K&H szakmai felelősségbiztosítás
érvényes: 2019. október 1-től
Tartalomjegyzék
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató ............................................................................................3
a K&H Biztosító Zrt. K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei ................................................7
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei ....................................................................7
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő ....................................................................................................................7
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte ..................................................................................................................8
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya .................................................................................8
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak ........................................9
1.5. a biztosítási szerződés módosítása .............................................................................................................9
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei ..........................................................................................9
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai .......................................................................................................... 10
1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás ........................................................................... 11
1.9. biztosítási esemény .................................................................................................................................. 11
1.10. önrészesedés ............................................................................................................................................ 12
1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei ................................................................................................ 12
1.12. mentesülés ................................................................................................................................................ 14
1.13. általános kizárások ................................................................................................................................... 15
1.14. egyéb rendelkezések ................................................................................................................................ 16
1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség ............................................................................. 16
1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés ............................................................................................................ 19
II. a szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ..................................................................................... 21
2.1. önálló bírósági végrehajtók szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ............................................ 21
2.2. tervezői szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ........................................................................... 22
2.3. építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei........... 25
2.4. könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei ................................................................ 28
2.5. könyvelői, adótanácsadói, bérszámfejtői és társadalombiztosítási ügyintézői szakmai
felelősségbiztosítás különös feltételei ....................................................................................................... 30
2.6. gyógyszertári szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei .................................................................. 33
2.7. személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói szakmai felelősségbiztosítás különös feltételei .............. 35
III. záradékok és függelékek .......................................................................................................................... 38
1. számú függelék ................................................................................................................................................ 38
2. számú függelék ................................................................................................................................................ 39
3
K&H szakmai felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató
Tisztelt Ügyfelünk!
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H szak-
mai felelősségbiztosítást, amely a Biztosított által
szakmai tevékenysége során okozott károk bekövet-
keztekor nyújt segítséget.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik
legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoport-
nak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevé-
kenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím:
1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (06 1) 489
9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által tá-
mogatott, s az ország egész területén működő biz-
tosításközvetítői hálózat segítségével a K&H Bizto-
sító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek
elég biztosítási igényével felkeresni a közelében
működő K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honla-
punkon (kh.hu) lehetőségében áll a székhelyéhez,
telephelyéhez legközelebb található biztosításköz-
vetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör-
vény a biztosítási tevékenységről és az 2013. évi V.
törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban
Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási
szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadó-
ról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról
és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerző-
désre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék ér-
tékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biz-
tosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí-
men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal-
mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájé-
koztató” nevű dokumentum tartalmazza.
mire nem terjed ki a K&H szakmai felelősségbiz-
tosítás?
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H szakmai
felelősségbiztosítás szerződési feltételeit, amely
részletesen felsorolja azokat az eseményeket (ki-
zárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem
terjed ki a biztosítás.
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a ká-
rokra, amelyeket a Biztosított maga szenved el,
továbbá azokra, amelyeket a Biztosított közeli
hozzátartozójának, valamint alkalmazottjának,
megbízottjának, képviselőjének, vagy a szerve-
zet tulajdonosainak okozott.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed
ki többek között
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
alapján térülő károkra,
- az elmaradt vagyoni előnyre, kivéve termé-
szetes személy károsult esetén a munkavi-
szonyából eredő jövedelem kiesést, illetve
baleseti járadékot vagy tartást pótló járadé-
kot,
- a jogszabályban meghatározott felelősség-
nél szigorúbb helytállási kötelezettségre,
- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés alapján a Biztosító kockázat-
viselése legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását
követő nap 0 órájakor kezdődhet meg. Ettől eltérő
időpontban a felek megállapodhatnak.
E-20600-07
4
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H szakmai felelősségbiztosítási szerződés ha-
tározatlan és határozott időtartamra is megköthető.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási
időszak 1 év, a biztosítási évforduló minden évben a
kockázatviselés kezdete hónapjának első napja. A
határozott tartamú szerződés első és utolsó napját a
szerződés tartalmazza.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető mobil kártyaelfogadó ter-
minálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), cso-
portos beszedési megbízással, banki átutalással,
vagy készpénz átutalási megbízáson (postai csek-
ken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy ösz-
szegben egész évre), féléves vagy negyedéves. A
díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosí-
tási szerződés évfordulójakor, a következő biztosí-
tási időszaktól kezdődően módosítható. Az ajánlat
aláírásával a felek az első díj tekintetében a díjese-
dékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határ-
időig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással,
közös megegyezéssel, határozott idő lejártával, díj-
nemfizetés miatt, vagy évfordulóra történő felmon-
dással. Határozatlan időtartamú szerződés a bizto-
sítási időszak végére bármikor felmondható, de a
felmondásnak legalább 30 nappal a biztosítási év-
forduló előtt be kell érkeznie a Biztosítóhoz.
Határozott időtartamú szerződés esetén a felek a
tartam lejárta előtt a szerződést nem mondhatják fel.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított a szerződés szempontjából minden lé-
nyeges körülményt köteles írásban közölni a Bizto-
sítóval haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül.
Ez vonatkozik a változásjelentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bár-
mely adatában (amely adatokat a szerződéskötés
során közölt) változás történik, értesítse biztosítás-
közvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosí-
tások elvégzését.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre
bocsátott adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai
a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak ak-
kor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön
vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn –
egyes esetekben meghatározott feltételek teljesü-
lése esetén – az alábbi szervezetek, személyek vo-
natkozásában: Felügyelet, nyomozó hatóság,
ügyészség, bíróság, a bíróság által kirendelt szak-
értő, továbbá az önálló bírósági végrehajtó, főhite-
lező, Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi va-
gyonfelügyelő, közjegyző, továbbá az általa kiren-
delt szakértő, adóhatóság, nemzetbiztonsági szol-
gálat, Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság,
egészségügyi államigazgatási szerv, a titkosszolgá-
lati eszközök alkalmazására-, titkos információgyűj-
tésre felhatalmazott szerv, viszontbiztosító, valamint
együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosító,
átvevő biztosító, kiszervezett tevékenységet végző,
könyvvizsgáló, harmadik országbeli biztosító, bizto-
sításközvetítő, alapvető jogok biztosa, Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan ösz-
szesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes
ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható
meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a ha-
tásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter ré-
szére személyes adatnak nem minősülő adatok át-
adása.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, vegye fel a kapcsolatot biz-
tosításközvetítőjével. A bekövetkezett kárt bejelent-
heti online kárbejelentési felületünkön is. a
https://ugyfelportal.kh.hu/karbejelentes/ címen, ahol
biztosítási kötvényszámának megadásával gyorsan,
egyszerűen intézheti ügyét.
A káreseményt bejelentheti továbbá:
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
- a kar@kh.hu email címen,
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele-
fonszámon, valamint
- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt a bekövetkezéstől, illetve a
tudomására jutástól számított legkésőbb 30 napon
belül be kell jelentenie a Biztosító felé.
5
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll
fenn abban az esetben, ha nem biztosított kár-
esemény történt. A tételes kizárásokat a biztosí-
tás szerződési feltételei tartalmazzák.
Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított
vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó,
vagy a Biztosított – vezető munkakört vagy a biz-
tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan
okozta, illetve a súlyos gondatlanság egyes, a
szerződési feltételekben felsorolt eseteiben.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási köte-
lezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat ter-
helő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett-
ség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szüksé-
ges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül
fizeti ki.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban be-
következett kár miatt vele szemben támasztott kár-
térítési igényt valamely későbbi időszakban, de még
a kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kár-
térítési kötelezettsége a kár bekövetkezésének idő-
pontjában fennálló káreseményenkénti, de maxi-
mum a még ki nem merített biztosítási időszakra vo-
natkozó biztosítási összegig áll fenn.
Az elévülési idő a kár bekövetkezésének időpontjá-
ban kezdődik.
Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben az
elévülésre vonatkozó részeket különös figyelemmel
olvassa el!
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának
alapjául közölt adat (pl.: választott biztosítási ösz-
szeg) értéke eltér a tényleges értéktől, a Biztosító a
kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a bizto-
sítási díj számításának alapjául közölt adat értéke, a
kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (arány-
lagos kártérítés).
A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés
címén a szerződésben meghatározott nagyságú ré-
szért maga köteles helytállni.
Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a kereset-
veszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a jövede-
lem pótló járadékot, és a sérelemdíjat téríti meg. A
Biztosító megtéríti továbbá:
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért va-
gyoni hátrány vagy a sérelemdíj mértékének
csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szük-
séges,
- kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,
- a szerződési feltételekben meghatározott bíró-
sági vagy peren kívüli eljárási költségeket. Va-
gyoni kár esetén a kártérítés során levonásra
kerül a maradványérték
- tisztán pénzügyi veszteséget.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be-
jelentheti:
- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (+36 1) 328
9000 telefonszámon,
- a biztosito@kh.hu e-mail címen,
- a (+36 1) 461 5276 faxszámon,
- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímre küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin-
tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest,
Lechner Ödön fasor 9. címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese-
tén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékeny-
ségén kívül eső célok érdekében eljáró természetes
személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt
(1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím:
1534 Budapest, BKKP Pf. 777,
telefon: (+36 80) 203 776,
e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fogyasztóvédelmi
eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogviszony
létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi
fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját
alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető
Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levele-
zési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon:
(+36 80) 203 776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordul-
hat. Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági tár-
saság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szer-
vezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton
érvényesíthetik.
felügyeleti szerv:
Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt.
39., levelezési cím: 1534 Budapest, Pf. 777, telefon:
(+36 1) 489 9100, fax: (+36 1) 489 9102).
6
Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító
belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha-
tósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor
22/c, telefon: (+36 1) 391 1400, e-mail: ugyfelszol-
galat@naih.hu) fordulhat.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerző-
dési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan
tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési fel-
tételekben foglaltak az irányadók.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kh.hu oldalon további
hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meg-
határozásokat olvashat.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (+36 1/20/30/70) 335 3355
fax: (+36 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
a K&H Biztosító Zrt.
K&H szakmai felelősségbiztosításának szerződési feltételei
Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Biztosító Zrt.
(továbbiakban: Biztosító) szakmai felelősségbiztosítás feltételei alapján létrejött szerződésre.
A szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételéhez a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben,
illetve az annak részét képező biztosítási ajánlatban megjelölt egyes különös feltételek kapcsolódnak, amelyek együttesen
alkotják a szakmai felelősségbiztosítási feltételeket.
A különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben jelen általános szerződési feltételek irányadók. A különös feltételek
jelen általános szerződési feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek irányadók. A felek az általános és külö-
nös szerződési feltételektől írásban eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek írásbeli megállapodása (fedezetet
igazoló dokumentum) az irányadó.
A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj ellenében
arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy az általános és különös feltételekben és a szerződésben meghatározott mértékben
és feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyeket a tevékenységére irányadó foglalkozási sza-
bályok megszegése folytán okozott, és amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel
tartozik.
I. a szakmai felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei
1.1. Biztosító, Biztosított, Szerződő
1.1.1. A Biztosító a K&H Biztosító Zrt.
1.1.2. A Biztosított a szerződési ajánlatban és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint feltüntetett
fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amelynek a szerződésben meghatározott, jogszerűen végzett tevé-
kenységének folytatása során jelen feltételek és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségét a Biztosító jelen feltételek
alapján teljesíti.
1.1.3. A jelen feltételek szerint Szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett személy,
aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a
szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a
Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.
1.1.4. A Szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló
foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.1.5. Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a
Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet;
a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötele-
zettségek összessége a Biztosítottra száll át.
1.1.6. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződővel
egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve
a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.1.7. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény
bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat hozzá
kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
8
1.2. a biztosítási szerződés létrejötte
1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet
igazoló dokumentumot állít ki.
1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem
nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati
lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az
ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon
jön létre. A kockázat-elbírálási idő az ajánlat Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.
1.2.3. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amely napon a Biztosító képviselője az ajánlatot átveszi, illetve
alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az írásban beérkezik.
1.2.4. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot
kiállítani.
1.2.5. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges
eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban fel-
hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
1.2.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadását követően számított 15 napon belül vissza-
utasítja.
1.3. a kockázatviselés kezdete, területi és időbeli hatálya
1.3.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott időpontban kez-
dődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül
visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázat-elbírálási határidő alatt
biztosítási esemény következik be, amennyiben a Biztosító ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten
felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat
elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlat Biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája.
1.3.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés
megszűnését követő 30 napon belül bejelentett károkra nyújt fedezetet.
1.3.3. Károkozás napja: az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás történt. Mulasztás esetén a kár-
okozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.
1.3.4. Amennyiben a kárt előidéző szakmai szabályszegés valamely írásos dokumentumon alapul, a kár okozásának
napja az a nap, amikor ezen írásos dokumentumot a Biztosított a megrendelőnek átadja, vagy a hatóságnak benyújtja.
Amennyiben a károkozás nyilatkozattal, vagy szóbeli kijelentéssel valósul meg a károkozás napja a nyilatkozattétel napja.
1.3.5. A kár bekövetkezésének időpontja: az a nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez az
időpont személyi sérüléses károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy egészségkárosodás esetén a sérülés vagy
károsodás időpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának
napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár esetén a sorozat első káreseményének időpontja.
1.3.6. A kár bejelentésének napja: az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelen-
tette.
1.3.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a Szerződő több egymást követő időszakra
úgy köt felelősségbiztosítási szerződést a K&H Biztosítónál, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon
lép hatályba, a Biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének hatálya alatt
okozott, bekövetkezett és a Biztosítónak a biztosítás időbeli hatálya alatt bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a
kár okozása, bekövetkezése és bejelentése különböző szerződések időszakára esik a kárt a Biztosító a kár okozás napján
érvényes szerződési feltétel és biztosítási összeg alapján téríti meg.
9
1.3.8. A felek egyedileg megállapodást köthetnek retroaktív fedezetre, utófedezetre és kiterjesztett bejelentési időszakra
vonatkozóan. Az erre vonatkozó megállapodás tényét a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
A retroaktív fedezetre vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti a szerződésben rögzített kockázatviselési kez-
detet megelőző dátumot (retroaktív dátum) követően okozott károkat, amennyiben a kár a szerződés hatálya alatt következik
be.
A kiterjesztett bejelentési időszakra vonatkozó megállapodás alapján a Biztosító megtéríti azokat a szerződés hatálya alatt
okozott és bekövetkezett károkat, amelyeket a szerződésben rögzített kiterjesztett bejelentési időszak alatt jelentenek be a
Biztosítóhoz. A kiterjesztett bejelentési időszak nem mentesíti a Biztosítottat a kárbejelentési kötelezettsége alól.
Az utófedezet alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított a szerződés hatálya alatt okozott és a
biztosítási szerződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltüntetett) utófedezeti idő-
szak alatt következik be illetve a Biztosított ezen időszak alatt jelenti be a Biztosítónak.
1.3.9. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fe-
dezetet, kivéve, ha a vonatkozó különös feltétel, vagy a felek egyedi megállapodása másképp rendelkezik.
1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
A szerződés – a felek megállapodása szerint – határozott vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú szerződéseknél
a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor a kockázatviselés kezdődik.
Határozott tartamú szerződés kezdő és lejárati időpontját a szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
1.5. a biztosítási szerződés módosítása
A Biztosító jogosult a biztosítási díjnak, valamint a feltételeknek a biztosítási évfordulót követő újabb biztosítási időszak első
napjától történő módosítására. Ilyen esetben a biztosítási díj, valamint a feltételek változásáról a Biztosító a biztosítási időszak
utolsó napját megelőző 45. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt.
Szerződő az évfordulós szerződésmódosítást a teljes szerződés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben a Szerződő
a módosításra vonatkozó szerződésmódosítást írásbeli felmondással nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak
tekinti.
1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1.6.1. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító – következményekre történő figyelmeztetés mellett – díjfi-
zetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább har-
minc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés az esedékesség napjára
visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban
az esetben, ha a szerződés a fenti bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg,
a Szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.
A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedé-
kessé vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak
csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő al-
kalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeg-
gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
1.6.2. Felmondás
Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. Szerződő
felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.
1.6.3. Érdekmúlás, lehetetlenné válás
A biztosítási érdek megszűnése vagy a biztosítási esemény lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak megfelelő
része az érdekmúlás napjával megszűnik. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazha-
tók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más
jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet
10
is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen
felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határ-
idővel felmondhatja.
A Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig – határozott tartam esetén a lejáratig – járó díj illeti meg.
1.6.4. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biztosító a
hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt adhat. Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést a tartam lejárta
előtt felbontja, akkor a Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény utólagos visszafizetését.
1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai
1.7.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a Szerződőt terheli.
1.7.2. A biztosítási díjat a Biztosító a rendelkezésre álló kockázati információk, választott biztosítási összegek és a Szer-
ződő által közölt díjszámítás alapjául szolgáló adatok alapján egyedileg határozza meg; határozatlan tartamú szerződés ese-
tén egy biztosítási időszakra, határozott tartamú szerződés esetén a biztosítás tartamára vonatkozóan.
1.7.3. A biztosítási díj számításához a Szerződő (Biztosított) köteles közölni az adatokat. A díjszámítás alapja az aján-
laton kerül feltüntetésre.
1.7.4. A Szerződő, Biztosított köteles a biztosítási szerződés megkötésekor, módosításakor, valamint a biztosítási év-
fordulót megelőzően a díjszámítás alapját képező adatokról a Biztosítót értesíteni, amely alapján a Biztosító a biztosítási díjat
aktualizálja.
1.7.5. A Szerződő, Biztosított köteles bejelenteni, ha – a Biztosítóval közölt, a díjszámítás alapját képező – adatokban
történt változás eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, ami alapján a Biztosító a biztosítási díjat aktualizálja.
1.7.6. Amennyiben a Szerződő az 1.7.4 illetve az 1.7.5. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget a Biztosító a
kárnak csak akkora részét köteles megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját képező összeg és a tényleges összeg
áll egymással. A Biztosító a kár bekövetkezés időpontjában hatályos szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizs-
gálja.
1.7.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első (és egyszeri) díj megfizetése
tekintetében. A megállapodás szerint a díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére
megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.8. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig, minden
későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.
1.7.9. A Szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves vagy fél-
éves.
1.7.10. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (fedezetet igazoló doku-
mentum) illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.
1.7.11. A szerződés díja fizethető mobil kártyaelfogadó terminálon, online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos besze-
dési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).
1.7.12. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése, Szer-
ződő neve, Szerződő születési dátuma) érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor
annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a
feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja. Mobil kártyaelfogadó terminál
használatával történő díjfizetés esetén a Biztosító a díj megfizetését a befizetés (tranzakció) dátumát követő munkanapon
teljesítettnek tekinti.
1.7.13. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a szerződés (fedezetet iga-
zoló dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiállításra.