K&H géptörés biztosítás
érvényes: 2020. január 1-től
tartalom
ügyféltájékoztató .....................................................................................................................................................2
K&H géptörés biztosítás különös feltételei .............................................................................................................1
I. biztosítási események, kizárások ....................................................................................................................1
II. a kockázatviselés helye ..................................................................................................................................2
III. biztosított vagyontárgyak ...............................................................................................................................2
IV. biztosítási összeg, önrész..............................................................................................................................2
V. a kockázatviselés tartama, biztosítási díj .......................................................................................................2
VI. a biztosító szolgáltatása ................................................................................................................................2
VII. a Biztosító mentesülése................................................................................................................................3
VIII. egyéb rendelkezések ...................................................................................................................................3
311a. záradék .........................................................................................................................................................5
312a. záradék .........................................................................................................................................................6
K&H Biztosító Zrt. vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei VBSZ-96 .......................................................7
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség ......................................................................................7
II. változás bejelentési kötelezettség ..................................................................................................................8
III. a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége ........................................................................8
IV. többszörös biztosítás .....................................................................................................................................9
V. a kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás ........................................................................................9
VI. kárbejelentési kötelezettség ..........................................................................................................................9
VII. a biztosító szolgáltatása ............................................................................................................................ 10
VIII. a kármegelőzés szabályai ........................................................................................................................ 10
IX. mentesülés a Biztosított jogellenes magatartása miatt .............................................................................. 10
X. káresemény utáni kötelmek ......................................................................................................................... 11
XI. törvényi engedményi jog ............................................................................................................................. 11
XII. egyéb rendelkezések ................................................................................................................................. 11
adatkezelési tájékoztató (kivonat) ....................................................................................................................... 15
K&H géptörés biztosítás
ügyféltájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H
Biztosító Zrt. Géptörés Biztosítását, amely gépeit védi
a szerződési feltételekben felsorolt
veszélynemek ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik
vezető pénzügyi csoportjának, a KBC Banking &
Insurance-nak a tagja, és Magyarországon biztosítási
tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534
Budapest, BKKP Pf. 777),
telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által
támogatott, s az ország egész területén működő helyi
képviselői hálózat segítségével a K&H Biztosító és
ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég
biztosítási igényével felkeresni a közelében működő
K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honlapunkon
(www.kh.hu) lehetőségében áll a lakóhelyéhez
legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése
is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII.
törvény a biztosítási tevékenységről és a 2013. évi V.
törvény a Polgári Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995.
évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról és az
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és
osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék
értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt
biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen
javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők
javadalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői
tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A biztosítás fedezetet nyújt a Biztosított
érdekeltségébe tartozó, a kötvényben (fedezetet
igazoló dokumentumban) és az adatközlőben
meghatározott, mobil és telepített mezőgazdasági és
ipari gépekre, és azok tartozékaira.
mire nem terjed ki a biztosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a Géptörés
Biztosítás szerződési feltételeit, ahol részletesen
felsoroljuk azokat az eseményeket (kizárásokat és
korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a
biztosítás.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási
fedezet?
biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított
vagyontárgyaknak, vagy azok bármely részének a
kockázatviselés kezdetét követően, a biztosítási
szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen
az alábbi okok miatt bármikor bekövetkező és előre
nem látható olyan részleges, vagy teljes fizikai
károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz
szükségessé.
ezek az okok lehetnek:
Öntési, vagy anyaghiba, hibás tervezés, műhelyhiba,
vagy telepítés (felszerelés) közben elkövetett hiba,
rossz kivitelezés, szaktudás hiánya, kezelési hiba,
kazánokban vízhiány, fizikai robbanás, centrifugális
erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat,
szélvihar, vagy bár mely olyan ok, mely a biztosítási
szerződésben később nincs kizárva.
kizárások:
A kizárások tételesen fel vannak sorolva a K&H
géptörés biztosítás különös feltételei I. fejezet 2./a-m.
pontjaiban.
külön záradék alapján biztosíthatóak (bővített
fedezet):
Az alapfedezet kiterjesztése elemi, betöréses lopás és
rablás kockázatokra (szállítási kockázat nélkül).
Az alapfedezet kiterjesztése elemi és betöréses lopás
és rablás, lopáskockázatokra (szállítási kockázattal).
betöréses lopás károk:
Betöréses lopás, melynek során a lezárt helyiségbe
erőszakkal, vagy lopott kulccsal hatolnak be és onnan
biztosított tárgyakat tulajdonítanak el.
figyelem! A kárkifizetés feltétele a minimális
mechanikai védelem teljesülése. (A védett épület
falazatának, födémszerkezetének, padlózatának
szilárdsága legalább meg kell feleljen a 6 cm-es tömör
tégla - fal szilárdságának. Az ajtólapok telelapok, vagy
védett üvegezések, a kétszárnyú ajtószerkezetek
reteszhúzás ellen védettek, a zárást
biztonsági zár végzi.)
Mobil gépek esetén munkaidőben a biztosított gép
nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkalmas
állapotban. Ha a gép felügyelet
nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító
kulcsot ki kell venni. Munkaidőn kívül a biztosított
gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi
berendezéseket aktiválni. Az indító kulcsokat elzárva,
a biztosított géptől külön kell tárolni. A biztosított gépet
elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális
mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell
tárolni, amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag
beépített indításgátló (immobiliser) berendezéssel.
Gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a
fenti tárolási kötelezettség nem áll fenn, de a
Szerződőnek/Biztosítottnak minden tőle elvárható
kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.
rabláskárok:
A tettes a rablást úgy követte el, hogy a Biztosított,
vagy alkalmazottja ellen erőszakot, élet, vagy testi
épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve
a személyt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen
állapotba helyezte.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási
ajánlat aláírását követő nap nulla órájakor lép életbe.
Ettől eltérő későbbi időpontban a felek
megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az
időtartamra, évente folyamatosan megújításra kerül.
Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónapjának első
napja. A díjszámítás alapja a biztosítási időszak.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel
(bankkártyával), banki átutalással, csoportos
díjbeszedéssel, vagy postai csekken. A díjfizetés
gyakorisága lehet éves, féléves, ne gyed éves. A
díjfizetés módja bármikor, az ütemezése a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi
határidőig halasz tásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
közös megegyezéssel, évfordulóra történő
felmondással. Határozatlan idejű
szerződés a biztosítási időszak végére bármikor
felmondható de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30
nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a
Biztosító székhelyére.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási
összeg módosításának lehetősége?
A biztosítási összeg új értéken kerül megállapításra. A
biztosítási összegre a biztosító alkalmazza a
Biztosított kérésére a biztosítási összeg értékkövető
módosítását. A biztosítási összeg változása
díjmódosítással jár.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
(közlési kötelezettség)
A Szerződő fél és a Biztosított köteles a szerződés
megkötésekor a biztosítót a biztosítás elvállalása
szempontjából minden olyan lényeges kérdésről
írásban tájékoztatni, amelyet ismer vagy ismernie
kellett. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Ezért
abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely
1-10701-13
adatában (amely adatokat a Szerződő a
szerződéskötés során közölt) változás történik,
értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a
szükséges módosítások elvégzését. Mely adatok
ezek? Pl. név, cím, tulajdon, zálogjog, biztosítási
összeg, kockázatot súlyosbító tényezők stb. változása.
A változásról írásban közvetlenül központunkat is
értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a
biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor
lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön, vagy
törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn
(egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az
alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a
feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és
ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő,
ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a
csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó,
a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa
kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság,
egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok
biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési
megbízott, kiszervezett tevékenységet végző magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és
külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan
összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy, üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás
megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése
céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét. A
bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési
felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen,
ahol biztosítási kötvényszámának megadásával
gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi
telefonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon
belül be kell jelentenie a Biztosító felé.
Speciális teendők adott káresemények
bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a
tűzoltóságnak is.
Betöréskor, rabláskor a káreseményt be kell jelenteni
a rendőrségnek is. A kár kifizetésének előfeltétele tűz
esetén az illetékes Önkormányzat jegyzője által
kiállított, a tűzre vonatkozó Hatósági
Bizonyítvány; betörés esetén a rendőrség által kiadott
határozat a nyomozás lezárásáról (sikertelen felderítés
esetén), vagy hogy (sikeres felderítés esetén) az
igazolás a vádemelési javaslatról rendelkezésre álljon.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A biztosítónak nincs kárkifizetési kötelezettsége,
ha nem biztosított kár esemény történt. A tételes
kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei
tartalmazzák. Mentesül továbbá a biztosító, ha a
kárt a Biztosított, vagy a vele közös háztartásban
élő hozzátartozó szándékosan, vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási
kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat
terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez
szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon
belül fizeti ki. A biztosító a károkat a biztosítottság
mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott
vagyontárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn –
vagyis a vagyontárgytényleges értéke nagyobb, mint a
megjelölt biztosítási összeg -, akkor a kár olyan
arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a
biztosítási összeg és a tényleges érték között. A
maradványérték a biztosítási összegből levonásra
kerül.
Részleges kár – újértéken kerül térítésre, ha a kár
összege nem nagyobb, mint a gép káridőponti
valóságos értéke. Amennyiben a kárösszeg eléri, vagy
meghaladja a gép valóságos értékét, a kár totálkárként
kerül térítésre.
Totálkár – a káridőponti tényleges értéken kerül
megtérítésre, a maradványérték levonásával.
A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el
nem érő károkat a Biztosított maga viseli, az
önrészesedésnél magasabb károk esetében a kár
térítése az önrészesedés levonásával történik.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát
bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000
telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat
ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén
az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén
kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy
(fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével
kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a
fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a
Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP
Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz
fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság,
jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,
társasházak stb. igényüket bírósági úton
érvényesíthetik.
A biztosítók felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési
feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan
tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési
feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 52 76
A K&H Biztosító Zrt. a KBC Banking & Insurance
tagja
Alapítva: 1992-ben Budapesten
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
K&H géptörés biztosítás különös feltételei
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96.) az e különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen
feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre. A Szerződő által a Biztosító számára tett írásbelinek minősülő ajánlat (egyéb írásbelinek
minősülő nyilatkozatokkal együtt) a biztosítási szerződés részének tekintendő. A K&H géptörés biztosítási szerződés alapján a Biztosító
kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosítási események a biztosított
vagyontárgyakban okoztak. A biztosítási események és a biztosított vagyontárgyak köre záradékokkal bővíthető és szűkíthető.
I. biztosítási események, kizárások
1., biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak, vagy azok bármely részének a kockázatviselés kezdetét követően, a
biztosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen az alábbi okok miatt bármikor bekövetkező és előre nem látható olyan
részleges, vagy teljes fizikai károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz szükségessé. ezek az okok lehetnek: öntési, vagy anyaghiba, hibás
tervezés, műhelyhiba, vagy telepítés, (felszerelés) közben elkövetett hiba, rossz kivitelezés, szaktudás hiánya, kezelési hiba, kazánokban
vízhiány, fizikai robbanás, centrifugális erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat, szélvihar, vagy bármely olyan ok, mely a biztosítási
szerződésben később nincs kizárva.
2., kizárások
a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek oka közvetlenül vagy közvetve:
a., – cserélhető szerszámok, mint pl. formák, vésett hengerek, használatuk és/vagy természetük következtében nagymértékben
elhasználódó, vagy értékcsökkenő részek, mint pl. hőszigetelő bevonatok, zúzókalapácsok, üvegből készült tárgyak, szalagok,
kötelek, drótok, gumiabroncsok,
– üzemi közegek, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok, hűtőanyagok részleges vagy teljes károsodása,
– bármely elfolyt folyadék, fém vagy egyéb anyag, olvadék károsodása;
b., tűz, villámcsapás, vegyi robbanás (kivéve a kazánok füstgázrobbanása) tűzoltás vagy azt követő lebontás, repülőgépek, vagy
azok alkatrészei, rakománya, a biztosított vagyontárgyba ütközése okozott, épületek összeomlása, árvíz, elöntés
(felhőszakadás, belvíz), földrengés, föld és kőomlás, talajsüllyedés, földcsuszamlás, üreg beomlás vagy egyéb természeti
katasztrófák, lopás, betöréses lopás, rablás vagy azok kísérlete, által előidézett részleges vagy teljes károsodása okozta;
c., amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint egy szállító, vállalkozó, vagy javító a felelős;
d., olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára ismertek
voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a biztosító ismerte-e vagy nem;
e., háború, megszállás, külföldi ellenség bűnös hadviselése, (hadüzenettel vagy anélkül), lázadás, rombolás, polgár - háború,
forradalom, zendülés, felkelés, sztrájk, munkás - kizárás, polgári engedetlenség, az alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatása katonai, vagy polgári személyek által, terror csoportok, politikai szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatban
álló személyek cselekedetei, vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedés következményei.
A vagyontárgy bármely kormány által de jure, vagy bármely közhatalom által de facto történő elkobzása, katonai célra történő
igénybevétele, rekvirálása miatt bekövetkezett részleges, vagy teljes károsodása;
f., nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, vagy radioaktív szennyeződés;
g., folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció, (kiüregesedés) erózió, rozsda, kazánkő) következtek be;
h., bármiféle következményi kárt, vagy kárfelelősséget;
i., a jelen szerződés alapján fennálló térítési kötelezettséget meghaladó bármilyen többletköltségként áll elő;
j., mely olyan vagyontárgyban keletkezett, melyre a biztosítási fedezet nem terjed ki;
k., ha a termelés leállásából származó üzemszüneti veszteségként jelentkezik;
l., mely olyan értékcsökkenésből származik, ami a tovább rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
m., mely a megsemmisült vagyontárgy tartalék alkatrésze, tartozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt áll elő.
A felsorolt kizárásokkal kapcsolatos bármely peres, vagy egyéb eljárás során annak bizonyítási terhe, hogy a kár biztosítási
esemény következménye, a Biztosítottat terheli.
II. a kockázatviselés helye
A biztosító kockázatviselése kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum), megnevezett telep helyre vonatkozik.
A nem helyhez kötött, hordozható és önjáró gépek esetében a biztosító a Magyarország területén belül viseli a kockázatot.
III. biztosított vagyontárgyak
1., biztosított vagyontárgyak
E szerződés kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum), és mellékleteiben egyértelműen megnevezett, azonosított, üzembe
helyezett gépekre érvé nyes, függetlenül attól, hogy a kár időpontjában működésben vannak, vagy állnak, tisztítás, vagy nagyjavítás céljából
azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést követően újból felszerelik.
2., nem biztosítható vagyontárgyak
– prototípusok,
– üzembe nem helyezett gépek,
– számítógépek,
– légi- és vízi járművek, valamint az azokkal összeépített, vagy azokon üzemeltetett gépek, berendezések,
– műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemel tetés ből) kivont gépi eszközök.
IV. biztosítási összeg, önrész
1., a vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának
az alapja.
2., a különös feltételek alapján kötött szerződésben a biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép teljes pótlási értékével. A
pótlási értéknek tartalmazni kell: a gép ugyanolyan fajtájú és teljesítményű, új géppel történő pótlásának költségeit, amely magában foglalja
a fuvarozási költséget, az esetleges illetékeket és vámokat, valamint a gép felszerelésének költségeit.
Ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a fent meghatározott és biztosítandó összeg, a biztosító csak olyan arányban téríti meg a kárt, ahogy
a biztosítási összeg aránylik a biztosítandó pótlási értékhez (alulbiztosítás).
Ha egy szerződésben több vagyontárgy van biztosítva, akkor ez a feltétel mindegyikre külön-külön vonatkozik.
3., a biztosító a szerződés évfordulójakor automatikusan módosítja a biztosítási összegeket az aktuális ágazati árindex, a biztosítási díjakat
az aktuális ágazati árindex és munkabér indexváltozásnak megfelelően.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási
évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.
A díjakat és biztosítási összegeket évközben is lehet módosítani, ha azt az árindexek nagymértékű és hirtelen változása indokolja.
4., amennyiben a biztosítási összegek a biztosítás kezdetén helyesen voltak megállapítva, valamint az évfordulón a biztosítási összegek
módosításra kerültek, a biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítás jogkövetkezményeit.
5., az önrészesedést, – amit a Biztosított minden kár esetében maga visel – vagyontárgyanként kell megállapítani. Mértéke függ a biztosított
vagyontárgy típusától, értékétől, valamint a biztosított kockázattól.
V. a kockázatviselés tartama, biztosítási díj
A szerződés határozatlan tartamú (egy éves biztosítási időszakokkal)
A biztosítás éves díja a biztosított vagyontárgyak teljes biztosítási összege és az érvényes díjtáblázat alapján kerül meg határozásra.
A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, föld - rengés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási
szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
VI. a biztosító szolgáltatása
1., részleges kár
Olyan esetekben, amikor a biztosított vagyontárgy károsodása kijavítható, a biztosító megtéríti a vagyontárgy korábbi szolgáltatási
képességének helyreállításához szükséges igazolt költségeket, valamint a javítások elvégzése miatt indokolt lebontás és újbóli felszerelés
költségeit, valamint a javítóműhelybe törté nő normál fuvarozás és visszafuvarozás alapdíját, továbbá az esetleges vámokat és illetékeket,
olyan mértékig, ameddig ezeket a kiadásokat a biztosítási összeg tartalmazza.
Ha a javításokat a Biztosított saját maga végzi, a biztosító meg téríti a javítások tényleges költségeit: anyagokat és béreket, valamint a javítási
költségre jutó arányos százalékot az általános költségek fedezésére. Alkatrészek pótlása esetén nem történik levonás az értékemelkedésre,
de minden maradvány értéke a kártérítésből levonásra kerül. Ha a szabályzatban fent részletezett javítási költségek megegyeznek a
biztosított vagyontárgy, közvetlenül a káresemény előtti valóságos értékével, vagy meg haladják azt, akkor a vagyontárgy teljesen
megsemmisültnek tekintendő, és a kártérítés VI. 2. pont rendelkezései alapján történik.
2., teljes kár
Olyan esetekben, amikor egy biztosított vagyontárgy teljes kárt szenved, a biztosító megtéríti a vagyontárgy közvetlenül a káresemény
időpontja előtti valóságos értékét, köztük a normál fuvar - díjat, a felszerelési, továbbá az esetleges vám, illeték költségeit, feltéve, ha a
biztosítási összeg ezeket a kiadásokat tartalmazza.
A valóságos érték úgy számítandó, hogy a gép pótlási értékéből le kell vonni az értékcsökkenést. A Biztosító megtéríti továbbá a tönkrement
vagyontárgy lebontásának normál alapdíját. Minden maradvány értéke a kártérítési összegből levonásra kerül.
Az értékcsökkenés mértékét a vagyontárgyra jellemző élettartam, a működési körülmények, felújítások, a karbantartás színvonala és az
erkölcsi kopás alapján kell meghatározni.
3., többletköltségek
A Biztosító minden további túlóra, éjszakai munka, nyilvános ünnepnapokon végzett munka költségét, és express szállítás díját, valamint a
légi szállítás díját csak akkor téríti meg, ha erről külön írásbelinek minősülő megállapodás történt.
A szerződés alapján nem téríthető semmilyen módosítás, bővítés, fejlesztés, vagy nagyjavítás költsége.
4., ideiglenes javítás
A Biztosító megtéríti minden ideiglenes javítás költségét, ha ezek a végső javítás részét képezik, és nem növelik a javítás összes költségét.
5., a kár kifizetése
a., a Biztosító szolgáltatása a teljes kárösszeg megállapítása után 30 nappal válik esedékessé, de a Biztosított a kárbejelentés után egy
hónappal kérheti a Biztosító által elismert károkra a fennálló körülmények alapján fizethető minimális összeg részkártérítés ként való
kifizetését.
b., a Biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a szükséges számlák és bizonylatok benyújtása után kellően meggyőződött arról, hogy a
biztosítási eseménnyel összefüggő javítás, vagy pótlás megtörtént.
c., amennyiben a teljes kárt szenvedett vagyontárgyat a Biztosított nem pótolja, a Biztosító maximum a károsodott vagyontárgy valóságos
értékéig nyújt kártérítést.
Részkárok esetében, ha a javítást nem végzik el, a Biztosító az alkatrész valóságos értékéig téríti meg a kárt.
6., a kárkifizetés mértéke
A kártérítés egy biztosítási időszakban és vagyontárgyanként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum), és
mellékleteiben a károsodott vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem
lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő összes vagyontárgy együttes biztosítási összege. A biztosítási összeg a folyó biztosítási
időszakra a kifizetett kártérítési összeggel csökken, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
7., az önrész alkalmazásának szabályai
A szerződésben vállalt önrészesedést a Biztosított a kártérítés összegéből maga viseli. Ha egy esemény során több vagyontárgy károsodik,
akkor a Biztosított szerződésben vagyontárgyanként meghatározott önrészesedések közül a legmagasabb önrészt viseli.
önrészesedés mértéke:
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
A 311a. és a 312a. záradék önrésze a záradék szövegében van részletezve.
VII. a Biztosító mentesülése
mentesül a Biztosító a térítési kötelezettség alól, ha:
1., a Biztosított a biztosítási esemény miatt károsodott vagyontárgyat annak kijavítása nélkül tovább üzemelteti és ezzel további
károkat okoz.
2., a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták a VBSZ-96.-ban meghatározott esetek szerint.
3., mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és
kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
VIII. egyéb rendelkezések
1., a Szerződő jogosult a biztosítási összeget évközi értékkövetés címén megnövelni.
Az évközi értékkövetés az infláció évközi hatásainak ellensúlyozására szolgál.
2., a Szerződőnek és Biztosítottnak a szerződés megkötésekor a Biztosító tudomására hozott adatokban bekövetkezett változásáról,
valamint minden a kockázatot befolyásoló tényező változásáról, a bejelentési kötelezettségnek megfelelően haladéktalanul, de legfeljebb
nyolc napon belül értesítenie kell a Biztosítót.
3., a biztosítás ajánlati részletezője tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak, vagyoncsoportok részletes leírását és biztosítási összegét.
Idegen vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.
4., a Biztosított köteles a károk helyreállításával kapcsolatos minden költségről külön nyilvántartást és elszámolást vezetni, függetlenül attól,
hogy a helyreállítást maga, vagy idegen kivitelező végzi.
5., egyéb kérdésekben a vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei (VBSZ.-96.) és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései
az irányadók.