A K&H Biztosító Zrt. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás szerződési feltételei 2020.01.01-től

Home
/
Lakás és vagyon
/
A K&H Biztosító Zrt. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás szerződési feltételei 2020.01.01-től

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

érvényes 2020. január 1-től

Tartalom

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás ügyfél-tájékoztató ..........................................................3

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosításának szerződési feltételei ...............................................7

1. általános feltételek ......................................................................................................................... 7

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított ..................................................................................................... 7

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte ................................................................................................... 7

1.3. a kockázatviselés kezdete ............................................................................................................ 8

1.4. a biztosítási szerződés tartama ..................................................................................................... 8

1.5. a biztosítási szerződés módosítása .............................................................................................. 8

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ............................................................................ 8

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai .............................................................................................. 9

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ......................... 10

1.9. önrészesedés .............................................................................................................................. 10

1.10. a szerződő felek speciális kötelezettségei .................................................................................. 10

1.11. a Biztosító mentesülése .............................................................................................................. 14

1.12. általános kizárások ...................................................................................................................... 14

1.13. egyéb rendelkezések .................................................................................................................. 15

1.14. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ............................................................... 16

1.15. panaszbejelentés, panaszkezelés .............................................................................................. 19

I. K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás különös feltételei (dologi károk)........................ 21

I.1. Biztosított ..................................................................................................................................... 21

I.2. területi hatály ............................................................................................................................... 21

I.3. biztosítható vagyontárgyak köre ................................................................................................. 21

I.4. a kockázatviselés kezdete, biztosítás időtartama ....................................................................... 22

I.5. Biztosítási esemény .................................................................................................................... 22

I.6. kizárások, korlátozások ............................................................................................................... 22

I.7. biztosítási összeg ........................................................................................................................ 23

I.8. önrészesedés .............................................................................................................................. 23

I.9. a Biztosító szolgáltatása ............................................................................................................. 23

II. kiegészítő felelősségbiztosítás feltételei ..................................................................................... 24

II.1. harmadik személyekkel szembeni felelősség (általános polgári jogi felelősség) ....................... 24

II.2. területi és időbeli hatály ............................................................................................................... 24

II.3. a biztosítás megszűnése ............................................................................................................. 24

II.4. a biztosítás díja ........................................................................................................................... 24

II.5. biztosítási összeg ........................................................................................................................ 24

II.6. önrészesedés .............................................................................................................................. 25

II.7. biztosítási események ................................................................................................................. 25

II.8. a Biztosító szolgáltatása ............................................................................................................. 26

II.9. a kárrendezési eljárás különös szabályai.................................................................................... 27

II.10. a Biztosító megtérítési igénye (visszkereset) .............................................................................. 28

III. záradékok és függelékek ............................................................................................................ 29

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás ügyfél-tájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H

összkockázatú építés-szerelés biztosítást, amely

védelmet nyújt a beruházásokat, építkezéseket

fenyegető veszélyek jelentős hányadára.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult

meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa

egyik vezető pénzügyi csoportjának, a KBC cso-

portnak a tagja

, és Magyarországon biztosítási te-

vékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési cím: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank

(1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím:

H-1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: (06 1)

489 9100, fax: (06 1) 489 9102).

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII.

törvény a biztosítási tevékenységről és a 2013.

évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosí-

tási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelem-

adóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági

adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási

szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék

értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt

biztosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése so-

rán közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a

jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők java-

dalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői

tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

a magas- és mélyépítés különböző létesítmé-

nyeire, mint például (de nem kizárólag):

- lakóházakra, lakóparkokra, közösségi lakóhá-

zakra, üzletházakra, bevásárlóközpontokra,

kórházakra, rendelőintézetekre, iskolákra,

óvodákra, színházakra, koncerttermekre, par-

kokra, közterületekre, ipari parkokra, ipari épü-

letekre, közművek építésére, járdákra, kerék-

párutakra, utakra, stb.,

építési teljesítésre

Az építési vállalkozónak és alvállalkozóinak ösz-

szes szerződés szerinti teljesítésére, beleértve

- az építési terület előkészítő munkálatait, mint

a földkiemelést és a tereprendezést,

- segédépítmények építését, (ideiglenes elte-

relő csatornák és védőgátak építését, stb.),

- valamennyi az építési helyszínen tárolt és a ki-

vitelezéshez szükséges anyagot.

Gépek, berendezések és acélszerkezetek szere-

lése a K&H összkockázatú építés-szerelés bizto-

sítás keretében együtt biztosítható, amennyiben

az építési munkák képezik a túlnyomó részt,

vagyis amikor a szerelés tárgyának értéke szere-

lési költségekkel együtt kisebb az egész biztosí-

tási összeg felénél.

építés helyszíni berendezésekre

Ide tartoznak az építési konténerek, raktárak, épí-

tési segédszerkezetek, beton- és aszfaltkeverő

berendezések, állványzatok, zsaluzatok, elektro-

mos- és vízellátó berendezések, stb.

építőgépekre

Ide tartoznak a földmunkagépek, emelő- és rako-

dógépek, daruk és építési területen közlekedő

közlekedési eszközök (közúti közlekedésre nem

engedélyezettek).

káreseményekkel kapcsolatos többletköltsé-

gekre

Ide tartoznak a kártérítés-köteles károkkal kap-

csolatos helyreállítás, romeltakarítási munkálatok

többletköltségei.

meglévő épületekre, amelyeken, vagy amelyek

mellett dolgoznak

Olyan építmények tartoznak ide, amelyek a Bizto-

sított megőrzése vagy felügyelete alá tartoznak,

vagy amelyek az építési terület környezetében

E-20500-04

helyezkednek el. (Idegen tulajdon, amely nem ké-

pezi a munka tárgyát, felelősségbiztosítás kereté-

ben biztosítható.)

mire nem terjed ki a K&H összkockázatú épí-

tés-szerelés biztosítás?

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosí-

tása nemzetközi gyakorlattal összhangban

tartalmaz kizárásokat. Kérjük, figyelmesen ol-

vassa el a K&H összkockázatú építés-szerelés

biztosítás szerződési feltételeit, amely részle-

tesen felsorolja azokat az eseményeket (kizá-

rásokat és korlátozásokat), amelyekre nem

terjed ki a biztosítás.

Kizártak például azon károk, amelyek a követ-

kező okok miatt keletkeztek:

- katonai intézkedések, háború vagy hábo-

rús események, sztrájk, felkelés, belső za-

vargások, munkabeszüntetés, hatósági el-

kobzás, terrorizmus (a sztrájk és felkelés

kockázata külön megállapodás szerint biz-

tosítható);

- kockázatviselés kezdete előtt végzett épí-

tési, bontási munkákból eredő minden-

nemű közvetlen vagy következményi kár –

a Biztosított szándékos vagy súlyosan gon-

datlan magatartása;

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy

radioaktív szennyeződés által okozott ká-

rokra;

- szerződésszegésből és hiányos teljesítés-

ből fakadó kártérítési igények és egyéb va-

gyoni károk;

- építőgépek belső műszaki hibái;

- hibás tervezésből eredő károk.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási

fedezet?

vagyonbiztosítás (dologi károk fedezete)

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

széleskörű biztosítási védelmet nyújt.

A Biztosító megtérít minden olyan kárt, amely a

biztosítás ideje alatt a biztosított vagyontárgyak-

ban balesetszerűen, hirtelen lép fel és előre nem

várhatóan következik be, amennyiben az nem

esik a feltételben felsorolt kizárások közé. Pél-

dául:

- tűz, robbanás, villámcsapás;

- árvíz, áradás, vihar, felhőszakadás, jégeső,

eső, hó;

- földrengés, talajbeomlás, földcsuszamlás, kő-

omlás;

- lezuhanó légi járművek, oltóvíz és egyéb oltási

műveletek okozta károk;

- betöréses lopás;

- hibás munkavégzés, amennyiben az ügyetlen-

ség, hanyagság, rosszindulat vagy emberi ku-

darc eredménye;

- egyéb, a szabályzatban, illetve záradékokban

ki nem zárt kockázatok.

felelősségbiztosítás (felelősségi károk fede-

zete)

Az építkezés során a harmadik személynek oko-

zott személyi sérüléses és dologi károk a felelős-

ségbiztosítás alapján térülnek. Kizárt a Biztosított

alkalmazottainak és dolgozóinak testi sérüléséből

vagy betegségéből származó kártérítési igénye.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási

ajánlat Biztosító részére történő átadását követő

nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő későbbi

időpontban a felek megállapodhatnak.

A biztosító társaság számára a Ptk. 15 napot nyújt

az ajánlat elbírálására. Ha azt addig nem utasítja

el a K&H Biztosító Zrt., akkor a kockázatviselés

kezdete az alábbiak szerint alakulhat:

A biztosítási védelem az építési munkák megkez-

désével, illetve a biztosított tárgyaknak az építési

helyszínen történő lerakásával kezdődik és a kész

építmény átvételével, illetve használatba vételé-

vel, üzembe helyezésével végződik.

Az építőgépeknél és építéshelyszíni berendezé-

seknél a kockázatvállalás azok építési helyszínen

történő lerakásával kezdődik, és azok elszállítá-

sával befejeződik.

A biztosítási szerződés határozott időtartamra

vagy keret megállapodás alapján határozatlan

tartamra köthető. Abban az esetben, ha keret

megállapodás alapján áll kockázatban a Biztosító,

akkor határozatlan tartamú szerződés is köthető.

A biztosítás a szavatossági időszakra is kiterjeszt-

hető.

Az építési szerződés igen gyakran előirányoz az

építkezés átvétele után szavatossági időszakot. A

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítás

keretében erre az időszakra szavatossági fedezet

nyújtható.

A lehetőségek a következők:

a. szavatossági munkák fedezete

A Biztosító felelőssége a szavatossági időszak

alatt olyan veszteségekre és károkra korláto-

zódik, amelyeket a Biztosított szerződéses kö-

telezettségei teljesítése során a biztosított tár-

gyakban a szavatossági időszak alatt okoz.

b. szavatossági munkák kiterjesztett fedezete

A szavatossági munkák fedezeten túl olyan

károkat is térít, amelyek oka az építési időszak

alatt keletkezett.

Ezeken túl számos tevékenység-specifikus kiegé-

szítő fedezet igénybevételére van lehetőség.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H összkockázatú építés-szerelés biztosítási

szerződés határozatlan és határozott időtartamra

is köthető.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosí-

tási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az

időtartamra, évente folyamatosan megújításra ke-

rül. Az évforduló a kockázatviselés kezdő hónap-

jának első napja.

A határozott tartamú szerződés biztosítási idősza-

kának első és utolsó napját a

szerződésben (fede-

zetet igazoló dokumentumban) meg kell jelölni.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető banki átutalással, folyó-

számláról, vagy postai csekken. A díjfizetés gya-

korisága a szerződés tartamától függően lehet

éves, féléves, negyedéves, egyszeri. A díjfizetés

módja bármikor, határozatlan tartamú szerződés

díjfizetési gyakorisága a biztosítási szerződés év-

fordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekinteté-

ben a kötvényben és a díjesedékességi értesítő-

ben foglalt díjesedékességi határidőig halasztás-

ban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

határozott tartamú szerződés esetén:

A biztosítási szerződés megszűnhet lejárattal, ér-

dekmúlással, közös megegyezéssel.

határozatlan tartamú (keret) szerződés esetén :

A biztosítási szerződés megszűnhet évfordulóra

történő felmondással, érdekmúlással, közös meg-

egyezéssel, díj-nemfizetés miatt.

A felek a szerződést a biztosítási időszak végére

írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a

Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a bizto-

sítási évforduló előtt be kell érkeznie.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Biztosított a szerződés szempontjából minden

lényeges körülményt köteles írásban közölni a

Biztosítóval. Ez vonatkozik a változásjelentésre

is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár-

mely adatában (amely adatokat a Szerződő az

ajánlaton, vagy annak bármely mellékletén közölt)

változás történik, értesítse helyi képviselőjét, vagy

más biztosításközvetítőjét, aki közreműködik a

szükséges módosítások végrehajtásában.

Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdonjog, zá-

logjog, biztosítási összeg, stb. A változásról írás-

ban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelke-

zésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt

adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat

csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha

ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban

hozzájárul. A titoktartási kötelezettség azonban

nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott fel-

tételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek

vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Fel-

ügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás kereté-

ben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to-

vábbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség,

büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd-

eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el-

járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a

végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre-

hajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, to-

vábbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság,

gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-

tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Tit-

kosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító,

alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és

Információszabadság Hatóság, kárrendezési

megbízott, kiszervezett tevékenységet végző,

magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnül-

döző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy-

ség.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan

összesített adatok szolgáltatása, amelyből az

egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem

állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapo-

zása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a

Pénzügy-minisztérium részére személyes adat-

nak nem minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot

biztosításközvetítőjével.

A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbeje-

lentési felületünkön is az

ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biz-

tosítási kötvényszámának megadásával gyorsan,

egyszerűen intézheti ügyét.

Káreseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a kar@kh.hu email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele-

fonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

speciális teendők káresemények bekövetke-

zésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűz-

oltóságnak is. Betöréskor a káreseményt be kell

jelenteni a rendőrségnek is. Baleseti károk beje-

lentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szük-

séges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon

belül fizeti ki.

A maradványérték a biztosítási összegből levo-

násra kerül.

Vagyoni kár esetén a szerződésben rögzített ön-

részesedés mértékét el nem érő károkat a Bizto-

sított maga viseli, az önrészesedés mértékét

meghaladó károk esetében az önrész feletti kár-

összeg kerül kifizetésre.

Felelősségi károk esetén a személysérülési károk

önrész nélkül, míg a dologi károk az önrészese-

dés levonásával térülnek meg.

hová forduljon esetleges panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszo-

kat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt, Budapest 1851.),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat

(1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.)

ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (+36 1) 461 5276,

- e-mailben: biztosito@kh.hu,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36

1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy (+36 1) 328

9000 telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése

esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági te-

vékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter-

mészetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti

Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., le-

velezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, tele-

fon: (+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolga-

lat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi eljárást kezdemé-

nyezhet. A biztosítási szerződés megkötésével és

teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói)

jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-

masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Tes-

tület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési

cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172, telefon: (+36

80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) el-

járását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordul-

hat. A Károsult felelősségbiztosításon alapuló

kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti,

arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vál-

lalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel

nem rendelkező szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv

Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina

krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf.

777, telefon: (+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489

9102).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító

belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet

fasor 22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail:

ugyfelszolgalat@naih.hu) fordulhat.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szer-

ződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondo-

san tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerző-

dési feltételekben foglaltak az irányadók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további

hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom

meghatározásokat olvashat.

központi Iroda

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355

fax: (+36 1) 328 9000

Látogassa meg honlapunkat: kh.hu

a K&H Biztosító Zrt.

K&H összkockázatú építés-szerelés biztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatvi-

selés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek

szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a

jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a Szerződő vagy a Biztosított

által aláírt kérdőív, a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilat-

kozatai.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendel-

kezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosí-

tási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltéte-

lek, valamint a záradékok tartalmazzák.

1. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H összkockázatú építés-szerelés

biztosítási szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek ettől

eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított

1.1.1. Biztosító: a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)

Szerződő: az építés- és szerelésbiztosítások szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szer-

vezet lehet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében

érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő).

Biztosított: a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett fogyasztónak nem minő-

sülő személy vagy szervezet, akinek a vagyontárgy megóvásához beruházóként, építési vállalkozóként (fővállal-

kozó, alvállalkozó) érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.2. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szer-

ződésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető

jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a szerződő féllel

egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költsé-

geit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.1.3. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási

esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a

jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fede-

zetet igazoló dokumentumot állít ki.

A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilat-

kozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített

ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti

tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-

elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben

utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási

fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat

egyedi elbírálása szükséges.

1.2.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku-

mentumot kiállítani.

1.2.3. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet

igazoló dokumentum kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedeze-

tet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható,

ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elma-

rad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15

napig kötve van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselésének kezdete – a biztosítási szerződés létrejöttét követően – az az időpont, amikor az

építés-szerelési tevékenység megkezdődik. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító

részére történő átadását követő nap 0. órája.

Abban az esetben, ha a jelen szerződési feltételek különös feltételei a kockázatviselés kezdete tekintetében a fen-

tiektől eltérő rendelkezést tartalmaznak, úgy azon feltételek az irányadók.

1.4. a biztosítási szerződés tartama

1.4.1. A szerződés határozott vagy határozatlan tartamú lehet.

Határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől annak végéig tart, amelyet

a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló – a felek eltérő megál-

lapodásának hiányában – az újabb biztosítási időszak kezdő napját megelőző nap, amelyet a szerződés (fedezetet

igazoló dokumentum) tartalmaz.

Az összes keretszerződés határozatlan időtartamra jön létre.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érin-

tett része változatlan marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekö-

vetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfe-

lelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási

esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés – vagy annak érintett része – megszűnik az érdek meg-

szűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási

szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a

biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már ko-

rábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll,

és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen

felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűnéséig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban,

harmincnapos határidővel felmondhatja.

1.6.2. Felmondás: a felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

A felmondási idő 30 nap. A Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a

biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ez esetben a Biztosító a hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a bizto-

sítási szerződést a tartam lejárta előtt felmondja, akkor a Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény

utólagos megfizetését.

1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül meg-

fizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító

elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a bizto-

sítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bíró-

sági úton érvényesíti.

1.6.4. Abban az esetben, ha a szerződés az 1.6.3. pontban foglalt módon a folytatólagos díj meg nem fizetése

következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Bizto-

sítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint

helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

1.6.5. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha

az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat-

kozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére,

a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam

leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.6. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik.

1.6.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító a biztosítási időszakra

járó teljes díj megfizetését követelheti.

1.6.8. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb ese-

teiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetle-

ges díjkülönbözet visszatérítésére.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. A biztosítás első díja (határozatlan tartam esetén), és egyszeri díja (határozott tartam esetén) a szerződés

létrejöttekor, minden későbbi (folytatólagos) díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj

vonatkozik.

1.7.2. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj megfi-

zetése tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a

Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.3. A szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves, fél-

éves vagy éves, a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint. Ha az ajánlat a díjfizetési

gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetés gya-

koriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy

készpénz-átutalási megbízáson. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az év-

fordulót követő naptól (a következő biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott

biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

Ha a Szerződő a díjrészletet a póthatáridő elteltéig nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint

a szerződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedé-

kessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.

1.7.4. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés

(fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érke-

zett díjat tekinti befizetettnek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.

Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyi-

ben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.7.5. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.

1.7.6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld,

amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt hatá-

roz meg.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjával megszűnik kivéve, ha a

Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt

legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést

a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

1.7.7. Ha a Biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése

lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a

biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének,

illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés

megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

1.7.8. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási

időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor

a kockázatviselés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a Szerződő határozza meg.

1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kár-

térítés a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy

vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a

kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az

alulbiztosítás tényét minden egyes tételre külön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös

feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon-

tárgy valóságos értékét. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részére vonatkozó

megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy

vagyontárgy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a külö-

nös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik Biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon koc-

kázatokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni

a Biztosítóval.

1.9. önrészesedés

1.9.1. A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban)

meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés). Személyi sérüléses károk vonatkozásában önrészesedés

nem kerül alkalmazásra.

1.9.2. Az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatáro-

zott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.9.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító

fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül

megtérítésre.

1.10. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.10.1. Tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.10.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjá-

ból minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy

ismernie kellett. A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Bizto-

sító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A közlésre, illetőleg

a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem

védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni,

vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a Szerződő illetve a Biztosított

közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési

kötelezettség megsértését.

A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezett-

sége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt

a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezett-

ség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás

bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A Szerződő köteles a Biztosítót minden lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is, ha a szükséges ada-

tok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért a

Szerződő felel akkor is, ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője közreműködött.

1.10.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfel-

jebb 8 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a

Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

1.10.1.3. A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló lényeges körülménynek minősülnek különösen

az alábbiak:

- a szerződéskötést követően a biztosítási vagyontárgyak értékének megváltozása,

- a káresemény várható bekövetkezésére utaló jelek észlelése,

- új építési, gyártási eljárás bevezetése és új anyagok alkalmazása, az építési munkák műszaki tartalmában bekö-

vetkezett változás,

- a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások,

- a munkálatok leállítása, illetőleg szüneteltetése,

- a biztosított vagyontárgyak értékesítése, bérbeadása, átadása,

- a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálog-

jogban bekövetkező változás, megszűnés, a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével,

- a Biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a Biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó vég-

elszámolási eljárás megindítása,

- a Biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, a Szerződő/Biztosított székhelyének a

megváltozása,

- a biztosítási szerződés (fedezet igazoló dokumentum), kérdőív, ajánlat és a mellékletek bármely adata.

1.10.1.4. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmé-

nyekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmé-

nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül

írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében

nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül

nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre

a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése

ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi

vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

1.10.1.5. a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító kockázatviselése és kárrendezése szempontjából

jelentős igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabályza-

tok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átadni, vagy ezekbe betekintést biztosítani.

1.10.1.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosí-

tottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha

arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

1.10.1.7. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban (levél, telefax, elektronikus

aláírással ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentumot tartalmazó elektronikus

üzenet) köteles közölni.

1.10.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.10.2.1. A szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható

magatartást köteles tanúsítani.

Köteles továbbá eleget tenni a mindenkor érvényes és az adott kivitelezésre vonatkozó hatósági, ágazati szabvá-

nyoknak, előírásoknak, az építési és egyéb hatóságok határozatainak és előírásainak, gyártói ajánlásoknak, az

ágazati szabványoknak, továbbá az építési kivitelezési szerződésben foglaltaknak.

1.10.2.2. Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni

a további károk keletkezését. A szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor

adott utasításai szerint, ezek hiányában tőle telhetően az adott helyzetben elvárható magatartás szerint köteles

kárt enyhíteni.

A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított csak annyiban változ-

tathat, amennyiben ez a kárenyhítés érdekében szükséges.

1.10.2.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott

vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.10.2.4. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati

állapotát a helyszínen – szükség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt működve bár-

mikor ellenőrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.10.3. kárbejelentési kötelezettség

1.10.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legké-

sőbb a tudomásra jutásától számított 2 munkanapon illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül

be kell jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosí-

tások tartalmának ellenőrzését. A Szerződő és a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha információja

alapján ilyen bejelentések várhatóak.

Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szem-

ben.

1.10.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges

körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.10.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő – a Biztosítottat, Szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

1.10.3.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját az 1. számú függelék tartalmazza.

1.10.3.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. mun-

kanapig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára – szolgál-

tatási kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, úgy a Biz-

tosító kötelezettsége nem áll be.

1.10.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést,

a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított

köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyon-

tárgyak maradványait azonban további 30 napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles válto-

zatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.10.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a káro-

sulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.10.3.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat,

illetőleg a károsultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő meg-

állapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.10.3.9. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcso-

latos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elköve-

tők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megkül-

désével – a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E köte-

lezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.10.3.10. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést köteles 8 napon

belül a Biztosítónak bejelenteni, és a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles azt megtéríteni.

1.10.4. Díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, az 1.7. pontban meghatározottak szerint.

B. Biztosító kötelezettségei

1.10.5. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötelezettség ter-

heli.

1.10.6. Szolgáltatási kötelezettség

1.10.6.1. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.10.6.2. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül (kivéve a katasztró-

fakárok esetén) a kárrendezést megkezdeni.

1.10.6.3. A Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől számított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított

igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata

Biztosítóhoz beérkezett. Késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerint a Biztosító kése-

delmi kamat megfizetésére köteles.

1.10.6.4. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja

ha,

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a

Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.10.6.5. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, mely-

nek összege maximum az éves biztosítási díj.

1.10.7. A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény

alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.10.7.1. Amennyiben a Biztosított, károsult ÁFA visszatérítésre jogosult, a Biztosító a szolgáltatásának alapja

a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg. A Biztosító az ÁFA összegét csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen

az ÁFA összege szerepel.

1.10.7.2. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre hatott a károsodásban, a Biztosító a kárt

annyiban téríti meg, amennyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.

1.11. a Biztosító mentesülése

1.11.1. Mentesül a Biztosító vagyonbiztosítási esemény esetén a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi-

zonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével

együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk,

munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekintetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biz-

tosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biz-

tosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.

1.11.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati

összefüggésben történt,

- a tevékenységet jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában

végezte

- a kár a Biztosított (illetve a 1.11.1. pontban meghatározott személyek) igazolt alkohol fogyasztásával vagy

kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette

meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a

Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a kár a munkaterület nem megfelelő elhatárolása, ehhez kapcsolódó hiányos, ill. elégtelen biztonsági in-

tézkedések miatt következett be,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.11.3. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a biztosítónak 1.11.2. pontban felsorolt

mentesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a

társasági tagok arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a

hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)

A közlési kötelezettség, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító szol-

gáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett kö-

rülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.12. általános kizárások

1.12.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús

intézkedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargá-

sok stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra,

valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra,

- olyan károkra, amelyeket terrorista cselekmény által okozott, vagy ilyen cselekedetből eredő közvetett

vagy közvetlen kárait, veszteségeit vagy kötelezettségeit.

Terrorista cselekmény – beleértve, de nem kizárólag – az olyan cselekmény, amikor egy személy vagy

személyek csoportja, függetlenül attól, hogy egyedül esetleg bármilyen szervezet(ek) vagy kormány(ok)

megbízásából vagy ezekkel kapcsolatban tevékenykedik, erőt, erőszakot vagy fenyegetést alkalmaz, po-

litikai, vallási, ideológiai vagy etnikai okból vagy célból, beleértve azt a szándékot is, hogy befolyásoljon

bármely kormányt és/vagy a társadalmat, vagy a társadalom egy részét megfélemlítse.

A biztosítási fedezet nem terjed ki arra kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra sem, amely közvetve

vagy közvetlenül olyan tettből származik, vagy olyan tett okoz, amely a terrorista cselekedet megfékezé-

sével, megelőzésével, elfojtásával kapcsolatos, vagy bármilyen módon kapcsolatban van a terrorista cse-

lekedettel.

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyeződés által okozott károkra,

- a biztosítási szerződésben bármilyen módon kizárt eseményekre,

- azon károkra amelynek oka a kivitelezési munkák részleges vagy teljes beszüntetése,

- kockázatviselés kezdete előtt végzett építési, bontási munkákból eredő mindennemű közvetlen vagy kö-

vetkezményi kár

- építőgépek ellopásából eredő károkat, illetve azok lejtéséből eredő közvetlen és következményi károkat

- a nem az itt biztosított alapozási munkák ideje alatt keletkezett dologi és felelősségi károkat, tehát nem

fedezi sem a biztosított alapozási munkák előtt, sem pedig az azok után bekövetkező dologi és felelősségi

károkat, akkor sem, ha az azok után bekövetkező károk még a teljes létesítmény átadása előtt következtek

be,

- a közvetett károkra, amelyek a kárt okozó eseménnyel csak közvetve függnek össze. A közvetett károk

esetén, a kárt okozó esemény egy másik, ugyancsak kárt okozó eseményt vált ki illetve megakadályozza

valamilyen haszon realizálását vagy veszteség elkerülését.

- bányaművelés, vagy már felhagyott bányagödrök beomlása által keletkező kárra,

- szerződésszegésből és hiányos teljesítésből fakadó kártérítési igények és egyéb vagyoni károkra.

1.12.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hatálya alá eső vagy azok hiánya miatti keletkező károkat,

- építkezés bármely okú késedelméből eredő károkat (pl. elmaradt bérleti díj, stb.) a vissza nem térítendő

állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyúj-

tott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében ke-

zelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat.

1.12.3. Tetőszerkezet megbontásával összefüggő csapadékhatással kapcsolatos korlátozások

A Biztosító azokat a károkat, amelyek az épületek tetőzetének megbontásával összefüggésbe hozhatóan

bármilyen csapadék miatt keletkeztek a következők szerint téríti meg:

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a Biztosított, illetve megbízott alvállalkozója a tőle

elvárható gondossággal járt el a csapadékkárok elhárítása tekintetében, ideértve, de nem kizárólagosan

ide tartozóan az ideiglenes fedés és a megfelelő csapadékelvezetés elkészítését,

- a Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a csapadékkárok elhárítása érdekében létesített

ideiglenes fedésben és/vagy vízelvezető rendszerben a vihar kárt okoz és ennek következtében történik

beázás

1.13. egyéb rendelkezések

1.13.1. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – a biztosításra

vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.

1.13.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles

erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított

igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a

Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.13.3. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkoza-

tukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos,

ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.13.4. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető hatá-

rozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet illetve tűz esetén az elsőfokú tűzrendészeti hatóság ügyre vonatkozó hatá-

rozatát beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbí-

rálásától.

1.13.5. A biztosítási szerződés alapján felmerülő viták esetén az ügyet a felek közvetlen megegyezéssel, vagy

közösen kijelölt szakértők megbízásával rendezik. Amennyiben bármelyik fél a szakértői határozattal nem ért egyet,

úgy peres eljárást kezdeményezhet.

1.13.6. A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén

az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.13.7. keretszerződések

Jelen feltételek keretében a felek megállapodnak abban, hogy a feltétel és esetleges külön megállapodások meg-

határozásainak, kizárásainak, záradékainak és feltételeinek változatlan érvényben hagyásával az éves keretszer-

ződésekre az alábbi kiegészítések is vonatkoznak:

- a biztosítási díj elszámolás alapját képezi, amely elszámolást a szerződő felek a befejezett munkák tényleges

értékének ismeretében a tárgy évet követő január 30-ig elvégzik,

- az előzetes díj egyben minimum letéti díj, mely a Biztosítót az elszámolás eredményétől függetlenül megilleti,

- az egyes bejelentésektől számított 15 munkanapon belül a Biztosítónak joga van a konkrét munkákra vonatkozó

fedezet kiadását megtagadni, amennyiben arra alapos indoka van.

A bejelentési kötelezettség alá nem eső projektek csak abban az esetben fedezhetők jelen szerződéssel, ameny-

nyiben a Szerződő bizonyítja, hogy azokra a munkálatok megkezdése előtt a megrendelővel vállalkozói szerződést

kötött.

Abban az esetben, ha bejelentett építési teljesítések összege egy adott projekt vonatkozásában eléri vagy megha-

ladja a keretösszeg 100%-át, a Biztosító fenntartja az egyedi elbírálás jogát.

Amennyiben a keretszerződés alapján fedezetbe vont munkák kumulált biztosítási összege eléri vagy meghaladja

a szerződésben vállalt éves építési teljesítés 150%-át, úgy lehetőség van egy a jelenlegi szerződéssel azonos

kondíciókkal rendelkező keretszerződés megkötésére.

A meglévő épületekről (amelyeken a munkálatok folynak), valamint a környező objektumokról készült állapotfel-

mérő jegyzőkönyveket, eltérő megállapodás hiányában (amennyiben az adott munkára igényli a 119 „A Biztosított

tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező vagyontárgyak fe-

dezete” záradék fedezetét) a Szerződő a projekt értékhatárára való tekintet nélkül a munkák megkezdése előtt

eljuttatja a Biztosító részére.

A 119 „A Biztosított tulajdonában, kezelésében, felelős őrizetében lévő vagyontárgyak fedezete” ill. 120 „Környező

vagyontárgyak fedezete” záradék fedezete ugyanis legkorábban ezen jegyzőkönyveknek a Biztosítóhoz történő

beérkezését követő napon indítható.

A keretszerződés nem vonatkozik olyan építési teljesítésekre, melyek kivitelezési ideje a 24 hónapot meg-

haladja.

A limitált fedezetek esetében az éves limit nem projektenként, hanem a teljes keretszerződésre értendők, míg az

időszakra megadott limitek az adott project biztosítási időszakára vonatkoznak.

1.14. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.14.1. A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait,

amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adat-

kezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási

szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi

LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.14.2. A 1.14.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést Biztosító vagy viszontbiztosító

csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hát-

rány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar-

tási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik

ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok

kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biz-

tosító a 1.14.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hoz-

zájárulásával kezelheti.

1.14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto-

san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás

lefolytatása keretében ismeri meg.

1.14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata so-

rán eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági

végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvé-

delmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.14.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi

államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá-

ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt-

vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilván-

tartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő ha-

tósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló

megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok

egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a

Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési meg-

bízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi

jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján

– a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei

minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam ren-

delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a har-

madik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló

miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza-

bályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az ag-

rárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az

agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglal-

kozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j) n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely

tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és

jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés

célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító

jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.14.7. Az 1.14.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll

fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö-

telezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott

adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból

eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke-

reséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért

adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a