének igazolása
szolgáltatói felelősségi károk
esetén
a Biztosított szolgáltatói minőségének igazolása
a szolgáltatás igénybe vételét igazoló dokumentum, eredeti számla
jegyzőkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének körülményeit, okát, időpontját, a károsodások
pontos adatait, mértékét,
a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek, dokumentumok bemutatása
környezetszennyezési
felelősségi károk esetén
a kármentesítési költségek igazolása (eredeti számla, árajánlat)
A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a
Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumen-
tumokat is benyújtani a biztosítási esemény
bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás
mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai
szerint, annak érdekében, hogy követelését érvé-
nyesíthesse.
Jelen tájékoztató a K&H vállalkozói biztosítások
szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglal-
takkal együtt érvényes.
2. számú melléklet
adatkezelési tájékoztató (kivonat)
A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű
célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jogszerű,
tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezelé-
seiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely
az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő,
releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű
i
ntézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt
adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontat-
lan személy adatok haladéktalanul törlésre vagy helyes-
bítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan for-
mában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a szemé-
lyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges
ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tar-
tama alatt biztosítja a személyes adatok megfelelő bizton-
ságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes
k
ezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével
vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős
az adatkezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hoz-
zájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi
kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme
miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi fela-
dat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél
jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.
Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban
marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkezelések
jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett
nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi
célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban
marad.
A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a ren-
delkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tar-
talmazó – adat tekintetében, amely a biztosító ügyfeleinek
személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve
gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire
vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame-
lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván-
tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok
tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként
nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a
Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és minda-
zokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük
során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak
akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele
vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási
titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel-
mentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség
nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a
megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a
szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a
szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő
teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos vissza-
élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat
más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok
vonatkozásában.
Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását szemé-
lyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve
azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai
folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz
hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti
személyes adatainak helyesbítését, valamint törlését
(helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti
az adatkezelés korlátozását (adatkorlátozáshoz való jog).
Az érintettet – meghatározott feltételek teljesülése esetén –
jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel formá-
tumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való
jog). Az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon
adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra
ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító
v
agy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez
szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzlet-
szerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni
tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).
Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a
Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti
Adatvédelmi és Infor-mációszabadság Hatósághoz (székhe-
lycím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.)
v
alamint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos
jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.
Jelen adatkezelési tájékoztató a www.kh.hu/adatvedelem
oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes
tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcso-
latosan a honlapon található.
37
3. számú melléklet
K&H Biztosító Zrt.
n
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
n
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
n
fax: (+36 1) 461 5276
n
kh.hu