K&H all risks vagyonbiztosítás 2016. 08. 26.

Home
/
Lakás és vagyon
/
K&H all risks vagyonbiztosítás 2016. 08. 26.

K&H all risks vagyonbiztosítás

érvényes 2016. augusztus 26-tól

Tartalom

K&H all risks vagyonbiztosítás ügyfél-tájékoztató ............................................................................ 3

K&H all risks vagyonbiztosításának szerződési feltételei ................................................................ 5

1. általános rendelkezések ........................................................................................................... 5

1.1. Szerződő, Biztosított ................................................................................................................. 5

1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további

díjrészletek fizetése .................................................................................................................. 6

1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya .................................................................................... 6

1.4. a szerződés megszűnése ......................................................................................................... 7

1.5. általános kizárások ................................................................................................................... 7

1.6. a Biztosító mentesülése ........................................................................................................... 8

1.7. kárbejelentési kötelezettség .................................................................................................... 9

1.8. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség .......................................................................... 10

1.9. változásbejelentési kötelezettség .......................................................................................... 11

1.10. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok .................................................... 11

1.11. egyéb rendelkezések .............................................................................................................. 12

1.12. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ....................................................... 12

1.13. panaszbejelentés, panaszkezelés ......................................................................................... 15

2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei .................................................................. 16

2.1. biztosítási esemény ................................................................................................................ 16

2.2. kizárások .................................................................................................................................. 16

2.3. kockázatviselés helye ............................................................................................................. 22

2.4. biztosítható vagyoncsoportok ............................................................................................... 22

2.5. a biztosításból kizárt vagyontárgyak .................................................................................... 23

2.6. biztosítási összeg.................................................................................................................... 23

2.7. értékkövetés ............................................................................................................................ 25

2.8. önrészesedés ........................................................................................................................... 25

2.9. a Biztosító szolgáltatása ........................................................................................................ 25

3. a kiegészítő (választható) biztosítások ................................................................................. 27

3.1. elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása ....................................... 27

3.2. géptörés biztosítás.................................................................................................................. 30

3.3. üzemszünet biztosítás ............................................................................................................ 33

3.4. szállítmánybiztosítás .............................................................................................................. 39

3.5. építésszerelés biztosítás ........................................................................................................ 41

4. védelmi előírások a betöréses lopás biztosításhoz ............................................................. 48

K&H all risks vagyonbiztosítás ügyfél-tájékoztató

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H all risks vagyonbiztosítást,

amely az érdekeltségébe tartozó vagyontárgyakat védi az alábbiakban

felsorolt, de részben Ön által kiválasztott veszélynemek ellen.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.

Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának, a KBC

csoportnak a tagja.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési cím: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39, levelezési cím: H-1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon:

(06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország

egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a K&H

Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata személyes.

Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H

Biztosító biztosításközvetítőit.

Honlapunkon (kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez legközelebb

található biztosításközvetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási

tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelem-adóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági

adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A K&H All Risks vagyonbiztosítás fedezetet nyújt a biztosított személyek

érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott mindazon

vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre (épületekre, építményekre, műszaki

berendezésekre, gépekre, egyéb berendezésekre, befejezetlen

beruházásokra, stb.) készletekre és értékcikkre, amelyek a vállalkozási

tevékenységet szolgálják, illetve a tevékenységi folyamatban részt

vesznek.

A vagyonbiztosítási alapfedezeten túlmenően a különböző kiegészítő

kockázatokat Ön határozza meg, így a biztosítási szerződés garantáltan

a vállalkozása által kívánt fedezeteket tartalmazza.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?

A K&H All Risks vagyonbiztosítás egy úgynevezett "minden kockázatra"

kiterjedõ biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem

csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít,

amelyet nem zárt ki szerződési feltételeiben.

Alap vagyonbiztosítási esemény: a szerződés hatálya alatt a

kockázatviselés helyén (telephely) lévő biztosított vagyontárgyak előre

nem látható okból, véletlenül, váratlanul, baleseti jelleggel bekövetkezett

mindazon kárai, amelyek pótlást, helyreállítást, javítást tesznek

szükségessé és nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva.

milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?

Az Ön választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a fedezet:

- Elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítással

- Géptörés biztosítással

- Üzemszünet biztosítással

- Szállítmánybiztosítással

- Építésszerelés biztosítással

A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele az alap

vagyonbiztosítás egyidejű megkötése.

mire nem terjed ki a K&H vállalkozói biztosítás?

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H all risks vagyonbiztosítás

szerződési feltételeit, amelyek részletezik azokat az eseményeket

(kizárásokat és korlátozásokat) illetve vagyontárgyakat, amelyekre

nem terjed ki a biztosítás.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő

nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek

megállapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető. A biztosítási

időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés

kezdete hónapjának első napját megelőző nap.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával) csoportos

beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz átutalási

megbízással (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy

összegben egész évre), féléves vagy negyedéves. A díjfizetés módja

bármikor, a gyakoriság a biztosítási szerződés évfordulójakor

módosítható. A biztosítási ajánlat aláírásával a felek az első díj

tekintetében a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi

határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös

megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra írásban történő

felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére

bármikor felmondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal

a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg

módosításának lehetősége?

Az adatközlésen alapuló értékkövetés mellett a K&H Biztosító

lehetőséget nyújt évközi és automatikus értékkövetés alkalmazására.

Évközi értékkövetés választása esetén a szerződő 20%-os mértékig

meghatározhat egy tartalék biztosítási összeget a tárgyi eszközökre és

készletekre. Ez az összeg fedezetként szolgál az inflációs

értéknövekedésre, vagy az évközi beszerzésekre.

Automatikus értékkövetésnél a Biztosító a tárgyi eszközök és készletek

biztosítási összegét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a

biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra

automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja

(értékkövetés) az alábbiak szerint: A módosítás mértéke megegyezik a

módosítás időpontjában ismert utolsó és az előző év azonos időszakának

árindexei adta hányados értékével.

A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói árindexből

képzett súlyozott átlag árindex (bázis index) – amelytől a Biztosító 5

százalékponttal eltérhet – alkalmazásával kerülnek indexálásra.

Adatközlésen alapuló értékkövetésre a biztosítás évfordulója előtt

legkésőbb 15 nappal beküldött kitöltött adatlappal van lehetőség. A

biztosítási szerződés évfordulója előtt a biztosítótársaság az esetleges

változások bejelentésére adatközlő lapot bocsát az ügyfél

rendelkezésére.

A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor

kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási

összegek változását a biztosítási díj követi.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából minden

lényeges körülményt köteles írásban közölni a biztosítóval

haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül. Ez vonatkozik a

változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés

bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés során

közölt) változás történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni

a szükséges módosítások elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím,

tulajdon, tevékenység, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban

közvetlenül központunkat is értesítheti.

1-90000-02

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok

körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek,

ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben

meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek

vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő

büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá

az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,

valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró

bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró

önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá

az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi

hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal,

Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési

megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv,

illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok

szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata

nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a

hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy-minisztérium részére

személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefonszáma

az ajánlaton megtalálható.

A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a

https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biztosítási

kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

Kárseseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,

- a kar@kh.hu email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon,

valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelentenie

a Biztosító felé.

Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is. Betöréses

lopás- vagy rablás esetén a káreseményt be kell jelenteni a rendőrségnek

is. A Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni,

különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos

karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes

állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és

építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges

intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a

hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,

szabványok az irányadók.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az

esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes

mentesülési okokat, korlátozásokat és a kizárásokat a biztosítás

szerződési feltételei tartalmazzák.

Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított vagy a vele közös

háztartásban élő hozzátartozó, avagy a Biztosított - vezető

munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó

munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztviselője, tagja

vagy szerve szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a

Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési

kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat

beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsoportonként

külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a

Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes

értéke és a biztosítási összeg közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot.

Az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványérték a biztosítási

összegből levonásra kerül. Attól függően, hogy a Szerződő milyen

értéken határozta meg a biztosítási összeget, a vagyontárgyakban

bekövetkezett teljes kár térítése (legfeljebb a biztosítási összeg erejéig)

új érték biztosítás esetében új értéken, valóságos érték biztosítás esetén

káridőponti tényleges (avult) értéken történik. Részleges kárnál új érték

biztosítás esetén a javítási (helyreállítási) költség erejéig térítjük meg a

kárt, valóságos érték biztosítás esetén az értékemelkedés a helyreállítási

költségből levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a

vagyontárgy értékének 20%-át!). A saját készletek illetve az idegen

vagyontárgyak kárai esetén a térítés a biztosítási összegnek megfelelően

történik.

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben

(fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli,

azt önrészesedésként a kárkifizetésből a Biztosító levonja.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,

- a biztosito@kh.hu e-mail címen,

- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött

levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy

vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében

eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013

Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos

(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó

bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina

krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását

kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az egyéni vállalkozó,

egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli

szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért

kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési

feltételekben foglaltak az irányadók.

központi Iroda

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

telefon: (+36 1) 328 9000

fax: (+36 1) 461 5276

látogassa meg honlapunkat: kh.hu

a K&H Biztosító Zrt.

K&H all risks vagyonbiztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a

kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési

feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény

(fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a jelen szerződési

feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben

nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási

szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

1. általános rendelkezések

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H all risks

vagyonbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben az egyéb fejezetekben leírt

feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. Szerződő, Biztosított

1.1.1. A jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló

dokumentumban) név szerint megnevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes

személy, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban:

Biztosított).

1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki

valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében

érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A

díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.

1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított

belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról

a biztosítottat köteles tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz

intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem

szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége

a Biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a

szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a

szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása

szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert,

vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan

körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más

írásos formában kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő

válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések

megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.1.4. A Szerződő, Biztosított köteles emellett változásbejelentési kötelezettségének is eleget tenni

az 1.9. pontban részletezettek szerint.

1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további

díjrészletek fizetése

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a

Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15

napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben

az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt

átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet

igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15

napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal

jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a

Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés

az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kívéve, ha

az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül

visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos

kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton a kockázatviselés

kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő

nap 0:00 órája.

1.2.6. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj

megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a

Biztosító által kiállított és a Szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.2.7. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a

díj vonatkozik. A díjfizetési gyakoriság - a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló

dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. A biztosítás díját, a fizetés

módját és esedékességét a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum)

tartalmazza. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény,

fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja

fizethető csoportos beszedési megbízással, folyószámláról vagy készpénz-átutalási megbízáson. Az

esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják.

Készpénzátutalási megbízás felhasználásával történő díjfizetés esetén a biztosító a díj megfizetését a

feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja. A biztosítási

szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új

biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban

bármikor van lehetőség. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (pl.: szerződésszám,

befizető azonosító) érkezett díjat tekinti befizetettnek.

1.2.8. Ha a Szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti meg, akkor elveszíti a

részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó

díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.

1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya

1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási

évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napját megelőző nap.

1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a Biztosító a kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) meghatározott kockázatviselés helyén bekövetkezett károkat a K&H all risks

vagyonbiztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben foglaltak szerint téríti meg.

1.3.3. A Biztosító kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott kockázatviselési

helytől eltérő helyen bekövetkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha az adott biztosítási

eseményre vonatkozóan a jelen szerződési feltételek bármely fejezete erre vonatkozóan külön

rendelkezést tartalmaz.

1.4. a szerződés megszűnése

1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30

nap. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a

biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.4.2. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő

felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább

30 napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a

póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton

érvényesíti.

Abban az esetben, ha a szerződés a fenti bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése

következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban

kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt

szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat

megfizetik.

A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító - a díjfizetési kötelezettség

elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő

felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos

időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke

megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak

érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné

válásának napjával. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be

kell mutatni. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az

érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a

vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a

tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes

biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési

kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül

írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási

időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

1.5. általános kizárások

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki azon veszteségekre vagy

károkra, amelyek az alábbiakban felsoroltak által, vagy azokkal kapcsolatban keletkeznek:

 háború, invázió, háborús események, megszállás vagy más jellegű fegyveres összetűzések

(függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelőzte-e vagy sem), polgárháború, zendülés,

lázadás, katonai vagy népfelkelés, forradalom, a hatalom katonai vagy más jogtalan úton

történő megragadása, puccs, államcsíny, hadbíráskodás, ostromállapot, sztrájk, teljes vagy

részleges munkabeszüntetés, polgári és katonai hatóságok intézkedései, lefoglalás,

rekvirálás, államosítás, szabotázs, munkás kizárás, zavargás, polgári engedetlenség,

fosztogatás, a hatalom katonai vagy más jogtalan úton történő megragadása,

terrorcselekmények által okozott károk;

 nukleáris reakcióból, hasadó anyagok robbanásából, sugárzásból, radioaktív- vagy

természetes és mesterséges környezet szennyezéséből, kemikáliákkal, illetve ionizáló és

lézersugárzásból keletkező (eredő) károk, tekintet nélkül arra, hogy ezek ellenőrzött vagy

ellenőrizetlen, közvetlen vagy közvetett módon idézték elő a kárt, és függetlenül attól, hogy

a kár a biztosított üzem területén vagy azon kívül keletkezett, illetve azt biztosítási esemény

idézte elő, vagy valamely biztosítási esemény megnövelte az így keletkezett kárt;

 nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével

kapcsolatos károk;

 azbeszt, illetve azbeszt tartalmú anyagok használata, felhasználása;

 hatósági intézkedés, rendelkezés, állami szervek általi elkobzás, kisajátítás, lefoglalás;

 sikkasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás miatti károk;

 a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses mezők által előidézett vagy

okozott, vagy ezek sugárzásával keletkezett károk.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító

 a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

 a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

 a biztosított(ak) által okozott felelősségi károkat,

 egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,

 a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési,

elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet

vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás

alapján megtérülő károkat,

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat, amelyek jelen szerződési feltételek bármely

pontjában felsorolt kizárások szerint nem fedezett káresemények következtében keletkeztek.

1.6. a Biztosító mentesülése

1.6.1. Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt

(biztosítási eseményt) jogellenesen

 a Szerződő illetve a Biztosított,

 a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1. 2. pont szerint),

 az üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak

kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású

tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is

alkalmazni kell.

1.6.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek

minősülnek:

 a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel

okozati összefüggésben történt,

 a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.8.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék

véralkohol - vagy 0,5 mg/l légalkohol - szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása

alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

 a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a

Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak

ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének

veszélyére írásban is figyelmeztette,

 a tűzvédelmi előírásokat súlyosan megsértették,

 a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette,

 káresemény bekövetkezésével összefüggésben a Szerződőt vagy a Biztosítottat

elmarasztaló hatósági határozat született.

További korlátozások a jelen szerződési feltételek egyéb pontjánál találhatók.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is

alkalmazni kell.

1.6.3. A közlési kötelezettség (1.1.4. pont) illetőleg a változásbejelentési kötelezettség (1.9.

pont) megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy

az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a

biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.7. kárbejelentési kötelezettség

1.7.1. A Biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul,

de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül írásban (levélben, faxon, e-

mailben) vagy telefonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat

köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának

ellenőrzését.

1.7.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt

lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.7.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül (kivéve a

katasztrófa károk esetét) a kárrendezést megkezdeni.

1.7.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a

károkat.

1.7.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított

ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben

változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a

Biztosító számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges

körülmények kideríthetetlenné váltak, kötelezettsége nem áll be.

1.7.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a

kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás

megkezdése esetén a Biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának

utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további 30 napig,

de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító

kérésére bemutatni.

1.7.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg

a károsulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.7.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani

mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a

szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

 a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt,

illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentumokat,

 az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által történt elfogadás után kiállított

számlát, törött üveg helyreállítási számláját,

 a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

 tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati

tűzoltóság igazolását,

 a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

 betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelentést,

 a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következő adatok

feltüntetésével: a szállítás időpontja, az áru megnevezése, az áru darabszáma ill. tömege, a

rendeltetési hely.

1.7.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a

Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli. A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának

és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a

megbízó fizeti.

1.7.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha

a Biztosított bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor

az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.

1.7.11. A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja

 ha kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát

illetően, a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy

 az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás

indult. Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.7.12. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény, tényező, vagy

ok is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási

esemény következménye.

1.7.13. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel

kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a

feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak

fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított

8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt

kötelezettségének már eleget tett.

1.8. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható

magatartást köteles tanúsítani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés

szabályozza a Szerződő és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy

enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai

szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint

köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a

Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az

épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések

üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat

betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet

akadályozni a további károk keletkezését. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda

gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az

irányadók.

A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

 tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

 betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve

károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések

karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések

üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése

érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt

(nem működő) telephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és fűtésrendszert vízteleníteni

az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telephelyen működő, de több mint 72

órán át felügyelet nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó

fővezeték csapját elzárni.

A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések

végrehajtásának ellenőrzésére.

1.9. változásbejelentési kötelezettség

1.9.1. A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő (Biztosított) haladéktalanul, de

legfeljebb 8 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni

 minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott,

illetve

 minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét

befolyásolja. A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek

minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és

mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás

megindulása változásbejelentési kötelezettség alá esik.

1.9.2. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges

körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős

növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés

módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15

napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30 napon megszűnik,

ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő figyelmét felhívta.

1.9.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

 ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,

 ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a már létező jellege megváltozik

(pl.: helyiségek bérbeadása),

 csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított)

gazdálkodó szervezet.

1.10. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

1.10.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az általános

feltételekben (1. fejezet) foglaltak az irányadóak. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem

köthetők meg.

1.10.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázatviselésének kezdete az

alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével megegyező időpontban indul.

1.10.3. Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az alapbiztosítástól eltérő

időpontban kezdeményezi, az a biztosítási szerződés módosítás kezdeményezésének minősül.

1.10.4. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.

1.10.5. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.

1.10.6. A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt

és a Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük

elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre

köteles let volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a

jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség

megsértése érintett.

1.10.7. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a

Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11. egyéb rendelkezések

1.11.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást

megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A

Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.11.2. A Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó

nyilatkozatukat is, írásbelinek minősülő nyilatkozattal kötelesek megtenni. A Szerződő, a Biztosított

nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a jelen szerződési feltételben

meghatározottak szerint a Biztosító tudomására jutott.

1.11.3. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval

szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a biztosító

nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a

biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A

biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült

összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi

engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a

helyszínen - a szerződés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

1.11.5. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti

igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.12. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.12.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak

minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a

szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez,

módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések

megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.12.2. A 1.12.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy

viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt

az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.12.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik

– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait

és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon

hozzájutottak.

1.12.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó

személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott

egészségügyi adatokat a biztosító a 1.12.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései

szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.12.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási

titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

1.12.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági

felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a

végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek

adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi

vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.12.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az

egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,

titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében

– az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett

tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok

tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely

tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az

adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a

kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának

minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.12.7. Az 1.12.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben

nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben

nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső

kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel

szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés

vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely

tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az

adatkérés célját és jogalapját.

1.12.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő

adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a

nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló

Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014.

évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos

nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a

továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás

az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.12.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.12.6. és 1.12.11. pontokban, az 1.12.5. pontban, az

1.12.6. – 1.12.13. pontokban és az 1.12.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az

ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.12.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.12.6. pontban

meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

1.12.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az

ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul,

írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel

visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal

vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros

szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal

visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával,

terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy

bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.12.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító

vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések

végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.12.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során

a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére

történő átadása.

1.12.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv

írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott

feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének

teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

1.12.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik

országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez

történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben

meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok

védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2)

bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

1.12.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a

belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.12.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti

adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti

hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a

külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére

személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések

teljesítése érdekében történő adatátadás.

1.12.18. Az 1.12.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a

biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.12.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól

számított öt év elteltével, a 1.12.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak

minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.12.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.12.6. b), f) és j)

pontjai, illetve a 1.12.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.12.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve

a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a

biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.12.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos

személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény

érvényesíthető.

1.12.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy

létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az

adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll

rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.12.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes

adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.12.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt

örököse is gyakorolhatja.

1.13. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,

- a biztosito@kh.hu e-mail címen,

- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner

Ödön fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági

tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti

Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén

a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy

bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli

szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

a biztosítók felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei

2.1. biztosítási esemény

A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés

helyén (telephely) lévő biztosított vagyontárgyak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, baleseti

jelleggel bekövetkezett mindazon kárai, amelyek pótlást, helyreállítást, javítást tesznek szükségessé

és nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva.

2.2. kizárások

2.2.1. Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki azon veszteségekre

vagy károkra, amelyek az alábbiakban felsoroltak által, vagy azokkal kapcsolatban keletkeznek:

 szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés,

 kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások be nem tartása,

részbeni vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggésben

bekövetkező károk,

 olyan hatósági határozat, amely az építkezést, a bontást, a javítást, az újjáépítést

szabályozza, illetve a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását

rendelte el,

 a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő olyan hibák, illetve hiányosságok,

amelyekről a Biztosított tudott, vagy tudnia kellett,

 rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan veszteség, eltűnés, elvesztés vagy leltárhiány,

pénztárhiány, a leltár készítése során elkövetett számolási hiba, információ tisztázatlan

körülmények közötti elvesztése, rossz iktatása, illetve alkalmazása, lopás, dolog vagy

személy elleni erőszak nélküli eltulajdonítás. Vitás/nem egyértelmű esetben a hatósági

iratban/bizonyítványban foglalt minősítés az irányadó.

 állatok által bármilyen módon okozott károk (beleértve – de nem korlátozva a kizárást – a

molylepkét, férgeket, rágcsálók, termeszeket és egyéb rovarokat),

 hullámtérben, nyílt ártérben, nem mentett árterületeken keletkezett árvízkárok, valamint a

gátak védett oldalán bármely okból keletkező fakadóvíz, buzgár által keletkezett károk.

Hullámtér a természetes álló- és folyóvizek és az árvízvédelemi töltéseik közötti nyílt

árterület, nyílt ártér az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér. A terület minősítésének

alapja minden esetben az illetékes vízügyi hatóság besorolása.

 belvíz, talajvíz következtében bekövetkezett károk,

 az árvíz és/vagy belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén merülnek

fel.

2.2.2. Az alábbi kizárások csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkoznak és nem

érvényesek az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező ki nem zárt károkra:

 gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, természetes hőképződés, befülledés, pörkölődés,

perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, szag, vegyszerek maró hatása, légköri

nedvesség vagy szárazság, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, zsugorodás,

párolgás, súlyveszteség, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy

anyagszerkezeti változások, természetes kopás és elhasználódás, fokozatos

állagromlás,használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az előírt

védelem hiánya vagy kiiktatása, öngyulladás vagy földalatti tűz;

 alapok, falak, támfalak, pillérek, gerendák (teherhordó szerkezetek), padlók, padozatok,

járdák, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése,

zsugorodása, kidudorodása, kihasasodása vagy tágulása, repedése, törése;

 a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz

vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethető ok miatt keletkezett károk;

 a biztosított vagyontárgyak belső vagy külső okból eredő törés, repedés kárát, amennyiben

annak oka:

- tervezési hiba, feldolgozási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba, vagy rejtett hiba,

- elektromos üzemű gépek, berendezések elektromos, elektronikus sérülése vagy zavara

(ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elektronikus berendezéseket,

eszközöket, illetve vezetékeket),

- gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó

alkatrészeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibásodása, turbulencia miatti törése,

repedése.

2.2.3. Nem téríti meg továbbá a Biztosító:

 a nem biztosított, illetve a nem biztosítható vagyontárgyakban keletkezett károkat,

 azokat a károkat, amelyek a Biztosított által tesztelt, javított, tisztított, átalakított, helyreállított

vagyontárgyakban a Biztosított e tevékenysége során, illetve azzal összefüggésben

következtek be,

 a kizárólag csak meghibásodás, működésképtelenség, rendeltetésszerű használatban

bekövetkező változás formájában előállott károkat,

 a rendeltetésszerűen tűznek kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb

technológiai anyagokat is – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és

egyéb, hőhatással összefüggő kárait,

 csővezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése, dugulása,

egyéb meghibásodása miatt kiömlő, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségét,

valamint az ezek miatt bekövetkezô egyéb károkat (pl. hűtőfolyadékok, kenőanyagok

kimaradása miatti károkat, a többletfogyasztás miatti egyéb költségeket és díjakat),

 közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása miatt bármilyen

formában jelentkező károkat, amennyiben a kimaradást előidéző ok a kockázatviselési

helyszínen kívül történt, valamint áram/feszültségingadozás miatti károkat,

 azokat a károkat, illetve költségeket, amelyek a garancia, illetve a szavatosság körében

megtérülnek,

 a nyomás alatti tartályokban, gőzturbinákban, gőzgépekben vagy lendítőkerekekben

szétszakadás vagy megrepedés, törés miatt keletkezett károkat,

 bármely elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok

törlése, elveszése, torzulása, bármely ok általi tönkremenetele vagy tulajdonságainak

megváltozása (pl. számítógépvírus, erős mágneses tér, hibás programozás, módosítás,

kódolás, manipulálás stb.) miatti károkat,

 programokban, szoftverekben, immateriális javakban bármely ok miatt bekövetkezett károk,

illetve ezek pótlásának költségeit,

 a számítógépekben és elektronikus berendezésekben bekövetkező leejtés, ráöntés miatt

bekövetkező károkat,

 azokat a károkat, amelyek büntető jellegű többletköltségként, valamint a termelési folyamat

leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként

jelentkeztek (pl.: kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt

haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség),

 azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgyak értékcsökkenéséből származnak,

illetve amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

 bármely folyadék talajszint alatti helyiségben való kiömlése illetve a felszínen áramló víz

helyiségbe való beömlése által az érintett helyiség(ek) padlószintjétől számított 15 centiméter

alatt tárolt készletekben okozott károkat,

 azokat a károkat, amelyek kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből

adódtak,

 az olyan vagyontárgyban, illetve annak valamely részében bekövetkezett újabb kárt

annyiban, amennyiben a korábbi és a Biztosító által az újabb károsodás időpontjáig már

megtérített kár nyomán a vagyontárgy helyreállítása az újabb káresemény bekövetkeztéig

még nem történt meg,

 azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése,

helyreállítása során állami támogatásként vagy visszatérítésként a Biztosított, illetve a

tulajdonos által visszaigényelhetők,

 azokat a többletköltségeket, amelyek:

- éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,

- expressz vagy légiposta fuvarköltségként merültek föl.

 valamennyi következményi kárt, amely alól kivételt képez 2.2.2. pont, amikor arra külön

megállapodás született,

 betöréses lopás, rablás következtében előállt károkat (kivéve 2.2.4.1. pont betöréses lopás,

rablás alkalmazása esetén),

 vandalizmus károk (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.2. vandalizmus pontban

foglaltakra is),

 a szabadban, illetve az oldalfalakkal nem határolt építményekben tárolt vagyontárgyak

(kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.3. szabadban tárolt vagyontárgyak pontban

foglaltakra is),

 géptörés károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.4. beépített géptörés

pontban foglaltakra is

 elektromos és elektronikus gépek és berendezések károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés

kiterjed a 2.2.4.5. beépített elektromos és elektronikus gépek és berendezések pontban

foglaltakra is)

 üvegtörés károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.6. üvegtörés pontban

foglaltakra is),

 üzemszüneti károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a jelen feltételek 3.3.

pontjában foglaltakra is),

 a szállított vagyontárgyakban bekövetkező károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed

a jelen feltételek 3.4. pontjában foglaltakra is),

 az építési-szerelési tevékenységgel kapcsolatos károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés

kiterjed a jelen feltételek 3.5. pontjában foglaltakra is).

2.2.4. Korlátozások

2.2.4.1. betöréses lopás- és rablás

A Biztosító a hiány formájában előálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított

bizonyítja, hogy a hiány

 a telephely területén elkövetett rablással, vagy

 a telephelyen lévő lezárt helyiségbe történő erőszakos behatolással

összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában az alkalmazott vagyonvédelmi

rendszer, berendezés működőképes és üzembe helyezett állapotú volt és a tényleges betörés

védelmi rendszereknek megfelelő, a jelen feltétel „Védelmi előírások a betöréses lopás

biztosításhoz” elnevezésű mellékletében rögzített térítési limitig terjed. A felek „Védelmi

előírások a betöréses lopás biztosításhoz” elnevezésű mellékletében rögzített védelmi

rendszerektől és térítési limitektől eltérő megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben

az előírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön záradékban rögzítik.

A jelen feltételek szerint rablás akkor történik, amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan

eltulajdonítása során a tettes a Biztosított alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet

vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve ezen személy(eke)t ennek

érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért

tolvaj a vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetést alkalmaz.

Jelen feltételek szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a

lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába

foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,

 dolog elleni erőszakkal,

 a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

 a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával

behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

Azon rendszámos és munkagépek esetében, ahol a területi hatály Magyarország az alábbi

védelmi előírás kerül meghatározásra:

Előírt védelmi berendezések munkaidőben:

 a biztosított gép nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkalmas állapotban. Ha a gép

felügyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító kulcsot ki kell venni.

Előírt védelmi berendezések munkaidőn kívül:

 a biztosított gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi berendezéseket aktiválni.

Az indító kulcsokat elzárva, a biztosított géptől külön kell tárolni.

 a biztosított gépet elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális mechanikai védelemnek

megfelelő zárt garázsban kell tárolni, amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag beépített

indításgátló (immobiliser) berendezéssel.

 gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási kötelezettség nem áll fenn,

de a Szerződőnek/Biztosítottnak minden tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell

tennie.

2.2.4.2. vandalizmus

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított vagyontárgyakban idegen személy általi

szándékos, rongálás jellegű károsodások helyreállítására, ide értve az öncélú vagy a betöréses-

lopás kísérlete során, külső hatással végrehajtott tárgyrongálást, felületi sérülések okozását

(graffiti) is.

A biztosított vagyontárgyakban, idegen harmadik személy által okozott vandalizmus, rongálás

jellegű károk (graffiti, falfirka) bekövetkeztekor a Biztosítottnak rendőrségi feljelentést kell

tennie, amelyet a kárbejelentés mellékleteként a Biztosítóhoz be kell nyújtania.

Nem minősül a biztosítás által fedezett eseménynek a lopás, részlopás, eltulajdonítás,

leltárhiány, terrorcselekmény, avulás vagy elhasználódás miatti igény.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.3. szabadban tárolt vagyontárgyak

A biztosítási fedezet csak a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) is feltüntetett

káronkénti és éves kártérítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész

alkalmazásával terjed ki a szabadban tárolt vagyontárgyak, készletek, gépek, berendezések,

eszközök természeti csapás miatt bekövetkező kárainak helyreállítására, pótlására.

Természeti csapásnak minősül jelen pont vonatkozásában: tűz, robbanás, villámcsapás, vihar,

felhőszakadás, árvíz, jégverés, hónyomás. Kivéve az eső, havas, illetve ónos eső, hódara, hó,

homok vagy por, fagyhatás, napsütés által okozott károkat.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.4. beépített géptörés

A Biztosító a jelen feltételek 3.2. pontjában foglalt feltételek alapján nyújt kártérítést.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.5. beépített elektromos és elektronikus gépek és berendezések

A Biztosító a jelen feltételek 3.1. pontjában foglaltak alapján nyújt kártérítést, kivéve:

 a biztosított mobil/hordozható berendezés Magyarország területi határain belül álló

helyzetben, és/vagy

 szállítás közben bekövetkezett káraira

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.6. üvegtörés

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból bekövetkező törés vagy repedés

károkat.

A Biztosító kockázatviselése

 a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezésében (saját tulajdonú

és bérelt épület esetén),

 a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezésében és

 üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükörfalak, beépített üvegfalak,

portálüvegezések, veranda és korlátüvegezésben,

 kopolit üvegezésében,

 előtető és üvegtető üvegezésében,

 cégtáblák, reklámtáblák, névtáblák üvegezésében (kivéve neonok) valamint ezek

tartószerkezetében,

 napkollektorban és napelemben,

 bútorok üvegezésében,

 kerámia főzőlapokban,

 pultok, polcok üvegezésében,

 kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

 tükrökben,

 akváriumok, terráriumok üvegezésében,

 az üveg felületeken lévő festésben, dekoráció és betörésvédő fóliában, fényvédő és

biztonsági fóliában (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének megfelelően)

keletkezett károkat foglalja magában.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

 az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése, repedése,

 az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezésében,

 az üvegfelületen, vagy annak díszítésében és festésében keletkezett karcolódás, le- vagy

kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező

sérülések,

 a keretezés, foglalat sérülése,

 a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a

keletkezett további kárai,

 taposóüvegekben keletkezett károk,

 műalkotásokban,

 üveget helyettesítő műanyagokban,

 akváriumok és terráriumok tartalmában illetve törése következtében megsérült, elhullott

állatokban,

 világító testekben keletkezett károk.

A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a

következményi károkat nem téríti meg.

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosításra feladott üvegezés pótlási értéke.

A kártérítési limit összege a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak

szerint alakul.

Önrészesedés

A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli.

Biztosító szolgáltatása

A Biztosító szolgáltatása az üvegtörésből származó kár önrészesedéssel csökkentett összege,

amely nem haladhatja meg a Biztosított által meghatározott és a kötvényben (fedezetet igazoló

dokumentumban) rögzített felső határértéket.

2.3. kockázatviselés helye

– a biztosított telephely, épület(ek), építmény(ek) kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)

feltüntetett címe (település, utca, házszám, vagy a Földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő

helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan).

 Ingóságokra a biztosítási fedezet csak a kockázatviselés helyén érvényes.

 A forgalmi rendszám nélküli önjáró vagy vontatott járművek, munkagépek, forgalmi

rendszámos mezőgazdasági vontatók vonatkozásában a biztosító kockázatviselésének területi hatálya

a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) foglaltak szerint alakul.

Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén keletkezik kár, akkor a Biztosító

kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen

rendelkeznek.

2.4. biztosítható vagyoncsoportok

Jelen biztosítási feltételek alapján kiterjed a biztosítási fedezet a későbbiekben kizárt vagyontárgyak

kivételével minden, a biztosítási szerződésben megnevezett saját illetve idegen (kivéve értékcikk)

tulajdonú vagyontárgyra.

2.4.1. tárgyi eszközök

Épület, egyéb építmény, a szervesen hozzájuk tartozó épületgépészeti eszközökkel, berendezésekkel

és burkolatokkal, műszaki berendezés, gép, szerszám, gyártóeszköz, irodai, igazgatási berendezés,

felszerelés, forgalmi rendszámmal el nem látott jármű, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal

rendelkező személy- és teherszállító jármű, munkagép, lassú jármű, egyéb berendezés és felszerelés,

építéssel és szereléssel együtt nem járó, befejezetlen beruházás, amely tartósan, közvetlenül vagy

közvetett módon szolgálja a Biztosított vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy az üzembe

helyezésre került-e vagy sem.

2.4.2. készletek

Vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, áru, félkész termékek, késztermékek, göngyöleg,

befejezetlen termelés, amelyek a tevékenységi folyamatban részt vesznek, a folyamatban átalakulnak,

illetőleg a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

2.4.3. értékcikk

készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő, swarovski kristály.

2.5. a biztosításból kizárt vagyontárgyak

Külön megállapodás hiányában nem biztosítottak az alábbi vagyontárgyak:

 idegen tulajdonú értékcikk,

 műtárgyak, bélyegek, érmék, medálok, szőrmék, mindenféle műalkotás, festmények, rajzok,

régiségek, metszetek, szobrok, iparművészeti tárgyak és hangszerek (ezen vagyontárgyak

csak külön megállapodás alapján vehetők fedezetbe),

 hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyettesítő eszközök, csekkek,

 iratok (okirat, kézirat, stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok; minták, szemléltető

modellek, prototípusok, kiállítási darabok, továbbá típushoz kötött, a folyamatos

termeléshez már nem használatos termelési berendezések (pl. öntőformák, célszerszámok),

 lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt

adatok, vásárolt és saját készítésű szoftverek, programok, egyéb szellemi termékek;

 immateriális javak,

 elszámolások, számlák, adósbizonylatok, követelések,

 robbanóanyag,

 vasúti mozdonyok és vagonok, vasúti sínek és egyéb szárazföldi járművek,

 vízi- és légi járművek, űrhajók és tartozékaik,

 föld alatt elhelyezett és/vagy ott működő vagyontárgyak, vízbe, vízfelületre, hullámtérbe

vagy árterületre telepített és/vagy működő vagyontárgyak,

 pénzbedobásos automaták, pénzváltó- és kiadó automaták tartalommal együtt,

 állatok, mikrobák, erdők, lábonálló növényi kultúrák és ezek termései,

 levegő, talaj, víz, ásványi anyagok,

 földterület, telek, természetes vagy mesterséges álló- és folyóvizek,

 föld alatti bányák, külfejtése és a földben található ásványok,

 szállítás, ki- és berakodás, illetve közbenső raktározás alatt álló vagyontárgyak,

 utak, utcák és más szilárd burkolatú területek, hidak, csatornák, árkok, vízi létesítmények,

alapok, gátak, átereszek, kikötők, alagutak, dokkok, mólók, sínek, tárolók, föld alatti aknák,

kutak, víztározók, a szabadban levő elektromos vezetékek és elosztók (állványokkal és

oszlopokkal, valamint körülkerítésükkel együtt), transzformátorok, csővezetékek (a

biztosított ingatlanon kívül), fúróberendezések és bármely az ezen pontban felsorolt

vagyontárgyakhoz kapcsolódó berendezés,

 atomerőművek beleértve azok minden kiegészítő berendezését, bármely nukleáris reaktor

és/vagy annak berendezései,

 nukleáris folyamatban felhasználható bármely nukleáris üzemanyag vagy nyersanyag,

 bontás, építés és/vagy szerelés alatt álló épületek, anyagok, tárgyak, felszerelések, beleértve

a kivitelezők építőgépeit, berendezéseit és építési segédszerkezeteit,

 lakatlan, használaton kívül álló épületek (ezen vagyontárgyak csak külön megállapodás

alapján vehetők fedezetbe),

 üvegházak, sátrak, a fóliasátrakat is beleértve,

 munkavállalók személyes használati tárgyai (ezen vagyontárgyak csak külön megállapodás

alapján vehetők fedezetbe).

Külön megállapodásnak minősül, ha a biztosítási kötvényben fenti vagyontárgyak biztosítási

összeggel vagy kártérítési limit meghatározásával feltüntetésre kerülnek.

2.6. biztosítási összeg

A biztosítási összeget a Szerződő az alábbiak szerint köteles meghatározni:

A Szerződő nem köteles a biztosításba vont telephelyen lévő összes - a 2.4.1-2.4.3. pontokban

meghatározott – vagyoncsoportot biztosítani, azonban a biztosítani kívánt vagyoncsoport tekintetében

a teljes telephelyi vagyonértéket köteles biztosítási összegként megjelölni.

Ha a biztosítási összeg a biztosításba vont vagyoncsoport teljes értékénél kevesebb, a Biztosító

alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan

arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport teljes, kár időpontjában fennálló

értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító

vagyoncsoportonként külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor,

ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg közötti eltérés nem

haladja meg a 10%-ot.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj követi.

A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos

értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az

értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - várható díjról.

A biztosítási összeg módosítását a Szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbelinek minősülő

nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási

javaslatnak minősül.

2.6.1. tárgyi eszközök biztosítási összege

 új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár), (épületek korlátlanul, gépek, iroda berendezések 10 éves

korig, járművek 6 hónapos korig biztosíthatóak újértéken. Az újértékre biztosított, de a fenti

korhatárokat elért vagyontárgyak biztosítási összege a korhatár elérését követő első megújítás

alkalmával valóságos értékűre változik.)

 valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték,

2.6.2. készletek biztosítási összege

- vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, késztermékek esetében a vételár, illetve

előállítási (önköltségi) ár. Kisértékű (beszerzés évében költségként elszámolt) eszközök: szerszámok,

irodai, üzleti, felszerelési tárgyak esetében a valóságos érték, amely eltérő megállapodás hiányában a

beszerzési ár 50 %-a,

- göngyöleg esetében a betétdíj,

- befejezetlen és félkész termékek esetében a készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját

előállítású késztermékek esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő és szerelőipari

tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a legnagyobb készletezett mennyiség szorzata

képezi a biztosítási összeget.

2.6.3. értékcikk biztosítási összege

- készpénz,

- belföldi készpénz esetében a névérték,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos valuta árfolyama,

- értékpapír esetében az újraelőállítási költség

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő, swarovski kristály esetében a beszerzési ár.

2.6.4. A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját, illetve az 2.1.-2.6. pontban nem

szereplő értékeléseket a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.

2.6.5. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb készletezett mennyiség és

a valóságos érték szorzata, vagy a külön listán tételesen részletezett biztosítási összeg.

2.6.6. Egy vagyoncsoportba csak olyan vagyontárgyak vonhatók össze, amelyek biztosítási összege

azonos módon került meghatározásra.

2.6.7. Előgondoskodás (Külön megállapodás a biztosítási összegek ingadozásának figyelembe

vételére)

A Szerződő a tárgyi eszközök és készletek biztosítási összegét előgondoskodás címén megemelheti.

Az előgondoskodás összege az évközi felújításból, karbantartásból eredő értéknövekedés és a nem

megfelelő vagyonértékelés miatti eltérések kiküszöbölésére szolgál.

Az előgondoskodás összegét a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

2.7. értékkövetés

2.7.1. A vagyontárgy értékének (a helyreállítási költségnek) követése érdekében a felek

megállapodhatnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változtatásáról (továbbiakban: a

biztosítási összeg indexálása).

A biztosítási összeg indexálását a Biztosító minden újabb biztosítási időszak tekintetében az időszak

kezdőnapjának hatályával elvégzi.

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára

közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz alkalmazott árindex az

építőipari és a fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex (bázis index), amelytől a Biztosító

5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). A módosított (új biztosítási időszakra érvényes)

biztosítási összeg az előző biztosítási időszaki biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A Biztosító a biztosítási időszak utolsó

napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási

évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok

alapján - várható díjról.

A biztosítási összeg indexálása első alkalommal csak a szerződéskötés évét követő évben, majd

évente, az újabb biztosítási időszak kezdőnapjának hatályával érvényesíthető.

A biztosítási összeg indexálásáról a Biztosító a biztosítási évforduló időpontját megelőzően értesítést

küld.

2.7.2. Adatközléses biztosítási szerződés megújítása

Amennyiben a szerződő adatközléses megújítási eljárást választott, a Biztosító a biztosítási évforduló

időpontját megelőzően értesítést küld részére, amelyre válaszolva adatközléssel a Szerződő az

esetleges változásokról értesítheti a Biztosítót. Az adatközlés elmaradása esetén a Biztosító a

szerződést változatlan adatokkal újítja meg.

2.8. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)

meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

Az önrészesedés meghatározható összegben és a kár százalékában. Mindkét módon meghatározott

önrész esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a

Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrész feletti

kárösszeg kerül megtérítésre.

2.9. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől

függően nyújt szolgáltatást:

A biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tárgyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek

térítése.

a) Részleges kár esetén:

- új érték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költségen,

- valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, az értékemelkedés levonásával.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy káridőponti valóságos értékének 20

%-át, a Biztosító eltekint az értéknövekedés levonásától.

b) Teljes kár esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság):

- új érték biztosítás esetén, újértéken, de maximum a biztosítási összegig történik,

- valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maximum a biztosítási összegig.

c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási

költsége.

d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a

vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre.

A helyreállítás befejeztével a biztosított jogosulttá válik a valóságos és az újérték közti különbözet

megtérítésére a biztosítási összegig.

e) A teljes károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési összegnek az a hányada, amilyen

mértékű állami támogatásban vagy visszatérítésben részesül a biztosított, a vagyontárgy újjáépítése

vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)

A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a valóságos értékig, de maximum a

biztosítási összegig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a

hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg a könyvszerinti nettó értéket.

Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült

beruházási költségek mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig téríti meg a káridőponti befejezési

árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

Idegen vagyontárgyakat (a biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre,

tárolásra, javításra átvett épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket) a

választott biztosítási összegnek megfelelően téríti a Biztosító.

Készletek kára esetén a térítés a biztosítási összegnek megfelelő értéken történik.

Kereskedelmi áruk kárát:

- nagykereskedelmi áruk esetén a káridőponti beszerzési áron,

- kiskereskedelmi áruk vagy készletek esetén a forgalmazási költséggel növelt beszerzési áron,

- vendéglátó-ipari nyersanyag és áruk esetében a káridőponti újrabeszerzési áron,

- felvásárolt termékek esetében a felvásárlási áron téríti a Biztosító.

Értékcikk kárát

- belföldi készpénz esetében névértéken,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos káridőponti valuta árfolyamán,

- értékpapír esetében az értékpapír újraelőállításának költségén,

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében beszerzési áron téríti a Biztosító.

Nem a Biztosított tulajdonát képező, de Biztosított és a Biztosítottnál lévő megmunkálásra,

feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak

(készletek) károsodása esetén,

- a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

- teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti valóságos érték kerül térítésre.

A göngyölegek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási összeg.

A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható

maradványok értékét a Biztosító minden esetben levonja.

A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal

kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a

következők szerint:

 a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések

következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az

ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá

az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel

kapcsolatban merültek fel,

 a Biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási

költségeket, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is.

A károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Károsulttal készített tételes

felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak

lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik,

fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

3. a kiegészítő (választható) biztosítások

A K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a

K&H all risks vagyonbiztosítás – a kiegészítő (választható) biztosítások – feltételeinek megfelelő módon

és mértékben biztosítási fedezetet nyújt a Biztosítottnak a biztosítási szerződésben foglaltak szerint.

3.1. elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása

3.1.1. biztosítási esemény

Jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak vagy azok bármely részének

illetve a biztosított külső adathordozónak a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási kötvényben

(fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett területi hatályán belül, a jelen feltételekben

kifejezetten kizárt okokon kívül

- bármilyen előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, baleseti jelleggel bekövetkezett, olyan

részleges vagy teljes fizikai károsodására, amely javítást vagy cserét tesz szükségessé,

- a betöréses lopás és rablás, illetve lopás káraira.

Betöréses lopáskárok:

A tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába

foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva, dolog elleni erőszakkal, a helyiség saját

kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel, a helyiség jelen szabályzat szerinti

rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat

jogellenesen eltulajdonította.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosított telephelyén kívül más, a

Biztosított normál üzemi tevékenységével összefüggésben lévő telephelyen történt betöréses lopás

miatt keletkezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévő vagyonvédelem függvényében a

„Védelmi előírások a betöréses lopásbiztosításhoz” elnevezésű fejezet, vagy a kötvény tartalmazza.

Rabláskárok:

A biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy

megbízottja tagja, tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen

állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot,

élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított (mobil/hordozható) vagyontárgyak rablással történt

eltulajdonítására Magyarország területén, vagy a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban)

megjelölt területi hatállyal.

Lopáskárok:

A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjárműben elhelyezett, biztosított (mobil/hordozható)

vagyontárgyaknak a gépjármű kívülről nem látható tároló részéből (csomagtartójából, rakodóteréből,

amely nem az utastér részét képezi) a gépjármű feltörésével történő eltulajdonítása miatti káraira.

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosított mobil/hordozható berendezés Magyarország területi határain

belül álló helyzetben, vagy szállítás közben bekövetkezett káraira.

A biztosító nem téríti meg az:

 őrizet nélkül hagyott tárgyak kárait, kivéve, ha azok zárt épületben vagy zárt járműben voltak

tárolva.

 repülőgépen, légi eszközön, vízi járműveken, installált berendezések bármely károsodását.

3.1.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosított vagyontárgyak a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen megnevezett,

azonosított, biztosítási összeggel megjelölt elektromos és elektronikus gépek, berendezések,

adathordozók, amelyek a kár időpontjában működésben vannak vagy állnak, tisztítás vagy nagyjavítás

céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az

áthelyezést követően újból felszerelik. A fedezet nem terjed ki az áthelyezés közben mozgatás alatt

lévő berendezésekre.

Elektromos és elektronikus gépek esetén biztosíthatók:

- számítástechnikai eszközök,

- irodatechnikai eszközök,

- híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

- akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei

(képrögzítő és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítő és lejátszó berendezések,

színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari

felszerelések stb.),

- automaták (jogszerűen üzemeltetett áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a

berendezésekben lévő pénzkészlet kivételével,

- orvosi műszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, műtőfelszerelések,

fogorvosi műszerek, diagnosztikai műszerek stb.),

- egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.

Adathordozók esetén biztosíthatók:

- merevlemez, memóriakártya, pendrive, mágneslemez, mágnesszalag, mágneskártya, lyukkártya,

lyukszalag, mágneses számlakártya, CD és DVD lemez, egyszerű szöveges formák, egyéb

adathordozók.

Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és

idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen

tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján– kártérítési

felelősséggel tartozik.

3.1.3. kizárások

A Biztosító nem téríti meg – az általános kizárásokon túlmenően – azokat a károkat, amelyek

oka közvetlenül vagy közvetve:

- az EMS skála 6. fokozatát el nem érő földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás valamint

üregbeomlás;

- olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő

és a Biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket

a hibákat vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem;

- bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, műholdas vagy

rádióhullámú adatátviteli csatorna kimaradása vagy megszakadása;

- a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció (kiüregesedés), erózió,

korrózió, lerakódás), vagy a légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;

- a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kapcsolatosan felmerülő bármilyen

költség, kivéve, ha az ilyen meghibásodást a biztosított vagyontárgyban biztosítási

esemény okozta;

- a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség,

amely vonatkozik a karbantartási műveletek során kicserélt alkatrészekre is;

- amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosított vagyontárgyak gyártója vagy

szállítója felelős;

- az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a bérlő, hanem a tulajdonos felelős

jogszabály, bérleti, lízing vagy karbantartási szerződés alapján;

- bármilyen következményi kár vagy felelősségi kár illetve üzemszüneteltetésből eredő kár;

- az adathordozók elégtelen tisztítása vagy hibás tárolása;

- esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy zománcozott felületek karcolásai;

- bármilyen hibás programozásból, átlyukasztásból, címkézésből vagy behelyezésből, az

adat gondatlanságból elkövetett törléséből vagy az adathordozó gondatlanságból

elkövetett kiselejtezéséből, valamint mágneses mezők által okozott adatvesztésből eredő

kár;

- más módon megtérülő veszteségeket (garancia, jótállás, kártérítés), más szerződés alapján

olyan berendezések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a

biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján még akkor sem, ha ezek következtében

más, a listákon szereplő biztosított berendezés sérül,

- anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek

- számítógépes vírusok.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

- az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok, szigetelések, hevederek, kábelek, láncok,

gumiabroncsok, cserélhető eszközök, vésett hengerek, üveg-, porcelán- és

kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi közegek, gáz, kenőolaj, üzemanyag,

vegyszerek;

- nem cserélhető adathordozók,

- központi egység, központi memóriájában tárolt adatok,

- filmek, raszterek, fóliák, textil- és műanyag bevonatok,

- hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minősülő anyagok,

- játék automaták,

- adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan előállított

vagy tárolt szellemi termékek.

3.1.4. a kockázatviselés helye

A biztosító kockázatviselésének területi hatálya a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)

foglaltak szerint alakul.

3.1.5. biztosítási összeg, értékkövetés

A vagyontárgyak, az adathordozók biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg

a Biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép, berendezés új vagy valóságos értékével.

A külső adathordozók biztosítási összegének meg kell egyeznie azzal az összeggel, ami ahhoz

szükséges, hogy a biztosított, részleges vagy teljes kárt szenvedett külső adathordozók új

adathordozókkal pótolhatók legyenek.

A Szerződő illetve a Biztosító a szerződés évfordulójakor értékkövetés címén módosíthatja a biztosítási

összegeket a 2.7. értékkövetés pont feltételei szerint.

3.1.6. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)

meghatározott mértékét maga viseli a 2.8. önrészesedés pont feltételei szerint.

3.1.7. a biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a 2.9. a Biztosító szolgáltatása pont alapján, a

biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást.

Kivéve:

- Teljes kár esetén nem alkalmazunk avultatást a gép gyártási évétől számított 2 évig,

- A befejezetlen beruházások, a készletek, a kereskedelmi áruk, az értékcikkek, a göngyölegek nem

képezik a biztosítási szolgáltatás alapját.

a kárkifizetés mértéke

A kártérítés egy biztosítási időszakban és biztosított vagyontárgyanként illetve adathordozóként nem

lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) a károsodott vagyontárgyra

illetve adathordozóra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási

időszakban nem lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő összes vagyontárgy illetve adathordozó

együttes biztosítási összege.

3.2. géptörés biztosítás

3.2.1. biztosítási esemény

Jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak, vagy azok bármely részének

a kockázatviselés tartamán belül, a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett

területi hatályon belül bármikor véletlen, váratlan bekövetkező és előre nem látható olyan részleges,

vagy teljes fizikai károsodására (törésére), amely javítást, vagy cserét tesz szükségessé.

3.2.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosított vagyontárgyak a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum) tételesen megnevezett,

azonosított, biztosítási összeggel megjelölt és üzembe helyezett saját vagy idegen tulajdonú gépek,

függetlenül attól, hogy a kár időpontjában működésben vannak, vagy állnak, tisztítás, vagy nagyjavítás

céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az

áthelyezést követően újból felszerelik.

Géptörés esetén biztosítható, alapbiztosítási fedezet alá vont vagyontárgyak:

- gépek,

- gépi berendezések,

- műszerek, szállító és hírközlő berendezések,

- járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek,

- igazgatási és egyéb felszerelések közül a gépek,

- az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsönvett, lízingszerződéssel bérbe vett, kipróbálásra,

tesztelésre átvett gépek,

- valamint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen megjelölt egyéb

eszközök.

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és

idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen

tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján– kártérítési

felelősséggel tartozik.

3.2.3. kizárások, korlátozások

A Biztosító nem téríti meg - az általános kizárásokon túl – azokat a károkat, amelyek oka

közvetlenül vagy közvetve:

- az alapbiztosítás biztosítási eseményei;

- olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő

és a Biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket

a hibákat, vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem;

- folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció, (kiüregesedés) erózió,

rozsda, kazánkő) következtek be;

- fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás,

felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba (kivéve, ha

géptörés-biztosítási káreseményt idéznek elő más biztosított gépszerkezetekben,

alkatrészekben);

- a gép próbaüzeme, szándékos túlterhelése, biztonsági határt meghaladó próbanyomása,

próbaterhelése, illetve a telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek;

- törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában

álltak elő;

- bármilyen következményi kár vagy felelősségi kár illetve üzemszüneteltetésből eredő kár,

kötbér, bírság;

- a jelen szerződés alapján fennálló térítési kötelezettséget meghaladó bármilyen

többletköltség;

- ha a termelés leállásából származó üzemszüneti veszteségként jelentkezik;

- éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve

expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségként merültek fel,

- kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;

- amely olyan értékcsökkenésből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem

befolyásolja;

- a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újra beszerzése, helyreállítása során állami vagy

egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a Biztosított, illetve a tulajdonos által

igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;

- a garancia és szavatosság körében megtérülnek;

- amely a megsemmisült vagyontárgy tartalék alkatrésze, tartozéka eredeti célú

felhasználásának meghiúsulása miatt áll elő;

- alapanyagok, félkész- és késztermékek, illetve a folyamatos üzemeléshez szükséges egyéb

anyagok hiánya, megrongálódása, elromlása, sérülése miatti károkat akkor is, ha ezek a

telephelyi géplistában tételesen megnevezett, biztosított egységben okoznak kárt.

nem biztosítható vagyontárgyak

- olyan vagyontárgy, amelyre a biztosítási fedezet nem terjed ki;

- cserélhető szerszámok, eszközök pl.: formák, vésett hengerek, használatuk és/vagy

természetük következtében nagymértékben elhasználódó, vagy értékcsökkenő részek,

hőszigetelő bevonatok, zúzókalapácsok, üvegből készült tárgyak, szalagok, kötelek,

drótok, gumiabroncsok,

- üzemi közegek, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok, hűtőanyagok,

- bármely elfolyt folyadék, fém vagy egyéb anyag, olvadék;

- prototípusok,

- üzembe nem helyezett gépek,

- a számítástechnikai, híradástechnikai és egyéb elektronikus, elektromos eszközök,

berendezések, légi- és vízi járművek, személy és teherszállító járművek, valamint az azokkal

összeépített, vagy azokon üzemeltetett gépek, berendezések,

- műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépi

eszközök.

3.2.4. a kockázatviselés helye

A kockázatviselés helye a 2.3. kockázatviselés helye pontban meghatározottak szerint alakul.

3.2.5. biztosítási összeg, értékkövetés

A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító egy

biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép új vagy valóságos értékével.

Ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a fent meghatározott és biztosítandó összeg, a biztosító csak

olyan arányban téríti meg a kárt, ahogy a biztosítási összeg aránylik a biztosítandó pótlási értékhez

(alulbiztosítás).

Ha egy szerződésben több vagyontárgy van biztosítva, akkor ez a feltétel mindegyikre külön-külön

vonatkozik.

A Szerződő illetve a Biztosító a szerződés évfordulójakor értékkövetés címén módosíthatja a biztosítási

összegeket a 2.7. értékkövetés pont feltételei szerint.

Amennyiben a biztosítási összegek a biztosítás kezdetén helyesen voltak megállapítva, valamint az

évfordulón a biztosítási összegek módosításra kerültek, a Biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítás

jogkövetkezményeit.

3.2.6. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)

meghatározott mértékét maga viseli a 2.8. önrészesedés pont feltételei szerint.

3.2.7. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a 2.9. a Biztosító szolgáltatása pont alapján, a

biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást.

Kivéve: az e) pontban meghatározott, a befejezetlen beruházásokkal, a készletekkel, a kereskedelmi

árukkal, az értékcikkekkel, a göngyölegekkel kapcsolatos feltételek nem vonatkoznak a jelen pontra,

a kárkifizetés mértéke

A kártérítés egy biztosítási időszakban és vagyontárgyanként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben

(fedezetet igazoló dokumentum) a károsodott vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg. Ezen

túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő

összes vagyontárgy együttes biztosítási összege.

3.3. üzemszünet biztosítás

3.3.1. biztosítási események

3.3.1.1. üzemszüneti biztosítási esemény

Az üzemszüneti biztosítási esemény a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt

kockázatviselési helyen, a biztosított vagyontárgyakat ért és az érvényes K&H all risks vagyonbiztosítás

alapján térítendő kár miatt bekövetkezett részleges vagy teljes kényszerű tevékenységi szünet,

amelynek ideje - de maximum a kártérítési tartam - alatt az e szerződésben biztosított üzemszüneti

veszteségek keletkeztek.

3.3.1.2. Az üzemszünet biztosítási esemény kiváltó okait a K&H all risks vagyonbiztosítás biztosítási

eseményei képezik.

3.3.1.3. A Biztosító az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak

abban az esetben következik be, ha az all risks vagyonbiztosítás szerződési feltételeiben rögzített

biztosítási események bekövetkeztek és azok alapján a Biztosító kártérítést fizetett, valamint ezen

biztosítási események kiváltották az üzemszünetet.

3.3.2. kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

 az 1.5. általános kizárások és a 2.2. kizárások pontokban részletezett események által

okozott üzemszünet következményei,

 készpénz, értékpapír, üzleti könyvek, üzleti feljegyzések, üzletmenettel kapcsolatos

feljegyzések, okiratok, számlák, nyilvántartó iratok, adathordozók, kötvények, tervek,

tervrajzok, dokumentációk, mikrofilmek, szoftver megsemmisülése, elveszése,

megrongálódása miatt keletkeztek,

 felújítás, nagyjavítás, átalakítás következményei,

 felszámolás, végelszámolás, átalakulás, csődeljárás következményei,

 az üzemszünet időtartama alatt bekövetkező rendkívüli események miatt az üzemszünet

időtartamának növekedését okozzák,

 alapanyag hiány, vagy bármilyen nem biztosított oknál fogva történt leállás következményei

(pl. közüzemi szolgáltatás kimaradása),

 a szükséges tevékenységi engedély hiányából, azzal összefüggésben keletkeztek,

 az üzemeltetést vagy újjáépítést felügyelő hatóság által előírt korlátozások következményei,

 a megsérült vagyontárgyak pótlásának, javításának késedelméből keletkeztek,

 a Biztosítottnak felróható okból a helyreállításhoz szükséges anyagi forrás hiányából

keletkeztek,

 azért következtek be, mert a helyreállítás szokatlan mértékben elhúzódott a tulajdoni, bérleti

jogviszonyok tisztázása, hagyatéki, peres ügyek bonyolítása vagy egyéb hasonló ügyek

késedelme miatt,

 összefüggenek a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó sértetlen vagyontárgyak

használhatatlanná válásával,

 fertőző betegségből, ételmérgezésből fakadnak.

3.3.3. időbeli hatály

E szerződés időbeli hatálya a felek eltérő megállapodásának hiányában a K&H all risks

vagyonbiztosítási szerződés időbeli hatályához igazodik.

E szerződés alapján a Biztosító kockázatviselése legfeljebb addig az időpontig érvényes, amíg az

üzemszünetet kiváltó káreseményre a biztosított hatályos K&H all risks vagyonbiztosítással

rendelkezik.

Abban az esetben, ha a felek korábbi időpontban kötött K&H all risks vagyonbiztosítás kiegészítéseként

kötik meg e szerződést, úgy a Biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órakor, vagy

a felek megállapodása szerint ettől eltérő későbbi időpontban kezdődik.

3.3.4. biztosítási összeg, értékelési időszak

3.3.4.1. A biztosítási összeg a Számviteli Törvény szerinti pozitív üzemi (üzleti) tevékenység

eredménye, és a folyamatos működési költség összege, amelyet a biztosított az üzemszünet nélkül

elérhetett volna az értékelési időszakban.

Az üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége és a folyamatos működési költségek egy csoportban

tételesen meghatározva kerülnek biztosításra.

A Számviteli Törvény előírásai szerint meghatározott üzem (üzleti) tevékenység eredménye, csak

abban az esetben biztosítható, amennyiben az pozitív.

Folyamatos működési költség: mindazon költségek és ráfordítások, amelyek a folyamatos és szokásos

működés érdekében a forgalomtól és a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, de különösen:

- az alkalmazottak munkabére és járulékai,

- rendszeres és jogszabályon nyugvó fizetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama

alatti időszakban is be kell fizetni és jogszabályon alapuló halasztási lehetőség nincs. Ide

tartoznak a kötelező biztosítási díjak, illetékek, kamarai tagsági díj,

- az olyan egyéb állandó költségek és ráfordítások, amelyek a tevékenység szüneteltetése

ellenére rendszeresen felmerülnek, és teljesítésükre a Biztosított az üzemszünetet kiváltó ok

bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles:

- bérleti, előfizetési, használati, önkéntes biztosítási díj,

- rezsiköltségek, amelyek a helyreállítással nem állnak összefüggésben (energia költség, irodai

kiadások, telefondíjak, gépjárművek üzemeltetése, fenntartási költség, stb.),

- terv szerinti amortizáció.

3.3.4.2. a biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

 termeléshez szükséges áru, félkész termék, alap és segédanyag, üzemanyag,

 energia beszerzési költsége, eladott áruk beszerzési értéke, tovább számlázott

alvállalkozói teljesítések értéke,

 megbízási díjak, forgalomtól (termeléstől) függő bérköltségek és járulékok,

 beruházás, tárgyi eszköz beszerzési költségei,

 adók, illetékek, vámok,

 kiszállítással kapcsolatos fuvarköltség, amennyiben folyamatos szerződéses fizetési

kötelezettségek nem állnak velük szemben, valamint csomagszállítási díjak,

 kötbér, késedelmi kamat, büntető kamat, perköltség, kártalanítás,

 olyan kártérítések, amelyeket a beszállítók és vevők követelnek a kötelezettségek

teljesítésének elmaradása miatt,

 bírság,

 az olyan nyereségek, költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel:

pl. tőzsde spekuláció, ingatlan ügyletek, tőkebefektetés,

 forgalomtól függő biztosítási díjak,

 licenc díj tárgyi értéke, forgalomtól függő licenc és találmányi díjak,

 terven felüli amortizáció.

3.3.4.3. Az értékelési időszak a kárösszeg megállapítására szolgál, amelynek tartama 12 hónap. Az

értékelési időszak abban az időpontban fejeződik be, amikor már nem keletkezik üzemszüneti kár.

A Biztosító a hozzá benyújtott dokumentumok és szakértői jelentések alapján az értékelési időszakra

megállapítja a teljes veszteséget, és ebből számítja ki a téríthető kárösszeget.

Amennyiben a kártérítési tartam rövidebb, mint az üzemszünet tartama, az értékelési időszak

befejeződik a kártérítési tartam lejártakor.

Az előbbi rendelkezések akkor is érvényesek, ha a biztosítási összeget 12 hónapnál rövidebb térítési

tartammal biztosították.

Amennyiben az üzemszünet tartama eléri a 12 hónapot, az értékelési időszak további 12 hónappal

növekszik.

3.3.5. alulbiztosítás, túlbiztosítás

3.3.5.1. Ha a vagyoni kár bekövetkeztekor a biztosítási összeg bármely eleme kisebb, mint a tényleges

üzemszüneti veszteségek alapján számított összeg, a kár a tényleges és a biztosított összeg

arányában kerül térítésre (aránylagos kártérítés). A biztosítási összeg elemeit külön-külön kell vizsgálni.

3.3.5.2. Túlbiztosítás esetén a Biztosított csak a tényleges üzemszüneti veszteségek térítésére

jogosult. A többletbiztosítási összegből eredő többlet díj a szerződőt illeti meg.

3.3.6. biztosítási díj

3.3.6.1. A biztosítás díja a biztosított üzemszüneti veszteségeknek megfelelően 12 hónapra, ill. ettől

eltérő biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg és a díjtétel szorzata, amely a kötvényben

(fedezetet igazoló dokumentumban) kerül meghatározásra.

3.3.6.2. Mivel a biztosítási összeg a tárgyév tervadatai és a tárgyévet megelőző év tényadatai alapján

kerül megállapításra, ezért a biztosítás díja előzetes díj, amelynek végleges elszámolása a tárgyév

(biztosítási időszak) lejártával történik a Szerződő adatközlése alapján.

3.3.6.3. Amennyiben a Biztosító a tárgyévben aránylagos kártérítést alkalmazott - díjkülönbözet

megfizetését nem kéri.

3.3.7. díjelszámolás

3.3.7.1. Ha a Szerződő a pénzügyi év zárását követően legkésőbb 4 hónappal bejelenti, hogy üzleti

könyvei szerint az eltelt pénzügyi évben kitermelt üzemi (üzleti) nyeresége és folyamatos működési

költségei nem érték el a szerződésben szereplő biztosítási összeget, akkor a Biztosító a többlet után

fizetett biztosítási díjat a kifizetett éves díj legfeljebb egyharmadáig visszatéríti számára. A visszatérítést

a biztosítási összeg minden csoportjára tevékenységenként külön kell kiszámítani. A Biztosító a

visszatérített díjrészlet vonatkozásában a költségeit nem érvényesítheti, ugyanakkor arra a Szerződő

nem követelhet kamatot.

3.3.7.2. Ha az elmúlt pénzügyi évben a biztosítási összeg kisebb volt a ténylegesen kitermelt üzemi

nyereségnél és a folyamatos üzemi költségnél, akkor a Szerződő kötelezetté válik a különbözet

megfizetésére. A bejelentés után a Biztosító számítja, majd számlázza a fizetendő többlet díjat.

3.3.8. üzemszüneti kár, a kockázatviselés helye, térítési tartam

3.3.8.1. Üzemszüneti kár a kieső üzemi (üzleti) nyereségek és a folyamatos működési költségek

összege, amennyiben a K&H all risks vagyonbiztosítási szerződésben szereplő telephelyen következett

be.

3.3.8.2. Térítési tartam

A térítési tartam a biztosítási szerződésben rögzített időszak, amely a Biztosított munkarendje szerinti

– műszakszámtól független - munkanapokban vagy hónapokban van meghatározva.

A Biztosító legfeljebb a káresemény bekövetkezésétől számított 12 hónapon belül bekövetkezett

üzemszüneti károkat téríti meg.

A térítési tartam vonatkozásában 12 hónapnál rövidebb időszakban is meg lehet állapodni.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem újra beindulásakor, de legkésőbb a térítési tartam

utolsó napjával megszűnik. A térítési tartamot a felek a szerződésben rögzítik.

3.3.9. a Biztosító szolgáltatása

3.3.9.1. A Biztosító kárfizetése az üzemi (üzleti) nyereség és folyamatos működési költségek azon

részére terjed ki, amelyet a biztosított az üzemszünet következtében a kártérítési időszakban nem

tudott kitermelni.

A biztosítási összeg a biztosítási időszakban a kifizetett kárösszeggel csökken.

3.3.9.2. A költségek csak abban az esetben kerülnek megtérítésre, ha további kiadásuk kötelező vagy

a kárenyhítés érdekében gazdaságilag indokolt, és olyan mértékben, amilyen mértékben az

üzemszünet nélkül kitermelhetők lettek volna.

3.3.9.3. Az üzemszüneti kár mértékének megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell

venni, amely az üzletmenetet és az üzemi (üzleti) eredményt az értékelési időszakban kedvezően vagy

kedvezőtlenül befolyásolta volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

3.3.9.4. A biztosítás nem eredményezhet gazdagodást. Azokat a gazdasági előnyöket, amelyek az

értékelési időszakot követően a kártérítési időszakban az üzemszünetből származnak, a kárszámítás

során figyelembe kell venni.

3.3.9.5. a munkabér térítésének szabályai

- A Biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási összegben munkabérre felvett határig a bruttó

munkabért és a bért terhelő járulékokat.

A Biztosító csak annyiban téríti meg a munkabért és az azt terhelő járulékokat, amennyiben a

Biztosított, mint munkáltató a Munka Törvénykönyve, a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a

hatályos kollektív szerződés alapján azt kifizetni köteles.

Az alkalmazottak munkabérének térítési alapja a társadalombiztosítási járulék elszámolására szolgáló

és a járulék tényleges kifizetését igazoló bizonylat.

A téríthető munkabér számításakor kizárólag a kár időpontjában már alkalmazásban álló alkalmazottak

munkabére vehető figyelembe.

A térítés mértéke a megállapított veszteséget alapul véve:

100%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam első felére, de maximum 30 napra,

50%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam második felére, de legfeljebb további 30 napra,

25%-ig téríthető a munkabér 60 napon túl a kártérítési tartam végéig.

- A termelésben közvetlenül nem dolgozó (igazgatási) alkalmazottak munkabére legfeljebb 40

munkanapra téríthető. A Biztosított azonban a lehetőség szerint köteles e tartam alatt a 10. munkanap

után az alkalmazottját a helyreállítási munkákhoz átcsoportosítani, amely munkák munkadíja

kárenyhítés ráfordításának megtérítése keretében térül.

3.3.9.6. A jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárösszege a

kifizetést tanúsító nyugták, számlák alapján kerül megállapításra.

Ha a kifizetést tanúsító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára eső fizetési kötelezettséget

tartalmazza, a kárösszeg a tényleges üzemszünet és a bizonylaton szereplő időtartam arányában kerül

térítésre.

3.3.9.7. Nem téríthető azon a címen bejelentett kárigény, ha a bekövetkezett kár helyreállítása nem az

eredeti állapotnak megfelelően történik, vagy a káresemény helyreállítását egybeköti a vállalkozás

felújításával, vagy bővítésével, illetve új tárgyi eszközök beszerzésével.

3.3.9.8. Teljes üzemszünet esetén a fentiekben részletezett módon megállapított teljes kárösszeg kerül

kifizetésre az önrészesedés és az alulbiztosítás figyelembevételével.

3.3.9.9. Részleges üzemszünet esetén a megállapított kárösszeg olyan arányban kerül kifizetésre,

amilyen arányban az üzemszünet időszaka alatt a termelés (szolgáltatás vagy forgalom) a káresemény

előtti időszakhoz viszonyítva csökkent.

3.3.9.10. A Biztosító nem téríti meg:

- az olyan üzemi (üzleti) nyereséget, amelyet a biztosított a fedezeti tartam alatt az üzemszüneti

esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el,

- azokat a folyamatos működési költségeket, amelyet a biztosított

- biztosításra nem adott fel,

- a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodott volna ki, a tervezett

bevételéből, - az áruértékesítésből remélt eredményt, ha az értékesítés a biztosítási

esemény bekövetkezése nélkül sem realizálódott volna,

- azokat a ráfordításokat, amelyekből a Biztosítottnak haszna származik a fedezeti tartamon túl

is, illetve amelyekkel nem a biztosított költségeket fedezi,

- az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a biztosítási szerződésben meghatározott

önrészesedést nem érik el.

3.3.9.11. A biztosítási szerződésben meghatározott összegek önmagukban nem szolgálnak

bizonyítékul az üzemi nyereség és folyamatos működési költségek tényleges mértékére. A Biztosító a

kárösszeget a kárrendezés során a hozzá benyújtott és hiteles dokumentumok, valamint a szükség

esetén bekért szakértői jelentések alapján állapítja meg.

3.3.9.12. A kárkifizetés esedékessége

Kárösszeg kifizetése a kár megállapításához szükséges összes irat benyújtását követő 15. napon

esedékes.

3.3.9.13. Kárelőleg kifizetés

Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap, majd minden további hónap után meg lehet

állapítani, hogy a Biztosító az üzemszünet idejére minimálisan mekkora összeget köteles téríteni, akkor

a Biztosított kérheti, hogy ezt az összeget a teljes kárösszegbe beszámítva előlegként fizessék ki. Az

előleg mértékét a Biztosító a körülmények mérlegelése után állapítja meg.

3.3.9.14. A Biztosító jogosult a kifizetés elhalasztására:

- a szükséges iratok benyújtásáig, ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy Biztosított jogosult a

kártérítésre,

- ha a vagyoni vagy az üzemszüneti kár kapcsán a Biztosított ellen rendőrségi, hatósági vizsgálat

folyik.

3.3.10. önrészesedés

A Biztosított az önrészesedést minden káreseménynél maga viseli.

Az önrészesedést időtartamban vagy összegben kell megállapítani.

A munkanapokban meghatározott önrészesedést, mint alap önrészesedést, az üzemszüneti biztosítási

esemény bekövetkezésétől kezdődően kell figyelembe venni úgy, hogy a kárfizetés az önrészesedés

időtartamának eltelte után kezdődik. Az önrészesedés időtartamára kárfizetés nem jár. Az

önrészesedési időtartamon belül illetve az összegben megállapított önrészesedés alatti kárösszeg

esetén a kárt a Biztosított egészében maga viseli. Az önrészt meghaladó kár esetén az összegben

megállapított önrészesedés levonásra kerül a kártérítésből.

3.3.11. a Biztosított kötelezettségei kár esemény bekövetkezése esetén

3.3.11.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén

- a Biztosított kárbejelentési kötelezettsége alapján köteles a Biztosítót azonnal értesíteni,

- köteles gondoskodni a kár elhárításáról, enyhítéséről, a tőle elvárható mértékben,

- a Biztosító vagy megbízottja számára lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálatot, amely a kár

nagyságának, okának, a Biztosító szolgáltatása mértékének meghatározására vonatkozik.

Erre a célra a Biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania:

- a folyó évre vonatkozó megrendeléseket - visszaigazolásokat,

- vállalkozási, szállítási szerződéseket,

- üzleti tervet és jelentést,

- folyó évi és előző háromévi üzleti könyveket, mérlegeket, számlákat, költség és fedezet

kalkulációkat, és egyéb olyan bizonylatokat, amelyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult

volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

3.3.11.2. Együttműködési kötelezettség

A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást

a valóságnak megfelelően meg kell adnia.

A Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli.

3.3.12. a kárenyhítés ráfordításainak megtérítése

3.3.12.1. A kárenyhítési ráfordítások annyiban háríthatók át a Biztosítóra,

- amennyiben ahhoz a Biztosító hozzájárulását adta, vagy

- amennyiben a Biztosított az adott körülmények mellett e ráfordításokat indokoltnak minősíthette, de

az intézkedések halaszthatatlansága miatt a Biztosító előzetes hozzájárulását nem szerezhette be.

Ilyen esetben a Biztosítót haladéktalanul értesíteni kell a meghozott intézkedésekről.

3.3.12.2. A ráfordítások nem kerülnek megtérítésre, ha

- következtükben a biztosítottnak a kártérítési időn túl anyagi előnye származik,

- nincsenek összefüggésben a biztosítási eseménnyel,

- a kártérítéssel együtt meghaladják a biztosítási összeget, kivéve, ha a Biztosító utasításán

alapulnak.

3.3.13. szakértői eljárás

3.3.13.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen,

egymás írásbeli értesítése mellett önállóan külön-külön is felkérhet független szakértőt a kár

összegének felmérésére, szakvélemény adására.

3.3.13.2. A szakvéleménynek - hacsak a szerződő felek az üzemszüneti kár bekövetkezése után a

megbízásban ettől eltérően nem állapodtak meg - többek között tartalmaznia kell:

- a biztosítási összeget és a kárfizetési határösszeget,

- az üzemszünet valószínű időtartamát és mértékét,

- a biztosítási esemény miatt elmaradt nyereség összegét, amelyet a biztosított elért volna az

üzemszünet nélkül,

- ha az üzemszünet hosszabb tartamú, mint a biztosított időtartam, a teljes elmaradt nyereségnek a

biztosított időtartamra jutó részét,

- a folyamatos működési költségeket, amelyekre a biztosítási fedezet kiterjed,

- azokat a költségeket, amelyek a kárösszeget bizonyítottan csökkentik.

- az üzemszünet kezdetéig tartó időszak,(az előző év) és a folyó év pénzügyi elszámolását,

- egy eredmény kimutatást, amely az üzemszünet alatt elért eredményt tartalmazza.

3.3.13.3. A szakvélemény költségeit mindig az a fél viseli, aki azt megrendelte. Közös felkérés esetén

a megbízók fele-fele arányban viselik a költségeket.

3.3.13.4. A szakértőket és a Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban adatvédelmi és

titoktartási kötelezettség terheli.

3.3.14. egyéb rendelkezés

3.3.14.1. könyvvezetési kötelezettség

 A Biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban a számára előírt könyvvezetési

és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint megelőző három évre

vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat

elkülönítve, biztonságosan vagy az egyidejű megsemmisülés ellen védetten elkülönítve köteles

megőrizni.

 E kötelezettség megsértése esetén a Biztosító mentesül a kártérítés megfizetése alól, kivéve,

ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kötelezettség figyelmen kívül hagyásában felróhatóság nem

terheli.

A Biztosító a fenti iratokba káreseménytől függetlenül bármikor betekinthet.

3.4. szállítmánybiztosítás

A szállítmánybiztosítás alapján a Biztosító megtéríti a Biztosított saját és/vagy idegen tulajdonú tárgyi

eszközben, árukészletben, kész- és félkész termékben, munkaeszközben valamint a javításra vagy

bizományba átvett vagyontárgyakban a saját (illetve bérelt vagy lízingelt)- és/vagy idegen tulajdonú

gépjárművel végzett belföldi szállítás során a Magyarország területén bekövetkező károkat az alábbiak

szerint.

3.4.1. biztosítható vagyontárgyak

A biztosítási fedezet saját vagy idegen tulajdonú, új, gyári csomagolású, gépjármű rakterében szállított

árura, munkaeszközre vonatkozik.

Munkaeszközök szállítása esetén a biztosítási fedezet kizárólag az azonosító jellel (számmal) megjelölt

saját és idegen tulajdonú munkaeszközökre valamint kiadási bizonylattal, számlával igazolt

alkatrészekre áll fenn. Jelen szerződésben munkaeszköz alatt azokat az eszközöket kell érteni,

amelyeket a Biztosított valamilyen folyamatos vagy időszakos munkavégzés céljából munkavállalója

részére felelősséggel kiad.

Jelen biztosítás kiterjed a munkavégzés céljából bérelt eszközökre is, beleértve az esetleges külföldi

tulajdonú munkaeszközöket is.

3.4.2. a kockázatviselés terjedelme, biztosítási események

Biztosítási események

A Biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre nem látható

és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, amelyek az

alábbi biztosítási események miatt keletkeztek:

 tűz, robbanás

 elemi kár kockázatok: villám, földrengés, árvíz, zárt kocsiszekrényű gépjármű esetén kiegészítve a

vihar kockázattal

 a szállítóeszközt ért baleset;

 hidak vagy más építmények beomlása;

 a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történő elhelyezése közben keletkezett

sérülés, törés;

 rablás, a lezárt gépjárműből történő lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel

együtt történő eltulajdonítása.

A lezárt gépjárműből történő lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történő

eltulajdonítása biztosítási események bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben

téríti meg a Biztosító, ha:

– a szállító gépjármű szilárd tetővel/felépítménnyel rendelkezett;

– a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le;

– a gépjármű rendelkezett gyárilag beépített, vagy MABISZ által ajánlott (korábban: minősített),

működőképes riasztó berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek;

– a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében,kivülről nem látható módon tároltak;

– a gépjármű feltörése vagy eltulajdonítása bizonyíthatóan reggel 4 és este 10 óra között történt, kivéve,

ha a lezárt szállító járművet lezárt, szilárd falazatú es tetőzetű helyiségben parkolták le.

3.4.3. kizárások, korlátozások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek(et)

- jogszabály vagy más biztosítás alapján (pl. kötelező gépjármű felelősség biztosítás)

megtérülnek,

- közvetett károk: termelés-kiesés, elmaradt haszon vagy egyéb veszteség, valamint a

büntető jellegű költségek (kötbér, késedelmi kamat, bírság) még abban az esetben sem, ha

ezek biztosítási esemény bekövetkezte miatt merültek fel,

- azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy

túlterhelték vagy nem rendelkezett a szükséges hatósági engedélyekkel illetve

szállítási/fuvarokmányokkal,

- a rakomány ellopása, a feltöréses lopás kár dolog elleni erőszak (mechanikai sérülés

okozása) nélkül történt,

- nyitott és ponyvás járművek szállítmányainak lopás kárai.

- elégtelen vagy nem megfelelő csomagolás, rögzítés illetve szállításra történő előkészítés

által okozott károk,

- a szállítmány penészesedése, erjedése, belső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok

lárvái és rágcsálók okoztak, valamint a természetes kopás, elhasználódást,

- öngyulladás, tűz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a

biztosítható vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz vagy robbanásveszélyes anyagokat

is tartalmazott,

- a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különösen: kiszáradás, apadás,

súlyveszteség),

- a szükséges csomagolás hiányossága miatt keletkeztek, ideértve a sértetlen külső

burkolaton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is,

- kizárólag telephelyen, üzemterületen belül történő árumozgatás során keletkeztek,

- bármilyen jellegű tárolás (pl. éjszakai, hétvégi, járművön történő tárolás, kiállítás, stb.)

során következtek be,

- a késedelem miatt bekövetkező kárt illetve felmerülő költségeket

- szállítóeszközben keletkezett károkat, a szállítóeszköz mentésével kapcsolatos

költségeket,

- a szállítmány címzettje a kifogás nélküli átvételt követően állapított meg,

- a szállított áru gyártási-, műszaki-, minőségi hibáiból keletkeztek elhúzódó szállítás esetén

a célállomás és az indulási hely között, az optimális útvonaltól eltérő helyen következtek

be,

- úgy következtek be, hogy az árut/munkaeszközt szállító járművet 30 percnél hosszabb ideig

tartó megállás esetén őrizetlenül hagyták.

Biztosítási fedezetbe nem vonható vagyontárgyak:

- egyedi értéket képviselő művészeti és egyéb tárgy (pl. hangszer), gyűjtemény,

- mobiltelefon, hordozható és kézi számítógép,

- chip-kártya, adathordozó, adattároló eszköz,

- karóra, ékszer, drágakő, nemesfém,

- szőrme, tervezői (nem konfekció) ruházat,

- pénz, értékpapír, bélyeg,

- szerződés, okirat, dokumentum, tervrajz,

- gépjármű, munkagép, hajó, jacht, légijármű,

- tűz-, robbanásveszélyes, mérgező anyag,

- tartálykocsiban szállított és ömlesztett áru,

- poggyász, költözési ingóság,

- mintakollekció,

- félkész és kész dohánytermék,

- kábítószer, szeszesital, élőállat, fegyver.

3.4.4. önrészesedés

Az önrészesedés az ajánlaton és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) kerül rögzítésre.

3.4.5. a biztosítás térbeli és időbeli hatálya

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén, a szállítás megkezdésének pillanatában

kezdődik, érvényes a szállítás szokásos útvonalára és tartamára, és a szállítmány végső rendeltetési

helyre (raktárba vagy egyéb tárolási helyre) történő megérkezésekor ér véget. A biztosítás tartama

fuvar, illetve szállító levél tartalma szerint kerül meghatározásra.

3.4.6. a biztosítási összeg

- Kiszállításoknál a számla szerinti eladási egységár és a mennyiség szorzata, beszállításoknál a

vételi egységár és a mennyiség szorzata adja a biztosítási összeget.

- Saját előállítású vagyontárgyaknál (áruknál) a saját költségráfordítással növelt önköltségi ár.

- Munkaeszközök esetében a műszaki avult érték.

A szállításban résztvevő tehergépjármű(vek) forgalmi rendszámát és a járműre vonatkozó biztosítási

összeget a Biztosítóval közölni kell (járműlista készítése szükséges).

A biztosító szolgáltatásának felső határát (a kártérítési limitet) a Biztosított (Szerződő) határozza meg,

és a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi fizetőeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási

összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves felső határa, illetve az eseményenként, de maximum egy

biztosítási időszakban kifizethető összeg felső határa (limit). A kártérítési limit eseményenkénti és éves

összegben kerül rögzítésre a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban).

3.5. építésszerelés biztosítás

A Biztosító kockázatviselése külön díj megfizetése ellenében a jelen pontban és annak alpontjaiban

szabályozott módon és mértékben megtéríti a Biztosított azon dologi kárait, amelyek a károsodott

vagyontárgy helyreállítását, vagy cseréjét, pótlását teszik szükségessé.

Egy biztosítási időszakban a Biztosító szolgáltatásának felső határa a kötvényen (fedezetet igazol

dokumentumban) feltüntetett biztosítási összeg, azonban a kártérítés egy biztosítási időszakban nem

haladhatja meg a 100 000 000 forintot.

A Biztosító a biztosítási összeg változatlanul hagyása mellett, azon belül káreseményenkénti és

biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitet is meghatározhat. A meghatározott kártérítési limitet

a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

A Biztosító szolgáltatását kiváltó esemény kapcsán a Biztosító megtéríti továbbá a Biztosítottnak a

kártérítési limiten belül az esetlegesen felmerülő törmelék/hulladék eltakarítási költségeket, az épületek

biztosítási összegén belül legfeljebb a károsult épületek biztosítási összegének 2%-áig.

A biztosított vagyontárgyak eltűnése esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége kizárólag betöréses

lopás bekövetkezte esetén áll fenn. A jelen feltételek szerint betöréses lopás az, amikor a tettes a lopást

úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló térbelileg lezárt helyiségbe

erőszakosan behatolt, a lezárt helyiség ajtaját bizonyítottan hamis, vagy jogellenesen birtokba vett

kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

3.5.1. Speciális kármegelőzési szabályok

A jelen szerződési feltételek egyéb rendelkezésein felül a Biztosított a kár bekövetkezésének

megelőzése érdekében köteles a mindenkor érvényes és az adott kivitelezésre vonatkozó hatósági,

ágazati szabványoknak, előírásoknak, az építési és egyéb hatóságok határozatainak és előírásainak,

gyártói ajánlásoknak, az ágazati szabványoknak, továbbá az Építési Kivitelezési Szerződésben

foglaltaknak, valamint a létesítmény biztonságos üzemel/ tet/ését célzó hatósági előírásoknak eleget

tenni.

3.5.2. Kizárások, korlátozások

A biztosítási fedezet – a jelen szerződési feltételek 1.5. pontjában foglalt általános kizárásokon

túl – nem terjed ki olyan károkra, amelyeket az alábbiakban felsoroltak okoztak, illetve idéztek

elő:

a) a kivitelezési munkák részleges vagy teljes beszüntetése,

b) túlórák, éjszakai munka, munkaszüneti napokon végzett munka és az expressz fuvardíjak

(bármely szállítási mód) miatt felmerülő többletköltségek,

c) szavatossági munkák,

d) készülékek és gépek próbaüzemelése,

e) meglévő épületekben/vagy környező tulajdonban keletkező károk,

f) hibás tervezéssel összefüggésben keletkező károk.

3.5.2.1. földrengés veszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak földrengés által okozott károkat csak akkor téríti meg, ha a

Biztosított bizonyítja, hogy a tervezésnél a földrengéskockázatot a helyi viszonyoknak

megfelelően figyelembe vették, és a számítások alapját képező építőanyagokra és kivitelezői

munkákra vonatkozó előírt méreteket és minőséget betartották és a Föld belső energiájából

származó talajmozgás a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Sála) 6.

fokozatát elérte, vagy meghaladta.

3.5.2.2. viharkárra vonatkozó korlátozás

A Biztosító a vihar által okozott károkat csak akkor téríti meg a Biztosítottnak, ha azokat legalább

54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása okozta, illetve ha a vihar által sodort tárgyak

a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak. A szél erősségét megállapító hivatalos igazolást a

Biztosító szerzi be az Országos Meteorológiai Szolgálattól.

3.5.2.3. föld alatti kábelekre, csővezetékekre és egyéb berendezésekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak meglévő föld alatti kábelekben, föld alatti csővezetékekben, más

földalatti berendezésekben keletkező károkat csak akkor téríti meg, ha a Biztosított a

munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál a közműegyeztetést dokumentáltan

elvégezte és a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, amelyek alapján a szükséges

intézkedéseket megtette, hogy a károkat megelőzze.

- Olyan föld alatti berendezésekben (kábelek, csővezetékek, egyéb berendezések)

bekövetkező károk esetében, amelyek pontosan a helyszínrajzon vagy közműtérképen

feltüntetett helyen találhatók, a biztosító önrészesedés alkalmazásával fizet kártérítést. Az

önrészesedés mértéke a kárösszeg 20%-a, de káreseményenként minimum 100 000 Ft.

- Olyan föld alatti berendezésekben (kábelek, csővezetékek, egyéb berendezések)

bekövetkező károk esetében, amelyeket a helyszínrajzon, közműtérképen pontatlanul

tüntettek fel, vagy amelyek nem is szerepelnek a helyszínrajzon, közműtérképen, a biztosító

önrészesedés alkalmazásával fizet kártérítést. Az önrészesedés mértéke a kárösszeg 25%-a,

de káreseményenként minimum 150 000 Ft.

A kártérítési kötelezettség minden esetben a kábelek, csővezetékek, föld alatti berendezések

helyreállítására vonatkozik és nem terjed ki semminemű ebből fakadó következményi kárra,

kötbérre.

A biztosítási fedezet optikai kábelekre kizárólag akkor terjed ki, ha erről a Biztosított és a

Biztosító külön megállapodtak és a biztosítási fedezet feltételeit a kötvény (fedezetet igazoló

dokumentum) tartalmazza.

3.5.2.4. építési konténerekre és raktárakra vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak az építési konténerekben és raktárakban tűz, felhőszakadás, vagy

árvíz okozta károkat csak akkor téríti meg, ha a károsodott építési konténerek, raktárak az építési

övezetben az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízszint felett helyezkednek el és az egyes

raktáregységek egymástól legalább az előírt tűztávolságra vannak telepítve, vagy egymástól

tűzgátló fallal vannak elválasztva.

A Biztosító káreseményenként legfeljebb a kötvényben meghatározott kártérítés limitig teljesít

kifizetést. A kötvényben meghatározott kártérítési limit az építési konténerekre, raktárakra és

azok tartalmára együttesen vonatkozik.

3.5.2.5. építőanyagok tárolására vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak építőanyagokban felhőszakadás, vagy árvíz által közvetlenül vagy

közvetve okozott károkat csak akkor téríti meg, ha az építőanyag mennyisége a háromnapos

készletet nem haladja meg és az ezen felüli mennyiségeket olyan helyen tárolják, amely az elmúlt

10 évben mért legmagasabb vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.

3.5.2.6. építési berendezésekre, segédszerkezetekre és építőgépekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak az építési berendezésekben, segédszerkezetekben és

építőgépekben felhőszakadás, vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat csak

akkor téríti meg, ha ezek az építési berendezések, segédszerkezetek és építőgépek a munka

megszakításakor vagy a munkaidő befejezése után olyan helyen találhatók, amely az elmúlt 20

évben mért legmagasabb vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.

A jelen feltételek szerint építési segédszerkezetnek, és berendezésnek az olyan vagyontárgyak

minősülnek, amelyek a végleges épület megvalósulásához a munkaterületen csak átmeneti

jelleggel vannak ott, de nem válnak a megvalósítandó épület végleges részévé (pl. főleg

dúcolások, állványzat, zsaluzatok, anyagtároló, fogadó berendezések, ideiglenes energia és

közmű ellátás, stb.).

A jelen feltételek szerint építőgépeknek az olyan vagyontárgyak minősülnek, amelyek a

végleges épület megvalósulása során ideiglenes telepítést nyernek, és jellemzően

anyagkeverésre, talajvízszint süllyesztésre, anyagmozgatásra (vízszintes vagy függőleges)

energiatermelésre, vagy sűrített levegő termelésre szolgálnak (pl. főleg betonkeverő,

betonszivattyú, szállítószalag, daru, aggregát, kompresszor, stb).

Nem minősülnek építőipari gépeknek a kis méretű, kézi mozgatású, kézi használatú, kis

teljesítményű eszközök (pl. főleg kézi fúrógép, elektromos bontókalapács, hegesztő trafó, kézi

gyorsdaraboló (flex) lángszóró, kézi gyalugép, kézi szerszámok, stb). Ezen vagyontárgyak csak

akkor biztosíthatóak, ha a biztosítási kötvény tartalmazza a biztosításra feladott tételek

megnevezését, egyedi azonosítóját és tételenkénti biztosítási összegét.

3.5.2.7. felhőszakadás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak a felhőszakadás, az árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott

károkat csak akkor téríti meg, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során

kielégítő biztonsági intézkedéseket tettek.

Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy a kockázatviselés helyén az illetékes

meteorológiai intézet által szolgáltatott csapadék, magas vízállás és árvíz mért értékeit 10 évre

visszamenőleg megfelelően figyelembe vették.

3.5.2.8. felhőszakadásra vonatkozó korlátozás

Jelen feltételek szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor a lezúdult

nagymennyiségű talajszinten áramló csapadékvíz felgyülemlik és a vízelvezető rendszer

elégtelenné válása folytán biztosított vagyontárgyakat károsít.

Jelen feltételek szerint nagymennyiségű csapadékvíznek minősül, ha a lehullott csapadék:

- 24 óra alatt a 30 mm-t eléri, illetve meghaladja,

- a 20 perc alatt mért mennyiségből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc

értéket eléri, illetve meghaladja.

A fent meghatározott mennyiségeket minden esetben az Országos Meteorológiai Szolgálat

igazolja. Az igazolást a Biztosító szerzi be.

A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn, ha a Biztosított haladéktalanul nem távolította

el a vízelvezető mederből az akadályokat (hordalékot, uszadékot) a szabad vízfolyás

biztosítására, függetlenül attól, hogy a mederben korábban víz volt vagy sem.

Az árvíz kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag falazatú épületekre,

építményekre, valamint azokra a szerkezetekre, amelyek anyaga vályog, vagy agyag.

Jelen feltételek szerint a belvíz és a talajvíz által okozott károk nem minősülnek biztosítási

eseménynek.

3.5.2.9. az építkezéseken alkalmazott tűzoltó berendezésekre és tűzvédelemre vonatkozó

korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak a tűz, a robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károk

megtérítésének feltétele az alábbi feltételek teljesülése:

- A mindenkori építési állapothoz igazodva megfelelő számú tűzoltó berendezést és kielégítő

mennyiségű oltóanyagot kell állandóan bevetésre készen tartani.

A működőképes tűzcsapoktól felszálló vezetékeket kell vezetni a mindenkori munkaszint

alatti emeletig és ideiglenes fedéllel le kell zárni.

- A kézi tűzoltó berendezéseket (fecskendőket) és tömlőket rendszeresen, de legalább

hetenként kétszer ellenőrizni kell működőképességük szempontjából.

- Az érvényes előírások szerint szükséges tűzszakaszokat a zsaluzatok lebontása után minél

előbb el kell készíteni.

- A lift- és karbantartóaknák átvezetéseit, valamint egyéb nyílásokat minél előbb, de legkésőbb

a belső építési munkák kezdetekor ideiglenesen le kell zárni.

- A hulladék anyagokat rendszeresen el kell távolítani. Azokról az emeletekről, ahol

munkavégzés folyik, a gyúlékony hulladékokat a napi munka után mindig el kell távolítani.

- Mindenfajta tűzveszélyes munka végzése, például

- köszörülő- vágó- és hegesztőmunkák,

- forrasztólámpával, lángszóróval végzett munkák,

- forró aszfalt bevitele,

- más, hőt sugárzó munkák végzése,

- valamint hőlégbefúvók /gázüzemű, stb/ alkalmazása esetén az engedélyeztetésről

gondoskodni kell.

Tűzveszélyes munkáknál mindig jelen kell lenni legalább egy, tűzoltó készülékkel ellátott

személynek, aki a tűzelhárításra ki van képezve.

A munkahelyet egy órával a tűzveszélyes munkák befejezése után ellenőrizni kell.

- Minden gyúlékony anyagot, különösen a gyúlékony folyadékokat és gázokat, az

építési/szerelési munkáktól, valamint a hősugárzással járó munkáktól megfelelően nagy

távolságra kell tárolni.

- Tűzbiztonsági megbízottat kell kinevezni.

Fel kell szerelni egy megbízható tűzjelző berendezést, amely, ahol ez lehetséges, állandó

kapcsolatban áll a helyi tűzoltósággal.

Az építkezés helyén alkalmazandó tűzvédelemre és tűzelhárításra terveket kell készíteni,

amelyeket rendszeresen aktualizálni kell.

- Az építkezésen foglalkoztatott személyeknek tűzvédelmi oktatást kell kapniuk és hetenként

oltási gyakorlaton kell részt venniük.

A helyi tűzoltóságot meg kell ismertetni az építési hely meglévő adottságaival és biztosítani

kell számukra a mindenkori közvetlen bejárást.

Az építkezés helyét be kell keríteni és a bejutást szükség szerint meg kell akadályozni.

3.5.2.10. sorozatkárokra vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak az azonos jellegű építményekben, szerkezeti elemekben, gépekben

vagy készülékekben keletkezett károkat, amelyek anyaghiba vagy hibás munkavégzés alapján

ugyanazon ok miatt keletkeztek, a szerződésben káreseményenként meghatározott

önrészesedés levonása után, az alábbiak szerint téríti meg:

- az első két káresemény kapcsán a kár 100 %-át,

- a harmadik káresemény kapcsán a kár 80 %-át,

- a negyedik káresemény kapcsán a kár 60 %-át,

- az ötödik káresemény kapcsán a kár 50 %-át.

Az ötödik káreseményt követő további károk esetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem

áll fenn. A Biztosító sorozatkárok térítésénél is figyelembe veszi a jelen szerződési feltételek

egyéb pontjai szerinti kártérítési limiteket.

3.5.2.11. kizárások

A Biztosító kártérítési kötelezettsége – a jelen szerződési feltételekben megtalálható egyéb

kizárásokon, korlátozásokon túlmenően nem áll fenn az alábbiakra:

- semmilyen következmény jellegű kárra (ideértve különösen a bírságot, késedelem okozta

károkat, nem teljesítést, szerződésvesztést),

- a hibás tervezésre, de a hibás anyagú/megmunkálású, rosszul kivitelezett részek cseréjének,

javításának vagy pótlásának költségeire azonban ez a korlátozás kizárólag a közvetlenül

érintett részekre (alkotóelemekre) vonatkozik, és nem terjed ki a hibátlanul kivitelezett részek

olyan káraira, amelyek a hibás részek miatt keletkeztek.

- lassú folyamatos állagromlásra, kopásra, korrózióra, oxidációra (amely normál légkörön a

tárolás miatt keletkezett),

- hűtő és egyéb folyadékok fagyása miatt keletkezett károkra, hiányos kenés, hűtőfolyadék

vagy olaj hiánya miatt keletkezett károkra, (ha ezek a folyadékhiányok egy külső baleset

következményei, akkor e kizárás nem érvényes),

- rázkódásra, rezgésre, hanghatásra, valamint olyan károkra, amelyek bármely telek- vagy

épülettulajdonban az alátámasztások megtámasztások, teherhordó szerkezet gyengítése,

eltávolítása miatt keletkeztek,

- a mechanikus és/vagy elektromos, illetve bármilyen energia vagy szolgáltatási üzemzavar ill.

géptörés által okozott károkra,

- a rendszámmal ellátott gépjárművek, továbbá vízi járművek és repülőgépek által járműként

okozott, vagy üzemelésük során előálló károkra,

- nyilvántartásokra, rajzokra, számlákra, elszámolásokra, készpénzre, bélyegekre, hiteles

okiratokra, adós kötelezvényekre, jegyzetekre, értékpapírokra, értékcikkekre, csekkekre,

valamint csomagolóanyagok (ládák, dobozok, stb.) sérülésére, illetve elveszésére,

- csak leltározáskor kiderülő hiányra, a vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnésére,

- lopásra, kivéve a betöréses lopást,

- a kivitelezés érdekében végzett anyagfeldolgozás, szállítás stb. közben keletkező törésre,

anyagveszteségre, kálóra,

- bányaművelés, vagy már felhagyott bányagödrök beomlása által keletkező kárra,

- lakott épületben végzett tetőfelújítás során keletkezett károkra,

- amennyiben a biztosítást már folyamatban lévő kivitelezésű épületre kötötték meg, a

kockázatviselés nem terjed ki azon káreseményekre, amelyek bizonyítottan a

kockázatviselés kezdetét megelőző időszakban kivitelezett részek miatt következtek be, vagy

arra visszavezethetőek,

Az építési dokumentációk szerint elbontandó szerkezetek károsodása esetén a biztosító csak

az indokolt romeltakarítási költséget téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek az építési munkák kivitelezése során

közvetlenül vagy közvetve termésekben, erdőkben, ültetvényekben keletkeznek, függetlenül

attól, hogy ezek hol helyezkednek el.

Földcsuszamlás utáni helyreállítási költségekre vonatkozó külön feltételek

A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn a földcsuszamlás utáni helyreállítás

költségeire, amennyiben azok az eredeti földmozgatás költségeit a földcsuszamlás érintette

szakaszon meghaladják, továbbá nem téríti meg a Biztosító a töltések és egyéb

tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállítási költségeit, ha a Biztosított a

szükséges intézkedéseket nem tette meg időben.

3.5.3. A Biztosító szolgáltatására vonatkozó egyéb feltételek

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a jelen szerződési feltételek egyéb pontjaiban

foglaltakhoz képest az alábbi kiegészítő feltételek szerint a biztosítottság mértékétől függően nyújt

szolgáltatást:

- Részleges, javítható károk esetén a kártérítés az a javítási költség, amely a kárt szenvedett

vagyontárgy közvetlenül a káresemény előtti állapotába hozatalához szükséges, az esetleges

/hulladék értékének levonásával.

- Teljes károk esetén a károsodott vagyontárgy káresemény előtti tényleges értéke a

maradványérték levonásával.

- Minden javítható kárt javítás útján kell rendbe hozni, kivéve, ha a javítás költségei elérik vagy

meghaladják a károsodott vagyontárgy káresemény előtti értékét (ez esetben a teljes károkra

vonatkozó rendelkezés az irányadó). Az ideiglenes javítás költségeit is megtéríti a Biztosító, ha

az a végleges javítás részét képezi, de a teljes javítási költségösszege nem lépheti túl a

tétel/vagyoncsoport biztosítási összegét.

Jelen szerződési feltételek alapján a Biztosító nem térít meg semminemű - az eredeti állapotot

megváltoztató - módosítással, tökéletesítéssel vagy bővítéssel kapcsolatos költséget.

A kár helyreállításának költsége – az eredeti kivitelezői helyreállítás esetén – nem tartalmazhat

vállalkozói nyereséget (a kárrendezés alapja az önköltségi ár).

A Biztosítottnak a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat,

vámokmányokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket,

költségszámításokat, Építési Szerződés(eke)t, fuvarleveleket, menetleveleket és egyéb bizonylatokat

– a Biztosító eljáró szakemberének, vagy megbízottjának kérésére – bármikor rendelkezésre kell

bocsátania.

Meglévő épületek kárrendezéséhez az épület eredeti állapotát dokumentáló állapot-felvételi

jegyzőkönyvet és fotódokumentációt a biztosító képviselőjének át kell adni.

A biztosító a kártérítési összegből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult

levonni.

A védettségi szintek előírásait és az ezekhez rendelt kártérítési limiteket a „Védelmi előírások a

betöréses lopás biztosításhoz” elnevezésű melléklet tartalmazza.

4. védelmi előírások a betöréses lopás biztosításhoz

minimális mechanikai - fizikai védelem

Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ

BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak

szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival

egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség

meghatározásához:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű

lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek,

közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító

egyéb anyagot helyeztek el

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár,

vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár,

minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi

minősített lamellás zár

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak

részleges mechanikai - fizikai védelem

Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ

BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak

szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

1. falazatok, födémek, padozatok

A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival

egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség

meghatározásához:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm

rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15

épületszerkezeti beton elfogadott)

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek,

közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb

anyag található

2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai

szabványok által előírt minimális követelményeknek.

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából

egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár

reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell

alkalmazni

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cmenként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál,

legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel,

betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű

erősséggel kell biztosítani

– az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör

keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet

erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális

rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm átmérőjű, acéllemez

borításnál legalább 6 mm átmérőjű legyen

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással

legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell

borítani

– az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén

legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát

nem befolyásolhatja

– az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású

forgópánttal

- kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas

ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell

biztosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni

kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak

fogadhatók el

– a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely

segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét

minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel

egyenszilárdságú

- kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet

helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg

– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek azzal a

különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus nem kerül

beépítésre. A fix portálelemekkel szemben támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek

az ablakoknál leírtakkal

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik.

Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást

és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc

levágásával, roncsolásával valósítható meg.

3. zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt biztonsági

követelményeknek.

4. hengerzárbetétek

– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros

mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni

védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható

5. fix és mobil rácsok

– a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely

segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét

minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel

egyenszilárdságú

- kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet

helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B 1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg ill. A1 minősítésű dobásálló üveg

–mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni.

A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható

megoldással kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes

mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem

kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150

mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető

műszaki megoldású)

megjegyzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók

el.

teljes körű mechanikai védelem – fizikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági

tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

a mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

- a 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100-300 mm-

es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel,

illetve a Biztosító által minősített biztonsági üveggel) védettek, bankok, pénzintézetek esetében az

átmérő minimum 16 mm,

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100-300 mm-es osztású, 12

mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű) rácssal védettek, bankok, pénzintézetek esetében az

átmérő minimum 16 mm,

- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési

mélység 150 mm, a 38 cm-es, hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről

nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl. belső leereszthető biztonsági rács),

- a nyílászárók (ajtók) falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon- a

falazatokhoz kell erősíteni,

- az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet,

- faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen,

- az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

- az ajtó minimum három dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4), vagy a zárást minimum kettő darab

egymástól min 30cm távolságra lévő biztonsági zár végezze,

- a zárnak biztonsági zárnak kell lenni,

- biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú

kulcsos zár, a szám, vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma

meghaladja 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

- a zárszerkezetet furás, a henger zárat törés ellen védeni kell,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es, hagyományos kisméretű,

tömör téglafallal azonos értékűnek kell lennie.

minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem,

személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő

nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A

rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos

távvezérlővel történhet. A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol

a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell

az eszköz szabotázsvédelméről. Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat,

jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes

rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek. A védelem megsértésének

érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon. A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott

védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek. A központi egység (vezeték nélküli

rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre. A riasztás jelzése a központi

egységből folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását

érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje

legalább 100 dB/m legyen. A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell felszerelni, hogy

egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell

szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie. Az energiaellátást

két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor

biztosítsa. Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás

nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább

egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön

kijelzésre. Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon

üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan

hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

részleges elektronikai jelző rendszer

Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem

nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül,

hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő

objektum egyes részei árnyékban vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek

nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem).

Pl. egy bank bejárati ajtaját TV kamerával figyelik, ám a pénztárterem ajtaja már nem látható a

képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül

megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak részleges.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön

elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a

szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód

kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-

es lágyacélból -vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló

központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül

kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére,

ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikapcsolható

szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló

berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és

akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok

ellenállásainak 40 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik

készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől,

épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége

csak segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg

kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak

kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél lemezburkolatú legyen, vagy ezzel

egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt,

váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrású elektromos

hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a

teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus

végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell

vezetni.

teljes körű elektronikai jelző rendszer

A teljeskörű elektronikai jelző rendszer alkotó elemei az alábbi védelmi körök:

- felületvédelem,

- térvédelem,

- tárgyvédelem,

- személyvédelem (támadásjelzés).

Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljeskörű.

I. teljeskörű felületvédelem:

Teljeskörű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílászáró-

szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál

gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

II. teljeskörű térvédelem:

Teljeskörű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen

emberi mozgást jelez.

III. teljeskörű tárgyvédelem:

Teljeskörű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében fúrás és

nyitásérzékelést is biztosít.

IV. teljeskörű személyvédelem:

Teljeskörű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadásnak kitett személyre kiterjed.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön

elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és

a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód

kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-

es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű, vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló

központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül

kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésére ki nem kapcsolható, az üzemeltető által

sem befolyásolható jelzővonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,

- az üzembehelyezés csak teljes működőképesség és riasztás mentes állapotban legyen lehetséges,

- élesben kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló

berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és

akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok

ellenállásainak 20 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezést gyártók, szerelők vagy karbantartók

végezhetik,

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített

akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől,

épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak

segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell

szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell

lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél burkolatú legyen, vagy ezzel

egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó

kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás: elektromos hálózat

és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes

berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus

végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyílás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázs védett vezetékeket a falon belül vagy acél

védőcsőbe helyezve kell vezetni.

távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelzőrendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas

telefon, rádiótelefon, vagy rádió adó-vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti központba juttatja

el. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel

aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló

szolgálattal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik.

A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza és archiválja a védett objektumban

telepített elektronikus biztonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat.

készpénz tárolási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbiak szerint tárolandó (a tárolás

céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű legyen:

a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt beépített, rögzített lemezkazettában

b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között megerősített, rögzített lemezszekrényben

c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között biztosítási összegnek megfelelő

értékhatárú megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben

d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett MABISZ minősítéssel rendelkező, megfelelő értékhatárú

páncélszekrényben, melyet nyitásérzékelő, testhangérzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai

jelzőrendszerre

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás

helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

Védelem típusa

vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási eseményenkénti

maximális kártérítési limit (ezer forintban)

egyéb tárgyi

eszközök

készletek

egyéb tárgyi

eszközök és

készletek

összesen

értékcikk

minimális mechanikai védelem

10 000

0-1000

minimális mechanikai védelem +

riasztó

15 000

1 001 - 2 000

minimális mechanikai védelem +

szakszolgálathoz/rendőrséghez

bekötött riasztó és/vagy Részleges

mechanikai védelem

50 000

2 001 - 5 000

részleges mechanikai védelem +

riasztó

100 000

5 001 – 7 000

részleges mechanikai védelem +

szakszolgálathoz/rendőrséghez

bekötött riasztó

200 000

7 001 – 10 000

részleges mechanikai védelem +

szakszolgálathoz/rendőrséghez

bekötött riasztó + épületek közötti

járörszolgálat és/vagy teljeskörű

mechanikai védelem

500 000

10 001 – 25 000

teljeskörű mechanikai védelem +

szakszolgálathoz/rendőrséghez

bekötött riasztó + épületek közötti

járörszolgálat

700 000

25 001 – 50 000

teljeskörű mechanikai védelem +

teljeskörű elektronikai védelem +

épületek közötti járörszolgálat

700 000 -

biztosítási

összeg

700 000-

biztosítási

összeg

700 000-

biztosítási

összeg

50 001 – biztosítási

összeg

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt

okiratokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H all risks vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosí

tó az alábbi okiratokat kérheti be

káresemény bekövetkezésekor

minden esetben

a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú,

kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány

tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat

építési tervdokumentáció és engedély

árajánlat, költségvetés

a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok,

beszerzési számla, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási

szerződés, kölcsönszerződés

fényképek, tanú nyilatkozat

a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt

érdemlő igazolás

hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági

kármegállapítás)

vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

ÁFA nyilatkozat

Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy

egyéb támogatás felvételéről a káreseménnyel kapcsolatban

bizományosi szerződések

vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési

jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok

érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv

lakhatósági igazolás

őrnapló, őrutasítás

eredeti jótállási jegy

szervizjegyek, használati utasítás

a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához

szükséges szakvélemény

tűzkárok esetén

a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás

árvízkárok esetén

illetékes vízügyi hatóság igazolása

vihar- és jégveréskárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

villámcsapáskárok esetén

meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől

földrengéskárok esetén

szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép

betöréses lopás-, rablás-,

vandalizmus és küldöttrablás

károk esetén

rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat

betekintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló

dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)

K&H all risks vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító

az alábbi okiratokat kérheti be

tűz üzemszünet károk esetén

TB járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését

igazoló bizonylat

jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési

kötelezettségek kárösszegét és kifizetését tanúsító nyugták,

eredeti számlák

szakértői jelentések

a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási,

szállítási szerződések, üzleti terv és jelentés

folyó évi és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek, számlák,

költség és fedezet kalkulációk, és azok a bizonylatok, melyek

alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az

üzemszünet bekövetkezése nélkül

könyvvizsgálói és audit szakvélemény

gépjárműben bekövetkező károk

esetén

forgalmi engedély

állapotlap

hűtött árúban bekövetkező károk

esetén

szavatossági igazolás, hatósági kármegállapítás, szakvélemények,

selejtezési-, megsemmisítési dokumentumok

mezőgazdasági szárító

berendezések kárai esetén

igazolás a kezelő személyzet érvényes kezelői szakképesítéséről

és vizsgájáról

igazolás a tűzoltó berendezés műszaki vizsgáiról

igazolás a szárító berendezés karbantartásának és műszaki

állapotának bizonylatolásáról

szállítás során bekövetkező

károk esetén

szállító- és menetlevél

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a

Károsultnak joga van egyéb okiratokat,

dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény

bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás

mértékének igazolására a bizonyítás általános

szabályai szerint, annak érdekében, hogy

követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H all risks vagyonbiztosítások

szerződési feltételeinek részét képezi, az abban

foglaltakkal együtt érvényes.

K&H all risks vagyonbiztosítás 2016. 08. 26.

Facebook

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Hasznos linkek