A K&H Biztosító Zrt. K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei 2020.01.01-től

Home
/
Lakás és vagyon
/
A K&H Biztosító Zrt. K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei 2020.01.01-től

K&H vállalkozói biztosítás

szerződési feltételei

érvényes: 2020. január 1-től

tartalom

K&H vállalkozói biztosítás ügyfél-tájékoztató ................................................................................................................. 3

a K&H Biztosító Zrt. K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei ..................................................................... 8

1. általános feltételek ............................................................................................................................................... 8

1.1. Szerződő, Biztosított ........................................................................................................................................... 8

1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése és a

minimálisan fizetendő díj ..................................................................................................................................... 8

1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya ................................................................................................................ 9

1.4. a szerződés megszűnése .................................................................................................................................... 9

1.5. biztosítási események, a biztosítási összeg, az önrészesedés ........................................................................ 10

1.6. nem biztosítható tevékenységek ....................................................................................................................... 10

1.7. általános kizárások ............................................................................................................................................ 10

1.8. a Biztosító mentesülése .................................................................................................................................... 10

1.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás ............................................................................................................... 11

1.10. a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség ..................................................................................................... 12

1.11. változásbejelentési kötelezettség ...................................................................................................................... 12

1.12. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok ................................................................................... 13

1.13. egyéb rendelkezések ........................................................................................................................................ 13

2. vagyonbiztosítás feltételei ................................................................................................................................. 17

2.1. biztosítható vagyoncsoportok ............................................................................................................................ 17

2.2. biztosítási összeg, értékkövetés (indexálás) ..................................................................................................... 17

2.3. biztosítási események, kizárások és korlátozások ............................................................................................ 18

2.4. a Biztosító szolgáltatása (kártérítés) az alap- és kiegészítő vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások .. 27

3. a kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei ..................................................................................................... 30

3.1. a kiegészítő általános és épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei .......................................................... 32

3.2. a kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei ..................................................................................... 33

3.3. kiegészítő bérlői felelősségbiztosítás ................................................................................................................ 33

3.4. kiegészítő termékfelelősség-biztosítás .............................................................................................................. 34

3.5. kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosítás ....................................................................................................... 34

3.6. kiegészítő bérbeadói felelősségbiztosítás ......................................................................................................... 36

3.7. kiegészítő környezetszennyezési felelősségbiztosítás ..................................................................................... 36

védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz ......................................................................................................... 37

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról .............................................................. 40

adatkezelési tájékoztató (kivonat) ................................................................................................................................ 42

K&H vállalkozói biztosítás

ügyfél-tájékoztató

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállal-

kozói biztosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tár-

gyi eszközeit és készleteit védi az alábbiakban felso-

rolt, de részben Ön által kiválasztott veszélynemek el-

len, valamint segítséget nyújt az Ön, mint biztosított

személy által okozott felelősségi károk esetén.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg

Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik ve-

zető pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja,

és Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési cím: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013

Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: H-1534 Bu-

dapest BKKP Pf. 777, telefon: (06 1) 489 9100,

fax: (06 1) 489 9102).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támo-

gatott, s az ország egész területén működő biztosítás-

közvetítői hálózat segítségével a K&H Biztosító (továb-

biakban: Biztosító) és ügyfeleinek kapcsolata szemé-

lyes.

Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelé-

ben működő K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Hon-

lapunkon (kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez

legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése

is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör-

vény a biztosítási tevékenységről és az 2013. évi V.

törvény a Polgári Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási

szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995.

évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról és az

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és oszta-

lékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék érté-

kesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biztosí-

tási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során köz-

reműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen ja-

vadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalma-

zásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató”

nevű dokumentum tartalmazza.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A K&H vállalkozói biztosítás fedezetet nyújt a biztosí-

tott személyek érdekeltségébe tartozó, a szerződés-

ben meghatározott mindazon vagyontárgyakra, tárgyi

eszközökre (épületekre, építményekre, műszaki be-

rendezésekre, gépekre, egyéb berendezésekre, befe-

jezetlen beruházásokra, stb.) készletekre és kész-

pénzre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgál-

ják, illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.

A vagyonbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a kü-

lönböző kiegészítő kockázatokat Ön határozza meg,

így a biztosítási szerződés garantáltan a vállalkozása

által kívánt fedezeteket tartalmazza.

mire nem terjed ki a K&H vállalkozói biztosítás?

Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lá-

bonálló növényi kultúrák és a gépjármű-felelős-

ségbiztosítási kötési kötelezettség alá tartozó jár-

művek, valamint az értékpapír, értékcikk. Kérjük, fi-

gyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói biztosítás

szerződési feltételeit, amelyek részletezik azokat

az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat),

amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizá-

rásra kerül például:

- a nukleáris eseményekkel és radioaktív

szennyezéssel összefüggésben keletkezett

károk,

- környezetszennyezéssel összefüggésben

keletkezett károk,

- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, ter-

rorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással,

zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömeg-

megmozdulással, háborúval és harci cselek-

ményekkel összefüggésben keletkezett

károk,

- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben

keletkezett károk,

1-10800-19

- a bírság, a kötbér, a késedelmi kamat vagy

egyéb büntető jellegű költségek,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés

alapján térülő károk,

- tűzkárok esetében a rendeltetésszerűen tűz-

nek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, el-

használódás folytán,

- magukban az öngyulladt anyagokban, ki-

véve az abból átterjedő tűzkárt,

- kizárólag erjedés, befülledés, biológiai égés,

korrózió, vegyi folyamat,

- elektromos gépekben, berendezésekben ter-

mészetes elhasználódás, vagy az előírt véd-

elem hiánya vagy kiiktatása következtében,

- az elektromos áram hatására tűzkár nélkül

történő sérülés vagy megsemmisülés miatt

keletkezett károk,

- bármely anyag feldolgozása közben rendel-

tetésszerűen használt energia hőhatására a

feldolgozás alatt lévő anyagban égés, pörkö-

lés, elszíneződés, vagy alakváltozás miatt

keletkezett károk,

- tervszerű robbantás, hasadó anyagok robba-

nása, repülőgépek hangrobbanása miatt elő-

álló robbanáskárok,

- az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt

keletkezett károk,

- ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és

légijármű ütközése során a felelősségbizto-

sítással rendelkező, illetőleg arra kötelezett

azonosítható járművek által okozott károk.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fede-

zet?

Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz,

robbanás, összeroppanás, közvetlen és közvetett vil-

lámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése

és légijármű ütközése, füst, hő és korom, földrengés,

földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg be-

omlása, 54 km/óra szélsebességet elérő és megha-

ladó vihar, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás,

vezetéktörés, technológiai csővezetéktörés és az au-

tomata tűzoltó berendezés (sprinkler) törés okozta

károk. Az üvegtörés károk esetében az alapfedezet a

biztosított épület szerkezetileg beépített és a nyílászá-

rók üvegezésére valamint az ezeken lévő betörésvédő

fóliára terjed ki.

milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?

Az Ön választása alapján, külön díj ellenében kiegé-

szíthető a fedezet:

- betöréses lopás- és rablás kiegészítő biztosítás-

sal, amely betöréses lopás, rablás során kelet-

kezett károkat, valamint legfeljebb 200 000 fo-

rintig a rongálással okozott károkat téríti meg,

- üzemszünet kiegészítő biztosítással, amely a

vállalkozás kényszerű tűz-, földmozgás-, vihar-,

jégeső és hónyomás vagy vízkárok miatt bekö-

vetkezett szünetelése esetén nyújt térítést,

- szállítmánybiztosítással, amely tűz-, földmoz-

gás-, viharkárok és közlekedési baleset miatt

bekövetkező szállítmány-károkra nyújt fedeze-

tet,

- irodai és kereskedelmi elektronikus berendezé-

sek, eszközök kiegészítő biztosításával, amely

az alapbiztosítás keretében is biztosított irodai

és kereskedelmi elektronikus berendezésekben

és eszközökben rövidzárlat és a kezelési hibák

esetén is fedezetet nyújt,

- vakolat károk biztosításával,

- tetőbeázási károk biztosításával,

- vandalizmus károk biztosításával,

- különleges üvegek üvegtörés biztosításával,

- általános és épülethasználói felelősségbiztosí-

tással, a szerződésen kívüli harmadik személy-

nek okozott károk megtérítése alól mentesít,

- gyógyszertári felelősségbiztosítási záradékkal,

amely a gyógyszertári munkavégzés közben a

foglalkozási szabályok megsértésével/megsze-

gésével, szerződésen belül okozott személyi sé-

rüléses károkra nyújt fedezetet,

- tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradék-

kal, amely a szakképzésben részt vevő tanulót

a munkavégzés során, idegen harmadik sze-

mélynek vagy az ott dolgozóknak vagy az okta-

tóknak okozott károk alól mentesíti, illetve azon

káreseményekre nyújt fedezetet, amelyeket

üzemi baleset folytán a tanuló elszenved,

- munkáltatói felelősségbiztosítással, amely a

munkáltatói minőségben a magyar polgári jog

szabályai szerint kártérítési kötelezettség alól

mentesít,

- bérlői felelősségbiztosítással, amely tűz, robba-

nás, összeroppanás, vezetékből kiömlő víz vagy

gőz által, a bérleményben okozott dologi káro-

kért a bérlőt terhelő kártérítési kötelezettség

alapján nyújt fedezetet,

- termékfelelősség-biztosítással, amely azokra a

személyi sérüléses vagy dologi károkra nyújt fe-

dezetet, amelyekért a Biztosított, mint a termék

gyártója, importálója, forgalmazója kártérítési

kötelezettséggel tartozik,

- bérbeadói felelősségbiztosítással, amely érvé-

nyes bérleti szerződés alapján a bérbe adott

épületben, az épület helyiségeit használó bérlő

vagyontárgyaiban tűz, robbanás, csőtörés kár-

esemény által okozott – bérbeadót terhelő – fe-

lelősségi károkat téríti meg,

- környezetszennyezési felelősségbiztosítással,

amely előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, várat-

lan, balesetszerű, normális üzemi folyamattól el-

térő eseménnyel történő környezetszennyezé-

ses (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág) károkra nyújt

fedezetet,

- szolgáltatói felelősségbiztosítással, amely

azokra a szolgáltatás teljesítése során okozott

dologi (tárgyrongálási) károkra nyújt fedezetet,

amelyekért a Biztosított szerződéses partneré-

vel, illetve annak képviselőjével szemben a ma-

gyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kö-

telezettséggel tartozik,

- szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiz-

tosítási záradékkal, amely a szálloda üzemelte-

tése, szállásadói tevékenység során – az üze-

meltetéssel, szállásadással összefüggésben – a

vendégnek okozott dologi károkra terjed ki,

- gépjárműjavítók felelősségbiztosítási záradéká-

val, a Biztosított tevékenységi körébe eső csele-

kedetekre, mulasztásra visszavezethető olyan

károkra nyújt fedezetet, amelyek a javítás során,

telephelyen belüli mozgatás alkalmával, vala-

mint telephelyen kívül, kipróbálásból eredően a

kipróbált gépjárműben keletkeztek,

- gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelős-

ségbiztosítási záradékával, amely a gépjármű

eredetiségére vonatkozó vizsgálat eredményét

tanúsító téves szakvélemény kiállításával oko-

zott károk alól mentesít,

- szolgáltatás tárgyában okozott károk biztosítása

záradékkal, amely azon vagyontárgyakban be-

következett közvetlen dologi károkra terjed ki,

amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve

amelyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás

irányul.

A kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésének fel-

tétele az alap vagyonbiztosítás, valamint az általános

és épülethasználói kiegészítő felelősségbiztosítás

egyidejű megkötése.

A maximális biztosítási összegeket, valamint a társa-

ságunk által téríthető maximális kártérítési összegeket

a szerződési feltételek tartalmazzák.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási aján-

lat/ kötvény aláírását követő nap nulla órájakor lép ha-

tályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek megál-

lapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köt-

hető. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évfor-

duló minden évben a kockázatviselés kezdete hónap-

jának első napja.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó termi-

nálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos

beszedési megbízással, banki átutalással, vagy kész-

pénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfize-

tés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész

évre), féléves, negyedéves és havi.

A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási

szerződés évfordulójakor módosítható. A biztosítási

ajánlat/kötvény aláírásával a felek az első díj tekintet-

ében a kötvényben és a díjesedékességi értesítőben

foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban álla-

podhatnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,

közös megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfor-

dulóra írásban történő felmondással. Határozatlan

idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor

felmondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább

30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie

a Biztosító székhelyére.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási

összeg módosításának lehetősége?

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Biztosító

a tárgyi eszközök és készletek vagyonbiztosítási ösz-

szegeit a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a

biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosí-

tási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatko-

zat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak

szerint:

A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) bizto-

sítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-

index szorzata. A biztosítási összeg indexálásának

alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelő-

zően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonat-

kozó számított árindex. Az indexáláshoz alkalmazott

árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből képzett

súlyozott átlag árindex. A fenti lehetőségeken túl a

szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdemé-

nyezheti a biztosítási összegek módosítását. A bizto-

sítási összegek változását a biztosítási díj követi.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempont-

jából minden lényeges körülményt köteles írásban kö-

zölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfeljebb 8 na-

pon belül. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Abban

az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatá-

ban (amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés so-

rán közölt) változás történik, értesítse biztosításközve-

títőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások el-

végzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, te-

vékenység, biztosítási összeg, stb. A változásról írás-

ban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bo-

csátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a

biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor le-

het kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy

törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn

(egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az

alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a fel-

adatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő bün-

tetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és

ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő,

ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a

csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el-

járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a vég-

rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a

hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa

kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egész-

ségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazda-

sági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító,

átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adat-

védelmi és Információszabadság Hatóság, kárrende-

zési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, ma-

gyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv

és külföldi Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan össze-

sített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfe-

lek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

valamint a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá-

latok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium ré-

szére személyes adatnak nem minősülő adatok át-

adása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét,

akinek telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló

dokumentumon) található meg.

A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési

felületünkön is a https://ugyfelportal.kh.hu/karbeje-

lentes/ címen, ahol biztosítási kötvényszámának meg-

adásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

Káreseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a kar@kh.hu email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele-

fonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb 2 munkanapon belül

be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiz-

tosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell beje-

lenteni.

speciális teendők adott káresemények bekövetke-

zésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltó-

ságnak is. Betöréses lopás- vagy rablás esetén a kár-

eseményt be kell jelenteni a rendőrségnek is. A Bizto-

sított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhí-

teni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tar-

tozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtech-

nikai berendezések üzemképes állapotban tartásáról

gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építé-

szeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden

olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet aka-

dályozni a további károk keletkezését. A károk meg-

előzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl

a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági

határozatok, szabványok az irányadók.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll

fenn abban az esetben, ha nem biztosított kárese-

mény történt. A tételes mentesülési okokat és a ki-

zárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartal-

mazzák. Mentesül továbbá a Biztosító, ha pl. a kárt

a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő

hozzátartozó, avagy a Biztosított – vezető munka-

kört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével

együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja,

megbízottja, tisztviselője, tagja vagy szerve szán-

dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Men-

tesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezett-

sége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kár-

megelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsze-

gése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szüksé-

ges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül

fizeti ki.

Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyon-

csoportonként külön-külön állapítja meg. Nem alkal-

maz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor, ha a va-

gyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és

a biztosítási összeg közötti eltérés nem haladja meg a

10%-ot. Az értékesíthető, illetve hasznosítható marad-

ványérték a biztosítási összegből levonásra kerül. Attól

függően, hogy a Szerződő milyen értéken határozta

meg a biztosítási összeget, a vagyontárgyakban bekö-

vetkezett teljes kár térítése (legfeljebb a biztosítási

összeg erejéig) új érték biztosítás esetében új értéken,

valóságos érték biztosítás esetén káridőponti tényle-

ges (avult) értéken történik. Részleges kárnál új érték

biztosítás esetén a javítási (helyreállítási) költség ere-

jéig térítjük meg a kárt, valóságos érték biztosítás ese-

tén az értékemelkedés a helyreállítási költségből levo-

násra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a va-

gyontárgy értékének 25%-át!). A saját készletek kára

esetén a térítés előállítási vagy beszerzési áron törté-

nik. Idegen vagyontárgyakban bekövetkezett károk a

káridőponti valóságos értéken kerülnek térítésre.

A biztosítási események folytán ténylegesen felmerült

és igazolható költségeket mentés, oltás, romeltakarí-

tás) legfeljebb 200 000 forint erejéig, de legfeljebb a

biztosítási összeg 5%-ig térítjük meg.

Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok

összesített biztosítási összege nem haladja meg a

100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a

bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot

és legfeljebb 200 000 forintot maga viseli (önrészese-

dés). Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncso-

portok összesített biztosítási összege meghaladja a

100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a

bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot

és legfeljebb 500 000 forintot maga viseli.

A biztosított káreseményenként a bekövetkezett üveg-

törés kár 10%-át maga viseli. Kiegészítő üzemszünet

biztosítás esetén az alapbiztosítási eseménytől számí-

tott első 4 napra jutó üzemszüneti veszteségeket a Biz-

tosított maga viseli, azt önrészesedésként a kárkifize-

tésből a Biztosító levonja. Kiegészítő szállítmány biz-

tosítás esetén a biztosított káreseményenként

a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forin-

tot és legfeljebb 50 000 forintot önrészesedésként

maga viseli.

Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.

Felelősségbiztosítás alapján kártérítésből a Biztosító

nem von önrészesedést kivéve, ha a kiegészítő felté-

telekben az önrészesedés alkalmazása előírásra ke-

rül. Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának

alapjául közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti

díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a Bizto-

sító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezmé-

nyét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arány-

ban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának

alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló

értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát beje-

lentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328

9000 telefonszámon,

- a biztosito@kh.hu e-mail címen,

- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin-

tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest,

Lechner Ödön fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén

az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén

kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy

(fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Buda-

pest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kez-

deményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével

kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fo-

gyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a

Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina

krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)

eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság,

jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,

társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthe-

tik.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési

feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmá-

nyozza át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben

foglaltak az irányadók.

központi iroda

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

telefon: (+36 1) 328 9000

fax: (+36 1) 461 5276

látogassa meg honlapunkat: kh.hu

a K&H Biztosító Zrt.

K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően

bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre

a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz

intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az

irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

1. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H vállalkozói biztosítási szerződés egészére alkalmazandók.

Amennyiben azonban az egyéb (2. és 3.) fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az

érvényesek.

1.1. Szerződő, Biztosított

1.1.1. a jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett

olyan természetes személy (egyéni vállalkozó), jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.2. a szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez

fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti

meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz

intézi.

1.1.3. ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a

hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. Ha a szerző-

dést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a

biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes-

sége a Biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemle-

gesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási

díjat is – megtéríteni.

1.1.4. a Szerződő, Biztosított az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása

szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési

kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton

/ kötvényen vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire

adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések meg-

válaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A Szerződő, Biztosított köteles emellett

változásjelentési kötelezettségének is eleget tenni az 1.11. pontban részletezettek szerint.

1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése és a minimálisan

fizetendő díj

1.2.1. a biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentu-

mot állít ki.

1.2.2. a szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve,

hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának

megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére

történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

1.2.3. ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor

a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal-

mazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad,

a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

1.2.6. azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön

létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője kötvényt állít ki.

1.2.7. a Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak

átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat

visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton a kockázatvi-

selés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.

1.2.8. az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj

megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szer-

ződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.2.9. azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállítása esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő. Amennyiben erre

nem kerül sor, úgy az első díj esedékességére az 1.2.8-ban foglaltak az irányadóak.

1.2.10. az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyako-

riság – a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint – éves, féléves, negyedéves vagy

havi lehet.

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartal-

mazza.

Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) éves

díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.

A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával) csoportos beszedési megbízás-

sal, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor

annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a

feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.

A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítása kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az

adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti

befizetettnek.

1.2.11. ha a Szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben

kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet

esedékessége napján.

1.2.12. a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés díja egy teljes biztosítási időszakra – az engedményeket is figyelembe

véve – minimálisan 12 000 Ft, havi díjfizetési gyakoriság esetén a minimális díj mértéke 24 000 Ft. A minimáldíj alatti ajánlatokat

a Biztosító jogosult a minimáldíjon kötvényesíteni.

1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya

1.3.1. a szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kocká-

zatviselés kezdete hónapjának első napja.

1.3.2. jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a Biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a Magyarország

területén okozott és bekövetkezett károkat a K&H vállalkozói biztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben foglalt korlátozások

figyelembevételével téríti meg.

1.4. a szerződés megszűnése

1.4.1. a felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő felmondása esetén

a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.4.2. ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizeté-

sére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt határoz meg.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkö-

vetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (6. pont), a

folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon

belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés

feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó sza-

bályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan

biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.4.3. ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény

bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés – vagy annak érintett része – megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a

biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek megszünésé-

hez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállá-

sának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben

a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a

korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázat-

viselésének megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel

felmondhatja.

1.4.4. biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfi-

zetését követelheti.

1.5. biztosítási események, a biztosítási összeg, az önrészesedés

1.5.1. a biztosítási események meghatározását a 2. és 3. fejezetek (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.

1.5.2. a biztosítási összegeket és a Biztosított által viselt önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)

és/vagy a 2. és 3. fejezetekben (illetve ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartalmazzák. A szerződésben összegszerűen

vagy százalékosan rögzített önrészesedés a kárkifizetésből levonásra kerül.

1.5.3. amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a

Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

1.6. nem biztosítható tevékenységek

- időszakosan (szezonálisan) működő kereskedések,

- vegyszerraktározás,

- piaci árusok, vásározók vállalkozása,

- disco, játékterem,

- használtcikk kiskereskedés,

- zálogház, ékszerbolt,

- nem működő panzió, szálloda és egyéb vendéglátóipari egységek

1.7. általános kizárások

1.7.1. a Biztosító nem téríti meg

- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

- környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,

- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugár-

zásával,

- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel,

sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel,

- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat,

- az 1.6. pontban felsorolt, nem biztosítható tevékenységre kötött biztosítási szerződés alapján benyújtott kárigénye-

ket.

1.7.2. nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénz-

alapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében

kezelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat,

1.8. a Biztosító mentesülése

1.8.1. mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

- a Szerződő illetve a Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- a üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó

munkakört betöltő – alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy

szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított szán-

dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben visz-

szakövetelési jog illeti meg.

1.8.2. a jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben tör-

tént,

- a kárért felelős személy a kárt, igazolt alkohol fogyasztásával vagy bódulatot keltő szer hatása alatt, illetőleg ezzel

összefüggésben okozta, és a kár ezen állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a

szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár

bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.8.3. a közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a változásbejelentési kötelezettség (1.11. pont) megsértése esetében a Biz-

tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító

ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás

1.9.1. a Biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól szá-

mított 2 munkanapon illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (az online kárbejelentési felületen,

levélben, e-mailben, faxon) vagy telefonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni,

és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

1.9.2. amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe-

tetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.9.3. a Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrende-

zést megkezdeni.

1.9.4. a Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.9.5. a Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy

állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változta-

tás következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kiderít-

hetetlenné váltak, kötelezettsége nem áll be.

1.9.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intéz-

kedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fényképe(ke)t készí-

teni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további

30 napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére

bemutatni.

1.9.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen készített,

tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.9.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biz-

tosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét

bizonyító dokumentumokat,

- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyre-

állítási számláját,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelentést,

- a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következő adatok feltüntetésével: a szállítás

időpontja, az áru megnevezése, az áru darabszáma ill. tömege, a rendeltetési hely.

1.9.9. a biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A

független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.9.10. a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a Biztosított (felelősségi károk

esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a

Biztosítóhoz beérkezett.

A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja

- ha kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által

megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult. Ilyen esetekben a

Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.9.11. ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a

kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

1.9.12. a Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat meg-

tekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve

a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására

jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötele-

zettségének már eleget tett.

1.10. a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.10.1. a szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí-

tani. Ez követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelő-

zési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az

adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei

a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.10.2. a Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és

tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, vala-

mint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további

károk keletkezését.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági hatá-

rozatok, szabványok az irányadók.

1.10.3. a Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgya-

kat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.10.4. a Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles

továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani,

fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem működő) telephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és

fűtésrendszert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telephelyen működő, de több mint

72 órán át felügyelet nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját

elzárni.

1.10.5. a Biztosító, képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzé-

sére.

1.11. változásbejelentési kötelezettség

1.11.1. a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő (Biztosított) haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül köteles a Biz-

tosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet

igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-

bejelentési kötelezettség alá esik.

1.11.2. ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és

ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül

javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol,

a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, de a biztosító erre a következményre a módosító

javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

1.11.3. lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

- ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,

- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a már létező jellege megváltozik (helységek bérbeadása),

- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,

- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított) gazdálkodó szervezet,

1.12. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

1.12.1. az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az

irányadóak. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.

1.12.2. a kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével

megegyező időpontban indul.

Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az alapbiztosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biztosítási

szerződés módosítása kezdeményezésének minősül.

1.12.3. az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.

1.12.4. a Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett kiegészítő bizto-

sításokra terjed ki.

1.12.5. a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem

hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a

közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jog-

következmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.12.6. a biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg

erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.13. egyéb rendelkezések

1.13.1. a Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős

bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.13.2. a Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban köte-

lesek megtenni. A Szerződő, Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.13.3. a biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a

biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat

tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biz-

tosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető

visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.13.4. a biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen – a szerződés

tartama alatt – bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

1.13.5. a biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a

biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.13.6. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.13.6.1. a biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási

szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer-

ződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez

szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb

cél lehet.

1.13.6.2. a 1.13.6.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes

hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré-

szére nem nyújtható előny.

1.13.6.3. a biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli

a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos te-

vékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.13.6.4. az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védel-

méről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1.13.6.1 pontban meghatá-

rozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.13.6.5. biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve,

erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

1.13.6.6. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bí-

rósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a termé-

szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelü-

gyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.13.6.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási

szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre

felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapo-

dás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a

könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal.

szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél

nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p)

pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél

és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.13.6.7. az 1.13.6.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az

adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerző-

désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi

CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso-

lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal-

mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

1.13.6.8. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya

és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás

végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási

együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezett-

ség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §- ában

foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül

ki.

1.13.6.9. a biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.13.6.6. és 1.13.6.11. pontokban, az 1.13.6.5. pontban, az 1.13.6.6. – 1.13.6.13. pontokban

és az 1.13.6.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.13.6.10. a biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.13.6.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is

kiterjed.

1.13.6.11. a biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó

hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a bizto-

sítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív

anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő-

szerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé-

nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu-

lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel

visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.13.6.12. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai

Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési

kötelezettségének tesz eleget.

1.13.6.13. nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a

csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.13.6.14. a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének

teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg-

akadályozásáról

szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének tel-

jesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

1.13.6.15. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosító-

hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jog-

alapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról

és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott

bármely módon biztosított.

1.13.6.16. a biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vo-

natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.13.6.17. nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti

tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás-

ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő

adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő

adatátadás.

1.13.6.18. az 1.13.6.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva

nem tagadhatja meg.

1.13.6.19. az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.13.6.4. pont

alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.13.6.20. a biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.13.6.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.13.6.11. pontja

alapján végzett adattovábbításokról.

1.13.6.21. a biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásá-

nak idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal

kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.13.6.22. a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a

szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.13.6.23. a biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap-

csolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett

hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.13.6.24. a Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza-

bályi rendelkezések az irányadók.

1.13.6.25. az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.13.7. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 telefonszámon,

- a biztosito@kh.hu e-mail címen,

- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok ér-

dekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi

eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját

alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest

BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

2. vagyonbiztosítás feltételei

A Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosító koc-

kázatviselésének tartama alatt a biztosítási események a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

A kockázatviselés helye:

a biztosított telephely, épület(ek), építmény(ek) kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett címe (település, utca, házszám,

vagy a Földhivatali ingatlan-nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan).

Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az eset-

ben áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen rendelkeznek.

2.1. biztosítható vagyoncsoportok

2.1.1. épületek, építmények:

Az épületek, építmények jelen feltételek tekintetében tárgyi eszköznek minősülnek.

2.1.2. egyéb tárgyi eszközök:

Műszaki berendezések, gépek, rendszám nélküli járművek, üzemi és üzleti felszerelések, irodai és kereskedelmi elektronikus

berendezések és eszközök, egyéb berendezések valamint befejezetlen beruházások, amelyek tartósan, közvetlenül vagy köz-

vetett módon szolgálják a biztosított vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy üzembehelyezésre kerültek-e vagy sem.

2.1.3. készletek:

Anyagok, alapanyagok, göngyölegek, befejezetlen termelés és félkésztermékek, késztermékek és áruk, amelyek a tevékenységi

folyamatban részt vesznek, a folyamatban átalakulnak, illetőleg a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

2.1.4. készpénz

2.1.5. kizárások, korlátozások

nem biztosítható vagyontárgyak:

- az állatok,

- a lábonálló növényi kultúrák,

- a gépjármű-felelősségbiztosítás kötési kötelezettség alá tartozó járművek,

- az értékpapír, értékcikk,

- termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök, épületek.

2.2. biztosítási összeg, értékkövetés (indexálás)

A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső

határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

A biztosítási összeget a Szerződő az alábbiak szerint köteles meghatározni:

A Szerződő nem köteles a biztosításba vont telephelyen lévő összes – a 2.1.1-2.1.4. pontokban meghatározott – vagyoncsoportot biztosítani,

azonban a biztosítani kívánt vagyoncsoport tekintetében a teljes telephelyi vagyonértéket köteles biztosítási összegként megjelölni. A Szer-

ződő köteles a tárgyi eszközök legalább egyik vagyoncsoportjának (2.1.1. illetve 2.1.2. pont) teljes vagyonértékét biztosítási összegként

megjelölni, azaz a biztosítási szerződésbe bevonni.

Ha a biztosítási összeg a biztosításba vont vagyoncsoport teljes értékénél kevesebb, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkez-

ményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport teljes, kár időpontjában

fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsoportonként külön-külön állapítja

meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási

összeg közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot.

A Szerződő által meghatározott biztosítási összeget a tárgyi eszközök és készletek esetében a Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően

a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonat-

kozó számított árindex. Az indexáláshoz alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex (bázis

index), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg

az előző évi biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj követi. A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos

értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre

álló adatok alapján – várható díjról.

A biztosítási összeg módosítását a Szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti.

Az ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.

2.2.1. tárgyi eszközök (2.1.1. és 2.1.2.) biztosítási összege

a) új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár),

b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték.

2.2.2. készletek (2.1.3.) biztosítási összege

- vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, késztermékek esetében a beszerzési ár, illetve előállítási (önköltségi) ár,

- a készletek között kimutatandó kisértékű (50.000 forint egyedi érték alatti beszerzési árú) anyagi eszközök (szerszám, műszer, beren-

dezés, felszerelés, stb.) esetében a valóságos érték, melyet a felek a beszerzési ár 50 %-ában határoznak meg,

- göngyölegek esetében a betétdíj,

- befejezetlen termelés és félkész termékek esetében a készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermékek

esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő- és szerelőipari tevékenység esetében a teljes költségráfordítás és a

legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a biztosítási összeget.

2.2.3. a 2.1.1. és a 2.1.2. pontban meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját (a Szerződő választása

alapján új érték vagy valóságos érték) a kötvény (fedezet igazoló dokumentum) tartalmazza.

2.2.4. idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb készletezett mennyiség és a beszerzési ár, vagy előállítási

költség szorzata, vagy a külön listán tételesen részletezett biztosítási összeg.

2.2.5. önrészesedés

Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített biztosítási összege nem haladja meg a 100 000 000 forintot, a biztosított

káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot maga viseli (önrészesedés).

Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített biztosítási összege meghaladja a 100 000.000 forintot, a biztosított kárese-

ményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb 500 000 forintot maga viseli.

A jelen pontban meghatározottaktól eltérő módon kerül az önrészesedés megállapításra azon károk tekintetében, amelyekre vonatkozóan

jelen feltételek speciális önrészesedési szabályokat állapítanak meg.

2.3. biztosítási események, kizárások és korlátozások

2.3.1. az alapbiztosítás körébe tartozó biztosítási események:

2.3.1.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)

tűz

amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,

elektromos tűz

amely elektromos áram hatására keletkezett, és lánggal égő tűzzel kárt okoz,

robbanás

olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök kiterjedése okoz,

összeroppanás

amely a vagyontárgyban hirtelen nyomáscsökkenés miatt keletkezett,

villámcsapás

a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve okozott kár,

ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár,

légijármű ütközés

a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár,

füst, hő és korom

amely a kockázatviselés helyén lévő tüzelő, fűtő, vagy szárítóberendezés nem tervszerű működéséből ered, és a kockázatviselés helyén

lévő biztosított vagyontárgyakban tűzkár nélkül kárt okoz,

kizárások, korlátozások

a) a Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés, elváltozás,

deformálódás miatt keletkeztek,

- a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.) elhasználódás, hasz-

nálatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban, vagy a

kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során keletkeztek,

- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az abból átterjedő tűzkárt,

- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában

következtek be,

- az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben természetes elhasználódás, vagy az előírt védelem hiá-

nya illetve kiiktatása következtében álltak elő,

- elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben az elektromos áram hatására – tűzkár nélkül történő sérülés

vagy megsemmisülés miatt következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintke-

zés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása),

- bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) feldolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szárítás) rendeltetésszerűen

használt energia hőhatására a feldolgozás alatt levő anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak

elő.

b) a Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

- az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),

- tartályban/készülékben keletkeztek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányossá-

gokra vezethető vissza,

- elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás

folytán következtek be,

- a folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt kelet-

keztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen követ-

kezett be,

- a berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő,

(de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett károsodását),

- a hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,

- a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.

c) a Biztosító nem téríti meg az összeroppanás kárt, ha az épület, építmény összeomlása az épület, építmény statikai és méretezési

elégtelensége miatt keletkezett.

d) a Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt keletkeztek,

- hűtőberendezésekben tartott anyagokban, szerekben keletkeztek (következményi károk),

- oly módon következtek be, hogy a biztosított telephelyek, épület(ek) 72 órán át használaton kívül voltak és a vagyontárgyak

indokolatlanul csatlakoztak az elektromos, elektronikus hálózathoz, vagy antennához, antennarendszerekhez.

- magában a villámvédelmi rendszerben (kivéve: beltéri túlfeszültségvédelmi berendezésekben), vagy kizárólag elektromos

vezetékekben keletkeztek.

e) a biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,

- az olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított épület, építmény tulajdonosa, használója vagy ilyen szemé-

lyek hozzátartozója, tagja, alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője vagy szerve üzemeltet,

- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által keletkezett károkra.

f) a Biztosító nem téríti meg a füst, hő és korom szennyeződés károkat, amelyek:

- rendeltetésszerűen működő tüzelő, fűtő, vagy szárítóberendezésből erednek,

- magában a füstöt, hőt, kormot kibocsátó vagyontárgyban keletkeztek,

- használati értéket nem csökkentő esztétikai károk,

- a biztosított által gyújtott tűz miatt keletkeztek.

2.3.1.2. földmozgás károk

földrengés

a Föld belső energiájából származó olyan talajmozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát

elérte, vagy meghaladta.

földcsuszamlás

a földfelszíni talajrétegek (föld-, kőtömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.

föld- és kőomlás

a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen bekövetkező kő,

kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlása, lezúdulása.

ismeretlen üreg beomlása

sem a Biztosított, sem a Szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő

építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.

kizárások

a) a Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt keletkezett károkat, amelyek:

- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti részének beomlása miatt keletkeztek,

- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek (robbantás, bányászati tevékenység – beleértve a külszíni kiter-

melést is –, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvíz-szintsülylyesztés),

- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás tö-

mörítésű töltés stb.).

b) a Biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett károkat, amelyeket:

- jelen feltételben megjelölt határértéket el nem érő földrengés okozott.

c) a Biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszamlás, valamint föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:

- a támfalakban, mesterséges rézsűkben keletkeztek,

- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem megfelelő műszaki állapota (tervezési, kivitelezési, karbantartási

hiányosság) miatt keletkeztek.

d) a Biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása miatt keletkezett károkat, költségeket, amelyek:

- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből erednek,

- alapok alatti talajsüllyedésből, épület(ek), építmény( ek) alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,

- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb üregek, építmények megszűntetéséből, vagy a tömedékeléséből,

vagy a szükségessé vált tömedékelésének elmaradásából adódnak,

- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.

2.3.1.3. viharkárok

vihar

a) A legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt

okoznak.

b) A szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott károk biztosítási fedezete csak az épületekre és az épületekben elhelyezett

biztosított vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászáron, illetve a vihar okozta

falazati résen keresztül károsít.

c) a viharbiztosítási fedezet nem vonatkozik a biztosított vagyontárgyak közül a nem rendeltetésszerűen szabadban tároltakra.

kizárások

nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító, ha a viharkár:

- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében,

- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),

- üvegházakban, fóliasátrakban,

- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),

- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben, építményekben az építés vagy felújítás által érintett épületrészben,

- karbantartás elmulasztása miatt,

- üvegezésben, üvegfelületekben,

- nem rendeltetésszerűen szabadban tárolt vagyontárgyakban,

- közlekedő járműben,

- vízen úszó vízi járműben, vontatmányokban és kikötői létesítményekben,

- a helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló törés vagy egyéb

károsodásként következett be.

2.3.1.4. jégeső és hónyomás

a) jégesőnek minősül a jégszemek, jégszemcsék formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

b) hónyomásnak minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés vagy deformációs

sérülés.

c) a Biztosító jégeső, hónyomás kapcsán kizárólag a biztosított épületek és építmények – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése,

üvegtetők – tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épületekben

és építményekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá az épületek, építmények – illetve

azok egyes részeinek – ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

d) a biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket a biztosított épületről lecsúszó hó az építésügyi előírásnak

megfelelő állapotú, hiánytalan hófogók megléte esetén az ereszcsatornában és a szerződésben biztosított épületszerkezeti elemben

okoz.

kizárások

A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a vállalkozási térbe vagy tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.

A Biztosító nem téríti meg azokat a jégeső vagy hónyomás károkat, amelyek

- épületek külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében,

- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben, előtetőben, csatornában,

ereszben,

- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben,

- hófogó szerkezetekben,

- nem rendeltetésszerűen szabadban tárolt vagyontárgyakban,

- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek

2.3.1.5. vízkárok

a) természetes vizek károkozása

árvíz

az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen

védett területet önt el.

felhőszakadás

olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagymennyiségű (1 mm/perc intenzitású) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik és

elöntéssel károsít.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkat, amelyek

- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztá-

rozókban keletkeztek,

- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban keletkeztek (hullámtér

a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület, nem men-

tett árterület: az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a vízügyi hatóság annak minősít.)

nem téríti meg továbbá azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési, ill. árvízvédelmi munka során merültek fel,

- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

- felhőszakadás következtében a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított egyéb tárgyi eszközökben, készletek-

ben és készpénzben keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- felhőszakadás következtében az épületek (építmények) külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében

keletkeztek,

- elöntés nélküli átnedvesedés, lábazaton keresztüli átszivárgás, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, penészesedés, kor-

hadás miatt keletkeztek.

- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek.

Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és

építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.

b) vezetéktörés

vezetéktörés

A kockázatviselés helyén belül található ivó- és szennyvízvezetékek épületszerkezeten belül, vagy kívül, vízelvezető rendszerek, melegvíz-

ellátási, valamint távhővezeték, csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak,

berendezéseinek, tartozékainak törése, repedése vagy kilyukadása miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között

szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.

a biztosítás kiterjed a biztosított:

- épületekben (építményekben) a szerkezetileg beépített vezetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek (építmények) vízellátását biz-

tosító fővezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok,

- ingatlanok esetén az ott levő épületek (építmények) ellátását biztosító összes, az ingatlanon belül található vezeték, vízvezeték esetén

az ingatlan vízellátását biztosító fôvezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)-et követő vezetékszakaszok törése következtében kifolyó víz

(folyadék) által okozott károkra.

kizárások

nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a Biztosító:

- magukban az elfolyt folyadékokban, gázokban, gőzökben keletkezett károkat, illetve az elfolyt folyadék, gáz, gőz értékét,

- a tűzoltó-berendezések – beleértve azok tartozékait – törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,

- az olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- a gombásodás, fakorhadás, penészesedés formájában keletkező károkat,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzárószerkezetek nyitvahagyása miatt keletkezett károkat,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biztosított egyéb tárgyi eszközökben, készletekben és készpénzben keletkezett

károkat, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, tudatos túlterhelés stb.).

c) technológiai csővezetéktörés

technológiai csővezetéktörés

a folyadékok, savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és hasonlók) csővezetékeinek, ar-

maturáinak, edényzetének törése vagy repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása,

mely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása rombolja, deformálja, a kiáramló folyadék anyagi tulajdonságával

összefüggésben szennyezi, áztatja, károsítja.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták leg-

alább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).

d) automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése

automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése

az automata tűzoltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak, berendezéseinek tartozékainak törése vagy repedése, illetve előre nem látható

körülmények között szabályozhatatlanná vált víz- (folyadék) kiáramlás miatt a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30

cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tartozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).

2.3.1.6. üvegtörés károk

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat.

a Biztosító kockázatviselése

- a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezésében,

- a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezésében és

- a fenti 2 pontban megnevezett üvegfelületeken lévő betörésvédő fóliában keletkezett károkat foglalja magában, a biztosítási időszak alatt

legfeljebb a biztosításra feladott épületérték 2%-áig.

A biztosított – a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően – káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár 10%-át maga viseli (önrészesedés).

korlátozás

A Biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés

keretében biztosított épület tartozékát képezi.

A kártérítés kizárólag a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és

indokolt költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a

nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei), ide nem értve a befoglaló – különös

tekintettel a gyártás során egybeépített üvegezésű – szerkezet átalakítását, javítását, pótlását.

a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése, repedése,

- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének törése, repedése,

- építmények üvegezése, az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezése,

- üvegtégla, üveg tetőcserép,

- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és fény-

védő fóliában üvegtörés nélkül keletkező sérülések,

- a keretezés, foglalat sérülése,

- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

- taposóüvegekben keletkezett károk.

2.3.2. a kiegészítő (választható) biztosítások körébe tartozó biztosítási események

Az alábbiakban meghatározottak közül a Biztosító kockázatviselése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed

ki, amelyeket a Szerződő az ajánlaton/kötvényen megjelölt és a külön biztosítási díjat megfizette.

2.3.2.1. betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás

biztosíthatók, az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak:

- az egyéb tárgyi eszközök, a készletek,

- a készpénz.

biztosítási események

a) betöréses lopás:

amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, vagy a

lezárt helyiség ajtaját bizonyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyiségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok stb.),

vagy nyíláson keresztül jutottak be.

kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál

A Biztosító kárkifizetési kötelezettségének maximális értékeit az alábbi táblázat tartalmazza. A Biztosító szolgáltatásának maximális terjed-

elme aszerint alakul, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult meg a kockázatviselés helyén lévő épületben, ahol a biztosítási

esemény bekövetkezett az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses lopáshoz" elnevezésű 1. sz.mellékletben foglaltak alap-

ján.

védelem típusa

vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biz-

tosítási eseményenkénti maximum kárté-

rítési limit ezer Forint

egyéb tárgyi

eszközök

készletek készpénz

minimális mechanikai védelem

2 000

100

minimális mechanikai védelem

+ riasztó

6 000 6 000 300

minimális mechanikai védelem

+ szakszolgáltatóhoz bekötött

riasztó

10 000 10 000 500

részleges mechanikai védelem

15 000

500

részleges mechanikai védelem

+ riasztó

30 000 30 000 1 000

részleges mechanikai védelem

+ szakszolgáltatóhoz bekötött

riasztó

biztosítási

összeg

biztosítási

összeg

3 000

Legfeljebb 200 000 Ft értékben megtéríti a Biztosító a betöréses lopás vagy annak kísérlete során a biztosított vagyontárgyakban rongálással

okozott károkat is a kártérítési limiten felül.

b) rablás:

amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja tagja, tisztségvi-

selője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan

vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy

testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

kizárások

A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás kárt, ha:

- értékpapír, váltó, kötvény, részvény károsodott,

- a Biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbízottja tagja, tisztségviselője, szerve) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol-

gáló helyiségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhasználásával a he-

lyiség elhagyásakor nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás

ellen nem védte,

- az alkalmazott pénz-, vagy páncélszekrényt csak az ún. szúrózárral zárta le, ill. az azokra felszerelt összes zár bezárását elmu-

lasztotta,

- ha a pénzkazetta- vagy páncélszekrény kulcsait (beleértve a másodkulcsokat is) az üzlet- ill. üzemzárás után a kockázatviselés

helyén tartotta, ahol a pénz- vagy páncélszekrény, ill. kazetta volt, és azt a jogtalan eltulajdonítás során a tettes felhasználta.

2.3.2.2. üzemszünet kiegészítő biztosítás

Az üzemszünet-biztosítási esemény a vállalkozás (ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység) kényszerű szünetelése, ha a szünetelést

kiváltó ok a Biztosított jelen szerződésének alapbiztosításában foglalt 2.3.1.1-2.3.1.5. pontokban meghatározott tűz-, földmozgás, vihar-,

jégeső és hónyomás vagy vízkár biztosítási esemény valamelyikének bekövetkezte azzal a feltétellel, hogy az ilyen biztosítási esemény a

Biztosító kárfizetési kötelezettségét eredményezi.

E szerződés szerint üzemszüneti veszteség az alapbiztosításban foglalt a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó tűzkárok (és tűzkár

típusú károk), földmozgás károk, viharkárok, jégeső és hónyomás valamint vízkárok (2.3.1.1- 2.3.1.5. pontok) miatti üzemszünet következ-

tében fellépő olyan költségek (fix költség, bér jellegű kifizetések), amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat – amelyeket az

üzemszünet bekövetkezte nélkül kigazdálkodott volna –, valamint az elmaradt adózás előtti pozitív eredmény.

kizárások

nem téríti meg a Biztosító azt a kárt üzemszüneti kárként:

a) amely a vállalkozásnak egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következett be (pl.: átalakítás, tatarozás, szezonon

kívüli szünetelés stb. időszakában). A Biztosító ezekben az esetekben is térítést nyújt az arra az időtartamra eső üzemszüneti

veszteségekre, amellyel az – egyébként normális – üzemszünet a károsító biztosítási esemény miatt meghosszabbodott,

b) amely pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsem-

misülése, elrablása, ellopása, elvesztése vagy megrongálódása miatt következett be,

c) amely az elektromos eszközök, berendezések és gépek károsodásából eredő olyan üzemszüneti veszteség, melynek során a

károsodott elektromos eszközről, berendezésről és gépről tűz más vagyontárgyra nem terjedt át,

d) amely olyan üzemszüneti, illetve többlet-üzemszüneti veszteség, amelyet hatósági intézkedésekkel elrendelt építési (vagy hely-

reállítási és üzemkorlátozási) tilalom okozott,

e) amely üvegtörés következtében keletkezett,

f) a károsodott, elpusztult, elveszett vagyontárgyak előállításához, ill. újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitelfede-

zet) hiánya, továbbá késedelmes biztosítása, a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan vagy jelentős kése-

delme, illetve nem körültekintő, nem kellően gondos szervezése okozott.

a kár megállapításánál figyelembe veendő (biztosított) veszteségek, veszteségcsoportok:

a) az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére kifizetett munkabér és az ahhoz kapcsolódó közterhek.

b) az anyag és anyagjellegű költségek kivételével minden olyan egyéb költség, amely (általános költségek, fel nem osztott költségek)

az üzemszünet alatt is terheli a Biztosítottat; feltéve, ha az üzemszünet hiányában azt kigazdálkodta volna.

Ilyen költségek a következők:

- rendszeres befizetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatti időszakra is be kell fizetni, és jogszabályon alapuló

törlési lehetőség nincs. Ennek keretében kerülnek térítésre az adók (általános forgalmi adó, fogyasztási adó kivételével), biztosítási

díjak, illetékek stb.,

- olyan állandó fenntartási kiadások, amelyek a tevékenység szünetelésének ellenére rendszeresen felmerülnek, és kiegyenlítésüket

a vállalkozó az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles teljesíteni. Ennek keretében kerülnek

megtérítésre az üzemszünet tartamára eső bérleti, előfizetési, használati, postai díjak, továbbá azok a rezsiköltségek, amelyek nem

a helyreállítással összefüggésben merülnek fel (pl. energiaköltség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjárművek üzemeltetése, fenn-

tartási költség stb.),

- az értékcsökkenés,

- az üzemszünet miatt elmaradt pozitív üzemi nyereség (a forgalmi adóval és a különböző nem normatív támogatásokkal módosított,

az elszámolás alapjául szolgáló nettó nyereség).

a kár megállapításánál figyelembe nem veendő (nem biztosított) veszteségek, veszteségcsoportok

a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:

a) a nyers-, segéd- és üzemanyagokra, valamint a beszerzett árukra, termékekre, továbbá a termékek előállítására, forgalmazására,

szolgáltatások teljesítésére irányuló közvetlen ráfordítás, amennyiben nem a folyamatos üzemfenntartásához szükséges ráfor-

dításokról vagy kívülről jövő energia illetve tárolás legalacsonyabb díjszabásáról van szó,

b) az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó,

c) a kötbér, bírság, büntetőkamat, perköltség,

d) a forgalomtól függő biztosítási díjak,

e) a forgalomtól függő licencdíjak és a forgalomtól függő feltalálói díjak,

f) azok a nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolódnak a termeléshez, kereskedelemhez (pl. tőkeműveletekből származó

nyereségek).

a Biztosító kockázatviselésének terjedelme, önrészesedés

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a fentiek szerint körülírt üzemszünet 5. napjától kezdődően felmerülő üzemszüneti veszteségekre

vonatkozik és legfeljebb a 90. napig felmerülő üzemszüneti veszteségekig terjed. E határidőket az üzemszünetet kiváltó alap biztosítási

esemény bekövetkezésének időpontjától kell számítani. Az alap biztosítási eseménytől számított első 4 napra jutó üzemszüneti vesztesége-

ket a Biztosított maga viseli, azt önrészesedésként a kárkifizetésből a Biztosító levonja (önrészesedés).

A Biztosító egy biztosítási időszakban csak az első üzemszüneti biztosítási eseményre nyújt térítést.

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége – a fenti korlátozásokat is figyelembe véve – egy üzemszüneti biztosítási eseményre legfeljebb

5 000 000 forintig terjed.

a biztosítási díj meghatározásának alapja

A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási időszakot megelőző pénzügyi év teljes árbevétele.

2.3.2.3. kiegészítő szállítmánybiztosítás

A kiegészítő szállítmánybiztosítás alapján a Biztosító megtéríti az alapbiztosításban biztosított saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközben,

árukészletben, kész- és félkész termékben, valamint a javításra vagy bizományba átvett vagyontárgyakban a saját tulajdonú (illetve bérelt

vagy lízingelt) gépjárművel végzett belföldi szállítás során a Magyarország területén bekövetkező károkat az alábbiak szerint.

A kockázatviselés tartama a szállítmány haladéktalan szállításához elvégzett berakodás befejezésétől a rendeltetési helyen az áru haladék-

talan kirakodása megkezdéséig terjedő időszak.

A biztosított vagyontárgyak az alapbiztosításban biztosított,

- saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközök,

- saját vagy idegen tulajdonú árukészlet,

- saját gyártású kész- és félkész termékek,

- idegen tulajdonú javításra átvett és a szállítmány bizonylatán (szállítólevélen) feltüntetett vagyontárgyak.

a biztosítási események az alapbiztosításban meghatározott alábbi biztosítási események:

- tűzkárok (2.3.1.1. pont szerint)

- földmozgás károk (2.3.1.2. pont szerint)

- viharkárok (2.3.1.3. pont szerint)

valamint

- a közlekedési baleset: e tekintetben biztosítási eseménynek minősül, ha a szállítóeszközt ért közlekedési baleset következtében a biz-

tosított vagyontárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek. Megtéríti a Biztosító a szállítóeszközt ért közlekedési balesettel összefüg-

gésben a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.

kizárások

nem terjed ki a szállítmánybiztosítás:

- a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállító eszközön történő elhelyezése közben keletkezett sérülésekre,

- a fegyverekre,

- a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,

- a túlterhelt szállítóeszközzel történő szállításra,

- a szakszerűtlen vagy alkalmatlan járművel végzett szállításból eredő károkra,

- a lopásból (kivéve a közlekedési baleseti kárnál fent írtakat), feltörésből, rablásból eredő károkra.

E feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a szállítás közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biztosított vagyon-

tárgyakban keletkezett károkat.

biztosítási összeg, önrészesedés

A Biztosító egy biztosítási időszakban legfeljebb az első 2 szállítmánybiztosítási biztosítási eseményre nyújt kárkifizetést. A Bizto-

sító kárfizetési kötelezettsége biztosítási időszakonként a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) feltüntetett biztosítási összegig,

legfeljebb azonban 2 000 000 forintig, egy biztosítási eseményre pedig legfeljebb 1 000 000 forintig terjed.

A Biztosított – a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően – káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb

50 000 forintot maga viseli (önrészesedés).

2.3.2.4. irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések, eszközök kiegészítő biztosítása

biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak vagy azok bármely részének a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási

szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen, az alapbiztosítás keretében biztosított irodai és kereskedelmi elektronikus berendezé-

sekben, eszközökben a rövidzárlat és a kezelési hibák okozta, előre nem látott és hirtelen bekövetkező olyan részleges vagy teljes fizikai

károsodása, amely javítást vagy cserét tesz szükségessé.

biztosítható vagyontárgyak: jelen feltételek szempontjából irodai és kereskedelmi elektronikus berendezéseknek, eszközöknek minősülnek

a számítógépek és kiegészítőik (pl. nyomtató), a telefonközpontok, a telefax, a fénymásoló, a szkenner és a riasztó berendezés, valamint a

digitális pénztárgép, elektronikus mérleg, árleolvasó és árazó berendezések.

Jelen kiegészítő biztosításra feladott vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. Az érték meghatározásának alapja a

biztosítható vagyontárgyak új értéke. A Szerződő által ilyen módon meghatározott biztosítási összeg a kötvényen (fedezetet igazoló doku-

mentumon) szerepel, azonban annak értéke – érvényesen – nem haladhatja meg a 10 000 000 forintot.

kizárások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve:

a) a EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát el nem érő földrengés, földcsuszamlás, föld és kőomlás valamint üregbe-

omlás;

b) a vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása;

c) olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő (Biztosított) számára ismertek voltak,

vagy ismerni kellett;

d) bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, műholdas vagy rádió hullámú adatátviteli csatorna kimara-

dása vagy megszakadása;

e) a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás), vagy a légköri

viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;

f) a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség, kivéve ha az ilyen meghibásodást

a biztosított vagyontárgyban biztosítási esemény okozta;

g) a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség. Ez a kizárás vonatkozik a karbantar-

tási műveletek során kicserélt alkatrészekre is;

h) amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosított vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;

i) az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály, bérleti, lízing vagy

karbantartási szerződés alapján;

j) bármilyen következményi kár;

k) az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok, szigetelések, hevederek, kábelek, láncok, gumiabroncsok, cserélhető eszkö-

zök, vésett hengerek, üveg-, porcelán- és kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi közegek, gáz, kenőolaj, üzemanyag,

vegyszerek károsodása;

l) esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy zománcozott felületek karcolásai;

A k.-l. pontokban felsorolt kizárások ellenére a Biztosító kártérítést nyújt a kizárt eseményekre abban az esetben, ha biztosított

vagyontárgyakban a szerződés szerint egyéb térítendő kár is keletkezett.

2.3.2.5. vakolat károk biztosítása

biztosított vagyontárgyak

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosított vagyontárgyak az épületek, építmények külső vakolata, vakolati rendszere, burkolata

és festése.

biztosítási események

- a 2.3.1.3. viharkárok biztosítási eseményei, és

- a 2.3.1.5., a) természetes vizek károkozása – biztosítási események pontokban meghatározott biztosítási események.

a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító megtéríti a 2.3.2.5. pontban meghatározott biztosítási események miatt, a biztosított épületek, építmények vakolatkárait biztosítási

eseményenként legfeljebb az épületek, építmények biztosítási összegének 10%-áig.

kizárások, korlátozások

a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

- a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;

- a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát, amennyiben ugyanazon a helyen már korábban is károsodott és az újabb kár

az előzménykár javítását követő egy éven belül történt;

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek;

- belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;

- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben nem sérült falrész esztétikai színezésére, festésére.

2.3.2.6. tetőbeázási károk biztosítása

Jelen kiegészítő kockázat alapján a Biztosító megtéríti a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biztosított épület tetejéről történő,

a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék

okozta beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.

a kártérítés nem terjed ki:

- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés, tetőjavítás) költségeire.

Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a

Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghi-

básodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

2.3.2.7. különleges üvegek üvegtörés biztosítása

Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a törés vagy repedés következtében keletkezett károkat.

nem biztosítási esemény:

- a lepattogzás, kagylósódás miatt keletkezett károsodás,

- az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés, fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.

biztosított vagyontárgyak

a biztosítási védelem kiterjed az alábbi üvegezésre, amelyek lehetnek:

a) épület, épületszerkezeti üvegek

- üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés

- cégtáblák, reklámtáblák üvegezése, kivéve neonok,

- napkollektor

- az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének

megfelelően)

b) berendezések üvegezése

- bútorok üvegezése,

- pultok, polcok üvegezése,

- tükrök,

- akváriumok, terráriumok üvegezése

- a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció és betörésvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes

értékének megfelelően).

c) szerkezetileg beépített üveg, bérelt épület esetén

nem biztosítható üvegek

- műalkotás,

- copolit üvegezés,

- üveget helyettesítő műanyagok.

- járófelületbe épített taposó üveg,

- világító testek.

Biztosítási összeg a biztosításra feladott üvegezés pótlási értéke.

önrészesedés

A biztosított – a 2.2.5. pontban foglaltaktól eltérően – káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár 10%-át maga viseli.

kárkifizetés

a Biztosító megtéríti:

- a károsodott üveggel azonos minőségű üvegezés pótlási értékét,

- az üvegezés cseréjéhez szükséges védő berendezések, zárak, rácsok le és felszerelési költségét a biztosítási összegen belül, a pótlandó

üvegezés értékének 20 %-a erejéig,

- az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet, állvány, alpinista munka költségeit a biztosítási összegen belül, a pótlandó üvege-

zés értékének 20 %-a erejéig.

A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet, vagy keret károsodása miatt keletkezett károkat.

2.3.2.8. vandalizmus károk biztosítása

Céltalan rongálás miatt keletkezett károk, melyeket az elkövető a biztosított vagyontárgyak megrongálásával idézett elő.

A kártérítési limit összesen és legfeljebb a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének 10 %-a.

Vandalizmus kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát a falfirkálási és üvegtörési károk.

2.4. a Biztosító szolgáltatása (kártérítés) az alap- és kiegészítő vagyonbiztosításoknál, korlátozások, kizárások

Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosí-

tottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást.

A Biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a Biztosított jogosult.

2.4.1. a Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tárgyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.

a) részleges kár esetén:

- új érték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költségen.

- valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy káridőponti valóságos értékének 25 %-át, a Biztosító eltekint az értéknöve-

kedés levonásától.

b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság)

- új érték biztosítás esetén újértéken, de maximum a biztosítási összegig történik.

- valóságos érték biztosítás esetén valóságos értéken, de maximum a biztosítási összegig.

c) ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

d) új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül

térítésre.

A helyreállítás befejeztével – de legkésőbb a káresemény bekövetkezésétől számított 1 éven belül – a Biztosított jogosulttá válik a valóságos

és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási összegig.

e) a károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési összegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatásban vagy visszatérí-

tésben részesül a Biztosított, a vagyontárgy újjáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)

2.4.2. a termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg

a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg.

2.4.3. befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig

téríti meg a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

2.4.4. idegen vagyontárgyakat (a Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett

épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket) a valóságos értéknek megfelelően téríti a Biztosító, az

2.4.1.-2.4.2. pont szerint.

2.4.5. saját készletek kára esetén a térítés a biztosítási összegnek megfelelően történik, előállítási vagy beszerzési áron.

2.4.6. kereskedelmi áruk kárát:

a) nagykereskedelmi áruk esetén a káridőponti beszerzési áron,

b) kiskereskedelmi áruk vagy készletek esetén a forgalmazási költséggel növelt beszerzési áron,

c) vendéglátóipari nyersanyag és áruk esetében a káridőponti újrabeszerzési áron,

d) felvásárolt termékek esetében a felvásárlási áron téríti a Biztosító.

2.4.7. a Biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli nyilvántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok, minták, mo-

dellek kárkori értékének megállapítása a tervek, dokumentációk alapján történik.

2.4.8. nem a Biztosított tulajdonát képező, de biztosított és a Biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra

vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak (készletek) károsodása esetén

- a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

- teljes megsemmisülés esetén a káridőponti valóságos érték kerül térítésre.

2.4.9. nem a Biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási

összeg.

2.4.10. a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a Biztosító

minden esetben levonja.

2.4.11. a Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények (biztosítási események) folytán a biztosított vagyontárgyakkal

kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a következők szerint:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült

költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozás-

sal, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát

szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, a Biztosító a teljes biztosítási összegen belül, annak 5%-áig, de

legfeljebb 200 000 forintig téríti;

b) a Biztosítottat terhelő, a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási költségeket,

beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat, a Biztosító a teljes biztosítási összegen

belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 200 000 forintig téríti.

2.4.12. a károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben

foglaltak alapján történik.

2.4.13. a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:

a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki,

b) az üzemszünet biztosítás kivételével azon költségeket, amelyek a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó

gazdasági hátrányként jelentkeznek (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, vagy egyéb

veszteség),

c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,

d) a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészeinek, tartozékainak eredeti célú felhasználása a kár

miatt hiúsult meg,

e) a normalizált hiány (káló),

f) készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként keletke-

zett, (kivéve, ha a készpénzkár betöréses lopás, rablás során következett be, és a Szerződő e kockázatokra kiegészítő biztosítást

kötött).

nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:

g) talajban,

h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üze-

meltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben,

i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,

j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.

2.4.14. a Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreállítás, ill. egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folya-

mat során határozza meg.

2.4.15. a károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket vagyontárgyanként külön

kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a Biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.

2.4.16. a Biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve teljesíti a szolgáltatást. A Biztosító csak abban az esetben téríti meg az

általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy hely-

reállítása, újraépítése, újrabeszerzése során felmerült, és a Biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás kapcsán ÁFA-

visszaigénylésre nem jogosult.

2.4.17. ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a Biz-

tosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

2.4.18. ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható

helyre, akkor a Biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.

Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy

helyreállítás költségeit fizeti.

2.4.19. a jelen feltételek alkalmazásában:

- teljes (totál)kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás mű-

szakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

- az új érték megegyezik a károsulttal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy újrabeszerzésének

az általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költségével.

- a valóságos (avult) értéket a Biztosító úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést.

3. a kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei

Az alábbiakban részletezett általános és épülethasználói, munkáltatói, bérlői, termék -, bérbeadói, tanulói, környezetszennyezési és szolgál-

tatói felelősségbiztosítások, az alap vagyonbiztosítás választható kiegészítő biztosításai, amelyek közül a Biztosító kockázatviselése azokra

terjed ki, amely kiegészítő felelősségbiztosítások a biztosítási szerződésben megjelölésre kerültek, és amelyeket a biztosítási kötvény (fede-

zetet igazoló dokumentum) tartalmaz. A munkáltatói, bérlői, bérbeadói, tanulói, környezetszennyezési, termék- és szolgáltatói felelősségbiz-

tosítás megkötésének feltétele az általános és épülethasználói felelősségbiztosítás egyidejű megléte.

Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás esetén a

károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének időpontja az

a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta;

sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén

az egészségkárosodás megállapításának napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének

időpontja. A kár bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.

A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével

kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a

Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

a) kizárások

az általános feltételek 1.7. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás:

- a Biztosított által elszenvedett kárra,

- a Szerződő és a Biztosított egymásnak okozott káraira,

- légi járművek, repülőterek üzembentartói minőségében, légi járművek alkatrészeinek és tartozékainak tervezéséből, gyártásá-

ból, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkra,

- lassú folyamatos állagromlással okozott károkra, amelyek zaj, rakódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz, vagy egyéb ha-

sonló hatások következtében álltak elő,

- olyan károkra, amelyeket a Biztosított azonos károkozási körülményekkel okozott, és a Biztosító felhívása ellenére a károkozási

körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

- ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár

ezután a szükséges intézkedédés elmaradása miatt következett be,

- többletkárokra, ha a Biztosított – a Biztosító felhívása ellenére – kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget,

- elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüggésben bekövetkező közvetett és közvetlen káraira,

- szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel kapcsolatos jog megsértéséből eredő károkra,

- a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkra,

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek üze-

meltetésével, használatával okozott károkra,

- az épülethasználói minőségben nem a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt telephelyen

okozott károkra,

- az épülethasználói minőségben nem a 3.1.1.2. pontban részletezett épülethasználói felelősségbiztosítási esemény körébe tar-

tozó károkra,

- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletke-

zett,

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási köte-

lezettségen alapuló kárigényekre,

- a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott társadalmi munka során keletkezett károkra,

- a Biztosított szerződő partnerének vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott károkra,

- a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

- épület(ek)ben, építmény(ek)ben az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt

bekövetkező károkra,

- a hivatalos építési tervtől (szabálytalanul) eltérően, vagy annak hiányával megépített épület(ek), építmény(ek) kivitelezési hibája

miatt, az arra visszavezethető károkra, amennyiben a kivitelező/építettő a Biztosított volt,

- a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkra,

- a munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási, mesterséges tereptárgyakban okozott (töltés, támfal stb.), illetve

a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztéséből eredő károkra,

- azokra a károkra, amelyeket a Biztosítottak egymásnak, alkalmazottaiknak, megbízottjaiknak, tagjaiknak, vezető tisztségvise-

lőiknek, tulajdonosa(i)nak, a tulajdonukban lévő szervezetnek vagy hozzátartozóiknak okoztak,

- a Biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

- a szállítással, szállítmányozással összefüggésben keletkezett károkra,

- az azbesztózissal összefüggő károkra

- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.

a Biztosító nem téríti meg továbbá:

- a termék vagy szolgáltatás hibájából keletkezett (termékfelelősségi) károkat,

- a bérlői, bérbeadói, szolgáltatói minőségben okozott károkat,

- a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés alatt okozott károkat,

- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

- a munkáltatói felelősség körébe tartozó károkat, kivéve, ha ezen kockázatokra a vonatkozó kiegészítő felelősségbiztosítások

megkötésre kerültek.

b) a biztosítási összeg, önrészesedés

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett biztosítási eseményen-

kénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeghatárokig (limit) terjed.

A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A

biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kama-

tokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges érték, a

Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a bizto-

sítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgáltatása a szerződésben

meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a biztosítási eseményenkénti biztosítási

összeg nem elegendő valamennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.

Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további

szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely későbbi idő-

szakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában fennálló

biztosítási eseményenkénti, de maximum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegig áll fenn.

A Biztosító a jelen kiegészítő feltételek alapján nyújtott szolgáltatása összegéből nem von le önrészesedést, kivéve, ha a kiegészítő feltéte-

lekben az önrészesedés alkalmazása előírásra kerül.

c) a kárrendezési eljárás különös szabályai

A Biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A Biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül

a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését

ő egyenlítette ki. Ennek tényét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.

Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil-

vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik;

ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a Biztosított bírósági

elmarasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A

Biztosító jogosult ellátni a Biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik.

Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos

egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

A Biztosító a biztosítási összeg erejéig, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

a Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti:

- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot,

- sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,

- a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez

szükséges,

- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költségeket, akkor is, ha azok

eredményre nem vezettek,

- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény körülményeinek megállapítása, a

kárigény jogosságának tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a Biztosított

polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos költségeket. A perköltségekre csak akkor

nyújt fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával, illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.

Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelősségének mértékéig

terjed.

A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

a Biztosító nem téríti meg a károsult:

- elmaradt hasznait, üzemszüneti veszteségeit, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres

jövedelem kiesést;

- gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget

tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.

Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káreseménynek tekintendő, ha a Biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek,

amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni eloszlásától és az

igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító

a Biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben érvényesített

igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)

A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak írásban beje-

lenteni.

d) a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset)

A Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a Biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a káro-

sulttal szemben.

A Biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta. A jelen kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha

- a kár a Biztosított – vezető munkakört vagy a Biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalma-

zottjának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának igazolt alkoholfogyasztásával vagy bódulatot keltő szer hatása alatt,

illetőleg ezzel összefüggésben okozta, és a kár ezen állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kárt a Biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos meg-

sértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően 3 éven

belül már következett be biztosítási esemény,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges

intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár ismétlődésének veszé-

lyére írásban is figyelmeztette.

- ha a károsult kára a Biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos megsér-

tése miatt következett be.

A Biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg megtérítését a Biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan

gondatlannak minősítette.

e) felek együttműködése

- Szerződő köteles a szerződés megkötésekor a Biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden lényeges kérdésről megfelelően tájé-

koztatni akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóság-

tartalmáért a Szerződő felel akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött,

- Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfordulót megelőzően a díjszámítás

alapját képező adatokról (pl.: bérköltség, forgalom, növénytermelési érték) a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a biztosítási

díjat aktualizálja,

- a Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli,

- a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős igazolásokat kiállítani, okiratokat,

szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átadni, vagy

ezekbe betekintést biztosítani,

- a Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbiztosítási

szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázatviselése kiterjed.

f) A 3.1. általános és épülethasználói, 3.2. munkáltatói, 3.3. bérlői, 3.4. termék -, 3.5. szolgáltatói, 3.6. bérbeadói valamint 3.7. környezet-

szennyezési kiegészítő felelősségbiztosítási fejezetekben nem szabályozott kérdésekben az 1. általános feltételek fejezet, valamint a 3.

kiegészítő felelősségbiztosítások feltételei fejezet rendelkezései az irányadók.

3.1. a kiegészítő általános és épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövet-

kezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a szerződésen

kívüli harmadik személynek okozott károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel

tartozik.

3.1.1. biztosítási események

3.1.1.1. általános felelősségbiztosítás

Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a Magyarország területén a vállalkozási tevékenység végzésével összefüg-

gésben, szerződésen kívüli harmadik személynek jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt okozott, bekövetkezett (együttesen telje-

sítendő feltételek) személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó káresemény, amelynek megtérítéséért a Biztosított a magyar

polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

3.1.1.2. épülethasználói felelősségbiztosítás

Jelen kiegészítő feltételek értelmében biztosítási esemény az a szerződésen kívüli harmadik személynek a jelen biztosító kockázatviselésé-

nek tartama alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléses vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó kár-

esemény, amelynek megtérítéséért a Biztosított, mint a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt telephely

- tulajdonosa vagy

- bérlője,

e minőségében a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

3.1.1.3. K&H Gyógyszertári felelősségbiztosítási záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiterjed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit) azokra a szerző-

désen belül okozott személyi sérüléses károkra, amelyeket a Biztosított, vagy a Biztosított alkalmazásában álló gyógyszerész, gyógyszertári

asszisztens, illetőleg gyógyszerkiadó szakasszisztens a gyógyszertári munkavégzés közben a foglalkozási szabályok megsértésével/ meg-

szegésével okozott és amelyekért a Biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Személyi sérülésnek minősül a károsult halála, testi sérülése, valamint egészségkárosodása.

A biztosítási fedezet kiterjed a Biztosítottat, mint magisztrális gyógyszer előállítóját terhelő kártérítési kötelezettségekre is.

Nem téríti meg a Biztosító a bizonyíthatóan vérrel, vérkészítménnyel átvitt betegségekkel összefüggésben előterjesztett kártérítési

igényeket, továbbá a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós berendezések által okozott károkat, valamint az AIDS és Hepatitis

fertőzésekből eredő károkat.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 Ft káreseményenként.

A fentieken túlmenően a záradékra a K&H vállalkozói biztosítás (KVB-13) szerződési feltételeiben foglaltak az irányadók.

3.1.1.4. K&H tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradék

a Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiterjed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit):

- azokra a károkra, amelyeket a szakképzésben részt vevő tanuló a gyakorlati képzés során, annak helyszínén, oktatási idő alatt, a szá-

mára a tanulmányi szerződésben rögzített munkavégzés során, idegen harmadik személynek vagy az ott dolgozóknak vagy az oktatók-

nak okoz és amelyek miatt, mint a tanuló foglalkoztatója, a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik vagy

- az olyan, a szakképzésben résztvevő tanuló által – a gyakorlati képzés során, annak a helyszínén, a számára a tanulmányi szerződésben

rögzített munkavégzése kapcsán, az oktatási idő alatt- üzemi baleset folytán elszenvedett károkra, amelyekért, mint a szakképzés szer-

vezője, illetve nyújtója a Munka törvénykönyve szerint felelősséggel tartozik.

A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit elkülönülhet a K&H

általános felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

a fentieken túlmenően a záradékra a K&H vállalkozói biztosítás:

- kiegészítő általános és épülethasználói felelősségbiztosítás feltételeiben és

- kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételeiben foglaltak az irányadóak.

3.2. a kiegészítő munkáltatói felelősségbiztosítás feltételei

3.2.1. biztosítási esemény

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekö-

vetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a munkabal-

esettel összefüggésben jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen tel-

jesítendő feltételek) károk megtérítése alól, amelyekért a Biztosított munkáltatói minőségében a magyar polgári jog szabályai szerint kárté-

rítési kötelezettséggel tartozik.

3.2.2. kizárások

nem terjed ki a biztosítás:

- munkáltatói felelősségbiztosítás tekintetében a foglalkozási ill. munkahelyi ártalomból és megbetegedésből eredő károkra, va-

lamint a dologi károkra,

- munkáltatói felelősségbiztosítás tekintetében a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozóban, útközben ért

balesetek miatti károkra.

3.3. kiegészítő bérlői felelősségbiztosítás

3.3.1. biztosítási esemény, a kockázatviselés helye

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekö-

vetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a kockázatvi-

selés helyén jelen biztosító kockázatviselésének tartama alatt

- tűz,

- robbanás, összeroppanás,

- vezetékekből kiömlő víz vagy gőz által a bérelt épületben, építményben okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) dologi

(tárgyrongálási) károk megtérítése alól, amelyekért a Biztosított – mint a kötvényen (fedezet igazoló dokumentumon) megjelölt telephely

(épület, helyiség vagy helyiségcsoport) bérlője – a bérbeadóval szemben a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezett-

séggel tartozik.

A kockázatviselés helye a Biztosított bérelt telephelye.

3.4. kiegészítő termékfelelősség-biztosítás

3.4.1. biztosítási esemény

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekö-

vetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat jelen biztosító

kockázatviselésének tartama alatt a Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személyi sérüléssel

járó vagy dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, amelyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója, forgalmazója a magyar

polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Több, azonos okból bekövetkezett káresemény egy biztosítási eseménynek (egy káreseménynek) minősül a Biztosító szolgáltatása tekinte-

tében.

3.4.2. kizárások

nem terjed ki a biztosítás:

- a tudomány és technika adott színvonalán fel nem ismerhető kárforrás által okozott károkra,

- magában a hibás termékben és tartozékaiban keletkezett kárra,

- közvetlenül a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból, hiányosságaiból keletkező kárra,

- a hibás termék feldolgozása, más termékkel való – gyártási, előállítási folyamatban történő – összeépítése során más dologban

keletkezett kárra,

- a felülvizsgálatra, javításra, szervízelésre, cserére, vagy a forgalomból történő kivonásra történő visszahívás költségeire,

- a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve hibátlan termékkel való pótlással kapcsolatos költségekre,

- a genetikai károkra,

- tisztán pénzügyi veszteségekből eredő károkra.

3.4.3. a súlyos gondatlanság speciális esetei

Az általános, és épülethasználói felelősségbiztosítás feltételeiben szereplő eseteken (3.1.5. pont) túlmenően súlyosan gondatlan-

nak minősül a károkozás, és így a Biztosító visszakövetelését alapozza meg, ha a Biztosított

- a terméket a gyártásra vonatkozó kötelező technológiai előírások, szabályok megszegésével, azok be nem tartásával bocsátotta

ki,

- a termékgyártásra vagy -raktározásra vonatkozó speciális egészségügyi/egészségvédelmi előírásokat súlyosan megsértette,

és a kár így következett be,

- a kárt olyan termékkel okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) a hatóság elrendelte, és a Biztosított ezen

kötelezettségét nem teljesítette,

- a termék fokozottan veszélyes tulajdonságáról tájékoztatást, felhívást nem, vagy tévesen illetve hiányosan adott, és a személyi

sérülés (egészségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a termék e fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő.

3.5. kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosítás

3.5.1. biztosítási esemény

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekö-

vetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat a biztosító

kockázatviselésének tartama alatt a Magyarország területén a szolgáltatás teljesítése során okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő

feltételek) dologi (tárgyrongálási) károk megtérítése alól, amelyekért a Biztosított – mint a Biztosított által a Biztosító felé írásban közölt

tevékenysége során történő szolgáltatás nyújtója – szerződéses partnerével, illetve annak képviselőjével szemben a magyar polgári jog

szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Jelen kiegészítő feltételek szempontjából biztosítási esemény a Biztosított által a Biztosító felé írásban közölt tevékenysége során történő

szolgáltatásnyújtás közben, illetve hibás teljesítése következtében szerződéses partnerének, illetve annak képviselőjének okozott közvetlen

dologi kár.

3.5.2. kizárások és korlátozások

a Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

- a jótállási, szavatossági igényekre, illetve az ezzel kapcsolatban felmerült költségekre, a késedelemmel, illetve a nem teljesí-

téssel összefüggésben felmerült igényekre,

- azon vagyontárgyakban bekövetkezett károkra, amelyek a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a Biztosított szolgál-

tatása irányul,

- azon engedélyköteles tevékenység végzése folytán keletkezett megtérítési igényekre, amelyre a Biztosított a szükséges enge-

délyekkel nem rendelkezett, vagy az egyéb előírásoknak nem felelt meg,

- a tisztítással eltávolítható szennyezési károkra,

- államigazgatási (közigazgatási), hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben okozott károkra,

- a Biztosított alvállalkozójának okozott károkra, illetve a Biztosított alvállalkozója által okozott károkra,

- targoncák, daruk által okozott károkra.

3.5.3. egyéb rendelkezések

A biztosítási díj meghatározásának alapja a biztosítási időszakot megelőző pénzügyi év teljes forgalma.

3.5.4.1. szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítás záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében jelen záradék alapján kiterjed a szálloda üzemeltetése, szállásadói tevékenység

során – az üzemeltetéssel, szállásadással összefüggésben – a vendégnek okozott dologi károkra.

nem téríti meg a Biztosító:

- készpénzben, értékcikkben, óra és ékszerben keletkezett kárt,

- a vendég gépjárművében okozott totálkárt, a Biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha a helyreállítási költ-

ség eléri, illetve meghaladja a jármű (biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének 60%-át,

- gépjármű lopáskárt,

- a gépjármű feltörésével okozott kár.

A kártérítési limit maximum 15 000 000 forint – a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint – káreseményenként

és egy biztosítási időszak alatt összesen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

Jogszabály alapján káreseményenként a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszeresét nem haladhatja meg.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.

3.5.4.2. gépjárműjavítók felelősségbiztosítása záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiterjed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási összeghatárig (limit)

a javításra átvett gépjárművekben keletkezett, polgári jogi felelősségből eredő, a Biztosított tevékenységi körébe eső cselekedetekre, mu-

lasztásra visszavezethető olyan károkra, amelyek a javítás során, telephelyen belüli mozgatás alkalmával keletkeztek, valamint telephelyen

kívül, kipróbálásból eredően a kipróbált gépjárműben keletkeztek.

nem minősül biztosítási eseménynek:

- a járművek üvegezésében okozott repedés, törés,

- hibás, vagy nem megfelelő alkatrész beépítéséből eredő kár,

- a szabadban tárolt járművek feltöréséből, ellopásából eredő kár,

- a javítással összefüggő következményi kár, valamint a

- szakmai hibából, nem megfelelő javítási technológiából származó kár.

A szolgáltatás közvetlen tárgyával kapcsolatos felelősségi körre a biztosítás nem vonatkozik. (A szolgáltatás közvetlen tárgya: a

Biztosított által átvett gépjármű szerkezeti részei, amelyek javítására, cseréjére, felülvizsgálatára a Biztosított és a szolgáltatás

megrendelője között szerződés jött létre, valamint azok a szerkezeti elemek, amelyeket a megrendelés teljesítéséhez eredeti he-

lyükről el kell mozdítani, ki kell szerelni.

Közvetlen szerelés tárgyának minősül a gépjárművek már sérült, hibás vagy elhasználódott minden olyan szerkezeti része, amely

cserére, javításra szorul, akkor is, ha nem képezi megrendelés tárgyát.)

A fedezet a javításra történő átvételtől a kijavított gépjármű átadásáig tart.

A Biztosító kártérítésének alapja a valóságos érték.

A kártérítés felső határa 15 000 000 forint – a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint – káreseményenként és

egy biztosítási időszak alatt összesen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.

3.5.4.3. gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősségbiztosítása záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiterjed azon dologi károkra, amelyek a biztosított által, a gépjármű eredetiségére

vonatkozó vizsgálat eredményét tanúsító téves szakvélemény kiállításával keletkeztek.

nem minősül biztosítási eseménynek:

- a biztosított által alkalmazott vizsgálati eljárások/rendszerek szabályos, előírásszerű használata ellenére, külső okok (pl. külső

adatbázis hibája) miatt bekövetkező károk,

- a jogszabályban előírt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen

alapuló kárigények,

- a kötbér, bírság, valamint egyéb büntető jellegű költségek,

- a jogosultság vagy engedély hiányában végzett eredetiségvizsgálat, illetőleg annak során kiállított eredetiségvizsgálati szak-

véleménnyel okozott károk.

A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként és gépjárművenként, egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit

elkülönülhet a kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.

3.5.4.4. szolgáltatás tárgyában okozott károk záradék

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiterjed azon vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen dologi károkra, amelyek

a szolgáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

nem téríti meg a Biztosító:

- a szolgáltatás tárgyának olyan kárait, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak

vagy egyéb okból cserére szorultak,

- esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényeket,

- gépjárművekben okozott károkat.

A kártérítési limit maximum 5 000 000 forint káreseményenként és egy biztosítási időszak alatt összesen, amely limit elkülönülhet a kiegészítő

szolgáltatói felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de minimum 20 000 forint káreseményenként.

3.6. kiegészítő bérbeadói felelősségbiztosítás

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekö-

vetkezte esetén jelen feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat, az általa –

érvényes bérleti szerződés alapján bérbe adott épület – bérbeadói minőségében, az épület helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz,

robbanás, csőtörés káresemény által okozott felelősségi károk alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel

tartozik.

nem téríti meg a Biztosító:

- a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből szár-

mazó elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt),

- a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karbantartása, az erről szóló tájékoztató hiánya vagy hiányossága következtében a

bérlőnél jelentkező elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt).

3.7. kiegészítő környezetszennyezési felelősségbiztosítás

3.7.1. biztosítási esemény

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekö-

vetkezte esetén a jelen feltételben és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat jelen biztosító

kockázatviselésének tartama alatt Magyarország területén okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek), olyan előreláthatatlan,

hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű, normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel történő környezetszennyezéses (pl.: talaj, levegő,

víz, élővilág) károk alól, amelyekért a hatályos magyar jogszabályok szerint a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

3.7.2. kizárások és korlátozások

A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

- a lassú vagy folyamatos vagy ismétlődő, nem balesetszerűen bekövetkezett károkra,

- magukban a környezetszennyezést előidéző dolgokban keletkezett károkra,

- a megmunkálásra, feldolgozásra, javításra, szállításra átvett idegen dolgokban keletkezett károkra,

- vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkra,

- útrongálási, valamint a talaj és növényi kultúrában okozott letaposási károkra,

- a környezetszennyezési bírságra,

- szennyvíztisztító-, egyéb tisztító- és hulladék-feldolgozó berendezésekre, üzemekre, az ezek által okozott károkra,

- veszélyes hulladék köztes tárolására, vagy az ez által okozott károkra valamint mindennemű végleges tárolásra vagy az ez által

okozott károkra.

3.7.3. Biztosító visszakövetelési joga

A 3. d) pontban meghatározott eseteken túl súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, és a Biztosító a kifizetett kártérítés megté-

rítését követelheti a Biztosítottól, ha:

- a Biztosított a környezetvédelmi előírásokat megsértette, és a bekövetkezett kár ennek a következménye,

- a szükséges javítási és karbantartási munkákat nem végezte el.

3.7.4. egyéb rendelkezések

A biztosítási díj számításának alapja a Biztosított kockázatviselés kezdetét megelőző évi forgalma, megújítás esetén a biztosítási évfordulót

megelőző év forgalma.

Újonnan indult/induló vállalkozás esetén a biztosítási díj számításának alapja a tervezett éves forgalom.

1. számú melléklet

védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz

minimális mechanikai - fizikai védelem

Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZ-

TOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

- A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakí-

tása szükséges.

Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely

legalább 10 cm vastagságú

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag

található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-

, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et

és az egyedi minősített lamellás zár

- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak

részleges mechanikai - fizikai védelem

Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁS-

BIZTOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

1. falazatok, födémek, padozatok

A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása

szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas

háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve

a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található

2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelmé-

nyeknek.

- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti

kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített

ellenlemezt kell alkalmazni

- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű

köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával

egyenértékű erősséggel kell biztosítani

- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell

lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások

szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm átmérőjű, acéllemez borí-

tásnál legalább 6 mm átmérőjű legyen

- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszer-

kezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani

- az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság

megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja

- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni.

Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni véde-

lemmel kell ellátni

- a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A reteszelési mélység-

nek legalább 14 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-

re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a

járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból

készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet

helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg

- a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szer-

kezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben támasztott követelmények értelemsze-

rűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal

- a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az

fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a

bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával valósítható meg.

1. számú melléklet

3. zárszerkezetek

a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt biztonsági követelményeknek.

4. hengerzárbetétek

a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek

variációszáma a 10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható

5. fix és mobil rácsok

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a

járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból

készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet

helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B 1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg ill. A1 minősítésű dobásálló üveg

- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való

kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" feltolás

elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) köröm-

mel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenér-

tékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású)

megjegyzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.

minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs,

a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység

rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetékes kap-

csoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés

esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell.

Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer 2 másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzé-

kelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra

illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást 2 energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás

üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen

kerüljön kijelzésre.

Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség

üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelzőrendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon, rádiótelefon, vagy rádió adó-

vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti központba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit

fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló szolgálat-

tal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik.

A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza és archiválja a védett objektumban telepített elektronikus biztonsági rendszer

által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat.

készpénz tárolási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbiak szerint tárolandó (a tárolás céljára szolgáló helyiség) – a biztosítási

összegnek megfelelő – védettségi szintű legyen:

a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt

beépített, rögzített lemezkazettában

1. számú melléklet

b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között

megerősített, rögzített lemezszekrényben

c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között

biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben

d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett

MABISZ minősítéssel rendelkező, megfelelő értékhatárú páncélszekrényben, melyet nyitásérzékelő, testhangérzékelőkkel kell csatlakoztatni

az elektronikai jelzőrendszerre

2. számú melléklet

tájékoztató a K&H Biztosító által

a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat

kérheti be:

K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

káresemény bekövetkezésekor

minden esetben

a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő

nyomtatvány

tulajdoni lap, zálogjogosulti nyilatkozat

építési tervdokumentáció és engedély

árajánlat, költségvetés

a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi

szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés

fényképek, tanú nyilatkozat

a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás

hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)

vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

ÁFA nyilatkozat

Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás

felvételéről

bizományosi szerződések

vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó karto-

nok, leltárívek, könyvelési bizonylatok

érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv

őrnapló, őrutasítás

eredeti jótállási jegy

szervizjegyek, használati utasítás

a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény

tűzkárok esetén

a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás

árvízkárok esetén

illetékes vízügyi hatóság igazolása

vihar- és jégveréskárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

villámcsapáskárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

szakvélemény szerviztől

földrengéskárok esetén

szeizmológiai intézet igazolása

bányatérkép

betöréses lopás-, rablás-,

vandalizmus-,és épületrongá-

lási károk esetén

rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, vé-

delmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanú-

sítvány)

vakolatkárok esetén

meteorológiai intézet igazolása

előzménykár esetén az előző javítás igazolása

tetőbeázás-kár esetén

előzménykár esetén az előző javítás igazolása

tűz üzemszünet károk esetén

Tb járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését igazoló bizonylat

jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárösszegét és a kifi-

zetését tanúsító eredeti nyugták, számlák

szakértői jelentések

a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállítási szerződések, üzleti

terv és jelentés

folyó évi és előző 3 évi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet kalkulációk, és

azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az

üzemszünet bekövetkezése nélkül

könyvvizsgálói és audit szakvélemény

gépjárműben

bekövetkező

károk esetén

forgalmi engedély

állapotlap

szállítás során bekövetkező

károk esetén

szállító- és menetlevél

2. számú melléklet

K&H vállalkozói biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

felelősségi károk bekövetkezé-

sekor minden esetben

a Biztosított nyilatkozata a felelősség elismeréséről

a Károsult részletes igénybejelentése

a Biztosított felelősségének és a kár mértékének megállapítására vonatkozó hatósági határoza-

tok, társasági szerződés, szabályzatok, munkaköri leírás, belső szabályzatok

a Károsult sérülése, egészségkárosodása vagy halála esetén a teljes orvosi dokumentáció (diag-

nózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló

orvosi bizonyítvány

káresettel összefüggő jegyzőkönyvek

személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem-

pótló járadékot, és a sérelemdíj összegszerűségét igazoló dokumentumot, orvos szakértői véle-

mények, orvosi leletek

bírósági vagy peren kívüli eljárási költségeket, perköltséget igazoló, eredeti számla, polgári illetve

büntetőeljárás ügyvédi költségét igazoló, eredeti számla

polgári és büntetőjogi védelmével, a bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcsolatos

költségeket igazoló, eredeti számla vagy jogerős bírósági végzés

általános felelősségi károk ese-

tén

beruházásokhoz szükséges hatósági engedély

épülettulajdonosi vagy -használói minőség igazolása

szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányi szerződése

állatorvos magángyakorlati engedélyének igazolása

őrző-védő szerződés, őrnapló, őrigazolvány

elektronikus betörésvédelmi eszközök megrendelési szerződés

teljes orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok)

károsodott vagyontárgyak eredeti számlái

károsodott vagyontárgyak javítási árajánlata, számlája

balesettel okozati összefüggésben felmerült költségek számlái

jövedelemigazolás

táppénz igazolás

rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás

árvaellátás igazolása

szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása

munkaköri leírás

tulajdoni lap

halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv

születési-, házassági anyakönyvi kivonat

hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány

bérlői felelősségi károk esetén

bérleti szerződés

munkáltatói felelősségi károk

esetén

alkalmazott, valamint megbízott igazolása (pl. munkaviszonyt igazoló okirat, megbízási szerző-

dés)

termékfelelősségi károk esetén

a biztosított termékgyártói (előállítói), forgalmazói, importálói minőségének igazolása

külföldi féllel kötött szerződések és egyéb megállapodások igazolása, a termék használati utasí-

tása

a termék forgalomba hozatali engedélyének igazolása

szolgáltatói felelősségi károk

esetén

a Biztosított szolgáltatói minőségének igazolása

a szolgáltatás igénybe vételét igazoló dokumentum, eredeti számla

jegyzőkönyv, amely tartalmazza a kár keletkezésének körülményeit, okát, időpontját, a károsodá-

sok pontos adatait, mértékét,

a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek, dokumentumok bemutatása

környezetszennyezési felelős-

ségi károk esetén

a kármentesítési költségek igazolása (eredeti számla, árajánlat)

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási

esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdeké-

ben, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H vállalkozói biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.

3. számú melléklet

adatkezelési tájékoztató (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jog-

szerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes ada-

tot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító

minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek

legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító

személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének

adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt bizto-

sítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével,

véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adat-

kezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítésé-

hez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott

közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez

szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatke-

zelések jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos

adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartal-

mazó – adat tekintetében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz-

dálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni

ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével,

nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha

törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma-

zottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot-

tak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a

kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit.

alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde-

kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgálta-

tások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos vissza-

élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt

adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog),

ideértve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos

információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, va-

lamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adat-

korlátozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait

tagolt, ismert és géppel olvasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az

érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra

ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesí-

téséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel

szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvé-

delmi és Információszabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) vala-

mint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatkezelési tájékoztató a www.kh.hu/adatvedelem oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata.

Részletes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

A K&H Biztosító Zrt. K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei 2020.01.01-től

Facebook

Legutóbbi bejegyzések

Kategóriák

Hasznos linkek