Körmendi Péter, K&H Biztosító Helyi Képviselő Veszprém

A K&H Biztosító Zrt. K&H vállalkozói vagyonbiztosítás szerződési feltételei 2018.05.25-től

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás
érvényes: 2018. május 25-től
3
tartalom
ügyfél-tájékoztató ...................................................................................................................................................................... 5
I. általános feltételek ................................................................................................................................................................... 9
1.1. biztosító, szerződő, biztosított ......................................................................................................................................... 9
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte ..................................................................................................................................... 9
1.3. a kockázatviselés kezdete .............................................................................................................................................. 9
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ................................................................... 9
1.5. a biztosítási szerződés módosítása .................................................................................................................................. 9
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ................................................................................................................. 10
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai .................................................................................................................................. 10
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás ...................................................................... 10
1.9. az értékkövetés szabályai ............................................................................................................................................... 11
1.10. önrészesedés ................................................................................................................................................................ 11
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei ........................................................................................................................ 11
1.12. a Biztosító mentesülés ................................................................................................................................................... 14
1.13. általános kizárások ........................................................................................................................................................ 14
1.14. egyéb rendelkezések ..................................................................................................................................................... 14
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ....................................................................................................... 15
II. K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételek ...................................................................................................................... 17
2.1. biztosított ....................................................................................................................................................................... 17
2.2. területi hatály ................................................................................................................................................................. 17
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre ....................................................................................................................................... 17
2.4. biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként .................................................................................................... 17
2.5. biztosítási események ..................................................................................................................................................... 17
2.6. a biztosító szolgáltatása .................................................................................................................................................. 18
III. kiegészítő biztosítások ........................................................................................................................................................... 20
3.1. K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei ............................................................................................................. 20
3.2. K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei ....................................................................................................................... 20
3.3. K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei ....................................................................................................................... 21
3.4. K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei .......................................................................................................................... 22
3.5. K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei ........................................................................................................ 23
3.6. K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei .................................................................................................... 25
3.7. K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei .......................................................................................................... 27
3.8. K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása ................................................................................. 30
3.9. K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei ........................................................................................... 32
IV. függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok ............................................................................................................. 33
V. záradékok és függelékek ......................................................................................................................................................... 39
5.1. általános záradékok ....................................................................................................................................................... 39
5.2. záradékok tűzbiztosításhoz ............................................................................................................................................. 40
5.3. záradékok viharkár biztosításhoz .................................................................................................................................... 40
5.4. záradékok vízkárbiztosításhoz ....................................................................................................................................... 41
5.5. záradékok a betöréses lopás és rablásbiztosításhoz .......................................................................................................... 41
1. számú függelék: tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról ........................................ 43
VI. egyéb rendelkezések ............................................................................................................................................................. 44
2. számú függelék: adatkezelési tájékoztató (kivonat) ............................................................................................................... 45
1-10101-18
5
K&H vállalkozói vagyonbiztosítás
ügyfél-tájékoztató
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói vagyon-
biztosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és kész-
leteit védi az alábbiakban felsorolt, de Ön által kiválasztott veszélyne-
mek ellen.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten.
Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának,
a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenysé-
get végez.
Társaság működési formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39.,
levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (06 1) 489 9100,
fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország
egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a
K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég bizto-
sítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosí-
tásközvetítőit. Honlapunkon (kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez,
telephelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási
tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
(továbbiakban Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. tör-
vény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a tár-
sasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése folyamán
az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem
vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának részle-
teit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H vállalkozói vagyonbiztosítás fedezetet nyújt a biztosított sze-
mélyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott mind-
azon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre, készletekre és értékcikkekre,
amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, illetve a tevékenységi
folyamatban részt vesznek.
mire nem terjed ki a K&H vállalkozói vagyonbiztosítás?
Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növé-
nyi kultúrák, légi és vízi járművek. Kérjük, figyelmesen olvassa el
a K&H vállalkozói vagyonbiztosítás szerződési feltételeit, amely részle-
tesen felsorolja azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozáso-
kat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül,
például:
- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyon-
tárgyakban,
- magában az öngyulladt anyagokban,
- erjedés - befülledés - biológiai égés formájában,
- tűzkár nélküli füst-, vagy koromszennyeződés által ke-
letkezett károk,
- tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása, repü-
lőgépek hangrobbanása miatt előálló károk,
- villámvédelmi rendszer hiánya miatt, illetve magában
a villámvédelmi rendszerben keletkező villámcsapás-
károk, feltárt üreg beomlása miatt, bányászattal vagy
földkitermeléssel összefüggésbe lévő földmozgás-
károk,
- vízügyi berendezésekben, nem mentett területeken, ta-
lajban keletkező árvízkárok,
- üvegházak, fóliasátrak, mélyépítési létesítmények,
épületek külső vakolatának viharkárai,
- kármegelőzésre vonatkozó szabályok elmulasztása
miatt keletkező betörés-, rabláskárok.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, füst, hő és korom,
robbanás, összeroppanás, közvetlen és közvetett villámcsapás, isme-
retlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése.
Külön díj ellenében kiterjeszthető a kockázat például tűzoltási és hely-
reállítási többletköltségek, hűtött áruban keletkezett károk, vakolatban
keletkezett károk, mezőgazdasági szárító berendezésekben keletke-
zett tűzkárok, valamint a javításra átvett gépjárművekben keletkezett
tűzkárok fedezetére.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az alapbiztosítás kiegészíthető az alábbi fedezetekkel:
- K&H földmozgás biztosítás: EMS skála 5. fokozatát elérő. meg-
haladó földrengés esetére, földcsuszamlás, kő- és földomlás,
ismeretlen földalatti építmény, továbbá üreg beomlása okozta
károk térítésére.
- K&H vízkárbiztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés és
úgynevezett technológiai vezetéktörés okozta károk térítésére.
A fedezet kiterjeszthető az eltört csővezeték javítási költsége-
ire 10 fm-ig, fagyhatás miatt bekövetkező és a szerelvények
tömítési és dugulási hibáiból eredő károk költségeire illetve a
csőtörés során elfolyt víz költségeire.
- K&H viharkárbiztosítás: 54 km/óra szélsebességet elérő és
meghaladó vihar, a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon
a viharral egyidejűleg beömlő csapadék, hónyomás, jégverés
és viharral együttjáró vakolatkárok illetve üvegtörés okozta
károk térítésére. A fedezet kiterjeszthető tetőbeázási károkra,
baromfitartásra használt fóliaház, illetve gépjármű-kereskedők
viharkáraira.
- K&H üvegkár-biztosítás: törés vagy repedés következtében
keletkezett üvegkárok térítésére.
6
- K&H belföldi szállítmánybiztosítás: a biztosított szállítmány tűz,
robbanás, földmozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, vala-
mint a szállítóeszközök idegen tárggyal vagy közeggel történő
ütközése miatt bekövetkezett veszteségeinek és kárainak térí-
tésére, továbbá mindezen kockázatok kiegészítése feltöréses
lopás és rablás miatt bekövetkező veszteségek és károk térí-
tésére.
- K&H telephelyi gépjármű-biztosítás: tűz, robbanás, villámcsa-
pás, felhőszakadás, személyzettel ellátott légijármű és része-
inek, vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, föld-
rengés, árvíz és vihar miatt bekövetkező károkra. A biztosítás
kiterjeszthető: üveg-, jégverés-, lopás- és rablás kár, valamint
telephelyi töréskár kockázatokkal.
- K&H tűz üzemszünet biztosítás: részleges vagy teljes kénysze-
rű tevékenységi szünet fedezetére. A biztosítás kiterjeszthető
víz-, vihar- és betöréses lopás kockázatokkal.
- K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás: betöréses lopás,
rablás, küldöttrablás térítésre. A fedezet kiterjeszthető: vanda-
lizmus okozta rongálási károk térítésére.
- K&H elektromos és elektronikus gépek, berendezések biztosí-
tás: elektromos, elektronikus berendezések baleseti jelleggel
bekövetkezett fizikai károsodására illetve betöréses lopás, rab-
lás vagy lopás kárainak térítésére.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását kö-
vető nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a
felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés határozatlan és határo-
zott időtartamra is köthető.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a
biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónap-
jának első napja.
A határozott tartamú szerződés biztosítási időszakának első és utolsó
napját a szerződésben meg kell jelölni.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csopor-
tos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási
megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy
összegben egész évre), féléves, vagy negyedéves.
A díjfizetés módja bármikor, az gyakorisága a biztosítási szerződés év-
fordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedékességi értesítőben
foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegye-
zéssel, határozott idő lejártával, díjnemfizetés miatt, vagy érvfordulóra
történő írásos felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási
időszak végére bármikor felmondható de a felmondó nyilatkozatnak
legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biz-
tosító székhelyére. Határozott tartamú szerződés nem mondható fel.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az adatközlésen alapuló értékkövetés mellett a K&H Biztosító lehető-
séget nyújt évközi és automatikus értékkövetés alkalmazására.
Évközi értékkövetés választása esetén a szerződő 20%-os mértékig
meghatározhat egy tartalék biztosítási összeget a tárgyi eszközökre és
készletekre. Ez az összeg fedezetként szolgál az inflációs értéknöve-
kedésre, vagy az évközi beszerzésekre.
Automatikus értékkövetésnél a Biztosító a tárgyi eszközök és készle-
tek biztosítási összegét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján
a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra
automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (ér-
tékkövetés) az alábbiak szerint: a módosítás mértéke megegyezik a
módosítás időpontjában ismert utolsó és az előző év azonos időszaká-
nak árindexei adta hányados értékével.
A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói árindex-
ből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával kerülnek indexe-
lésre.
Adatközlésen alapuló értékkövetésre a biztosítás évfordulója előtt leg-
később 15 nappal beküldött kitöltött adatlappal van lehetőség. A bizto-
sítási kötvény évfordulója előtt a biztosítótársaság az esetleges válto-
zások bejelentésére adatközlő lapot bocsát az ügyfél rendelkezésére.
A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor
kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási össze-
gek változását a biztosítási díj követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A szerződő illetve a biztosított a szerződés szempontjából minden lé-
nyeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladéktala-
nul, de legfeljebb nyolc napon belül.
Ez vonatkozik a változásjelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely
adatokat a Szerződő a szerződéskötés során közölt) változás történik,
értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módo-
sítások elvégzését.
Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, biztosítási összeg, stb. A vál-
tozásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott ada-
tai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok
körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személy-
nek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben
meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek
vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő
büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to-
vábbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári
ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság,
a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önál-
ló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá
az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi
hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Tit-
kosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési
megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv,
7
illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy-
ség.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol-
gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem
állapítható meg, valamint a jogalkotás meg-alapozása és a hatásvizs-
gálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minősülő adatok átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja a biztosításközvetítőjét, akinek telefon-
száma a kötvényén (fedezetet igazoló dokumentumon) található. A
bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol biztosítási
kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon,
valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelen-
tenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt legkésőbb
30 napon belül kell bejelenteni.
Speciális teendők káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban
az esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes
mentesülési okokat és kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a
Biztosított illetve a Szerződő vagy a vele közös háztartásban
élő hozzátartozó, avagy a Biztosított illetve a Szerződő - ve-
zető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével
együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,
tisztviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól
a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kár-
enyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat
beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki. A Biztosító a károkat a
biztosítottság mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott va-
gyontárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy
tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor
a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási
összeg és a tényleges érték között. A maradványérték a biztosítási
összegből levonásra kerül.
Attól függően, hogy az ügyfél milyen biztosítási összeget jelöl meg, a
tárgyi eszközökben esett kár térítése történhet új értéken, káridőponti
tényleges (avult) értéken, vagy bruttó értéken. Részleges kárnál a ja-
vítási költség erejéig, teljes kárnál a biztosítási összegig térítjük meg
a kárt.
Saját készletben bekövetkezett kár esetén Biztosítótársaságunk a
nagykereskedelmi árut beszerzési áron, a kiskereskedelmi árut vagy
készletet a forgalmazási költséggel növelt beszerzési áron, vendéglá-
tóipari nyersanyag esetében a káridőponti beszerzési áron, felvásárolt
termékek esetében pedig a felvásárlási áron téríti meg.
Ha idegen készletben következik be a kár és az javítással helyreál-
lítható, akkor a javítási költség, ha teljes kár következik be, akkor a
káridőponti valóságos érték kerül térítésre.
A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el nem érő károkat
a biztosított maga viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk
esetében az önrész feletti kárösszeg kerül kifizetésre.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 tele-
fonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre
küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy ve-
zetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglal-
kozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013
Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez-
het.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárá-
sát kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bíró-
sági úton érvényesíthetik.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért
kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerző-
dési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda:
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
tel: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
9
a K&H Biztosító Zrt.
K&H vállalkozói vagyonbiztosításának szerződési feltételei
A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal
arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően
bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételek-
ben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre
a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szer-
ződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló do-
kumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz
intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészí-
tő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem
szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az
irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
A biztosítási események meghatározását és a biztosító szolgáltatásá-
nak mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok
tartalmazzák.
I. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák,
amelyek a K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés egészére alkal-
mazandók. Amennyiben az egyéb fejezetekben leírt feltételek eltérően
rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.
1.1. biztosító, szerződő, biztosított
1.1.1. A biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító)
1.1.2. A Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a szerző-
désben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
megnevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes sze-
mély, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke
fűződik (a továbbiakban: Biztosított).
1.1.3. A Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a szerződés-
ben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki
valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a bizto-
sítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érde-
kelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési
kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a
szerződőhöz intézi.
1.1.4. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese-
mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a Szerződő a
hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál-
tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.1.5. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő
javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig,
illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő
felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a meg-
felelő jognyilatkozatok megtételére.
1.1.6. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a
biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a
belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a
szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes-
sége a Biztosítottra száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban
esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele-
lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szer-
ződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő bizto-
sítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot
állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, fel-
téve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának meg-
felelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat
szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása
időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét
követő napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Bizto-
sító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától
eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor
a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön
létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a
Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadá-
sakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
1.3. a kockázatviselés kezdete
A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban
megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától szá-
mított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül visszauta-
sítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15
napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik
be. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont ér-
vényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő
nap 0:00 órája.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évfor-
duló és a biztosítási időszak
1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biz-
tosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kocká-
zatviselés kezdete hónapjának első napját megelőző nap, amelyet a
szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bár-
mikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része
változatlanul marad.
10
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a biztosító kockázatviselé-
sének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke-
zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés,
illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biz-
tosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése
lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik
az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné
válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés
megszűnése napjáig számított díj illeti meg.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító
részére be kell mutatni.
A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy
tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jog-
cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben
az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és
a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a
korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfize-
tési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének
megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomás-
szerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidő-
vel felmondhatja.
1.6.2. Rendes felmondás: a felek a szerződést a biztosítási idő-
szak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő
felmondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább
30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie. A felmondási
jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják.
1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés:
ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfi-
zetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonat-
kozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatár-
időt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási
szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az
esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folyta-
tólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél
a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti
a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási
fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, felté-
ve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott bizto-
sítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy
részét fizették meg, és a biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasz-
tására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredményte-
lenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra
marad fenn.
Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegye-
zéssel megszüntethetik.
1.6.5. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés
megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizeté-
sét követelheti.
1.6.6. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a
biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a
napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget
ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
1.7.2. A határozatlan időtartamra megkötött szerződések eseté-
ben az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapod-
nak meg az első díj megfizetése tekintetében. A megállapodás szerint
az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és
a Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.3. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az
első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyako-
riság - a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentum-
ban) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. Ha az
ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor
a kötvény, fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetés gyakoriság
szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel
(bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átutalással
vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási
szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfor-
dulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés
módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van
lehetőség.
Ha a szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy
a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre alkalmazott
kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási évre járó díj egyösszeg-
ben esedékessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének
napján.
1.7.4. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének ese-
dékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet
igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a
díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.
Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a
biztosító fizetési számláján jóváírják.
Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a fel-
adás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
1.7.5. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat
felszámítására jogosult.
1.7.6. Ha a biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a bizto-
sítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy
a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő
része megszűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény
bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a
szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek meg-
szűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának nap-
jával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése
napjáig számított díj illeti meg.
1.7.7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerző-
dés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó teljes
díj megfizetését követelheti.
A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító addig a napig
járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselés véget ért.
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbizto-
sítás, többszörös biztosítás
1.8.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg.
11
1.8.2. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a
biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt
vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön
megadott biztosítási összegre korlátozódik.
1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyon-
tárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan arány-
ban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy
értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre kü-
lön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös
feltételek rögzítik.
1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási
összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos érté-
két. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghala-
dó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfele-
lően le kell szállítani.
1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási
szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható
értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszer-
zésének erejéig a különös feltételekben részletezettek szerint.
1.8.6. többszörös biztosítás
Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosítónál a bizto-
sított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra biztosítást kötött,
a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul
köteles közölni a biztosítóval.
1.9. az értékkövetés szabályai
1.9.1. Külön megállapodás a biztosítási összeg értékállóságára,
egy biztosítási időszakon belül
A szerződő a tárgyi eszközök és készletek biztosítási összegét értékkö-
vetés címén maximum 20 %-kal megemelheti.
Az értékkövetés összege az évközi felújításból, karbantartásból eredő
értéknövekedés és a nem megfelelő vagyonértékelés miatti eltérések
kiküszöbölésére szolgál.
Az értékkövetés összege mindig az alap (indexált) biztosítási összeg,
szerződésben rögzített %-os mértéke szerint kerül meghatározásra.
1.9.2. A határozatlan tartamú biztosítás megújítása
a) külön megállapodás a biztosítási összegek éves indexálására
A vagyontárgy értékének (a helyreállítási költségnek) követé-
se érdekében a felek megállapodhatnak a biztosítási összeg
rendszeres, értékkövető változtatásáról (továbbiakban: a bizto-
sítási összeg indexálása).
A biztosítási összeg indexálását a Biztosító minden évforduló
napján elvégzi.
A módosított biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg
és a KSH-index szorzata alapján számítható.
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalmazását
megelőzően utoljára közzétett árindex alapján a megújítást
megelőző biztosítási időszakra (12 hónap) vonatkozó, számí-
tott árindex.
Az indexáláshoz alkalmazott árindex:
A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói
árindexből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával ke-
rülnek indexálásra.
A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan kö-
veti. A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző
negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a
Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási
időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló ada-
tok alapján - várható díjról.
A biztosítási összeg indexálása első alkalommal csak szerző-
déskötés évét követő évben érvényesíthető, majd évente, a
biztosítási évforduló napjának hatályával.
b) adatközléses biztosítási szerződés megújítása
Amennyiben a szerződő adatközléses megújítási eljárást vá-
lasztott, a megújítás időpontját megelőzően a vagyontárgyak
értékének változásairól a Szerződő értesítheti a Biztosítót.
Az adatközlés elmaradása esetén a Biztosító a szerződést vál-
tozatlan adatokkal újítja meg.
1.10. önrészesedés
1.10.1. A biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, köt-
vényben (fedezetet igazoló dokumnetumban) meghatározott mértékét
maga viseli (önrészesedés).
1.10.2. Az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár
százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén
mindig a magasabb érték kerül levonásra.
1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja
meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsé-
ge nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés
feletti kárösszeg kerül megtérítésre.
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-be-
jelentési kötelezettség
1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben
köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges
körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, ame-
lyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség feltétlenül
fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az
ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formá-
ban kérdést tett fel. A biztosító írásban feltett kérdéseire a Szerződő
illetve a Biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni.
A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő
válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének
eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem
jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség
egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem vé-
dekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet
bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni,
noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles
lett volna.
1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő
illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül kö-
teles a Biztosítónak írásban bejelenteni
- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről
a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
12
- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biztosító
kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek,
körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló doku-
mentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely ada-
ta.
A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás,
végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési
kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vo-
natkozó feltételek érvényesek.
1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást
a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben
meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek
a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé-
nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban ja-
vaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a
szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerződést harminc
napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés
a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik.
Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor
figyelmeztetni kell.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosí-
tási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel ösz-
szefüggésben merül fel, a biztosító az előzőekben meghatározott jogait
a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
E szerződési feltételek szempontjából lényeges körülménynek minősül
a biztosítási kötvény (fedezet igazoló dokumentum), ajánlat, adatközlő,
mellékletek bármely adata.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a
jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, ame-
lyeket a kötelezettség megsértése érintett.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a bizto-
sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel
összefüggésben merül fel, a biztosító az előzőekben meghatározott
jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolja.
1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte-
lezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyi-
kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük
elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett,
és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési és
változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jog-
következmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók,
amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.
1.11.1.5. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármi-
lyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett
összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.11.1.6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyi-
latkozatát írásban (levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott
elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentu-
mot tartalmazó elektronikus üzenet) köteles közölni.
1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében
az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés
szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, elő-
írja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény
bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely-
zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles
kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg
keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem ve-
zetett eredményre.
1.11.2.2. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően
megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és
tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai beren-
dezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az
érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges
intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletke-
zését. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán
túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok,
szabványok az irányadók.
1.11.2.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését köve-
tően haladéktalanul köteles
- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, men-
tés eredményessége érdekében,
- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrsé-
gen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontár-
gyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzá-
juk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni.
Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemel-
tetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani,
fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg-
tenni.
A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem működő) te-
lephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és fűtésrend-
szert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köte-
les továbbá a telephelyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet
nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel-
szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
1.11.2.5. A biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a
Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen - szük-
ség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt
működve bármikor ellenőrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vo-
natkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
1.11.3. kárbejelentési kötelezettség
1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt be-
következése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutásától
számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon
a biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágo-
sítások tartalmának ellenőrzését.
1.11.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e köte-
lezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kide-
ríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem
áll be.
1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetke-
zésének helyét,
b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),
13
d) a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szerződőt
képviselő - személy vagy szervezet nevét.
1.11.3.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumnetumok listáját az 1.
számú függelék tartalmazza.
1.11.3.5. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös
feltételekben kerülnek meghatározásra.
1.11.3.6. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegszerű-
ségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat,
szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat,
leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat - a biztosító
eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére - bármikor ren-
delkezésre kell bocsátania.
1.11.3.7. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a
kár bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyon-
tárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtat-
hat.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás
következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötelezett-
sége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kide-
ríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.11.3.8. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik
munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet
a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése
esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy káro-
sodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak
maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárren-
dezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és
a Biztosító kérésére bemutatni.
1.11.3.9. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizs-
gálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített,
tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
1.11.3.10. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító
rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biz-
tosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás
összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy
tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bi-
zonyító dokumentumokat,
- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító
által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg hely-
reállítási számláját,
- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt ható-
sági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,
- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve
épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi feljelen-
tést.
1.11.3.11. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg-
szerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.
A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és ösz-
szegének független szakértő által történő megállapítását. A független
szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.11.3.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képvi-
selője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat
megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól,
a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bíró-
sági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésé-
vel - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított
8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a
Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
1.11.4. Díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.
B. Biztosító kötelezettségei
1.11.5. tájékoztatási kötelezettség
A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:
- a szerződés adatairól,
- a bejelentett károk rendezéséről,
- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve
ezek akadályáról.
1.11.6. szolgáltatási kötelezettség
1.11.6.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.
1.11.6.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizető-
eszközben téríti meg a károkat.
1.11.6.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számí-
tott 5 munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a kárren-
dezést megkezdeni.
1.11.6.4. A Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől szá-
mított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik
bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor
az utolsó okirata biztosítóhoz beérkezett.
1.11.6.5. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a
szolgáltatás összegét visszatarthatja ha,
- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt sze-
mély pénzfelvételi jogosultségét illetően, a Biztosító által meg-
kívánt igazolás benyújtásáig és/vagy
- az eljárás befejelzéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcso-
latban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelzettség nem terheli.
1.11.6.6. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor
esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az
éves biztosítási díj.
1.11.7. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési
igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biz-
tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés
biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károko-
zóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni,
és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni.
A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előle-
gezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított
követelését kell kielégíteni.
1.11.8. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tarto-
zik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető
visszkereseti jogát érvényesíthesse.
14
1.11.9. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra
igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget
vissza kell fizetnie.
1.11.9.1. Amennyiben a biztosított ÁFA visszatérítésre jogosult vagy
számla nélküli kárrendezést kér, a biztosító a szolgáltatásának alapja a
nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.
1.11.9.2. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre
hatott a károsodásban, a Biztosító a kárt annyiban téríti meg, ameny-
nyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.
1.12. a Biztosító mentesülése
1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége
alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogelle-
nesen
- a Szerződő vagy Biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz-
zátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört
vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt
járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk,
vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavál-
lalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gon-
datlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kö-
telezettség megszegésére is alkalmazni kell.
1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak
különösen az alábbi esetek minősülnek:
- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység
engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati össze-
függésben történt,
- a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meg-
határozott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy
0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító
hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati
összefüggésben keletkezett,
- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények kö-
zött azért következett be, mert a biztosított nem tette
meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés ér-
dekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a
Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének
veszélyére írásban is figyelmeztette,
- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősí-
tette.
1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a
Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól,
amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi sze-
mély vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású
alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja,
akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a
biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés
esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt mentesülése
minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövet-
kezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának
figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító
nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekelt-
ségére esik.)
1.12.5. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be,
ha a Biztosítottat, illetve a Szerződőt, vagy valamely a gazdál-
kodó szervezetnél felelős vezető beosztást betöltő személyt az
okozott kár, vagy a kártérítés meg állapítása során elkövetett
csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen elmarasztalták.
1.12.6. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötele-
zettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelő-
zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelentési kötele-
zettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem
áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be
nem jelentett körülményt a biztosító a ismerte, vagy az nem
hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
1.13. általános kizárások
1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szer-
ződések biztosítási fedezete nem terjed ki:
- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan ká-
rokra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a
területi hatály kiterjesztése esetén az illető ország
jog szabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony
alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kí-
vüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik,
mivel ezek a kockázatok egyéb biztosításokkal fedez-
hetők,
- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. for-
radalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús in-
tézkedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a pol-
gári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások
stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszkö-
zök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint
katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terro-
rizmus miatt keletkezett károkra,
- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádioaktív
szennyeződés által okozott károkra,
- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt ese-
ményekre, illetve
- a közvetett károkra.
1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb
büntető jellegű költségeket,
- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károkat,
- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti káro-
kat,
- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési,
helyi önkormányzati költségvetési, elékülönített álla-
mi pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam,
nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által
vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támoga-
tás alapján megtérülő károkat.
1.14. egyéb rendelkezések
1.14.1. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított - amennyiben
jogszabály kivételt nem tesz - a biztosításra vonatkozóan semmilyen
birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.
1.14.2. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási
szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötele-
15
sek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szem-
ben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.
1.14.3. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás ese-
tén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős
bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosí-
tottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
1.14.4. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek
el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a bizto-
sítási esemény időpontjától kell meghatározni.
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezett-
ség
1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfele-
inek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási
szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás-
sal összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés
megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a
biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további-
akban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.
1.15.2. A 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból vég-
zett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előze-
tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az
ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem
nyújtható előny.
1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül –
ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terhe-
li a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait
és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük
során bármilyen módon hozzájutottak.
1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész-
ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott
egészségügyi adatokat a biztosító a 1.15.1 pontban meghatározott
célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli
hozzájárulásával kezelheti.
1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy
nek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon-
tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést
ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható-
sággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás-
ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata
során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szak-
értővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bí-
rósági végrehajtóval, a természetes személyek adós-
ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi
Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel,
bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az
általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatóság-
gal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi
államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a
titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor-
mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén
a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz-
tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá-
nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő
biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég-
zővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához
szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor-
mációszabadság Hatósággal,
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a
biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog-
alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az
adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásá-
nak kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az
adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben
nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat-
szolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitel-
intézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénz-
ügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerző-
dés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel
fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí-
tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját
és jogalapját.
1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által
az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormá-
nya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi
adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre-
hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel össze-
függő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel
kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabá-
lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–
43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóha-
tóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt köte-
lezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
16
1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11.
pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és
az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az
ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén
kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is ki-
terjed.
1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szol-
gálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ha-
tóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban
tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör-
vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel,
új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek-
ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visz-
szaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet-
ben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító-
szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy
kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív
anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror-
cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terro-
rizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob-
bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy
bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Eu-
rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötele-
zettségének tesz eleget.
1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét
a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére
történő átadása.
1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett-
ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli
megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér
biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg-
előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben
meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi
pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé-
nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak
minősülő adatot.
1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vi-
szontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosí-
tóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő
adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ah-
hoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az
adattovábbításnak törvényben meghatározott adatkö-
re, célja és jogalapja van, és a harmadik országban
a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az
információs önrendelkezési jogról és az információ-
szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továb-
biakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott
bármely módon biztosított.
1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam-
ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla-
pítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás
székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság szá-
mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat-
továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar
felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal-
taknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el-
végzése céljából a miniszter részére személyes adat-
nak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről
szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése ér-
dekében történő adatátadás.
1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a biz-
tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes
adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.15.4. pont
alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő
adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem
tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja
alapján végzett adattovábbításokról.
1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz-
tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának
idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási,
viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény
érvényesíthető.
1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítá-
si szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye-
síthető.
1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden
olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel
kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat-
kezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hoz-
zájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs
törvényi jogalap.
1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó
adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza-
bályi rendelkezések az irányadók.
1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinte-
tében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.
17
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328 9000 tele-
fonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre kül-
dött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagyveze-
tőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglal-
kozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013
Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez-
het.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos
(pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá-
masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárá-
sát kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek,
jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak igényüket bírósági
úton érvényesíthetik.
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
További szerv:
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
II. K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételek
2.1. biztosított
Jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fede-
zetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan egyéni
vállalkozó vagy őstermelő természetes személy, gazdasági társaság,
akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik
2.2. területi hatály
Főszabályként a biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.
A főszabálytól eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvé-
nyes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés (kötvény,
fedezetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.
2.3. biztosítható vagyontárgyak köre
2.3.1. tárgyi eszköz
(épület, építmény, gép, berendezés, szerszám, gyártóeszköz, irodai,
igazgatási berendezés, felszerelés, jármű, befejezetlen beruházás),
amely tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálja a bizto-
sított vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy az üzembe
helyezésre került-e vagy sem.
2.3.2. készletek
(vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, árú, késztermék, göngyö-
leg, befejezetlen termelés és félkésztermék), amelyek a tevékenységi
folyamatban részt vesznek, a folyamatban átalakulnak, illetőleg a te-
vékenység során változatlan állapotban maradnak.
2.3.3. értékcikk
- készpénz,
- értékpapír,
- nemesfém,
- ékszer,
- drága- és féldrágakő,
2.3.4. nem biztosítható vagyontárgyak:
- légi és vízi járművek
- lábonálló növényi kultúrák,
- állatok
2.4. biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként
A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biz-
tosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és egyben a
biztosítási díj megállapításának alapja.
2.4.1. tárgyi eszközök biztosítási összege
a) új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár), (Épületek korlátlanul,
gépek, iroda berendezések 10 éves korig, járművek 6 hóna-
pos korig biztosíthatóak újértéken. Az újértékre biztosított, de
a fenti korhatárokat elért vagyontárgyak biztosítási összege a
korhatár elérését követő első megújítás alkalmával valóságos
értékűre változik.)
b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték,
c) nyilvántartási, könyvszerinti bruttó érték.
2.4.2. készletek biztosítási összege
- vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, kész-
termékek esetében a vételár, illetve előállítási (önköltségi) ár.
Kisértékű (beszerzés évében költségként elszámolt) eszközök:
szerszámok, irodai üzleti, felszerelési tárgyak esetében a való-
ságos érték, mely eltérő megállapodás hiányában a beszerzési
ár 50 %-a,
- göngyöleg esetében a betétdíj,
- befejezetlen és félkész termékek esetében a készültségi fok-
nak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermé-
kek esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli
építő és szerelőipari tevékenység esetében a teljes költség-
ráfordítás és a legnagyobb készletezett mennyiség szorzata
képezi a biztosítási összeget.
2.4.3. értékcikk biztosítási összege
- készpénz,
- belföldi készpénz esetében a névérték,
- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos valuta árfolyama,
- értékpapír esetében az újraelőállítási költség
- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében a beszerzé-
si ár
2.4.4. A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját,
illetve az 2.4.1., a 2.4.2. és a 2.4.3. pontban nem szereplő értékelé-
seket a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.
2.4.5. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves leg-
nagyobb készletezett mennyiség és a valóságos érték szorzata, vagy a
külön listán tételesen részletezett biztosítási összeg.
2.4.6. Egy vagyoncsoportba csak olyan vagyontárgyak vonhatók
össze, melyek biztosítási összege azonos módon került meghatározás-
ra.
2.5. biztosítási események
2.5.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)
- tűz,amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott
keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,
18
- elektromos tűz, amely az elektromos gépekben elektromos
áram hőhatására keletkezett,
- füst, hő és korom, amely a kockázatviselés helyén lévő tüze-
lő, fűtő, vagy szárítóberendezés nem tervszerű működéséből
ered, és a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontár-
gyakban tűzkár nélkül kárt okoz,
- robbanás, olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy
gőzök kiterjedése okoz,
- összeroppanás, amely a vagyontárgyban hirtelen nyomás-
csökkenés miatt keletkezett,
- villámcsapás, a vagyontárgyat közvetlenül ért villám által kifej-
tett, szabad szemmel látható romboló hatás,
- villámcsapás másodlagos hatása, amely olyan villámcsapás
kár, mely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül nem csapott
be, viszont indukcióval, vagy bizonyítottan az elektromos háló-
zaton keresztül a feszültségvédelmet megrongálva fejtette ki
hatását,
- ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett ron-
gálási kár,
- légijármű ütközés, a személyzettel ellátott légijármű, annak
alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár.
2.5.2. kizárások, korlátozások
a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azo-
kat a károkat, amelyek:
- a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va-
gyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.)
elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás,
repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására
magukban a kiáradó anyagokban - a kemencékben
levő vagyontárgyakban az égetés során keletkez-
tek,
- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, ki-
véve az abból átterjedő tűzkárt,
- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alak-
változás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi
folyamat formájában következtek be,
- az elektromos gépekben, berendezésekben vagy
felszerelésekben természetes elhasználódás, vagy
az előírt védelem hiánya illetve kiiktatása követ-
keztében álltak elő,
- az égéssel nem járó zárlat, túlmelegedés, összeol-
vadás, pörkölődés, alak- és színváltozás formájá-
ban jelentkezett,
- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből
származtak,
- bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.)
feldolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szá-
rítás) rendeltetésszerűen használt energia hőhatá-
sára a feldolgozás alatt levő anyagban égés, pör-
kölés, elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak
elő,
- az elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból
eredő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a vil-
lámvédelmi rendszerben keletkezett.
b) A Biztosító nem téríti meg a füst, hő és korom szennye-
ződés kárt, ha az rendeltetésszerűen működő tüzelő,
fűtő, vagy szárítóberendezésből ered.
c) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alap-
ján azokat a károkat, amelyek:
- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,
- az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl.
kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű mo-
torokban),
- a folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befa-
gyása, illetve a tárolókban levő anyagok természe-
tes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek fa-
lazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és
belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett
be,
- a berendezések, készülékek vagy más műszerek,
üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott
terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontár-
gyak e miatt bekövetkezett károsodását),
- a hasadó anyagok robbanása, illetve ennek követ-
keztében fellépő sugárszennyezés miatt keletkez-
tek,
- a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt
keletkeztek.
d) A Biztosító nem téríti meg az összeroppanás kárt, ha
az épület, építmény összeomlása az épület, építmény
statikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.
e) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alap-
ján azokat a károkat, amelyek:
- az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt kelet-
keztek,
- magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek,
- elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból ere-
dő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a villám-
védelmi rendszerben keletkezett.
f) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés
és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:
- felelősségbiztosítási szerződésre kötelezett jármű-
vek által okozott károkra,
- az olyan járművek által okozott károkra, amelyeket
a biztosított épület, építmény használója vagy ilyen
személyek munkavállalója üzemeltet,
- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,
- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütkö-
zése okozott.
2.5.3. biztosítási díj
A biztosítási díjat a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum)
tartalmazza.
2.6. a biztosító szolgáltatása
A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak sze-
rint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően nyújt szol-
gáltatást.
2.6.1. A biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tár-
gyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.
a) részleges kár esetén:
- Új érték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költsé-
gen.
- Valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, az
értékemelkedés levonásával.
Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott va-
gyontárgy káridőponti valóságos értékének 20 %-át, a
Biztosító eltekint az értéknövekedés levonásától.
- Bruttó érték biztosításnál valóságos értéken, az értékemel-
kedés levonásával, legfeljebb a bruttó értékig történik.
19
Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy kár-
időponti valóságos értékének 10 %-át, a Biztosító eltekint az értéknö-
vekedés levonásától.
b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan
javíthatóság)
- Új érték biztosítás esetén, újértéken, de maximum a bizto-
sítási összegig történik.
- Valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de
maximum a biztosítási összegig.
- Bruttó érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maxi-
mum a biztosítási összegig.
c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja
az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a
vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos ér-
tékéig kerül térítésre.
A helyreállítás befejeztével a biztosított jogosulttá válik a való-
ságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítá-
si összegig.
e) A teljes károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési ösz-
szegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatásban
vagy visszatérítésben részesül a biztosított, a vagyontárgy új-
jáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)
2.6.2. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök ká-
rát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg
a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a
hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg a könyvszerinti nettó
értéket.
2.6.3. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító
a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig,
de legfeljebb a biztosítási összegig téríti meg a káridőponti befejezési
árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
2.6.4. Idegen vagyontárgyakat (a biztosított által bérelt, kölcsön-
vett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett
épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket)
a választott értékelési módnak megfelelően téríti a Biztosító, a 2.6.1.-
2.6.2. pontja szerint.
2.6.5. Saját készletek kára esetén a Biztosító
- áruk esetén a káridőponti áron
- felvásárolt termékek esetében felvásárlási áron térít.
2.6.6. A biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli nyil-
vántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok, minták,
modellek, tervek, dokumentációk, műszaki fejlesztési alapból fedezett
vagyontárgyak térítése a külön listán feladott biztosítási összeg alapján
történik.
2.6.7. Értékcikk kárát
- belföldi készpénz esetében névértéken,
- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos káridőponti valu-
ta árfolyamán,
- értékpapír esetében az értékpapír újraelőállításának költsé-
gén,
- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében beszerzési
áron téríti a Biztosító.
2.6.8. Nem a biztosított tulajdonát képező, de biztosított és a
biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra
vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak
(készletek) károsodása esetén,
- a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,
- teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti valóságos
érték kerül térítésre.
2.6.9. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyöle-
gek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási
összeg.
2.6.10. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből
az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a Biztosító
minden esetben levonja.
2.6.11. A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemé-
nyek folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen
felmerült és igazolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a kö-
vetkezők szerint:
a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai
enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült
költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával,
az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az
ideiglenes közmű-vesítéssel, továbbá az esetleges kényszer
kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló in-
tézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,
b) a biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő
mentési, oltási, romeltakarítási költségeket, beleértve az ide-
gen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat
is.
2.6.12. A károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a károsulttal készített tételes felsorolású jegyzőkönyv-
ben foglaltak alapján történik.
2.6.13. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vo-
natkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe
veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége meg-
szűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
2.6.14. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:
a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az
adott biztosítási fedezet nem terjed ki,
b) az büntetőjellegű többletköltségként, valamint a terme-
lési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó
gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés,
elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletkölt-
ség, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),
c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből
származik, amely további rendeltetésszerű használatát
nem befolyásolja,
d) az a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem káro-
sodott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú fel-
használásának meghiúsulása miatt állt elő,
e) az normalizált hiány (káló),
f) tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok
károsodása következményeként keletkezett.
Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:
g) talajban,
h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avult-
ságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy
az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával
okozati összefüggésben,
i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,
j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.
20
III. kiegészítő biztosítások
3.1. K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött
szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megál-
lapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási
események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.1.1. biztosítási esemény
földmozgás
a) Földrengés: a Föld belső energiájából származó olyan talaj-
mozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makro-
szeizmikus Skála) 5. fokozatát elérte, vagy meghaladta.
b) Földcsuszamlás: a földfelszíni talajrétegek (föld-,kő tömeg)
hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által
okozott kár.
c) Föld- és kőomlás: a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságai-
nak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhe-
lés miatt kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.
d) Ismeretlen üreg beomlása: sem a biztosított, sem a szerződő
által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az
építési dokumentációban nem szereplő építmény vagy üreg
hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt kelet-
kezett károkat, amelyek:
- már feltárt, vagy megkutatott üregek beomlása miatt,
- bányászati tevékenységgel (beleértve a külszíni kiter-
melést is) kapcsolatban,
- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,
- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán
a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csator-
na, hibás tömörítésű töltés stb.),
- más biztosítással (pl. építés szerelési felelősségbizto-
sítással) fedezhetőek.
3.2. K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerző-
désben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított
mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé-
nyek a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.2.1. biztosítási események
3.2.1.1. vihar
Biztosítási eseménynek minősülnek a legalább 54 km/óra sebességű
szél nyomó- és szívóhatása során keletkezett, valamint a vihar által
sodort tárgyak által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.
Biztosítási eseménynek minősülnek továbbá a szélviharral együtt járó
csapadék által (eső, hó, jég) okozott azon károk, amelyek a biztosított
épületekben és az épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyak-
ban keletkeztek, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten,
kiszakított nyílászáron, ill. a vihar okozta falazati résen keresztül ká-
rosított.
A viharkár biztosítási fedezet nem terjed ki azon biztosított
vagyontárgyakra, amelyek tárolása a biztosítási esemény be-
következtekor
- nem rendeltetésszerűen szabadban valósult meg (kivé-
ve ha a Biztosító helyszíni elbírálása alapján a viharkár
biztosítási fedezetet ezen vagyontárgyak vonatkozásá-
ban a fentebb említett tárolási körülmények ismeret-
ében külön záradékban vállalta),
- a szabadban, nem az előírásoknak megfelelően való-
sult meg.
kizárások
Viharkár biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti
meg a kárt, ha az(ok)
- közlekedő járműben,
- kikötői létesítményekben,
- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),
- üvegházakban, fóliasátrakban,
- halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési lé-
tesítményekben (gát, zsilip stb.),
- ha az épületek külső vakolatában, vakolati rendszer-
ében, burkolatában és festésében keletkezett,
- a helyiségeken belüli légáramlás következtében tár-
gyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló
törés vagy egyéb károsodásként,
- a karbantartás elmulasztása miatt keletkezett.
3.2.1.2. jégeső és hónyomás
Jégeső biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában le-
hulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.
Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben fel-
gyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés
vagy deformációs sérülés.
A Biztosító kizárólag a biztosított épületek és építmények - kivéve a
hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők - tetőzetében kelet-
kezett és a megrongált vagy megsemmisült tetőn keresztül beáramló
csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben elhelye-
zett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti
továbbá a Biztosító az épületek, építmények - illetve azok egyes ré-
szeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított
vagyontárgyakban keletkezett károkat.
kizárások
Jégeső és hónyomás biztosítási események alapján a Biztosí-
tó nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
- az esővíz-elvezető csatornákban, hófogó-szerkezetek-
ben,
- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer kar-
bantartásának elmulasztásával okozati összefüggés-
ben,
- üvegházakban, fólia sátrakban keletkeztek
3.1.1.3. üvegtörés
A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a viharral együtt járó
törés vagy repedés következtében keletkezett károkat.
A biztosítási fedezet kiterjed
- a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített
üvegezésére,
21
- a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezé-
sére,
- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezésére,
- az üveg felületeken lévő dekorációra és betörésvédő fóliára,
fényvédőfóliára (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értéké-
nek megfelelően).
kizárások
Az üvegtörés biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti
meg azokat a károkat, amelyek
- üvegtetők, üveg előtetők,
- üvegházak,
- teraszok, korlátok, pinceablakok üvegezésében kelet-
keztek.
3.3. K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerző-
désben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított
mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé-
nyek a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.3.1. biztosítási esemény
üvegtörés
Üvegtörés biztosítási eseméynek minősül a biztosított üvegezésben a
törés vagy repedés következtében keletkezett kár.
Nem minősül biztosítási eseménynek
- a lepattogzás, kagylósódás miatt, valamint
- az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés,
fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.
3.3.2. biztosított vagyontárgyak
A biztosítási fedezet a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló
dokumentumban) megjelölt üvegezésre vonatkozik az alábbiakban
foglaltak szerint:
3.3.2.1. általános üvegezés
épületek, építmények üvegezése
- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények
szerkezetileg beépített üvegezése,
- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények
nyílászáróinak üvegezése,
3.3.2.2. különleges üvegezés
a) épület üvegezése
- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezése,
- az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és betörésvédő fó-
lia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értéké-
nek megfelelően),
- napelem, napkollektor (védőüveg vastagság minimum 3,5
mm)
- üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükörfalak, beépí-
tett üvegfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés,
- kopolit üvegezése,
- előtető és üvegtető üvegezése.
b) berendezések üvegezése
- bútorok üvegezése,
- pultok, polcok üvegezése,
- tükrök,
- a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció és betö-
résvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együt-
tes értékének megfelelően).
- kerámia főzőlap,
- kirakatok, kirakatszekrények üvegezése,
- akváriumok, terráriumok.
3.3.2.3. a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi
kockázatokra:
- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, re-
pedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további
kárai,
- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének tö-
rése, repedése,
- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszóme-
dence vagy medence üvegezésében,
- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében és festés-
ében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás,
leütődés, illetve biztonsági és fényvédő fóliában üveg-
törés nélkül keletkező sérülések,
- a keretezés, foglalat sérülése
- műalkotás,
- üveget helyettesítő műanyagok,
- taposóüvegek,
- akváriumok és terráriumok tartalmában illetve törése
következtében megsérült, elhullott állatok,
- világító testekben keletkezett károk.
3.3.3. biztosítási összeg
Az üveg biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási
összeg meghatározása pótlási értéken kell, hogy megtörténjen.
3.3.4. önrészesedés
A szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) az
üvegkárra meghatározott önrészesedés.
3.3.5. kárkifizetés
A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási ösz-
szeg.
Amennyiben a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló doku-
mentum) a biztosítási összegtől eltérő kártérítési limitet tartalmaz, úgy
a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.
Az egy biztosítási időszakban teljesített kifizetések összege ebben az
esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget.
A Biztosító a fentiek figyelembe vétele mellett megtéríti
- a károsodott üveggel azonos minőségű üvegezés pótlási érté-
két;
- az üvegezés cseréjéhez szükséges védő berendezések, zárak,
rácsok le és felszerelési költségét a biztosítási összegen belül,
a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a erejéig;
- az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet, állvány,
alpinista munka költségeit a biztosítási összegen belül, a pót-
landó üvegezés értékének 20 %-a erejéig.
A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet,
vagy keret károsodása miatt keletkezett károkat.
22
3.4. K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben
a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mérték-
ben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a
biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.4.1. biztosítási események
3.4.1.1. természetes vizek károkozása:
a) Árvíz: az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy
mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása,
amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.
b) Felhőszakadás: olyan csapadékhatás, amikor 20 perc alatt
mért csapadékmennyiségből számított átlagos intenzitás
mértéke eléri vagy meghaladja a 0,5 mm/perc értéket vagy a
csapadék mennyisége 24 óra alatt eléri a 30 mm-t.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, felhőszakadás,
okozta károkat, amelyek
- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi lé-
tesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben,
halastavakban, víztározókban keletkeztek,
- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a
nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban ke-
letkeztek. (Hullámtér a felszíni élővizek ármentesített
szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes
magaspart közötti terület, nem mentett árterület: az ár-
vízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet
a vízügyi hatóság annak minősít.)
Nem téríti meg továbbá azokat a károkat, amelyek:
- hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvízmeg-
előzési, ill. árvízvédelmi munka során felmerült károk-
ra és költségekre vonatkoznak,
- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,
- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt bizto-
sított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
- felhőszakadás következtében az épületek (építmé-
nyek) külső vakolatában, burkolatában és festésében
keletkeztek,
- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdáso-
dás, gombásodás, penészesedés, korhadás formájában
keletkeztek,
- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,
- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.
Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illet-
ve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra
az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy
agyag.
3.4.1.2. vezetéktörés
Vezetéktörés: az ivó- és szennyvízvezetékek épületszerkezeten belül,
vagy kívül, vízelvezető rendszerek, melegvízellátási, valamint távhőve-
zeték, csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és
hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek tarto-
zékainak törése vagy repedése miatt a víz (folyadék) váratlan, előre
nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása,
amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz(folyadék)
károsítja.
A biztosítás kiterjed a biztosított
- épületekben (építményekben) a szerkezetileg beépített ve-
zetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek (építmények)
vízellátását biztosító fővezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)et
követő vezetékszakaszok,
- ingatlanok esetén az ott levő épületek (építmények) ellátását
biztosító összes, az ingatlanon belül található vezeték, vízve-
zeték esetén az ingatlan vízellátását biztosító fővezeték(ek)-
be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok törése
következtében kifolyó víz (folyadék) által okozott károkra.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
- magukban az elfolyt folyadékokban, gázokban, gőzök-
ben keletkeztek,
- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait -
törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,
- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az
üzemszerű működést nem befolyásolják,
- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerke-
zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,
- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tar-
tozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).
3.4.1.3. technológiai csővezetéktörés
Technológiai csővezetéktörés: a folyadékok, savak, lúgok, sóoldatok,
folyékony szénhidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és
hasonlók) csővezetékeinek, armaturáinak, edényzetének törése vagy
repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények között sza-
bályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyon-
tárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása rombolja, deformálja, a
kiáramló folyadék anyagi tulajdonságával összefüggésben szennyezi,
áztatja, károsítja.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
- tolózárak, szelepek, csapok vagy egyéb elzáró szerke-
zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,
- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az
üzemszerű működést nem befolyásolják,
- magukban az elfolyt anyagokban, vagy a meghibáso-
dott (törött vagy repedt) csővezetékekben, armaturák-
ban, edényekben keletkeztek,
- bizonyíthatóan a technológiai vezetékrendszerek előírt
karbantartási munkáinak elmulasztása miatt követ-
keztek be,
- technológiai beüzemelés, nem rendeltetésszerű üze-
meltetés során keletkeztek.
23
3.4.1.4. automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése
A Biztosító külön díj ellenében megfizeti a kárt, ha az automata tűz-
oltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak, berendezéseinek tartozé-
kainak törése vagy repedése, illetve előre nem látható körülmények
között szabályozhatatlanná vált víz- (folyadék) kiáramlás miatt a bizto-
sított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.
kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
- magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,
- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az
üzemszerű működést nem befolyásolják,
- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerke-
zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,
- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz-
tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem
tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,
- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tar-
tozékokban, szerelvényekben keletkeztek,
- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek
(próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.)
3.5. K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött
szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben
megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biz-
tosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.5.1. biztosítható vagyontárgyak
A biztosítási fedezet saját vagy idegen tulajdonú, új, gyári csomagolá-
sú, gépjármű rakterében szállított árura vonatkozik.
Biztosítási fedezetbe nem vonható vagyontárgyak:
- egyedi értéket képviselő művészeti és egyéb tárgy (pl.
hangszer), gyűjtemény,
- mobiltelefon, hordozható és kézi számítógép,
- chip-kártya, adathordozó, adattároló eszköz,
- karóra, ékszer, drágakő, nemesfém,
- szőrme, tervezői (nem konfekció) ruházat,
- pénz, értékpapír, bélyeg,
- szerződés, okirat, dokumentum, tervrajz,
- gépjármű, munkagép, hajó, jacht, légijármű
- tűz-, robbanásveszélyes, mérgező anyag,
- tartálykocsiban szállított és ömlesztett áru,
- poggyász, költözési ingóság,
- mintakollekció, munkaeszköz,
- félkész és kész dohánytermék,
- kábítószer, szeszesital, élőállat, fegyver.
3.5.2. a kockázatviselés terjedelme, biztosítási események
3.5.2.1. Szállítmánybiztosítás elemi és baleseti károkra
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonában lévő,
zárt felépítményű gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rako-
mányt) ért elemi és baleseti károkra.
Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, föld-
mozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, valamint a szállítóeszköz
idegen tárggyal vagy közeggel történő ütközése miatt bekövetkező
vesztesége és kára.
3.5.2.2. Szállítmánybiztosítás elemi, baleseti, feltöréses lopás és rab-
láskárokra
A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonában lévő
gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rakományt) ért elemi,
baleseti, feltöréses lopás és rabláskárokra.
Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, föld-
mozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, a szállítóeszköz idegen
tárggyal vagy közeggel történő ütközése, valamint feltöréses lopás és
rablás miatt bekövetkező vesztesége és kára.
3.5.3. kizárt kockázatok
Fel- és lerakodás során bekövetkező kár vagy sérülés.
Bármilyen jellegű tárolás (pl. éjszakai, hétvégi, járművön törté-
nő tárolás, kiállítás, stb.) során bekövetkező kár vagy sérülés.
3.5.4. korlátozások
a) bővített radioaktív szennyezést kizáró záradék
Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző-
désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban)
foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak
által, ezek hozzájárulásával vagy ezekből eredő köz-
vetlen vagy közvetett veszteségre, kárra, felelősségre
vagy költségre:
- nukleáris fűtőanyag, nukleáris hulladék vagy nukleáris
fűtőanyag égése útján keletkező radioaktivitásból ere-
dő ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés,
- nukleáris létesítmény, reaktor vagy egyéb nukleáris
berendezés, illetve azok nukleáris alkotórészeinek ra-
dioaktív, mérgező, robbanékony vagy egyéb szempont-
ból veszélyes vagy szennyező tulajdonságai,
- atommag- vagy nukleáris hasadást és/vagy fúziót,
egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív energiát, anya-
got alkalmazó fegyver vagy eszköz,
- radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanékony
vagy más szempontból veszélyes vagy szennyező tu-
lajdonságai.
Jelen al-záradékban foglalt kizárás nem vonatkozik nem nukleáris fű-
tőanyagként alkalmazott radioaktív izotópokra, ha az ilyen izotópokat
kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más
hasonló békés célokból készítik, szállítják, tárolják, vagy használják.
b) vegyi, biológiai, biokémiai, elektromágneses fegyvere-
ket és kibernetikus támadást kizáró záradék
Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző-
désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban)
foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak által,
azok hozzájárulásával vagy azokból eredő közvetlen vagy
közvetett veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre:
- vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegy-
ver,
24
- károkozási szándékkal használt vagy üzemeltetett
számítógép, számítógéprendszer, számítógépes szoft-
verprogram, számítógépes vírus vagy folyamat, illetve
egyéb elektronikus rendszer.
c) elektronikus adatfelismerési záradék
Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző-
désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban)
foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.
3.5.4.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kö-
vetkezők miatt bekövetkező, vagy azokkal bármely módon –
közvetlenül vagy közvetve - összefüggő veszteségre, kárra,
felelősségre vagy költségre;
a) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer,
szoftver, beágyazott program - legyen az akár a bizto-
sított tulajdonában vagy birtokában, akár nem - tényle-
ges vagy várható sikertelenségére vagy képtelenségé-
re;
- hogy bármely dátumot helyesen és egyértelműen
hozzárendeljen a helyes naphoz, héthez, évhez vagy
évszázadhoz,
- hogy bármely, 1998. december 31. utánra eső dá-
tumot helyesen felismerjen, sorba rendezzen, vagy
kiszámítson,
- hogy úgy üzemeljen tovább, ahogy abban az eset-
ben tette volna, ha az általa elvégzendő feladathoz
tartozó aktuális dátum, a valóságos dátum és bár-
mely egyéb dátum 1999. január 1-jénél korábbi lett
volna;
b) tetszőleges, félreérthető vagy hiányosan meghatáro-
zott dátum vagy dátumszerű kód használatára bármely
adatban, szoftverben vagy beágyazott programban;
c) bármely fenti veszély elhárításának vagy csökkenté-
sének érdekében végrehajtott megelőző, javító vagy
egyéb ilyen jellegű intézkedésre.
3.5.4.2. Az 3.5.4.1. a) és a b) pont ellenére a Biztosító kockázatvi-
selése kiterjed;
a) azon tárgyi eszköz fizikai veszteségére vagy fizikai sérülésére;
- amely a biztosított tulajdonában van, vagy
- amelyet a biztosított bérel, őriz, vagy birtokol, vagy
- amelyet a biztosított szerződés alapján biztosítani köteles;
b) más személy tárgyi eszközében okozott fizikai veszteség vagy
fizikai sérülés felelősségére, feltéve, hogy az ilyen veszteség,
sérülés vagy felelősség az eredeti szerződés(ek), kötvény(ek)
(fedezet igazoló dokumentumok) feltételei, szabályzatai és ki-
zárásai által meghatározott fedezeti körbe tartozik.
3.5.4.3. Fenti 3.5.4.2. pont céljára a „tárgyi eszköz” fogal-
mába nem tartozik bele:
a) bármilyen módon tárolt vagy szállított adat vagy be-
ágyazott program;
b) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer,
szoftver - kivéve, ha az ilyen eszköz valamely biztosí-
tott szállítmány vagy hajógépezet részét képezi - amely
bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve kapcso-
latos egy bejelentett veszteséggel vagy kárral, vagy
amelyből ilyen veszteség vagy kár keletkezik.
3.5.4.4. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan
veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre, amely bár-
milyen, kizárólagosan a fenti 3.5.4.1. pontban megnevezett
valamely veszély miatt bekövetkező veszteségek fedezetére
létrehozott szerződésből ered.
a) pótlási záradék
A biztosított gép vagy berendezés bármely részének
vagy részeinek a jelen biztosítási szerződésben, köt-
vényben (fedezet igazoló dokumentumban) fedezett
veszély által okozott kára vagy sérülése esetén megté-
rítendő összeg nem haladhatja meg a sérült rész vagy
részek pótlásának vagy javításának a felmerült szállí-
tási és szerelési díjakkal megnövelt költségét.
Vám térítése kizárt, kivéve, ha a teljes vám szerepelt a
biztosítási összegben, mely esetben a kiegészítő vám
megfizetése miatt felmerülő veszteség szintén megté-
rítendő.
A Biztosító kártérítési kötelezettsége semmilyen esetben sem
haladhatja meg a komplett gép vagy berendezés biztosítási
összegét.
b) párok és készletek záradék I.
Amennyiben bármely biztosított tétel párt vagy készletet alkotó
cikkeket tartalmaz, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem
haladhatja meg sem a sérült, elveszett vagy megsemmisült
rész vagy részek párban vagy készletben képviselt különös
értékétől független értékét, sem annak a pár vagy a készlet
értékéhez viszonyított arányos értékét.
c) párok és készletek záradék II.
- Párt vagy készletet alkotó cikk vagy cikkek vesztesége
vagy kára esetén a kártérítés mértéke a pár vagy készlet
teljes értékének ésszerű és méltányos arányos része lesz,
az ilyen veszteség vagy kár azonban semmi esetben sem
értelmezhető a pár vagy készlet totálkáraként.
- Gépek, berendezések, számítógépek vagy egyéb, több
alkatrészből álló elektronikus berendezések vesztesége
vagy kára esetén jelen szerződés, kötvény (fedezet igazoló
dokumentum) alapján kizárólag az elveszett vagy sérült
rész(ek) értéke kerül megtérítésre.
- mechanikai, elektromos és elektronikus működési
zavar záradék
Mechanikai, elektromos és elektronikus működési
zavar vagy meghibásodás miatt bekövetkező vesz-
teség és kár kizárt, kivéve, ha azt jelen szerződés,
kötvény (fedezet igazoló dokumentum) által fede-
zett valamely esemény okozta, és a biztosított tétel
vagy a csomagolás külső sérülésére bizonyíték áll
rendelkezésre.
- lopásbiztosításra vonatkozó záradék
A lopásbiztosítási fedezet kizárólag minden oldalról zárt
szállítójárműre vonatkozik. A szállítójárművet MABISZ ál-
25
tal minősített, működőképes riasztóberendezéssel vagy
egyéb lopásgátló eszközzel kell ellátni. A szállítójármű
őrizetlenül hagyása esetén a járművet minden esetben
kulccsal be kell zárni, és a riasztóberendezést be kell kap-
csolni.
3.5.5. önrészesedés
Lopáskár esetén káreseményenként a kárösszeg 20%-át, de legalább
a biztosítási szerződés alap önrészesedést a Biztosított maga viseli.
Egyéb esetekben önrészesedés az alapönrész megállapodás szerint
kerül alkalmazásra.
3.5.6. a biztosítás térbeli és időbeli hatálya
A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén, a szállítás
megkezdésének pillanatában kezdődik, érvényes a szállítás szokásos
útvonalára és tartamára, és a szállítmány végső rendeltetési helyre
(raktárba vagy egyéb tárolási helyre) történő megérkezésekor ér véget.
3.5.7. a biztosítási összeg
A biztosítási összeg minden esetben a szállítójárművön (szerelvényen)
egy alkalommal szállított áru értéke, de legfeljebb 25 millió forint jár-
művenként és szállításonként. Az éves kártérítési limit 50 millió forint.
A szállításban résztvevő tehergépjármű(vek) forgalmi rendszámát és a
járműre vonatkozó biztosítási összeget a Biztosítóval közölni kell (jár-
műlista készítése szükséges).
3.6. K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei alapján kö-
tött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben
megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a bizto-
sítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.6.1. biztosítási események
3.6.1.1. alapfedezet:
- tűz
- robbanás
- villámcsapás
- felhőszakadás
- személyzettel ellátott légijármű és részeinek, vagy rakományá-
nak ütközése vagy lezuhanása
- földrengés
- árvíz
- vihar
A fenti pont esetében a K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltétele-
iben foglaltak az irányadók.
3.6.1.2. kiegészítő fedezet:
- üvegkár
A biztosított járműnek kizárólag az ablaküvegeiben, bármilyen kívülről
ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett törés
vagy egyéb sérülés (a jármű fényszóróiban keletkezett kár töréskárnak
minősül).
- jégverés
A Biztosító fedezi a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek for-
májában lehullott csapadék által a biztosított járművekben keletkezett
törés, horpadás és repedés kárt.
- lopás és rablás
A biztosított járműveknek, alkatrészeiknek, vagy biztosítási fedezet alá
vont tartozékaiknak ellopása, elrablása valamint e cselekménnyel ösz-
szefüggésben keletkezett sérülése.
Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése lopáskárra a jár-
művekbe épített rádióra, magnetofonra, erősítőre, CD-játszó-
ra, CB rádióra, rádiótelefonra és ezek tartozékaira (adapter,
antenna, hangszóró, stb.).
- telephelyi töréskár
A telephelytől 1 km-es körzetben, próbaút során bekövetkezett törés-
kár.
A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő baleseti
jellegű erőhatás által keletkezett törés vagy egyéb sérülés.
3.6.2. biztosított vagyontárgyak
A biztosítási fedezet kiterjed az alábbi saját és bizományi értékesítésre
átvett járművekre, melyek lehetnek:
- gépjárművek,
- mezőgazdasági vontatók,
- pótkocsik,
- személygépkocsi utánfutók,
- motorkerékpárok, segédmotorok.
A járművek a telephelyre érkezéskor az állapotlapon rögzí-
tett állapotban vannak biztosítva, ideértve a gyári alapkivitelt
meghaladó alkatrészeket és tartozékokat is, amennyiben ezek
a jármű telephelyre érkezésekor felvett állapotlapon felsoro-
lásra kerültek, illetve meglétük igazolható.
Használt járművek esetében az állapotlapon rögzíteni kell a
karosszéria minden egyes sérülését, illetve sértetlen állapotát.
A biztosítási fedezet nem vonatkozik:
- a kár időpontjában négy évnél idősebb járművekre,
- állapotlappal nem rendelkező használt gépkocsikra,
- a javításra átvett járművekre.
3.6.3. kockázatviselés helye
A biztosítási fedezet kiterjed:
- a biztosított telephelyen épületben tárolt járművekre,
- a biztosított telephelyen kerítéssel körülhatárolt területen a
szabadban tárolt járművekre,
- a telephelyen kívül, attól legfeljebb 25 méterre lévő dobogón
tárolt legfeljebb 2 db járműre a nyitvatartási idő alatt.
3.6.4. biztosítási összeg
3.6.4.1. Új járművek a káresemény időpontjában érvényes újra be-
szerzési áron biztosítottak
26
- Újnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezését
megelőzően, de legfeljebb a gyártásától számított hat hónapig.
3.6.4.2. Használt járművek valóságos értéken - tényleges avult érté-
ken - biztosítottak.
- Használtnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezé-
sét követően, vagy ha a kár időpontját megelőzően több mint
hat hónappal gyártották.
- Valóságos érték az az összeg, amelyet egy azonos típusú és
felszereltségű, korú, azonos műszaki állapotú járműért a kár-
esemény időpontjában Magyarországon fizetni kellene.
3.6.5. a Biztosító szolgáltatása
A Biztosító a károkat az önrészesedés levonásával az alábbiak szerint
téríti meg:
3.6.5.1. szolgáltatás részkár esetén
- A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következében ke-
letkezett károsodások – magyarországi hivatalos márkaszer-
vizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett - helyreál-
lításának számlával igazolt költségét.
- A felek bizonylatok hiányában a becsült kártérítések tekinteté-
ben megállapodást köthetnek.
- A Biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemel-
kedést.
- Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyre-
állítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből eredő többlet-
költségeket nem viseli.
- A Biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek
fényezésének a költségét téríti meg. A karosszéria teljes fé-
nyezésének a költségét csak abban az estben téríti meg a Biz-
tosító, amennyiben a sérült rész a külső felületnek több mint
50 %-a.
3.6.5.2. szolgáltatás totálkár esetén
Totálkáros a biztosított jármű, amennyiben:
- ellopják, és a rendőrségi nyomozást lezáró határozattal bizo-
nyíthatóan nem került meg,
- a káresemény során olyan mértékben megsérül, hogy a hely-
reállítása a költségek megtérülésének figyelembevételével
gazdaságtalan.
Amennyiben a helyreállítás és a járulékos költségek összege
eléri a jármű káridőponti értékének a 60 %-át, a Biztosító jo-
gosult a kárt totálkárként kezelni.
Új járművek totálkára esetén a Biztosító a totálkáros járműnek a bizto-
sítási esemény időpontjában érvényes, új járművel való pótlási értékét
téríti meg a maradványérték (a roncs érték) levonásával.
Használt járművek esetében a Biztosító a káresemény során totálká-
rossá vált járművek maradványértékkel csökkentett káridőponti való-
ságos értéket téríti meg.
A kártérítés felső határa a károsodott vagyontárgy biztosítási összege,
de maximum az ajánlaton feltüntetett kártérítési limitösszeg.
A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérült jármű in-
dokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával,
őrzésével felmerült költségeket, továbbá a helyreállítást követő forga-
lomba helyezés előtti vizsga díját, amennyiben a jármű a káresemény
előtt érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezett.
A teljes kártérítés összege nem haladhatja meg a károsodott vagyon-
tárgy biztosítási összegét, illetve az ajánlaton feltüntetett kártérítési
limit összeget.
3.6.6. mentesülés
3.6.6.1. Mentesül a Biztosító a biztosítási szolgáltatás telje-
sítése
alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt:
- gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagnak a
biztosított járműben való nem rendeltetésszerű tárolá-
sa idézte elő,
- háború, polgárháború, belső zavargás, sztrájk, terroriz-
mus vagy atomenergia felszabadulása okozta,
- ha a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gon-
datlan magatartással
- a szerződő fél vagy a biztosított;
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört,
vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt-
járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk,
vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavál-
lalójuk, vagy szervük okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny-
hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár, amenynyiben
szakszerűtlen üzemelés, hatósági vagy egyéb engedélyhez
kötött tevékenység engedély nélküli végzése, a járműnek a
káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki álla-
pota, vagy a tűzrendészeti előírások megsértése okozta.
3.6.6.2. Mentesül a Biztosító a lopáskárok és az ezeknek a
következtében keletkezett egyéb károk megfizetése alól,
amennyiben bizonyítja, hogy a járművet nem zárták le, és a
telephely védettsége nem felel meg a 8. pontban leírt védelmi
előírásoknak.
3.6.7. önrészesedés
Telephelyi gépjármű-biztosítás csak önrészesedés vállalásával köthe-
tő.
A biztosított járművekben keletkezett kár esetén az igazoltan felmerült
járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből káresemé-
nyenként a kárösszeg 20 %-át, de minimum 50.000 forintot, de leg-
alább a szerződésben meghatározott önrészesedést a biztosított maga
viseli.
3.6.8. védelmi előírások
3.6.8.1. A telephelyen tárolt járművek esetében:
- teljes egészében körülkerített, lezárt telephely;
- a telephely teljes egészére kiterjedő térvilágítás.
3.6.8.2. A telephelyen kívül tárolt járművek esetében: a Biztosító lo-
páskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet, amennyi-
ben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták. (kiszerelt
akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).
3.6.8.3. A telephelyen kívül, dobogón tárolt járművek esetében: a Biz-
tosító lopáskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet,
27
amennyiben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták.
(kiszerelt akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).
3.7. K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött
szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben
megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyek az
üzemszünet alatt, legfeljebb a térítési tartam alatt keletkeztek a jelen
feltételekben meghatározottak szerint.
3.7.1. biztosítási események, kizárások
3.7.1.1. üzemszüneti biztosítási esemény
Az üzemszüneti biztosítási esemény a kötvényben (fedezet igazoló
dokumentumban) megjelölt kockázatviselési helyen, a vállalkozás
biztosított vagyontárgyait ért és az érvényes K&H vagyon tűzkárbiz-
tosítás alapján térítendő kár miatt bekövetkezett részleges vagy teljes
kényszerű tevékenységi szünet, melynek ideje alatt - de maximum a
kártérítési tartam alatt - az e szerződésben biztosított üzemszüneti
veszteségek keletkeztek.
Az üzemszünet biztosítási esemény kiváltó okait a K&H vagyon tűzkár-
biztosítás biztosítási eseményei képezik.
A szerződés kockázatviselési köre külön díj ellenében kiterjeszthető
víz, vihar, betöréses lopás és rablás kockázatokkal.
A Biztosító az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási
kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha a vagyonbiz-
tosítás általános szerződési feltételeiben rögzített biztosítási esemé-
nyek, illetve kockázatbővítés esetén a kiterjesztésre került kockázati
események bekövetkeztek és azok alapján a Biztosító kártérítést fize-
tett, valamint ezen biztosítási események kiváltották az üzemszünetet.
3.7.1.2. kizárások
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
a) a K&H vagyon tűzkárbiztosítás és kiterjesztés esetén a
kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek kizárásai között
szereplő események által okozott üzemszünet követ-
kezményei;
b) e szerződés alapját képező K&H vagyon tűzkárbizto-
sítási szerződés, és kiterjesztés esetén a kiegészítő
vagyonbiztosítási feltételek értelmében biztosítható,
de nem biztosított esemény következményeként kelet-
keztek,
c) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek, üzleti feljegyzé-
sek, üzletmenettel kapcsolatos feljegyzések, okiratok,
számlák, nyilvántartó iratok, adathordozók, kötvények,
tervek, tervrajzok, dokumentációk, mikrofilmek, adat-
hordozók, szoftver megsemmisülése, elveszése, meg-
rongálódása miatt keletkeztek;
d) felújítás, nagyjavítás, átalakítás következményei,
e) felszámolás, végelszámolás, átalakulás, csődeljárás
következményei,
f) az üzemszünet időtartama alatt bekövetkező rendkí-
vüli események miatt az üzemszünet időtartamának
növekedését okozzák,
g) alapanyag hiány, vagy bármilyen nem biztosított oknál
fogva történt leállás következményei,
h) a szükséges tevékenységi engedély hiányából, azzal
összefüggésben keletkeztek,
i) az üzemeltetést vagy újjáépítést felügyelő hatóság által
előírt korlátozások következményei,
j) a megsérült vagyontárgyak pótlásának, javításának
késedelméből keletkeztek,
k) a biztosítottnak felróható okból a helyreállításhoz
szükséges anyagi forrás hiányából keletkeztek,
l) azért következtek be, mert a helyreállítás szokatlan
mértékben elhúzódott a tulajdoni, bérleti jogviszonyok
tisztázása, hagyatéki, peres ügyek bonyolítása vagy
egyéb hasonló ügyek késedelme miatt,
m) katonai intézkedések, háború vagy háborús esemé-
nyek, sztrájk, felkelés, belső zavargások, munkabe-
szüntetés, hatósági elkobzás, atomenergia, földrengés
miatt keletkeztek,
n) összefüggenek a károsodott vagyontárgyakkal ösz-
szetartozó sértetlen vagyontárgyak használhatatlanná
válásával.
3.7.2. időbeli hatály
A jelen kiegészítő biztosítás időbeli hatálya a felek eltérő megállapo-
dásának hiányában a K&H vagyon tűzkárbiztosítási szerződés időbeli
hatályához igazodik.
A jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító kockázatviselése leg-
feljebb addig az időpontig érvényes, amíg az üzemszünetet kiváltó
káreseményre a biztosított hatályos K&H vagyon tűzkár, illetve vízkár-,
viharkár-, betöréses lopás- és rablásbiztosítással rendelkezik.
Abban az esetben, ha a felek korábbi időpontban kötött K&H vagyon
tűzkárbiztosítás kiegészítéseként kötik meg e szerződést, úgy a Bizto-
sító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órakor, vagy a
felek megállapodása szerint ettől eltérő későbbi időpontban kezdődik.
3.7.3. biztosítási összeg, értékelési időszak
3.7.3.1. A biztosítási összeg a pozitív üzemi (üzleti) tevékenység ered-
ménye a Számviteli Törvény szerint és a folyamatos működési költség
összege, amelyet a biztosított az üzemszünet nélkül elérhetett volna az
értékelési időszakban.
Az üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége és a folyamatos működési
költségek egy csoportban tételesen meghatározva kerülnek biztosí-
tásra.
A Számviteli Törvény előírásai szerint meghatározott üzemi (üzleti) te-
vékenység eredménye, amennyiben ez pozitív.
Folyamatos működési költség: mindazon költségek és ráfordítások,
amelyek a folyamatos és szokásos működés érdekében a forgalomtól
és a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, de különösen:
- az alkalmazottak munkabére (beleértve az szja-t) és járulékai,
- illetmények,
- rendszeres és jogszabályon nyugvó fizetési kötelezettségek,
ha azokat az üzemszünet tartama alatti időszakban is be kell
fizetni és jogszabályon alapuló halasztási lehetőség nincs. Ide
tartoznak a kötelező biztosítási díjak, illetékek, kamarai tagsági
díj,
- az olyan egyéb állandó költségek és ráfordítások, melyek a
tevékenység szüneteltetése ellenére rendszeresen felmerül-
nek, és teljesítésükre a biztosított az üzemszünetet kiváltó ok
bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles:
- bérleti, előfizetési, használati, önkéntes biztosítási díj,
- rezsiköltségek, melyek a helyreállítással nem állnak összefüg-
gésben (energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjár-
művek üzemeltetése, fenntartási költség, stb.),
- terv szerinti amortizáció.
28
a biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:
a) termeléshez szükséges áru, félkész termék, alap és se-
gédanyag, üzemanyag,
b) energia beszerzési költsége, eladott áruk beszerzési
értéke, tovább számlázott alvállalkozói teljesítések ér-
téke,
c) megbízási díjak, forgalomtól (termeléstől) függő bér-
költségek és járulékok,
d) beruházás, tárgyi eszköz beszerzési költségei,
e) adók, illetékek, vámok,
f) kiszállítással kapcsolatos fuvarköltség, amennyiben
folyamatos szerződéses fizetési kötelezettségek nem
állnak velük szemben, valamint csomagszállítási díjak,
g) kötbér, késedelmi kamat, büntető kamat, perköltség,
kártalanítás,
h) olyan kártérítések, melyeket a beszállítók és vevők kö-
vetelnek a kötelezettségek teljesítésének elmaradása
miatt,
i) bírság,
j) az olyan nyereségek, költségek, melyek nincsenek ösz-
szefüggésben az üzemszünettel: pl. tőzsde spekuláció,
ingatlan ügyletek, tőkebefektetés,
k) forgalomtól függő biztosítási díjak,
l) licenc díj tárgyi értéke, forgalomtól függő licenc és ta-
lálmányi díjak,
m) terven felüli amortizáció.
3.7.3.2. Az értékelési időszak a kárösszeg megállapítására szolgál,
melynek tartama 12 hónap. Az értékelési időszak abban az időpontban
fejeződik be, amikor már nem keletkezik üzemszüneti kár.
A Biztosító a hozzá benyújtott dokumentumok és szakértői jelentések
alapján az értékelési időszakra megállapítja a teljes veszteséget, és
ebből számítja ki a téríthető kárösszeget.
Amennyiben a kártérítési tartam rövidebb, mint az üzemszünet tarta-
ma, az értékelési időszak befejeződik a kártérítési tartam lejártakor.
Az előbbi rendelkezések akkor is érvényesek, ha a biztosítási összeget
12 hónapnál rövidebb térítési tartammal biztosították.
Amennyiben az üzemszünet tartama eléri a 12 hónapot, az értékelési
időszak további 12 hónappal növekszik.
3.7.4. alulbiztosítás, túlbiztosítás
3.7.4.1. Ha a vagyoni kár bekövetkeztekor a biztosítási összeg bár-
mely eleme kisebb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján
számított biztosítandó összeg, a kár a tényleges és a biztosított összeg
arányában kerül térítésre (aránylagos kártérítés). A biztosítási összeg
elemeit külön-külön kell vizsgálni.
3.7.4.2. Túlbiztosítás esetén a Biztosított csak a tényleges üzem-
szüneti veszteségek térítésére jogosult. A többletbiztosítási összegből
eredő többlet díj a szerződőt illeti meg.
3.7.5. biztosítási díj
3.7.5.1. A biztosítás díja a biztosított üzemszüneti veszteségeknek
megfelelően 12 hónapra, ill. ettől eltérő biztosítási időszakra megálla-
pított - a biztosítási szerződésben rögzített – biztosítási összeg és az
érvényben lévő díjszabás szerinti díjtétel szorzata.
3.7.5.2. Mivel a biztosítási összeg a tárgyév tervadatai és a tárgy-
évet megelőző év tényadatai alapján kerül megállapításra, ezért a
biztosítás díja előzetes díj, melynek végleges elszámolása a tárgyév
(biztosítási időszak) lejártával történik a szerződő adatközlése alapján.
3.7.5.3. Amennyiben a Biztosító a tárgyévben aránylagos kártérí-
tést alkalmazott - díjkülönbözet megfizetését nem kéri.
3.7.6. díjelszámolás
3.7.6.1. Ha a Szerződő a pénzügyi év zárását követően legkésőbb 4
hónappal bejelenti, hogy üzleti könyvei szerint az eltelt pénzügyi évben
kitermelt üzemi (üzleti) nyeresége és folyamatos működési költségei
nem érték el a szerződésben szereplő biztosítási összeget, akkor a
Biztosító a többlet után fizetett biztosítási díjat a kifizetett éves díj leg-
feljebb egyharmadáig visszatéríti számára. A visszatérítést a biztosítási
összeg minden csoportjára tevékenységenként külön kell kiszámítani.
A Biztosító a visszatérített díjrészlet vonatkozásában a költségeit nem
érvényesítheti, ugyanakkor arra a szerződő nem követelhet kamatot.
3.7.6.2. Ha az elmúlt pénzügyi évben a biztosítási összeg kisebb
volt a ténylegesen kitermelt üzemi nyereségnél és a folyamatos üzemi
költségnél, akkor a szerződő kötelezetté válik a különbözet megfizeté-
sére. A bejelentés után a Biztosító számítja, majd számlázza a fizeten-
dő többlet díjat.
3.7.7. üzemszüneti kár, a kockázatviselés helye, térítési tartam
3.7.7.1. Üzemszüneti kár a kieső üzemi (üzleti) nyereségek és a
folyamatos működési költségek összege, amennyiben a K&H vagyon
tűzkárbiztosítási szerződésben szereplő telephelyen következett be.
3.7.7.2. térítési tartam
A térítési tartam a biztosítási szerződésben rögzített időszak, amely a
biztosított munkarendje szerinti – műszakszámtól független - munka-
napokban vagy hónapokban van meghatározva.
A Biztosító legfeljebb a káresemény bekövetkezésétől számított 12 hó-
napon belül bekövetkezett üzemszüneti károkat téríti meg.
A térítési tartam vonatkozásában 12 hónapnál rövidebb időszakban is
meg lehet állapodni. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem
újra beindulásakor, de legkésőbb a térítési tartam utolsó napjával
megszűnik. A térítési tartamot a felek a szerződésben rögzítik.
3.7.8. a Biztosító kárkifizetése, önrészesedés
3.7.8.1. A Biztosító kárfizetése az üzemi (üzleti) nyereség és folya-
matos működési költségek azon részére terjed ki, amelyet a biztosított
az üzemszünet következtében a kártérítési időszakban nem tudott ki-
termelni. A biztosítási összeg a biztosítási időszakban a kifize-
tett kárösszeggel csökken, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
3.7.8.2. A költségek csak abban az esetben kerülnek megtérítésre,
ha további kiadásuk kötelező vagy a kárenyhítés érdekében gazdasá-
gilag indokolt, és olyan mértékben, amilyen mértékben az üzemszünet
nélkül kitermelhetők lettek volna.
3.7.8.3. Az üzemszüneti kár mértékének megállapítása során min-
den olyan körülményt figyelembe kell venni, amely az üzletmenetet és
az üzemi (üzleti) eredményt az értékelési időszakban kedvezően vagy
kedvezőtlenül befolyásolta volna, ha az üzemszünet nem következett
volna be.
3.7.8.4. A biztosítás nem eredményezhet gazdagodást. Azokat
a gazdasági előnyöket, amelyek az értékelési időszakot követően a
kártérítési időszakban az üzemszünetből származnak, a kárszámítás
során figyelembe kell venni.
29
3.7.8.5. a munkabér térítésének szabályai
a) A Biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási összegben mun-
kabérre felvett határig a bruttó munkabért és a bért terhelő
járulékokat.
A Biztosító csak annyiban téríti meg a munkabért és az azt
terhelő járulékokat, amennyiben a biztosított, mint munkáltató
a Munka Törvénykönyve, a rá vonatkozó egyéb jogszabályok,
valamint a hatályos kollektív szerződés alapján azt kifizetni kö-
teles.
Az alkalmazottak munkabérének térítési alapja a társadalom-
biztosítási járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényle-
ges kifizetését igazoló bizonylat.
A téríthető munkabér számításakor kizárólag a kár időpontjá-
ban már alkalmazásban álló alkalmazottak munkabére vehető
figyelembe.
A térítés mértéke a megállapított veszteséget alapul véve:
100%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam első felére,
de maximum 30 napra,
50%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam második fe-
lére, de legfeljebb további 30 napra,
25%-ig téríthető a munkabér 60 napon túl a kártérítési tartam
végéig.
b) A termelésben közvetlenül nem dolgozó (igazgatási) alkal-
mazottak munkabére legfeljebb 40 munkanapra téríthető. A
biztosított azonban a lehetőség szerint köteles e tartam alatt
a 10. munkanap után az alkalmazottját a helyreállítási mun-
kákhoz átcsoportosítani, mely munkák munkadíja kárenyhítés
ráfordításának megtérítése (3.7.10. pont) keretében térül.
3.7.8.6. A jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizeté-
si kötelezettségek kárösszege a kifizetést tanúsító nyugták, számlák
alapján kerül megállapításra.
Ha a kifizetést tanúsító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára eső
fizetési kötelezettséget tartalmazza, a kárösszeg a tényleges üzemszü-
net és a bizonylaton szereplő időtartam arányában kerül térítésre.
3.7.8.7. Nem téríthető azon a címen bejelentett kárigény,
hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti álla-
potnak megfelelően történik, vagy a káresemény helyreállí-
tását egybeköti a vállalkozás felújításával, vagy bővítésével,
illetve új tárgyi eszközök beszerzésével.
3.7.8.8. Teljes üzemszünet esetén a fentiekben részletezett módon
megállapított teljes kárösszeg kerül kifizetésre az önrészesedés és az
alulbiztosítás figyelembevételével.
3.7.8.9. Részleges üzemszünet esetén a megállapított kárösszeg
olyan arányban kerül kifizetésre, amilyen arányban az üzemszünet idő-
szaka alatt a termelés (szolgáltatás vagy forgalom) a káresemény előtti
időszakhoz viszonyítva csökkent.
3.7.8.10. A Biztosító nem téríti meg:
a) az olyan üzemi (üzleti) nyereséget, melyet a Biztosított
a fedezeti tartam alatt az üzemszüneti esemény bekö-
vetkezése nélkül sem ért volna el,
b) azokat a folyamatos működési költségeket, amelyet a
Biztosított biztosításra nem adott fel,
c) a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gaz-
dálkodott volna ki, a tervezett bevételéből,
d) az áruértékesítésből remélt eredményt, ha az értéke-
sítés a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem
realizálódott volna,
e) azokat a ráfordításokat, amelyekből a biztosítottnak
haszna származik a fedezeti tartamon túl is, illetve
amelyekkel nem a biztosított költségeket fedezi,
f) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a bizto-
sítási szerződésben meghatározott önrészesedést nem
érik el.
3.7.8.11. A biztosítási szerződésben meghatározott összegek önma-
gukban nem szolgálnak bizonyítékul az üzemi nyereség és folyamatos
működési költségek tényleges mértékére. A Biztosító a kárösszeget a
kárrendezés során a hozzá benyújtott és hiteles dokumentumok, va-
lamint a szükség esetén bekért szakértői jelentések alapján állapítja
meg.
3.7.8.12. A kárkifizetés esedékessége
Kárösszeg kifizetése a kár megállapításához szükséges összes irat
benyújtását követő 15. napon esedékes.
3.7.8.13. Kárelőleg kifizetés
Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap, majd minden to-
vábbi hónap után meg lehet állapítani, hogy a Biztosító az üzemszünet
idejére minimálisan mekkora összeget köteles téríteni, akkor a Bizto-
sított kérheti, hogy ezt az összeget a teljes kárösszegbe beszámítva
előlegként fizessék ki. Az előleg mértékét a Biztosító a körülmények
mérlegelése után állapítja meg.
3.7.8.14. A Biztosító jogosult a kifizetés elhalasztására:
- a szükséges iratok benyújtásáig, ha kétség merül fel azzal
kapcsolatban, hogy biztosított jogosult a kártérítésre,
- ha a vagyoni vagy az üzemszüneti kár kapcsán a biztosított
ellen rendőrségi, hatósági vizsgálat folyik.
3.7.8.15. Önrészesedés
A biztosított az önrészesedést minden káreseménynél maga viseli.
Az önrészesedést időtartamban vagy összegben kell megállapítani.
A munkanapokban meghatározott önrészesedést, mint alap önrésze-
sedést, az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésétől kez-
dődően kell figyelembe venni úgy, hogy kárfizetés az önrészesedés
időtartamának eltelte után kezdődik. Az önrészesedés időtartamára
kárfizetés nem jár. Az önrészesedési időtartamon belül illetve az ösz-
szegben megállapított önrészesedés alatti kárösszeg esetén a kárt a
biztosított egészében maga viseli. Az önrészt meghaladó kár esetén az
összegben megállapított önrészesedés levonásra kerül a kártérítésből.
3.7.9. a Biztosított kötelezettségei kár esemény bekövetkezése
esetén
3.7.9.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén
- a biztosított kárbejelentési kötelezettsége alapján köteles a
Biztosítót azonnal értesíteni,
- köteles gondoskodni a kár elhárításáról, enyhítéséről, a tőle
elvárható mértékben,
- a Biztosító vagy megbízottja számára lehetővé kell tenni min-
den olyan vizsgálatot, mely a kár nagyságának, okának, a Biz-
tosító szolgáltatása mértékének meghatározására vonatkozik.
Erre a célra a biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania:
- a folyó évre vonatkozó megrendeléseket - visszaigazolásokat,
- vállalkozási, szállítási szerződéseket,
- üzleti tervet és jelentést,
- folyó évi és előző háromévi üzleti könyveket, mérlegeket,
számlákat, költség és fedezet kalkulációkat, és egyéb olyan
bizonylatokat, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan ala-
kult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.
30
3.7.9.2. együttműködési kötelezettség
A biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden
írásbeli és szóbeli felvilágosítást a valóságnak megfelelően meg kell
adnia.
A Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban titoktartási kötele-
zettség terheli.
3.7.10. a kárenyhítés ráfordításainak megtérítése
3.7.10.1. A kárenyhítési ráfordítások annyiban háríthatók át a
Biztosítóra,
- amennyiben ahhoz a Biztosító hozzájárulását adta, vagy
- amennyiben a biztosított az adott körülmények mellett e rá-
fordításokat indokoltnak minősíthette, de az intézkedések
halaszthatatlansága miatt a Biztosító előzetes hozzájárulását
nem szerezhette be. Ilyen esetben a Biztosítót haladéktalanul
értesíteni kell a meghozott intézkedésekről.
3.7.10.2. A ráfordítások nem kerülnek megtérítésre, ha
- következtükben a biztosítottnak a kártérítési időn túl
anyagi előnye származik,
- nincsenek összefüggésben a biztosítási eseménnyel,
- a kártérítéssel együtt meghaladják a biztosítási össze-
get, kivéve, ha a Biztosító utasításán alapulnak.
3.7.11. szakértői eljárás
3.7.11.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biz-
tosított és a Biztosító közösen, egymás írásbeli értesítése mellett ön-
állóan külön-külön is felkérhet független szakértőt a kár összegének
felmérésére, szakvélemény adására.
3.7.11.2. A szakvéleménynek - hacsak a szerződő felek az üzem-
szüneti kár bekövetkezése után a megbízásban ettől eltérően nem
állapodtak meg - többek között tartalmaznia kell:
a) a biztosítási összeget és a kárfizetési határösszeget,
b) az üzemszünet valószínű időtartamát és mértékét,
c) a biztosítási esemény miatt elmaradt nyereség összegét, me-
lyet a biztosított elért volna az üzemszünet nélkül,
d) ha az üzemszünet hosszabb tartamú, mint a biztosított időtar-
tam, a teljes elmaradt nyereségnek a biztosított időtartamra
jutó részét,
e) a folyamatos működési költségeket, melyekre a biztosítási fe-
dezet kiterjed,
f) azokat a költségeket, melyek a kárösszeget bizonyítottan
csökkentik.
g) az üzemszünet kezdetéig tartó időszak,(az előző év) és a folyó
év pénzügyi elszámolását,
h) egy eredmény kimutatást, mely az üzemszünet alatt elért
eredményt tartalmazza.
3.7.11.3. A szakvélemény költségeit mindig az a fél viseli, amelyik
azt megrendelte. Közös felkérés esetén a megbízók fele-fele arányban
viselik a költségeket.
3.7.11.4. A szakértőket és a Biztosítót a megismert adatokkal kap-
csolatban adatvédelmi és titoktartási kötelezettség terheli.
3.7.12. egyéb rendelkezés
3.7.12.1. könyvvezetési kötelezettség
a) A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban
a számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségé-
nek eleget tenni. A folyó évre, valamint megelőző három évre
vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzé-
seket tanúsító bizonylatokat elkülönítve, biztonságosan vagy
az egyidejű megsemmisülés ellen védetten elkülönítve köteles
megőrizni.
b) E kötelezettség megsértése esetén a Biztosító mente-
sül a kártérítési kötelezettsége alól, kivéve, ha a bizto-
sított bizonyítja, hogy a kötelezettség figyelmen kívül
hagyása sem szándékosságra, sem súlyos gondatlan-
ságra nem vezethető vissza.
3.7.12.2. A Biztosító a fenti iratokba káreseménytől függetlenül bár-
mikor betekinthet.
3.8. K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések
biztosítása
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítás
kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító köte-
lezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti
azokat a károkat, amelyeket a bizto sítási események a biztosított va-
gyontárgyakban okoztak.
3.8.1. biztosítási esemény
Jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak-
nak vagy azok bármely részének illetve a biztosított külső adathordo-
zónak a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási kötvényben (fe-
dezetet igazoló dokumentumban) megnevezett területi hatályán belül,
a jelen feltételekben kifejezetten kizárt okokon kívül
- bármilyen előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, bal-
eseti jelleggel bekövetkezett, olyan részleges vagy teljes fizikai
károsodására, amely javítást vagy cserét tesz szükségessé,
- a betöréses lopás és rablás, illetve lopás káraira.
betöréses lopáskárok:
A tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biz-
tosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul,
külsérelmi nyomot hagyva, dolog elleni erőszakkal, a helyiség saját
kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,
a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kul-
csának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellene-
sen eltulajdonította.
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosí-
tott telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi tevékenységével
összefüggésben lévő telephelyen történt betöréses lopás miatt kelet-
kezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévő vagyonvédelem
függvényében a „betörésvédelmi szintek és összeghatárok” elnevezé-
sű fejezet, vagy a kötvény tartalmazza.
rabláskárok:
A biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a
Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja tagja, tisztségviselője,
szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege-
tést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy
védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj
az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi ép-
ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
31
A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított (mobil/hordozható) vagyon-
tárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén,
vagy a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt te-
rületi hatállyal.
lopáskárok:
A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjárműben elhelyezett, bizto-
sított (mobil/hordozható) vagyontárgyaknak a gépjármű kívülről nem
látható tároló részéből (csomagtartójából, rakodóteréből, amely nem
az utastér részét képezi) a gépjármű feltörésével történő eltulajdoní-
tása miatti káraira.
A Biztosító fedezetet nyújt a biztosított mobil/hordozható berendezés
Magyarország területi határain belül álló helyzetben, vagy szállítás
közben bekövetkezett káraira.
A biztosító nem téríti meg az:
- őrizet nélkül hagyott tárgyak kárait, kivéve, ha azok
zárt épületben vagy zárt járműben voltak tárolva.
- repülőgépen, légi eszközön, vízi járműveken, installált
berendezések bármely károsodását.
3.8.2. biztosított vagyontárgyak
A biztosított vagyontárgyak a kötvényben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) tételesen megnevezett, azonosított, biztosítási összeggel
megjelölt elektromos és elektronikus gépek, berendezések, adathor-
dozók, amelyek a kár időpontjában működésben vannak vagy állnak,
tisztítás vagy nagyjavítás céljából azokat szétszedik, a fent említett
műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést
követően újból felszerelik. A fedezet nem terjed ki az áthelyezés
közben mozgatás alatt lévő berendezésekre.
Elektromos és elektronikus gépek esetén biztosíthatók:
- számítástechnikai eszközök,
- irodatechnikai eszközök,
- híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli
rendszerek,
- akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, va-
lamint azok rendszerei (képrögzítő és lejátszó berendezések,
stúdiók, hangrögzítő és lejátszó berendezések, színpadtech-
nikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek,
zenekari felszerelések stb.),
- automaták (jogszerűen üzemeltetett áru automaták, pénztár-
gépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévő pénzkész-
let kivételével,
- orvosi műszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati
berendezések, műtőfelszerelések, fogorvosi műszerek, diag-
nosztikai műszerek stb.),
- egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt
elektromos és elektronikus eszközök.
Adathordozók esetén biztosíthatók:
- merevlemez, memóriakártya, pendrive, mágneslemez,g-
nesszalag, mágneskártya, lyukkártya, lyukszalag, mágneses
számlakártya, CD és DVD lemez, egyszerű szöveges formák,
egyéb adathordozók.
idegen vagyontárgyak
Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tu-
lajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított
nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal
szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján–
kártérítési felelősséggel tartozik.
3.8.3. kizárások
A Biztosító nem téríti meg – az általános kizárásokon túlme-
nően – azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül vagy köz-
vetve:
- az EMS skála 5. fokozatát el nem érő földrengés, föld-
csuszamlás, föld- és kőomlás valamint üregbeomlás;
- olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szer-
ződés hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított
számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függet-
lenül attól, hogy ezeket a hibákat vagy hiányosságokat
a Biztosító ismerte-e vagy nem;
- bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás,
telefonhálózat, műholdas vagy rádióhullámú adatátvi-
teli csatorna kimaradása vagy megszakadása;
- a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás,
kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás),
vagy a légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos
romlás;
- a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kap-
csolatosan felmerülő bármilyen költség, kivéve ha az
ilyen meghibásodást a biztosított vagyontárgyban biz-
tosítási esemény okozta;
- a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcso-
latosan felmerülő bármilyen költség, amely vonatkozik
a karbantartási műveletek során kicserélt alkatrészek-
re is;
- amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosí-
tott vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;
- az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért
nem a bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály,
bérleti, lízing vagy karbantartási szerződés alapján;
- bármilyen következményi kár vagy felelősségi kár illet-
ve üzemszüneteltetésből eredő kár;
- az adathordozók elégtelen tisztítása vagy hibás tárolá-
sa;
- esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt
vagy zománcozott felületek karcolásai;
- bármilyen hibás programozásból, átlyukasztásból, cím-
kézésből vagy behelyezésből, az adat gondatlanságból
elkövetett törléséből vagy az adathordozó gondatlan-
ságból elkövetett kiselejtezéséből, valamint mágneses
mezők által okozott adatvesztésből eredő kár;
- más módon megtérülő veszteségeket (garancia, jótál-
lás, kártérítés), más szerződés alapján olyan berende-
zések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem
szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berende-
zések listáján még akkor sem, ha ezek következtében
más, a listákon szereplő biztosított berendezés sérül,
- anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek
- számítógépes vírusok.
Nem biztosítható vagyontárgyak:
- az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok, szige-
telések, hevederek, kábelek, láncok, gumiabroncsok,
cserélhető eszközök, vésett hengerek, üveg-, porcelán-
és kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi köze-
gek, gáz, kenőolaj, üzemanyag, vegyszerek;
- nem cserélhető adathordozók,
- központi egység, központi memóriájában tárolt adatok,
- filmek, raszterek, fóliák, textil- és műanyag bevonatok,
- hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrész-
nek minősülő anyagok,
32
- játék automaták,
- adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektroni-
kusan vagy digitálisan előállított vagy tárolt szellemi
termékek.
3.8.4. a kockázatviselés helye
A biztosító kockázatviselésének területi hatálya a kötvényben (fedeze-
tet igazoló dokumentumban) foglaltak szerint alakul.
3.8.5. biztosítási összeg, értékkövetés
A vagyontárgyak, az adathordozók biztosítási összegét a szerződő ha-
tározza meg. A biztosítási összeg a Biztosító egy biztosítási időszakon
belüli szolgáltatásának felső határa.
A biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép, beren-
dezés új vagy valóságos értékével. A külső adathordozók biztosítási
összegének meg kell egyeznie azzal az összeggel, ami ahhoz szük-
séges, hogy a biztosított, részleges vagy teljes kárt szenvedett külső
adathordozók új adathordozókkal pótolhatók legyenek.
A Szerződő illetve a Biztosító a szerződés évfordulójakor értékkövetés
címén módosíthatja a biztosítási összegeket a 1.9. az értékkövetés
szabályai pont feltételei szerint.
3.8.6. önrészesedés
A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fe-
dezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli
a 1.10. önrészesedés pont feltételei szerint.
3.8.7. a biztosító szolgáltatása
A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a 2.6. a Biz-
tosító szolgáltatása pont alapján, a biztosítottság mértékétől függően
nyújt szolgáltatást.
Kivéve:
- teljes kár esetén a Biztosító nem alkalmaz avultatást a
gép gyártási évétől számított 2 évig,
- a befejezetlen beruházások, a készletek, a kereskedel-
mi áruk, az értékcikkek, a göngyölegekkel nem képe-
zik a biztosítási szolgáltatás alapját.
a kárkifizetés mértéke
A kártérítés egy biztosítási időszakban és biztosított vagyontárgyan-
ként illetve adathordozóként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben
(fedezetet igazoló dokumentumban) a károsodott vagyontárgyra illetve
adathordozóra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési
összeg egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a szer-
ződésben szereplő összes vagyontárgy illetve adathordozó együttes
biztosítási összege.
3.9. K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő fel-
tételei
A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő
feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel-
tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.
A K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei alapján
kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződés-
ben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a
biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.
3.9.1. biztosítási események
a) Betöréses lopás jelen feltételek szerint,
- amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított
vagyontárgyakat magába foglaló épület lezárt helyiségébe
erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizo-
nyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal,
illetve más eszközzel felnyitotta.
- az elkövető a lopást úgy követte el, hogy az épületben el-
rejtőzött, és a lezárt épületből erőszakos módon kitört.
b) Rablás, jelen feltételek szerint,
- amikor a biztosított tárgyak jogtalan eltulajdonítása során
a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízott-
ja, tagja, tisztségviselője) ellen erőszakot, élet vagy testi
épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e
személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre
képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj
az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet
vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
c) Küldöttrablás
A biztosítási fedezet külön díj ellenében a biztosított utasítása
alapján a rendeltetési helyére továbbított készpénzre, csekkre,
takarékbetétkönyvre, értékpapírra, értékcikkre, vagy árura, a
továbbítás útvonalára és idejére terjed ki.
3.9.2. kizárások
A biztosítás nem fedezi a kárt, ha:
a) a kirakatban elhelyezett bármilyen áru kára meghalad-
ja az üzlet biztosított áruértékének 25 %-át;
b) a Biztosított a kármegelőzésre vonatkozó alapvető sza-
bályokat nem tartotta be, és a nemesfémek, ékszerek,
drágakövek, az 25.000 forint/db egyedi értéket meg-
haladó kar- és zsebórák üzlet- illetve üzemzárás után
nem zárt pénz- vagy páncélszekrényben nyertek elhe-
lyezést;
c) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló
helyiségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és
ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhaszná-
lásával a helyiség elhagyásakor a Biztosított nem zár-
ta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli
szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem
védte;
d) a Biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy
páncélszekrény ill. a kazetta kulcsait (utóbbiaknál
a másodkulcsokat is) az üzlet- ill. üzemzárás után a
kockázatviselés helyén tartotta, ahol a pénz- vagy pán-
célszekrény, ill. kazetta volt, és azt a jogtalan eltulajdo-
nítás során a tettes felhasználta;
e) a Biztosított az alkalmazott pénz-, vagy páncélszek-
rényt csak az ún. szúrózárral zárta le, ill. az azokra fel-
szerelt összes zár bezárását elmulasztotta,
f) a Biztosított a pénzszállítás szabályait nem tartotta be,
és eközben a pénzszállítmányt rablás érte.
33
3.9.3. biztosítható vagyontárgyak köre
A biztosított vagyontárgyak az alábbi vagyoncsoportokba sorolhatóak:
1. vagyoncsoport:
- készpénz,
- értékpapír,
- nemesfém,
- ékszer,
- drága- és féldrágakő.
2. vagyoncsoport:
- készletek, kivéve az 1,3. vagyoncsoportban felsoroltak (pl.
vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, árú, késztermék,
göngyöleg, befejezetlen termelés és félkésztermék),
3. vagyoncsoport:
- tárgyi eszközök, kivéve az 1, 2. vagyoncsoportban felsoroltak
(pl. gép, berendezés, szerszám, gyártóeszköz, irodai, igazgatá-
si berendezés, felszerelés, befejezetlen beruházás)
3.9.4. biztosítási összeg
A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biz-
tosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a
biztosítási díj megállapításának alapja.
3.9.4.1. A biztosítási összeg a 2.4. pont alapján kerül meghatáro-
zásra.
3.9.4.2. A tárgyi eszközök, készletek, pénz és értékkészlet, műalko-
tások, műgyűjtemények kártérítési összegét a Biztosító limitálja a jelen
feltételek mellékleteiben részletezett védelmi fokozatok szerint.
3.9.4.3. A biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kárszer-
ződésben meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).
3.9.5. a Biztosító szolgáltatása
A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak sze-
rint nyújt szolgáltatást.
3.9.5.1. A Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tár-
gyi eszközök, készletek térítése a 2.6. pont szerint történik.
3.9.5.2. A biztosított saját dolgozóinak munkahelyen zárt helyen
tartott ruházatában (készpénz, arany- és ékszertárgyak, valamint
zsebtartalom kivételével), egyéb használati tárgyaiban, a keletkezett
betöréses lopás- vagy rabláskárra, személyenként és káreseményen-
ként legfeljebb 125.000 forintig, a káridőponti állapotuknak megfelelő
értéken térít a Biztosító.
3.9.5.3. A betöréses lopás vagy rablás kapcsán a lezárt épületben
okozott rongálási károkat a biztosított épület biztosítási összegéig téríti
a Biztosító.
3.9.5.4. Bezárt helyen tartott állatok térítésének alapja a mindenko-
ri piaci érték.
3.9.5.5. A betöréses lopás és rablásbiztosítás a biztosítási össze-
gekhez megfelelő védelmi szintet rendel. A vagyoncsoportokhoz és
védelem típusához rendelt kártérítési értékhatárokat jelen feltételek
mellékletei tartalmazzák.
Megköveteli a mechanikai védőeszközök megfelelő állapotát és azok
használatát, az elektronikai védőeszközök védelmi állapotban tartását.
Amennyiben a káresemény bekövetkezésében a védőeszkö-
zök nem megfelelő állapota, vagy hiánya szerepet játszott, a
Biztosító a kárt csak a tényleges védettségnek megfelelő ösz-
szegig téríti meg.
3.9.6. egyéb rendelkezések
A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás- és rabláskár esetén a
rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósá-
gi ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez
a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.
IV. függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok
minimális mechanikai - fizikai védelem
Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyi-
séget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZ-
TOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített
védelemmel látták el az alábbiak szerint:
- A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastag-
ságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszer-
kezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékű-
ség meghatározásához:
- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszer-
kezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült
szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkeze-
tek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő,
tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képes-
séget biztosító egyéb anyagot helyeztek el
- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hen-
gerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos
zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden
olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek
száma meghaladja a 3000-et és az egyedi minősített lamellás
zár
- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összessé-
gében min. 6 mm vastagságúak
részleges mechanikai - fizikai védelem
Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyi-
séget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZ-
TOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített
védelemmel látták el az alábbiak szerint:
1. falazatok, födémek, padozatok
A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú
tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kiala-
kítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározá-
sához:
- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födém-
szerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű
betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épület-
szerkezeti beton elfogadott)
- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok,
amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzál-
ló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító
egyéb anyag található
34
2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek,
függönyfalak stb.)
Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vo-
natkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követel-
ményeknek.
- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy
ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biz-
tosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén
a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez
legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni
- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cmenként
rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen,
12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű
erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm át-
mérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel
kell biztosítani
- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén
legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával
egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső
rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg
kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosz-
tás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább
10 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm átmé-
rőjű legyen
- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni,
hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtóla-
pot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acélle-
mezzel kell borítani
- az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet
oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm zá-
ráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a
zárás biztonságát nem befolyásolhatja
- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenérté-
kű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - kell a tokozat-
hoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni
védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat
reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni
- a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re el-
helyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A retesze-
lési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A zárbetétet
letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az
egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fo-
gadhatók el
- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak
stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasz-
nálása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik
el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású,
12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel
egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki meg-
oldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető
a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elis-
mert más szerkezettel is.
pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min.
A3 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai
jelzőrendszerrel
- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg
- a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az abla-
kokra előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy
ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechaniz-
mus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben
támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek
az ablakoknál leírtakkal
- a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az
üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás sze-
rinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább
300 mm-enként követik egymást és legalább minden
második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak
az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával valósítható
meg.
3. zárszerkezetek
- a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabvá-
nyokban előírt biztonsági követelményeknek.
4. hengerzárbetétek
- a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5
csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszárbetét fogad-
ható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, leta-
pogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással
legalább 3 percig nem nyitható
5. fix és mobil rácsok
- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak
stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasz-
nálása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik
el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12
mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyen-
szilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású
rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MA-
BISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert
más szerkezettel is.
pl.:
- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B
1 minősítéssel
- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel-
zőr