K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei 2016. 07. 01.

Home
/
Felelősség
/
K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei 2016. 07. 01.

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás

szerződési feltételei

érvényes: 2016. július 1-től

tartalom

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató ................................................................................................................. 5

felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei (FBSZ-07) ...................................................................................................... 9

K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei (ÁFF-07) ..................................................................................................... 15

K&H munkaadói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (MFF-07) .............................................................................................. 19

&H vegyszerhasználói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (VEF-07) .................................................................................... 21

K&H termékfelelősség-biztosítás kiegészítő feltételei (TEF-07) ..................................................................................................... 23

K&H környezetszennyezési felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (KFF-07) .............................................................................. 27

&H szolgáltatói felelősségbiztosítás kiegészítő feltételei (SZFF-07) ............................................................................................. 29

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról .................................................................................. 31

1-20101-12

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a

K&H vállalkozói

felelősségbiztosítást

(FEL-07), amely a Biztosított által

szerződésen kívül okozott személyi sérüléses vagy dologi károk

bekövetkeztekor nyújt segítséget.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg

Budapesten. Biztosítótársa-ságunk Európa egyik legerősebb

pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság

Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

Levelezési cím: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft

Tulajdonosunk: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013

Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési cím: 1534 Budapest,

BKKP Pf. 777,

telefon: (06 1) 489 9100, fax: (06 1) 489 9102).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az

ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat

segítségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata szemé-

lyes. Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében

működő K&H Biztosító biztosításközvetítőit. Honlapunkon

(kh.hu)

lehetőségében áll a székhelyéhez, telephelyéhez

legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz-

tosítási tevékenységről és az 2013. évi V. törvény a Polgári

Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi

CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi

LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik

a biztosítási szerződésre.

mire terjed ki az alapbiztosítás, a K&H általános felelősség-

biztosítás?

A K&H általános felelősségbiztosítás fedezetet nyújt a

Biztosított, annak alkalmazottja, vagy megbízottja által okozott,

bekövetkezett személyi sérüléses vagy dologi (tárgyrongálási)

károkra, amelyeket a Biztosítottal szerződéses jogviszonyban

nem álló harmadik személynek, illetőleg a Biztosítottal

szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül

okozott, és amelynek megtérítéséért a Biztosított felelősséggel

tartozik.

milyen kiegészítő biztosítások köthetők az alapbiztosításhoz?

A K&H általános felelősségbiztosításhoz az alábbi kiegészítő

biztosítások köthetők:

- K&H munkaadói felelősségbiztosítás: amely a

munkavállalót foglalkozása közben, vagy azzal össze-

függésben érő, munkaadói felelősség körébe tartozó

munkabaleseti károkra nyújt fedezetet.

A fedezet külön megállapodással az egész világra

(kivéve USA és Kanada területére) is kiterjeszthető.

- K&H vegyszerhasználói felelősségbiztosítás: amely

növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiák

szerinti vegyszerhasználat során, szerződésen kívüli

harmadik személynek a növényi kultúrákban, méhek-

ben, haszonállatokban, nemes vadállatokban okozott

károkat, a kézi működtetésű géppel, földi géppel vagy

légi járművel kijuttatott vegyszerrel okozott károkra

nyújt fedezetet.

- K&H termékfelelősség-biztosítás: amely a Biztosított

által gyártott, forgalomba hozott, illetve importált ter-

mék hibájából, az arra vonatkozó kezelési utasítás

hibájából, illetőleg a termék egészségre fokozottan

veszélyes tulajdonságából eredő személyi sérüléssel

járó, illetve dologi felelősségi károk megtérítését fedezi.

Külön megállapodással külföldre - Európa egész

területére, vagy az egész világra (kivéve USA, Kanada

területét) - is kiterjeszthető a biztosítási fedezet.

- K&H környezetszennyezési felelősségbiztosítás: amely

a környezet (pl.: talaj, levegő, víz, élővilág)

előreláthatatlan, hirtelen, véletlen, váratlan, baleset-

szerű, normális üzemi folyamattól eltérő eseménnyel

történő szennyezése során okozott károk megtérítésére

nyújt fedezetet.

- K&H szolgáltatói felelősségbiztosítás: amely a

Biztosított tevékenysége során szolgáltatás nyújtása

közben, illetve hibás teljesítése következtében

szerződéses partnerének, illetve annak képviselőjének

okozott közvetlen dologi károk megtérítésére nyújt

fedezetet. Külön megállapodással kiterjeszthető

rakodási, takarítási tevékenység okozott károkra,

valamint gépjárműjavítás, automata autómosó beren-

dezések meghibásodása, illetve kézi autómosás során

keletkezett felelősségi károkra is.

mire nem terjed ki a K&H vállalkozói felelősségbiztosítás?

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyeket

a Biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) 1.) pontjában felsorolt közeli hoz-

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás

ügyfél-tájékoztató

zátartozójának, vagy a szerződésben feltüntetett alkalmazottjá-

nak, üzlettársának, megbízottjának, valamint a szerződött part-

nereinek, vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott.

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói felelősség-biz-

tosítás szerződési feltételeit, amely részletesen felsorolja azokat

az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre

nem terjed ki a biztosítás.

A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki például:

- a közüzemi szolgáltatói tevékenységgel összefüggés-

ben bekövetkezett károkra,

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá

tartozó károkra,

- a fuvarozói minőségben, vadgazdálkodás körében oko-

zott károkra,

- az építés-szerelési munkákkal járó, előre tervezett és

elkerülhetetlen károkra,

- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció,

teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése

miatt bekövetkezett károkra, épületek, építmények

repedési káraira,

- vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírt is)

elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben

bekövetkezett károkra,

- nem baleseti jellegű útrongálási károkra, valamint talaj

vagy növények letaposásával okozott károkra,

- az elmaradt vagyoni előnyre (pl. tervezett nyereség,

elmaradt haszon, termeléskiesés),

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb

helytállási kötelezettségre,

- kötbérre, bírságra, egyéb büntetésre.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat

aláírását követő nap nulla órájakor lép életbe. Ettől eltérő

későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H vállalkozói felelősségbiztosítási szerződés határozatlan

és határozott időtartamra is köthető. Határozatlan tartamú

szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási

évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának

első napja.

A határozott tartamú szerződés biztosítási időszakának első és

utolsó napját a szerződésben meg kell jelölni.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával),

csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy

készpénz átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés

gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves

vagy negyedéves.

A díjfizetés módja bármikor, az ütemezése a biztosítási

szerződés évfordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvény-

ben és a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi

határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös meg-

egyezéssel, határozott idő lejártával, díjnemfizetés miatt, vagy

érvfordulóra történő írásos felmondással. Határozatlan idejű

szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható de

a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási

vforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.

Határozott tartamú szerződés nem mondható fel.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges

körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladéktala-

nul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változásje-

lentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában

(amely adatokat a szerződéskötés során közölt) változás

történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a

szükséges módosítások elvégzését.

Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tevékenység, bérköltség,

árbevétel, forgalom, stb. A változásról írásban közvetlenül

központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott

adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási

titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik

személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban

hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes

esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi

szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében

eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében

eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kiren-

delt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben,

valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében

eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási

ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben

eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő,

adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz-

tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat,

viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa,

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárren-

dezési megbízott, kiszervezett tevékeny-séget végző, magyar

bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi

Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített ada-

tok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy

üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás mega-

lapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter

részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati

tudnivalókat a "Nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés

megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a

biztosítási szerződés részét képezi.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

a káresemény történik, hívja haladéktalanul a biztosítás-

özvetítőjét, akinek telefonszáma a kötvényén (fedezetet igazoló

okumentumon) megtalálható.

A bekövetkezett kárt bejelentheti

online kárbejelentési felületünkön is a

https://ugyfelportal.kh.hu/kar-

bejelentes/

címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával

gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

árseseményét bejelentheti továbbá:

írásban a

K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

kar@kh.hu

email címen,

(+36 1/20/30/70) 335 3355

-ös központi telefonszámon,

valamint

(+36 1) 461 5235

-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb harminc munkanapon belül

be kell jelentenie a Biztosító felé.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az

esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes

kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák.

Mentesül a biztosító, ha pl. a kárt a biztosított vagy a vele közös

háztartásban élő hozzátartozó, vagy a biztosított - vezető

munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt

járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja,

tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a

Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és káreny-

hítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó

okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban bekövetkezett

kár miatt vele szemben támasztott kártérítési igényt valamely

későbbi időszakban, de még a kárigény elévülése előtt jelent

be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövet-

kezésének időpontjában fennálló káreseményenkénti, de maxi-

mum a még ki nem merített biztosítási időszakra vonatkozó biz-

tosítási összegig áll fenn.

Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkeztekor

kezdődik.

Kérjük, hogy az átadott szerződési feltételekben az elévülésre

vonatkozó részeket különös figyelemmel olvassa el!

Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául

közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke

kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkalmazhatja az

alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a

kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási díj

számításának alapjául közölt adat értéke, a kár időpontjában

fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés címén a

szerződésben (kötvényben, fedezet igazoló dokumentumban)

meghatározott nagyságú részért maga köteles helytállni.

Személyi sérüléses kár esetén a Biztosító a keresetveszteséget

(jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló járadékot, és a

sérelemdíjat téríti. A Biztosító megtéríti továbbá:

- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és

em vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kikü-

zöböléséhez szükséges,

kármegelőzés és kárenyhítés költségeit,

- a szerződési feltételekben meghatározott bírósági vagy

peren kívüli eljárási költségeket.

Vagyoni kár esetén a kártérítés során levonásra kerül a marad-

ványérték.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a

(+36 1/20/30/70) 335 3355,

vagy

(+36 1) 328

9000

telefonszámon,

- a

biztosito@kh.hu

e-mail címen,

- a

(+36 1) 461 5276

faxszámon,

- írásban a

K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacím-

re küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél

vagy vezetőjénél, a

1095 Budapest, Lechner Ödön

fasor 9.

címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló

foglalkozásán és gazdasági tevékeny ségén kívül eső célok

érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar

Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)

fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogvis-

zon létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi

fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó állás pontját alátámasztó

bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)

eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az

egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi szemé-

lyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb.

igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit,

ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita

esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

központi iroda

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

telefon: (06 1) 328 9000

fax: (06 1) 461 5276

látogassa meg honlapunkat: kh.hu

Jelen feltétel azokat az általános szerződési feltételeket tartal-

mazza, amelyek alkalmazásra kerülnek a K&H Biztosító Zrt.

(továbbiakban: Biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire,

valamint azokra a szerződésekre, ahol ezt a feltételek kikötik.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy

iegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései,

illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári

Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási

szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött

biztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj

ellenében arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy a koc-

kázatviselés kezdetét követően a biztosítási esemény

bekövetkezte esetén, a különös vagy kiegészítő feltételekben

és a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek

szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése

alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési

kötelezettséggel tartozik.

1. Biztosítottak köre

A felelősségbiztosítási szerződés alapján Biztosított a

szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumen-

tumban) név szerint feltüntetett:

- cégbírósági nyilvántartásba felvett jogi személy,

- továbbá a Biztosított jogi személyiséggel rendelkező

szervezeti egysége,

- jogi személyiséggel nem rendelkező de cégjegyzékbe

vett gazdasági társaság, egyéb jogi személy, társadal-

mi szervezet,

- magánszemély, gazdálkodói minőségében.

A különös vagy kiegészítő feltételek a Biztosított személy

minőségének vonatkozásában további meghatározásokat

tartalmazhatnak.

2. biztosítási esemény

2.1. A biztosítási esemény meghatározását a különös vagy

kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek tartalmazzák.

2.2. A Biztosító díj megfizetése ellenében a kockázatviselés

kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte

esetén a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban)

meghatározott mértékben és a vonatkozó biztosítási

feltételekben meghatározott feltételek, kizárások, korlá-

tozások szerint mentesíti a Biztosítottat az olyan károk

megtérítése alól, amelyekért a magyar jog szabályai

szerint felelősséggel tartozik.

2.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási

esemény a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett

személyi sérülés vagy dologi (tárgyrongálási) kár.

Személyi sérülés a károsult sérülése, egészségkáro-

sodása vagy halála. Dologi kár a károsult vagyontárgyá-

nak sérülése, használhatatlanná válása, megsem-

misülése.

2.4. Egy káreseménynek minősül, és a szerződésben

(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) meg-

határozott káreseményenkénti kártérítési limitig fizet a

iztosító kártérítést, ha egy biztosítási esemény során

több károsult van, illetve ha több biztosítási esemény a

Biztosított egy konkrét cselekményének, hibájának vagy

mulasztásának következménye (sorozatkár).

2.5. A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írás-

ban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben

meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt

közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást,

amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a

Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

3. szerződés létrejötte, a kockázatviselés területi és időbeli

hatálya

3.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biz-

tosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló

dokumentumot állít ki.

3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra

annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi-

latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt

tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített

ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a

Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szer-

inti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt

átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatel-

bírálási idő elteltét követő napon jön létre.

3.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a

Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumen-

tumot kiállítani.

3.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján-

latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem

kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló doku-

mentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés

lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító

az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás

átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad,

a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

3.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az

ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

3.6. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a Biztosító

annak átadását követően számított 15 napon belül vis-

sza-utasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat

visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási

határidő alatt biztosítási esemény következik be.

3.7. A Biztosító kockázatviselése a szerződésben (kötvényen,

fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott

időpontban kezdődik, amely nem lehet korábbi, mint az

ajánlat aláírását követő nap 0 órája. A kötvény (fedezetet

igazoló dokumentum) kiállításával egyidejűleg a felek

díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése

felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei

(FBSZ-07)

tekintetében. E megállapodás szerint az első díj meg-

fizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a

Szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartal-

mazza.

3.8. A szerződés - a felek megállapodása szerint - határozott

vagy határozatlan tartamú. A határozatlan tartamú

szerződéseknél a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási

évforduló pedig annak a hónapnak az első napja, amikor

a kockázatviselés kezdődik. Határozott tartamú szerződés

kezdő és lejárati időpontját a szerződés (kötvény,

fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

3.9. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a

biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a

díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől

számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz

meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási

szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a

biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton

érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiek-

ben írt módon (3.9.pont), a folytatólagos díj meg nem

fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a

megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írás-

ban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.

A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés

feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban

esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási

szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biz-

tosítási időszak végével megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a

biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására

vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - ered-

ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés

kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási

összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad

fenn.

3.10. Határozatlan tartamú szerződést a felek írásban, a biz-

tosítási időszak végére 30 napos határidővel felmond-

hatják. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a

Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási

évforduló előtt be kell érkeznie.

3.11.A biztosítási érdek megszűnése vagy biztosítási esemény

lehetetlenné válása esetén a szerződés, illetőleg annak

megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. A

Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnése napjáig -

határozott tartam esetén a lejáratig - járó díj illeti meg.

3.12. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában

legfeljebb 3 éves tartamra. Ez esetben a Biztosító a

hosszabb tartamra való tekintettel díjengedményt (tar-

tam-engedmény) adhat. Amennyiben a Szerződő a biz-

tosítási szerződést a tartam lejárta előtt felbontja, akkor a

Biztosító követelheti az ilyen címen adott engedmény

utólagos visszafizetését.

3.13. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés

hatálya alatt a Magyarország területén okozott,

bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, kivéve, ha a

szerződési feltételek erről másként rendelkeznek.

3.14. A Biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes

törvényes belföldi fizetőeszközben teljesít.

3.15. Jelen feltételek szempontjából a károkozás napja az a

nap, amikor a kárt előidéző cselekmény vagy mulasztás

történt. Mulasztás esetén a károkozás időpontja az a nap,

amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül

pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének időpontja az a

nap, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége

esedékessé válik. Ez az időpont személyi sérüléses

károknál: halál esetén a halál beállta; sérülés vagy

egészségkárosodás esetén a sérülés vagy károsodás

dőpontja; egészségromlás (lassan észlelhető személyi

sérülés) esetén az egészségkárosodás megállapításának

napja; dologi károknál a károsodás időpontja; sorozatkár

esetén a sorozat első káreseményének időpontja. A kár

bejelentésének napja az a nap, amikor a Biztosított a kár

bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette.

4. biztosítási összeg, limit, önrészesedés

.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben

(kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) feltün-

tetett káreseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló

biztosítási összeghatárokig (limit) terjed, amely magában

foglalja az eljárási költségeket is.

4.2. Ha a Szerződő által, a biztosítási díj számításának alapjául

közölt adat (pl.: bérköltség, forgalom, bérleti díj) értéke

kevesebb, mint a tényleges érték, a Biztosító alkal-

mazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen eset-

ben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg,

ahogy a biztosítási díj számításának alapjául közölt adat

értéke, a kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik

(aránylagos kártérítés).

4.3. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek

a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóvá-

hagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító-

nak a költségeket meg kell előlegeznie.

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit

és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

4.4. Abban az esetben, ha a kárösszeg meghaladja a káre-

seményenkénti biztosítási összeget, a Biztosító szolgál-

tatása a szerződésben meghatározott káreseményenkénti

biztosítási összeghatárig terjed.

4.5. Amennyiben egy biztosítási esemény vonatkozásában

több személy lép fel kártérítési igénnyel, és a káre-

seményenkénti biztosítási összeg nem elegendő vala-

mennyi kártérítési követelés kielégítésére, a Biztosító a

károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.

4.6. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó

biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi,

a Biztosítónak a biztosítási időszakra vonatkozóan további

szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, fedezet-

feltöltésre nincs lehetőség.

4.7. Ha a Biztosított egy adott biztosítási időszakban

bekövetkezett kár miatt vele szemben támasztott

kártérítési igényt valamely későbbi időszakban, de még a

kárigény elévülése előtt jelent be, a Biztosító kártérítési

kötelezettsége a kár bekövetkezésének időpontjában

fennálló káreseményenkénti, de maximum a még ki nem

merített biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási

összegig áll fenn.

4.8. A Biztosított a kártérítési összegből önrészesedés címén a

szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumen-

tumban) meghatározott nagyságú részt maga visel.

Az önrészesedést abszolút összegben, a károk száza-

lékában, illetve együttesen is meg lehet határozni.

5. díjfizetés

5.1. A Szerződő a biztosítás első díját a Biztosító által kiállított

díjesedékességi értesítőben jelölt időpontig, minden

későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első napján

köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.

5.2. A szerződő felek a biztosítási díjak részletfizetésében vagy

díjhalasztásban is megállapodhatnak.

5.3. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét, módját

és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló

dokumentum) tartalmazza.

5.4. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal

(szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése)

érkezett díjat tekinti befizetettnek.

5.5. Ha a biztosítási ajánlat a díjfizetés gyakoriságáról nem

tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló

dokumentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül

kiállításra.

5.6. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító a törvényes

kamat felszámítására jogosult.

5.7. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén, - ha a szerző-

dés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó

teljes díj megfizetését követelheti.

5.8. Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti

meg, úgy a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikö-

tött jogosultságát elveszíti és az egész biztosítási idő-

szakra járó díj egyösszegben esedékessé válik, a meg

nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.

6. kártérítés szabályai

6.1 A Biztosító a biztosítási összeg - 4. pont - erejéig téríti meg

az eljárási költségeket, ha e költségek a biztosító útmu-

tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

6.2. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási

eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett

megtéríti:

- személyi sérüléses kár esetén a keresetveszteséget

(jövedelem kiesést), illetőleg a jövedelem pótló

járadékot,

- sérelemdíjat, kizárólag személyi sérüléses kár esetén,

- a károsult ténylegesen felmerülő dologi kárát,

- mindazt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni

hátrány vagy sérelemdíj mértékének csökkentéséhez

vagy kiküszöböléséhez szükséges,

- kár bekövetkezésekor a kármegelőzés és kárenyhítés

körébe eső indokolt és a Biztosító által elfogadott költ-

ségeket, akkor is, ha azok eredményre nem vezettek,

- azokat a bírósági vagy peren kívüli eljárási költ-

ségeket, amelyek a károsult által támasztott kárigény

körülményeinek megállapítása, a kárigény jogosságá-

nak tisztázása, a Biztosított peren kívüli vagy perbeni

képviselete során merülnek fel. A biztosítás fedezi a

Biztosított polgári és büntetőjogi védelmével, a

bizonyítási eljárással, a kár megállapításával kapcso-

latos költségeket. A perköltségekre csak akkor nyújt

fedezetet, ha a Biztosító előzetes jóváhagyásával,

illetve a Biztosító útmutatása alapján merültek fel.

6.3. Amennyiben egy káreseményt több károkozó idézett elő,

a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosítottja

felelősségének mértékéig terjed.

6.4. A Biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és

a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

6.5. A Biztosító kizárólag belföldi fizetőeszközben nyújt

kártérítést, ideértve a Magyarország területén kívül oko-

zott, illetve bekövetkezett károkat is.

7. biztosítással nem fedezett események, károk, kizárások

és korlátozások

Nem téríti meg a Biztosító (azt a kárt):

- amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségénél

szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat-

ban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

- amelyet a Biztosított maga szenved el,

- amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak oko-

zott, valamint több Biztosított esetén a Biztosítottak

egymásnak okoztak,

- amelyet a Biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1.)

pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, vagy

alkalmazottjának, üzlettársának, megbízottjának,

szerződött partnerének vagy a szerződési lánc bármely

tagjának okozott,

- amelyet a Biztosított szervezet a tulajdonosainak okozott,

- amelyet a Biztosított a tulajdonában lévő szervezetnek

okozott,

- a kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű költ-

ségeket, illetve az ezzel kapcsolatos képviseleti költ-

ségeket,

- tárgyrongálási károk esetén az elmaradt vagyoni előnyt

(pl.: tervezett nyereség, elmaradt haszon, termelés-

kiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség, stb.),

- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tar-

tozó károkat,

- kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tar-

tozó károkat, kivéve a kifejezetten K&H vízi jármű

felelősségbiztosítással fedezett járművek által okozott

károkat,

- légi járművek, repülőterek üzembentartói minő-

ségében, légi járművek alkatrészeinek és tar-

tozékainak tervezéséből, gyártásából, forgalomba

hozatalából, karbantartásából, javításából eredő

károkat,

- lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat,

amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korróz-

ió, gőz, vagy egyéb hasonló hatások következtében áll-

tak elő,

- hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból

vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugár-zás-

ból eredő károkat, valamint az elektromágneses mezők

által okozott károkat,

- a terrorizmus, háború, háborús intézkedések, harci

cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom,

tüntetés, polgári engedetlenség, sztrájk, munkahelyi

rendbontás által okozott vagy ezzel összefüggésben

felmerülő károkat, a harci eszközök által okozott

sérülést és rombolást, valamint a polgári vagy katonai

hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkat,

- ha a Biztosított azonos károkozási körülményekkel

okozott kárt, és a Biztosító felhívása ellenére a

károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az

megszüntethető lett volna,

- ha a Biztosítottat a Biztosító vagy harmadik személy

írásban a kár bekövetkezésének lehetőségére

figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés

elmaradása miatt következett be,

- a többletkárt, ha a Biztosított - a Biztosító felhívása

ellenére - kárenyhítési kötelezettségének nem tett

eleget,

- elektronikus eszközök dátumfelismeréssel összefüg-

gésben bekövetkező közvetett és közvetlen kárait,

- azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredő

károkat,

- szerzői jog, védjegy, szabadalom, szellemi termékkel

kapcsolatos jog megsértéséből eredő károkat,

- a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat.

8. Biztosító visszakövetelési joga

8.1. A Biztosító a károsult kárait a Biztosított szándékos vagy

súlyosan gondatlan magatartása esetén is megtéríti a

szerződés előírásai szerint.

.2.

A Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését

követelheti a Biztosítottól, ha a kárt a Biztosított

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Jelen

szerződés szempontjából súlyosan gondatlan károkozás-

nak minősül, ha:

- a Biztosított a kárt - hatósági engedélyhez kötött

tevékenység esetén - engedély nélkül vagy

hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett

tevékenysége során, és ezzel összefüggésben okozta,

- a Biztosított tevékenységét jogszabályban, egyéb

előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek

hiányában végezte, és ez a tény a károkozásban közre-

hatott,

- a kárért felelős személy a kárt ittas állapotban vagy

bódulatot keltő szer hatása alatt, illetőleg ezzel össze-

függésben okozta, és ez az állapot a károkozásban

közrehatott,

- a Biztosított a kárt kármegelőzési, kárenyhítési

kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabá-

lyok súlyos vagy ismétlődő vagy folyamatos

megsértésével idézte elő,

- a bíróság jogerős határozatban állapítja meg a

súlyosan gondatlan károkozás tényét,

- valamint a különös vagy kiegészítő feltételekben fel-

sorolt esetek.

8.3. A Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen

befolyó megtérülést köteles 8 napon belül a Biztosítónak

írásban bejelenteni, és a már kifizetett kártérítés erejéig

tartozik azt a Biztosítónak megtéríteni.

9. Felek együttműködése

9.1. tájékoztatási és változásbejelentési kötelezettség

- Szerződő köteles a szerződés megkötésekor a

Biztosítót a kárfelelőssége szempontjából minden

lényeges kérdésről megfelelően tájékoztatni akkor is,

ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti,

foglalkozási titoknak minősül. Az adatok helyes-

ségéért, valóságtartalmáért a Szerződő felel akkor is,

ha az adatfelvételben a Biztosító vagy képviselője

közreműködött,

- Szerződő köteles a biztosítási szerződés megkö-

tésekor, módosításakor, valamint a biztosítási évfor-

dulót megelőzően a díjszámítás alapját képező ada-

tokról (pl.: bérköltség, forgalom, növénytermelési

érték) a Biztosítót értesíteni, ami alapján a Biztosító a

biztosítási díjat aktualizálja,

- a Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetőleg

foglalkozási titok tekintetében titoktartási kötele-

zettség terheli,

- a Szerződő a Biztosító kérésére köteles a Biztosító

kockázata és kárrendezése szempontjából jelentős

igazolásokat kiállítani, okiratokat, szerződéseket,

hatósági határozatokat (társasági szerződés, szabály-

zatok, munkaköri leírás, stb.) a Biztosító részére átad-

ni, vagy ezekbe betekintést biztosítani,

- a Szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni, ha más

biztosító társasággal olyan biztosítási eseményre is

szóló felelősségbiztosítási szerződést kötött, amelyre

érvényes szerződés szerint a Biztosító kockázat-

viselése kiterjed.

A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosítóval közölt adatok-

an történt változásokat a Biztosítónak haladéktalanul, de

legkésőbb 8 napon belül bejelenteni, különösen az alábbiak

figyelembe vételével:

- a biztosítási kockázat szempontjából lényeges

körülmények megváltoznak (tevékenység módosítás,

új technológia bevezetése, kármegelőzés vagy kárel-

hárítás rendszerében bekövetkezett lényeges módo-

sulás, 3 hónapnál hosszabb üzemleállás, csődeljárás,

felszámolás, végelszámolás, stb.),

- a Biztosítóval közölt adatokban (pl. bérköltség, forga-

lom, termelési érték, stb.)történt változás eléri, vagy

meghaladja a 10%-ot,

- a Szerződő és a Biztosított köteles a módosított,

illetőleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak

haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül átadni, és

a változott tartalmú adatközlőket kitölteni,

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a

szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál-

tozásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat

jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől

számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés

módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel-

mondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy

arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem

válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított

harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a

következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő

fél figyelmét felhívta.

A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő illetve a

Biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és/vagy

változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és

emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, kivéve,

ha a Szerződő illetve a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallga-

tott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a

szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz-

tosítási esemény bekövetkeztében.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség

egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. A közlési és vál-

tozás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a

jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmaz-

hatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen

befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig

köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

9.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

- a biztosított köteles a károk megelőzése érdekében az

adott helyzetben általában elvárható intézkedést

megtenni. Ezt az elvárhatósági követelményt kell

támasztani abban az esetben is, ha a szerződés

szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg-

előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny-

hítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi

követelményeket.

- a szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a

káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint,

ezek hiányában az adott helyzetben általában

elvárható magatartás követelménye szerint köteles

kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a

biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót

terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

9.3. Kárbejelentés

- a Szerződő és a Biztosított a káreseményt, illetőleg

annak érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a

udomására jutástól számított 30 munkanapon belül

köteles a Biztosítónak bejelenteni. A Szerződő és a

Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót arról is, ha

információja alapján ilyen bejelentések várhatóak.

Jelentenie kell továbbá haladéktalanul, ha peres vagy

peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele

szemben,

- a Biztosító a károsult bejelentése alapján is köteles a

kárbejelentést megtörténtnek tekinteni,

- a kárbejelentéshez szükséges dokumentumok listáját

a tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során

bekérhető okiratokról című melléklet tartalmazza.

10. kárrendezés szabályai

10.1 . A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számí-

tott 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.

10.2. A Biztosító szolgáltatása a kárigény elbírálásához,

összegszerűségének megállapításához szükséges összes

dokumentum kézhezvételét követő 15 munkanapon belül

esedékes. Késedelmes szolgáltatás esetén a magyar pol-

gári jog szabályai szerint a Biztosító késedelmi kamat

megfizetésére köteles.

10.3. Amennyiben a Szerződő illetve a Biztosított adatközlési,

változásjelentési kötelezettséget sértett (pl. a 9.1 pont

második bekezdésében írt kötelezettségének nem tett

eleget, vagy helytelen adatot szolgáltatott), a díjszámítás

alapját képező összeg és a tényleges összeg 10%-ot

meghaladó különbsége esetén (ha a tényleges összeg a

magasabb), a Biztosító a kárnak csak akkora részét köte-

les megtéríteni, amilyen arányban a díjszámítás alapját

képező összeg és a tényleges összeg áll egymással.

A Biztosító a kárbekövetkezés időpontjában hatályos

szerződés díjszámítási alapját képező összeget vizsgálja.

10.4. A Biztosító a megállapított kártérítési összeget az

önrészesedés levonása után a károsultnak fizeti meg.

10.5. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési

igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási

kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul

vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az

alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik;

ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki

visszafizetni tartozik.

10.6. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az

ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését

közvetlenül kielégítette.

10.7. A Biztosítónak és a Biztosítottnak a károsulttal kötött

egyezsége csak akkor hatályos, ha az egyezség

megkötésében mind a Biztosított, mind pedig a Biztosító

részt vett, vagy azt kölcsönösen tudomásul vették.

10.8. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult

követelésének a biztosított által történt elismerése, tel-

jesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szem-

ben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapo-

zott.

11. egyéb rendelkezések

11.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig

megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben,

kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban

lő hozzátartozó.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz-

tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles

erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére

köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított

igényének érvényesítését a biztosító a költségek

előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből

elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

11.2. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biz-

tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilat-

kozatukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő

illetve a Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben

akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő

egységének tudomására jutott.

11.3. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évül-

nek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az

elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell

meghatározni.

11.4. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakor-

lati tudnivalókat a "Nyilatkozat nem-életbiztosítási

szerződés megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tar-

talmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.

11.5. Panaszbejelentés, panaszkezelés:

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát beje-

lentheti:

- a

(+36 1/20/30/70) 335 3355

, vagy

(+36 1) 328

9000

telefonszámon,

- a

biztosito@kh.hu

e-mail címen,

- a

(+36 1) 461 5276

faxszámon,

- írásban a

K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél

vagy vezetőjénél, a

1095 Budapest, Lechner Ödön

fasor 9.

címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az

önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül

eső célok érdekében eljáró természetes személy

(fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdemé-

nyezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével

kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a

fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a

Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina

krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172)

eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi

személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, tár-

sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Magyar Nemzeti Bank

013 Budapest, Krisztina krt. 39.

További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

A felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeit (FBSZ-

07) a jelen feltételben foglalt különös feltételek figyelem-

evételével kell megfelelően alkalmazni a polgári jogi

felelősségi károkra.

Az e felelősségbiztosítási feltételre való hivatkozással kötött

iztosítási szerződés alapján a Biztosító biztosítási díj

ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés

kezdetét követően a biztosítási esemény bekövetkezte esetén

elen feltételekben illetve a szerződésben meghatározott

mértékben és feltételek szerint mentesíti a Biztosítottat az

olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar polgári jog

szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei,

valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján-

megkötött biztosítási szerződésre. A kiegészítő feltételek és

záradékok közül a biztosítási szerződésre azok érvénye-

sek,amelyekre a szerződő ajánlatot tett, és amelyet a Biztosító

elfogadott.

1. Biztosítottak köre

Jelen feltételek szempontjából Biztosított az FBSZ-07 1.

fejezete alapján a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló

dokumentumban) megjelölt személy.

2. biztosítási esemény

Jelen különös feltételek értelmében biztosítási esemény az a

személyi sérüléssel vagy dologi (tárgyrongálási) kárral járó

káresemény, amelyet a Biztosított, annak alkalmazottja

valamint megbízottja (a továbbiakban: Biztosított) a Biztosítottal

szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek,

illetőleg a Biztosítottal szerződéses kapcsolatban álló szemé-

lyeknek szerződésen kívül okozott, és amelynek megtérítéséért

a Biztosított felelősséggel tartozik.

3. biztosítással nem fedezett események, károk, kizárások

és korlátozások

A felelősségbiztosítás általános szerződései feltételei (FBSZ-

07) 7. pontjában meghatározott eseteken túlmenően a

Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

- a termékfelelősség körében okozott károkra,

- a munkaadói felelősség körében okozott károkra,

- a környezetszennyezéssel okozott károkra,

- a vegyszerhasználattal okozott károkra,

- a bérbeadói vagy bérlői minőségben okozott károkra,

- a Biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt,

illetve a Biztosítottnak bármilyen más jogcímen a bir-

tokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt

lévő vagyontárgyakban okozott károkra,

- a Biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen

minőségükben okozott károkra,

- szerződésszegéssel (pl.: hibás teljesítéssel), vagy szol-

gáltatás nyújtása közben a Biztosított szerződő part-

nerének (illetve annak képviselőjének) okozott károkra,

- fuvarozói, szállítmányozói minőségben okozott

károkra,

- azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben oko-

zott károkat, amelynek fedezetére jogszabály

felelősségbiztosítás megkötését írja elő,

- földfelszín alatti bányászati tevékenységgel okozott

károkra,

- közüzemi szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben

bekövetkezett károkra,

- vadgazdálkodás körében okozott károkra, és a vad- és

haszonállattartói tevékenység folytatásával okozott

károkra,

- talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott

károkra,

- az építésszerelési munkákkal járó előre tervezett és

elkerülhetetlen károkra,

- föld alatti közművekben okozott károkra, ha a

Biztosított nem rendelkezett a kivitelezéshez szük-

séges szakhatósági engedélyekkel rendelkező

közműtérképpel,

- vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció,

teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése

miatt bekövetkezett károkra, épületek, építmények

repedési káraira,

- tetőszigetelés javítása során szél és csapadék által

okozott károkat, ha az ideiglenes fedés elmarad vagy

annak vízelvezetése nem megoldott, illetve ha a

szigetelés időszaka alatt a nedvességre érzékeny

gépek, berendezések, felszerelések, készletek, stb.

védelme nem megoldott,

- a gépjárművek illetőleg munkagépek által okozott,

nem baleseti jellegű útrongálási, a mesterséges terep-

tárgyakban okozott, valamint a talajban vagy növényi

kultúrákban keletkezett károkra,

- vagyontárgyak (ide értve a pénzt, értékpapírokat is)

elveszésével, eltulajdonításával összefüggésben

bekövetkezett károkra.

- álló- és folyóvizek áradásával okozott károkra abban

az esetben, ha a Biztosított az ezek elhárításával

összefüggő berendezések és intézkedések létre-

hozásával, illetve ilyen berendezések előállításával,

telepítésével, karbantartásával és javításával hivatás-

szerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési

kötelezettsége áll be.

4. egyéb rendelkezések

A biztosítási díj számításának alapja a Biztosított koc-

kázatviselés kezdetét megelőző évi bérköltsége (bruttó

bér + munkáltatót terhelő közteher), megújítás esetén a

biztosítási évfordulót megelőző év bérköltsége. Újonnan

indult/induló vállalkozás esetén a biztosítási díj

számításának alapja a tervezett éves bérköltség.

K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei

(ÁFF-07)

5. önrészesedés

Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár

szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban)

meghatározott (Szerződő által választott) százalékos mértékét,

de legalább 10 000 forintot maga visel. Személyi sérüléses

károk esetében a Biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

Amennyiben az igénybe vett záradék(ok) szerint a fentiektől

eltérő önrészesedési mérték kerül meghatározásra, úgy kár

esetén azt kell figyelembe venni.

kapcsolódó záradékok

bérlői felelősségbiztosítási záradék (101. számú ÁFF záradék)

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-

jed a K&H általános felelősségbiztosítás szerződésben rögzített

biztosítási összeghatárán (limit) belül a Biztosított által

érvényes bérleti szerződés alapján bérelt ingatlan használata

során, a Biztosított vállalkozás helyiségeit magába foglaló

ingatlanban a bérbeadónak okozott tűz, robbanás, csőtörés

felelősségi károk fedezetére, amelyekért a magyar polgári jog

szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem téríti meg a Biztosító:

- a biztosítási esemény miatt az ingatlan bérbeadásának

megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó

elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt),

- a bérelt ingatlanon a bérbeadó - és amennyiben

hatósági engedély szükséges a hatóság - engedélye

nélkül végrehajtott beruházásokból eredő károkat,

illetve azokat a költségeket, amelyek az eredeti állapot

helyreállításával kapcsolatban merülnek fel,

- azon személyek által okozott károkat, akik a Biztosított

bérlővel kötött szerződés alapján használják az ingat-

lant, vagy annak egy részét,

- a bérelt ingatlan rendeltetésszerű használata során, az

ingatlan berendezései, felszerelései (cső-,

vezetékhálózat) természetes elhasználódása, kopása

miatt keletkezett károkat,

- a Biztosított által szerződésben vállalt ellenőrzési, kar-

bantartási munkák elmaradásából származó károkat.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de

minimum 20 000 forint káreseményenként.

bérbeadói felelősségbiztosítási záradék

(102. számú ÁFF záradék)

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-

jed a K&H általános felelősségbiztosítás szerződésben rögzített

biztosítási összeghatárán (limit) belül a Biztosított által -

érvényes bérleti szerződés alapján bérbe adott épület - bér-

beadói minőségében, az épület helyiségeit használó bérlő

vagyontárgyaiban tűz, robbanás, csőtörés káresemény által

okozott felelősségi károkra, amelyekért a magyar polgári jog

szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem téríti meg a Biztosító:

- a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt

ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből,

szüneteltetéséből származó elmaradt vagyoni előnyt

(következményi kárt),

- a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karban-

tartása, az erről szóló tájékoztató hiánya vagy

hiányossága következtében a bérlőnél jelentkező

elmaradt vagyoni előnyt (következményi kárt).

elen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de

minimum 20 000 forint káreseményenként.

polgármesteri hivatalok felelősségbiztosítása

(103. számú ÁFF záradék)

A K&H általános felelősségbiztosítás kizárólag az épülettulaj-

donosi-, használói minőségben okozott károkra terjed ki.

tanuló felelősségbiztosítási záradék

(104. számú ÁFF záradék)

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. 70.§ (3)

bekezdése alapján felelősségbiztosításra kötelezett tanuló a

Biztosító K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei

(ÁFF-07), valamint e záradék eltérő előírásai szerint Biztosított.

Biztosítási esemény a szakképzésben résztvevő tanulónak a

gyakorlati képzés során és azzal okozati összefüggésben

elkövetett károkozása.

Kár e záradék szempontjából:

- személyi sérülés (a károsult életének, testi épségének,

egészségének károsítása),

- más vagyonában, akár szerződéses viszonyban, akár

szerződésen kívül, okozott 1 000 forintot meghaladó

dologi kár, kizárva azonban mindennemű ablaküveg-

ben okozott kárt.

A kártérítés összege a tényleges kár.

A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként

és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit

elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításnál meghatáro-

zott limittől.

tanulók kiegészítő munkaadói felelősségbiztosítása

(105. számú ÁFF záradék)

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. 70.§ (3)

bekezdése alapján felelősségbiztosításra kötelezett tanuló a

Biztosító K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételei

(ÁFF-07) és a K&H munkaadói felelősségbiztosítás kiegészítő

feltételei (MFF-07) előírásai szerint Biztosított.

A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként

és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit

elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításnál meghatáro-

zott limittől.

állatorvosi felelősségbiztosítás

(106. számú ÁFF záradék)

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-

jed a magángyakorlati engedéllyel rendelkező állatorvosok

foglalkozás körében elkövetett orvosi mulasztás vagy műhiba

bíróság által megítélt eseteire.

A kártérítés összege a megállapított kár.

A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként

és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit

elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításnál meghatáro-

zott limittől.

szálloda üzemeltetői felelősség

(107. számú ÁFF záradék)

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében jelen

záradék alapján kiterjed a szálloda üzemeltetése során - az

üzemeltetéssel összefüggésben - a vendégnek okozott

károkra.

Nem téríti meg a Biztosító:

- a vendég gépjárművében okozott totálkárt (pl.

lopáskár),

- a gépjármű feltörésével okozott kár.

A kártérítési limit a károsult által bérelt szállodai

szoba egy napi bérleti díjának ötvenszerese, de maximum

5 000 000 forint káreseményenként és egy biztosítási időszak

latt összesen, amely limit elkülönül a K&H általános

felelősségbiztosításnál meghatározott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de

minimum 20 000 forint káreseményenként.

őrző-védő tevékenység felelősségbiztosítása

(108. számú ÁFF záradék)

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-

jed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási

összeghatárig (limit) a K&H általános felelősségbiztosítás

különös feltételeiben (ÁFF-07) rögzítetteken túl azokra a

szerződésen belül okozott személyi sérüléssel vagy dologi

(tárgyrongálási) kárral járó károkra, amelyekért a Biztosított

illetve a Szerződő az őrzés-védelmi tevékenység végzése

során az őrző-védő szakmai tevékenység szabályainak

megsértésével a megbízójának vagy szerződésen kívüli

személynek okozott kárért a magyarországi jog szabályai

szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A Biztosító nem téríti meg;

- ha a kár az elektromos berendezés műszaki hibájából

keletkezett,

- ha készpénz, értékpapír, nemesfém, drágakő, igaz-

gyöngy felhasználásával készült tárgy, ékszer, műtárgy,

antik tárgy károsodott,

- ha a kár bármely érték szállítása közben történt,

- ha a kár a megbízó jogellenes utasítása következtében

keletkezett.

A Biztosító a Biztosítottól visszaköveteli a kifizetett kár

összegét összeget abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy

az őrző-védő feladatot ellátó vállalkozás valamely tagja, vagy

alkalmazottja a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul

okozta.

Súlyos gondatlanságnak minősül:

- alkohol, kábító vagy egyéb bódító szerek hatása alatt

okozott kár,

- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen

engedély nélkül okozott kár,

- a hatóság által előírt képzettséggel és igazolvánnyal

nem rendelkező alkalmazottakkal végzett őrző-védő

tevékenység során okozott kár,

- bejárási/őrjárati előírás megszegése, hiánya miatt

keletkezett kár,

- ellenőrzési pontok hiánya, az őrszemélyzet létszámá-

nak elégtelensége miatt keletkezett kár.

Egyéb rendelkezések:

A Biztosított a szerződés aláírásakor köteles a Biztosító

tudomására hozni azoknak az ügyfeleinek címjegyzékét,

akiknek a telephelyein szerződés alapján személyzettel őrző-

védő feladatokat lát el.

A Biztosított az új szerződő partnereit köteles 48 órán belül a

Biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása

esetén az érintett telephelyre a Biztosító helytállási

kötelezettsége nem áll fenn.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de

minimum 20 000 forint káreseményenként.

távriasztó rendszer üzemeltetői tevékenység felelősség-

biztosítása (109. számú ÁFF záradék)

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-

jed a szerződésben rögzített biztosítási összeghatárig (limit) a

K&H általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben (ÁFF-

07) rögzítetteken túl azokra a szerződésen belül okozott dologi

károkra, amelyek kizárólag őrzés-védelmi feladatokat ellátó

távriasztó rendszer üzemeltetőjének tevékenysége során

annak következtében álltak elő, hogy a riasztó rendszer

központjában szolgálatot teljesítő személyzet mulasztást

követett el, a riasztó rendszer a szolgáltató hibájából nem

működött, az éles riasztás helyszínére a járőr saját hibájából

nem érkezik meg.

Nem téríti meg a Biztosító:

- ha a kár az elektromos riasztó berendezés műszaki

hibájából keletkezett,

- ha készpénz, értékpapír, nemesfém, drágakő, igaz-

gyöngy felhasználásával készült tárgy, ékszer, műtárgy,

antik tárgy károsodott,

- ha a kár bármely érték szállítása közben történt,

- ha a kár a megbízó jogellenes utasítása következtében

keletkezett,

- ha a kár vis major miatt állt elő.

A Biztosító a Biztosítottól visszaköveteli a biztosítási összeget

abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy az őrző-védő

feladatot ellátó vállalkozás valamely tagja, vagy alkalmazottja a

kár bekövetkezését jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul okozta.

Súlyos gondatlanságnak minősül:

- alkohol, kábító vagy egyéb bódító szerek hatása alatt

okozott kár,

- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen

engedély nélkül végezve okozott kár,

- a hatóság által előírt képzettséggel és igazolvánnyal

nem rendelkező alkalmazottakkal végzett őrző-védő

tevékenység során okozott kár,

- szolgálati előírás megszegése, hiánya miatt keletkezett

kár,

- a járőrszemélyzet létszámának elégtelensége miatt

keletkezett kár.

Egyéb rendelkezések:

A Szerződő a szerződés aláírásakor köteles a Biztosító

tudomására hozni azoknak az ügyfeleinek címjegyzékét,

akiknek a telephelyein szerződés alapján személyzettel őrző-

védő feladatokat lát el.

A Biztosított az új szerződő partnereit köteles 48 órán belül a

Biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztása

esetén az érintett helyszínre a Biztosító helytállási

kötelezettsége nem áll fenn.

A kártérítés felső határa 5 000 000 forint káreseményenként

és egy biztosítási időszakon belül összesen, amely limit

elkülönül a K&H általános felelősségbiztosításban meghatáro-

zott limittől.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de

inimum 20 000 forint káreseményenként.

elektronikus betörésvédelmi eszközök szerelőinek felelősség-

biztosítása (110. számú ÁFF záradék)

A Biztosító kockázatviselése külön díj fizetése ellenében kiter-

jed a szerződésben a jelen záradékhoz rögzített biztosítási

sszeghatárig (limit) a K&H általános felelősségbiztosítás

különös feltételeiben (ÁFF-07) rögzítetteken túl azokra a

szerződésen belül okozott dologi károkra, amelyek elektroni-

kus betörésvédelmi berendezések hibás tervezése, gyártása

vagy felszerelése következtében álltak elő úgy, hogy a beren-

dezés eredeti funkciója szerint nem működött, és ennek

következtében a berendezés megrendelőjének betörésből vagy

rablásból származó kára keletkezett.

Nem téríti meg a Biztosító:

- ha a kár az elektronikus riasztó berendezésnek a

Biztosított felelősségi körén kívül eső műszaki

hibájából adódott,

- ha a kár áramszünet következtében, akkumulátor vagy

bármely szükségáramforrás hiányában történt.

A Biztosító a Biztosítottól visszaköveteli a biztosítási összeget

abban az esetben, ha bizonyítást nyer, hogy a berendezés

gyártója vagy felszerelője (üzembehelyezője), vagy annak

alkalmazottja a kár bekövetkezését jogellenesen, szándékosan

vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyos gondatlanságnak minősül:

- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen

engedély nélkül végezve okozott kár,

- a hatóság által előirt képzettséggel nem rendelkező

vállalkozó (vagy alkalmazott) által okozott kár.

A záradék érvényességének feltétele, hogy a Biztosított ren-

delkezzen érvényes K&H általános és termékfelelősség-biz-

tosítási fedezettel.

A Biztosítottnak kötelessége a szériában gyártott és

eladott/felszerelt védelmi berendezések utólagos javítása,

amennyiben egy káresemény során kiderül a berendezés kon-

strukciós hibája.

Jelen záradék alapján a Biztosított önrészesedése 10%, de

minimum 20 000 forint káreseményenként.