K&H vállalkozói biztosítás
érvényes: 2018. május 25-től
Kedves Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói biz-
tosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és
készleteit védi az alábbiakban felsorolt, de részben Ön által
kiválasztott veszélynemek ellen, valamint segítséget nyújt az
Ön, mint biztosított személy által okozott felelősségi károk
esetén.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzü-
gyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarorszá-
gon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: H-1534 Budapest
BKKP Pf. 777, telefon: (06 1) 489 9100, fax:
(06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat
segítségével a K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) és
ügyfeleinek kapcsolata személyes.
Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében
működő K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Honlapunkon
(kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez legközelebb található
biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz-
tosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről.
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi
CXVII. törvény a személyi jövedelem-adóról és az 1996. évi
LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik
a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadal-
mazás fizetésére sem kerül sor.
A
biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának
részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum
t
artalmazza.
milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?
A K&H vállalkozói biztosítás fedezetet nyújt a biztosított szemé-
lyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott
mindazon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre (épületekre, épít-
ményekre, műszaki berendezésekre, gépekre, egyéb beren-
dezésekre, befejezetlen beruházásokra, stb.) készletekre és
készpénzre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják,
illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.
A vagyonbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző
kiegészítő kockázatokat Ön határozza meg, így a biztosítási
szerződés garantáltan a vállalkozása által kívánt fedezeteket
tartalmazza.
mire nem terjed ki a K&H vállalkozói biztosítás?
Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növényi
kultúrák és a gépjármű-felelősségbiztosítási kötési kötele-
zettség alá tartozó járművek, valamint az értékpapír, értékcikk.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói biztosítás
szerződési feltételeit, amelyek részletezik azokat az ese-
ményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem ter-
jed ki a biztosítás.
Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül
például:
–
a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel
összefüggésben keletkezett károk,
– környezetszennyezéssel összefüggésben keletkezett
károk,
– a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés-
sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és
harci cselekményekkel összefüggésben keletkezett
károk,
– hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett
károk,
– a bírság, a kötbér, a késedelmi kamat vagy egyéb
büntető jellegű költségek,
– a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károk,
– tűzkárok esetében a rendeltetésszerűen tűznek,
hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, elhasználódás
folytán,
– magukban az öngyulladt anyagokban, kivéve az abból
átterjedő tűzkárt
– kizárólag erjedés, befülledés, biológiai égés, korrózió,
vegyi folyamat,
– elektromos gépekben, berendezésekben természetes
elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya vagy kiik-
tatása következtében,
– az elektromos áram hatására tűzkár nélkül történő
sérülés vagy megsemmisülés miatt keletkezett károk,
K&H vállalkozói biztosítás
ügyfél-tájékoztató
3
1-10800-18
4
– bármely anyag feldolgozása közben rendeltetésszerűen
használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő
anyagban égés, pörkölés, elszíneződés, vagy alakvál-
tozás miatt keletkezett károk,
– tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása,
repülőgépek hangrobbanása miatt előálló rob-
banáskárok,
– az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt keletkezett
károk,
– ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű
ütközése során a felelősségbiztosítással rendelkező,
illetőleg arra kötelezett azonosítható járművek által oko-
zott károk.
milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?
Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, robbanás,
összeroppanás, közvetlen és közvetett villámcsapás,
ismeretlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése,
füst, hő és kororm, földrengés, földcsuszamlás, föld- és
kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, 54 km/óra szélsebességet
elérő és meghaladó vihar, jégeső, hónyomás, árvíz,
felhőszakadás, vezetéktörés, technológiai csővezetéktörés és
az automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törés okozta károk.
Az üvegtörés károk esetében az alapfedezet a biztosított épület
szerkezetileg beépített és a nyílászárók üvegezésére valamint
az ezeken lévő betörésvédő fóliára terjed ki.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?
Az Ön választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a
fedezet:
–
betöréses lopás- és rablás kiegészítő biztosítással,
amely betöréses lopás, rablás során keletkezett károkat,
valamint legfeljebb 200 000 forintig a rongálással oko-
zott károkat téríti meg.
– üzemszünet kiegészítő biztosítással, amely a vállalkozás
kényszerű tűz-, földmozgás-, vihar-, jégeső és hónyomás
vagy vízkárok miatt bekövetkezett szünetelése esetén
nyújt térítést,
– szállítmánybiztosítással, amely tűz-, földmozgás-,
viharkárok és közlekedési baleset miatt bekövetkező
szállítmány-károkra nyújt fedezetet,
– irodai és kereskedelmi elektronikus berendezések,
eszközök kiegészítő biztosításával, amely az alapbiz-
tosítás keretében is biztosított irodai és kereskedelmi
elektronikus berendezésekben és eszközökben rövidzár-
lat és a kezelési hibák esetén is fedezetet nyújt,
– vakolat károk biztosításával
– tetőbeázási károk biztosításával
– vandalizmus károk biztosításával
– különleges üvegek üvegtörés biztosításával
– általános és épülethasználói felelősségbiztosítással, a
szerződésen kívüli harmadik személynek okozott károk
megtérítése alól mentesít,
– gyógyszertári felelősségbiztosítási záradékkal, amely a
gyógyszertári munkavégzés közben a foglalkozási szabá-
lyok megsértésével/megszegésével, szerződésen belül
okozott személyi sérüléses károkra nyújt fedezetet
– tanuló baleseti és felelősségbiztosítási záradékkal, amely
a szakképzésben részt vevő tanulót a munkavégzés
során, idegen harmadik személynek vagy az ott dolgo-
zóknak vagy az oktatóknak okozott károk alól mentesíti,
illetve azon káreseményekre nyújt fedezetet, amelyeket
üzemi baleset folytán a tanuló elszenved,
– munkáltatói felelősségbiztosítással, amely a munkáltatói
minőségben a magyar polgári jog szabályai szerint
k
ártérítési kötelezettség alól mentesít,
– bérlői felelősségbiztosítással, amely tűz, robbanás,
összeroppanás, vezetékből kiömlő víz vagy gőz által, a
bérleményben okozott dologi károkért a bérlőt terhelő
kártérítési kötelezettség alapján nyújt fedezetet,
– termékfelelősség-biztosítással, amely azokra a személyi
sérüléses vagy dologi károkra nyújt fedezetet, ame-
lyekért a Biztosított, mint a termék gyártója, importálója,
forgalmazója kártérítési kötelezettséggel tartozik,
– bérbeadói felelősségbiztosítással, amely érvényes bérleti
szerződés alapján a bérbe adott épületben, az épület
helyiségeit használó bérlő vagyontárgyaiban tűz, rob-
banás, csőtörés káresemény által okozott – bérbeadót
terhelő - felelősségi károkat téríti meg,
–
környezetszennyezési felelősségbiztosítással, amely
előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, balesetszerű,
normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel történő
környezetszennyezéses (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág)
károkra nyújt fedezetet,
– szolgáltatói felelősségbiztosítással, amely azokra a szol-
gáltatás teljesítése során okozott dologi (tárgyrongálási)
károkra nyújt fedezetet, amelyekért a Biztosított
szerződéses partnerével, illetve annak képviselőjével
szemben a magyar polgári jog szabályai szerint
kártérítési kötelezettséggel tartozik,
– szálloda üzemeltetői, szállásadói felelősségbiztosítási
záradékkal, amely a szálloda üzemeltetése, szállásadói
tevékenység során - az üzemeltetéssel, szállásadással
összefüggésben - a vendégnek okozott dologi károkra
terjed ki,
– gépjárműjavítók felelősségbiztosítási záradékával, a
Biztosított tevékenységi körébe eső cselekedetekre,
mulasztásra visszavezethető olyan károkra nyújt
fedezetet, amelyek a javítás során, telephelyen belüli
mozgatás alkalmával, valamint telephelyen kívül,
kipróbálásból eredően a kipróbált gépjárműben
keletkeztek,
– gépjármű-eredetiségvizsgálatot végzők felelősségbizto-
sítási záradékával, amely a gépjármű eredetiségére
vonatkozó vizsgálat eredményét tanúsító téves sza-
kvélemény kiállításával okozott károk alól mentesít,
– szolgáltatás tárgyában okozott károk biztosítása
záradékkal, amely azon vagyontárgyakban bekövetkezett
közvetlen dologi károkra terjed ki, amelyek a szolgáltatás
tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított által nyúj-
tott szolgáltatás irányul.
A kiegészítő felelősségbiztosítások megkötésének feltétele az
alap vagyonbiztosítás, valamint az általános és épülethasználói
kiegészítő felelősségbiztosítás egyidejű megkötése.
A maximális biztosítási összegeket, valamint a társaságunk
által téríthető maximális kártérítési összegeket a szerződési
feltételek tartalmazzák.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat/
kötvény aláírását követő nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől
eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.
5
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető.
A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden
évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves,
negyedéves és havi.
A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szerződés
évfordulójakor módosítható. A biztosítási ajánlat/kötvény
aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben és a
díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig
halasztásban állapodhatnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös
megegyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra írásban
történő felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási
időszak végére bármikor felmondható, de a felmondó nyi-
latkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be
kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg
módosításának lehetősége?
Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Biztosító a tárgyi
eszközök és készletek vagyonbiztosítási összegeit a Központi
Statisztikai Hivatal adatai alapján a biztosítási évfordulót
megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan
(azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés)
az alábbiak szerint:
A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási
összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata.
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az
indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12
hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz
alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből
képzett súlyozott átlag árindex. A fenti lehetőségeken túl a
szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a
biztosítási összegek módosítását. A biztosítási összegek vál-
tozását a biztosítási díj követi.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából min-
den lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval
haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik
a változásjelentésre is. Abban az esetben, ha a biztosítási
szerződés bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a
szerződéskötés során közölt) változás történik, értesítse
biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítá-
sok elvégzését. Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon,
tevékenység, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban
közvetlenül központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biz-
tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni
harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője
írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi
szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében
eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében
e
ljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk
kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,
valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,
adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kár-
rendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada-
tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega-
lapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügy-
minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok
átadása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek
telefonszáma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon)
található meg.
A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési
felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyor-
san, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
–
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postací-
men,
–
a
kar@kh.hu
email címen,
– a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszá-
mon, valamint
– a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell
jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt
legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.
speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor:
Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.
Betöréses lopás- vagy rablás esetén a káreseményt be kell
jelenteni a rendőrségnek is. A Biztosított köteles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület
alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biz-
tonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
további károk keletkezését. A károk megelőzésére és
elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabá-
6
lyok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az
irányadók.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes
mentesülési okokat és a kizárásokat a biztosítás szerződési
feltételei tartalmazzák. Mentesül továbbá a Biztosító, ha pl. a
kárt a Biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátar-
tozó, avagy a Biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított
vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő -
alkalmazottja, megbízottja, tisztviselője, tagja vagy szerve
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül
továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt
és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó
okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsopor-
tonként külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos
kártérítést a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár
időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg
közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot. Az értékesíthető,
illetve hasznosítható maradványérték a biztosítási összegből
levonásra kerül. Attól függően, hogy a Szerződő milyen értéken
határozta meg a biztosítási összeget, a vagyontárgyakban
bekövetkezett teljes kár térítése (legfeljebb a biztosítási összeg
erejéig) új érték biztosítás esetében új értéken, valóságos érték
biztosítás esetén káridőponti tényleges (avult) értéken történik.
Részleges kárnál új érték biztosítás esetén a javítási (helyreál-
lítási) költség erejéig térítjük meg a kárt, valóságos érték biz-
tosítás esetén az értékemelkedés a helyreállítási költségből
levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyon-
tárgy értékének 25%-át!). A saját készletek kára esetén a
térítés előállítási vagy beszerzési áron történik. Idegen vagyon-
tárgyakban bekövetkezett károk a káridőponti valóságos
értéken kerülnek térítésre.
A biztosítási események folytán ténylegesen felmerült és iga-
zolható költségeket mentés, oltás, romeltakarítás) legfeljebb
200 000 forint erejéig, de legfeljebb a biztosítási összeg 5%-ig
térítjük meg.
Abban az esetben, ha a biztosított vagyoncsoportok összesített
biztosítási összege nem haladja meg a 100 000 000 forintot,
a biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de
legalább 10 000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot maga
viseli (önrészesedés). Abban az esetben, ha a biztosított
vagyoncsoportok összesített biztosítási összege meghaladja a
100 000 000 forintot, a biztosított káreseményenként a bekö-
vetkezett kár 10%-át, de legalább 10 000 forintot és legfeljebb
500 000 forintot maga viseli.
A biztosított káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár
10%-át maga viseli. Kiegészítő üzemszünet biztosítás esetén
az alapbiztosítási eseménytől számított első négy napra jutó
üzemszüneti veszteségeket a Biztosított maga viseli, azt
önrészesedésként a kárkifizetésből a Biztosító levonja.
Kiegészítő szállítmány biztosítás esetén a biztosított káre-
seményenként a bekövetkezett kár 10%-át, de legalább
10 000 forintot és legfeljebb 50 000 forintot önrészesedésként
maga viseli.
Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti.
Felelősségbiztosítás alapján kártérítésből a Biztosító nem von
önrészesedést kivéve, ha a kiegészítő feltételekben az
önrészesedés alkalmazása előírásra kerül. Ha a Szerződő által,
a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat (pl.: bérkölt-
ség, forgalom, bérleti díj) értéke kevesebb, mint a tényleges
érték, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkö-
vetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan
arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj számításának
a
lapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában fennálló
értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
– a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
, vagy
(+36 1) 328 9000
telefonszámon,
–
a
biztosito@kh.hu
e
-mail címen,
– a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
– írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre
küldött levélben, vagy
– személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor
9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.
A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcso-
latos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspon-
tját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525
Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy
bírósághoz fordulhat.
Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi
személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak
stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit,
ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita
esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1) 328 9000
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
A
K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget
vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezde-
tét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen
szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a
Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési
feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.
A
biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a
felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilat-
kozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási
szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
1. általános feltételek
Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmaz-
zák, amelyek a K&H vállalkozói biztosítási szerződés egészére
alkalmazandók. Amennyiben azonban az egyéb (2. és 3.)
fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban
az azokban meghatározottak az érvényesek.
1.1. Szerződő, Biztosított
1.1.1. A jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint
megnevezett olyan természetes személy (egyéni vállalkozó),
jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gaz-
dasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke
fűződik (a továbbiakban: Biztosított).
1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló doku-
mentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni
vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási
esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az
érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő).
A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a
jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.
1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási
esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a
szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a
szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köte-
les tájékoztatni. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a
biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a
szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása
nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok
és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra
száll át.
Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási
időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel
egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított
k
öteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit -
ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
1.1.4. A Szerződő, Biztosított az ajánlat / kötvény (fedezetet
igazoló dokumentum) átadásával egyidőben köteles a biz-
tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges
körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert,
vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési
k
ötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre
vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton / kötvényen vagy
mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában
kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a
valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosí-
tott közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések
megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési
kötelezettség megsértését. A Szerződő, Biztosított köteles
emellett változásjelentési kötelezettségének is eleget tenni az
1.11. pontban részletezettek szerint.
1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott
fizetésében, a további díjrészletek fizetése és a minimálisan
fizetendő díj
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő
biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített aján-
lati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő.
Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal
- az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára
visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő
napon jön létre.
1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
kiállítani.
1.2.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumen-
tum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges
eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a
Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel-
hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá-
nak megfelelően jön létre.
1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki
az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve
van.
a K&H Biztosító Zrt.
K&H vállalkozói biztosításának szerződési feltételei
7
8
1.2.6. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetén a biztosítási szerződés a felek írásbeli megál-
lapodásával jön létre oly módon, hogy a Biztosító képviselője
kötvényt állít ki.
1.2.7. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott
időpontban megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsá-
tott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult
az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási
határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton
a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen
n
em lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő
n
ap 0:00 órája.
1.2.8. Az ajánlat / kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak
meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás
szerint az első díj megfizetésének ese-dékességét a Biztosító
által kiállított és a Szerződőnek megküldött díjesedékességi
értesítő tartalmazza.
1.2.9. Azonnali kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiál-
lítása esetében az első díj szerződés kötéskor fizetendő.
Amennyiben erre nem kerül sor, úgy az első díj
esedékességére az 1.2.8-ban foglaltak az irányadóak.
1.2.10. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak
az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díj-
fizetési gyakoriság - a szerződésben (kötvényben,fedezetet
igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves,
negyedéves vagy havi lehet.
A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biz-
tosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum)
tartalmazza.
Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz ren-
delkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum)
éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra.
A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával)
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy
készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). Az esedékes
díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biz-
tosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási meg-
bízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján
teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget
kizáróan igazolja.
A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítása
kizárólag évfordulóval, a díjfizetés módjának módosítására az
adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.
A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett
díjat tekinti befizetettnek.
1.2.11. Ha a Szerződő a díjrészletet annak esedékességekor
nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó,
szerződésben kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási
időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem
fizetett díjrészlet esedékessége napján.
1.2.12. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés
díja egy teljes biztosítási időszakra - az engedményeket is
figyelembe véve - minimálisan 12 000 Ft, havi díjfizetési
gyakoriság esetén a minimális díj mértéke 24 000 Ft. A min-
i
máldíj alatti ajánlatokat a Biztosító jogosult a minimáldíjon
kötvényesíteni.
1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya
1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a
biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben
a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.
1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a
Biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, valamint a
Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat a
K&H vállalkozói biztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben
foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.
1.4. a szerződés megszűnése
1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írás-
ban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő fel-
mondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére
legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell
érkeznie.
1.4.2. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre,
a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj
megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított
legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés
a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a
díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon
(6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében
szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a koc-
kázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet
a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja,
feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat
megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott
biztosítási időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz-
tosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta
fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés
változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos
időtartamra marad fenn.
Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése
megszűnik.
1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biz-
tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a
szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek
megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné
válásának napjával.
A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a
Biztosító részére be kell mutatni. A biztosítási érdek
megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alka-
lmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon-
tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyon-
tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos
birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a
biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása
időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új
tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési
kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kock-
ázatviselésének megszüntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való
tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban,
harmincnapos határidővel felmondhatja.
1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szer-
ződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó tel-
jes díj megfizetését követelheti.
1.5. biztosítási események, a biztosítási összeg, az
önrészesedés
1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2. és 3.
fejezetek (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.
1.5.2. A biztosítási összegeket és a Biztosított által viselt
önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet iga-
zoló dokumentum) és/vagy a 2. és 3. fejezetekben (illetve
ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartalmazzák.
A szerződésben összegszerűen vagy százalékosan rögzített
önrészesedés a kárkifizetésből levonásra kerül.
1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra
vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe
veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége
megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.
1.6 nem biztosítható tevékenységek
– időszakosan (szezonálisan) működő kereskedések,
– vegyszerraktározás,
– piaci árusok, vásározók vállalkozása,
– disco, játékterem,
– használtcikk kiskereskedés,
– zálogház, ékszerbolt,
– nem működő panzió, szálloda és egyéb vendéglátói-
pari egységek
1.7. általános kizárások
1.7.1. A Biztosító nem téríti meg
– a nukleáris eseményekkel és radioaktív szeny-
nyezéssel,
– környezetszennyezéssel, kemikáliákkal,
– a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elek-
tromágneses mezők által előidézett vagy okozott,
vagy ezek sugárzásával,
– a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek-
ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tün-
tetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval
és harci cselekményekkel,
– hatósági rendelkezésekkel összefüggésben kelet-
kezett károkat,
– az 1.6. pontban felsorolt, nem biztosítható
tevékenységre kötött biztosítási szerződés alapján
benyújtott kárigényeket.
1.7.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító
– a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb
büntető jellegű költségeket,
– a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján
térülő károkat,
– egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti
károkat,
– a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési,
helyi önkormányzati költségvetési, elékülönített állami
pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam,
nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek
által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó
támogatás alapján megtérülő károkat,
1.8. a Biztosító mentesülése
1.8.1. Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége
alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogel-
lenesen
– a Szerződő illetve a Biztosított,
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz-
zátartozó: a Ptk. 8:1. 2. pont szerint),
– a üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy - vezető
munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelé-
sével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk,
megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük,
tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési
kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok tekin-
tetében a Biztosítót a károsulttal szemben a Biztosított
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti. Ilyen esetekben a Biztosítót a Biztosítottal szemben
visszakövetelési jog illeti meg.
1.8.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak
különösen az alábbi esetek minősülnek:
– a károkozás engedélyhez kötött tevékenység enge-
dély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüg-
gésben történt,
– a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.8.1. pontban
meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol
- vagy 0,5 mg/l légalkohol - szintet meghaladó ittas
vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával
közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
– a kár a korábbi károsodással azonos körülmények
között azért következett be, mert a Biztosított nem
tette meg a szükséges intézkedéseket a
kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a
hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy
ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,
– a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak
minősítette.
1.8.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a vál-
tozásbejelentési kötelezettség (1.11. pont) megsértése
esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha
bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett
körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a
biztosítási esemény bekövetkeztében.
9
1.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás
1.9.1. A Biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt)
bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás-
ra jutástól számított két munkanapon illetve felelősségbiz-
tosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (az online
kárbejelentési felületen, levélben, e-mailben, faxon) vagy tele-
f
onon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilá-
gosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a beje-
lentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
1.9.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e
kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények
kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége
nem áll be.
1.9.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől
számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk
esetét) a kárrendezést megkezdeni.
1.9.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes
belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.
1.9.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfel-
jebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott
vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges
mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél
nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító
számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempon-
tjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
kötelezettsége nem áll be.
1.9.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított
ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a
Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreál-
lításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köte-
les fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának
utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak
maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a
kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapot-
ban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.
1.9.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni
vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen
készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján
történik.
1.9.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a
Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira-
tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való
jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához
szükségesek, így különösen:
– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult va-
gyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg
annak mértékét bizonyító dokumentumokat,
– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a
Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát,
törött üveg helyreállítási számláját,
– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,
– tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat
hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati
tűzoltóság igazolását,
– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági
eljárás,
– betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelen-
t
ést,
– a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett
szállító- vagy menetlevelet a következő adatok feltün-
tetésével: a szállítás időpontja, az áru megnevezése,
az áru darabszáma ill. tömege, a rendeltetési hely.
1.9.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár
összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a
károsultat terheli.
A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának
é
s összegének független szakértő által történő megál-
lapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.
1.9.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen-
tést követő 15 napon belül esedékes. Ha a Biztosított
(felelősségi károk esetén a károsult) bármilyen igazoló iratot
tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani,
amikor az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.
A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja
– ha kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa
megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően,
a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig,
és/vagy
– az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.
Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötele-
zettség nem terheli.
1.9.11. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen
kívül más károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott,
a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen
mértékben az a biztosítási esemény következménye.
1.9.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító
képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos
hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a
nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a
vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról
- annak fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított
köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon
belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a
Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget
tett.
1.10. a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1.10.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése
érdekében az adott helyzetben általában elvárható maga-
tartást köteles tanúsítani. Ez követelmény alkalmazandó
abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő
fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár
megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat,
szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kár-
esemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek
hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás
követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés
szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor
is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered-
ményre.
10
1.10.2. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle
telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az
épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról,
a
biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban
tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és
építészeti előírásokat betartani.
Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan
szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a
további károk keletkezését.
A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondos-
ságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósá-
g
i határozatok, szabványok az irányadók.
1.10.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését
követően haladéktalanul köteles
– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az
oltás, mentés eredményessége érdekében,
– betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a
rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve
károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosít-
hatóan megjelölni.
1.10.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a
hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondo-
skodni. Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető beren-
dezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és
építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése
érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.
A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem
működő) telephelyen, vagy épületben, épületrészben a
vízvezeték- és fűtésrendszert vízteleníteni az elfagyás,
csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telep-
helyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet nélkül
hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel-
szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.
1.10.5. A Biztosító, képviselője, illetve megbízottja útján jogo-
sult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásá-
nak ellenőrzésére.
1.11. változásbejelentési kötelezettség
1.11.1. A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a
Szerződő (Biztosított) haladéktalanul, de legfeljebb nyolc
napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni
– minden olyan körülményben bekövetkezett változást,
amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve
– minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a
Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.
A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló
ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény
(fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő
és mellékleteinek bármely adata.
A Szerződő (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási
eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása
változásbejelentési kötelezettség alá esik.
1.11.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-
tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat
jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés
módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel-
mondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy
arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem
válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított
harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a
következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő
fél figyelmét felhívta.
1.11.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az
alábbiak:
– ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,
–
ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység
indul, vagy a már létező jellege megváltozik
(helységek bérbeadása),
– a biztosított ingatlan lakottsága módosul,
– csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás
megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított)
gazdálkodó szervezet,
1.12. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok
1.12.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem
szabályozott kérdésekben az általános feltételekben
(1. fejezet) foglaltak az irányadóak. A kiegészítő biztosítások
az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.
1.12.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító
kockázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázat-
viselési kezdetével megegyező időpontban indul.
Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az
alapbiztosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biz-
tosítási szerződés módosítása kezdeményezésének minősül.
1.12.3. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a
kiegészítő biztosítások is megszűnnek.
1.12.4. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási
kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett
kiegészítő biztosításokra terjed ki.
1.12.5. A közlésre és változás bejelentésére irányuló
kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat,
egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme-
lyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia
kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése
esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra
alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érin-
tett.
1.12.6. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen
jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg
erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.
1.13. egyéb rendelkezések
1.13.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás
esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy
a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére
bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a
kárigény elbírálásától.
11
1.13.2. A Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biz-
tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is,
írásban kötelesek megtenni. A Szerződő, Biztosított nyi-
latkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a
B
iztosító tudomására jutott.
1.13.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig
megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha
a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar-
tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e
követelést biztosítják.
H
a a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a
k
árokozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí-
tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí-
tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének
érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti
függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított
követelését kell kielégíteni.
A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a
Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt
megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.
1.13.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket
és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított
által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerző-
dés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
1.13.5. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt
évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az
elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell
meghatározni.
1.13.6. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség
1.13.6.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni
ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame-
lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván-
tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés
célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez,
módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerződésből származó követelések megítéléséhez szük-
séges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott
egyéb cél lehet.
1.13.6.2. A 1.13.6.1. pontban meghatározott céltól eltérő
célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító
csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hoz-
zájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány,
és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
1.13.6.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás
nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási
kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulaj-
donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a
biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen
módon hozzájutottak.
1.13.6.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban:
Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a
1.13.6.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. ren-
delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá-
val kezelheti.
1.13.6.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik
személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak
képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.13.6.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége
nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó
hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes
eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság
által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a ter-
mészetes személyek adósságrendezési eljárás-
ában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi
Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az
általa kirendelt szakértővel,
e) az 1.13.6.7. pontban foglalt esetekben az
adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol-
gálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal-
lal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az
egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte
esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás
esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő
biztosítási szerződési állomány tekintetében – az
erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint –
az átvevő biztosítóval,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges
adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet
végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok
ellátásához szükséges adatok tekintetében a
könyvvizsgálóval,
o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatósággal.
szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy
írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az
ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a
o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg-
12
jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.
1.13.6.7. Az 1.13.6.6. e) pontja alapján a biztosítási titok
m
egtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll
fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót
törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi
kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő
adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro-
zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A
biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.
évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézmén-
nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez
kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a
pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz-
tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási
szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés
célját és jogalapját.
1.13.6.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biz-
tosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a
Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés
előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló
Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő
egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb
közterhekkel k