K&H vállalkozói felelősségbiztosítás
szerződési feltételei
érvényes: 2018. május 25-től
tartalom
K&H vállalkozói felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató ................................................................................................................. 5
felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei (FBSZ-07) ...................................................................................................... 9
K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei (ÁFF-07) ..................................................................................................... 15
K&H munkaadói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (MFF-07) .............................................................................................. 19
K
&H vegyszerhasználói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (VEF-07) .................................................................................... 21
K&H termékfelelősség-biztosítás kiegészítő feltételei (TEF-07) ..................................................................................................... 23
K&H környezetszennyezési felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (KFF-07) .............................................................................. 27
K
&H szolgáltatói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (SZFF-07) ............................................................................................. 29
tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról (1. sz. melléklet) .......................................................... 31
adatkezelési tájékoztató (2. sz. melléklet) ..................................................................................................................................... 33
1-20101-14
3
Kedves Ügyfelünk!
E
ngedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a
K&H vállalkozói
felelősségbiztosítást
(FEL-07), amely a Biztosított által
szerződésen kívül okozott személyi sérüléses vagy dologi károk
bekövetkeztekor nyújt segítséget.
megbízhatóság
A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg
Budapesten. Biztosítótársa-ságunk Európa egyik legerősebb
pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és
Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.
Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyarország
Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
Levelezési cím: Budapest 1851
Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft
Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban
Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013
Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: 1534 Budapest,
BKKP Pf. 777,
telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).
A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az
ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat
segítségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata szemé-
lyes. Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében
működő K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honlapunkon
(kh.hu)
lehetőségében áll a székhelyéhez, telephelyéhez
legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.
mi a biztosítási szerződés irányadó joga?
A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz-
tosítási tevékenységről és az 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.).
mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?
A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi
CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi
LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik
a biztosítási szerződésre.
nyújt-e a Biztosító tanácsadást?
A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése
folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.
milyen javadalmazást kap a közreműködő?
A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során
közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadal-
mazás fizetésére sem kerül sor.
A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának
részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum
tartalmazza.
mire terjed ki az alapbiztosítás, a K&H általános felelősség-
biztosítás?
A K&H általános felelősségbiztosítás fedezetet nyújt a
Biztosított, annak alkalmazottja, vagy megbízottja által okozott,
bekövetkezett személyi sérüléses vagy dologi (tárgyrongálási)
károkra, amelyeket a Biztosítottal szerződéses jogviszonyban
nem álló harmadik személynek, illetőleg a Biztosítottal
szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül
okozott, és amelynek megtérítéséért a Biztosított felelősséggel
tartozik.
milyen kiegészítő biztosítások köthetők az alapbiztosításhoz?
A K&H általános felelősségbiztosításhoz az alábbi kiegészítő
biztosítások köthetők:
- K&H munkaadói felelősségbiztosítás: amely a
munkavállalót foglalkozása közben, vagy azzal össze-
függésben érő, munkaadói felelősség körébe tartozó
munkabaleseti károkra nyújt fedezetet.
A fedezet külön megállapodással az egész világra
(kivéve USA és Kanada területére) is kiterjeszthető.
- K&H vegyszerhasználói felelősségbiztosítás: amely
növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiák
szerinti vegyszerhasználat során, szerződésen kívüli
harmadik személynek a növényi kultúrákban, méhek-
ben, haszonállatokban, nemes vadállatokban okozott
károkat, a kézi működtetésű géppel, földi géppel vagy
légi járművel kijuttatott vegyszerrel okozott károkra
nyújt fedezetet.
- K&H termékfelelősség-biztosítás: amely a Biztosított
által gyártott, forgalomba hozott, illetve importált ter-
mék hibájából, az arra vonatkozó kezelési utasítás
hibájából, illetőleg a termék egészségre fokozottan
veszélyes tulajdonságából eredő személyi sérüléssel
járó, illetve dologi felelősségi károk megtérítését fedezi.
Külön megállapodással külföldre - Európa egész
területére, vagy az egész világra (kivéve USA, Kanada
területét) - is kiterjeszthető a biztosítási fedezet.
- K&H környezetszennyezési felelősségbiztosítás: amely
a környezet (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág)
előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, baleset-
szerű, normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel
történő szennyezése során okozott károk megtérítésére
nyújt fedezetet.
- K&H szolgáltatói felelősségbiztosítás: amely a
Biztosított tevékenysége során szolgáltatás nyújtása
közben, illetve hibás teljesítése következtében
szerződéses partnerének, illetve annak képviselőjének
okozott közvetlen dologi károk megtérítésére nyújt
5
K&H vállalkozói felelősségbiztosítás
ügyfél-tájékoztató
fedezetet. Külön megállapodással kiterjeszthető
rakodási, takarítási tevékenység okozott károkra,
valamint gépjárműjavítás, automata autómosó beren-
dezések meghibásodása, illetve kézi autómosás során
keletkezett felelősségi károkra is.
mire nem terjed ki a K&H vállalkozói felelősségbiztosítás?
A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyeket
a Biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) 1.) pontjában felsorolt közeli hoz-
zátartozójának, vagy a szerződésben feltüntetett alkalmazottjá-
nak, üzlettársának, megbízottjának, valamint a szerződött part-
nereinek, vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott.
Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói felelősség-biz-
tosítás szerződési feltételeit, amely részletesen felsorolja azokat
az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre
nem terjed ki a biztosítás.
A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki például:
- a közüzemi szolgáltatói tevékenységgel összefüggés-
ben bekövetkezett károkra,
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá
tartozó károkra,
- a fuvarozói minőségben, vadgazdálkodás körében oko-
zott károkra,
- az építés-szerelési munkákkal járó, előre tervezett és
elkerülhetetlen károkra,
- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció,
teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése
miatt bekövetkezett károkra, épületek, építmények
repedési káraira,
- vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírt is)
elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben
bekövetkezett károkra,
- nem baleseti jellegű útrongálási károkra, valamint talaj
vagy növények letaposásával okozott károkra,
- az elmaradt vagyoni előnyre (pl. tervezett nyereség,
elmaradt haszon, termeléskiesés),
- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb
helytállási kötelezettségre,
- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.
mikor kezdődik a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat
aláírását követő nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő
későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.
milyen időtartamra köthető a biztosítás?
A K&H vállalkozói felelősségbiztosítási szerződés határozatlan
és határozott időtartamra is köthető. Határozatlan tartamú
szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási
évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának
első napja.
A határozott tartamú szerződés biztosítási időszakának első és
utolsó napját a szerződésben meg kell jelölni.
milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),
csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy
készpénz átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés
gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves
vagy negyedéves.
A
díjfizetés módja bármikor, az ütemezése a biztosítási
szerződés évfordulójakor módosítható.
Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvény-
ben és a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi
határidőig halasztásban állapodnak meg.
hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A
biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös meg-
egyezéssel, határozott idő lejártával, díjnemfizetés miatt, vagy
érvfordulóra történő írásos felmondással. Határozatlan idejű
szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható de
a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási
évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.
Határozott tartamú szerződés nem mondható fel.
milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?
A Biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges
körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladéktala-
nul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változásje-
lentésre is.
Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában
(amely adatokat a szerződéskötés során közölt) változás
történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a
szükséges módosítások elvégzését.
Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tevékenység, bérköltség,
árbevétel, forgalom, stb. A változásról írásban közvetlenül
központunkat is értesítheti.
milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott
adatai?
Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási
titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik
személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban
hozzájárul.
A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes
esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi
szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében
eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében
eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kiren-
delt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,
valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében
eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási
ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben
eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,
adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-
tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,
viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárren-
dezési megbízott, kiszervezett tevékeny-séget végző, magyar
bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi
Pénzügyi Információs Egység.
6
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada-
tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
ü
zleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega-
l
apozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter
r
észére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati
tudnivalókat a "Nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés
megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a
biztosítási szerződés részét képezi.
mi a tennivaló, ha káresemény történik?
Ha káresemény történik, hívja haladéktalanul a biztosítás-
közvetítőjét, akinek telefonszáma a kötvényén (fedezetet igazoló
dokumentumon) megtalálható.
A bekövetkezett kárt bejelentheti
online kárbejelentési felületünkön is a
https://ugyfelportal.kh.hu/kar-
bejelentes/
címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával
gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.
Kárseseményét bejelentheti továbbá:
-
írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacímen,
-
a
kar@kh.hu
email címen,
-
a
(+36 1/20/30/70) 335 3355
-ös központi telefonszámon,
valamint
-
a
(+36 1) 461 5235
-ös faxszámon.
A biztosítási eseményt legkésőbb harminc munkanapon belül
be kell jelentenie a Biztosító felé.
mikor nem tudunk kárt fizetni?
A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az
esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes
kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák.
Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a biztosított vagy a vele közös
háztartásban élő hozzátartozó, vagy a biztosított - vezető
munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt
járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,
tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta.
Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a
Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny-
hítési kötelezettség megszegése esetén is.
hogyan történik a kárkifizetés?
A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó
okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.
Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett
kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely
későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent
be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövet-
kezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maxi-
mum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biz-
tosítási összegig áll fenn.
Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkeztekor
kezdődik.
Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben az elévülésre
vonatkozó részeket különös figyelemmel olvassa el!
Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául
közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke
kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az
alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a
kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj
számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában
f
ennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).
A
Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés címén a
s
zerződésben (kötvényben, fedezet igazoló dokumentumban)
meghatározott nagyságú részért maga köteles helytállni.
Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a keresetveszteséget
(jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a
s
érelemdíjat téríti. A Biztosító megtéríti továbbá:
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és
nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kikü-
szöböléséhez szükséges,
- kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,
- a szerződési feltételekben meghatározott bírósági vagy
peren kívüli eljárási költségeket.
Vagyoni kár esetén a kártérítés során levonásra kerül a marad-
ványérték.
hová forduljon panaszával?
A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:
- a
(+36 1/20/30/70) 335 3355,
vagy
(+36 1) 328
9000
telefonszámon,
- a
biztosito@kh.hu
e-mail címen,
- a
(+36 1) 461 5276
faxszámon,
- írásban a
K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851
postacím-
re küldött levélben, vagy
- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél
vagy vezetőjénél, a
1095 Budapest, Lechner Ödön
fasor 9.
címen.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló
foglalkozásán és gazdasági tevékeny ségén kívül eső célok
érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar
Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)
fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogvis-
zon létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi
fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó állás pontját alátámasztó
bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)
eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az
egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-
lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.
igényüket bírósági úton érvényesíthetik.
Figyelem!
Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit,
ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita
esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.
központi iroda
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.
telefon: (06 1) 328 9000
fax: (06 1) 461 5276
látogassa meg honlapunkat: kh.hu
7
9
Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartal-
mazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Biztosító Zrt.
(továbbiakban: Biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire,
valamint azokra a szerződésekre, ahol ezt a feltételek kikötik.
Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy
k
iegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései,
illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási
szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött
biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj
ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy a koc-
kázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény
bekövetkezte esetén, a különös vagy kiegészítő feltételekben
és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek
szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése
alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési
kötelezettséggel tartozik.
1. Biztosítottak köre
A felelősségbiztosítási szerződés alapján Biztosított a
szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumen-
tumban) név szerint feltüntetett:
- cégbírósági nyilvántartásba felvett jogi személy,
- továbbá a Biztosított jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egysége,
- jogi személyiséggel nem rendelkező de cégjegyzékbe
vett gazdasági társaság, egyéb jogi személy, társadal-
mi szervezet,
- magánszemély, gazdálkodói minőségében.
A különös vagy kiegészítő feltételek a Biztosított személy
minőségének vonatkozásában további meghatározásokat
tartalmazhatnak.
2. biztosítási esemény
2.1. A biztosítási esemény meghatározását a különös vagy
kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek tartalmazzák.
2.2. A Biztosító díj megfizetése ellenében a kockázatviselés
kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte
esetén a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)
meghatározott mértékben és a vonatkozó biztosítási
feltételekben meghatározott feltételek, kizárások, korlá-
tozások szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk
megtérítése alól, amelyekért a magyar jog szabályai
szerint felelősséggel tartozik.
2.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási
esemény a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett
személyi sérülés vagy dologi (tárgyrongálási) kár.
Személyi sérülés a károsult sérülése, egészségkáro-
sodása vagy halála. Dologi kár a károsult vagyontárgyá-
nak sérülése, használhatatlanná válása, megsem-
misülése.
2.4. Egy káreseménynek minősül, és a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) meg-
határozott káreseményenkénti kártérítési limitig fizet a
B
iztosító kártérítést, ha egy biztosítási esemény során
több károsult van, illetve ha több biztosítási esemény a
Biztosított egy konkrét cselekményének, hibájának vagy
mulasztásának következménye (sorozatkár).
2.5. A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írás-
ban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben
meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt
közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást,
amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a
Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
3. szerződés létrejötte, a kockázatviselés területi és időbeli
hatálya
3.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz-
tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló
dokumentumot állít ki.
3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra
annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-
latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt
tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített
ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a
Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szer-
inti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt
átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatel-
bírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a
Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumen-
tumot kiállítani.
3.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-
latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem
kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló doku-
mentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés
lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító
az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás
átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad,
a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
3.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az
ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
3.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító
annak átadását követően számított 15 napon belül vis-
sza-utasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat
visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási
határidő alatt biztosítási esemény következik be.
3.7. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (kötvényen,
fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott
időpontban kezdődik, amely nem lehet korábbi, mint az
ajánlat aláírását követő nap 0 órája. A kötvény (fedezetet
igazoló dokumentum) kiállításával egyidejűleg a felek
díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése
felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei
(FBSZ-07)
tekintetében. E megállapodás szerint az első díj meg-
fizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a
Szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartal-
mazza.
3.8. A szerződés - a felek megállapodása szerint - határozott
vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú
szerződéseknél a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási
évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor
a kockázatviselés kezdődik. Határozott tartamú szerződés
kezdő és lejárati időpontját a szerződés (kötvény,
fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.
3.9. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a
biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a
díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől
számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz
meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási
szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a
biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton
érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiek-
ben írt módon (3.9.pont), a folytatólagos díj meg nem
fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a
megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írás-
ban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.
A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés
feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban
esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási
szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biz-
tosítási időszak végével megszűnik.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a
biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására
vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - ered-
ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés
kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási
összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad
fenn.
3.10. Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biz-
tosítási időszak végére 30 napos határidővel felmond-
hatják. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a
Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási
évforduló előtt be kell érkeznie.
3.11.A biztosítási érdek megszűnése vagy biztosítási esemény
lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak
megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. A
Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig -
határozott tartam esetén a lejáratig - járó díj illeti meg.
3.12. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában
legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biztosító a
hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt (tar-
tam-engedmény) adhat. Amennyiben a Szerződő a biz-
tosítási szerződést a tartam lejárta előtt felbontja, akkor a
Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény
utólagos visszafizetését.
3.13. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés
hatálya alatt a Magyarország területén okozott,
bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, kivéve, ha a
szerződési feltételek erről másként rendelkeznek.
3.14. A Biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes
törvényes belföldi fizetőeszközben teljesít.
3.15. Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a
nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás
történt. Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap,
amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül
pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének időpontja az a
nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége
esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses
károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy
egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás
i
dőpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi
sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának
napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár
esetén a sorozat első káreseményének időpontja. A kár
bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár
bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.
4. biztosítási összeg, limit, önrészesedés
4
.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben
(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) feltün-
tetett káreseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló
biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely magában
foglalja az eljárási költségeket is.
4.2. Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául
közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke
kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkal-
mazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen eset-
ben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg,
ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat
értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik
(aránylagos kártérítés).
4.3. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek
a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóvá-
hagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító-
nak a költségeket meg kell előlegeznie.
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit
és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
4.4. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a káre-
seményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgál-
tatása a szerződésben meghatározott káreseményenkénti
biztosítási összeghatárig terjed.
4.5. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában
több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a káre-
seményenkénti biztosítási összeg nem elegendő vala-
mennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a
károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.
4.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó
biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi,
a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további
szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezet-
feltöltésre nincs lehetőség.
4.7. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban
bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott
kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a
kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési
kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában
fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem
merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási
összegig áll fenn.
4.8. A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés címén a
szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumen-
tumban) meghatározott nagyságú részt maga visel.
Az önrészesedést abszolút összegben, a károk száza-
lékában, illetve együttesen is meg lehet határozni.
5. díjfizetés
5.1. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított
díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig, minden
10
későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján
köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.
5.2. A szerződő felek a biztosítási díjak részletfizetésében vagy
díjhalasztásban is megállapodhatnak.
5.3. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját
és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló
dokumentum) tartalmazza.
5.4. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal
(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése)
érkezett díjat tekinti befizetettnek.
5.5. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem
tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló
dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül
kiállításra.
5.6. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes
kamat felszámítására jogosult.
5.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, - ha a szerző-
dés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó
teljes díj megfizetését követelheti.
5.8. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti
meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikö-
tött jogosultságát elveszíti és az egész biztosítási idő-
szakra járó díj egyösszegben esedékessé válik, a meg
nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.
6. kártérítés szabályai
6.1 A Biztosító a biztosítási összeg - 4. pont - erejéig téríti meg
az eljárási költségeket, ha e költségek a biztosító útmu-
tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
6.2. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási
eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett
megtéríti:
- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget
(jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló
járadékot,
- sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,
- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,
- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni
hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges,
- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés
körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költ-
ségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,
- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költ-
ségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény
körülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságá-
nak tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni
képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a
Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a
bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcso-
latos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt
fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával,
illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.
6.3. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő,
a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja
felelősségének mértékéig terjed.
6.4. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és
a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
6.5. A Biztosító kizárólag belföldi fizetőeszközben nyújt
kártérítést, ideértve a Magyarország területén kívül oko-
zott, illetve bekövetkezett károkat is.
7. biztosítással nem fedezett események, károk, kizárások
és korlátozások
Nem téríti meg a Biztosító (azt a kárt):
- amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél
szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat-
ban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,
- amelyet a Biztosított maga szenved el,
- amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak oko-
zott, valamint több Biztosított esetén a Biztosítottak
egymásnak okoztak,
- amelyet a Biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1.)
pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, vagy
alkalmazottjának, üzlettársának, megbízottjának,
szerződött partnerének vagy a szerződési lánc bármely
tagjának okozott,
- amelyet a Biztosított szervezet a tulajdonosainak okozott,
- amelyet a Biztosított a tulajdonában lévő szervezetnek
okozott,
- a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költ-
ségeket, illetve az ezzel kapcsolatos képviseleti költ-
ségeket,
- tárgyrongálási károk esetén az elmaradt vagyoni előnyt
(pl.: tervezett nyereség, elmaradt haszon, termelés-
kiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség, stb.),
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tar-
tozó károkat,
- kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tar-
tozó károkat, kivéve a kifejezetten K&H vízi jármű