K&H géptörés biztosítás
érvényes: 2018. február 23-tól
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H Biztosító Zrt. Géptörés
Biztosítását, amely gépeit védi a szerződési feltételekben felsorolt
veszélynemek ellen.
Megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának, a
KBC Banking & Insurance-nak a tagja, és Magyarországon biztosítási
tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési címe: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777),
telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő helyi képviselői hálózat segítségével a K&H
Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég biztosítási
igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító
biztosításközvetítőit. Honlapunkon (www.kh.hu) lehetőségében áll a
lakóhelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
Mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási
tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
Mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII.
törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a
társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási
szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem
vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül
sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának rész-
leteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum tartalmaz-
za.
Milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A biztosítás fedezetet nyújt a biztosított érdekeltségébe tartozó, a
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és az adatközlőben
meghatározott, mobil és telepített mezőgazdasági és ipari gépekre, és
azok tartozékaira.
Mire nem terjed ki a biztosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a Géptörés Biztosítás szerződési
feltételeit, ahol részletesen felsoroljuk azokat az eseményeket (kizárá-
sokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
Milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
biztosítási esemény:
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak, vagy
azok bármely részének a kockázatviselés kezdetét követően, a biz-
tosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen az alábbi
okok miatt bármikor bekövetkező és előre nem látható olyan rész-
leges, vagy teljes fizikai károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz
szükségessé.
ezek az okok lehetnek:
Öntési, vagy anyaghiba, hibás tervezés, műhelyhiba, vagy telepítés
(fel sze re lés) közben elkövetett hiba, rossz kivitelezés, szaktudás
hiánya, kezelési hiba, kazánokban vízhiány, fizikai robbanás, cent ri fu -
gá lis erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat, szélvihar, vagy
bár mely olyan ok, mely a biztosítási szerződésben később nincs kizár-
va.
kizárások:
A kizárások tételesen fel vannak sorolva a K&H géptörés biztosítás
különös feltételei I. fejezet 2./a-m. pontjaiban.
külön záradék alapján biztosíthatóak (bővített fedezet):
Az alapfedezet kiterjesztése elemi, betöréses lopás és rablás koc-
kázatokra (szállítási kockázat nélkül).
Az alapfedezet kiterjesztése elemi és betöréses lopás és rablás, lopás
kockázatokra (szállítási kockázattal).
K&H géptörés biztosítás
ügyféltájékoztató
1-10701-11
K&H géptörés biztosítás
3
betöréses lopás károk:
Betöréses lopás, melynek során a lezárt helyiségbe erőszakkal, vagy
lopott kulccsal hatolnak be és onnan biztosított tárgyakat tulajdoní-
tanak el.
Figyelem! A kárkifizetés feltétele a
minimális mechanikai védelem
teljesülése. (A védett épület falazatának, födémszerkezetének, padló -
za tá nak szilárdsága legalább meg kell feleljen a 6 cm-es tömör tégla -
fal szilárdságának. Az ajtólapok telelapok, vagy védett üvege zések, a
két szár nyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek, a zárást
bizton sági zár végzi.)
Mobil gépek esetén
munkaidőben
a biztosított gép nem hagyható
felügyelet nélkül, és indításra alkalmas állapotban. Ha a gép felü-
gyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító kulcsot ki
kell venni.
Munkaidőn kívül
a biztosított gépet le kell zárni (áramta-
lanítani), a beépített védelmi berendezéseket aktiválni. Az indító kul-
csokat elzárva, a biztosított géptől külön kell tárolni. A biztosított gépet
elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális mechanikai véde -
lem nek megfelelő zárt garázsban kell tárolni, amennyiben a gép nem
rendelkezik gyárilag beépített indításgátló (immobiliser) berendezés-
sel. Gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási
kötelezettség nem áll fenn, de a szerződőnek/biztosítottnak minden
tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.
rabláskárok:
A tettes a rablást úgy követte el, hogy a biztosított, vagy alkalmazottja
ellen erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést
alkal mazott, illetve a személyt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen
állapotba helyezte.
Mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását
követő nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő későbbi időpontban
a felek megállapodhatnak.
Milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási időszak egy év, a szerződés ugyanerre az időtartamra,
évente folyamatosan megújításra kerül. Az évforduló a kocká-
zatviselés kezdő hónapjának első napja. A díjszámítás alapja a biz-
tosítási időszak.
Milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), banki
átutalással, csoportos díjbeszedéssel, vagy postai csekken. A díj-
fizetés gyakorisága lehet éves, féléves, ne gyed éves. A díjfizetés
módja bármikor, az ütemezése a biztosítási szerződés évfordulójakor
módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedékességi értesítőben
foglalt díjesedékességi határidőig halasz tásban állapodnak meg.
Hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös mege-
gyezéssel, évfordulóra történő felmondással. Határozatlan idejű
szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható de a fel-
mondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt
be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
Mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
A biztosítási összeg új értéken kerül megállapításra. A biztosítási
összegre a biztosító alkalmazza a biztosított kérésére a biztosítási
összeg értékkövető módosítását. A biztosítási összeg változása díjmó-
dosítással jár.
Milyen adatok megváltozását kell bejelenteni? (közlési
kötelezettség)
A szerződő fél és a biztosított köteles a szerződés megkötésekor a
biztosítót a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan
lényeges kérdésről írásban tájékoztatni, amelyet ismer vagy ismernie
kellett. Ez vonatkozik a változásjelentésre is. Ezért abban az esetben,
ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a
szerződő a szerződéskötés során közölt) változás történik, értesítse
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások
elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, zálogjog, biz-
tosítási összeg, kockázatot súlyosbító tényezők stb. változása. A vál-
tozásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.
Milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személy-
nek, ha ahhoz Ön, vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vo -
nat kozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség,
továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, pol-
gári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás
ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehaj-
tási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adó ha tóság,
gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgá lat,
Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, át ve vő biz-
tosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett
tevékenységet végző magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi
bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok
szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy, üzleti adata
nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a
hatásvizsgá la tok elvégzése céljából a miniszter részére személyes
adat nak nem minősülő adatok átadása.
4
Mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét. A bekövetkezett
kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a
https://ugyfel-
portal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának
megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a
kar@kh.hu
email címen,
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefon-
számon,valamint
- a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelen-
tenie a Biztosító felé.
Speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréskor, rabláskor a káreseményt be kell jelenteni a rendőrségnek
is. A kár kifizetésének előfeltétele tűz esetén az illetékes
Önkormányzat jegyzője által kiállított, a tűzre vonatkozó Hatósági
Bizonyítvány; betörés esetén a rendőrség által kiadott határozat a
nyomozás lezárásáról (sikertelen felderítés esetén), vagy hogy (si-
keres felderítés esetén) az igazolás a vádemelési javaslatról ren-
delkezésre álljon.
Mikor nem tudunk kárt fizetni?
A biztosítónak nincs kárkifizetési kötelezettsége, ha nem biztosított
kár ese mény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül továbbá a biztosító, ha a kárt a
Biztosított, vagy a vele közös ház tartásban élő hozzátartozó
szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
Hogyan történik a kárkifizetés?
A biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki. A biztosító a károkat a
biztosítottság mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott va -
gyon tárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn – vagyis a vagyontárgy
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között. A maradványérték a biztosítási
összegből levonásra kerül.
Részleges kár – újértéken kerül térítésre, ha a kár összege nem na-
gyobb, mint a gép káridőponti valóságos értéke. Amennyiben a
kárösszeg eléri, vagy meghaladja a gép valóságos értékét, a kár
totálkárként kerül térítésre.
Totálkár – a káridőponti tényleges értéken kerül megtérítésre, a
maradványérték levonásával.
A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el nem érő károkat
a biztosított maga viseli, az önrészesedésnél magasabb károk eseté -
ben a kár térítése az önrészesedés levonásával történik.
Hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefon-
számon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött
levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy
vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében
eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket
bírósági úton érvényesíthetik.
A biztosítók felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a
szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 52 76
A K&H Biztosító Zrt. a KBC Banking & Insurance tagja
Alapítva: 1992-ben Budapesten
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
5
A vagyonbiztosítás általános szerződési feltételeit (VBSZ-96.) az e
különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a
jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre. A Szerződő
által a Biztosító számára tett írásbelinek minősülő ajánlat (egyéb írás-
belinek minősülő nyilatkozatokkal együtt) a biztosítási szerződés
részének tekintendő. A K&H géptörés biztosítási szerződés alapján a
Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mérték-
ben megtéríti azokat a károkat, melyeket a biztosítási események a
biztosított vagyontárgyakban okoztak. A biztosítási események és a
biztosított vagyontárgyak köre záradékokkal bővíthető és szűkíthető.
I. biztosítási események, kizárások
1., biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyaknak,
vagy azok bármely részének a kockázatviselés kezdetét
követően, a biztosítási szerződésben megnevezett koc-
kázatviselési helyen az alábbi okok miatt bármikor bekövetkező
és előre nem látható olyan részleges, vagy teljes fizikai
károsodása, mely javítást, vagy cserét tesz szükségessé.
ezek az okok lehetnek:
öntési, vagy anyaghiba, hibás tervezés, műhelyhiba, vagy telepítés,
(felszerelés) közben elkövetett hiba, rossz kivitelezés, szaktudás
hiánya, kezelési hiba, kazánokban vízhiány, fizikai robbanás,
cent ri fugális erő hatására történő szétszakadás, rövidzárlat,
szélvihar, vagy bármely olyan ok, mely a biztosítási
szerződésben később nincs kizárva.
2., kizárások
A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek oka köz vet -
le nül vagy közvetve:
a., – cserélhető szerszámok, mint pl. formák, vésett hen-
gerek, hasz nálatuk és/vagy természetük következtében
nagymértékben elhasználódó, vagy értékcsökkenő részek,
mint pl. hőszigetelő bevonatok, zúzókalapácsok, üvegből
készült tárgyak, szalagok, kötelek, drótok, gumiabroncsok,
– üzemi közegek, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok,
katalizátorok, hűtőanyagok részleges vagy teljes
károsodása,
– bármely elfolyt folyadék, fém vagy egyéb anyag, olvadék
károsodása;
b., tűz, villámcsapás, vegyi robbanás (kivéve a kazánok füst-
gázrobbanása) tűzoltás vagy azt követő lebontás,
repülőgépek, vagy azok alkatrészei, rakománya, a biztosí-
tott vagyontárgyba ütközése okozott, épületek összeom-
lása, árvíz, elöntés (felhőszakadás, belvíz), földrengés, föld
és kőomlás, talajsüllyedés, földcsu szam lás, üreg beomlás
vagy egyéb természeti katasztrófák, lopás, betöréses
lopás, rablás vagy azok kísérlete, által előidézett részleges
vagy teljes károsodása okozta;
c.,
amelyért jogszabály, vagy szerződés szerint egy szállító,
vállalkozó, vagy javító a felelős;
d.,
olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés
hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára
ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy
ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a biztosító ismerte-
e vagy nem;
e.,
háború, megszállás, külföldi ellenség bűnös hadviselése,
(hadüzenettel vagy anélkül), lázadás, rombolás, polgár -
háború, forradalom, zendülés, felkelés, sztrájk, munkás -
kizárás, polgári engedetlenség, az alkotmányos rend
erőszakos megváltoztatása katonai, vagy polgári szemé-
lyek által, terror csoportok, politikai szervezet nevé ben,
vagy azzal kapcsolatban álló személyek cselekedetei, vagy
az alkotmányos rend elleni szervezkedés követ kez ményei.
A vagyontárgy bármely kormány által de jure, vagy bár-
mely közhatalom által de facto történő elkobzása, katonai
célra történő igénybevétele, rekvirálása miatt bekövet -
kezett részleges, vagy teljes károsodása;
f.,
nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, vagy radioaktív
szennye ződés;
g.,
folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kav-
itá ció, (kiüregesedés) erózió, rozsda, kazánkő) következtek
be;
h.,
bármiféle következményi kárt, vagy kárfelelősséget;
i.,
a jelen szerződés alapján fennálló térítési kötelezettséget
meghaladó bármilyen többletköltségként áll elő;
j.,
mely olyan vagyontárgyban keletkezett, melyre a biztosítási
fedezet nem terjed ki;
k.,
ha a termelés leállásából származó üzemszüneti veszte -
ség ként jelentkezik;
l.,
mely olyan értékcsökkenésből származik, ami a további
rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
m.,
mely a megsemmisült vagyontárgy tartalék alkatrésze, tar-
tozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt
áll elő.
A felsorolt kizárásokkal kapcsolatos bármely peres, vagy egyéb
eljárás során annak bizonyítási terhe, hogy a kár biztosítási
esemény következménye, a Biztosítottat terheli.
II. a kockázatviselés helye
A biztosító kockázatviselése kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló
dokumentum), megnevezett telep helyre vonatkozik.
A nem helyhez kötött, hordozható és önjáró gépek esetében a biz-
tosító a Magyarország területén belül viseli a kockázatot.
K&H géptörés biztosítás
különös feltételei
K&H géptörés biztosítás
7
III. biztosított vagyontárgyak
1., biztosított vagyontárgyak
E szerződés kizárólag a kötvényben (fedezetet igazoló dokumen-
tum), és mellékleteiben egyér tel mű en megnevezett, azonosított,
üzembe helyezett gépekre érvé nyes, függetlenül attól, hogy a
kár időpontjában működésben vannak, vagy állnak, tisztítás, vagy
n
agyjavítás céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek
során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést
követően újból felszerelik.
2., nem biztosítható vagyontárgyak
– prototípusok,
– üzembe nem helyezett gépek,
– számítógépek,
– légi- és vízi járművek, valamint az azokkal összeépített, vagy
azokon üzemeltetett gépek, berendezések,
– műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből
(üzemel tetés ből) kivont gépi eszközök.
IV. biztosítási összeg, önrész
1., A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg a biztosító egy biztosítási időszakon belüli
szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megál-
lapításának az alapja.
2., A különös feltételek alapján kötött szerződésben a biztosítási
összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép teljes pótlási
értékével. A pótlási értéknek tartalmazni kell: a gép ugyanolyan
fajtájú és teljesítményű, új géppel történő pótlásának költségeit,
amely magában foglalja a fuvarozási költséget, az esetleges
illetékeket és vámokat, valamint a gép felszerelésének költ-
ségeit.
Ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a fent meghatározott és
biztosítandó összeg, a biztosító csak olyan arányban téríti meg a
kárt, ahogy a biztosítási összeg aránylik a biztosítandó pótlási
értékhez (alulbiztosítás).
Ha egy szerződésben több vagyontárgy van biztosítva, akkor ez
a feltétel mindegyikre külön-külön vonatkozik.
3., A biztosító a szerződés évfordulójakor automatikusan módosítja
a biztosítási összegeket az aktuális ágazati árindex, a biztosítási
díjakat az aktuális ágazati árindex és munkabér indexváltozás-
nak megfelelően.
A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a
Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási
időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok
alapján - várható díjról.
A díjakat és biztosítási összegeket évközben is lehet módosítani,
ha azt az árindexek nagymértékű és hirtelen változása indokolja.
4., Amennyiben a biztosítási összegek a biztosítás kezdetén helye-
sen voltak megállapítva, valamint az évfordulón a biztosítási
összegek módosításra kerültek, a biztosító nem alkalmazza az
alulbiztosítás jogkövetkezményeit.
5., Az önrészesedést, – amit a Biztosított minden kár esetében
m
aga visel – vagyontárgyanként kell megállapítani. Mértéke
függ a biztosított vagyontárgy típusától, értékétől, valamint a biz-
tosított kockázattól.
V. a kockázatviselés tartama, biztosítási díj
A szerződés:
1., határozatlan tartamú (egy éves biztosítási időszakokkal)
A biztosítás éves díja a biztosított vagyontárgyak teljes biztosí tá -
si összege és az érvényes díjtáblázat alapján kerül meg határo -
zás ra.
A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre
a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt
köt ki.
A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, föld -
rengés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra
a biztosítási szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.
VI. a biztosító szolgáltatása
1., részleges kár
Olyan esetekben, amikor a biztosított vagyontárgy károsodása
kijavítható, a biztosító megtéríti a vagyontárgy korábbi szolgál-
tatási képességének helyreállításához szükséges igazolt költ-
ségeket, valamint a javítások elvégzése miatt indokolt lebontás
és újbóli felsze relés költségeit, valamint a javítóműhelybe törté nő
normál fuvarozás és visszafuvarozás alapdíját, továbbá az
esetleges vámokat és illetékeket, olyan mértékig, ameddig
ezeket a kiadásokat a biztosítási összeg tartalmazza.
Ha a javításokat a Biztosított saját maga végzi, a biztosító meg téríti
a javítások tényleges költségeit: anyagokat és béreket, vala mint a
javítási költségre jutó arányos százalékot az általános költségek
fedezésére. Alkatrészek pótlása esetén nem történik levonás az
értékemelkedésre, de minden maradvány értéke a kártérítésből
levonásra kerül. Ha a szabályzatban fent részle tezett javítási költ-
ségek megegyeznek a biztosított vagyontárgy, közvetlenül a káre-
semény előtti valóságos értékével, vagy meg haladják azt, akkor a
vagyontárgy teljesen megsemmisültnek tekintendő, és a kártérítés
VI. 2. pont rendelkezései alapján történik.
2., teljes kár
Olyan esetekben, amikor egy biztosított vagyontárgy teljes kárt
szenved, a biztosító megtéríti a vagyontárgy közvetlenül a káre-
semény időpontja előtti valóságos értékét, köztük a normál fuvar -
díjat, a felsze relési, továbbá az esetleges vám, illeték költségeit,
feltéve, ha a biztosítási összeg ezeket a kiadásokat tartalmazza.
A valóságos érték úgy számítandó, hogy a gép pótlási értékéből
le kell vonni az értékcsökkenést. A Biztosító megtéríti továbbá a
8
tönkrement vagyontárgy lebontásának normál alapdíját. Minden
maradvány értéke a kártérítési összegből levonásra kerül.
Az értékcsökkenés mértékét a vagyontárgyra jellemző élettar-
tam, a működési körülmények, felújítások, a karbantartás szín-
vonala és az erkölcsi kopás alapján kell meghatározni.
3., többletköltségek
A Biztosító minden további túlóra, éjszakai munka, nyilvános
ünnepnapokon végzett munka költségét, és express szállítás
díját, valamint a légi szállítás díját csak akkor téríti meg, ha erről
külön írásbelinek minősülő megállapodás történt.
A szerződés alapján nem téríthető semmilyen módosítás, bővítés,
fejlesztés, vagy nagyjavítás költsége.
4., ideiglenes javítás
A Biztosító megtéríti minden ideiglenes javítás költségét, ha ezek
a végső javítás részét képezik, és nem növelik a javítás összes
költségét.
5., a kár kifizetése
a., A Biztosító szolgáltatása a teljes kárösszeg megállapítása
után 30 nappal válik esedékessé, de a Biztosított a kárbe-
jelentés után egy hónappal kérheti a Biztosító által elismert
károkra a fennálló körülmények alapján fizethető minimális
összeg részkártérí tés ként való kifizetését.
b., A Biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a szükséges
számlák és bizonylatok benyújtása után kellően
meggyőződött arról, hogy a biztosítási eseménnyel
összefüggő javítás, vagy pótlás megtörtént.
c., Amennyiben a teljes kárt szenvedett vagyontárgyat a
Biztosított nem pótolja, a Biztosító maximum a károsodott
vagyontárgy valóságos értékéig nyújt kártérítést.
Részkárok esetében, ha a javítást nem végzik el, a Biztosító
az alkatrész valóságos értékéig téríti meg a kárt.
6., a kárkifizetés mértéke
A kártérítés egy biztosítási időszakban és vagyontárgyanként
nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló doku-
mentum), és mellékleteiben a károsodott vagyontárgyakra
meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg
egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a
szerződésben szereplő összes vagyontárgy együttes biztosítási
összege. A biztosítási összeg a folyó biztosítási időszakra a
kifizetett kártérítési összeggel csökken, fedezetfeltöltésre nincs
lehetőség.
7., az önrész alkalmazásának szabályai
A szerződésben vállalt önrészesedést a Biztosított a kártérítés
összegéből maga viseli. Ha egy esemény során több vagyon-
tárgy károsodik, akkor a Biztosított szerződésben vagyontár-
gyanként meghatározott önrészesedések közül a legmagasabb
önrészt viseli.
önrészesedés mértéke:
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből le-
vonásra kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
A 311a. és a 312a. záradék önrésze a záradék szövegében van részle -
tezve.
VII. a Biztosító mentesülése
Mentesül a Biztosító a térítési kötelezettség alól, ha:
1.,
A Biztosított a biztosítási esemény miatt károsodott vagyon-
tárgyat annak kijavítása nélkül tovább üzemelteti és ezzel továb-
bi károkat okoz.
2.,
A kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul
okozták a VBSZ-96.-ban meghatározott esetek szerint.
3.,
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny-
hítési kötelezettség megszegése esetén is.
VIII. egyéb rendelkezések
1., A Szerződő jogosult a biztosítási összeget évközi értékkövetés
címén megnövelni.
Az évközi értékkövetés az infláció évközi hatásainak ellensúlyo -
zására szolgál.
2., A Szerződőnek és Biztosítottnak a szerződés megkötésekor a
Biztosító tudomására hozott adatokban bekövetkezett vál-
tozásáról, valamint minden a kockázatot befolyásoló tényező
változásáról, a bejelentési kötelezettségnek megfelelően ha-
ladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül értesítenie kell a
Biztosítót.
3., A biztosítás ajánlati részletezője tartalmazza a biztosítandó va -
gyon tárgyak, vagyoncsoportok részletes leírását és biztosítási
összegét. Idegen vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát
kell mellékelni.
4., A Biztosított köteles a károk helyreállításával kapcsolatos min-
den költségről külön nyilvántartást és elszámolást vezetni,
függetlenül attól, hogy a helyreállítást maga, vagy idegen
kivitelező végzi.
5., Egyéb kérdésekben a vagyonbiztosítás általános szerződési
feltételei (VBSZ.-96.) és a Polgári Törvénykönyv vonatkozó ren-
delkezései az irányadók.
9
Az alapfedezet kiterjesztése elemi, betöréses lopás és rablás
k
ockázatokra (szállítási kockázat nélkül)
E záradék alapján a szerződés feltételei, kizárásai, záradékai függ vé -
nyében a Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak tűz, árvíz,
föld rengés (MSK.5. fokozat), elöntés (felhőszakadás, belvíz), földcsu -
szamlás vagy kőomlás, talajsüllyedés betöréses lopás és rablás által
okozott teljes vagy részleges kárait.
Ez a fedezet addig érvényes, amíg a biztosított gépek vagy beren-
dezések a kötvényben megnevezett telephelyen, vagy helyszínen
helyezkednek el.
önrészesedés
Az önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra
kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
– alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
– betöréses lopás önrész: 20%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
– alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
– betöréses lopás önrész: 20%, minimum 200.000 Ft
Betöréses lopás és rablás következtében felmerülő teljes, vagy rész -
le ges kár esetén a Biztosított köteles a rendőrséget értesíteni.
Egyedi kizárás:
Kizárt minden pénzügyi veszteség, melyet a szerződő/biztosított
csalással, sikkasztással okozott.
311a. záradék
K&H géptörés biztosítás
11
Az alapfedezet kiterjesztése elemi és betöréses lopás és
r
ablás, lopás kockázatokra (szállítási kockázattal)
E záradék alapján a kötvény feltételei, kizárásai, záradékai függ -
vényében a Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak tűz, árvíz,
földrengés (MSK.5. fokozat), elöntés (felhőszakadás, belvíz), földcsu -
szamlás vagy kőomlás, talajsüllyedés, betöréses lopás és rablás,
valamint lopás által okozott teljes, vagy részleges kárait.
biztosítási feltételek betöréses lopás és lopás esetén:
Előírt védelmi berendezések munkaidőben:
– A Biztosított gép nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkal -
mas állapotban.
Ha a gép felügyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az
indító kulcsot ki kell venni.
Előírt védelmi berendezések munkaidőn kívül:
– A biztosított gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi
berendezéseket aktiválni. Az indító kulcsokat elzárva, a biztosított
géptől külön kell tárolni.
– A biztosított gépet elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális
mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell tárolni,
amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag beépített indításgátló
(immobiliser) berendezéssel.
– Gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási
kötelezettség nem áll fenn, de a Szerződőnek/Biztosítottnak min-
den tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.
önrészesedés
A
z önrészesedés káronként és gépenként a kárösszegből levonásra
kerül:
10.000.000 Ft biztosítási összeg alatt:
– alapönrész: 10%, minimum 100.000 Ft
– betöréses lopás és lopás önrész: 20%, minimum 100.000 Ft
10.000.000 Ft biztosítási összeg felett:
– alapönrész: 10%, minimum 200.000 Ft
– betöréses lopás és lopás önrész: 20%, minimum 200.000 Ft
Betöréses lopás és rablás következtében felmerülő teljes, vagy rész -
leges kár esetén a Biztosított köteles a rendőrséget értesíteni.
Egyedi kizárás:
Kizárt minden pénzügyi veszteség, melyet a Szerződő / Biztosított
csalással, sikkasztással okozott.
312a. záradék
K&H géptörés biztosítás
13
Je len feltételek azo kat az ál ta lá nos szerződési felté te le ket tar tal -
maz zák, ame lye ket a K&H Biz to sí tó Zrt. (to váb bi ak ban: biz to sí tó)
va gyon biz to sí tá si szer ző dé seire, il let ve a biz to sí tá si szer ződé sek
v
a gyon biz to sí tást tar tal ma zó ré szé re al kal maz ni kell, fel té ve, hogy
a szer ződést e szerződési feltételekre hi vat ko zás sal kö töt ték.
A biz to sí tó je len szerződési feltételek és az egyes biz to sí tá sok
külö nös és ki e gé szí tő feltételei sze rint meg ha tá ro zott jö vő be ni, a
kockázatviselés kezdetét követő ese mény (biz to sí tá si ese mény)
b
e kö vet ke zé sé től füg gő en leg fel jebb a biz to sí tá si szer ző dés ben ki -
kö tött biz to sí tá si összeg meg fi ze té sé re kö te le zi ma gát a szerződő
illetve a biztosított ál tal fi ze tett díj el le né ben.
A biz to sí tá si szer ző dés ré szét ké pe zik: aján lat, aján la ti rész le te zők,
kér dő í vek, köt vény, köt vény rész le te zők, fedezetet igazoló doku-
mentum, zára dé kok, va la mint a hi vat ko zott szerződési feltételek.
A biz to sí tá si ese mé nyek meg ha tá ro zá sát és a biz to sí tó szol gál ta -
tá sá nak mér té két a kü lö nös és ki e gé szí tő feltételek, va la mint a zá -
ra dé kok tar tal maz zák.
I. a biztosítási szerződés kötése, közlési kötelezettség
1.
Va gyon biz to sí tá si szer ző dést csak az köt het, aki valamely va-
gyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz-
tosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban biz-
tosított), vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti
meg (a továbbiakban: Szerződő). A Biztosító a jognyilatkoza-
tokat a szerző-dőhöz intézi.
Ha a biz to sí tá si szer ző dést nem a biz to sí tott, ha nem az ő ja vá -
ra har ma dik sze mély kö ti, a biz to sí tá si esemény be kö vet ke zé -
sé ig, il le tő leg a biz to sí tott bel épé sé ig a díj fi ze té si kö te le zett ség
a szer ző dő fe let ter heli, a jog nyi lat ko za to kat hoz zá kell in téz -
ni és ő köteles a meg fe le lő jog nyi lat ko za tok meg té te lé re.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél
a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben
bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztat-
ni.
Ha a szer ző dést nem a biz to sí tott kö töt te, a biz to sított a biz -
to sí tó hoz in té zett írás be li nyi lat ko zat tal bármi kor a szer ző dő
fél he lyé be lép het; a belépéshez a biztosító hozzájárulása
nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át. Eb ben az esetben a fo lyó biz to sí tá si idő szak ban ese -
dé kes dí ja kért a szer ző dő fél lel egye tem le ge sen fe le lős.
A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a
szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is
- megtéríteni.
2.
A biz to sí tá si szer ző dés te rü le ti ha tá lya: Ma gya rország.
Az et től el té rő te rü le ti ha tá lyú biz to sí tá si szer ződé si fel té te le -
ket a kü lö nös feltételek tar tal maz zák.
3.
A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz-
tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
3.1. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített
ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat
szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére
történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a koc-
kázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló doku-
mentumot kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül
nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló
dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a ren-
delkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetiga-
zolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad,
a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön
létre.
3.4. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig
kötve van.
4. A szer ző dő a szer ző dés kö tés kor kö te les a biz to sí tás elv áll a lá sa
szem pont já ból lé nye ges min den olyan kö rül ményt a biz to sí tó val
kö zöl ni, ame lye ket is mert vagy is mer nie kel lett. A biz to sí tó írás -
ban fel tett kérdé se i re a szerződő illetve a biztosított kö te les a
va ló ság nak meg fe le lő vá la szo kat ad ni. A biztosító írásban közölt
kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő
illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.
A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti
a közlési kötelezettség megsértését.
A köz lés re, il le tő leg a vál to zás be je len té sé re irá nyuló kö te le zett -
ség egya ránt ter he li a szer ző dő fe let és a biz to sí tot tat; egyi kük
sem vé de kez het olyan kö rülmény vagy vál to zás nem tu dá sá val,
ame lyet bár melyi kük el mu lasz tott a biz to sí tó val kö zöl ni, vagy
ne ki be je len te ni, no ha ar ról tud nia kel lett, és a köz lés re, il le tő -
leg be je len tés re kö te les lett vol na.
5. A köz lé si kö te le zett ség meg sér té se ese té ben a biz tosí tó
kö te le zett sé ge nem áll be, ki vé ve, ha bi zo nyítják, hogy az
el hall ga tott vagy a be nem je len tett kö rül ményt a biz to sí tó
K&H Biztosító Zrt. vagyonbiztosítás általános szerződési feltételei VBSZ-96
15
a szer ző dés kö tés kor is mer te, vagy az nem ha tott köz re a
biz to sí tá si ese mény be kö vet kez té ben.
6. A szerződő illetve a biztosított min den be je len té sét és nyilat ko -
za tát írás ban (le vél, te lex, te le fax) kö te les közöl ni.
II. változás bejelentési kötelezettség
1.
A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a szerződő
illetve a biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon
belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni
-
minden olyan körülményben bekövetkezett változást,
amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
-
minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biz-
tosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő
és mellékleteinek bármely adata.
A szerződő illetve a biztosított ellen indított csőd-, felszá-
molási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megin-
dulása változás-bejelentési kötelezettség alá esik.
2.
Ha a biz to sí tó csak a szer ző dés kö tés után sze rez tu
do mást a szer ző dést érin tő lé nye ges kö rül mé nyek ről,
vagy ha a szer ző dés ben meg ha tá ro zott lé nye ges kö rül mé -
nyek vál to zá sát köz lik ve le, ti ze nöt na pon be lül írás ban ja vas -
la tot te het a szer ző dés mó do sí tá sára, il le tő leg - ha a koc ká -
za tot a szerződési feltételek ér tel mé ben nem vál lal hat ja - a
szer ző dést har minc nap ra írás ban fel mond hat ja.
Ha a biz to sí tott a mó do sí tó ja vas la tot nem fo gad ja el, vagy ar -
ra ti ze nöt na pon be lül nem vá la szol, a szer ződés a mó do sí tó
ja vas lat köz lé sé től szá mí tott har minca dik na pon meg szűnik.
Er re a kö vet kez mény re a biz to sí tot tat a mó do sí tó ja vas lat
meg té te le kor fi gyelmez tet ni kell.
Ha a biz to sí tó e jo ga i val nem él, a szer ző dés az erede ti tar ta -
lom mal ha tály ban ma rad.
3. A vál to zás be je len té si kö te le zett ség el mu lasz tá sá ra is a
köz lé si kö te le zett ség (I. fe je zet 5. pont) meg sér tésé re
szó ló sza bályt kell al kal maz ni.
A közlésre és változás bejelentésre irányuló
kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a
Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körül-
ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval
közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy
bejelentésre köteles lett volna.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség
megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon
vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötele-
zettség megsértése érintett.
A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett
összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak beje-
lenteni.
III. a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége
1.
A
biz to sí tás el ső dí ja a szer ző dés lét re jöt te kor, min
d
en ké sőb bi díj pe dig an nak az idő szak nak el ső napján ese -
dé kes, amely re a díj vo nat ko zik. Az egy sze ri dí jat a szer ző dés
lét re jöt te kor kell meg fi zet ni.
Ezek től a ren del ke zé sek től a fe lek meg áll apo dás sal el tér het nek.
A szer ző dő fe lek díj ha lasz tás ban és a biz to sí tá si díjak rész let -
fi ze té sé ben is meg ál la pod hat nak. Ha a szerződő illetve a biz-
tosított a díj rész le tet az ese dé kes ség kor nem fi ze ti meg, úgy
a
rész let fi ze té si ked vez ményt elve szí ti és az egész biz to sí tá -
si év re já ró díj egyösszeg ben ese dé kes sé vá lik.
2. A biz to sí tá si díj össze gét, a díj rész let meg fi ze té sé nek ese dé -
kes sé gét, mód ját és gya ko ri sá gát a szer ző dés (köt vény,
fedezetet igazoló dokumentum), illet ve a díje se dé kes sé gi ér -
te sí tő tar talmaz za.
A biz to sí tó csak az azo no sí tás ra al kal mas ada tok kal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) ér ke -
zett dí jat te kin ti be fi ze tett nek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak
összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják.
Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj meg